A társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján)
I. A Tbj.tv. módosításai 2016. június 16-tól hatályosan 1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv.. 4. §-a o) pontjának 2. alpontja] A módosítás szövegpontosítás tartalmaz [kimaradt a (2) bekezdésre hivatkozás]. Az Mpt. (az 1997. évi LXXXII. törvény) módosult előírása szerint: a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó az a természetes személy, aki önkéntes döntése alapján pénztártaggá válik. 1.2. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony [Tbj.tv. 4. §-a új q) pontja] A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony „munkaidejének” meghatározására nincs alkalmazható szabály, így esetükben a módosítás azzal a vélelemmel él, hogy e foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős jogviszonynak minősül. Ezzel egyértelművé válik többes jogviszony fennállása esetén (például, ha mellette egyéni vállalkozó) a járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása. 2.
Biztosítottak Főállású kisadózóként bejelentett személy [Tbj.tv. 5. §-a (1) bekezdésének új j) pontja]
A Katv. 10. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alapján a főállású kisadózó biztosítottnak minősül, és a Tbj.tv.-ben, az 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet. A jogalkalmazás egységesítése érdekében a főállású kisadózóként bejelentett személy bekerült a Tbj.tv.-ben szabályozott biztosítotti körbe. Ez csak jogtechnikai módosítás, hiszen eddig is biztosítottnak minősült. Változás, a biztosítotti bejelentés – az eddigiektől eltérően – a T101 jelű adatlapon történik. Állami projektértékelő jogviszonyban álló személy [Tbj.tv. 5. §-a (1) bekezdésének új k) pontja] Más jogszabályokhoz hasonlóan a Tbj.tv.-be is bekerült – mint biztosított – az állami projektértékelő jogviszonyban álló személy. 3.
A biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra [Tbj.tv. új 11/B. §-a]
Ezen rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, – függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn, – és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá. 2016.09.13. Tbj.tv.doc.
2
Az átmeneti rendelkezések szerint ez az előírás a 2016. január 1-jétől megkezdett kiküldetések esetén is alkalmazható. 4.
A járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell [Tbj.tv. 28. §-ának (1) bekezdése]
A gyermekvállalást segítő intézkedések nyomán lehetővé vált, hogy az arra jogosult személy egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban (pl. gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban). A módosítás szerint az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben is részesülő – tevékenységét személyesen végző – társas vállalkozó esetében a minimum járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. 5.
A járulékfizetés alsó határa után [Tbj.tv. 29. §-ának (4) bekezdése]
A gyermekvállalást segítő intézkedések nyomán lehetővé vált, hogy az arra jogosult személy egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban (pl. gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő támogatásban). A módosítás szerint az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben is részesülő – tevékenységét személyen végző – egyéni vállalkozó esetében a minimum járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. 6.
Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése [Tbj.tv. 30/A. §-ának (3) bekezdése]
A módosítás eredményeként a mezőgazdasági őstermelő a tárgyév során bármely negyedévben (és nem csak az első negyedévben) tett nyilatkozatával jogosult a magasabb járulékalap választására. 7.
Több jogviszony fennállása esetén [Tbj.tv. 38. §-ának új (5) bekezdése]
Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Az új rendelkezés szerint az év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az adóév bármely napján választási lehetősége van arra vonatkozóan, hogy melyik társas vállalkozás fizesse meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel lehetővé válik az év közbeni nyilatkozattétel lehetősége. 8.
Kisadózó bejelentési kötelezettség [Tbj.tv. 45. §-a]
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó főállású kisadózó járulékfizetésére és bejelentésére továbbra is a Katv.-ben foglaltak irányadóak. Az egységes jogalkalmazás érdekében ez a Tbj.tv.-ben is rögzítésre került. A változás abban van, hogy biztosítotti bejelentését a főállású kisadózói státuszának bejelentésével kell telljesítenie.
3
9. Szövegcserés módosítások 9.1. Igazgatási szerv [Tbj.tv. 4. §-ának r) pontjában] Az Art. 88. §-ának (5) bekezdése hatályát vesztette. Ezért indokolt a rendelkezés pontosítása a 88. § (5) bekezdésre való hivatkozás törlésével és igazgatási szervként az adóés vámhatóság egységes megjelölésével. 9.2. Hivatkozás módosítás A Tbj.tv. 16. §-a (1) bekezdésének s) pontja már hatálytalan. Ezért indokolt a Tbj.tv. 39. §a (1)-(2) bekezdésében az erre a pontra történő hivatkozást hatályon kívül helyezni. Indokolt törölni a Tbj.tv. 16. §-a (3) bekezdésében is a fent említett s) pontra való hivatkozást. 9.3. Ellenőrzés [Tbj.tv. 54. §-a (2) bekezdésének b) pontjában] – a „járulék” szövegrész helyébe – a „biztosítottat terhelő járulék, foglalkoztatottnak minősülő biztosított esetében a foglalkoztatót terhelő járulék” szöveg lép. A módosítás célja szövegpontosítás, amellyel egyértelművé válik, hogy az adóhatóság az utólagos megállapítás során hozott határozatában a kifizetőt, munkáltatót (foglalkoztatót) kötelezi a foglalkoztatott magánszemélyt terhelő járulékhiány és a jogkövetkezmények megfizetésére, ugyanakkor a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos határozatának címzettje a foglalkoztatott személy, összhangban az Art. rendelkezéseivel. 10. Hatályát veszi 2016. június 16-án – a Tbj.tv. 41. §-ának (7) bekezdése Az állami adóhatóság a T1041-es biztosítotti bejelentő és változás-bejelentő nyomtatvány alapján rendelkezik a megfelelő adatokkal a biztosított őstermelőről. Erre tekintettel a mezőgazdasági igazgatási szervtől történő adatátadás törlésre került – a Tbj.tv. 44. §-ának (2) bekezdése Indoka az előző törléssel azonos. – a Tbj.tv. 47. §-ának (3) bekezdésében az „a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról” szövegrész A foglalkoztató már nem fizet egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, ezért az erre vonatkozó részt hatályon kívül kellett helyezni.
4
II. A Tbj.tv. módosítása 2016. augusztus 1-től hatályosan Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra [Tbj.tv. 35. §-ának (5) bekezdése] A módosítás alapján egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítése esetén a törvényben előírt várakozási idő hat hónapról huszonnégy hónapra emelkedik. Így a megállapodás alapján jogosultak – a sűrgősségi ellátáson túl – egyéb egészségügyi szolgáltatásra ezen időtartam elteltével szereznek jogosultságot. Ezzel összhangban az egy összegben befizetett járulékok huszonnégy hónapra (hat hónap helyett) visszamenőleg történő megfizetése szükséges az ellátásra való jogosultság azonnali igénybevételéhez.
III. A Tbj.tv. módosításai 2017. január 1-jétől hatályosan 1.
A biztosítás nem terjed ki [Tbj.tv. 11. §-a]
A módosítás – a korábbi előírás két szakaszra bontásával – egyértelművé teszi, hogy a biztosítás mely esetekben nem terjed ki a magánszemélyekre, illetve azok jogviszonyára. Az (1) bekezdés értelmében mentesül a magyar társadalombiztosítási kötelezettség alól a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselet tagja, a kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában álló külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazott, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtag, feltéve, hogy az alkalmazott, illetve a családtag valamely állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozik. Mentesül – továbbá – a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztségviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja, abban az esetben, ha kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere. Az európai parlamenti képviselő, valamint az Szja-tv. 1/B. §-a hatálya alá tartozó természetes személy szintén mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Az előbbiekben felsorolt esetekben a magánszemély Magyarországon további, kereső tevékenységére irányuló jogviszonya is mentes a biztosítási kötelezettség alól. A (2) bekezdés szerint a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony mentesül a biztosítási kötelezettség alól. A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalója mentesülhet a magyarországi biztosítási kötelezettség alól, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor. További feltétel a mentesség alkalmazása során, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt. Amennyiben a kiküldetés előre láthatóan meghaladja a két évet, a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés első napjától fennáll. 2. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése [Tbj.tv. új 56/K. §-a] Az új előírás alapján a kiküldetés meghosszabbítása abban az esetben lehetséges, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy
5
várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Ez esetben a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés megkezdésétől számított második év végétől áll fenn. 3. Átmeneti szabály két évet meghaladó kiküldetés esetén [Tbj.tv. új 65/F. §-a] Hatályát veszti a két évet meghaladó kiküldetés esetén a biztosítás alóli mentesítésre vonatkozó szabály [Tbj.tv. 11/A. §-a]. Az átmeneti rendelkezés szerint 2017. június 30-áig lehet mentesülni a biztosítási kötelezettség alól, ha a Tbj.tv. 11/A. §-a szerinti mentesítés feltételei 2016. december 31-éig teljesültek. 4. Egészségügyi szolgáltatási járulék [Tbj.tv. 19. §-ának (4) bekezdésében] A fogyasztói árindex növekedése miatt a biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7050 forintról 7.110 forintra (napi összege 235 forintról 237 forintra) emelkedik. 5. Hatályát veszti 2017. január 1-jével – a Tbj.tv. 11/A. §-a A 11/A. § törlésével a kiküldetés alapján a biztosítási kötelezettség alóli mentesség leghosszabb időtartama a két évet nem haladhatja meg.
