1. A vizsgált gép ismertetése

Mezõgazdasági Gépvizsgálati Értesítõ

1. A vizsgált gép ismertetése 1.1. Mûszaki leírás A KINZE 2210 szemenkénti vetõgép 12-soros, vontatott kivitelben készül. Szorítóujjas vetõtárcsáinak cseréjével különbözõ (kukorica, napraforgó, szója stb.) magvak kivetésére alkalmas. A gép zártszelvényû vázszerkezettel rendelkezik, és kettõs (hosszú) vonórúddal csatlakozik az üzemeltetõ erõgép vonószerkezetéhez. A soronkénti vetõelemek parallelogramma felfüggesztésûek és kengyelekkel csatlakoznak a vázhoz. A zártszelvényû gerendely három tagból áll, szállítási helyzetben a két szélsõ tagon lévõ 3-3 vetõkocsi a vonórúd mellé elõre hajtható, csökkentve így a vetõgép szállítási ûrszelvényének méreteit. A gép szállításkor 2-2 járókerekére támaszkodik, míg munkahelyzetben hat fúvott gumiabroncs támasztja alá. A gerendely fölött – egy külön vázon – két üvegszállal erõsített polietilén tartály is elhelyezést nyert, így a vetéssel egymenetben folyékony mûtrágya kijuttatására is lehetõség nyílik. A folyékony mûtrágya a gerendely elõtt soronként elhelyezett nyitótárcsák segítségével mûanyag csõvezetékeken keresztül juttatható a talajba, a kultúrnövény sorai mellé és azok alá. Egy-egy vetõkocsi a hullámos szármaradvány-elvágó tárcsából, a tárcsáscsoroszlya-párból és azok mélységhatároló kerekeibõl, a magtartállyal egybeépített vetõszerkezetbõl, az ejtõcsõbõl, az inszekcitid (mikrogranulátum) kijuttatására alkalmas berendezésbõl/tartályból, valamint a hátul “V” elhelyezésû magtakaró kerekekbõl áll. A gép vetõszerkezete mechanikus rendszerû, szorítóujjas megoldású. A magtérben elhelyezett rugófeszítésû, vezérelt pályán haladó szorítóujjak fogják meg a magtérbõl a vetõmagvakat, majd azokat a vetõház falához szorítva – a tárcsa forgása közben – a magkiejtõ nyílás fölé szállítják. A magvakat itt a szorítóujjak elengedik és azok a forgó celláskerékbe hullanak. Az egyszemes vetést a magkiejtõ nyílás elõtt elhelyezett lemezdomborulatok biztosítják. A celláskerék sugárirányú hasítékaiból a vetõmagvak az ejtõcsövön keresztül hullanak a tárcsáscsoroszlya-párok által nyitott barázdába. A barázdába került magvakat „V” elrendezésû magtakaró kerekek rögzítik a nedves barázdafenékre, ill. felettük visszatömörítik a talaj felszínét. A vetõszerkezetek elemenkénti meghajtása a vetõgép két szélsõ járókerekérõl dörzskerékáthajtással, lánckerekekkel, elõttétengelyek segítségével van megoldva. A mélységhatárolást és beállítást a nyitócsoroszlyák mellett elhelyezett gumikerekek az ejtõcsõ vonalában végzik el, beállításuk egy differenciálütközõn keresztül menetorsós kézikerékkel történhet. Az egyes vetõelemek terhelése 3 fokozatban, a „V” elrendezésû magnyomó kerékpárok terhelése – rugókkal – 4 fokozatban szabályozható, míg a vetési mélység 10 fokozatban állítható be. A vetõgép háromtagú tárcsás nyomjelzõkkel rendelkezik, amelyek átváltását hidraulikus munkahengerek biztosítják. A soronkénti magkiadagolás ellenõrzésére az elektromos vetésellenõrzõ monitorhoz (KM 1000) csatlakoztatott magérzékelõk szolgálnak. A magérzékelõk közvetlenül az ejtõcsövekre vannak felszerelve, és fény-, ill. hangjelzéssel figyelmeztetnek a magadagolás hibáira. 3


A vetõelemekre felszerelhetõ hagyományos mûvelõeszközök mellett a gyártó – opcióban – mulcsba és bakhátba vetõ, valamint könnyû és középkötött talajok esetében a direktvetõ (no-till) csoroszlyákat is ajánlja. 1.2. Mûszaki adatok Munkaszélesség Vetõelemek száma Sortávolság Körvonalméretek: – hosszúság: - munkahelyzetben - szállítási helyzetben – szélesség: - munkahelyzetben - szállítási helyzetben – magasság: - munkahelyzetben - szállítási helyzetben Járókerekek száma Beállítható vetési mélység A magtartályok térfogata (elemenként) A folyékony mûtrágyatartályok térfogata A gép tömege (alapkivitelben)

9,12 m 12 db 76 cm 5500 mm 5500 mm 9500 mm 4800 mm 1850 mm 3400 mm 6 db 20-80 mm 58 dm3 2 x 700 l 3410 kg

2. A vizsgálatok körülményei A gép laboratóriumi vizsgálatát Gödöllõn, az FVMMI GM Kht. vetõgépvizsgáló laboratóriumában három különbözõ fajtájú hibridkukorica és egy fajtájú (két méretfrakciójú) napraforgó vetõmaggal végeztük el. A laboratóriumi vizsgálatok során a vetõszerkezet adagolási pontosságát és a magsérülést határoztuk meg. Szántóföldi mérõvizsgálatokat kukorica vetésében Mezõfalván, a Mezõgazdasági Rt.-ben (erdõmajori helyszínen), ill. egy másik géppel Mosonmagyaróváron, a LajtaHansági Mezõgazdasági Rt-ben, Újudvaron szintén kukorica vetésében, valamint Kisudvaron napraforgó vetésében végeztünk. A szántóföldi mérõvizsgálatok során a hosszirányú vetésegyenletesség és a vetési mélységegyenletesség mutatóinak meghatározására került sor. Mezõfalván a KINZE 2210 vetõgépet – hátul ikerkerekekkel felszerelt – JOHN DEERE 4755 traktor, míg Mosonmagyaróváron NEW HOLLAND TM 165 erõgép üzemeltette. Üzemi vizsgálatainkat sík, többségében jól elmunkált területeken, megfelelõen ülepedett magágyban, középkötött talajokon végeztük el. A talajok nedvességi állapota az általában megszokottaknál szárazabb volt. Laboratóriumi vizsgálatainkat kétféle (kis- és nagyméretû) PIONEER TRENTIL napraforgóval, 3 különbözõ (VASILICA; JUVENTUS; MV TC 272) kukoricával, míg 4


a szántóföldi méréseinket egy kisméretû (PIONEER TRENTIL) napraforgóval és két (JUVENTUS; MV TC 272) kukoricával végeztük el. Munkaminõségi vizsgálatainknál az MSZ 19104/1-79 Országos Szabvány és az MGI Sz. 39-33-10-72 házi szabvány elõírásai szerint jártunk el.

3. A vizsgálatok eredményei 3.1. Teljesítményjellemzõk A vetési idényben – tartósüzemi körülmények között – a KINZE 2210 vetõgépekkel a következõ idényteljesítményeket érték el: – Mezõfalván:

– 560 ha árukukorica vetése – 142 ha silókukorica vetése – Mosonmagyaróvárott: – 176 ha napraforgó vetése – 264 ha kukorica vetése A gépek mûszakórára vonatkozó teljesítménye kukorica vetésében 5,1-5,8 ha/h, míg napraforgó vetésében 4,5-4,9 ha/h volt. A szorosüzemi megfigyelés alapján – kukorica vetésében – az idõelemekbõl meghatározott teljesítménymutatók a következõk:

– teljesítmény az alapidõ alatt – teljesítmény a produktív idõ alatt – teljesítmény az összes munkaidõ alatt

W1 = 8,34 ha/h W01 = 6,61 ha/h W03 = 5,48 ha/h

3.2. Munkaminõségi jellemzõk 3.2.1. Adagolási pontosság és a magsérülés alakulása A laboratóriumi körülmények között – eltérõ haladási sebességek mellett –, három különbözõ fajtájú kukorica és két méretfrakciójú napraforgó leforgatásakor meghatározott átlagos adagolási eltérések és a vetõszerkezet okozta magsérülések értékeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. 3.2.2. Hosszirányú adagolásegyenletesség és a vetési mélységegyenletesség alakulása A különbözõ vetõmagvakkal, eltérõ haladási sebességeknél elvégzett hosszirányú adagolás- és vetési mélységegyenletességi vizsgálataink eredményeit a 2-4. táblázatok tartalmazzák. 5


1. táblázat Az adagolási pontosság és a magsérülés alakulása különbözõ magvak vetésekor laboratóriumi körülmények között Elméleti magtávolság: kukorica: 18,65 cm; napraforgó: 23,80 cm Mérésenként kivetett mag: 600 db Vetőmag megnevezése, Ezermag- Vetőtárcsa MunkaÁtlagos Magfajtája, mérete, alakja tömege fordulata sebesség adagolási eltérés sérülés -1 (km/h) (%) (%) (g) (min ) KUKORICA 52,4 6,0 - 3,33 0,0 VASILICA 56,7 8,0 - 1,77 0,0 (nagyszemű, gömbölyű) 439,8 69,7 10,0 - 1,16 0,33 81,6 12,0 0,0 0,0 KUKORICA 52,4 6,0 - 4,39 0,0 MV TC 272 56,7 8,0 - 2,94 0,0 (nagyszemű, lapos) 315,9 69,7 10,0 - 0,83 0,16 81,6 12,0 - 0,16 0,33 KUKORICA 52,4 6,0 - 2,17 0,0 JUVENTUS 56,7 8,0 + 0,33 0,0 (kisszemű, lapos) 244,5 69,7 10,0 + 4,27 0,0 81,6 12,0 + 4,89 0,0 NAPRAFORGÓ 52,4 6,0 + 4,28 0,16 PIONEER TRENTIL 56,7 8,0 + 1,72 0,81 66,2 69,7 10,0 + 6,33 0,62 (vastagság < 6 mm) 81,6 12,0 + 8,05 1,22 NAPRAFORGÓ 52,4 6,0 - 4,11 0,70 PIONEER TRENTIL 56,7 8,0 - 1,06 1,01 77,1 69,7 10,0 - 1,61 1,18 (vastagság > 6 mm) 81,6 12,0 - 0,72 1,51 2. táblázat Hosszirányú adagolás- és a vetési mélységegyenletesség alakulása szántóföldi (üzemi) körülmények között A vizsgált vetõgép típusa: KINZE 2210 A vizsgálat helye: Mezõfalvai Mezõgazdasági Rt., Erdõmajor Beállított (elméleti) magtávolság: 18,65 cm A vetõmag fajtája: kukorica, JUVENTUS (kisszemû, lapos) Beállított vetési mélység: 6,0 cm A mutatók megnevezése MértékA mutatók értéke egység Munkasebesség km/h 8,10 9,90 11,8 Vetésegyenletességi vizsgálatok Elméleti magtávolság cm 18,65 18,65 18,65 Átlagos magtávolság cm 19,38 20,02 20,00 – minimális magtávolság cm 2,0 3,0 2,0 – maximális magtávolság cm 42,0 63,0 36,0 Kettős vetések aránya % 1,88 0,64 3,19 Magkihagyás aránya % 2,50 3,87 1,94 Az elméleti magtávolság % 65,63 54,84 58,06 ± 4 cm-en belüli magvak aránya/1 % 28,2 31,60 34,19 + 4 cm-en felüli magvak aránya/2 % 6,2 13,56 7,75 – 4 cm-en aluli magvak aránya/3 Vetési mélységegyenletességi vizsgálatok Átlagos vetési mélység cm 6,8 7,4 6,2 A beállított vetési mélység (6 cm) % 86,7 88,3 80,1 ± 0,5 cm-es sávjában lévő magvak aránya % 95,3 92,1 88,6 ± 1,0 cm-es sávjában lévő magvak aránya Megjegyzés: magtávolsághatárok: /1 15-23 cm között; /2 23 cm < ; /3 < 15 cm

6


3. táblázat Hosszirányú adagolás- és vetési mélységegyenletesség alakulása szántóföldi (üzemi) körülmények között A vizsgált vetõgép típusa: KINZE 2210 A vizsgálat helye: Lajta-Hanság Mezõgazdasági Rt., Újudvar Beállított (elméleti) magtávolság: 18,65 cm A vetõmag fajtája: kukorica, MV TC 272 (nagyszemû, lapos) Beállított vetési mélység: 6,0 cm A mutatók megnevezése MértékA mutatók értéke egység Munkasebesség km/h 8,16 9,96 10,2 12,1 Vetésegyenletességi vizsgálatok Elméleti magtávolság cm 18,65 18,65 18,65 18,65 Átlagos magtávolság cm 22,58 23,38 22,48 21,92 – minimális magtávolság cm 9,0 17,0 3,0 2,0 – maximális magtávolság cm 41,0 32,0 33,0 56,0 Kettős vetések aránya % 0,0 0,0 1,52 1,33 Magkihagyás aránya % 0,72 0,0 0,0 4,23 Az elméleti magtávolság % 68,12 84,96 61,59 53,52 ± 4 cm-en belüli magvak aránya/1 % 24,68 15,04 36,21 33,78 + 4 cm-en felüli magvak aránya/2 % 7,20 0,0 2,20 12,70 – 4 cm-en aluli magvak aránya/3 Vetési mélységegyenletességi vizsgálatok Átlagos vetési mélység cm 6,2 6,9 7,2 6,8 A beállított vetési mélység % 85,3 88,1 81,4 83,3 ± 0,5 cm-es sávjában lévő magvak aránya % 93,2 95,7 87,9 89,8 ± 1,0 cm-es sávjában lévő magvak aránya Megjegyzés: magtávolsághatárok: /1 15-23 cm között; /2 23 cm <; /3 < 15 cm

13,6 18,62 22,47 4,0 39,0 0,79 2,16 50,36 40,40 9,24 7,3 78,8 85,6

4. táblázat Hosszirányú adagolás- és a vetési mélységegyenletesség alakulása szántóföldi (üzemi) körülmények között A vizsgált vetõgép típusa: KINZE 2210 A vizsgálat helye: Lajta-Hanság Mezõgazdasági Rt., Kisudvar Beállított (elméleti) magtávolság: 23,80 cm A vetõmag fajtája: napraforgó, PIONEER TRENTIL (vastagság: < 6 mm) Beállított vetési mélység: 6,0 cm A mutatók megnevezése MértékA mutatók értéke egység Munkasebesség km/h 7,8 9,7 11,8 Vetésegyenletességi vizsgálatok Elméleti magtávolság cm 23,80 23,80 23,80 Átlagos magtávolság cm 24,36 26,01 26,43 – minimális magtávolság cm 3,0 2,0 2,0 – maximális magtávolság cm 68,0 63,0 59,0 Kettős vetések aránya % 1,53 3,35 5,38 Magkihagyás aránya % 3,05 6,28 7,17 Az elméleti magtávolság % 70,99 64,02 56,95 ± 4 cm-en belüli magvak aránya/1 % 16,31 24,16 11,59 + 4 cm-en felüli magvak aránya/2 % 12,70 11,82 31,46 – 4 cm-en aluli magvak aránya/3 Vetési mélységegyenletességi vizsgálatok Átlagos vetési mélység cm 5,8 6,7 6,6 A beállított vetési mélység % 90,1 88,8 83,2 ± 0,5 cm-es sávjában lévő magvak aránya % 96,2 90,1 87,9 ± 1,0 cm-es sávjában lévő magvak aránya Megjegyzés: magtávolsághatárok: /1 20-28 cm között; /2 28 cm <; /3 < 20 cm

7


3.3. Energetikai jellemzés Az energetikai mutatók számszerû meghatározására a vizsgálati megbízás nem terjedt ki. Az üzemi tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy a vetõgépeket üzemeltetõ – JOHN DEERE 4755, ill. NEW HOLLAND TM 165 – erõgépek 120-140 kW névleges teljesítményû motorja a vontatott KINZE 2210 vetõgépek teljesítményigényét biztonságosan fedezi. 3.4. Üzemelési jellemzõk A szorosüzemi megfigyelés alatt, a teljesítményjellemzõkkel együtt meghatározott idõkihasználási tényezõk és üzembiztossági mutatók a vetõgép vonatkozásában a következõk: – produktívidõ-kihasználás – produktív és összes idõ aránya – technológiai üzembiztosság – mûszaki üzembiztosság – üzembiztosság

K01 = 0,79 K03 = 0,67 K41 = 0,97 K42 = 0,98 K4 = 0,95

A KINZE 2210 vetõgép szorosüzemi megfigyelése alatt lényeges mûszaki meghibásodást nem tapasztaltunk, technológiai jellegû üzemzavar napraforgó vetésekor a szennyezett vetõmagvak miatt fordult elõ. 3.5. Munkavédelmi és biztonságtechnikai jellemzés A KINZE 2210 típusú vetõgép (az érvényes jogszabályok szerint) munkavédelmi minõsítõ vizsgálatra nem kötelezett. A munkavédelmi minõségtanúsítás a gép gyártójának, illetve a hazai forgalmazójának a kötelezettsége (MSZ EN 45014;2000 szabvány szerint). 3.6. Kezelés és karbantartás jellemzése A vetõgép kezelés és karbantartás szempontjából átlagos szakértelmet igényel. A munkagép erõgépre történõ fel- és lekapcsolását egy fõ – a traktorvezetõ – elvégezheti. A magtartályok feltöltése és ürítése könnyen, gyorsan elvégezhetõ, a megkívánt vetési tõtávolságok (lánckerekek cseréjével) egyszerûen beállíthatók. A vetõgép karbantartása naponta mintegy 10-15 percet vesz igénybe. A karbantartást igénylõ helyek könnyen hozzáférhetõek. Az egyes beállításokat leforgatási próbával célszerû ellenõrizni. 8


4. Szakvélemény Az elvégzett laboratóriumi és szántóföldi mérõvizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a 12-soros, vontatott, mechanikus vetõszerkezetû KINZE 2210 vetõgép – megfelelõ sebességhatárok között és gépbeállítások mellett jól alkalmazható a kukorica és a napraforgó vetõmagvak precíziós, szemenkénti vetésére. A vetõgép adagolási pontosságát – laboratóriumi körülmények között – vizsgálva kukorica vetésében azt tapasztaltuk, hogy a nagyméretû magvak kivetésekor a munkasebesség növekedésével az adagolási pontosság (adagolási eltérés) javult, és az átlagos adagolási eltérés 8-12 km/h elméleti munkasebességek között valamennyi esetben a szabványban megengedett + 3 %-os értékek alatt maradt. Ez azt jelzi, hogy a gép vetõszerkezete a nagyszemû kukoricamagvak vetésekor nem “érzékeny” a munkasebesség növekedésére. A kisméretû (lapos) kukoricamagvak kiadagolásakor, a sebesség növelésével pozitív adagolási eltérést (többlet vetést) mérhettünk, amelynek értéke – 10 km/h munkasebesség elérésekor – + 4 % feletti volt, tehát ez az érték a szabványban megengedetteknél nagyobb. Laboratóriumi körülmények között a gép vetõszerkezete a kukoricamagvak kivetésekor minden esetben a szabványban megengedett (max. 1 %) alatti magsérülést okozott, a napraforgó magvainak kivetésekor a magsérülések aránya csak 10 km/h munkasebességek felett haladta meg a szabványban megengedetteket. A szántóföldi mérõvizsgálataink során a beállított (ez kukorica vetésében 18,6 cm, míg napraforgó vetésekor 23,8 cm) elméleti tõtávolságokhoz képest valamennyi esetben pozitív eltérést – a magtávolságok növekedését – tapasztaltuk. Az egyszemes vetések aránya valamennyi esetben biztosította a szabvány által (min. 95 %) elõírtakat, és a magkihagyások aránya csak a napraforgó vetésekor – ~10 km/h munkasebességnél – növekedett 5 % fölé. A vetõgép hosszirányú adagolásegyenletessége – a vetõmag alakjától/méretétõl, annak ezermagtömegétõl függõen – a szabvány által elõírtakat kukorica vetésekor ~ 10 km/h, míg a napraforgó vetésekor ~ 9 km/h munkasebesség határig teljesíti. Az elméleti magtávolság + 20 %-os tartományába – az elõzõekben leírt munkasebesség határokig – a vetõmagvak közel 60 %-a volt megtalálható. A napraforgó magvainak vetésekor 10 km/h munkasebesség fölött már nem minden esetben biztosítottak a szabvány által elõírt követelmények. A vetõgép vetõelemei (vetõkocsijai) a beállított vetési mélységet jól tartották. A beállított vetési mélység ± 1 cm-es sávjába a vetõmagvak 85-96 %-a került, ami a gép jó mélységtartását jellemzi. A vetõgép üzembiztossága jó, az észlelt kisebb technológiai jellegû üzemzavarok nem a gép konstrukciós kialakításából adódtak. A vetõgép munkáját 5 ha/h körüli üzemi teljesítmény jellemzi, amely a hasonló felépítésû gépekkel egyenértékû. Összefoglalva megállapítható, hogy a KINZE 2210 szemenkénti vetõgép munkaminõségi mutatói kukorica és napraforgó vetésében megfelelnek a kívánalmaknak, és 10 km/h munkasebességig kielégítik a szabvány által elõírt követelményeket. 9


5. Üzemeltetési ajánlások, javaslatok A KINZE 2210 szemenkénti vetõgép laboratóriumi és szántóföldi mérõvizsgálatai alapján a felhasználók részére a következõket javasoljuk: – kukorica vetésekor max. 10 km/h, míg napraforgó vetésekor 8-9 km/h munkasebesség betartása indokolt; – a gépbeállításokat mindig a kivetendõ mag méretének/alakjának/ezermagtömegének megfelelõen kell elvégezni. A vizsgálatok alapján a felhasználók részére javasoljuk, hogy a kukorica és a napraforgó vetésekor: – alapidõ alatt – produktív idõ alatt – összes munkaidõ alatt

7-8 ha/h 6-7 ha/h 5-6 ha/h

teljesítménnyel számoljanak. A normatíva szerinti várható hajtóanyag-fogyasztás 14-16 kg/h. A vetõgép várható mûszakóraköltsége: 6.240.- Ft/h.

Záradék A vizsgálati eredményeket az FVMMI és az FVMMI GM Gépminõsítõ Közhasznú Társaság közös tudományos-mûszaki tanácsa jóváhagyta. Lektor és sorozatszerkesztõ: Dr. Hajdú József Mûszaki szerkesztõ: Pálinkás Gábor Igazgató: Dr. Fenyvesi László, FVM Mûszaki Intézet Dr. Szente Márk, FVMMI GM Kht. Gödöllõ, 2001. június hó

10

1. A vizsgált gép ismertetése

Recommend Documents