Berekfürdő ivóvízminőség-javítási projekt
KEOP-1.3.0/09-11
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY
2013. június
1
1
Összefoglaló ............................................................................................................... 4
2
A projektgazda bemutatása .......................................................................................... 9
3
Háttér, környezet ....................................................................................................... 17 3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása .............................................................................. 17 3.1.1 A terület közigazgatási lehatárolása ................................................................. 17 3.1.2 A terület természeti környezete ....................................................................... 17 3.1.3 Jellemző településszerkezet ............................................................................ 20 3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása .................................................................. 20 3.2.1 Demográfiai helyzet, tendenciák ...................................................................... 20 3.2.2 Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák ..................................................... 23
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése ............................................................... 26 4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása ............................................................ 27 4.1.1 Helyzetértékelés ............................................................................................ 27 4.1.2 Keresleti igények jellemzése ........................................................................... 36 4.1.3 Fejlesztési igény ............................................................................................ 37 4.2 Célkitűzések ............................................................................................................... 38 4.2.1 A célkitűzések meghatározása ......................................................................... 38 4.2.2 Eredményindikátorok ..................................................................................... 41
5
Változatelemzés ......................................................................................................... 42 5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében ................................................. 42 5.1.1 A már elvégzett változatelemzések bemutatása ................................................. 42 5.1.2 Koncepcionális változatok összehasonlítása ....................................................... 45 5.1.3 A végső változatelemzés változatai .................................................................. 45 5.2 A végső változatelemzés módszere ................................................................................ 45 5.3 A projekt nélküli eset leírása ......................................................................................... 46 5.3.1 Műszaki leírás ............................................................................................... 46 5.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése ......................................................... 47 5.3.1 Egyéb releváns szempontok ............................................................................ 48 5.4 „A”, „B” projektváltozatok ............................................................................................ 48 5.4.1 A változat leírása, műszaki ismertetése ............................................................ 48 5.4.2 Költségek becslése......................................................................................... 56 5.4.3 További értékelési szempontok szerinti leírás .................................................... 57 5.4.4 A változat leírása, műszaki ismertetése ............................................................ 57 5.4.5 Költségek becslése......................................................................................... 60 5.4.6 További értékelési szempontok szerinti leírás .................................................... 61 5.5 A változatok értékelése, a kiválasztott változat meghatározása ......................................... 62
6
A kiválasztott változat részletes ismertetése .................................................................. 64 6.1 Részletes műszaki ismertetés........................................................................................ 64 6.1.1 Műszaki leírás ............................................................................................... 64 6.1.2 Outputindikátorok .......................................................................................... 75 6.2 Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés .............................................................. 78 6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései ................................................................... 78 6.2.2 Működtetés, üzemeltetés ................................................................................ 78 6.3 A projekt hatásai ......................................................................................................... 78 6.3.1 A projekt jelentős hatásai ............................................................................... 78 6.3.2 A projekt környezeti fenntarthatósága .............................................................. 80 6.3.3 Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások ........................................................... 81
7
A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-haszon elemzése ....................... 84 7.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései ............................................................ 84
2
7.2 Pénzügyi elemzés ........................................................................................................ 85 7.2.1 Pénzügyi költségek becslése ........................................................................... 85 7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése ........................................................................... 88 7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ............................................................ 91 7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása .............................................. 92 7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ................................................................ 93 7.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés ........................................................................... 94 7.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése ................................................... 94 7.3.2 A projekt hasznainak becslése ......................................................................... 95 7.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók .................................................................. 96 7.4 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés ...................................................................... 96 7.4.1 Érzékenységvizsgálat ..................................................................................... 96 7.4.2 Kockázatelemzés ........................................................................................... 99 8
Cselekvési terv a projekt megvalósítására ................................................................... 100 8.1 A projekt irányítási struktúrája .................................................................................... 100 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése ................................................... 100 8.1.2 A projektmenedzsment működése ................................................................. 102 8.2 Előkészítettség és intézkedési terv............................................................................... 103 8.2.1 Kommunikációs terv .................................................................................... 104 8.3 Kockázatkezelés stratégia........................................................................................... 106 8.4 Közbeszerzési / beszerzési terv ................................................................................... 109 8.5 Ütemtervek .............................................................................................................. 110 8.5.1 Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv ................................. 110 8.5.2 Kifizetési ütemterv ....................................................................................... 112 8.6 Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata ..................................................... 113
9
Utólagosan elszámolandó előkészítési költségek .......................................................... 113 nem releváns .................................................................................................................. 113
10
Rövidítések ............................................................................................................. 113
11
A tanulmány mellékletei............................................................................................ 114
3
1
Összefoglaló
1. táblázat: Főbb adatok Berekfürdő ivóvízminőségjavítási projekt
A projekt címe:
Berekfürdő Község Önkormányzata
Projektgazda neve: Projektgazda székhelye:
5309 Berekfürdő, Berek tér 15.
ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem)
igen
Érintett települések száma (db)
1
Érintett lakosság (fő)
1 215
A pályázat benyújtásának tervezett időpontja (év, hó)
2013. június
A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hó)
2015. május
Összes beruházási költség (Ft)
467 399 210 Ft
Elszámolható beruházási költés
467 399 210 Ft
Nem elszámolható beruházási költség
0 Ft
Megoldandó probléma Berekfürdő település vízbázisából szolgáltatott ivóvíz minősége nem felel meg a vonatkozó,
többször
módosított
201/2001.
(X.
25.)
Korm.
rendelet
6.
sz.
mellékletében foglalt határértékeknek a 0,5 mg/l feletti koncentrációjú ammónia tartalom miatt, a szolgáltatott ivóvíz azonban az alábbi vízszennyezőket is tartalmazza: vas, mangán, arzén, ammónium, KOIps, szulfát, nátrium. A település jogosult pályázni az országos ivóvízminőség-javító programban, hiszen megfelel a Pályázati felhívás feltételeinek, szerepel a többször módosított 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében, és támogató OKI szakvéleménnyel is rendelkezik. Berekfürdő Község Önkormányzata az Új Széchenyi Terv KEOP – 1.3.0./09 – 11 jelű konstrukciójának
a
segítségével
kívánja
a
település
egészséges
ivóvíz-ellátásának
a
lehetőségét biztosítani. A vízminőség javító beruházásra a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet
4
előírásai, az ivóvíz szennyezőanyagainak határértékeit és a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának határidejét meghatározó jogszabály kényszeríti az önkormányzatot.
Megoldási javaslatok és a változatelemzés eredményei Tekintettel a szolgáltatott ivóvízben tényleges megtalálható számos vízszennyezőre a tervezés és megvalósítás során a település komplex megoldásra törekszik a Pályázati felhívás C1.2 fejezetének megfelelően. A
megoldási
lehetőségek
közül
a
költség-hatékonyság
figyelembe
vételével
kerül
kiválasztásra a beruházás és a működtetés költségeinek számbavételével a kiválasztott változat. A tényleges tervezés megkezdése előtt az alábbi lehetőségek és ezeknek kombinációi kerülnek előzetesen és részletesen vizsgálatra:
Új vízbázis feltárása
Vízátvétel távolabbi vízbázisból
Vízkezelő technológiát alkalmazó eljárás
5
Új vízbázis feltárása A térség geológiai viszonyai alapján előzetesen megállapítható, hogy a közelben ennél jobb vízminőségű vízbázissal nem lehet számolni, sőt az elmúlt években Karcag ivóvízbázisa is Berekfürdő határára települt át, Valamint korábbi időszakban (1980-90-es években) egy DN 300 KM-PVC csővezeték épült ki Karcag és Berekfürdő között a Karcagra történő hígító ivóvíz átadás érdekében. Vízátvétel másik településről A közelben Kunmadaras (9 km) és Karcag (11 km) települések találhatók. A vízbázisok vízminősége erősen hasonló, kifejezetten arzénos rétegekkel.
Kunmadarason már megvalósult a vízminőség javító program (rosszabb nyers víz minőséggel) ezért nem célszerű kistérségi rendszerben figyelembe venni. Korábban a vízmű-telepi
kapacitás
meghatározásnál
a
berekfürdői
vízigény
nem
került
beszámításra. A megvalósult rendszer hosszú ideje próbaüzem jelleggel üzemel – a rendelkezésre álló információk szerint továbbra is vízminőségi gondok vannak az arzénnal.
Karcag vízminőség javító programja már szintén elindult – a település támogatási szerződéssel rendelkezik, a projekt kivitelezés előtt áll. A vízmű-telepi kapacitás meghatározásnál a berekfürdői vízigény nem került beszámításra, mindezek mellett az előzetes számítások szerint a megvalósításra tervezett vízkezelő rendszer tisztító kapacitás
bővítéssel
és
annak
csúcsra
járatásával
a
Berekfürdői
vízigények
kielégíthetők lehetnek. Víztisztítási technológiát alkalmazó megoldás Vízkezelő
technológia
fejlesztésével
az
előírt
vízminőségi
paraméterek
biztosíthatók
lehetnek.
A kiválasztott változat bemutatása A részletes változatelemzés alapján (lásd. 5. fejezet) kiválasztott változat a víztisztisztítási technológiát alkalmazó megoldás. A szükséges vízkezelési technológiák:
vas + mangán + arzén mentesítés (65 m3/h)
ammónia mentesítés (65 m3/h)
szerves tartalom eltávolítás (65 m3/h)
6
gáztalanítás (46 m3/h)
2. táblázat: A projektben megvalósítani tervezett létesítmények, eszközök Élettartam (pótlás számítása, év)
Mennyiség
ME
Beruházási költség (nettó Ft)
hálózati szivattyú
3
db
2 400 000
12
tartalék (diesel) áramforrás
1
db
5 800 000
50
300
m3
69 000 000
50
1
db
3 000 000
50
épület, szociális blokkal
150
m2
40 000 500
50
útépítés, udvartéri vezetékek
210
m2
3 000 900
50
vízműtelepi vezetékek
550
fm
25 000 250
50
2
db
16 800 000
50
75
m3
5 499 750
50
1
db
6 500 000
50
930
m3/d
15 066 000
50
komplex technológia
1 250
m3/d
75 495 000
85 %50 év 15% 10 év
fertőtlenítő rendszer utóklórozáshoz
1
db
4 855 000
10
meglévő 3 kút felújítása
1
db
11 450 000
12
elektromos ellátás, működtetés, vezérlés
1
db
15 000 000
25 %50 év 75% 5 év
kiviteli terv
1
db
21 500 000
nr
6 hónapos próbaüzem
1
db
10 000 000
nr
56 251 810
nr
Beruházási elem
új víztorony építése meglévő víztorony elbontása
szűrtvíz tároló medence öblítővíz ülepítő kiegyenlítő, átemelő szivattyúpince gáztalanító
Hálózatrekonstrukció
Költség-haszon elemzés eredményei A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a KHE útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó jövedelemkategóriába tartozó családok esetében a 8%-ot. A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség 51,3%, a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig 98,47% ezáltal a díjpolitika a Pályázati Felhívás előírásainak eleget tesz.
7
A projekt pénzügyi fenntarthatósága mind a fejlesztési különbözetre, mind a teljes rendszerre nézve biztosított, a díjbevételek fedezik az üzemeltetési költségek és pótlások teljes egészét, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A
pénzügyi
és közgazdasági
teljesítménymutatók a
támogathatósági
kritériumoknak
megfelelnek: FNPV/C
-407 298 232,45
FRR/C
-3,56%
ENPV
79 351 952,69
ERR
6,9%
BCR
1,10
A projekt elszámolható költsége: 467 399 210 Ft, a támogatás összege a finanszírozási hiány alapján 89,044882%, azaz 416 195 075 Ft, önerő 51 204 135 Ft, amelyet az Önkormányzat az EU Önerő Alap pályázat során elnyert támogatásból kíván fedezni. A projekt lebonyolításának javasolt ütem- és intézkedési terve 3. táblázat: A megvalósítás ütemezése Tevékenység**
Elszámolható költség, Ft
Kezdete
Vége
15 000 000
2013.11
2014.04
3 200 000
2014.01
2015.05
Projektmenedzsment
17 000 000
2014.01
2015.05
Mérnök felügyelet
17 000 000
2014.01
2015.05
Építés tartalékkal
409 919 220
2014.03
2015.01
5 280 000
2014.07
2014.08
Közbeszerzés Tájékoztatás, nyilvánosság
A hálózat mechanikai tisztítása Összesen
467 399 210
**a kategóriák tartalma a pályázati útmutató C.3.3 fejezetet követi
8
2
A projektgazda bemutatása
A Projektgazda Berekfürdő Község Önkormányzata, mint az ellátó rendszer tulajdonosa köteles
gondoskodni
a
megfelelő
minőségű
ivóvízellátásról.
A
település
víziközmű
szolgáltatója a Berek-Víz Kft. (A társaság alapítója és tulajdonosa: Berekfürdő Község Önkormányzata) A
Pályázati
felhívás
C3.
pontja
alapján
ÁFA
elszámolására
van
lehetősége
az
Önkormányzatnak, így a pályázatban a pályázati útmutatónak megfelelően nettó árakkal számoltunk. A
döntésre
egyedüliként
feljogosított
személy
a
polgármester,
aki
a
választott
képviselőtestület felhatalmazása alapján végzi a község képviseletét, irányítását. Az ezzel összefüggő kompetenciákat jogszabály határozza meg, a működés felett felügyeletet az itt meghatározott szervek gyakorolnak. A képviselőtestület működésének jogszerűségét a jegyző ellenőrzi. Berekfürdő Község Önkormányzata jogi, műszaki, pénzügyi szempontból az alábbiak szerint jogosult a projekt előkészítésére és végrehajtására. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályozza
az
önkormányzatok
kötelező
és
nem
kötelező
feladatait.
A
települési
önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, vízrendezés és a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása. Az 1990. évi LXV. Tv. (Ötv.) kötelezi a települési önkormányzatokat területükön egészséges ivóvíz szolgáltatására. A 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet és az EU irányelvek értelmében az önkormányzat köteles az ivóvízben található szennyezőanyagok mértékét a rendeletben meghatározott határértékek alá szorítani. Berekfürdő
a
projekt
megvalósításához
a
szükséges
szakemberekkel
-
a
település
nagyságából adódóan - nem rendelkezik, mindamellett jelen projekt végrehajtása a folyamatos ügymenet mellett jelentősen megterheli az önkormányzat dolgozóit, ezért a hiányzó kapacitásokat külső szakértő szervezetek formájában kívánja beszerezni. A döntési folyamatban a Projektgazda önállóan, a PIU (projektmenedzsment szervezet) nélkül hozza meg a döntéseket, amelyeket PIU-nak végre kell hajtania. A közbeszerzéseket szintén a Projektgazda bonyolítja, azokra az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások alapján
PIU-nak
előrehaladását
a
nem
lehet
ráhatása
Projektgazda
(építési
korlátozás
munkák,
nélkül
9
eszközbeszerzés).
ellenőrizheti,
azzal
A
projekt
összefüggésben
tájékozódhat. A Projektgazda és a Projektcsoport közötti függelmi viszonyt az fejezet végén az ábra szemlélteti. Az Önkormányzat döntéshozatali folyamata úgy fog alkalmazkodni a megvalósítás alatt esetlegesen azonnali döntést igénylő, de a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó kérdések esetében, hogy
a megvalósítás kockázatelemzése és annak kiértékelése kapcsán felmerülő azonnali döntést igénylő kérdésekben a polgármestert felhatalmazza a testület a döntések meghozatalára,
illetve a település vállalja, hogy rendkívüli testületi ülés összehívását rendeli el a releváns esetekben.
A településen jelenleg nem zajlik olyan fejlesztés, amelynek anyagi terhei befolyásolnák vagy akadályoznák jelen projekt előrehaladását. Berekfürdő pénzügyi helyzete stabil, a kötelező és vállalt feladatait a település képes ellátni, és az EU Önerő Alap igénybevételének lehetőségével
kívánja
megvalósítani
a
tervezett
fejlesztést.
Amennyiben
nem
nyer
támogatást a fenti alapból, abban az esetben a település a fejlesztés önrészét az éves költségvetésébe tervezetten fogja biztosítani.
Horizontális vállalások Esélyegyenlőségi célkitűzések 1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A Projektgazda rendelkezik esélyegyenlőségi munkatárssal, ill. felelőssel, aki a projekt fenntartási
időszak
végéig
fog
tevékenykedni.
A
felelős
kinevezését
munkaügyi
dokumentummal igazolta. Az esélyegyenlőségi felelős feladata, hogy segítsen felmérni a szervezetnél a legfontosabb esélyegyenlőségi hiányosságokat, illetve ezekre a szervezet jellegéhez illeszkedő megfelelő megoldások kidolgozásában és bevezetésében segítséget nyújtson. A szervezeten belül hozzájárul az esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő bánásmód biztosításához. A célok elérését képzések szervezésével, információk terjesztésével segíti elő. További feladatok:
Kidolgozza a szervezeti és a projekt esélyegyenlőségi kérdéseivel kapcsolatos eljárásokat
Képzéseket szervez
10
Információk terjeszt a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra és projekt lebonyolítás érdekében
Figyelemmel kíséri és biztosítja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogosultsági feltételek betartását
Koordinálja
az
esélyegyenlőségi
„kedvezményezettek”
képviselőivel
való
együttműködést a projektgazda részéről 4.
Együttműködik a PR céggel, szükség esetén javaslatokat tesz A
szervezet
döntéshozói,
munkavállalói
vagy
közönsége
számára
esélyegyenlőségi képzést tart Az esélyegyenlőségi képzést a döntéshozók számára tartjuk meg, ami évente legalább egy alkalom lesz 4 órás időtartammal. A képzésen fő téma a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítése lesz. A döntéshozók megismerkedhetnek az egyenlő bánásmód fogalmával, a jogi szabályozással, az esélyegyenlőségi törvény előírásaival, a diszkrimináció típusaival, stb. 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van Projektgazda kérésére a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet az építési tender ajánlattételi felhívásában szempontként jeleníti meg, hogy a leendő vállalkozónak legalább egy fő közhasznú foglalkoztatottat kell alkalmaznia.
Kötelezően alkalmazandó esélyegyenlőségi elvek álláskeresők
alkalmazásának
vizsgálata/előkészítése
a
kivitelezési,
és
esetleg az üzemeltetési időszakra: A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban feltételként fog szerepelni az álláskeresők alkalmazása. Részletesen a tenderdokumentáció készítésénél kerül meghatározásra. A nemek közti esélyegyenlőséget biztosítják közbeszerzési eljárások során.
Vizsgáljuk
a
hátrányos
helyzetű,
különösen
az
álláskereső
munkaerő
alkalmazásának lehetőségét. A pályázó a fentiek formális rögzítésre a kiviteli tenderdokumentációban, az ajánlatkérő által nyújtott szolgáltatás (rendelkezésre álló munkaerő
szakképesítésétől
függően,
adott
munkafolyamatokra
vonatkozóan
megadva, irányítási/felelősségi köröket meghatározva) keretében lát lehetőséget. az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építmények akadálymentesítése: A projektben nem tervezett közhasználatú építmény.
11
A fentieken túl:
A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében az internetes projektfelszínek
infokommunikációsan
akadálymentesek
az
előkészítés
és
a
végrehajtás idején
A
fejlesztéshez
kapcsolódó
nyilvános
eseményeken
és
a
kommunikációban
esélytudatosságot fejezünk ki, nem közvetítünk szegregációt, semmilyen előítéletet.
Fenntarthatósági célkitűzések 1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik A település vállalja, hogy a projekt megvalósító szervezetek közül legalább egy olyan szervezetettel köt szerződést, aki rendelkezik ISO 14001:2004. A közbeszerzési eljárás lefolytatása során alkalmassági szempont lesz az ISO 14001:2004 tanúsítvánnyal való rendelkezés. 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A település a pályázat benyújtásakor még nem rendelkezik Local Agenda 21 tervvel. A
Projektgazda
vállalja,
hogy
a
projekt
kapcsán
a
környezetvédelmi
programnál
részletesebb, lokális komplex programot készít (Local Agenda 21), melynek keretében a természeti
környezet
fejlesztésével
összhangban
tervezi
meg
az
épített
környezet,
infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium, stb. jövő orientált alakítását. A Local Agenda 21 tervezett készítője és felelőse a Projektgazda által megbízott külső szervezet lesz. A megfelelő szakszerűség és részletesség biztosítása érdekében a programot a projektmenedzsment szervezet tagjaival való együttműködésben kívánják elkészíteni. A Pályázó e vállalás megtételekor figyelembe vette azt a tényt, mely szerint az elkészítendő programot a támogatási szerződés aláírását követő 12 hónap során el kell készítenie. 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A környezeti fenntarthatóság fejlesztésének megalapozása szempontjából Projektgazda partnerség kiépítését kezdeményezi. Projektgazda vállalja a helyi és térségi fenntartható fejlődést szolgáló társadalmi szervezetek bevonását a projekt tervezésébe, megvalósításába
12
és monitoring során. Az érintett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel a projekt előkészítés szakaszában már megkezdődött. Kötelezően alkalmazandó fenntarthatósági elvek beszerzések környezettudatosan: a
projekt
megvalósítási
szakaszában
a
beszerzéseknél/közbeszerzéseknél
a
környezetvédelmi szempontokat figyelembe veszik, kötelező zöld beszerzés. o
Kivitelező kiválasztása: a kivitelezőknek vállalniuk kell, hogy a megvalósítás során a környezetbarát, természet közeli alapanyagok, építőanyagok felhasználási arányát
lehető
legnagyobb
mértékben
érvényesítik
a
teljes
alapanyag
felhasználáson belül. o
Projektmenedzsmentet végző vállalkozás: vállalja, hogy dokumentumokat csak szükség eseten és csak a szükséges terjedelemben nyomtat. Újrahasznosított papírt alkalmaz irodai papírfelhasználásában legalább 30%-ban.
rendezvények, egyeztetések, megbeszélések környezettudatosan: A rendezvényekkel, PR anyagokkal kapcsolatos elvárások: dokumentumokat csak szükség
eseten
és
csak
a
szükséges
terjedelemben
nyomtatják,
levelezés
elektronikus úton történik, stb.: létesítés,
építés
ideiglenes
helyigényét
és
hatásterületét
tudatosan
minimalizálása: Az építés területének minimalizálása: a tervekben (kiviteli terv) lesz bemutatva. Minimális tartalom: ideiglenes területfoglalás minimalizálása, anyagszállítási útvonal, optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott, hulladék stb. megelőzése érdekében.
13
A Projektgazda által megvalósított/megvalósítandó nagyobb projektek bemutatása
Fejlesztés
Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja KEOP-2.3.0/2F/092010-0002
Teljes megvalósítási költség 1,37 Mrd Ft
Projektgazda
Státusz
Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás (Berekfürdő társult település)
Megvalósítás folyamatban
KEOP-7.1.0/11 – ivóvízminőség javítás előkészítése
6,3 m Ft
Berekfürdő Önkormányzata
megvalósítás folyamatban
ÚMVP III. tengely (falumegújítás)
21,3 m Ft
Berekfürdő Önkormányzata
megvalósult (2011)
Berekfürdő strand: gyermekmedence építés
67.1 m Ft
Berekfürdő Önkormányzata
megvalósult (2007)
Iker-uszoda beruházás
61,3 m Ft
Berekfürdő Önkormányzata
megvalósult (2007)
A projektgazda szervezeti ábrája, lásd következő oldalon
14
Koordináció
Közreműködő Szervezet Dokumentáció bekérés, Tájékoztatás, Ellenőrzés, Jóváhagyás a 4/2011 (I.28.) Kormányrendeletben foglaltak szerint.
Jóváhagyás, egyeztetés, ellenőrzés Jelentés, egyeztetés
Berekfürdő Község Önkormányzata Projektgazda Képviselőtestület Döntéshozó Polgármesteri Hivatal (Jegyző) Folyamatba épített ellenőrzés, Döntések végrehajtásának ellenőrzése
Döntés előkészítés
Tagokat delegál
KB döntéselőkészítés, ellenőrzés
Adatszolgáltatás jóváhagyás
Közbeszerzési Bíráló Bizottság KB döntési javaslatok
Projekt Menedzser Döntések előkészítés koordinációja Döntések végrehajtásának operatív irányítása, koordinációja, menedzselése, végrehajtás ellenőrzése
KB előkészítés
Projekt Menedzsment Szervezet Döntési előkészítés, végrehajtás
Megbízási szerződés
Külső szakértők Szakértői feladatok ellátása
Üzemeltető Szakértői feladatok ellátása
4. táblázat: Együttműködésre vonatkozó adatok Tagok neve:
Társulásban részt vevő önkormányzatok
Önkormányzati társulás
Összesen: Projekten kívüli tagok
1.
Lakosságszám
Területi érintettség
Tulajdonjogot szerez
ezer Ft
%
fő
igen/nem
igen/nem
51 204
100
1 215
igen
igen
51 204
100 %
1 215
nem releváns
2. Összesen:
Konzorcium- nem releváns
Konzorciumvezető Konzorciumi tagok Összesen:
Berekfürdő
Gesztor/ Projektben résztvevő önkormányzat
Pénzügyi hozzájárulás mértéke
… db.
Tagok neve:
% Pénzügyi hozzájárulás mértéke ezer Ft %
1. 2. … db.
16
Lakosságszám
Területi érintettség
Tulajdonjogot szerez
fő
igen/nem
igen/nem
3
Háttér, környezet
3.1 Érintett földrajzi terület bemutatása 3.1.1
A terület közigazgatási lehatárolása
5. táblázat: A terület közigazgatási lehatárolása, területi egységek
Település
Projektben szerepel (igen/ nem)
Berekfürdő
3.1.2
igen
Régió
Megye
Kistérség
Érintett KÖTEVIFE
Lakosságszám
ÉszakAlföld
JászNagykunSzolnok megye
Karcagi
KözépTiszavidéki
1230
A terület természeti környezete
A kistáj Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben helyezkedik el. Területe 919 km2 (a középtáj 12,5 %-a, a nagytáj 1,8 %-a). Domborzat A kistáj 87,3 és 98,1 m közötti tszf-i magasságú, fluválisan átmozgatott lösziszapos üledékkel fedett egykori hordalékkúp-síkság. A felszín legnagyobb része alacsony ártári és ármentes síkság. A felszínben némi változatosságot az ÉÉNy-DDK-i csapású, löszös homokkal
fedett
buckák
Abádszalók-Kunhegyes
visznek.
között
Ezek
fordulnak
Tiszafüred-Kunmadaras, elő.
A
Tisza
holocén
Tiszaszentimrekori
többszöri
mederváltozásának emlékei a különböző feltöltődöttség állapotban levő morotvák. Földtan A felszín alatt kb. 2 km-rel közép-kréta kori flis vastag sorozata. Erre késő-miocén és főleg késő-pannon üledékek települtek. D-i részén a mélyben miocén riolitos-decitos sorozat. A kistájon csak pleisztocén végi és holocén üledékek vannak a felszínen. A legidősebb képződmény a felső-pleisztocén futóhomok, amelyet 0,5-2 m vastag, homokos lösz fed. ÉNy-on az újholocén öntésképződmények (iszap, iszapos homok, agyag) jellemezőek, a buckaközi mélyedéseket lápi agyagok töltik ki.
17
Éghajlat A mérsékelten meleg és a meleg határán fekvő kistáj, de D-en már kifejezetten meleg. Az egész kistáj száraz éghajlatú. Az évi csapadékösszeg 510 és 530 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm, D-en 310 mm fölött. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, második helyen – főleg ősszel – a K-i, DK-i szél áll. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s közötti. Vizek Önálló vízfolyás nélküli terület, csak belvízcsatornái vannak, amelyek részben a Tisza, részben a Hortobágy-Berettyó felé vezetnek. Az egész területet harántolja a Kisköreivíztározóból induló Nagykunsági-főcsatorna. Szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A csatornák vízjárásáról nincsenek mértékadó adatok, ezek vízvezetését mesterségesen irányítják, a befogadók vízállása szerint. A Vizük általában II. osztályú. Számos tavának nagyobb része mesterséges halastó és tározó. 2009 nyarán elkészült a tiszaroffi tározó árvíz idején 16 cm-rel képes csökkenteni a Tisza vízszintjét. A talajvíz Kunhegyestől Ny-ra 4-6 m között, K-re 2 m felet, máshol 2-4 m között található. Mennyisége nem számottevő. A rétegvíz mennyisége sem jelentős. A számos artézi kút átlagos mélysége 100-200 m közötti.
18
Berekfürdő önálló vízfolyás nélküli vízhiányos terület. Magas a talajvízszint (2 m fölötti), magas sótartalmát a belső és a külső tóval kapcsolatban lévő altalaji vízrétegek adják. Kémiailag Na-hidrogénkarbonátos, helyenként Ca- Mg- hidrogénkarbonátos foltokkal. A keménysége 45 német keménységi fokot is meghaladja, magas szulfáttartalma 300 mg/l- is meghaladja. A terület lejtése kis mértékű. A tavaszi hóolvadás időszakában, azaz az árvizes időszakban erősebb vízfolyásúak a csatornák, míg ősszel gyakori a vízhiány. A település ivóvízellátását és a gyógyvíz kinyerését mélyfúrású kutak biztosítják. Az ivóvíz kutak talpmélysége 110 - 260 m között van, a gyógy és termálvizet 575-1186 m közötti mélységből nyerik. A vizeket tisztítás nélkül a megszigorodott előírások nélkül sem fogyasztási célra (lakossági, közületi), sem pedig az ÁNTSZ előírások miatt a termálfürdőben rekreációs céllal nem lehet felhasználni. Azonban a település közelében, illetve a kistérségben nem található olyan kitermelés alatti vagy feltárt, de nem kitermelt vízbázis, amelynek vízminősége kedvezőbb lenne, mint a jelenleg használt vízbázisé. A térség
geológiai
viszonyai
alapján
megállapítható,
hogy
a
közelben
ennél
jobb
vízminőségű vízbázissal nem lehet számolni, sőt az elmúlt években Karcag ivóvízbázisa is Berekfürdő határára települt át. Növényzet Mint a legtöbb hordalékkúptáj, ez is legnagyobb részt agrársivatag. A terület potenciális növényzetének legnagyobb része mocsarakkal mozaikos lösznövényzet volt, főleg löszpusztagyepekkel és löszcserjésekkel. Jelenleg nádasok, sziki rétek, fajszegény magassásrétek és ültetvény jellegű erdők jellemzőek. A szikesedés kisebb mértékű, csak szolonyeces típusok fordulnak elő, a padkásodás igen ritka. Talajok A táj talajai felső-pleisztocén futóhomokon, az arra 05,-2 m vastagságban települt homokos löszön, valamint a patakok hordalékkúpjainak lösziszapjára alakultak ki. A 11 féle talajtípus közül mezőgazdaságilag a csernozjom jellegű homok (6%), az alföldi mészlepedéskes csernozjom (1%) és a réti csernozjom (26%) a legkevesebb. A település érintett a Vásárhelyi–terv keretében tervezett árvíztárolók vonatkozásában. Berekfürdő település területe a NATURA 2000 védett területeit nem érinti.
19
A Berekfürdői projekt VKI (Vízkeret Irányelv) szerinti kapcsolódása:
Részvízgyűjtő: Tisza;
Alegység: 2-18 Nagykunság;
Víztest: Tisza Kiskörétől a Hármas Körösig, Gyógyfürdői 1-8-1 csatorna, Német-éri Főcsatorna;
Védendő felszín alatti vízbázis termelés: 685 m3/nap;
3.1.3
Jellemző településszerkezet
A kistáj települései különböző korszakokban alakultak ki, így a középkori alapítású falvak mellett frissen önállósultak is akadnak. A településhálózat jellegzetesen alföldi, a településsűrűség jóval az országos átlag alatti. A kistérség 14 településéből 3 városi jogállású. Részletesen a Tanulmány mellékleteként becsatolt Tréségi áttekintő helyszínrajz mutatja be a települések lekötött, illetve szabad kapacitást.
3.2 Gazdasági-társadalmi környezet bemutatása 3.2.1
Demográfiai helyzet, tendenciák
A teljes projektterület Berekfürdő község belterületét érinti, a demográfiai helyzet vizsgálatát az egész projektterületre elvégeztük. A település népességének változását a lent megadott adatsor alapján elemeztük.
20
Időszak
Állandó lakosság (fő)
1987. év
990
1988. év
975
1989. év
960
1990. év
960
1991. év
965
1992. év
980
1993. év
977
1994. év
966
1995. év
999
1996. év
1016
1997. év
1031
1998. év
1023
1999. év
1020
2000. év
1027
2001. év
1080
2002. év
1102
2003. év
1134
2004. év
1142
2005. év
1150
2006. év
1155
2007. év
1163
2008. év
1171
2009. év
1180
2010. év
1204
2011. év
1215
A népességi adatok táblázatának vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy Berekfürdő Község népessége 1995 és 2005 között jelentősen növekvő, az azt követő években enyhén növekvő állapotot mutat. A népességének prognosztizálható változása az 1990 évi és a 2011 évi adatok szerint mintegy 0,9 %-nyi növekedést mutat. A település fejlődése miatt a trend folyamatos, legalább ilyen mértékben tervezhető a lakosság számának növekedése. A lakosságszám alakulásának becslése a következő 30 éves időszakra évenkénti bontásban:
21
Időszak
Állandó lakosság (fő)
2012. év
1230
2013. év
1241
2014. év
1252
2015. év
1263
2016. év
1274
2017. év
1285
2018. év
1296
2019. év
1307
2020. év
1318
2021. év
1329
2022. év
1340
2023. év
1351
2024. év
1362
2025. év
1373
2026. év
1384
2027. év
1395
2028. év
1406
2029. év
1417
2030. év
1428
2031. év
1439
2032. év
1450
2033. év
1461
2034. év
1472
2035. év
1483
2036. év
1494
2037. év
1505
2038. év
1516
2039. év
1527
2040. év
1538
2041. év
1549
2042. év
1560
22
6. táblázat: A demográfiai helyzet alapadatai Központi belterületen
Település neve
Egyéb belterületen
Külterületen
Összesen
Lakosszám (fő)
1215
-
15
1230
Lakások száma* (db)
1088
-
10
1098
Egyéb ingatlanok száma** (db)
147
-
-
147
Vízbekötések száma (db)
1245
-
-
1245
Egyéb lakóegységek száma (db)
-
-
-
-
* üdülőingatlanokkal együtt ** telkek és intézmények A településen az elmúlt 10 évben legalább 40%-al növekedett a lakások száma, köszönhetően a Község megtartó és vonzó erejének. Ez a trend a lakosságszám növekedésével
együtt
a
referencia
időszakban
folytatódni
fog.
Tekintettel
az
idegenforgalomra és gyógyturizmusra, középtávon mindenképpen lehet számítani ebben a szektorban is ingatlanfejlesztésekre. Ezek volumene becsülhetően megegyezik majd a lakossági fejlesztések volumenével.
3.2.2
Gazdasági-társadalmi jellemzők, tendenciák
A Karcagi kistérség jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület, agrártáj. Ennek megfelelően
erős
mezőgazdasággal
rendelkezik,
azonban
az
ipar
fejlettsége
meglehetősen alacsony és a tercier szektorban is elmarad a foglalkoztatottak aránya az országos átlagtól. Az eltérő adottságok, a differenciált fejlődés és az egyenlőtlen növekedés, az erőforrásokat és a teljesítményt tekintve koncentrálódott centrumokat és hátrányos helyzetű perifériákat eredményezett. Ilyen úgynevezett belső periférikus kistérség a Karcagi kistérség is. Ezen területi egységek konfliktusai szükségessé teszik a különbségeket hatékonyan csökkentő regionális politika, ezen belül kistérségi szinten a helyi kezdeményezéseken, a belső erőforrások figyelembevételén alapuló integrált vidékfejlesztés mezőgazdaság,
komplex a
rendszerének
vállalkozási,
a
kidolgozását,
települési
aminek
az
intézményrendszer
infrastruktúra,
a
fejlesztése
a
és
munkahelyteremtés mellett a turizmusfejlesztés is szerves része lehet.
23
A Karcagi kistérség gazdasági fejlettséget nagyban meghatározó közúti elérhetőség helyzete nem kielégítő, ami akadályokat állít a beruházói tőke megtelepedésének és a térség elmaradottságának egyik tényezőjét jelenti. A kistérség megközelíthetőségét nehezíti az utak rendkívül leromlott állapota. A vezetékes villamos energiahálózat bekötési aránya 100%-os mindegyik település esetében. Szintén teljes a bekötöttség a vezetékes ivóvízhálózat esetében. A csatornázottság eltérő fejlettséget mutat a kistérség településein. A szociális és egészségügyi ellátottság viszonylag kedvezőnek mondható. A kistérséget az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliség jellemzi, a megyei és regionális szintet is felülmúlják. Magas az 1 évnél hosszabb ideje folyamatosan álláskeresőnként regisztráltak aránya. Ennek okait alacsony képzettségben, a hátrányos helyzetű lakosság magas arányában, a rossz életkörülményekben kell keresni. A
kistérség
periférikus
helyzetének
okai
a
gazdasági,
infrastrukturális,
humán
erőforrással kapcsolatos elmaradottságban keresendőek. A periférikus helyzet azt eredményezi, hogy kevés az itt megvalósuló beruházás és ennek folyamán magas munkanélküliség, ami a munkabérekre is kedvezőtlenül hat, csökkentve azokat. Az országos viszonylatban is alacsony jövedelmek miatt a helyi kereslet gyenge, ami a szűk belső piacon működő vállalkozások jövedelmezőségét, versenyképességét is csökkenti. A kialakuló tőkehiány negatív hatással van a vállalkozói aktivitásra. A vállalkozások nagy része mikro- és kisvállalkozás, és a foglalkoztatási szerkezetben kimagasló szerepet játszanak az önkormányzatok és intézményeik. A Karcagi kistérségi, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyére és az Észak-alföldi Régióra jellemző vállalkozássűrűséggel rendelkezik, de elmarad az országos átlagtól. Ezen lemaradás oka többek között a településközlekedés-földrajzi, gazdasági, munkaerőkínálati, infokommunikációs szempontú periférikus helyzetében rejlik. A munkanélküliek száma a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ statisztikája alapján került felvezetésre. 2002.12.20
41 fő
2003.12.20
31 fő
2004.12.20. 45 fő 2005.12.20. 48 fő 2006.12.20. 40 fő 2007.12.20. 60 fő 2008.12.20. 52 fő 2009.12.20. 55 fő 2010.12.20. 49 fő 24
2011.12.20. 59 fő Az egy főre jutó jövedelem elmarad az országos átlagtól. Összességében megállapítható, hogy a jövedelmek tekintetében is kitapintható a perifériális jelleg. Nagyon kevés az adófizetők száma. A gazdasági számítások során a jövedelmek közt a nyugdíj, kapott segélyek és egyéb juttatások beszámításra kerülnek. Berekfürdő
jövedelem
kimutatása
SZJA-bevallások
alapján,
10
évre
visszamenőleg: 2011: 11.017.000 Ft 2010: 9.188.000 Ft 2009: 10.389.000 Ft 2008: 8.936.000 Ft 2007: 7.382.000 Ft 2006: 11.206.000 Ft 2005: 6.479.000 Ft 2004: 7.502.000 Ft 2003: 5.562.000 Ft 2002: 2.220.000 Ft A lakosság díjfizető képességének és közüzemi díjfizetési hajlandóságának bemutatása Berekfürdő
Község
Önkormányzata
a
lakosság
díjfizető
képességét
a
normatív
lakásfenntartási támogatással kapcsolatosan segíti. A közüzemi számlák nem fizetésével kapcsolatosan jelzések nem érkeztek, így a lakosság díjfizetési hajlandósága jó. A
lakosság
Berekfürdő
Községi
Önkormányzat
felé
történő
adófizetési
(pl.:
idegenforgalmi adó, gépjárműadó, talajterhelési díj, kommunális adó stb.) hajlandósága elfogadható. Az esetlegesen felmerülő problémákat az ügyfelekkel közösen kerülnek megoldásra A kistérségben a meglévő civil szervezetek társadalmi-környezetvédelmi szempontból nem
bírnak
nagy
jelentőséggel.
Többnyire
másodállásban,
vagy
fizetség
nélkül
tevékenykednek a szervezetek a kistérség érdekében.
25
4
A fejlesztés szükségszerűségének ismertetése
A projektben előirányzott ivóvízminőség-javító beavatkozás szükségességét elsősorban az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv alapozza meg, amely 1998 novemberében került kiadásra, és 1998. december 25-én lépett hatályba. A Magyar
Köztársaság
és
az
Európai
Közösség
közötti,
1991-ben
aláírt
Európai
Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvénnyel összhangban került sor az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló új 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet megalkotására. Ez a rendelet alapvetően megváltoztatta a vízellátással kapcsolatos szabályozást. Az addigi vízminőségi szabványokat hatályon kívül helyezte, és az
új
követelményekhez
igazodó
szabályozást
hozott
létre.
A
Kormányrendelet
meghatározza a szolgáltatás végpontját, a rendszeresen illetve időszakosan végzendő vizsgálatok számát, a vizsgálandó paraméterek körét, azok az ivóvíz minőségére vonatkozó
és
elfogadható
határértékeit,
továbbá
az
illetékes
hatóságokat.
A
Kormányrendelet hatálya kiterjed az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendjére. Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket a rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza. A szigorítás a rendelet szerint ammónium tartalom vonatkozásában érinti a települést, illetve annak vízellátását, valamint a víztisztító műveit. Nitrit probléma a magas ammónium tartalmú vizek esetében
jelentkezhet,
másodlagos
szennyeződésként
az
ivóvízhálózaton,
s
az
ammónium eltávolításával, illetve a hálózat gondos üzemeltetésével megszüntethető. Valójában
azonban
a
szolgáltatott
ivóvíz
az
alábbi
vízszennyezőket
is
tartalmazza: vas, mangán, arzén, ammónium, KOIps, szulfát, nátrium. Berekfürdő Község által szolgáltatott ivóvizek minősége nem felelnek meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet illetve az azt módosító 47/2005. (III. 11, és a 65/2009 sz.) kormányrendeletben meghatározott vízminőségi paramétereknek. A többször hivatkozott rendelet előírja a vízminőségi problémák megoldását, a rendeletben, ill. mellékleteiben meghatározott határidőre. A vízminőség biztosítására, a szükséges új víztisztítási technológia megvalósítására kívánja e pályázati lehetőséget az Önkormányzat igénybe venni, a település lehetőségeihez képest jelentős vállalást téve, az önrész biztosítására vállalt kötelezettséggel. Az önrész finanszírozására önerőalap támogatást kívánunk igénybe venni. Berekfürdő Község Önkormányzat a KEOP-1.3.0 pályázat forrásainak segítségével kívánja a település egészséges ivóvíz-ellátását biztosítani, mely technológiai fejlesztésre a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásai, az ivóvíz szennyezőanyagainak határértékeit és a megfelelő minőségű ivóvíz biztosításának határidejét meghatározó jogszabály is kényszerítik. 26
4.1 A probléma és a fejlesztési igény meghatározása 4.1.1
Helyzetértékelés
A település bemutatása Síkvidéki település jellemzően földszintes családi házas beépítéssel. A
település
üdülői
települési
résszel
is
rendelkezik.
Számottevő
szezonális
fürdővendégszám jelenik meg, valamint gyógyfürdő turizmus is van. A gyógyfürdői vendégszám szezonon kívül megközelítőleg további 2 000 fő, szezonban az összes vendégszám (üdülők + gyógyfürdő) megközelítőleg 4 - 5 ezer fő. A gyógyfürdő önkormányzati tulajdonban van, és a fürdő valamint gyógymedencék keverővíz és hűtővíz igénye intézményi vízigényként jelenik meg. A gyógymedencékre nem vonatkozik vízforgató kötelezettség. A fürdő 7 db. gyógymedencével rendelkezik, kb. 1 200 m3 víztérfogattal, 1 700 m3/d feltöltő és pótvíz igénnyel, valamint az elmúlt évek fejlesztési eredményeként egy gyerekmedencével és egy iker uszodával. A medencéket vendégszámtól függően egy-két naponta le kell üríteni, és a vízigény (ivóvíz minőségű), mint keverővíz és hűtővíz szükséglet, illetve mosdók, WC-k, és tusolók vízigénye jelenik meg. A települési vízellátó rendszer bemutatása Kutak adatai Kataszteri
Mélység
szám
(m)
Építés éve
Eredeti
Jelenlegi
hozam
hozam
(l/p)
(l/p)
435
Kb. 260
1963 K-135
200,2
kútfej felújítva 2006-ban
K-159
260,0
1974
475
(260)
K-173
575,0
1977
1320
(1200)
Műszaki állapot
elöregedett, nem javítható szerkezetű
megfelelő, jó (strandi kút)
megfelelő, jó (strandi kút)
27
K-179
110,0
1985
750
775
K-193
194,0
2005
1650
1200
korszerű, jó (arzénos)
korszerű, jó
Ivóvízbázis telj.: 2235 l/p A termelt víz minősége Kutak
Talp.
Q
m
l/p
Kat. szám
Jel
K-179
4.
K-135
1. 200,2
110
Mn
NH4+
As
B
NO2
NO3
CH4
KOI
Hu
Na
mg/l mg/l
mg/l
mg/l
mg/l
mg/l
mg/l
l/m3
mg/l
sav
mg/l
Fe
pH
szulfát
t Kem Trícium oC CaO
mg/l
Hat. ért
0,2
0,05
0,5
10
1
0,5
0.8
5
-
200
6,59,5
700
0.29
0,04
1,35
70
0,54
0,01
15,2
5,4
6,4
233
7,92
5
17
104
440
0,02
0,05
0,63
3
0,48
0,01
0,69
3,6
1,36
398
8,2
403
22
70
119,4
3
1,43
282
8,04
5
26
30
?
3,4
406
8,23
394
66
8,4
459
8,17
10
22 42
0,81
1 1 1
K-159
2.
260
450
0,27
0,01
0,35
150
K-193 K-173
5. 3.
194 575
1200 0.02 1200 0,08
0,04
0,65
1
<0,02
0,01
<1
0,01
3,06
5
<0,02
<1
50350
250
A 2. sz. (K-159) kút az igen magas metán tartalom miatt célszerűen csak a strandon használják hűtővízként, míg a 3. sz. melegvizű kút (K-173) szintén strandi használatú. Ezen kutak egy meglévő, önálló DN 200-as ac. nyomóvezetéken juttatják a vizet
a
strand-gyógyfürdő területére. Vízjogi üzemelési engedélytől eltérően a 4. és 5. számú kutak közvetlenül a felső tározóra (50 m3-es) és a vízelosztó hálózatra termelnek. A 250 m3-es alsó tározót a jelentős többlet villamos energia-igény miatt megépülte óta nem használják. A vízműtelepen van egy 50 m3-es, 22 m talpmagasságú víztorony, mellyel az alábbi problémák vannak: o
A tartály tér belső felülete rozsdás, teljes korrózióvédelmi felújítása szükséges. A torony 1961-ben épült. A torony törzse igen szűk, ellenőrzés érdekében a tartálytest alig megközelíthető.
o
A toronynak 1 db DN 80 méretű töltő –ürítő vezetéke van, ez csatlakozik a DN 150-es ac. ivóvízhálózathoz. Nyári időszakban a torony alkalmatlan a megfelelő víznyomás biztosításához.
Bq/l
Közvetlen hálózatra termeléssel
biztosítják a települési vízigényt a szükséges nyomás mellett. A víztorony telt állapotban is csak a ~ 26 m.v.o ellennyomást biztosítja. Tűzeset 28
30
elöregedett strandi strandi
esetére a víztorony a szűk ürítő cső miatt önmagában alkalmatlan a tűzvízigény előírt kifolyási nyomás melletti biztosítására. Az üzemeltetőre, a település vízellátásával kapcsolatosan nem róttak ki bírságokat, és nem kapott a település/üzemeltető kötelezéseket.
A települési ivóvízhálózat általános bemutatása, vízminőségi vonatkozások A lakosság részére szolgáltatott ivóvíz minőségét a vízműtelepről kiadott vízminőség mellett lényegesen befolyásolja a vízelosztó hálózat állapota is. Vízelosztó hálózat vízminőséget befolyásoló általános hatásai:
A vízminőség javító program megvalósulásáig a hálózatba kijuttatott határérték feletti minőségű vízből vas-mangán és arzéntartalmú lerakódások alakultak ki a vízelosztó csőhálózat falán. Ezen lerakódások egy része hálózat öblítéssel, másik része
mechanikus
csőtisztítással
eltávolítható.
A
visszamaradó
keményebb
lerakódások idővel fellazulhatnak (szennyezőanyagok kioldódása és kismértékű vízminőség-változás miatt), melyet megismételt mechanikai tisztításokkal részben el lehet távolítani.
A vízelosztó hálózat külső határainál ágvezetékek is találhatók, melyekben az alacsony ágvégi vízigények miatt túl hosszú (több napos) a tartózkodási idő, ami hosszú távon bakteriális szennyezések kiinduló pontja lehet. Ezen ágvezetékeket kisméretű vezetékkel (DN 65 – DN 80) „körösíteni „célszerű, így az ágvégeken a vízáramlás felgyorsítható és a vízkor lecsökken.
Vízelosztó hálózatokon jellemző az azbeszt cement anyagú, elöregedett (25-40 éves) csővezetékek jelentős aránya. Továbbá esetenként előfordul egyéb nem megfelelő minőségű (acél, öntöttvas, ragasztott kötésű rideg PVC) csőanyag is. Ezen csővezetékeknél gyakoriak a csőtörések, melyek javítása során időszakos vízhiány áll elő, továbbá a javítás során a csővezeték belülről is szennyeződik, a vezeték öblítése és fertőtlenítése szükséges, jelentős a bakteriális szennyeződés veszélye. A lakosságnál időszakos vízhiány jelentkezik. A központi területen levő ~ 4 km azbeszt cement ivóvíz gerinchálózat cseréjére lenne szükség a gyakori csőtörések és vízminőség védelem okán.
Az azbesztcement anyagú csövek cseréjénél a csőroppantásos (meglévő a.c. cső földben marad) technológia alkalmazása javasolt, mivel így nem keletkezik azbeszt tartalmú hulladék. A hálózatrekonsrukciós tanulmányban-részben rögzített feladatoknak csak 29
vízminőség-javítást szolgáló alapvető fontosságú része lesz a tárgyi támogatott projektbe beépítve, mivel a hálózatrekonstrukcióra fordítandó keretösszeg az összes beruházási költség 20 %-áig korlátozott. A vízműtelep meglévő létesítményei
5 db mélyfúrású kút
250 m3-es térszinti beton víztároló műtárgy
kezelőépület ( 40 m2) melynek helyiségei: tartózkodó, műhely, raktár
Meglévő vízbázis és hidrogeológiája Berekfürdő község területén az 1920-as évek második felében fúrták le az első hévízkutat, értékelhető geofizikai szelvényekhez viszont csak néhány éve juthattunk hozzá a korszerű építésű hévízkutak kivitelezése során. Jelen ismereteink szerint az ivóvíz beszerzésére felhasználható pleisztocén összlet vastagsága 314 m, ezen belül pedig több kúttelepítésre is alkalmas homokcsoport található. Az alsó – pleisztocén (242 – 314 m között) itt egy kb. 10m vastag aprószemcsés homokréteggel indul, melynek kifejlődés részkörzettől függően igen különböző, ezért termeltetése még soha nem került szóba. Ugyanez mondható el a következő két süllyedési fázis homokjairól is, többségük 3 – 4 m vastag és finomszemcsés. A középső – pleisztocén (104 – 242 m között) elején a területet feltöltő ős Sajó – Hernád páros energiája felerősödött, és mindhárom süllyedési fázis során kúttelepítésre alkalmas homokrétegek jöttek létre. A két idősebbet a vízmű 260 m-es kútja állította termelésbe és hagyományos szűrőzéssel 960 l/p-et adott. A kutat a víz magas arzén és vastartalma miatt hosszú idő óta nem használják. A környék fő ivóvízbázisának egyike a második süllyedési fázis egybefüggő kb. 26 m-es homoksorozata, melyet a vízmű területén két kút is megcsapolt, hagyományos és korszerű kavicsolt szűrővel egyaránt. A vízminőség itt a legjobb, ezért a karcagi vízmű is részben erre a szintre telepítette korszerű kútjait a község határában. A vízhozamra sem lehet panasz, a korszerű kutak 2000 – 2300 l/p max. hozamokat adnak innen, –20–26 m-es üzemi szintről. A harmadik süllyedési szakasz homokjai is némely szelvényen kiváló adottságúnak látszanak, de egy közeli kutatófúrás rétegpróbája alapján erősen arzénes víz tárolódik itt, tehát vízminőség javításra ez a réteg nem használható fel.
30
A felső – pleisztocénben (0 – 104 m között) folytatódott az ősi folyópáros területfeltöltő szerepe, így mind a négy süllyedési szakasz homokjai alkalmasak kúttelepítésre. Jelentősek a korszerű kúttal elérhető vízhozamok is (1000 – 1100 l/p), de a vegyvizsgálatok szerint jelentős az arzéntartalom, ezért az egyébként korszerű 110 m-es kutat csak csúcsfogyasztású évszakban használják.
7. táblázat: Ivóvízminőség-javítást végző létesítmények, eszközök Rekonstrukcióig hátralévő élettartam
Kapcsolódó felújítási költség* [Ft]
Tervezett élettartam (év)
K-179 kút
7 év
1 460 000
12/50 év
K-193 kút
11 év
1 460 000
12/50 év
Eszköz/Létesítmény
Kapacitás
térszíni tároló
250 m3
31 év
Hálózat
16 év
50 év 32 789 000
50 év
A jelenlegi üzemeltetető Berekvíz Kft. megközelítőleg 4 éve üzemelteti a berekfürdői ivóvízellátó rendszert és önkormányzati tulajdonú strandfürdőt. Ezért 3 teljes évre állnak rendelkezésre vízfogyasztási adatok.
8. táblázat: Fajlagos vízfogyasztás Berekfürdő Község
év
év
2009. év 2010. év
2011.év
Vízigény (m3/év) Összes termelt víz
259 137
235 900
233 900
83 180
81 600
68 600
148 856
132 361
145 185
0
0
0
231 036
213 961
213 785
Nem kereskedelmi célú víz (értékesítési veszteség)
28 101
21 939
20 115
Hálózati veszteség becsült mennyisége
23 950
19 100
18 050
11%
9%
9%
Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás Kiszámlázott ipari fogyasztás Összes kiszámlázott víz
Értékesítési veszteség a termelés százalékában
31
Berekfürdő Község
év
év
2009. év 2010. év
2011.év
1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap): Lakosszám összesen (fő)
1 180
1 204
1 215
1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás
193
185
154
Bruttó 1 főre jutó igény
601
536
527
783
646
640
1 402
1 538
1 437
Mértékadó mennyiségek (m3/nap) Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény
A fajlagos fogyasztás magas értékekeit a település jelentős idegenforgalma adja. Tekintettel arra, hogy nem jelentős a települési kereskedelmi szálláshelyek száma, ezért a magánszállások jelentős forgalmat bonyolítanak, amelyeknek fogyasztási adatait az üzemeltetői
adatok
alapján
a
lakossági
fogyasztási
adatok
között
lehetséges
szerepeltetni.
32
9. táblázat: Kutak adatai
Kút száma
Vízjogi Üzemeltetési engedély száma
Vízjogi Üzemeltetési engedély érvényessége
Létesítés éve
Talpmélység [m]
Szűrőzés (m-m)
Engedélyezett vízkivétel [m3/d]
Napi átlagos term. [m3/d]
Napi csúcstermelés [m3/d]
Távlati napi csúcstermelés [m3/d]
K-135
felújítva
Jelenlegi funkció (tartalék/ üzemelő)
elöregedett
1963 kútfej
Vízbázis minősége
, nem 200,2
620
130
370
370
javítható szerkezetű,
2006-ban
üzemelő megfelelő,
K-159
1974
260,0
680
300
370
370
üzemelő (strandi kút) megfelelő,
K-173
1977
575,0
1 900
1 500
1 730
1 730
üzemelő (strandi kút)
K-179
1985
110,0
1 115
1 000
1 115
1 115
K-193
2005
194,0
2 370
1 600
1 730
1 730
korszerű, üzemelő korszerű, üzemelő
33
10. táblázat: Kutak vízminősége
Arzén [µg/l]
Bór [mg/l]
K-135
2
0,48
K-159
91
-
Kút száma
Fluorid [mg/l]
Permanganát index (KOI ps) [mg/l O2]
Ammónium [mg/l]
pH
Vas [µg/l]
Mangán [µg/l]
0,01
0,71
8,2
100
40
315
-
0,34
8,35
150
-
340
Nitrit [mg/l]
Nitrát [mg/l]
Nátrium [mg/l]
Cisz-1,2 diklóretilén [µg/l]
Keménység mg/l CaO
Összes metán Nl/m3
strandra termelő hévíz kút
K-173
K-179
36
K-193
2
0,54
0,01
0,95
8,27
110
20
398
<0,02
0,67
8,12
400
120
397
68
34
11. táblázat: Szolgáltatott kevert víz minősége
Mérés helye
Ellátó Kút/ kutak száma
Berekfürdő kkf.
Arzén [µg/l]
Bór [mg/l]
Fluorid [mg/l]
Nitrit [mg/l]
36 (+)
0,5
-
0,01
Nitrát [mg/l]
Ammónium [mg/l]
0,69 (+)
pH
Vas [µg/l]
Mangán [µg/l]
150
303 (+)
Perman -ganát index (KOI ps) [mg/l O2]
Nátrium [mg/l]
Cisz-1,2 diklóretilén [µg/l]
Kemény -ség mg/l CaO
Összes metán Nl/m3
12. táblázat: Víz-, szennyvízdíjak és ellátottság Berekfürdő
Év
Ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások száma (db)
Ivóvízhálózatra csatlakozott háztartások aránya az összes háztartáshoz képest (%)
Vízdíj (Ft/m3)
Szennyvízdíj (Ft/m3)
Lakossági
Közületi
Lakossági
Közületi
2009
1 226
100%
175
175
240
240
2010
1 226
100%
190
190
255
255
2011
1 245
100%
205
205
280
280
35
4.1.2
Keresleti igények jellemzése
A jövőbeni vízfogyasztás alakulását alapvetően kettő tényező fogja meghatározni:
a népességszám alakulása, és
a lakosság jövedelmi helyzetének alakulása.
A népességszám az utóbbi 10 évben folyamatosan növekedett a településen. A jövőben a népességszám lassú növekedése továbbra is várható. A számítások során is ezzel a mérsékelt növekedéssel számoltunk. A lakosság jövedelmi helyzete viszonylag stabil, bár az országos gazdasági visszaesést a térség is egyértelműen megérzi. A munkanélküliségi ráta ugyan az országos átlag felett van – jellemzően az egész kistérségre -, és jelentős a más településeken munkát vállalók (ingázók)
aránya
is.
Rövid
távon
itt
is
a
reáljövedelmek
csökkenésével
vagy
stagnálásával lehet számolni, azonban a projekt működésének első éveire (2014-2019), már (remélhetőleg) az országos szintű gazdasági növekedés itt is éreztetni fogja hatását, ami mind a jövedelmek növekedéséhez, mind a munkanélküliség csökkenéséhez vezethet. A vízfogyasztás így várhatóan nem esik vissza jelentősen (legfeljebb 5%), annak ellenére, hogy a magasabb vízdíjak belépésével a háztartások kiadásai növekedni fognak. A vízfogyasztás jövőbeni becsült alakulása (jellemző adatok) Berekfürdő Község
2015. év 2021. év 2031. év 2038. év
2043.év
Vízigény (m3/év) Összes termelt víz
242 051
251 910
273 326
288 595
299 420
63 960
68 558
76 575
82 450
86 780
152 900
159 865
171 472
179 597
185 200
0
0
0
0
0
10%
9%
9%
9%
9%
1 252
1 318
1 428
1 505
1 560
1 főre jutó lakossági (háztartási) fogyasztás
96
99
104
108
111,00
Bruttó 1 főre jutó igény
530
530
530
530
530
Kiszámlázott lakossági fogyasztás Kiszámlázott intézményi fogyasztás Kiszámlázott ipari fogyasztás Értékesítési veszteség a termelés százalékában 1 főre jutó fogyasztás / igény (l/fő/nap): Lakosszám összesen (fő)
36
Berekfürdő Község
2015. év 2021. év 2031. év 2038. év
2043.év
Mértékadó mennyiségek (m3/nap) Átlagos napi vízigény Napi csúcsvízigény
700
700
700
700
700
1 250
1 250
1 250
1 250
1 250
Szakaszoló és mosató csomópontok kiépítésével részben csökken a csomópontoknál bekövetkező csőtörések és repedések előfordulási gyakorisága, másrészt pedig a hálózatrekonstrukciót követő hálózat tisztítás és későbbi kis öblítővíz igényű hálózat mosatások miatt jelentősen csökkenni fog a hálózat tisztítások napi vízigénye. A napi hálózati csúcsigény meghatározása:
előző évek adatai alapján az átlagos napi csúcs vízigény: ~1 489 m3/nap.
a állandó lakosság növekedéséből eredő többlet vízigény ~ 30 m 3/nap.
a szivárgási vesztetések csökkenése, valamint a nagy vízigényű hálózatöblítések elmaradása miatt várható vízigény csökkenés: ~ 200 m 3/nap.
Fentiek alapján a település várható csúcs vízigénye a tervezési távlatban 1 489 + 30 – 200 = 1 319 m3/nap. A vízminőség javító beruházás miatti vízdíj növekedés vízfogyasztás csökkentő hatását ~ 5 % fogyasztás csökkenéssel vesszük figyelembe, így a ténylegesen várható távlati csúcs vízigény: 0,95 x 1 319 = ~ 1 250 m3/nap értékre adódik. Fentiek alapján a települési vízműtelep távlati csúcs vízszolgáltató kapacitását 1 250 m3/d értékben rögzítjük.
4.1.3
Fejlesztési igény
Berekfürdő Község Önkormányzata a KEOP-1.3.0 pályázati konstrukció forrásainak segítségével kívánja a település egészséges ivóvíz-ellátását biztosítani. A települést a fejlesztésre a többször módosított 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásai kötelezik. A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátásához a fejlesztés kapcsán szükség van részleges ivóvíz-hálózat tisztítására, az ellátó hálózat rekonstrukciójára, valamint a kiválasztott megoldás függvényében akár egyéb építési tevékenységekre is.
37
A megfelelő minőségű, tisztított ivóvíz hálózatba juttatása – a megfelelően kitisztított, és a
lehetőségekhez
mérten
költséghatékonyságot
részben
eredményez,
felújított mert
a
hálózatba jelenlegi
-
mindenképp
minőségi
szint
nagyobb
fenntartása
érdekében szükségszerűen végrehajtott hálózatöblítéseket minimalizálni lehet.
4.2 Célkitűzések A
célkitűzéseket
a
műszaki,
gazdasági,
társadalmi,
környezetvédelmi
fejlesztési
szükségszerűség alapján kell meghatározni. A tervezett projekt megvalósítását társadalmi szempontból indokolttá teszi a tisztább és egészségesebb ivóvíz iránti igény. A lakosság részéről régóta jelentkező igény az ivóvíz minőségének
javítása,
zavarosságának
a
másodlagos
megszüntetése,
szennyeződések
emellett
a
folyamatos
eltávolítása, csőtörések
az
ivóvíz
okozta
ivóvíz
kimaradások számának csökkentése, valamint a nyomásingadozások okozta ellátási problémák megszüntetése. A projekt előkészítése és megvalósítása során a lakosságot folyamatosan tájékoztatja az önkormányzat; mindez magában foglalja a tervezett tevékenységek ütemezésének közzétételét.
4.2.1
A célkitűzések meghatározása
A projekt megvalósításának céljai között megkülönböztethetjük a lakossági és közületi (intézményi) célokat, valamint a környezetvédelmi és ökológiai célokat, amelyek közül számos célkitűzés jogszabályi kötelezettségre vezethet. vissza, de megtalálhatóak közöttük
olyan
célkitűzések
is,
amelyek
a
helyi
területfejlesztési
elképzelések
megvalósításának eredményeképpen jelennek meg. A projekt fő célkitűzése Berekfürdő lakosainak egészséges ivóvízzel történő ellátása. Egészséges ivóvíz alatt jelen esetben olyan ivóvizet értünk, amely minden összetevő tekintetében
megfelel
a
201/2001.
(X.25.)
Korm.
rendeletben
meghatározott
határértékeknek. Ez a nyersvízben ténylegesen jelen lévő vízszennyezők eltávolításával érhető el. Emellett elérendő cél a lakosság számára a jobb és egészségesebb környezeti feltételek megteremtése, ezáltal a lakosság egészségi állapotának javulása, amelyet szintén nagyban segít az ivóvíz káros anyag tartalmának előírt határérték alá csökkentése a projekt megvalósítása keretében.
38
A projektre vonatkozó jogszabályi kötelezettségként és ebből fakadó célkitűzésként értékelhető a lakosság határidőre és a határértékeknek megfelelő ivóvízzel való ellátása, amely hosszú távon emellett vonzóbbá teszi a települést a lakosság számára, tovább erősíti
a
jelenleg
is
meglévő
bevándorlási
folyamatokat,
növeli
a
község
népességmegtartó erejét, és részben hozzájárul a regionális szerepkör kialakításához. A kifogástalan minőségű ivóvíz szolgáltatás erősíti az önkormányzat által megvalósítani kívánt gazdaságélénkítési és turizmusfejlesztési elképzeléseket, tekintettel arra, hogy ezek sikere nagyban függ az olyan alapvetőnek számító közszolgáltatás minőségétől, mint az ivóvíz. A projekt célja továbbá, hogy a beruházás megvalósulását követően a lakossági bejelentések száma jelentősen lecsökkenjenek.
A fejlesztés további céljai •
a lakossági ellátási célok
A fejlesztés legfőbb célkitűzése az Európai Uniós csatlakozásunk kapcsán az, hogy az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83 EK irányelvben meghatározott, és a csatlakozási tárgyalások során vállalt minőségi feltételeket teljesítsük. Az irányelv legfőbb kitétele, hogy minimális követelményként a lakosság számára szolgáltatott ivóvíz minősége valamennyi szabályozott (mind közvetlenül, mind közvetve egészségügyi hatásúnak ismert) paraméter tekintetében megfelelő legyen. Ezen túlmenően az egészségügyi követelmények még további szigorításokat tartalmaznak: az ivóvíznek mindazoktól a szervezetre ható mikroorganizmusoktól és kémiai anyagoktól mentesnek kell lennie, amelyek mennyiségük miatt:
potenciális veszélyt jelentenek az emberi egészségre,
fertőző, vagy nem fertőző megbetegedést okozhatnak,
rövid, vagy hosszú távon károsíthatják a fogyasztó egészségét.
Fenti minőségi előírásokat az irányelv alapján nem a vízkezelő telepen, vagy a hálózatba táplálás pontján kell biztosítani, hanem a fogyasztói pontokon. A követelmények teljesítésének eszközei között szerepelhet:
Új vízkezelési technológiára való áttérés – a tisztítási technológiák nagyobb régiós elképzelésekkel összehangolt újragondolása és megvalósítása;
A térségi vízellátó rendszerek esetleges módosítása;
Meglévő technológia bővítése, javítása, intenzifikálása;
Más vízbázisra/vízellátó rendszerre való rácsatlakozása ösztönzése; 39
Az ivóvízhálózatok szükségszerű korszerűsítése;
Az üzemeltetési színvonal – és struktúra – új követelményeknek megfelelő fejlesztése a fenntartható, minőségi szolgáltatás biztosítása.
A műszaki és közegészségügyi követelmények jogszabályi megalapozása megtörtént a 201/2001. (X. 25.) Kormány, és a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendeletek megalkotásával. A rendeletekben a szükséges feladatok végrehajtásának prioritása, időbeni ütemezése és a szakszerű üzemeltetés feltételei szerepelnek. A fejlesztés célkitűzései illeszkednek a pályázat, az EU és a hazai szakpolitikák célkitűzéseihez. A hálózatrekonstrukció esetében rendelkezésre álló pénzügyi keretet egy szigorúan meghatározott prioritási sorrend szerint elsősorban a hálózati mosatási csomópontok kiépítésére, illetve a pénzügyi lehetőségek szabta határokon belül a kritikus állapotú vezeték szakaszok cseréjére kerül felhasználásra. A fejlesztések valós szükségletet elégítenek ki, olyan fejlesztési mód kerül kiválasztásra, melyet a térségben érintett lakosság még meg tud fizetni. A fejlesztendő terület későbbi üzemeltethetősége és működtetése a lakossági fizetőképességi korlátjába így nem ütközik. Az életszínvonal növekedésével a vízhez kapcsolódó háztartási eszközök elterjedése sem jelentett nagymértékű vízigény növekedést, hiszen energia és víztakarékos technológiai megoldásokkal lettek üzembe állítva. A jobb vízminőség pozitív kihatással van a fogyasztók egészségére. A jobb vízminőség emeli a terület, a település nívóját, vonzóbbá válik a külvilág számára. •
a környezetvédelmi és ökológiai célok
A projekt alapvető célja a környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, különös tekintettel a vízre, mint feltételesen megújuló környezeti elemre illetőleg természeti erőforrásra. A beruházás során fő cél a tájképi, építészeti értékek megőrzése is. A projekt illeszkedik a helyi - és térségi környezetvédelmi programokhoz, stratégiákhoz. Megvalósulása esetén minden hazai és EU-s környezetvédelmi jogszabály betartásának eleget tesz. A tervezett fejlesztés elemei az EU VKI elvárások és előírások rendjébe illeszkedően
támogatják
a
környezetvédelmi
és
ökológiai
célok
teljesülését
és
érvényesítését, mind a beruházás mind pedig a későbbi üzemeltetés ideje alatt.
40
4.2.2
Eredményindikátorok
13. táblázat: A mutatók megnevezése A mutató megnevezése
Mértékegység
Kiindulási érték
Dátum
Célérték
Dátum
Megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakosok száma
fő
0
2012. szeptember
1 215
2014. december
vas
µg/l
150
2012. szeptember
<150
2014. december
mangán
µg/l
20
2012. szeptember
<20
2014. december
arzén
µg/l
43
2012. szeptember
<10
2014. december
ammónium
mg/l
0,7
2012. szeptember
<0,5
2014. december
Eredménymutatók
41
5
Változatelemzés
5.1 Elemzések a végső változatok meghatározása érdekében A lehetséges változatokat a KEOP-1.3.0 Pályázati felhívásban meghatározott prioritási elvek szerint határoztuk meg, és a lehetséges változatok műszaki – gazdasági, kockázati elemeinek vizsgálata után jutottunk el a javasolt megvalósítható változatig.
5.1.1
A már elvégzett változatelemzések bemutatása
A változatok meghatározásának a módja Az előzetes változatelemzés folyamán számításba lett véve minden olyan alternatíva, amely a tárgyi projekt kapcsán mind műszakilag, mind pedig gazdaságilag megfelelő színvonalú megoldást szolgáltat. Egyaránt vizsgálat alá került a probléma helyben történő megoldassanak lehetősége, valamint a külső vízellátó rendszer bevonásának alternatívája is. Az egyes műszaki
megoldások vizsgálatánál
az alábbi előzetes
képes
azokat
feltételrendszer került felállításra:
a
vizsgált
alternatíva
paramétereket
(vízmennyiség
legyen
teljesíteni
rendelkezésre
állasa,
a
műszaki
hálózati
nyomás
biztosítása) amely a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosításához szükséges;
a vonatkozó 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben előírt ivóvíz minőségű határértékek minden üzemállapot eseten biztosítva legyenek;
üzemeltetési szempontból megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítását tegye lehetővé, azaz kritérium a minél kevesebb számú szolgáltatói beavatkozás és az automatizálhatóság;
a meglévő, üzemelő rendszerbe – mind helyi, mind pedig regionális szinten- beilleszthető legyen;
a beruházás kivitelezésének illetve az üzemeltetés költsége a szolgáltatás színvonalával aranyos terhet rójon a fogyasztókra.
42
A változatok főbb jellemzői A projekt kapcsán a későbbi pontokban ismertetett, előzetesen vizsgált változatok főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
az összes változat az érintett üzemeltetővel előzetesen egyeztetésre kerül, a kiválasztás folyamán figyelembe lettek véve az üzemeltetés kapcsán létrejött tapasztalataik;
a
felvázolt
megoldások
mindegyike
az
4.1.2.
pontban
felvázolt
feltételrendszerbe beilleszthető.
A változatelemzés módszertana Tekintettel a szolgáltatott ivóvízben tényleges megtalálható számos vízszennyezőre a tervezés és megvalósítás során a település komplex megoldásra törekszik a Pályázati felhívás C1.2 fejezetének megfelelően. A megoldási lehetőségek közül a költség-hatékonyság figyelembe vételével kerül kiválasztásra a beruházás és a működtetés költségeinek számbavételével a kiválasztott változat. A tényleges tervezés megkezdése előtt az alábbi lehetőségek és ezeknek kombinációi kerülnek előzetesen és részletesen vizsgálatra:
Új vízbázis feltárása
Vízátvétel távolabbi vízbázisból
Vízkezelő technológiát alkalmazó eljárás
A vizsgált változatok ismertetése A lehetséges fejlesztési megoldások vizsgálatánál számításba vettük a település egyéni megoldási lehetőségeit, valamint a hasonló vízminőségi problémával küzdő környező településekkel közös kistérségi megoldás kialakításának lehetőségét is. A vizsgált változatok a következők: Az „A” változatban Berekfürdő ivóvíz minősége miatt az új vízbázis feltárásának lehetőségét vizsgáljuk. A „B” változatban megvizsgáljuk a térségi rendszer lehetőségét, vagyis a víz átvételnek a lehetőségét.
A „C” változatban az üzemelő vízmű létesítményre épülő helyi megoldás (technológia) kerül vizsgálatra.
43
„A” változat - új vízbázis feltárása A térség geológiai viszonyai alapján előzetesen megállapítható, hogy a közelben a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben előírt határértékeknek megfelelő minőségű vízbázissal nem lehet számolni, sőt az elmúlt években Karcag ivóvízbázisa is Berekfürdő határára települt át, valamint a korábbi időszakban (1980-90-es években) egy DN300 KM-PVC csővezeték épült ki Karcag és Berekfürdő között a Karcagra történő hígító ivóvíz átadás érdekében. Számos szomszédos településen szintén a KEOP adta lehetőségeket kihasználva próbálnak megfelelő minőségű vízhez jutni. Ezért a más vízbázisra való áttérés vizsgálatát elvégeztük és megállapítjuk, hogy esetünkben nem releváns. A környező kistérség hidrogeológiai-, kút-, és a vízminőségi adatainak
vizsgálata
alapján
megállapítottuk,
hogy
a
környező
települések
sem
rendelkeznek megfelelő vízbázissal. A kistérségben mindenütt hasonló vízminőségi problémákkal küzdenek. A település közvetlen környezetében nem ismert olyan vízbázis, vízmű, ahonnan megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz átvezetését lehetne biztosítani a jelenleg is tervezett technológiai beavatkozások nélkül.
„B” változat - vízátvétel távolabbi településről A közelben Kunmadaras ( 9 km ) és Karcag ( 11 km ) települések találhatók. A vízbázisok vízminősége erősen hasonló, kifejezetten arzénos rétegekkel.
Kunmadarason már megvalósult a vízminőség javító program (rosszabb nyers víz minőséggel)
ezért
nem
célszerű
kistérségi
rendszerben
figyelembe
venni.
Korábban a vízműtelepi kapacitás meghatározásnál a berekfürdői vízigény nem került beszámításra. A megvalósult rendszer hosszú ideje próbaüzem jelleggel üzemel – a rendelkezésre álló információk szerint továbbra is vízminőségi gondok vannak az arzénnal.
Karcag vízminőség javító programja már szintén elindult – a település támogatási szerződéssel rendelkezik, a projekt kivitelezés előtt áll. A vízműtelepi kapacitás meghatározásnál a berekfürdői vízigény nem került beszámításra, mindezek mellett az előzetes számítások szerint a megvalósításra tervezett vízkezelő rendszer tisztító kapacitás bővítéssel és annak csúcsra járatásával a Berekfürdői vízigények kielégíthetők lehetnek.
44
„C” változat - víztisztítási technológiát alkalmazó megoldás Vízkezelő technológia fejlesztésével az előírt vízminőségi paraméterek biztosíthatók lehetnek.
5.1.2
Koncepcionális változatok összehasonlítása
A megvalósíthatósági tanulmány és az előzetes tervezési munka végeredményeként és a vízjogi engedélyes terv szinten kidolgozandó műszaki megoldások ismeretében egy olyan projekt struktúra javaslat készült, amelyre alapozva az érintettek láthatták azt, hogy mely szempontokat kell figyelembe venni, milyen feladatokat kell még elvégezni, mely döntések meghozatal szükséges ahhoz, hogy kialakulhassanak a végleges megoldási javaslatok. Az elkészült tanulmány ezen fejezete egy javaslat, amely összefoglalja azokat az ismereteket és szempontokat, amelyek befolyásolhatják a projektváltozatok kialakítását, véglegesítését. A vázolt, lehetséges javaslatokat a jogszabályok, pályázati előírások és egyéb szakmai szempontok együttes vizsgálatával alakítottuk ki, de természetesen ez csak az alap, amely alapján a végleges megoldást ki lehet alakítani. A koncepcionális változatok közül az „A” változat nem megvalósítható, tehát vizsgált, de elvetett változat lett. A változatelemz és további folyamatában a két reális további változat a „B” és „C” változatok részletes vizsgálata történik, figyelembe véve a költséghatékonyság elvét (értelmezve azt a teljes 30 éves referencia időszakra).
5.1.3
A végső változatelemzés változatai
„B” változat - vízátvétel távolabbi településről „C” változat - víztisztítási technológiát alkalmazó megoldás
5.2 A végső változatelemzés módszere A végső változatelemzés módszere a költség-hatékonyság elemzés1.
1
Megvalósíthatósági Tanulmány Útmutató, NFÜ (2011), 5.2 fejezet és KHE útmutató (2009) alapján 45
Az elemzésre kiválasztott két projektváltozat az eredmények tekintetében homogén, ezért a költség-hatékonysági módszer alapján összehasonlítható. Valamennyi vizsgált változat
ugyanannyi
lakos
egészséges
ivóvízzel
való
ellátásának
a
biztosítását
tartalmazza, a változatok között pusztán a műszaki megvalósítás tekintetében van különbség. Mivel a változatok között az eredményekben nincs különbség, ezért fajlagos mutatók alkalmazásával összehasonlíthatóak a vizsgált változatok. A változatelemzés során a fejlesztési különbözet módszere szerint járunk el. Csak a projektváltozatok által indukált változásokat vesszük figyelembe. A vizsgált változatokat a jelenértéken számított beruházási és működési költségek alapján hasonlítjuk össze. A jelenérték számításakor a KHÉ útmutatóban meghatározott közgazdasági diszkontrátát (5,5%) és számítási módszert alkalmazzuk. A pénzmozgásokat úgy kezeljük, mintha időszak végi kifizetések lennének. A pénzáramok vizsgálatánál az útmutatókban előírt 30 éves időtávot vettük figyelembe. A beruházás kezdő éve 2013, az üzemeltetésé pedig 2014. A költség-hatékonysági mutatók egy adott évre, a fenntartási időszak utolsó évére vonatkoznak. A létrejövő új létesítmények, építmények hosszú távú, biztonságos üzemeltetését a felmerülő működési költségek nagysága alapvetően befolyásolja, ezért kiemelten fontosnak tartjuk, a működési költségeken alapuló mutató használatát. Ebből következik,
hogy
az
alacsonyabb
működési
költséggel
fenntartható
projekt
megvalósítását preferáljuk.
5.3 A projekt nélküli eset leírása 5.3.1 Műszaki leírás A projekt nélküli eset vizsgálatánál az alapvető megfontolás az, hogy a tevékenység, a vízellátás a jelenlegi módon, azaz fejlesztés nélkül folytatódik, a meglévő vízellátó rendszer, ill. annak egyes elemei lényegében a jelenlegi műszaki színvonalon működnek tovább. Az ellátás folyamatosságát ebben az esetben is biztosítani kell, ezért ennek érdekében úgy a technológiák, mint a vízellátás egyéb elemeinek vonatkozásában előirányzásra kerültek mindazok a tevékenységek, javítások, karbantartások, melyek az ellátás, a szolgáltatás jelenlegi színvonalon történő fenntartásához szükségesek. A vízellátás jelenlegi helyzete leírásunk korábbi részeiben már áttekintésre került.
46
A vízigények lényegében a különböző projekt-változatoknál ismertetettekhez hasonlóan alakulnak, ennek következtében a vízbázisok kapacitása továbbra is megfelelőnek tekinthető. Az elosztóhálózat hidraulikai kapacitása ugyan kielégíti az igényeket, de műszaki állapota nem tekinthető teljesen megfelelőnek. A területen - a finanszírozási forrás hiányában elmaradó hálózatrekonstrukció következtében a veszteségek mértéke a vezetékek korának előrehaladásból kifolyólag évről évre növekedni fog. Nem történik változás a másodlagos szennyeződések lehetőségének vonatkozásában sem: a mosató - csomópontok hiányában változatlanul bekövetkezhet a minőség-romlás az elosztóhálózatokon. A technológia jelenlegi hiányából adódik, hogy még amennyiben a vízszolgáltatás a jelenlegi műszaki színvonalon működik is tovább azt jelenti, hogy a rendszer nem tudja a jogszabályokban előírt vízminőséget.
5.3.2 Költségek, bevételek és hasznok becslése
A projekt nélküli eredményeire
állapotot az üzemeltetőtől
alapoztuk. A
projekt
területére
történt adatgyűjtés, adatfeldolgozás vonatkozó
projekt
nélküli
változat
költségeit és bevételeit, illetve a projekt területén értékesített ivóvíz mennyiségét a szolgáltatók
vízmű
rendszerenkénti
adatszolgáltatásának
projekt
területre
történő
összesítésével számítottuk. A jelenlegi üzemeltetési állapot nem teszi lehetővé külső forrás bevonása nélkül nagyobb volumenű
fejlesztések
megvalósítását.
Kisebb
karbantartások,
hálózattisztítások,
pótlások a működési költségek alatt elszámolhatók, így elvégezhetők, de a közmű állagát valóban javító beruházáshoz szükség van a pályázati támogatásra. A 2013. évi összes becsült értékesített víz mennyisége 215 910 m3, a kitermelt mennyiség 239 900 m3. Az üzemeltetési költségek meghatározásakor a kitermelt, a pénzügyi bevételek számításakor a kiszámlázott mennyiséget vettük alapul. A változó költségeket mennyiségarányosan határoztuk meg.
47
A
projekt
nélküli
változat
költségeit
az
üzemeltető
adatszolgáltatása
(2011-es
tényadatok) alapján az alábbiak szerint becsültük: 14. táblázat: A költségek becslésének eredményei
1. Beruházási költség (Ft) 2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft) 3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték Ft 6. Összes költség (4-5)
2
Jelenérték
1. év
15. év
30. év
0
0
0
0
702 904 139
42 029 377
46 649 467
52 707 538
17 965 351
0
0
0
720 869 490
42 029 377
46 649 467
52 707 538
0
0
0
0
720 869 490
42 029 377
46 649 467
52 707 538
15. táblázat: Pénzügyi bevételek Megnevezés
Jelenérték
1. év
15. év
30. év
Egyéb
850 765 405 0
46 037 903 0
59 018 291 0
67 495 565 0
Összes bevétel
850 765 405
46 037 903
59 018 291
67 495 565
Díjbevétel
5.3.1 Egyéb releváns szempontok Nem releváns.
5.4 „A”, „B” projektváltozatok 5.4.1 A változat leírása, műszaki ismertetése „A” projektváltozat - Víztisztítási technológiát alkalmazó megoldás A technológiai fejlesztést követően a vízműtelepről hálózatba szolgáltatott ivóvíz minden paramétere
kielégíti
a
vonatkozó
201/2001
(X.25.)
Korm.
rendeletben
rögzített
határértékeket. Az ivóvíz szolgáltatás szempontjából a K-135, a K-179 és K-193 jelű kutak vehetők figyelembe. A K-193 jelű kút önmagában elegendő a csúcsvízigények kielégítésére, a szükséges vízkezelés (vas + mangán + ) ammónia mentesítés. A későbbi üzemeltetési költség szempontjából ez a kedvezőbb, és arzénes iszap sem keletkezik, ezért ezt tervezzük üzemi kútnak. A K-135 és K-179 kutak együttesen szintén alkalmasak a csúcs
2 A táblázatba pozitív előjellel kell a számokat beírni. 48
vízigények kielégítésére, de ebben az esetben a fentieken túl arzénmentesítés is szükséges, valamint a K-179-nél a gázmentesítés is szükséges. A nyersvíz vízkémiai jellemzői, a termelő kutaktól függően: Fe:
100 - 300
μg/l
Mn:
20 - 50
μg/l
As:
2 - 55
μg/l
NH+4:
0,6 - 0,95
mg/l
KOIp:
3,4 – 5,1
mg/l
CH4:
0 - 15,2
Nl/m3
Na:
315 - 398
mg/l
Bór:
0,5
mg/l
Szulfát:
200 - 400
mg/l
A jellemző vízkémiai paraméterek mindegyike határérték feletti a bór kivételével, így teljes vízkezelés kell, nátrium és szulfátmentesítés nélkül. A szükséges vízkezelési technológiák:
vas + mangán + arzén mentesítés (65 m3/h)
ammónia mentesítés (65 m3/h)
szerves tartalom eltávolítás (65 m3/h)
gáztalanítás (42 m3/h)
Vízkezelési technológia a nagy hozamú K-193 jelű kút üzemelésekor:
kútkitermelés
vas + mangán mentesítő szűrő
törésponti klórozás
aktívszén szűrő
utóklórozás
250 m3-es alsótároló
ivóvízhálózatba és víztoronyra termelés
Vízkezelési technológia a K-135 és K-179 jelű kutak üzemelésekor:
kútkitermelés K-135 jelű kútból (+ kútkitermelés K-179 jelű kútból + gáztalanítás + vakkút)
vas+mangán+arzén mentesítő szűrő
törésponti klórozás 49
aktívszén szűrő
utóklórozás
250 m3-es alsótároló
ivóvízhálózatba és víztoronyra termelés
A vízkezelési technológiából kikerülő hulladékok:
vas + mangán (+ arzén) tartalmú veszélyes hulladék
metángáz
alacsony szennyezettségű technológiai hulladékvíz, ülepítés utáni elvezetése csapadékcsatornába
technológiától kapcsán keletkező egyéb hulladékok (pl.: kimerült aktív szén)
Keletkező hulladékvizek •
alacsony szennyezettségű csurgalékvizek: szűrőleeresztési vizek, aktívszénszűrő előszűrlet,
•
szűrőöblítőzagy és arzénmentesítő szűrő előszűrlet ülepített vízfázisa,
•
víztorony túlfolyó, leürítés
A hulladékvizek elvezetése Az
üzemre
tervezett
K-193
jelű
kút
használata
esetén
az
alacsony
nyersvíz
szennyezettség miatt szűrőöblítéseket kettő naponta tervezzük - párban: egyik nap a vas-mangánmentesítő szűrőket, másik nap pedig az aktívszén szűrőket. A keletkező alacsony szennyezettségű csurgalékvizek és ülepített öblítőzagy mennyisége ~60 m3/nap. A hulladékvizek elhelyezése – Önkormányzati befogadói nyilatkozat alapján - az Orgona úti (hrsz.:693) csapadékcsatornában történik, ahonnan a 0428 hrsz.-ú út melletti csatornán keresztül gravitál a víz a hulladékvizeket és települési csapadékvizeket is befogadó Üllőlaposi csatornába (hrsz.:0448). A meglévő létesítmények és gépészeti berendezések ismertetése
3 db mélyfúrású kút ( + 2 db mélyfúrású strandra termelő kút)
250 m3-es térszinti beton víztároló műtárgy
kezelőépület helyiségei : tartózkodó, műhely, alapterülete : 12 m2
víztorony: Vh= 50 m3, talp.m.: 22 m, drótköteles horgonyzású, az építési éve: 1961. 50
A tervezett Berekfürdői vízműtelepi fejlesztés
Az előirányzott vízkezelési technológiák telepítéséhez szükséges épület, szociális blokkal. Belmérete: 7,8 × 14 – 4,2 m; Hasznos alapterület: ~ 150 m2, telepítése vízműtelepen
Vízműtelepi (udvartéri) vezetékek
Vas+arzén öblítő, zagy ülepítő, iszapszűrő monolit vb. műtárgy,
V h =~30 m3.
Befoglaló méretei: 7,8 X 7,5 – 3,4 m
Szivattyúpince: monolit vb. műtárgy, belső hasznos mérete: 6,0 x 4,5 m – 2,25 m
-Új víztorony építése, telepítése a vízműtelepen, 1 db
Vh = 300 m3
htalp: 30 m
Gépészeti berendezések - Hálózati szivattyúk, 2 + 1 db Típus: CR-64/2-2 Q : 55 m3/h H : 40 m.v.o. N= 11KW - Tartalék diesel áramforrás, 1 db N : 60 kW - Impulzus adós vízmennyiség mérő, hálózatba Mennyiségmérő kiadott vízre DN 200, 1 db - Gáztalanító berendezés: Gáztalanító berendezés a K-179 jelű kút vizének gáztalanításához. Kapacitás: 46,5 m3/óra; metántartalom: ~ 24 Nl/m3, t=16 0C, Nyomásigény : 2,5 bar Típus: GMT 1200 ,
Qmax:800 l/perc
- Komplett vízminőség javítást szolgáló vízkezelő technológiai rendszer Vízszolgáltató kapacitás: 65 m3/h -> 1 250 m3/d. 51
Elvárt vízminőség javítási funkciók határérték alá történő víztisztítással: -
vastalanítás
-
mangánmentesítés
-
ammónia mentesítés
-
szerves tartalom ( KOIp ) csökkentés
-
arzén mentesítés
Vattenteknik Vas – mangán – arzén mentesítő szűrő: átmérő 2500 mm, 2db Tartálytérfogat: 13,2 m3 Szűrési sebesség: 6.7 m/óra (alacsony sebesség az arzén csapadék nyíródás elkerülése miatt szükséges) Oxidációs reakció idő szűrés előtt:
~ 9 perc
Vattenteknik ammónia-mentesítő aktív szén szűrő: átmérő 2500 mm, 2db Tartálytérfogat: 13,2 m3 szűrési sebesség: 6,7 m/óra Törésponti klórozás reakció idő szűrés előtt: 8,6 perc Aktív szénben kontaktidő: ~ 9,5 perc (THM és AOX eltávolítás miatt szükséges) -
KM4O4 oldó adagoló rendszer, 1 db+1 db
V tartály: 200 l N: 0,25 kW, tartalék adagoló szivattyú Q = 0,5 – 10 l/h -
Vas-klorid oldó adagoló rendszer, 1 db+1 db
V tartály: 200 l N: 0,25 kW, tartalék adagoló szivattyú Q = 0,5 – 10 l/h Klórgázos fertőtlenítő rendszer vákuum szelepekkel, klórgáz hozam szabályzóval, klórozó injektorokkal, 4 db adagolási helyre, palackváltóval. Típus: ADVANCE -
Komplett fertőtlenítő rendszer a vízkezelő technológiákhoz és hálózatba kiadott víz
utóklórozásához, 1 db Maximális Klórigények: 52
•
gáztalanító után:~ 600 g/h
•
vas-arzénmentesítő előtt:~ 600 g/h
•
aktívszén szűrő előtt: 600g/h
•
aktívszén szűrő után:~ 200 g/h
-
Kút gépészet módosítás K-135 jelű kútra, DN80 csőmérettel, 1 db.
impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, vízszint mérő műszer telepítés. kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal,nyomásmérővel -
Kút gépészet módosítás
K-193 jelű kútra, DN150 csőmérettel, 1 db.
impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, vízszint mérő műszer telepítés. kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal, nyomásmérővel -
Kút gépészet módosítás K-179
jelű kútra, DN125 csőmérettel, 1 db
impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, vízszint mérő műszer telepítés. kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal, nyomásmérővel - Kútszivattyú K-135 jelű kútba Típus :Grundfos: SP 30-2, 1+1 db Q=
24 m3/h
H=
18 m v.o.
N=
2,2 kW
- Kútszivattyú K-193 jelű kútba Típus :Grundfos: SP 77-3, 1+1 db Q=
72 m3/h
H=
38 m v.o.
N=
11 kW
- Kútszivattyú K-179 jelű kútba Típus :Grundfos: SP 46-5, 1+1 db Q=
46 m3/h 53
H=
42 m v.o.
N=
7,5 kW
- Szűrőfeladó szivattyú Típus :Grundfos: CRN-64/2-2, 1+1 db Q=
66 m3/h
H=
30 m v.o.
N=
7,5 kW
- Szűrő öblítő szivattyú: Típus :Grundfos :NK 100-200/Dj 200, 1+1 db Q=
160 m3/h
H=
10 m v.o.
N = 6 kW -
Frekvencia váltós hajtás kiépítése, 1+1 db raktári berendezés a K-193 jelű kúthoz N= 11 KW
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése, 1 +1 db raktári berendezés a K-179 jelű kúthoz N= 7,5 KW
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése, 1+1 db raktári tartalék a K-135 jelű kúthoz N= 2,2 KW
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése
1+1 db.
szűrőfeladó szivattyúhoz N= 7,5 KW -
Klór palack, 6 db
- Klór hajtóvíz szivattyú Típus: Grundfos: CR 5-4, 1+1 db Q=
5 m3/h
H=
20 m v.o.
N=
0,55 kW
54
Üzemeltetés, energiaellátás A
vízműtelep
energia
ellátása
a
meglévő
transzformátor
állomásról
60
kVA-es
transzformátor állomásról, a bővítéshez transzformátor csere szükséges. A kútcsoport energia ellátása is a vízműtelepről történik. A vízműtelep jelenlegi lekötött villamos energia igény: ~ 40 kW. A fejlesztés után a maximális egyidejű villamos energia igény: ~ 75 kW. A vízműtelepnek és a településnek egyirányú villamos energia betáplálása van, ezért tartalék áramforrásként 1 db diesel aggregát kerül kiépítésre. A vízműtelep új főelosztó helyisége az új szűrőházban kerül kialakításra, kiépítés után régi főelosztó továbbra is biztosítja a kutak ellátását. Működtetés A vízműtelepet kezelői felügyelet nélküli, automatikus működésű rendszerként tervezzük. Rendszeres kezelői ellenőrzés a klórpalackok cseréje, valamint a vegyszer bekeverés miatt szükséges. Meghibásodás esetén vezeték nélküli kapcsolattal hibajelzés érkezik az üzemeltetői központba. Fő vezérlő körök
kút szivattyúk indítása – leállítása térszinti tározók vízszintjéről,
hálózati szivattyúk indítása – leállítása víztorony vízszintről, adatátvitel vezeték nélküli kapcsolattal,
vízkezelő rendszerek komplett vezérlő rendszerei.
A vízműtelepen központi PLC egység kerül telepítésre, mely elvégzi a naponkénti naplózást,
figyeli
folyamatábrán
a
komplett
mutatja
a
víztermelő
rendszer
és
aktuális
vízelosztó állapotát.
rendszer
működését,
Gépegységenként
élő
üzemóra
számlálást végez és beállított üzemóráról karbantartási igény naplózást ad, valamint az esetleges üzemzavarokról hibanaplózást ad.
16. táblázat: „A” változat bemutatása Beruházási elem
Kapacitás
Fajlagos költség (nettó Ft)
Élettartam (pótlás számítása) 12 év
hálózati szivattyú
3 db
800 000
tartalék (diesel) áramforrás
1 db
5 800 000
50 év
230 000
50 év
új víztorony építése meglévő víztorony elbontása épület, szociális blokkal
300 m
3
1 db 150 m
3 000 000 2
266 670
nr 50 év 55
útépítés, udvartéri vezetékek
210 m2
14 290
50 év
vízműtelepi vezetékek
550 fm
45 455
50 év
8 400 000
50 év
73 330
50 év
6 500 000
50 év
szűrtvíz tároló medence
2 db
öblítővíz ülepítő kiegyenlítő, átemelő
75 m
szivattyúpince
3
1 db 930 m3/d
16 200
1 250 m3/d
60 396
gáztalanító komplex technológia fertőtlenítő rendszer utóklórozáshoz
1 db
4 855 000
meglévő 3 kút felújítása
1 db
11 450 000
50 év 85 % 50év 15% 10 év 10 év 12 év
elektromos ellátás, működtetés, vezérlés
1 db
15 000 000
kiviteli terv
1 db
21 500 000
75 % 5 év 25% 50 év nr
próbaüzem
6 hónap
10 000 000
nr
Hálózatrekonstrukció
12 %
Hálózat mechanikai tisztítása
nr
22 000 fm
240
nr
5.4.2 Költségek becslése Az éves ivóvíz termelés átlagos értéke a becslések szerint 270 000 m3. A változó üzemleltetési költségek meghatározása a becsült fajlagos költségek és a kitermelt vízmennyiség szorzataként történt. A pótlási költségek ütemezésénél figyelembe vettük a jelenlegi rendszer projekt esetén pótlandó elemeit is. A beruházási és működési költségek tervezői költségbecslés valamint az üzemeltetői adatszolgáltatás alapján az alábbiak szerint alakulnak: 5.4.2.1 Beruházási költségek 17. táblázat: Beruházási költségek (e Ft) Jelenérték Építés
Összesen
272 589
289 088
Gép, berendezés, felszerelés
23 667
25 100
Technológia
15 256
16 179
Egyéb, járulékos költségek
53 041
61 532
364 553
391 899
Összes beruházási költség
5.4.2.2 Működési költségek 18. táblázat: Üzemeltetési költségek (Ft) Jelenérték Személyi jellegű ráfordítások
1. év
15. év
30. év
7 611 000
8 748 648
10 156 909 56
Jelenérték
1. év
15. év
30. év
Anyagi jellegű ráfordítások
10 120 120
11 845 455
12 100 460
Energiaköltség
10 850 338
15 950 483
20 778 022
Egyéb költségek: pontosan kifejtve
13 447 919
13 354 636
13 582 935
704 752 840
42 029 377
49 899 223
56 618 326
49 594 677
0
0
0
Összes üzemeltetési költség Pótlási költségek
5.4.2.3 Maradványérték A maradványérték meghatározása során választva a KHE Útmutató által felsorolt lehetőségek közül a lineáris értékcsökkenési leírás segítségével történő számítási módot alkalmaztuk, azaz a pótlásokkal növelt beruházási költségekből levontuk a kumulált amortizáció összegét. A kapott érték így 139 673 e Ft.
19. táblázat: A költségek becslésének eredményei (Ft)
1. Beruházási költség
Jelenérték
1. év
15. év
30. év
369 557 971
353 237 289
0
0
2.Üzemeltetési és karbantartási) költség
41 868 733
0
3 249 755
3 910 788
3. Pótlási költség
45 005 000
0
0
0
4. Működési költség összesen (2+3)
86 873 733
0
3 249 755
3 910 788
5. Maradványérték
28 024 665
0
0
139 673 566
428 407 039
353 237 289
3 249 755
-135 762 778
6. Összes költség (1+4+5)
3
5.4.3 További értékelési szempontok szerinti leírás nem releváns
5.4.4 A változat leírása, műszaki ismertetése „B” projektváltozat - Vízátvételi távolabbi vízbázisból - a Karcagról történő vízátvétel részletes bemutatása
3
A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel. 57
Karcag város ivóvízminőség javításának elvi engedélyezési szintű tervezése az ÉszakAlföld Régió Vízminőség javító program II. ütemében történt meg 2010-ben. A települési vízmű tervezett víztisztító kapacitása 4 480 m3/d volt, 20 órás kitermeléssel. Karcag város vízbázisát a Berekfürdő köré telepített K-181 - K-187 kutak biztosítják. Nyersvíz vezetékként a korábban Berekfürdőt és Karcagot összekötő DN 300 KM-PVC vezeték használatos. Amennyiben
Berekfürdő
vízellátását
a
Karcagi
vízműből
vízátvétellel
tervezzük
megoldani, úgy az alábbi többlet költségek merülnek fel:
A Karcagon tervezett vízkezelő technológia tervezett kapacitását (224 m 3/h) a berekfürdői vízigénnyel (65 m3/h) bővíteni kell. A meglévő max. ~ 5 700 l/p kapacitású vízbázis elegendő.
A karcagi vízműben előállított ivóvizet DN 200 méretű 10 400 m hosszú ivóvíz távvezetéken el kell juttatni a berekfürdői vízműtelepre.
A
berekfürdő
határában
kitermelt
nyers
vizet
többlet
villamos
energia
felhasználásával továbbítani kell a karcagi vízmű telepre. A karcagi vízmű telepen előállított ivóvizet nyomásfokozó szivattyúval villamos energia felhasználásával vissza kell nyomni a berekfürdői vízmű telepre (illetve csatlakozni kell a jelenlegi használaton kívüli DN 300-as PVC nyomócső végéhez.
Az ivóvíz betárolása a Berekfürdői vízmű telepen levő 250 m 3-es alsótárolóba, ahonnan nyomásfokozó szivattyúk emelik az ivóvizet a berekfürdői tervezett új 250 m3-es víztoronyba és vízelosztó hálózatba.
A karcagi vízátvételi változathoz kapcsolódó létesítmények és beruházási költségek
Nyomásokozó átemelő akna építése a karcagi vízmű telepen Befoglaló mérete: 5 x 3,6 m -2,4 m
Nyomásfokozó szivattyúk a Karcagi Vízmű telepen építendő nyomásfokozó aknába Típus: CR-64/2-2, 2+1 db Q = 40 m3/h H = 38 m v.o. N = 7,5 kW
Ivóvíz távvezeték építése a karcagi vízmű telepről a Berekfürdő határában levő, használaton kívüli DN 300-KM PVC vezetékhez csatlakozással. 58
Csőméret: DN 200 KPE-SDR 17/10 bar Hossz: 10 400 m
A Karcagon eredetileg tervezett 4 350 m3/nap kapacitású vízmű telep 1 250 m3/nap vízkezelő kapacitással növelésének beruházási költségei:
o
gáztalanítás többlet költsége
o
vas-mangán-arzén-ammónia mentesítés többlet költsége
o
szilárd burkolatú út építése a vízműtelepen
Komplett villamos rendszer kiépítése o
Adatátvitel Karcagi Vízmű és Berekfürdői Vízmű között
o
Villamos erőátvitel vezérlés
o
Számítógépes felügyeleti rendszer
o
Vagyonvédelem, térvilágítás
Hálózati szivattyúk, 2+ 1 db Típus: CR-64/2-1 Q = 55 m3/h H = 40 m .v.o. N = 11 kW
Tartalék diesel áramforrás, 1 db N = 60 kW
Impulzus adós vízmennyiség mérő, hálózatba kiadott vízre DN 200, 1 db
Mennyiségarányos fertőtlenítő rendszer, hálózatba kiadott vízre, klórozó fülkével, 1 db
Új víztorony építése (telepítése a vízműtelepen), 1 db Vh = 300 m3 htalp = 30 m
20. táblázat: „B” változat bemutatása Beruházási elem
Kapacitás
Fajlagos költség (nettó Ft)
hálózati szivattyú
3 db
800 000
tartalék (diesel) áramforrás
1 db
5 800 000
Élettartam (pótlás számítása) 12 év 50 év 59
300 m3
új víztorony építése
230 000
50 év
meglévő víztorony elbontása
1 db
3 000 000
nr
nyomásfokozó, Karcag vízmű telep
1 db
2 600 000
12 év
nyomásfokozó szivattyúk
3 db
1 350 000
12 év
28 000
50 év
távvezeték
10 400 fm
gáztalanítás, Karcag vízmű telep
1 250 m /d
3 000
1 db
10 000 000
50 év 85 % 50 év 15% 10 év 75% 5 év 25% 50 év
vas-mangán-arzén-ammónia mentesítés
1 250 m3/d
30 000
kiviteli terv
1 db
21 500 000
nr
próbaüzem
6 hónap
10 000 000
nr
3
elektromos ellátás, működtetés, vezérlés
hálózatrekonstrukció
nr
Hálózat mechanikai tisztítása
22 000 fm
240
nr
5.4.5 Költségek becslése Az éves ivóvíz termelés átlagos értéke a becslések szerint 270 000 m3. A változó üzemleltetési költségek meghatározása a becsült fajlagos költségek és a kitermelt vízmennyiség szorzataként történt. A pótlási költségek ütemezésénél figyelembe vettük a jelenlegi rendszer projekt esetén pótlandó elemeit is. A beruházási és működési költségek tervezői költségbecslés valamint az üzemeltetői adatszolgáltatás alapján az alábbiak szerint alakulnak: 5.4.5.1 Beruházási költségek 21. táblázat: Beruházási költségek (e Ft) Jelenérték Építés Gép, berendezés, felszerelés Technológia Egyéb, járulékos költségek Összes beruházási költség
Összesen
409 065
433 825
15 605
16 550
5 304
5 625
53 041
61 532
483 015
517 532
5.4.5.2 Működési költségek 22. táblázat: Üzemeltetési költségek (Ft) Jelenérték
1. év
15. év
30. év
7 611 000
8 748 648
10 156 909
Anyagi jellegű ráfordítások
10 120 120
6 210 000
6 210 000
Energiaköltség
10 850 338
1 214 691
1 582 326
Személyi jellegű ráfordítások
60
Jelenérték
1. év
15. év
30. év
13 447 919
45 702 972
49 904 199
858 371 401
42 029 377
61 876 311
67 853 434
28 816 935
0
0
0
Egyéb költségek: pontosan kifejtve Összes üzemeltetési költség Pótlási költségek
5.4.5.3 Maradványérték A maradványérték meghatározása során választva a KHE Útmutató által felsorolt lehetőségek közül a lineáris értékcsökkenési leírás segítségével történő számítási módot alkalmaztuk, azaz a pótlásokkal növelt beruházási költségekből levontuk a kumulált amortizáció összegét. A kapott érték így 196 260 e Ft. 23. táblázat: A költségek becslésének eredményei (Ft) Jelenérték
1. év
15. év
30. év
1. Beruházási költség
488 020 192
466 306 629
0
0
2.Üzemeltetési és karbantartási) költség
195 487 294
0
15 226 844
15 145 896
25 070 704
0
0
0
220 557 998
0
15 226 844
15 145 896
39 378 430
0
0
196 260 176
669 199 761
466 306 629
15 226 844
-181 114 280
3. Pótlási költség 4. Működési költség összesen (2+3) 5. Maradványérték 6. Összes költség (1+4+5)4
5.4.6 További értékelési szempontok szerinti leírás nem releváns
4
A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel. 61
5.5 A
változatok
értékelése,
a
kiválasztott
változat
meghatározása Az értékelés módszertana szerinti összehasonlítás A költség-hatékonysági elemzés kritérium rendszerének megfelelően, a műszaki adatok, szakmai
ismereteink
és
az
önkormányzati,
üzemeltetői
egyeztetések
alapján
a
meghatározott szempontok értékelése megtörtént minden műszaki megoldás esetében. Az eredményeket a következő táblázatban mutatjuk be. További összehasonlítás 24. táblázat: Összehasonlító mutatók a fenntartási időszak végén A. változat A szolgáltatás nettó fajlagos üzemeltetési és karbantartási költsége (Ft/m3)
B. változat
207
260
48,11
51,18
272 589
409 065
Gép, berendezés, felszerelés
23 667
15 605
Technológia
15 256
5 304
Egyéb, járulékos költségek
53 041
53 041
Összes beruházási költség
364 553
483 015
Személyi jellegű ráfordítások
123 393
123 393
Anyagi jellegű ráfordítások
169 617
94 608
Energiaköltség
218 093
31 439
Egyéb költségek: pontosan kifejtve
193 648
608 930
Összes üzemeltetési költség
704 752
858 371
50 év
50 év
50 174
61 306
A szolgáltatás nettó fajlagos önköltsége (Ft/m3)
255
312
A szolgáltatás becsült lakossági díja (Ft/m3)
239
286
A fajlagos éves értékcsökkenés (Ft/m3)
Műszaki tartalom rövid bemutatása Építés
Becsült jellemző élettartam (év) Az üzemelés egy évére eső fajlagos becsült költsége (e Ft/év)
62
Az elemzés alapján elmondható, hogy az „A” változat költségének nettó jelenértéke több mint 48 %-kal alacsonyabb a „B”. A felvázolt beruházási változatok közül az „A” alternatíva mind társadalmi hasznosság, mind összköltség nettó jelenértéke terén a kedvezőbb, így természetesen az egységnyi hasznosságra jutó költség terén is a kedvezőbb változat. Mindezek alapján az „A” projektváltozatot javasoljuk megvalósításra.
63
6
A kiválasztott változat részletes ismertetése 6.1 Részletes műszaki ismertetés 6.1.1 Műszaki leírás
A technológiai fejlesztést követően a vízműtelepről hálózatba szolgáltatott ivóvíz minden paramétere
kielégíti
a
vonatkozó
201/2001
(X.25.)
Korm.
rendeletben
rögzített
határértékeket. Az ivóvíz szolgáltatás szempontjából a K-135, a K-179 és K-193 jelű kutak vehetők figyelembe. A K-193 jelű kút
önmagában elegendő a csúcsvízigények kielégítésére, a
szükséges vízkezelés vas+mangán+ammónia mentesítés. A későbbi üzemeltetési költség szempontjából ez a kedvezőbb, ezért ezt tervezzük üzemi kútnak. A K-135 és K-179 kutak együttesen szintén alkalmasak a csúcs vízigények kielégítésére, de ebben az esetben a fentieken túl arzénmentesítés is szükséges, valamint a K-179-nél a gázmentesítés is szükséges. A nyersvíz vízkémiai jellemzői, a termelő kutaktól függően: Fe:
100 - 400
μg/l
Mn:
20 - 120
μg/l
As:
2 - 36
μg/l
NH+4:
0,6-0,95
mg/l
KOIp:
4,8-6,8
mg/l
CH4:
0-15,2
Nl/m3
A jellemző vízkémiai paraméterek mindegyike határérték feletti, így teljes vízkezelés kell, nátrium és szulfátmentesítés nélkül. A szükséges vízkezelési technológiák:
vas + mangán + arzén mentesítés (65 m3/h)
ammónia mentesítés (65 m3/h)
szerves tartalom eltávolítás (65 m3/h)
gáztalanítás (42 m3/h)
Vízkezelési technológia a nagy hozamú K-193 jelű kút üzemelésekor: 64
kútkitermelés
vas + mangán mentesítő szűrő
törésponti klórozás
aktívszén szűrő
utóklórozás
250 m3-es alsótároló
ivóvízhálózatba és víztoronyra termelés
Vízkezelési technológia a K-135 és K-179 jelű kutak üzemelésekor:
kútkitermelés K-135 jelű kútból (+ kútkitermelés K-179 jelű kútból + gáztalanítás + vakkút)
vas+mangán+arzén mentesítő szűrő
törésponti klórozás
aktívszén szűrő
utóklórozás
250 m3-es alsótároló
ivóvízhálózatba és víztoronyra termelés
A vízkezelési technológiából kikerülő hulladékok:
vas + mangán (+ arzén) tartalmú veszélyes hulladék
metángáz
alacsony szennyezettségű technológiai hulladékvíz, ülepítés utáni elvezetése csapadékcsatornába
technológiától kapcsán keletkező egyéb hulladékok (pl.: kimerült aktív szén)
A meglévő létesítmények és gépészeti berendezések ismertetése
3 db mélyfúrású kút ( + 2 db mélyfúrású strandra termelő kút)
250 m3-es térszinti beton víztároló műtárgy
kezelőépület helyiségei : tartózkodó, műhely, alapterülete : 12 m2
víztorony: Vh= 50 m3, drótköteles horgonyzású, az építési éve: 1961. 65
A tervezett Berekfürdői vízműtelepi fejlesztés
Az előirányzott vízkezelési technológiák telepítéséhez szükséges épület, szociális blokkal. Belmérete: 7,8 × 14 – 4,2 m; Hasznos alapterület: ~ 150 m2, telepítése vízműtelepen
Vízműtelepi (udvartéri) vezetékek
Vas+arzén öblítő, zagy ülepítő, iszapszűrő monolit vb. műtárgy,
V h =~30 m3.
Befoglaló méretei: 7,8 X 7,5 – 3,4 m
Szivattyúpince: monolit vb. műtárgy, belső hasznos mérete: 6,0 x 4,5 m – 2,25 m
-Új víztorony építése, telepítése a vízműtelepen, 1 db
Vh = 300 m3
htalp: 30 m
Gépészeti berendezések - Hálózati szivattyúk, 2 + 1 db Típus: CR-64/2-2 Q : 55 m3/h H : 40 m.v.o. N= 11KW - Tartalék diesel áramforrás, 1 db N : 60 kW - Impulzus adós vízmennyiség mérő, hálózatba Mennyiségmérő kiadott vízre DN 200, 1 db - Gáztalanító berendezés: Gáztalanító berendezés a K-179 jelű kút vizének gáztalanításához. Kapacitás: 46,5 m3/óra; metántartalom: ~ 24 Nl/m3, t=16 0C, Nyomásigény : 2,5 bar Típus: GMT 1200 ,
Qmax:800 l/perc
- Komplett vízminőség javítást szolgáló vízkezelő technológiai rendszer Vízszolgáltató kapacitás: 65 m3/h -> 1 250 m3/d. 66
Elvárt vízminőség javítási funkciók határérték alá történő víztisztítással: -
vastalanítás
-
mangánmentesítés
-
ammónia mentesítés
-
szerves tartalom ( KOIp ) csökkentés
-
arzén mentesítés
Vattenteknik Vas – mangán – arzén mentesítő szűrő: átmérő 2500 mm, 2db Tartálytérfogat: 13,2 m3 Szűrési sebesség: 6.7 m/óra (alacsony sebesség az arzén csapadék nyíródás elkerülése miatt szükséges) Oxidációs reakció idő szűrés előtt:
~ 9 perc
Vattenteknik ammónia-mentesítő aktív szén szűrő: átmérő 2500 mm, 2db Tartálytérfogat: 13,2 m3 szűrési sebesség: 6,7 m/óra Törésponti klórozás reakció idő szűrés előtt: 8,6 perc Aktív szénben kontaktidő: ~ 9,5 perc (THM és AOX eltávolítás miatt szükséges) -
KM4O4 oldó adagoló rendszer, 1 db+1 db
V tartály: 200 l N: 0,25 kW, tartalék adagoló szivattyú Q = 0,5 – 10 l/h -
Vas-klorid oldó adagoló rendszer, 1 db+1 db
V tartály: 200 l N: 0,25 kW, tartalék adagoló szivattyú Q = 0,5 – 10 l/h Klórgázos fertőtlenítő rendszer vákuum szelepekkel, klórgáz hozam szabályzóval, klórozó injektorokkal, 4 db adagolási helyre, palackváltóval. Típus: ADVANCE -
Komplett fertőtlenítő rendszer a vízkezelő technológiákhoz és hálózatba kiadott víz
utóklórozásához, 1 db Maximális Klórigények: 67
•
gáztalanító után:~ 600 g/h
•
vas-arzénmentesítő előtt:~ 600 g/h
•
aktívszén szűrő előtt: 600g/h
•
aktívszén szűrő után:~ 200 g/h
-
Kút gépészet módosítás K-135 jelű kútra, DN80 csőmérettel, 1 db.
impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, vízszint mérő műszer telepítés. kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal,nyomásmérővel -
Kút gépészet módosítás
K-193 jelű kútra, DN150 csőmérettel, 1 db.
impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, vízszint mérő műszer telepítés. kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal, nyomásmérővel -
Kút gépészet módosítás K-179
jelű kútra, DN125 csőmérettel, 1 db
impulzusadós vízmennyiség mérő felszerelése, frekvenciaváltós szivattyú hajtás kútvédelem érdekében, vízszint mérő műszer telepítés. kútfej gépészet KO 33 kivitelben: szerelvénnyel,mintavételi csappal, nyomásmérővel - Kútszivattyú K-135 jelű kútba Típus :Grundfos: SP 30-2, 1+1 db Q=
24 m3/h
H=
18 m v.o.
N=
2,2 kW
- Kútszivattyú K-193 jelű kútba Típus :Grundfos: SP 77-3, 1+1 db Q=
72 m3/h
H=
38 m v.o.
N=
11 kW
- Kútszivattyú K-179 jelű kútba Típus :Grundfos: SP 46-5, 1+1 db Q=
46 m3/h 68
H=
42 m v.o.
N=
7,5 kW
- Szűrőfeladó szivattyú Típus :Grundfos: CRN-64/2-2, 1+1 db Q=
66 m3/h
H=
30 m v.o.
N=
7,5 kW
- Szűrő öblítő szivattyú: Típus :Grundfos :NK 100-200/Dj 200, 1+1 db Q=
160 m3/h
H=
10 m v.o.
N = 6 kW -
Frekvencia váltós hajtás kiépítése, 1+1 db raktári berendezés a K-193 jelű kúthoz N= 11 KW
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése, 1 +1 db raktári berendezés a K-179 jelű kúthoz N= 7,5 KW
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése, 1+1 db raktári tartalék a K-135 jelű kúthoz N= 2,2 KW
-
Frekvencia váltós hajtás kiépítése
1+1 db.
szűrőfeladó szivattyúhoz N= 7,5 KW -
Klór palack, 6 db
- Klór hajtóvíz szivattyú Típus: Grundfos: CR 5-4, 1+1 db Q=
5 m3/h
H=
20 m v.o.
N=
0,55 kW
69
Üzemeltetés, energiaellátás A
vízműtelep
energia
ellátása
a
meglévő
transzformátor
állomásról
60
kVA-es
transzformátor állomásról, bővítéshez transzformátor csere szükséges. A kútcsoport energia ellátása is a vízműtelepről történik. A vízműtelep jelenlegi lekötött villamos energia igény: ~ 40 kW. A fejlesztés után a maximális egyidejű villamos energia igény: ~ 75 kW. A vízműtelepnek és a településnek egyirányú villamos energia betáplálása van, ezért tartalék áramforrásként 1 db diesel aggregát kerül kiépítésre. A vízműtelep új főelosztó helyisége az új szűrőházban kerül kialakításra, kiépítés után régi főelosztó továbbra is biztosítja a kutak ellátását. Működtetés A vízműtelepet kezelői felügyelet nélküli, automatikus működésű rendszerként tervezzük. Rendszeres kezelői ellenőrzés a klórpalackok cseréje, valamint a vegyszer bekeverés miatt szükséges. Meghibásodás esetén vezeték nélküli kapcsolattal hibajelzés érkezik az üzemeltetői központba. Fő vezérlő körök:
kút szivattyúk indítása – leállítása térszinti tározók vízszintjéről,
hálózati
szivattyúk
indítása
–
leállítása
víztorony
vízszintről,
adatátvitel
vezetéknélküli kapcsolattal,
vízkezelő rendszerek komplett vezérlő rendszerei.
A vízműtelepen központi PLC egység kerül telepítésre, mely elvégzi a naponkénti naplózást,
figyeli
folyamatábrán
a
komplett
mutatja
a
víztermelő
rendszer
és
aktuális
vízelosztó állapotát.
rendszer
működését,
Gépegységenként
élő
üzemóra
számlálást végez és beállított üzemóráról karbantartási igény naplózást ad, valamint az esetleges üzemzavarokról hibanaplózást ad. Hálózatrekonstrukció bemutatása Üzemeltetői adatnyilvántartás, adatszolgáltatás
Általánosságban megállapítható hogy üzemeltető a kritikus vezetékszakaszokra vonatkozóan
nem
rendelkezik
szivárgási
veszteség
mérési,
valamint
nyomás
veszteség mérési adatokkal, szakvéleményekkel.
Hálózati veszteség mérési adatok csak a teljes vízelosztó rendszerekre állnak rendelkezésre, hiszen ismert a hálózatba termelt víz mennyisége és a fogyasztók részére kiszámlázott vízmennyiség. 70
Vízelosztó hálózatok állapotának javítását szolgáló üzemeltetői intézkedések Az
üzemeltetői
tevékenység
alapvetően
a
hálózat
állapotának
fenntartását
és
üzemeltethetőségét szolgálja, úgymint: -
csőtörések, meghibásodások javítása
-
hálózattisztítás öblítéssel
-
ágvezetékek
ütemezett
megszüntetése
körvezetékessel,
anyagi
lehetőségek függvényében -
bekötések javítása
Települési vízhálózat vezetékleltár
Sorszám
A gerincvezeték hossza (hálózat hossza, bekötővezeték nélkül) a csővezeték anyaga, átmérője és kora szerint 1950 Elosztóhálózat anyaga, átmérője év előtt
19501964 között
1965-1974 1975-1984 1985-1994 1995-2004 között
között
között
között
hossza össz. (km)
létesített vezeték hossza (km) Azbesztcement 1 összesen:
Hálózat
vezeték
11,62
1.1.
DN 100 mm cső átmérő-ig
4,36
4,36
1.2.
DN 150 mm cső átmérő-ig
0,16
0,16
1.3.
DN 80mm cső átmérő-ig
4,9
2,2
7,1
2 Műanyag vezeték összesen:
8,7
2.1.
DN 100 mm cső átmérő-ig
0,8
0,8
2.2.
DN 150 mm cső átmérő-ig
1,4
1,4
2.3.
D63 cső átmérő
2,1
2.4.
DN80 cső átmérő-ig
1,7
1,7
1
4,4
6
3,9
1
20,32
Gerincvezeték összesen:
9,42
2,1
3 Bekötések száma összesen:
1 245 db
Az indokolható hálózatrekonstrukciós feladatok
mosató
csomópontok
szerelvényaknákkal,
szakaszoló
szerelvénycsoportok
kiépítése (földbe építhető, gondozásmentes szerelvényekkel), tisztító szivacsdugó kivezetéshez meglévő tűzcsapok ellátása kiszakaszoló szerelvényekkel valamint új tűzcsapok építése kiszakaszoló szerelvényekkel a mechanikus hálózattisztítás érdekében.
körvezetékesítés a hálózaton, a szabad ágvégek összekötésével
71
Kockázatelemzés a hálózatrekonstrukcióhoz Mechanikus hálózattisztítást lehetővé tevő csomópontok kialakítása Tárgyi ivóvízhálózaton ez idáig mechanikus hálózattisztítás nem volt, erre a célra alkalmas mosató csomópontok nem kerültek kialakításra. A meglévő csomópontokban is jellemzően nem vízzáró téglaaknák és elöregedett kezelhetetlen szerelvények találhatók. A mechanikus hálózattisztításhoz tisztító eszköz bevezető csomópont kiépítse szükséges, úgy, hogy az adott vezetékszakasz tisztítása és azt követő öblítés lehetőség szerint minél gyorsabban történjen meg. A tisztító eszköz kivezetésre DN 80-as (jellemzően ez a méret jellemző a hálózaton) tűzcsapokon megoldható, ezért itt nem szükséges kivezető csomópont építése, nagyobb csőátmérőnél viszont a tisztító eszköz kivezetéséhez is csomópontot kell kiépíteni. A tűzcsapok tisztító eszköz kivezetésre történő használatához viszont szükséges a tűzcsap kétirányú kiszakaszolhatóságát biztosítani, azért hogy csak a tényleges tisztítás alatt lévő vezetékszakaszról legyenek a fogyasztók kizárva. A tisztítandó vezetékszakaszon (tisztító idom bevezetés és kivezetés között) biztosítani kell a leágazások leszakaszolását, azért hogy a fogyasztók kizárása csak a ténylegesen tisztítás alatt álló vezetékszakaszon történjen meg. Jelenleg csak néhány csomópontban biztosított a minden irányú kiszakaszolási lehetőség, ezért egyes csomópontok átépítése szükséges, illetve ahol nincs ilyen ott a mechanikus tisztíthatóság érdekében szakaszoló szerelvénycsoportok kiépítése szükséges. A települési ivóvízhálózat csomópontjaira kiépített szerelvény aknák kisméretűek, munkavégzésre alkalmatlanok, továbbá szerelvények beépítésére nincs hely. Jellemző meghibásodás, hogy az oldalfalba bebetonozott azbeszt cement cső a külső talajmozgások hatására eltörik a falnál. Ezért, a mosató csomópontok kiépítésekor az egész csomópont teljes átépítése szükséges új szerelvényekkel és új szerelvény aknával, úgy hogy a csatlakozó csővezetékek elmozdulást lehetővé tevő módon csatlakozzanak a meglévő vezetékhez. Szakaszoló szerelvényaknák általában bővíthetők, illetve további esetleg szükséges szakaszoló szerelvények a földbe is beépíthetők. A fenti rekonstrukció elmaradása esetén várható, valószínűsíthető problémák bemutatása
A korábbiakban, évtizedeken keresztül szolgáltatott rossz minőségű ivóvízből keletkezett kirakódások (szerves anyag + kő komplex) a tervezett vízminőségjavítást követően az ivóvízbe visszaoldódik és felülete fellazul – vízminőség romlást okoz, így valójában megkérdőjelezi a vízműtelepi vízminőség javítás értelmét.
Szakaszoló szerelvénycsoportok kiépítésének elmaradása részben lehetetlenné teszi egyes szakaszokon a mechanikus hálózattisztítást, másrészről a tisztítás ideje alatt indokolatlanul nagy fogyasztási területeket kell ideiglenesen kizárni a hálózatról.
Ivóvízelosztó hálózat átalakítása, körvezetékesítés
72
Körvezetékesítés
mértékét
az
Üzemeltető
által
átadott
vezetékhálózati
helyszínrajz alapján rögzítettük, tervezett nyomvonalat az Üzemeltetővel leegyeztettük.
Körvezetékesítésnél az összekötő vezeték átmérőjét az ágvezeték átmérőjével azonosra,
jellemzően
DN
80-ra
választjuk
a
mechanikus
tisztíthatóság
érdekében.
Körvezetékesítésnél, mikor 3 vezeték találkozik (T-elágazás) szakaszoló szerelvények
beépítése
hálózattisztításkor
a
is
szükséges
mechanikus
minden
tisztítóeszköz
irányba,
ezért
hogy
a
kormányozható-irányítható
legyen.
Körvezetékesítés alapvető céljai: -
A szabad ágvégen DN 80-as vezetékben 10 m hosszan 50 l víz van betárolva. Alacsony vízfogyasztás esetén, ezen vezetékszakaszokban több napig állhat a víz, illetve az utolsó lakossági bekötést követő ágvégben lényegében nincs vízcsere, így akár hónapokig is panghat a víz. A vízcsere-mentes vezetékszakaszokon az aktív klór egy-két nap után megkötődik, ezt követően fertőtlenítő hatás már nincsen és a bakteriális
szennyező
vezetékszakaszokat mentesíteni
a
gócok
kialakulnak.
rendszeres
kialakult
Ezen
vezetéköblítéssel
szennyeződésektől.
A
pangó
lehet
szabad
csak
ágvégek
megszüntetésével folyamatos vízáramlás alakul ki és a későbbiekben szükségtelenné válik ágvég öblítés. -
Másik előnye a körvezetékesítésnek, hogy a települési vízhálózat nyomásviszonyai
javulnak.
A
településszéli
ingatlanoknál
csúcsfogyasztású időszakokban is megfelelő lesz a víznyomás. Az ágvezeték összekötésének elmaradása esetén, távlatban várható problémák:
A
pangó
ágvégi
vezetékekben
lévő
víz
bakteriális
szennyeződésével
későbbiekben is számolni kell.
Rendszeres
ágvezeték
megakadályozása
öblítéseket
érdekében,
kell
amihez
végezni a
drága
a
bakteriális tisztított
fertőződés
ivóvizet
kell
felhasználni, emelve ezzel a hálózati veszteséget.
A településszéli (vízhálózat határoló vezetékein) ingatlanokon csúcsfogyasztási időszakban későbbiekben is nyomáshiány lesz.
A tervezett rekonstrukciós munkák részletes ismertetése A meglévő sugaras hálózatok végpontjain lévő pangó vizek megszüntetésére körvezetéki hálózatok kerülnek kialakításra az alábbi utcákban. Határ utca A Veres P. utca végpontján meglévő NA 80 ac. hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-01 tervrajz szerinti nyomvonalon 92,4 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Tűzoltó utca végpontján meglévő NA 80 ac. hálózathoz. 73
Határ utca A Sport utca végpontján meglévő NA 80 ac. hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-02 tervrajz szerinti nyomvonalon 113,2 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Radnóti utca végpontján meglévő NA 80 ac. hálózathoz. Hrsz 475 és 485 utcák A Radnóti és Kunhalom utcák sarkán meglévő NA 80 ac. hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-03 tervrajz szerinti nyomvonalon 726,5 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Vadvirág utca végpontján meglévő 90 KM PVC hálózathoz. Móricz Zs. utca A Váci M. utca sarkán meglévő NA 80 ac. hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-04 tervrajz szerinti nyomvonalon 13,9 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Móricz Zs. utca végpontján meglévő NA 80 ac. hálózathoz. Hrsz 510 utca A Gyöngyvirág utca végpontján meglévő 90 KM-PVC hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-05 tervrajz szerinti nyomvonalon 69,6 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Vadvirág utca végpontján meglévő 90 KM-PVC hálózathoz. Gyár utca A Gyár utca hrsz 560 ingatlan előtt meglévő NA 80 ac. hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-06 tervrajz szerinti nyomvonalon 338,2 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Pávai V. utca végpontján meglévő 110 KM-PVC hálózathoz. Hrsz 848/2 és 732 utcák A Veress P. utca és az IV. Béla út sarkán meglévő NA 80 ac. hálózatra történő csatlakozást követően a PE 100/V SDR17 90x6,1 anyagú és méretű tervezett vízhálózat nyomvonala a KH-07 tervrajz szerinti nyomvonalon 218,4 m hosszúságban kerül kiépítésre csatlakozva a Búzavirág és Muskátli utcák végpontjain meglévő 90 KM PVC hálózathoz. Körvezetékesítés összes hossza:1 572 fm Új víztorony bekötése Az Orgona utcán meglévő VÍZMŰ telepen létesítendő új víztorony hálózatra történő csatlakoztatása véget az Orgona utcán PE 100/V SDR17 160x6,1 és 110x 7,4 anyagú és méretű tervezett vízhálózatok nyomvonala a KH-08 tervrajz szerinti nyomvonalon 4,8 m és 2,1 m hosszúságban a kerül kiépítésre csatlakozva az Orgona utcán meglévő hálózatokra.
74
Mechanikus hálózattisztítást lehetővé tevő csomópontok kialakítása Mosató csomópont szerelvényaknával Csomópontok:
DN 80:
6 db
DN 100: 4 db
DN 150: 1 db
Szakaszoló szerelvénycsoportok:
DN 80:
DN 100:
15 db 5 db
Tűzcsap kiszakaszoló szerelvénycsoport:
DN 80:
DN 100:
10 db 3 db
Tűzcsap, szakaszoló szerelvénycsoporttal:
DN 80:
4 db
DN 100: 1 db
6.1.2 Outputindikátorok 25. táblázat: Output indikátorok, fajlagos költségek, költségvetés (ld. a következő oldalakon)
75
Az Operatív Program indikátorához kapcsolódva a projektben az egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma a projekt sikeres megvalósításakor várhatóan 1 215 fő.
Berekfürdő Ivóvízminőség-javítási projekt Indikátor csoport vízműtelep, vízkezelés vízműtelep, vízkezelés vízműtelep, vízkezelés vízműtelep, vízkezelés vízkivétel
Mértékegység
Kiindulási érték (Jelenleg meglévő)
Célérték (Projekt befejezésekor, felújított)
Célérték (Projekt befejezésekor, új)
db/db/db/db/db
0/0/0/0/0
0/0/0/0/0
1/1/1/1/0
(m3/d)/(m3/d)/(m3/h)
0/0/0
0/0/0
700/1250/65
Iszapkezelés, iszaptároló, szikkasztó mű
m3
0
0
40
Kezelőépület kialakítása (építés)
db
0
0
1
kutak (ha bármit, pl. csak szivattyút cserélnek, az is felújítás)
db
0
0
0
K-135 kút
db
0
1
0
K-179 kút
db
0
1
0
K-193 kút
db
0
1
0
Műszaki Indikátorok megnevezése Víztisztítási technológia (gáztalanítás/vas-mangáneltávolítás/ ammónium eltávolítás/arzén eltávolítás/egyéb tisztítás) Technológiai kapacitás (napi átlagigény/napi csúcsvíz igény/maximális technológiai kapacitás óránként, a rendelkezésre álló üzemeltetési ill.: elvi vízjogi / vízjogi létesítési engedélyek alapján
vízkivétel
kút lezárás
db
N.R.
N.R.
0
vízkivétel
felszíni vízkivétel
db
0
0
0
fm/fm/fm/fm/fm/fm/fm
N.R.
N.R.
0/0/0/0/0/0/0
%
N.R.
12%
N.R.
Körvezetékesítés
fm
N.R.
1572
N.R.
Berekfürdő település tűzcsapok és szerelvények
db
N.R.
18
N.R.
Berekfürdő település tolózár aknák és szerelvények
db
N.R.
31
N.R.
m3/m3
250/0
0/0
0/0
vízelosztás
vízelosztás
vízelosztás
Új ivóvízhálózat kiépítése* (beleértve az ellátatlan területek bekapcsolását is, 80mm/ 100mm/ 125mm/ 150mm/ 200mm/ 250mm/ 300mm) Meglévő hálózat rekonstrukciója (maximum a projekt költségek 20%-a és tartalmazza körvezeték és mosatóhelyek kialakítását is) csak projekt szinten értelmezhető
nyersvíz tároló kapacitás (víztározó medence/víztorony)
76
vízelosztás
tisztavíz tároló kapacitás (víztározó medence/víztorony)
egyéb
Hálózatmosatás projekt szinten
egyéb
Próbaüzem Telepen kívüli bekötőút (amennyiben zöldmezős beruházás
egyéb
keretében épül a telep)
m3/m3
0/300
0/300
200/0
fm
N.R.
N.R.
22000
hónap
N.R.
N.R.
6
m
N.R.
N.R.
0
77
6.2 Intézményi, működtetési, üzemeltetési elemzés 6.2.1 A beruházás tulajdonjogi kérdései A tulajdoni viszonyok vonatkozásában a fejlesztések megvalósítását követően sem alakul ki elvi alapjait tekintve új helyzet; mindazok a fejlesztés során megvalósításra kerülő létesítmények, melyek kizárólag a település ellátását szolgálják, a település tulajdonát képezik. A kiválasztott műszaki
megoldásban
teljes egészében önkormányzati területeken
valósulnak meg a fejlesztések.
6.2.2 Működtetés, üzemeltetés A kivitelezési munkák befejeztével a műszaki átadás – átvétel után a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII tv. 29. §-a alapján a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben előírtak szerint összeállított dokumentációval az üzemeltetőnek a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását
a
Közép-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi, Természetvédelmi
és Vízügyi
Felügyelőségtől meg kell kérni. A fejlesztés eredményeként létrejövő új vagyon tulajdonosa Berekfürdő Önkormányzata lesz, amely azonban a víziközmű szolgáltatást Szolgáltatóként nem látja el. A jelenlegi és jövőbeli üzemeltető a településen a Berekvíz Kft.
6.3 A projekt hatásai 6.3.1 A projekt jelentős hatásai A projekt illeszkedik a helyi környezetvédelmi programhoz, stratégiához. Megvalósulása esetén a projektgazda minden hazai és EU-s környezetvédelmi jogszabály előírásainak megfelel. A tervezés során előtérbe került a helyi környezet állapota, a természeti erőforrások rendelkezésre állása. A projekt alapvető célja a környezeti elemek és rendszerek állapotának javítása, különös tekintettel a vízre, mint feltételesen megújuló környezeti elemre.
78
A projekt a 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben előírt határértékeknek megfelelő ivóvíz biztosításán túl jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal is bír:
A térség és a település turisztikai vonzereje nő, az életminőség emelkedik.
A
projekt
megvalósulásával
tovább
növekszik
a
társadalmi
–
gazdasági
esélyegyenlőség – az összkomfortos lakókörnyezet kialakíthatósága.
Nő az egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma.
Hosszútávon fenntartható vízellátó rendszer alakul ki.
A projekt megvalósulása hozzájárul az Új Széchenyi Terv és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) célkitűzéseinek megvalósításához.
A projektben részt vevő településen tovább javul az ivóvíz minősége.
Magyarország nemzetközi megítélése javul.
A fejlesztés gazdaságélénkítő hatással is bír.
A projekt megvalósulásával keletkező pozitív hatások és eredmények - Társadalmi eredmények, hatások A projekt célkitűzésével összhangban a fejlesztés legnagyobb társadalmi előnye és eredménye, hogy a település lakossága egészséges, megfelelő minőségű ivóvízhez jut. A nem
megfelelő
ivóvíz
okozta
esetleges
megbetegedések,
egészségügyi
kiadások
csökkennek.
- Környezeti és ökológiai hatások Az egészséges ivóvíz biztosítása révén a lakosság egészséges települési környezetben élhet.
- Gazdasági eredmények, hatások A
megfelelő
minőségű
ivóvíz
biztosításával
fejlődik
a
település
infrastrukturális
ellátottsága, vonzóbbá válik a település a vállalatok és az emberek számára is. Mindezen keresztül az adóbevételek, jövedelmek és a fogyasztás is növekszik.
A fentiekben ismertetett hasznok és eredmények nehezen számszerűsíthetők. A tervezett fejlesztés eredményeként elérhető gazdasági hatások és hasznok csak hosszú távon jelentkeznek, valamint figyelembe kell venni azt, hogy a gazdasági folyamatokat számos egyéb tényező is befolyásolhatja.
79
6.3.2 A projekt környezeti fenntarthatósága
Fenntarthatósági célkitűzések
1. Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik A település vállalja, hogy a projekt megvalósító szervezetek közül legalább egy olyan szervezetettel köt szerződést, aki rendelkezik ISO 14001:2004. A közbeszerzési eljárás lefolytatása során alkalmassági szempont lesz az ISO 14001:2004 tanúsítvánnyal való rendelkezés. 2. Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja elkészítését A település a pályázat benyújtásakor még nem rendelkezik Local Agenda 21 tervvel. A Projektgazda vállalja, hogy a projekt kapcsán a környezetvédelmi programnál részletesebb, lokális komplex programot készít (Local Agenda 21), melynek keretében a természeti környezet fejlesztésével összhangban tervezi meg az épített környezet, infrastrukturális rendszer, energiaellátás, közlekedés, hulladékkezelés, agrárium, stb. jövő orientált alakítását. A Local Agenda 21 tervezett készítője és felelőse a Projektgazda által megbízott külső szervezet lesz. A megfelelő szakszerűség és részletesség biztosítása érdekében
a
programot
a
projektmenedzsment
szervezet
tagjaival
való
együttműködésben kívánják elkészíteni. A Pályázó e vállalás megtételekor figyelembe vette azt a tényt, mely szerint az elkészítendő programot a támogatási szerződés aláírását követő 12 hónap során el kell készítenie. 16. Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során A környezeti fenntarthatóság fejlesztésének megalapozása szempontjából Projektgazda partnerség kiépítését kezdeményezi. Projektgazda vállalja a helyi és térségi fenntartható fejlődést
szolgáló
társadalmi
szervezetek
bevonását
a
projekt
tervezésébe,
megvalósításába és monitoring során. Az érintett szervezetekkel való kapcsolatfelvétel a projekt előkészítés szakaszában már megkezdődött. Kötelezően alkalmazandó fenntarthatósági elvek beszerzések környezettudatosan:
80
a projekt megvalósítási szakaszában a beszerzéseknél/közbeszerzéseknél a környezetvédelmi szempontokat figyelembe veszik, kötelező zöld beszerzés. o
Kivitelező kiválasztása: a kivitelezőknek vállalniuk kell, hogy a megvalósítás során
a
környezetbarát,
természet
közeli
alapanyagok,
építőanyagok
felhasználási arányát lehető legnagyobb mértékben érvényesítik a teljes alapanyag felhasználáson belül. o
Projektmenedzsmentet végző vállalkozás: vállalja, hogy dokumentumokat csak
szükség
eseten
és
csak
a
szükséges
terjedelemben
nyomtat.
Újrahasznosított papírt alkalmaz irodai papírfelhasználásában legalább 30%ban. rendezvények, egyeztetések, megbeszélések környezettudatosan: A rendezvényekkel, PR anyagokkal kapcsolatos elvárások: dokumentumokat csak szükség eseten és csak a szükséges terjedelemben nyomtatják, levelezés elektronikus úton történik, stb.: létesítés,
építés
ideiglenes
helyigényét
és
hatásterületét
tudatosan
minimalizálása: Az építés területének minimalizálása: a tervekben (kiviteli terv) lesz bemutatva. Minimális
tartalom:
ideiglenes
területfoglalás
minimalizálása,
anyagszállítási
útvonal, optimalizálása és gondos kiviteli tervezés, a zaj, por, pollen, elhagyott, hulladék stb. megelőzése érdekében.
6.3.3 Az esélyegyenlőségre gyakorolt hatások
Esélyegyenlőségi célkitűzések
1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása A Projektgazda rendelkezik esélyegyenlőségi munkatárssal, ill. felelőssel, aki a projekt fenntartási
időszak
végéig
fog
tevékenykedni.
A
felelős
kinevezését
munkaügyi
dokumentummal igazolta. Az
esélyegyenlőségi
felelős
feladata,
hogy
segítsen
felmérni
a
szervezetnél
a
legfontosabb esélyegyenlőségi hiányosságokat, illetve ezekre a szervezet jellegéhez illeszkedő megfelelő megoldások kidolgozásában és bevezetésében segítséget nyújtson. A szervezeten belül hozzájárul az esélyegyenlőség érvényesítéséhez és az egyenlő 81
bánásmód
biztosításához.
A
célok
elérését
képzések
szervezésével,
információk
terjesztésével segíti elő. További feladatok:
Kidolgozza a szervezeti és a projekt esélyegyenlőségi kérdéseivel kapcsolatos eljárásokat
Képzéseket szervez
Információk terjeszt a diszkriminációmentes és egyenlő esélyeket biztosító szervezeti kultúra és projekt lebonyolítás érdekében
Figyelemmel kíséri és biztosítja az esélyegyenlőséggel kapcsolatos jogosultsági feltételek betartását
Koordinálja
az
esélyegyenlőségi
„kedvezményezettek”
képviselőivel
való
együttműködést a projektgazda részéről 4.
Együttműködik a PR céggel, szükség esetén javaslatokat tesz A
szervezet
döntéshozói,
munkavállalói
vagy
közönsége
számára
esélyegyenlőségi képzést tart Az esélyegyenlőségi képzést a döntéshozók számára tartjuk meg, ami évente legalább egy alkalom lesz 4 órás időtartammal. A képzésen fő téma a diszkriminációmentesség és az egyenlő bánásmód érvényesítése lesz. A döntéshozók megismerkedhetnek az egyenlő bánásmód fogalmával, a jogi szabályozással, az esélyegyenlőségi törvény előírásaival, a diszkrimináció típusaival, stb. 30. A megvalósításban közhasznú foglalkoztatási programelem is tervezett/van Projektgazda kérésére a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet az építési tender ajánlattételi felhívásában szempontként jeleníti meg, hogy a leendő vállalkozónak legalább egy fő közhasznú foglalkoztatottat kell alkalmaznia.
Kötelezően alkalmazandó esélyegyenlőségi elvek álláskeresők alkalmazásának vizsgálata/előkészítése a kivitelezési, és esetleg az üzemeltetési időszakra: A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban feltételként fog szerepelni az álláskeresők alkalmazása. Részletesen a tenderdokumentáció készítésénél kerül meghatározásra. A nemek közti esélyegyenlőséget biztosítják közbeszerzési eljárások során. Vizsgáljuk a hátrányos helyzetű, különösen az álláskereső munkaerő alkalmazásának lehetőségét. A pályázó a fentiek formális rögzítésre a 82
kiviteli
tenderdokumentációban,
(rendelkezésre
álló
munkafolyamatokra
az
ajánlatkérő
munkaerő vonatkozóan
által
szakképesítésétől megadva,
nyújtott
szolgáltatás
függően,
irányítási/felelősségi
adott köröket
meghatározva) keretében lát lehetőséget. az új beruházás vagy felújítás eredményeként létrejövő közhasználatú építmények akadálymentesítése: A projektben nem tervezett közhasználatú építmény. A fentieken túl: A hátrányos helyzetű emberek helyzetének javulása érdekében az internetes projektfelszínek infokommunikációsan akadálymentesek az előkészítés és a végrehajtás idején
A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken és a kommunikációban esélytudatosságot
fejezünk ki, nem
közvetítünk szegregációt,
semmilyen
előítéletet.
83
7
A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költséghaszon elemzése 7.1 A költség-haszon elemzés általános feltételezései
A döntési változatok összehasonlítása és kiválasztása A döntési változatok sorba rendezése a teljes vizsgált időszak összes közgazdasági költségének
jelenértéke
alapján
történt,
ez
alapján
a
kiválasztott
változat
a
legalacsonyabb összköltségű, esetünkben az „A” projekt változat. A KHE útmutató előírásainak
eleget
téve
a
változatelemzés
során
a
közgazdasági
költségeket
hasonlítottuk össze. A pénzügyi elemzés módszere A pénzügyi elemzés a diszkontált pénzáram módszerre épül (DCF módszer), csak a tényleges pénzmozgással járó pénzáramok kerülnek feltüntetésre. Az amortizáció nem képezi a diszkontált cash-flow elemzés részét, így közvetlenül a pénzügyi elemzésben nem jelenik meg, csak közvetetten a díjakba történő beépítésén, valamint a pótlásokon keresztül. Az elemzés a fejlesztési különbözet módszer alapján készült, a projekt és a projekt nélküli állapot bevételeinek és kiadásainak összevetésével. Árfolyam Az elemzés adatait forintban kerültek feltüntetésre. Bázisév A bázisév az első kifizetés éve, jelen projekt esetén 2014. Infláció Az elemzést az inflációtól eltekintve, reálértéken végeztük, 2014. évi árszinten. Az elemzés során relatív árváltozásokat feltételeztünk a bér és személyi jellegű kiadások, valamint az energia árak esetében, egyaránt évi 1%-ot. Diszkontráta
84
A reálértéken történő számításnak megfelelően reál diszkontrátákat alkalmaztunk, melynek értéke a közgazdasági diszkontráta esetén 5,5%, a pénzügyi diszkontráta vonatkozásában pedig 5%. Diszkontálás módszere Az alkalmazott feltételezés szerint a projektváltozatok beruházási kiadásai az időszakok (évek) végén merülnek fel (a kifizetés nem a beruházás megkezdésekor történik). Ez esetben az első évi adat a diszkontráta első hatványával diszkontálandó. Vizsgált időtáv (referencia időszak) A vizsgált időtáv azon évek száma, amelyek tekintetében a költség-haszon elemzés előrejelzéseket tartalmaz, azaz a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon elemzés során alkalmazott időtáv. A változatelemzés során a referencia időszakot a KHE Útmutató alapján 30 évben határoztuk meg, melyből az első évben megvalósul a beruházás, a többiben pedig üzemelés történik. A vizsgált időtáv 2014-től 2043-ig tart. ÁFA kérdése A Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, így az ÁFA nem képezi a pénzügyi elemzés részét. Az ÁFA-t kizárólag a fizetőképességi vizsgálatok során vettük figyelembe.
7.2 Pénzügyi elemzés 7.2.1 Pénzügyi költségek becslése A pénzügyi költségek meghatározásakor tervezői költségbecslésre, valamint üzemeltetői adatszolgáltatásra támaszkodtunk. A költségek becslése 2014. évi árszinten történt, tekintettel arra, hogy ez lesz az első kifizetés éve. 7.2.1.1 Beruházási költségek becslése A
fejlesztés
nettó
összköltsége
467
399
210
Ft.
Tekintettel
arra,
hogy
a
Kedvezményezett ÁFA visszaigénylő, a beruházási költségeket vissza nem igényelhető ÁFA nem terheli. 25. táblázat: Ivóvízminőség-javítási projektek jellemző beruházási költségei Jelenérték
2014
2015
Összesen
1.1 Földvásárlás
0
0
0
0
1.2 Terület-előkészítés
0
0
0
0
332 357 604
316 085 964
Beruházási költség (Ft)
2. Építés
34 533 966 350 619 960 85
Beruházási költség (Ft)
Jelenérték
2014
2015
Összesen
3. Gép, berendezés
39 126 364
37 151 325
4 127 925
41 279 250
371 483 968
353 237 289
5. Közbeszerzés költségei
14 285 714
15 000 000
0
15 000 000
6. Mérnökfelügyelet költsége
15 727 891
6 800 000
10 200 000
17 000 000
2 960 544
1 280 000
1 920 000
3 200 000
15 727 891
6 800 000
10 200 000
17 000 000
0
0
0
0
22 190 476
23 300 000
0
23 300 000
12. Nettó beruházási összköltség
443 220 022
425 017 289
42 381 921 467 399 210
13. ÁFA
119 669 406
114 754 668
11 443 119 126 197 787
14.Bruttó beruházási összköltség
562 889 428
539 771 957
53 825 040 593 596 997
4. Nettó beruházási költség
7. A nyilvánosság biztosításának költsége 8. Projekt menedzsment 9. Egyéb: 5
11. Műszaki tartalék
38 661 921 391 899 210
7.2.1.2 Működési költségek becslése A projekt megvalósulása után az éves ivóvíz kitermelés átlagos értéke 140 000 m3 lesz. A változó üzemleltetési költségek meghatározása a becsült fajlagos költségek és a kitermelt vízmennyiség szorzataként történt. Az elemzés során relatív árváltozásokat feltételeztünk a bér és személyi jellegű kiadások, valamint az energia árak esetén, egyaránt évi 1%-ot. A pótlási költségek ütemezésénél figyelembe vettük a jelenlegi rendszer projekt esetén megmaradó, pótlandó elemeit is. A pótlási költségek az adott beruházási elem hasznos élettartama végén, egy összegben merülnek fel. A működési költségek a becslések alapján az alábbiak szerint alakulnak: Üzemeltetési és karbantartási költségek 26. táblázat: A fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségek bemutatása projekt esetén Fajlagos változó költségek
5
2016
Anyagköltség
Ft/m3
7,83
Villamosenergia költség
Ft/m3
53,05
Idegen szolgáltatás
Ft/m3
0,00
Egyéb
Ft/m3
7,01
A vonatkozó Akcióterv illetve a pályázati kiírásban meghatározott feltételek szerint 86
Változó kötségek Anyagköltség
Ft
1 889 972
Villamosenergia költség
Ft
12 803 825
Idegen szolgáltatás
Ft
0
Egyéb
Ft
1 692 044 16 385 842
Összes változó költség
Állandó költségek Ütemezett karbantartás anyag
Ft
9 756 000
Bér és személyi jellegű költség
Ft
7 763 981
költségek
Ft
8 294 000
Egyéb költségek
Ft
3 190 000
Összes állandó költség
Ft
29 003 981
Ft
45 389 823
Üzemi és vállalati általános
Összes üzemeltetési és karbantartási költség
27. táblázat: Az üzemeltetési és karbantartási költségek projekt esetén (fejlesztési különbözet, összesen) 2016
2024
2025
2043
Személyi jellegű ráfordítások
Ft
0
0
0
0
Anyagi jellegű ráfordítások
Ft
1 509 520
1 553 693
1 581 664
1 509 520
Energiaköltség
Ft
1 588 440
1 831 690
1 999 178
1 588 440
Egyéb költségek
Ft
-293 502
-291 799
-290 762
-293 502
Ft
2 804 458
3 093 583
3 290 079
2 804 458
Összes üzemeltetési és karbantartási költség
28. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költség – fejlesztési különbözet Jelenérték Üzemeltetési és karbantartási költség változása (Ft)
44 669 025
2016
2024
2043
2 804 458
3 093 583
3 910 788
Pótlási költség A pótlási költségek ütemezésénél figyelembe vett hasznos élettartamok:
87
Élettartam Építmények
50 év
Gépészeti elemek
10-12 év
Irányítástechnika
5 év
Ezen felül a meglévő/megmaradó eszközök pótlási költségeit is figyelembe vettük. 7.2.1.3 Maradványérték becslése A maradványérték meghatározása során választva a KHE Útmutató által felsorolt lehetőségek közül a lineáris értékcsökkenési leírás segítségével történő számítási módot alkalmaztuk, azaz a pótlásokkal növelt beruházási költségekből levontuk a kumulált amortizáció összegét. A kapott érték így 138 766 e Ft. 7.2.1.4 Pénzügyi költségek összegzése 29. táblázat: A fejlesztési különbözettel számolt költségek összegzése Jelenérték
1. év
15. év
30. év
371 483 968
353 237 289
0
0
2.Üzemeltetési és karbantartási) költség (Ft)
44 669 025
0
3 249 755
3 910 788
3. Pótlási költség
48 513 158
0
0
0
4. Működési költség összesen (2+3)
93 182 183
0
3 249 755
3 910 788
5. Maradványérték (Ft)
32 107 333
0
0
138 766 042
432 558 818
353 237 289
1. Beruházási költség (Ft)
6. Összes költség (1+4+5)6
3 249 755 -134 855 254
7.2.2 Pénzügyi bevételek becslése 7.2.2.1 A díjak meghatározása Alkalmazott díjpolitika: A kialakítandó díjpolitika kulcsfontosságú eleme a lakosság teherviselő képessége és a teljes költségmegtérülést biztosító díjak közötti egyensúly kialakítása, ennek érdekében a reálkeresetek
alakulásának
valamint
az
üzemeltetési
költségek
változásának
6
A maradványértéket hozzá kell adni, ha az 5. sorban negatív számként szerepel, és ki kell vonni, ha az 5. sorban pozitív számként szerepel. 88
függvényében a díjakat folyamatosan felül kell vizsgálni, és lehetőség szerint a teljes költségmegtérülést biztosító díjak irányába mozdítani. A szolgáltatás becsült fogyasztásfüggő díja a fenntartási időszak végén nettó 240 forint, emellé 90 forint alapdíj társul. A díjakat úgy alakítottuk ki, hogy teljes mértékben fedezzék az üzemeltetési és karbantartási
költségeket,
fizetőképességi
vizsgálatok
valamint
a
megengedik,
pótlások az
összegét,
amortizáció
illetve
minél
amennyiben
nagyobb
a
mértékű
beépítésével megfelelő fedezetet teremtsenek a 30 éven túli pótlásokra is. A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség 51,3%, a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig 98,47%, ezáltal a díjpolitika a Pályázati Felhívás előírásainak eleget tesz. A díjak kialakítása a lakosság fizetőképességi korlátainak figyelembe vételével történt, sem az átlagos háztartások, sem az alsó decilis esetén nem haladják meg a KHE útmutató által előírt határokat. A 2014. évi reáláron tervezett (inflációt nem tartalmazó) díjakat az alábbi táblázat foglalja össze. A tényleges díjak meghatározásánál figyelembe kell venni az infláció várható mértékét. 30. táblázat: Díjak előrejelzése 1. év
15.év 30. év
Lakossági (Ft/m3)
207
284
296
Közületi (Ft/m3)
207
284
296
7.2.2.2 Teherviselőképességi vizsgálatok (affordability) Az elemzéshez felhasznált adatok:
KSH adatszolgáltatás (2010. év) alapján kalkulált személyi jövedelemalapot képező egy főre jutó jövedelem figyelembevételével kalkuláltunk várható nettó jövedelmet a háztartások vonatkozásában a 2014. évre (KSH, Területi atlasz, Interaktív tematikus térképek, Magyarországi térképek, SZJA (http://www.ksh.hu/maps/.)
A bérjellegű juttatások mellett figyelembe vettük a társadalmi és egyéb juttatásokat is.
A 2010-es adatokat korrigáltuk az KSH szerinti inflációs, valamint reáljövedelem rátákkal, így kaptunk 2014-re vonatkozóan 981 543 Ft/fő/év átlagos nettó jövedelmet. A háztartáskategóriák jövedelmének kalkulációjához figyelembe vettük a KSH által kalkulált
egy
főre
jutó
éves
jövedelmek
(2010)
adatait
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xtabla/haztfogy/tablhf07_01_02a.html.
is Ezen 89
adatok szerint a legszegényebb háztartások éves jövedelme az átlagos jövedelemmel rendelkező háztartásokénak 30,6 %-át tette ki. A modellben vizsgáltuk az átlagos jövedelemmel
rendelkező, valamint a legalsó
jövedelemkategóriába tartozó háztartásokat. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a KHE útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó jövedelemkategóriába tartozó családok esetében a 8%-ot. 7.2.2.3 A pénzügyi bevételek előrejelzése 31. táblázat: Számlázott ivóvízmennyiség projekt esetén (m3/év) 2014 Lakossági Közületi Összesen
2018
2023
2026
2039
2043
63 210
66 239
70 126
72 511
83 307
86 780
152 700
156 382
162 186
165 668
180 757
185 200
215 910
222 621
232 312
238 179
264 064
271 980
32. táblázat: Pénzügyi bevételek (Ft) (fejlesztési különbözet) Megnevezés
2014
2028
2043
0
11 155 299
14 549 472
0
11 155 299
14 549 472
Díjbevétel - ivóvíz bevételnövekmény/csökkenés* Összes bevétel
*Csak a projekt megvalósítása miatt jelentkező változás. A díjak megfelelő képzésének áttekintése céljából a következő táblázatot adjuk meg 33. táblázat: Díjbevételek és az amortizációs költségek 1. év Fajlagos díjnövekmény (Ft/m3) Fajlagos üzemeltetési és karbantartási költség növekmény (Ft/m3) Fajlagos éves értékcsökkenése az új eszközöknek (Ft/m3) Díjbevétel – Üzemeltetési és karbantartási költség (mFt/év) Kumulált Díjbevétel – Kumulált üzemeltetési
15.év
30. év
0
46
53
0
13
14
0
45
40
0
8
11
0
46
158 90
és karbantartási költség (mFt) Éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mFt/év) Kumulált éves értékcsökkenése az új eszközöknek (mFt)
0
11
11
0
143
308
Éves átlagos amortizáció beépítettség (kumulált eredmény / kumulált értékcsökkenés): 51,3% Amortizáció beépítettség a 30. évben: (nettó eredmény/amortizáció a 30. évben): 98,47%
7.2.3 A projekt pénzügyi teljesítménymutatói 34. táblázat: A megtérülési mutatók EU támogatás nélküli esetben Megnevezés
1. év
5. év.
10. év
20. év
30 év.
425 017
0
0
0
0
0
2 873
3 055
3 456
3 910
0
0
0
0
0
425 017
2 873
4 368
3 456
3 910
5. Pénzügyi működési bevétel
0
3 702
5 473
10 406
14 549
6. Egyéb bevétel
0
0
0
0
0
7. Bevételi pénzáram 5+6
0
3 702
5 473
10 406
14 549
1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi (üzemeltetési és fenntartási költség 3. Pénzügyi pótlási költség 4. Kiadási pénzáram 1+2+3
138 766
8. Pénzügyi maradványérték 9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 7+8- 4
7
10. Pénzügyi nettó jelenérték
-425 017
828
1 104
6 949
149 404
FNPV/beruházás-407 298 e Ft FRR: -3,56%
35. táblázat: A megtérülési mutatók a projektgazda által befektetett tőkére Megnevezés 1. Pénzügyi működési üzemeltetési
1. év
5. év.
10. év
20. év
30 év.
0
2 873
3 055
3 456
3 910
2. Pénzügyi pótlási költség
0
0
0
0
0
3. Kiadási pénzáram 1+2
0
2 873
4 368
3 456
3 910
és fenntartási költség
7
A maradványértéket ki kell vonni, ha a 8. sorban negatív számként szerepel, és hozzá kell adni, ha az 8. sorban pozitív számként szerepel. 91
Megnevezés
1. év
5. év.
10. év
20. év
30 év.
4. Pénzügyi bevétel
0
3 702
5 473
10 406
14 549
5. Egyéb bevétel
0
0
0
0
0
6. Bevételi pénzáram 4+5
0
3 702
5 473
10 406
14 549 138 766
7. Pénzügyi maradványérték 8. Önerő
46 561
9. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+7+8-3
46 561
10. Pénzügyi nettó jelenérték
828
1 104
6 949
149 404
FNPV/tőke: 94 679 e Ft FRR: nem számítható
7.2.4 A megítélhető támogatási összeg meghatározása A támogatási támogathatóság vizsgálata Az KHE útmutató szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha
FNPV(C) negatív,
az FRR (C) alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta;
Ezen kritériumoknak a projekt eleget tesz, tehát támogathatósága igazolt A megítélhető támogatási összeg meghatározása 36. táblázat: A támogatás számítása nagyprojekteknél (nem releváns) Megnevezés
Ft
EUR*
Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség (DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány (R=MaxEE/DIC) vagy 90%, amennyiben R>90% Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (Max CRpa) 92
Megnevezés
Ft
EUR*
KEOP támogatás Ebből EU támogatás (=DA*maxCRpa) Kedvezményezett hozzájárulása Összes nemzeti hozzájárulás (összes beruházási költség – EU támogatás)
37. táblázat: A támogatás számítása jövedelemtermelő nem nagyprojektnél 8 Megnevezés
%
Ft
Diszkontált teljes pénzügyi beruházási költség
421 029 546
(DIC) Diszkontált pénzügyi bevétel (a)
107 818 975
Diszkontált üzemeltetési és karbantartási költség
44 669 025
(b) Diszkontált pótlási költség (c)
49 132 999
Diszkontált maradványérték (d)
32 107 333
Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-
46 124 283
b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-
374 905 263
DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) Elszámolható költség (EC)
89,044882% 467 399 210
Döntési összeg, KEOP támogatás (DA=EC*R, de R értéke nem lehet magasabb a támogatási konstrukcióra vonatkozó maximális támogatási
416 195 075
aránynál, 90%-nál) Kedvezményezett hozzájárulása
51 204 135
7.2.5 Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata A projekt pénzügyi fenntarthatósága a teljes rendszerre (nem fejlesztési különbözet)
8
Figyelem! 260 millió Ft alatti összköltségű projektnél a DIC és a DNR számítása nem szükséges. A
támogatási arány az elszámolható költség 90%-a. A táblázatot ennek megfelelően át lehet alakítani. 93
nézve minden évben biztosított, a díjbevételek fedezik az üzemeltetési költségek és pótlások teljes egészét, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A pénzügyi fenntarthatóság az üzemeltetői adatszolgáltatás alapján figyelembe vett 3%os nemfizetési arány mellett is biztosított.
38. táblázat: Projekt pénzügyi fenntarthatósága Megnevezés
1. év
15. év
30 év
425 017 289
0
0
0
3 249 755
3 910 788
3. Pénzügyi pótlási költség
0
6 925 000
0
4. Hiteltörlesztés
0
1 900 000
0
5.Hitel kamatának törlesztése
0
475 000
0
425 017 289
12 549 755
3 910 788
0
11 155 299
14 549 472
8. EU támogatás
321 687 722
0
0
9. Nemzeti hozzájárulás (10+11)
103 329 567
0
0
10. Központi költségvetés hozzájárulása
56 768 422
0
0
11. Saját forrás (12+13)
46 561 145
0
0
46 561 145
0
0
13. Idegen forrás (14+15)
0
0
0
14. Hitel
0
0
0
15. Egyéb idegen forrás
0
0
0
16. Pénzügyi maradványérték
0
0
0
425 017 289
11 155 299
14 549 472
0
-1 394 456
10 638 684
0
1 643 879
42 538 810
1. Pénzügyi beruházási költség 2. Pénzügyi működési (üzemeltetési és fenntartási) költség
6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 7. Pénzügyi bevétel
12. Önerő (készpénz, munkaerő hozzájárulás)
17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 176 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
7.3 Közgazdasági költség-haszon elemzés 7.3.1 A projekt közgazdasági költségeinek becslése Költségvetési (fiskális) kiigazítások Mivel a pénzügyi számítások során a költségek nettó módon szerepeltek, így ÁFA levonásra, és egyéb fiskális korrekcióra nem volt szükség. 94
Közgazdasági költségek összegzése 39. táblázat: A közgazdasági költségek becslésének eredményei Jelenérték 1. Közgazdasági költség ÁFA nélkül összesen
528 312 355
1. év 425 017 289
15. év 10 174 755
30. év 3 910 788
7.3.2 A projekt hasznainak becslése 7.3.2.1 Használónál jelentkező hasznok becslése A nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztás helyett a lakosság feltehetően palackozott ásványvíz fogyasztására fog áttérni. Minimális becslések szerint 2 l/fő/napos palackos víz fogyasztással számoltunk, literenként 32 Ft-os áron. A projekt megvalósulása esetén a lakosság részéről tetemes összegű kiadás takarítható meg a palackozott ásványvíz fogyasztás elkerülése révén. A projekt megvalósulása esetén elkerülhető kiadásokat a 7.3.2.3 fejezetben ismertetjük. 7.3.2.2 Az externális hasznok becslése A további externális hasznokat felsorolás szinten említjük, ezek számszerűsítésére a projekt társadalmi hasznosságának bizonyítása érdekében már nem volt szükség. Feltételezhetjük, hogy a fejlesztés hatására:
az ivóvíz minőségi problémáival kapcsolatos megbetegedések, egészségügyi károk csökkennek,
a vízminőségi problémák elhárításával a haszonállattartás körülményei javulnak,
a régió versenyképessége növekszik (A projekt javítja a térség gazdasági fejlődésének feltételeit)
Lakásértékek növekedése feltételezhető
Az
infrastrukturális
szolgáltatások
fejlődésével,
az
egészséges
ivóvíz
biztosításával, a javuló életminőséggel nő a települések népesség megtartó ereje.
A
vízmennyiségi
és
vízminőségi
problémák
elhárításával
javulnak
a
haszonállattartás körülményei.
a térség lakosságának környezet- és egészségtudatos magatartása fokozódik.
95
Ezen hatások összessége az emberi életminőség javulásához vezet.
7.3.2.3 A hasznok összegzése 40. táblázat: A hasznok összegzése (Ft) Haszonelem
Jelenérték
Palackozott víz költségének megtakarítása
579 821 732
0
46 180 800
50 035 200
579 821 732
0
46 180 800
50 035 200
Összes haszon
1. év
15. év
30. év
7.3.3 Közgazdasági teljesítménymutatók Az KHE útmutató szerint egy projekt akkor jogosult támogatásra, ha
ENPV pozitív,
az ERR magasabb, mint az alkalmazott közgazdasági diszkontráta;
BCR>1
Ezen kritériumoknak a projekt eleget tesz, társadalmi hasznossága és támogathatósága igazolt.
ENPV= 79 351 952 Ft
ERR: 6,9%
BCR= 1,1
7.4 Érzékenységvizsgálat és kockázatelemzés 7.4.1 Érzékenységvizsgálat Az érzékenységvizsgálat során a költség-haszon elemzés eredményeit alapul véve került sor
a
beruházás
pénzügyi
és
közgazdasági
teljesítménymutatók
változásának
vizsgálatára a projektre ható azon legfontosabb tényezők változásaira vetítve, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolják a kiszámított teljesítmény mutatókra. Az érzékenységi vizsgálat célja a projektek alapesetében kiszámított teljesítmény mutatóira legnagyobb hatást gyakorló, azaz kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása. Az EU útmutató szerint „kritikus” minden olyan változó, amelynek 1% mértékű megváltozása (mind pozitív mind negatív értelemben) a teljesítménymutatók 1%, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza.
96
Az érzékenységvizsgálat első lépéseként a kritikus változók azonosítása érdekében azok a tényezők kerültek számba vételre, amelyek közvetlen – pénzben kifejezhető - hatással vannak a pénzügyi és a közgazdasági költség-haszon teljesítménymutatókra. A érzékenységvizsgálat során az alábbi közvetlen változókkal kerültek figyelembe vételre:
Beruházási költségek változása;
Működési költségek változása;
Pénzügyi bevételek/közgazdasági hasznok változása
Diszkontráta változása
A fentiek alapján a kritikus változók meghatározásánál a támogatást és a saját erő finanszírozását figyelembe vevő pénzügyi (FNPV/C, FRR/C) mutatókat és a gazdasági (ENPV, ERR) mutatókat vizsgálták. A következő táblázat megmutatja, hogy a változók 1%-os változása hány százalékkal módosítja az adott teljesítmény-mutató – FNPV/C, FRR/C, ENPV, ERR - értékét.
Változók Beruházási költség
Üzemeltetési költség
Díjbevétel Diszkontráta
Változók Beruházási költség Közgazdasági üzemeltetési költség Közgazdasági haszon Diszkontráta
Változás
FRR/C
FNPV/C
1%
-3,61%
-412 221 763
-1%
-3,51%
-402 374 702
1%
-3,57%
-407 744 923
-1%
-3,55%
-406 851 542
1%
-3,52%
-406 220 043
-1%
-3,59%
-408 376 422
1%
-3,56%
-407 602 836
-1%
-3,56%
-406 985 770
Változás
ERR
ENPV
1%
6,80%
74 487 516
-1%
7,00%
84 216 389
1%
6,89%
78 933 265
-1%
6,91%
79 770 640
1%
7,00%
85 150 170
-1%
6,80%
73 553 735
1%
6,90%
20 412 928
-1%
6,90%
151 600 873
97
A pénzügyi és közgazdasági elemzés során használt adatok számbavétele, csoportosítása Az egymástól függő változók azonosítása, kizárása: Egymástól függő változók nem voltak az érzékenységvizsgálat során, így ilyenek kizárására sem került sor. A változók hatásának elemzése A projekt kritikus változóinak azonosítása: Az érzékenységi vizsgálat alapján megállapítható, hogy a:
pénzügyi megtérülési mutatók esetében a kritikus változók: beruházási költség,
a gazdasági megtérülési mutatók esetében: beruházási költség, közgazdasági hasznok
A küszöbértékek számítása Annak megállapítása érdekében, hogy a vizsgált változók milyen mértékű változása esetén állnának elő olyan értékek, melynek eredményeként a projekt már nem felelne meg a jogosultsági feltételeknek, kiszámítottuk a változók küszöbértékét. Változó küszöbértéke Beruházási költség
12,83%
FRR/C
FNPV/C
5,00%
0
Változó küszöbértéke Beruházási költség Közgazdasági haszon
ERR
ENPV
110,59%
5,50%
0
91,12%
5,50%
0
98
7.4.2 Kockázatelemzés A kvantitatív elemzést a Monte Carlo szimuláció alapján hajtottuk végre. Valamennyi változóhoz a megadott értéktartományon (+/- 10%) belül véletlenszámot generáltunk, majd újraszámítottuk a közgazdasági hasznok, beruházási -, működési költségek különbségének
jelenértékeit.
A
végrehajtott
elemzés
alapján
meghatároztuk
a
teljesítménymutatók várható értékeit, melyeket az alábbi grafikonnal és táblázattal mutatjuk be.
99
8
Cselekvési terv a projekt megvalósítására 8.1 A projekt irányítási struktúrája 8.1.1 A projektmenedzsment szervezeti felépítése
A projekt kapcsán az érintett település sem rendelkezik olyan megfelelő belső szakemberekkel, akik képesek a projektmegvalósítás műszaki, pénzügyi, jogi PR és közbeszerzéssel kapcsolatos feladatainak ellátására, ezért a végrehajtási feladatok irányítását, a feladatellátás felelősségét külső szakértőkből felállított menedzsment szervezeten keresztül kívánják biztosítani. A Projektmenedzsment szervezetet a Polgármester vezeti. A projektmenedzsment vezetését a Projektmenedzser végzi, felügyeli és irányítja a szervezet egyes tagjainak munkáját és kommunikál a szakértőkkel. A projektmenedzsment szervezettől elvárt szakértői tudás: általános projektmenedzser, pénzügyi szakértő, műszaki szakértő, jogi szakértő. A projektmenedzsment szervezet munkáját kiegészítő és segítő egyéb szakértők a közbeszerzési szakértő, a PR felelős és a műszaki ellenőr.
41. táblázat: Projektmenedzsment szervezet A projektmenedzsment szervezet neve Fő feladatok Projektmenedzsment szervezet vezetője
Projektmenedzser
A Projektmenedzsment szervezet vezetője viseli az általános felelősséget a projekt eredményeinek eléréséért. Egy személyben felelős a projekt megvalósulásáért. Feladatai: a Közreműködő Szervezettel és az érintett önkormányzatokkal kapcsolattartás, projektmenedzsment jelentések elfogadása, a projektmenedzsmentet végző vállalkozás munkájának felügyelete. Szervezi és irányítja a vezetése alá tartozó projektmenedzsment munkáját, azért felelősséggel tartozik. felelős a projekt végrehajtásáért, előrehaladásáért. irányítja a megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, • irányítja és ellenőrzi a projektmenedzsment szervezet tagjait, • munkamegbeszéléseket tart, tanácsokkal látja el a projekt megvalósításában résztvevőket, • kapcsolatot tart a támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, a Közreműködő Szervezettel és az egyéb állami szervekkel • kapcsolatot tart a műszaki ellenőrrel (mérnökkel), a
Munkaidő szükséglet (munkanap) 15
80
100
Műszaki terület felelőse
Pénzügyi terület felelőse
Jogi terület felelőse Közbeszerzés és jogi terület felelőse
kivitelezésért felelős vállalkozóval és a beruházás egyéb szereplőivel, gondoskodik a feladatok végzésének összhangjáról, határidőre történő végrehajtásáról, szükség szerint egyeztetések, munkaértekezletek lebonyolításáról, • A kivitelezés során helyszíni szemlék, bejárások tartása. Közreműködés a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában. •a műszaki ellenőri feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozó munkájának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, • A kivitelezésre irányuló vállalkozási szerződés(ek) véleményezése, • A megvalósítási ütemtervek véleményezése, • A beruházás során felmerülő szakmai jellegű javaslatok véleményezése, • a próbaüzemi tervek véleményezése, • közreműködés az üzemeltetési feladatok ellátásának előkészítése során, • a kivitelezés során helyszíni szemlék, bejárások tartása, • a Vállalkozó által kezdeményezett tervmódosítások, ésszerűsítési javaslatok véleményezése, • a kivitelezés során felmerült többlet vagy pótmunkák indokoltságának véleményezése, • rendkívüli helyzetben együttműködés az illetékes hatóságokkal, a kármegelőzés illetve kárenyhítés érdekében szükséges intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában, • az EU támogatással megvalósuló létesítményekre előírt jelentések tervezetének véleményezése, • a PR tájékoztató anyagok véleményezése, részvétel a tájékoztató tevékenységben, rendezvényeken, • a műszaki átadás-átvételi eljárás során a műszaki szempontok érvényesülésének ellenőrzése, • közreműködés a garanciális időszak alatt az utófelülvizsgálati eljárásokban. Feladata a finanszírozás tervezése, a megvalósítás során a források összehangolásának biztosítása. • a szerződések és számlák kezelési, nyilvántartási rendszerének megtervezése és kialakítása, a szállítói számlák továbbítása a közreműködő szervezet felé, • pénzügyi és számviteli vonatkozású kötelezettségek végrehajtása, számlák ellenőrzése, jóváhagyása, • a projekttel kapcsolatban keletkező számlák és egyéb bizonylatok kezelése a Támogatási Szerződésben foglaltak szerint, • kifizetési kérelmek összeállítása, • a könyvvizsgáló munkájának segítése. A pénzügyi források felhasználásának ellenőrzése, könyvvizsgálat. • érvényesíti a projektgazda érdekeit és felügyeli a vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok betartását, • előállítja a szükséges jogi és rendeleti háttéranyagokat a projekt megfelelő végrehajtása érdekében, • a projektre vonatkozó speciális jogi kötelezettségek ellátása, támogatási és kivitelezői szerződések előkészítése, megkötése, a projekt előkészítése és
60
60
15 25
101
PR, a nyilvánosság tájékoztatása
Egyéb
megvalósítása során kialakuló jogi jellegű konfliktusok kezelése, • a közbeszerzési feladatok elvégzésére kiválasztott vállalkozó munkájának figyelemmel kísérése, segítése, ellenőrzése. • a PR tájékoztatási feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárással kiválasztott vállalkozó munkájának figyelemmel kísérése, ellenőrzése, • kapcsolattartás a PR tájékoztatási feladatokat ellátó vállalkozóval, •a beruházás során felmerülő tájékoztatási feladatokkal kapcsolatos problémák kezelésére javaslattétel a megbízó részére. A projektmenedzsment szervezetének működése során keletkezett dokumentumokat és feljegyzéseket kezeli.
20
60
8.1.2 A projektmenedzsment működése
A szereplőknek össze kell hangolni a munkafolyamatokat, le kell tisztázni a feladatokat, felelősségi és hatásköröket. A projektmenedzsment szervezet feladatai A projekt megvalósításának teljes körű koordinálását, az előrehaladás felügyeletét, a projektmenedzsment szervezet végzi (általános projektmenedzser). A projektmenedzsment, a mérnök, a közbeszerzési szakértő, a PR szakértő feladatainak részletezése a 8.1.1. pont alatti táblázatban található. A feladatokhoz kapcsolódó felelőségi körök A projektmenedzsment szervezet az operatív és szakmai lényegi döntések előkészítését végzi el, a Kedvezményezett dönt. A projektmenedzsment szervezetnek közvetlen ellenőrzési és adatkérési joga van a projekt végrehajtásában résztvevők tekintetében. Felelősséggel tartozik a projekt minőségének, a határidők és erőforrás korlátok betartásának, a kapcsolattartás és információáramlás megfelelőségének, az előírások betartásának, a feladatok végrehajtásának szempontjából. A Projektgazda jogosult bármelyik tagtól közvetlenül és közvetetten is tájékoztatást kérni, utasítást adni. Kapcsolattartás a projektgazdával A projektgazda részéről kijelölt hivatalos kapcsolattartó a Polgármester. A külső projektmenedzsment
szervezet
részéről
kijelölt
kapcsolattartó
az
általános
projektmenedzser. A kapcsolattartás folyamatos. A kapcsolattartás módja: személyes egyeztetések, elektronikus levelezések, telefon.
102
Kapcsolattartás a projekt szakértőivel (mérnök, közbeszerzési és PR szakértő) A projektmenedzser közvetlenül egyeztetéseken feladatellátást.
keresztül A
tartja a szakértőkkel
biztosítja
kapcsolattartás
az
ütemszerű
folyamatos
és
a kapcsolatot: folyamatos és
szükség
minőségileg szerinti
megfelelő
(elektronikus
levelezések, telefon, esetleg személyes megbeszélés). Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel A projektgazda részéről megjelölt kapcsolattartó az általános projektmenedzser. A Közreműködő
Szervezet
részéről
a
kijelölt
projektmenedzser
(ügyintéző).
A
kapcsolattartás folyamatos és szükség szerinti (elektronikus levelezés, telefon, postai levelezés, szükség szerint helyszíni egyeztetések).
Stratégiai kérdésekben, végrehajtást veszélyeztető problémák esetén a Projektgazda és a
Projektmenedzsment
szervezet
illetékese
(általános
projektmenedzser)
közösen
kötelesek felvenni a kapcsolatot a Közreműködő Szervezet érintett vezetőivel.
8.2 Előkészítettség és intézkedési terv
Projektgazda pályázatot nyújtott be a KEOP-7.1.0/11 jelű pályázati kiírásra. A pályázat támogatásban részesült. A Támogatói Okirat szerint a munkavégzés folyamatos.
103
42. táblázat: Tervek, engedélyek
Létesítményelem (a táblázat az egyes beruházási elemekkel bővítendő)
Berekfürdő ivóvízminőség javítása, Berekfürdő vízműtelepi fejlesztés
8.2.1
Létesítmény kialakítására vonatkozó jogszabályi kritériumok
Környezet-védelmi követelmények Vízjogi engedélyezés
Jogszabályi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálat/hatástanulmány/ engedélyes terv rendelkezésre áll (Igen/nem/nem releváns)
Amennyiben hatósági engedély nem áll rendelkezésre:
Amennyiben az adott létesítményre jogerős hatósági engedély rendelkezésre áll:
tervezési időszak, ha a tervezés folyamatban van, a szerződés szerinti határidő (év,hónap - év, hónap)
engedély száma, kibocsátó hatóság, engedély típusa (pl. elvi, létesítési stb.)
kérelem engedélyező hatóság részére történő benyújtása (év, hónap)
engedélyez ési eljárás vége, engedély kiadása (év,hónap)
nem releváns 2013. június
engedélyezés folyamatban
Építési engedélyezés
nem releváns
Egyéb engedély
nem releváns
Kommunikációs terv
43. táblázat: A projekt-megvalósítás kommunikációs vállalásai Kommunikációs feladatok
Célérték (darab)
Fajlagos költség
Összköltség
Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése (fizetett megjelenés, archiválás és elemzés)
1
100.000.-
100.000.-
Sajtónyilvános események szervezése (ünnepélyes
1
500.000.-
500.000.
104
engedély érvényessége
Kommunikációs feladatok eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.)
Célérték (darab)
Fajlagos költség
Összköltség
A beruházás helyszínén „A”, „B” vagy „C” típusú tábla elkészítése és elhelyezése
2
400.000.-
800.000.-
Fotódokumentáció készítése
3
100.000.-
300.000.-
Sajtónyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése
1
500.000.-
500.000.-
Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése (fizetett megjelenés, archiválás és elemzés)
1
100.000.-
100.000.-
Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése
3.000
100.-
300.000.-
TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal
1
50.000.-
50.000.-
A beruházás helyszínén „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése
2
100.000.-
200.000.-
folyamatos
350.000.-
350.000.-
Egyéb: Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) folyamatos működtetése, frissítése Mindösszesen:
3.200.000.-
Szöveges kifejtés a mellékletként csatolt kommunikációs tervezet szerint.
105
8.3 Kockázatkezelés stratégia
Műszaki, jogi, társadalmi, intézményi szempontú és pénzügyi-gazdasági fenntarthatóság szempontú kockázatokat feltételezhetünk a projekt végrehajtása során. Műszaki kockázatok
Határidők csúszása az időjárás, munkagép meghibásodása, ár- és belvíz veszélye miatt.
A pontatlan közműnyilvántartások miatt többletfeltárásokra lehet szükség, amely növelheti a megvalósítás idejét.
Próbaüzem során felmerülő problémák.
Kezelése: Megfelelő gyakorlattal rendelkező kivitelező kiválasztása; a kivitelezési idő meghatározásánál
az
esetleges
csúszások
figyelembe
vétele;
szerződést
biztosító
mellékkötelezettségként kötbér alkalmazása; megfelelő műszaki tartalék képzése a terület előkészítés, valamint az építés és a gépek, gépi berendezések költségére. Környezetvédelmi kockázatok A kivitelezés környezeti hatásai (a levegő minőségére gyakorolt hatás, zajterhelés, talajra, talajvízre gyakorolt hatás, hulladékok keletkezése, kezelése) Kezelése: A munkagépek kibocsátásaiból és a porterhelésből adódó hatások rövid idejűek, a kibocsátások volumene alacsony. Így még szennyezettebb levegőjű környezetben sem kell a légszennyezettségi
határérték
túllépésével
számolni.
A
technológiai
fejlesztés
során
alkalmazott gépek és berendezések műszaki paramétereinek és üzemeltetési adatainak ismeretében prognosztizálható, hogy az együttes, folyamatos nappali munkavégzés során a nappali
időszakra
megállapított
zajterhelési
határértékek
túllépése
nem
várható.
A
kivitelezési szállításból eredő közlekedési többlet zaj zavaró hatása várhatóan nem lesz jelentős. A meglévő forgalomhoz képest elhanyagolható, gyakorlatilag figyelembe vehető változás nem várható. A kivitelezési tevékenységek során a felszín alatti vizek védelméről szóló előírásokat be kell tartani. A vonatkozó rendelet előírásainak betartása esetén a tervezett vízmű fejlesztések talajkörnyezetre gyakorolt veszélyeztető hatása elhanyagolható. Az építési munkák során be kell tartani az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásait.
106
A működés környezeti hatásai (a levegő minőségére gyakorolt hatás, zajhatások, talajra és talajvízre gyakorolt hatás, hulladékok keletkezése, kezelése) Kezelése: A levegőtisztaságra gyakorolt hatás a tervezett beruházások megvalósítását követően a jelenlegihez képest gyakorlatilag nem változik. A tervezett beruházásokat követő működésnek a környezet zajszintjére gyakorlatilag elhanyagolható többlethatása lesz. A hálózati veszteséget okozó problémák (szivárgás, lyukadás) várhatóan a vízminőség-javító beruházásokat követően is – bár kisebb mértékben – jelentkezni fognak. Az ily módon a talajba elfolyó ivóvíz káros mennyiségben szennyező anyagot nem tartalmaz, így a földtani közegre és a felszín alatti vízre nincs káros hatással. A korszerűsített vízkezelési technológiák során a földtani közeget és a felszín alatti vizet veszélyeztető anyagok használatára kerül sor. Ezért a vízművek üzemeltetése során fokozott figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok (vas-klorid, kálium-permanganát, hypo) biztonságos használatára. A keletkező hulladékok közül az iszapok keletkezése és összetétele okozhatja a legkomolyabb problémát. Erre vonatkozóan az iszapok kezelésénél külön gondossággal kell eljárni. A létesítési vízjogi engedélyes tervekben megfelelő részletességgel kell ezen hulladékok kezelésére, hasznosítására, lerakására vonatkozó koncepciót kezelni. Törekedni kell az iszap mennyiségének csökkentésére. A mennyiséget lehetőleg próbaüzemi kísérletekkel kell megállapítani. Jogi szempontú kockázatok
A 201/2001 (X. 25.) Korm. rendeletben szereplő településeknél a szolgáltatott víz kifogásolt minőségi problémáit meg kell oldani. A tulajdonos Önkormányzat eleget tud tenni jogszabályi kötelezettségeinek.
A projekt megvalósulás hozzájárul ahhoz, hogy az ország teljesíteni tudja az EU-s csatlakozással kapcsolatos kötelezettségeit.
A hatósági engedélyezési folyamatok időbeli elhúzódása. – Kezelése: Hiánytalan engedélyezési dokumentáció benyújtása az esetleges hiánypótlások elkerülése miatt. Szükség esetén előzetes egyeztetés az engedélyező hatósággal.
Közbeszerzési eljárások csúszása (a felhívás megjelenésének csúszása, nem érkeznek érvényes
ajánlatok,
az
eljárást
megtámadják,
a
nyertes
visszalép
a
szerződéskötéstől). Szerződéskötés elhúzódása. – Kezelése: A projektgazda a pozitívdöntést
követően
elindítja
az
eljárást
professzionális
külső
szakértő
bevonásával. A közbeszerzésre tervezett idő elegendő az esetleges csúszások kompenzálására is.
107
Társadalmi szempontú kockázatok
Társadalmi támogatottság hiánya, zöld szervezetek elégedetlensége.
A társadalom szempontjából javító hatású a projekt megvalósulása.
A kockázat kezelése: A beruházás során az érintett lakosság és a társadalom folyamatos tájékoztatása, bevonása. Intézményi szempontú kockázatok
A projektmenedzsment nem megfelelő működése.
A kockázat kezelése: A beruházás során a projektben érintettek részére (projektgazda, üzemeltető, kivitelező) rendszeres egyeztető megbeszélések megtartása az esetlegesen felmerülő kérdések tisztázására. A projekt megvalósulásával az üzemeltetési, működtetési háttér intézmény rendszer is tovább korszerűsödhet, koncentrálódhat. A
felsorolt
kockázatok
bekövetkezésének
valószínűsége
alacsony.
A
felsorolt
kockázatkezelési stratégiák alkalmazásával elkerülhetők, illetőleg hatásuk amennyiben lesz ilyen, a projekt elvárható eredményeit nem fogja számottevően befolyásolni.
108
8.4 Közbeszerzési / beszerzési terv 44. táblázat: Közbeszerzési/beszerzési terv
Közbeszerzési eljárás/beszerzés tárgya
Részajánlat (csak közbeszerzésnél)
Közbeszerzési eljárás típusa (csak közbeszerzésnél) Hirdetmény közzétételével indított nemzeti Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
Ütemezés [év.hó]
Közbeszerzés/b eszerzés becsült értéke (ezer Ft)
A közbeszerzés jellege FIDIC sárga könyv/FIDIC piros könyv
378 436
építés, FIDIC piros könyv
2013.08.
2013.09
2013.09.
2013.10
2013.11.
17 000
szolgáltatás
2013.08.
n.r.
-
2013.09
2013.10
17 000
szolgáltatás
2013.08.
n.r.
-
2013.09
2013.10
KSz tender dokumen- jóváhatáció/szerződés gyás (ld. kidolgozása pályázati útmutató)
ajánlati felhívás ajánlatok megjelenése értéke(csak lése közbeszerzés)
szerződéskötés
Építés
nem
Mérnök, műszaki ellenőr
n.r.
Projektmenedzsment
n.r.
PR
n.r.
n.r.
3 200
szolgáltatás
2013.08.
n.r.
-
2013.09
2013.10
n.r.
Kbt. 19.§ (3) bekezdése alapján beszerzésnek minősül
15 000
szolgáltatás
2013.07.
n.r.
-
2013.07
2013.08
Közbeszerzési tanácsadó
109
8.5 Ütemtervek 8.5.1 Műszaki/végrehajtási, intézkedési terv, lebonyolítási terv A projekt jelenlegi előkészítettségének megfelelően került meghatározásra a projekt lebonyolítás ütemterve. Intézkedési terv - Közbeszerzési/beszerzési eljárások lefolytatása, - Szerződéskötések, - Projektmenedzsment szervezet működtetése, - Építési munkák: Építési tevékenységek Technológiai szerelés Hálózatrekonstrukciós munkák, körvezetékesítés - Tájékoztatás és nyilvánosság - Mérnöki feladatok: Műszaki ellenőrzés Műszaki átadás-átvételi eljárás - Próbaüzem. A közbeszerző és a PR szakértő feladatai mérföldkövekhez kötöttek, a műszaki ellenőrzés folyamatos tevékenység a projekt fizikai megvalósítása alatt. A projektmenedzsment tevékenység is folyamatos, egészen a zárásig.
110
Műszaki ütemterv
1
2
3
4
5
2013. év 6 7
8
9
10
11
12
Projektkiválasztás Pályázat szakmai értékelése Támogatói döntés Megvalósítás előkészítése Támogatási szerződés előkészítése Támogatási szerződés megkötése Beszerzések/Közbeszerzések Közbeszerző (HKT) Projektmenedzsment Mérnök Tájékoztatás, nyilvánosság (PR) Építés Megvalósítás Berekfürdő, vízműtelepi fejlesztés Hálózatrekonstrukció Hálózattisztítás, próbaüzem Üzemeltetési engedély beszerzése Projektzárás Záró dokumentáció összeállítása Projektzárás, elszámolás
111
1
2
3
4
5
2014. év 6 7
8
9
10
11
12
1
2
2015. év 3 4
5
6
8.5.2 Kifizetési ütemterv 45. táblázat: Kifizetési ütemterv – beszállító (eFt) szerződés VAGY tevékenység Kivitelezés
2014 I. félév
2015
II.félév
összesen
I. félév
Összesen
II.félév
összesen
176 618
176 619
353 237
38 662
0
38 662
391 899
15 000
0
15 000
0
0
0
15 000
Mérnök
7 650
7 650
15 300
1 700
0
1 700
17 000
Projektmenedzsment
7 650
7 650
15 300
1 700
0
1 700
17 000
Tájékoztatás és nyilvánosság
1 440
1 440
2 880
320
0
320
3 200
208 358
193 359
401 717
42 382
0
42 382
444 099
Közbeszerzés
Összesen
46. táblázat: Kifizetési ütemterv – támogatás (eFt) szerződés VAGY tevékenység
2013 I. félév
2014
II.félév
összesen
I. félév
Összesen
II.félév
összesen
157 269
157 270
314 539
34 427
0
34 427
348 966
13 357
0
13 357
0
0
0
13 357
Mérnök
6 812
6 812
13 624
1 514
0
1 514
15 138
Projektmenedzsment
6 812
6 812
13 624
1 514
0
1 514
15 138
Tájékoztatás és nyilvánosság
1 282
1 282
2 564
285
0
285
2 849
185 532
172 176
357 708
37 739
0
37 739
395 447
Kivitelezés Közbeszerzés
Összesen
112
8.6 Fajlagos beruházási költségek összefoglaló táblázata 47. táblázat: Fajlagos beruházási költségek, valamint a vízminőségi paraméterek összefoglaló táblázata Kormányrendeletnek nem megfelelő paraméter mg/l 9
ammónium, arzén, vas, mangán
1 lakosra jutó beruházás összege, Ft/fő (a fejlesztéssel közvetlenül érintett lakosok számára vonatkoztatva)
384 690
1 km új vezeték építésének költsége, Ft/km
nem releváns
1 km vezetékre jutó rekonstrukciós költség, Ft/km
nem releváns
Vízműtelep építés + rekonstrukció költsége, m3/d kapacitásra vetítve
302 748 Ft/m3/d
Hálózatmosatás költsége, Ft/m
9
240
Utólagosan elszámolandó előkészítési költségek
48. táblázat: Utólagosan elszámolható előkészítési költségek összefoglaló táblázata Projektelem**
Költség (nettó)
Támogatás
Megjegyzés,
összege
indoklás
nem releváns
* A táblázat bővíthető ** A Pályázati felhívás C3.1. fejezete szerint
10 Rövidítések 49. táblázat: Rövidítések jegyzéke nem releváns
9
Paraméterenként és településenként bontandó
113
11 A tanulmány mellékletei *** 1. sz. melléklet
Helyszínrajz és környező kapacitások bemutatása
2. sz. melléklet
OKI szakvélemény
3. sz. melléklet
Költség-haszon elemzés
4. sz. melléklet
Horizontális vállalások alátámasztása
5. sz. melléklet
Kommunikációs tervezet
A tanulmány készítésének időpontja: 2013. június
A tanulmány tartalmát megismertem, a projektet a pályázat támogatása esetén a leírtaknak megfelelően megvalósítjuk.
Berekfürdő, 2013. …………………………………………
___________________ Pályázó képviselőjének aláírása, ph.
114
