ALAPSZABÁLY I. BEVEZETŐ RÉSZ 1. A szövetség neve: “Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége” 2. A szövetség rövidített neve: MMISZ 3. A szövetség székhelye: H-8000 Székesfehérvár, Fő u. 6. 4. A szövetség postacíme: H-2000 Szentendre, Fő tér 2-5. 5. A szövetség demokratikus úton megválasztott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az itt meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. 6. A szövetség jogi személy, amely a Fejér Megyei Bíróság részéről történő nyilvántartásba vétellel jön létre. 7. 8. A szövetség határozatlan időre alakul 9. A szövetség alapelvei és céljai: • az emberiség egyetemes kultúrájának megőrzői • az emberiség tárgyakban megtestesült történetéről valló emlékek tárházai • a magyar nemzeti identitástudat letéteményesei • a természet – és társadalomtudományos megismerés nélkülözhetetlen eszközei • ezért az Alapító tagok a mai napon elhatározták, hogy létrehozzák a MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGAINAK SZÖVETSÉGÉT. Ennek érdekében az Szövetség céljának tekinti, hogy egymás tevékenységét segítve szolgálják a magyar múzeum ügyét, társadalmi elismerését. A Szövetség alapító tagjai a társadalmi, szakmai és tudományos ismereteiket és tekintélyüket felhasználva, az összefogás erejében bízva, együtt kívánnak működni ezen alapszabály rendelkezései szerint a magyar múzeumügy fenntartása, ápolása és megújítása érdekében.
9. A szövetség feladatai: • védi és képviseli a Megyei Múzeumokban dolgozók érdekeit, ennek érdekében törekszik a tudományos munkatársak szakmai érdemeinek társadalmi elismertetésére, a múzeum ügyért dolgozók erkölcsi és anyagi értelemben történő megbecsülésére • elősegíti a Megyei Múzeumokat feladataik ellátásában, ennek érdekében együttműködik a múzeumokat fenntartó önkormányzatokkal, kormányzati szervekkel és minden olyan célkitűzésű szervezettel, amely elősegíti a magyar múzeumügy fejlesztését • támogatja a Megyei Múzeumokban dolgozók képzését, továbbképzését, ennek érdekében támogatja a belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok kiépítését és ápolását, elősegíti azok kialakítását • kapcsolatot létesít bel- és külföldi szakmai intézményekkel, szervezetekkel és tudományos társaságokkal, szervezi a szakmai tapasztalatcseréket, tudományos konferenciákat • szervezi a Szövetség pártoló tagjait, támogatóit • a tagjai és támogatói részére folyamatos tájékoztatást ad tevékenységéről, tudományos eredményeikről ennek érdekében kiadói tevékenységet végez • képviseli a Szövetséget mindazon hazai és nemzetközi fórumokon, amelyekre jogszabályi felhatalmazása van • véleményt nyilvánít és állást foglal mindazon ügyekben, amelyek a Szövetség Alapító tagjainak múzeumi tevékenységével áll kapcsolatban 10. A szövetségtevékenységi területe: A szövetség tevékenységét elsősorban Magyarországon gyakorolja, de esetenként és lehetőségei szerint kapcsolatot keres és teremt más, határon túli kulturális körökkel és szövetségekkel is.
II. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA 1. A szövetség rendes tagja lehet: A jogi személyiséggel rendelkező Megyei Múzeumok Igazgatóságai, akik a szövetség alapszabályában meghatározott célkitűzésekkel egyetértenek, azt magukra nézve kötelezően elfogadják, önként vállalják, hogy a szövetség őket a nyilvántartásába felvegye, részt vesznek a szövetség tevékenységében és a közgyűlés által megállapított éves tagdíjat megfizetik.A Megyei Múzeumok Igazgatóságait a mindenkori törvényes képviselője az igazgató képviseli.
2.
A szövetségpártoló tagja lehet: Bármely természetes vagy jogi személy, aki a szövetség céljaival egyetért, és tevékenységét bármilyen jogszerű módon támogatja. Nem választható tisztségviselőnek és döntéshozatalnál szavazati joga nincs. A pártoló tag a szövetség tevékenységében nem köteles részt venni, tagdíj fizetése önkéntes, a szövetség fórumain és a közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt.
3. A szövetség tiszteletbeli tagja lehet: Az érintett személy előzetes írásbeli hozzájárulásával az, aki a szövetség munkájában, céljainak megvalósulásában kiemelkedő és/vagy példamutató tevékenységet fejt, vagy fejtett ki, vagy jelentős támogatást nyújtott, illetve ilyen támogatás megszerzésében hathatósan közreműködött, és erre tekintettel – az elnökség javaslatára - a szövetség közgyűlése a szövetség tiszteletbeli tagjává megválasztja. A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles, a szövetség fórumain és közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt. 4.
A tagsági viszony létrejötte: A tag felvételére (pártoló tagsági viszony elfogadására) írásbeli kérelem és a tagsági viszonyból fakadó kötelezettségek elfogadására tett nyilatkozata alapján kerülhet sor.
5. A tagfelvételről az elnökség - a kérelem benyújtását követő ülésén - dönt. A döntésről a kérelmezőt írásban értesíti. A tagfelvételről a soron következő közgyűlést tájékoztatni kell. 6. A tagsági viszony megszűnik: • a tag kilépésével, • a tag halálával, • a tag kizárása esetén, • a szövetség jogutód nélküli megszűnésével. A tagok kilépési szándékukat tartoznak az elnökségnek írásban bejelenteni. Az elnökség kizárhatja a tagnyilvántartásból azt a tagot, aki a szövetség munkájában tartósan nem vesz részt, tagdíjat legalább három éve nem fizet, és a szövetséget más módon sem támogatja, továbbá igazolt írásbeli felhívásra tagdíjhátralékát nem rendezi. A tag kizárására az alábbi eljárási szabályokat kell alkalmazni.
A szövetség kizárhatja tagjai közül azt a szövetségi tagot: • akinek magtartása, tevékenysége a szövetség céljainak megvalósulását veszélyezteti, • aki a szövetség céljaival, tagjaival összeférhetetlen magatartást tanúsít • a szövetség rovására jelentős jogsértést követ el • a szövetségi tevékenységével kapcsolatban szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal a szövetségnek kárt okoz. A tag kizárását bármely rendes tag kezdeményezheti. A kizárás ügyében az elnökség ülést tart és lehetőséget biztosít a tag számára, hogy érdemi védekezését előadja, illetve védelmére a bizonyítékokat feltárja. Az eljárásról az elnökség ajánlott tértivevényes levélben értesíti az érintett tagot. Az elnökség az eljárás befejezését követően kétharmados szótöbbséggel dönt a tag kizárásáról. A döntéséről 3 napon belül értesíti az érintett tagot ajánlott tértivevényes levélben. Az elnökség a tag kizárásáról köteles tájékoztatni a soron következő közgyűlést. Az érintett tag a kizárás ellen 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlés döntéséig a kizárást fel kell függeszteni. A tagdíjhátralék rendezése esetén a tagot nem lehet a tagnyilvántartásból törölni. 7. A rendes tagok jogai és kötelességei: 1. részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein; 2. a közgyűlésben szavazati joga van, választható a szövetség tisztségeire; 3. köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott fizetési és egyéb kötelezettségeinek. A tagok jogaikat személyesen gyakorolják, szavazás esetén minden tagot egy szavazati jog illeti meg. 8. A szövetség pártoló tagja: 1. részt vehet a szövetség tevékenységében és rendezvényein 2. A közgyűlésen tanácskozási joga van álláspontjainak és véleményének kifejtése érdekében.
III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE • • •
Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság
IV. A KÖZGYŰLÉS 1. A szövetséglegfelsőbb testületi szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. 2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1. az alapszabály megállapítása és módosítása; 2. az éves költségvetés elfogadása; 3. az ügyintéző és képviseleti szerv / az elnökség /, valamint az ellenőrző szervezet (Felügyelő Bizottság) évi beszámolójának elfogadása; 4. a szövetség Elnökségének megválasztása és visszahívása (elnök, alelnökök, titkár, elnökségi tagok) 5. a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása 6. az elnökség által kizárt tag fellebbezésének elbírálása 7. dönt a hitelfelvétel, ingatlanszerzés és elidegenítés ügyében 8. dönt a szövetség, szétválása, átalakulása, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint feloszlásának ügyében; 9. az éves tagdíj megállapítása 10. a tiszteletbeli tag megválasztása, valamint a tiszteletbeli elnök megválasztása 11. döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a közgyűlés a hatáskörébe von. 3. A közgyűlés összehívása: A közgyűlést az elnökség szükség szerint, de legalábbévente egyszer köteles összehívni. Össze kell hívnia közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kívánja. A közgyűlési tagokat a közgyűlés napját megelőző 30 nappal korábban, írásban kell értesíteni, a napirendi pontokat tartalmazó meghívóval. (Az írásbeli értesítés történhet postai úton, faxon vagy elektronikus úton)
A meghívóban meg kell jelölni a határozatképtelenség esetén megtartandó újabb közgyűlés időpontját azzal, a figyelemfelhívással, hogy a megismételt közgyűlés változatlan napirendi pontokkal és helyszínen a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Ilyen figyelemfelhívás esetén a megismételt közgyűlés azonos napon, rövid időközzel is megtartható.
4. Határozatképesség: A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetség nyilvántartott tagjainak több mint a fele jelen van. A rendes tagok jogaikat a törvényes képviselőjük útján gyakorolják. A jogi személyiséggel rendelkező Megyei Múzeumi Igazgatóságokat az igazgató vagy az általa írásban meghatalmazott személy képviseli. 5. A közgyűlés lebonyolítása: A közgyűlést a szövetség elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén alelnök vagy az elnökség bármely tagja. A közgyűlés megnyitása előtt az aláírt jelenléti ívek alapján meg kell állapítani a határozatképességet. A meghatalmazással részt vevő tag esetében a meghatalmazást a jelenléti ívhez minden esetben csatolni kell. A közgyűlés a megnyitása után jegyzőkönyv-vezetőt és két hitelesítőt választ nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A napirendi pontok ugyanígy kerülnek elfogadásra. A meghívóban megjelölt napirendi pontoktól eltérő napirend elfogadására csak akkor kerülhet sor, ha a szövetség tagjainak több mint a 3/4-e megjelent, és a jelenlévők 3/4-e a meghívóban nem szereplő napirendi pont megtárgyalását elfogadta. A közgyűlés a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A közgyűlésről a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az elhangzott nyilatkozatok lényegét, a javaslatokat és a határozatokat. A határozatokra vonatkozóan rögzíteni kell a határozathozatal módját, és a szavazatok, ellenszavazatok, illetve tartózkodások számát.
Bárki kérheti nyilatkozatának szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a hitelesítők írják alá. 6. A határozathozatal rendjére és a szavazás módjára vonatkozó szabályok: A közgyűlés a határozatait – amennyiben a döntést megelőzően a közgyűlés szigorúbb feltételeket nem állapít meg – nyílt szavazással, kézfeltartással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van. A határozathozatalkor minden esetben ellenpróbát / tartózkodás, ellenszavazat / kell tartani. Név szerintiszavazásról a megjelentek 3/4-es többségének határozatával dönt a közgyűlés. Bármely kérdésben, ha a megjelentek 1/4-e kéri, titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazás esetén három tagú szavazatszedő bizottságot kell választani. A szavazócédulákat – amennyiben nem saját kézzel írt cédulaírással történik a szavazás – a szavazatszedő bizottság készíti el, és hitelesíti. A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti. A szavazás eredményét a bizottság írásban rögzíti. A leadott szavazatokat a szavazatösszesítő lap vagy jegyzőkönyv példánnyal együtt a szavazatszedő bizottság tagjai által lezárt borítékban a választást követő 90 napig, a választással kapcsolatos jogorvoslati eljárás esetén ennek jogerős befejezéséig meg kell őrizni. E határidő lejártát követően a szavazócédulákat a szavazatszedő bizottság - a megsemmisítés módjának a szavazatösszesítő lapra (szavazási jegyzőkönyvre) történő felvezetése mellett - megsemmisíti. Ezt az iratot a közgyűlés irataihoz kell csatolni. 7. Nyilvánosság: A szövetség közgyűlései általában nyilvánosak.
A közgyűlés határozhat zárt ülés elrendeléséről is. A közgyűlés megjelent nem tag személyt tanácskozási joggal ruházhat fel. 8. Jogorvoslat: A szövetség közgyűlése törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
V. A TISZTSÉGVISELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A szövetség tisztségviselői: Az elnök, alelnökök, titkár, az elnökség tagjai, valamint a felügyelő bizottság elnöke, illetve tagjai. 2. Tisztségviselő választása, a tisztség megszűnése (visszahívása): A szövetség tisztségviselője lehet bármely nagykorú, teljes cselekvőképes magyar állampolgár, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Megválasztása a közgyűlés kizárólagos hatásköre. A tisztségviselő megbízatása megszűnik: • a megbízatás időtartamának lejártával, • a tisztségviselő halálával, • a tisztségviselő írásbeli lemondásával, • a közgyűlés általi felmentéssel (visszahívással), • tagsági viszony megszűnésével. • A tisztségviselőt e tisztségéből a közgyűlés visszahívja, ha életvitele, a tisztség ellátásával kapcsolatos magatartása a szövetség céljaival összeférhetetlen, illetve ellentétes, továbbá, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, továbbá, ha vele kapcsolatban a tag kizárására vonatkozó okok merülnének fel. Visszahívást az elnökség kezdeményezheti, amelyről a közgyűlés dönt, a megválasztás szerinti módon.
3. A tisztségviselők, jogosultak a tisztség ellátásával kapcsolatban felmerült szükséges és indokolt költségeik megtérítésére. 4. Összeférhetetlenség: A szövetség elnökségi tagjai és elnöke nem választható a felügyelő bizottság tagjává vagy elnökévé. Közeli hozzátartozók (Ptk. 685. § b) pont), élet- és házastársak nem lehetnek a szövetség a tisztségviselői. Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn továbbá a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, valamint közvetlen felettesei, illetőleg az ellenőrző szervezet elnöke és tagjai tekintetében is. 5. A tisztségviselők személyében bekövetkezett változást a Fejér Megyei Bírósághoz be kell jelenteni.
VI. AZ ELNÖKSÉG 1. Az elnökség a szövetség hat tagú általános hatáskörű választott ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség tagjai: elnök, két alelnök, ügyvezető titkár és két elnökségi tag. Az elnökség képviseli - elnöke útján - a szövetséget más szervezetek és a hatóságok előtt. 2. Az elnökség a jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlés határozatainak megfelelően teljes felelősséggel, önállóan szervezi és irányítja a szövetség gazdálkodását, és gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Az elnökség hatáskörébe tartozik, illetve jogosult dönteni minden olyan ügyben, amelynek eldöntése nem tartozik a szövetség más szervezetének a hatáskörébe. Tevékenységéért a közgyűlésnek felelős. 3. Az elnökség az alapszabályban meghatározott időszakonként, illetve szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a szövetség vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről, továbbá az elnökség tevékenységéről. 4. Üléseit szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tartja. Az ülések összehívása az elnök feladata.
Legalább két tag, továbbá az ellenőrző szervezet kezdeményezése esetén 30 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni. Az összehívás a napirend közlésével, általában nyolc napos időköz betartásával történik. Az elnökségi ülés a napirend közlése mellett rövid úton is összehívató. 5. Az elnökség ülésére tanácskozási joggal nem elnökségi tag is meghívható. A felügyelő bizottság elnökét az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni. Az elnökség üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti. Az elnökség határozatképes, ha azon legalább négy elnökségi tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármely kérdésben titkos szavazás, valamint egyhangú döntés is elhatározható. Az elnökség minden tagjának egy szavazata van. Az elnökség üléseiről feljegyzést kell készíteni. Bármely elnökségi tag kérésére jegyzőkönyvet kell felvenni. A feljegyzést/jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő személy aláírja. Az elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. Az elnökség döntését az érintettekkel írásban kell közölni. Az elnökség döntésével szemben a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés döntéséig az elnökség határozatát nem lehet végrehajtani. 6. Az elnökség ügyrendjét maga állapítja meg. A szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba - a hatályos jogszabályi, személyiségvédelmi és adatvédelmi rendelkezések betartása mellett - előzetes, bejelentés alapján az elnök írásbeli engedélyével bárki betekinthet.
VII. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 1. A felügyelő bizottság 3 tagból álló testület, akiket a közgyűlés 3 évre választ. A bizottság tagjai közül elnököt választ. 2. A felügyelő bizottság ellátja a szövetség egész tevékenységére kiterjedő ellenőrzését a jogszabályok és az alapszabály keretei között, a közgyűlés határozatainak megfelelően teljes felelősséggel.
A felügyelő bizottság jogosult a szövetség irataiba betekinteni és felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező. 3. A felügyelő bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg. 4. Határozatképes, ha a bizottság ülésén minden tag jelen van, Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 5. A felügyelő bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek legalább évente egyszer köteles beszámolni. Véleménynyilvánítása nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozatot a közgyűlés nem hozhat. 6. Az ellenőrző szervezet köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt.
VIII. A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE A szövetség képviselője az elnökség elnöke, aki önállóan, teljes jogkörrel képviseli a szövetséget. Megalakuláskor: Dr. Vándor László (8900 Zalaegerszeg, Május 1. u. 1. 1/6.) Akadályoztatása esetén vagy egyes ügyek ellátására jogosult a képviseleti jogát az alelnökökre, illetve az elnökség bármely tagjára írásban átruházni.
Az elnök az elnökség nevében egyszemélyi aláírásra jogosult. Amennyiben nem az elnök ír alá, két elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben az elnök és egy elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az aláírásra jogosultakat a számlavezető pénzintézethez az arra előírt módon be kell jelenteni. A szövetséget az elnök képviseli. Más tag, vagy alkalmazott - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szövetség képviseletében csak az elnök által kiadott írásbeli meghatalmazás alapján járhat el.
IX. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA A szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok az éves tagdíj megfizetésén túl a szövetség tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A szövetség vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázat útján elnyert bevételből képződik. A befizetett tagdíj, illetve támogatás összege nem követelhető vissza. Az éves tagdíj mértékét a közgyűlés állapítja meg. Az elnökség a szövetség céljainak megvalósítása érdekében támogatásokat pályáz meg. A szövetség céljai megvalósításához a gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott céljai megvalósítására ill. tevékenységére köteles fordítani. A szövetség vagyona és járulékai az alapszabály rendelkezéseinek keretei között, az elnökség esetenkénti döntései szerint használható fel. A szövetség céljainak elérése érdekében az erre rendelt vagyonából pályázat, elnökségi határozat, vagy közgyűlési döntés alapján nyújtható, dologi vagy anyagi támogatás.
A szövetség részéről támogatott cél pályáztatása esetében a pályázat kiírása, nyilvánosságra hozatala és elbírálása az elnökség feladata.
X. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE A szövetség megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával. Megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát a megyei múzeumok javára kell fordítani egyenlő arányban. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló(k) feladata.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk, 61. – 65. §-ait, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Székesfehérvár, 2004. július 16. a 2011. április 27. napján a Közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Szentendre, 2011. április 27.
