0210 Jelentés az Országos Szlovák Önkormányzat pénzügyi gazdasági tevékenységének vizsgálatáról
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása Mellékletek
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése alapján ellenőriztük az országos kisebbségi önkormányzatoknál az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek tv.) szabályozza az országos kisebbségi önkormányzatok létrehozásának rendjét, azok feladat- és hatásköreit. Az Állami Számvevőszék 1995. és 1997. évben témavizsgálat keretében ellenőrizte az országos kisebbségi önkormányzat pénzügyi, gazdasági tevékenységét. A vizsgálat az országos kisebbségi önkormányzatok 1999. és 2000. évi és 2001. első félévi gazdálkodására terjedt ki, egyes esetekben – a
székházjuttatási folyamat és egyszeri vagyonjuttatás hasznosulása – a korábbi vizsgálat óta eltelt teljes időszakot áttekintettük. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy – az országos kisebbségi önkormányzat működési feltételrendszere hogyan változott a vizsgált időszakban, – a gazdálkodás szervezettsége, szabályszerűsége mennyiben felel meg a jogszabályi követelményeknek és az önkormányzati működés sajátosságainak, – biztosított-e a gazdálkodás és a pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak betartása. I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. Az Önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. Az Önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok A magyarországi szlovák kisebbség létszámát tekintve az ország egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Az önkormányzat működésének tárgyi feltételei rendezettek, az állam által részükre ingyenes használatra juttatott székházat 1997. év második felében elfoglalták, saját erőforrásaikból bővítették, berendezték és felszerelték. Az egyszeri vagyonjuttatásként kapott 30 millió Ft-ot eredményesen hasznosították, a 2000. évi saját vagyon értéke (111 millió Ft) több mint két és félszerese az 1997. évinek (40 millió Ft). Az 1998. évi választásokat követően megalakult önkormányzat kialakította szervezeti és működési rendjét.
Az önkormányzat megfelelően – a jogszabályi és a helyi sajátosságokhoz igazodóan - alakította ki gazdálkodásának szervezeti rendszerét, biztosította működésének feltételeit. Az önkormányzat gazdálkodási tevékenységét részben saját hivatali szervezetével, részben külső szervezettel valósítja meg. A feldolgozást korszerűen, számítástechnikai eszközök használatával oldják meg. Az önkormányzat a jogszerű és szabályszerű gazdálkodási tevékenysége viteléhez az előírt szabályzatokkal rendelkezik. Az önkormányzat 2001. évtől teljes körűen megújította a gazdálkodást átfogó szabályzatait. Ezen szabályzatok terjedelmesek, a helyi gazdálkodási sajátosságokat nem tükrözik. Az önkormányzatnak külön szabályzata van a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjére. A szabályzatban a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési jogköröket szabályozták, a jogkörök gyakorlásával összefüggő összeférhetetlenség meghatározásával. A szabályzatból hiányzik annak meghatározása, hogy ki jogosult a kiadások teljesítése előtt a számlákba foglalt teljesítések igazolására. Az önkormányzat a használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági eseményekről kettős könyvvitelt vezet. Számlarendjükben szabályozták a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, szükségességét, azonban nem vezetik az összes elhatározott részletező nyilvántartást. Az önkormányzat egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, amely kötelezettségének eleget tett. Az önkormányzat a számviteli politikáról szóló szabályzatában előírta, hogy a beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást az elnök írja alá és a zárszámadással terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyásra. Ezen belső szabályzatban előírt kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat. Az önkormányzat közgyűlése – az SZMSZ előírásának megfelelően - a vizsgált években megtárgyalta és határozattal fogadta el az adott évre szóló, bevételei és kiadásai főösszegét tekintve egyensúlyos költségvetéseit A gazdasági eseményeket tartalmazó bizonylatok megfelelnek az alaki és tartalmi követelményeknek. A költségvetések végrehajtásakor a kötelezettségvállalások pénzügyi fedezete biztosított volt, az önkormányzat megőrizte pénzügyi egyensúlyát, illetőleg pénzvagyonát, pénzeszközeinek felhasználásakor takarékos és célszerű gazdálkodásra törekedett. Az önkormányzat vagyongazdálkodására külön szabályzatot nem készített, a hatályos SZMSZ tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, a használatára átadott, illetve a tulajdonában lévő vagyon védelméről gondoskodott. Az önkormányzat ellenőrzési tevékenysége szabályozott. A PEB ügyrendjének feladat- és hatásköre tartalmazza a konkrét ellenőrzési feladatokat. A tisztségviselők és az arra kijelölt munkatársak jogosítványaik gyakorlásakor
alkalmazzák a munkafolyamatba épített ellenőrzést, illetve a vezetői ellenőrzést. A PEB ellenőrzési tevékenysége, a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzések hatékonyak, ezek eredményeként jelen számvevői vizsgálat nem tárt fel súlyos, kirívó gazdálkodási hiányosságokat. Az önkormányzat munkája során figyelembe vette a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatait, s elkészítette a gazdálkodásához szükséges belső szabályzatokat, a gazdálkodás valamennyi dokumentuma magyar nyelvű. A vizsgálati jelentésben feltárt hiányosságok megszüntetése és a munka színvonalának javítása érdekében javasoljuk az önkormányzat elnökének, hogy 1. Dolgozzák át gazdálkodási szabályzataikat, hogy áttekinthetők legyenek, és tükrözzék a helyi sajátosságokat (Amennyiben szükségesnek tartják az egyes fogalom magyarázatokat, úgy azt mellékletként csatolják a szabályzathoz.), 2. Biztosítsa, hogy teljes körűen alkalmazzák és tartsák be a gazdálkodási szabályzataikban előírtakat.
II. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. Az Önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 4. Az Önkormányzat ellenőrzési rendszere 5. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása
1. a feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 1.1. Általános ismeretek a szlovák kisebbségről, az Országos Szlovák Önkormányzat kapcsolatrendszere Az Országos Szlovák Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nek. tv.) 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak értelmében 1995. áprilisában alakult meg. A magyarországi szlovák kisebbség egyike a korábban nemzetiségként, a Nek. tv. által honos nemzeti kisebbségnek elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbségnek.
A Magyar Köztársaság területén élő szlovákságra jellemző az erőteljes szórvány elhelyezkedés, a kettős identitás és az erős érzelmi kötődés Magyarországhoz, hazájukhoz. Létszámát tekintve az ország egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége. Az 1990. évi népszámlálási adatok szerint szlovák anyanyelvűnek vallotta magát 12 745, és szlovák nemzetiségűnek tartotta magát 10 459 személy. A népszámlálás adatai szerint Magyarországon 68 852-en beszélnek szlovákul. A 2001. évi népszámlálási adatok még nem ismertek. Az említett három kérdésen túl a kulturális kötődésre is irányult a rákérdezés, azonban mind a négy kérdés az úgynevezett szenzitív csoportba tartozott és a válaszadás nem volt kötelező. A magyarországi szlovákok szervezeteinek és a helyi kisebbségi önkormányza-toknak a becslése szerint ma Magyarország 11 megyéjében 100-110 ezer szlovák él. Életkörülményeik azonosan alakulnak az ország lakosságának életkörülményeivel. A Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal (továbbiakban: NEKH) 1997-ben kérdőíves felmérést végeztetett a magyarországi szlovákok helyzetére vonatkozóan. A feldolgozott válaszokból képet nyertek a magyarországi szlovák kisebbségi oktatásról, a kultúra és művelődés helyzetéről. A felmérés szerint szlovák oktató-nevelő munkát végeznek 129 intézményben (63 óvodában, 56 általános iskolában, 4 középiskolában és 6 felsőoktatási intézményben), a kultúrházak, kulturális intézmények száma 22, néprajzi gyűjtemények, tájházak, tánccsoportok, pávakörök, színjátszó csoportok, hagyományőrző szakkörök, szlovák nyelvű istentiszteletek stb. szolgálják a kulturális értékek megőrzését és továbbfejlesztését. Az önkormányzat céljai megvalósítása érdekében széles körű kapcsolatrendszert épített ki. Az önkormányzat határozott idejű együttműködési megállapodást kötött a Magyarországi Szlovákok Szövetségével (továbbiakban: Szövetség). A megállapodás tárgya többek között az együttműködés, közös rendezvények szervezése, kölcsönös tájékoztatással a két szervezet összehangolt működésének az elősegítése a kisebbségi jogok érvényesítése terén, az Önkormányzat székházában helyiséghasználat biztosítása a Szövetség részére, megoldás keresése a Békéscsabán működő Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete anyagi és jogi helyzetének rendezésére, a Szövetség segítségnyújtása a szlovák hetilap, a L’udové noviny és a Nas kalendár című kiadvány terjesztéséhez.
Az írásos együttműködési megállapodás 2000. január 20-ig szólt. Az önkormányzat továbbra is együttműködik a Szövetséggel. Az önkormányzat anyagi támogatásával – évente 2000 dollár – jelenik meg Romániában negyedévente az Alföldi Szlovák című folyóirat. A nemzetközi lap kiadására írásos megállapodást kötöttek, aláírók az önkormányzaton kívül a Magyarországi Szlovák Írók és Művészek Egyesülete, a Romániai Szlovákok és a Csehek Demokratikus Szövetsége. Jelenleg 75 szlovák helyi kisebbségi önkormányzatot tartanak nyilván, közülük 8 egyben települési szlovák önkormányzat (Dunaegyháza, Alsóregmec, Répáshuta, Erdőkürt, Felsőpetény, Lucfalva, Ősagárd, Pilisszántó). Az önkormányzat szoros kapcsolatot alakított ki valamennyi, a hazai kisebbségek sorsát alakító állami intézmény (Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Oktatási Minisztérium, Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, NEKH) illetékeseivel.
1.2. A szervezeti és működési rend alakulása Az 1998. évi önkormányzati választásokat követően az önkormányzat 1999. február 18-ai közgyűlésén megválasztotta tisztségviselőit, az elnököt és az alelnököt, a bizottságok elnökeit és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: PEB) tagjait, továbbá meghatározta az elnökség létszámát. A közgyűlés március 25-ei ülésén módosították és elfogadták az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ), megválasztották az 5 regionális tanácsnokot, a Vállalkozói-, a Nevelési - Oktatási- és a Kulturális Bizottság tagjait. Az önkormányzat 53 képviselőjéből 6 fő települési önkormányzat polgármestere, 2 fő települési önkormányzat képviselője, 1 fő települési önkormányzat képviselője és a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, valamint 1 fő a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, tehát mindössze 10 főnek (19 %) van önkormányzati működéssel kapcsolatos ismerete, gyakorlata. Az SZMSZ főbb fejezeteiben szabályozták: az önkormányzat feladat- és hatásköreinek a meghatározását, szervezetének (közgyűlés, elnökség, bizottságok, hivatal) kialakítását, tisztségviselőinek (elnök, alelnök, regionális tanácsnokok, bizottsági elnökök) a meghatározását, főbb feladataikat, működési rendjüket, a képviselők jogait és kötelességeit, a felelősségi és összeférhetetlenségi szabályokat, az önkormányzat gazdálkodását, vagyonát, költségvetését érintő rendelkezéseket.
Az SZMSZ nem tartalmaz teljes körű szabályozást, főbb hiányosságai a következők: A feladat- és hatáskörök szabályozásakor elmaradt az önkormányzat törzsvagyonának és vagyonleltárának elkészítésére vonatkozó döntési jogosultság meghatározása. Az önkormányzat az átruházott hatáskörök jegyzékével nem rendelkezik, azt még nem készítették el. Az önkormányzati feladatok meghatározása általános, a konkrét tevékenységeket nem nevesíti. A költségvetés, a zárszámadás és a vagyonleltár megállapítása a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozik, azonban azok elkészítéséhez a részletes szabályokat (szerkezeti felépítés, elkészítési határidő) nem határozták meg.
1.3. A költségvetés, zárszámadás, vagyonleltár megállapításának szabályozottsága Az önkormányzat SZMSZ-ének VII. fejezete tartalmaz rendelkezéseket a költségvetésre, annak módosításaira és a zárszámadásra vonatkozóan.
1.4. A működés szervezeti feltételrendszere Az önkormányzat közgyűlése feladatai ellátása érdekében 4 bizottságot hozott létre (a megelőző ciklusban 6 bizottságot működtettek). A bizottságok feladat- és hatáskörét, működési rendjét szabályozták, a közgyűlés 38/1999. (04. 29.) számú határozata értelmében azokat az 1999. évre szóló munkatervekkel együtt az elnökség hagyta jóvá. A bizottságok előkészítési, véleményezési és javaslattételi jogosítványokkal rendelkeznek. A közgyűlés az elnök, az alelnök és a bizottságok, regionális tanácsnokok feladatainak, döntéseinek előkészítésével és végrehajtásával összefüggő adminisztratív, szakmai feladatok, illetve az önkormányzat pénzügyi – gazdasági feladatainak részbeni ellátására hivatalt működtet. A hivatal munkáját az elnök felügyelete mellett az alelnök irányítja. A hivatal alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. Az alelnök választott tisztsége mellett ellátja a hivatalvezetői feladatokat is. A hivatalban, mint az önkormányzat munkaszervezetében 3 fő szakreferenst, 1 fő titkárnőt, 1 fő pénztárost, 1 fő gépkocsivezetőt és 1 fő takarítónőt alkalmaznak. (Az első önkormányzati ciklusban 9 fő volt az alkalmazottak száma. Jelenleg nem alkalmaznak külön hivatalvezetőt és könyvelőt.) Az önkormányzatnak két határozatlan idejű megbízási szerződése van, egyrészt a könyvvezetési és beszámoló készítési feladatok ellátására, másrészt jogi tevékenységre, szaktanácsadásra. Az önkormányzat tevékenysége 2001-ben bővült.
A 13/2001. (V. 9.) számú közgyűlési határozat értelmében a Szövetségtől az önkormányzat átvette fenntartásra, működtetésre a békéscsabai székhelyű Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetét. A Szövetség szűkös pénzügyi helyzete következtében nem tudta a Kutatóintézet további működtetését, fenntartását vállalni. A Kutatóintézet fennmaradása érdekében döntött az önkormányzat az átvételről. Az önkormányzat e tevékenység viteléhez nem alapított önálló, jogi személyiséggel bíró intézményt, a Kutatóintézetet, mint jogi személyiség nélküli intézményt működteti. A L’udové noviny hetilap kiadásához az önkormányzat közgyűlése határozott időre főszerkesztőt nevez ki. (A Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft-vel kötött kiadói szerződés értelmében a lap kiadása, nyomása, nyomdai kivitelezése Kiadó feladata, azonban a lap szellemi tartalmát az önkormányzat a lap főszerkesztőjén keresztül szabadon határozza meg.) Az önkormányzatnak költségvetési intézménye nincs, költségvetési intézmény működtetéséről, fenntartásáról nem döntött.
2. az önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége 2.1. A működés tárgyi feltételeinek alakulása Az országos kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével összefüggő feladatokról a Kormány 2387/1995. (XII. 12.) számú határozata rendelkezett, amely szerint az önkormányzat ingyenes használatába kell adni a Budapest XI. Fadrusz u. 11/a. szám alatti, 298 négyzetméter alapterületű, 54 millió Ft becsértékű ingatlant. Az önkormányzat működésének tárgyi feltételrendszere az előző számvevőszéki vizsgálat óta eltelt időszakban megoldódott. A felújított és az önkormányzat saját forrásaiból bővített székházat 1997. második felében foglalták el. A székház bővítésére (tetőtérben 5 vendégszoba) 4304 ezer Ft-ot fordítottak, berendezésre, felszerelésre 1153 ezer Ft-ot költöttek. A működés megkezdését segítette a Szlovák Köztársaság ajándéka (5 db számítógép, 1 db nyomtató, 1 db TV, 1 db videó, bőr ülőgarnitúra, 3 db kisszekrény, 2-2 db vitrines- és polcos szekrény, 1 db dohányzó asztal és 1 db bőr irodai szék). A székház berendezéséhez, az irodák felszereléséhez az Önkormányzat 11 millió Ft támogatást igényelt a
NEKH-től, azonban ilyen címen anyagi segítséget nem kaptak. Az önkormányzat 2000. évben belső átalakítást végeztetett a székházban 1522 ezer Ft összegben, berendezésekre, irodai felszerelésekre, informatikai eszközök fejlesztésére 3336 ezer Ft-ot fordítottak. Az önkormányzat székházában rendezett, szép környezetet alakítottak ki a feladatok ellátásához.
2.2. Az egyszeri vagyonjuttatásként kapott részvények hasznosítása Az önkormányzat a működési költségeinek a biztosítására a Nek. tv. 63. § (4) bekezdésében egyszeri vagyonjuttatásként meghatározott 30 millió Ft-hoz az Ápv. Rt-vel 1996. december 27-én aláírt megállapodással 17.626 ezer Ft névértékű MOL részvény formájában jutott hozzá. A kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásainak egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 2. §-ának (3) bekezdése értelmében az országos kisebbségi önkormányzatok a részükre juttatott vagyon hozadékából (és egyéb bevételeikből) fedezik működésük költségeit. E rendelkezésre is figyelemmel lényeges az egyszeri vagyonjuttatás hasznosítása. A részvényeket letétbe helyezték a CODEX Értéktár és Értékpapír Rtnél, majd 1997. novemberében a letéti kezelésre a LaSalle Értékpapír forgalmazó Rt-vel (továbbiakban: LaSalle Rt.) kötöttek szerződést. Az önkormányzat 1998. év tavaszán a részvények felére bizományosi értékesítési szerződést kötött a LaSalle Rt-vel. Megbízott a részvényeket - az elszámolás szerint - 575,5 %-os árfolyamon, 50.718.815 Ft-ért értékesítette, amelyből a megbízó önkormányzatot 50.313.065 Ft illette meg. A részvénycsomag megmaradt részét továbbra is a LaSalle Rt. kezelte. Az önkormányzat a részvényértékesítési bevételéből 15 millió Ft-ot kölcsön adott egy gazdasági társaságnak kamatozó kölcsönszerződéssel, a gazdasági társaságnak, mint adósnak a biztosíték nyújtása mellett. (Biztosíték: ingatlanra bejegyzett jelzálogjog és elidegenítési- és terhelési tilalom.) Az 1998. márciusában aláírt szerződést 18 hónapra kötötték, 22 % kamat és félévenkénti kamatutalás mellett. A kölcsönszerződést 1999 – 2000. években meghosszabbították 1 – 1 évre, 20 %, illetve 17,5 % kamat és havonkénti kamatutalás mellett. A közgyűlés az önkormányzati bevétel ilyen formájú hasznosításával egyetértett a 30/1998.(07. 29.), a. 27/1999.(04. 29.) és a 18/2000.(05. 25.) számú határozataiban. Az önkormányzat 1998. második felében kérte részvényeinek transzferálását egy másik Rt-hez, azonban erre érdemi választ nem kaptak. Ezt követően értesültek arról, hogy a LaSalle Rt. kereskedési jogát az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet felfüggesztette. Az önkormányzat bűncselekmény alapos gyanúja miatt feljelentést tett, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz keresetet nyújtott be részvényeinek
maradéktalan visszaszolgáltatása, illetve amennyiben azok nincsenek meg a Ptk. 339. §-ában meghatározott kártérítés megfizetésére a LaSalle Rt. ellen. A Fővárosi Bíróság 1999. júniusában kihirdetett ítéletében 44.893.422 Ft 15 napon belüli megfizetésére kötelezte a LaSalle Rt-t. Az ítélet jogerőre emelkedett, azonban a LaSalle Rt. nem tudta a fizetési kötelezettségét 15 napon belül teljesíteni. Az önkormányzat 2000. év márciusában kapta meg a megítélt összeget a LaSalle Rt-től azt követően, hogy a felügyeleti biztossal egyezséget kötöttek a főkövetelés (44.893.422 Ft) rendezésére. Az önkormányzat az egyez-séggel lemondott a késedelmes kiegyenlítés utáni – az esedékességtől számított évi 20 % - kamat megfizetésére irányuló követeléséről. Az önkormányzat a közgyűlés 31/2001. (V. 09.) számú határozata alapján 70 millió Ft-ot (a döntésig diszkont kincstárjegyekbe fektetett vagyonát) egyedi balesetbiztosítással egybekötött Aranyforint 2000 elnevezésű kötvénybe fektette. A kötvény lejárata: 2004. 06. 01. (Az egyedi balesetbiztosítás - biztosított az elnök és az alelnök - lejárata 2003. év.) Az önkormányzat MOL részvényei után 1998. év nyarán 705 040 Ft osztalékbevételhez jutott.
2.3. A gazdálkodási tevékenység személyi és tárgyi feltételei Az önkormányzat gazdálkodási tevékenységét részben saját hivatali szervezetével, részben külső szervezettel valósítja meg. A hivatalban 1 fő pénztárost foglalkoztatnak, aki a banki utalásokat is bonyolítja. A banki utalási rendelkezések korszerűek, ugyanis az önkormányzat elektronikus kapcsolatban áll a választott bankjával. A könyvvezetési és beszámoló készítési feladatokat 1999. évtől kezdődően egy Betéti társaság (továbbiakban: Bt.) látja el, de az önkormányzat székházában biztosított külön irodahelyiségben. A Bt. szolgáltatását számítógép, könyvelő- és bérszámfejtő program használatával teljesíti.
2.4. A gazdálkodási folyamatok szabályozottsága Az önkormányzat a jogszerű és szabályszerű gazdálkodási tevékenysége viteléhez az előírt szabályzatokkal rendelkezik (számviteli politika, számlarend (számlatükörrel), pénz- és értékkezelési szabályzat, eszközök és források értékelési szabályzata, leltározási, leltárkészítési szabályzat, feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése, kötelezettségvállalási és utalványozási rend, bizonylati album). Az Állami Számvevőszék 1997. évi ellenőrzési megállapításai, javaslatai alapján az önkormányzat 1997. szeptemberében elkészítette a gazdálkodás folyamatait érintő szabályzatokat, amelyeket a közgyűlése 10/1998. (02. 26.) számú határozatával jóvá is hagyott. E szabályzatok áttekinthetőek, az önkormányzat gazdálkodási sajátosságait tükrözik és
a helyi szabályozást az akkor hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban végezték el. Az önkormányzat 2001. évtől teljes körűen megújította a gazdálkodást átfogó szabályzatait a 2001. január 1-jétől hatályba léptetett új számviteli törvény – a 2000. évi C. törvény – rendelkezéseire is figyelemmel. Ezen szabályzatok terjedelmesek, oktatási célú magyarázatokat tartalmaznak, a helyi gazdálkodási sajátosságokat nem tükrözik. A Pénz- és értékkezelési szabályzattal kapcsolatos konkrét észrevételek: kétszeres, egymásnak ellentmondó szabályozást tartalmaz a pénztár záró állományára vonatkozóan (a 4. oldalon 1 millió Ftot, a 10. oldalon 500 ezer Ft-ot), nem tartalmazza az utólagos elszámolásra kiadható összeghatárt.
2.5. A gazdálkodási jogkörök szabályozottsága Az önkormányzatnak külön szabályzata van a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjére, amelyet 1999. április 1-jén léptettek hatályba. (Megelőzőt 1997. évben készítették.) A szabályzatban a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési jogköröket szabályozták, a jogkörök gyakorlásával összefüggő összeférhetetlenség meghatározásával. A szabályozástól a gazdálkodás gyakorlata részben eltér. Az érvényesítési jogkört nem gyakorolják (érvényesítési záradék nincs a bizonylatokon, az érvényesítésért felelős személy kijelölése is elmaradt). A szabályzat szerinti ellenjegyzési jogkört szintén nem gyakorolják, a szerződéses kötelezettségvállalásokon, illetőleg a kiadások teljesítéséhez alapul szolgáló bizonylatokon mindig csak egy, utalványozási jogosultsággal rendelkező személy aláírása szerepel. A szabályzatból hiányzik, hogy ki jogosult a kiadások teljesítése előtt a számlában foglaltak teljesítésének az igazolására.
2.6. Vállalkozási tevékenység Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytatott és nem folytat.
3. a beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása 3.1. A könyvvezetési kötelezettség Az önkormányzat a használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági eseményekről
kettős könyvvitelt vezet. Könyvvezetési kötelezettségének meghatározásakor figyelembe vette a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 8/1996. (I. 24.) Korm. rendelet, illetve a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásait. Számlarendjükben szabályozták a főkönyvi és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, szükségességét, azonban nem vezetik az összes elhatározott részletező nyilvántartást (például szállítói kötelezettségekről).
3.2. Az éves költségvetések Az önkormányzat közgyűlése – az SZMSZ előírásának megfelelően - a vizsgált években megtárgyalta és határozattal fogadta el az adott évre szóló, bevételei és kiadásai főösszegét tekintve egyensúlyos költségvetéseit. A költségvetések főösszeg szerinti alakulása:
Év
Közgyűlési határozat száma
Költségvetési főösszeg
Adatok ezer Ft-ban Index (Előző év 100 %)
1999.
33/1999. (04. 29.)
108 282
100,0
2000.
8/2000. (02. 23.)
116 183
107,3
2001.
15/2001. (03. 07.)
179 830
154,8 A költségvetési tervezeteket az elnök részletes írásos előterjesztésben nyújtotta be a közgyűlés részére. A PEB a költségvetési előterjesztéseket megtárgyalta, véleményéről, javaslatáról – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - szóban tájékoztatta a közgyűlést.
A költségvetések prezentációjára belső szabályzatot nem készítettek, azonban a kialakított szerkezeti rend átgondolt, az egyes évek közötti összehasonlítást biztosítja. A költségvetések a bevételeket és kiadásokat főbb jogcímek szerinti csoportosításban mutatják be, a kiadásokat további részletes adatokkal alátámasztva. Az éves költségvetések bevételeinek tervezésekor a folyó évben várható és összegszerűségében is ismert forrásokat vették számba, továbbá az előző év/évek pénzkészletét és pénzügyi befektetéseit. A kiadások tervezésekor a folyó évi kiadási tételeken túl (részleteiben tartalmazza a 2. számú melléklet) tartalék előirányzatot terveztek, amely tartalmazta a folyó bevételek konkrét kiadással le nem kötött részét és a korábbi évek felhalmozott pénzvagyonát. Az 1999 – 2000. évekre szóló költségvetési határozatban a közgyűlés felhatalmazta az elnököt a költségvetésben elfogadott feladatok
végrehajtására, továbbá 1 millió Ft-ig terjedő előirányzat átcsoportosítási hatáskörrel ruházta fel az elnököt utólagos elszámolási kötelezettség mellett. A 2001. évre szóló költségvetési határozat előzőeket nem tartalmazza.
3.3. A költségvetések végrehajtása Az önkormányzat bevételeinek alakulását mutatja be az 1. számú melléklet. Az összbevételeken belül meghatározó jelentőségű a központi támogatás részaránya, 1999-ben 70 %, 2000-ben 53 % volt. A kötelezettségvállalások pénzügyi fedezete biztosított volt, az önkormányzat megőrizte pénzügyi egyensúlyát, illetőleg pénzvagyonát, pénzeszközeinek felhasználásakor takarékos és célszerű gazdálkodásra törekedtek.
3.4. A gazdasági események bizonylati alátámasztottsága A gazdasági eseményeket magukba foglaló bizonylatok megfelelőségének, a velük szemben támasztott alaki és tartalmi követelményeknek, továbbá a kiadások teljesítésének és dokumentálásának, valamint a pénzgazdálkodással kapcsolatos központi és helyi előírásoknak a vizsgálatát véletlenszerű mintavétellel végeztem. Ellenőrzésre választottam 1999 – 2000. évekre a február és december, 2001 évre a január – február hónapok pénztári és banki bizonylatait. A megvizsgált bizonylatok alapján általános megállapításaim a következők: A készpénzes – döntően árubeszerzéseikhez és gépjármű üzemeltetéssel kapcsolatos kiadásaikhoz – nem alkalmazzák az elszámolási kötelezettséggel kiadható előleg módszerét. Ezzel elmarad a kiadás céljának előzetes engedélyezése, illetve külső forrásból, személyes pénzeszközeikből valósítanak meg önkormányzati kiadást. A kiadások utalványozásának gyakorlata eltér a belső szabályzatukban foglaltaktól. A gazdasági események lekönyveléséhez a főkönyvi számlakijelölést (kontírozást) csak 2001. évtől rögzítik a bizonylatokon. A szállítói számlákba foglalt teljesítések szakmai igazolása (nyújtott szolgáltatás elvégzésének igazolása, vásárolt eszköz átvétele és indokolt esetben nyilvántartásba vétele) rendre elmaradt a bizonylatokon, általában a kifizetés engedélyezéséről rendelkezett az utalványozó. Szabálytalan az a gyakorlat, hogy a néhány (1999-2000. években három) esetben elszámolásra kiadott előleggel nem számoltak el a Pénz- és értékkezelési szabályzatukban meghatározott l hónapon belül (az előleg felvételének engedélyezésekor az elszámolás szabályzattól eltérő határidejét nem határozta meg az engedélyező).
3.5. A vagyongazdálkodás szabályozottsága, vagyonvédelem
Az önkormányzat a vagyongazdálkodására külön szabályzatot nem készített, a hatályos SZMSZ tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. Az SZMSZ szerint: A közgyűlés át nem ruházható hatásköre “az önkormányzati vagyon feletti rendelkezésre vonatkozó döntés”, a vagyonleltár megállapítása. “Az önkormányzat tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.” Az önkormányzat gondoskodott a vagyonának védelméről. A székház épületére és a gépjármű vagyonára biztosítási szerződése van, továbbá az épület riasztóberendezéssel felszerelt.
3.6. Éves beszámolási kötelezettség Az önkormányzat a 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésének b) pontja alapján egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett, amely kötelezettségének eleget tett. Az önkormányzat vagyona 1999-ben kis mértékben csökkent, amelynek oka a tárgyi eszközök értékének és a követelés állománynak a csökkenése. (Mindkét eszközértékben a könyveléssel megbízott Bt. – nyilvántartási hibák miatt - könyvelési helyesbítéseket végzett.) Az önkormányzat a számviteli politikáról szóló szabályzatában előírta, hogy “A beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást az elnök írja alá és a zárszámadással együtt jóváhagyásra terjeszti a közgyűlés elé.” Ezen belső szabályzatban előírt kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat.
3.7. Az éves zárszámadások Az önkormányzat közgyűlése – az SZMSZ előírásának megfelelően - a vizsgált években megtárgyalta és határozattal fogadta el az adott évre szólóan a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásokat. A zárszámadások főösszeg szerinti alakulása:
A zárszámadási tervezeteket az elnök részletes írásos előterjesztésben nyújtotta be a közgyűlés részére. A PEB a zárszámadási előterjesztéseket megtárgyalta, véleményéről, javaslatáról – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint - szóban tájékoztatta a közgyűlést. A zárszámadásokat a költségvetésekkel azonos szerkezeti formában készítették el a tervezett és tényleges adatok bemutatásával. Az önkormányzat egyszerűsített éves beszámolójának eredménykimutatása szerinti adatok és a zárszámadásban bemutatott adatok összehasonlítása mutatja, hogy azok nem egyeznek meg. Az eltérés azon alapul, hogy a költségvetés bevételeinek számbavételekor a folyó évi bevételeket nem különítették el a megelőző években felhalmozott vagyonból felhasználásra tervezett bevételektől.
4. az önkormányzat ellenőrzési rendszere 4.1. Az ellenőrzés szabályozottsága Az önkormányzat ellenőrzési tevékenysége szabályozott. A PEB ügyrendjének feladat- és hatásköre tartalmazza a konkrét ellenőrzési feladatokat. Ellenőrzi az önkormányzat és a hivatal pénzügyi tevékenységét, továbbá amely pénzügyi ellenőrzési feladatokat a közgyűlés az elnökség és az elnök hatáskörébe utalt. Az önkormányzat Pénz- és értékkezelési szabályzata részletesen meghatározza a PEB pénztári és számviteli ellenőrzési feladatait (alapbizonylatok ellenőrzése a számviteli törvényben előírt alaki és tartalmi követelmények alapján, a pénztári bizonylatok adatainak egyeztetése az alapbizonylatokkal, a pénztárzárás, a pénzkészlet meglétének utólagos ellenőrzése). A PEB ellenőrzési feladatait a bizottság éves munkaterve is részletezi. A munkaterv szlovák nyelvű. A PEB éves ellenőrzési tevékenységéről
szóban ad tájékoztatást a közgyűlésnek, legutóbb 2000. december 13án.
4.2. A belső ellenőrzés Az önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra, utalványozásra az elnök, távollétében az alelnök jogosult. A pénzintézet felé aláírásra, rendelkezésre az elnök és az alelnök együttesen jogosultak. Jogosítványaik gyakorlásakor alkalmazzák a munkafolyamatba épített ellenőrzést, ami egyben vezetői ellenőrzés is. Az önkormányzat részére elszámolási kötelezettséggel nyújtott támogatások célszerinti felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának a rendjét kialakították, ezen feladatokat a szakreferensek látják el. Az önkormányzat által elszámolási kötelezettséggel adott támogatások elszámolásait szintén figyelemmel kísérik, rendszerezetten kezelik. A közgyűlés a 10/2001. (03. 07.) számú határozatában döntést hozott, hogy jelen választási ciklusra szólóan a könyvvizsgálói feladatok ellátására könyvvizsgálót kíván megbízni. A szerződés előkészítése folyamatban van. E döntésével a közgyűlés elismerte a külső ellenőrzés fontosságát és szükségszerűségét.
4.3. A lefolytatott ellenőrzések tapasztalatai A PEB ellenőrzési tevékenysége, a vezetői és a folyamatba épített ellenőrzések hatékonyak, eredményesek.
5. a korábbi számvevőszéki ellenőrzések javaslatainak hasznosulása Az Állami Számvevőszék legutóbb 1997. évben vizsgálta az önkormányzat pénzügyi – gazdasági tevékenységét. A Számvevőszék az operatív gazdálkodással összefüggő szabályozások felülvizsgálatát, aktualizálását javasolta figyelemmel az ellenőrzési tevékenység fontosságára, továbbá javasolta, hogy a gazdálkodás és a szabályozottság kérdéskörének számvevőszéki megítéléséhez szükséges valamennyi dokumentumot az anyanyelven történő elkészültével egyidejűleg magyar nyelven is készítsék el. A vizsgálati jelentés tartalmát a közgyűlés megismerte, tudomásul vette és határozatot hozott a hiányosságok felszámolása érdekében (17/1997. (05. 16.) és 29/1997. (10. 03.) számú közgyűlési határozatok). Az operatív gazdálkodással összefüggő szabályzatokat felülvizsgálták, aktualizálták, azokat a közgyűlés jóváhagyta (10-11/1998. (02. 26.) számú határozatokban). Budapest, 2002. január
Dr. Kovács Árpád elnök
Mellékletek Mellékletek felsorolása: 1. számú melléklet: Kimutatás az 1999-2001. évek bevételeiről
2. számú melléklet: Kimutatás az 1999-2001. évek kiadásairól
