Kazár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (IV.1.) sz. rendelete a helyi szociális ellátásokról szóló 6/2006.(IV.20.) sz. rendeletének módosításáról Egységes szerkezetben a 3/2007. (III.14.), a 8/2007. (III.22.), 6/2008.(III.18), 4/2009. (III.25.) sz. és a 4/2010.(III..11) és a 3/2011. (IV.1.) sz. rendelettel A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv) 1. § (2) bek., 2. §, a 26. §, 38- §. 47. §, 50 § és (92 §.) -aiban kapott felhatalmazás, továbbá a rendelet felülvizsgálati kötelezettség alapján Kazár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.
1. Fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy a legrászorultabb személyek és családok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében – Kazár Község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) teherbíró képességének figyelembe vételével – meghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit, valamint a jogosultság érvényesítésének garanciáit.
A rendelet hatálya 2. § A rendelet hatálya kiterjed: (1) Kazár község Önkormányzatának közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) A Sztv. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Kazár közigazgatási területét tartózkodási helyként jelölte meg. (3) A Sztv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(4) A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendeletben meghatározott, valamint a Sztv. 32/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében a Sztv. 3. §-a (3) bekezdésének b.) pontjában meghatározott személyi körre. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra.
Eljárási rendelkezések 3. § (1)
Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátási formák megállapítása kérelemre és hivatalból adhatók. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelem az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges mellékletek csatolásával, Kazár – Rákóczibánya – Vizslás - Községek Körjegyzőségének Hivatalánál nyújthatók be, szóban, vagy írásban.
(2)
A kérelemre induló eljárás során minden esetben igazolni kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók személyi adatait, vagyoni és jövedelmi viszonyait.
(3)
A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen: a.) - munkáltató által kiadott kereseti igazolás, - rendszeres pénzellátásokról, az azt megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés (pl. nyugdíjas szelvény) - egyéb jövedelmeknél az azt megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés - mezőgazdasági őstermelők és egyéni vállalkozók esetében az adóhatósághoz benyújtott személyi jövedelemadó másolata - alkalmi munkavállalás esetén az Sztv. 4.§-a szerint: a minimálbér 50 %-át meghaladó összeg esetén a minimálbér összegét kell figyelembe venni.” b.) egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell továbbá: - válás tényét: válóperi végzéssel, - házasság felbontása iránti kérelem beadását: az ügy peres számával igazolva - külön lakás címét: lakcímkártyával; c.) Amennyiben az aktív korú jövedelemmel nem rendelkező személy rendszeres szociális segély iránti kérelmet nyújt be: - a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ igazolását a munkanélküliség tényéről - a 14 éven aluli gyermek ellátása esetében igazolást arra vonatkozóan, hogy a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. - egészségügyi állapotára vonatkozó igazolást. d.) Amennyiben az aktív korú, jövedelemmel nem rendelkező kérelmező bérpótló juttatás iránti kérelmet nyújt be, az illetékes munkaügyi központ igazolását az együttműködési kötelezettség teljesítéséről.
e.) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni. (4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség Hivatalának nyilvántartásában fellelhetők. (5) A jövedelem számításánál irányadó időtartam: a.) Havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén: - munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás, vagy folyószámla kivonat - nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló nyugdíjas szelvény, vagy folyószámla kivonat
b) Nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek, illetve vállalkozók esetében: - a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
(6)
„A kérelmek elbírálásának határideje: 30 nap. Hiányosan benyújtott kérelem esetében a kérelmezőt haladéktalanul fel kell kérni a hiányzó adat, igazolás pótlására. Ha az ügyfél a kért adatot, igazolást 8 napon belül nem nyújtja be, a döntéshozó a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást meg kell szűntetni. Erre az ügyfelet a pótlásra történő felhívásakor figyelmeztetni, kell.”
4. §. (1)
A kérelem elbírálása során a tényállás tisztázása érdekében a körjegyző által kijelölt személy környezettanulmányt készíthet. A környezettanulmány készítésének szükségességéről a körjegyző, és a szociális bizottság elnöke dönt.
(2)
Különösen indokolt a környezettanulmány készítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
(3)
A Kazár Község Önkormányzata közigazgatási területén működő kisebbségi önkormányzat képviselője az eljárás során, a tényállás tisztázása céljából a család helyzetének felmérésében, a környezettanulmány készítésében közreműködhet.
5. § (1)
A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (pl. lakcímváltozás, jövedelemigazolás, munkavállalás) megváltozását a változás beálltától számított 15 napon belül köteles bejelenteni.
(2)
Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt, az igénybe vett ellátás megtérítésére kell kötelezni az Sztv. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint. A jogosulatlan ellátás összegének visszafizetést az elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően azonnal meg kell kezdeni.
6. § A kérelmet elbíráló szerv az érdemi döntésben határozatot hoz. A határozatot kézbesítés útján kell az ügyféllel közölni. A nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetésére vonatkozó határozat egy példányát meg kell küldeni a kifizetésről gondoskodó szerv (Körjegyzőség Pénztára) részére. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele esetén a szolgáltatást nyújtó tagintézmény vezetője értesítésben tájékoztatja az igénybevevőt az ellátásról, és annak feltételeiről.
7. §. A szociális igazgatási eljárásra a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. rendelkezéseit az Sztv.-ben, és az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az adatfelvétel, adatkezelés során figyelemmel kell lenni az Sztv. 18-24 §-aiban, a 2004. évi CXL törvényben foglaltakra, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi. LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény előírásaira.
III. Fejezet Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Rendszeres pénzellátás 8. §. (1)
A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. Az Szt. 25 §. (4) bekezdésében meghatározott szociális ellátásban részesülő személy az ellátása terhére előleg kifizetését kérheti a jegyzőtől.
(2) Az önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben a körjegyző - szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára az Sztv.
rendelkezései és az e rendeletben meghatározott feltételek alapján az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat biztosítja:
Rendszeres (havonta folyósított) pénzbeli ellátások: a) időskorúak járadéka, b) aktív korúak ellátása rendszeres szociális segély bérpótló juttatás c) ápolási díj, d) lakásfenntartási támogatás Alkalmanként nyújtott támogatások: a.) átmeneti segély b.) temetési segély Természetben nyújtott támogatások: a.) rendszeres szociális segély b.) közgyógyellátás c.) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, d.) átmeneti segély e.) köztemetés”
(3) A megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról az önkormányzat, kifizetéséről a Sajóvölgye Takarékszövetkezet – Megállapodás alapján gondoskodik.
9. § Időskorúak járadéka
(1)
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.
(2)
Az önkormányzat az Sztv. 32/B – 32/D. §-aiban szabályozott feltételek fennállása esetén a törvényben meghatározott összegben időskorúak járadékát állapít meg a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy részére. A Sztv. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(3)
A megállapított időkorúak járadékát utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5-ig kell folyósítani.
(4)
A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről szóló határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek.
(5)
Az időskorúak járadékának megállapításával és megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a körjegyző gyakorolja.
10. §
Aktív korúak ellátása (1) A körjegyző az Sztv. 33. §-a, valamint e rendeletben leírtak alapján aktív korúak ellátását állapítja meg az alábbi aktív korú személyeknek: Ezen belül: A.) Rendszeres szociális segélyre jogosult, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján: a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli gyermeket nevel – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani d) akinek egészségügyi alkalmatlansága miatt a közcélú foglalkoztatása egy éven belül 3 alkalommal meghiúsul. B.) Az A) pontban nem tartozó személyek, amennyiben a további feltételeknek is megfelelnek, valamint az együtt működést vállalják, bérpótló juttatásra jogosultak.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó és az Sztv. 33 § (2) bekezdésében megfogalmazott feltételek fennállása esetén csak aktív korúak ellátása akkor állapítható meg, ha az igénylő figyelembe vehető vagyonának forgalmi értéke nem haladja meg az Sztv. 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott mértéket. (4) „Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg az Szt. 33. §. (6) bekezdésében meghatározottak kivételével – csak egy személy jogosult 11. §. (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély megállapításának feltételeként köteles az önkormányzattal és a családsegítő szolgálattal együttműködést vállalni. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy, bérpótló juttatás megállapításának feltételeként köteles az önkormányzattal, és a családsegítő szolgálattal együttműködést vállalni. (3)
Az (1) bekezdésben előírt együttműködési kötelezettség az Szt. 37/A. §. (1) bek. a)-c) pontján túl azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:
- családsegítő szolgálattal együttműködik, jelentkezési kötelezettségének eleget, részt vesz a beilleszkedést segítő programban - a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában jóhiszeműen részt vesz.
Ezek elmulasztása esetén az önkormányzat a rendszeres szociális segély folyósítását megszünteti. (4) „ A (2) bekezdésben előírt együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a bérpótló támogatásban részesülő személy: - az önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát - az állami foglalkoztatási szervnél kéri nyilvántartásba vételét. - részt vesz a munkaügyi központ által szervezett munkavégzésre történő felkészülési, átképzési programokon - családsegítő szolgálattal együttműködik, jelentkezési kötelezettségének eleget, - részt vesz a beilleszkedést segítő programban - a jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában jóhiszeműen együttműködik - részt vesz az önkormányzat által szervezett közcélú munkában - a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakást vagy házat és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területét, járdát tisztán tartja, biztosítja az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát, amely a következőkre terjed ki: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
az általa lakott ingatlan állagának megóvására a lakás higiénikus állapotának biztosítására kerítés állagának megóvására az ingatlan udvarának rendezésére, tisztán tartására kertjének rendszeres művelésére az ingatlan előtt lévő vízelvezető árok rendszeres tisztántartására a járda tisztántartására, télen síkosságmentesítésére szeméttároló edény rendszeres használatára az ingatlan előtti terület fűnyírására, rendszeres karbantartására, lehetőség szerint virágosítására
(5) A beilleszkedést segítő program az aktív korúak ellátásában részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a. a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra b. a bérpótló juttatásban részesülő személy számára előírt egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programon való részvételre c. a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre (6)
A kérelmező, a részére az önkormányzat által felajánlott foglalkoztatás elfogadásáról írásban nyilatkozik. Az aktív korú nem foglalkoztatott akkor köteles az önkormányzat és a munkaügyi központ által felajánlott munkát elfogadni, ha a Sztv. 35/H. § (2) ba) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.
(7)
Meg kell szüntetni a bérpótló juttatás folyósítását az Szt. 36. §. (2) bekezdésében foglaltakon túl: -
-
(8)
az önkormányzat által felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, a felajánlásra nem jelenik meg, és távolmaradásának okát a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem igazolja a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el a közfoglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette keresőtevékenység létesítését az önkormányzatnál nem jelenti be az aktív korúak ellátását felülvizsgálatánál nem működik együtt a megállapítás szempontjából valótlan adatot közöl, lényeget, tényt elhallgat. a családsegítő szolgálatnál az előírt időpontban a megjelenést elmulasztja, és a megjelölt új időpontban sem jelenik meg amennyiben lakókörnyezetét a (4) bekezdésben rögzítettek szerint nem tartja rendben Ha az aktív korú nem foglalkoztatott személy a felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget pillanatnyi egészségi állapota miatt utasítja vissza, és a fennálló betegségét háziorvos által kiállított igazolással tanúsítja, az ellátásból nem zárható ki.
(9) Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság együttműködés megszegése miatt kerül megszüntetésre, az alábbi jogosultsági feltételek teljesülése után állapítható meg újra a bérpótló juttatás: - álláskeresési megállapodás megállapításához szükséges jogviszonyt megszerezte - a megszüntetéstől számított 1 évig együttműködési kötelezettségének eleget tett.”
12. §.
13. § (1) A megállapított aktív korúak ellátását utólag, a tárgyhót követő hónap 5-ig kell folyósítani” (2) A hajléktalan személy részére megállapított rendszeres szociális segély esetén, az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek. (3)
(4)
A megállapító szerv a bérpótló juttatásra való jogosultságot évente felülvizsgálja. A Szt. 25. §. (7) bek. szerint, a jogosultságot ettől eltérő időpontban is felülvizsgálhatja, ha az önkormányzatnak olyan tény, adat, körülmény jut a tudomására, amely a jogosultságot vélhetően befolyásolja, és amelynek a bejelentését az ellátásban részesülő – bejelentési kötelezettségének eleget nem téve – elmulasztotta.
Ápolási díj 14. § (1)
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, ellátását végző, lakóhellyel rendelkező nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
(2)
Ápolási díjra jogosult a – jegyes kivételével – az a hozzátartozó (Ptk. 685.§) aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló a) súlyos fogyatékos személy b) vagy tartósan beteg 18 év alatti személy c) fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.
(3)
Az ápolási díj összege megegyezik a Sztv-ben meghatározott összeggel.
(4)
Az ápolási díj megállapítása a (2) bekezdésben foglalt esetekben a körjegyző hatásköre.
15. § (1)
Az ápolási díjat utólag, a tárgyhót követő hónap 5-ig kell folyósítani.
(2)
Meg kell szűntetni az ápolási díj folyósítását, ha az ápoló a kötelezettségének nem tesz eleget. Köteles az ápoló, az ápolásra szoruló személyt naponta felkeresni, gondoskodni róla, és a szükséges segítséget számára megadni. Felülvizsgálatkor az ápolt személynek nyilatkoznia kell, hogy az ápoló a kötelezettségét teljesíti-e.
(3)
Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni.
(4)
Ha az öregségi nyugdíj összege változik, akkor az öregségi nyugdíj változását követően, de legkésőbb március 31-ig az Szt. 25. §. (5) bek. szerinti felülvizsgálatot el kell végezni.
Lakásfenntartási támogatás 16. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak, az általuk lakott lakás, vagy lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, feltéve, ha lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkeznek.
(2) A normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó előírásokat az önkormányzat a Sztv. 38. §. (2) bekezdésében foglaltak szerint, változtatás nélkül alkalmazza. A megállapított normatív lakásfenntartási támogatás összege, vagy annak egy része – kérelemre – az önkormányzatnál fennálló szemétszállítási díj hátralékba utalható.
(3) Helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy, vagy család, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás a havi összjövedelemének 30 %-át meghaladja.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatásnál a településen elismert lakásnagyság 2 fő esetében 3-4 fő 5-6 fő egyedül élőnél
65 m2 70 m2 90 m2 nincs korlát
(5) A helyi lakásfenntartási támogatásnál az 1 m2-re jutó, havi elismert költség összegét a képviselőtestület az éves költségvetési rendeletében állapítja meg. (6) Nem állapítható meg normatív, illetve helyi lakásfenntartási támogatás annak, aki: nem életvitelszerűen tartózkodik a lakásban a lakást nem lakja más lakása is van lakását vagy annak egy részét bérbe adja lakbért nem fizet lakbérrel, víz, villany, szemétszállítási, gázdíjjal, vagy pénzintézeti tartozással hátralékban van. A helyi és normatív lakásfenntartási támogatás megállapításához csatolni kell a kérelmező, vagy családtagja nevére kiállított egyhavi közüzemi számlát. (7) Lakásfenntartási költségként az alábbiak vehetők figyelembe: - lakbér, albérleti díj - pénzintézettől felvett lakásvásárlási építési kölcsön törlesztési részlete (törlesztés idejére) - hagyományos fűtés költsége - szemétszállítás költsége - világításra használt elektromos áram költsége 100 kW/hó - gázfűtés 200 m3/hó, - csatorna használati díj - víz: 3 m3/hó/fő
Nem rendszeres pénzbeli ellátás Átmeneti segély 17. § (1) Kazár Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a vagyonnal nem rendelkező, létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére átmeneti segélyt nyújthat. (2) Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg: a.) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem rendelkezik kögyógyigazolvánnyal, és nem jogosult annak megállapítására b.) elemi kár, súlyos betegség, baleset esetén c.) egyedülálló, ellátatlan személy részére (3)
Egy naptári éven belül ugyanaz a személy legfeljebb három alkalommal részesülhet átmeneti segélyben.. Az átmeneti segély maximálisan adható összege évente 20.000.Ft.
(4)
Átmeneti segély annak a személynek nyújtható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg családban élők esetén az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj 150 %-át.
(5)
Átmeneti segély adható természetbeni juttatásként, élelmiszer vásárlási utalvány formájában is.
(6)
Ha a kérelmezőnek az önkormányzattal szemben tartozása áll fenn, a megállapított átmeneti segély összege, vagy annak egy része az önkormányzatnál fennálló hátralékába utalható.
(7)
Ha az átmeneti segélyt közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a segély közvetlenül a közüzem részére történő átutalással teljesíthető.
Temetési segély 18. § (1) Kazár község Önkormányzatának Képviselőtestülete temetési segélyt nyújt annak a Kazáron lakóhellyel rendelkező személynek, aki a nevére kiállított számlát bemutatja. (2) A temetési segély megállapításához a kérelmezőnek nem kell jövedelemigazolást csatolni. A temetési segély iránti kérelmet a haláleset idejétől számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő. (3) A temetési segély összegét a képviselőtestület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.
IV. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 19. § (1)
Az önkormányzat a pénzbeli ellátások helyett a szociális rászorultságtól függően egyes támogatásait természetben biztosítja.
(2)
Természetben nyújtott szociális ellátások: a.) rendszeres szociális segély b.) közgyógyellátásra jogosító igazolvány c.) egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosító igazolvány d.) e.) köztemetés
(3)
Természetbeni szociális ellátásnak kell tekinteni a (2) bek. a.) pontjában említett segélyezés esetében az élelmiszer, a tankönyv, a ruházat, a tüzelő vásárlás, a közüzemi díjak és az étkezési térítési díj átvállalását.
(4)
A (2) bek. a.) pontja szerinti támogatás természetbeni ellátás formájában akkor adható, amennyiben a családban a Gyvt. 68-a szerint védelembe vett gyermek él. A természetben nyújtott támogatás mértéke a megállapított rendszeres szociális segély összegének 15 %-a védelembe vett gyermekenként, legfeljebb azonban 50 %.
Közgyógyellátás 20. § (1)
Az Sztv. 50. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeken túl közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek is, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2)
Közgyógyellátásra jogosultság szempontjából szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.
(3)
A családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.
(4)
A közgyógyellátásra való jogosultságról a körjegyző dönt. A méltányosságból megállapított közgyógyellátásról a képviselőtestületet, a soron következő ülésen tájékoztatja.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 21. § (1) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális rászorultság alapján, az Sztv. 54. §. ában foglaltak szerint állapítható meg. (2)
Köztemetés 22. § (1) Az önkormányzat a Sztv. 48. §-ában meghatározott esetekben, valamint az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező elhunyt esetében, a tudomásszerzést követően gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, abban az esetben, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik az eltemettetésről Amennyiben nincs, ill. nem lehető fel az eltemettetésre gondoskodó személy kiléte, vagy az eltemettetésre köteles személy nem gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről. (2) Ha az eltemettetésre köteles személy vállalja az eltemettetést, de anyagi helyzete miatt nem képes rá, - kérésére, - megállapodás alapján az önkormányzat gondoskodik a temetés költségének megfizetéséről. Az eltemettető a temetés költségét, a külön megállapodásban foglaltak szerint az önkormányzat részére megtéríti. A körjegyző által elkészített megállapodást a polgármester írja alá. (3) A képviselőtestületet a köztemetésben részesülőkről tájékoztatni kell.
V. Fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Az ellátás formái, igénybevétele
23. § (1)
Az önkormányzat a jövedelmi helyzetük, egészségi állapotuk miatt, önmaguk ellátásáról, élelmezéséről gondoskodni nem tudó személyek részére ellátást nyújt.
(2)
A személyes gondoskodás biztosítása érdekében a szociális étkezést Kazár Község Önkormányzata látja el. A családsegítést, az idősek nappali ellátását, a szociális információs szolgáltatást (családsegítés keretén belül) Salgótarján Kistérség Társulása által létrehozott Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Központ által látja el.
(3)
Az intézményi ellátásra jogosultak érdekvédelmét az Sztv. 97.§-ában meghatározottak alapján, és az egyes intézmények házirendjében foglaltak szerint kell ellátni.
(4)
Térítési díj 24. §
(1)
Az igénybe vett szolgáltatásért – a családsegítő szolgáltatás kivételével – térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját, (intézményi térítési díj), valamint a kedvezményeket a Képviselő-testület évente külön rendeletben állapítja meg.
(2)
A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről (személyi térítési díj) – az Sztv. 117. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a tagintézmény vezetője az ellátás igénybevétele után, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezett.
(3)
Abban az esetben, ha a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül kérelmével a szociális bizottsághoz fordulhat. A bizottság határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.
25. § Szociális étkeztetés (1)
A szociális étkeztetés napi egyszeri meleg étkeztetést jelent, amit az ellátott, az idősek klubjában, vagy házhoz szállítva fogyaszthat.
(2)
A szociális étkezést, az idősek klubja, mint a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ tagintézménye szervezi és végzi. Az igénybevételére irányuló kérelmet a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ tagintézményének vezetőjéhez, írásban, vagy szóban kell benyújtani, aki a kérelmező szociális helyzete, egészségi állapota ismeretében dönt. „
Házi segítségnyújtás 26. § (1)
A házi segítségnyújtás keretében, a Sztv. 63. §-a alapján elsősorban azokról az időskorú személyekről, pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről kell gondoskodni, akik napi önellátási feladatik tekintetében, állapotukból adódóan segítséget igényelnek.
(2) A házi segítségnyújtás az alábbi tevékenységet foglalja magában: - a rászorult személyek otthonukban történő ellátása - az otthoni környezet rendjének biztosítása - egészségi állapota miatt együttműködés a háziorvossal, más egészségügyi ellátást biztosító szervekkel - étkeztetés biztosítása (3)
A házi segítségnyújtást az idősek klubja, mint a Kistréségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központot tagintézménye szervezi és végzi. Az igénybevételére irányuló kérelmet a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ tagintézményének vezetőjéhez, írásban, vagy szóban kell benyújtani, aki a kérelmező szociális helyzete, egészségi állapota ismeretében dönt.
Családsegítés 27. § (1) A családsegítő szolgáltatás célja a Kazár Község Önkormányzata működési területén élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszűntetésének elősegítése. A családsegítést a Kistréségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központot tagintézménye szervezi és végzi”
(2)
A családsegítő szolgáltatás feladatait az Sztv. 64.§-a rögzíti.
Idősek nappali ellátása 28. § (1)
Kazár Község Önkormányzata az idősek részére a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központon belül tagintézményt, az Idősek Klubját működteti társulásban. Feladata a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes idős korú személyek napközbeni gondozása.
(2)
Az intézmény napközbeni tartózkodásra, napi háromszori étkezésre, társas kapcsolatokra, és alapvető kiegészítő szükségletek kielégítésére nyújt lehetőséget.
(3)
Az intézmény által nyújtott ellátások igénybe vételére irányuló kérelmet a Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ tagintézményének vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kérelmező életkörülményeinek részletes ismeretében dönt.
(4)
A jogosult a szolgáltatás igénybevételét bármikor megszűntetheti. Rendkívüli esetben az intézményvezető is kezdeményezheti a megszüntetést, amelyről az igénybevevőt írásban értesíteni kell.
VII. Fejezet Hatásköri rendelkezések 29. § (1) (2)
VIII. Fejezet 30. §
(1)
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Kazár, 2011. március 31.
Molnár Katalin polgármester
Mona Gyula körjegyző
