07-es tanév, ıszi félév Készítette: Pósalaki Zita posalaki_zita KUKAC yahoo.com

Gazdaságpolitika A könyvben lévı kulcsszavak alapján

2006/07-es tanév, ıszi félév Készítette: Pósalaki Zita posalaki_zita KUKAC yahoo.com

További jegyzetek: http://www.corvinus.extra.hu/

Gazdaságpolitika – 2006/07 tavaszi félév

Készítette: Pósalaki Zita A jegyzet eredeti helye: http://www.corvinus.extra.hu/

1. rész I.

fejezet

Gazdaságpolitika fogalma: 1. politikának a gazdaságra való ráhatása, mindaz, amit a politika tesz a gazdaságban (a gazdaság autonóm lenne, ha az állam, politika, hatalom nem avatkozna be) 2. mindenféle kormányzati tevékenység, ami érinti a gazdaságot (hátrány: nem tesz különbséget az államszerv napi mőködése és a jelentıs döntések között) 3. fiskális és mon eszközök tudatos felhasználása (Keynes) makrogazdasági döntés: költésgvetés alakítása, mon. Pol policy: döntési szabály, viselkedési szabály, döntési elv politics: politika szakmai racionalitás: önmagában nem elég, nem lehet nélkülözni a politikai ésszerőség szempontjait sem Minimálbér megállapításának hatásai: - mikrogazdasági, vállalatgazdálkodási hatás: jelentısen megemelt minimálbér -> bértorlódás - makrokeresleti hatás: nominális fogyasztásnövekedés - makrokínálati hatás: bérek emelése -> vállalatok nyereségessége csökken - költségvetést érintı hatás: állami költségvetést is megterhelik a magasabb bérek Törvényes minimálbér, mint tiltás: az állam beavatkozik a munkáltató és a munkavállaló közti béralkuba (de a többség szemében népszerő a minimálbér emelése) Korporatív döntéshozatal: a három fél (társadalmi érdekképviseletekkel is ) közötti együttmőködés a gazd élet számos vonatkozásaira is kiterjed

II.

fejezet

társadalom idımérlege: felmérés a táes különféle lakhelyő, foglalkozású és korú tagjainak életérıl. A minta életvitelét olyan kategóriákba fogja össze, mint a fımunkahelyen végzett munka, szabadidı, alvás, közlekedéssel töltött idı… Állam - hatalmi intézmény: a társ megszervezıdésének hierarchikus formája. Hatlamat gyakorol a társadalmat alkotó egyének felett. - A földrajzi határain belül élı társadalmat szervezi, irányítja, polgárait képviseli. Elsısorban nem gazdasági rendeltetéső intézmény - Társadalmi szerzıdés terméke: népuralmon, népszuverenitáson nyugszik - Nemzetállam: 20. század terméke, kései képzıdmény Állam jövedelmei: magánjogi (birtokának mőködtetésébıl származik) és közjogi bevételek (mint államnak járnak)

2. oldal, összesen 12 oldal



Irányított és hadigazdaság: háborúban, megnı a költekezés aránya, a központi kiadások hatalmas mértéket érnek, el, ennek koordinálása Tömegdemokrácia: 20. század során a nyugati államok alakultak ezzé, a politika a nyga többség ügye lett (minenkié), az egyes szmély szavazatának hatása elhanyagolhatóvá vált Ésszerő tájékozatlanság tétele: a szavazat súlya nagyon elenyészı, ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk egy szavazáskor, követnünk kell az eseményeket, ennyi tnem ér meg az egész (de az egyének racionálisak, ezért nem teljesül az életben)

III.

fejezet

politikai rendszerek harca: kommunzmus és kapitalizmus vetélkedése gazdasági növekedés: 2. vh után gyors helyreállítódás, 50-es évektıl páratla gazd-i növekedés, ez a harmadik világ megnyeréséhez szükséges diplomáciai versengés alapja -> növekedésközpontú gazdaságpolitika szabadverseny, piaci önszabályozás ideája: csak rövid idıszakokban jöhetett szóba Wagner-törvény: a gazdasági fejlettsés növekedésével együtt jár a állami kiadások aránya. Szavazói pradoxon: demokratikus eljárási rend (többségi szavazás) alkalmazása ellenére a közösség nemképes egyezségre jutni. Arrow lehetetlenségi tétele: nem lehet felállítani olyan jóléti függvényt, amely a társadalom minden tagjának preferenciáit tükrözné, és emellett konzisztens döntést eredményezne. Állam három fı feladata: - igazságszolgáltatás - honvédelem - közmővek és közlétesítmények létesítése és fenntartása kormányzat céljai: - gazdaság növekedésének fenntartására - pénz értékállóságának mgırzésére - erıfrrások minél teljesebb hasznosítására - jövedelmi és vagyoni arányok ésszerősítésére közjó érvényre juttatása keynesianizmus: nem szavatolható, hogy adott kínálathoz lesz megfelelı kereslet is. Az államnak be kell avatkoznia. Jóléti állam: kiterjedt szociális ellátórendszerekkel rendelkezik, minden korábbinál részletesebben szól bele a gazdaság és társadalom mőködésébe.jövedelem-újraelosztó funkció felerısödése. monetarizmus: Milton Friedmann-hoz kacsolható. A gazdaságban léteznek egyensúly felé vivı erık, állami beav nélkül is elérhetı a stabilitás. A gazdaság szereplıirıl felteszik, hogy nem túl hosszú idı alatt átlátják az új helyzetet, képesek alkalmazkodni.




Szociális piacgazdaság: idea, Wilhelm Röpke elmélete. Az állam nem hagyhatja magára a társadalmat, de az egyéni kezdeményezés szerepét sem veheti át. Korányzat feladata a gazdasági rend kereteinek alakítása.

IV.

fejezet:

Legitim uralom: elismerik a választók a megválasztott hatalmat Jól mőködı társadalom: jogszerúen és demokratikus intézmények között, megfelelı elfogadottsággal és hatékonysággal funkcionáló közösség. Piaci kudarcok (market failures): a piacgazdasági esetenként kudarcot vall, a korrigálás az államra hárul: - Monopóliumok: piaci szerkezet, egy iparágon belül egy termelı létezik (monopszónia: az iparági termelést csak egy vevı vásárolja) - külsı (externális) gazd hatás: a piaci ügyletekben résztvevı feleken kívül mást is érint a tranzakció, a 2 félköltségei nem tartalmazzák azt a hatást, amely az ügylet kapcsán rajtuk kívül lép fel - közjavak:olyan termékek és szolgáltatások, amelyek haszna nem egyetlen gazdasági szereplınél keletkezik Jóléti választás elvei: - méltányosság: az elıállított javakból bizonyos elfogadott elvek szerint részesedjenek a szereplık - igazságosság - vagyoni és jövedelmi különbözıségek - hatékonyság: a gazdasági rendszer az erıforrások korlátjain belül eljusson termelési lehetıségeinek határára Pareto hatékonyság: egy változás patero hatékony, ha annak következtében legalább egy szereplı helyzete javul, és egyé sem romlik. Az erıforrások elosztása akkor pareto-optimális, ha nem marad már más olyan lehetséges elosztás, amely mindenkit jobb helyzetbe hozna, vagy legalább egyvalaki helyzete javulna és mindenki másé ugyanúgy maradna. Kormányzati hibák: government failures

V.

fejezet

stilizált gazdasági szereplık: háztartások, vállalatok, állam jövedelem és anyagi ármalások: w+TR = C+S+T költségvetési egyenes/korlát: bevételek és kiadások összetevıit mutatja, és a 2 oldal azonosságát is kimondja: csak annyit lehet a jobb oldalon feltüntetett célokra fordítani, amennyi pénzjövedelmet a bal oldal tartalmaz nyitott gazdaság: az adott országban megtermelt áruk egy részét kiviszik (Ex), s az országban felhasznált áruk és szolgáltatások egy részét külföldrıl szerzik be (Im).




külkereskedelmi mérleg (nettó export): Ex-Im, a 2 flow mutató különbsége. Ha >0, akkor külkereskedelmi mérlegtöbblet (szufficit), ha ;0, akkor külker mérleghiány (deficit) gazdasági élet fenntarthatósága: kis országokban a külsı inanszírozhatósággal kapcsolatban.

VI.

fejezet

aranystandard kora: aranyalap rendszere, a bankjegyek átválthatók voltak aranyra. aktív államok: klasszikus közgazdaságtantól való elfordulás után az emberek várták az állam stabilizáló beavatkozását. közgazdaságtan Keynes-i forradalma: Say dogma meghazudtolása (a kínálat mindig megteremti a maga keresletét), nincs kapcsolat a megtakarítások és a beruházások között, mivel a háztartások nem csak a kamatláb változása alapján alakítják megtakarításaikat. Mind a vállalatokat, mind a fogyasztókat a jövıbeni várakozásaik mozgatják. bizonytalanság: Keynes szerint a fogyasztók nem bízbak a jövıben, ezét bevételeiknek csak egy részét fogyasztják el kockázat: a befektetık is tartanak a kockázattól, ezért megtakarítási hajlandóságuk erısebb, mint a beruházási szándékuk várakozások: az emberek a jövı kiszámíthatósága miatt szeretik inkább likvid eszközökben tartani a vagyonukat stabil-e a piacgazd? : - Keynes szerint a kapitalista gazdaság eredendıen instabil, ezért a hatóságoknak makrogazdasági eszközökkel kell stabilizálniuk a gazdaságot. - A monetaristák szerint agazd stabil, nincs szükség állami beavatkozásra posztkeynes-i szintézis: kiindulópont az önszabályozó piac, de növekvı szerepet kap az államok feletti intényzényrendszer.

2. rész VII. fejezet gazdaságstatisztikák: a gazdaság tényállapotát írják le, alapanyagot szállítva az intézkedéseket elıkészítı elemzésekhez gazdasági szektorok (belföldi): - vállalatok - pénzügyi vállalatok - államháztartás - háztartások - háztartásokat segítı nonprofit intézmények gazdasági ágazatok: - mezıgazd és halászat (A-B) 5. oldal, összesen 12 oldal


-


ipar és építıipar (C-F) szolgáltatások (G-O)

nemzetgazgasági jövedelmek kimutatása - eredményszemlélet: a reálfolyamatokat azok tényleges megtörtténtekot rögzítik - pénzforgalmi szemlélet: akkor rögzítik a folyamatokat, mikor azokat pénzügyileg ellentétezik költségvetés tételei funkciók szerint: - állami mőködési kiadások - jóléti funkciók - gazd funkciók - államadósság-kezelés - funkciókba nem sorolható tételek fizetési mérleg elemei: - áruforgalmi export és import - szolgáltatások külkereskedelmének forgalma - adósságokhoz kapcs jövedelemáramlás - nem-adósság jellegő jöv áramlás - viszonzatlan átutalások költségvetési hiány: nettó államháztartási hiány, ktsgvetési bevételek és kiadások negatív elıjelő különbözete, SNA alapján. Magyar viszonylatban kiterjed az ÁPV Rt-re és a MFB Rtre is társadalmi indikátorok: jelenségeket számszerősítenek, felhasználhatók elemzési és ellenırzési célra is

VIII. fejezet föderális államházt rendszerek: a helyi autonómia nagfokú fiskális önállósággal jár együtt. A helyhatóságok jelentıs pénzek felett rendelkeznek, a központi kormáynzat csak áttételesen képes hatni a helyi önkormányzatok pénzügyeire. unitárius államházt rendszerek: központosított országok, a központi költségvetés a legnagyobb alrendszer, a helyi önkormányzatok sok szálon függnek a kp-i ktsgvetéstıl. állami jövedelemcentralizáció: az államháztartásba bevont adó- és járulék és egyéb államijövedelmek GDP-hez viszonyított aránya redisztribúció mértéke: újraelosztás mutatója, az államháztartás kiadási oldalát vetik össze a nemzeti össztermék évi mértékével. költségvetési pol funkciói: - allokációs: a közjavak, közszolgáltatások és meriotikus javak elıállítása - jöv újraelosztó: adók és támogatások révén - stabilizációs: konjunktőraszabályozás és gazdaság fejlesztése




költségvetés: - kiadás: o adminisztratív besorolás: a kiadási plafonokat a költségvetés fejezetei (minisztériumok) szerint határozzák meg o funkcionális: témánként pl egészségügyi kiadások - bevétel o adó és járulékbevételek o tıkebevételek o egyéb folyó bevételek kltségvetési hiány finanszírozása: - deficifinanszírozás: jegybank áltl nyújtott hitelekkel való fin. - Belföldi kamatozó hitelek felvételével - Külföldi hitelek felvételével ktsgvetési javaslat formálódása: rendkét az államháztartási tv és a házszabály hat meg. Érdemi munka a parlamenti bizottságok ülésén.

IX.

fejezet

szegénypol, szociálpol, jóléti politika: társ béke fenntartása, gazd szereplık közti együttmőködés ápolása, gazd hatalommal való visszaélés megelızése, szociális viztonság és foglalkoztatás elısegítése, szegénység méréklése szegénység: - relatív: másokhoz viszonyítva - objektív: adott társadalmi rendben abszolút fogalom is lehet szegénységi csapda: olyan állapot, melyben az állami támogatás elfogadásával a személy rövid távon jobb helyzetbe kerül, mintha munkát vállalna, így elveszti a késztetést, hogy visszatérjen a munkaerıpiacra létminimum, társadalmi minimum: a létminimumszint alatti jövedelmő személy nem éri el a társadalmilag már elfogadot életmódhoz szükséges mértéket. családpol, demográfiai pol: magánügy, hány gyereket vállalok, de a népességfenntartáshoz komoly érdekek főzıdnek, ezért kapcsolódik a szociálpolitikához családpolitika is. nagy jóléti rendszerek: viták főzıdnek a mőködésükhöz, jóléti állam válsága… társbizt fin rendszerei: - felosztó-kirovó: a befizetett járulék nem halmozódik fel, nem tstesül meg tıkeként - tıkefedezeti: mindenki önmaga tıkéjét halmozza fel saját nyugdíja fedezeteként

X.

fejezet

monetáris hatóságok alapfeladatai: - hierarchikus célrendszer - többes célkövetés vagy - kismértékő és stabli infláció



-


termelés és a potenciális szint eltérése árstabilitás

árfolyamrendszer : - rögzített (fix): az ország vezetése ilyenkor a nemzetközi valuta árfolyamát egy másik pénznemhez köti. Akkor fontos, ha nagy szerepet játszik az ország külker mérlegében – ekkor megszabadulnak a valutakockázattól - lebegı: azzal szabályozzák a pénzmennyiséget, ahogy hatnak a transzmissziós mechanizmusokmechanizmusok az üzleti ciklusok alakulására pénzügyi nyitottság: a külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti össztermékhez viszonyítva nagy nemzetközi adósság: állományjellegő stock mutató monetáris politika lehetetlenségi tétele: egy országnak nem lehet egyszerre nyitott tıkepiaca, rögzített árfolyamrendszere és önálló kamatpolitikája. Jegybankok eszközei: - kötelezı jegybanki tartalékok elıírása - állampapírok értékesítése - devizapiaci csere (swap)

XI.

fejezet

IS-LM modell: I(beruházás)=S (megtakarítás), fiskális pol hat rá, meredeksége megmutatja, mennyire érzékeny az egyensúly a kamatszintre Kormányzati kiadások nınek – IS jobbra LM: pénzpiaci egyensúly L(likviditás preferencia), M(pénzkínálat) Meredeksége attól függ, a pénz iránti kereslet és kínálat egyensúlyi értékei mennyire érzékenyek a kamatszintre és a jövedelemszintre Exp mon pol – LM jobbra le

mon pol: - Expanzív: pénzkibocsátás - restriktív fisk pol: - Expanzív: ktsgvetési kiadások növelése vagy adócsökk - restriktív Mon sterilizálás: fizetésimérleg egyensúlytalanságok által elıidézett pénzmennyiségingadozás pénzpiaci eszközökkel történı kielégítése.

3. rész XII. fejezet




protekcionista gazdpol: merkantilizmus, hazai vállakozások védelme, külföldi áruk piacra jutásának korlátizása importhelyettesítés: szelektíven megdrágítja a külföldrıl származó áruk hazai értékesítését, így lehetetlenné teszi az áruk hazai fogyasztókhoz való eljutását. Exportösztönzés: a hazai termelık pozícióján az állam a kivitel jövedelmezıségének javításával, exportértékesítés támogatásával kíván segíteni. születı iparágak (infant industry) védelme: védelem nélkül nem képesek fennmradni, a támoatásuk nemzti érdek gazd verseny szabályozása: - ordo-liberális versenypol: a verseny tisztaságát központi értéknek tartja, de elfogadj, hogy a versenyn fennmaradásához szabályozásra van szükég - big business/jóléti állam hívei: nem tartják alapértéknek a gazd verseny tisztaságát, nem kifogásolták a korporatív egyeztetést állami támogatás: az állam támogató-korlátozó politikája ne vezessen a piaci helyzettel való visszaéléshez, túlzott állalati koncentrációhoz

XIII. fejezet magánosítás: - természetbeni vagyonvisszaadás (reprivatizáció): akitıl elvették, az kapja vissza - kárpótlás - közvetlen értékesítés: nyilvános versenytárgyalás keretében - kuponos privatizáció (vagyonjeggyel): a lakosok kedvezı feltételekkel juthattak hozzá a jogcímkékhez, osztalékra jogosították el a tulajdonosokat - vezetıi kivásárlás földtulajdon rendezési elvei: mivel a föld értéke viszonylag alacsony volt, nagy volt a veszély, hogy a birtokszerkezet túl koncentrált marad. Kárpótlásos és készpénzes privatizációval a földek 85-90%-át privatizálták földbirtok, földbérlet, földhasználat: elválhat a tilajdon és a földhasználat. A vagyon a tulajdonos birtokában van, de a bérlı használatában áll, a bér alapvetıen piaci ár. kisvállalkozások: támogatásuk adókedvezményekkel (nem elınyös) vagy közvetlen támogatással, banki hitelfelvétel megkönnyítésével

XIV. fejezet struktúrapolitika: valamilyen aránytalanság korrigálására vagy kívánatosnak ítélt szerkezeti arányok elérésére irányul eszközei - tulajdoni szerkezet alakítása pl privatizáció, államosítás - döntés-befolyásolás - hadiipari fejlesztések - születı iparágak támogatása



-


export támogatása oktatás, K+F támogatása környvédelmi reguláció morális ráhatás, közvélemény-befolyásoló kampány

szerkezeti elemzés: valamely nagyobb egésznek olyan el szti részekre bontása, melynek következtében a részek fontos jellemzıkkel mérve homogénebbek mint volt akár a tagolatlan egész, akár annak statisztikai átlaga iparpolitika: struktúrapol szinonímája eszközei: - állami ipartelepítés - köztulajdonba vétel - kereskedelempol lépés - pü-i rendszerrel kapcs lépés - infrastruktúra javítása - szabályozási környezet megvált. - K+F programok kutatás-fejlesztés: nagban függ tıle a modern iprágak megszületése és a nemzetközi versenyképesség agrárprotekcionizmus: hazai termelık é piacok védelme

XV. fejezet infrastruktúra: - anyagi (fizikai): gazd és társ mőködéséhez szükséges közlekedési, hírközlési ágazatok, energetika problémái - pénzügyi - humán közlekedési hálózatok: fizikai létesítmények, közl eszközök, mőködtetı szervezetek, jogi, mőszaki, gazdasái szabályok együttese fıváros-kp-ú közlekedési hálózatok: sugaras hálózat, tudatos politika eredményeként jött létre, Béccsel szemben z önállóság miatt koncessziós fejlesztés: koncesszióról szóló tv szabályozza az országos hálózatokba tartozó s az önkormányzat törzsvagyonának részét képezı koncesszióba adás feltételeit. Koncessziós elvő, fizetıs autóutak közszolgálati (nemzet) monopóliumok: a magyar intézményrendszer meg van terhelve ún. nemzeti monopóliumokkal, amit elég nehéz megnyitni a nemzetközi verseny elıtt. távközlés: állam feladatai - nemzeti távközl pol kial - távközl piac felügyelete - koncesszió szerzıdések egyeztetése - egyenlı feltételek kial



-


domináns szolgáltatók tev szabályozása

XVI. fejezet kereskedelmi- és pénzügyi kp-ok: állam beavatkozása a tevékenység térbeli elhelyezkedésébe területfejlesztés eszközei: - tıkejuttatás - ipartelepítés - szubvenció - szellemi infrastruktúra tervezés-statisztikai területi nómenklatúra (NUTS): EU stat szervezete alkotta meg, területi egységek rendszere. Célja: regionális egyenlıtlenségek mérése. Alapelveinek átvételére nagy jelentıségő változások indultak meg a tagállamokban vállalatcsoportok (klaszterek): egymáshoz kapcsolódó és egymás számára költségcsökkentı hatással járó tevékenységeket fognak át transznacionális (multinacionális) vállalatok: piacok világmérető integrálása

4. rész XVII. fejezet IMF (nemzetközi valutaalap), Világbank (IBRD): ENSZ intézményei, szabadabb ker élet és nemzközi tıkemozgás segítése, kiszámíthatóbb valutaárfolyamok Közvetlen tıkebefektetés (mőködıtıke) - old a tıkehiányon (erıforrás bevonása) - jövedelem-termeléshez szükséges elıfeltételek teljesítése - befogadó ország intézményei igazodnak a nemzközi normákhoz - gazd szerkezete megváltozik Glob tıkepiac: olyan hatalmi koncentráció, amely képes befolyásolni a nemzeti kormáynok gazdpol-ját és ennek réén egész pol-i irányvonalát is Országkockázat: megállapításában maghat szerepe van annak, hogy az illetı ország részese-e integrációs szervezetnek. OECD: keretén belül rendszeres egyeztetés folyik a tıkemozgások, szabályozási ügyek témájában ILO: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, intézmény és fórum, melynek ajánlásai és konvenciói erısen befolyásolják a magyar munkaerıpiaci szabályokat is WTO: Világkereskedelmi Szervezet, vámok, nemzetközi keres keltételek és tıkék áramlása ügyében zajló tárgyalások színhelye. Döntési és szankcionálási fórumként is mőködik államok közti keresk vitákban



XVIII.


fejezet

politikai ciklus: a két választás között eltelt idı. Sokat számít a gazdaságpolitikai intézkedések meghozatalánál gazdpol jogkörök delegálása nemzeti intézményekhez: delegálást kezdeményezheti kormány, így lemond saját diszkrecionális döntésinek jogáról, de nyer a hitelesség vonatkozásában. Megszerzett/importált gazdpol hitelesség: a gazdasági szereplıket megnyugtatja, ha a gazdasági életet érintı állami ráhatás eszközrendszere követhetı, transzparens, a fejlettebbnek tekinthetı gyakorlat átvételével az illetı ország képes hitelességet importálni. Az is erısíti a hiteleséget, ha a kormány eszközeit elıre meghirdeti. A hitelesség növelése ellentmondásba kerülhet a rugalmassággal. rugalmasság vs kiszámíthatóság: a rugalmasságot jól meg kell gondolni, mert nincs értelme olyan ígérethez ragaszkodni, amely a körülmények változásai miatt már nem indokolható és veszteséges. Az ígéretek feladása presztizsveszteséggel jár. diszkrecionális: döntéshozó a legújabb ismeretek alapján cselekszik, a gazdaság állandóan változik, ezért a gyors és informált döntés célszerő. szabálykövetés: az államtól kiszámíthatóságot várnak, azt jobban szolgálja az elıre megadott szabályok szerinti eljárás. irányvonal korrekció: a gazdaságpolitikai irányvonalat a kormány nem kívánja megváltoztatni, de a körülmények módosulására való tekintettel él a szabályozó eszközeivel kritikus tömegő intézkedéssor: a kisebb korrekció gyakran nem bizonyul elégségesnek, de érzik a döntéshozók, hogy a gazdaságban elınytelen folyamatok bontakoznak ki. Cél hogy a gazdasági szereplıknek legalább egy része változtasson viselkedésén. intézkedési csomag: az intézkedések úgy is elérhetik a remélt hatást, ha egymást követik, de ha a kormányzat fontosnak tartja az intézkedések összevonását, akkor csomag formában teszi közzé a döntéseit. kormányzati terv: intézkedések, intézményfejlesztési döntések egységes idıkeretbe helyezése sokkterápia: olyan kormányzati döntésekre utal, melyek a társadalom intézményeinek viselkedési jegyeinek tudatos megváltoztatására és azonnal fordulat kikényszerítésére irányulnak. Fokozatos terápia: hatékonyabb lehet a fordulatszerő változást kikényszerítı intézkedések kikényszerítése


07-es tanév, ıszi félév Készítette: Pósalaki Zita posalaki_zita KUKAC yahoo.com

Recommend Documents