1. Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák

A Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium Házirendjének______ számú, Pedagógiai Programjának______ számú melléklete

1. Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgák 

osztályozó vizsgák



különbözeti vizsgák



javítóvizsgák



pótlóvizsgák

Osztályozó vizsgát tehet: 

a magántanuló



az osztályozóvizsgára jelentkező tanuló (előrehozott érettségi, vagy nem tanórai keretek között tanult tantárgy értékelése esetén)



a hiányzásai miatt nem osztályozható tanuló, akinek a nevelőtestület engedélyezte az osztályozóvizsgát



a más intézményből átvett tanuló, az átvétel feltételeinek teljesítéséhez

Különbözeti vizsgát tehet: 

a tagozatot, vagy sávot váltó tanuló



a más intézményből átvett tanuló, az átvétel feltételeinek teljesítéséhez

Javítóvizsgát tehet: 

a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –elégtelen osztályzatot kapott,



az a tanuló, aki az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

1

Pótlóvizsgát tehet: 

az a tanuló, aki az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedéllyel távozik

Az előrehozott érettségizőnek és a nem tanórai keretek között tanult tantárgy értékeléséhez az osztályozóvizsga kérelmet az igazgatóhelyettesiben igényelhető nyomtatványon kell benyújtani az igazgatóhoz.

2

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Egy tantárgy vizsgájához írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarész tartozhat. A részletes szabályokat a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 24. fejezete tartalmazza. A rendeletből csak a legfontosabbakat emeljük ki. A vizsgákat legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Amennyiben a nevelésioktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. Írásbeli vizsga: A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon lehet dolgozni. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: 

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni



lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja



engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. Szóbeli vizsga: A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3

Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: 

a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,



engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.



ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.

Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. Gyakorlati vizsga: Gyakorlati vizsgarész tartozik a testnevelés, az informatika és a rajz és vizuális kultúra tárgyak vizsgájához. 

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. 4



A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.



Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

Az egyes vizsgatantárgyak részei és értékelési rendje Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tanuló egy évfolyam anyagából március 1-je utáni időpontban tesz osztályozó vizsgát, és a tantárgyból tanév közben – tanára megítélése alapján – elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyaga a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20%-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80%-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe. A vizsgatantárgyak követelményrendszere Az egyes vizsgatantárgy követelményei ezen vizsgaszabályzat 3. pontjában találhatók. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. A dolgozat javítása pontozásos rendszerben történik, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha a vizsgatárgy akár egy vagy több (írásbeli vagy szóbeli) vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a követezőként határozandó meg: 1–24% – elégtelen 25–39% – elégséges 5

40–59% – közepes 60–79% – jó 80–100% – jeles Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vagy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész osztályzata a teljes vizsga értékelésében 50%–os súlyt képvisel. Az egyes tantárgyak vizsgarészei: Vizsgatárgy Biológia

Írásbeli

Szóbeli

x

Gyakorlati x

Dráma és tánc

x

Egyházi ének

x

Életvitel

x

x

Ének-zene

x

x

Etika

x

Filozófia

x

x

Fizika

x

x

Földrajz

x

x

Hittan Idegen nyelv

x x

x

Informatika

x

Katonai alapismeretek

x

x

Kémia

x

x

Magyar irodalom

x

x

Magyar nyelv

x

x

Matematika

x

Rajz és vizuális kultúra

x

Természetismeret

x

15-24% -os írásbeli esetén x x

Testnevelés Történelem

x

x x

x 6

x

A vizsga előkészítését a szaktanár végzi. Az írásbeli vizsgához feladatlapot, a szóbeli vizsgához legalább 5 tételt, a gyakorlati vizsgához kötelező gyakorlatokat, vagy legalább 5 állít össze. Sikeres előrehozott érettségi vizsga esetén a tanuló az adott tantárgyból tanulmányi követelményeit teljesítette. A tanuló kérheti a magasabb évfolyamokon, illetve évismétlés esetén az óralátogatás alóli felmentést. A vizsgák iratai: A vizsgáról jegyzőkönyv készül. Csatolni kell mellé a szóbeli és/vagy a gyakorlati tételsort, a tanuló írásbeli dolgozatát, a szóbeli vizsgán írt vázlatát, a gyakorlati vizsga produktumát.

7

2. Egyéb vizsgák Felvételi vizsga Az iskola nyolcosztályos tagozatára nincs felvételi vizsga. A négyosztályos tagozatokra az írásbeli felvételi központi felvételi feladatlapok segítségével történik magyar nyelvből és matematikából. Szóbeli felvételi vizsga nincs, általános meghallgatást tartunk. Érettségi vizsga: Az intézmény május-június időszakban szervez érettségi vizsgát, melynek részletes szabályait az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet tartalmazza. Az érettségi vizsga részletes követelményeit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. A rendelet 1/A §-ának megfelelően a vizsgáztató tanárok által összeállított, nyilvánosságra hozandó anyagokat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal a honlapon tesszük elérhetővé.

8

3. Osztályozó- és javítóvizsgák követelményei tantárgyanként, évfolyamonként MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5. évfolyam Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzótörvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén.) Szerzők és művek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott 9

művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a

képiség,

a

zeneiség eszközei,

az ütemhangsúlyos

verselés.

Személyes

és

olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban. 6. évfolyam Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok; sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont,

cselekményszál;

allegória,

alliteráció,

figura

etimologica,

metonímia;

időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái. Szerzők és művek Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból. A továbbhaladás feltételei 10

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályoknak az ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában. 7. évfolyam Memoriter Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és drámarészlet). Fogalmak Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése;

mondatrészek:

az

alany,

állítmány,

tárgy,

határozó,

jelző

fajtái

és

kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás. 11

Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb. Szerzők és művek Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Himnusz, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű. A továbbhaladás feltételei Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban: felszólalás, hozzászólás. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok

során

előforduló

tulajdonnevek,

a

belőlük

képzett

melléknevek

helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus

információhordozóinak

felhasználásával.

Részvétel

történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben. 12

a

csoportos

8. évfolyam Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egyegy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása a célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése. Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet. Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum. Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása. A továbbhaladás feltételei A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban, felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok 13

stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban. 9. évfolyam Fogalmak A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk; mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus; értelmezés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 15–20 soros 14

prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Néhány történet az antik mitológiából és a Bibliából; jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából; Janus Pannonius két verse; Balassi Bálint: Egy katonaének és még két vers; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – néhány részlet; egy-egy részlet Pázmány Péter és Mikes Kelemen művéből; Szophoklész, Shakespeare, Molière egy-egy drámája. A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő fogalmazás. A tömegkommunikáció gyakori műfajairól, eszközeikről és hatásukról szerzett alapvető ismeretek birtokában véleményalkotás, kritikus magatartás befogadásukban. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a tételmondat kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a

kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés,

a

művek

szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat)

szabályairól

és

elemkészletéről

eddig

tanultak

fogalmi

megnevezése,

rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság. Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása. Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet

bemutatása.

A

szerző,

az

elbeszélő

és

a

szereplők

megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése. A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között.

15

10. évfolyam Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költői kép; alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia, románc, regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz,

retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus

strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10–15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály legalább három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és három verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább egy ballada (például Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, Tengeri-hántás); Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novella; legalább két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás, szöveghű felolvasás, kellő tempójú, olvasható,

rendezett

írás.

A

kommunikációs

helyzetnek

megfelelő

hangnem,

nyelvváltozat, stílusréteg kiválasztása. A művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete. Az érvelés alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában 16

és különféle tantárgyak feladatainak megoldásában. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása. A tudásanyag megfogalmazása írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti

korszakok

és

stílusirányzatok

sajátosságainak

bemutatása.

A

feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése. 11. évfolyam Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv. Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító

verstípus,

képvers;

fejlődésregény,

karrier-regény,

regényciklus,

novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (három vers a tanultakból, egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye; Krúdy 17

Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regénye vagy regényrészlete és két novellája; Ady Endre: Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és hat vers, például Góg és Magóg fia vagyok én, Kocsi-út az éjszakában, A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron; Karinthy Frigyes két műve; Juhász Gyula, Tóth Árpád legalább két-két verse; egy-két mű a Nyugat szerzőitől, például Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán; Babits Mihály: Jónás könyve és még legalább hat mű, köztük az Esti kérdés, Balázsolás, továbbá egy esszé- vagy tanulmányrészlet; Kosztolányi Dezső legalább két novellája, egy regénye vagy regényrészlete, néhány verse, egy esszéje vagy esszérészlete; Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete; Ibsen vagy Csehov egy drámája; szerzők és művek az avantgárd magyar és világirodalmából, például Kassák Lajos, Apollinaire egy-két műve. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. A 20. századi szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

18

12. évfolyam Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség. Művek Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ). Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, bukolika, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; esszéregény; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 3 vers és egy 15–20 soros epikai vagy drámarészlet). Az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása. Szerzők és művek József Attila: Óda és további hat-nyolc mű, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka, Karóval jöttél..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc kéthárom műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és két verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete, egy esszé; Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes két-két verse, Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy dráma (vagy részlet); művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regény vagy regényrészlet a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy-két novellája vagy 19

regényrészlete, Hemingway novellája vagy regényrészlete, Garcia Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; művek, műrészletek és legalább egy dráma, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből. A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról,

a

tömegkommunikációról

tanultak

alkalmazása

az

egyéni

nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok birtokában az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése. Értekezés és esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos és egyéni stílusban. A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles szóbeli előadás, ismertetés, összegezés. Különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú összevetése. Életművek ismeretének bizonyítása: az alkotói pálya jelentős irodalomtörténeti tényeinek, tematikai, formabeli változatosságának bemutatásával. Művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése. A pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatásával.

20

DRÁMA ÉS TÁNC 5. évfolyam Kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása Érzékelés, megfigyelés, felismerés, emlékezet, fantázia, megjelenítés játékosan. Beszédre késztetés, verbális és nonverbális kommunikációs játékok; ritmus, tér, térköz, tájékozódás, irányok. Testtartás, gesztus, mimika, tekintet, hangerő, hangsúly, koncentráció, lazítás, együttműködés, egyensúly, bizalom. Indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, járás, futás, mozdulatkitartás, karakter. Egyes fogalmak felhasználása drámajátékos tevékenységekben és/vagy az elemző megbeszélésekben. Szándék, feszültség,

konfliktus,

jelenet,

dialógus,

monológ,

típus,

ellentét,

párhuzam,

fordulópont/tetőpont, főszereplő, mellékszereplő, késleltetés, ritmus, tér. Dramatikus tevékenységformák, feszültség, improvizáció, cselekmény, jelenet, konfliktus. Díszlet, jelmez, kellék, jelenet. Különböző művészeti alkotások játékon, megjelenítésen keresztül történő feldolgozása. Színház- és drámatörténeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése. Néphagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások megtekintése alapján a befogadó/értelmező képességek fejlesztése. Követelmények Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán. Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében. A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó tevékenységben. Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait. Feladat Öt, az életkornak megfelelő szabadon választott és/vagy az ötödikes vagy a korábbi irodalom anyaghoz kapcsolódó memoriter elmondása vagy előadása, annak értelmezése. (Vers, mese, ballada stb.) A választott megjelenítési mód hogyanjának szakszerű bemutatása. Továbbá és/vagy élménybeszámoló valamilyen látott színházi előadásról, filmről, művészeti eseményről.

21

9. évfolyam Kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása Tiszta, érthető, artikulált beszéd jellemzőinek ismerete. Szövegkontextusnak és/vagy a szituációnak megfelelő nyelvhasználat. Koncentráció, ritmus, tempó, térérzékelés, stílus, testérzékelés, hangulat, érzelem. Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmónia-diszharmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás. Sűrítés, dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptáció. Színház- és drámatörténeti alapismeretek. (Nép)hagyományok alapfokú ismerete. Színházi előadások alapszintű befogadása, értelmezése. Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfogalmak. Követelmények A tanulók képessé válnak a pontos önkifejezésre, a mások előtti megnyilatkozásra és együttműködésre. Növekvő intenzitással és mélységgel vesznek részt szerepjátékokban, csoportos improvizációkban. Tudatosan és kreatívan alkalmazzák a megismert munkaformákat. Képessé válnak a megismert dramaturgiai fogalomkészlet használatára. Képesek színházi előadások drámás eszközökkel történő feldolgozására. Feladat Öt, az életkornak megfelelő szabadon választott és/vagy a kilencedikes vagy a korábbi irodalom anyaghoz kapcsolódó memoriter elmondása vagy előadása, annak értelmezése. (Vers, novella, ballada, monológ, drámarészlet stb.) A választott megjelenítési mód hogyanjának szakszerű bemutatása. Továbbá és/vagy élménybeszámoló valamilyen látott színházi előadásról, filmről, művészeti eseményről. 12. évfolyam Kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása Stílus, karakter, státusz, kontraszt, sűrítés, hangulat, harmónia-diszharmónia, fokozás, mozgásstílusok. Realista, a jelzéses és a túlzó játékstílus, metaforikus kifejezőeszközök, mozdulat, intenzitás, belső történet, konkrét és stilizált mozgás, feszültség. Színházi műfajok (pl. komédia, tragédia, bohózat), zenés, mozgás- és táncszínházi műfajok, posztmodern. Történetmesélés módjai, narratív technikák. Intertextualitás, térszervezés, nézői szerepek. Tájékozottság kialakítása egyes kortársszínházi irányzatok területén. A színház összművészeti jellegének megismerése. A társművészetek szerepe a kortárs 22

színházi előadásokban. Egyes tánc- és mozgásszínházi formák ismerete. Követelmények Fejlett ön- és társismeret kialakítása. Különböző kifejezésformák ismerete és alkalmazása improvizációkban. Történetek megjelenítése mozgásokkal. Történetek különféle színházi formanyelveken. Színházi műfajok, és stílusok jellemzőinek ismerete. Különböző színházi stílusok, mozgásstílusok felismerése, alkalmazása improvizációkban. Színházi térre és a térhasználatra vonatkozó ismeretek. Tájékozottság egyes kortársszínházi irányzatok területén. Aktív részvétel alkotói tevékenységben, az elsajátított képességek és ismeretek alkalmazása az iskolai életben és a mindennapokban. Feladat Öt, az életkornak megfelelő szabadon választott és/vagy a tizenkettedikes vagy a korábbi irodalom anyaghoz kapcsolódó memoriter elmondása vagy előadása, annak értelmezése. (Vers, novella, ballada, monológ, drámarészlet stb.) A választott megjelenítési

mód

hogyanjának

szakszerű

bemutatása.

Továbbá

és/vagy

élménybeszámoló valamilyen látott színházi előadásról, filmről, művészeti eseményről.

23

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Nyolc évfolyamos képzés 7. évfolyam Az ókori Kelet Témák A történelem forrásai. Az őskőkor világa. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). Az ókori folyamvölgyi civilizációk. Az ókori Izráel: története, vallásának sajátossága, jelentősége. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Az ókori India és vallásainak hatása, jelentősége. Az ókori Kína sajátosságai, hatása a környező országokra (Korea, Japán). Vallás az ókori Keleten. Fogalmak: őskor, ókor, régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, zsákmányoló életmód, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, piramis, múmia, fáraó, hieroglifa, ékírás, hangjelölő írás, Biblia, Ószövetség, buddhizmus, brahmanizmus, konfucianizmus, taoizmus. Személyek: Kheopsz, II. Ramszesz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása, az Egyiptomi Birodalom egyesítése), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora), Kr. e. VI. század (a babiloni fogság). Az ókori Hellász Témák A görög történelem kezdetei, kapcsolatok a közel-keleti civilizációkkal. A polisz kialakulása. A görög gyarmatosítás és hatásai. Az athéni demokrácia kialakulása. Spárta. 24

A görög-perzsa háborúk. A demokrácia működése Athénban. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Az ókori görög hitvilág, művészet, tudomány és hétköznapok. Fogalmak: polisz, mitológia, olimpia, arisztokrácia, démosz, hoplita, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, Akropolisz, katonaállam, helóta, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz, Hérodotosz, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, legfontosabb görög istenek. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülaiszoros, Szalamisz, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. 594 (Szolón reformjai), Kr. e. 508 (Kleiszthenész reformjai), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. 480 (a thermopülai csata, a szalamiszi ütközet) Kr.e. V. század közepe (Periklész kora, Athén fénykora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása), Kr. e. 31 (a hellenizmus időszakának vége). Az ókori Róma Témák Az ősi Itália: az etruszkok, kapcsolatok a görög és közel-keleti civilizációkkal. A királyok kora Rómában. A korai köztársaság időszaka. Társadalmi és politikai küzdelmek a köztársaságkori Rómában. A hódító Róma. A II. pun háború sajátosságai. A hódítások társadalmi, gazdasági és politikai hatásai. A római köztársaság válságának időszaka: reformok, reformkísérletek, egyeduralmi törekvések. Korai császárkor, a principatus politikai rendszere. A Római Birodalom gazdasága. A kereszténység kialakulása és legfontosabb tanai. A kereszténység és a Római Birodalom viszonya, az egyházszervezet kialakulása. A Római Birodalom válsága és a Nyugatrómai Birodalom bukása. Pannonia provincia. 25

A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. Életmód és mindennapok a Római Birodalomban. Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, légió, provincia, senatori rend, lovagrend, rabszolga, polgárháború, triumvirátus, principatus, limes, colonus, dominatus, diaszpóra, Újszövetség, apostol, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Julius Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Diocletianus, Constantinus, Attila. Topográfia: Appennini-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Zama, Actium, Júdea, Betlehem, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr.e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 494 (a patrícius-plebejus harcok kezdete, a néptribunusi hivatal létrejötte), Kr. e. 367 (a Licinius–Sextius-féle földtörvény), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk időszaka), Kr. e. 202 (a zamai csata), Kr. e. 133 (Tiberius Gracchus reformjai), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása). 8. évfolyam A középkor Témák Nyugat–Európa államai és birodalmai a kora középkorban. Nyugat–Európa gazdasága és társadalma. A Bizánci Birodalom. A kereszténység a kora középkorban, az egyházszakadás. Az iszlám kialakulása és jellemzői. Az arab birodalom kialakulása és az arab kultúra. A pápaság és a császárság küzdelme. A keresztes hadjáratok. A középkori város. A céhes ipar és a kereskedelem. A rendiség kialakulása és jellemzői. 26

Válság és fellendülés Nyugat–Európában a XIV–XV. században. Világkép, eszmék, ideológiák. Közép- és Kelet-Európa története a középkorban. Az Oszmán (Török) Birodalom felemelkedése és jellemzői. Művelődés és kultúra a középkorban. A középkori élet. A szerzetesek, lovagok, jobbágyok világának sajátosságai. Fogalmak: középkor, kancellária, grófság, római katolikus egyház, ortodox egyház, pápa, szerzetes, kolostor, kódex, bencés rend, feudalizmus, hűbériség, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, cölibátus, inkvizíció, eretnekség, koldulórendek, keresztes hadjáratok, antijudaizmus, rendi monarchia, középkori város, városi önkormányzat, hospes, céh, járványok, levantei kereskedelem, Hanza, huszitizmus, rekonkviszta, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás, perszonálunió, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Nursiai Szent Benedek, Justinianus, Mohamed próféta, Karolingok, Nagy Károly, VII. Gergely, IV. Henrik, Aquinói Szent Tamás, Leonardo da Vinci, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed. Topográfia: Bizánci Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Frank Birodalom, Egyházi (Pápai) Állam, Verdun, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze, Oszmán (Török) Birodalom, Rigómező. Kronológia: 622 („Mohamed futása”, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 962 (a Német-római Császárság létrejötte), 1054 (a nagy egyházszakadás), 1075 (az invesztitúraharc kezdete), 1096–99 (az első keresztes hadjárat), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1122 (a wormsi konkordátum, az invesztitúraharc első szakaszának lezárása), 1389 (az első rigómezei ütközet), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása, a százéves háború vége), XV. század közepe (a könyvnyomtatás kezdete). A magyar őstörténet és az Árpádok kora Témák A magyarság eredete. A magyarság vándorlása. A magyarság eredetének és vándorlásának problémái. A honfoglalás. A kalandozások kora. A X. század politikai, társadalmi és gazdasági viszonyai. 27

Az államalapítás első lépései Géza fejedelem uralkodása idején. A keresztény monarchia megalapítása I. (Szent) István uralkodása idején. A trónviszályok és a királyi hatalom megszilárdulása a XI. század folyamán. A hatalomgyakorlás és az államszervezet a XII. században. III. Béla és kora. II. András és az Aranybulla. IV. Béla és a tatárjárás. A királyi hatalom meggyengülése, az utolsó Árpádok. Életmód, társadalom és gazdaság az Árpád-házi királyok idején. A magyar művelődés és kultúra emlékei az Árpád-korban. Helytörténet. Fogalmak: nyelvrokonság, hunok, finnugor, őstörténet, őshaza, félnomád életmód, nagycsalád, törzs, törzsszövetség, fejedelem, kettős fejedelemség, táltos, honfoglalás, kalandozások, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, érsekség, királyi tanács, tized, várjobbágy, bán, vajda, szerviens, Aranybulla, ellenállási jog, nemesi vármegye, székelyek, szászok, tatárok, kunok, familiaritás, báró, nemes. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla. Topográfia: Ural, Magna Hungaria, Baskíria, Kazár birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckeihágó, Kárpát-medence, Pozsony, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Erdély, Horvátország, Dalmácia, Muhi. Kronológia: 895–900 (a honfoglalás), 907 (a pozsonyi csata), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077–95 (I. /Szent/ László uralkodása), 1095–1116 (Könyves Kálmán uralkodása), 1205–1235 (II. András uralkodása), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla uralkodása), 1241– 42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása). Magyarország története a vegyesházi királyok korában Témák A tartományúri hatalom felszámolása. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly uralkodása idején. I. (Nagy) Lajos törvényalkotói tevékenysége és külpolitikája. Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása és külpolitikája. Hunyadi János törökellenes harcai és kormányzósága. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. 28

Mátyás, a reneszánsz uralkodó. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. században. A magyar művelődés és kultúra emlékei a XIV–XV. században. A magyar államiság szimbólumai (Szent Korona, koronázási ékszerek, címerek). Helytörténet. Fogalmak: tartományúr, bandérium, honorbirtok, aranyforint, regálé, harmincad, kamara haszna, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, köznemes, kilenced, ősiség, végvárrendszer, rendi országgyűlés, telekkatonaság, kormányzó, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, Corvina. Személyek: I. Károly, Csák Máté, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Kinizsi Pál. Topográfia: Körmöcbánya, Besztercebánya, Visegrád, Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kenyérmező, Bécs. Kronológia:1308–42 (I. Károly uralkodása), 1335 (a visegrádi királytalálkozó), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos uralkodása), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond uralkodása), 1396 (a nikápolyi csata), 1443–44 (a hosszú hadjárat), 1444 (a várnai csata, I. Ulászló halála), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás uralkodása), 1479 (a kenyérmezei csata). 9. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban Témák Az Európán kívüli világ a későókortól a 17. századig. A földrajzi felfedezések. A korai gyarmatosítás. A világgazdaság kialakulásának gazdasági, társadalmi hatásai Nyugat- és KözépEurópában. A kapitalista gazdaság jellemző vonásai. A reformáció kezdetei, Luther tevékenysége. A reformáció kálvini ága. A reformáció egyéb irányzatai. A katolikus megújulás. Az abszolutizmus. 29

A Habsburg-francia vetélkedés kezdetei a XVI. században. Spanyolország a kora újkorban. Hollandia felemelkedése. A Tudorok kora Angliában. Az angol polgárháború. Az alkotmányos monarchia létrejötte Angliában. A francia vallásháború, XIV. Lajos abszolutizmusa. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII–XVIII. században: a harmincéves háború, a spanyol örökösödési háború és az északi háború. Közép-Európa kora újkori története. Skandinávia sajátos fejlődése. Az orosz nagyhatalom kialakulása, Nagy Péter reformjai. A Török (Oszmán) Birodalom gyengülése. Tudományok, művészetek a kora újkorban. Életmód és mindennapok a kora újkorban. Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, ültetvény, tőke, tőkés, kapitalizmus, bérmunkás, világkereskedelem, manufaktúra, vetésforgó, abszolutizmus, merkantilizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, puritán, antitrinitáriusok, ellenreformáció és katolikus megújulás, jezsuiták, barokk, restauráció, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, cenzusos választójog, nemesi köztársaság, cár. Személyek: Kolumbusz, Vasco da Gama, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Cromwell, IV. Henrik, Richelieu, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter, Newton, Spinoza. Topográfia: Amerika, Németalföld, London, Párizs, Versailles, Szentpétervár, portugál és spanyol gyarmatok. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1545–63 (a tridenti zsinat), 1555 (az augsburgi vallásbéke), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása), 1700–1721 (az északi háború), 1701–1714 (a spanyol örökösödési háború). Magyarország a kora újkorban Témák A Jagelló-kor. A mohácsi csata és következményei. 30

Az ország három részre szakadása, a várháborúk. A három országrész berendezkedése: a királyi Magyarország és a török hódoltság. A három országrész berendezkedése: az Erdélyi Fejedelemség. A reformáció Magyarországon. A tizenöt éves háború és a Bocskai-szabadságharc. A Bocskai-szabadságharc a magyar politikai gondolkodásban. A katolikus megújulás Magyarországon. A magyar rendek és a Habsburg-udvar viszonya a XVII. században. Politikai gondolkodás Magyarországon a 17. században. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora: Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelemsége. Zrínyi Miklós, a politikus és hadvezér pályája. A török hódoltság korának gazdasága, demográfiai folyamatai. Élet a három országrészben. A török kiűzése Magyarországról. A Rákóczi-szabadságharc története. Helytörténet. Fogalmak: örökös jobbágyság, rendi dualizmus, vilajet, hajdú, vitézlő rend, unitárius, rendi nemzet, kuruc, szabad királyválasztás joga, trónfosztás. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Fráter György, Dobó István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Thököly Imre, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, királyi Magyarország, Eger, Szigetvár, Nagyszombat, Szentgotthárd, Sárospatak, Debrecen, Zenta, Ónod, Bécs. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török kézre kerül, az ország három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591– 1606 (a tizenöt éves háború, végén a bécsi béke), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1687 (a pozsonyi országgyűlés döntései), 1697 (zentai csata), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

31

A felvilágosodás kora Témák A felvilágosodás eszmerendszere. A felvilágosodás állam- és közgazdasági elméletei. Az egyházak a XVIII. századi Európában. Művészetek a XVIII. században. Nagyhatalmak és nemzetközi kapcsolataik a XVIII. században. A felvilágosult abszolutizmus Közép-és Kelet-Európában. Európa egyes régióinak és országainak eltérő fejlődése a XVIII. században. Az amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. A sajátos amerikai mentalitás kialakulása. Az Amerikai Egyesült Államok politikai rendszere. Az Európán kívüli világ. Fogalmak: felvilágosodás, Enciklopédia, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, népszuverenitás/népfelség elve, választójog, szabad verseny, fiziokraták, felvilágosult abszolutizmus, vallási türelem, emancipáció, antiszemitizmus, alkotmány. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, II. (Nagy) Katalin, Washington. Topográfia: Poroszország, Szilézia, Lengyelország, Oroszország, gyarmatok ÉszakAmerikában. Kronológia: 1740–48 (az osztrák örökösödési háború), 1756–63 (a hétéves háború), 1775–83 (az amerikai függetlenségi háború), 1776 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1772 (Lengyelország első felosztása). 10. évfolyam Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon Témák A Magyar Királyság a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Demográfiai és etnikai változások a XVIII. században. Újjáépítés és gazdasági élet a XVIII. századi Magyarországon. A társadalmi változások és életmód a XVIII. században. 32

Mária Terézia. II. József, a felvilágosult abszolút uralkodó. A barokk kulturális hatásai. Egyházak és művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Erdély a XVIII. században. Helytörténet. Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső és alsó tábla, betelepítés, betelepülés, csonka társadalom, rendelet, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, jozefinizmus, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, zsellér. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Habsburg Birodalom, Határőrvidék, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia uralkodása), 1754 (a vámrendelet), 1767 (Urbárium), 1777 (Ratio Educationis),1780–1790 (II. József uralkodása), 1781 (a türelmi rendelet), 1785 (a jobbágyrendelet). A forradalmak és a Szent Szövetség kora Témák Miért tört ki a francia forradalom? A francia forradalom kezdete és az alkotmányos monarchia időszaka. A királyság bukása és a köztársaság létrejötte. A jakobinus diktatúra és a terror. Fanatizmus, tömeghisztéria, tömeggyilkosságok a francia forradalom idején. Napóleon hatalomra kerülése, a konzulátus időszaka. I. Napóleon császársága. A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség kora. Anglia: az ipari forradalom feltételei. Az ipari forradalom. Az ipari forradalom társadalmi és demográfiai hatásai. Az ipari forradalom életmódra gyakorolt hatásai. A XIX. század uralkodó eszméi: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus, szocializmus. Európa egyes régióinak és országainak eltérő fejlődése a XIX. század első felében. Az Európán kívüli világ a XIX. század első felében. Klasszicizmus, romantika a XIX. század első felének művészetében. 33

Az egyházak a XIX. század első felében. A „népek tavasza”. Fogalmak: harmadik rend, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, gironde, jakobinusok, terror, Szent Szövetség, polgári nemzet, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, ipari forradalom, urbanizáció, népek tavasza. Személyek: XVI. Lajos, La Fayette, Talleyrand, Robespierre, Danton, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Austerlitz, Trafalgar, Lipcse, Waterloo, Német Szövetség. Kronológia: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1805 (az austerlitzi és a trafalgari csata), 1813 (a lipcsei csata), 1815 (a waterloo-i csata, a bécsi kongresszus befejeződése) 1848 (forradalmak Európában). A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon Témák Magyarország a francia forradalom és a napóleoni háborúk időszakában. Széchenyi István programja és gyakorlati tevékenysége. A reformkor első évtizede. A reformkor fő kérdései az 1840-es években. Kossuth Lajos reformkori programja és gyakorlati tevékenysége. A Széchenyi – Kossuth vita. A reformkor társadalma és gazdasági élete. A polgári nemzeteszme kialakulása és a nemzetiségi kérdés. Erdély a XIX. század első felében. A nemzeti kultúra kialakulása. Egyházak a reformkori Magyarországon. Helytörténet: Hódmezővásárhely a reformkorban. A pesti forradalom, az áprilisi törvények és a Batthyány-kormány. A szabadságharc története. A nemzetiségi kérdés és Erdély a szabadságharc idején. Helytörténet: Hódmezővásárhely a szabadságharc idején. A forradalom és szabadságharc nemzetközi összefüggései. Fogalmak: reform, reformkor, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralisták, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, 34

márciusi ifjak, klasszicizmus, romantika, sajtószabadság, nemzetőrség, áprilisi törvények, választójog, felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, honvédség, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat. Személyek: Martinovics Ignác, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Batthyány Lajos, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgey Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Világos. Kronológia: 1790 (országgyűlés, X. tc.), 1795 (a magyar jakobinus mozgalom vezetőinek kivégzése), 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1848–1916 (Ferenc József uralkodása), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat kiadása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel). Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig Témák Franciaország nagyhatalmi törekvései III. Napóleon korában. A krími háború és az 1863-as lengyel szabadságharc. Az olasz egység létrejötte. Az egységes Németország megteremtése. Az Amerikai Egyesült Államok helyzete a polgárháború előtt. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Megtorlás és önkényuralom Magyarországon. Magyarország és a bécsi udvar viszonyának a változása 1860–1865 között. A kiegyezéshez vezető út és a kiegyezés. A kiegyezés politikai és gazdasági rendszere. A kiegyezés értékelése és alternatívái. Helytörténet. Fogalmak: kisnémet és nagynémet egység, nemzetállam, emigráció, Dunai Konföderáció, passzív ellenállás, provizórium, húsvéti cikk, kiegyezés, dualizmus/dualista monarchia, közös ügyek, gazdasági kiegyezés, Cassandra-levél, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés. 35

Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Cavour, Bismarck, I. Vilmos, Lincoln, Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula. Rotschild, Ganz Ábrahám. Topográfia: Piemont, Solferino, Olaszország, Königgrätz, Német Császárság, Amerikai Egyesült Államok, Elzász-Lotaringia, Sedan, Arad, Osztrák–Magyar Monarchia. Kronológia: 1853-56 (a krími háború), 1859 (a solferinói ütközet), 1861 (az olasz egység létrejötte), 1861-65 (polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban), 1866 (a königgrätzi csata), 1870 (a sedani csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1850–1859 (Bach-korszak), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi törvény, a horvát-magyar kiegyezés). 11. évfolyam A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Témák Az ipari forradalom újabb hulláma. A polgári állam. A gyarmatosítás új vonásai és a gyarmatbirodalmak. Kína és Japán. India. Afrika. Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés és a Balkán. Társadalmi és demográfiai változások. A tudományos és politikai gondolkodásmód változása. Vallásosság, egyhézi élet a XIX. század végén. Az életmód és a mindennapok a XIX. század végén. Művészetek a XIX. század végén. Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, tőkekivitel, polgári állam, általános választójog, középosztály, emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezetek, keresztényszocializmus,

szociáldemokrácia,

bolsevizmus,

egyenlőtlen

fejlődés,

nagyhatalom, hármas szövetség, antant, központi hatalmak, keleti kérdés, szecesszió. Személyek: Ford, Rotschildok, II. Vilmos, Viktória királynő, XIII. Leó, Lenin. Topográfia: Balkán, Szerbia, Szuezi- csatorna, Japán. Kronológia: 1873 (három császár szövetsége), 1878 (a San Stefano-i béke, a berlini kongresszus,

Bosznia-Hercegovina

okkupációja), 36

1882

(a

hármas

szövetség

megalakulása), 1896 (az első újkori olimpia), 1907 (a hármas antant létrejötte), 1912–13 (a Balkán-háborúk). A dualizmus kora Magyarországon Témák A dualista állam kiépülése és működése. Gazdasági változások a dualizmus korában. Társadalmi változások és népesedési viszonyok a dualizmus korában. Budapest világvárossá válása. Etnikai és nemzetiségi viszonyok a dualizmus korában. A dualista monarchia válsága. Életmód és mindennapok a századfordulón. A tudomány és művészetek jellemzői a korszakban. Helytörténet. Fogalmak: amnesztia, Szabadelvű Párt, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium, antiszemitizmus. Személyek: Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Kandó Kálmán, Puskás Tivadar. Ganz Ábrahám. Topográfia: Budapest, Bosznia-Hercegovina, Fiume. Kronológia:

1867–1918

(a

dualizmus

korszaka),

1875–90

(Tisza

Kálmán

miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság). Az első világháború és következményei Témák Az első világháború. Magyarország az első világháborúban. Helytörténet. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. 37

Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, frontvonal, hátország, jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, revízió, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság,

Kommunisták

Magyarországi

Pártja

(KMP),

egypártrendszer,

proletárdiktatúra, ellenforradalom, vörösterror, fehérterror. Személyek: Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Somme, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Csehszlovákia, balti államok, Doberdó, trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet), 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1916 (csata a Somme-nál), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21.– augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása). Európa és a világ a két világháború között Témák Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929–33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Kína és Japán. A tudomány és a művészetek a két világháború között. Egyházak a változó világban. Életmód és mindennapok a két világháború között. Fogalmak: tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömegpropaganda, 38

nemzetiszocializmus,

fajelmélet,

zsidóüldözés,

Führer,

SS,

Berlin–Róma

tengely,

antikomintern paktum, Anschluss, tekintélyelvű államok, magaskultúra/elitkultúra, tömegkultúra, erőszakmentes ellenállás. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia: Köztes-Európa, Jugoszlávia, Szovjetunió, Berlin, Weimari Köztársaság, Moszkva, Ausztria, Saar-vidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933. (Hitler hatalomra kerülése, Roosevelt elnökségének kezdete), 1936 (a Berlin-Róma tengely), 1938 (az Anschluss, a müncheni konferencia). Magyarország a két világháború között Témák A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. A válság és hatása, a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Tudomány és művészet a két világháború között. Vallásosság, egyházak a két világháború közötti Magyarországon. Helytörténet. Tömegkultúra és -sport. Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön,

pengő,

Magyar

Nemzeti

Bank,

revízió,

irredentizmus,

kultúrfölény,

társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvények, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920–1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége), 1920 (a numerus clausus, földreform), 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938 (az első zsidótörvény), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása). 39

A második világháború Témák A második világháború kitörése. A második világháború hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig. Fordulat a háború menetében. A szövetségek együttműködése és győzelme. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és a nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. Helytörténet. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. Fogalmak:

háromhatalmi

egyezmény,

tengelyhatalmak,

koncentrációs

tábor,

megsemmisítő tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, kiugrási kísérlet, hadifogság, malenkij robot. Személyek: Hitler,Churchill,Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Normandia, Hirosima, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Donkanyar, Délvidék és Észak-Erdély. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a Molotov–Ribbentropp-paktum aláírása), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942. (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943. (véget ér Sztálingrád ostroma, kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború), 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós 40

miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon). 12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Témák A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása. Művészetek, mentalitás, egyházak a II. világháború után. Fogalmak:

Egyesült

Nemzetek

Szervezete

(ENSZ),

szuperhatalom,

vasfüggöny,

hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus. Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben Gurion. Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962–1965 (a második vatikáni zsinat), Magyarország 1945–1956 között Témák Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. 41

Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Helytörténet. Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció. Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár. Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen). A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Témák Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. A "harmadik világ". Mentalitás, művészetek, vallás. Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, 42

harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon. Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál. Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyevdoktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása). A Kádár-korszak Témák Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában. Művészetek, mentalitás, egyházak a Kádár-korszakban. Helytörténet. Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új 43

gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról). Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Témák Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush. Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is). A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Témák A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok 44

(romák). A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Fogalmak:

privatizáció,

kárpótlás,

migráció,

mobilitás,

foglalkozási

szerkezet,

munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz). Társadalmi ismeretek Témák Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. Tudatos fogyasztói magatartás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése. Fogalmak: Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség, tudatos fogyasztói magatartás. Állampolgári ismeretek Témák Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Fogalmak: Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, 45

közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék. Pénzügyi és gazdasági kultúra Témák Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. Munkavállalás Témák A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. Fogalmak: Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.

46

Négy évfolyamos képzés 9. évfolyam Az őskor és az ókori Kelet Témák A történelem forrásai. Az első társadalmak. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. Az ókori Izráel. Az ókori Kína sajátosságai, hatása a környező országokra (Korea, Japán). Az ókori Kelet kulturális öröksége. Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor,

vaskor,

nemzetség,

despotizmus,

városállam,

öntözéses

földművelés,

buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora). Az ókori Hellász Témák A görög történelem kezdetei, kapcsolatok a közel-keleti civilizációkkal. A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. 47

Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása). Az ókori Róma Témakörök, tartalmak Az ősi Itália (etruszkok). Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása). A középkor Témakörök, tartalmak Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. 48

A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Művelődés és kultúra a középkorban (elmélyítésre szánt időkeret). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban. Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Német-római Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása). A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Témakörök, tartalmak A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. A magyar államiság szimbólumai. Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, 49

honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár. Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458– 90 (I. /Hunyadi/ Mátyás). 10. évfolyam A világ és Európa a kora újkorban Témakörök, tartalmak Az Európán kívüli világ. Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Reformáció és katolikus megújulás. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. 50

Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása). Magyarország a kora újkorban Témakörök, tartalmak A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Várháborúk kora. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. A reformáció jelentősége (elmélyítésre szánt időkeret). Az Erdélyi Fejedelemség. Bethlen Gábor fejedelemsége. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).

51

Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Témakörök, tartalmak A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. Az ipari forradalom és hatásai. A XIX. század eszméi. Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo. Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában). Az újjáépítés kora Magyarországon Témakörök, tartalmak Népesség és természeti környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban. A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. Egyházak és művelődés a XVIII. századi Magyarországon. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. 52

Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József). Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Témakörök, tartalmak Az átalakuló társadalom és gazdaság. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. A szabadságharc története. A nemzetiségi kérdés és Erdély a szabadságharc idején. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).

53

11. évfolyam A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Témák Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok). Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természeti környezet). A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. Vallásosság, egyhézi élet a XIX. század végén. A modern polgári állam jellegzetességei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Kína, Japán, India. Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció,

antiszemitizmus,

cionizmus,

szakszervezet,

keresztényszocializmus,

szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Rotschildok, Viktória királynő, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861–65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte). A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Témák A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom A kiegyezés létrejötte és tartalma. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Politikai élet, társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Budapest világvárossá válása. Etnikai viszonyok, a nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció a dualizmus 54

korában A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón. Helytörténet. Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály,

dzsentri,

kivándorlás,

asszimiláció,

zsidó

emancipáció,

állami

anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, BoszniaHercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai

törvény,

a

horvát-magyar

kiegyezés),

1875–90

(Tisza

Kálmán

miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság). Az első világháború és következményei Témák Az első világháború. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország,

antant,

jóvátétel,

Népszövetség, 55

revízió,

reváns,

bolsevik,

szovjet,

kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Aponyi Albert, Horthy Miklós. Topográfia:

Szarajevó,

Doberdó,

Szentpétervár,

Szerb-Horvát-Szlovén

Királyság,

Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása). Európa és a világ a két világháború között Témák Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Kína és Japán. Tudomány és művészet a két világháború között. Egyházak a változó világban. Életmód és mindennapok a két világháború között. Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawesterv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, (elitkultúra), tömegkultúra. 56

magaskultúra

Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia:

Köztes-Európa,

Szovjetunió,

Brit

Nemzetközösség,

Berlin,

weimari

köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia). Magyarország a két világháború között Témák A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Tudomány és művészet a két világháború között. Vallásosság, egyházak a két világháború közötti Magyarországon. Tömegkultúra és -sport. Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön,

pengő,

Magyar

Nemzeti

Bank,

revízió,

irredentizmus,

kultúrfölény,

társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, SzentGyörgyi Albert. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása). A második világháború Témák A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. A fordulat a háború menetében. 57

A szövetségesek együttműködése és győzelme. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. Fogalmak:

háromhatalmi

egyezmény,

tengelyhatalmak,

koncentrációs

tábor,

megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Donkanyar, Délvidék és Észak-Erdély. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború). 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).

58

12. évfolyam Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Témák A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása. Művészetek, mentalitás, egyházak a II. világháború után. Fogalmak:

Egyesült

Nemzetek

Szervezete

(ENSZ),

szuperhatalom,

vasfüggöny,

hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus. Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben Gurion. Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962–1965 (a második vatikáni zsinat) Magyarország 1945–1956 között Témák Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Helytörténet. Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, 59

népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció. Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár. Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen). A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Témák Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. A "harmadik világ". Mentalitás, művészetek, vallás. Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon. Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál. Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronológia: 1964–1973 60

(a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyevdoktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a kelet-közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása). A Kádár-korszak Témák Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok, társadalmi változások a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában. Művészetek, mentalitás, egyházak a Kádár-korszakban. Helytörténet. Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Monor, Lakitelek, Bős-Nagymaros. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása 61

Magyarországról). Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Témák Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái. Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush. Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is). A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Témák A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Fogalmak:

privatizáció,

kárpótlás,

migráció,

mobilitás,

foglalkozási

szerkezet,

munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter. 62

Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz). Társadalmi ismeretek Témák Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. Tudatos fogyasztói magatartás. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, társadalom-biztosítás, oktatás) megismerése. Fogalmak: Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség, tudatos fogyasztói magatartás. Állampolgári ismeretek Témák Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Fogalmak: Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék. Pénzügyi és gazdasági kultúra Témák Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. 63

A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. Munkavállalás Témák A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. Fogalmak: Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.

64

Angol nyelv A vizsgázók minden esetben keressék fel a szaktanárt a pontos vizsgakövetelmények megbeszélése érdekében! Angol nyelv Nyolcévfolyamos képzés 5. évfolyam heti 3 óra Tankönyv: Project Third Edition 1. Témakörök, kommunikációs szándékok: Bemutatkozás Köszönési formák, nevek és megszólítások Iskolai tárgyak megnevezése Utasítások megértése, utasítások adása Számok (1-100) Betűzés kérése, betűzés Az abc Képek, szűkebb környezetünk bemutatása Országok, nemzetiségek megnevezése Család és barátok bemutatása, családtagok Információ nyújtása, kérése Személyes adatok Címzés – boríték, képeslap Képeslapok külföldről Személyes tárgyak megnevezése, tárgyaim Színek, tulajdonságok Iskolai élet Tantárgyak, órarend (ideális, valós) Az idő kifejezése – időpontok, napok, hónapok Napirend leírása Szabadidős tevékenységek, érdeklődési kör Sportok, hangszerek Szobák, bútorok, berendezési tárgyak a lakásban 65

Épületek Tágabb környezetünk bemutatása Információ kérése – útbaigazítás Személyek bemutatása, leírása, külső tulajdonságok Képleírás Állandósult szókapcsolatok (igék) Ruhaneműk, árak, vásárlás Házimunka Állatkerti állatok, háziállatok, kedvenc állatom Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései: Személyes névmások Számnevek Főnevek (a/an) és többesszám Felszólító mód Térbeli viszonyok – elöljárók (in, under, on) A létige (am, is, are) – kijelentés, tagadás, kérdés Birtokos jelzők A birtoklás kifejezése: ’s Birtokviszonyok – have/has got – kijelentés, tagadás, kérdés Kérdések kérdőszó nélkül, rövid válaszok. Kérdőszavas kérdések Minőségi viszonyok – melléknevek Időbeli viszonyok – az idő elöljárói (in, on, at) Egyszerű jelen idő – kijelentés, tagadás, kérdés Térbeli viszonyok – a hely elöljárói Térbeli viszonyok – There’s / There’re Modalitás – can – kijelentés, kérdés, válasz Minőségi viszonyok – jelzők helye a mondatban Folyamatos jelen idő – kijelentés, tagadás, kérdés How much is this…? / How much are these…? can, can’t Cselekvés, történés létezés kifejezése – a két jelen idő összehasonlítása

66

5. évfolyam heti 4 óra az előzőek + a tankönyv kiegészítő olvasmányai English across the curriculum: Maths (sums), Geography, Science (animals) Music (musical instruments), History (place names), Art(describing pictures) Culture: Names and titles, What’s your address, Schools, Sport, British houses, People, The world) Writing: A your project feladatai: About me, My family, My school, My free time, My town, Write about the people in the pictures) 6. évfolyam heti 3 óra Tankönyv: Project 2 third edition Témakörök, kommunikációs szándékok: hónap nevek dátumok házimunka A múlt eseményei Nyaralással, utazással kapcsolatos szókincs Képeslapírás szókincse Múltra vonatkozó információ kérése, adása Ételek, italok Csomagolási egységek Vásárlás Receptek – hozzávalók Az országom Természeti képződmények Időjárás, égtájak Melléknevek Legek a világon (record breakers) Táborozás, sátorozás Műsorok, programok a tévében Filmek összefoglalása, cselekmény elmeséléséhez szükséges szókincs Filmtípusok, kedvenc film Kifejezések a go igével, szabadidős tevékenységek Javaslattétel – Why don’t we? 67

Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései: Egyszerű jelen és folyamatos jelen használata időhatározókkal A létige múlt ideje Sorszámnevek Dátumok, elöljárók Szövegösszetartó eszközök – személyes névmások tárgyesete Modalitás – must A múlt kifejezése, az igék szabályos és rendhagyó múlt ideje Egyszerű múlt idő – kijelentés, tagadás, kérdések, rövid válaszok Időbeli viszonyok – jelen és múlt összehasonlítása Határozatlan névelő, some, any használata Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek, How much, how many…? Mennyiségi viszonyok– (a) few, (a) little, számok, mértékek Névelők – határozott és határozatlan Kérdések kiterjedésekre A melléknevek fokozása, középfok, felsőfok Rendhagyó melléknevek fokozása. Összehasonlítás Hasonlatok, állandósult szerkezetek Jövőbeni szándék, terv kifejezése – be going to Melléknevek, határozószók Külső kényszer kifejezése (have to) Jelen idejűség: egyszerű és folyamatos jelen idő, összehasonlításuk Múlt idejűség: a létige múlt ideje, egyszerű múlt idő Időhatározók múlt időben Kérdésszerkesztés Múlt idejű események elmesélése Be supposed to … használata Érzelmek kifejezése: like, love, hate, enjoy +…ing szerkezet Szövegösszetartó eszközök – so, because, but, however Jövőidejűség: a will használata Szövegösszetartó eszközök: helyhatározói elöljárószavak (in, on)

68

Múltidejűség: folyamatos múlt idő A két múlt idő összehasonlítása – egyszerű és folyamatos 6. osztály heti 4 óra az előzőek + a kiegészítő témák: Across the curriculum: Science/ Maths(measuring time),Biology( animal classification, History( transport),Geography (food from around the world,east and west), History/Art(The Greek theatre ) Culture: A typical year in Britain, Animals, British holidays, Meal times,the USA, The British cinema, Writing: a Your project feladatai: A year in my life, Animals, Holidays, Food, My country, Favourite forms of entertainment 7. évfolyam heti 3 óra Tankönyv: Project 3 third edition Témakörök, kommunikációs szándékok Személyes információk kérése, adása Az élet történései Melléknevek, érzések Rokonságnevek, családi kapcsolatok Tevékenységek Meghívás, bemutatás, bemutatkozás Kedvtelések, hobbik Űrutazás, bolygók Lakóhelyek, munkahelyek a jövőben Jóslatok, elképzelések A jövőm Házimunka, otthoni teendők Segítség felajánlása Múlt idejű történések kifejezése Állandósult szókapcsolatok Fogalmazás – tervek, szándékok Természeti katasztrófák 69

Szobák, bútorok Melléknevek Lelkesedés, érdeklődés kifejezése Városnézés Épületek, látnivalók Útbaigazítás Információkérés és adás Időpontok, időhatározók Történelem, a múlt nagy járványai Célok, vágyak Igék és szószerkezetek Személyes élmények, tapasztalatok Környezetünk Információ kérése, adása Go and… Betegségek, bajok Tanácsadás Bűnözés, bűnesetek Kötelesség, tiltás kifejezése Érzelmek, felkiáltások Javaslattevés, javaslat visszautasítása Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései: Határozott és határozatlan névelők (a/an, the) Térbeli viszonyok – elöljárószavak Szövegösszetartó eszközök – every, some, any, no A will különféle használata A folyamatos jelen idő jövő idejű jelentéstartalma Minőségi viszonyok, birtoklás kifejezése – névmások, birtokos jelzők Befejezett jelen és egyszerű múlt idő összehasonlítása Az igék három alakja Időbeli viszonyok – already, yet, ever, never, just, for/ since Modalitás – should/shouldn’t, must, mustn’t, don’t have to Vonzatos igék 70

Hiányos mondatok Jelen idők: egyszerű jelen, folyamatos jelen Statikus igék Jövő idők: will, be going to, folyamatos jelen Múlt idők: egyszerű múlt és folyamatos múlt 7. osztály heti 4 óra Az előzőek + a kiegészítő anyagok: Across the curriculum: Biology(migration),Science(the solar system), Geography(time zones)History( the plague),Music(melody and rhytm),Health(eyes) Culture: Families,Transport,Britain, The Big Apple, Heroes and heroines in Britain, Emergency services Writing: Your project témakörei:Family,The future, A country, An important city, Famous people, Emergency services 8. évfolyam heti 3 óra Tankönyv: Project English 4 third edition Témakörök, kommunikációs szándékok: Párbeszéd jövőbeni tervekről Anyagnevek Ruhanevek, jelzők Vásárlás Javaslattétel, annak elfogadása, visszautasítása Vizsga előtt és után Kaszkadőrök a filmvásznon A hírnév előnyei és hátrányai A tanulás fontossága, elsősége Egészség és biztonság Testrészek Javaslattétel, arra reagálás Étkezés, egészséges táplálkozás Szituációk: az orvosnál Álmok és valóság 71

Egyetértés, ellenvetés Tizenévesek egészséges életvitele Nyomozás egy betörő után Kérdőív kitöltése Információadás Kérés, kínálás, arra reagálás Rendelés étteremben Globális felmelegedés Díj a környezetvédelemért Állatmentés Az igazgatónőnél Aggodalom kifejezése Állandósult szókapcsolatok Fabula, tanító állatmese Tanácsadás Nyaralás Las Vegasban Generációs ellentétek Problémák körülírása, segítségnyújtás Barátság, segítség Fogalomkörök és azok nyelvi kifejezései: used to too, enough Többes számú ruhanevek Modalitás a múltban – had to, could Szövegösszetartó eszközök – but, however, although, on the other hand Vonzatos igék Időhatározók Főnév, melléknév – szóképzés Visszakérdezés – utókérdés Vonatkozó névmás: who, which, that Vonatkozó névmások tárgyesetben Modalitás – segédigék: should, might. Logikai viszonyok – So do I. / Neither do I 72

Szövegösszetartó eszközök – like, such as, for example Ige + főnévi igenév / ige+ -ing There’s someone + -ing, hear/see + -ing, főnévi igenév Melléknévi igenevek: -ed, -ing végződés Szenvedő igealak – különböző igeidők Igék 3. alakja Feltétel kifejezése: if Feltételes mód – 1. alak Vonzatos igék Szövegösszetartó eszközök – as soon as, after, when, before, after, while Szóalkotás – főnév-ige Szövegösszetartó eszközök – kifejezések a cél meghatározására 8. osztály heti 4 óra Az előzőek és a kiegészítő anyagok: Across the curriculum: History (materials), ICT (computers), Biology (vitamins and minerals), Art (The Fighting Temeraraire), Science (Hurricanes), Citizenship (The European Union) Culture:The story of England, Teenager’s reading habits, Sports events, Robin Hood, Australia, Volunteering Writing: A your project témakörei: My country, A biography,A leaflet: teenage health,A legendary hero from my country, Environmental problems ( poster), A problem page (letter writing), asking for advice, giving advice 4 évfolyamos képzés A vizsgázók minden esetben keressék fel a szaktanárt a pontos vizsgakövetelmények megbeszélése érdekében! Kezdő csoport, heti 3 óra New English File Elementary 9. évfolyam Files 1-4 Grammar: 73

Pronouns, definite/indefinite articles Possessives Present Simple Prepositions of time Can, can’t; like + -ing 10. évfolyam Files 5-9 Grammar: Past Simple There is There is/was, are/were Present Continuous Quantifiers Be going to Comparative/superlative adjectives Would like to Adverbs Present Perfect 11. évfolyam New English File Pre-Intermediate Files 1-5 Grammar: Word order in questions Present tenses (Simple Present-Present Perfect) Past tenses (Simple, Continuous) Future arrangements, Simple Future Comparatives, superlatives Gerund/infinitive Must, have to Expressing movement

74

12. évfolyam Files 6-9 Grammar: First and second conditionals May, might, should Present Perfect Used to Passive Voice Something, anything, nothing Quantifiers Phrasal verbs So/neither Past Perfect Reported Speech Középhaladó csoport, heti 3 óra 9. évfolyam New English File Pre-intermediate Files 1-5 Lsd: kezdő csop. 11. évf. 10. évfolyam New English File Pre-intermediate Files 6-9 Lsd: kezdő csop. 12. évf. 11. évfolyam New English File Intermediate Files 1-4 Grammar: Present tenses including Present Perfect Continuous Non-action verbs Past tenses Future forms Comparatives, superlatives Must, have to, should, may, might, can, can’t, could, be able to 75

First and second conditionals Time clauses Usually, used to 12. évfolyam New English File Intermediate Files 5-7 Grammar: Quantifiers Articles Gerund/infinitive Reported Speech Passive Relative clauses Third Conditional Question tags Phrasal verbs Haladó csoport, heti 3 óra 9. évfolyam New English File Intermediate Files 1-4 Lsd.: középhaladó 11. évf. 10. évfolyam New English File Intermediate Files 5-7 Lsd.: középhaladó 12. évf. 11. évfolyam New English File Upper-intermediate Files 1-4 Grammar: Question formation Auxiliaries Present Perfect Adjective order 76

Narrative tenses So/such Adverbs and adverbial phrases Passive Future Perfect, Future Continuous Conditionals Likely, probably Would rather, had better Verbs of senses 12. évfolyam New English File Upper-intermediate Files 5-7 Grammar: Gerund/infinitive Used to, be used to, get used to Reporting verbs Articles Countable/uncountable nouns Causative Quantifiers I wish Clauses of contrast and purpose Relative clauses Angol tagozat 9. évfolyam, heti 5 óra New English File Intermediate Lsd.: középhaladó 11. évf. Lsd.: középhaladó 12. évf. 10. évfolyam, heti 5 óra New English File Upper-intermediate Lsd.: haladó 11. és 12. évf. 77

11. évfolyam, heti 3 óra New English File Advanced Files 1-4 Grammar: Linkers, pronouns Narrative tenses Distancing Get Speculation, deduction Inversion Unreal uses of past tenses Adverbs and adverbial expressions Conditionals 12. évfolyam, heti 4 óra New English File Advanced Files 5-7 Grammar: Permission, obligation, necessity Verbs of senses Gerund/infinitive Future plans and arrangements Ellipsis and substitution Cleft sentences Compound nouns and possessive forms So, such Comparison

78

NÉMET NYELV 5. osztály: Bemutatkozás. Üdvözlés. Információk személyekről, állatokról. Szórend. Kérdő, kijelentő, tagadó mondat. Iskolám. Találkozó megbeszélése. Igeragozás. Rendhagyó igék ragozása. Tagadás. Módbeli segédigék ragozása. 6. osztály: Szabadidő. Család, családom. Jókívánságok, ünnepek. Iskolám bemutatása, szokások röviden, egy napom az iskolában, tájékozódás az iskolában. Német nyelvű országok rövid ismerete-szövegértési szinten. Napirend. Időhatározó a mondatban. War, Hatte használata. Elváló igék. Gern, lieber am liebsten, git besser am besten Családi fotó-képleírás röviden. Jókívánságok. Sorszámnevek, dátum. Főnévragozás. Elöljárók. Helyhatározók. Személyes névmás Nominativ, Akkusativ, Genitiv, Dativ, visszaható névmások. 79

7. osztály: 1. idegen nyelvként: Barátság, legjobb barátom. Külső, belső tulajdonságok. Utazás, tájékozódás városban. Tévé, rádió, telefon, számítógép a mindennapokban. Sport. Divat, öltözködés. Étkezés otthon és étteremben. Szabadidő-barátok meghívása. Konfliktusok-tetszés, nemtetszés nyilvánítása. Zsebpénz- diákmunka. Dativos igék. Egyenes és fordított szórend kötőszavak után. Lakóhelyem, otthonom, saját szobám. Perfekt. Präteritum. Melléknév fokozása, hasonlítás. Melléknévragozás. Birtokos névmás Dativban. Mellékmondati szórend (wenn, dass, weil.) /Okok és következmények- weil, deshalb. Vonatkozói névmás, vonatkozói mellékmondat. Wofür, für wen? Indirekte Fragesätze- kérdőmondat mellékmondatként./ 2. idegen nyelvként: Bemutatkozás. Üdvözlés. Információk személyekről, állatokról. Szórend. Kérdő, kijelentő, tagadó mondat. Iskolám. Találkozó megbeszélése. 80

Igeragozás. Rendhagyó igék ragozása. Tagadás. Módbeli segédigék ragozása. Bemutatkozás. Üdvözlés. Információk személyekről, állatokról. Szórend. Kérdő, kijelentő, tagadó mondat. Iskolám. Találkozó megbeszélése. Igeragozás. Rendhagyó igék ragozása. Tagadás. Módbeli segédigék ragozása. 8. osztály 2. idegen nyelvként: Iskolám bemutatása, szokások röviden, egy napom az iskolában, tájékozódás az iskolában. Német nyelvű országok rövid ismerete-szövegértési szinten. Napirend. Időhatározó a mondatban. War, Hatte használata. Elváló igék. Gern, lieber am liebsten, git besser am besten Családi fotó-képleírás röviden. Jókívánságok. Sorszámnevek, dátum. Főnévragozás. Elöljárók. Helyhatározók. Személyes névmás Nominativ, Akkusativ, Genitiv, Dativ, visszaható névmások. Barátság, legjobb barátom. Külső, belső tulajdonságok. 81

Utazás, tájékozódás városban. Tévé, rádió, telefon, számítógép a mindennapokban. Sport. Divat, öltözködés. Perfekt. Präteritum. Melléknév fokozása, hasonlítás. Melléknévragozás. Birtokos névmás Dativban. Mellékmondati szórend (wenn, dass, weil.) Igék Dativos vonzattal. 1.idegen nyelvként: Melléknévragozás. Okok és következmények- weil, deshalb. Vonatkozói névmás, vonatkozói mellékmondat. Wofür, für wen? Indirekte Fragesätze- kérdőmondat mellékmondatként. Módbeli segédigék múltidői. Melléknévragozás. Birtokos névmás Dativban. Mellékmondati szórend (wenn, dass, weil.) Igék Dativos vonzattal. Ételek, italok. Mellékmondatok-wenn, weil, dass. Szövegértési stratégiák. Sport. Divat, öltözködés. Perfekt. Präteritum. Futur I. Lakóhelyem, saját környezetem. Präpostionen. Történetek, egyszerű újságcikkek. 82

9. osztály 2. idegen nyelvként Bemutatkozás. Üdvözlés. Információk személyekről, állatokról. Szórend. Kérdő, kijelentő, tagadó mondat. Iskolám. Találkozó megbeszélése. Igeragozás. Rendhagyó igék ragozása. Tagadás. Módbeli segédigék ragozása. Szabadidő. Család, családom. Jókívánságok, ünnepek. Iskolám bemutatása, szokások röviden, egy napom az iskolában,t ájékozódás az iskolában. Német nyelvű országok rövid ismerete-szövegértési szinten. Napirend. Időhatározó a mondatban. War, Hatte használata. Elváló igék. Gern, lieber am liebsten, git besser am besten Családi fotó-képleírás röviden. Jókívánságok. Sorszámnevek, dátum. Főnévragozás. Birtokviszony Felszólító mód. Elöljárók. Helyhatározók. Személyes névmás Nominativ, Akkusativ, Genitiv, Dativ, visszaható névmások.

83

9.osztály 1. idegen nyelv: Mellékmondatok-wenn, weil, dass. Barátság, legjobb barátom. Külső, belső tulajdonságok. Utazás, tájékozódás városban. Tudományok, számítógép, mobiltelefon a mindennapokban. Szabadidő Életmód Perfekt. Präteritum. Futur I. Melléknév fokozása, hasonlítás. Melléknévragozás. Birtokos névmás Dativban. Mellékmondati szórend( wenn, dass, weil.) Igék Dativos vonzattal. Ételek, italok. Szövegértési stratégiák. 10. osztály 2. idegen nyelv Mellékmondatok-wenn, weil, dass. Barátság, legjobb barátom. Külső, belső tulajdonságok. Utazás, tájékozódás városban. Tévé, rádió, telefon, számítógép a mindennapokban. Sport. Divat, öltözködés. Perfekt. Präteritum. Futur I. Melléknév fokozása, hasonlítás. Melléknévragozás. Birtokos névmás Dativban. 84

Mellékmondati szórend (wenn, dass, weil.) Igék Dativos vonzattal. Ételek, italok. Szövegértési stratégiák. 10. osztály 1.idegen nyelv: Lakóhelyem, lakásunk, saját szobám. Véleménynyilvánítás. Vonatkozói mellékmondatok. Munka, diákmunka, a munka világa. Indoklás: weil, deshalb Nyelvek, nyelvtanulás. Indoklás kifejezése. Tudomány, technika- előnyök, hátrányok felsorolása. Érdeklődési területeim- indoklás, kifejtés. Időjárás, környezetvédelem. Melléknév képzése, célhatározói, okhatározói mellékmondatok. Passiv. zu+Infinitiv. Konjunktiv II. Plusquamperfekt. Vásárlás. Történelem. Utazás, turizmus. 11.osztály 1. idegen nyelv: A főbb nyelvtani szabályok újbóli áttekintése, elmélyítése. Vonzatos igék. Névmások, igeidők, vonatkozói mellékmondatok. Tematikus szókincsbővítés az érettségi témaköre alapján. Időjárás, környezetvédelem. Melléknév képzése, célhatározói, okhatározói mellékmondatok. 85

Passiv. zu+Infinitiv. Konjunktiv II. Plusquamperfekt. Vásárlás. Történelem. Páros kötőszók. Birtokviszony. Felszólító mód. A melléknév fokozása, ragozása. 11. osztály 2. idegen nyelv Lakóhelyem, lakásunk, saját szobám. Véleménynyilvánítás. Vonatkozói mellékmondatok. Munka, diákmunka, a munka világa. Indoklás: weil, deshalb Nyelvek, nyelvtanulás. Indoklás kifejezése. Tudomány, technika- előnyök, hátrányok felsorolása. Érdeklődési területeim- indoklás, kifejtés. Időjárás, környezetvédelem. Melléknév képzése, célhatározói, okhatározói mellékmondatok. Passiv. zu+Infinitiv. Konjunktiv II. Plusquamperfekt. Vásárlás. Történelem. Utazás, turizmus.

86

12.osztály 2. idegen nyelv. Bis, als, nachdem. Utazás. Vonzatos igék. Munka, a munka világa. Páros kötőszók. Mobilitás. Obwohl trotzdem. Számítógép, Technika. Lassen ige. Je…desto Önálló baráti levél írása. Személyes vonatkozások, család. Ember és társadalom. Környezetünk. Az iskola. A munka világa. Életmód. Módbeli segédigék másodlagos jelentése. Függőbeszéd Szabadidő. Utazás. Tudomány és Technika. Gazdaság és pénzügyek. 12. osztály 1. idegen nyelv zu +infinitiv szerkezetek. Passiv + Módbeli segédige. Feltételes jelen, múlt. Mellékmondati szórendek Perfektben. Mellékmondati szórend Perfektben módbeli segédigével. 87

Önálló baráti és félhivatalos levél megírása. Hétköznapi szituációk, helyzetek kezelése. Vonzatos igék A hat igeidő áttekintése Passiv és Aktiv mondatokban. Személyes vonatkozások, család. Ember és társadalom. Környezetünk. Az iskola. A munka világa. Életmód. Szabadidő. Módbeli segédigék másodlagos jelentése. Függőbeszéd Utazás. Tudomány és Technika. Gazdaság és pénzügyek. Bis, als, nachdem. Utazás. Vonzatos igék. Munka, a munka világa. Páros kötőszók. Mobilitás. Obwohl trotzdem. Számítógép, Technika. Lassen ige. Je…desto Önálló baráti levél írása. Hivatalos levél írása. Rövid tudósítás. Pályázat írása. Futur I, Futur II.

88

FRANCIA NYELV Kérünk minden osztályozóvizsgát tenni szándékozót, egyeztessen a szaktanárral. A követelmények a csoportban használt tankönyvnek megfelelően változnak. A négy évfolyamos képzésben a France-Euro Express tankönyvsorozatot használjuk. Négyévfolyamos képzés 9.osztály Üdvözlésformák, bemutatkozó formulák, hogylét kifejezése Bemutatás, foglalkozás nevek Személyek külső-belső leírása Tárgyak meg-nevezése, vásárlási szándék kifejezése, tevékenységek kifejezése, életkor kifejezése Ízlés kifejezése, tevékenységek kifejezése, tantárgynevek Országnevek / városnevek / nemzetiségek Élelmiszer nevek, étkezéssel kapcsolatos szavak és kifejezések, terítés Ház / lakás / bútorok/Családtagok bemutatása, jellemzése, családfa Parancsolás, Ruhaneműk / öltözködés, Színek, Birtoklás Étkezéssel kapcsolatos kifejezések, Mennyiségek, Vásárlási szándék, Rendelés kávéházban / étteremben, Étkezés színhelyei, Boltok / eladók neve Hónapok, napok nevei, Pontos idő / dátum kifejezése, Napirend 10. osztály Időhatározó szavak/Öltözködés/ Bocsánatkérés Útbaigazítás/Tájékozódás/ Közlekedés / közlekedési eszközök/Helyváltoztatás Az arc és test lexikája/Színek / formák/Fájdalom kifejezése Testrészek/tantárgyak/oktatási rendszer/sport Szabadidős tevékenységek/Vakáció/Turizmus/helység leírása Közlekedés /baleset /betörés/tűzvész Művészetek/műalkotások/festészet/szobrászat/ múzeumok Időjárás/ horoszkóp/égtájak/Franciaország és Magyarország. klímája/Karácsonyi dalok és szokások Ételek / italok/étkezési szokások/főzés Mozik /filmek/filmfesztiválok/más szabadidős tevékenységek 89

11. osztály Háztartási készülékek/telekommunikációs eszközök/új technológiák A telefon /a telefonálás/az internet/szabadidős szokások Levéltípusok/képeslapírás/posta/televíziózás szokásai/televíziós játékok Párizs nevezetességei/ középületek/ városrészek/a párizsi közlekedés Tv-műsorok/szabadidős

tevékenységek/francia

tv-csatornák/szállástípusok/

műsorfelvétel Családi ünnepek(születésnap)/nemzetközi ünnepek(a zene világnapja)/egyházi ünnepek nemzeti ünnepek/ünnepi szokások Vásárlás/lopás/ feljelentés/tevékenységek Sport(egyéni/csapat,téli/nyári)/testmozgás /sportversenyek Házimunkák/háztartási eszközök és működésük/bútorok 12. osztály Háziállatok/vadállatok/állatok testrészei/állattartás/nemzeti park/szabadidő – kirándulás Növények/fák/környezetszennyezés/ természetvédelem Az élet nagy szakaszai/emlékek A szerelem jelei/érzések/a szeretet kifejezése/vélemények/az ideális férfi/nő/a nagy Ő/a gyűlölet Lakástípusok/tulajdonviszonyok/a lakás/ház részei/lakásbérlés/problémák a lakás körül/hajléktalanok problémái Választások/a politikai élet szereplői/választási kampány/választási ígéretek/helyi adminisztráció A nyolcosztályos képzésben második idegen nyelvként a 7. osztályban a Quartier Libre tankönyvsorozat első kötetét használjuk 7.osztály Bemutatkozás/megkérdezni

valakinek

a

korát,

nemzetiségét/

testvérekről

beszélni/megkérdezni és megadni telefonszámot és e-mailcímet/ egyszerű kérdéseket feltenni Információkat kérni és adni az iskoláról/elmagyarázni az órarendet/kifejezni az ízlést Külső-belső

bemutatás/szokásos

tevékenységekről 90

beszélni/birtokviszony

kifejezése/Mennyiségi és minőségi összehasonlítást végezni Dátumokról, ünnepekről beszélni/ megkérdezni és megérteni az árakat/mennyiséget kifejezni/étteremben rendelni Hétköznapi

tevékenységekről

beszélni/meghívni,

elfogadni,

beszélni/érzéseket visszautasítani

egy

kifejezni/

ajánlatot/Tanácsot

egészségről kérni

és

adni/elmondani, hogy mit fogunk csinálni 8. osztály/ France-Euro 1Nouveau Üdvözlésformák, bemutatkozó formulák, hogylét kifejezése Bemutatás, foglalkozás nevek Személyek külső-belső leírása Tárgyak meg-nevezése, vásárlási szándék kifejezése, tevékenységek kifejezése, életkor kifejezése Ízlés kifejezése, tevékenységek kifejezése, tantárgynevek Országnevek / városnevek / nemzetiségek

9. osztály Élelmiszer nevek, étkezéssel kapcsolatos szavak és kifejezések, terítés Ház / lakás / bútorok/Családtagok bemutatása, jellemzése, családfa Parancsolás, Ruhaneműk / öltözködés, Színek, Birtoklás Étkezéssel kapcsolatos kifejezések, Mennyiségek, Vásárlási szándék, Rendelés kávéházban / étteremben, Étkezés színhelyei, Boltok / eladók neve Hónapok, napok nevei, Pontos idő / dátum kifejezése, Napirend 10. osztály FEE2 Nouveau Időhatározó szavak/Öltözködés/ Bocsánatkérés Útbaigazítás/Tájékozódás/ Közlekedés / közlekedési eszközök/Helyváltoztatás Az arc és test lexikája/Színek / formák/Fájdalom kifejezése Testrészek/tantárgyak/oktatási rendszer/sport Szabadidős tevékenységek/Vakáció/Turizmus/helység leírása Közlekedés /baleset /betörés/tűzvész Művészetek/műalkotások/festészet/szobrászat/ múzeumok 91

Időjárás/ horoszkóp/égtájak/Franciaország és Magyarország. klímája/Karácsonyi dalok és szokások Ételek / italok/étkezési szokások/főzés Mozik /filmek/filmfesztiválok/más szabadidős tevékenységek 11. osztály FEE2/FEE3 Háztartási készülékek/telekommunikációs eszközök/új technológiák A telefon /a telefonálás/az internet/szabadidős szokások Levéltípusok/képeslapírás/posta/televíziózás szokásai/televíziós játékok Párizs nevezetességei/ középületek/ városrészek/a párizsi közlekedés Tv-műsorok/szabadidős

tevékenységek/francia

tv-csatornák/szállástípusok/

műsorfelvétel Családi ünnepek(születésnap)/nemzetközi ünnepek(a zene világnapja)/egyházi ünnepek nemzeti ünnepek/ünnepi szokások Vásárlás/lopás/ feljelentés/tevékenységek Sport(egyéni/csapat,téli/nyári)/testmozgás /sportversenyek Házimunkák/háztartási eszközök és működésük/bútorok 12. osztály FEE3/SOS BAC/ ALLONS-Y 2 Háziállatok/vadállatok/állatok testrészei/állattartás/nemzeti park/szabadidő – kirándulás Növények/fák/környezetszennyezés/ természetvédelem Az élet nagy szakaszai/emlékek A szerelem jelei/érzések/a szeretet kifejezése/vélemények/az ideális férfi/nő/a nagy Ő/a gyűlölet Lakástípusok/tulajdonviszonyok/a lakás/ház részei/lakásbérlés/problémák a lakás körül/hajléktalanok problémái Választások/a politikai élet szereplői/választási kampány/választási ígéretek/helyi adminisztráció

92

OLASZ NYELV 7. osztály – heti 3 óra Nyelvtan: Nyolc évfolyamos képzésben van erre lehetőség, nem minden évben induló képzésforma. A kezdő szakaszba „rázódás” miatt sok gyakorlás javasolt: kiejtés – leírás kapcsolata; számok; névelők; szabályos főnevek;

ESSERE – AVERE; szabályos igék

ragozása jelen időben; személyes névmások; kérdőszavak. Témakörök: Alapszókincshez tartozó témák: bemutatkozás; családtagok; színek; külső tulajdonságok; iskola; házi állatok. 8. osztály – heti 3 óra Nyelvtan: Főnevek rendhagyó többes száma; szabályos ragozású igék ragozása; gyakori használatú rendhagyó igék; visszaható ige; c’é, ci sono; birtokos névmás; Témakörök: országok, földrészek; vadállatok; foglalkozások; ruhadarabok; belső tulajdonságok; kedvelt időtöltések; időjárás; étkezés. 9. osztály – heti 3 óra Rendszerint 4 évfolyamos képzésben tanuló diákok jönnek a gimnáziumba, tehát a 7. és 8. osztályokban megtanult, begyakorolt alapot kell egy év alatt elsajátítaniuk. Nyelvtan: A főnevek többes száma (rendhagyók is). A melléknevek és a főnevek egyeztetése. A határozott és a határozatlan névelők. Indicativo presente (-are, -ere, -ire). Segédigék: potere, volere, dovere. C’é, ci sono. Birtokos jelzők. Participio Passato. Passato prossimo. Témakörök: Bemutatkozás. Üdvözlések. Információ kérése és adása. Külső és belső tulajdonság leírása. Szabadidős tevékenységek. Meghívás. Bizonytalanság kifejezése. Megköszönés. Rendelés és kínálás. 10. osztály – heti 3 óra Nyelvtan: Futuro semplice. Futuro composto. Birtokos jelzők. Indicativo imperfetto. Imperfetto és Passato prossimo. Trapassato prossimo. A személyes névmások tárgyas alakja. Verbi riflessivi. Verbi riflessivi reciproci. Pronomi indiretti. Témakörök: Ünnepek. Tervek megfogalmazása. Időjárás. Az étteremben. Vásárlás. Öröm, csalódottság kifejezése. Segítség kérése, felajánlása. Ruhaboltban. 93

11. évfolyam

Nyelvtan

Témakörök

Személyes névmás részes-, tárgyesetei

Iskolák, vizsgák, felvételik

Vonatkozó névmások

Iskolarendszer

STARE + gerundio szerkezet

Itáliában – Magyarországon

STARE PER + infinito szerkezet

Közmondások

Melléknév fokozása

A munka világa Állásinterjú, önéletrajz

Történelmi múlt idő

Országismeret: Roma, Milano, Bologna,

(Passato remoto)

Venezia, Napoli Lakhelyed

Módhatározószók Egészséges életmód Kötőmód jelen időben

Sport, Hobbik

(Congiunto presente, passato)

12. évfolyam Nyelvtan

Témakörök

Felszólító mód névmásokkal

Országismeret

Tagadó felszólítás

Az olasz opera

Kötőmód múlt idői (Congiuntivo imperfetto; trapassato) Igeidőegyeztetés kötőmódban Feltételes mód

Vidéki élet, városi élet

A CI használatai

Közmondások 94

NE részelő névelő

Társadalmi problémák

Szenvedő szerkezet

Környezetszennyezés

Személytelen szerkezet

Egészség – Betegség

(Si passivante) Függő beszéd

Szórakozás

Határozói igenév

Irodalom, könyvek

(Gerundio) Alterált szavak

95

LATIN ÖRÖKSÉGÜNK

5. évfolyam: kiejtés; I-III. declinatio; imperativus I. activi; indicativus activi imperfectumban; vocativus; Itália és a latin nyelv; görög-római istenek (Uránosz, Gé, Kronosz, Hádész, Poszeidón, Démétér, Hesztia, Zeusz, Héra, Aphrodité, Pallasz Athéné, Apollón, Artemisz, Hermész, Dionüszosz, Árész, Héphaisztosz, történetek Héraklészról, a krétai mondakör). 6. évfolyam: IV-V. declinatio; indicativus activi perfectumban; coniunctivus activi; tőszámnevek 1-20; személyes névmás; melléknevek fokozása; vonatkozó névmás; birtokos névmás; Trója; Delphoi; Etruszkok; Róma alapítása; Róma a királyok korában; tisztviselők a köztársaság korában; család és névadás; Róma városa; a római ház; látványoságok (amphitheatrum, circus).

LATIN NYELV 4 évfolyamos 9. évfolyam: kiejtés; I-V. declinatio; imperativus I. activi; indicativus, coniunctivus activi; vocativus; tőszámnevek 1-20; supinum accusativusa; személyes névmás; melléknevek fokozása; vonatkozó névmás; birtokos névmás; adverbiumok képzése és fokozása; sorszámnevek 1-20; mutató névmások ragozása; görög-római istenek; Trója; Olümpia; Delphoi; Róma alapítása; Róma a királyok korában. 10. évfolyam: Catullus (III, V, XCIII, LI); álszenvedő igék; a 4 participium és a 6 infinitivus; indicativus, coniunctivus passivi; coniugatio periphrastica activa et passiva; locativus; supinum ablativus; ablativus absolutus; accusativus cum inifinitivo; nominativus cum infinitivo; gerundium, gerundivumos szerkezet; Róma városa; római életmód; római színjátszás; Catullus élete, munkássága és utóélete. 11. évfolyam: Lucretius: De rerum natura I. 1-10; Vergilius Eclogae I. 1-10; Georgica IV. 464-515; Aeneis I. 1-33; II. 199-227; IV. 621-629; VI. 846-853; Cicero In Catilinam I.1.1; Epistolae Ad Fam. XIV. 1. részletek; participium coniunctum; indicativus önálló használata; consecutio temporum főszabályai; coniunctivus önálló használata; II. imperativus; attributum praedicativum; appositio praedicativa; az accusativus 96

használata; a genitivus használata; a dativus használata; az ablativus használata; kérdő alanyi és tárgyi mellékmondatok; célzatos alanyi és tárgyi mellékmondatok; célhatározói mellékmondatok; következményes mellékmondatok; okhatározói mellékmondatok; értelmező

mellékmondatok;

megengedő

mellékmondatok;

időhatározói

mellékmondatok; Lucretius élete és munkássága, utóélete, az epikureus filozófia; Vergilius élete és munkássága; az Aeneis szerkezete; ókori filozófusok a lélek továbbéléséről; Vergilius utóélete; Cicero élete és munkássága, utóélete; Catilina összeesküvése; Caesar élete és munkássága, utóélete. 12. évfolyam: Horatius: Carmina I. 11., II. 10., III. 1.(1-4), 9., 30.; Ovidius: Metamorphoses I. 89-112 (vagy bármely, hasonló terjedelmű szöveg); Seneca Ep. mor. VI. 47. 1-11; Martialis: két epigramma; Plinius Minor: Epistolae VI. 16, vagy X 96, 97; Tacitus: Ann. I. 1. 1-10; Janus Pannonius: De amygdala in hieme florenti; alkaioszi, szapphói strófák; vonatkozó mellékmondatok; Horatius élete és munkássága, utóélete; Livius élete és munkássága, utóélete; Ovidius élete és munkássága, utóélete; Seneca élete és munkássága, utóélete; a sztoikus filozófia; Martialis élete és munkássága, utóélete; Pannonia; Plinius Minor élete és munkássága; Tacitus élete és munkássága, utóélete; Aurelius Augustinus élete és munkássága, utóélete; a középkori irodalom jellegzetes műfajai; Janus Pannonius élete, munkássága, jelentősége.

97

MATEMATIKA 5. évfolyam Természetes számok. Helyük a számegyenesen, kerekítés szabályai, műveletek természetes számokkal. Egyenes és részei, egyenesek kölcsönös helyzete. Síkbeli alakzatok, sokszögek, kör. Mértékegységek. Szögek. Törtek. Helyük a számegyenesen, műveletek törtekkel. Téglalap kerülete és területe. Téglatest hálója, felszíne, térfogata. Tizedes törtek, helyük a számegyenesen, műveletek tizedes törtekkel. Negatív egész számok. Abszolútérték. Grafikonok, koordináta-rendszer. 6. évfolyam Oszthatóság. Oszthatósági szabályok, prímszámok, összetett számok. Lnko, lkkt. Műveletek egész számokkal, és törtekkel. Tengelyesen szimmetrikus síkidomok. Háromszögek, deltoid, trapéz, szabályos sokszögek, kör. Szerkesztések:

párhuzamos,

merőleges

egyenesek,

felezőmerőleges,

szögfelezés,

szögmásolás, nevezetes szögek. Műveletek törtekkel, reciprok, racionális számok. Egyenes és fordított arányosság, százalékszámítás. Diagramok, kör-, oszlop- és sávdiagram. Átlag. 7. évfolyam Műveletek

racionális

számokkal.

Arányos

következtetések,

százalékszámítás,

kamatszámítás. Hatványozás, prímszámok, normál alak. Algebrai kifejezések. Egyenletek egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel. Tengelyes és középpontos tükrözés. Szimmetrikus alakzatok. Háromszög és nevezetes négyszögek szerkesztése. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Négyszögek és a kör kerülete, területe.

98

Halmazelmélet, műveletek halmazokkal. Sorba rendezési problémák. Statisztikai alapfogalmak: átlag, módusz, medián, gyakoriság, relatív gyakoriság. Lineáris függvények. Henger és hasáb felszíne és térfogata. 8. évfolyam Hatványozás, nevezetes azonosságok. Műveletek algebrai kifejezésekkel, szorzattá alakítás. Szöveges feladatok (helyiértékes, geometria, fizikai, keveréses, együttes munkavégzés). Halmaz, logika, kombinatorika, statisztikai alapfogalmak. Négyzetgyökvonás, Pitagorasz-tétel alkalmazása. Kúp, gúla, felszíne és térfogata. Műveletek vektorokkal, eltolás. Egybevágósági transzformációk és középpontos hasonlósági transzformációk. Függvények, függvényjellemzők.(lineáris, abszolútérték, másodfokú függvény) Számtani és mértani sorozatok. 9. évfolyam Halmazműveletek, logikai szita, intervallumok. Hatványozás, nevezetes azonosságok, műveletek algebrai törtekkel. Oszthatóság, prímszámok, lnko és lkkt. Kettes számrendszer. Függvénytranszformációk (lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság függvénye), függvényjellemzés. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Pitagorasz-tétel, Thalesz-tétel. Négyszögek és sokszögek. A kör és részei. Szögek mérése. Egybevágósági transzformációk. Statisztikai alapfogalmak. Alapvető kombinatorikai feladatok, gráfok. 9. évfolyam, tagozatos osztály Halmazok, halmazműveletek. Számhalmazok. Descartes szorzat. Oszthatóság, prímszámok, lnko és lkkt. Hatványozás, normál alak. Nevezetes azonosságok, műveletek algebrai törtekkel, polinomok osztása. Számrendszerek. 99

Négyzetgyökvonás és műveletei. Arányok, százalékszámítás. Függvények

és

függvénytranszformációk

(lineáris,

abszolútérték,

másodfokú,

négyzetgyök, fordított arányosság függvénye, egészrész- törtrész fgv), függvényjellemzés. Logikai műveletek. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása. Mátrix, determináns. Szöveges feladatok. Geometriai

szerkesztések,

geometriai

transzformációk.

Szimmetrikus

alakzatok.

Háromszögek, négyszögek, kör. Szabályos testek. Statisztikai alapfogalmak, diagramok. Alapvető kombinatorikai feladatok, gráfok. 10. évfolyam Gondolkodási módszerek, sorbarendezések. Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek megoldása, gyöktényezős alak, Viete-formulák, négyzetgyökös egyenletek. Kerületi és középponti szögek, Párhuzamos szelők tétele. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Hasonlósági transzformációk. Alakzatok hasonlósága, terület és térfogat aránya. Szögfüggvények

ismerete,

összefüggések

a

hegyesszög

szögfüggvényei

között,

trigonometrikus egyenletek, megoldása. Vektorok. Klasszikus valószínűség. 10. évfolyam, tagozatos osztály Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek, paraméteres egyenletek megoldása, gyöktényezős alak, Vieteformulák, négyzetgyökös egyenletek. Párhuzamos szelők tétele. Szögfelező tétel. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben. Hasonlósági transzformációk. Alakzatok hasonlósága, terület és térfogat aránya. Területképlet. Két kör közös érintője Kerületi és középponti szögek, látókörív, húrnégyszögek, érintőnégyszögek. Vektorok, vektorműveletek. Szögfüggvények ismerete, összefüggések a hegyesszög szögfüggvényei között, térelemek hajlásszöge. Tetszőleges szög szögfüggvénye, trigonometrikus függvények. 100

Skatulya-elv, logikai szita, teljes indukció. Klasszikus valószínűség. 11. évfolyam Kombinatorika, permutációk, variációk, binomiális együtthatók. Gráfok. Törtkitevőjű hatvány, exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek. Exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus függvények. Skaláris szorzat, szinusz- koszinusz-tétel, trigonometrikus egyenletek. Koordinátageometria: két pont távolsága, két vektor hajlásszöge, szakasz adott arányú osztáspontja, háromszögek súlypontja. Egyenes helyzetét jellemző adatok, egyenes, kör egyenlete, és kölcsönös helyzetük. A valószínűség klasszikus modellje, visszatevéses mintavétel. 11. évfolyam, sáv Számtani és mértani sorozatok. Sorozatok tulajdonságai. Konvergens sorozatok. Sorozatok határértéke. Mértani sorok. Függvények határértéke, folytonossága. Differenciálszámítás és alkalmazása. Számrendszerek. Paraméteres egyenletek. Különböző egyenlet és egyenletrendszer megoldási módszerek. Determináns alkalmazása. Számtani és mértani közép kapcsolata. 12. évfolyam A logika alapjai. Állítások tagadása, implikáció megfordítása. Számtani, mértani és vegyes sorozatok. Kamatszámítás. Testek térfogata és felszíne (hasáb, gúla, henger, kúp, csonka gúla, csonka kúp, gömb). Rendszerező összefoglalás: halmaz, gráf, logika, függvények, algebrai kifejezések, egyenletek

egyenlőtlenségek

koordinátageometria,

és

kombinatorika,

egyenletrendszerek, valószínűség

térgeometria.

101

vektorok,

számítás,

trigonometria,

statisztika,

sík

és

12. évfolyam, sáv Integrálszámítás és alkalmazása. Komplex számok. Rendszerező összefoglalás: halmaz, gráf, logika, függvények, algebrai kifejezések, egyenletek

egyenlőtlenségek

koordinátageometria,

és

kombinatorika,

egyenletrendszerek, valószínűség

térgeometria

102

vektorok,

számítás,

trigonometria,

statisztika,

sík

és

TERMÉSZETISMERET 5. osztály Az anyag és tulajdonságai Élet a kertben: az őszi kert Állatok a házban és a ház körül Tájékozódás a térképen A Föld és a Világegyetem Élet a kertben: a tavaszi kert Felszíni és felszín alatti vizek 6. osztály Kölcsönhatások, energia Vizek és vízpartok élővilága Hegyvidékek, dombvidékek Az erdő életközössége Alföldi tájakon Természet és társadalom Az ember egészsége

103

BIOLÓGIA

7. osztály természettudományos orientáció A forró éghajlati övezet élővilága A mérsékelt éghajlati övezet élővilága A hideg éghajlati övezet élővilága A hegyvidék, és a tenger élővilága Az élőlények környezete, és az életközösségek Az élőlények rendszerezése Részekből egész

7. osztály emelt óraszámú nyelvi képzés A forró éghajlati övezet élővilága A mérsékelt éghajlati övezet élővilága A hideg éghajlati övezet élővilága A hegyvidék, és a tenger élővilága Az élőlények környezete, és az életközösségek Az élőlények rendszerezése Részekből egész Szépség, erő, egészség 8. osztály természettudományos orientáció Szépség, erő, egészség A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig 8. osztály emelt óraszámú nyelvi képzés A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandóságának biztosítása A fogamzástól az elmúlásig

104

10. osztály: Vírusok Prokarióta sejtek Alacsonyabb rendű eukarióta sejtek jellemzői Többsejtűek: sejtfonalak, telepteste, álszövetesek Állati sejt, és főbb szövettípusok jellemzői Szerkezet, és működés az állatok világában : csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, elő-és fejgerinchúrosok, gerincesek Állatok viselkedése Növényi szövetek A növények élete A növények országa 11. osztály: Sejtbiológia Az öröklődés molekuláris alapjai Az öröklődés Az élőlények környezete Ökoszisztéma Életközösségek 12. osztály: Az ember önfenntartó működése, és ennek szabályozása:kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, vér, keringés, kiválasztás, szaporodás, egyedfejlődés Immunológia, és szabályozása Az emberi szervezet szabályozó működése (hormonrendszer, idegrendszer) Evolúció Emelt szintű osztály 9. osztály: Vírusok 105

Prokarióta sejtek Alacsonyabb rendű eukarióta sejtek jellemzői Többsejtűek: sejtfonalak, telepteste, álszövetesek Az élőlények környezete Ökoszisztéma Életközösségek 10. osztály Állati sejt, és főbb szövettípusok jellemzői Szerkezet, és működés az állatok világában: csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, elő-fejgerinchúrosok, gerincesek Állatok viselkedése Növényi szövetek A növények élete A növények országa 11. osztály: Sejtbiológia, a sejtek felépítése, és anyagcseréjük Az öröklődés molekuláris alapjai Az öröklődés Az emberi szervezet szabályozó működése (hormonrendszer, idegrendszer) 12. osztály: Az ember önfenntartó működése, és ennek szabályozása:kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, vér, keringés, kiválasztás, szaporodás, egyedfejlődés Immunológia, és szabályozása Evolúció

106

KÉMIA 9. osztály 1. A kémia és az atomok világa 2. Kémiai kötések és kölcsönhatások a halmazokban 3. Anyagi rendszerek 4. Kémiai reakciók, és reakciótípusok 5. Elektrokémia 6. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik 7. Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei 8. A nitrogéncsoport és elemeinek vegyületei 9. osztály biológia-kémia tagozat 1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer 2. Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban 3. Anyagi rendszerek 4. A kémiai reakciók általános jellemzése 5. Sav-bázis folyamatok 6. Redoxireakciók 7. Kémiai számítások: mennyiségi alapismeretek; Avogadro törvénye; relatív sűrűség;összegképlet

meghatározása;oldatok

töménysége;oldatok

hígítása,töményítése, az oldhatóság hőmérsékletfüggése; kémiai egyenlet használata sztöchiometriai számításokban; reakcióhő, kémiai egyensúly; pH számítása; titrálásos feladatok; oxidációs számok 10. osztály 1. A széncsoport elemei, és szervetlen vegyületei 2. A fémek és vegyületeik 3. A szénhidrogének és halogénezett származékaik 4. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek

107

10. osztály biológia-kémia tagozat 1. A szerves kémia tárgya 2. Szénhidrogének és halogénezett származékaik 3. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 4. Szénhidrátok 5. Aminok, amidok és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 6. Aminosavak és fehérjék 7. Nukleotidok és nukleinsavak 8. Szerves kémiai számítások 11. osztály kémia sáv 1. Galvánelem 2. Elektrolízis 3. Szervetlen kémiai alapismertek 4. Nemesgázok 5. Hidrogén 6. Halogének, hidrogén-halogenidek 7. Oxigéncsoport: oxigén, ózon, víz, hidrogén-peroxid, kén, kénhidrogén, kén-oxidjai, Kénessav, kénsav, szulfátok, nátrium-tioszulfát 8. Nitrogéncsoport: nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidjai, salétromsav, nitrátok, foszfor foszforsav, foszfátok 9. Széncsoport: szén, szén-oxidjai, szénsav, karbonátok, hidrogén-karbonátok 10. Fémek általános jellemzése 11. s-mező fémei 12. p-mező fémei: alumínium, ón és ólom 13. d-mező fémei: vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz és rézgálic, arany, ezüst, ezüst-halogenidek, cink, kadmium, higany 14. Elektrokémiai számítások 15. Porkeverék és ötvözetek összetételével kapcsolatos számítások 16. Gázokkal és gázkeverékekkel kapcsolatos számítások 17. Oldatokkal kapcsolatos számítások 18. Reakcióegyenlettel kapcsolatos feladatok 19. Szervetlen vegyipari termeléssel kapcsolatos feladatok 108

20. Érettségi követelmények által előírt kísérletek 12. osztály kémia sáv 1. Tudománytörténeti áttekintés az anyag szerkezetéről 2. Elemi részecskék 3. Atommag és radioaktivitás 4. Elektronburok 5. Periódusos rendszer 6. Halmazok 7. Ionkötés és ionrács 8. Fémes kötés és fémrács 9. Kovalens kötés és atomrács 10. Molekulák 11. Másodrendű kötések és molekularács 12. Kristályrácsok és fizikai tulajdonságok közötti összefüggések 13. Anyagi rendszerek és csoportosításuk 14. Halmazállapotok és halmazállapot-változások 15. Gázok és gázelegyek 16. Folyadékok, oldatok 17. Szilárd anyagok 18. Kolloid rendszerek 19. Kémiai reakciók és feltételei és a kémiai egyenlet 20. Kémiai reakciók energiaviszonyai 21. Reakciósebesség 22. Kémiai egyensúly 23. Kémiai reakciók csoportosítása 24.Savak és bázisok 25. Kémhatás 26.Közömbösítés és semlegesítés 27. Oxidáció és redukció 28. Alkánok 29. Alkének 30. Diének és poliének 109

31. Alkinek 32. Aromás szénhidrogének 33. Halogéntartalmú szénhidrogének 34. Optikai izoméria 35. Alkoholok 36. Fenolok 37. Éterek 38. Oxovegyületek 39. Karbonsavai és sóik 40. Észterek 41. Felületaktív anyagok és tisztítószerek 42. Monoszacharidok 43. Diszacharidok 44. Poliszacharidok 45. Aminok 46. Amidok 47. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 48. Aminosavak 49. Peptidek és fehérjék 50. Nukleotidok és nukleinsavak 51. Szerves vegyületek képletének meghatározása (számítási feladatok) 52. Gázkeverékekkel kapcsolatos számítások 53. Oldatokkal kapcsolatos számítások 54. Termokémiai feladatok 55. Kémiai egyensúllyal kapcsolatos számítások 56. Reakcióegyenlettel kapcsolatos feladatok 57. Galvánelem 58. Elektrolízis 59. Szervetlen kémiai alapismertek 60. Nemesgázok 61. Hidrogén 62. Halogének, hidrogén-halogenidek

110

63. Oxigéncsoport: oxigén, ózon, víz, hidrogén-peroxid, kén, kénhidrogén, kén-oxidjai, Kénessav, kénsav, szulfátok, nátrium-tioszulfát 64. Nitrogéncsoport: nitrogén, ammónia, nitrogén-oxidjai, salétromsav, nitrátok, foszfor foszforsav, foszfátok 65. Széncsoport: szén, szén-oxidjai, szénsav, karbonátok, hidrogén-karbonátok 66. Fémek általános jellemzése 67. s-mező fémei 68. p-mező fémei: alumínium, ón és ólom 69. d-mező fémei: vas, kobalt, nikkel, króm, mangán, volfrám, titán, réz és rézgálic, arany, ezüst, ezüst-halogenidek, cink, kadmium, higany 70. Elektrokémiai számítások 71. Porkeverék és ötvözetek összetételével kapcsolatos számítások 72.. Szervetlen vegyipari termeléssel kapcsolatos feladatok 73. Érettségi követelmények által előírt kísérletek

111

FIZIKA 2013 előtt indult nyolcévfolyamos képzés 7. évfolyam Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei. Termikus, mechanikai, mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatások A testek mozgása A hely és mozgás viszonylagossága. Egyenes-vonalú egyenletes mozgás. Változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás fogalma. A szabadon eső test mozgása A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye. A sűrűség. Az erő fogalma. Legismertebb erőfajták. Az erőmérés. Erő–ellenerő. Több erőhatás együttes eredménye. A súrlódási- és a közegellenállási erő. A forgatónyomaték A nyomás A nyomás fogalma. A folyadékok nyomása. Gázok nyomása. Közlekedőedények, hajszálcsövek. Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye. A testek úszása, lebegése, és elmerülése Energia, energiaváltozások Az energia fogalma. Munkavégzés és a munka. Egyszerű gépek. A testek belső energiája. A fajhő. Az égés. A teljesítmény. A hatásfok Hőjelenségek A hőterjedés. A hőtágulás. Halmazállapot-változások: Az olvadás és a fagyás. A víz sajátos viselkedése. Párolgás, forrás, lecsapódás. Hőerőgépek 8. évfolyam Elektromos alapjelenségek; az egyenáram Elektromos kölcsönhatás. Elektromos töltés. Vezetők és szigetelők. Az áramerősség. Az elektromos áramkör. Az áramerősség mérése. Az elektromos feszültség. Ohm törvénye. Vezetékek elektromos ellenállása. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az elektromos áram hatásai; az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hő-, mágneses, vegyi és élettani hatása. Az elektromos áram gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos mező munkája. Joule törvénye. Az elektromos teljesítmény. 112

Az elektromos fogyasztás Az elektromágneses indukció; a váltakozó áram Indukciós alapjelenségek: mozgási indukció, nyugalmi indukció. Váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram tulajdonságai. A transzformátor. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos energia szállítása. Energiatakarékosság. A lakás elektromos hálózata. Fogyasztók és teljesítményük Fényjelenségek A fény tulajdonságai. A fény terjedése. A fény visszaverődése. A síktükör. A homorú tükör. A domború tükör. Képszerkesztés. A fénytörés. Fénytörés párhuzamos falú lemezen és prizmán. A gyűjtőlencse. A szórólencse. A vetítőgép és a fényképezőgép. A mikroszkóp és a távcső. Az emberi szem és a látás. A testek színe 9. évfolyam Kinematika Kinematikai alapfogalmak. Fizikai mennyiségek, mértékegységek, mérés. Egyenes vonalú mozgások. Mozgások a gravitációs mezőben. Összetett egyenes vonalú mozgások. Görbe vonalú mozgások leírása. Az egyenletes körmozgás. Fogalmak: Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás. Dinamika Newton törvényei. Galilei relativitási elve. A dinamika alapegyenlete. A lendület. Pontrendszerek. A lendület-megmaradás törvénye. Ütközések. Rakéták mozgása. A nehézségi erő és a súly. Súrlódási erők. Közegellenállás. Mozgás lejtőn. A körmozgás dinamikája. Pontrendszerek tagjainak mozgása Fogalmak:

Erő,

párkölcsönhatás,

lendület,

lendületmegmaradás,

erőtörvény,

mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés. Sztatika Sztatikai alapfogalmak. Merev testre ható erők összegzése. Merev test egyensúlyának feltétele. A súlyvonal és a súlypont. Deformálható testek egyensúlyi állapota. Fogalmak: Egyensúly, forgatónyomaték, tömegközéppont, merev test, deformálható test, rugalmas megnyúlás.

113

Mechanikai munka, energia Munka. Energia. Munkatétel. Emelési munka, magassági energia. Változó erő munkája, rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradásának tétele. Teljesítmény és hatásfok Egyszerű gépek. Egyensúlyi helyzetek. Fogalmak: Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia, munkatétel, mechanikai energiamegmaradás. Gravitáció A kopernikuszi világkép. Kepler törvényei. Newton-féle gravitációs törvény. Mesterséges égitestek, mozgásuk. Súlytalanság az űrállomáson. Az árapály-jelenség Fogalmak: Heliocentrikus világkép, általános tömegvonzás, mesterséges hold, súlytalanság. Folyadékok és gázok mechanikája Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban. Hidraulikus gépek. Molekuláris erők folyadékokban (kohézió és adhézió). Felületi feszültség. Légnyomás, felhajtóerő levegőben. Folyadékok és gázok áramlása. Kontinuitási egyenlet. Közegellenállás. Az áramló közegek energiája, a szél- és a vízi energia hasznosítása. Fogalmak: Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, felületi feszültség, légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő, közegellenállás, szél- és vízienergia, szélerőmű, vízierőmű. 10. évfolyam Elektrosztatika Alapjelenségek,. Coulomb-törvény. Az elektromos mező és a térerősség. Erővonalak. Az elektromos mező munkája, Feszültség, potenciál. Vezetők elektrosztatikus mezőben. Kapacitás, kondenzátorok. Kondenzátorok kapcsolása. Az elektromos mező energiája, energiasűrűsége Fogalmak: Töltés, elektromos erőtér, térerősség, erővonalrendszer, feszültség, potenciál, kondenzátor, az elektromos tér energiája. Egyenáram, magnetosztatika Az elektromos áram fogalma, feltétele. Az elektromos áramkör. Áramerősség. Ohmtörvény. Az ellenállás függése a vezető alakjától és a hőmérséklettől. Galvánelemek. Ohm törvénye teljes áramkörre. Joule törvénye. Kirchoff törvényei. Ellenállások kapcsolása, eredő ellenállás. Az áram vegyi hatása. Az áram biológiai hatása. 114

Az egyenáram mágneses hatása. Az indukcióvektor. Indukcióvonalak, indukciófluxus. A mágneses tér szerkezete. Áramvezetők mágneses tere. Elektromágnes és alkalmazásai. A mágneses Lorentz-erő. Az elektromotor működése. Fogalmak: Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az áram hatásai (hő, kémiai, biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, elektromotor. Hőtani alapjelenségek, gáztörvények A hőmérséklet, hőmérők, hőmérsékleti skálák. Szilárd anyagok lineáris, felületi és térfogati hőtágulása. Folyadékok hőtágulása. Gázok állapotjelzői. Izobár, izochor és izoterm folyamatok, ábrázolásuk p-V-diagramon. A Kelvin-féle gázhőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Állapotegyenlet. Fogalmak

Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati

hőtágulás, állapotegyenlet, egyesített gáztörvény, állapotváltozás, izochor, izoterm, izobár változás, Kelvin-skála.: Kinetikus gázmodell. A hőtan főtételei Az ideális gáz kinetikus modellje. A gáz nyomásának és hőmérsékletének molekuláris értelmezése. Szabadsági fok, az ekvipartíció tétele. A gáz energiája. Hőközlés, munkavégzés. Az I. főtétel.

Hőkapacitás, fajhő. A térfogati munka. Adiabatikus

állapotváltozás. Gázzal végzett körfolyamatok. A hőerőgépek hatásfoka. A természeti folyamatok iránya. A hőtan II. főtétele Fogalmak: Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvipartíció. Főtétel, hőerőgép, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó. Halmazállapotok, halmazállapot-változások A

halmazállapotok

makroszkopikus

értelmezése. Párolgás

és

forrás.

jellemzése Olvadás

és

és

energetikai,

mikroszerkezeti

fagyás. Keverési

feladatok. A

fázisátalakulásokat befolyásoló külső tényezők. Halmazállapot-változások a természetben. Fogalmak: Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, párolgás, forrás), mikroszerkezet. 11. évfolyam Egyenáram Az elektromos áram fogalma, feltétele. Áramerősség. Ohm-törvény. Az ellenállás függése a vezető alakjától és a hőmérséklettől. Galvánelemek. Ohm törvénye teljes áramkörre. Joule 115

törvénye. Kirchoff törvényei, eredő ellenállás . Elektromos áram folyadékokban. Elektromos

áram

gázokban.

Elektromos

áram

vákuumban.

Elektromos

áram

félvezetőkben. Félvezető eszközök Magnetosztatika Mágneses alapjelenségek. Az indukcióvektor. 3. Indukcióvonalak, indukciófluxus. Áramvezetők mágneses tere. A mágneses tér szerkezete. A mágneses Lorentz-erő. Elektromágnes és alkalmazásai. Mozgási elektromágneses indukció. Váltakozó feszültség Az időben változó mágneses mező Nyugalmi elektromágneses indukció. Kölcsönös indukció, önindukció. A mágneses mező energiája és energiasűrűsége. Váltakozó áramú ellenállások, soros RLC-kör. A transzformátor Mechanikai rezgések A rezgéstan alapfogalmai. Harmonikus rezgés időbeli lefolyása. Rugóra függesztett test és a fonálinga periódusideje. Csillapított rezgés, kényszerrezgés, csatolt rezgések. Rezgések összetétele Mechanikai hullámok A hullámtan alapfogalmai. Longitudinális és transzverzális hullámok. A polarizáció. Hullámok találkozása. Hullámok visszaverődése és törése. A Huygens-elv és a HuygensFresnel-elv. Állóhullámok. A hang. Sípok. A hang hullámtulajdonságai. A fül és a hallás. A Doppler-effektus 12. évfolyam Optika Fény az új közeg határán: Visszaverődés, törés. A fény mint hullám: polarizáció, fényelhajlás résen és rácson. Diszperzió. A fénysebesség mérése. Lencsék és tükrök. Fontosabb optikai eszközök. Holográfia Atomfizika A speciális relativitáselmélet. A hőmérsékleti sugárzás. Az elektron felfedezése. A röntgensugárzás. A fényelektromos jelenség. Elektroninterferencia. Az állapotfüggvény, valószínűségi értelmezése. A Heisenberg-törvény. Egydimenziós „dobozba” zárt elektron. A hidrogénatom elektronja. A mellékkvantumszám. A periódusos rendszer alapja Atommagfizika Az atommag felfedezése: Rutherford kísérlete, atommodellek. Atommag, rendszám. Az 116

erős kölcsönhatás. Könnyű magok. A cseppmodell. Radioaktivitás, bomlástörvény. Sugárvédelem. Maghasadás. Magfizikai láncreakció. Atomreaktor. Atomerőmű. Magfúzió Csillagászat A világegyetem szerkezete, összetétele. Ősrobbanás. A csillagok születése. A Nap energiatermelése és az önszabályozás módja. A csillagok "élete és halála". A Naprendszer. A Föld. Emberiség és energia 2013-ban vagy az után indult osztályok 7. évfolyam (A természettudományos orientációjú képzésben résztvevők esetén is azonos a tartalom, csak az ismeretek elvárt mélysége különbözik.) Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások Az anyag belső szerkezete. A testek néhány mérhető tulajdonsága és ezek jellemző mennyiségei. Termikus, mechanikai, mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatások. Fogalmak: Test – tulajdonság – mennyiség. Megfigyelés, mérés, mértékegység, átlag, becslés. A testek mozgása A hely és mozgás viszonylagossága. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás fogalma. A szabadon eső test mozgása Fogalmak: Viszonyítási pont, a mozgás jellemzői (sebesség, átlagsebesség, gyorsulás (kvalitatív), periódusidő, fordulatszám). A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye. A sűrűség. Az erő fogalma. Legismertebb erőfajták. Az erőmérés. Erő–ellenerő. Több erőhatás együttes eredménye. A súrlódási- és a közegellenállási erő. A forgatónyomaték Fogalmak: A tehetetlenség és a tömeg, tömegmérés, sűrűség. Erőhatás, erő, gravitációs erő, a súly, súrlódási erő, hatás-ellenhatás. Egyensúly. Forgatónyomaték. A nyomás (csak nyelvi orientáció esetén) A nyomás fogalma. A folyadékok nyomása. Gázok nyomása. Közlekedőedények, hajszálcsövek. Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye. A testek úszása, lebegése, és elmerülése Fogalmak: Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés. 117

Energia, energiaváltozások Az energia fogalma. Munkavégzés és a munka. Egyszerű gépek. A testek belső energiája. A fajhő. Az égés. A teljesítmény. A hatásfok Fogalmak:

Energia,

energiaváltozás,

energiamegmaradás.

Munkavégzés,

munka.

Energiafajták: mozgási, belső-, rugalmas „helyzeti” energia. Égés, égéshő. A megújuló energia: vízi, szél-, geotermikus, napenergia. A nem megújuló energia: fosszilis. Teljesítmény, hatásfok. Hőjelenségek A hőterjedés. A hőtágulás. Halmazállapot-változások: Az olvadás és a fagyás. A víz sajátos viselkedése. Párolgás, forrás, lecsapódás. Hőerőgépek Fogalmak: Hőmérséklet, halmazállapot, halmazállapot-változás, olvadáspont, forráspont, termikus egyensúly. Hőtágulás. Hőterjedés. 8. évfolyam (A természettudományos orientációjú képzésben résztvevők esetén is azonos a tartalom, csak az ismeretek elvárt mélysége különbözik.) A nyomás (csak természettudományos orientáció esetén) A nyomás fogalma. A folyadékok nyomása. Gázok nyomása. Közlekedőedények, hajszálcsövek. Felhajtóerő, Arkhimédész törvénye. A testek úszása, lebegése, és elmerülése Fogalmak: Nyomás, légnyomás. Sűrűség. Úszás, lebegés, merülés. Elektromosság, mágnesség Elektromos kölcsönhatás. Elektromos töltés. Vezetők és szigetelők. Az áramerősség. Az elektromos áramkör. Az áramerősség mérése. Az elektromos feszültség. Ohm törvénye. Vezetékek elektromos ellenállása. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az elektromos áram hő-, mágneses, vegyi és élettani hatása. Az elektromos áram gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos mező munkája. Joule törvénye. Az elektromos teljesítmény. Az elektromos fogyasztás Az elektromágneses indukció jelensége. Váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram tulajdonságai. A transzformátor. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos energia szállítása. Energiatakarékosság. A lakás elektromos hálózata. Fogyasztók és teljesítményük 118

Fogalmak: Mágneses hatások, pólusok, mágneses mező. Elektromos tulajdonság, elektromos állapot, töltés, elektromos mező. Áramerősség, feszültség, ellenállás, áramkör, elektromágnes. Elektromágneses indukció, váltakozó áram, generátorok és motorok. Erőmű, transzformátor, távvezeték. Optika, csillagászat A fény tulajdonságai. A fény terjedése. A fény visszaverődése. A síktükör. A homorú tükör. A domború tükör. Képszerkesztés. A fénytörés. A gyűjtőlencse. A szórólencse. A vetítőgép és a fényképezőgép. A mikroszkóp és a távcső. Az emberi szem és a látás. A testek színe Elsődleges és másodlagos fényforrások. Fénykibocsátó folyamatok a természetben. Mesterséges fényforrások. Fényszennyezés. Az égbolt természetes fényforrásai: a Nap, Hold, bolygók, csillagok, csillaghalmazok, ködök stb. A Naprendszer szerkezete. A Nap, a Naprendszer bolygóinak és azok holdjainak jellegzetességei. Megismerésük módszerei. Geocentrikus és heliocentrikus világkép. Fogalmak:

Egyenes

vonalú

terjedés,

tükör,

lencse,

fénytörés,

visszaverődés.

Fényszennyezés. Nap, Naprendszer. Földközéppontú világkép, napközéppontú világkép. 9. évfolyam (A fizikából emelt szintű képzésben résztvevők esetén is azonos a tartalom, csak az ismeretek elvárt mélysége különbözik.) Kinematika Kinematikai alapfogalmak. Fizikai mennyiségek, mértékegységek, mérés. Egyenes vonalú mozgások. Mozgások a gravitációs mezőben. Összetett egyenes vonalú mozgások. Görbe vonalú mozgások leírása. Az egyenletes körmozgás. Fogalmak: Sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség, gyorsulás, vektorjelleg, mozgások összegződése, periódusidő, szögsebesség, centripetális gyorsulás. Dinamika Newton törvényei. Galilei relativitási elve. A dinamika alapegyenlete. A lendület. Pontrendszerek. A lendület-megmaradás törvénye. Ütközések. Rakéták mozgása. A

119

nehézségi erő és a súly. Súrlódási erők. Közegellenállás. Mozgás lejtőn. A körmozgás dinamikája. Pontrendszerek tagjainak mozgása Fogalmak:

Erő,

párkölcsönhatás,

lendület,

lendületmegmaradás,

erőtörvény,

mozgásegyenlet, pontrendszer, rakétamozgás, ütközés. Sztatika Sztatikai alapfogalmak. Merev testre ható erők összegzése. Merev test egyensúlyának feltétele. A súlyvonal és a súlypont. Deformálható testek egyensúlyi állapota. Fogalmak: Egyensúly, forgatónyomaték, tömegközéppont, merev test, deformálható test, rugalmas megnyúlás. Mechanikai munka, energia Munka. Energia. Munkatétel. Emelési munka, magassági energia. Változó erő munkája, rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradásának tétele. Teljesítmény és hatásfok Egyszerű gépek. Egyensúlyi helyzetek. Fogalmak: Munkavégzés, energia, helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia, munkatétel, mechanikai energiamegmaradás. Gravitáció A kopernikuszi világkép. Kepler törvényei. Newton-féle gravitációs törvény. Mesterséges égitestek, mozgásuk. Súlytalanság az űrállomáson. Az árapály-jelenség Fogalmak:

Heliocentrikus

világkép,

általános

tömegvonzás,

mesterséges

hold,

súlytalanság. Folyadékok és gázok mechanikája Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő nyugvó folyadékokban és gázokban. Hidraulikus gépek. Molekuláris erők folyadékokban (kohézió és adhézió). Felületi feszültség. Légnyomás, felhajtóerő levegőben. Folyadékok és gázok áramlása. Kontinuitási egyenlet. Közegellenállás. Az áramló közegek energiája, a szél- és a vízi energia hasznosítása. Fogalmak: Hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, úszás, felületi feszültség, légnyomás, légáramlás, áramlási sebesség, aerodinamikai felhajtóerő, közegellenállás, szél- és vízienergia, szélerőmű, vízierőmű.

120

10. évfolyam (A fizikából emelt szintű képzésben résztvevők esetén is azonos a tartalom, csak az ismeretek elvárt mélysége különbözik.) Hőtani alapjelenségek, gáztörvények A hőmérséklet, hőmérők, hőmérsékleti skálák. Szilárd anyagok lineáris, felületi és térfogati hőtágulása. Folyadékok hőtágulása. Gázok állapotjelzői. Izobár, izochor és izoterm folyamatok, ábrázolásuk p-V-diagramon. A Kelvin-féle gázhőmérsékleti skála. Az egyesített gáztörvény. Állapotegyenlet. Fogalmak: Hőmérséklet, hőmérsékletmérés, hőmérsékleti skála, lineáris és térfogati hőtágulás, állapotegyenlet, egyesített gáztörvény, állapotváltozás, izochor, izoterm, izobár változás, Kelvin-skála. Kinetikus gázmodell. A hőtan főtételei Az ideális gáz kinetikus modellje. A gáz nyomásának és hőmérsékletének molekuláris értelmezése. Szabadsági fok, az ekvipartíció tétele. A gáz energiája. Hőközlés, munkavégzés. Az I. főtétel.

Hőkapacitás, fajhő. A térfogati munka. Adiabatikus

állapotváltozás. Gázzal végzett körfolyamatok. A hőerőgépek hatásfoka. A természeti folyamatok iránya. A hőtan II. főtétele Fogalmak: Modellalkotás, kinetikus gázmodell, nyomás, hőmérséklet, ekvipartíció. Főtétel, hőerőgép, reverzibilitás, irreverzibilitás, örökmozgó. Halmazállapotok, halmazállapot-változások A halmazállapotok makroszkopikus jellemzése és energetikai, mikroszerkezeti értelmezése. Párolgás és forrás. fázisátalakulásokat

befolyásoló

Olvadás és fagyás. Keverési feladatok. A külső

tényezők.

Halmazállapot-változások

a

természetben. Fogalmak: Halmazállapot (gáz, folyadék, szilárd), halmazállapot-változás (olvadás, párolgás, forrás), mikroszerkezet. Elektrosztatika Alapjelenségek. Coulomb-törvény. Az elektromos mező és a térerősség. Erővonalak. Az elektromos mező munkája, Feszültség, potenciál. Vezetők elektrosztatikus mezőben. Kapacitás, kondenzátorok. Kondenzátorok kapcsolása. Az elektromos mező energiája, energiasűrűsége Fogalmak: Töltés, elektromos erőtér, térerősség, erővonalrendszer, feszültség, potenciál, kondenzátor, az elektromos tér energiája. 121

Egyenáram, magnetosztatika Az elektromos áram fogalma, feltétele. Az elektromos áramkör. Áramerősség. Ohmtörvény. Az ellenállás függése a vezető alakjától és a hőmérséklettől. Galvánelemek. Ohm törvénye teljes áramkörre. Joule törvénye. Kirchoff törvényei. Ellenállások kapcsolása, eredő ellenállás. Az áram vegyi hatása. Az áram biológiai hatása. Az egyenáram mágneses hatása. Az indukcióvektor. Az elektromotor működése. Az indukcióvonalak és az indukciófluxus. A mágneses mező szerkezete, áramvezetők mágneses tere. Az elektromágnes és alkalmazásai. A mágneses Lorentz-erő Fogalmak: Áramkör, ellenállás, fajlagos ellenállás, az egyenáram teljesítménye és munkája, elektromotoros erő, belső ellenállás, az áram hatásai (hő, kémiai, biológiai, mágneses), elektromágnes, Lorentz-erő, elektromotor. 11. évfolyam Mechanikai rezgések és hullámok A rezgéstan alapfogalmai. Harmonikus rezgés időbeli lefolyása. Rugóra függesztett test és a fonálinga periódusideje. Csillapított rezgés, kényszerrezgés, csatolt rezgések. A hullámtan alapfogalmai. Longitudinális és transzverzális hullámok. A polarizáció. Hullámok találkozása. Hullámok visszaverődése és törése. A Huygens-elv és a HuygensFresnel-elv. Állóhullámok. A hang. A hang hullámtulajdonságai. Fogalmak: Harmonikus rezgés, lineáris erőtörvény, rezgésidő. Hullám, hullámhossz, periódusidő, transzverzális hullám, longitudinális hullám, hullámtörés, interferencia, állóhullám, hanghullám, hangsebesség, hangmagasság, hangerő, rezonancia. Az időben változó mágneses és elektromos mező Mozgási elektromágneses indukció. Lenz törvénye. Váltakozó feszültség keltése. A váltakozó áram. Váltakozó áramú ellenállások. A nyugalmi elektromágneses indukció. Az önindukció. A mágneses mező energiája. A transzformátor. Elektromágneses rezgések. Elektromágneses hullámok keletkezése, tulajdonságai. Teljes elektromágneses színkép. Fogalmak: Mozgási indukció, nyugalmi indukció, önindukció, váltóáramú generátor, váltóáramú elektromos hálózat. Elektromágneses

rezgőkör,

rezgés,

rezonancia,

elektromágneses spektrum.

122

elektromágneses

hullám,

Optika Az optika tárgya, a fénysebesség, fényforrások. Fényvisszaverődés és fénytörés. Tükrök képalkotása. Lencsék képalkotása. Fényinterferencia, fényelhajlás. Optikai rés és rács. Polarizáció. Színszórás. A szem és a látás. Fogalmak: A fény mint elektromágneses hullám, fénytörés, visszaverődés, elhajlás, interferencia, polarizáció, diszperzió, spektroszkópia, képalkotás. Atomfizika Az anyag atomos felépítése felismerésének történelmi folyamata. A modern atomelméletet megalapozó felfedezések. A korai atommodellek. A kvantumfizika megalapozása: Fényelektromos hatás – Einstein-féle fotonelmélet; a fény kettős természete; gázok vonalas színképe; Franck–Hertz-kísérlet. Bohr-féle atommodell. Az elektron kettős természete, de Broglie-hullámhossz. A kvantummechanikai atommodell. Fémek elektromos vezetése. Félvezetők szerkezete és vezetési tulajdonságai. Fogalmak: Atom, atommodell, elektronhéj, energiaszint, kettős természet, Bohr-modell, Heisenberg-féle határozatlansági reláció, félvezetők. Atommagfizika Az atommag alkotórészei, tömegszám, rendszám, neutronszám. Az erős kölcsönhatás. Magreakciók. A radioaktív bomlás. A természetes radioaktivitás. Mesterséges radioaktív izotópok előállítása és alkalmazása. Maghasadás. A láncreakció fogalma, létrejöttének feltételei. Az atombomba. Az atomreaktor és atomerőmű. Magfúzió. A radioaktivitás kockázatainak leíró bemutatása. Fogalmak:

Magerő,

cseppmodell,

kötési

energia,

tömegdefektus,

maghasadás,

radioaktivitás, magfúzió, láncreakció, atomreaktor, fúziós reaktor. Csillagászat Leíró csillagászat. Égitestek. A Naprendszer és a Nap. Csillagrendszerek, Tejútrendszer és galaxisok. A csillagfejlődés: a csillagok szerkezete, energiamérlege és keletkezése. A kozmológia alapjai. Fogalmak: Égitest, csillagfejlődés, csillagrendszer, ősrobbanás, táguló világegyetem, Naprendszer, űrkutatás.

123

11. évfolyam, fakultáció Írásbelin a Mechanika és Hőtan fejezetekből összeállított, a korábbi érettségi feladatsorokból válogatott feladatsor megoldása. Szóbelin ugyanezen témakörökből érettségi-jellegű vizsga. 12. évfolyam, reál tagozatok A korábbi középszintű érettségi vizsgák szaktanár által előre kijelölt feladataiból összeállított feladatsor. 12. évfolyam, fakultáció Írásbelin az Elektromágnesség, Modern fizika fejezetekből összeállított, a korábbi érettségi feladatsorokból válogatott feladatsor megoldása. Szóbelin ugyanezen témakörökből érettségi-jellegű vizsga.

124

FÖLDRAJZ 7. osztály -nyelvi specializáció A Föld belső szerkezete Lemezek Éghajlatot kialakító tényezők Időjárás, éghajlat elemei Talaj Gazdasági alapismeretek A földtörténet eseményei Afrika és Ausztrália ( kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség) A nyugati félgömb kontinense: Amerika ( kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség), USA gazdasága, mezőgazdasága, Mexikó, Brazília 7. osztály-természettudományos specializáció A Föld belső szerkezete Lemezek Éghajlatot kialakító tényezők Időjárás, éghajlat elemei Talaj Gazdasági alapismeretek A földtörténet eseményei Afrika és Ausztrália ( kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség) A nyugati félgömb kontinense: Amerika ( kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség), USA gazdasága, mezőgazdasága, Mexikó, Brazília A legnagyobb földrész: Ázsia( kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség), Japán, India, Kína, Kistigrisek , Dél-Nyugat -Ázsia országai 8. osztály- természettudományos specializáció Kontinensünk: Európa (kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség) Észak- és Nyugat- Európa jellemzés, országok Dél- és Délkelet- Európa, jellemzés, országok 125

Kelet- Európa és Oroszország, jellemzés, országok Közép- Európa országai (Németország, Franciaország, Alpok országai, Kárpátok országai, Lengyelország, Jugoszláv utódállamok) Hazánk a Kárpát- medencében (elhelyezkedés, éghajlat, felszín, nagytájak, talaj, természetes növénytakaró, vízrajz) Fejlődésünk társadalmi alapjai (társadalomföldrajz, városodás, városiasodás, települések, közigazgatás, gazdasági ágazatok) Hazai tájakon (Alföld, Kisalföld, Dunántúli- Középhegység, Északi-Középhegység, Dunántúli-Dombság, Nyugat-Magyarországi-Régió---felszín, kialakulás, résztájak, talaj, természetesnövénytakaró, gazdaság, mezőgazdaság, ásványkincsek, energiahordozók, központok) A magyar gazdaság (mezőgazdaság, ipar, szolgáltató szektor, turizmus, természet-, környezetvédelem) 8. osztály-nyelvi specializáció A legnagyobb földrész: Ázsia(kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség), Japán, India, Kína, Kistigrisek , Dél-Nyugat -Ázsia országai Kontinensünk: Európa (kialakulása, felszíne, tájai, éghajlatok, mezőgazdaság, ipari fejlettség) Észak- és Nyugat- Európa jellemzés, országok Dél- és Délkelet- Európa, jellemzés, országok Kelet- Európa és Oroszország, jellemzés, országok Közép- Európa országai (Németország, Franciaország, Alpok országai, Kárpátok országai, Lengyelország, Jugoszláv utódállamok) Hazánk a Kárpát- medencében (elhelyezkedés, éghajlat, felszín, nagytájak, talaj, természetes növénytakaró, vízrajz) Fejlődésünk társadalmi alapjai (társadalomföldrajz, városodás, városiasodás, települések, közigazgatás, gazdasági ágazatok) Hazai tájakon (Alföld, Kisalföld, Dunántúli- Középhegység, Északi-Középhegység, Dunántúli-Dombság, Nyugat-Magyarországi-Régió---felszín, kialakulás, résztájak, talaj, természetesnövénytakaró, gazdaság, mezőgazdaság, ásványkincsek, energiahordozók, központok) A magyar gazdaság (mezőgazdaság, ipar, szolgáltató szektor, turizmus, természet-, 126

környezetvédelem) 9. osztály A Föld és bolygótestvérei- tájékozódás a földi térben és időben (csillagászat, térképek, időszámítás) A forrongó Föld- a kőzetburok, lemeztektonika, kőzetek, vulkánosság, földrengések, talaj, földtörténet Védőernyő a Föld körül- a légkör (szerkezete, összetétele, időjárás jelenségei, csapadékképződés, időjárási frontok, légkörzések, szélrendszerek, szél felszínformálása, környezetvédelem) A kék bolygó- a vízburok (tengerek, óceánok, tenger mozgásai, felszínformálás, áramlási rendszerek, folyóvizek, állóvizek, jég, környezetvédelem) Az Egyenlítőtől a sarkvidékekig- a földrajzi övezetesség (övezetek, övek, éghajlatok, éghajlati területek---jellemzés, elhelyezkedés, élővilág, felszínformálás, táj példák, környezetvédelmi gondok) Az ember szerepe a társadalmi és gazdasági folyamatokban (globális környezeti problémák) 10. osztály A világgazdaság a 21. század elején (gazdaságföldrajzi jellemzők, gazdasági szektorok, TNC-k, tőzsde, profit, gazdasági társulások) Európa regionális földrajza (Észak-, Dél-, Nyugat, Kelet-, Közép- Európa országai, közös jellemzők, egyediségek, gazdaság, mezőgazdaság, felszín, tájak, városok, társadalmi jellegzeteségek, központok) Hazánk földrajza (régiók Magyarországon, megyék közös jellemvonásai, fejlődés kulcsa, társadalmi jellegzetességek) Távoli országok földrajza (Amerika-, Ázsia, Afrika, Ausztrália kiemelt országainak földrajz: USA, Mexikó, Brazília, Kína, Japán, Kis Tigrisek, Izrael, Törökország, India, Nigéria, DélAfrikai Köztársaság, Ausztrália, Egyiptom jellemzése) Jövőnk sorskérdései

127

Földraj sáv 11. • Térképi ismeretek, térképi ábrázolás • A távérzékelés, a műholdfelvételek • A Nap és a Naprendszer jellemzői, mozgástípusok és következményei • A Föld gömbhéjas szerkezete, a geoszférák jellemzői és fejlődése • A földtörténet fő eseményei • A Föld nagyszerkezeti egységei • A kőzetlemez-mozgások következményei. A hegységképződés, hegységrendszerek • A felszínformák jellemzői • A külső erők felszínformáló tevékenysége • Kőzetek. Üledékes ásványkincsek. Ércképződés • A légkör felépítése, a légkörben lejátszódó folyamatok, jelenségek • A vízburok tagolódása, az óceánok és a szárazföld vizeinek jellemzői • A karsztosodás • Talajképződés, főbb talajtípusok • A földrajzi övezetesség rendszere • A Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália szerkezeti felépítése és természetföldrajzi jellemzői • A Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői • Magyarország természetföldrajzi adottsági (domborzat, földtörténeti fejlődés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vizek, talajtakaró, természetes növénytakaró, ásványkincsek és egyéb természeti erőforrások) • Magyarország nagytájainak természetföldrajzi jellemzői Földrajz 12. sáv • A Föld népességföldrajzi jellemzői • A településtípusok, a városok szerkezete, a nagyvárosok élete • A világgazdaság jellemző folyamatai: • az integrációk fejlődése, • eladósodás, adósságválság • globalizáció • nemzetközi tőkeáramlás, • tőzsde, értékpapírok 128

• a gazdasági szektorok és szerepük átalakulása • az ipar telepítő tényezői, jelentőségük változása • A mezőgazdasági termelés típusai • Az energiahordozók, a világ energiagazdaságának jellemzői • A közlekedés szerepe napjaink gazdaságában, környezeti hatásai • Az idegenforgalom szerepe • A világgazdaság erőterei – centrum és periféria területek. • A fejlődő világ • Főbb politikai, gazdasági és pénzügyi nemzetközi szervezetek • Az Európai Unió • Észak-Európa, Dél-Európa • Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Oroszország • Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália társadalmi-gazdasági, környezeti jellemzői • DK-Ázsia iparosodott és iparosodó országainak gazdasági fejődése • Ny-Ázsia (arab országok, Izrael) társadalmi és gazdasági sajátosságai, világgazdasági szerepe • Japán, Kína, India • Az Amerikai Egyesült Államok • A világgazdaságban sajátos szerepet betöltő, egyedi szerepkörű országcsoportok, országok • A Kárpát-medence és benne Magyarország társadalomföldrajzi jellemzői • Hazánk népesség- és településföldrajzi sajátosságai • A rendszerváltozás hatása Magyarország társadalmi-gazdasági életére • A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban, a nagyrégiók eltérő társadalmi-gazdasági jellemzői és fejlettsége • Magyarország nagytájainak társadalmi-gazdasági, környezeti sajátosságai • Magyarország gazdasági ágazatainak jellemzői, a közlekedés és a kereskedelem sajátosságai • Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák: élelmezési válság, vízellátás, energiaválság, a gazdaság okozta környezeti problémák, az egyes geoszférák szennyeződéséből adódó környezeti problémák • Az egyes földrajzi övezetek, övek sajátos környezeti problémái 129

INFORMATIKA 6. osztály Az operációs rendszerek alapszolgáltatásai, az iskolai hálózat használata Szövegbevitel billentyűzetről, szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása Problémák algoritmusainak megtervezése, egyszerűbb feladatok megoldási algoritmusainak megvalósítása Logo segítségével Online tudástárak, útvonalkeresők, térképes keresők használata Böngészőprogram kezelése, kulcsszavas és tematikus keresés Levelezőrendszer alapvető szolgáltatásainak ismerete és alkalmazása Könyvtári informatika 7. osztály A Neumann elvű számítógép fő egységei, be- és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök működési elvei Egyszerű szöveget, rajzot és táblázatot is tartalmazó dokumentumok elkészítése, minta vagy leírás alapján történő szerkesztése Prezentáció testreszabása, háttér, áttűnés, animáció beállítása Táblázatkezelő program használata: adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás elsajátítása Problémák algoritmusainak megtervezése, algoritmus kódolása fejlesztői környezetben Tematikus és kulcsszavas keresőgépek használata az információ elérésére, több keresési szempont egyidejű érvényesítése, űrlapok kitöltése Könyvtári informatika 8. osztály Táblázatkészítés szövegszerkesztővel, a táblázat formázása Weblap készítése Képszerkesztő program használata Prezentáció önálló készítése, animálása, vetítési beállítások Táblázatkezelés: cellahivatkozások használata, képletek szerkesztése, diagramok készítése Könyvtári informatika

130

9. osztály A számítógép fő egységei: alaplap, processzor, memória főbb jellemzői, be- és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai Szövegszerkesztés, körlevél készítése Prezentációkészítés Kép-, hang- és videószerkesztés 10. osztály Weblapkészítés: HTML alapok, grafikus szerkesztőprogram használata Táblázatkezelés: függvények, egymásba ágyazott függvények, keresőfüggvények, logikai függvények használata, diagramok Adatbázis-kezelés: adattáblák, kulcs, kapcsolatok, lekérdezések, űrlapok, jelentések Az elektronikus szolgáltatások használata Könyvtári informatika Emelt óraszámú képzésen: 9. osztály A számítógép fő egységei: alaplap, processzor, memória főbb jellemzői, be- és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai Szövegszerkesztés, körlevél készítése Kép-, hang- és videószerkesztés Prezentációkészítés Weblapkészítés: HTML és CSS alapok, grafikus szerkesztőprogram használata Infokommunikáció 10. osztály Táblázatkezelés: függvények, egymásba ágyazott függvények, keresőfüggvények, logikai függvények használata, diagramok Adatbázis-kezelés: adattáblák, kulcs, kapcsolatok, lekérdezések, űrlapok, jelentések Az információs társadalom: elektronikus szolgáltatások használata, adatvédelem, szerzői jog 131

Könyvtári informatika Új tanterv alapján sávos képzés 11-12. évfolyam: 11. évfolyam A számítógép fő egységei: alaplap, processzor, memória főbb jellemzői, be- és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Tűzfal- és vírusvédelem. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet Emelt szintű alkalmazói ismeretek: szövegszerkesztés, prezentációkészítés, kép- és hangszerkesztés, weblapkészítés (HTML, CSS), táblázatkezelés, adatbázis-kezelés (SQL) Kommunikáció Analóg és digitális jelek Kódolás (szám, karakter, kép, hang), számrendszerek, logikai műveletek Az informatika fejlődéstörténete Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel (programozás): algoritmusok, adattípusok, képletek, függvények, feltételes elágazások, ciklusok Könyvtári informatika 12. évfolyam Emelt szintű alkalmazói ismeretek (ismétlés): szövegszerkesztés, prezentációkészítés, kép- és hangszerkesztés, weblapkészítés (HTML, CSS), táblázatkezelés, adatbázis-kezelés (SQL) Algoritmizálás és adatmodellezés: algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben. Régi tanterv alapján 9-12 évfolyam (8-osztályosok): 9. osztály Operációs rendszerek Szövegszerkesztés 10. osztály Prezentáció és grafika Internet és kommunikáció 132

Weblapkészítés 11. osztály Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés 12. osztály Kommunikáció Információ és társadalom Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Az operációs rendszer Számítógépes hálózatok Könyvtárhasználat

133

KATOLIKUS HITTAN 5. évfolyam 1.

A világ teremtése, Az első emberek: Ádám és Éva

2.

Káin és Ábel és vízözön története

3.

A bábeli torony

4.

Az ősatyák: Ábrahám, Izsák, Jákob

5.

József és testvérei, József Egyiptomban

6.

Mózes születése és küldetése

7.

A választott nép kivonul Egyiptomból és bevonul az ígéret földjére

8.

A tízparancsolat

9.

Sámson, Dávid és Góliát története

10.

Salamon a bölcs király

11.

Illés próféta és Baál papjai

12.

Dániel az oroszlánok között

13.

Jónás próféta története

14.

Advent és karácsony története az Újszövetségben

15.

Jézus halála és feltámadása

6. évfolyam 1.

Az Egyház születésnapja

2.

Növekszik az Egyház

3.

Üldözik az Egyházat

4.

A küzdő, szenvedő és a megdicsőült Egyház

5.

A szentmise és részei

6.

A keresztség szentsége

7.

A bérmálás szentsége

8.

Az Oltáriszentség

9.

A bűnbánat szentsége

10.

A papság és a házasság szentsége

11.

Az egyházi év

12.

Mária-ünnepek

13.

Advent és karácsony 134

14.

Húsvéti szent három nap

15.

Húsvét vasárnapja

7. évfolyam 1.

István diakónus vértanúsága és Saul megtérése

2.

Szent Pál apostol élete és a Szeretethimnusz (1Kor 13, 1-13)

3.

Pünkösd eseménye és Szent Péter apostol élete

4.

Keresztényüldözés a Római Birodalomban

(Szt. Tarzícius, Szt. Lőrinc, Szt. Sebestyén, Szt. Perpétua és Felicitas) 5.

A kereszténység felszabadul (Nagy Konstantin császár Milánói rendelete)

6.

Szent Benedek és Nagy Szent Gergely

7.

Szent Domonkos és az albigensek

8.

Assisi Szent Ferenc

9.

A magyar nép kereszténnyé lesz (Géza, Szt. István, Szt. Gellért)

10.

Szent Imre és Szent László élete

11.

Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit élete

12.

Mórus Szent Tamás és az angol szakadás

13.

Loyolai Szent Ignác élete és tevékenysége

14.

Viennay Szent János élete

15.

Don Bosco János és a szaléziak rendje

8. évfolyam 1.

Lelkiismeret fogalma, fajtái

2.

A bűn meghatározása, sokfélesége, a bűnök súlya

3.

Erények

4.

1. parancs: Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj!

5.

2. parancs: Isten nevét hiába ne vedd! ( az Úr nevének hamis használata, káromkodás, átkozódás, hamis eskü )

6.

3. parancs: Az Úr napját szenteld meg!

7.

4. parancs: Atyádat és anyádat tiszteld!

8.

5. parancs: Ne ölj! Az emberi élet tisztelete ( testi és lelki egészségünk védelme közlekedési szabályok - mértékletesség - káros szenvedélyek - botránkoztatás abortusz - eutanázia - öngyilkosság ) 135

8.

6. parancs: Ne paráználkodj! és 9. parancs: Felebarátod házastársát ne kívánd!

9.

7. parancs: Ne lopj! és 10. parancs: Más tulajdonát ne kívánd!

10.

8. parancs: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!

11.

Szentírási részek az 1. és 2. parancsokhoz: 1. parancsolat – Az egyiptomi szabadulás története (2Móz 14,15-31) és az aranyborjú (2Móz 32), 2. parancsolat – Dávid és Góliát (1sám 17)

12.

Szentírási részek a 3. és 4. parancsokhoz: 3. parancsolat – Salamon templomot épít az úrnak (1Kir 6; 8,22-61) 4. parancsolat – Dávid és Absolon (2sám 15,1-16)

13.

Szentírási részek az 5. 6. és 9. parancsokhoz: 5. parancsolat – Káin és Ábel (1Móz 4,1-16) 6. és 9. parancsolat – Dávid és Betsabé (2Sám 11,1-12,23)

14.

Szentírási részek a 7.8. és 10. parancsokhoz: 7. és 10. parancsolat – Nabot szőlője (1Kir 21) Gechászi, Elizeus szolgájának kapzsisága és bűnhődése (2Kir 5,19-27) 8. parancsolat – A Nagytanács elhatározza Jézus halálát (Jn 11,45-57; Mk 14,56-64)

9. osztály 1.

Alapfogalmak:

sugalmazás,

kánon,

kanonizáció,

apokrif,

kinyilatkoztatás,

üdvtörténet 2.

Biblia: felépítése, szerkezete, műfajok a Szentírásban

3.

Ószövetségi Szentírás könyvei: Tóra, Történeti könyvek, Bölcsességi könyvek, Prófétai könyvek

4.

A világ és benne az ember teremtése (Ter 1,1-2,25)

5.

A bűnbeesés (Ter 3,1-24)

6.

Káin és Ábel (Ter 4,1-16)

7.

Noé és a vízözön (Ter 6,1-9,17)

8.

Ábrahám: meghívása, szövetség Istennel, Izsák az ígéret gyermeke, Izsák,

mint

Jézus előképe, Ábrahám próbatétele (Ter 12,1-19,29; Ter 21,1-21,21; Ter 22,1-19) 9.

Ézsau és Jákob: elsőszülöttség, áldás, Jákob családja (Ter 25,19-34; Ter 27,1-30,24; Ter 2,23-33,20) 136

10.

József története (Ter 37,1-45,28)

11.

Mózes születése, meghívása és a kivonulás eseményei (Kiv 1,1- 14,31)

12.

Pusztai vándorlás (Kiv 15,22-17,16)

13.

10 parancsolat és a szövetségkötés (Kiv 19,1-20,26; 24,1-18)

14.

Józsue: Jerikó elfoglalása és a honfoglalás (Józs 2,1-3,17; 6,1-27)

15.

Bírák kora: Gedeon, Sámson, Sámuel időszaka (Bír 2,11-23; 6,1-7,25; 13, 1-16,31)

16.

Királyok kora: Saul, Dávid, Salamon uralkodásának főbb jellemzői

17.

Illés prófétai küldetése

18.

Izajás kora és prófétai könyve

19.

Jeremiás kora és prófétai küldetése

20.

Ezekiel, a látnok próféta

21.

Zsoltárok műfaja és könyve

22.

Jónás könyve

10. osztály 1.

A vallás

2.

A nagy világvallások jellemzői: kereszténység, zsidó vallás, iszlám,

hinduizmus,

buddhizmus 3.

Újszövetségi Szentírás kialakulása, szerkezete

4.

Evangéliumok általános jellemzői

5.

Jézus történelmi kora

6.

Jézus születése, gyermeksége

7.

Keresztelő Szent János

8.

Miatyánk és a Boldogságok értelmezése

9.

Jézus találkozásai: apostolok meghívása, Mária Magdolna, a bűnbánó asszony, Zakeus, a házasságtörő asszony

10.

Isten Országának példabeszédei: Az elrejtett kincs (Mt 13,44), Magvető (Mk 4,132), Tékozló fiú (Lk 15,11-32)

12.

Jézus csodái: Jézus egy napja (Mk 1,21-39), Jairus lányának feltámasztása (Mk 5,21-5,43), A vihar lecsendesítése (Mk 4,35-41), A négy barát (Mk 2,1-12), Bartimeus meggyógyítása (Mk 10, 46-52)

13.

Jézus utolsó napjai: Utolsó vacsora, kereszthalál és feltámadás

14.

Pünkösd eseménye, az első keresztények élete 137

15.

Szent Pál megtérése, levelei

16.

Jelenések könyvének tanítása dióhéjban

11. osztály 1.

Az Ószövetségi nép történetének fő mozzanatai Ábrahámtól Jézus Krisztus születéséig

2.

Az első pünkösd, az egyház születése

3

Az apostoli kor Egyházának jellemzői

4.

A kereszténység terjedése, Szent Pál hittérítő munkája

5.

Keresztényüldözések a Római Birodalomban, István diakónustól a konstantini fordulatig.

6.

A milánói ediktum, Nagy Konstantin és Nagy Theodosius kora

7.

Egyházatyák kora: Római Szent Kelemen, Antióchiai Szent Ignác, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos

8.

A szerzetesség kialakulása (remeték, Szent Benedek)

9.

Ókori egyetemes zsinatok: Nicea, Konstantinápoly, Efezus, Kalkedon

10.

Egyház a középkorban: a Pápai Állam kialakulása, a clunyi reform, VII. Gergely és az invesztitúraharc

11.

A görög és a latin egyház szétválása (előzmények, okok, események)

12.

Az iszlám és a keresztes hadjáratok

13.

A pápák avignoni fogsága és a nyugati egyházszakadás

14.

Középkori szerzetesrendek: Domonkos rend, Ferences rend, Ciszterci rend, Karthauzi rend

15.

Árpád házi királyok egyházszervező tevékenysége (Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla)

16.

Magyar szentek a középkorban: Szent Imre, Szent Gellért, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga

17.

Reformáció: előzmények, okok, Luther tanítása, Kálvin tanai, anglikán egyház létrejötte

18.

A katolikus megújulás és a Tridenti Zsinat

19.

Szerzetesrendek a megújulás szolgálatában: Jezsuita Rend, Sarutlan Karmeliták Rendje, Oratoriánus Kongregáció, Szalézi Társaság, Angolkisasszonyok, Piaristák

20.

Magyarország a reformáció és a katolikus megújulás korában (Pázmány Péter) 138

21.

A felvilágosodás és az Egyház. Az Egyház a francia forradalomban

22.

A magyar Egyház helyzete a XVIII. században: Mária Terézia, II. József

23.

A XIX. század nagy szentjei: Vianney Szent János, Bosco Szent János, Szent Bernadett

24.

I. Vatikáni zsinat

25.

A magyar katolikus egyház helyzete 1848 és 1914 között.

26.

A XX. század magyar vértanúi, hitvallói: Kaszap István, Batthyany-Strattmann László, Apor Vilmos, Mindszenty József, Brenner János

27.

II. Vatikáni Zsinat és pápái

28.

II. János Pál pápa

29.

Ökumenikus törekvések

139

REFORMÁTUS HITTAN 5. évfolyam •Isten döntése: a világ teremtése (1Móz 1,1-2,4) •Az első emberpár és a bűneset (1Móz 2,4-25; 1Móz 3) •Bábel tornya (1Móz 11,1-9) •Mindent szabad nekem? (1Kor6,9-13) (Bábel tornya) •Isten követei, a próféták; az ország kettészakadása (1Kir 11,26-12,19) •Illés próféta (1Kir 17,1-7; 18,20-46) •Illés és a sareptai özvegy (1Kir 17,8-24) •Elizeus próféta (2Kir 2,1-18) •Elizeus és Naamán (2Kir 5,1-19) •Dániel Babilonban: a király álma (Dán 2) •Három ifjú a tüzes kemencében (Dán 3,1-27) •Adventi várakozás az ószövetségben (Zak 9,9) •Az ószövetségi próféták Jézus eljöveteléről (Ézs 7,14; 9,1-6; 11,1-10; Mik 5,13) •Keresztelő János prófétai működése (Lk 3,1-18) •Jézus Krisztus megkeresztelkedése (Mt 3,13-17) 6. évfolyam •1. parancsolat –Az egyiptomi szabadulás története (2Móz 14,15-31) •2. parancsolat –Az aranyborjú (2Móz 32), •3. parancsolat –Dávid és Góliát (1Sám 17) •4. parancsolat –Salamon templomot épít az úrnak (1Kir 6; 8,22-61) •5. parancsolat –Dávid és Absolon (2Sám 15,1-16) •6. parancsolat –Káin és Ábel (1Móz 4,1-16) •7. parancsolat –Dávid és Betsabé (2Sám 11,1-12,23) •8. parancsolat –Géházi kapzsisága és bűnhődése (2Kir 5,19-27) •9. parancsolat –A Nagytanács elhatározza Jézus halálát (Jn 11,45-57; Mk 14,56-64) •10. parancsolat –Nábót szőlője (1Kir 21) •Jézus és a Tízparancsolat (Mt 12,9-14; Lk 10,25•Jézus a megdicsőülés hegyén (Mt 17,1-8) •Az adós szolga példázata (Mt 18,21-35) 140

•Jézust nem fogadják be egy samáriai faluban (Lk 9,51-56) •A tékozló fiú példázata (Lk 15,11-32) 7. évfolyam •Ézsaiás próféta elhívása (Ézs 6) •Jeremiás próféta elhívása (Jer 1,1-10; 1,17-19) •Aki Isten népét választja (Ruth) •Mária éneke (Lk 1,46-56) •Jézus a boldog életről tanít (Mt 5,3-10) •A nagy parancsolat (Lk 10,38-42) •Jézus önmagáról tanít: „én vagyok” mondások (Jn 6,35. 51; 8,12; 10,7-15;11,25) •A tíz szűz példázata (Mt 25,1-13) •A bolond gazdag (Lk 12,16-21) •Jézus a tengeren jár, (Mt 14,22-33) •A kapernaumi százados szolgája (Lk 7,1-10) •Jézus Nikodémus (Jn 2,23-3,21) •A házasságtörő nő (Jn 8,1-11) •Pál apostol missziói útjai (Apcsel 14,8-18; 16,1-10; 19,1. 23-40) •Magyar protestánsok a magyar irodalomban 8. évfolyam •Gedeon története (Bír 6-7) •Mária és Márta (Lk 10,38-42) •A szeretet himnusza (1Kor 13) •Jeremiás a fazekasnál (Jer 18,1-11) •Jézus tanít: só és világosság (Mt 5,13-16) •A talentumok példázata (Mt 25,14-30) •A gazdag ifjú (Lk 18,18-27) •Búza és konkoly példázata (Mt 13-24-30; 13,36-43) •A szőlőmunkások példázata (Mt 20,1-16) •A megszállott fiú meggyógyítása (Mk 9,14-29) •A templom megtisztítása (Jn 2,13-24) •Jézus és a samáriai asszony (Jn 4,1-42) 141

•Gyógyítás a Bethesda tavánál (Jn 5,1-15) •Jézus heródes előtt (Lk 23,6-12) •Tanítás a feltámadásról (1Kor 15) •A Lélek gyümölcse (Gal 5,16-25) •Az első és a második advent (Jel 22,6-21) •Isten népéhez tartozom. A református egyház felépítése •Gyülekezetem élete és működése ma •Reformátusok határainkon túl •Áldássá lenni: önkéntesség a Magyar református egyházban •Férfiak Isten szolgálatában: Kiss Ferenc, Ravasz László, Martin Luther King •Nők Isten szolgálatában: Zsindelyné Tüdős Klára, példaképek a környezetünkben •Az MRE missziós tevékenysége •Misszionáriusok régen és ma, Molnár Mária 9. évfolyam (Bibliaismeret - Ószövetség) 1. A teremtéstörténet 2. A bűneset 3. Ábrahám elhívása 4. Jákób és Ézsau 5. Mózes és az Egyiptomból való szabadulás 6. A pusztai vándorlás 7. Bírák kora 8. Ruth könyve 9. Dávid története 10. Jób könyve 11. Zsoltárok könyve 12. Ézsaiás próféta 13. Jeremiás próféta 14. Dániel próféta 15. Jónás próféta 10. évfolyam (Bibliaismeret –Újszövetség) 1. Az Újszövetség könyveinek felsorolása 142

2. Jézus Krisztus születése, származása és gyermekkora 3. Jézus megkeresztelkedés és megkísértése 4. Jézus tanítványai 5. A Hegyi beszéd tartalma 6. Jézus példázatai 7. Jézus „én vagyok” kezdetű kijelentései 8. Jézus gyógyításai 9. Jézus uralma a természet és a halál felett 10. Jézus Krisztus János evangéliumában 11. Virágvasárnaptól húsvétig: a nagyhét eseményei 12. Mennybemenetel és missziói parancs 13. Jézus követői: a pünkösd története és az első gyülekezet élete 14. Pál apostol élete, missziói útjai 15. Mit jelent napjainkban Jézus tanítványának lenni 11. évfolyam (Egyháztörténet) 1. Az ősegyház útja az államvallásig 2. Az egyetemes zsinatok és a pápaság 3. Szerzetesek, eretnekek, elő-reformátorok 4. A reformáció kora, Luther, Kálvin 5. A honfoglaló magyarok vallása: források és hipotézisek 6. A keresztyénség felvétele Magyarországon 7. A pápaság és a középkori egyház 8. A reformáció kora 9. A protestantizmus Anglia és Hollandia történelmében 11. A keresztyén egyház a XX. sz. megpróbáltatásai között 12. A keresztyénség felvétele Magyarországon 13. A reformáció százada Magyarországon 14. Ellenreformáció és vallási türelem 15. Magyarországi felekezetek 12. évfolyam (Dogmatika és etika) 1. Bevezetés a református hittan rendszerébe, alapfogalmak 2. Isten kijelentése 143

3. Az Ige hármas alakja, Sola Scriptura 4. A hit –Sola Fide 5. A Szentháromság Isten 6. A Teremtő Isten, Mindenható Atya, Isten gondviselése 7. A bűn kérdése 8. A Megváltó Isten –Sola Gratia, Solus Christus 9. A sákramentumok: keresztség és úrvacsora 10. A Szentlélek Isten személye és munkája 11. Törvény és evangélium 12. Az anyaszentegyház 13. Az eljövendő világ és örök élet 14. A szeretet kettős nagy parancsolata 15. A Tízparancsolat etikai konzekvenciái

144

ÉNEK-ZENE 5. évfolyam I. A magyar népzene: –

Új és régi stílusú népdalok éneklése és jellemzői.

–

Népi hangszerek (duda, tekerő, cimbalom, citera).

–

Hagyományok, szokások.

–

Népdalgyűjtők.

–

Feldolgozások.

-

–Gyermekdalok (kánonok), más népek dalai.

A tanuló tudjon 13 dalt emlékezetből, tisztán, érthető szövegkiejtéssel, pontos ritmusban elénekelni II. Elméleti ismeretek –

Ritmikai elemek: a tizenhatod értéke, írása, szünetjele, kis éles és nyújtott.

–

ABC-s hangok neve a vonalrendszerben (G-kulcs).

–

Hangközök: T1 – T4 – T5 – T8.

–

Hétfokú hangsorok: Dúr – moll: 1b előjegyzéssel.

–

Előadási jelek

III. Zenetörténeti korok, ismeretek –

a középkor egyházi és világi zenéje (gregorián ének, trubadúr zene),

–

a reneszánsz zenéje:

–

motetta, madrigál,

–

polifónia, homofónia,

–

Palestrina, Lassus,

–

a barokk muzsika:

–

menüett,

–

prelúdium, fúga, szvit, versenymű,

–

opera, oratórium, kantáta,

–

Purcell, Vivaldi, Bach, Händel,

–

a barokk zenekar hangszerei,

–

az orgona.

A tanuló tudjon a három korszakból egy-egy éneket szépen, finoman, halkan megszólaltatni 145

6. évfolyam I. A Magyar népzene –

magyar népdalok és népszokások dallamai,

–

jellemző stílusjegyek,

–

Olsvai Imre és “Somogyország”; Békefi Antal és Vas megye,

–

feldolgozások,

–

más népek dalai

A tanuló tudjon 9 magyar népdalt emlékezetből, karakteresen énekelni, a dallam és a szöveg egységének megteremtésével II. Magyar történeti énekek –

a XVI. sz. zenéje:

–

Tinódi Lantos Sebestyén,

–

a lant,

–

korabeli dallamok,

–

a kuruc kor zenéje:

–

történelmi háttér,

–

melodiáriumok, gyűjtemények,

–

korabeli dalok és táncok,

– a tárogató. A tanuló tudjon különböző korokból 7 magyar történeti éneket hangulatosan, érthető szövegmondással elénekelni III. Elméleti ismeretek –

Ritmikai elemek:

–

a triola

–

felütés – AUFTAKT, csonka ütem,

–

Módosítások:

–

jelek: kereszt (#) felemel,

–

bé (b) leszállít,

–

feloldó ( )

–

hangok: megnevezése,

–

kottázási módja,

–

Dúr és moll hangsorok lejegyzése 1 # előjegyzéssel. 146

–

Hangközök felismerése és megnevezése:

–

(k2, N2, k3, N3)

Szekund terc IV. Zenetörténeti ismeretek –

A XVIII. sz. zenéje:

–

A Bécsi klasszicizmus.

o

A kor: megnevezése,

o

jelentősége,

o

formái (triós, szonáta),

o

műfajai (szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus opera),

o

zeneszerzői (Haydn, Mozart, Beethoven) és alkotásai.

Dinamikai jelek, meghatározások: crescendo, decrescendo, pianissimo (pp), piano (p), mezzoforte (mf) forte (f), fortissimo (ff). Zenei együttesek: –

vonósnégyes,

–szimfonikus zenekar A tanuló tudjon 7 klasszikus dalt szépen, a megfelelő tempóban is dinamikával énekelni 7. évfolyam I. A Magyar népzene –

a népdalgyűjtés,

–

új és régi stílusú népdalok: dallami elemzése, szerkezeti felépítése,

előadásmódjai. –

a ballada,

–

feldolgozások.

A tanuló tudjon 10 magyar népdalt énekelni, az érzelmi tartalmak, hangulatok és karakterek megjelenítésével II. Elméleti ismeretek –

Hangközök:

–

szext – k6, N6,

–

szeptim – k7, N7,

–

Előjegyzések

–

2 kereszt, 147

–

2 bé,

– Előadási jelek, zenei szakkifejezések III. A romantika kora –

a kor: – elnevezése,

–

történelmi háttere,

–

jellemző jegyei,

–

műfajai: népies műdal, verbunkos, rapszódia, programzene, a romantikus dal,

nemzeti opera, – zeneszerzők: Erkel, Liszt, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner – a romantikus nagy zenekar. A tanuló tudjon 11 romantikus dalt, kellemes hangvétellel, kifejező előadásmóddal énekelni 8. évfolyam I. Magyar és más népek zenéje –

a magyar népzenei dialektusok,

–

új és régi stílusú népdalok,

–

éneklése,

–

elemzése,

–

dramatikus megjelenítése,

–

tánclépésekkel, motívumokkal, ostinato ritmussal történő kísérése,

–

Bartók Béla élete, művei,

–

Barsi Ernő népzenei munkája,

–

–Más népek népzenéjének dalai és jellemzői

A tanuló tudjon 10 újonnan tanult dalt énekelni, egyéni előadásban II. Elméleti ismeretek: –

ritmus:

–

nevek,

–

értékek,

–

képletek,

–

szolmizálás:

–

relatív és,

–

abszolút névvel, 148

–

hangközök,

–

hangsorok,

–

–zenei írás.

III. A XX. század zenéje –

dalok, énekes szemelvények,

–

irányzatok:

–

impresszionizmus,

–

neoklasszicizmus,

–

folklorizmus,

–

elektronikus zene,

–

dzsessz,

–

könnyűzene,

–

zeneszerzők

–

Bartók, Kodály, Weiner, Kurtág, Petrovics, Szokolay, Durkó, Kocsár, Orbán,

Balassa, Pongrácz, –

Debussy, Ravel, Stravinszky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján,

Britten,

Penderecki, –

–Gershwin, Beatles, Presley, Webber, Szörényi

A tanuló tudjon 5 dalt emlékezetből zeneileg igényesen, kifejezően megszólaltatni 9. évfolyam I. A Magyar népzene - A magyar népzene sajátosságai, jellemvonásai - Régi réteg, ütempáros dalok, régi stílusú dallamok (pszalmodizáló dalok, siratók, sirató típusú strófikus dalok.) - Új stílusú dalok; vegyes osztályú dalok. (Dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, szótagszám, előadási mód, esetlegesen a népdalhoz fűződő népszokások.) - Népi hangszerek, a főbb tájegységek ismerete A tanuló tudjon 10 újonnan tanult dalt énekelni, egyéni előadásban II. Elméleti ismeretek – Alapvető dinamikai jelek, tempójelzések ismerete – Ismert

ritmuselemek,

ritmusképletek,

metrumok

megszólaltatása. Felütés, 6/8, 3/4 gyakorlása 149

biztos

felismerése,

pontos

– Zenei szerkesztésmódok, visszatérő formák társítása más művészeti ágakhoz (vizuális kultúra, mozgáskultúra, irodalom, nyelvi játékok, képző-iparművészet, építészet) – Dúr-moll hangsorok alkalmazása 3# 3b-ig (ismeret szintjén 7#, 7b) – Szólamok elrendeződésének ismerete vokális művek kottájában, hangszeres kottában – A partitúra fogalma – Violinkulcs, basszuskulcs (utóbbi ismeret szintjén) – Pentaton hangsor – Modális hangsorok III. Zenetörténeti korok, ismeretek Középkor A gregorián meghatározása, sajátságai. Gregorián műfajok, formák. A hangjegyírás. Arezzoi Guido munkássága (vonalrendszer, szolmizáció).Középkori világi zene: lovagi kultúra: trubadúrok, trouvére-ek, Minnesang, Meistergesang. Műfajok, középkori hangszerek. A gótika zenéje: a többszólamúság (a Notre Dame-i iskola, orgánumok, egyéb többszólamúság.) Reneszánsz Művészetek és zene a reneszánsz korban. A reneszánsz énekes egyházi zenéje: műfajok, technika. A reneszánsz énekes világi zenéje: műfajok, alapelvek. Reneszánsz zeneszerzők; reneszánsz hangszerek. A hangszerek fejlődése. A magyar reneszánsz. Barokk Vokális műfajok. Művészetek és zene a barokk korban. Barokk zeneszerzők. Vokális műfajok: madrigál, opera, oratórium, passió, kantáta. J. S. Bach: Máté-passió; G. F. Händel: Messiás. Billentyűs hangszerek a barokk korban. Hangszeres műfajok: a rondó felépítése, képviselői. A prelúdium és a fúga. A fúga leggyakoribb kísérőműfajai J. S. Bach művészetében. (Toccata, passacaglia stb.)A barokk zenekar. A barokk zenekar felépítése, a continuo szerepe, hangszerei. Barokk zenekari hangszerek. A concerto (concerto grosso, concerto solo), példa a műfajra. Bach, Händel és Vivaldi concerto-zenéje. A szvit eredete, felépítése. Bach és Händel szvitjei. A rokokó és bécsi klasszicizmus Művészet és zene a felvilágosodás korában. Rokokó zeneszerzők. A bécsi klasszicizmus. Haydn, Mozart, Beethoven. Formai sajátságok: a periódus és a szonátaforma. Hangszeres műfajok: A szonáta felépítése. A vonósnégyes; Haydn vonósnégyesei. A 150

klasszikus versenymű.Mozart versenyművei. A szimfónia. Beethoven szimfóniája. Beethoven V. (Sors) szimf.;IX. szimfónia (Örömóda). A szimfonikus zenekar. A klasszikus dal; Haydn, Mozart és Beethoven dalai. A requiem. A klasszikus opera. Mozart operái. Figaro lakodalma (házassága) 10. évfolyam I. A Magyar népzene - A magyar népzene sajátosságai, jellemvonásai - Népzenekutatás - A magyar népzene dialektusterületei - Jeles napok - Betyárdalok - Régi és új stílusú népdalok - Lakodalmi énekek - Katonadalok - A népi zenekar hangszerei A tanuló tudjon 10 újonnan tanult dalt énekelni, egyéni előadásban II. Elméleti ismeretek – Alapvető dinamikai jelek, tempójelzések ismerete – Ismert

ritmuselemek,

ritmusképletek,

metrumok

biztos

felismerése,

pontos

megszólaltatása. Felütés, 6/8, 3/4 gyakorlása – Zenei szerkesztésmódok, visszatérő formák társítása más művészeti ágakhoz (vizuális kultúra, mozgáskultúra, irodalom, nyelvi játékok, képző-iparművészet, építészet) – Dúr-moll hangsorok alkalmazása 3# 3b-ig (ismeret szintjén 7#, 7b) – Szólamok elrendeződésének ismerete vokális művek kottájában, hangszeres kottában – Pentaton hangsor – Modális hangsorok – Kromatika, disszonancia, aszimmetrikus ritmus – A verbunkosból eredő ritmika – Dodekafónia III. Zenetörténeti korok, ismeretek Romantika 151

A romantika művészete, Európa a romantika korában. Általános jellemzők, eszmék Zenei stílusjegyek Romantikus zeneszerzők. A korai romantika: Schubert zenéje. A romantikus dal; a dalciklus. Schubert, Schumann dalai. (Schubert: Winterreise-, Die schöne Müllerindalciklusok; Erlkönig. Schumann: Dichterliebe.) Romantikus zongoramuzsika A zongorazene kifejezésmódja, ismertetőjelei a romantikában. Formák, műfajok. Schumann, Chopin Liszt zongorazenéje. (Schumann: Carnaval.) A romantika szimfonikus zenéje A romantikus szimfonikus zenekar felépítése. A szimfonikus költemény; Liszt szimfonikus költeményei. (Les Préludes). A programzene. Liszt programzenéi. (Haláltánc). Mussorgsky: Egy kiállítás képei. A romantikus opera Olasz opera: Verdi élete, munkássága, operái. Német opera: R. Wagner élete, eszméi. Gesammtkunstwerk, zenedráma. Operái. A romantika kora Magyarországon Előzmények: XVIII. Század: a verbunkos zene. Képviselői, a verbunkos eredete, jellegzetes vonásai, táncai. Hangszeres zene: Rózsavölgyi Márk. A romantika magyarműfajai: népies műdal (magyar nóta), népszínmű. A magyar(os) zene problémája. Erkel Ferenc élete és munkássága. A nemzeti opera. Erkel Ferenc: Bánk bán. Századforduló XIX./XX. század fordulója, Franciaország. Impresszionizmus. Társművészeti párhuzamok. C. Debussy és M. Ravel élete, zenéje, főbb művei. Debussy: A tenger; Ravel: Bolero. XX. századi és kortárs zene Magyarország századvégi zenei helyzete. A folklorizmus Magyarországon. Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán munkássága. Népdalgyűjtő utak; az új zenei terv.Kodály élete és munkássága. A Kodály-koncepció. Kodály hangszeres zenéje: Nyári este, Háry-szvit. Kórusművek. Kodály színpadi és zenekari művei. Psalmus Hungaricus.Bartók élete és munkássága. Zongorazenéje. Bartók: Concerto; Cantata profana; A Kékszakállú herceg vára. Kodály és Bartók magyar kortársai. A XX. sz. főbb zenei irányzatainak megnevezése, képviselői Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása

152

EGYHÁZI ÉNEK 5. évfolyam Tankönyv: Református Énekeskönyv Egyházi év ünnepei Református énekeskönyv felosztása Műfaji meghatározás: zsoltár, dicséret Genfi zsoltárok 23. Az Úr énnékem őriző pásztorom… 46. Az Isten a mi reménységünk (Reformáció ünnepe) 66. Örvendj egész föld az Istennek… 81. Örvendezzetek az erős Istennek… 84. Ó, seregeknek Istene… 105. Adjatok hálát az Istennek… Nemzeti ünnepeink (október 6., október 23.) 385. Keserves szívvel Magyarországban… 399. Ímhol vagyok édes Uram, Istenem… Reformáció ünnepe 380. Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege… Az istentisztelet részeinek énekei Kezdő: 167. Jöjj mondjunk hálaszót… Szentlélekért könyörgő: 370. Jövel, szentlélek Úristen… Záró: 196. Mondjatok dicséretet… Adventi és karácsonyi énekek 301. Új világosság jelenék… 316/1.2. Az Istennek szent angyala… 318. Jer, mindnyájan örüljünk… Napszaki imádságok 491. A nap immár felvirradván… 488. Szent vagy, szent vagy, szent vagy… 500. Krisztus, ki vagy nap és világ… 503. Már nyugosznak a völgyek… Nagyheti és húsvéti énekek: 153

337. Paradicsomnak te szép élő fája… 185. Krisztus feltámadott… 9. évfolyam (nyolcosztályos) Tankönyv: Református Énekeskönyv Egyházi év ünnepei Református énekeskönyv felosztása Műfaji meghatározás: zsoltár, dicséret Genfi zsoltárok 23. Az Úr énnékem őriző pásztorom… (A zsoltárok – Biblia és énekeskönyv (szöveg párhuzamok)) 25. Szívemet hozzád emelem… 42. Mint a szép híves patakra… (A zsoltárok – Biblia és énekeskönyv (szöveg párhuzamok)) 65. A Sionnak hegyén, Úr Isten… (A zsoltárok üzenete) 66. Örvendj egész föld az Istennek…(A zsoltárok üzenete) 81. Örvendezzetek az erős Istennek… 84. Ó, seregeknek Istene… 89. Az Úrnak irgalmát örökké éneklem… 105. Adjatok hálát az Istennek… 134. Úrnak szolgái mindnyájan… Nemzeti ünnepeink (október 6., október 23.) 385. Keserves szívvel Magyarországban… 399. Ímhol vagyok édes Ura, Istenem… Hitharc és szabadságharc 380. Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege… Katonaének Bocskai fejedelemhez Reformáció ünnepe 90. Tebenned bíztunk eleitől fogva… 390. Erős vár a mi Istenünk… Az istentisztelet részeinek énekei Kezdő, invokációs: 151. Uram Isten, siess…, 161.Siess, keresztyén, lelki jót hallani…, 378. Adjunk hálát mindnyájan…, 165. Itt van Isten köztünk… 154

Szentlélekért könyörgő: 370. Jövel, szentlélek Úristen… Imádság, bűnbánat: 475. Imádkozzatok és buzgón kérjetek… Úrvacsora alatti: 440. Jer, lássuk az Úr keresztjét… Úrvacsora utáni: 447. Uram, bocsássad el… Hálaadó: 225. Nagy hálát adjunk az Atya Istennek… Záró: 195. Áldjuk Istent, végével…,196. Mondjatok dicséretet… Magyar zsoltárparafrázisok 236. Mindenek meghallják… 254. Mindenkoron áldom az én Uramat… 255. Mely igen jó az Úr Istent dicsérni… Adventi és karácsonyi énekek 301. Új világosság jelenék… 312. Várj, ember szíve készen… 315/1.2. Krisztus Urunknak áldott születésén… 316/1.2. Az Istennek szent angyala… 318. Jer, mindnyájan örüljünk… 326/1.2 Dicsőség mennyben az Istennek… Bűnbánati énekek 220. Bocsásd meg Úr Isten, ifjúságomnak vétkét… 460. Amint vagyok, sok bűn alatt… Nagyheti és húsvéti énekek 337. Paradicsomnak te szép élő fája… 341. Ó Krisztusfő, te zúzott… 185. Krisztus feltámadott… 353.Krisztus feltámada… Áldozócsütörtöki és pünkösdi énekek 358. A Krisztus mennybe felméne… 374. A pünkösdnek jeles napján… 463. Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám… A Szentháromság énekei 241. Szent vagy örökké… Az iskola választott énekei: 151. Uram Isten siess… 155

278/8. Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás… 487/2. Szívből könyörgök néked…. Himnusz Szózat 11. évfolyam – művészetek- egyházi ének modul Református Énekeskönyv, Az Úrnak zengjen az ének (ié.) Egyházi év ünnepei Református énekeskönyv felosztása Műfaji meghatározás: zsoltár, dicséret Az iskola választott énekei: 151. Uram Isten siess… 178. Dicsőség az Atyának… 278/8. Dicséret, dicsőség, tisztesség és hálaadás… 487/2. Szívből könyörgök néked…. Himnusz Szózat Nemzeti ünnepeink (október 6., október 23., március 15.) 385. Keserves szívvel Magyarországban…(ié.276.) 399. Ímhol vagyok édes Ura, Istenem.. ié. 288.Nemzeti dal Hitharc és szabadságharc 380. Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege… Katonaének Bocskai fejedelemhez (ié.299.) Reformáció ünnepe 90. Tebenned bíztunk eleitől fogva… 390. Erős vár a mi Istenünk… 68/393. Hogyha felindul/Ne csüggedj el… Az istentisztelet részeinek énekei Kezdő, invokációs: 151. Uram Isten, siess…, 161.Siess, keresztyén, lelki jót hallani…, 378. Adjunk hálát mindnyájan…, 165. Itt van Isten köztünk… Szentlélekért könyörgő: 370. Jövel, szentlélek Úristen… Imádság, bűnbánat: 475. Imádkozzatok és buzgón kérjetek… 156

Úrvacsora alatti: 440. Jer, lássuk az Úr keresztjét…, 213. Mindenható Úr Isten…, 445. Szólsz hozzám Istenem… Úrvacsora utáni: 447. Uram, bocsássad el… Hálaadó: 225. Nagy hálát adjunk az Atya Istennek… Záró: 195. Áldjuk Istent, végével…, 196. Mondjatok dicséretet…, 198. Ti keresztyének, dicsérjétek Istent…, 200. Ó, maradj kegyelmeddel…. Bűnbánati énekek 205. Ne szállj perbe énvelem… 215. Eltévedtem mint juh… 220. Bocsásd meg Úr Isten, ifjúságomnak vétkét… 460. Amint vagyok, sok bűn alatt… Adventi és karácsonyi énekek 301. Új világosság jelenék… 312. Várj, ember szíve készen… 315/1.2. Krisztus Urunknak áldott születésén… 316/1.2. Az Istennek szent angyala… 318. Jer, mindnyájan örüljünk… 326/1.2 Dicsőség mennyben az Istennek… Genfi zsoltárok 23. Az Úr énnékem őriző pásztorom… (A zsoltárok – Biblia és énekeskönyv (szöveg párhuzamok)) 25. Szívemet hozzád emelem… 33. Nosza istenfélő szent hívek… (zsoltárok zenetörténeti megjelenései) 42. Mint a szép híves patakra… (A zsoltárok – Biblia és énekeskönyv (szöveg párhuzamok)) 65. A Sionnak hegyén, Úr Isten… (A zsoltárok üzenete) 66. Örvendj egész föld az Istennek…(A zsoltárok üzenete) 68. Hogyha felindul az Isten…(A zsoltárok üzenete) 81. Örvendezzetek az erős Istennek… 84. Ó, seregeknek Istene… 89. Az Úrnak irgalmát örökké éneklem… 105. Adjatok hálát az Istennek… 121. Szemem a hegyekre vetem…(zsoltárok zenetörténeti megjelenései) 157

134. Úrnak szolgái mindnyájan… Magyar zsoltárparafrázisok 236. Mindenek meghallják… 254. Mindenkoron áldom az én Uramat… 255. Mely igen jó az Úr Istent dicsérni… 263. Mikoron Dávid… 273. Az Úr Istent magasztalom… ié.124. Áldj meg minket Úr Isten… Biblia és az énekeskönyv (szöveg párhuzamok) 157. Könyörülj rajtunk, Úr Isten… 158. Ha te meg nem tartasz… Nagyheti és húsvéti énekek 337. Paradicsomnak te szép élő fája… 341. Ó Krisztusfő, te zúzott… 185. Krisztus feltámadott… 353.Krisztus feltámada… Áldozócsütörtöki és pünkösdi énekek 358. A Krisztus mennybe felméne… 369. Jövel, Szentlélek Úr Isten… 370. Jövel, Szentlélek Úristen… 373. Jövel, teremtő Szentlélek… 374. A pünkösdnek jeles napján… 463. Isten élő Lelke jöjj, áldva szállj le rám… Szentháromság énekei ié. 148. Áldunk téged Istenünk…

158

ETIKA 11. évfolyam Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága. A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magunkért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága. Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a 159

biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban.

160

FILOZÓFIA 12. évfolyam A filozófia fogalma, tárgya, eredete. A filozófia és a többi tantárgy kapcsolódási pontjainak összefoglalása. A filozófia, a vallás, a művészetek és a tudományok közös és eltérő jellemzőinek felismerése. A tudományterületek létrejöttéhez viszonyított filozófia elsődlegességének és reflexív jellegének megértése. A filozófia ágainak megismerése. A filozófiai kérdésfeltevés történeti változatainak értelmezése. államelméletek, utópiák, társadalmiszerződés-elméletek a felvilágosodás korában (Hobbes, Locke, Rousseau stb.) Szocializmus, Marx A konzervativizmus A társadalmi igazságosság és méltányosság kortárs elméletei. A világ megismerésére, szerkezetének leírására irányuló első filozófiai törekvések. Az ismeretelmélet hagyományát kijelölő platóni és arisztotelészi tanok. A hit és a tudás összeegyeztetésének középkori kísérletei. A tapasztalás és gondolkodás lehetőségeinek és korlátainak vizsgálata a felvilágosodás idején. Kant „kopernikuszi fordulata”. Az életfilozófusoknak az egyéni tudat és a világ viszonyára vonatkozó elméletei. A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése. Az elérhető boldogság Szókratész, a sztoikusok és az epikureusok szerint. Arisztotelész erényetikája. A szabad akarat és a rossz kérdései Szent Ágostonnál. A predestináció tana. Protestantizmus. Kant kötelességetikája. A szabadság fogalma - Hegel Az értékteremtő ember és a hatalom akarása Nietzschénél. Egzisztencialista etika: szabadság, választás, felelősség, szorongás (Kierkegaard, Heidegger, Sartre, Jaspers). 161

A keresztény teológia és az antik filozófia kapcsolata (patrisztika és skolasztika). Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai. A felvilágosodás vallásfilozófiai irányzatai (ateizmus, deizmus, panteizmus).

162

KATONAI ALAPISMERETEK Négy évfolyamos képzés 9. évfolyam

Magyarország biztonság-és szövetségi politikája Magyarország biztonságpolitikai környezete Témák A hazánkat fenyegető biztonsági tényezők Biztonsági kihívások a világban, a globalizáció és annak hatásai NATO létrejötte bővítésének állomásai, fontosabb szervei és feladatai Terrorizmus elleni küzdelem Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai ENSZ tevékenysége a válságövezetben Magyar Honvédség Témák Magyar Honvédség felépítése és vezetése Katonai kötelékek jellemzői A harci, támogató és kiszolgáló-támogató erők felosztása és feladatai Szerződéses katonák kiképzése Magyar Honvédség részvétele a NATO és ENSZ missziókban Korunk háborúinak jellemzői Témák A modern háborúk jellemzői A különleges egységek jellemzői és feladatai 10. évfolyam

Térkép-és tereptani alapismeretek Tereptani alapismeretek Témák A terep alkotóelemei Terep –és tájtípusok Térképismeret Témák Vetületi alapismeretek Az UTM vetületi koordináta rendszere A földrajzi koordináta rendszer Az MGRS azonosító rendszer Tájékozódás terepen Témák A terepi tájékozódás alapjai Tájékozódás a terepen térképpel

163

11. évfolyam

Általános katonai ismeretek Az általános harcászat alapfogalmai Témák A harc fogalma, kategóriái, a támadás és védelem alapjai A katonák tevékenysége a harcmezőn A béketámogató műveletek alapjai Témák A béketámogatás kialakulása és feladatai A nem háborús műveletek, felosztása és jellemzésük A lőelmélet alapjai Témák A lövészlőszerek felépítése és jellemzői A lövedék röppályájának elemei A lövés Túlélési ismeretek Témák A túlélés alapelvei Menedékkészítés A tűzgyújtás, vízszerzés és élelemszerzés módszerei ABV védelmi alapismeretek Témák Nukleáris fegyverek A biológiai harcanyagok jellemzői és felosztása A vegyi fegyverek általános jellemzői és felosztása A védekezés lehetőségei az ABV-fegyverek hatásai ellen Haditechnikai ismeretek Témák Az AK-63 gépkarabély részei, működése és jellemző adatai A 96M P9RC Parabellum pisztoly részei, működése és jellemző adatai A 96M NF támadó kézigránát részei, működése és jellemző adatai A 93M NF védő kézigránát részei, működése és jellemző adatai Alaki felkészítés Témák Az egyenruha története és szerepe a különböző korokban Az alakiság fogalma, a katonai rend és fegyelem jelentősége Alaki mozdulatok állóhelyben, egyénileg Tiszteletadás, a jelentés és jelentkezés szabályai A raj sorakoztatása, mozgásmódok kötelékben 12. évfolyam

Magyarország honvédelme, szerződéses katonák a Magyar Honvédségben A honvédelem rendszere, a honvédelmi kötelezettségek tartalma, a Magyar Honvédség személyi állománya 164

Témák A honvédelem rendszerének felépítése, a védelmi bizottságok feladatai A honvédelmi kötelezettségek tartalma A Magyar Honvédség feladatai A Magyar Honvédség személyi állományának összetétele A hivatásos és szerződéses jogviszony jellemzői A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben Témák A katonák feladatai és kötelességei A katonai rendfokozatok A szabályzat szerinti élet és a napirend A függelmi viszonyok tartalma, a parancs jellemzői A katonák udvariasság szabályai Katonák elhelyezése Hadijogi alapismeretek Témák A hágai és a genfi egyezmények létrejötte, tartalma A harcos megkülönböztetése és jellemzői A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai A zsoldos, a kém és a terrorista jellemzői

Egészségügyi ismeretek A sérültek kimentése Témák Feladatok a baleseti helyszínen, a sérültek osztályzása A sérültek kimentésének szabályai és sorrendje A sérültek és betegek mozgatása, fektetési módjai Újraélesztés Témák Az eszméletlen sérült vizsgálata Az újraélesztés végrehajtása Vérzéscsillapítás Témák Az artériás vérzés ellátása A vénás vérzés ellátása Törések és ízületi sérülések ellátása Harctéri ellátás Téma A sérült katonák NATO-elvek szerinti harctéri ellátása

165