1. Az idegennyelv-tanulás céljai, elérhető eredmények, a közös munka keretei Ennek a bevezető modulnak legfőbb célja az, hogy a tanulók - összegyűjtsék azokat a jó és rossz tapasztalatokat, amelyeket az idegen nyelv tanulása során eddig szereztek; - közösen megfogalmazzák és ezáltal tudatosítsák magukban, milyenek azok a nyelvórák, amelyeken szívesen vennének részt; melyek azok a nyelvi célok, amelyeket a rendelkezésre álló idő alatt reálisan elérhetnek; mit kell nekik ehhez tenniük; - közösen megállapodjanak a feldolgozandó témakörök sorrendjében; - ízelítőt kapjanak az erre az évfolyamra tervezett órai feladatokból, tevékenység- és munkaformákból; - elgondolkodjanak azon, hogy miért érdemes idegen nyelveket tanulni, és véleményüket megvitassák társaikkal és tanárukkal. Mivel a bevezető modul nagyrészt anyanyelvű beszélgetésekre épül, itt nem a tanulóknak szóló taneszközökből indulunk ki, hanem egy magyar nyelvű tanári útmutató áll a középpontban.
2. Beszélgetés a nyelvtanulással kapcsolatos jó és rossz tapasztalatokról, kívánságokról, elképzelésekről A tapasztalatok feldolgozása egy kötetlen beszélgetéssel indul, melyet a tanár kérdésekkel irányít, pl:
3. „Ismerem” csoportmunka A következő lépésben a tanár megpróbálja a spontán beszélgetés során felelevenített tapasztalatokat strukturálni és rögzíteni. A tanulókat 3-4 fős csoportokba szervezi és a csoportoknak egy-egy borítékban a következő papírcsíkokat osztja ki. 1
A tanulók feladata, hogy a papírcsíkokat megadott szempontok szerint csoportosítsák: a) ismerem és szeretem b) nem ismerem, de kipróbálnám c) ismerem és nem szeretem Célszerű üres papírcsíkokat is előkészíteni, hogy a listát ki lehessen egészíteni a tanulók ötleteivel, gondolataival. Amikor a csoportok végeztek a munkával, a tanár irányításával összehasonlítják a megoldásaikat, megbeszélik az azonosságokat és a különbségeket, és amennyire lehetséges 2
megindokolják a véleményüket. Ezt követően a tanár segítségével a táblán rögzítik a nyelvtanulás általuk kívánatos ( a és b) valamint általuk nem kedvelt (c) jegyeit. Meglehet persze, hogy egy-egy tanulónak pl. nincsenek rossz emlékei a szótárfüzettel vagy a nyelvtani gyakorlatokkal kapcsolatban, de mivel ezek nem segítik hatékonyan az évfolyam számára kitűzött célok elérését, nem szerepelnek a hat modul anyagában. Az, hogy a többi papírcsík az a) vagy a b) kategóriába kerül, tulajdonképpen mindegy. A tanár már most megígérheti, hogy ilyen tevékenységek kipróbálására bőven lesz alkalom a tanév során. A feladat lezárásaként egy formális „tanulói szerződést” lehet kötni a csoporttal, amelyben tanár és tanulók közös megegyezés alapján tetszőleges formában rögzítik a nyelvtanulásra és nyelvórákra vonatkozó szabályokat. A tanár vállalja, hogy biztosítja a tanulók számára az a) és b) kategóriába sorolt lehetőségeket. Ahhoz azonban, hogy a közös munka sikeres legyen, a tanulóknak is vállalásokat kell megfogalmazniuk, pl. azt, hogy lehetőség szerint részt vesznek az órákon, nem adják fel, ha nehézségekbe ütköznek, mernek segítséget kérni stb. Ha a szerződést nem csak a tanár, hanem a tanulók is aláírásukkal erősítik meg, remélhető, hogy komolyan veszik és igyekeznek betartani.
4. Ismerkedés a modulok tartalmával, a témakörök sorrendjének megvitatása A tanár az éves terv elkészítése során már megismerkedett a modulok tartalmával és egészen biztosan tud választani olyan tevékenységeket és feladatokat, amelyeket ő maga különösen újszerűnek és izgalmasnak talál, és szívesen kipróbál a tanulókkal. Röviden ismerteti a hat modul témáját és mindegyiket egy-két érdekesnek tűnő feladattal illusztrálja úgy, hogy a tanulók lehetőség szerint kedvet kapjanak a munkához. Az idegennyelv-tanulás céljai, elérhető eredményei és a közös munka keretei beszélgetést kezdeményez. Ennek során a tanár és a tanulók közösen megállapítják a modulok sorrendjét és időtervet is készítenek hozzá. A tanár csomagolópapíron egy étlapot készít elő, melyen a képen látható menüpontok szerepelnek. A kínálat jó étvágyú vendégeknek szól, akik lehetőség szerint végig eszik a fogásokat. A kérdés tehát elsősorban az, hogy milyen sorrendben rendeljék meg az ételeket ill. hogy kis vagy nagy adagokat kérjenek. A tanár úgy irányítja a beszélgetést, hogy a tanulóknak lehetősége legyen rangsorolni az egy kategóriában szereplő tételeket, és kiválaszthassák közülük azokat, amelyekből a normál adagnál többet vagy kevesebbet szeretnének. (60 tanórával, és 6 + 1 bevezető modullal számolva a„normál” adag 9-10 órát jelent. A tanulók érdeklődésétől függően ettől kb. +/- 2 órával el lehet majd térni. Az étlapra ebből persze csak az adagok mérete kerül - kis adag, normál adag, nagy adag -, az óraszámok pontos meghatározása a tanulói teljesítmények tükrében a tanár feladata. A kész étlapot célszerű legalább egy ideig a tanteremben a falon függve hagyni ill. a tanárnak megőrizni, hogy a tanulók számára bármikor betekinthető legyen.
3
5. Az angol nyelv felfedezése a mindennapjainkban Az itt következő feladatok célja, hogy ráirányítsa a tanulók figyelmét az angol nyelv jelenlétére a hétköznapokban, és kézzelfoghatóvá tegye számukra a nyelvtanulás/nyelvtudás gyakorlati hasznát. Az eddigi órák során a tanár bizonyára megismerte már annyira a csoportot és az egyes tanulókat, hogy a feladatok közül ki tudja választani azt ill. azokat, amelyet/amelyeket kedvvel fognak végezni. Fontos, hogy a feladatok végén a tanulóknak minden esetben alkalma legyen a reflexióra: mit, miért és hogyan csináltak. Erre azért van szükség, hogy belássák, mennyire van jelen az idegen nyelv a körülöttük lévő világban, és akarvaakaratlanul milyen gyakran kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyben szükség van a nyelvtudásra, de legalábbis arra, hogy nyitottak legyenek az idegen nyelv iránt.
6. Angol nyelvű feliratok gyűjtése a tanulók közvetlenkörnyezetében A tanár kisebb csoportokra osztja a tanulókat, akik jegyzettömbbel, írószerrel fölszerelkezve nekiindulnak, hogy adott időn belül minél több angol nyelvű feliratot gyűjtsenek össze az iskolakörnyékén, pl. élelmiszerboltban, gyógyszertárban, feliratokon, reklámokban stb. (Természetesen az is elképzelhető, hogy együtt marad a csoport, és a tanár kíséretében végzi el a feladatot.) A gyűjtőmunkának keretet adhat az, ha a tanulók elképzelik, hogy a jövőben lehetőségük nyílik egy angol partneriskola diákjainak fogadására. Előzetesen feltérképezik, hogy mi minden segítheti a vendégeket az idegen nyelvi környezetben történő tájékozódásban. Az idő elteltével a tanulók összesítik a gyűjtés eredményét, ill. lelőhely szerint rendszerezik az anyagot, majd poszter formában feldolgozzák.
4
Checklist
Jól tudom
Tudom, hogy miért érdemes angolul tanulnom. Tudom, hogy mit és hogyan fogunk tanulni az órákon. Tudom, hogy milyen eredményeket érhetek el. Be tudok mutatkozni. Fel tudok tenni egyszerű kérdéseket ahhoz, hogy másokat megismerjek. Tudok mások egyszerű kérdéseire válaszolni, magamról beszélni. Értem, hogy a tanárom mit kér tőlem az órán. Tudom, hogy hogyan tanuljak. Merek „kézzel-lábbal” is próbálkozni, ha kevés a nyelvtudásom. Meg tudom kérdezni és meg tudom mondani, hány óra van. Tudok beszélni arról, hogy mivel töltöm a napjaimat. Tudok beszélni arról, hogy mit csinálok a szabadidőmben. Meg tudom kérdezni másoktól, hogy mivel töltik a napjaikat, és mit csinálnak szabadidejükben. Tudok válaszolni, ha engem kérdeznek ezekről a dolgokról. Tudok engem érdeklő / számomra érdekes információkat gyűjteni az angol nyelvű országokról. Össze tudom foglalni magyarul, hogy mit tudok ezekről az országokról. Ismerek néhány olyan szót vagy kifejezést, amelyet a fiatalok használnak ezekben az országokban. Tudok információt gyűjteni egy számomra érdekes szakmáról. Néhány mondattal, képpel, rajzzal be tudom mutatni ezt a szakmát. El tudom mondani, hogy ez a szakma miért tetszik jobban, mint más szakmák. Ismerem azokat a legfontosabb angol szavakat,kifejezéseket, amelyeket egy számomra érdekes szakmában, szakmacsoportban használnak.
5
Még nem tudom biztosan
Egyáltalán nem tudom
6