!HU000003763T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 003 763
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA B21D 5/04
(21) Magyar ügyszám: E 07 001524 (22) A bejelentés napja: 2007. 01. 24. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20070001524 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1810761 A1 2007. 07. 25. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1810761 B1 2008. 05. 07.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 200510003500 2006. 01. 24. DE (72) (73) Feltaláló és szabadalmas: Beger, Ralf, 82054 Altkirchen/Sauerlach (DE)
(74) Képviselõ: Kovács Gábor, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
(54)
(2006.01)
Lemezhajlító berendezés
(57) Kivonat
HU 003 763 T2
A találmány tárgya lemezhajlító berendezés egy alsó pofával (2), egy ehhez képest Z irányban állítható, R sugárral kiképzett hajlítóéllel (3.1) ellátott felsõ pofával (3) és egy hajlítópofával (4), amely az alsó pofának a hajlítóél (3.1) felé forduló szélével legalább nagyjából egybeesõ, X irányban futó elfordulási tengely (A) körül egy hajtószerkezettel elfordítható. A berendezés külö-
nösen kisebb lemezalkatrészek javított pontossággal történõ elmenti hajlítására alkalmas, ha az alsó pofa (2) a hajlítópofával (4) együtt az alsó pofa (2) által meghatározott lemezfelfekvési síkban a felsõ pofa (3) hajlítóéléhez (3.1) képest merõlegesen, Y irányban egy beállítható m mértékkel elmozdítható.
2. ábra A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 5 lap ábra) Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 003 763 T2
A találmány tárgya lemezhajlító berendezés, amelynek egy alsó pofája, egy ehhez képest Z irányban beállítható felsõ pofája – amelynek R sugárral kiképzett hajlítóéle van – és egy hajlítópofával, amely az alsó pofának a hajlító él felé forduló szélével legalább nagyjából egybeesõ és X irányban futó tengely körül egy hajtószerkezet segítségével elfordítható. Az elõbbiekben megadott fajtájú élhajlító vagy lemezhajlító gépek számos kiviteli alakban ismeretesek, amint azt például az EP–A–0 242 309 mutatja. Ezek túlnyomó részben hidraulikusan mûködtetett nagy szerszámgépek akár több méter munkaszélességgel, és amelyek lényeges felállítási helyet igényelnek, mûködtetésük hidraulikus, nagy az elektromos rácsatlakozási teljesítményük és több tonnát nyomnak. Az ilyen nagy berendezéseknek azonban az igen sokszor használt kis lemezalkatrészek hajlításához azonban nagyon gazdaságtalan, mivel azok méretei általában és szokásosan akár a milliméteres tartomány alatt is lehetnek. A hajlításhoz túlnyomórészt a felsõ pofát a lemez vastagságával megegyezõ mértékben felsõ munkahelyzetbe mozgatják, majd ezután a lemez behelyezéséhez még tovább felemelik, majd a lemez megszorításához az alsó pofa irányába a munkahelyzetbe lesüllyesztik. A hajlítópofa, pontosabban véve annak a hajlítást végzõ felületét az alsó pofa irányában – amelyre a lemez felfekszik – többnyire a lemezvastagságnak megfelelõen lefelé járatják, majd ezután az elõre megadott hajlítási szöggel elfordítják. Ez a szerkezeti kialakítási elv az ilyen berendezések alkalmazását csak nagy lemezalkatrészek hajlítására korlátozza, amelyeknél a hajlítási szög vonatkozásában nagy szórási tartomány engedhetõ meg. Egy további hátrány abban van, hogy az ilyen berendezések hidraulikus hajtószerkezetének a kisebb lemezalkatrészekhez kívánatos méretarányos lekicsinyítése nem engedhetõ meg minden további nélkül. A találmány révén megoldandó feladat abban áll, hogy a bevezetõben megadott fajtájú lemezhajlító berendezést úgy alakítsuk ki, hogy alkalmas legyen különösen kis lemezalkatrészek élének hajlításához vagy hajlításához, a hajlítás szögének vagy az úgynevezett hajlatnak javított pontosságával. A megadott fajtájú lemezhajlító berendezés esetében ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldottuk meg, hogy az alsó pofa a hajlítópofával együtt a lemeznek az alsó pofa által meghatározott felfekvési síkjában a felsõ pofa hajlító éléhez képest derékszögben egy Y irányban egy beállítható m mértékkel eltolható. Eközben a lemez felfekvési felületei – egyrészrõl az alsó pofán, másrészrõl a hajlítópofán – az elfordítás elõtti kiindulási helyzetben, ugyanabban a (vízszintes) síkban maradnak. A szerszám lényeges mozgásai közül az egyik egy függõleges sík helyett egy vízszintes síkban történik, mikor is a felsõ pofa munkahelyzete és ezáltal a hajlító élnek a helyzete egy alaplaphoz vagy a berendezés alapállványához képest helyben marad. A felsõ pofának az ebbõl következõ egyszerûbb szerkezeti kialakí-
5
10
15
20
25
2
tása révén a berendezés szerkezeti magassága lecsökkenthetõ, és ezáltal egy „álló” helyzet helyett egy „fekvõ” építésmód alakítható ki kompakt méretekkel, például egy munkaasztalon lévõ berendezés formájában alakítható ki a berendezés. Az alsó pofának és a hajlítópofának egy vízszintes síkban fekvõ Y irányban történõ eltolhatósága azt eredményezi, hogy a hajlítandó vagy élhajlítandó lemez vastagságától függõ állítás révén jobbak lesznek a hajlítási eredmények. Ez a szerkezeti kialakítás továbbá lehetõvé teszi, hogy a lemeznek a munkaszélesség mélységére merõleges felfekvési felülete nagy legyen, ami ugyancsak javára szolgál a végrehajtott hajlítás minõségének. Optimális munkaeredmények vagyis pontos és ismételhetõ hajlítás vagy görbület érhetõ el a találmány értelmében még kisebb lemezalkatrészek esetén is, ha az alsó pofának és a hajlítópofának a felsõ pofa hajlítóéléhez képesti eltolása esetében a hajlítópofa hajlítóélének a sugarát, a lemez vastagságát és a hajlítópofa elfordítási szögét figyelembe vesszük. A hajlítópofának ez az elfordítási szöge a lemezalkatrész visszarugózási szöge miatt ismert módon nagyobb, mint az elkészített alkatrész hajlítási szöge. A legjobb munkaeredmény akkor érhetõ el, ha az eltolás beállítható m mértékét a következõ kifejezés határozza meg: R+S m= –––––––– –R; tan (a/2)
30
35
40
45
50
55
60 2
amelyben m a hajlítópofa elfordítási tengelyének a hajlítóélhez képesti távolsága R a hajlítóél sugara S a lemezalkatrész vastagsága a a hajlítópofa elfordítási szöge Az alsó pofának és a hajlítópofának a hajlítóélhez képesti eltolhatósága különösen oly módon érhetõ el, hogy az alsó pofa és a hajlítópofa egy szánon van elrendezve, amely a felsõ pofához képest elmozdítható. A szán elõnyösen az Y irányt tartalmazó, a berendezés függõleges középsíkjához képest szimmetrikusan elrendezett szánhajtásokkal mozgatható el, amelyek mindegyike egy állítóanyával ellátott léptetõmotort és a szánra ható menetes orsót tartalmaz. A szánok hajtószerkezete a szimmetrikusan elrendezett léptetõmotorokkal és digitálisút-távadókkal összekapcsolva azzal az elõnnyel rendelkezik, hogy a szán döntéstõl mentesen és nagyon pontosan mozdítható el. Egy rendkívül kompakt és helytakarékos, különösen asztali készülékként megvalósítható kiviteli alakra – ami ezért néhány milliméter és például 100–200 mm közötti méretû, kis lemezalkatrészek kis költséggel való élhajlításához vagy hajlításához emiatt alkalmazható – az jellemzõ, hogy a hajlítópofa hajtószerkezete a hajlítópofa mindkét oldalán egy léptetõmotorból és egy utána kapcsolt hajtómûbõl áll. Ez eleget tesz a berendezés asztali élhajlító gépként való kialakíthatóságának, mivel egyrészt a mostanáig szokásosan, különösen a hajlítópofához alkalmazott hidraulikus hajtás lekicsinyítése határokba ütközik, másrészt a hajlítópofa mindkét oldali meghajtása mind a motorral elõállítandó nyoma-
1
HU 003 763 T2
ték, mind a hajlítópofának saját X irányába futó elfordulási tengelye körüli elcsavarodása megfelezõdik. Az utóbbinak az az elõnye, hogy az élhajlítás ugyanakkora szögpontossága mellett a hajlítópofát és annak ágyazásait kevésbé masszívra kell elkészíteni, mint ha a hajlítópofa motoros hajtása csak egy oldalon lenne kialakítva. Digitális szögtávadó alkalmazása révén ilyenkor biztosítható az, hogy mindkét léptetõ motor vezérlése egymással pontosan szinkronban legyen. A felsõ pofa elõnyösen egy felsõ pofakazettában cserélhetõen van elhelyezve, amely felsõ pofakazetta egy X irányban futó tengely körül elfordítható. A felsõ pofának a lemez beszorításához megvalósítandó, az alsó pofa irányába történõ állítása tehát a felsõ pofakazetta elfordítása útján valósul meg. Ilyenkor ez a jellemzõ is hozzájárul ahhoz, hogy a berendezésnek a munka szélességhez képesti szerkezeti magasságát kis értéken lehessen tartani. A lemeznek az alsó pofa és a felsõ pofa közé történõ beszorításához a felsõ pofakazettához mindkét oldalon egy villamos motorral és egy excenterrel állítható húzórúd kapcsolódik. A villamos motoroknak ebben az esetben is szimmetrikus elrendezése – mikor is a villamos motoroknak nem kell léptetõ motoroknak lenniük – értelemszerûen ugyanazon elõnyökkel jár, mint a hajlítópofa meghajtásával összefüggésben fent ismertetett elõnyök. Mindkét villamos motor helytakarékosan helyezhetõ el az alaplap és a munka vagy lemez felfektetési felület közötti síkban. A felsõ pofakazetta az alsó pofához képest különösen elõnyösen Y irányban párhuzamosan elcsúsztatva helyezhetõ el. Ez lehetõvé teszi olyan felsõ pofák alkalmazását, amelyeknek lapos, a hajlítóél irányában ék alakban összefutó lemez alakja van. A berendezés alacsony szerkezeti magasságával kapcsolatos elõny mellett ezáltal lehetõvé válik egy nagy, például több, mint 120° élhajlítási szög elérése is. A felsõ pofa és az alsó pofa között elõnyösen egy állítóanya és egy menetes orsó által állítható, cserélhetõ ütközõelem van elrendezve, ha a villamos motor léptetõmotorként van kialakítva, akkor a hajlítandó vagy élhajlítással megmunkálandó lemez szárhosszúsága a gép vezérlése útján pontosan beállítható. Beállíthatóságától eltekintve a felsõ pofa célszerûen egy alaplemezen vagy egy alapkereten van elrendezve. A berendezés alapvetõ felépítési elve abban van, hogy valamennyi hajtáshoz villamos motorokat, túlnyomórészt léptetõmotorokat használunk, és valamennyi hajtás a berendezésnek az Y irányt tartalmazó függõleges középsíkjához képest szimmetrikusan vannak elrendezve. A már említett mechanikai jellegû elõnyök mellett ezáltal még azt is elérjük, hogy a berendezés valamennyi mûködési paramétere és mûködési mozgása a gép vezérlése útján programozható, végrehajtható és felügyelhetõ. A rajzon a találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját szemléltettük. A rajzon az: 1. ábra az alsó pofa, a felsõ pofa és a hajlítópofa, valamint egy lemezrész részleti képe metszetben, az
5
10
15
20
25
30
35
40
2
1a. ábra az 1. ábra pontvonallal határolt körben levõ részlet nagyobb léptékben; a 2. ábra a teljes berendezés nézeti képe, a 3. ábra egy ugyanilyen nézet az egyik oldalpofa és az ehhez erõsített hajtórészek eltávolítása után, a 4. ábra a 2. ábra szerinti berendezés nézeti képe felülrõl, az 5. ábra a berendezés 3. ábrához hasonló nézeti képe felülrõl. Az 1. ábra egy 2 alsó pofa, egy erre egy 30 lemezalkatrész megszorítása érdekében lesüllyesztett 3 felsõ pofa és egy 4 hajlítópofa egyszerûsített oldalnézeti metszete, ahol a 4 hajlítópofa a 30 lemezalkatrésznek w szögfelezõvel rendelkezõ szöggel történõ elmenti hajlítását már végrehajtotta. Az 1a. ábra az élhajlítási tartományban mutatja a geometriai viszonyokat. A 30 lemezalkatrésznek S mérete vagy vastagsága van, és egy belsõ sugár körüli 3.1 hajlítási él mentén a szöggel él mentén meg van hajlítva, ahol a hajlítás belsõ sugara a 3 felsõ pofa 3.1 hajlítási élének R sugarával egyezik meg. Az alábbiakban levezetett összefüggés jobb szemléltetése érdekében az a szöget a 4 hajlítópofa nem ábrázolt kiindulási helyzetében a 2 alsó pofa és a 4 hajlítópofa egymáson fekvõ felületei közötti elfordulási szögként ábrázoltuk. Ez az a elfordulási szög nem cserélendõ össze a késõbbiekben hivatkozott élhajlítási szöggel, amely szokásosan kisebb, mint az a elfordulási szög, illetve nagyobb, mint annak b ellenszöge, mégpedig a 30 lemezalkatrész élben hajlított szárainak visszarugózási értékével. Az a elfordulási szög w szögfelezõje és ennek megfelelõen b ellenszögének szögfelezõje áthalad a R sugár görbületi középpontján, amely R sugár az élhajlítás tartományában a 30 lemezalkatrész belsõ sugara és egyúttal a 3.1 hajlítási él külsõ sugara. Ebbõl a következõk szerint határozható meg az az optimális m érték, amilyen távolságra helyezkedik el a 4 hajlítópofa A elfordulási tengelye a 3.1 hajlítási éltõl: R+S ––––– =tan (b/2); R+m
45
R+S –––––– =R+m; tan(b/2)
(1)
(2)
mivel b=180°–a, ezért b/2=90°–a/2; ezt behelyettesítve a (2) egyenletbe a következõ egyenlet adódik: 50
R+S m= ––––––––––––R; tan (90°–a/2)
(3)
a (3) egyenlet m mértékként megadja azt a távolságot, ahol a 4 hajlítópofa A elfordulási tengelyének el kell he55 lyezkednie a 3.1 hajlítási éltõl – ez függ a hajlítási sugártól, a lemez vastagságától, és az elfordulási szögtõl – annak érdekében, hogy a 4 hajlítópofának a 30 lemezalkatrész alsó felületére ráfekvõ felülete egészen az elfordulási mozgás végéig a 30 lemezalkatrész ezen 60 felületének síkjában feküdjön. Ezáltal optimálisak az él3
1
HU 003 763 T2
hajlítás feltételei és emiatt az élhajlítás elõírt szögének betartása szûk szórással érhetõ el. A 2. ábra egy ezen elv szerint kialakított asztali gépet mutat, amelynek egy alaplemeze 3.1 hajlítási éllel kialakított 3 felsõ pofája és 4 hajlítópofája van. Ezen az ábrán a 3 felsõ pofa és a 4 hajlítópofa eltakarja az alsó pofát. A 4 hajlítópofa 5a és 5b oldalsó pofák között A elfordítási tengely körül elfordítható, amely A elfordítási tengely egybeesik a 4 hajlítópofa 4.1 hajlító felületének a 3.1 hajlítási él felé irányuló szélével. Ehhez a 4 hajlítópofához (amely célszerûen cserélhetõ) mindkét oldalon 4.2a és 4.2b fordítókarok kapcsolódnak, amelyek az 5a és 5b oldalpofákban vannak ágyazva, valamint 6a és 6b hajtószerkezetek hajtóoldalával vannak összekötve, és a 6a, 6b hajtószerkezetekre 7a és 7b léptetõmotorok vannak karimával ráerõsítve. A 3. ábra a berendezést az 5b oldalpofa, a 6b hajtószerkezet és a 7b léptetõmotor eltávolítása után mutatja kiszerelt 3 felsõ pofával és egy ez alatt elrendezett, azonban ugyancsak kiszerelt 17 ütközõelemmel, annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a 2 alsó pofát és a 4.2a, 4.2b fordítókarokat. A 2 alsó pofa az 5a és 5b oldalpofákra van felerõsítve. Ezek egy felsõ 8 keresztrúddal együtt egy szánt képeznek, amely 9a és 9b sínekkel van megvezetve az 1 alaplemezen és ehhez képest 10a és 10b léptetõmotorok segítségével, valamint a 8 keresztrúdra ható menetes orsókkal, valamint 11a és 11b vezetõoszlopokkal Y irányban elmozdítható. Az egymással szinkronban vezérelt 10a és 10b léptetõmotorokkal a 2 alsó pofa és a 4 hajlítópofa a 3.1 hajlítóélhez képest a 2. ábrán a (3) egyenlet szerint megállapított m mértékkel – amely például a 0 helyzet és 10 mm között lehet – együttesen elmozdítható. A 2. ábrán a 3 felsõ pofa 12 kazettában cserélhetõen van elhelyezve. A 12 kazetta kétoldalt elrendezett ágyazócsapokkal – például a 2. és 3. ábrán a mindkét elhelyezkedõ, az 1 alaplemezhez szilárdan összeerõsített 13a és 13b ágyazótömbökben levõ 12b ágyazócsap – elfordíthatóan van ágyazva. A 12 felsõ pofakazetta elfordításához 12.1 felfogólemezén mindkét oldalon 12.1a és 12.1b tuskók vannak elrendezve, amelyekkel 14a és 14b húzórudak vannak mûködtetõkapcsolatban, és ezek másik, alsó vége excenter hajtással van összekapcsolva, amilyen a 3. ábrán a 15b elem. Az excenter hajtást villamos 16a és 16b hajtómotorok mûködtetik, annak érdekében, hogy az 1. ábrán látható 30 lemezalkatrész behelyezéséhez a 3 felsõ pofát a 2 alsó pofáról felemelje, majd a lemezalkatrész megszorításához újra ráhúzza a 2 alsó pofára. A 12 felsõ pofakazettának a 2. ábrán a 3.1 hajlítóélhez képesti jócskán hátrébb történõ elhelyezése következtében a cserélhetõ 3 felsõ pofa az ábrázolt lapos lemezbõl állhat, amely a 3.1 hajlítóél irányában ék alakban elkeskenyedik. Ezáltal a 4 hajlítópofa nagy elfordulási szöget, például több, mint 120° szöget tud elfordulni, mielõtt még a lemezalkatrész elhajlított szára összeütközne a 3 felsõ pofával. A lemezalkatrésznek a 2. ábrán látható 3 felsõ pofa és a 3. ábrán látható 2 alsó pofa közötti beszorítási mélységének pontos meghatározásához van elrendez-
2
ve a korábban említett 17 ütközõelem. A 17 ütközõelem egy 18 hordozón cserélhetõen van elrendezve, amely 18 hordozó egy 19 orsóval és egy állítóanyával ellátott 20 léptetõmotorral Y irányban beállítható. 5 A 20 léptetõmotornak 21 tartótömbje van, amely össze van csavarozva az 1 alaplemezzel, és egyúttal a 11a és 11b vezetõoszlopok számára csúszóhüvelyeket fogad be. Valamennyi motor egy nem ábrázolt vezérlésre 10 kapcsolódik, amely a berendezés mozgatható alkatrészének pillanatnyi állását önmagában ismert és ezért nem ábrázolt út¹ és szögtávadókkal érzékeli, s ezáltal a berendezést teljes mértékig programmal lehet vezérelni és üzemeltetni. A 4. és 5. ábrák csupán a jobb láthatóság kedvéért 15 ábrázolják más szemszögbõl az ismertetett berendezést, nevezetesen a 4. ábra ferdén felülrõl vett elölnézetet és az 5. ábra egy felülnézetet mutat. 20 SZABADALMI IGÉNYPONTOK
25
30
35
40
45
50
55
60 4
1. Lemezhajlító berendezés egy alsó pofával (2), egy ehhez képest Z irányban állítható, R sugárral kiképzett hajlítóéllel (3.1) ellátott felsõ pofával (3) és egy hajlítópofával (4), amely az alsó pofának a hajlítóél (3.1) felé forduló szélével legalább nagyjából egybeesõ, X irányban futó elfordulási tengely (A) körül egy hajtószerkezettel elfordítható, azzal jellemezve, hogy az alsó pofa (2) a hajlítópofával (4) együtt az alsó pofa (2) által meghatározott lemezfelfekvési síkban a felsõ pofa (3) hajlítóéléhez (3.1) képest merõlegesen, Y irányban egy beállítható m mértékkel elmozdítható. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az alsó pofa (2) és a hajlítópofa (4) egy szánon (5a, 5b, 8, 11a, 11b) van elrendezve, amely a felsõ pofához (3) képest elmozdítható. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a szán (5a, 5b, 8, 11a, 11b) a berendezésnek az Y irányt tartalmazó középsíkjához képest szimmetrikusan elrendezett szánhajtó szerkezettel elmozdítható, amelyek mindegyike állítóanyával ellátott léptetõmotort (10a, 10b) és a szánhoz kapcsolódó menetes orsót tartalmaz. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hajlítópofa (4) mindegyik oldalán egy-egy hajtószerkezet van, amely egy léptetõmotort (7a, 7b) és egy utánakapcsolt hajtószerkezetet (6a, 6b) tartalmaz. 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felsõ pofa (3) egy felsõ pofakazettában (12) cserélhetõen van elhelyezve, amely a lemezalkatrésznek (30) az alsó pofához (2) történõ megszorításához egy X irányban futó tengely körül elfordítható. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lemezalkatrésznek (30) a felsõ pofa (2) és az alsó pofa (3) közé történõ beszorításához a felsõ pofakazetta (12) mindegyik oldalához egy villamos mo-
1
HU 003 763 T2
torral (10a, 10b) és egy excenterrel (15b) elmozdítható húzórúd kapcsolódik. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felsõ pofakazetta (12) az alsó pofához (2) képest párhuzamosan, Y irányban elcsúsztatva van elhelyezve. 8. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a felsõ pofa (3) és az alsó pofa (2) között egy állítóanyával társított villamos motorral (20) és egy menetes orsóval (19) állítható és cserélhetõ ütközõelem (17) van elrendezve. 9. Az 1–8. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lemezalkatrész (30) megszorításához szükséges állíthatóságtól eltekintve a
5
2
felsõ pofa (3) az alaplapon helyhez kötötten van elrendezve. 10. Az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti lemezhajlító berendezés használata, azzal jellemezve, hogy az állíthatóság (m) mértékét a (R+S) m= –––––––– –R; tan(a/2)
10
5
egyenlet adja meg, amelyben m a hajlítópofa (4) elfordítási tengelyének (A) a hajlítóélhez (3.1) képesti távolsága R a hajlítóél (3.1) sugara S a lemezalkatrész (30) vastagsága a a hajlítópofa (4) elfordítási szöge.
HU 003 763 T2 Int. Cl.: B21D 5/04
6
HU 003 763 T2 Int. Cl.: B21D 5/04
7
HU 003 763 T2 Int. Cl.: B21D 5/04
8
HU 003 763 T2 Int. Cl.: B21D 5/04
9
HU 003 763 T2 Int. Cl.: B21D 5/04
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
