Brüsszel, 2007. szeptember 14. (18.10) (OR. en)
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
12918/07
RECH 238 COMPET 244 JAI 453 PROCIV 143 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: Címzett: Tárgy:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2007. szeptember 12. Javier SOLANA főtitkár/főképviselő A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a biztonsági kutatásokról és innovációról az állami és magánszféra között folyó párbeszédről
A delegációk mellékelten kézhez kapják a Bizottság dokumentumát – COM(2007) 511 végleges.
Melléklet: COM(2007) 511 végleges
12918/07
1 DG C II
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 11.9.2007 COM(2007) 511 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biztonsági kutatásokról és innovációról az állami és magánszféra között folyó párbeszédről
{SEC(2007) 1138} {SEC(2007) 1139}
HU
HU
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biztonsági kutatásokról és innovációról az állami és magánszféra között folyó párbeszédről Bevezetés Az Európát érintő biztonsági fenyegetések sokrétűek, egymással összefüggenek, összetettek hatásuk tekintetében egyre inkább nemzetköziek, a belső és külső biztonság pedig egyre kevésbé választható szét egymástól1. A tagállamok egyedül nem képesek a biztonság megteremtésére. Tíz uniós polgár közül csaknem kilenc úgy gondolja, hogy a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel nem csak nemzeti, hanem EU-szinten is foglalkozni kell2. Ebben az összefüggésben az egyre fokozódó biztonsági fenyegetés kezelésével egyidejűleg Európa egyik legfontosabb célja a nyílt társadalom és a polgári szabadságjogok értékeinek megőrzése. Európának ugyanakkor gazdaságát és versenyképességét is meg kell védenie azokkal az egyre erősebb fenyegetésekkel szemben, amelyek szétzilálhatják alapvető gazdasági infrastruktúráit, többek között az ipari állóalapokat, valamint a közlekedési, energetikai- és információs hálózatokat. Az európai biztonság megvalósításához szükséges hatékony politika az eszközök széles körét igényli, amely kiterjed a bűnüldözésre, a hírszerzésre, az igazságügyre, a gazdaságra, a pénzügyekre és a technológiák területére. Egy folytonosan változó és egyre inkább technikai világban a tudás és a technológia támogatása nélkül szinte teljesen elképzelhetetlen a biztonság garantálása. A biztonsági kutatás és innováció gyakorlati intézkedésekkel és megoldásokkal támogatja a politika végrehajtását. Az újszerű biztonsági megoldásoknak úgy kell lehetőséget biztosítaniuk polgáraink biztonságának erősítésére, hogy mindennapi életüket nem nehezítjük meg fölösleges terhekkel. A technika megkönnyíti a veszélyes anyagok kereskedelmének felderítését. Ugyanez vonatkozik a határellenőrzésekre, az illegális bevándorlás megakadályozására, az emberkereskedőkre, kábítószer-kereskedőkre és terroristákra, akik kihasználják azt, hogy a schengeni területen belül megszűnt a belső határellenőrzés. Az innovatív és kifinomultabb megoldások, valamint rendszerek elő fogják segíteni a személyazonossági okmányokkal való visszaélés megakadályozását többek között a vízumokba, útlevelekbe, tartózkodási engedélyekbe és egyéb okmányokba beépített biometrikus azonosítók révén. A Bizottság jelentősen növelte a biztonsági kutatásra és innovációra szánt forrásokat. Az EU 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjában (FP7) erőteljesen megjelenik a biztonság témája azon technológiák kifejlesztése tekintetében, amelyek a polgárok biztonságának biztosításához szükségesek , például a terrorizmus és bűnözés, a természeti 1
2
HU
A Bizottság tovább fogja vizsgálni, hogy a közlemény alapján végrehajtott tevékenységek eredményei milyen mértékben és hogyan segíthetik elő és egészíthetik ki a külső tevékenységgel kapcsolatos politikákat és a vonatkozó eszközöket. A Bizottság jelenleg az EU biztonsággal kapcsolatos külső segítségnyújtási szerepének jobb összehangolásáról szóló közlemény összeállításával foglalkozik. Special Eurobarometer, „Az Európai Unió szerepe a jog érvényesülésével, szabadsággal és biztonsággal kapcsolatos szakpolitikai területeken” („The role of the European Union in Justice, Freedom and Security policy areas”), helyszíni kutatómunka: 2006. június– július, megjelenés: 2007. február.
2
HU
katasztrófák és ipari balesetek veszélyével szemben, tiszteletben tartva ugyanakkor az alapvető emberi jogokat és figyelembe véve a társadalmi vonatkozásokat. Ezenkívül a biztonságot érintő európai és nemzeti kutatási erőfeszítések összehangolását és rendszerezését is elő fogja segíteni. A jog érvényesülése, szabadság és biztonság – „Biztonság és a szabadságjogok védelme” pénzügyi keretprogram a bűnözéssel és terrorizmussal kapcsolatos megelőzésre és küzdelemre vonatkozó operatív együttműködéssel és szakpolitika-orientált tanulmányokkal foglalkozik. Az állam befektetései alapvető fontosságúak a biztonsági ágazat szempontjából. A biztonsági alkalmazások és technológiák végfelhasználói gyakran az állami és kormányzati szervezetek. Általánosságban az állami szektort hatékonyabban be kell vonni a strukturált és jól működő biztonsági piac kialakításába. A magánszektornak szintén fontos szerepe van: megfelelő biztonsági képességek kifejlesztéséhez erős és versenyképes ipari háttér szükséges, amely azon fogyasztók igényeinek pontos meghatározásán alapul, akik számára az új termékeket, rendszereket és szolgáltatásokat létrehozzák. Egy ilyen versenyképes ipari háttér kiépítése, valamint az állami szektor és a polgárok biztonsági igényeinek kielégítése céljából számos lényeges szakpolitikai kérdéssel kell foglalkozni. Ez magában foglalja a rendszerek együttes működése és összekapcsolódása módjának fejlesztését, főleg közös szabványok kidolgozása, a bevált gyakorlat megismertetése, a beszerzési eljárások tökéletesítését szolgáló véleménycsere, az európai és nemzeti biztonsági kutatási programok összehangolása, a KKV-k ellátási láncba történő bevonásának támogatása, a végfelhasználók bevonása és egy nemzetközi együttműködési stratégia kialakítása révén. Következésképpen mind nemzeti, mind európai szinten egy hatékony biztonsági kutatási stratégia kidolgozásához és végrehajtásához a magán- és az állami szektorból valamennyi érdekelt fél részvétele szükséges. Ezzel összefüggésben a magán- és az állami szektor közötti, a biztonsági kutatással és innovációval kapcsolatos párbeszéd konkrét politikai célkitűzései a következők: - valamennyi érdekelt fél együttműködésének biztosítása a lényeges, közös érdekű kérdések megvitatása érdekében eltérő erősségeik és erőforrásaik felmérésének elősegítése, a együttes tevékenységekre lehetőséget nyújtó területek vagy prioritások kiválasztása; - a stratégiai biztonsági kutatási és innovációs menetrend kialakítására vonatkozó javaslatok meghatározása a nemzeti és európai érdekelt felekkel együtt, kijelölve az európai biztonsági kutatási igényekkel és prioritásokkal kapcsolatos közös és világos álláspontot; - az elképzelések, vélemények és bevált gyakorlatok megosztása a meglévő képességek jobb kihasználása és a biztonsági vonatkozású területeken a technológia alkalmazásának fokozása érdekében, pl. többek között a különböző finanszírozási eszközöknek a jelenlegi pénzügyi programozási időszakban történő lehető legjobb felhasználása révén. A Bizottság azt reméli, hogy az állami és a magánszektor közötti, a biztonsági kutatással és innovációval kapcsolatos párbeszéd kialakítására szolgáló fórum létrehozása ezen célkitűzések megvalósításának legfontosabb eszköze lesz. Ezt a feladatot az európai biztonsági kutatási és innovációs fórumnak (a továbbiakban: ESRIF) azt a feladat szánjuk,
HU
3
HU
amelynek tevékenysége a jelentős személyiségek csoportja3 és az Európai Biztonságpolitikai Kutatási Tanácsadó Bizottság (EBKTB)4 által már elvégzett munkára épül. A közlemény célja, hogy kiemelje az európai biztonsági kutatási menetrend alapelveit, és hangsúlyozza az állami és a magánszektor közötti, az európai biztonsági kutatással és innovációval kapcsolatos szilárd párbeszéd jelentőségét. A közlemény arra törekszik, hogy megteremtse a kölcsönös bizalom alapját és előkészítse a biztonsági vonatkozású közösségi kezdeményezések szorosabb integrációját. 1.
AZ
EURÓPAI BIZTONSÁGI KUTATÁSI KAPCSOLATOS KÖZÖS ÁLLÁSPONT
IGÉNYEKKEL
ÉS
PRIORITÁSOKKAL
Az Európai Unió a biztonsági kutatás növelése iránti igényre a biztonsággal kapcsolatos két hétéves keretprogram kidolgozásával reagált5, amelyek összköltségvetése a 2007–2013-as időszakra 2,135 milliárd €. Ez egyik a 7. keretprogram, amely magában foglalja a kutatási témát, a másik pedig az EU „Biztonság és a szabadságjogok védelme” keretprogramja. Az említett két programmal kapcsolatban koherens megközelítés alkalmazandó a különféle kutatási tevékenységek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében. Jelenleg kétféle biztonsági tevékenységet különböztethetünk meg: A 7. keretprogram 1,4 millió €-s költségvetésű biztonsági témájának célja olyan technológiák kidolgozása, amelyek a terrorizmus és a bűnözés elleni védelemhez, határellenőrzéshez, a létfontosságú infrastruktúrák védelméhez és a válságkezeléshez szükséges képességek kiépítésére szolgálnak. A biztonsági téma a jelentős személyiségek csoportja6 és az Európai Biztonságpolitikai Kutatási Tanácsadó
3
4
5 6
HU
A jelentős személyiségek csoportja (GoP) 2003-ban jött létre. Zárójelentésében (Kutatás egy biztonságos Európa megteremtése érdekében: a biztonsági kutatással foglalkozó jelentős személyiségek csoportjának jelentése, 2004. március 15. (Research for a Secure Europe: Report of the Group of Personalities in the field of Security Research, 15 March 2004), http://ec.europa.eu/enterprise/security/doc/gop_en.pdf.), a GoP azt javasolta, hogy az FP7-be kerüljön be egy biztonsággal foglalkozó kutatási téma, amelyre legalább évi 1 milliárd € összeget irányoznak elő, valamint hogy jöjjön létre az Európai Biztonságpolitikai Kutatási Tanácsadó Bizottság (EBKTB). Az EBKTB-t a 2005/516/EK bizottsági határozat hozta létre 2005. április 22-én, és 2006. szeptember 22-én tette közzé zárójelentését. Az EBKTB azt javasolja, hogy multidiszciplináris, feladat-orientált kutatást kell végezni. Meg kell teremteni a kapcsolatot a végfelhasználók és szolgáltatók között a projekt meghatározása és végrehajtása során. A jelentés számos területet jelölt ki az innováció ösztönzése, valamint a beszerzett termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban a kutatás alkalmazásának fokozása céljából. Végezetül az EBKTB jelentése a következőt is javasolta: „egy európai biztonsági testület létrehozása a párbeszéd erősítése és az európai biztonsági igényekkel kapcsolatos közös álláspont kialakításának elősegítése céljából. A testületnek – nem bürokratikus formában – biztosítania kell az állami és magánszektor közösségei hiteles magas beosztású képviselőinek együttműködését, hogy közösen dolgozzanak ki egy stratégiai biztonsági menetrendet, valamint a meglévő programok és kezdeményezések végrehajtása tekintetében lehetséges referenciatestületként kell működnie”. Egy keretprogram különböző, egy bizonyos témához kapcsolódó EU-s pénzügyi programokat fog össze. Kutatás egy biztonságos Európa megteremtése érdekében: a biztonsági kutatással foglalkozó jelentős személyiségek csoportjának jelentése, 2004. március 15. „Biztonsági kutatás: A következő lépések”, 2004. szeptember 9. (Research for a Secure Europe: Report of the Group of Personalities in the field of Security Research, 15 March 2004. „Security Research: The Next Steps”, 9 September 2004.)
4
HU
Bizottság (EBKTB)7 ajánlásaira épül. Az EBKTB már az állami és a magánszektor közötti párbeszéd elvén alapult, magában foglalta a végfelhasználókat és segítséget nyújtott a 7. keretprogram szerinti kutatási tevékenységek kidolgozásához. Az EBKTB a Bizottság által 2004-ben elindított, 45 millió €-s összköltségvetésű „biztonsági kutatásokat előkészítő cselekvést” (PASR) követi. A biztonsági kutatással kapcsolatos jelentős tevékenységekre a keretprogram információs és kommunikációs technológiák (IKT) témájának keretében is sor kerül. Az FP6 alapján a IKT-biztonság kutatás témájára biztosított költségvetés 150 millió €-t tett ki, és 90 millió €-t már előirányoztak az FP7 első két évére. A biztonsági vonatkozású tevékenységek jelenleg a „Biztonság és a szabadságjogok védelme” keretprogram alá tartoznak, amely a következő két egyedi programot öleli fel: – a terrorizmus és egyéb biztonsági vonatkozású veszélyek megelőzése, az azokra való felkészültség és következményeik kezelése, valamint – bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem. Az említett programok 2007–13-as időszakra tervezett költségvetése 745 millió €. A biztonsági politikák rendelkezésére álló finanszírozási eszközök keretében a döntéshozók tevékenységét szakmailag segítő, rövidebb tanulmányok elvégzésére került sor. Ez korábban magában foglalta az AGIS programot, amely az EUtagállamok és a tagjelölt országok bűnüldöző szervei, bírói testületei és szakemberei közötti, büntetőügyekben és a bűnözés elleni küzdelem terén folytatott együttműködést támogatta. A program 2003-tól 2006 végéig tartott, költségvetése mintegy 59 millió € volt. - Nemzetközi együttműködés Az európai biztonsági kutatás az egész világra kiterjed, ami azt jelenti, hogy Európának nyitottnak kell lennie a harmadik országokkal a biztonsági kutatás és innováció terén folytatandó párbeszédre. Az FP7 – a bizalmas jelleg miatti megfelelő korlátozásokkal – lehetővé teszi a nemzetközi együttműködésben részt vevő valamennyi partnerország és iparilag fejlett ország kutatóinak és kutatóintézeteinek fokozott részvételét.
7
HU
Az EBKTB 2006. évi jelentése azt javasolja, hogy multidiszciplináris, feladat-orientált kutatást kell végezni. Meg kell teremteni a kapcsolatot a végfelhasználók és szolgáltatók között a projekt meghatározása és végrehajtása során. A jelentés számos területet jelölt ki az innováció ösztönzése, valamint a beszerzett termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban a kutatás alkalmazásának fokozása céljából.
5
HU
Ezenkívül a társult országok jogi személyei a tagállamokra vonatkozókkal azonos jogok és kötelezettségek mellett vehetnek részt az FP7 keretében történő biztonsági kutatásban8. A harmadik országok bevonása különböző nézeteket honosít meg, valamint koherenciát biztosít a közös biztonsági kutatási és innovációs menetrend és a világ más részein a biztonsági kutatással kapcsolatban folytatott tevékenységek között. A két uniós keretprogram hatálybalépése a biztonságra és a biztonsági kutatásra szánt forrásokat jelentősen megnöveli, illetve az együttműködés és a szinergiák erősödését fogja előidézni. 2.
A
JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN, A SZABADSÁGON ÉS A BIZTONSÁGON ALAPULÓ UNIÓS TÉRSÉG KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ BIZTONSÁGI KUTATÁS
Az EU biztonsági politikáinak egyik legfontosabb célja az EU területét, lakosságát, illetve létfontosságú infrastruktúráit fenyegető biztonsági veszélyek megelőzése, felderítése, az azokra való reagálás és a helyreállítás. Az EU számos biztonsági vonatkozású tevékenységet végez különböző szakpolitikai területeken, például az igazságszolgáltatás, szabadság és biztonság, kutatás, közlekedés és energia, információs társadalom, környezetvédelem, egészségügy és fogyasztóvédelem, valamint a külső kapcsolatok terén. Az uniós polgárok biztonsághoz való jogának védelme mellett az Unió támogatja és biztosítja a munkához és az EU területén történő utazáshoz való jogot, a jogállamiságot, a szólásszabadságot és egyesülési szabadságot, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot. A biztonsági kutatás hozzájárulhat mind a biztonság, mind az adatvédelem megőrzéséhez. Az állami és a magánszektor közötti, a biztonsági kutatás terén folytatott párbeszéd különösen fontos lehet a következő területeken. - Az infrastruktúrák és közművek biztonságának fokozása A kihívást a létfontosságú infrastruktúrák és közműrendszerek azzal szembeni védelme jelenti, hogy előkészített terrorcselekmény, természeti katasztrófa, hanyagság, baleset, számítógépes hackertevékenység, bűncselekmény vagy rosszhiszemű magatartás következtében kár érheti őket, megsemmisülhetnek, illetve működésükben zavar keletkezhet. Hatékony technológiai megoldásokat kell kidolgozni. 2006. december 12-én az Európai Bizottság elfogadta a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (EPCIP) szóló közleményt9, valamint a létfontosságú európai infrastruktúrák meghatározásáról és kijelöléséről szóló irányelvre irányuló javaslatot. - Szervezett bűnözés és terrorizmus A terrorcselekmények és a szervezett bűncselekmények feltárása és kinyomozása érdekében biztonságos eszközöket kell kidolgozni az információcserére 8 9
HU
Az FP7 jelenlegi kilenc társult országa a következő: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Izrael, Liechtenstein, Norvégia, Szerbia, Svájc és Törökország. COM(2004) 702.
6
HU
vonatkozóan, és pénzeszközöket kell szerezni. Ezek közé tartoznak a biztonságos kommunikációs és az információk ellenőrzésére szolgáló infrastruktúrák, többek között az internet. A terrorcselekményekhez használt fegyverek tekintetében a CBRNE-k (kémiai, biológia, sugárzó, nukleáris anyagok és robbanóanyagok) és a rádiófrekvenciás fegyverek felderítése, nyomon követése, megtalálása, azonosítása és hatástalanítása az elsődleges cél. Az állami és magánszektor szereplőinek a törvényesen gyártott robbanóanyagok biztonságának növelésén kell dolgozniuk annak megakadályozása érdekében, hogy a terroristák rögtönzött robbanóanyagokat használjanak. A Bizottság hamarosan elfogad egy cselekvési tervet a robbanóanyagok és gyújtószerkezetek biztonságára és üzembiztonságára vonatkozóan. - Biztonság és társadalom A technológia fontos eszköznek számít az európai társadalmakat érintő potenciális biztonsági fenyegetések megelőzése, az azokra való reagálás, azok kezelése és mérséklése terén. A technológia azonban csak szervezeti intézkedésekkel és emberi közreműködéssel együtt működik. Ennélfogva a technológia-orientált kutatást politikai, társadalmi és emberi kérdésekkel kapcsolatos kutatásnak kell kiegészítenie. Az adatfeldolgozó rendszerek a polgárok javát szolgálják. A rendszereknek a személyek állampolgárságától vagy lakóhelyétől függetlenül tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és szabadságokat, azaz a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint hozzá kell járulniuk a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a kereskedelem növekedéséhez és az egyének jólétéhez. A jövőbeni technológiai fejlesztéseknek fokozniuk kell a személyes adatok és a magánélet védelmét, ugyanakkor az átlátható és elszámoltatható jogalkalmazás eszközéül szolgálnak. E tekintetben az állami és a magánszektor közötti párbeszéd során a magánélet védelmét erősítő technológiák kifejlesztése10 a követendő út. - Intelligens határőrizet és a határellenőrzés erősítése A határok biztonságával az integrált határigazgatás keretében kell foglalkozni a törvényes kereskedelem és a személyek mozgásának biztosításával, ilyen módon támogatva a schengeni rendszert, a nemzeti hatóságok és az Európai Unió határőrizeti ügynökségének, a FRONTEX-nek az erőfeszítéseit. Az információkezelő rendszerek konvergenciájának, az interoperabilitásnak, a képzésnek és a bevált gyakorlatok továbbadásának folytatódnia kell. A szabványosításhoz, szabályozáshoz és jogszabályalkotáshoz, valamint a kapcsolódó vizsgálathoz, értékeléshez és tanúsításhoz való kapcsolódás döntő fontosságú. Az illegális bevándorlás tekintetében az a cél, hogy az illegális bevándorlás felderítésére új, megbízható és rugalmas megoldások szülessenek, ugyanakkor ne akadályozzák indokolatlanul a nagy többséget kitevő legális utazók és járművek áramlását. A kábítószerek, fegyverek és tiltott anyagok kereskedelme terén a hálózatok szétzúzása a cél, emellett foglalkozni kell a nyomon követhetőséggel, az áruellátási láncok biztonságával és a logisztikai hálózatok szabványosításával, megfizethetőbb,
10
HU
Lásd: A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az adatvédelemnek a magánélet védelmét erősítő technológiák által történő ösztönzéséről szóló közlemény, COM(2007) 228.
7
HU
szilárd megoldások biztosításával, valamint az átlagköltség és az átvilágítási idő csökkentésének módjával. A jelenlegi technológia a külső határ bizonyos részein korlátozza a határőrizetet, pl. a part menti területeken, és nem alkalmas az olyan kis hajók észlelésére és nyomon követésére, amelyeket az emberek és kábítószerek schengeni területre történő csempészésére használnak. A kutatásnak és a technológiafejlesztésnek a határőrizet technikai eszközeire (pl. pilóta nélküli repülőgépek (UAV-k), műholdak) kell koncentrálnia. - A biztonság helyreállítása válsághelyzetben Biztosítanunk kell, hogy a kormányok, a tűzoltóság, a rendőrség és a mentőszolgálat, valamint a társadalom új, innovatív és megfizethető megoldások alkalmazásával felkészültebb legyen a váratlan katasztrófák kezelésére. Az is a feladatok közé tartozik, hogy eszközöket, infrastruktúrákat, eljárásokat és szervezeti keretet alakítsunk ki ahhoz, hogy egy váratlan esemény során és azt követően eredményesebbek és hatékonyabbak legyünk a válaszlépések megtételében és a helyreállításban. 3.
AZ EURÓPAI IPAR VERSENYKÉPESSÉGE A BIZTONSÁGI KUTATÁS TERÉN
A biztonsági piac összetett és heterogén, ahol polgári és védelmi alkalmazások egyaránt megtalálhatók. A biztonsági technológiák és megoldások fejlesztésével több iparág foglalkozik, amelyek felölelik pl. a közlekedést, energiaipart, környezetvédelmet, információs társadalmat, távközlést, egészségügyet. Ez a KKV-k számára is lehetővé teszi, hogy a kialakuló biztonsági piac részesévé váljanak. Maguk a biztonsági technológiák és megoldások eltérőek és olyan tényezőket ölelnek fel, mint például helymeghatározás, hitelesítés, azonosítás, kockázatértékelés és helyzetfelismerés. Egy hatékony iparpolitikának a biztonsági piac támogatásához magában kell foglalnia a szabályozást, szabványosítást és a kockázati tőkéhez való hozzájutást, valamint egy koherens kutatási stratégiát és fenntartható finanszírozást. A vonatkozó versenyjogi szabályokkal összhangban végzett szabványosítás11 hatékony eszköznek bizonyult az európai jogszabályok különböző uniós politikák terén történő koherens és hatékony végrehajtása szempontjából. A szabványok hatékony eszközt jelentenek minden érintett számára, beleértve az állami szektort áru- és szolgáltatásbeszerzői minőségében, mivel interoperabilitást és állandóságot biztosítanak a végfelhasználói igények kielégítésének tekintetében. Beszerzési eszközeként a szabványok európai és nemzeti szinten is kulcsfontosságú tényezőnek számítanak a piacteremtésben a biztonsággal kapcsolatos területen. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) létrehozta a polgárok biztonságával és védelmével foglalkozó munkacsoportot (BT/WG161), amely a következőkre helyezi a hangsúlyt:
11
HU
Lásd egyebek között: Commission Guidelines on the application of Article 81 of the EC Treaty to horizontal cooperation agreements - OJ C 3, 6.1.2001, p. 2, Chapter 6.
8
HU
– az e területtel kapcsolatos szabványosítási tevékenységek összehangolása, elsősorban az ISO-val; – lehetséges új szabványosítási tevékenységek; – az érdekelt felek – különösen az EU-intézmények – kérdéseinek megválaszolása. Az ESRIF segítséget nyújthat az európai szintű szabványosítás kiemelt fontosságú területeinek meghatározásában, figyelembe véve, hogy a szabványoknak a KKV-k számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Ezenkívül az ESRIF-nek fel kell térképeznie a teljes polgári biztonsági technológiai ellátási láncot, és elemeznie kell a biztonság gazdasági helyzetét, támogatva a mennyiségileg meghatározható célok kijelölésére és kitűzésére irányuló kezdeményezéseket. Egy olyan közös biztonsági kutatási menetrend, amely az európai állami és magánszektorból valamennyi érdekeltet magában foglal mind a kínálati, mind a keresleti oldalról, és amely felhasználó-központú, lehetőséget fog teremteni a kutatás koherensebb programozására és finanszírozására, aminek az innováció fejlődéséhez kell vezetnie. El kell indítania a magán szektor pénzalapjainak befektetéseit a stratégiai prioritások kutatásába, amik így kiegészítenék az állami befektetéseket. Emellett ez a valódi európai kutatási terület létrehozásának általános céljával is összhangban van, azáltal, hogy jobb összhangot teremthet a nemzeti, regionális és európai szintekre jutó kutatási és fejlesztési befektetések között12. Ez végül is erősíteni fogja az EU biztonsági piacát, valamint az iparág illetve a technológiák és megoldások egyéb szolgáltatóinak versenyképességét. Egy szilárdabb és koherensebb biztonsági piac kialakulása hozzá fog járulni a növekedéshez és a lisszaboni folyamat támogatásához. 4.
BIZTONSÁGI KUTATÁS, VALAMINT AZ ÁLLAMI ÉS MAGÁNSZEKTORBELI ÉRDEKELTEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGTEREMTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE
A
Ezen a területen számos kérdéssel kell foglalkozni: – Fokozni kell a biztonsági technológiák és megoldások keresleti és kínálati oldala közötti párbeszédet az európai biztonsági kutatási igényekkel és prioritásokkal kapcsolatos közös és világos álláspont kialakítása érdekében. – A biztonsági kutatásra szánt források megoszlanak az európai, nemzeti és regionális szint, valamint a köz- és a magánszféra érdekeltjei között: a megfelelő összehangolás elő fogja segíteni a meglévő kapacitások optimális kihasználását és az információcsere fokozását az átfedések kiküszöbölése és az együttműködés erősítése érdekében, pl. a határokon átnyúló kérdésekkel, többek között a repülőtér-biztonsággal, a folyékony robbanóanyagok felderítésével, stb. kapcsolatban.
12
HU
Az Európai Bizottság „Európai Kutatási Térség: új perspektívák” című 2007. április 4-i zöld könyve a kutatások a tagállamok, a régiók és más résztvevők közötti közös programozását javasolja számos társadalmi kihívás tekintetében – COM(2007) 161.
9
HU
– Bizonyos területeken fokozott nemzetközi együttműködésre van szükség. – Együttműködésre van szükség az olyan európai szervezetekkel, mint az Europol, a FRONTEX, az Európai Védelmi Ügynökség, valamint nemzetközi szervezetekkel is (pl. az UNICRI-vel). – Az európai biztonság különböző összetevői (célkitűzés, végrehajtás, szabványosítás, kutatás és egyéb kapcsolódó tevékenységek) közötti szinergiákat európai és nemzeti szinten is fokozni kell. – A végfelhasználókat olykor csak a kutatási projektek késői szakaszába vonják be: a kutatásnak multidiszciplinárisnak kell lennie, valamint a kezdetektől be kell vonnia a végfelhasználókat és szolgáltatókat. – Javítani kell a kutatási eredmények terjesztését és kiaknázását. – A minőségi kutatás EU-szintű felhasználhatóságát és elérhetőségét javítani kell. – A biztonsággal kapcsolatos kutatás új rendszerek és eljárások kidolgozását eredményezi. Ezek átvételét az európai szabványok kidolgozása segíti elő, amelyekre vonatkozóan a szabványosítási megbízásokat adott esetben az európai szabványosítási szervezeteknek kell kiadni. – Ezeket a célkitűzéseket egy menetrendben világosan meg kell határozni, és számukra jelentős politikai támogatottságot és láthatóságot kell biztosítani. A meglévő adatbázisok – például a CORDIS/Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (http://cordis.europa.eu) – lehetővé fogják tenni az ESRIF-nek az eszmecserével, információcserével és a kutatási eredmények előmozdításával kapcsolatos célkitűzéseinek gyors támogatását. A biztonsági kutatás jelentősen hozzájárulhat a növekedésre és munkahelyteremtésre vonatkozó menetrend megvalósításához, mivel az európai iparnak lehetősége van arra, hogy a globális biztonsági piac egyik jelentős szereplőjévé váljon. Biztosítani kell a technológiák és megoldások keresleti és ellátási oldala, az EUintézmények és a tagállamok közötti együttműködést a biztonsági kutatással kapcsolatos, számtalan sajátos kérdés és probléma megvitatása érdekében. 5.
ERŐEGYESÍTÉS: AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI KUTATÁSI (ESRIF) LÉTREHOZÁSA
1.
Feladat és célkitűzések
ÉS INNOVÁCIÓS
FÓRUM
• Az ESRIF célja, hogy megfelelő technológiával és tudásalappal támogatást biztosítson a polgári biztonsági döntéshozatal számára közép- és hosszú távú közös biztonsági kutatási menetrend létrehozás és megvalósítása révén, amely az összes európai érdekeltet magában foglalja, többek között az FP7 társult országaiból, a kínálati és keresleti oldalról, az ipar és a tudományos világ részéről és máshonnan. E menetrendnek magában kell foglalnia az állami és magánszektorbeli végfelhasználók jövőbeni igényein és a legkorszerűbb
HU
10
HU
biztonsági technológiákon alapuló ütemtervet. Végrehajtását minden érdekeltnek szigorúan nyomon kell követnie. A biztonsági kutatás kínálati és keresleti oldala közötti együttműködés kialakításával a fórum a szándékok szerint biztosítani fogja, hogy a kutatás releváns legyen, és hogy a biztonsági döntéshozatalt támogassa. Ezenkívül várhatóan a kutatási tevékenységek közös alapjának létrehozására is szolgál, különösen a nemzeti és európai uniós programok révén. Az ESRIF-nek csak konzultatív szerepe lesz, ami összhangban van az EBKTB ajánlásaival. Az ESRIF-től azt várják, hogy az alapvető jogokkal – különösen a személyes adatok védelmével – teljes mértékben összhangban alakítja ki tevékenységeit, ugyanakkor betartja a 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat biztonsági rendelkezéseit (beleértve a 2006/548/EK, ESZAK, Euratom határozat ipari biztonságra vonatkozó rendelkezéseit). • Konkrétabban az ESRIF számára kitűzött cél a az európai biztonsági ágazat támogatása a következők révén: – Az állami és a magánszektor közötti, az európai biztonsági kutatás terén folytatott párbeszéd jelentőségének alátámasztása és hangsúlyozása, a biztonsági technológiák kínálati és keresleti oldala közötti együttműködés biztosítása, a technológiák alkalmazása terén új perspektívák feltárása, valamint a kölcsönös bizalom és együttműködés légkörének megteremtése; – innovatív gondolkodás ösztönzése az újonnan megjelenő veszélyek kezelése céljából, valamint jövőbeni lehetőségek és fejlemények kialakulásának előmozdítása a tudomány, technológia terén és más területeken (szociológia, kultúra, gazdaság stb.); – a veszélyeztetettség szisztematikus értékelése alapján a jelenlegi és jövőbeni veszélyek, valamint a kínálati oldal releváns technológiák és megoldások biztosítására vonatkozó kapacitásának figyelembevételével a jövőben szükséges biztonsági kapacitás folyamatos vizsgálata. Megfelelő esetben ennek a közös felhasználói (állami és magán) igények meghatározását is eredményeznie kell; – a teljes innovációs ellátási lánc integrációjának támogatása Európa-szerte (végfelhasználók; kutatóközösség; ipar, beleértve a KKV-ket is). Alapvető fontosságú, hogy hatékony technológiai ellenőrzési mechanizmus jöjjön létre annak érdekében, hogy a biztonsági megoldások integrálják a legmegfelelőbb költséghatékony technológiákat. 2.
Struktúra Az ESRIF a tagállamokkal egyetértésben jön létre, a szervezést pedig az érdekeltek biztosítják. Egyetlen plenáris ülést tart, ahol a biztonsági kutatásban érintettek kiegyensúlyozott képviselete biztosított az állami és a magánszektorból, azaz az ipari, kutatási létesítmények, az állami és magán-végfelhasználók, a civil társadalmi szerezetek, az
HU
11
HU
európai intézmények, különösen az Európai Parlament, valamint az európai szervezetek részéről13. Megalakulását követően az ESRIF számos munkacsoportot jelöl ki, és a kisebb ad hoc csoportokkal együtt hozzávetőlegesen összesen 200–300 résztvevőt von be a konkrét tevékenységek végrehajtása érdekében, Létrejöhet egy csoport annak érdekében, hogy politikai szinten meghatározott szakaszokban kövesse a folyamatot, különösen az ESRIF zárójelentésének elkészítésekor. Az európai biztonsági kutatási és innovációs fórum azt a célt tűzi ki, hogy kidolgozza az Európai Unió közös biztonsági kutatási menetrendjét, és nyomon kövesse annak végrehajtását. Ezenkívül közreműködik a biztonsággal, technológiával és innovációval kapcsolatos kérdések nyilvános európai megvitatásában. 6.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KULCSFONTOSSÁGÚ INTÉZKEDÉSEK 1. Meghatározó jelentősége van a folyamatosan működő párbeszédnek az állami és a magánszféra között az európai biztonsági kutatások és innováció terén az jelentős érdekeltek közötti kölcsönös megértés kialakítása érdekében, ami szilárd alapokat jelent az EU polgárainak javát szolgáló biztonsági megoldások hosszú távú biztosításához. Ezeknek a céloknak a legfőbb eszközének az ESRIF-nek, az EU biztonsági éskutatásai és innovációja terén müködő, a biztonsági kutatással és innovációval kapcsolatos párbeszéd kialakítására szolgáló fórumnak kell lennie. 2. Az ESRIF nyitó ülésének megtartását 2007 szeptemberére tervezik, és a fórum ezt követően várhatóan még ez évben teljesen működőképes lesz. Korlátozott időtartamra, azaz 2009 végéig tartó mandátummal hozzák létre. 3. A Bizottság tevékenyen részt fog venni a fórum ülésein. Az ESRIF 2008-ban tesz jelentést az elért előrehaladásról, és a Bizottság áttekinti az első eredményeket, majd 2008 őszén közleményben reagál. 4. Az ESRIF 2009 vége felé nyújt be egy közös biztonsági kutatási menetrendet. Ez adott esetben hatóságoknak szóló ajánlásokat fog tartalmazni. 5. Az ESRIF létrehozása az első olyan lépés az állami és magánszektor közötti párbeszéd folyamatában, amelynek célja, hogy a biztonság témájában érdekeltek között állandóbb és rendezettebb összeköttetést teremtsen.
13
HU
A fórum első tagjaira a tagállamok és a társult államok tettek javaslatot a Bizottságtól kapott hivatalos felkérést követően.
12
HU
ANNEX The Security theme under FP7 and security activities under the EU Framework Programme on ‘Security and Safeguarding Liberties’ 1.
In March 2004, the Commission launched a three-year “Preparatory Action” in the field of Security Research. With three annual budgets of €15 million, the Preparatory Action was a first step towards the Security theme of FP7. Participants included companies in the aerospace, information & communication technologies, system integrators and defence sectors. Under the Preparatory Action, 39 projects have been launched covering the areas of situation awareness, protection of networked systems, protection against terrorism, crisis management and interoperability of control and communications systems. The Security theme in FP7 will develop the technologies for building capabilities needed to ensure the security of citizens from threats such as terrorism and crime, natural disasters and industrial accidents, while having due regard for fundamental human rights and societal aspects. It will also be an instrument to structure and coordinate European and national research efforts. Its budget is € 1.4 billion over seven years (2007-2013). The Security theme work programme is based on the EBKTB report14. It is structured on the basis of four security missions of high political relevance which relate to specific security threats. Missions: (1)
Security of citizens
(2)
Security of infrastructures and utilities
(3)
Intelligence surveillance and border security
(4)
Restoring security and safety in a crisis
Three domains of cross-cutting interest were selected as well: Cross cutting: (5)
Security systems integration, interconnectivity and interoperability
(6)
Security and society
(7)
Security research coordination and structuring
The governance of the FP7 Security theme is organised in close cooperation between Member States' authorities and the Commission. On this basis, mutual information
14
HU
The ESRAB Board was created by Commission Decision 2005/516/EC on 22 April 2005 and published its final report on 22 September 2006.
13
HU
on national security research activities and results can be exchanged and common strategies developed. 2.
The EU Framework Programme on ‘Security and Safeguarding Liberties’ • AGIS (2003-2006) was set up to help legal practitioners, law enforcement officials and representatives of victim assistance services from the EU Member States and Candidate Countries to set up Europe-wide networks, as well as to exchange information and best practices. It also aimed at encouraging Member States to step up co-operation with applicant and third countries.
The EU Framework Programme on ‘Security and Safeguarding Liberties’ (2007-2013) consists of two financial instruments encompassing the following specific programmes: "Prevention of and Fight against Crime"15 and "Prevention, Preparedness and Consequence management of Terrorism and other Security related risks"16 Budget 2007-2013 Total amount over the 2007-2013 period Framework programme: safeguarding Liberties
Security
and € 745.00 million
Including: - Specific programme: Prevention of and fight € 597.60 million against crime - Specific programme: Prevention, Preparedness € 137.40 million and Consequence Management of Terrorism and other Security related risks As a follow-up to AGIS, the framework programme is concerned with effective operational co-operation in the fight against, and prevention of, crime and terrorism. The objectives of the Specific programme: Prevention of and fight against crime are: (a)
15
16
HU
to stimulate, promote and develop horizontal methods and tools necessary for strategically preventing and fighting crime and guaranteeing security and public order, such as the work carried out in the European Union Crime Prevention Network, public-private partnerships, best practices in crime prevention, comparable statistics, applied criminology and an enhanced approach towards young offenders
Council Decision 2007/125/JHA of 12 February 2007 establishing for the period 2007 to 2013, as part of General Programme on Security and Safeguarding Liberties, the Specific Programme ‘Prevention of and Fight against Crime’. Council Decision 2007/124/EC of 12 February 2007 establishing for the period 2007 to 2013, as part of General Programme on Security and Safeguarding Liberties, the Specific Programme ‘Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism and other Security related risks’.
14
HU
(b)
to promote and develop coordination, cooperation and mutual understanding among law enforcement agencies, other national authorities and related Union bodies in respect of the priorities identified by the Council, in particular as set out by Europol's Organised Crime Threat Assessment
(c)
to promote and develop best practices for the protection of and support for witnesses
(d)
to promote and develop best practices for the protection of crime victims
The objectives of the Specific programme: Prevention, Preparedness and Consequence Management of Terrorism and other Security related risks are to stimulate, promote and develop measures on prevention, preparedness and consequence management based, inter alia, on comprehensive threat and risk assessments, subject to supervision by Member States and with due regard for existing Community competence in that matter, and aiming to prevent or reduce risks linked with terrorism and other security related risks. The most recent examples of research projects financed by AGIS include: • Police Detention in Europe: a comparative study of the provision of services for problematic drug and alcohol users • Implementation study for an international child sexual exploitation image database • Optimisation of methods for identifying persons in photographs (photo identification): a contribution to combating and preventing crime in Europe • Study on Corruption within the Public Sector • Cyber crime Investigation (developing an international training programme for the future / delivering an intermediate level accredited modular international training programme (two projects) • Training in efficient amphetamine comparison using a harmonised methodology and sustainable database. Calls for proposals for action and operating grants are regularly published for these specific programmes. Information is available at: http://ec.europa.eu/justice_home/funding/intro/funding_security_en.htm
HU
15
HU
