Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 /II.17./ önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról, valamint a szociális alapszolgáltatásokról
Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 10 § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 92. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: 1. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. §. (1) A rendelet célja, hogy Cserkeszőlő lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatások, valamint a szociális alapszolgáltatások formáit, szervezetét, rendelkezzen az igénybevételük feltételeiről, módjáról, a támogatás mértékéről. (2) A Képviselő-testület a települési támogatások biztosításával a rendkívüli élethelyzetbe került, szociális szempontból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. (3) Az alapszolgáltatások megszervezésével a Képviselő-testület segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi vagy mentális állapotukból származó problémáik megoldásában. A rendelet hatálya 2. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Cserkeszőlő közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen is a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyen élő a./ magyar állampolgárokra, b/ bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c/ letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d/ magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre (2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti. 1
(3) E rendelet hatálya az Szt. 7. §. (l) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontokon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (4) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre is.
Hatáskörök 3. § (1) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) alapján a Képviselő-testület dönt: a) az első lakáshoz jutók támogatásának megállapításáról; b) a lakóingatlan veszélyes állapotának megszüntetéséhez való hozzájárulásról. (2) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a polgármester dönt: a) a születési támogatás megállapításáról; b) a temetési támogatásról; c) azonnali rendkívüli támogatás; d) a köztemetés elrendeléséről. (3) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a Szociális Bizottság dönt: a) a gyógyszer támogatásról; b) az ápolási támogatásról; c) lakhatási támogatás; d) a rendkívüli települési támogatás; e) a szociális kölcsönről. (4) A Tanyagondnoki Szolgálat vezetője a rendeletben meghatározott feltételek szerint: a) dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelemről; b) a Szt. 59/A § (3) bekezdése szerint vizsgálja az igénybe vevő szociális rászorultságát.
Eljárási rendelkezések 4. §. (1) Az e rendeletben meghatározott települési támogatások iránti eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból. A kérelmet - az igénylésre rendszeresített nyomtatványon, mely e rendelet mellékletét képezi – egész évben folyamatosan lehet benyújtani postai úton, vagy személyesen a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál, akadályoztatása esetén a Cserkeszőlői Polgármesteri Hivatal szociális igazgatási irodájában. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmet a Tanyagondnoki Szolgálat vezetőjénél lehet benyújtani. (2) Valamennyi kérelem kötelező mellékletét képezik a következők: jövedelemigazolás (nyugdíjas esetén: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság összesítője és nyugdíjszelvény vagy folyószámla kivonat; munkavállaló esetén: munkáltatói jövedelemigazolás; vállalkozó, őstermelő esetén: NAV igazolás; őstermelő esetén, ha nem 2
tartozik adóbevallási kötelezettség alá, valamint jövedelemmel nem rendelkező személy esetén: büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata; álláskereső ellátásról a munkaügyi központ által kiadott megállapító határozat és postai szelvény); albérletben tartózkodás esetén az albérleti szerződés másolata; az egyedülállóság tényét igazoló irat (gyermekelhelyezésről szóló bírósági végzés, képzelt apát megállapító határozat). (3) Az egyes támogatási formákhoz kapcsolódó egyéb eljárási szabályok az adott támogatási formánál kerülnek részletezésre. (4) Hiányosan benyújtott kérelem esetében a kérelmezőt fel kell hívni a hiányzó adat, igazolás pótlására. Amennyiben a kérelmező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, a rendelkezésre álló adatok alapján kell a kérelmet elbírálni, vagy a Ket. 31. §. (2) bekezdés szerint az eljárást meg kell szüntetni. 5. § (1) A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a) rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) nem rendszeres, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemnél a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell igazolni azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani; c) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani; d) a vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozásokról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. (2) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális igazgatási iroda az alábbiak szerint ellenőrizheti: • megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot, • megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, • megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót. (3) A támogatások megállapítása előtt a Szociális Bizottság tagjai indokolt esetben kötelesek környezettanulmányt készíteni. 6. § (l) A települési támogatások ügyében hozott döntésről a Képviselő-testület, a polgármester és a Szociális Bizottság határozattal dönt. (2) A bizottság és a polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez, a Képviselő-testület döntése ellen pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához lehet fellebbezéssel élni.
3
A támogatások kifizetése, folyósítása 7. §. (1) A települési támogatások kifizetése határozat alapján a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Csoportjának feladata. (2) A támogatás folyósítása történhet utalvány formájában, készpénzben. Készpénzes kifizetés esetén bankszámlára utalással, bankszámla hiányában pénztári kifizetéssel. (3) A települési támogatások természetbeni formában is nyújthatóak, szükség esetén a családgondozó, a védőnő és tanyagondnok közreműködésével, melynek formájáról és módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (4) A készpénzben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult köteles elszámolni, melynek határidejéről és módjáról a megállapító határozatban kell rendelkezni. (5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg, és azt minden hónap 5. napjáig kell átutalni a jogosult részére. (6) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (7) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetében az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
II. fejezet A települési támogatás formái 8. §. (1) Települési támogatás keretében nyújtható támogatások: • gyógyszer támogatás; • ápolási támogatás; • temetési támogatás; • lakhatási támogatás; • rendkívüli települési támogatás; • szociális kölcsön; • születési támogatás; • első lakáshoz jutók támogatása; • lakóingatlan veszélyes állapotának megszüntetéséhez való hozzájárulás. Gyógyszer támogatás 9.) § (1) Azon szociálisan rászorult személy részére állapítható gyógyszer támogatás, aki nem jogosult közgyógyellátási igazolványra és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:
4
• család esetén az 57 000,- Ft-ot; • egyedül élő esetében a 75 000,-Ft-ot, feltéve, hogy az igazolt havi rendszeresen szedett gyógyszerkiadásának, illetve az esetenként felírt gyógyszerkiadásának a mértéke az 5700,-Ft-ot meghaladja.
Eljárási rendelkezések 10. § (1) A gyógyszer támogatás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és/vagy kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek összegéről szóló igazolás, mely jelen rendelet mellékletét képezi. (2) A gyógyszer támogatás: a) rendszeresen szedett gyógyszerek esetén a kérelem benyújtásától számított 6 hónap időtartamra; b) esetenként szedett gyógyszerek esetén egyszeri alkalommal állapítható meg. (3) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség függvényében 1000-10 000,- Ft között állapítható meg, de a (2) bekezdés b) pontja esetében éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. (4) A rendszeres támogatásban részesülő köteles minden hónapban a kiváltott gyógyszerekről a nevére szóló gyógyszertári eredeti számlát bemutatni a Családsegítő Szolgálatnál, akadályoztatása esetén a Polgármesteri Hivatal szociális igazgatási irodájában. Amennyiben ezen kötelességének nem tesz eleget, úgy a támogatás a hónap utolsó napjával megszüntetése kerül. Ápolási támogatás 11. §. (1) Az ápolási támogatás a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző személy részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban ápolást, gondozást igényel. 12. §. (1) Ápolási támogatásra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó (Ptk.VIII. könyv 8:1. § (1) bekezdés 1., 2.) ha: • 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi; • nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra; • kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolási, gondozási feladatok ellátására; • akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak 150 %-át és vagyonnal nem rendelkezik; • rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, kivéve az Szt. szerinti rendszeres pénzellátást, valamint a napi 4 órát meg nem haladó – az otthon történő munkavégzés kivételévelkeresőtevékenységet;
5
• • • •
nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat; a beteg hozzátartozó ápolása címén - a legalább egy éve munkaviszonyban álló hozzátartozó munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot vett igénybe; a 18. életévét betöltött tartós beteg személy hozzátartozói között a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs; az ápoló és ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.
Eljárási rendelkezések 13. §. (1) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell: • a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, és önmaga ellátására képtelen, vagy csak segítséggel képes, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul; • a kérelmező munkáltatójának igazolását a munkaviszony kezdetéről és arról, hogy az ápolás idejére fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. 14. §. (1) A kérelem benyújtása után a Tanyagondnoki Szolgálat vezetője és a Szociális Bizottság egy tagja környezettanulmányt végez a tartós beteg személy lakókörnyezetében, mely kiterjed arra, hogy az ápolt személy lakókörnyezete mennyiben biztosítja a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját. (2) Ha a lakókörnyezet nem megfelelő, úgy a kérelmezőt fel kell szólítani arra, hogy meghatározott határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelő lakhatás, személyi higiénia biztosítása érdekében. Amennyiben ezen felszólításnak a kérelmező nem tesz eleget, úgy az ápolási támogatás iránti kérelmet el kell utasítani. Az elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül kérelmező újabb kérelmet nem nyújthat be ápolási támogatásra. 15. § (1) A folyósítás alatt az ápolási kötelezettség teljesítése bármikor ellenőrizhető. (2) Az ápolási támogatás határozatlan időtartamra kerül megállapításra. A jogosultság feltételeinek fennállását a Szociális Bizottság félévente felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek: a) továbbra is fennállnak, az ellátást változatlan összegben tovább folyósítja; b) nem állnak fenn, a támogatást a felülvizsgálat hónapjának utolsó napjával megszünteti. 16. § (1) Meg kell szüntetni a támogatást, ha: • az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé; • az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti; • az ápolt személy bentlakásos intézménybe kerül vagy meghal; • a 12. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az
6
esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről, vagy keresőtevékenységet folytat teljes munkaidőben. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontja szerinti hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 17. § (1) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, vagy ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységét nem tudja ellátni. 18. § (1) Az ápolási támogatás összege: 23 600,-Ft/hó. (2) Egy személynek csak egy hozzátartozó ápolása, gondozása után állapítható meg ápolási támogatás. Temetési támogatás 19. § (1) Temetési támogatásra az a személy jogosult, aki az elhalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A temetési költségek viselése akkor veszélyezteti a létfenntartást, ha a kérelmező háztartásában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a négyszeresét. Eljárási rendelkezések 20. § (1) A kérelem mellékletét képezi: • a kérelmező nevére kiállított temetési számla másolata; • az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata, ha nem Cserkeszőlőben történt a haláleset. 21. § (1) A temetési támogatás összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 12,5 %-a, azaz 25.000,- Ft. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 200. 000 Ft. (3) Nem állapítható meg temetési támogatás annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült. Lakhatási támogatás 22. § (1) A lakhatással kapcsolatos kiadások viseléséhez a) közüzemi díj támogatás; b) fűtési támogatás állapítható meg.
7
(2) Közüzemi díj támogatás állapítható meg évente egy alkalommal, 6 hónap időtartamra annak a tulajdonosnak, albérlőnek, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 60 000,- Ft-ot, egyedül élő esetén a 75 000,- Ft-ot és a befizetett közüzemi számláinak összege eléri vagy meghaladja • aktív korúak esetében a 20 000,- Ft-ot, • nyugdíjasok esetében a 10 000,- Ft-ot. (3) A (2) bekezdésben említett közüzemi számlaként az alábbiak vehetők figyelembe: • villanyszámla; • vízdíj számla; • gázszámla; • távhő számla; • hulladék szállítási számla; • telefon számla ( ha a kiállított számla a telefonon kívül más szolgáltatást is tartalmaz, csak a telefon szolgáltatásra felszámított díj vehető figyelembe). (4) Fűtési támogatás állapítható meg október 1-március 31. között egyszeri alkalommal annak a kérelmezőnek, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 60 000,- Ftot, egyedül élő esetén a 75 000,- Ft-ot. (5) Mindkét támogatási formánál további feltétel a támogatásra jogosult számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan: a) tiszta legyen aa) a lakás vagy a ház; ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje ne legyen gazos, törmelékkel, hulladékkal teli; ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe ne legyen gazos; b) az ingatlan állagmegőrzése biztosítva legyen; c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot; d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (6) A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó környezettanulmány készítésével kell ellenőrizni.
feltételek
meglétét
minden
esetben
(7) Ha a lakókörnyezet nem megfelelő, úgy a kérelmezőt fel kell szólítani arra, hogy meghatározott határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelő lakhatás, személyi higiénia biztosítása érdekében. Amennyiben ezen felszólításnak a kérelmező nem tesz eleget, úgy a lakhatási támogatás iránti kérelmet el kell utasítani. Az elutasító döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 hónapon belül a háztartás egyik tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet. (8) Lakhatási támogatás ugyanazon ingatlanra tekintettel csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül az ingatlanban élő személyek és háztartások számától.
8
Eljárási rendelkezések 23. § (1) A lakhatási támogatás iránti kérelem mellékletét képezi: • albérlő esetén albérleti szerződés, mely tartalmazza a bérlő és a vele együtt lakók nevét is; • a háztartás valamennyi tagja lakcímkártyájának másolata; • a 22. § (3) bekezdésében meghatározott közüzemi számlák és a befizetést igazoló feladóvevények másolata. (2) A támogatás formája és összege: • közüzemi díj támogatás esetén 3000,-Ft/hó, de nem haladhatja meg a közüzemi számla havi összegét, mely a szolgáltatóhoz kerül átutalásra; • fűtési támogatás esetén a Szociális Bizottság döntése alapján 3-8 q-ig terjedő tűzifa. (3) A támogatásként megítélt tűzifa el nem adható, csak a kérelmező által lakott ingatlan fűtésére használható fel. Amennyiben kérelmező a támogatásként kapott fát értékesíti, a következő támogatási időszakban kizárásra kerül a fűtési támogatásból. (4) A tűzifa kérelmező által lakott ingatlanban való felhasználását a Szociális Bizottság ellenőrzi. Rendkívüli települési támogatás 24. §. (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a rendkívüli élethelyzetbe került, szociálisan rászorult személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének • 130 %-át család esetén; • 160 %-át egyedül élő esetén. (2) Különös méltánylás esetében /súlyos betegség, kirívóan magas gyógyszerköltség, elemi kár/ a jövedelemhatártól el lehet tekinteni. (3) Rendkívüli élethelyzetnek számít elsősorban: • tartós betegség miatti jövedelem kiesés; • hosszabb ideig tartó kórházi kezelés; • elemi kár; • a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményből származó anyagi kár; • haláleset; • válsághelyzetben lévő várandós anya (gyermekének megtartásához); • nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása; • a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások; • nagyobb összegű váratlan kiadás (nem közüzemi díjhátralék). (4) További feltételek a kérelem benyújtója, illetve a támogatásra jogosult számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan: a) tiszta legyen aa) a lakás vagy a ház; ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje ne legyen gazos, törmelékkel, 9
hulladékkal teli; ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe ne legyen gazos; b) az ingatlan állagmegőrzése biztosítva legyen; c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot; d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (5) A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó feltételek meglétét minden esetben környezettanulmány készítésével kell ellenőrizni. (6) Ha a lakókörnyezet nem megfelelő, úgy a kérelmezőt fel kell szólítani arra, hogy meghatározott határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelő lakhatás, személyi higiénia biztosítása érdekében. Amennyiben ezen felszólításnak a kérelmező nem tesz eleget, úgy a rendkívüli támogatás iránti kérelmet el kell utasítani. (7) A rendkívüli települési támogatás megállapítására indokolt esetben a polgármester is jogosult. Ez esetben a támogatás alkalmanként megállapítható összege az 5.000,- Ft-ot nem haladhatja meg, és e támogatás egy kérelmező részére évente legfeljebb kétszer állapítható meg. Eljárási rendelkezések 25. § (1) A kérelem mellékletét képezi a rendkívüli élethelyzet igazolására szolgáló dokumentum (pl.: keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolás, a gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolás, várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás esetén az utazást igazoló tömegközlekedési jegyek, bűncselekmény esetén rendőrségi jegyzőkönyv) 26. § (1) A rendkívüli támogatás összege 1000-től 10 000,-Ft-ig terjedhet. Szociális kölcsön 27. §. (1) Évente egy alkalommal kamatmentes szociális kölcsönben részesíthető az a rászorult személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élő esetében annak kétszeresét és - temetés vagy elemi kár miatt olyan rendkívüli kiadása merült fel, mely veszélyezteti saját vagy családja létfenntartását, valamint - rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére. (2) Nem részesíthető szociális kölcsönben az (1) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelelő személy, ha - a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő családtagja rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel váltsághelyzetét megoldhatja; - korábban igénybe vett kölcsönét nem fizette vissza. Eljárási rendelkezések 28. § (1) A szociális kölcsön összege legfeljebb 114 000,- Ft lehet. 10
(2) A kölcsön visszafizetésének határideje: • 57 000,- Ft kölcsönösszegig 6 hónap, • 57 000,-Ft felett 12 hónap. (3) A törlesztést a megállapító határozatban előre meghatározott részletekben a kölcsönfelvételt követő hónaptól kell megkezdeni. (4) A szociális kölcsönben részesülővel a Polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját. A kölcsönszerződést a melléklet tartalmazza. Születési támogatás 29. §. (1) A képviselő–testület a 2 éve állandó lakosként életvitelszerűen Cserkeszőlő községben élő szülő(k)nek gyermek születése esetén születési támogatást biztosít. (2) A gyermeknek bejelentett cserkeszőlői állandó lakóhellyel kell rendelkeznie. Eljárási rendelkezések 30. § (1) A kérelem mellékletét képezi: •
a gyermek születési anyakönyvi kivonatának és lakcímkártyájának másolata;
•
a szülő(k) lakcímkártyájának másolata.
(2) A támogatás összege: 50 000,-Ft/gyermek. (3) Az életvezetési tanácsra szoruló családok esetében a védőnő javaslatára, a családgondozó közreműködésével történik a támogatás felhasználása. Első lakáshoz jutók támogatása 31. §. (1) Az első lakáshoz jutó házaspárok, legalább 2 éve élettársi viszonyban élők, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők vissza nem térítendő, és kamatmentes visszatérítendő anyagi támogatásban részesülhetnek. (2) A támogatás az önálló, egy teljes lakás építéséhez, vásárlásához nyújtható, egy lakás résztulajdonának megszerzéséhez nem. A támogatás csak akkor nyújtható, ha az építeni, vásárolni kívánt lakóépület a 100 m2-t nem haladja meg. Ha a lakóépülettel a garázst egybeépítik, a garázs alapterülete nem számol be a lakás alapterületébe, más egyéb helyiség igen. (4) Igényjogosultak: - a 40. életévüket be nem töltött házastársak/élettársak /mindkét félre vonatkozik/ (3)
11
- lakástulajdonnal, üdülő-és üdülőtelek tulajdonnal nem rendelkeztek, illetve nem rendelkeznek /kivéve az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt 1/2 tulajdoni részaránynál kisebb, valamint a lakás céljára nem használható tulajdont/, - a lakásvásárlás, illetve építés megkezdését igazolni tudják. (5) A Képviselő-testület az igényjogosultak esetében a 40. életév betöltésénél indokolt esetben méltányosságból eltekinthet. (6) Az igényjogosultak köréből elsőbbségben kell részesíteni: a./ a településen legalább l éve állandó bejelentett lakcímmel rendelkezőket, b./ a két-vagy több gyermeket nevelőket, c./ a gyermeküket egyedül nevelőket, d./ a több éve albérletben lakókat, e./ a településen legalább l éve állandó munkaviszonnyal rendelkezőket. (7) Nem adható a támogatás, ha: a) a kérelmezők a Ptk-ban meghatározott közeli hozzátartozójuktól szerzik meg az ingatlan tulajdonjogát; b) a kérelmezők olyan használt lakást kívánnak megvásárolni, amelynek állaga oly mértékben megromlott, hogy az abban való tartózkodás életveszélyes lenne; c) a igénylők nem járulnak hozzá a támogatás összege és járulékai erejéig Cserkeszőlő Községi Önkormányzat javára az érintett ingatlanra jelzálogjog, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezéséhez; d) az igénylők vagy a velük együtt lakó, együtt költöző személy valamelyikét korábban bármely önkormányzat bármilyen lakáscélú támogatásban részesítette; e) a támogatás visszafizetése a kérelmezők jövedelmi viszonyaira tekintettel nem biztosított. (8) Abban az esetben nem tekinthető a visszafizetés biztosítottnak, ha egyik igénylő sem rendelkezik munkaviszonnyal, vagy munkaviszonyból származó jövedelemmel, illetve ha munkaviszonyban állásuk ellenére az igénylők részére személyenként havonta kifizetett munkabér az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg. (9) A támogatás lakásvásárlásnál készpénznek tekintendő, lakásépítés esetén saját erőnek minősül. Eljárási rendelkezések 32. § (1) A lakáscélú támogatások iránti kérelmet: a) lakásépítés esetén az építési engedély kiadásától számított egy éven belül, az építési tevékenység megkezdése után; b) lakásvásárlás esetén a vevő tulajdonjogának ingatlannyilvántartásba történő jogerős bejegyzése előtt kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) élettársi kapcsolat esetén a közjegyző előtt tett nyilatkozatot; b) az ingatlanvásárlásra vonatkozó adásvételi szerződést, mely tartalmazza az alábbiakat: − a vételár mely határidőig és milyen forrásokból kerül kiegyenlítésre; 12
− amennyiben az első lakáshoz jutók támogatása iránti kérelem nem részesül kedvező elbírálásban, úgy a hiányzó összeget milyen forrásból biztosítják; c) pénzintézeti hitelfelvétel esetén a hitelt nyújtó intézet írásos hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy Cserkeszőlő Község Önkormányzata javára az érintett ingatlanra második helyen jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba; d) adó-és értékbizonyítványt; e) tulajdoni lapot; f) a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást; g) új lakás építésénél jogerős építési engedélyt, költségvetési tervet, energetikai tanúsítvány. (3) A támogatás legkisebb összege: 100.000,- Ft, legmagasabb összege: 500.000,-Ft, azonban a vételár, vagy az építeni kívánt lakás költségvetési összegének 10 %-a. A támogatás 50%-ban vissza nem térítendő támogatásként, 50%-ban visszatérítendő kamatmentes kölcsönként vehető igénybe. A támogatás mindkét formája külön-külön is adható. (4) A megállapított támogatás folyósítása a Képviselő-testület határozata alapján az igénylők és az önkormányzat között kötött támogatási szerződés szerint történik, mely szerződésben az alábbiakat kell rögzíteni: − a támogatásban részesülők személyi adatait; − a támogatás összegét, célját; − arra vonatkozó rendelkezést, hogy a támogatással vásárolt, épített ingatlanra jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba; − a visszafizetés módját, határidejét, a havi törlesztőrészletek összegét; − építés esetén a támogatási összeg erejéig a számlabemutatási kötelezettséget és az építési munkálatok befejezésének határidejét (azonos az építési engedélyen feltüntetett határidővel); − a szerződésszegés következményeit. (5) A támogatási szerződés aláírására a polgármester jogosult. (6) A visszatérítendő kölcsön összegének törlesztését a támogatási szerződés megkötésétől számított 13. hónapban kell megkezdeni, és az attól számított 5 éven belül a teljes összeget vissza kell fizetni. A törlesztőrészlet 1000,- Ft-nál kevesebb nem lehet és a hónap 20. napjáig be kell fizetni. (7) A vissza nem térítendő támogatás visszafizetésére válik kötelezetté az a támogatott, aki - a támogatás összegét más célra használja fel, illetve építési kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőig nem tesz eleget; - a támogatott lakást 10 éven belül elidegeníti - kivéve, ha magasabb komfortfokozatúra cseréli -. A támogatás visszafizetéséről egyéni elbírálás alapján dönt a Képviselő-testület, amennyiben a támogatott a lakást a házasság felbontása miatt a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján idegeníti el.
13
Lakóingatlan veszélyes állapotának megszüntetése iránti támogatás 33. §. (1) Azon cserkeszőlői lakosok, akiknek a saját tulajdonukat képező lakóingatlanuk önhibájukon kívül (elsősorban elemi kár következtében) veszélyes állapotba került, vissza nem térítendő és visszatérítendő kamatmentes anyagi támogatásban részesülhetnek. (2) A támogatás a veszélyes állapot megszüntetéséhez szükséges építőanyagok megvásárlására és az építési munkálatok költségeire használható fel. (3) A támogatás csak akkor nyújtható, ha a felújítani kívánt ingatlan a 100 m2-t nem haladja meg. (4) Igényjogosultak azok: • akik a felújításra szoruló ingatlanon kívül más lakástulajdonnal, üdülő-és üdülőtelek tulajdonnal nem rendelkeznek /kivéve az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt 1/2 tulajdoni részaránynál kisebb, valamint a lakás céljára nem használható tulajdont/; • akik az érintett ingatlanban állandó bejelentett lakcímmel rendelkeznek és életvitelszerűen ott is tartózkodnak; • akiknek az egy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át. (5) A támogatás iránti kérelem elbírálását megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell végezni a Cserkei Beruházó Kft. okl. magasépítő üzemmérnökének részvételével. (6) Nem adható a támogatás, ha a) a kérelmezők olyan ingatlanra igénylik a támogatást, melynek állaga már a tulajdonukba kerüléskor életveszélyes mértékben megromlott volt; b) a igénylők nem járulnak hozzá a támogatás összege és járulékai erejéig Cserkeszőlő Község Önkormányzata javára az érintett ingatlanra jelzálogjog, valamint ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezéséhez; (c) a kérelmező nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Eljárási szabályok 34.§. (1) A kérelemhez mellékelni kell: − tulajdoni lapot; − lakcímigazolvány fénymásolatát; − jövedelemigazolást; − az e rendelet 30. §. (5) bekezdésében említett környezettanulmány. (2) A támogatás összege maximum 250.000,- Ft. A támogatás 50%-ban vissza nem térítendő támogatásként, 50%-ban visszatérítendő kamatmentes kölcsönként vehető igénybe. A támogatás mindkét formája külön-külön is adható. (3) A megállapított támogatás folyósítása a Képviselő-testület határozata alapján az igénylők és az önkormányzat között kötött támogatási szerződés szerint történik, mely szerződésben az alábbiakat kell rögzíteni:
14
− a támogatásban részesülők személyi adatait; − a támogatás összegét, célját; − arra vonatkozó rendelkezést, hogy a támogatással felújított ingatlanra jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba; − a visszafizetés módját, határidejét, a havi törlesztő részletek összegét; − a támogatási összeg erejéig a számlabemutatási kötelezettséget és az életveszélyes állapot megszüntetését eredményező munkálatok befejezésének határidejét; − a szerződésszegés következményeit. (4) A támogatási szerződés aláírására a polgármester jogosult. (5) A visszatérítendő kölcsön összegének visszafizetését a támogatási szerződés megkötésétől számított 13. hónapban kell megkezdeni, és az attól számított 5 éven belül a teljes összeget vissza kell fizetni. A törlesztőrészlet 1000,- Ft-nál kevesebb nem lehet, és a hónap 20. napjáig be kell fizetni. (6) A vissza nem térítendő támogatás visszafizetésére válik kötelezetté az a támogatott, aki - a támogatás összegét más célra használja fel, illetve felújítási kötelezettségének a támogatási szerződésben meghatározott határidőig nem tesz eleget; - a támogatott lakást 5 éven belül elidegeníti - kivéve, ha magasabb komfortfokozatúra cseréli -. A támogatás visszafizetéséről egyéni elbírálás alapján dönt a Képviselő-testület, amennyiben a támogatott a lakást a házasság felbontása miatt a vagyonközösség megszüntetése érdekében, illetőleg hatósági vagy bírósági határozat alapján idegeníti el.
III. fejezet Szociális alapszolgáltatások 35. §. (1) A szociális alapszolgáltatások nyújtásával az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi vagy mentális állapotukból származó problémáik megoldásában (2) Az alapszolgáltatások igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek az önellátó képessége olyan mértékben csökkent, hogy önmagáról, illetve eltartottjáról önállóan gondoskodni nem tud és: a) a 65. életévét betöltötte, vagy b) korhatárra tekintet nélkül, amennyiben ba) egészségi állapota, vagy bb) fogyatékossága, vagy bc) szenvedélybetegsége, vagy bd) pszichiátriai betegsége, vagy be) hajléktalansága indokolja.
15
36. § (1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái: • tanyagondnoki szolgáltatás, • étkeztetés, • házi segítségnyújtás, • családsegítés. Tanyagondnoki szolgáltatás 37. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás a külterületen, valamint tanyasi lakott helyeken élők számára nyújt segítséget az alapvető szükségleteik kielégítését segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz, életfeltételeik javításához, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz, az egyéni és közösségi szintű szükségletek kielégítéséhez, ezáltal a jobb életminőség eléréséhez. (2) A tanyagondnoki szolgálat a helyi szükségletek alapján a Szakmai Programban meghatározott - közvetlen, személyes szolgáltatásokat (ezen belül alap- és kiegészítő feladatokat), valamint, - az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásokat végez. (3) Szabályozott keretek között biztosítja továbbá: - minden külterületen lakó számára az ellátandó külterületen hiányzó, és az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, egyes alapellátásokhoz való hozzájutásának elősegítését; - a rászorult személyek szállítási problémájának megoldását; - a tanyák lakosságát érintő információk gyűjtését, és annak továbbítását; - segítséget nyújthat a rászorultak fizikai erejét vagy mozgásképességét meghaladó feladatok megoldásában; (4) A szolgáltatás igénybevételére jogosultak köre: A településen életvitelszerűen tartózkodó lakosság, amely szociális körülményei, ezen belül kora, egészségi állapota és egyéb aktuális élethelyzete alapján alkalmilag vagy tartósan jogosulttá válik a tanyagondnoki szolgáltatás igénybe vételére. (5) A tanyagondnoki szolgáltatás valamennyi eleme térítésmentes. Szociális étkeztetés 38. §. (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Az ellátás módja: • meleg étel elvitele a jogosult által ételhordóban; • meleg étel házhoz szállítása ételhordóban, térítés ellenében. 39. § (1) Az ellátásért a külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.
16
(2) Amennyiben a jogosult megfelelő jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személynek kell megfizetni. 40. § (1) Az étkeztetés felmondással megszűnik az ellátott: • kérelme alapján; • egészségi állapotának javulása esetén; • halálával; • nem tesz eleget térítésidíj-fizetési kötelezettségének. (2) Az ellátott akkor nem tesz eleget térítésdíj-fizetési kötelezettségének, ha 6 hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. (3) A felmondási idő 15 nap. Házi segítségnyújtás 41. §. (1) A házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. (2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell • az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését; • az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést; • a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. (3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást. 42. § (1) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a Tanyagondnoki Szolgálat vezetője, a szociális gondozó és a szociális ügyintéző vizsgálja a gondozási szükségletet, és ez alapján állapítja meg a napi gondozási szükséglet mértékét. (2) A házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról a szociális gondozó gondoskodik, akinek feladata: • az igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása, fenntartása; • a személyi és lakókörnyezet higiéniájának megtartásában való közreműködés; • háztartási tevékenységben való közreműködés; • a rászoruló személy otthonában történő ellátása (fizikai támogatás); • az ellátott egészségügyi állapotának megfelelő együttműködés a háziorvossal és más orvosi ellátást biztosító egészségügyi szervvel; 17
•
szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.
43. § (1) Az ellátásért a külön rendeletben meghatározott térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. (2) Amennyiben a jogosult megfelelő jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személynek kell megfizetni. 44. § (1) A házi segítségnyújtás felmondással megszűnik az ellátott: • kérelme alapján; • egészségi állapotának javulása esetén; • halálával; • a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete esetén; • nem tesz eleget térítésidíj-fizetési kötelezettségének. (2) Az ellátott akkor nem tesz eleget térítésdíj-fizetési kötelezettségének, ha 6 hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. (3) A felmondási idő 15 nap. Családsegítés 45. § (1) A családsegítés a szociálisan vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) Az ellátás igénybevétele önkéntes, azért térítési díjat nem kell fizetni. (3) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával látja el. Eljárási rendelkezések 46. § (1) A szociális alapszolgáltatások igénybevételének megkezdése előtt – a családsegítés kivételével – az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban megállapodást köt az alapszolgáltatást nyújtó intézménnyel. A megállapodás megkötésére a Tanyagondnoki Szolgálat vezetője és a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője együttesen jogosult. (2) A megállapodás kötelező tartalmi elemei: • a szolgáltatás nyújtásának helye; • az ellátás időtartama; • a térítési díj összege, megfizetésének módja és határideje; • a megállapodás megszűnésének esetei; • a fellebbezés módja. 18
IV. fejezet Záró és hatályba léptető rendelkezések. 47. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak. 48. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Szociális törvény végrehajtásáról, a helyi önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 5/2007 /XII. 20./ rendelet. Cserkeszőlő, 2015. február 17.
Szokolai Lajos sk. polgármester
dr. Héczei Eszter sk. jegyző
Készült: Képviselőtestület 2015.február 17-i ülésén. Kihirdetve: 2015. február 18.
19
