PÁLYÁZAT A Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői munkakörére 325-4/2013/KIK/065
KLIK Dunaújvárosi Tankerülete
Balhegy Gabriella Katalin
2400 Dunaújváros, Vasmű u. 41.
pályázó
Adony, 2013. május 30.
TARTALOMJEGYZÉK
PÁLYÁZATI NYILATKOZAT....................................................................................................................................... 2
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ, BEMUTATKOZÁS ....................................................................................................... 4
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................................... 8
AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉNEK PROGRAMJA................................................................................................. 9
1.
PEDAGÓGIAI, VEZETŐI HITVALLÁS. ................................................................................................................ 9
2.
HELYZETÉRTÉKELÉS....................................................................................................................................... 12
3.
TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZELLÁTOTTSÁG............................................................................................ 17
4.
AZ INTÉZMÉNY TANULÓI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE................................................................................. 17
5.
HUMÁN ERŐFORRÁSOK .................................................................................................................................. 18
6.
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA, ............................................................................................................................ 18
7.
FEJLESZTÉSI PROGRAM................................................................................................................................... 22
8.
ZÁRSZÓ, ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK ..................................................................................................... 32
MELLÉKLETEK ..........................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Pályázati Nyilatkozat
Alulírott, Balhegy Gabriella pályázatot nyújtok be a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2013. április 30-án megjelent pályázati felhívás alapján a Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére. (Fejér megye, 2457 Adony, Rákóczi Ferenc u. 39.)
Kijelentem, hogy a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, ennek igazolásait mellékelem.
Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához továbbításához a döntéshozók és véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. Nyilatkozom, hogy hozzájárulok, a pályázati anyagban foglalt személyes adataim - pályázati eljárással összefüggésben történő kezeléséhez.
Pályázatom tartalmazza a következőket: Szakmai önéletrajz Vezetői Program Végzettségeket igazoló oklevelek másolatai Munkaviszony igazolása Erkölcsi bizonyítvány
Budapest, 2013. május 20. Tisztelettel: Balhegy Gabriella 1214 Budapest, Zrínyi u. 3. 9/43.
3
Szakmai önéletrajz, bemutatkozás
SZEMÉLYES ADATOK
Név
Balhegy Gabriella
Cím
1214 Budapest, Zrínyi M. u. 3. 9/43.
Telefon E-mail Állampolgárság Születési idő, hely Anyja neve Családi állapot
+36 30 5070805
[email protected] magyar 1960.06.11. Adony Tischner Katalin házas
SZAKMAI PROFIL
A közoktatásban eltöltött 31 év során dolgoztam óvónőként, könyvtárosnépművelőként, de 24. éve általános iskolai történelemtanárként tevékenykedem. Lényeges számomra a nevelés elsődlegessége, mely az elsajátítandó ismeretek befogadásának alapja. Tanítványaimmal számos iskolai, kerületi, fővárosi és országos versenyen vettem részt. A felzárkóztatás, differenciálás, tehetséggondozás során mindig az érdeklődés felkeltése és fenntartása fontos számomra, a tehetséggondozás csak együttműködő, aktív partnerekkel lehet eredményes. Az irányított ismeretszerzés során a hagyományos oktatási anyagok használata mellett fontos a korszerű technikák használata. Az IKT megfelelő arányainak alkalmazását fontosnak tartom, digitális oktatási eszközöket nemcsak használok, de azok létrehozásában is részt veszek. Fontos számomra a precizitás, mely a tanügyi dokumentáció szakszerű és esztétikus vezetését is megköveteli.
Óvodapedagógus
Történelem-és állampolgári ismeretek tanár
Népművelő
Oktatásinformatikus
Szakvizsgázott pedagógus 4
Közoktatási szakértő SZ027624 (pedagógiai értékelés: szakrendszerű oktatás: alapfokú nevelés-oktatás szakasza: társadalomismeret; pedagógiai értékelés: szakrendszerű oktatás: alapfokú nevelés-oktatás szakasza: történelem; pedagógiai értékelés: tehetségfejlesztés)
Pedagógiai mérés-értékelés tanára – végzős hallgató (MA)
SZAKMAI EREDMÉNYEK
Történelem
Kerületi Kossuth verseny 1. helyezés – 2003.
56’-os országos történelmi emlékverseny 2. helyezés 2003.
Harang és síp országos történelem verseny 3. helyezés 2006.
Kemál Atatürk, a Török Köztársaság megteremtője" nemzetközi történelem verseny 3. helyezés 2007.
A szabadság igézetében - Simon Bolivár és kora országos verseny 3. helyezés 2007.
"Forgószél" országos Hon - és népismereti vetélkedő 2. helyezés 2007; 3. helyezés 2008.
ATEL, majd ALPIQ Csepel helytörténeti és helyismereti vetélkedő 2. helyezés 2007; 3. helyezés 2008; 1. helyezés 2009.
Élet a polgárosodó Magyarországon – CD-ROM, CARTOGRAPHIA Kft. 2002. Szerzőtárs.
A falitérképek és iskolai atlaszok szerepe a 10-14 éves korosztály nevelésében (történelem) A Lázár Deák Térképészeti Alapítvány és a Cartographia Kft. Országos Pályázata pedagógusoknak 2. helyezés 2006.
Történelmi interaktív atlasz I-II-III-IV. Cartographia Tankönyvkiadó Kft 2007. Szerzőtárs.
Hungarikumok Országos tanulmányi verseny (a csapat a 9. legjobb eredményt érte el.)
Eredményes pályázat a „Határtalanul!” tanulmányi kirándulásra, melynek megvalósítására 2012. május 7-11 között került sor a Felvidéken.
Informatika
COEDU országos tudásháló verseny I. helyezés 2003-ban, és 2004-ben.
ECDL-start vizsga felkészítő (eddig 38 diák tett eredményes vizsgát)
Honlapok szerkesztése (www.mora-csepel.sulinet.hu; www.bagabr.atw.hu;)
5
TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS
Égbelátó Alapítvány elnök 1996-2011.
Történelemtanárok Egyletének tagja 1992-től.
Magyar Családkutatók Egyesületének tagja 2011-től.
Adony város honlapján Adony szülöttei rovat szerkesztése 2010-2012.
MUNKATAPASZTALAT
Óvónő
Napköziotthonos Óvoda, Ercsi-Sinatelep
3 év
Népművelő
Általános Művelődési Központ, Adony
1,5 év
Óvónő
Napköziotthonos Óvoda, Budapest XXI. kerület
3 év
Tanár
Móra Ferenc Általános Iskola, Budapest XXI. kerület
23,5 év
Könyvtáros-
TANULMÁNYOK Óvónő Kecskeméti Óvónőképző Intézet, Kecskemét
216/1984.
1984. június 13.
Népművelő, történelem szakos általános iskolai tanár Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely 15/1990.
1990. június 12.
Társadalom-és állampolgári ismeretek szakirányú továbbképzési szak – szakvizsga ELTE BTK, Budapest. 726/2006.
2006. július 15.
Pedagógiai értékelés és mérés tanára L/MA végzős hallgató Dunaújvárosi Főiskola 2012-2013.
TOVÁBBKÉPZÉSEK Alapfokú könyvtárkezelő Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár
Székesfehérvár, 1986.
Új törekvések a történelem tanításában Fővárosi Pedagógiai Intézet 30 órás tanfolyam
Budapest, 1994/95.
Történelem 6
ELTE BTK és a Magyar Történelmi Társulat 120 órás diplomamegújító tanfolyama Budapest, 1997. december Számítástechnikai szoftver-üzemeltető JATE kihelyezett tagozata Budapest OKJ 52 464103 4/1998.
Budapest, 1998. július 9.
Oktatás –informatikus BMIK Budapest OKJ 54 464103
129-173/2/1999. Budapest, 1999. július 7.
Iskolai rendszergazda (LINUX) Fővárosi Oktatástechnológiai Központ 120 órás tanfolyam május 21.
IRL-001/2001. Budapest, 2001.
Európai Számítógép-használói jogosítvány Neumann János Számítógép-tudományi Társaság 2002. január 7.
HV-BUD001000013558
Budapest,
7
Bevezetés
A közművelődés és közoktatás területén eddig eltöltött 30 év tapasztalataira alapozva nyújtom be pályázatom az adonyi Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetői álláshelyére. Az általános iskolában eltöltött 23 év tapasztalatainak, tudásanyagának birtokában képesnek érzem magam arra, hogy megbirkózzam ezzel a feladattal.
27 éve kerültem Budapestre, de folyamatosan tartottam a kapcsolatot az adonyi szülői házzal, tájékozódtam az itteni változásokról, most pedig az élet azt hozta, hogy hazaköltözünk. Még emlékszem azokra az időkre, amikor “Olasz-Papp tanító úr” lelkes gyermeksegítőivel összegyűjtötte a faluban található régi tárgyakat, emlékeket, s azt egy kedves faluházban tervezték az utókorra örökíteni. A faluházat hagyták összedőlni, a tárgyakat széthordták – csak bízni tudok benne, hogy a megmentés szándékával tették… Adonynak többre érdemes múltja van, mint ami jelenleg látszik belőle. A felnövekvő nemzedék feladata felkutatni és ápolni. Kell hozzá bátorság és kitartás, rendszeretet és elszántság – s mindezzel rendelkeztek őseink, amikor felszálltak az Ulmer Schachtel1-re, hogy az ismeretlenbe induljanak szerencsét próbálni. Mikor történt ez? A XVIII. században többször, (talán 4 alkalommal is), az elsők 1720 körül érkezhettek.2 Nem kisebbítve a többi nemzetiség szerepét, nem vitatható, hogy Adony sváb falu volt, és ma is lakóinak nagy része tagja a „Donauschwaben”3 nagy közösségének akár tud róla, akár nem. Nem is értem, miért nem volt kézenfekvő, hogy a nemzetiségi kultúra és hagyományok ápolásának megalapozásaként a nemzetiségi oktatást válassza profiljának az iskola. A német nemzetiségi táncegyüttes, a fúvós zenekar szilárd identitástudattal bíró tagokkal és közönséggel rendelkezhetne...
A szépen felújított Iskola4, Polgármesteri Hivatal és a település megújuló – ugyanakkor a régit megőrző – épületei számomra nagyon szimpatikusak, (ismerve múltjukat) példaértékű az a közösségi összefogás, mely mindezt létrehozta. A pályázati kiírás után, május 14-én látogattam el az adonyi iskolába. A jelenlegi igazgató asszony készségesen fogadott, rendelkezésemre bocsátotta az alapdokumentumokat, (melyek sajnos, nem találhatók meg az intézmény honlapján), válaszolt kérdéseimre.
1
Ulmi dereglye – címlap, első kép
2
térképrészletek a címlapon: harmadik és negyedik kép
3
Duna menti svábok
4
Címlap: iskolaképek az 1920-as, 30-as évekből és a jelenből
8
„ Hajt az idő gyorsan - rendes útján eljár - Ha felülünk, felvesz, ha maradunk, nem vár…” (Arany János: Toldi estéje)
Az intézmény vezetésének programja
1. PEDAGÓGIAI, VEZETŐI HITVALLÁS. 1.1. Pedagógiai hitvallás
Pedagógiai pályám évei alatt gyakran akartak változtatni a nevelés-oktatás folyamatán, sokszor meggondolatlanul és szolgalelkűen a szakma a vitatkozás, érvelés helyett egyből az új követelmények irányába fordult, ledolgozhatatlan hátrányokat okozva ezzel hosszú távon. A nevelés meghatározó része a gyermekek életének, és mindhalálig kihat az ember életútjának minden szakaszára. Fontos és meghatározó a család példaadó szerepe, melyet az intézményes nevelés csak kiegészíteni, továbbfejleszteni tud. A szülők partnerkapcsolata mindvégig meghatározó eleme a gyermek szocializációjának. A ráhagyó, mindent megengedő szülő nem szereti jobban gyermekét, mint az irányító, megértően korlátozó. A felnőtt tekintélyét, az iránta érzett bizalmat a családban tapasztalt tiszta szándék tudja megalapozni. Kiegyensúlyozott, jogkövető társadalom alapjait a nevelésben részt vevők közös tevékenysége határozza meg.
Nagy károkat okozott a nemrég elterjesztett téves elmélet, miszerint a gyerektől „felesleges” ismeretek elsajátítását követelni, mert egyrészt azokat úgyis elfelejtik, másrészt indokolatlan megterhelést jelentenek számukra. Ezt a káros megközelítést a közvélemény gyorsan befogadta, de elvárta, hogy minimális ismeretek alkalmazása terén széleskörű eredményeket érjen el az iskola. A morális válságot értelmi válság is súlyosbította. Hiszem és vallom, hogy a legfontosabb klasszikus didaktikai alapfogalmak nem veszítették el érvényességüket: - tanítás, tanulás, ismeret, tudás, jártasság, készség, képesség, - oktatás és képzés ma is részét képezik az eredményes oktatási folyamatnak. A kompetencia minden eddiginél tágabb értelmezést kapott, felölelte a tudást és a képességeket a viselkedési és pszichoszociális jellemzőkkel együtt. A helyes arányokat a szakembereknek kell megtalálniuk, és a laikus közvéleménynek bíznia kell a szaktudással rendelkezőkben. A pedagógiai módszerek és modern technikai eszközök alkalmazásának lehetőségei érdekessé tehetik a nevelés-oktatás folyamatát, mely, ha a kölcsönös megbecsülés jegyében zajlik, elégedett partnereket eredményez. 9
Fontos vezetői feladatnak tekintem az iskolai nevelés-oktatás hatékonyságának növelését, a tanulók képességeinek folyamatos fejlesztését. Fontos vezetői feladatnak tartom, hogy megfelelő feladatmegosztással mindenki számára lehetőséget teremtsek ahhoz, hogy képességeivel az intézmény, a település aktív segítő és alkotó tagja legyen.
1.1.1. Milyen iskolát szeretnék? -
Olyan intézmény vezetése a célom, ahol a település szerves részeként, s annak fejlődését szolgálja a szakszerű, minőségi nevelő-oktató munka, a közös cél érdekében pedig mindenki összefog.
-
Ahol tisztán, érthetően látja mindenki a feladatait, és legjobb képességei szerint teljesít.
-
Ahol a kölcsönös tisztelet, segíteni akarás és jó szándék képes elsorvasztani a kicsinyességet és gáncsoskodást.
-
Ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szeretetteljes légkör veszi őket körül.
-
OKM mérések eredményei évről évre tovább javulnak.
-
Ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok.
-
Ahol minden gyermek a benne rejlő értékek és tehetség megtalálása során átélt sikerélmény motiváltságával gazdagodik.
-
Ahol nem szégyen a tanulás, méltán lehet büszke eredményeire gyermek, szülő és pedagógus egyaránt.
-
Ahová a szülők szívesen hozzák gyermekeiket, és együttműködnek nevelésioktatási céljaink elérésében.
-
Ahol a nevelőtestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amely számára az alkotás örömét biztosítja.
-
Amely rugalmasan képes megfelelni társadalmi követelményeknek.
1.2. Legfontosabb vezetői törekvéseim és céljaim: o
Működőképesség megőrzése
o
Tartalmi és szakmai korszerűség mellett a nevelési funkció erősítése, a hátránnyal küzdő gyermekek fokozott segítése.
o
Demokratikus iskolavezetési gyakorlat kiszélesítése.
o
Munkánkat segítő, aktív kommunikációs rendszer működtetése. 10
o
Egyén és közösség érdekeinek összehangolása a szükségletek pontos feltárásával, a közös célok pontos megfogalmazásával és konszenzus kialakításával.
o
Eddigi eredmények megőrzése, közös értékek és hagyományok tiszteletben tartása, fejlesztése.
o
Fesztelen, nyugodt, együttműködő munkalégkör kialakítása.
Egy intézményt vezetni felelősségteljes feladat. A szakmai felkészültség csupán alap, mert az emberi tulajdonságok, a stílus, személyes kontaktusteremtő képesség mind kevés, az együttműködő közösség támogató bizalma szükséges. Ezért a külső pályázó hátrányos helyzetből vág neki az első akadálynak. Egy kistelepülés sokat ledolgozhat földrajzi hátrányaiból, ha megfelelően menedzseli önmagát. Ez érvényes az intézményekre is. Ma, az Internetről szerzik be az emberek információik nagy részét. Az intézményi honlap további fejlesztésével el lehet érni, hogy napra kész, „élő” információk váljanak elérhetővé egyszerű, de logikus menükön keresztül.
11
2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. Többcélú, összetett iskola5 OM azonosító: 030085 Intézménynév: Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény6 Székhely: 2457 Adony, Rákóczi u. 39. Típus: Típus: többcélú, közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény; ( általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény)
Fenntartó és működtető: Klebelsberg Intézmény Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Dunaújvárosi Tankerület 2400 Dunaújváros, Vasmű u. 41. Feladat-ellátási helyek: Székhely kódja: 001 Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (elnevezés az SZMSZ-ben) Évfolyamok száma: 8, alapfokú művészetoktatásban 12 Alkalmazottak létszáma: 29 fő Pedagóguslétszám: 23 fő Jelenlegi tanulólétszám: 297 fő INTÉZMÉNYI SZAKFELADATOK
Alapfeladatok: általános képzés, a nevelés-oktatás keretén belül a tantervi célok megvalósítása érdekében alapfokú művészetoktatás
Egyéb feladatok: felzárkóztatás és tehetséggondozás Kiegészítő tevékenységek: szociálpedagógiai, logopédiai, egészség- és környezetnevelési feladatok, drogprevenció, gyermekvédelem, (tervezett gyógytestnevelés). Speciális képzési formák: SNI tanulók integrált oktatása
5
Forrás: Szervezeti és Működési Szabályzat 2006.
6
Forrás:
intézménykereső
12
2.2. Szakmai Alapdokumentumok: Alapító Okirat – az intézmény állami fenntartásba vétele (2013.) után nem került módosításra. Pedagógiai Program és Művészeti Pedagógiai Program (2013.) Szervezeti és Működési Szabályzat (2006.) – Nem a jelenleg hatályos törvényekre hivatkozik, át kellett volna dolgozni7 Házirend 2011.8
2.3. Az iskola vezetése: A rendelkezésemre bocsátott SZMSZ-ből hiányzik a szervezeti struktúrát ismertető melléklet, így a szöveges részből következik, hogy az intézmény élén az intézményvezető áll, aki munkáját két igazgatóhelyettes közreműködésével végzi. Az SZMSZ az intézményvezető feladatairól nem ír, az akkor hatályos (1993. évi LXXIX törvény) Közoktatási törvény több §-ának felsorolását jeleníti meg, Egyik igazgatóhelyettes az általános iskolai nevelés-oktatást végző szervezeti egység vezetője, a másik igazgatóhelyettes az alapfokú művészetoktatást végző szervezeti egység vezetője.9 „Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja.10 Az igazgatóhelyettes az igazgatót távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatónak és helyettesének egyidejű akadályoztatása esetén az alsó tagozat szakmai munkaközösségének vezetője helyettesíti őket.”
AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSA A intézmény igazgató tanácsa11 A többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását igazgatótanács segíti. Az igazgatótanács – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Tagjai:
az intézményvezető,
a vezető helyettesek
Hiányzik: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről; 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 7
8
1993. évi LXXIX törvényre hivatkozik, elavult
9
Forrás: SZMSZ 1/I-II.
10
Munkaköri leírásokat nem találtam egyik alapdokumentumban sem.
11
Forrás: SZMSZ III/3.
13
2 fő tanár az általános iskolából
2 fő tanár az alapfokú művészetoktatási intézményből
Vezetői értekezletek: havonta egyszer, illetve szükség szerint Emlékeztető feljegyzés: havonta egyszer Beszámolás: félévente, illetve szükség szerint
Az igazgató tanács összetétele – kívülálló számára - a köznevelésben résztvevők kárára történő arányeltolódást mutat. (Az intézmény honlapján szereplő pedagóguslétszámból nem ez az arány következik).
2.4. Az iskola irányítási és szervezeti struktúrája12 „13. § Külső intézményi kapcsolatok”13
Külső kapcsolatok tervszerűsége, rendszere: Iskolánk külső kapcsolatrendszere évtizedek alatt fokozatosan alakult ki, egyre bővül, s ma már egyre eredményesebb az együttműködés. Hóvirág Óvoda, Közösségi Kulturális Központ és Könyvtár, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat; Nevelési Tanácsadó; Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság; fogorvos; gyermekorvos; rendőrség; polgárőrség; egyházak; Duna Adony Híradó; gazdasági szervezetek; Termelőszövetkezet; sportegyesület; civil szervezetek; kistérségi iskolák; helyi önkormányzat; tankönyvkiadók; ágazati minisztériumok; Oktatási Minisztérium, és így tovább. A kapcsolattartás alkalomszerű, illetve az oktatási intézményekkel tervszerű.”
Szervezeti rend
2.5. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: tanévnyitó, félévi, tanévzáró értekezletek, osztályozó
12
Hiányzik az SZMSZ-ből, működését csak feltételezni tudom.
13
Forrás: SZMSZ V. (megjegyzés: véleményem szerint csak törvényekben helyénvaló a § használata)
14
értekezletek, nevelési értekezletek, vezetőségi megbeszélések, hirdetőtábla. értekezletek és megbeszélések időpontjait az iskola munkaterve tartalmazza.
Az
2.6. Kapcsolat a pedagógusok között A nevelőtestület döntési jogköréből az igazgatóra ruházza át a hatályos Köznevelési Törvény és EMMI rendeletek által szabályozott esetekben. A munkatervet a nevelőtestület fogadja el. A nevelőtestület értekezletei: √ Tanévnyitó értekezlet √ Félévi értekezlet √ Tanévzáró értekezlet √ Félévi és év végi osztályozó értekezlet √ Nevelési értekezletek A pedagógusok kisebb munkacsoportjai a szakmai munkaközösségek, melyek a pedagógiai munka szervezésében, ellenőrzésében együttműködnek.
2.7. Kapcsolat a diákok közösségeivel14 Az azonos évfolyamba járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnökök munkájukat az SZMSZ mellékletében szerepeltetett munkaköri leírás alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból képviselőt/képviselőket választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzat illetve a nevelőtestület véleményét egymás fórumain és az iskolaszékben a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.
2.8. Kapcsolat a szülőkkel Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség. A szülői munkaközösség tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Munkájában az osztály szülői munkaközösségek képviselői vesznek részt. Az iskolai SZM elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.
14
Forrás: Szervezeti és Működési Szabályzat
15
Kapcsolattartási formák:15 Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt nap Írásbeli tájékoztató Együttműködés az iskola szabadidős programjai, ünnepélyei, rendezvényei során, valamint a város, illetve az iskola érdekében végzett társadalmi munkában. Szülők írásbeli tájékoztatása:
tájékoztató füzeten keresztül,
levélben,
helyi újságban
helyi TV
Iskolai honlapon
2.9. Kapcsolat az iskolaszékkel16 Az iskolában, a jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolaszék az iskola közösségeivel teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. Későbbi vizsgálat tárgyát képezheti, hogy az intézményi SZM mellett szükséges-e iskolaszéket is működtetni – van-e átfedés a két szervezet között, ki lehet-e egy szervezettel váltani a jelenleg kettős funkciókat.
2.10.
Egyéb kapcsolatok
KLIK dunaújvárosi tankerülete
Adony város Önkormányzata
15
Forrás: SZMSZ VIII.
16
Forrás: SZMSZ VIII.
16
Hóvirág óvoda
Gyermekjóléti Szolgálat
Családsegítő szolgálat
Nevelési Tanácsadó
Védőnő, iskolaorvos
o
Helyi civil szervezetek
o
Sarlós Boldogasszony plébánia
o
Művelődési Ház
o
Dunaújváros középiskolái
o
Megyei Pedagógiai Intézet
3. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZELLÁTOTTSÁG
A Szent István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bővítése, felújítása után a település korszerű, összefüggő épületegyüttese lett. Közel 200 éves múltra tekint vissza a községi iskola, mely több fejlődési perióduson esett át. A nevelés-oktatás ebben a tanévben már nyugodt körülmények között zajlott. Az iskola felszereltsége: Az intézmény szemléltető eszközökkel megfelelően felszerelt, szaktantermekkel, számítógépteremmel, sportcsarnokkal, kézműves foglalkozások tartására alkalmas alkotóházzal, iskolai könyvtárral rendelkezik.17 Az iskola udvarának területe jelentősen csökkent, a megmaradt hely kialakítása, kellemessé tétele a jövő feladata.
4. AZ INTÉZMÉNY TANULÓI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE
A tanulók nagy része helybéli, de a környező településekről is vannak bejáró diákok. A VOLÁN helyközi járataival közelítik meg a bejáró tanulók az iskolát. A beiskolázási körzet felnőtt lakossága ipari, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik javarészt, de elég nagy számban vannak munkanélküliek is. Az sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók számára vonatkozó adatokat nem találtam az alapdokumentumokban. A tanulók felzárkóztatása, valamint a tehetséggondozás
17
Forrás: < http://adonyiskola.gportal.hu/gindex.php?pg=26082795>
17
szervezett formában zajlik, hagyományosan a tanórán kívüli tevékenység megszervezése szolgálják a lemaradások ledolgozására lehetséges szervezeti formákat (napköziotthon, tanulószoba, szakkör, fejlesztés, művészeti tevékenység) valamint a módszertani hátteret. 18 A diákok az angol és a német nyelv közül választhatnak. A 2007-es évtől az alsó osztályokban angol nyelvből két tannyelvű oktatás zajlik 2 angol szakos és 1 anyanyelvi oktatóval. Alapfokú művészeti iskolánkban a diákok a négy művészeti ág különböző tanszakain gyarapíthatják ismereteiket szabadidejükben. A gyermekek délutánonként sportolhatnak : kézilabda, foci, atlétika, karate, aerobik edzések folynak, melyhez sportcsarnok és a kastélyparkban lévő pályák biztosítanak lehetőséget. A rászorulók számára szervezett formában gyógytestnevelés biztosított.19
5. HUMÁN ERŐFORRÁSOK A nevelőtestület szakos ellátás szempontjából kielégítő, fiatal-középkorú csoport. Kár, hogy a pedagógustestületben rejlő tehetség, megszerzett tudásuk bizonyítékai nem ismerhetők meg a tanítványok, szülők, érdeklődők számára.
6. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA
Nevelés-oktatás Az intézmény nevelő-oktató munkájának alapdokumentuma a Pedagógiai program, mely a törvényi szabályozások változásainak tükrében rendszeres módosításokon esett át. Az alapdokumentumokon érezhető a változások okozta bizonytalanság, a Pedagógiai programban az oktatási elemek kidolgozottságára törekvés érezhető, a nevelési funkció részletezése, az értékrend és követelmények világos megfogalmazását hiányolom. Összegezve és kiemelten fontosnak tartom: Gyermekközpontúság A gyermeknek életkorának megfelelően kell élnie és fejlődnie. A gyermek a nevelésnek alanya és nem tárgya. Egyéni bánásmód Az esélybeli különbségek enyhítése. A tanulók egyéni adottságaihoz, körülményeihez igazodó differenciált nevelés-oktatás. A szociális hátrányok feltárása, enyhítése, a tehetség kibontakoztatása, az élethosszig való tanulás megalapozása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
18Fenti
információim külső forrásból származnak, valamint az alapdokumentumokban, a honlapon található leírásokból származó következtetéseken alapulnak. 19
Forrás:
18
Demokratizmus A demokrácia értékrendjének megismertetése, képviselete, gyakoroltatása. Tanárok, diákok, szülők demokratikus kapcsolata. Tanári autonómia A nevelési-oktatási folyamatban a pedagógus felkészültsége, műveltsége, lelkiismeretessége, kritikus világszemlélete meghatározó. Munkáját felelősségteljesen, önállóan tervezi, végzi és értékeli. Nevelési-oktatási célok, feladatok √ A humanista értékrend képviselete és közvetítése √ Korszerű, jól hasznosítható ismeretek nyújtása o
A kulcskompetenciák fejlesztése
√ Egészségnevelés √ Aktív és felelős állampolgárságra, demokráciára nevelés √ Környezeti nevelés Az iskola helyi tantervét a Pedagógiai Program összegzett formában tartalmazza, a tantárgyak szerinti tantervekkel nem találkoztam. A korai nyelvoktatás indoklása a következő: „Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Éppen emiatt van nagy jelentősége a készségtárgyak, pl. ének-zene, rajz, technika és testnevelés idegen nyelven való oktatásának is.”20 Óraszámok beosztása szerint egy kis elsős két tanítási nyelvű csoportban heti 29 órát dolgozik, azaz (egy kivételével) minden nap 6 órát. Magyarul írni-olvasni megtanulni nehéz feladat, szkeptikus vagyok, ha belegondolok: elegendő sikerélményt és alkalmazásképes tudást biztosít ez a rendszer a gyermekeknek? A másik csoportban/osztályban pedig csak 4. évfolyamon kezdődik a nyelvoktatás heti 2 órában – a kívülálló ebből azt látja, hogy vannak a tehetséges osztályok/csoportok, és lemaradók, akiktől átkerültek óraszámok az elitképzésbe. A felső tagozaton célnyelvi orientáció, mint bevezetésre kerülő új tantárgy az angol óraszámot heti 6-ra növeli (nem találtam meg a felsőben két tanítási nyelven tervezett tantárgyakat) egy ötödikes óraszáma 32 órára emelkedik (minden nap 6 óra, két napon 7 óra), s még nem számoltam a művészeti oktatásban eltöltött idejét, sportkörre pedig menne, de mikor? Igazgatónő elmondta, hogy a történelem, földrajz oktatását tervezik két tanítási nyelven bevezetni felmenő rendszerben. Értem, hogy európaiságunk megköveteli a más nemzetekkel való kommunikáció képességét, azt is, hogy meg kell ismernünk kultúrájukat, szokásaikat. A Pedagógiai program olvasása
20
Pedagógiai program 2.4.5.
19
során elbizonytalanodtam: szeretne-e itthon boldogulni az a gyermek, aki kiválóan megtanul angolul, esetleg jobban ismeri Anglia történelmét, hagyományait, mint saját nemzetét? A Kerettanterv pl. a történelem tananyagot oly mértékben összezsúfolta, hogy magyarul is erőltetett menet végigszáguldani rajta, vagy csak egyes történelmi állomásokról közvetítünk elmélyített ismereteket. “Ember és társadalom Igen közvetlen a kapcsolat az idegen nyelv tantárgy és az ember és társadalom műveltségi terület között. A célország múltja, hagyományai és társadalmi rendszere, intézményeinek ismerete nélkül sokszor érthetetlenek bizonyos kifejezések, bizonyos szituációk, az egyes emberek közötti kapcsolat. Nagy szerepe van az ember és társadalom műveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erősíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva.”21 A színvonalas pedagógiai munka eredményességét szolgálják: √ Kompetencia alapú oktatás, projektnapok. √ A pedagógusok életmódjukkal, viselkedésükkel, emberi kapcsolataikkal, közéleti szereplésükkel tekintélyt teremtsenek. √ Bizalomteljes, jó kapcsolat kialakítása a szülők – tanárok – diákok közt. √ A fenntartó bizalma, véleménye az iskoláról, elkötelezettsége a feltételek javítása iránt. √ Az iskola tárgyi feltételei javíthatók, az épületek, a tantermek felújítottak. √ Nagy sikerrel működik a művészeti alapképzés. √ A tanulók két idegen nyelv közül választhatnak (angol és német) √ Jó versenyeredmények, továbbtanulási mutatók. √ Az országos kompetenciamérés eredményei javultak, illetve nem romlottak. √ Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés. √ Hagyományápolás. √ Kirándulások, táborok. √ Jó kapcsolat a városi intézményekkel, civil szervezetekkel. √ Tevékeny részese az intézmény a város kulturális és sport életének. Tanórán kívüli lehetőségek, szakkörök: 22
21
Pedagógiai program 2.4.5.
22
Forrás: < http://adonyiskola.gportal.hu/gindex.php?pg=26082795 >
20
o
sportkörök: kézilabda, foci, atlétika, karate, aerobik
o
természetbarát szakkör23
o
művészeti nevelés (4 tanszak)24 1. Képző-és iparművészet √ Festészet tanszak 3. Táncművészet √ Modern-kortárstánc tanszak √ Néptánc tanszak 4. Zeneművészet √ Furulya tanszak √ Hegedű tanszak √ Szolfézs tanszak √ Trombita tanszak √ Ütő tanszak √ Zongora tanszak
23
Forrás: Pedagógiai program
24
Forrás: Utolsó minősítés: 2008.10.21.
21
7. FEJLESZTÉSI PROGRAM Kiindulópontom az, hogy a megkezdett folyamatokat folytatni kell, elismerve minden erőfeszítést, szándékot, eredményt, mely a minőség emelését célozta. Az közoktatás intézményrendszere változóban van, s ebben a folyamatban előfordulhat bizonytalanság, mely a lehangoltságot, elkeseredettséget kelt. A pedagógus kollégák hozzáállását kívánom abban az irányban alakítani, hogy ne elszenvedői legyenek az elkerülhetetlen változásoknak, hanem szaktudásuk legjavával alakítói is. A fejlesztési program az intézmény jövőjét jelentő fejlesztési elképzeléseimet tartalmazza, amelyek csak a legfontosabb partnerek együttműködésével valósulhatnak meg – a diákok, szülők, pedagógusok közös elhatározásával és a fenntartó támogatásával.
Fejlesztési programom legfontosabb elemei: -
Gyermekeink nevelése
-
Együttműködés, kapcsolattartás a partnerekkel
-
Diákok önszerveződésének erősítése
-
Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés
-
Pedagógus szerepváltás az oktatásban Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása
-
Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése (Kulcskompetenciák)
-
Minőségfenntartás
-
Egészségnevelési program
-
Az iskola menedzselése
7.1. Gyermekeink nevelése Sajnálatos módon elterjedtek a viselkedési problémák, az agresszió jelenléte az iskolában, a tanulók közötti verbális és tettleges bántás. A gyerekekben ma sokkal nagyobb a feszültség, a türelmetlenség, apróságokon képesek egymással összekapni. Ahhoz, hogy nevelő-oktató munkánk hatékony legyen, meg kell teremtenünk azt az együttműködő, elfogadó légkört, amelyben a tanítás-tanulás folyamata megvalósulhat. A nevelői ráhatásoknak meg kell előzniük oktatási tevékenységünket, csak a tanulói együttműködés megteremtésével lehet munkánk eredményes. Így először nevelnünk kell; emberi, erkölcsi értékeket kell közvetítenünk; képessé kell tennünk tanulóinkat a közösségekben való együttműködésre. Sajnos, ma a családok nagy része nem tudja biztosítani azt a szerető, nevelő légkört, amelyben a gyermek harmonikusan fejlődhet. (Széteső családok, munkanélküliség, megélhetési gondok, kevés időt töltenek a gyerekkel, hiányzik a megfelelő következetesség, korlátok hiánya, a kamaszok reakcióival szemben a szülő gyakran tehetetlen.)
22
A reklámok világa és a média a termelő-fogyasztó embereszményt sugallja, a maratoni szappanoperák sugározzák a gonosz, csaló, erkölcstelen, de gazdag ideált, mellyel nehezen tud az iskola szembeszállni. A jövő iskolájának nagy kihívása, hogy az értékválsággal küzdő társadalmi viszonyok között a gyermekek pozitív emberi értékeket követő és közvetítő, alkotó, együttműködésre képes emberekké váljanak. Ehhez a feladathoz meg kell nyernünk a szülőket, mert csak velük közösen, egységes elvárásokkal érhetünk el eredményeket. Feladataink: A negatív hatások és magatartási minták hatásának csökkentése, a pozitív minták megerősítése, az együttműködési és szociális kompetenciák erősítése, fejlesztése. Sikere elsősorban a folyamatos, következetes, összefogásra épülő, egységes elvárások alapján működő pedagógiai tevékenységtől függ. A kezdeti feladatok már az óvodában, majd az 1-4. évfolyamokon tanító kollégákra hárulnak. Ki kell alakítani, majd erősíteni kell a gyerekekben az intézményre jellemző szokásrendet, pótolni kell a mentális hiányosságokat, meg kell teremteni az óvoda és iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. A tanítók nevelő munkája a napi hosszú együttlétek során összeszokottá, kiegyensúlyozottá válik, mely egyensúly kicsit megbillen felső a tagozatba lépést követően. A kamaszkor és az idegen, felvett viselkedésminták vonzóbbak lehetnek, mint a megszokott tradíciók. Konzervatív értékeket vallok, számomra fontos, hogy már kisgyermekkorban megismerjék a népi hagyományok gyökereit. A magyar ember, még az egyszerű, írástudatlan paraszt is „megsüvegelte” szomszédját a szőlőben, a határban, az utcán szembejövőt nemkülönben. Soha nem ment be senki házába (se az Istenébe, se a sajátjába) úgy, hogy sapka, kalap volt a fején. Ma a fejre ragadt baseballsapkák korszakát éljük, Halloween-partykat rendeznek, elvetve a csendes emlékezés hagyományát. Valentin napok helyett már „felfedezték” a Bálint-napot, de mintha szégyellnünk kellene gazdag népi hagyományainkat, jeles napjainkat, melyek gyakran ma is igaz népi bölcsességet hordoznak. Sajnos, a Pedagógiai programban nem találtam a hit-és erkölcstan bevezetéséről részleteket - az óraszám ismertetésén és a szöveges értékelés alkalmazásán túl. Úgy gondolom, hogy gyermekeinknek nem csak testileg és szellemileg kell fejlődni, mindez a lélek kiegyensúlyozottsága mellett sokkal eredményesebb.
7.2. Együttműködés, kapcsolattartás a partnerekkel Az iskola jövőbeni sikere a partnerek együttműködésén múlik. Ehhez, mint vezető, a következőkkel szeretnék hozzájárulni: -
A fenntartó biztosítja az intézmény szabályozási és költségvetési kereteit. Vezetőként, a kölcsönös tájékoztatáson alapuló folyamatos kapcsolattartásra törekszem.
23
-
Az intézmény vezetőségének tagjaival kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kialakítását, fenntartását tartom fontosnak.
-
A pedagógusokkal napi munkakapcsolat fenntartása szükséges az eredményes munkavégzéshez. Szeretném biztosítani számukra az alkotás szabadságát és örömét. Emellett vallom és hiszem, hogy a minőségi pedagógiai munka egész embert kíván. Értekezleteken a fesztelen, együttműködő légkör kívánatos, ahol mindenki elmondhatja javaslatát, véleményét.
-
A szülőkkel való szorosabb kapcsolat kialakításához tervezem a szülők aktívabb bevonását iskolai, közösségi programok szervezésébe. Fel szeretném kelteni a családok igényét gyökereik felkutatására, a település történetének megismerésére, egyes korszakok felfedezésére őseik nyomában. Nyitottá kell tenni rendezvényeinket az érdeklődők számára, több alkalommal kell szervezni nyílt napokat, hogy bepillanthassanak az érdeklődők az iskola életébe. A településről elvitt, vagy ezen gondolkodók gyerekeinek helyben tartása érdekében is meg kell ezt tenni.
-
A diákok legfontosabb partnereink. A DÖK vezetővel és segítő tanárukkal való napi kapcsolattartás, problémáik megoldásának segítése kiemelt vezetői feladat. Segítheti ezt diákfórumok tartása és a rendszeres iskolagyűlések, valamint a diákok aktívabb bevonása az iskola programjainak szervezésébe. Az intézmény falain kívül a település összetartó közösségének tagjává válva alakuljon ki a gyermekekben a „mi városunk”, az „én városom” érzése, kötődés a településhez, családhoz.
7.3. Diákok önszerveződésének erősítése A diákok képviselete a diákönkormányzat. Segítőkészek, de saját programjaik szervezésében nem elég aktívak. Meggyőződésem, hogy a gyerekek akkor igazán részesei a programoknak, akkor érzik magukénak, ha saját ötletüket saját szervezéssel tudják megvalósítani. Sokszor mi, pedagógusok rengeteg munkát fordítunk egy-egy program megszervezésébe, és mégsem olyan sikeres a gyerekek körében, mint reméltük. Feladatunk: -
A diákönkormányzatot segítő tanár folyamatosan működteti a DÖK gyűléseket.
-
Osztályfőnökök segítségével biztosítani, hogy a DÖK képviselői átadják az üléseken elhangzottakat az osztálynak (osztályfőnöki órákon).
-
A DÖK vezetőinek aktív bekapcsolása az iskolai programok szervezésébe (farsang, iskolai versenyek, stb.)
-
Gyermekprogramok önálló szervezésének segítése a tanulók saját ötletei alapján.
24
-
A DÖK aktívabb bevonása a tanulók fegyelemsértési ügyeibe, a „jóvátételek” megszervezésébe.
7.4. Intézménykultúra fejlesztése, hagyományőrzés Az intézményvezetés szerepe: Demokratikus vezetési stílussal, a hatáskörök és feladatkörök pontos tisztázásával, rendszeres intézményvezetőségi megbeszélések megtartásával jó munkahelyi légkör megteremtését és fenntartását lehet megvalósítani, mely alapja lehet a jó alkotó munkának. Fontosnak tartom, hogy minden kolléga érezze, a feladatok csak általa és vele oldhatók meg. A tantestületi és az alkalmazotti közösség szerepe Legfontosabb az emberi példamutatás. Bizonyára az összes dolgozó eddig is azon fáradozott, hogy példamutatásukkal, pozitív emberi hozzáállásukkal, következetes nevelési eljárások egységes alkalmazásával a nevelési-oktatási folyamat hatékony legyen. Ennek a jövőben is így kell lennie. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy: -
A kollégák és a vezetés között nyílt és folyamatos legyen az információáramlás.
-
Munkatársaimat ösztönözzem és támogassam szakmai és módszertani megújulásukban.
-
Tiszteletben tartsam önálló véleményüket, javaslataikat, javító szándékú kritikai észrevételeiket.
-
A vezetési funkciók közül az előkészítés, végrehajtás, ellenőrzés fázisában aktív együttműködésre ösztönözzem kollégáimat.
-
Egyenletes terhelésre kell törekedni a feladatok vállalása, kiosztása terén.
-
Az iskolában folyó törvényes és szakszerű munka, gazdaságos működés biztosítása.
Hagyományőrzés Az intézmény értékes hagyományrendszerének megőrzése fontos a közösségépítés szempontjából. A dolgozók és diákok érezzék: jó, hogy ebbe az intézménybe járnak. Ennek érdekében az adonyi iskola múltját fel kell tárni és minden érdeklődő számára megismerhetővé kell tenni. A régi diákok, akik ma szülők, nagyszülők, ha bejönnek az épületbe, fedezhessék fel lábuk hajdani nyomát. A régi tablókat le kell hozni a padlásról, méltó helyükre tenni, és illik megemlékezni azokról a régi adonyi pedagógusokról, akiknek része volt abban, hogy ilyen sok kiváló ember él városunkban. Hiszem, hogy az intézmény és a település jövőjét is a hagyományok ápolásával, a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Fontos, hogy a minőségi munkára törekedjünk, legyen az iskolai, vagy városi rendezvény. Értéket teremteni fontos, és felelősségteljes feladat, legyen méltán büszke a szülő gyermekére és az őt tanító pedagógusra, ha a helyszínen, vagy a városi tévében lát egy produkciót.
25
Megőrzendő hagyományok és javaslataim:
Bensőséges hangulatú, rangos tanévnyitó és tanévzáró Történelmi múltunk nevezetes eseményeire emlékezés (kegyelettel és büszkeséggel) Az iskola névadójának tiszteletére rendezett ünnepi hét hagyományának folytatása. Városi rendezvényeken való részvétel Tömegsportjellegű rendezvények Ötleteim a népi kultúra megismertetése céljából o
Mihály napi vásár.
o
Márton nap
o
Lucázás, Betlehemezés
o
Húsvéti kézműves
o
Helyi hagyományok kutatása (mesélő tárgyak, családtörténet)
Farsang Környezetvédelmi nap a Föld, vagy a Víz világnapján (esetleg projekt formában) Téma-napok évente egy, vagy két alkalommal. Köszöntsük az édesanyákat! KI MIT TUD? Hulladékgyűjtés Tanulmányi kirándulások, testvérkapcsolatok ápolása Szülői Munkaközösség rendezvényei
7.5. Pedagógus szerepváltás az oktatásban Az infokommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása Mai társadalmunkban a pedagógus szerepe nem pusztán a tudás átadása, hanem annak megszerzésében a legfőbb segítő. A segítség csak ahhoz a gyerekhez jut el, aki nyitott és együttműködő. Ahhoz, hogy a ma diákjai a holnap sikeres felnőttjei legyenek, fontos őket megtanítani az eszközök megfelelő használatára, az infokommunikációs technológiák alkalmazására. Ezen eszközök alkalmazása során meg kell találni a helyes arányokat, a gyerekekben pedig ki kell alakítani azt a képességet, mely alkalmassá teszi őket az információdömpingben való eligazodásra. Az alapozó szakaszban tanuljanak meg biztonságosan írni-olvasni, számolni, anyanyelvi kompetenciáik minél magasabb szintet érjenek el. Az informatikai tudás fejlesztése a jelenlegi felszereltség mellett biztosított, de 26
folyamatosan kell törekedni pályázati források felkutatására, hogy az eszközparkot modernizálni lehessen, az esélyegyenlőség pedig megkívánja, hogy interaktív táblák is segítsék az oktatási folyamatot. A tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az Internetet. Minden tantárgynál lehetőséget biztosít az egyéni tanulási utak bejárásához, az egyénhez szabott követelmények megvalósításához is. Nyitottnak kell lennünk az Internet adta lehetőségek minél szélesebb alkalmazása iránt, akár az iskolai honlapról, vagy Elearning-ről legyen szó. Nincs messze az idő, amikor mindennapjaink gyakorlatába belép a digitális napló
Hatékony iskolai digitális kommunikáció és adminisztráció
A számítógép és az egyéb korszerű eszközök lehetővé teszik, hogy a digitális kommunikációs csatornákat is használjuk a partnerekkel való kapcsolattartás során. (Tananyagok, feladatok kitűzése, otthoni munkák beküldése, stb.) Lényeges követelmény, hogy minden pedagógus és felső tagozatos gyermek biztonsággal kezelje a számítógépet. A digitálisan megjeleníthető információk sajnos csak kis mértékben jelennek meg az intézmény honlapján. A kor követelménye az, hogy napra kész információkat tegyünk közzé, „felöltöztessük” minél több rendszerezett információval.
7.6. Kiemelt nevelési-oktatási területek fejlesztése (Kulcskompetenciák) A XXI. század iskolája az infrastrutúra fejlesztése mellett új szemléletű pedagógiai megközelítést igényel. Napjainkban mind a hazai társadalom, mind az egyén számára rendkívül fontos a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Az iskolai nevelés-oktatás folyamatában is új szemlélet vert gyökeret, mely nem tekinti a tanulmányok befejezésével lezártnak a megszerzett ismereteket. A jövőben az életpálya bármely szakaszában szükségessé válhat annak módosítása, új készségek, kompetenciák elsajátítása. Ezért az oktatásban a hangsúly az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére helyeződik át. A kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást helyezi középpontba. Az OKM mérések eredményei egyre jobbak, mely tendencia a jövőben is megtartandó. Fel kell vállalni a szociális kompetenciák fejlesztését is. Pedagógiai kutatások igazolják, hogy az értelmi képességek fejlesztésében a kooperatív és kompetitív (versenyszerű) módszerek egyaránt eredményesek lehetnek. Az ismeretek és kompetenciák harmonikus egységét kell a gyermekek számára befogadható módon közvetíteni. Az SNI gyermekek érdekében a fejlesztési tervek készítése és végrehajtása már látható eredményeket hozott, ezt a munkát folytatni kell. A tehetséggondozás legalább annyira fontos, mint a felzárkóztatás. El kell ismerni a versenyeken elért szép eredményeket, melyek a gyermekek és pedagógusok együttes munkájának gyümölcse, sarkalljon minél több gyermeket igyekvő követésre.
27
7.7.
Minőségfenntartás
√ Helyi szinten alkalmazandó mérés-értékelési gyakorlat kialakítása, mérési eredmények értékelése, fejlesztési célok meghatározása. √ A nevelő-oktató munka minőségének megtartása, erősítése, √ A differenciált képességfejlesztés és felzárkóztatás megvalósítása a tanítási órákon és azokon kívül, √ Kooperatív munkamódszerek gyakoribb alkalmazása az oktatásban, √ Konfliktuskezelő módszerek alkalmazása a nevelésben, √ Minőségi célok folyamatos felülvizsgálata, módosítása a partneri kérdőívek visszajelzései alapján (pedagógus, diák, szülői minőség-visszajelző lapok) √ Esélyegyenlőségi program további működtetése
Az oktatás minőségi javításához hozzájárulhat: √ IKT eszközök aktív bevonása az oktatási folyamatba (digitális anyagok használata, SDT, Moodle) √ Tantestületi továbbképzések a digitális tananyagok használatához √ A délutáni lehetőségek szélesebb körű kihasználása a kooperatív tanulásra (Csoportok, tanulópárok, kompetenciafejlesztő feladatbank létrehozása). √ Intézményi mérések, azok kiértékelése folyamatosan.
7.8. Egészségnevelési program
Az iskolai környezeti nevelés fontos eleme és elengedhetetlen része az egészségnevelés. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban kialakuló szokásokat, életideálok, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Az óvoda, iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
28
Az egészséges életmód, életszemlélet, - magatartás szempontjából lényeges területek - az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell, hogy beépüljön. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő, rendszeres fizikai aktivitást igénylő személyiség kialakítása √ Az egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők ismertetése, és ezek elkerülési módjainak tudatosítása √ Az élményt nyújtó sportági tevékenységek megismertetése (turisztika, vízi sportok, téli sportok) √ A beteg, sérült, fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete √ Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága √ Az értékek ismerete √ Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe √ A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat √ A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben √ A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete √ A tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóválallás határai √ A szenvedélybetegségek elkerülése √ A tanulási környezet alakítása √ A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége √ Az egészséges táplálkozás √ A szenvedélybetegségekkel való foglalkozás √ Szexuális felvilágosítás, családtervezés, AIDS-prevenció √ Elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat √ Testi higiénia √ Környezeti ártalmak √ Személyes biztonság √ Testedzés, mozgás, sport
Az egészségneveléssel összefüggő pedagógus magatartás összetevői: √ Rendszeres szellőztetés
29
√ Tájékozottság a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról √ Az osztályterem berendezésének egészségügyi szempontok szerinti rendezése √ Gondoskodás napi munkarend, órarend kialakításánál a mozgásigény kielégítéséről.
Az egészségnevelés megvalósulásának területei: √ Tanórai foglalkozások o
Szaktárgyi órák csatlakozási pontjainak feldolgozása
o
Osztályfőnöki órák
√ Tanórán kívüli foglalkozások o
A napirendet áthatja az egyes tevékenységi formák által (terítés, étkezés módja, higiénés szokások, stb.)
o
Napközis foglalkozások
o
Délutáni szabadidős foglalkozások
o
Sportprogramok, szakkörök,
o
Iskolai egészségnap
o
Kirándulások, erdei iskolák.
√ Tájékoztató fórumok o
Szülői értekezlet, tájékoztató előadás
o
Szakmai tanácskozások, tréningek
Környezeti nevelés Az esztétikus, tiszta környezet magában hordozza az egészség illatát. Az iskola környezete, programja egyaránt az egészség érzését és igényét hivatott közvetíteni. A jó közérzet nyitott, barátságos nyugodt közösséget teremt. Hagyományos tanórai szervezésben √ A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. √ Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is közük van. Formák: √ Terepmunka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek √ megfigyelések, kísérletek stb.
30
√ Közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés a partnerekkel √ Akciók: Rajzok, plakátok, faliújságok, szórólapok készítése, video- és filmbemutatók, √ pályázatok, projektek, moduloktatás erdei iskolában, fogalmazások √ Mérések, környezeti adatok gyűjtése √ Médiafigyelés, könyvismertetés √ Önálló forráskutatás √ Kiselőadások, házi dolgozatok készítése √ A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása. √ közvetlen környezet értékeinek megőrzése, gyarapítása. √ Meteorológiai megfigyelések Nem hagyományos tanórai keretben √ Környezetvédelmi szakkör működtetése √ Környezetvédelmi akciók szervezése √ Tanulmányi kirándulások, túrák √ Múzeum, állatkert-látogatások √ Fásítási, kertgondozási feladatok, iskolaszépítés √ Szelektív hulladékgyűjtés, két nagy papírgyűjtés, elemgyűjtés √ A városi civil szervezetekkel való együttműködés, programjaikban való részvétel. √ Versenyeken való részvétel √ Faluszépítés, temetőgondozás √ Ünnepek, jeles napok megünneplése √ Természetismereti, természetvédelmi vetélkedő szervezése √ Föld napja
7.9. Az iskola menedzselése Az intézmény vezetője számára folyamatos feladat az iskola menedzselése. Legfontosabb elemeinek a következőket tekintem: o
A partnerekkel való folyamatos kapcsolattartás
31
o
Információk hozzáférési lehetőségeinek széleskörű biztosítása
o
További pályázati lehetőségek bevonása a nevelés-oktatás folyamatába
o
Új kapcsolatok feltérképezése, kiépítése
o
Közösségi tevékenységformák összekapcsolása
o
Termek bérbeadása azzal, hogy a bérlő tevékenysége ne amortizálja le a helyiséget.
8. ZÁRSZÓ, ÖSSZEFOGLALÓ GONDOLATOK
Folytatni szeretném azt az utat, amit igazgató elődeim megalapoztak, a később érkezők pedig folytattak, a kor igényeihez alkalmazkodva. Megbízásom esetén minden döntés előtt a szülőkkel, pedagógusközösséggel és a fenntartóval való egyeztetést kezdeményezek. A partnereket először a következő témákban szeretném megszólítani25: Két tanítási nyelvű oktatás fenntartása vagy tagozati formára való áttérés? Nemzetiségi oktatás bevezetésének lehetősége. Pályázati lehetőségek jobb kihasználása. Rendezvények színvonalának, rangjának emelése. Az iskolaudvar rendezése, hely kellemes és hasznos kialakításának lehetőségei. A partnerekben felmerülő további ötletek. A társadalmi elvárások, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a Nemzeti Alaptanterv, a sorra megjelenő rendeletek érzékelhetővé teszik, hogy nincs vége a változásoknak. Feladatunk, hogy a pedagógia eddig működő folyamatait, módszereit megőrizve újuljunk meg. Az infrastruktúra összeállt, a szakmai munka színvonalas. Egy külső pályázóban lehet, hogy van, aki a „betolakodó idegent” látja, más féltő, óvó kezeit tartja fel távolságtartóan. A kíváncsi tekintetek inkább csak udvariasan érdeklődőek. Ez nem harc, hiszen mindannyian a gyermeknevelést, oktatást tartjuk életünk legfontosabb tevékenységének, ehhez értünk. A külső pályázó helyzete nehéz, de nem reménytelen.
25
A sorrend nem releváns.
32
