Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének .../2012. (...) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 24/2012. (V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról (tervezet) Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 51.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § (1) A Rendelet 2.§ 7. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. § 7. a köztisztaság fenntartásáról szóló 43/2001.(XII.17.) Ör. számú rendelet 5.§, valamint 7.§ (1) a)-e) pontja rendelkezéseit megszegi,” (2) A Rendelet 2.§ 11. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „2. § 11. a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (I.20.) önkormányzati rendelet 5. § - 7. §, valamint 11.§, 12.§, 13.§ (6)-(7) és a 14.§ (1)-(2) bekezdések előírásait megszegi,” 2. § (1) Hatályát veszti a Rendelet 1.§ (2) bekezdése, valamint a 2.§ 6., 8., 12., 13., 18.-24., 26. pontja. (2) Jelen Rendelet 2012. október 1. napján lép hatályba.
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Dr. Gaál Zoltán jegyző
1
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének .../2012. (...) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 24/2012. (V.23.) önkormányzati rendelete módosításáról Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. május 23-i ülésén fogadta el az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló helyi rendeletét. A rendelet ismételt módosítására az időközben történt jogszabályváltozások, valamint a Nógrád Megyei Kormányhivatal javaslatai alapján van szükség. A fentiek alapján az önkormányzati rendelet felülvizsgálata megtörtént, tekintettel a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott szabálysértési, büntetőjogi, valamint ágazati bírsággal sújtható tényállásokra, kizárólag olyan magatartásokat minősít tiltottnak, közösségellenesnek, melyek betartása a város közbiztonsága, közrendje és köztisztasága érdekében különösen indokolt. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1.§-hoz Az (1) bekezdésben a Rendelet eredeti szövegéhez képest pontosításra került, hogy a köztisztaság fenntartásáról szóló 43/2001.(XII.17.) Ör. számú rendelet mely szakaszai minősülnek tiltott, közösségellenes magatartásnak. Így : 5. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (továbbiakban együtt: használó) köteles gondoskodni. Ezen belül: a) a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó- és gyűjtő, udvar, stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak; b) a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiség és az ezekhez tartozó területek tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia. 7. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlantulajdonos - az állati hulla elszállítása kivételével - köteles gondoskodni: a) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 2 m széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület állandó tisztántartásáról, b) a tömbház jellegű ingatlan előtti, valamint a körülötte lévő közterület esetében az ingatlantól számított 4 m széles területsáv tisztántartásáról, c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló b) pont szerinti méretű területsáv tisztántartásáról, d) az ingatlan előtti, illetve az ingatlan melletti nyílt árok és folyóka, valamint ezek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, 2
e) üdülő és zártkerti telkek előtti kiépítetlen közút eszmei középvonaláig terjedő terület tisztántartásáról, A (2) bekezdésben a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (I.20.) önkormányzati rendelet 8.§ -10.§, 13.§ (1)-(5) bekezdése, valamint a 14.§ (3) bekezdése szerinti közigazgatási bírsággal történő szankcionálása törlésre került, hiszen ezen rendelkezések megsértése esetén külön ágazati jogszabályban meghatározottak szerint kell eljárni. A 8.§ -10.§ törlését az indokolja, hogy a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, - ha jogszabály másként nem rendelkezik levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. A korm.rendelet hatálya, azonban nem terjed ki azokra a speciális területekre, melyeket az önkormányzati rendelet tiltott, közösségellenes magatartásként szabályoz. A 13.§ (1)-(5) bekezdése és a 14.§ (3) bekezdése törlését az indokolja, hogy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (XII.23.) Korm.rendelet 26.§ (1) bekezdés e) pontja értelmében a környezetvédelmi hatóság zaj-, illetőleg rezgésvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető a hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. A korm.rendelet hatálya, azonban nem terjed ki azokra a speciális területekre, melyeket az önkormányzati rendelet tiltott, közösségellenes magatartásként szabályoz.
Így a környezetvédelem területén a jövőben tiltott, közösségellenes magatartásnak az alábbi tevékenységek minősülnek: LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM területén: ◦ Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének, szabályainak megsértése, ◦ Tarló égetésre vonatkozó szabályok megsértése, ◦ Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok megsértése. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM területén: ◦ Közterületi rendezvények zaj- és rezgésvédelmi szabályainak megsértése, ◦ Magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek zaj- és rezgésvédelmi szabályainak megsértése, ◦ Hangosító berendezésekkel kapcsolatos használati előírások megsértése, ◦ Építési/bontási tevékenységre vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi előírások megsértése. 2.§-hoz Az (1) bekezdés hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz az alábbiak szerint: (1) 1.§ (2) bekezdés hatályon kívül helyezésre került, mert az ágazati jogszabályok teljes körű felülvizsgálata alapján kizárólag olyan magatartás formák szankcionálása valósul meg a rendelet keretei között, melyek más szabálysértési vagy büntetőjogi tényállást nem valósítanak meg. (2) 2.§ 6. és 8. pont hatályon kívül helyezésre került, mert a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 49.§ (1) bekezdés a) pontja alapján aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget az hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 2.§ (2) bekezdés f) pontja szerint a bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője jogosult, amennyiben a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi.
3
(3) 2.§ 12. pont hatályon kívül helyezésre került, mert a közterületi várakozóhelyek kijelöléséről és használatának szabályáról szóló 8/2012. (II.17.) önkormányzati rendelet külön engedélyhez kötött várakozási terület jogosulatlan használata a KRESZ 14. § (14) bekezdése ("Mindkét irányból behajtani tilos - kivéve engedéllyel") alapján kerül szankcionálásra. (4) 2.§ 13. pont hatályon kívül helyezésre került, mert az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet tételesen meghatározza az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthető szorzókat, valamint a minősített eseteket. (5) 2.§ 18-24. pont hatályon kívül helyezésre került, mert a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6.§ (7) bekezdése értelmében a közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybe vevővel szemben. (6) 2.§ 26. pont hatályon kívül helyezésre került, mert a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 49.§ -51.§ rendelkeznek a távhőszolgáltatással kapcsolatos szerződésszegésről és annak jogkövetkezményeiről. A (2) bekezdés hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
4
Hatástanulmány Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének .../2012. (...) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 24/2012. (V.23.) önkormányzati rendelet módosításáról Dr. Fodor Enikő irodavezető Okmány, Igazgatási és Közterület-felügyeleti Iroda (az előterjesztő neve, beosztása) készült a Közgyűlés 2012. szeptember 27.-i ülésére Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatával, tekintettel a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott szabálysértési, büntetőjogi, valamint ágazati bírsággal sújtható tényállásokra, kizárólag olyan magatartások minősülnek tiltottnak, közösségellenesnek, melyek betartása a város közbiztonsága, közrendje és köztisztasága érdekében különösen indokoltak. A rendelet-módosítás következménye, hogy az ágazati jogszabályok alapján megállapított bírságokat fajtánként elkülönítve (környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízvédelmi, állatvédelmi bírság), külön részletszabályok szerint kell kezelni. A rendelet-módosításnak környezeti és egészségi következménye nincs. A rendelet-módosításnak adminisztratív terheket befolyásoló hatása, hogy a korábbi egységes elbírálás helyett az ágazati jogszabályok alapján történik a tevékenység vagy mulasztás megítélése. A rendelet-módosítás szükségességét indokolja, hogy csak és kizárólag olyan magatartások minősüljenek tiltottnak, közösségellenesnek, melyek a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott szabálysértési, büntetőjogi, valamint ágazati bírsággal sújtható tényállásokkal nem ellentétesek. A jogszabály alkalmazáshoz szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket biztosítottak.
A hatástanulmányt készítette:
Dr. Fodor Enikő
Jóváhagyta:
Dr. Fodor Enikő
Salgótarján, 2012. augusztus 17.
5
