RECSK ÉS TÉRSÉGE VIZIKÖZMŰ BERUHÁZÁSI TÁRSULÁS 3245. Recsk, Kossuth Lajos u. 165.
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KEOP-1.2.0/09-11 ,,Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk települések szennyvízcsatorna - hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése”
-1-
1. A projekt összefoglaló bemutatása Projektgazda megnevezése
A projekt címe
Recsk és Térsége Víziközmű Beruházási Társulás ,,Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk települések szennyvízcsatorna - hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése”
ÁFA visszaigényelhető-e (igen, nem) Projekt-megvalósítás tervezett kezdete
igen 2016. május
Kivitelezés tervezett kezdete
2016. november
Kivitelezés tervezett befejezése
2018. augusztus
Projekt-megvalósítás tervezett befejezése
2019. március
Szöveges kiegészítés A pályázó bemutatása: Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk települések önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoztak létre a települések szennyvízcsatorna-hálózatainak bővítése és rekonstrukciója, valamint a települések szennyvizeit fogadó szennyvíztisztító telep bővítése, korszerűsítése céljából. A Recsk és Térsége Viziközmű Beruházási Társulás Társulási Megállapodásának aláírására 2013. március 31. – én került sor. Alapításának és a törzskönyvi bejegyzésének dátuma 2013. március. 26. Társult települések - Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Recsk - az Északmagyarországi régión belül Heves megyében találhatóak. A Pétervásárai Kistérséghez tartozó települések. Domborzati, éghajlati viszonyok: A Kárpátok legbelső íve az Északi-középhegység, melynek nyugat felőli harmadik tagja a vulkanikus eredetű Mátra. A hegység keleti része a Kis-Mátra, melynek északi lábánál helyezkednek el társult teleülések. A hegység nagy kiterjedésű, igen figyelemre méltó képződmény. A Parádi-Recski medencének domborzati viszonyai miatt sajátos mikroklímája alakult ki. Az éves középhőmérséklet 10 oC, az éves csapadékmennyiség átlag 650 - 750 mm, aminek nagy része a téli időszakban esik. A fagyos napok száma 92, míg a nyáriaké 28. A Parádi-Recski medence patakjainak vizét a Parádon eredő Tarna - patak gyűjti össze, mely a Zagyva vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. A települések közvetlen földrajzi környezete, a Mátra hazánk egyik legismertebb és legkedveltebb üdülőterülete. A tölgyes erdőkkel, bükkösökkel és fenyvesekkel ékesített csúcsok és völgyek tája sportra alkalmas télen és nyáron egyaránt, üdülőtelepei jó levegőt, háborítatlan csendet kínálnak Természetvédelmi szempontból a települések a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén helyezkednek el.
-2-
Vízbázis sérülékenység: A települések közigazgatási területei nem érintenek felszíni, vagy felszín alatti sérülékeny ivóvízbázist. Határozatban kijelölt védőterület nem került kijelölésre. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a társulás mindegyik településének területe érzékeny kategóriába tartozik. A jelenlegi helyzet ismertetése: o Alapprobléma leírása A társult települések mindegyikén kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A lakóingatlanok ellátottságának mértéke Bodony és Mátraballa településeken 100 % - os. Parádon 95,4 % -os, és Recsken 89,8 % - os ,Mátraderecskén 97,8 %- os , mivel a települések szennyvízcsatorna hálózatának megépítésekor a teljes lefedettség elérését jobbára műszaki okok akadályozták. A derogációs kötelezettség teljesítése érdekében a szennyvízcsatorna hálózattal való ellátottság mértékét növelni szükséges. A településeken elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna –hálózatok működnek, szükséges számú közterületi átemelő közbeiktatásával. A hálózatok egyes szakaszaira jellemző a nagyfokú infiltráció, mely a tisztítóaknák vízzáróságának hiányosságaira és a terepszint alatti elhelyezések hibáira (lápos területen, terepszint alatti kialakítások) vezethető vissza. A többlet bebocsátások hatására a telep túlterheltté válik. Az agglomeráció szennyvizeit az 1.300 m3/d + 50 m3/d (folyékony hulladék) mértékadó kapacitású Recski Kistérségi szennyvíztisztító telep fogadja. A technológia UTB Atischolz 2AB kétlépcsős biológiai tisztítás (nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai és vegyszeres foszfor eltávolítással), iszapstabilizálással, gépi iszap víztelenítéssel. A tisztító telep a tervezett és engedélyezett 1350 m3/d kapacitás érték körül üzemel. A szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfoka nem megfelelő. A telep tisztítási hatékonysága az elmúlt években jelentősen romlott, melynek oka a befogadó Csevice patak átminősítése időszakos vízfolyássá. Az átminősítés következtében a szennyvíztisztító telep már nem képes a keletkező szennyvizeket a rendeletben foglalt határértékre megtisztítani. A telep bírsággal sújtott. Az Észak – Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Felügyelőség vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte üzemeltetőt. A Határozat alapján - 2011. évre vonatkozóan 100.455 -Ft. - 2012. évre vonatkozóan 271.847 –Ft. bírság kifizetésére került sor.
-3-
Vízügyi
o Üzemeltetői tapasztalatok: A településeken elválasztott rendszerű, gravitációs szennyvízcsatorna hálózatok üzemelnek. Üzembe helyezésükre az alábbi időpontokban került sor: - Recsk: 1997. év - Parád: 1997. év - Mátraderecske: 1997. év - Bodony: 2005. év - Mátraballa: 2004. év A hálózatok egyes szakaszaira nagyfokú infiltráció jellemző, mely főleg tisztítóaknák vízzáróságának elégtelenségéből adódik. A projekt keretén belül a kritikus szennyvízcsatorna rekonstrukcióját feltétlenül el kell végezni.
hálózati
a
szakaszok
Az agglomeráció szennyvizeit a Recsk Községi szennyvíztisztító telep fogadja: A 4528-10/2010. határozattal módosított H-1472-47/1997. vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító telep: -
mértékadó kapacitása: 1.300 m3/d + 50 m3/d szippantott szennyvíz,
-
az engedélyezet szennyvíz mennyisége: 1.300 m 3/d + 50 m3/d szippantott szennyvíz, azaz 475.500 m3/év + 18.250 m3 szippantott szv./év
-
A keletkező iszap térfogata: 700 + 1000 m3/év 5-8 % szárazanyag tartalommal.
-
Lakosegyenértékben: 375 g/m3 x 1.350 m3/d:60 g/nap = 8.438 LE
-
Átlagosan keletkező napi szennyvízmennyiség: 800 m 3/d
-
A tisztított szennyvíz befogadója a: Csevice patak A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz minőségének ki kell elégítenie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet időszakos vízfolyásra vonatkozó határértékeit.
A tisztító telep már jelenleg is a tervezett és engedélyezett 1.350 m3/d kapacitás érték körül üzemel. Amennyiben a hálózat bővítése során új bekötések létesülnek, illetve emelkedni fog a már ellátott településrészeken a rákötés mértéke, úgy a telep minimális mértékű hidraulikai kapacitásbővítésére is szükség van. A szennyvíztisztító telep eddigi üzemeltetési időszaka során változások történtek, egyrészt környezetvédelmi területen, másrészt a csatornahálózat területén, harmadrészt a telep üzemeltetője fenntartója vonatkozásában. Így a rekonstrukció és bővítés során a meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztése: szennyvízkezelési technológiai racionalizálásra, valamint jogszabály rendszeri megfeleltetésre kerülhet. Ezen megfeleltetéseknek több oka merült fel: 1. a szennyvíz szennyezettség terhelése folyamatosan növekszik. 2. a csapadékvíz hozama és periódus ideje az időjárás szeszélyei miatt szélsőségesekké vált. 3. A meglévő „izraeli” biológiai tisztító sor nem szívesen alkalmazkodik a hideg időszakokhoz (a fagypont alatt nitrifikáció nincs, nagy a vízfelület, stb.). 4. A meglévő Alfa Laval szalagprés és szűrő működési hatásfoka nem kedvező (cserére szorul).
-4-
5. Az iszapcentrifuga fázisszétválasztó kapacitása nem elegendő, hatékonyabb lenne ha Haus dekanter alkalmazására kerülhetne sor. 6. A regionális közüzemi szennyvízcsatorna hálózat bővítésre kerül pályázati támogatással (megfontolt reális igények alapján). 7. A Csevice patak mint befogadó átminősült időszakos vízfolyássá, ezen tisztavíz feltételi paraméterek bírságmentes betartása gondot okoz. (Igaz, hogy a Csevice patak volt engedélyezve mint állandó vízfolyás 2011-ig) Ennél fogva ésszerűbb a tisztított szennyvíz Tarna folyóba történő bevezetése. Az üzemeltető tapasztalata szerint a meglévő tisztítási vonal usque 600 m 3/d nyers szennyvizet tud nagy biztonsággal folyamatosan és átlagosan kezelni. Ezért a megfelelő módon történő üzemelés érdekében a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának növelése szükséges. A tisztítási hatásfoknövelésen túl meg kell oldani a tisztított szennyvíz elvezetés problémáját is, mivel a jelenlegi befogadó Csevice patakot az Észak–Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5401-1/2007 számú Határozatában időszakos vízfolyássá minősítette át. Az átminősítés következtében a tisztított szennyvíz minőségének a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében a 3. területi kategória – időszakos vízfolyás – befogadóra meghatározott kibocsátási határértékeket kell kielégíteni. Annak érdekben, hogy a kibocsátási paraméterek túllépése miatt a telep ne legyen folyamatosan bírsággal sújtott, a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokának növelése mellett befogadó váltással oldható meg a fennálló probléma. A projekt tervezési előzményeinek ismertetése: Az agglomeráció települései már korábban tervezeték a szükséges fejlesztések megvalósítását, ám az ahhoz szükséges anyagi fedezet hiányában erre eddig nem kerülhetett sor. A Kormány a 2013. január 15-i kormányülésen döntött arról, hogy a települési szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról szóló 91/271/EGK irányelvnek megfelelően hogyan kívánja teljesíteni derogációs kötelezettségét. Az említett határozatok a Magyar Közlöny 2013. évi 21. számában 1050/2013. (II.12.) Korm. határozat és az 1052/2013. (II.12.) Korm. határozat szám alatt jelent meg. Az 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozat a szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező projektjavaslatot még be nem nyújtott agglomerációkról szól. A Korm. határozat 2. sz. mellékletében kerültek megnevezésre azok a - 2015. december 31-i határidővel - derogációs kötelezettséggel rendelkező szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal kötelezett agglomerációk, amelyek projektjavaslatot még nem nyújtottak be. A mellékletben a recski agglomeráció 78. sorszám alatt 7.973 leé-vel szerepel. o A tervezési, engedélyezési folyamat bemutatása, ismertetése A beruházás – mivel a fejlesztés műszaki tartalmát tekintve már meglévő rendszer bővítéséről és fejlesztéséről szól - FIDIC piros könyv szerint valósulhat meg. A tervező közbeszerzési eljárás keretén belül került kiválasztásra. A sikeres eljárást követően a Társulás a legkedvezőbb ajánlatot adó Domovói-Immo Kft- vel kötötte meg a vállalkozói szerződést.
-5-
A tervezői szerződés alapján: - a vízjogi létesítési engedélyes tervek elkészítésének és az Észak - Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez engedélyeztetésre történő benyújtásának szerződésben rögzített határideje 2013. augusztus 31. Az engedélyes tervek a szerződésben foglalt határidőig elkészültek és a vízjogi létesítési engedély kérelem az illetékes hatóság részére benyújtásra került. - a kivitelező kiválasztásra irányuló közbeszerzési eljárás ajánlattételi dokumentációjának részété képező tender tervdokumentáció elkészítése szintén a nyertes tervező feladata. Elkészítésének határideje: a jogerős vízjogi létesítési engedély kézhezvételétől számított 30. nap. o További szükséges tervek és engedélyek Tekintettel arra, hogy mind a szennyvízcsatorna – hálózat, mind pedig a szennyvíztisztító telep FIDIC piros könyv szerint kerül kialakításra, a nyertes vállalkozó feladatát fogja képezni a kiviteli tervek elkészítése. A megvalósítandó tevékenységek: o Részletes változatelemzést esetünkben nem kell végezni, mert - A recski agglomeráció szerepel a 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben 200010000 LE közötti terhelésű területként, illetve a 1050/2013. (II. 12.) Korm. határozatban mint szennyvíz-elvezetési és - tisztítási feladattal, valamint derogációs kötelezettséggel rendelkező agglomeráció. - Az agglomeráció besorolásától a tervezett projekt javasolt műszaki tartalma nem tér el, illetve egy agglomeráción belül több szennyvíztisztító telep nem épül. - Már meglévő szennyvíztisztító telep fejlesztésére kerül sor, a meglévő technológiához igazodva. Nem létesül új telep a meglévő telep elbontásával. - A csatornahálózat kialakításában érdemi és valós változat nem merült fel a tervekben kidolgozott műszaki tartalomhoz képest. Érdemben nem eltérő megoldásként a tervezettekhez képest több átemelős, más csőanyagú csatornahálózat bővítés, illetve a lefolyási viszonyok megváltoztatásával nagyobb leásási mélységek következtében drágább beruházás megvalósításával lenne lehetséges több változat kidolgozására, elemzésére. A bővítés során nyomás alatti szennyvízelvezető rendszer megvalósítása eleve elvetésre került, mivel a bővítés a meglévő rendszerhez igazodva került megtervezésre, illetve a nyomás alatti rendszer kialakítását sem a beruházó, sem pedig az üzemeltető nem fogadta kedvezően a magas üzemeltetési költségek, valamint a problémás üzemeltetés miatt. o A csatornahálózat építésbe bevonható településrészek lehatárolása A társult települések közül a szennyvízcsatorna hálózattal való lefedettség mértéke Recsk, Parád és Mátraderecske településeken nem éri el a 100 % - os mértéket. Ezért ezeken a településeken a műszaki tartalom véglegesítése érdekében meghatározásra került, hogy melyek azok a még ellátatlan ingatlanok, melyek a projekt során a csatornahálózat bővítésbe műszakilag bevonhatóak. Ezt követően tervező a 26/2002.(II.27.) Kormányrendelet előírásai alapján elvégezte a csatornahálózat építésbe gazdaságosan bevonható településrészek
-6-
lehatárolását. A vizsgálat minden olyan ellátatlan ingatlanra kiterjedt, melyek ivóvízhálózattal el vannak látva. Mátraderecske községben 22 olyan ellátatlan lakó ingatlan található, melyek csak közkutas ivóvízellátással rendelkeznek és a komfortfokozatuk alapján sem láthatóak el szennyvízcsatorna hálózattal. Ennek megfelelően tervező az öblözet lehatárolást Recsk és Parád–Parádóhuta településekre készítette el. Mindkét településen 5 – 5 gyűjtőkörzet került kialakításra. A gyűjtőkörzetek gazdaságos csatornázhatóságának vizsgálatát a Kormányrendeletben foglalt - 1 km (gerinc) vezetékhosszra csatlakozó háztartások száma ( 52 db/km) és az - 1 ha érintett területen lakó lakosok száma
(30 fő/ha)
feltételeknek való megfelelőség alapján végezte el tervező. A fejlesztésbe azok a gyűjtőkörzetek kerületek bevonásra, amelyek a Kormány rendeletbe foglalt két feltétel közül legalább az egyiknek megfeleltek. Gyűjtőkörzet jele
Vezeték hossz (m)
Érintett lakos szám (2,3 fő/háztartás)
Tervezett 1 km (gerinc) bekötés vezetékhosszra (db) Csatlakozó háztartások (db/km)
Érintett terület (ha)
1 ha érintett területen lakó Lakosok száma (fő/ha)
Recsk S-1-Á
1287,1
172,5
75
58,27
S-2-0-0
211,49
32,2
14
66,20
S-3-Á
196,03
34,5
15
76,52
S-4-Á
137,43
9,2
4
29,11
0,22
41,82
S-5-0-0
544,68
59,8
26
47,73
1,26
47,46
Összes ellátandó ingatlan
134 Parád
S-6-0-0 S-7-0-0, S-7-1-0
290
20,7
9
31,03
0,55
37,64
305,6
27,6
12
39,27
0,63
43,81
S-8-Á
193,07
25,3
11
56,97
Parád-Óhuta S-9-Á
281
34,5
15
Összes ellátandó ingatlan
53,38
47
Az öblözet lehatárolás eredménye alapján a projekt megvalósításával mind Recsk, mind pedig Parád településeken 100 % -os lesz a csatornázottság. Az Önkormányzatok viszont úgy döntöttek, hogy csak az élő ivóvízbekötéssel rendelkező ingatlanok esetében kerül telekhatáron belülre kiépítésre a bekötés. Az élő ivóvízbekötéssel nem rendelkező lakóingatlanok esetében a bekötő vezeték csak közterületig épül meg, ott a telekhatáron építendő tisztító-ellenőrző nyílások kiépítésére nem kerül sor.
-7-
Tervezési alapadatok: a 2012 évi statisztikai adatok alapján Recsk
Parád
Mátraderecske
Bodony
Mátraballa
összesen /átlag
Lakos szám
2 656
1 964
1 839
714
714
7 887
Lakás szám
1 317
1 013
995
459
423
4 207
Ivóvíz hálózattal ellátott
1 317
1 013
995
459
423
4 207
Ivóvíz bekötések
1 118
1 013
973
455
354
3 913
100
100
100
100
100
100
85,00
100,00
98,00
99,00
84,00
93,2
Szv. hálózattal ellátott
1 183
967
973
459
423
4 005
Szv. bekötések
910
674
844
412
354
3 494
89,8
95,4
97,8
100
100
95,2
77,00
70,00
86,7
90,00
100,00
87,2
134
47
-
-
-
180
Lakossági ivóvíz ellátottság aránya (%) Lakossági ivóvíz bekötöttség aránya (%)
Lakossági szv. ellátottság aránya (%) Lakossági szv.bekötés aránya (%) szennyvíz hálózattal ellátandó lakó ingatlanok száma
Ezen felül a Mátraderecske községhez tartozó üdülő területen a csatornahálózat megvalósításakor kiépült 288 db szennyvíz bekötés, melyhez a tisztító kapacitás biztosított, jelen projekt során az üdülő terület vizsgálatára nem került sor.
-8-
A Kidolgozásra javasolt változat műszaki szempontból történő bemutatása: o Szennyvízcsatorna hálózat bővítés: Mint az az előző pontban bemutatott adatokból látható, a társulás települései közül Recsk, Parád és Mátraderecske községekben a szennyvíz csatorna hálózattal való ellátottság mértéke nem éri el a 100 % - ot. A fejlesztésbe csak azok az ingatlanok kerültek bevonásra, amelyek ivóvízhálózattal is ellátottak, valamint amelyekhez az öblözet lehatárolás eredménye alapján a szennyvízcsatorna hálózat gazdaságosan megépíthető. Az üzemeltetőtől kapott adatszolgáltatás alapján Mátraderecske községben csak olyan ellátatlan ingatlanok vannak, amelyek nem rendelkeznek ivóvíz bekötéssel és a komfort fokozatuk alapján sem indokolt az ellátásuk. A bővítéssel érintett területeken a tervezett bővítés a meglévő rendszerhez igazodva került megtervezésre. Recsk hálózatbővítés tervezett létesítményei: 1.964 fm DN 200 KG PVC gerinc vezeték 495 fm DN 150 KG PVC bekötő vezeték 63 db Telekhatáron épített ellenőrző, tisztító nyílás 592 fm D 63 KPE SDR 17 nyomó vezeték 6 db házi átemelő 1 db 27,5 m3/d kapacitású közterületi átemelő 1 db 5,5 m3/d kapacitású közterületi átemelő 1 db 1,5 m3/d kapacitású közterületi átemelő Parád – Parádóhuta hálózatbővítés tervezett létesítményei: Parád: 687 fm DN 200 KG PVC gerinc vezeték 346 fm DN 150 KG PVC bekötő vezeték 19 db Telekhatáron épített ellenőrző, tisztító nyílás 179 fm D 63 KPE SDR 17 nyomó vezeték 7 db házi átemelő 1 db 4,1 m3/d kapacitású közterületi átemelő Óhuta: 133,26 fm DN 200 KG PVC gerinc vezeték 64 fm DN150 KG PVC bekötő vezeték 15 db telekhatáron épített tisztító ellenőrző nyílás 135 fm D 63 nyomó vezeték 12 fm nyomóvezeték hőszigeteléssel 10 fm D 200 acél védőcső merevítve 1 db 5,49 m/d kapacitású szennyvíz átemelő o Szennyvízhálózat rekonstrukció: 1. Átemelő szivattyú (kapacitás növelés céljából) cseréje Recsk, Szent I. út; Mátraballa, végátemelő; Mátraderecske, végátemelő; Parád, Kenyeres tanya végátemelő. 2. 2 db akna kiemelése, Mátraderecske – Recsk közötti külterület.
-9-
3. Homokfogó akna Recsk – Mátraderecske közötti külterületen 4.
Szaghatás megszüntetése, települések végpontjain.
Parád,
Bodony,
Mátraballa,
Mátraderecske
o Szennyvíztisztító telep fejlesztés: A szennyvíztisztító telep bővítésére és a biológiai tisztító rendszer - működésének biztonságára való tekintettel – fejlesztése vált indokolttá. A szennyvíztisztító telep tekintetében a tervezett fejlesztés alapkoncepciója újabb, a meglévővel párhuzamos biológiai tisztító vonal telepítése és az iszap kezelés hatékonyságának fokozása. Az ehhez szükséges teendők kimunkálásához gyártói közreműködéssel lett kidolgozva a tervkoncepció. A mechanikai és kémiai vonal közé beiktatott új párhuzamos biológiai tisztító vonal 800 m 3/d közcsatornán érkező kommunális szennyvízre + 30 m3/d TFH –ra lett kidolgozva, üzemeltető ajánlására. A bővítés becsült nyersvíz hozamának értéke áltagosan 800 m3/h. A meglévő tényleges tisztító kapacitással számolva, így az új állapot (meglévő + bővítés) átlagosan nagy biztonsággal cca. 1.400 m3/d teljesítményt produkálhatna, ami csúcsban mintegy 1900 m3/d értéket jelenthetne A bővítés céljai között szerepel még a környezetkímélő tisztított szennyvíz garantálása. Ennek megoldását időszakos vízfolyással nem lehet megtenni, ezért hangsúlyosan indokolt állandó vízfolyásba való befogadtatás. A Tarna patak 105 km folyamhosszával 2116 km2 vízgyűjtő területen állandó vízfolyású és átlagos torkolati vízhozama 2 m3/sec. o A működtetés/fenntartás összefoglaló bemutatása (működtetési struktúra) Az ivóvíz és szennyvízközművek üzemeltetője az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt. A szervezet 2010. évtől látja az üzemeltetői feladatokat. A többségi állami tulajdonú társaság vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi u. 56.) gyakorolja. A projekt a beszedett csatornadíjon keresztül saját bevételt generál. A díj fedezetet kell, hogy biztosítson az üzemeltető ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, mindenkor megteremtve a következő év biztonságos működéséhez szükséges anyagi fedezetet. A rendszer műszaki és pénzügyi fenntarthatósága Megvalósíthatósági Tanulmányban és a Költség-haszon elemzésben leírtaknak megfelelően alátámasztott.
A költség – haszon elemzés eredményének összefoglalása (CBA fejezet alapján) A díjbevételek minden évben fedezik az üzemeltetési költségeket, ezen felül a pótlási költségekre is megfelelő fedezet halmozódik fel az adott élettartam végére.
- 10 -
A referencia időszak alatt az éves átlagos amortizáció beépítettség eléri az 50%-ot (50,79%) a vizsgált időtáv utolsó éveiben pedig eléri a 100%-ot, ezáltal a kialakított díjpolitika eleget tesz a Pályázati felhívás előírásainak. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a kumulált cash flow egyik évben sem negatív. A fizetőképességi vizsgálat szerint a tervezett ivóvíz és szennyvíz díjak együttesen egyik évben sem haladják meg a költség-haszon elemzési útmutató által előírt korlátokat, azaz az átlagos családok jövedelmének 3,5%-át, illetve az alsó decilis esetében a 8%-ot. A projekt támogathatósága mind a pénzügyi (FNPV/C<0, FRR/C<5%) , mind a közgazdasági teljesítménymutatók (ENPV>0, ERR>5,5%, BCR>1) alapján bizonyított. A projekt teljes beruházási költsége 799 829 458 Ft, Az igényelt támogatás összege a finanszírozási hiány (94,917264%) alapján 759 176 238 Ft. A beruházás megvalósításához szükséges összes saját erő 40 653 220 Ft. A projekt lebonyolításának tervezett ütem és intézkedési terve: Pályázat benyújtása: 2014. november Támogatási szerződés megkötése 2015. április Közbeszerzések/ beszerzések lebonyolítása: 2014. november - 2015. július
o
A projekt lebonyolításában résztvevő szervezeteket - Közbeszerzési szakértőt, a PR tevékenységet végző szervezetet, valamint a jogi szakértőt - 3 ajánlat bekérésével, az Önkormányzat választja ki. Közbeszerzési szakértő kiválasztása: PR tevékenység ellátása: Jogi szakértő kiválasztása:
Árajánlat kérés 2016. március 2016. április 2016. március
Szerződéskötés 2016. március 2016. április 2016. március
o A Projekt Menedzsment szervezet és a FIDIC Mérnök kiválasztása Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárásban történik. PM szervezet kiválasztása: FIDIC Mérnök kiválasztása:
Eljárás indítása 2016. április 2016. június
o A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési Támogatási Szerződést követően kerül sor.
Szerződéskötés 2016. május 2016. augusztus eljárás
elindítására
a
A kivitelező kiválasztása szintén Nemzeti eljárás szerinti nyílt eljárásban történik. A beruházás jellegéből adódóan mind a szennyvízcsatorna hálózat bővítés, mind pedig a szennyvíztisztító telep fejlesztés FIDIC piros könyv szerint, valósul meg. Ajánlatkérő rész – ajánlattételi lehetőséget biztosít.
- 11 -
Kivitelező(k) kiválasztása:
Ajánlattételi felhívás megjelenése 2016. június
Szerződéskötés 2016. november
o Tevékenységek ütemezése: Projekt menedzsment szervezet:
2016. május – 2019. március
Jogi szakértő:
2016. május – 2019. március
PR. szervezet:
2014. december – 2016. augusztus
FIDIC Mérnök:
2016. augusztus – 2019. január
Munkaterület átadása:
2016. november
Kivitelei terv készítés:
2016. november – 2017. január
Szennyvízcsatorna hálózat bővítés és rekonstrukció:
2017. február – 2018. március
Szennyvíztisztító telep fejlesztés:
2017. február – 2018. március
Műszaki átadás – átvételi eljárás:
2018. március
Szennyvíztisztító telep próbaüzem:
2018. március – 2018. augusztus
Üzembe-helyezési eljárás, üzemeltetési engedély megszerzése:
2018. augusztus - 2019. január
Projekt pénzügyi elszámolás, projekt zárás: 2019. február – 2019. március
- 12 -