A T Á R SA D A LM I- FO G LALKOZÁSI Á T R É T E G EZŐDÉS N É H Á N Y JE L L E M V O N Á S A BUDAPESTEN DR. K L I N G E R
A N D R Á S
Budapest keresőinek társadalmi-foglalkozási összetétele jelentősen meg változott a legutóbbi néhány évtized alatt. E módosulásokat jelentős részt a társadalmi-foglalkozási átrétegeződés okozza. A főváros keresői körében a legutóbbi évtizedekben bekövetkezett társadalmi-gazdasági átrétegeződés folyamatának és mértékének vizsgálata betekintést enged nyújtani az ország ban a II. világháború óta bekövetkezett jelentős társadalmi folyamatok természetére. A budapesti átrétegeződési helyzetet azonban az ország egészére nem lehet általánosítani (még ha a főváros területén él az ország összes keresőinek több mint 1/5-e is), mivel a legutóbbi időszak magyarországi átrétegeződési folyamatának legjelentősebb formája : a mezőgazdasági réte gekből a nem mezőgazdasági rétegekbe történő nagyarányú átalakulás nem annyira Budapestre, mint a vidéki városokra és elsősorban a falvakra jel lemző. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni a fővárosi keresők arculatában bekövetkezett változásokat; elsősorban annak a társadalmi változásnak a mértékét, amely a fizikai és a szellemi dolgozók rétege között végbement. A budapesti keresők társadalmi-foglalkozási átrétegeződésére vonatkozó vizsgálat anyagából három kérdést ismertetünk : 1. A k eresők szá rm a zá si összetétele (az a p a foglalkozásához v isz o n y íto tt in te rgenerációs m o b ilitá s) ; 2. A keresők élete fo ly am án b e k ö v e tk e z e tt társad a lm i-fo g la lk o zá si v á lto z á s (in tra generációs m o b ilitás) ; 3. Az 1949 ó ta b e k ö v e tk e z e tt társad a lm i-fo g la lk o zá si átréteg ező d és.
Vizsgálatunk alapjául a keresők jelenlegi társadalmi-foglalkozási rétege szolgál (amit az aktív keresőknél a jelenlegi foglalkozás, az inaktív keresőknél — nyugdíjasoknál — az eredeti foglalkozás határoz meg). A keresőket három társadalmi rétegbe soroltuk, és azon belül megkülönböztettünk társadalmi csoportokat. A társadalmi rétegek és az azokon belüli társadalmi csopor tok a következők : 1. N em m ezőgazdasági fizikai dolgozók a) m u n k áso k , (ip ari, é p ítő ip a ri, szak- és b e ta n íto tt m u n k á s, k ereskedelm i, sz o lg á lta tá si, közlekedési dolgozó ; segédm unkás, h iv a ta lse g é d ; K t sz tag ) b) önálló (kisiparos, kisk eresk ed ő és segítő c sa lá d ta g ja) 31 31 D em ográfia
478
DR. KLINGER ANDRÁS 2. Szellem i dolgozó (értelm iségi ; egyéb szellem i dolgozó) 3. M ezőgazdasági fizik ai dolgozó a) m u n k áso k (m ezőgazdasági m u n k ás, Tsz tag) b) önálló
Átrétegeződésnek (rétegek közötti mobilitásnak) azt tekintettük, ha valaki az egyik társadalmi rétegből másik társadalmi rétegbe került. Vizs gáltuk a rétegek közötti mobilitást is, ennek tekintve azt, ha valaki az adott társadalmi rétege egyik csoportjából másik csoportba kerül. A budapesti társadalmi-foglalkozási átrétegeződés adatait egy 1962-ben végrehajtott reprezentatív felvétel előzetes eredményei alapján ismertetjük .1 Emellett összehasonlításul az 1930. és az 1949. évi népszámlálás származásra vonatkozó adatait is felhasználtuk (amelyeket a jelenlegi fogalmaknak meg felelően átdolgoztunk). A számításokat pedig az 1960. évi népszámlálás buda pesti adatai alapján végeztük. A budapesti keresők származási összetételüket tekintve eléggé mobilok. Jelenleg az összes keresők 42%-ának azonos a társadalmi rétege az apjáéval. Ez az arány 1930-ban és 1949-ben 44—45% volt. Az intergenerációs mobilitás vizsgálatát társadalmi rétegenként végeztük el. E tekintetben először a nem mezőgazdasági fizikai munkások származási összetételét tekintjük át. Ezek között viszonylag magas a nem mobilok aránya : az ebbe a csoportba tartozók mintegy felének apja szintén nem mezőgazdasági munkás volt. Ez az arány 1930, illetve 1949-hez viszonyítva alig mutat változást. Ugyancsak — 30 év távlatában — változatlan a paraszti eredetű munkások aránya. Mindhárom vizsgált időszakban a buda pesti munkások mintegy 30%-ának apja mezőgazdasági fizikai dolgozó volt. Ez a megállapítás látszólag ellentmond annak az általánosan hangoztatott véleménynek, hogy Budapest népességét az utóbbi évtizedben jelentősen növelte a vidékről — elsősorban a mezőgazdasági foglalkozásúak köréből kikerülő — bevándorlás. Az adatok értékeléséhez azonban meg kell jegyez nünk, hogy a főváros népességének növekedési aránya 1949 és 1960 között alacsonyabb volt, mint — 1910 —1920 közötti időszak kivételével — az utóbbi 90 év bármelyik évtizedében. Emellett a Budapestre bevándorlók döntő többsége nem mezőgazdasági foglalkozású, és a múltban bevándorolt mezőgazdasági foglalkozásúak gyermekei már nem tekinthetők paraszti származásúnak. 1962-ben a munkásság különböző csoportjainál eltérő volt a mezőgaz dasági származásúak aránya : a segédmunkások 44%-a, a kereskedelmi — közlekedési — szolgáltatási dolgozók 32%-a, az ipari, építőipari szak-, be tanított munkások 26%-a mezőgazdasági eredetű. Legkevésbé mobil ez utóbbi réteg: az ezekhez tartozók több mint fele munkás eredetű, ezen belül 1/3-uknak apja szintén ipari-építőipari munkás volt. A szellemi dolgozók származási összetételének változásaiban már jelen tősebb különbségeket tapasztalhatunk. E változások azonban főleg a II. világháborút követő években következtek be, 1949 és 1962 között már nem 1 A Nép ességtudom ányi K u ta tó c so p o rt 1962-ben B udapest népessége társadalm i-foglalkozási átrétegeződésére v o natkozóan 2°/00-es rep re zen tatív a d a tfe lv é te lt h a jto tt végre. A képviseleti m inta k iv álasztása társad alm i rétegek ala p já n csoportosítva véletlenszerűen tö rté n t, az 1960, évi népszám lálás teljesk ö rű b u d a p e sti családfők szerint ren d ezett anyagából. Az adatfelvételből közölt ad ato k előzetesek és nagyrészük h ib a h a tá ra —95 % -os valószínűség m ellett — 10 és 20% k ö zö lt v an .
T Á R S A D A L M I Á T R É T E G E Z Ő D É S
B U D A P E S T E N
479
találkozunk jelentős változással. Legfigyelemreméltóbb módosulás azon szel lemi dolgozók arányának csökkenése, akiknek apja is ugyanebbe a rétegbe tartozott. A II. világháború előtt még a szellemi dolgozók több mint 43%-a tartozott az immobilok közé, arányuk 1949-ben és 1962-ben egyaránt az összes szellemi dolgozók 32%-a körül volt. Ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett azoknak az aránya, akiknek apja még fizikai foglalkozású volt. Ezek közül legnagyobb mértékben a nem mezőgazdasági munkás-származásúak aránya növekedett : jelenleg a budapesti szellemi dolgozók 2/5-e munkás származású, 1930-ban ezeknek az aránya még az 1/5-öt sem érte el. (E jelentős, növekedést kismértékben ellensúlyozza a nem mezőgazdasági önálló származásúak arányának csökkenése, amit elsősorban e réteg vissza szorulása indokol. Ezekkel együttesen vizsgálva a nem mezőgazdasági fizikai származásúak arányát, a növekedés már nem olyan számottevő.) A szellemi dolgozók két csoportjának eltérő a származási összetétele : az értelmiségiek 40%-ának, a többi szellemi dolgozók közül pedig csak 29 %-nak volt az apja is szellemi dolgozó ; a munkás és paraszt származásúak aránya ezzel ellentétesen alakul, az előbbieknél 37, ill. 10%, az utóbbiaknál 42, ill. 12%
.
1. B udapesti keresők szárm azási összetétele1 (Szá za lé k ) Az ap a foglalkozása
1 Az a p a (ill. an y a) jelenlegi v. legutolsó foglalkozása a la p já n . 2 K tsz. tag o k k al, v alam in t az egyéb és ism eretlen foglalkozásúakkal eg y ü tt. 3 1962-ben a m ezőgazdasági tsz. tag o k k al e g y ü tt (ezek a rá n y a a fizikai dolgozóknál 4% , a szel lem i dolgozóknál 3 %). 4 A lkalm azásban állók, term előszövetkezeti tag o k és nyugdíjas fizikai dolgozók (m ezőgazdaság nélkül). 5 A lkalm azásban állók, term előszövetkezeti tagok és n y u g d íjas szellem i dolgozók.
Ugyancsak jelentős a budapesti keresők intragenerációs mobilitása. 1962-ben a budapesti keresők 36%-a élete folyamán megváltoztatta társa dalmi rétegét, további 38%-uk pedig társadalmi rétegén belül mobilizáló dott. A társadalmi-foglalkozási mobilitás aránya a szellemi dolgozóknál a legmagasabb. A jelenlegi szellemi dolgozók mintegy fele más társadalmi rétegből került át. E rétegen belül az értelmiségi-vezetői munkaköröket betöltőknél viszonylag alacsonyabb a mobilitás. (Ezeknek csupán 1/3-a került át más társadalmi rétegből.) Az egyéb szellemi dolgozók (az irodai foglalkozásúak) 3/5-e más társadalmi rétegből került jelenlegi foglalkozá 31*
480
DR. K L I N G E R A N D R Ä S
sába. A szellemi foglalkozásúak közé történt mobilizálódás mintegy 3/4-ét azok teszik ki, akik nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak közül kerültek a szellemi foglalkozásúak körébe. A jelenlegi szellemi foglalkozásúak 1/5-e olyan, akik életük folyamán többször változtattak társadalmi réteget : előbb szellemiből fizikai foglalkozásba, majd fizikaiból szellemibe rétegeződtek át. Budapesten azon szellemi dolgozók aránya, akik eredetileg mezőgazdasági foglalkozásúak voltak, viszonylag elenyésző. 2. A z intragenerációs m obilitás iránya A réteghez A rétegben Az összes tartozók mobilizáló- keresők dottak
Megnevezés
Az összes mobilizálódottak
%-ában
N em m ezőgazdasági fiz ik a i dolgozók É le tü k fo lya m á n nem m o bilizáló d tak ......... É le tü k fo lya m án m o bilizáló d tak szellem iből fiz ik aib a ........................................ m ezőgazd aságiból fiz ik aib a .......................... fizik aibó l szellem ibe, m ajd szellem iből fizik aib a .............................................................
E g y ü tt ............................................................... Összesen ..........................................................
73
47
—
7 14
26 51
4 9
13 25
6 27 100
23 100
11 49
—
4 17 64
49
—
17
—
39 1
76 2
14 0
37 1
10
20
4
19
1 51 100
2 100
0 18 35
1 48
50 50 100
— — —
—
—
—
—
—
—
—
— —
—
Szellem i dolgozók É le tü k fo lya m án nem m obilizáló d tak ......... É le tü k fo lya m á n m o bilizáló d tak fizik aib ó l szellem ibe ........................................ m ezőgazd aságibó l szellem ibe ....................... szellem itő l fiz ik a ib a , m ajd fizik aib ó l szellem ibe ........................................................ m ezőgazd aságibó l fizik aib a , m ajd fizik aibó l sz e lle m ib e .....................................
E g y ü tt ............................................................... összesen ..........................................................
—
—
M ezőgazdasági dolgozók É le tü k fo lya m á n nem m o bilizáló d tak . . . É le tü k fo lya m á n m o b iliz á ló d ta k .....................
összesen .......................................................... M indössze ebből :
m o bilizáló d ott
..............................
—
0 0 1 100 36
— 100
65 24 11
50 23 27
3 -
A z összes keresőből1 ............................................ nem m ezőgazd asági eredetű ....................... szellem i e r e d e t ű ................................................. m ezőgazd asági e r e d e t ű ...................................
—
1 Az a d o tt réteghez ta rto z ó k , vagy onnan in d u lta k .
A nem mezőgazdasági munkások körében az átrétegeződöttek aránya viszonylag alacsonyabb, mint a szellemieknél: mindössze 28%-uk került át valamely más társadalmi rétegből. Az e rétegbe tartozók között a mobilok aránya az ipari, építőipari, szak- és betanított munkásoknál a legmagasabb (75%), a munkásság többi rétegénél viszonylag alacsonyabb (70% körüli).
TÁRSADALMI
ÁTRÉTEGEZŐDÉS
BUDAPESTEN
481
A nem mezőgazdasági fizikai dolgozók közé más rétegből bekerültek mint egy fele (az összes e rétegbe tartozó keresők 14%-a) olyan személy, aki a mezőgazdaságból került át. Az ide kerültek valamivel több mint 1/4-e szelle miből vált fizikaivá, kevesebb mint 1/4-e többször mobilizálódott: előbb fizikaiból vált szellemi foglalkozásúvá, majd szellemiből ismét visszakerült a fizikai foglalkozásúak közé. A mobilizálódás mértékét nagymértékben befolyásolják az illető sze mélyek alapvető demográfiai tulajdonságai : nemük és koruk. Megállapít ható, hogy a nők között kisebb a mobilitás, mint a férfiak között : az előb bieknek alig valamivel több mint 1/4-e, az utóbbiaknak pedig közel több mint 2/5-e változtatta meg élete folyamán társadalmi rétegét. E különb ség a szellemi dolgozóknál még jelentősebb : a jelenleg szellemi dolgozó férfiak 57, a nők 34%-a mobilizálódott. Korcsoportonként vizsgálva az intragenerációs mobilitást azt tapasz taljuk, hogy az átrétegezettek aránya az idősebb és a fiatalabb korcsoport hoz tartozóknál alacsonyabb, a középső korcsoporthoz tartozóknál pedig magasabb. A jelenlegi 30 —60 éveseknek majdnem 2/5-e mobilizálódott. E korcsoporthoz tartozók mozgását az indokolja, hogy ők voltak produktív koruk elején vagy közepén, amikor a legnagyobb arányú társadalmi mozgás (1945 és 1950 között) végbement. A legidősebb korcsoporthoz tartozók már a II. világháború után is általában 50 év körüliek vagy ennél idősebbek vol tak, akiket a társadalmi átalakulás már kevésbé érintett. Viszont figyelem reméltó, hogy a legfiatalabb korcsoporthoz tartozó keresők (akik 1949-ben még átlagosan 15 évesek voltak) egynegyede szintén mobilizálódott. A mobilitás korcsoportonkénti különbségei a szellemi dolgozóknál is megmutatkoznak, de az általános képnél még nyomatékosabban. Különösen vonatkozik ez a férfiakra, akiknél a középső korcsoporthoz tartozók közel 2/3-a más társadalmi rétegből került át a szellemi dolgozók közé. Az 1930 óta születetteknek is közel fele mobilizálódott. 3. Intragenerációs m obilitás, k ohorszonként, 1962 Társadalmi réteg között mobilizálódottak Kohorsz
az összes keresők
a szellemi foglalkozásúak
%-ában 1900 e lő tt s z ü l e t e t t .............. 1900— 1919 k ö z ö tt sz ü le te tt 1920— 1929 k ö z ö tt s z ü le te tt 1930 ó ta s z ü l e t e t t ................. Összesen ..............
29 40 42 25 36
30 58 58 45 51
Az általános intragenerációs mobilitás vizsgálatán belül külön válasz tottuk az 1949 óta bekövetkezett társadalmi-foglalkozási átrétegeződést. Meg állapítható, hogy a budapesti keresők 74%-ának társadalmi rétege azonos az 1949. évivel, tehát csupán a keresők alig valamivel több mint 1/4-énél következett be 1949 óta mobilitás.1 1 Az 1949. évi tá rs ad alm i rétegbe tö r té n t besorolás az a k k o r m ég e lta rto tta k n á l az e ltartó foglalkozása a la p já n tö rté n t.
182
D R . K L IN G E R
A N D R Á S
A nem mezőgazdasági fizikai dolgozók több mint 4/5-e már 1949-ben is e réteghez tartozóit. Az azóta idekerültek egyik fele (az összes budapesti munkás 8 %-a) 1949-ben még mezőgazdasági foglalkozású volt, másik fele pedig szellemi foglalkozást folytatott. A szellemi dolgozók körében az 1949 óta bekövetkezett mobilitás na gyobb arányú volt : a jelenleg idetartozók közel egyharmada 1949-ben még más társadalmi réteghez tartozott. Az idekerültek szinte valamennyien nem mezőgazdasági munkások voltak (arányuk 24%), csupán elenyésző azoknak a szellemi dolgozóknak az aránya, akik 1949-ben még kisiparosok, kiskeres kedők vagy mezőgazdasági foglalkozásúak voltak. A szellemi dolgozók réte gén belül 1949 óta is az értelmiségiek mobilitása alacsonyabb. Ezek közel 3/4-e már 1949-ben szellemi dolgozó, fele értelmiségi foglalkozású volt, az egyéb szellemi foglalkozásúak egyharmada azonban 1949 óta mobilizáló dott. Ha a budapesti keresők társadalmi rétegenkénti teljeskörű adataira kívánjuk kivetíteni az 1949 és 1960 között bekövetkezett társadalmi-foglal kozási átrétegeződést, azt tapasztaljuk, hogy mintegy 300 000-re tehető azoknak a budapesti keresőknek a száma, akik ebben az időszakban meg változtatták társadalmi rétegüket. (Ez a szám majdnem megegyezik a keresők száma növekedésével.) 1949 és 1960 között a legnagyobb növekedés a szellemi dolgozóknál mutatkozik. Ezek száma 11 év alatt 62%-kal növekedett. Ezt közel 2/3 részben a saját rétegből történt növekedés fedezte, 36%-ban pedig a más társadalmi rétegből történt mobilizálódás. A szellemi dolgozók mobilizációs nyeresége 51 000 fő, amit az e rétegből kiváltak 65 000 -es és az ide bekerültek 115 000 száma alakított ki. Legnagyobb arányú mozgást a nem mezőgazda sági munkások irányában tapasztalunk : a szellemi dolgozók 1919. évi lét számának 26%-a vált nem mezőgazdasági munkássá és 39%-a került a szel lemiek közé a munkások rétegéből. A nem mezőgazdasági önállóak csoport jában a mobilizációs veszteség mintegy 63% volt. 4. T ársadalm i-foglalkozási átrétegezödés 1949— 1960 ( ezer f ő )
K eresőnövekedés v. vándorlás ú tjá n .
T Á RSA D A LM I Á T R É TE G EZ Ő D É S B U D A PE ST E N
483
A nem mezőgazdasági munkások száma 11 év alatt 43%-kal növekedett és ennek 37%-át a társadalmi átrétegeződés biztosította. A munkások réte géből ugyanis közel 10 0 000 kereső vált ki (majdnem egészében a szellemi dolgozók közé) és ide 180 000 került más társadalmi rétegekből (egyforma számban a nem mezőgazdasági önállóakból, a szellemi dolgozókból és a mezőgazdasági foglalkozásúakból). A nem mezőgazdasági önállóak száma 1/3-ára csökkent. Az innen ki kerültek 4/5-e munkássá, 1/5-e szellemi dolgozóvá vált. Budapesten — a keresők csupán 1 %-át kitevő — mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak száma lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor mintegy 70 000 tizenegy évvel ezelőtt még mezőgazdasági fizikai foglalkozású személy került — vándorlás útján — 85%-ban a munkások, 15%-ban a szellemi dolgozók közé. Összefoglalva megállapítható, hogy mindhárom nézőpontból vizsgálva a budapesti keresők társadalmi-foglalkozási átrétegeződésében két jelentős tendenciát figyelhetünk meg : 1. Növekedett a szellemi dolgozókon belül a fizikai (főleg a munkás) eredetűek aránya ; származás szerint a budapesti szellemi dolgozók 2/3-a, eredeti foglalkozás szerint közel fele, az 1949. évi foglalkozás szerint pedig közel 1/3-a mezőgazdasági v. nem mezőgazdasági fizikai dolgozó volt. 2. Változatlan a mezőgazdasági eredetű keresők aránya, de származás szerint még mindig az összes keresők 1/3-a, eredeti foglalkozás szerint pedig 11 %-a mezőgazdasági ; az 1949. évben a budapesti keresőknek csupán 7%-a volt mezőgazdasági foglalkozású. Mindezek a változások jelentősen megváltoztatták a főváros társadalmi arculatát, és nagymértékben hatottak Budapest demográfiai helyzetére is.
НЕСКОЛЬКО Х А Р А К Т Е Р Н Ы Х ЧЕРТ О БЩ ЕСТВЕН Н О -П РО Ф ЕССИ О Н А ЛЬН О Й РЕ С Т РА Т И Ф И К А Ц И И В Б У Д А П Е Ш Т Е
Резюме В Будапеште общественный состав самодеятельных и их состав но занятиям, — главным образом в результате значительный по своим мас штабам рестратификации, — в течение последних нескольких десятилетий изменился. На основе относящегося сюда проведенного в 1962 году, вы борочного обследования, мы рассматриваем будапештский процесс рестра тификации с трех точек зрения : с точки зрения состава самодеятельных но происхождению, — интергенерационной мобильности, — (в порядке сопо ставления с данными переписей населения в 1930 и 1949 годах) с точки зре ния перемены в течение жизни общественной принадлеж н о с т и и занятия, интрагенерационной мобильности, — и, наконец, с точки зрения рестра тификации последовавшей после 1949 году. Будапештские самодеятельные с точки зрения их состава по происхож дению являются достаточно мобильными : у 3/5 самодеятельных обществен ная принадлежность отличается от общественной принадлежности отца (это соотношение возросло в небольшой мере по сравнению с 1930 и 1949 годами). Интергенерационная мобильность несельскохозяйственных рабо чих почти-что совпадает с таковой 30 или 13 лет тому назад : во время всех трех исследуемых периодов 30 % несельскохозяйственных рабочих проис
484
DR. K L I N G E R
A N D R AS
ходило из семей, в которых глава семьи являлся сельскохозяйственным физическим работником, а примерно половина несельскохозяйственных ра бочих не может быть признана мобильной. Между тем мобильность работ ников умственного труда возросла, — в особенности в период с 1930 по 1949 год, — а в последнем десятилетии ее масштаб стал меньшим. В период до второй мировой войны у 2/5 работников умственного труда отец тоже являлся работником умственного труда ; в 1949 и 1960 годах между тем эта пропорция равнялась уже только 1/3 ; параллельно с этим доля лиц с рабочим происхождением возросла с менее 20% до более 40%. О значении интрагенерационной мобильности свидетельствует то обстоятельство, что 36 % будапештских самодеятельных в течение своей жиз ни переменило свою общественную принадлежность. Эта пропорция у ра ботников умственного труда является еще выше и составляет 51% ; 3/4 лиц, перешедших в слой работников умственного труда, являлись перед этим несельскохозяйственными физическими работниками, а 1/5 состояла из таких лиц, которые сначала перешли из слоя умственных работников в слой физических работников, а потом опять возвратились обратно в слой ум ственных работников. В слое несельскохозяйственных физических работ ников пришельцы из других слоев составляют всего 28%; половина послед них была первоначально занята в сельском хозяйстве, а 1/4 состояла из лиц, которые сначала совершили переход из слоя физических работников в слой работников умственного труда, а потом обратный переход из слоя работников умственного труда в слой работников физического труда. После 1949 года более 1/4 будапештских самодеятельных переменило свою общественную принадлежность ; это означает, что в Будапеште имеет ся примерно 300 000, которые в период с 1949 но 1950 год прошли через процесс рестратификации. Имевшая место в течение последнего периода рестратификация тоже была более интенсивной в кругу работников ум ственного труда : среди относящихся к этой группе лиц 1/3 в 1949 году от носилась еще к числу работников физического труда. Мобильность не сельскохозяйственных физических работников составила всего 20%.
SOME
C H A R A C T E R I S T I C S О F S ОС IA L M O B I L I T Y IN B U D A P E S T S u m m a ry
T h e socio-occupational com position of th e e arn e rs of B u d a p e st h a s changed du rin g th e la s t few decades largely due to th e considerable re stra tific a tio n process. On basis of th e re le v a n t sam p le su rv e y of 1962 th e process of re s tra tific a tio n in B u d a p e s t ex a m ined from th re e a sp e cts : th e com position b y origin of th e e arn e rs — th e in te rg e n e ra tio n a l m o b ility — (co m p ared w ith th e d a ta of th e 1930 a n d 1949 censuses), th e socio-occu p a tio n a l changes h a v in g ta k e n place in th e course of th e ir lives — th e in tra g e n e ra tio n a lm o b ility — as well as th e re s tra tific a tio n process h a v in g ta k e n place since 1949. As to th e ir com position b y origin th e e arn e rs of B u d a p e st are r a th e r m obile ; th e social s tra tu m of 3/5 of th e e a rn e rs of B u d a p e st is d iffere n t from t h a t of th e ir fa th e rs ’ (th is p ro p o rtio n has slig h tly increased as c o m p a red w ith 1930 a n d 1949). T he in te rg e n e ra tio n a l m o b ility of n o il-a g ricu ltu ra l w orkers is a lm o st id en tica l w ith t h a t before 30 or 13 y e ars : 30 p. c. w ere a g ric u ltu ra l m a n u a l w orkers w h ereas 50 p. c. c a n n o t be re g ard e d as m obile. T he m o b ility of th e n o n -m a n u a l w o rk ers, how ever, increased largely du rin g th e p e rio d 1930— 1949, th e changes in th e la s t decad e h a v e been sm aller. P rio r to W o rld W a r II th e fa t h ers of 2/5 of th e n o n -m an u a l w orkers w ere e q u ally n o n -m a n u a l w orkers ; th is p ro p o rtio n w as o nly 1/3 in 1949 a n d in 1962 ; p a ralle l w ith it th e p ro p o rtio n of those of w o rk e r origin increased for less th a n 20 p. c. to m o re th a n 40 p. c. T h e significance of th e in tra g e n e ra tio n a l m o b ility is show n b y th e fa c t t h a t 36 p. c. of th e e arn e rs of B u d a p est h a v e changed th e ir social s tra tu m in th e course of th e ir lives. Also th is p ro p o rtio n is h ig h er in re sp ec t of n o n -m a n u a l w orkers : 51 p. c. ; 3/4 of those h a v in g g o t in to th is c ateg o ry w ere earlie r n o il-a g ric u ltu ra l m a n u a l w orkers, 1/5 becam e firs t m a n u a l wor k ers from n o n -m an u a l w orkers th e n tu rn e d a g ain in to n o n -m an u a l
TÁRSADALMI
ÁTRÉTEG EZÖ D ÉS
BU D A PESTE N
485
w orkers from m a n u a l w orkers. O nly 28 p. c. of th e n o n -a g ric u ltu ra l m an u a l w orkers h a v e com e from a d iffere n t social s tra tu m ; h a lf of th em h av e w o rk ed orig in ally in th e ag ric u l tu re , 1/4 h a v e becom e firs t n o n -m an u a l w orkers from m a n u a l w orkers th e n h a v e got b a ck am ong m a n u a l w orkers from n o n -m a n u a l w orkers. Since 1949 m ore th a n 1/4 of th e e arn e rs of B u d a p e st h a v e chan g ed th e ir social s tra tu m ; th is m eans t h a t th e n u m b e r of persons in B u d a p e s t, who w ere m obilized betw een 1949 a n d 1960, a m o u n ts to a b o u t 300 000. Also in th e la s t p eriod th e process of re s tr a ti ficatio n has been th e m o st sig n ific a n t am o n g n o n -m a n u a l w orkers : a t p re se n t 1/3 of those belonging to th is group w ere still m a n u a l w orkers in 1949. T h e m o b ility of n o n -a g ri c u ltu ra l m a n u a l w orkers a m o u n te d to o nly 20 p. c.
