1. E rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2012.(IX.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, elidegenítéséről és használatáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ában, 34. §-ában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. §

E rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra. 2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában: 1.

Egyenesági a rokonság: azok között, akik közül az egyik közvetlenül a másiktól származik, az elővásárlási jog gyakorlása szempontjából egyenesági rokon az unoka is.

2.

Egyszeri elhelyezési díj: az a pénzben fizetendő térítés, melyet a bérlővé váló jogosultnak a nyugdíjasházi ingatlan speciális jellegének megfelelő minőségben kialakított lakásában, szociális I. lakbér fizetése ellenében történő, várakozás nélküli elhelyezésért kell fizetnie. Ez az összeg nem minősül kauciónak, és nem minősül a bérleti jog ellenértékének, azzal a bérbe adó a 29. § (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel és esetekben szabadon rendelkezik.

3.

Életvitelszerű a lakás használata: ha nincs másik lakóingatlan, amelyet a bérlő, vagy a lakáshasználó ténylegesen lakhatása céljára használ és az általa lakott önkormányzati lakás az otthona.

4.

Fiatal család: a garzonházi lakások esetében a 40. életévét be nem töltött, legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő házaspár, továbbá a legfeljebb két kiskorú gyermeket nevelő 40. életévét be nem töltött egyedülálló személy.

5.

Fecskeház: a Pécs Koller u. 4 – 6. szám alatt található, 61 lakást tartalmazó önkormányzati tulajdonú ingatlan.

6.

Garzonház: a Pécs, Lánc u. 2 – 4 – 6 – 8. sz. és a Pécs, Nagy Ferenc tér 9 – 10. sz. alatti önkormányzati ingatlan.

7.

Külön szolgáltatások lehetnek: a takarítás és a felvonó használatának biztosítása, valamint a hulladékkezelési közszolgáltatás.

8.

Nyugdíjasház: a Pécs, Felsőbalokány u. 1. sz. alatti önkormányzati ingatlan.

9.

Önkormányzati lakás, önkormányzati ingatlan: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló pécsi ingatlan.

10. Sportszervezet: az olyan társadalmi szervezet, költségvetési szerv, gazdasági társaság, amelynek alapító okiratában, alapszabályában, vagy társasági szerződésében rögzített fő tevékenysége és célja a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés, a szabadidősport szervezése és támogatása, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. 11. Vagyoni értékű jog: lakásra, vagy lakás céljára alkalmas ingatlanra fennálló bérleti, használati és haszonélvezeti jog. 12.1 Nyugdíjszerű ellátás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 91/A. § 23. pontjában meghatározott ellátás. II. Fejezet A lakástulajdonosi és a bérbeadói jogok gyakorlása 3. A lakástulajdonosi és a lakásbérbeadói hatáskörök megosztása és átruházása 3. §

1

(1)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások vonatkozásában az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a 4. § – 6. §-ban részletezett feladat- és hatáskörökkel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), a Polgármester, valamint a Népjóléti és Sport Bizottság gyakorolja.

(2)

A Polgármester a Közgyűlés által átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói hatásköreit és feladatait a Polgármesteri Hivatal Népjóléti, Sport és Lakás Referatúrája, valamint a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével gyakorolja.

Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 2

A Polgármester Közgyűlés által átruházott lakástulajdonosi és lakásbérbeadói hatáskörében készült okiratait a Lakásgazdálkodási Csoport2 vezetője kiadmányozza. 4. §

5. §

A Közgyűlés a Népjóléti és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) előzetes állásfoglalása alapján a) meghatározza az önkormányzati lakások felújítási címlistáját, b) dönt az önkormányzati lakások hasznosításának formáiról és eszközeiről, c) meghatározza az önkormányzati lakások lakbérét, használati díját és önkormányzati döntést igénylő esetekben a különszolgáltatások díját, d)3 e)4 f)5 az elosztási irányelvek figyelembevételével a felhasználható lakások számától függően szociális bérlakások vonatkozásában lakásigénylési névjegyzéket készít, 6 g) dönt önkormányzati lakás értékesítéséről, cseréjéről és visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot meghaladja, h)7 (1)

A Népjóléti és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatot tesz a Közgyűlésnek, vagy a Polgármesternek: a) a szociális bérlakások lakásigénylési névjegyzékére8, b) az önkormányzati lakások hasznosításának formáira és eszközeire, c) a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, d) az önkormányzati lakások felújítási címlistájára, e) az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására, f)9 10 önkormányzati lakás értékesítésére, cseréjére és visszavásárlására, valamint e szerződések módosítására és megszüntetésére, amennyiben a vételár a tizenötmillió forintot meghaladja.

(2)

A Bizottság dönt: a)11 lakásbérleti szerződés megkötéséről, művészlakás, vendégtanári lakások bérbeadása esetén az Kulturális és Köznevelési Bizottság12 javaslata alapján, b) átmeneti elhelyezés biztosításáról,

2

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től. Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től. 4 Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től. 5 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § a) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 6 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 7 Hatályon kívül helyezte a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § a) pontja. Hatálytalan: 2014. július 1-től. 8 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 9 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 10 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től. 11 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 12 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től. 3

3

c) 13lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is – művészlakás és vendégtanári lakások bérbeadása esetén az Kulturális és Köznevelési Bizottság14 javaslata alapján, d) bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, e) bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, f) bérbeszámítás engedélyezéséről, bérbeszámítási megállapodás megkötéséről, g) önkormányzati lakás Önkormányzat közreműködésével történő cseréjéről, h) lakáshasználati megállapodás megkötéséről, i) lakáshasználati megállapodás módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, j) lakáshasználati megállapodás közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, k) pályázat kiírásáról az üresen álló és felújításra szoruló lakások bérletére, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat, l) pályázat kiírásáról a megüresedő garzonházi és fecskeházi lakások bérletére15, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat, m) önkormányzati ingatlanon idegen beruházásban épített lakások értékesítési pályázatáról, meghatározza a pályázati feltételeket és elbírálja a beérkezett pályázatokat, n) a bérbe adható lakás szobaszámának felső határától való eltérésről, o) bérlőkiválasztási jog biztosításáról, a bérlőkiválasztási jog ellenértéke fizetési feltételeitől való eltérésről, p) a lakásértékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről, q)16 dönt a bérlő és a lakáshasználó kérelmére különös méltánylást igénylő, igazoltan kedvezőtlen élet-, jövedelmi, vagyoni helyzet, vagy megromlott egészségi állapot fennállása esetén szociális lakbér megállapításáról, és meghatározza a kedvezményes lakbérfizetési jogosultság időtartamát, r)17 a helyi közfeladatok ellátása érdekében önkormányzati lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról, s)18 önkormányzati lakás értékesítésre kijelöléséről, t)19 önkormányzati lakás eladásáról, cseréjéről, visszavásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről, amenynyiben a vételár a tizenötmillió forintot nem haladja meg, u)20 két eredménytelen árverés esetén dönt a lakások elidegenítési eljárásának további folytatásáról, és annak feltételeiről, 13

Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 21. § c) pontja. Hatályos: 2014. december 2-től. Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től. 15 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § c) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 16 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § c) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 17 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 18 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 19 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 20 Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 14

4

v)21 az üres és vételi, vagy elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről, és az értékesítés feltételeiről. 6. §

A Polgármester a)

a Bizottság előzetes állásfoglalása alapján és a Közgyűlés, vagy a Bizottság határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti a bérleti és adásvételi szerződéseket, a lakáshasználati és bérbeszámítási megállapodásokat és az ezeket módosító, megszüntető szerződéseket, b) a Lakásgazdálkodási Csoport22 és az Üzemeltető közreműködésével ellenőrzi a lakáshasználatot, 23 c) felszólítja a bérlőt, lakáshasználót a bérleti szerződésben a Lakástörvény, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: régi Ptk.), vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) és e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, d) gyakorolja a lakásbérleti szerződések és a lakáshasználati megállapodások vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot, e) dönt a bérleti és használati jogviszonyokból eredő jogvitákban, valamint a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében pert, vagy közigazgatási eljárást indít és végrehajtási eljárást kezdeményez, f) elutasítja a kérelmező bérbevételi és megújítás iránti kérelmét, amennyiben e rendeletnek nem felel meg, g) dönt állampolgárok közötti lakáscseréhez történő bérbeadói hozzájárulásról, h) dönt tartási szerződéshez történő bérbeadói hozzájárulásról, i) kiadja a lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot, j) dönt az Önkormányzatot megillető lakásra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásáról, k) nyilvántartja az önkormányzati lakásokat, l) a Lakásgazdálkodási Csoport24 útján adatkezelést végez, m) gyakorolja a Közgyűlés és a Bizottság hatáskörébe nem tartozó lakástulajdonosi és lakásbérbeadói jogokat (ideértve a részletfizetési kedvezmény biztosítását, a szociális lakbérjogosultság megállapítását, a bérlőtársi jog elismerését, a lakásbérleti jog folytatási jogosultság elismerését, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz, az önkormányzati lakás albérletbe adásához való hozzájárulást is). 21

Beiktatta a 26/2014. (VI.24.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től. 23 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 24 Módosította a 44/2014. (XII.1.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2014. december 2-től. 22

5

4. Az önkormányzati lakások üzemeltetése 7. §

(1)

Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait közfeladat-átadási megállapodás alapján a Pécs Holding Zrt. (a továbbiakban: Üzemeltető) útján látja el.

(2)

Az Önkormányzat és az Üzemeltető – külön szerződéssel – jogosult a kintlévőségek kezelésére és behajtására szervezetet létrehozni, vagy a kintlévőségek kezelésével és behajtásával ilyen tevékenységet folytató szervezetet megbízni.

(3)

Az Önkormányzat, az Üzemeltető és a kintlévőség kezelést és -behajtást ellátó szervezet – külön megállapodásban foglaltak szerint – kötelesek egymással együttműködni. 5. Adatkezelés és adatvédelem

8. §

(1)

A lakásigénylő a bérbevételi kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában, a bérlő a bérleti szerződésben, a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodásban, vagy külön megszövegezetett nyilatkozatában (a továbbiakban: helyi adótitok nyilatkozat). Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (1) bekezdés c) pontja szerint hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat az adótitoknak minősülő helyi adó adatai megismerje és kezelje.

(2)

A lakásigénylő a bérbevételi kérelemhez mellékelt külön nyilatkozatában a bérlő a bérleti szerződésben, a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodásban, vagy külön megszövegezetett nyilatkozatában (a továbbiakban: adatkezelési nyilatkozat) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdésében a) pontjában meghatározottak szerint hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az Önkormányzat, az Üzemeltető, valamint a bérleti és a használati díj, továbbá a különszolgáltatási és közüzemi díj tartozások kezelésére és behajtására létrehozott, azzal megbízott szervezet (köztük a közüzemi szolgáltatók és a Családsegítő Szolgálat) a bérleti, használati jogviszonnyal összefüggésben kezelje, és azokat egymás között továbbítsa.

(3)

Az (1) bekezdésben meghatározott adótitoknak minősülő helyi adó adatok és a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok a lakásigénylő, a bérlő és a lakáshasználó lakásigénylési jogosultságot alátámasztó szociális helyzete, az önkormányzati lakás bérletére, megvásárlására való jogosultsága ellenőrzésének, a lakbér mértékének megállapítása, továbbá a bérleti díj és a használati díj, a külön szolgáltatási díj és a közüzemi díj fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a bérbevételi kérelem elbírálásáig, a bérleti, használati jogviszony tartama alatt és az azt követő 5 évig kezelhető.

6

(4)

Az Önkormányzat és az Üzemeltető a (2) bekezdésben meghatározott adatkezelési nyilatkozat birtokában jogosult a követelések kezelését és behajtását végző, általuk létrehozott, vagy megbízott szervezetek részére a bérlők és a lakáshasználók adatait adatkezelésre átadni.

(5)

A követelések kezelésére és behajtására létrehozott, vagy azzal megbízott szervezetek az adatkezelésre átvett személyes adatokat – az adatvédelmi szabályok betartásával – kizárólag követeléskezelési és -behajtási tevékenységük gyakorlása céljából, a tevékenység végzésének időtartama alatt és a tevékenységhez szükséges módon és mértékben használhatják fel.

(6)

Az Önkormányzat és az (2), a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott szervezetek a bérlők, lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni. MÁSODIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYAI

LAKÁSOK

HASZNOSÍTÁSÁNAK

III. Fejezet Az önkormányzati lakások hasznosításának módja és a hasznosítás jogcímei 9. §

10. § 25

(1)

Az önkormányzati lakásokat bérbeadással, vagy lakáshasználati használati megállapodás megkötésével lehet hasznosítani.

(2)25

E rendelet szabályain kívül a lakásbérleti jogviszonyokra a régi Ptk. 434. §, vagy a Ptk. 6:342. § – 6:348. §, a Lakástörvény, a lakáshasználati jogviszonyra pedig a régi Ptk. 165. §, vagy a Ptk. 5:159. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)

A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét a) az Önkormányzat, vagy b) külön megállapodás alapján a megállapodásban meghatározott lakásra és a megállapodásban rögzített feltételekkel a bérlőkijelölési, vagy a bérlőkiválasztási joggal rendelkező személy, vagy c) külön szerződésben meghatározott lakásokra az Önkormányzat gazdasági társasága vagy intézménye, d) a bérleti jog folytatása esetén jogszabály határozza meg. Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től.

7

a) b) c) d) e) f)

g) h) i) j) k) l)

szociális jelleggel, nem szociális jelleggel, üresen álló felújításra szoruló önkormányzati lakások pályázat útján történő hasznosítása, bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján, az önkormányzat gazdasági társasága, vagy intézménye rendelkezése szerint, lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás), átmeneti elhelyezés céljára, közérdekű feladatok megoldására, garzonházi lakás bérbeadása, fecskeházi lakás bérbeadása, nyugdíjasházi lakás bérbeadása, jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján.

6. Szociális bérlakás bérletére való jogosultság 11. §

(1)

Szociális bérlakás bérbevételére az a nagykorú magyar, európai uniós, továbbá állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján, akinek az egy főre jutó havi – jövedelemadóval csökkentett – átlagjövedelme a bérbeadáskor nem éri el a) egyedülálló esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, b) közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

(2)

Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, aki maga, vagy bármely vele együtt költöző családtagja a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű ingatlantulajdonnal, más egyedi vagyontárggyal, vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik.

(3)

A szociális bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az ingatlanvagyont 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal, a vagyon értékét 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi szakvéleménnyel kell igazolni. Vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális bérlakás bérbeadása előtt. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásában közreműködnek a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Területi Szociális Központjai.

8

(4)

Szociális bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján határozott időre: első alkalommal 1 évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, de legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni.

(5)

A szociális bérlakás bérbevételére való jogosultság meglétét az Önkormányzat 3 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal felülvizsgálja. A szociális bérlakásra való jogosultság vizsgálata során az Önkormányzat a 8. § (1) bekezdésében meghatározott helyi adótitok nyilatkozat és 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési nyilatkozat birtokában a bérlő helyi adó adatait is áttekinti.

(6)

A szociális bérlakás bérbevételére való jogosultság megléte esetén a lakásbérleti szerződés a bérlő kérelmére 3 évre – indokolt esetben ismételten is – meghosszabbítható.

(7)

Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa a) 1 – 3 fő esetén 2 szoba, b) 4 – 6 fő esetén 3 szoba, c) minden további költöző személy esetén további ½ szoba.

(8)

A Bizottság egyedi elbírálás alapján, az együttlakó személyek egészségi állapotára tekintettel méltányosságból – a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően – legfeljebb 1 szobával nagyobb önkormányzati lakás bérbeadásáról dönthet. 7. Nem szociális önkormányzati lakás

12. §

(1)

A nem szociális önkormányzati lakás bérbeadása pályázat útján történik.

(2)

Az eredményes pályázóval az Önkormányzat 3 éves határozott időre bérleti szerződést köt. 8. Az üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása

13. §

(1)

Az üresen álló, és az Üzemeltető által műszakilag gazdaságosan fel nem újíthatónak minősített önkormányzati lakásokat pályázat útján kell hasznosítani.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati lakásokra azon érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők pályázhatnak, akik saját költségükön és felelősségükre vállalják az építésügyi hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkák elvégzését.

9

(3)

Az eredményesen pályázóval az Önkormányzat 1 éves határozott időre lakásbérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő költségelvű lakbért fizet. Az elszámolható összeg a lakásban igazoltan elvégzett felújítási munkák bruttó költségének 50%-a, de maximum 1 millió Ft. A felújítást követő új bérleti szerződést a bérbeszámítás tartamára kell megkötni. A bérlő havonta 50%-os összegű bérleti díjat fizet a bérbeszámítás időtartamára.

(4)

Pályázatot kell hirdetni olyan felújításra szoruló önkormányzati lakások bérbeadására is, melyek lakhatóvá tétele a bérlő költsége és feladata. Az eredményesen pályázónak saját költségén és felelősségére, bérbeszámítási igény nélkül kell vállalnia az önkormányzati lakás lakhatóvá tételét. A lakbér a bérlő jövedelmi viszonyai alapján kerül meghatározásra. A lakásra 1 évre köthető bérleti szerződés, amely 1 év elteltével, amennyiben a bérlő a lakhatóvá tételt az Üzemeltető igazolása alapján elvégezte, valamint lakbér- és közüzemi díjhátraléka nincs, a 11. § (6) bekezdésében foglalt feltételekkel 3 évre meghosszabbítható. 9. Bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog

14. §

26

(1)

Önkormányzati lakásra jogi személyek26 részére pénzbeli térítésért bérlőkiválasztási jog biztosítható.

(2)

A pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás (1) bekezdésben meghatározott jog biztosításakor megállapított forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlőkiválasztási jog.

(3)

A Bizottság egyedi kérelem alapján – közérdekből – a (2) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet.

(4)

Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.

(5)

Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.

(6)

Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti és közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

10

10. Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye rendelkezése alatt álló lakások bérbeadása 15. §

(1)

A Lakástörvény hatálybalépése előtt az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakások tekintetében e szervezetek, vagy jogutódaik jogosultak az új bérleti szerződés megkötése esetén a bérlő személyét kijelölni és a bérleti szerződés időtartamát meghatározni.

(2)

A bérleti szerződés megkötésére az Önkormányzat jogosult az alábbi feltételek szerint: a) az Önkormányzat gazdasági társasága és intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre lehet létesíteni, b) az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a leendő bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a lakással rendelkező szervezettel, c) a 16. § a) pontjában meghatározott kikötéssel. 11. A lakásbérleti jog folytatása

16. §

17. §

Nem folytathatja a lakásbérleti jogot a) az Önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásban lakó személyek, b) az a személy, akinek Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga van, vagy aki önkormányzati lakás bérlője. (1)

A lakásbérleti jog folytatására megkötött tartási szerződéshez az Önkormányzat kizárólag határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés esetén és csak akkor járul hozzá, ha a következő együttes feltételek fennállnak: a) az eltartó nagykorú magyar, vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a lakás fenntartásához önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és b) az eltartott jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, és c) az együttlakás feltételei biztosítottak.

(2)

Az Önkormányzat megtagadja a bérlővel kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást, amennyiben az eltartó a) önkormányzati lakás bérlője, vagy b) Pécs városában ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga van, vagy c) lakásbérleti jog folytatására irányuló, már megkötött tartási szerződéssel rendelkezik.

11

12. Lakásgazdálkodás feladatok keretében történő bérbeadás 18. §

Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok: a) bérlőtárssá nyilvánítás, b) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, c) tartási szerződés létesítése, d) nem lakás céljára történő bérbeadás, e) albérletbe adás.

19. §

Önkormányzati lakásra – a 15. § (1) bekezdésében meghatározott lakás kivételével – a bérlő és a vele legalább 1 éve életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője – közös kérelmükre – az Önkormányzattal bérlőtársi szerződést köthetnek.

20. § (1)

Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradó társbérlő részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás a szociális bérlakás bérbeadása esetére a 11. § (7) bekezdésében meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább 2 éve életvitelszerűen a lakásban lakik.

(2)

Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik önkormányzati lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg.

(1)

Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) közfeladatok ellátása céljából adható bérbe a Bizottság27 eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett.

(2)

A lakáspótlási kötelezettség másik megfelelő lakás Önkormányzat részére történő tulajdonba adásával, vagy a felhasznált lakás forgalmi értékének megfizetése útján teljesíthető.

(1)

A bérlő – a (2) – (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az Önkormányzat hozzájárulásával az önkormányzati lakás egy részét írásbeli szerződéssel albérletbe adhatja.

(2)

Sportolói lakás sportszervezet bérlője az Önkormányzat írásbeli engedélye nélkül, és az önkormányzati lakás egészére is létesíthet albérleti jogviszonyt.

21. §

22. §

27

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 12

(3)

Szociális jelleggel bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás nem adható albérletbe.

13. Átmeneti elhelyezés biztosítása 23. §

(1)

Az Önkormányzat indokolt esetben, erre irányuló kérelem alapján a 11. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén átmeneti elhelyezést biztosíthat az arra rászorulók részére.

(2)

Átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy és két szobás komfortnélküli, félkomfortos, vagy komfortos lakás adható bérbe.

(3)

Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel a Humán Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve lehet bérleti szerződést kötni.

(4)

Átmeneti elhelyezés biztosítására önkormányzati lakást csak határozott időre, első alkalommal 1 évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni.

(5)

Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező elhelyezését önerőből nem tudja megoldani. 14. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására

24. §

(1)

A művészlakások, a sportolói és a vendégtanári lakások bérlőire az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Bizottságnak.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott lakások a sportolói lakások kivételével határozott időre, legfeljebb 3 évre adhatók bérbe.

(3)

A művészlakásba, a sportolói és a vendégtanári lakásba a bérlő – a sportszervezet kivételével – az Önkormányzat írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.

(4)

A sportolói lakások a közérdekű feladatnak megfelelően határozott, vagy határozatlan időre adhatók bérbe. A sportolói lakásokat elsősorban sportszervezetek részére kell bérbe adni. Közvetlenül a sportoló részére történő bérbeadásra akkor kerülhet sor, ha nincs olyan sportszervezet, amellyel a bérleti szerződés megköthető lenne, vagy az önkormányzati érdekeket a bérleti szerződés sportolóval való megkötése szolgálja. 13

(5)

Önkormányzati lakást közérdekű feladatok megoldására – a sportolói lakás sportszervezet részére történő bérbeadása kivételével – csak olyan személynek lehet bérbe adni, akinek, vagy a vele együtt költöző személynek Pécsen, vagy 50 kilométeres körzetében nincs ingatlantulajdona, vagyoni értékű joga, önkormányzati lakásnak nem bérlője, és erről a bérbeadás előtt erre vonatkozóan írásban nyilatkozik. 15. A garzonházi lakások bérbeadásának szabályai

25. §

(1)28 A garzonházi lakások fiatal családok, és 40. életévüket be nem töltött egyedülálló személyek átmeneti elhelyezésére szolgáló önkormányzati ingatlanok. (2)29 Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező, az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult, akinek egy főre jutó havi átlagjövedelme a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy havonta minimum tízezer forint összeget előtakarékossági betétben elhelyez. (3)

A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A benyújtott pályázatokat 30 napon belül kell elbírálni.

(4)

Az eredményes pályázókkal az Önkormányzat bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket.

(5)

A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbítható.

(6)

A bérlő 5 év, vagy az (5) bekezdésben meghatározott további 2 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni.

(7)

A garzonházi lakásba a bérlő az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. 16. A fecskeházi lakások bérbeadásának általános szabályai

26. §

28 29

(1)

A Fecskeházban külön megállapodás alapján 30 lakás bérlőjét a Pécsi Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) jelöli ki, 31 lakás bérleti jogával Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik.

(2)

A fecskeházi lakásba a bérlő az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be.

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 14

(3)

A fecskeházi lakásra kötött bérleti szerződés tartama nem hosszabbítható meg.

(4)

A fecskeházi bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

17. Az Egyetem fecskeházi lakásokra fennálló bérlőkijelölési joga 27. §

(1)

Bérlőül jelölhető az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez.

(2)

Bérlőül jelölhető továbbá az Egyetem házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállalnia nem kell.

(3)

Amennyiben az Egyetem az (1) – (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra költségelvű lakbér fizetése mellett az Egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy is kijelölhető bérlőnek.

(4)

A bérlőkijelölés legfeljebb 5 éves meghatározott időre történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik.

(5)

Ha a bérlő munkaviszonya, vagy a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, vagy a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik. 18. Az Önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások bérbeadásának szabályai

28. §

(1)

A fecskeházi lakás bérbevételére érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi, vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó havi átlagjövedelme a 11. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez.

(2)

Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A benyújtott pályázatokat 30 napon belül kell elbírálni.

15

(3)

Az eredményesen pályázókkal az Önkormányzat bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket.

(4)

A fecskeházi lakás határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható bérbe. 19. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának szabályai

29. §

30

(1)

A nyugdíjasházi lakások nyugdíjasok és az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgálnak.

(2)

Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak: a) nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik, b) önmaga ellátására képes, c) önkormányzati lakás bérlője, és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti, d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja, e) háziorvosi igazolás szerint nem szenved fertőző, vagy pszichiátriai betegségben.

(3)

A (2) bekezdésben foglaltakon kívül, de a (2) bekezdés a)–b) és a d)–e) pontjában meghatározott feltételek mellett nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult is, aki nem önkormányzati lakás bérlője, és 2.500.000 Ft egyszeri elhelyezési díjat két egyenlő – az Önkormányzattal megkötött megállapodás aláírásakor és az azt követő 90 napon belül esedékes – részletben az Önkormányzat részére megfizet.

(4)

Amennyiben a nyugdíjasházi bérlő bérleti szerződését a jogviszony keletkezésétől számított 5 éven belül felmondja, és a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzatnak visszaadja, az egyszeri elhelyezési díj 50%-át részére vissza kell fizetni. A bérleti jogviszonynak bármely más módon és időben történő megszűnése esetén az egyszeri elhelyezési díj30 nem jár vissza.

(5)

A bérlő a nyugdíjasházi lakásba – a házastársa kivételével – más személyt állandó jelleggel az Önkormányzat hozzájárulásával fogadhat be.

(6)

A Nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel a 29. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § f) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 16

20. Lakáshasználati megállapodás 30. §

(1)

Az önkormányzati lakás jogcím nélküli használójával határozott időre, de legfeljebb 2 évre lakáshasználati megállapodás is köthető.

(2)

A lakáshasználati megállapodás a szerződésben meghatározott időtartam elteltével két évenként hosszabbítható.

IV. Fejezet Az Önkormányzat és a bérlők, lakáshasználók jogai és kötelezettségei 21. Az Önkormányzat jogai és kötelezettségei 31. §

(1)

Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az Üzemeltetőt és az önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi szolgáltatókat értesíti.

(2)

A bérlő az önkormányzati lakást az Üzemeltető által aláírt leltár, valamint a műszaki szemlét és fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át.

32. §

33. §

Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt – az Üzemeltető útján – köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (1)

Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az Üzemeltető közreműködésével kötött külön megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, valamint a mindkét fél által elfogadott költségvetést.

(2)

Az Önkormányzat a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe a 13. § (3) bekezdésének rendelkezései szerint számítja be.

17

34. §

Az Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer az Üzemeltető és a közüzemi szolgáltató képviselőjével – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. 22. A bérlők és a lakáshasználók jogai és kötelezettségei

35. §

36. §

37. §

(1)

A bérlő és a lakáshasználó, valamint a velük együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni, társasházi lakás esetén a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat betartani.

(2)

Az önkormányzati lakás, vagy a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő és a lakáshasználó arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is.

(1)

A lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 20. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni.

(2)

A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját az 58. § rendelkezései szerint megfizetni, és a közüzemi vízfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért és összkomfortos lakás esetén a távhőszolgáltatásért közüzemi díjat fizetni.

(3)

A bérlő és a lakáshasználó a szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni.

(4)

A közüzemi díjakat a bérlő és a lakáshasználó a közüzemi szolgáltatóknak köteles megfizetni.

(1)

A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.

(2)

A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

(3)

Az Önkormányzat és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

18

Az Önkormányzat az erre vonatkozó megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges szolgáltatói és hatósági engedélyeket beszerzi, továbbá igazolja, hogy az átalakítással összefüggő bejelentési kötelezettségeinek eleget tett. (4)

A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkák költségei és felelőssége a bérlőt terheli.

(5)

A bérlő a lakásbérleti szerződés, a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodás tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő és a lakáshasználó a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát köteles írásban az Önkormányzat részére bejelenteni. Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést és a lakáshasználati megállapodást, ha a bérlő, vagy a lakáshasználó a lakását életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja.

(6)

Az önkormányzati lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 3 napon belül köteles gondoskodni. V. Fejezet A lakásbérleti jogviszony megszűnések egyes esetei és szabályai 23. Lakáscsere általános szabályai

38. §

(1)

Az önkormányzati lakás a) állampolgárok megállapodásával, vagy b) a bérlő kérelmére az Önkormányzat közreműködésével cserélhető el.

(2)

A garzonházi és a fecskeházi lakások nem cserélhetők el. 24. Állampolgárok közötti csere

39. §

40. §

(1)

Amennyiben a bérlő a határozott időre szóló bérleti szerződéssel, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakást másik lakásra cseréli el, erre a másik lakásra csak a cserélendő lakásra fennálló szerződéssel azonos idejű, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezéséig köthető új lakásbérleti szerződés.

(2)

Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(1)

A cseréhez szükséges bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:

19

a) b) c)

41. §

a lakásbérleti szerződést, vagy az Önkormányzat lakásbérleti jogviszony fennállását tanúsító írásbeli nyilatkozatát, lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát, a közüzemi szolgáltatók igazolását a kérelmezővel szemben fennálló lejárt fizetési határidejű követelésük összegéről, és a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési megállapodást.

(2)

Az Önkormányzat a cseréhez szükséges bérbeadói hozzájárulását megtagadja, ha a cserepartner az (1) bekezdésben leírt feltételeket nem teljesíti.

(3)

Megtagadja az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását az olyan lakáscsere szerződéshez, ahol bármelyik szerződő fél szándéka nem lakáscserére, hanem a lakásbérlet jogellenes átruházására irányul.

(4)

A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.

(1)

A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

(2)

Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(3)

Ha a bérlő a lakását két vagy több lakásra cseréli el, a lakáscsere szerződésben fel kell tüntetni, hogy melyik lakásnak ki lesz a bérlője. A lakáscsere szerződést mindazoknak a személyeknek alá kell írni, akik a cserét megelőzően bérlők voltak, valamint a csere folytán bérlővé válnak.

(4)

Amennyiben az Önkormányzat megállapítja, hogy valamelyik cserélő fél a bérbeadói hozzájárulás megadását követően az önkormányzati lakásra a bérleti szerződést az előírt határidőben nem kötötte meg, a feleket nyilatkozattételre szólítja fel. Ha ennek során valamelyik fél kijelenti, hogy a lakáscserét nem kívánja végrehajtani, az Önkormányzat ezt a többi cserélő fél tudomására hozza, és felhívja őket, hogy 30 napon belül igazolják, hogy a lakáscsere szerződés teljesítése érdekében a bírósághoz fordultak. Az igazolási kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a bérbeadói hozzájárulását visszavonja, ha pedig a felek az igazolást benyújtják, a kérelemről az Önkormányzat a bírósági eljárás befejezéséig nem dönt.

20

25. Lakáscsere az Önkormányzat közreműködésével 42. § (1)

Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kisebb alapterületű, vagy b) kevesebb szobaszámú, vagy c) alacsonyabb komfortfokozatú, vagy d) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon, vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, vagy e) nagyobb alapterületű, vagy f) nagyobb szobaszámú, vagy g) magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti az Önkormányzattól.

(3)

A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (ideértve a család létszámának növekedését is) az Önkormányzat nagyobb szobaszámú vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig. 26. Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében

43. §

(1)

Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve az Önkormányzatnak visszaadja, ezt követően pénzbeli térítésre tarthat igényt.

(2)

A pénzbeli térítés összegét – a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján – a visszaadott lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapul vételével, az 5. melléklet táblázata alapján kell megállapítani.

(3)31 A bérlő a lakhatása érdekében szükséges lakás megvásárlása érdekében benyújtott kérelmében igényelheti, hogy az Önkormányzat a pénzbeli térítés összegét az (1) bekezdésben meghatározott kérelmének elbírálásától a lakás visszaadásáig terjedő időre elkülönített számláján helyezze el.

31

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 21

Amennyiben a bérlő az általa meg-vásárolni szándékozott lakásingatlan ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződésének egy példányát az Önkormányzatnak benyújtja, az elkülönített számlán elhelyezett összeg legfeljebb 50%-a vételárrészlet, előleg, foglaló fedezetére kifizethető abban az esetben, ha a bérleti jogviszony közös megegyezéssel megszüntetésre került. Az elkülönített számlán elhelyezett fennmaradó összeget a lakás visszaadását követő 30 napon belül kell kifizetni. Az adásvétel meghiúsulása esetén a bérlő a kifizetett összeget haladéktalanul köteles az Önkormányzat részére visszafizetni, és a lakás visszaadásakor kell részére a teljes összeget kifizetni. (4)

Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, az Önkormányzat a közüzemi szolgáltatóktól bekéri a bérlő tartozására vonatkozó adatokat.

(5)

Ha a bérlőnek közüzemi tartozása áll fenn, az Önkormányzat jogosult a térítés összegét a közüzemi tartozás rendezése érdekében közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak utalni. A bérlőt, a közüzemi szolgáltató igazolását követően, a térítés és a tartozás összege közötti különbözet megilleti.

(6)

Nem jár pénzbeli térítés a) annak a bérlőnek, aki a lakás bérleti jogához 5 éven belül lakásbérleti jog folytatása útján jutott, b) komfort nélküli lakásra vonatkozó bérleti szerződés (1) bekezdésben meghatározott megszüntetése esetén, c) a határozott időre szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony megszűnésekor. 27. Bérleti szerződés megszűnése elemi csapás és életveszély miatt

44. §

Ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, vagy az építésügyi hatóság életveszély miatt a kiürítését rendelte el, és az ideiglenes vagy végleges elhelyezés az Önkormányzat feladata, úgy a bérlő és a lakáshasználó részére az általa használt lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakás adható bérbe, vagy használatba. 28. Az Önkormányzat részéről történő felmondás

45. §

(1)

Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a Lakástörvény 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben, és az alábbi feltételekkel mondhatja fel: a) egyhavi, vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén, b) egyhavi, vagy azt meghaladó külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás esetén,

22

c) d) e) f) g)

h) i) j) k) l)

m) n)

(2)

a 22. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel önkormányzati lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt albérletbe, vagy használatába adása esetén, önkormányzati lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén, amennyiben a bérlő Pécs városában, vagy 50 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője, olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. § (1) – (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé, a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el, ha a bérlő az önkormányzati lakás 34. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja, ha a bérlő a 35. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza, és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé, ha a bérlő azt önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja, ha a bérlő a 37. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget, ha a garzonházi vagy a fecskeházi bérlő a 25. § (2), vagy a 27. § (1), 28. § (1) bekezdésében meghatározott előtakarékossági kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget, ha a bérlő a 63. § (5) bekezdésében meghatározott óvadék kiegészítési kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget, ha a társasházi lakásban élő bérlő nem tartja be a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget.

Az Önkormányzat a lakáshasználati megállapodást a következő indokok mondhatja fel: a) egyhavi, vagy azt meghaladó használati díj tartozás esetén, b) egyhavi, vagy azt meghaladó külön szolgáltatási, vagy közüzemi díjtartozás esetén, c) önkormányzati lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt használatba adása esetén, d) önkormányzati lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,

23

e) f) g) h) i) j) k)

amennyiben a lakáshasználó Pécs városában, vagy 50 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője, használója, ha a lakáshasználó a lakáshasználati megállapodásban meghatározott személyeken kívül más személyt az önkormányzati lakásba befogad, ha a lakáshasználó az önkormányzati lakás 34. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja, ha a lakáshasználó a 35. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé, ha a lakáshasználó az önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét megfelelően igazolni nem tudja, ha a lakáshasználó a 37. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget, ha a társasházban élő lakáshasználó nem tartja be a társasházra vonatkozó, Alapító Okiratban, Szervezeti és Működési Szabályzatban, Házirendben foglalt együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget.

29. A lakás átadása a bérlő halála esetén 46. §

(1)

Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös a) köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani, b) nem köteles a lakás karbantartásáról, felújításáról gondoskodni.

(2)

A lakásfenntartási költségek az örököst terhelik a lakás Önkormányzatnak történő visszaadásának napjáig.

(3)

Az örökös a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt követően az elhunyt bérlő lakbére kétszeresének megfelelő lakáshasználati díjat köteles fizetni. 30. A lakás visszaadása a bérleti és használati jogviszony megszűnésekor

47. §

(1)

Az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket a bérlő a bérleti, a lakáshasználó a használati jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni.

24

(2)

A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról az Üzemeltető helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről. 31. A jogcím nélküli lakáshasználat

48. §

(1)

A lakást bérleti szerződés vagy használati megállapodás nélkül, jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.

(2)

A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt közigazgatási, vagy polgári peres eljárást kezdeményez. V. Fejezet Az önkormányzati tulajdonú lakások lakbére és használati díja megállapításának feltételei, a lakbér és a használati díj mértéke, és a külön szolgáltatások díja 32. A lakbér megállapításának általános szabályai

49. §

32

(1)

A lakásbérleti, lakáshasználati jogviszony fennállása esetén a lakás (a lakás helyiségei) használatáért a bérlő lakbért, a használó használati díjat köteles fizetni.

(2)

Az önkormányzati lakások lakbérét és használati díját a a) szociális helyzet alapján, vagy b) költségelven, vagy c) piaci alapon, vagy d) a sportszervezet részére történő bérbeadásra tekintettel e rendelet állapítja meg.

(3)

A szociális és a költségelvű lakbér jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtási határideje minden év november 30-a. A szociális és költségelvű lakbér a következő év január 1-től32 december 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl benyújtott kérelmek esetén amennyiben a jogosultság megállapítást nyer, úgy a szociális és a költségelvű lakbér a kérelem benyújtását követő második hónaptól biztosítható.

(4)

A bérlőnek és lakáshasználónak a bérleti és használati díjon felül az 58. §-ban foglaltak szerint a külön szolgáltatások díját és a közüzemi szolgáltatók részére a közüzemi díjakat is meg kell fizetnie.

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § g) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 25

50. §

(5)

A bérlő a bérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket az Önkormányzat tulajdoni hányada alapján külön térítés nélkül használhatja.

(1)

A havi lakbért a használati érték számszerűsített mértéke és az alapterület szorzata adja, összegét a 2. melléklet szerint kell kiszámítani.

(2)

A lakás használati értéke a legjobb önkormányzati lakáshoz képest az adott lakás használati értékét fejezi ki. A lakás használati értékének alapvető jellemzői: a) a lakás komfortfokozata, b) a lakás minősége, c) a lakóépület állapota, d) a lakóépület településen belüli fekvése, e) a lakás épületen belüli elhelyezkedése. A használati érték számszerűsített mértékének számítási módját a 3. melléklet tartalmazza.

(3)

Az önkormányzati lakás és helyiségei alapterületének megállapításánál a Lakástörvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 33. A lakbér mértékének, összegének módosítása

51. §

(1) A lakbér mértékét az Önkormányzat évente felülvizsgálhatja. (2)

A megállapított lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, használati értékében az Önkormányzat költségén változás következik be.

(3)

Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. 34. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbére

52. §

33

(1) Szociális I. lakbérre jogosult a) az önkormányzati lakás bérlője – és bérlőtársai önállóan is a rájuk eső lakbérösszeget illetően – az aa) és az ab) alpontban meghatározott feltételek együttes fennállása esetén: aa)33 akinek a lakásban együtt lakó családtagjai egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát, és

Módosította a 26/2014. (VI.19.) Ör. 13. § d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 26

b)

ab) a lakásban együtt lakó családtagok nem rendelkeznek olyan, forgalomképes ingó- vagy ingatlanvagyonnal, melynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét. a nyugdíjasházi lakások bérlői, jövedelmi viszonyaiktól és vagyoni helyzetüktől függetlenül.

(2)34 Szociális II. lakbérre jogosult a) az önkormányzati lakásnak az a bérlője – és bérlőtársai önállóan is a rájuk eső lakbérösszeget illetően –, akinek a lakásban együtt lakó családtagjai egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a három és félszeresét, és a lakásban együtt lakó családtagok nem rendelkeznek olyan forgalomképes ingó- vagy ingatlanvagyonnal, melynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét, b) a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező egyedül élő, nyugdíjszerű ellátásban részesülő bérlő, jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függetlenül.

34 35

(3)

Az (1) – (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg szociális lakbér annak a bérlőnek, aki: a) lakását részben vagy egészben albérlet, ágybérlet útján, vagy más módon hasznosítja, b) a szociális lakbér iránti kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene, c) szociális lakbérre jogosultságának Önkormányzat általi vizsgálatához szükséges, 8. § (1) – (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozatait nem tette meg.

(4)

A bérlő szociális lakbér jogosultságának megállapításáról az Önkormányzat a lakbérbeszedéssel megbízott Üzemeltetőt írásban értesíti, mely alapján a bérlő részére a szociális lakbér összege kerül előírásra.

(5)

A bérlő a részére megállapított szociális lakbér és a költségelvű lakbér különbözetének összegét a régi Ptk. 232. § (3) bekezdésében, vagy a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében35 meghatározott kamataival együtt köteles visszafizetni, ha megállapítást nyer, hogy a szociális lakbér jogosultságot kizáró ok áll fenn. A bérlőt e kötelezettségéről a szociális lakbér jogosultságot megállapító bérbeadói nyilatkozatban tájékoztatni kell.

Módosította a 26/2014. (VI.19.) Ör. 9. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § h) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 27

35. A költségelven bérbe adott lakások lakbére 53. §

(1)

A költségelven bérbe adott lakás lakbérének mértékét a Lakástörvény 34. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint kell megállapítani.

(2)

Költségelvű lakbér fizetésére jogosult a)36 az a bérlő, akinek lakásban együtt lakó családtagjai egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülálló esetében a négyszeresét, b) jövedelmi viszonyaitól és vagyoni helyzetétől függetlenül ba) a garzonházi lakás bérlője, bb) a művészlakás bérlője, bc) a vendégtanári lakás bérlője, bd) a sportolói lakás bérlője a sportszervezet kivételével, be) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott bérlő, bf) a 27. § (3) bekezdésében meghatározott fecskeházi bérlő. 36. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére

54. §

(1)

A piaci lakbér mértékét a Lakástörvény 34. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint kell megállapítani.

(2)

Piaci lakbért fizetnek azok a szociális és költségelvű lakbér fizetésére nem jogosult bérlők, akiknek a jövedelme a költségelvű lakbér fizetésére megállapított jövedelemhatárt meghaladja.

(3)

A piaci alapon bérbe adott lakások lakbére a költségelvű lakbér másfélszerese. 37. A társbérleti lakások lakbére és megállapításának módja

55. § (1)

(2)

36

A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva – a (2) bekezdés szerint kiszámított terület alapján – kell megállapítani. A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításakor az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni.

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § d) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 28

(3)

A társbérleti lakrész lakbérének megállapításakor az egész lakás fűtési módja, melegvíz-ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt (főző- és egészségügyi) helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozathoz tartozó használati érték számszerűsített mértékét kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni.

(4)

Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakrészt komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál. 38. A sportszervezet részére bérbe adott sportolói lakások lakbére

56. §

Amennyiben a sportolói lakás sportszervezet részére határozatlan időre kerül bérbeadásra, a sportolói lakást a Lakástörvény szerint a bérbeadót terhelő lakásfelújítási (csere-, pótlási) és karbantartási munkák bérlő általi elvégzéséből, a lakóépület közös költségéből, továbbá a lakáshasználathoz kapcsolódó valamennyi közüzemi díj bérlő általi megfizetéséből álló, a bérleti szerződésben egyedileg meghatározott öszszegű ellenszolgáltatásért kell bérbe adni. 39. Az önkormányzati lakások használati díja

57. §

A használati díj mértékét a lakáshasználó jövedelmi viszonyai alapján a 49. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. 40. Különszolgáltatások díja

58. §

Az Önkormányzat az önkormányzati lakás bérlője, használója részére különszolgáltatásokat biztosít. A különszolgáltatások díját, ha azt nem a társasházi közösség nyújtja, és a bérlő, lakáshasználó nem a közös képviselővel számol el, a 4. melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet Lakáshasznosítással kapcsolatos vegyes rendelkezések 41. Bérbevételi kérelem 59. §

(1)

(2)

A jogosult az arra rendszeresített nyomtatványon szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakásra bérbevételi kérelmet (továbbiakban: kérelem) nyújthat be az Önkormányzathoz. Házastársak és élettársak a kérelmüket csak együttesen nyújthatják be.

29

(3)

A kérelemhez mellékelni kell a) a nyomtatványon feltüntetett adatok igazolására, valamint az együtt költöző hozzátartozókra vonatkozóan aa) a foglalkozást és a jövedelmi viszonyokat bizonyító munkáltatói igazolást, nyugdíjszelvényt, egyéb jövedelemigazolást, ab) indokolt esetben orvosi igazolást. b) a 8. § (1) bekezdésében meghatározott helyi adótitoknyilatkozatot, és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési nyilatkozatot.

(4)

Az Önkormányzat a kérelem benyújtásakor ellenőrzi a kitöltött adatok helyességét, ha szükséges, hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt és igazolja a kérelem átvételét.

(5)

Az önkormányzati lakás bérletére való jogosultság feltételeinek a bérbevételi kérelem elbírálásakor kell fennállniuk.

(6)

A bérbevételi kérelmet 5 évenként meg kell újítani. A megújításra az új kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7)

Megújítás iránti kérelem esetén amennyiben a kérelmező az önkormányzati lakás bérbevételére jogosult, az Önkormányzat a bérbevételi kérelmet folyamatosnak ismeri el, és ismételten nyilvántartásba veszi.

(8)

Ha a kérelmező nem jogosult önkormányzati lakás bérbevételére, a bérbevételi kérelmét vagy a megújítás iránti kérelmét a polgármester elutasítja.

(9)

Önkormányzati lakás iránti bérbevételi kérelmeket az Önkormányzat nyilvántartásba veszi, és az alábbiak szerint sorolja: a) a kérelem benyújtásának ideje, b) a kiskorú gyermekek és az eltartásra, gondozásra szoruló együttlakó személyek száma, c) családtagjaikat egyedül eltartók, d) tartós betegségben szenvedők, vagy csökkent munkaképességűek, e) rossz műszaki állapotban lévő lakásban lakáshasználók, vagy albérletben lakók. 42. A bérbevételi kérelmek különválasztása

60. §

A házasság jogerős bírói ítélettel történt felbontását, vagy az életközösség megszüntetését követően a korábban benyújtott lakásigénylést, bérbevételi kérelmet az alábbiak szerint lehet folyamatosnak elismerni, ha a házasság felbontása, vagy az életközösség megszűnése után is megfelel a kérelem a 11. § (1) – (2) bekezdés rendelkezéseinek: a) ha a házasság megkötése vagy az életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett kérelemmel, akkor a felek kérelme a benyújtásuk időpontjától,

30

b)

c)

ha a házasság megkötése, az életközösség létesítése előtt csak az egyik fél rendelkezett kérelemmel, akkor a kérelem ezen fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél vonatkozásában a házasságkötés, az életközösség létesítése napjától, ha a kérelmet a felek a házasságkötés, az életközösség létesítése után nyújtottak be, akkor a kérelem mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától tekintendő folyamatosnak.

43. Szociális bérlakás igénylési névjegyzék 61. §

(1)

(2)

Szociális bérlakás igénylési névjegyzék készítése esetén a Közgyűlés előnyben részesíti azokat a kérelmezőket, akik: a) 5 éve pécsi bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, b) tulajdonukat képező ingatlanjukat nem idegenítették el 5 éven belül, ide nem értve a jogerős bírósági ítélet alapján házassági tulajdonközösség megszüntetése címén történt elidegenítést, c) önkormányzati lakásbérletüket ellenszolgáltatás fejében 5 éven belül közös megegyezéssel nem szüntették meg. A Közgyűlés a lakásigénylési névjegyzékéről37 törli azokat a kérelmezőket, akik a) a részükre felajánlott két lakás bérleti jogát visszautasították, b) lakáshelyzetüket önerőből megoldották, c) az Önkormányzat két felhívására nem válaszoltak. 44. Az önkormányzati tulajdonú lakások forgalmi értéke

62. §

(1)

Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett ingatlanforgalmi szakértővel kell megállapíttatni.

(2)

Amennyiben a bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, a pénzbeli térítés összegét a lakás visszaadás idején megállapított forgalmi értéke alapján kell meghatározni.

(3)

A lakás forgalmi értékére vonatkozó ingatlanforgalmi szakvéleményt a bérlő kérelmére indult ügyben a bérlő köteles saját költségén beszerezni. Az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. 45. A biztonsági letét

63. §

37

(1)

Nem szociális önkormányzati lakás bérbeadása esetén a bérlő a Lakástörvény, e rendelet és a bérleti szerződés szerint fennálló kötelezettségei teljesítésének biztosítására a szerződés megkötése előtt biztonsági letétet (óvadékot) kell nyújtania az Önkormányzatnak.

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § b) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től.

31

(2)

Az óvadék mértéke a lakás 5 havi bérleti díjának megfelelő összeg.

(3)

Az óvadék a bérlőt terhelő kötelezettségek (köztük a meg nem fizetett lakbér, különszolgáltatási és közüzemi díjak, illetve a lakás kiüresítése esetén annak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozása) Önkormányzat által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból az Önkormányzat követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére, az abban megjelölt határidőben sem teljesíti, ezért azt helyette az Önkormányzat teljesíti.

(4)

Az óvadék megfizetése a szerződés megkötésének és módosításának feltétele.

(5)

Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból az Önkormányzat által felhasználásra kerül, az óvadékot 30 napon belül ki kell egészíteni.

(6)

A szerződés megszűnésekor igazolt bérleti díj, különszolgáltatási díj és közüzemi tartozás mentesség esetén – a lakás visszaadását követő 15 napon belül – a fel nem használt óvadékot kamat nélkül vissza kell fizetni. 46. A bérbeadói hozzájárulás szabályai

64. §

(1)

A bérbeadói hozzájárulásra, nyilatkozatra irányuló kérelmeket az Önkormányzathoz kell benyújtani.

(2)

A bérbeadói hozzájárulás tárgyában tett nyilatkozat határidejére a Lakástörvény 89. § (1) – (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. 47. A lakáspályázatok szabályai

65. §

(1)

A pályázatokat legalább két alkalommal a „Pécsi Hírek” hetilapban közzé kell tenni, az Önkormányzat honlapján meg kell jelentetni, és az Önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.

(2)

A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a meghirdetett lakás főbb jellemzőit: szobaszám, alapterület, komfortfokozat, b) a lakás épületen és városon belüli fekvését, c) garzonházi lakásnál a 25. § (2) bekezdésében foglaltakat, fecskeházi lakásnál a 28. § (1) bekezdésében foglaltakat, d) a felújításokra szoruló lakásoknál az elvégzendő munkák meghatározását és becsült költségeit, e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét.

32

HARMADIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI VII. Fejezet Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételei 48. Elővásárlásra jogosultak 66. §38

Az e fejezetben foglalt feltételekkel kell értékesíteni az Önkormány-zat tulajdonában álló, elővásárlási joggal érintett azon lakásokat, amelyeket a Bizottság értékesítésre kijelöl.

67. §39

Elővásárlási jog illeti meg: a) a bentlakó bérlőt, b) a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott más személyeket, c) az államot a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése szerint, e törvény 14. § (3) és (4) bekezdésében foglalt kivétellel, d) azt a bérlőt, aki a Bizottság határozatában biztosított, vagy a 13. §-ban meghatározott műszakilag felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása során elnyert felújítási jog alapján a vállalt felújítási kötelezettségének három éven belül eleget tett, és az Üzemeltető által igazolt költségei alapján az Önkormányzattal bérleti szerződést kötött. 49. Elővásárlási joggal nem rendelkezők

68. §

38 39

(1)

Nem áll fenn elővásárlási jog: a) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra, b) jogszabály alapján szolgálati, vagy vállalati bérlakásnak minősülő lakásra, c) az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra, d) a Nyugdíjasházában, a Garzonházban, a Fecskeházban lévő lakásra, e) a művészlakásra, sportolói lakásra és a vendégtanári lakásra.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem áll fenn elővásárlási jog: a) azon lakásra, mely a Lakástörvény rendelkezései szerint lakásnak nem minősülő építményben helyezkedik el (szükséglakás), b) azon lakásra, melynek elidegenítése városrendezési érdeket sértene, vagy értékesítése közérdekű cél megvalósítását meghiúsítaná,

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 33

c)

azon lakásra, melyre lakbér-, használati díj, különszolgáltatási díj, vagy közüzemi díjtartozás áll fenn.

50. Eladásra kijelölés 69. §

(1)

A Bizottság40 az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat e rendelet feltételei szerint értékesítésre a 67. §-ban meghatározott jogosultak részére határozatban jelöli ki. Az értékesítést az Önkormányzat megbízottja, a Pécs Holding Városi Vagyonkezelő Zrt. bonyolítja le.

(2)

Az értékesítéshez szükséges ingatlanforgalmi szakvélemény és adásvételi szerződés elkészíttetésének költségei a bérlőt terhelik, és e költségeket a megbízottnak kell megfizetni. 51. Az önkormányzati lakás vételárának megállapítása

70. §

(1)

A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott önkormányzati lakás vételára a Lakástörvény 52. § (1) – (2) bekezdés szerint megállapított forgalmi érték 90%-a.

(2)

A határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlő részére bérbe adott lakás vételára a forgalmi érték 95%-a.

(3)

A 67. § alapján elővásárlási joggal rendelkező bérlő részéről az igazolt, és bérbeszámítással le nem lakott felújítási költség – legfeljebb a vételár 10%-ának mértékéig – a vételárba előlegként beszámít. 52. Az önkormányzati lakás vételárának megfizetése

71. §

(1)

Az önkormányzati lakás a vételárnak egy összegben készpénzben, banki átutalással vagy pénzintézeti hitelből41 történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében idegeníthető el.

(2)

Részletfizetésre történő lakáseladás esetén a vételár 20%-át a szerződéskötéskor egy összegben kell megfizetni.

(3)

A fennmaradó vételárhátralékot 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetni. A vételárhátralékra a régi Ptk. 232. § (3) bekezdésében, vagy a Ptk. 6:47. § (2) és (4) bekezdésében42 meghatározott kamatot kell megfizetni.

40

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § i) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 42 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § h) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 41

34

(4)

Ha az elővásárlásra jogosult a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor, vagy a vételárhátralékot a részletfizetés időtartama alatt egy összegben készpénzben vagy banki átutalással fizeti meg, a vételárra, vagy a vételárhátralékra 40%-os engedményt illeti meg. 53. Az adásvételi szerződés teljesítésének biztosítékai

72. §

(1)

Az elővásárlásra jogosult személlyel kötött adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára 5 évre a lakás visszavásárlásának jogát és e jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2)

Ha az elővásárlásra jogosult az önkormányzati lakást az 71. § (2) bekezdése szerint részletfizetéssel vásárolta meg, az adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokon kívül a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell alapítani, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3)

A vevőnek az Önkormányzat visszavásárlási jogának (1) bekezdésben meghatározott időtartamára érvényes lakásbiztosítással kell rendelkeznie. Részletfizetésre történő vásárlás esetén, amennyiben a részletfizetési kedvezmény 5 évet meghaladó tartamban áll fenn, a vevő lakásbiztosítási jogviszonyának a teljes vételár megfizetésének napjáig fenn kell állnia.

(4)

Amennyiben a vevő a vételárat pénzintézeti hitel felvételével egyenlítette ki, és a visszavásárlási jog fennállása alatt a pénzintézet a kölcsönszerződést jogszerűen felmondja, a pénzintézet végrehajtási joga gyakorlása érdekében a pénzintézeti értesítés kézhezvételét követő 15 munkanapon belül a Polgármester kiadja a lakásra az Önkormányzat javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az ennek biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom teher ingatlan-nyilvántartásból való törlésére vonatkozó nyilatkozatot. 54. Az önkormányzati lakások adásvételi eljárása

73. §

(1)

Az Önkormányzat vagy megbízottja az eladásra kijelölést követő 30 napon belül értesíti az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét az elidegenítésre történt kijelölésről.

(2)

A bérlő az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a lakást maga, vagy a Lakástörvény 49. §-ában meghatározott más jogosult vásárolja meg.

(3)

Az Önkormányzat a bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozata kézhezvételét követő 60 napon belül szerződési ajánlatot tesz.

35

A szerződési ajánlat tartalmazza: a) a lakás adatait: cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat, b) a vételárat és a vételár kialakításánál figyelembe vett tényezőket, c) a vételár megfizetésére vonatkozó feltételeket, d) a lakóház, és az abban fekvő lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó írásbeli tájékoztatást, e) a lakásról készített ingatlanforgalmi szakvéleményt. (4)

Az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat kézhezvételétől számított 90 napon belül jogosult elfogadó nyilatkozatot tenni és egyben köteles igazolni, hogy a lakásra lakbér-, különszolgáltatási díj és közüzemi díjtartozás nem áll fenn.

(5)

A (2) és (4) bekezdésben megjelölt határidő után beérkezett nyilatkozat akkor fogadható el, ha a határidő elmulasztása miatt a bérlő az elmulasztott határidőt követő 30 napon belül megalapozott igazolási kérelmet nyújt be.

(6)

Az (5) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő.

(7)

Az Önkormányzat a szerződési ajánlat elfogadásának kézhezvételét követő 30 napon belül adásvételi szerződést köt a vevővel.

(8)

Amennyiben a bérlő a (2) és (4) bekezdésben meghatározott nyilatkozatait az ott megjelölt határidőre nem tette meg, a lakás elidegenítésre kijelölése hatályát veszti, és a lakást 3 évig értékesítésre ismételten kijelölni nem lehet. VIII. Fejezet Az üresen álló, vételi és elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítésének feltételei

74. §

Az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, vételi és elővásárlási joggal nem érintett lakásokat a) árverés útján, vagy b) lakás-visszapótlással, vagy c) ingatlanforgalmi értéken kell értékesíteni.

75. §

Az üresen álló, vételi és elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről a Bizottság43 egyedi határozatot hoz, és az eladás egyéb feltételeit esetenként a határozatában állapítja meg.

43

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 36

55. Az árverési értékesítés alapelvei 76. §

(1)

Árverés útján kell értékesíteni azokat a – vételi és elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló – önkormányzati lakásokat, amelyeknek ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke az ötmillió forintot meghaladja.

(2)

A kikiáltási ár az önkormányzati lakás – ingatlanforgalmi szakértő által megállapított – forgalmi értéke. A kikiáltási ár alatti összegért az önkormányzati lakás nem értékesíthető. Az árverés részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

(3)

Az adásvételi szerződést a legmagasabb összegű vételi ajánlatot tevővel kell megkötni.

(4)

Az (1) bekezdés szerint értékesített önkormányzati lakásokra vételárés részletfizetési kedvezmény nem adható.

56. A lakásvisszapótlással történő értékesítés szabályai 77. § (1)

A vételi és elővásárlási joggal nem érintett egyéb lakások – ide értve a határozott időre szóló, vagy a meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó szerződéssel hasznosított lakásokat is – értékesítése legalább az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken történhet, lakás-visszapótlási kötelezettség mellett, csereszerződés útján.

(2)

Az (1) bekezdés szerint értékesítendő lakás helyett az Önkormányzat részére legalább ugyanolyan forgalmi értékű lakást kell visszapótolni.

(3)

Az (1) bekezdésben megjelölt lakásokban lakó bérlők elhelyezéséről – a Lakástörvény 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint – az Önkormányzat gondoskodik.

NEGYEDIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK IX. Fejezet A rendelet hatályba lépése 78. §

(1)

E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2)

A 78. §, a 83. § a) pontja és 84. § (2) bekezdése a rendelet kihirdetését követő napon, a 22. § (2) bekezdése, a 24. §, a 38. alcím, a 78. § és a 80. § 2012. október 1-jén lép hatályba. 37

X. Fejezet Átmeneti rendelkezések 79. §

(1)

E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló valamennyi bérleti és használati jogviszonyra, valamint jogcím nélküli lakáshasználatra alkalmazni kell.

(2)

Az Önkormányzat a rendelet hatálybalépését követően levélben, valamint a sajtó és a tömegkommunikációs eszközök útján felhívja a nyilvántartásában szereplő lakásigénylőket bérbevételi kérelmük 2016. augusztus 31-ig történő megújítására. A megújítás iránti kérelmet szociális bérlakásra, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakásra lehet benyújtani. Az e határidő után beérkezett megújítás iránti kérelmek akkor fogadhatók el, ha a kérelmező a határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmét 2017. január 1-ig benyújtotta, és azt az Önkormányzat elfogadta. E határidő elmulasztása jogvesztő. XI. Fejezet Módosító rendelkezések

80. §44 81. §45 82. §46 XII. Fejezet Hatályon kívül helyező rendelkezések 83. §

84. §

Hatályát veszti a) 2012. október 2-án a 80. §, b) 2013. január 2-án a 81. §, a 82. §, és a 6. melléklet. (1)

Hatályát veszti 2012. december 31-én – a (2) bekezdésben foglalt rendelkezései kivételével – az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (IV.29.) rendelet (a továbbiakban: Ör.), és az ezt módosító 59/2011. (XI.30.) önkormányzati rendelet 9. §-a.

44

Hatályon kívül helyezte a 83. § a) pontja. Hatálytalan 2012. október 2-től. Hatályon kívül helyezte a 83. § b) pontja. Hatálytalan 2013. január 2-től. 46 Hatályon kívül helyezte a 83. § b) pont. Hatálytalan 2013. január 2-től. 45

38

(2)

Az Ör. „Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására” alcíme és a 17. §-a 2012. szeptember 30-án veszti hatályát.

Dr. Páva Zsolt sk. polgármester

Dr. Lovász István sk. jegyző

Záradék: Megalkotta: a Közgyűlés a 2012. szeptember 20-i ülésén. Kihirdetve: 2012. szeptember 24-én.

39

1. melléklet a 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

Az üresen álló lakások értékesítésének árverési eljárás szabályai 1.

Az értékesítési eljárást a Pécs Holding Zrt. folytatja le.

2.

A Pécs Holding Zrt. az értékesítésre kijelölt lakásokról hirdetményt tesz közzé a „Pécsi Hírek” hetilapban legalább két alkalommal. A hirdetmény legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a lakás címe, helyrajzi száma, alapterülete, komfortfokozata, b) a lakás kikiáltási ára, c) a lakás megtekinthetőségének lehetőségei, d) az árverésen való részvétel feltételei a 4. pontban foglaltak szerint, e) az árverés eredménytelenségének esetei, meghatározva, hogy egy jelentkező esetén is eredményes az árverés.

3.

Az árverésen személyesen, továbbá közokiratba, vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazással lehet részt venni.

4.

Az árverésen az vehet részt, aki személyazonosságát hitelt érdemlően igazolta, jogi személy esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, vagy a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló okiratot bemutatta, az árverés megkezdéséig a kikiáltási ár 20%-ának megfelelő összeget Pécs Megyei Jogú Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájára igazoltan megfizette, és igazolta, hogy nincs helyi adótartozása.

5.

Az árverést legalább három tagú bizottság folytatja le. A bizottság tagjait és elnökét esetenként a Jegyző jelöli ki.

6.

Az árverést a bizottság elnöke (a továbbiakban: elnök) vezeti.

7.

Az elnök az árverés megnyitását követően ellenőrzi, hogy a 2. pontban foglalt előírások megvalósultak-e.

8.

Az elnök eredménytelenné nyilvánítja az árverést ha: a) nem teljesültek a 2 – 4. pontban foglalt előírások, b) az árverés megkezdéséig vételi szándékot nem jelentettek be.

9.

Az elnök kizárja az eljárásból azt, aki a 4. pontban foglalt feltételeket nem teljesítette.

10.

Az elnök ismerteti az árverési eljárás szabályait, a lakás jellemzőit, a kikiáltási árat, és válaszol az árverési eljárással, valamint a lakással kapcsolatban feltett kérdésekre.

11.

Az árverésen résztvevők egyenként tesznek ajánlatot a vételár összegére a többi résztvevő jelenlétében.

12.

Ilyen feltételek mellett az árverésen résztvevők egymás után akár több ajánlatot is tehetnek.

40

13.

Az árverésen résztvevők újabb ajánlatot csak akkor tehetnek, ha az magasabb összegű az előző ajánlatnál.

14.

A magasabb összegű ajánlat megtételével a korábbi ajánlatból eredő ajánlati kötöttség azonnal megszűnik.

15.

Az árverés akkor ér véget, amikor már egyetlen résztvevő sem ajánl az utolsóként elhangzott ajánlatnál magasabb összeget tartalmazó ajánlatot.

16.

Az árverés végén, ha az elnök felhívása ellenére magasabb vételárat tartalmazó ajánlatot nem tesznek, az elnök az addigi legmagasabb vételárat ajánlót nyilvánítja a lakás vevőjének. A lakás vételára azonos a legmagasabb ajánlat összegével.

17.

Az adásvételi szerződés azzal jön létre, hogy a legmagasabb összegű ajánlatot az elnök elfogadja.

18.

Az árverésről hangfelvétel és annak alapján öt munkanapon belül jegyzőkönyv készül, melyet a Bizottság elnöke, tagjai és a vevő írnak alá.

19.

Az elnök elrendeli, hogy – a vevő kivételével – valamennyi résztvevő részére az általa befizetett összeg 15 munkanapon belül visszafizetésre kerüljön.

20.

A vevő által befizetett összeg foglalónak minősül, és beszámít a vételárba.

21.

Ha az árverés a 8. pontban foglaltak alapján eredménytelen, vagy az adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor, az eredménytelenség időpontjától számított hat hónapon belül ismételt árverést kell tartani.

22.

A megismételt árverés szabályai megegyeznek az 5 – 21. pontban foglalt szabályokkal.

23.47 Két eredménytelen árverés esetén a Népjóléti és Sport Bizottság dönt az e rendeletben meghatározott elidegenítési eljárás további folytatásáról, vagy viszszavonja az értékesítésre kijelölést. 24.48 Az árveréstől számított hatvan napon belül a Pécs Holding Zrt. elkészíti az adásvételi szerződést. A szerződést a felek az árveréstől számított hatvan napon belül aláírják. A vevő az adásvételi szerződés általa történő aláírásáig köteles a vételár teljes összegét megfizetni. 25.49 Amennyiben a vételár kifizetése pénzintézeti kölcsönből történik, a vevő a vételárat a kölcsön folyósításával egyidejűleg, de legkésőbb a szerződéskötést követő 90 napon belül köteles megfizetni. 26.

Amennyiben a vevő a teljes vételárat a 24. pontban, vagy 25. pontban50 foglalt határidőig nem fizeti meg, a 20. pontban meghatározott foglalót elveszíti.

47

Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 13. § e) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 11. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 49 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 11. §-a. Hatályos: 2014. július 1-től. 50 Módosította a 26/2014. (VI.24.) Ör. 12. § j) pontja. Hatályos: 2014. július 1-től. 48

41

2. melléklet a 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

A lakbérszámítás módja A 3. mellékletben meghatározott számítási módú használati érték számszerűsített mértéke alapján megállapított lakbérek:

1. 2. 3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

A

B

I. A lakás komfortfokozata

lakbér értékszám HI

összkomfortos, központi fűtés móddal (táv-, egyedi központi, vagy etage fűtéssel) komfortos gázfűtéssel komfortos egyéb fűtéssel Félkomfortos gázfűtéssel félkomfortos egyéb fűtéssel komfortnélküli gázfűtéssel komfortnélküli egyéb fűtéssel szükséglakás gázfűtéssel szükséglakás egyéb fűtéssel II. Alakás, épület minősége, építési módja

hagyományos kezetű 1983 16. épült hagyományos kezetű 1950 és 17. között épült hagyományos kezetű 1950 18. épült

C

D

E

G

Használati érték számszerűsített mértéke L I = k x H I Ft/m2/hó szociális I. szociális II. költségelvű piaci lakbér lakbér lakbér lakbér k=2,7182 k=4,0772 k= 5,2127 k=7,8190

45

122,3190

183,4740

234,5715 351,8550

40

108,7280

163,0880

208,5080 312,7600

30

81,5460

122,3160

156,3810 234,5700

20

54,3640

81,5440

104,2540 156,3800

15

40,7730

61,1580

78,1905 117,2850

10

27,1820

40,7720

52,1270

78,1900

6

16,3092

24,4632

31,2762

46,9140

4

10,8728

16,3088

20,8508

31,2760

2 lakbér értékszám HI

5,4364 8,1544 10,4254 15,6380 Használati érték számszerűsített mértéke L II = k x H II Ft/m2/hó szociális I. szociális II. költségelvű piaci lakbér lakbér lakbér lakbér k=2,7182 k=4,0772 k= 5,2127 k=7,8190

szerután 10

27,1820

40,7720

52,1270

78,1900

7

21,7456

32,6176

41,7016

62,5520

5

13,5910

20,3860

26,0635

39,0950

szer1983 szerelőtt

42

19.

20. 21. 22. 23.

24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

32. 33. 34.

hagyományos szerk. 1949 előtt épült és felújított hagyományos szerk. 1949 előtt épült felúj. nélkül blokkos szerkezetű felújított blokkos szerkezetű felújítás nélkül panelos szerkezetű 1983 után épült panelos szerkezetű 1975 és 1983 között épült panelos szerkezetű 1975-ig épült III. A lakóépület állapota 15 éven belül épült, vagy teljesen felújított 30 éven belül épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított 30 évnél régebben épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított Épület rekonstrukcióra szorul

35. 36.

IV. A lakóépület állapota

3

16,3092

24,4632

31,2762

46,9140

1

10,8728

16,3088

20,8508

31,2760

8

2,7182

4,0772

5,2127

7,8190

6

21,7456

32,6176

41,7016

62,5520

8

13,5910

20,3860

26,0635

39,0950

5

16,3092

24,4632

31,2762

46,9140

4 lakbér értékszám HI

10

27,1820

40,7720

52,1270

78,1900

8

21,7456

32,6176

41,7016

62,5520

5

13,5910

20,3860

26,0635

39,0950

6

16,3092

24,4632

31,2762

46,9140

4

10,8728

16,3088

20,8508

31,2760

1

2,7182 4,0772 5,2127 7,8190 Használati érték számszerűsített mértéke L IV = k x H IV Ft/m2/hó

lakbér értékszám HI

37. 38. Történelmi belváros

10,8728 16,3088 20,8508 31,2760 Használati érték számszerűsített mértéke L III = k x H III Ft/m2/hó szociális I. szociális II. költségelvű piaci lakbér lakbér lakbér lakbér k=2,7182 k=4,0772 k= 5,2127 k=7,8190

25

szociális I. szociális II. költségelvű lakbér lakbér lakbér

piaci lakbér

k=2,7182

k=4,0772

k= 5,2127 k=7,8190

67,955

101,93

130,318 195,4750

43

39. Belváros környéke Uránváros, Rácváros, Nyugati Mecsek40. oldal Keleti Mecsek-oldal, Meszes, Gyárváros, 41. Újhegy Somogy, Vasas, Hird, Pécsszabolcs, 42. Bánom Kertváros, Megyer, 43. Málom 44. V. A lakóépület településen belüli fekvése 45. 46. 47. I.–II. emelet

20

54,364

81,544

104,254 156,3800

18

48,9276

73,3896

93,8286 140,7420

10

27,182

40,772

52,127

78,1900

2

5,4364

8,1544

10,4254

15,6380

15 lakbér értékszám HI

40,773 61,158 78,1905 117,2850 Használati érték számszerűsített mértéke L V = k x H V Ft/m2/hó szociális I. szociális II. költségelvű piaci lakbér lakbér lakbér lakbér k=2,7182 k=4,0772 k= 5,2127 k=7,8190

10

27,1820

40,7720

52,1270

78,1900

48. Földszint

8

21,7456

32,6176

41,7016

62,5520

49. III. – IV. emelet lifttel III. – IV. emelet lift 50. nélkül

8

21,7456

32,6176

41,7016

62,5520

6

16,3092

24,4632

31,2762

46,9140

51. V. – X. emelet lifttel IV. emelet felett 52. lift nélkül

6

16,3092

24,4632

31,2762

46,9140

2

5,4364

8,1544

10,4254

15,6380

53. Tetőtér

3

8,1546

12,2316

15,6381

23,4570

54. Alagsor

1

2,7182

4,0772

5,2127

7,8190

A havi lakbérek (L) nagyságát az I. – V. táblázatban szereplő használati értékek számszerűsített mértékének összege adja meg: L = L I + L II + L III + L IV + L V (Ft/m2/hó)

44

3. melléklet a 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

A használati érték számszerűsített mértékének számítási módja 1.) Az önkormányzati lakások lakbérét a feladat-ellátási, üzemeltetési, karbantartási (életveszély-elhárítási) és felújítási, költségek, továbbá a társasházi költségek figyelembevételével kell megállapítani, a lakások használati értéke számszerűsített mértékének arányában, az alábbiak szerint: Feladat-ellátási díj: az üzemeltetés valamennyi adminisztratív költségét tartalmazza. Üzemeltetési költségek tartalmazzák az épület technikai működtetését. Karbantartási és felújítási költségek: a folyamatos lakás használat biztosítását szolgáló javítási költségek, melyek gyors beavatkozást, vagy időszerű karbantartást jelentenek, részleges, teljes, vagy értéknövelő felújítások lehetnek, a tervezett költség nagyságának mértékéig. Társasházi költségek: vegyes tulajdonú társasházak részére fizetendő felújítási alap és közös költség összege. Pótlás (amortizáció): az épületek fizikai, erkölcsi elhasználódásának részbeni helyreállítására nyújthat fedezetet. Az önkormányzati lakások tervezett bevétele az 1. pontban felsorolt költségekre kell, hogy nyereségtartalom nélküli fedezetet biztosítson. Ezen költségek bruttó összege „K”, melynek értéke az Üzemeltető Pécs Holding Zrt. tervében évente kerül meghatározásra. 2.)

A lakások használati érték számszerűsített mértékének összege a bérbe adott lakásoknál az alapterületük figyelembevételével: „H”. A

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

B

C

I. A lakás komfortfokozata Összkomfortos, központi fűtés móddal (táv-, egyedi központi, vagy etage fűtéssel) Komfortos gázfűtéssel Komfortos egyéb fűtéssel Félkomfortos gázfűtéssel Félkomfortos egyéb fűtéssel Komfortnélküli gázfűtéssel Komfortnélküli egyéb fűtéssel Szükséglakás gázfűtéssel 45

lakbér értékszám HI 45 40 30 20 15 10 6 4

10.

Szükséglakás egyéb fűtéssel

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

lakbér értékszám II. A lakás, épület minősége, építési módja H II Hagyományos szerkezetű 1983 után épült 10 Hagyományos szerkezetű 1950 és 1983 között épült 7 Hagyományos szerkezetű 1950 előtt épült 5 Hagyományos szerk. 1949 előtt épült és felújított 3 Hagyományos szerk. 1949 elő tt épült felúj. nélkül 1 Blokkos szerkezetű felújított 8 Blokkos szerkezetű felújítás nélkül 6 Panelos szerkezetű 1983 után épült 8 Panelos szerkezetű 1975 és 1983 között épült 5 Panelos szerkezetű 1975-ig épült 4

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

III. A lakóépület állapota 15 éven belül épült, vagy teljesen felújított 30 éven belül épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított 30 évnél régebben épült és teljesen felújított 30 éven belül épült és részlegesen felújított az épület rekonstrukcióra szorul

lakbér értékszám H III 10 8 5 6 4 1

IV. A lakóépület településen belüli fekvése történelmi belváros belváros környéke Uránváros, Rácváros, Nyugati Mecsek-oldal keleti Mecsek-oldal, Meszes, Gyárváros, Újhegy Somogy, Vasas, Hird, Pécs-Szabolcs, Bánom Kertváros, Megyer, Málom

lakbér értékszám H IV 25 20 18 10 2 15

V. A lakás épületen belüli elhelyezkedése I. – II . emelet földszint III. – IV. emelet lifttel III. – IV. emelet lift nélkül V. – X. emelet lifttel IV. emelet felett lift nélkül tetőtér alagsor

lakbér értékszám HV 10 8 8 6 6 2 3 1

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.

46

2

A lakások 1 m2-re számított havi lakbérét az I-V táblázatban szereplő értékszámok összegének és az egységdíjnak szorzata adja: szociális I. lakbér: L = 2,7182 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó szociális II. lakbér: L = 4,0772 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó költségelvű lakbér: L = 5,2127 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó piaci lakbér: L = 7,8190 x (HI + HII + HIII+ HIV + HV) Ft/m2/hó Az összes lakás értékszámát “H” a lakások értékszám és alapterület szorzatának az összege adja meg.

3.)

A lakbérek kiszámításánál alkalmazandó költség egységdíj az összes költség és az összes lakáshasználati értékszám hányadosa: K

k

= H

melynek 1 hónapra vonatkozó értéke: szociális I. lakbér: szociális II. lakbér: költségelvű lakbér: piaci lakbér:

k= 2,7182 Ft/m2/hó k= 4,0772 Ft/m2/hó k= 5,2127 Ft/m2/hó k= 7,8190 Ft/m2/hó

47

4. melléklet a 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

A különszolgáltatások díja

1.

A különszolgáltatás megnevezése

2. az épület közös használatú területeinek tisztántartása 3. felvonó használat díja I. emelet feletti lakásoknál

B külön szolgáltatás díja nettó Ft/hó/lakás + ÁFA 750 900

48

C kivétel

Nyugdíjasház

5. melléklet a 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelethez

A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az Önkormányzat által fizetenedő pénzbeli térítés mértéke

1. 2. 3.

A bérbeadás időpontja 1994. január 1. előtt bérbe adott lakás forgalmi értéke 1994. január 1. után bérbe adott lakás forgalmi értéke

B komfortos, félkomfortos

C összkomfortos

15%

25%

10%

15%

49

6. melléklet a 44/2012. (IX.24.) önkormányzati rendelethez51

51

Hatályon kívül helyezte a 83. § b) pontja. Hatálytalan 2013. január 2-től.

50