PE‐Energia Akadémia 99 Németország megújuló energiatermelése ‐ 2015 szept. Németországban az Energiewende keretében 2015 szept. végéig a szél‐ és naperőművek beépített teljesítőképessége már elérte a 82 675 MW értéket. E hatalmas erőmű‐együttes termelése viszont siralmas, amit az alábbi tényadatokkal (ábrákkal) lehet a legegyszerűbben szemléltetni (Rolf Schuster feldolgozása alapján1). A hivatkozott cikk jogosan „fenntartható instabil energiatermelésként” (NIE) említi. Az 1. ábra a teljesítményértékek szeptember havi változásait mutatja. A felső piros színű görbe a szél‐ és naperőművi összes beépített teljesítőképesség csekély növekedését ábrázolja. A barna mező a terhelés (fogyasztói igény) változását szemlélteti, ahol jól megfigyelhetők a hétközi magasabb és a hétvégi alacsonyabb napi terhelési csúcsok. A maximális terhelés szept. 17‐én volt mérhető (73,2 GW). A szélerőművek termelését a kék színű mező, a naperőművi termelést a sárga színű napi csúcsok ábrázolják (éjszaka ugyanis nem süt a nap). Láthatóan van néhány olyan szélcsendes nap, amikor rendkívül alacsony a szélerőművek termelése.
1. ábra. A 2015. szeptemberi teljesítmények változása A fontosabb számszerű adatokat a 2. ábrán látható táblázat foglalja össze. Az oszlopok sorban a terhelési adatokat, a szélerőművi, a naperőművi, majd a szél+naperőművi adatokat tartalmazzák. Az utolsó oszlop a százalékos értékeket tünteti fel, a beépített teljesítőképességet (82 675 MW) 100 %‐ nak tekintve. A sorok a beépített teljesítőképességet, a hó folyamán elért maximális teljesítményt, a közepes, valamint a minimális teljesítmény értékeit tüntetik fel. Az utolsó oszlopból láthatóan az elért maximális teljesítmény a névleges értéknek csupán 41,58 %‐a, a minimális teljesítmény pedig 1
www.eike-klima-energie.eu/news-cache/erneuerbare-im-september-15-ausser-hohen-
spesen-nicht-viel-gewesen/
mindösszesen 2,50 % volt. Ami pedig az utolsó sor (villamosenergia‐termelés, GWh) adataiból kiolvasható, az un. csúcskihasználási óraszám csupán 22,01 %‐os, más szóval e hatalmas szél‐ és naperőművi rendszer kihasználása (rendelkezésre állása) rendkívül alacsony. Sep 2015
Load D
Wind
Solar
Wind + Solar
inst. Nennleistung
43.485MW
39.190MW
82.675MW
Max
73.609MW
24.212MW
23.182MW
34.379MW
41,58%
Mittelwert
55.112MW
7.692MW
4.440MW
12.132MW
14,67%
Min
35.241MW
951MW
0MW
2.063MW
2,50%
Summe Monat
39.680GWh
5.538GWh
3.197GWh
8.735GWh
22,01%
2. ábra. A szeptember havi fontosabb termelési értékek A 3. ábra külön a szélerőművi termelést ábrázolja. A beépített teljesítőképesség a hó végére elérte a 43 485 MW (100 %) értéket. A betáplálási csúcsérték 24 212 MW (szept. 06) volt, amely 55,7 %‐os értéket jelent. A minimális teljesítmény 951 MW volt, amely csupán 2,19 %‐os értéket képvisel. A hónap során a szélerőművek 51‐ és 70 %‐os teljesítménytartományukban mindösszesen 15,00 órát üzemeltek, ami a havi üzemidőnek csekély 2,1 %‐a. E teljesítménytartomány feletti üzemidő tehát 0,00 óra volt.
3. ábra. A szélerőművi termelés változása A 4. ábra külön a naperőművi termelést ábrázolja, a jellegzetes napi teljesítmény „tüskékkel”. A beépített teljesítőképesség a hó végére elérte a 39 190 MW értéket. A betáplálási csúcsérték 23 182 MW (szept. 03) volt, amely 59,2 %‐os értéket jelent. A minimális teljesítmény értelemszerűen 0 MW volt (0,00 %). A hónap során a naperőművek 40 %‐os teljesítmény felett mindösszesen 47,50 órát
üzemeltek, ami a havi üzemidőnek 5,6 %‐a. Érdemes azt is megfigyelni, hogy felhős időjárás esetén bizony a naperőművi termelés jelentősen lecsökken (szept. 16 és 17).
4. ábra. A naperőművi termelés alakulása Hogy a teljes dekarbonizáció, tehát a hagyományos erőművek kiszorítása mennyire illuzórikus, az 5. ábra alapján teljes határozottsággal megállapítható, amely a szeptemberi összes hagyományos energiatermelést (MW) ábrázolja.
5. ábra. A hagyományos erőművek termelése 2015 szeptemberében
Alulról felfelé haladva az atomerőművi (lila), a barnaszenes (barna), a kőszenes (szürke), az olaj‐és gáztüzelésű (sötétlila) és végül az egyéb hagyományos erőművek (világos lila) teljesítmény változásai láthatók. Ami azonnal szembetűnik, hogy az un. alapterhelést az atomerőművek és a barnaszén tüzelésű erőművek viszik. A menetrendtartást (a szél‐ és naperőművek bemutatott rapszodikus termeléséhez igazodva) döntően a kőszenes erőművek és kismértékben a gázerőművek látják el. Az alapterhelés vitelét (a 3. és 4. ábra alapján) a szél‐és naperőművek sohasem fogják tudni átvenni. Amennyiben a még működő atomerőműveket valóban le fogják állítani (e tervek szerint 2022‐ig), akkor az alapterhelésű funkciót a széntüzelésű erőműveknek kell átvenni. Tehát teljesen irreális a zöldeknek és a kormányzatnak az a célkitűzése, hogy a szénbányákat bezárják. Érdemes még az ábra alapján megjegyezni, hogy szept. 6‐án a nagy szélerőművi termelés miatt még egyes atomerőművi blokkokat is vissza kellett terhelni. A szerző egyébként egy érdekes szimulációt is végzett. Vajon hogyan alakulnának a szél‐és naperőművi termelési értékek, ha a mostani szeptemberi valós fogyasztói igények (terhelés) mellett a szél+ naperőművek a jelenlegi kapacitásuk háromszorosával rendelkeznének. A szélsebességi és a napsugárzási viszonyok is megegyeznek a mostani szeptemberi viszonyokkal. A vizsgálat azért érdekes, mert a villamos fogyasztói igények Németországban már alig változnak, de az Energiewende tervei szerint a megújuló kapacitásokat még tovább kívánják növelni, hiszen a célkitűzés a teljes dekarbonizáció. E szimulációhoz tartozó vizsgálati eredményeket az 6. ábra szemlélteti.
6. ábra. A terhelés (barna) és a teljesítmények változása 3×‐os szél és naperőművi kapacitások esetén Az ábra alapján megállapítható legfontosabb következtetések: ‐
Azonos nagyságrendben továbbra is szükség van a hagyományos erőművekre, hiszen vannak olyan időszakok, amikor a szél+naperőművi teljesítmény továbbra is csekély (éjszakai szélcsendes időszakok). Vagy meg kell oldani az energiatárolás problémáját (ami óriási költségeket igényelne).
‐ ‐
Igaz, hogy nő a nap+szélerőművi termelés, de a 3×os kapacitás mellett tovább csökken a szél‐és naperőművek kihasználása. A jelenlegi jelentős támogatás nélkül egre veszteségesebbek. Nagy szélsebességek esetén csak a nap+szélerőművek önmagukban is képesek a fogyasztói igényeket kielégíteni (mint pl. szept. 5‐én és 6‐án), de hát az összes hagyományos erőművet nem lehet leállítani (ilyen rövid – pl. 6‐án csupán néhány órás) időre. Azok nélkül is, e napokon 30‐35 000 MW felesleges többletteljesítmény jelentkezik (hiszen a terhelés 70 000 MW körüli, a szél+naperőművi teljesítmény pedig 100 000 MW). Kérdés, hogy a rendszerben mit lehet kezdeni ezzel a többletteljesítménnyel, hiszen erős széljárások esetén ezzel már most is nagy gond van. Csak meg kell kérdezni a szomszédos országokat.
Megállapítható, hogy a szél‐és naperőművi kapacitások további erőltetett bővítésével a problémák csak növekszenek, az ellátás biztonsága pedig romlik, amelynek az elemzésére itt részleteiben nem térhetünk ki. Arra is számolhatunk, hogy a tőzsdéken a kritikus túltermelési időszakokban még fokozottabb mértékben alakulhatnak ki negatív tőzsdei árak, mint manapság. Egyre súlyosabb gond, hogy a hosszú távú tervezés teljesen bizonytalanná válik, sőt ellehetetlenül, ezért Európában senki sem fog erőművet építeni. Erről a téves útról vissza kellene fordulni, amelyet a jelenlegi vétkes politika presztízs okokból nem engedhet meg magának. A téves energiapolitika és a téves migránspolitika együttesen végre felébresztheti Németországot és az Európai Uniót. Az Energiewende helyett Politikwende‐re, azaz politikai fordulatra van szükség. A magyar szólás szerint: az újborhoz új tömlő kell! (Petz Ernő, 2015. 10. 11.)
