0204

Migráns munkavállalók információs hálózatának fejlesztése nemzetközi szakszervezeti együttműködés keretében VS/2013/0204

Országjelentés - Magyarország Dr. Tóth Judit

A projekt az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósul meg. A kiadvány tartalmáért a szerzőt kizárólagos felelősség terheli, a Bizottság nem felelős a kiadványban foglalt információk semminemű felhasználásáért.

Tartalomjegyzék Bevezetés ...............................................................................................................................3 I. Trendek és tények a munkaerő-vándorlás területén ..............................................................3 II. A migráns munkavállalók részére elérhető tájékoztató szolgáltatások Magyarországon.... 21 III. Szakszervezeti szakpolitikai ajánlások ............................................................................ 25 IV. Ajánlás a migráns munkavállalók számára készülő tájékoztató nyomtatvány tartalmára és terjesztésére .......................................................................................................................... 28

2

Bevezetés „Litvániában, Lettországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Romániában és Bulgáriában vannak munkatársaim. A különbség a nagybritanniai és a külföldi munkavállaló között az, hogy a mieink már hozzászoktak a segélyezési rendszerhez. Ez egy csapda. A britek felfogása szerint nem érdemes munkába állni, ha mondjuk csak 20 fonttal kapnak többet, mintha nem dolgoznának” - nyilatkozta egy munkaközvetítő iroda vezetője.1. Ezen a napon az EU munkaügyi miniszterei előzetesen jóváhagyták szigorúbb szabályok alkalmazását a kelet-európai és egyéb térségekből érkező olcsó ideiglenes munkavállalókkal szemben, hogy így kezeljék a rekordszintű munkanélküliség miatti kényes politikai helyzetet. A miniszterek megállapodtak, hogy visszaszorítják az uniós joggal való visszaéléseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a cégek az olcsó, külföldi munkaerőt az egyik EU országból a másikba vigyék, és ami a szakszervezetek szerint elveszi a munkalehetőséget a helyi munkavállalók elől.2 Nézzük meg az érem mindkét oldalát. I. Trendek és tények a munkaerő-vándorlás területén 1. Bevándorlás: A gazdasági recesszió miatt csökken az EU és az EGT más tagállamaiból Magyarországra érkező migráns munkavállalók száma. A munkáltatók által bejelentett uniós munkavállalók és családtagjaik központi nyilvántartása, beleértve az egyszerűsített foglalkoztatásban lévőket is (2007. dec. 23-i 255. sz. Kormányrendelet), adatokkal szolgál a Magyarországon a piacgazdaságban alkalmazott külföldi munkavállalókról.3„Eszerint, a munkáltatók által bejelentett regisztrált foglalkoztatottak száma 2012-ben 7835 személy volt,4 ami egy év alatt 34%-os csökkenést mutat (2011: 11847). 11. 2009 óta csökken az uniós migráns munkavállalók száma. A migráns munkavállalók összetétele közelítően stabil: 4521 romániai, 790 szlovákiai, 305 német, 261 brit és 238 lengyel állampolgár, vagyis az EU 15 országcsoportból érkezők száma (1306) elenyésző az EU 12 országcsoportból érkezőkkel szemben (5789). Ezeket a munkavállalókat elsősorban a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a feldolgozóiparban és az IT/kommunikáció területén alkalmazták. Ugyanakkor e regisztrált munkavállalóknak közel a fele (3367) egyszerű (szakképzést nem igénylő) munkakörben dolgozott, és csak 18,3%-ukat alkalmazták magas szakképzettséget igénylő munkakörben. 2012. dec. 31-én a letelepedett, regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező munkavállalók összes száma 51191 volt. Közülük 49488 volt uniós állampolgár (EU15: 5 145 és EU12: 44 343 személy). Ez a csökkenő tendencia tovább folytatódik: 2013. január - márciusában5a szabad mozgás jogával rendelkező újonnan felvett munkavállalókat a munkáltatók a központi nyilvántartásba jelentették be, és számuk 1497 volt (2012 első negyedévében: 1428). A legnagyobb csoportot a román állampolgárok (656 fő), valamint a Nagy-Britanniából (251) és Szlovákiából (96) érkezők tették ki. 2012 első negyedévében (777 romániai, 185 szlovákiai, 106 német, 106 brit munkavállaló) a foglalkoztatottak összetétele hasonló volt mint egy évvel később, amikor az 1

Daily Mail, 2013. december 9 Daily News, Reuters, 2013. dec. 9. 3 Lásd a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapját www.munka.hu 4 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2012. évben - Budapest, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztály, 2013. január 5 A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. első negyedévben Budapest, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztálya, 2013. május 2

3

EU12 országcsoportból érkezők jóval többen voltak (821), mint az EU15 országcsoportból érkezők (553). Az IT/kommunikációban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az igazgatásban alkalmazták őket, míg a regisztrált új munkavállalók 28,4%-át diplomás munkakörökben, 23,7%-át szakképzettséget nem igénylő munkakörökben, egyszerű munkára vették fel, de 43,8%-uk rendelkezett oklevéllel. 2013. dec. 31-én a letelepedett, regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező munkavállalók összes száma 51813 volt, közülük 50049 uniós állampolgár. E csoporton belül a román állampolgárok száma meghaladta a 30000-et, és a szlovák állampolgároké a 9000-et, míg észlelhető volt a lengyel és német állampolgárok számának a csökkenése (kevesebb, mint 1500). Így az EU15-ből érkezők rátája (5 412, és 2012 ugyanezen időszakában: 5409) hasonló, mint az EU27-ből érkezőké (50 049, és 2012 ugyanezen időszakában: 50 260). A munkaügyi statisztikákban a török munkavállalókat a munkavállalási engedéllyel rendelkező EU-n kívüli állampolgár munkavállalókhoz sorolták (pl. 2013 első negyedévében az engedéllyel rendelkezők 342 főt tettek ki). A stagnálás 2013 harmadik negyedévében tovább folytatódott.6 – az egész évi adatok nem állnak rendelkezésre, de a szabad mozgás jogával rendelkező regisztrált munkavállalók száma 6474 volt. Összetételükben bizonyos változás következett be (több munkavállaló Romániából: 3500, Nagy-Britanniából: 597, Szlovákiából: 488 és Németországból: 252), de arányuk a szektorok szerinti foglalkoztatásban és a szakképzettségben 2013-ban ugyanaz volt. 1. Táblázat - EU-n kívüli és EU munkavállalók Magyarországon EU-n kívüli állampolgároknak kiadott munkavállalási engedélyek száma EU-n kívüli állampolgároknak kiadott érvényes munkavállalási engedélyek száma (dec. 31én) Újonnan regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező, illetve preferált EU-n kívüli állampolgár munkavállalók száma Letelepedett, regisztrált, a szabad mozgás jogával rendelkező munkavállalók száma (dec. 31-én)

2011

2012

10 556

11 056

18 509

18 418

19 381 (szept. 30-án)

11 849

7 835 4521 romániai, 790 szlovákiai, 305 német, 261 brit, 238 lengyel

6 474 3500 romániai, 597 brit, 488 szlovákiai, 252 német,

51 191

n.d.

6368 romániai, 1230 brit, 1615 szlovákiai

~95 000 (BÁH adatok)

2013 jan.-szept. 8 601 Kínai, ukrán, vietnami, szerb

Az 1. Táblázat azt mutatja, hogy az EU-n kívüli országokból a munkavállalók bevándorlása még a gazdasági válság idején is emelkedik, de az uniós munkavállalók más célországokat választanak. A magyar munkaerőpiac vonzereje a román állampolgárok esetében csökken, míg a brit munkavállalók esetében nő. Ennek oka, az egyes munkaerő-kínálatok képzettségében meglévő különbség.

6

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. I-III. negyedévben Budapest, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztálya, 2014. január

4

Annak kimutatására, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) és a Központi Statisztikai Hivatal adatai nem egyeznek a 2. Táblázat a legutóbbi 2011 évi népszámlálási adatokat ismerteti. Eszerint a Magyarországon letelepedett külföldiek száma az összlakosság (2011: 9 794 318) 1,5%-a alatt van, míg a korábbi évtizedekben mintegy 2% volt.7. 2. Táblázat - Magyarországon letelepedett külföldiek Állampolgárság romániai német szlovákiai osztrák lengyel horvát EU-ból összesen Nem EU-s európai Afrikából Amerikából Ázsiából Egyéb Összes külföldi lakos

38 574 16 987 8 246 3 936 1 744 845 84 568 27 845 2 853 4 739 22 304 1 001 143 310

2. Ez a Magyarország irányába mutatkozó marginális bevándorlás alacsony foglalkoztatási ráta mellett érvényesül, melyet súlyos munkanélküliség és az álláskeresők jelentős száma kísér. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint8 2013 első negyedévében a foglalkoztatottsági ráta átlagban stagnál: a 15-64 éves korosztályban 56,6% volt, majdnem ugyanaz, mint 2012-ben. Ez a ráta eltérő szakképzettség szerint (pl. a szakképzés nélküli lakosság 24.1%-a van állásban) és régiók szerint (pl. az északkeleti megyékben 50% alatt van). 2013 első negyedévében a munkanélküli aktív lakosság száma 509 000, míg a munkanélküliségi ráta 11,8% volt, ami feszültséget okozott különösen a fiatalok körében (a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája ugyanebben az időszakban 30,5% volt) és egyes régiókban (pl. két megyében a munkanélküliségi ráta 25% felett volt). Az átlagos álláskeresési idő 15,8 hónap volt 2013 első negyedévében, így a tartós álláskeresők aránya (akik több, mint 2 éve keresnek állást) az összes álláskereső 51,4%-a volt, míg az álláskeresők kevesebb, mint 30%-a tudott ismét állást találni a munkaerőpiacon. A rögzített időszak államilag finanszírozott állásban való letöltése (közhasznú alkalmazottak) után a munkavállalók ismét álláskeresőkké válnak, annak ellenére, hogy a támogatások célja visszajuttatni őket a munkaerőpiacra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint9 a nyilvántartott álláskeresők száma 2013 márciusában 620 000 volt (közülük 74 000 fiatal első álláskereső). A kínált állások legtöbbje (92%) a központi költségvetésből finanszírozott, vagy támogatott állás (közhasznú munka) volt, míg a szabad munkaerőpiacon kínált állások száma elenyésző volt. A regisztrált álláskeresők egytizede (61 900 fő) kapott munkanélküli segélyt 2013 márciusában, ami az egy évvel korábbihoz képest jelentős csökkenés (-31.9%). 2013 márciusában az álláskeresők egynegyede kapott szociális támogatást. Így 2013 márciusában az összes regisztrált álláskereső 52,9%-a kikerült a szociális vagy munkanélküliségi juttatások köréből. 2013 első negyedévében a Munkaerőpiaci Alap által finanszírozott munkanélküliségi segélyek összege 7

www.ksh.hu/nepszabmlalas/tablak_teruleti 2.2.2.4. Táblázat www.ksh.hu Gyorsjelentés 9 www.munka.hu 8

5

14 milliárd Ft volt, ami a korábbi, 2012 azonos időszakához képest csökkenést (-38.4%) jelent, miközben a munkanélküliségi ráta növekedett. Ha a 2013. decemberi adatokat megnézzük10 a regisztrált álláskeresők száma 414 000 volt, ami 9,1%-os munkanélküliségi rátát jelent, és közülük 54,9% már több mint egy éve volt álláskereső. Az átlagos álláskeresési idő 19,7 hónap volt. Röviden, az álláskeresők átlagos száma 2013-ban 449 000 volt, ami 10,2%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. 3. A munkaerő-migráció korlátozott mértékére utal a 2010-es Európai Szociális Felmérés,11 miszerint Magyarország egyáltalán nem fogékony a bevándorlás iránt, és adatai szerint a válaszolók 52% úgy látja, hogy a bevándorlók ártanak a gazdaságnak, és mindössze 22%-uk gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tehet a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a recesszió után a bevándorlók nem járulhatnak hozzá a GDP-hez, mivel igen csekély a jelenlétük. Annak érdekében, hogy felélénkítse a nyilvános vitát a bevándorlási stratégiáról, a Magyar Gazdasági Tanács hatékony bevándorlási politikát sürgetett 2012-ben (lásd a jelentését), mely a bevándorlást Magyarország versenyképességének a gazdasági eszközeként használná. Ma a nemzetközi bevándorlás kérdése nincs napirenden, a beszűkült gazdaság és többszázezer alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkaerő található munkanélküliek között. Az 19902000 közötti gazdasági növekedést nem kísérte a foglalkoztatottság bővülése. Ennek következtében jelenleg a migráns munkaerő nem illeszthető be a rendszerbe – mondta a Kopint-Tárki elemzője.12 Ugyanakkor az Európai Szociális Felmérés kimutatja, hogy a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a munka minőségére, miközben aláásta a régiónkban létező törékeny társadalmi integrációt. Ez a negatív hatás azt jelenti például, hogy nagyobb a foglalkoztatási bizonytalanság, kisebb a fiatalok munkavállalási hajlandósága, valamint a politikába és a demokráciába vetett bizalma.13. 4. Ezzel szemben a kivándorlásról rendelkezésre álló adatok emelkedést mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatokat tett közzé a 2060-ig várható demográfiai változásokról. Figyelembe véve a demográfiai tendenciákat az összlakosság száma 7 és 8,5 millió között lesz, attól függően, hogy ebben az öregedő társadalomban az optimista, vagy a pesszimista forgatókönyv valósul-e meg.14 Ez az előrejelzés vitatható, mivel a migrációs potenciálról készített felmérés a kivándorlási szándékról szól, miközben a tényleges kivándorlási számadatokat nem regisztrálták pontosan. Ezenkívül a nyilvánosság előtti vitában a kivándorlás kérdése nem kezelhető érzelmi felhangok nélkül, pusztán a száraz adatok alapján. Éppen ezért az egy évnél hosszabb ideig Magyarországon tartózkodó bevándorlók és a Magyarországról távozó kivándorlók száma bizonytalan, mert a kitelepülő magyar állampolgárok száma nem határozható meg. A statisztikák csak azoknak a polgároknak a számát tartalmazzák, akik távozásukat az önkormányzati nyilvántartásba bejelentették, de számos esetben ez a bejelentés nem tartalmazott indokolást (pl. hogy a migráns munkavállaló rövidtávú munkaszerződésre távozik, és hogy szerződése lejárta után nem áll szándékában külföldön maradni). Ezenkívül 2013 márciusától csak a végleges/hosszú távú kivándorlást (a külföldi letelepedési szándékot) kell bejelenteni a helyi nyilvántartó hivatalban. 10

www.ksh.hu www.europeansocialsurvey.org/about/finding.html 12 Bevándorlókkal pörgethetnénk fel a magyar gazdaságot. HVG, 2012. július 31., Nagy Gergő 13 Gazdasági Válság Munkaminőség és Társadalmi Integráció – az ESS első és második körének fő eredményei, harmadik kiadás, 12. oldal (2012) 14 A KSH Demográfiai Intézete rendszeresen publikál előzetes adatokat és előrejelzéseket a népesség alakulásáról. Lásd www.demografia.hu és pl. a KORFA legutóbbi közleményét a magyar fiatalok migrációs potenciáljáról a 14-40 éves korosztályban - KORFA 2013/5 11

6

A 2011 évi népszámlálás szolgálhatott részleges információkkal a migráns családokról. Mindezek alapján az más tagállamokban élő összes magyar állampolgár becsült száma a közvélekedés szerint 300 000. Tükör-statisztikai adatokból pontosabb információt kaphatunk a többi tagállamban letelepedett magyar állampolgárokról, anélkül hogy információnk lenne tartózkodási indokaikról (3. Táblázat). Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a kivándorlási számok stabilan növekednek. 3. Táblázat - Az EU többi tagállamában letelepedett magyar állampolgárok15 2001

2008

2009

2010

2011

Belgium

1 534

2 917

3 312

3 772

4 451

Növekedés (2011-ben) 18%

Bulgária

95

88

88

88

138

57%

Cseh Köztársaság

418

587

653

652

711

9%

Dánia

391

1 019

1 357

1 586

1 867

18%

Németország

54 437

60 221

63 801

65 443

73 433

12%

Írország

n.d.

n.d.

5 884

5 055

4 877

-4%

Spanyolország

778

6 628

7 791

8 365

9 104

9%

Olaszország

n.d.

5 467

6 171

6 868

7 404

8%

Lettország

13

23

37

30

31

3%

Hollandia

1 538

2 921

4 044

5 294

6 546

24%

Ausztria

12 729

19 318

21 527

25 978

30 608

18%

Lengyelország

n.d.

457

435

448

449

0%

Portugália

158

386

333

352

428

22%

Szlovénia

51

127

162

156

201

29%

Szlovákia

n.d.

2 702

3 623

4 602

5 341

16%

Finnország

654

900

1 117

1 198

1 315

10%

Franciaország

n.d.

n.d.

5 000

n.d.

10 000

---

Svédország

2 988

3 104

3 862

4 525

4 886

8%

Egyesült Királyság

4 273

n.d.

n.d.

37 000

42 000

14%

80 057

106 865

129 197

171 412

203 790

13%

Összesen

Ha megnézzük az Egyesült Királyságban adószámot kérő magyar munkavállalókat, számuk a felső 10-es csoportba tartozott: 2011. április és 2012. március között 18 000 felett volt. A munkavállalói szervezetek és a társadalombiztosítás statisztikái szerint a magyar munkavállalók száma Ausztriában 2011. márciusban 28 219, 2012. márciusban 44 278, és 2012. szeptemberben 52 246 volt. Az újonnan regisztrált magyar állampolgárok (munkavállalók) száma Németországban 2011. áprilisban 20 106, októberben 28 839, decemberben 41 134, 2012-ben 53 892, 2014-ben 131 000 volt, míg egy részük visszatért Magyarországra.16

15

Forrás: EUROSTAT, osztrák és brit Statisztikai Hivatal Forrás: UK Department for Work and Pensions, Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger, Destatis, Ténytár, MTI március, 1 16

7

Röviden, a miniszterelnök-helyettes17 azt mondta a 2011 évi népszámlálás statisztikai adatairól, hogy a negatív demográfiai egyensúly fő oka az újszülöttek számának a csökkenése volt. Ezt a bevándorlás nem tudta pótolni, mivel ez az elmúlt egy évtizedben következett be. Eszerint a lakosság csökkenésének csak az egyharmadát okozta a kivándorlás „ami egy jelentős és tartós folyamatnak tűnik”, ez pedig legalább 90 000 kivándorlót jelent abból a 260 687 főből, akik a 2001 évi népszámlálás adataival összevetve hiányoznak. A kivándorlás számait és okait eltérő módon értelmezik. A gazdasági és pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány prioritásként kezeli az eltávozott és külföldön dolgozó félmillió állampolgára hazatérésének az elősegítését, mivel ezek a „jó munkavállalók rejtett nemzeti kincsünket képezik”.18. A kivándorlás negatív hatásai fellelhetők néhány szolgáltatási területen, mint az egészségügyi ellátásban19 vagy az IT szektor.20. A Manpower felmérés21 azt jelentette, hogy 2012-ben Magyarországon a munkaerő hiánya a válaszoló cégek 35%-ánál jelentett problémát, míg 2013-ban 38%-uknál, különösen a szakképzett munkaerő, a mérnökök és a beszállítók hiánya miatt. Ráadásul, az üres állásokat csak nehezen lehet betölteni a jelentkezők munkatapasztalatának a hiánya miatt (a problémás esetek 40%-ot tesznek ki), a szükséges műszaki és szaktudás hiánya miatt (34%), vagy a jelentkezők részéről a felkínált fizetésnél magasabb fizetési igények miatt (28%). A Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Intézete által végzett új kutatási módszer szerint a bejelentett állandó lakcímmel rendelkező 14-49 éves emberek 7,4%-a költözött külföldre hosszabb időre. Ez 335 000 főt jelent.22 A GKI közvéleménykutató intézet közleménye szerint 2013. június végén legalább 250 000 magyar állampolgár dolgozott külföldön több mint 6 hónapig, és a háztartások legalább egytizedében van olyan családtag, aki tartósan külföldön dolgozik. Eszerint az aktív korú összlakosság 4,4%-a dolgozik rendszeresen külföldön és közöttük az átlagosnál jóval nagyobb az okleveles vagy szakképzett munkaerő aránya.23 5. Migrációs potenciál: Reprezentatív kutatás a fiatalok körében (20-35 éves korosztály)24 azt mutatja, hogy ebben a generációban (92%-ukban) rendkívül súlyos az elbizonytalanodás a magyarországi munkakörnyezet és társadalmi-gazdasági környezet tekintetében. A válaszolóknak csupán az egynegyede tervezi, hogy saját vállalkozásba kezdjen, viszont a válaszolók 45%-a szeretne véglegesen, vagy hosszabb időre külföldre távozni a jobb kereset, a vonzóbb társadalom és kultúra reményében. A kivándorlási hullámra vonatkozó fragmentált adatok a migrációs potenciál mutatón alapulnak (a 2012-es Tárki felmérés szerint a felnőtt lakosság 19%-a szándékozott külföldre távozni közép vagy hosszútávra25) de a Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézet – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az online a Google-Trends online keresőrendszerével elemezte a munkaerő kivándorlását és a migráció tervezését 200717

Index 2013. március 28, Semjén Zsolt Napi Gazdaság, 2013. február 21. 19 2012-ben az egészségügyi dolgozók számának a csökkenése (orvosok, fogászok, gyógyszerészek, ápolónők, szülésznők) 2061 fő volt, közülük 1853 az EU26 országokba távozott, az orvosoknál 1108 fő volt (közülük 625 a 24-34 éves korosztályba tartozott). Ugyanakkor kivándorlásuk a 2004-2012 közötti időszakban fokozatosan nőtt, az eltávozott orvosok száma 8320 főt tett ki. Népszava, 2013. április 4. 20 Népszabadság, 2012. június 25. 21 Nehéz jó szakmunkást és mérnököt találni, MTI, 2013. május 29. 22 Kapitány Balázs, KSH NKI 2013, július 11. 23 Népszava 2013, július 12 24 Index 2013. május 29., reprezentatív kutatás (N=805) Bridge Budapest megrendelésére, amely 2013 tavaszán készült 25 www.tarki.hu a statisztikák tartalmazzák a migrációs potenciál felmérések adatait és rátáit 1993 óta Magyarországon. 18

8

2012 között. Adatai a munkaerő kivándorlási előkészületeire mutatnak rá Magyarországról főleg Ausztria, Németország és Nagy-Britannia irányába.262013 elején a felnőtt lakosság 13%-ának állt szándékában, hogy legalább egy rövid időre munkát vállaljon külföldön, 11%uk készült néhány évre távozni, és 6%-uk gondolta úgy, hogy meghatározatlan időre vagy véglegesen kivándorol. A Tárki kutatásai szerint a potenciális kivándorlók férfiak (22%), középszintű végzettséggel (30%), vagy munkanélküliek (35%), vagy diákok (56%) – ez azt jelenti, hogy a 18 éves kor feletti lakosság több mint egyharmada képzeli el a közvetlen jövőjét Magyarországról kívül.27A diákok kivándorlását egyéb források is megerősítették.28 A valamely más tagállamban tanulmányokat folytató válaszolóknak legalább a fele nem kíván visszatérni Magyarországra. „Szakmai karrierem szempontjából hazatérni egy öngyilkosság lenne, de emocionálisan a paradicsom” – mondta egy diák, aki a Humboldt Egyetemen tanul.29 A legutóbbi felmérések a potenciális kivándorlók korával és kivándorlásuk irányával foglalkoznak. Az Európai Szociális Felmérés adatai szerint a migrációs potenciál rátája a 1633 év közötti korcsoportban a legmagasabb (“Y Generáció”). Értékeik hasonlóak a szomszédainknál tapasztaltaknak és erősen eltérnek a célország társadalmában tapasztaltaknál.30 Az értékrendszerek között meglévő távolság miatt az “Y Generáció” nem tud simán beilleszkedni a befogadó társadalmakba. Ugyanakkor a holland és a brit társadalomban meglévő értékek (individualizmus, verseny) állnak a legközelebb az “Y Generáció” értékeihez, míg ettől a legnagyobb eltérés a spanyol társadalomban lelhető fel (pl. a szolidaritás). A Budapesti Gazdasági Főiskola diákjai körében a migrációs potenciál egyharmadot tesz ki, mivel közülük minden harmadiknak áll szándékában, hogy külföldön dolgozzon és a diákok 14%-a rendelkezik átlag legalább 26 hónap külföldi munkatapasztalattal, főleg Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában.31 6. A migráns munkavállalók mozgása aszerint is elemezhető, hogy a magán munkaközvetítők (állásközvetítő irodák) hogyan kezelik a jelentkezők elhelyezését.32 Eszerint 2012-ben 594 974 ügyfél fordult a 391 magán-munkaközvetítő irodához. Ez egy nagyon jelentős visszaesés (2010-ben: 1 494 842, 2011-ben: 805 532). Ügyfeleik 42%-a munkanélküli volt, és közülük a felének volt diplomája. Az elhelyezés, a sikeres álláskeresés rátája is csökkent, 2012-ben a sikeres elhelyezések száma magyar állampolgárok esetében 33 260 volt (2011ben: 46 663) és 20%-uk szakképzetlen munkaerő volt. A gyártóiparban és a vendéglátásban találtak munkát. Ugyanakkor a sikeres elhelyezéseknek csak a 19.5% (6 500 fő) történt külföldön, ami az előző évhez képest növekedés (+7%), míg a belföldi sikeres elhelyezések száma csökkent. Az összesen 6500 főből a magyar állampolgárok száma 5 829 volt, akik a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, az iparban és az építőiparban kaptak munkát, és a szakképzetséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben külföldön, bár 40,5%-uk szakképzett munkaerő volt, 41% rendelkezett középiskolai végzettséggel, és 14,5% oklevéllel. A magyar munkavállalók többségét (4 700) egy másik EU tagállamba közvetítették ki (Ausztriába: 26

Tóth István György: Új Magyar Exodus felé? Elemzés a külföldi munkavállalással kapcsolatos internetes keresések forgalmáról a Google Trends alapján. 2012. október 27 Már minden ötödik magyar külföldre költözne, MTI, 2013. Február 20. 28 Például a Telenor Zrt 2012. augusztus 3.-án Magyarországon felmérést készített a végzős mérnökszakos egyetemisták körében (N=103), akik közül 13% már kapott munkát külföldön és további 25% ennek előkészületeit végzi. 29 Perspektívát kaptam, nem csak diplomát. Index, Földes András, 2013. január 21 30 ELTE egyetem, Szociális Kutatóközpont, Index, 2014. február 7. 31 BGF saját kutatása, Index, 2014, február 7. 32 Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2012.évi tevékenységéről. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Elemzési és Kutatási Főosztály., Budapest, 2013. május

9

1111, Hollandiába:1056, Németországba: 883, Ciprusra: 577, Nagy-Britanniába: 287, Romániába: 143) A magán-munkakölcsönző cégek szintén szerepet játszanak a munkaerő migráció kezelésében, de csak korlátozott mértékben. 2012-ben33 Magyarországról 1846 főt kölcsönöztek ki (az összes kikölcsönzött munkaerő 1,8%-a) különböző külföldi magáncégeknek: Németországba, Ausztriába, Romániába, a Cseh Köztársaságba, Hollandiába és Olaszországba. E munkavállalók 95%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, és 68%-ukat szakképzettséget igénylő munkakörben. A kikölcsönzött munkaerő 91%-a férfi. Összegezésül, a kivándorló munkavállalókat külföldön nagy részben jóval a képzettségi szintjük alatt alkalmazzák, ami agypazarlást jelent. 7. Elszívás és hazautalások: A Világbank migrációs adatai szerint 2010-ben 462 000 magyar állampolgár élt külföldön, és az ebből adódó veszteség, aki elhagyták az országot, 13%-ban magas képzettségű szakember és 10%-ban orvosdoktor volt. A kivándorlás hatásait tekintve figyelembe vehetjük a hazautalásokat (a Világbank adatai szerint 2011-ben 2,4 milliárd USD, ami az éves GDP 1,7%-a, és 2012-ben ez az összeg a becslések szerint némileg csökkent), és a néhány száz milliárd HUF személyi jövedelmi adó és ÁFA bevétel kiesést. A 4. Táblázat kimutatása szerint a migráns munkavállalók által hazautalt összegek, és eszerint a magyar GDP-hez való hozzájárulásuk 10 éves időszakban legalább 22 260 milliárd USD volt, míg ennek maximum a felét kivitték Magyarországról. A miniszterelnök a parlament plenáris ülésén dícsérte a migráns munkavállalókat, akik, ahogy mondta, legalább 2 milliárd HUF összeget küldenek éves átlagban Magyarországra.34. 4. Táblázat - Migráns munkavállalók átutalásai Magyarországról és Magyarországra (millió USD)35 Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013, jan.-okt. Egyenleg

Magyarországról 114 814 912 981 1 367 1 536 1 229 1 159 1 209 1 136 n.a.

Magyarországra 295 1 717 1 913 2 073 2 309 2 509 2 137 2 162 2 441 2 302 2 403 +50%

8. A gazdasági válság hatása a hazatelepülésre valamennyire eltér a kiválasztott négy vizsgált országban (Lengyelország, Románia, Lettország, Magyarország). Bár meg kell állapítani, hogy a legnagyobb kihívást az eltérő statisztikák összehasonlítása jelenti.36 Mivel a 33

Összefoglaló a magán-munkakölcsönző cégek 2012.évi tevékenységéről. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Elemzési és Kutatási Főosztály, Budapest, 2013. április 34 Orbán Viktor megnyitó beszéde, 2014. február 3. 35 A Világbank adatait a HVG idézi, 2014/5. 36 Két hasznos adatforrást találtunk a hazatelepülő magyar migránsokról – a magyar munkaerő-felmérés (MeF) és az E301 igazolásokból vett adatok (különböző társadalombiztosítási jogosultságot igazoló tanúsítvány munkanélküli segély igénybevételére az EK Rendeletek által lefedett más országban). Mindkét adatforrást Hárs Ágnes használta, hogy megbecsülje a Magyarországra irányuló hazatelepülést. MeF adatok szerint, mintegy 22

10

visszatérők különböző definícióin alapulnak. Magyarországon a visszatérések aránya és a körkörös migráció komparatív elemzésekben alatta volt a másik háromnak, talán a politikák és a munkapiaci kezdeményezések iránti általános szkepticizmus miatt. Nevezetesen, a visszatérők rátája37 a 24-65 éves korcsoportban évente 7-10% volt, 2010-ben a számuk 1015000 fő volt (a lakossághoz viszonyított arány 0,1-0,15%, a munkaerő létszámához viszonyítva 0,24-0,36%).38Ha a hazatelepülő migránsok definícióját azokra a hazatelepülőkre korlátoznánk, akiknek legalább egy év migrációs tapasztalata van, akkor39a Magyarországra irányuló hazatelepülés mértéke a felére csökkenne. Egyes kimutatások szerint általában a csatlakozást követő migráció az EU8+2 országokból az EU15 országokba ideiglenes jellegű volt, miközben a kivándorlóknak csat kb. 40%-a marad egy évnél tovább külföldön. Ha feltételezzük, hogy ugyanez a magyar hazatelepülőkre is igaz, akkor közülük mintegy 24 000 hazatelepülő lenne, egy évet meghaladó migráns tapasztalattal. Ugyanakkor az (ideiglenes) visszatérés, az ismételt migráció és a körkörös migráció – és nem csupán mint a gazdasági válság következménye – átfedik egymást. Magyarországon a recesszió alatt a hazatérő migránsok száma növekedett, de a visszatérők ismételt kitelepedése nagyon valószínű, mivel közülük sokan nem tudtak munkát találni itthon, főleg akkor, ha nem rendelkeznek az általános iskolainál magasabb szintű végzettséggel. Ugyanezeket a következtetéseket találjuk egy másik kutatásban.40 Ugyanakkor a hazatelepülés nem egy marginális jelenség Közép-Európában. A 2009-es Eurostat adatok szerint a bevándorlók között a saját állampolgárok száma 75% volt Lengyelország (2008 évi adatok), 29% a Cseh Köztársaság, 23% Németország, 13% Ausztria, 10% Szlovénia és 8% Magyarország, Olaszország és a Szlovák Köztársaság esetében. A 000 magyar tért vissza hazájába 2007 és 2010 között. 2007 előtt a visszatérők száma olyan alacsony volt, hogy a hazatelepüléssel kapcsolatos magyar MeF becslések a felmérésben szereplő visszatérők csekély száma miatt megbízhatatlanok voltak. A becsült 22 000-es létszám a hazatelepülők áramlását mutatja és nem a tényleges számukat, mert arról nincs információ, hogy közülük hányan vándoroltak ki ismételten. Ami az áramlást illeti, egyértelmű a tendencia, hogy a magyar kivándorlók és visszatérők száma a 2007-2010 közötti időszakban évről évre nőtt, a visszatérők egyre emelkedő arányával. Az A2 számok szerint 2010-ben 12000 visszatérő volt, szemben a 2009 évi 6000-el, és még kevesebbel az azt megelőző években, bár az MeF adatok jelentősen alábecsülik a visszatérők számát, mivel csak azokat a magyarokat tartalmazzák, akiknek az utolsó munkahelye egy külföldi országban volt és akik visszatérésük után munkanélküliek lettek. Hasonlóképpen, az E301 igazolások adatai azt mutatják, hogy mintegy 23000 magyarnak volt az utolsó munkahelye egy külföldi országban és akik munkanélküli segélyt igényeltek Magyarországon 2004 és 2011 eleje között. Ezek az adatok egyáltalán nem veszik figyelembe azokat a visszatérőket, aki visszatérésük után azonnal munkába álltak, akik nem kívántak elhelyezkedni, és vagy inaktívak lettek, vagy egy idő után visszatértek korábbi befogadó országukba, vagy egy új országba. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint 2009-ben Magyarországon a 25-49 éves korú visszatérők 63%-a állásban volt, és 33%-uk volt munkanélküli, a fennmaradók nagy részét inaktívként regisztrálták, de azzal a megjegyzéssel, hogy szeretnének munkába állni (Fuller et al, 2010). Annak tudatában, hogy a mintegy 22000-23000 munkanélküli / inaktív visszatérő az összes visszatérőnek megközelítőleg a 37%-át teszi ki, azt a becslést állíthatjuk fel, hogy a 2004 és 2010 közötti időszakban mintegy 60000 magyar visszatérő volt. Lásd: Hárs, Á. (2009), ’Az EU országokba irányuló munkaerő migráció dimenziói és hatásai: Magyarország esete’, Galgóczi, B., Leschke, J. és Watt, A. (eds.), EU munkaerő migráció a kibővítés után: Tendenciák, hatások és politikák, Ashgate Publishing, Farhnam, Surrey, 229–251.o.; Hárs, Á. (2011), Magyarok külföldi munkavállalása [Hungarian workers’ mobility abroad], Kopint-Tárki, Budapest; 37 Hazatelepülőként határozták meg azokat, akik az országban születtek, és az elmúlt 10 évben legalább hat hónapot külföldi munkavégzéssel töltöttek, majd visszatértek. 38 A munkaerő mobilitása az EU-ban: A hazatelepülés hatása. Európai Alap az Élet- és Munkakörülmények Javítására (2012). A magyar jelentést Tóth Lilla és Göncz Borbála készítették. 39 Az ENSz Statisztikai Hivatala amely a nemzetközi migrációról gyűjt adatokat (UNSD, 1998) a hazatelepülőkre az alábbi definíciót adja: a hazatelepülők azok az „állampolgárság szerinti hazájukba visszatérő személyek, akik előzőleg nemzetközi migránsok voltak (akár rövid, akár hosszú távon) egy másik országban, és akik legalább egy évre a saját hazájukba kívánnak költözni”. 40 Hazatérés nehéz időkben? A kibővített EU migránsainak hazatelepülése a válság idején. Anzelika Zaiceva, Klaus F. Zimmermann , Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbei. IZA DP No. 7111, 2012. dec.

11

hazatelepülő saját állampolgárok aránya (0,08%) és a nem saját állampolgároké (0,92%) volt Magyarországon 2009-ben.41 A leginkább sikeres hazatelepülők azok, akik külföldön nem manuális munkát végeztek. A külföldi munkavállalást követő visszatérésükkor alig töltenek állás nélküli időt. Az alacsonyabb iskolai végzettségű hazatelepülőknél sokkal gyakoribb, hogy munka nélkül maradnak; de a válság idején ez a különbség lecsökkent. A hazatelepülés sokkal valószínűbb, ha a válaszolónak van ingatlana Magyarországon, ha a felmérést megelőzően nem több, mint öt éve távozott külföldre, és ha nem az oktatás / kutatás területén dolgozik. A Magyarországról való távozást indokoló tényezők között jövedelmi szempontok, szakmai fejlődési / karrier lehetőségek és az általános politikai helyzet játszanak szerepet. A Magyarországról jelenleg kitelepülőket, a természettudományok és a műszaki tudományok, különösen a K+F szektorban tevékenykedőknél, beszűkült munkaerő-piaci helyzet is motiválja.42 9. Az emigrálást kompenzálhatja az 500 000 újonnan honosított nem-rezidens, akik gyorsított eljárás formájában kapnak magyar állampolgárságot43 (a 2010 évi LV Törvény módosítása) miközben a törvény nem igényli, hogy állandó lakhelyük legyen Magyarországon. A jelentkezőknek csak két feltételt kell teljesíteniük: közvetlen felmenő, aki magyar állampolgár, vagy az volt, és a nyelv alapszintű ismerete, amit nem ellenőriznek komolyan vagy standard formában.44 2011. január óta az állampolgársági esküt/fogadalmat tett honosítottak száma, és a jelentkezők száma is emelkedett. E személyek kettős/többszörös állampolgárok és 15-20%-uk a magyar állampolgárságot, mint az első európai uniós állampolgárságot vették fel (pl. a szerbiai, ukrajnai, izraeli, USA és kanadai jelentkezők).45. Ezáltal mintegy 100 000 személy jut uniós állampolgársághoz és olyan speciális jogokhoz, amelyek az EU-ban a magyar állampolgárokat megilletik. Így például sok romániai jelentkező állítja, hogy célja munkát találni Nagy-Britanniában, vagy az Egyesült Államokba vagy Kanadába utazni, és mint magyar állampolgárok ezt engedély vagy vízum nélkül tehetik meg. Ugyanakkor az elutasított jelentkezések száma a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt elenyésző volt (0,1%). Ezek az elutasítottak, néhány nyelvlecke, vagy a nemzeti himnusz megtanulása után, vagy miután az archívumokból dokumentumot „szereznek” magyar őseikről, még ugyanabban a hónapban ismételten benyújthatják a jelentkezésüket.46. Röviden, a migráns munkavállalók gyakran ténylegesen kettős állampolgárok, de a hatóságoknak erről nincs tudomásuk, mert csak egy ország útlevelét használják, ha az előnyösebb az adott helyzetben. Ennek következtében a migráns munkavállaló státuszt nem ismerik fel automatikusan, és a jogok és kötelességek ismeretét a hatóságok, a cégvezetők vagy a munkáltatók csak feltételezik. 10. Egyéb motiváló tényezők: Az alacsonyabb bérszint a magas energiaárak mellett47 szintén egy motiváló a tényezők közül Magyarországon. Bár a kormány jogosult meghatározni (a társadalmi partnerek hozzájárulása nélkül) a kettős minimálbérszintet a szakképzett munkavállalók (akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek) és a szakképzetlen 41

Komparatív jelentés a remigrációs tendenciákról Közép-Európában Stefanie Smoliner, Michael Förschner és Jana Nova szerzőktől, feltöltve 2014. febr. 12. http://return-platform.um.si/hungary 42 Személyi, L és Csanády, M. (2011): A szakképzett munkaerő Magyarországról kiinduló migrációjának néhány szociológiai aspektusa. Social Analysis (Társadalmi Elemzés) 1, 1: 27-46. 43 Esküt tesz az ötszázezredik külhoni magyar állampolgár, MTI, 2013. december 5. 44 Nick Thorpe: Magyarország EU polgárok tömegeit hozza létre. BBC News, 2013. november 7. 45 A gyorsított honosítással megbízott miniszteri biztos nyilatkozata a nemzetközi állampolgársági konferencián, Pázmány Péter Egyetem, 2013. május 23-24, Budapest 46 Román miniszter szeretne magyar állampolgár lenni, Index 2012. augusztus 27. és www.maszol.ro 47 Bruxinfo adatok: az energia ára (gáz, villanyáram, fűtés) a háztartások jövedelmének átlag 9-16%-a RO, HU, PL, SK, CZ-ban, míg mindössze 2% Máltán és 4% alatt van AT, FIN, LUX vagy GR-ban, 2014.febr.11.

12

munkavállalók számára teljes munkaidős munkakörre (legalább heti 40 óra), ennek nincs sem gazdasági, sem szociális indokolása. Közgazdászok szerint a minimálbér és a termelékenység között nincs kapcsolat, miközben igen távol áll a szociálisan elfogadható életkörülmények költségeitől. 2004 óta a különbség e két minimálbér összege között folyamatosan nőtt (legalább 30 000 HUF/hó 48), ma az állásban lévő vagy legalábbis dolgozó millió ember élelemre, lakásra vagy utazásra költ. Persze az alacsony bérszint nem vonzó a félig képzett, vagy közepesen képzett migráns munkavállalók számára, míg sok az átlagbér alatt kereső munkavállaló „arra kényszerül”, hogy külföldön találjon munkát. Az 5. Táblázat ezeket a tényeket mutatja, valamint a munkavállalókra kivetett magas adót, ami gyakorlatilag a nettó minimálbérek stagnálását okozza. A szociális juttatások nemigen kompenzálják a szociálisan elfogadható életkörülményekhez szükséges jövedelem hiányát. Ezenkívül a Magyarország és a többi tagállam bérszintjei közötti különbség szintén egyre nagyobb.49Erről az ellentmondásról nyilvánosan nem beszélnek.50 5. Táblázat - Az országos minimálbér 51

2014

2013

2012

2011

Törvényes minimálbér (adózatlan) HUF/hó

Törvényes minimálbér (nettó) HUF/hó

101 500 118 000 szakképzett munkavállaló esetén 98 000 114 000 szakképzett munkavállaló esetén 93 000 108 000 szakképzett munkavállaló esetén 78 000 94 000 szakképzett munkavállaló esetén

66 500

Szociálisan elfogadott létfenntartási költségek HUF/hó/fő ---

Átlagbér Magyarországon (adózatlan) HUF/hó

64 190

92 000

229 700

60 915

86 000

223 000

60 000

83 900

213 100

---

48

Privátbankár és MTI adatok, 2013, július 11 A Szolgáltatásban Dolgozók Nemzetközi Szövetségének, valamint politikai és média szövetségeseinek az a törekvése, hogy a minimál órabért 7,25-ről 15 USD-ra emelje, sikere esetén jelentős munkanélküliséget okozhat az alacsony képzettségű munkavállaló körében. Mises Daily, 2014, január 4. 50 Így pl. a kormányzati kommunikáció a növekedő bérekre hivatkozik. A Gazdasági Miniszter 2013. nov. 29-én kiadott sajtóközlemény szerint: A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentésében közölt adatok alapján megállapítható, hogy a reálbérek 2013. január óta érvényesülő emelkedő trendje az év kilenc hónapjában tovább folytatódott Magyarországon. Szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére 224164 HUF volt a nemzetgazdaságban, ami 5 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi adatok. A nettó bér – 146828 HUF – 6,4 százalékkal emelkedett 2012. szeptemberrel összehasonlítva. 1,4 százalék éves inflációval számolva a szeptemberi bérek 4,9 százalékkal voltak magasabbak reálértékben. 51 Források: 2013. dec. 17-i 483. sz. kormányrendelet, 2012. december 20-i 390 sz. kormányrendelet, 2011. dec. 22-i 298 sz. kormányrendelet, 2010. évi 337 sz. kormányrendelet; www.ksh.hu/keresetek; Világgazdaság 2013. július 11. 49

13

A felgyorsított törvényalkotás eredményeképpen Magyarországon az elmúlt négy évben 854 törvényt fogadtak el, köztük az új Munka Törvénykönyvét (2012) és több módosítást az Alaptörvényhez (2011), foglalkoztatási törvényhez (1991) és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényhez (2007). Ezek a döntések felgyorsított végrehajtó jogszabályalkotást eredményeznek, amelyek a kormány, a minisztériumok és az önkormányzatok szintjén írják elő az eljárásokat. A nyilvános vita és az előkészítésben a társadalmi partnerekkel való egyeztetések nélkül, az alkotmányos követelményeket (mint pl. a vacatio legis és az ex post facto törvénykezés tilalma) nem tartották be. Ezenkívül az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések nemigen voltak egyértelműek, miközben a jogbiztonság sérült.52 11. Kormányzati migrációs és foglalkoztatáspolitikák: A munkaerő migrációjának korlátozott mértékére utal a 2010-es Európai Szociális Felmérés. Magyarország egyáltalán nem fogékony a bevándorlás iránt, és adatai szerint a válaszolók 52% úgy látja, hogy a bevándorlók ártanak a gazdaságnak, és mindössze 22%-uk gondolja úgy, hogy a bevándorlás jót tehet a gazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy a recesszió után a bevándorlók nem járulhatnak hozzá a GDP-hez, mivel igen csekély a jelenlétük. Annak érdekében, hogy felélénkítse a nyilvános vitát a bevándorlási stratégiáról, a Magyar Gazdasági Tanács hatékony bevándorlási politikát sürgetett 2012-ben (lásd a jelentését), mely a bevándorlást Magyarország versenyképességének a gazdasági eszközeként használnák. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom iránt mutatott érdektelen kormányzati hozzáállással összhangban a munkaerő-piaci kínálat és kereslet terén sem a nemzeti stratégia reform (20072013), sem a 2013-as nemzeti reformprogram nem foglalkozik a (hazai és külföldi) migráns munkavállalókkal.53Az utóbbi fő célokat határoz meg országos szinten az Európa 2020 stratégia irányában: „Magyarország célja 2020-ig a foglalkoztatottsági ráta növelése 75%-ra a 20-64 éves korosztály körében” ahol nincs referencia a kivándorló, vagy bevándorló munkavállalókra, vagy a hazatelepülésre. Az EU 2014-2020 közötti tervezési időszakára a kormány nyilvános vita nélkül fogadta el a Migrációs Stratégiát, beleértve a Menekültügyi és Migrációs Alapból finanszírozott projektekben érvényesülő nemzeti prioritásokat.54. A „szabályozott nyitottság a képzett migráns munkavállalók iránt” - mint az un. flexicurity - hozzájárulhat a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez Magyarországon, miközben az ellenőrzött munkaerő beáramlás kompenzálhatja a kiáramló munkaerőt. Elsősorban azokat a gazdasági szektorokat kell meghatározni, ahol a migráns munkavállalók számára vonzóvá kell tenni a munkavállalást Magyarországon. Ugyanakkor rendkívül fontos a nemzeti munkaerőpiac védelme. A stratégia fokozni kívánja az éberségi szintet a munkavállalási engedélyek kiadásában és a munkaügyi előadók vagy közhivatalnokok megfelelő képzését. EU munkavállalók nem célcsoportjai ennek az egész stratégiának, míg az EU-n kívüli munkavállalók számára a munkavállalási engedély kiadásának a megkönnyítése és az illegális migránsok / foglalkoztatás elleni harc jelentős szerepet kap.

52

Papp, Imre: A ratione temporis kettőssége az Alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában. PhD disszertáció, ELTE Jogi Fakultás, Doktorképző, Budapest 2012 53 Új Magyarország Fejlesztési Terve: Foglalkoztatás és növekedés (2007-2013) [Kormányzati Fejlesztési Stratégia: Foglalkoztatottság és Növekedés, 2007. május], Magyarország 2013. évi Nemzeti Reform Programja [Kormányzati Reform Progam, 2013. április] 54 2013. október 4-i 1698 sz. Kormányhatározat, 101.o.

14

Röviden, a foglalkoztatási politikát elkülönítik a magyarországi migrációs stratégia fő céljaitól. Másrészt, az EU második szintű jogszabályainak a nemzeti jogba való átültetése folyamatában a pénzügyi és szociális eszközök rendszere, és az intézményépítés gyenge. Az OECD legújabb, a gazdasági perspektívákra vonatkozó jelentése ellenére55 amely szerkezeti reformokat sürget, az aktív kormánypolitika a szakképzésben/felnőttképzésben és a közoktatásban Magyarországon a gazdasági és szociális stagnálás ellen, az alacsonyan képzett munkaerő-kínálat, a foglalkoztatás magas költségei, a munkaközvetítő szolgáltatások korlátozott kapacitása, a közösségi közlekedés magas díjtételei az ingázók számára, a bérlakások minimális kínálata és az alacsony iskolázottsági kor, a közeljövőbeli általános választások korlátozzák az igazi reformokat. Az OECD kiemeli a képzett munkaerőhiányt különösen az egészségügyi szektorban - a 2008 óta tartó negatív nettó migrációs trend miatt. 12. A munkavállalók jogai és az egyenlő jogok kérdése: A szakszervezeti munkavállalók jogi státusza két részből áll: a szabad mozgás joga az Unión belül és a gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos jogok. Tekintettel az EU és a nemzeti jogok bipoláris rendszerére, e jogok alkalmazhatósága és azokra való jogosultság a legfontosabb követelményeknek tekinthető: a.) Az EU Alapjogi Chartája nem minősül sem nemzeti alkotmánynak, sem nemzetközi emberi jogi szerződésnek. Elsősorban két forrásból származik: először is olyan jogok, amelyek az EU jogban már korábban megvoltak, mint a szabad mozgáshoz való jog az EU polgárai számára (45. cikk); másodszor az Európai Emberi Jogi Egyezmény (és annak jegyzőkönyvei). A Charta alkalmazási köre nem korlátozódik pusztán az Unió polgáraira. Sőt, a Charta rendelkezései közül kevés olyan van, amit az állampolgárság korlátozna és ezek az 5. fejezetben találhatók (ez elsősorban arról szól, hogy az uniós állampolgárok jogosultak szavazni és jelöltként szerepelni az Európai Parlamentben és a helyhatósági választásokon abban a tagállamban, ahol az uniós állampolgár letelepedett - 39. és 40. cikk; a szabad mozgás és tartózkodás joga - 45. cikk(1); a diplomáciai és konzuli védelem - 46. cikk). Az EU polgárok jogai elmozdultak a munkához való jogtól, és az EU-ban bárhol való letelepedés jogától a politikai jogok, és legújabban a szociális jogok felé, bárhol, ahol az egyén tartózkodik. Érdemes megjegyezni, hogy az új EU társadalombiztosítási rendszer, amely 2010. május 1-én lépett hatályba, forradalmasítja az EU polgárok jogosultságát, hogy egyenlő szociális jogokkal rendelkezzenek bárhol is tartózkodjanak (lásd a 2004/883 sz. Rendeletet és annak kiterjesztését a nem uniós állampolgárokra). Ugyanakkor az uniós polgárok jogai és a nem uniós állampolgárok közötti szakadék csökkent azáltal, hogy a Charta az EU-n belüli egyenlő jogok felé mozdul el mindenki számára. Egy példa a jogok szövevényéből, amelyek az EU-ban letelepedett minden személyre vonatkoznak. A 41. cikk tartalmazza a jó közigazgatáshoz való jogot. Ez a polgárok jogainak a fejezetében található, de azt mondja ki, hogy „minden személynek joga van rá, hogy ügyeit az Unió intézményei és testületei részrehajlás-mentesen, tisztességesen és ésszerű időn belül intézzék”. Ez hivatkozási pont fontos lehet a migráns munkavállalók számára, akik regisztráltatják magukat, vagy EU hatóságok, vagy egy tagállam intézkedik velük kapcsolatban, amikor az EU jogot alkalmazzák. A Charta potenciálisan egy potenciálisan fontos jogforrás az Európában elő emberek számára, amit egyetlen tagállam hatóságai sem módosíthatnak azon az alapon, hogy e jogok számukra kellemetlenek lehetnek. Létrejött a hatósági jogkörök és a jogok egy bizonyos elkülönítése, ami segítheti a tagállamok állami hatóságait, hogy nagyobb bizalmat tanúsítsanak egymás iránt, és a polgárok az EU összes hatósága iránt. 56 55

OECD Economic Surveys (OECD gazdasági felmérések): Magyarország 2014 (2014. január), 116.o. www.keepek.com/ különösen a 99-101.o. 56 E. Guild, ’The European Union after the Treaty of Lisbon - Fundamental Rights and EU Citizenship’ (Az EU a Lisszaboni Szerződés után-Alapjogok és EU polgárság), Global Jean Monnet/European Community Studies

15

b.) Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 45. és 46. cikke meghatározza a migráns uniós munkavállalókat és családtagjaikat megillető alapjogokat. c.) A 2004/38/EK Irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról az uniós polgárságot élővé teszi, amikor az állampolgárok a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorolják. A jogok hosszú listájának a felsorolása nélkül a jogok törékeny elemeit említjük meg:  Ez a három hónapnál hosszabb tartózkodás jogát foglalja magában, akkor is, ha nincs foglalkoztatva. Azok az uniós állampolgárok, akik már nem munkavállalók vagy önfoglalkoztatók, megtartják a munkavállalói vagy önfoglalkoztatói státuszt, amennyiben egy egyévesnél rövidebb, határozott idejű munkaszerződés lejárta után, illetve az első tizenkét hónap alatt kényszerű munkanélkülivé válásukat követően szabályosan be lettek jegyezve kényszerű munkanélküliként, amennyiben munkakeresőként az illetékes foglalkoztatási hivatalnál be lettek jegyezve. Ebben az esetben a munkavállaló státusza legalább hat hónapon keresztül megmarad.  Az uniós állampolgárok és családtagjaik jogosultak a 6. cikkben szabályozott tartózkodásra, amennyiben nem válnak a fogadó tagállam társadalombiztosítása számára indokolatlan teherré. Ez azt jelenti, hogy a szociális segély számukra átmeneti megpróbáltatások és nehézségek idején válik elérhetővé.  Azon uniós állampolgárok, akik öt éven át folyamatosan jogszerűen tartózkodtak a fogadó tagállamban, családtagjaikkal együtt az állandó tartózkodás jogát kapják meg. Ezt nem befolyásolják az évente összesen hat hónapot meg nem haladó ideiglenes távollétek. A feltételként megszabott öt éves időszak bizonyos esetekben lerövidül (például nyugdíjazás, munkahelyi baleset vagy az uniós munkavállaló megbetegedése esetén).  A VI. fejezet rendelkezéseire való hivatkozással a tagállamok az uniós állampolgárok és családtagjaik mozgás- és letelepedési szabadságát korlátozhatják közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokra történő hivatkozással, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Ezen hivatkozások nem használhatók fel gazdasági okokból, és a kiutasításra (eltávolításra) vonatkozó döntések az arányosság és személyes magatartás okain kell, hogy alapuljanak. Mindazonáltal, nemzetiségtől függetlenül nem hoznak a kiutasításra irányuló döntést olyan uniós állampolgárok vagy családtagjaik ellen, akik a területen való állandó letelepedés jogát megkapták, a közrend vagy közbiztonság súlyos megsértésére történő hivatkozás kivételével, illetve olyanok ellen sem, akik az elmúlt tíz év során a fogadó tagállamban tartózkodtak.  V. fejezet, letelepedéshez való jog: egy tagállamban letelepedési engedéllyel vagy állandó letelepedési engedéllyel tartózkodó uniós állampolgárok nemzetiségüktől függetlenül jogosultak arra, hogy ott munkavállalók vagy önfoglalkoztatók legyenek. E tekintetben az Egyezmény értelmében a tagállam állampolgáraival egyenlő bánásmódban részesülnek, viszont a tartózkodás első három hónapja során és az állandó letelepedési jogosultság megszerzését megelőzően (így például tanulmányi ösztöndíjak és diákcsere-programok vagy szakképzés esetében) szociális segélyben nem részesülnek. d.) A munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló 492/2011/EU rendelet biztosítja foglalkoztatottként a tevékenységhez való jogot, amely azonban közrendi, közbiztonsági vagy Association World Conference (Globális Jean Monnet/EU Közösségi Világkonferenciája) 2010. május 25-26. Kiadta a CEPS, Brüsszel, 2010. július

Tanulmányok

Szövetsége

16

közegészségügyi okokból korlátozható. Mindazonáltal a hazai munkavállalóknak kijáró kiváltságok nyújtására van szükség, beleértve a tagállamok munkavállalóinak közt meglevő, mindenféle nemzetiségi alapú diszkrimináció megszüntetését a foglalkoztatás, díjazás és egyéb munkahelyi és foglalkoztatásbeli feltételek terén, főleg ami az elbocsátást, visszahelyezést vagy újbóli munkába állítást illeti. A problematikus rendelkezések az alábbiak:57  A szabályozást olyanok alkalmazhatják állandó, szezonális munkavállalók és határ menti ingázók vonatkozásában, akik szolgáltatások nyújtása céljából űzik tevékenységüket. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy csökkentsék a garanciákat, a határ menti ingázó kategóriáját pedig a munkajogi törvény nem szabályozza (csupán a szociális jog).  A munkaközvetítés rendszerét az egyenlőség biztosításán keresztül kell megoldani, főleg ami a központi foglalkoztatásügyi szolgálatok és regionális szolgálatok közti közvetlen együttműködést illeti. Ez a rendszer a megüresedett állások, diszkrimináció nélkül foglalkoztatást kínáló munkaajánlatok és álláskeresők frissített adatbázisán alapszik. Nem valósul meg az adatcsere, és a megüresedéseket állásokat nem továbbítják a munkaközvetítő ügynökségek felé.  Az állás betöltése a jog által előírt rendelkezéseknek megfelelően elkészített szerződések megkötésével megy végbe, diszkriminációmentesen, de a betöltendő pozíció természetéből kifolyólag megkövetelik a nyelv ismeretét. Az elvárt magyar nyelvtudás szintje és számonkérésének módja nem lett se meghatározva, se szabványosítva.  Főleg olyan szakképzés érhető el neheze az idegen ajkúak számára, melynek célja a munkavállalók más régiókból származó közvetlen állásajánlatok betöltésére irányuló képzése, a szakképzést nyújtó iskolákat és átképző központokat is beleértve. Mindazonáltal az aktív munkaügyi segítségnyújtás mindenki számára gyenge lábakon áll.  A szabad mozgáshoz való joggal felruházott uniós munkavállalók ugyanolyan társadalmi és adókedvezményekben részesülnek mint a hazaiak, a szakszervezeti tagságot és az ezzel járó jogok gyakorlását is beleértve, akárcsak a szakszervezet vezetői vagy igazgatósági pozíciójára történő választási és választhatósági jogot, és a munkavállalók képviseleti szervei vonatkozásában való választhatóságot; részt vehetnek a közoktatásban és gyakornoki képzésben, illetve azt is kérhetik, hogy a munkavállalók mobilitási akadályait távolítsák el, főleg a munkavállalók családjának a fogadó országba történő beilleszkedési feltételeinek vonatkozásában; a lakhatáshoz való hozzáférést, az általuk igényelt lakás tulajdonosi jogainak megszerzését és nevük háztulajdonosok közé való bejegyzését is beleértve. A városi és állami ügynökségek főleg helyi szinten nincsenek tisztában ezzel az egyenlőséggel. A helyi hatóságok által kibocsátott dekrétumok – 3200 területi önkormányzat létezik – diszkriminatív intézkedéseket tartalmazhatnak.  A Szabályzat minden tagállam számára és az Európai Koordinációs Iroda számára szakértői szolgálatot állít fel, amely többek közt az élet- és munkaviszonyok, valamint a munkapiac állapota tekintetében nyújt tájékoztatást. Ez valószínűleg iránymutatóként szolgál majd a más tagállamokból érkező munkavállalók számára. Az erre vonatkozó információt rendszeres időközönként frissíteni kell. Ezen információs eszköz célja az olyan munkavállalók részére történő segítségnyújtás, akik az Unión 57

Tóth Judit: Az uniós munkavállalók mozgása és annak néhány akadálya. Föld-rész, 2011/1: 47-70; Tóth, Judit A migrációs törvény Magyarországon A nemzetközi jogi enciklopédiában található monográfia, Kluwer Law International, 2012, Hollandia, 348. oldal

17

belül szeretnének mozogni, hiszen a többi tagállamban fennálló élet- és munkahelyi körülményekkel kapcsolatban is rendszeresen tájékoztatni kellene őket. A különleges szolgálatok biztosítják, hogy az ilyen fajta információk nagy nyilvánosságot kapjanak, főleg azáltal, hogy a megfelelő foglalkoztatási szolgálatok körében terjesztik és minden lehetséges kommunikációs eszköz segítségével tájékoztatják az érintett munkavállalókat; a megüresedett állások, illetve a munkára történő jelentkezés részleteit közlik azokkal, akik hivatalosan kifejezték abbéli óhajukat, hogy egy másik tagállamban dolgozzanak; a jelentkezésre pedig a tagállam illetékes szervei ésszerű időn belül, egy hónapnál nem hosszabb idő alatt válaszolnak. Ezen túlmenően az álláskeresők ugyanabban a segítségben részesülnek, amelyet a foglalkoztatásügyi hatóságok a saját hazai munkavállalók számára is nyújtanak. Itt sem a másik tagállamban való életre és munkára vonatkozó információ nem áll rendelkezésre a potenciális kivándorlók számára, sem a külföldi bevándorló munkavállalók számára idegen nyelvű információ a helyi munkaerőpiaccal kapcsolatban. e.) A nemzeti szabályozásba átültetett szabályok a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben (2007. évi I. törvény), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben (1991. évi IV. törvény), a Munka Törvénykönyvében (2012. évi I. törvény), az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben (2003. évi CXXV. törvény) és a társadalmi előnyökről és adózásról szóló további körülbelül ötven törvényben és kormányrendeletben megjelennek. A fent említett hiányosságokon túlmenően a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a biztosítékok csorbulását olyan munkavállalók esetében, akik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka, munkaszerű gyakorlat és munkaerő szolgáltatások opcionális rendelkezéseinek formájában kötik meg a munkaszerződést (lásd a Különös rendelkezésekről szóló fejezetet). Természetesen a nem hazai munkavállalók és az olyan nem anyanyelvi munkavállalók, mint az ingázók, szezonális munkavállalók, határozott munkaidejű munkavállalók és bérmunkások kevésbé tájékozottak a munkavállalók státuszát illetően. f.) Magyarország nem tagja az ENSZ és az Európai Tanács által megkötött, a migráns munkavállalók és családtagjaik jogaira vonatkozó egyezményeknek.58. Így csak hivatkozni tudunk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 155. számú, 1975. június 24-én jóváhagyott, migráns munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatára. Minden, az országban legálisan tartózkodó migráns munkavállaló számára biztosítani kell a hazai munkavállalókkal egyenlő bánásmódot a foglalkoztatás, díjazás, munkakörülmények és társadalmi, oktatási és egészségügyi szolgáltatások terén, beleértve a szakszervezeti tagságot, a munkavállalói szervezetekben való képviseletet, e szervezetekben vezetői pozíciók betöltését és e jogok gyakorlását. A hiányzó intézkedéseket azonban az alábbi nyilatkozattal együtt hoznák meg: 

Annak érdekében, hogy a migráns munkavállalók és családtagjaik a foglalkoztatás és társadalmi szolgáltatás terén meglevő jogosultságaikat teljes mértékben gyakorolhassák, a fogadó állam a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel való konzultációt követően meghozza a szükséges intézkedéseket, úgy mint anyanyelvű

58

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 97. ülésszaka (1949), 143. számú ülésszaka (1975), a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló ENSZ-egyezmény (1990), az Európa Tanács Szociális Chartája (melynek 18-19. cikke opcionális és Magyarországra nem vonatkozik), az Au Pairek helyzetére vonatkozó egyezmény (1969) vagy a Migráns munkavállalók jogi helyzetét szabályozó európai egyezmény (1977)

18









vagy közvetítő nyelveken történő tájékoztatás nyújtását a nemzeti jogi rendelkezésekkel és jogaikkal kapcsolatban. A migráns munkavállalóknak joguk van arra, hogy megkapják a munkahelyi biztonságra, az egészség megóvásával kapcsolatos intézkedésekre, a védőeszközök használatára, valamint a munkakörülmények, foglalkoztatás, munkahelyi baleset esetén követendő eljárások és biztonsági szabványok kollektív és nemzeti szabályaira vonatkozó szükséges utasításokat és magyarázatokat a munka megkezdése előtt, illetve azt követően. Ez a munkahelyen megtalálható biztonsági és egészségügyi piktogramok és feljegyzések ismertetését is magában foglalja a munkavállalók részére. A migráns munkavállalók és családtagjaik jogosultak arra, hogy tanácsadásban részesüljenek az olyan munkaügyi és szociális jogok vonatkozásában, mint a lakhatás, egészségügy, a regisztrálással kapcsolatos közigazgatási eljárások, társadalombiztosítás, tömegközlekedés vagy jogsegélyhez való hozzáférés anyanyelvükön vagy alkalmazandó közvetítő nyelveken. A migráns munkavállalók jogosulttá válnának arra, hogy a hatóságokkal anyanyelvükön kommunikáljanak, a hatóságok pedig a megfelelő pénzügyi hátteret és képzett személyzetet biztosít e tanácsadó és kommunikációs szolgáltatáshoz. A migráns munkavállalóktól származó, az egyenlő bánásmód elvének megsértésére vonatkozó panaszok kivizsgálását a hatóság a munkavállalók és munkáltatók érintett szervezeteivel közösen végzi. Amennyiben a magyarázat, a tájékoztatás vagy az iránymutatás nem volt megfelelő vagy hiányzott, úgy a szükséges (polgári, büntető vagy közigazgatási jogi) intézkedéseket szabják ki a munkáltató részére. Az illegális migránsok és családtagjaik kiutasítási költségét nem a migráns munkavállalóknak kell megfizetniük. A jogsegély a hazai munkavállalókhoz hasonló módon illeti meg őket, a tolmácsoláshoz való hozzáférést is beleértve. A migráns munkavállalókkal kapcsolatos államközi együttműködések és konzultációk szükségszerűen a munkavállalók és munkáltatók képviselőit is bevonják a küldő és fogadó országok szemszögéből történő információ- és tapasztalatcsere előmozdítása érdekében.

A migráns munkavállalók és a nemzetközi jogi kötelezettségek betartása vonatkozásában meglevő magyar ellenállás59 nem egyedi jelenség. Ez részben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben meglevő hármas osztatú rendszerrel magyarázható meg, amelyben a szakszervezetek nem kormányzati szervekkel és munkáltatói szervezetekkel versengve, a szabályozó és végrehajtó folyamatok kialakításában kapnának szerepet, részben pedig azokkal a jogokkal, amelyeket bizonyos egyezmények biztosítanak az illegális migránsok számára. Ezen túlmenően a visszautasítás a közigazgatásból hiányzó pénzügyi és emberi forrásokban is keresendő, ezt a kapacitásbővítést pedig az EU csatlakozás elsődleges fontossága miatt elhalasztották. Minisztériumi források is megemlítik a migráns munkavállalókra vonatkozó szabályozást érintő közös EU-s migrációs politikát, ami kizárhatja e téren az alternatív szabályozásokat. Nem utolsó sorban pedig a magyarországi migráns munkavállalók közt megtalálható magyar nemzetiségűek magas arányszáma hátráltatta az összes itteni migráns munkavállaló részére nyújtandó átfogó jogi védelmet és integrációs szolgáltatásokat.

59

Z. Zayonchovskaya, ‘A migráns munkavállalók jogainak védelme a közép- és kelet-európai és a FÁK országokban és az 1990-es ENSZ egyezményhez való csatlakozás perspektívái’. Az UNESCO országjelentések sorozata a Migránsokról szóló ENSZ Egyezmény ratifikációjáról. Párizs, UNESCO, 2004. http://unesdoc.unesco.org/images/0013/001395/139533E.pdf. Idézi Soltész B.: Globális kihívás, globális válasz, lokális ellenállás? Az ENSZ Migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményének kudarca, GROTIUS dolgozat, 2010/4.

19

13. A migrációs mozgásokra és migráns munkavállalókra vonatkozó szakszervezeti politika: Magyarország részéről hat országos szakszervezeti szövetség található meg az Európai Szakszervezeti Szövetségben.60. Habár az Európai Szakszervezeti Szövetség olyan munkacsoportjai, mint a Migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó tanácsadó bizottság mások számára is nyitva áll, megkövetelték a szakszervezeti mozgalmon belül végbemenő, foglalkoztatási és fejlesztési politikával kapcsolatos nemzetközi munkaerőmigrációs folyamatok és migrációs politika terén való figyelemfelkeltést. A szakszervezeti honlapokon,61 nemzetközi eseményeken62 vagy nemzetközi kezdeményezéseken63 előforduló konzultációkról szóló szórványos hírek nem tudnak a magyarországi szakszervezetek migrációs és munkajogi politikájára hatni. Ez az idegenkedés a munkavállalók hagyományosan alacsony mobilitási arányán alapszik (amely 2008-2009-ben további törést szenvedett), és mivel a növekvő kivándorlási mozgást, a bizonyos régiókban és szektorokban meglevő munkaerőhiányt nem ismerték fel, így a szakszervezetek reakcióideje is hosszabb. Másrészt a felszámolt háromoldalú rendszer (2011) is megbénította a politikai döntéshozatali folyamatot. „Meg vagyok győződve afelől, hogy a társadalmi partnerség és párbeszéd rekonstrukciója hozzá fog járulni a szakszervezetek hatékony szerepvállalásához az érdekvédelem terén”- mondta a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke.64 A párbeszéd új vagy régi formáját kell létrehozni. Nem meglepő módon e szakszervezeti alapszabályok és rendeletek nem rendelkeznek a migráns munkavállalókkal kapcsolatban, vagy nagyon általános megállapításokat tesznek – ha egyáltalán tesznek – a migráns munkavállalók tagságát és védelmét illetően.65. Így a szakszervezetek és szövetségek ipari kapcsolatai és munkaprogramjai közt nem találni a munkaerő migrációjával és a migráns munkavállalók toborzásával kapcsolatos erőfeszítéseket, célokat vagy kezdeményezéseket. Ez jobb a hazai munkaerőpiacot a külföldi munkaerő ellen védelmező populizmusnál. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy a munkáltatói szervezet és a kormány támogatta a román és bolgár munkavállalók ideiglenes korlátozását Románia és Bulgária csatlakozása idején, miközben a szakszervezetek az összes ideiglenes intézkedést megszüntető liberalizációt követelték.66. A munkaerőpiacok kölcsönös védelme tekintetében való viszonosság azonban elfogadható volt a szakszervezetek részére 2004-ben.67

60

Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 61 Például a 2009. február 27-én, Brüsszelben tartott informális európai csúcson az Európai Szakszervezeti Szövetség megköveteli a szabad mozgással kapcsolatos világos szabályozást http://www.szef.hu/nemzetkozikapcsolatok/hirek/szabad-mozgas vagy Aggasztó hírek az Egyesült Királyságban meglevő korlátozó jellegű foglalkoztatási gyakorlatokról, a Munkástanácsok fiatal tagjai mennyire nyugtalankodnak a magyar munkavállalók ellen tervezett brit kormányzati intézkedések miatt, 2013. november 20, http://munkastanacsok.hu/aggaszto-hirek-es-jelensegek-a-szigetorszagi-munkavallalasrol/ 62 Például az MFA és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által 2013. február 5-én szervezett, a fiatalkorúak munkanélküliségéről és a társadalmi partnerekkel folytatott párbeszéd javításáról szóló szemináriuma 63 Például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2004 júniusában tartott 92. ülésszaka a migráns munkavállalókra vonatkozó országjelentést tárgyalt meg és egy akciótervet kezdeményezett, mely azonban Magyarországon visszhang nélkül maradt. 64 Buzásné Putz Erzsébet, A párbeszédnek nincs alternatívája – a társadalmi párbeszéd helyreállítása Magyarországon, Budapest, április 3. 65 Például a MÉDOSZ 2012. március 31-én elfogadott alapszabályának 3. cikkelye azt mondja ki, hogy a MÉDOSZ védi a munkavállalók érdekeit és jogait, a külföldön munkát vállalókét, akárcsak a Magyarországon dolgozó külföldiekét, így a MÉDOSZ együttműködik a migráns munkavállalók érdekében. 66 Lásd a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács 2007. április 26-i gyűlésén készült jegyzőkönyvet 67 Lásd a Nemzeti Érdekegyeztető Tanács 2004. április 13-i gyűlésén készült jegyzőkönyvet

20

A magyar lakosság civil és vallási szervezetekben, lobbikban vagy szakszervezetekben való részvételi és tevékenységi aránya egy közelmúltbeli felmérés szerint átlagosan 28%-os.68. A migránsok részvételi aránya ugyanakkora, 25%-os. A magyarok szakszervezeti tagsága és aktivitási arányuk viszont 2,2%-os, míg ugyanez a migránsok esetében csupán 0,5%-ot tesz ki. Talán ez a különbség ad magyarázatot arra, hogy a szakszervezetek miért olyan visszafogottan lelkesednek a migráns munkavállalókért. II. A migráns munkavállalók részére elérhető tájékoztató szolgáltatások Magyarországon 14. A potenciális és tényleges migráns munkavállalók és hazatérők, önfoglalkoztatók és családtagjaik az alábbi forrásokból kaphatnak tájékoztatást és tanácsot: a.) Munkaügyi hivatalok: álláskeresők, újra bevándorló munkavállalók, hazatérők vagy munkanélküliek számára hozzáférést kell biztosítani a megüresedett állásokhoz, álláshirdetésekhez, egyenlő bánásmódot biztosító ajánlatokhoz. Mindazonáltal a (magyar/idegen) nyelv ismerete és a kommunikációs/számítógépes ismeretek döntőek lehetnek az egyéni esélyek elbírálása tekintetében. A munkaügyi hivatalnál a megbeszélések pár percesek, így a jogi tanácsadás és jogokra, szociális kedvezményekre vagy további forrásokhoz való hozzáférésre irányuló tájékoztatás elhanyagolható, az állásajánlat és a munkanélküli személyek nyilvántartásba vétele élvez prioritást. Az NFSZ-nek van egy, a jogokra vonatkozó rövid összefoglalókat tartalmazó honlapja, többek között arra is kitérve, hogy juthat egy külföldi Magyarországon álláshoz.69 A foglalkoztatás elősegítéséről és munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (UnemplA) előírja a munkanélküliek és a törvény hatálya alá tartozó összes ember egyenlő bánásmódját, amennyiben ezek hazai munkavállalók, a szabad mozgás jogával rendelkező személyek (2007. évi II. törvény), elismert menekültek és határozatlan idejű tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok. Preferenciális vagy specifikus rendelkezéseket lehet meghatározni a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek számító személyek számára, illetve a 2007. évi II. törvény és kormányrendeletek hatálya alá eső személyek esetében (lásd 2. cikkely). Az UnemplA megvalósítását, a munkavállalóknak nyújtott szolgáltatásokat is beleértve a nemzeti foglalkoztatási hatóság valósítja meg az Európai Koordinációs Irodával és az Európai Gazdasági Térség államainak nemzeti foglalkoztatási szolgálataival együtt. (3 cikkely) Minden munkavállalásra jogosultnak joga van a foglalkoztatási szervek és szolgálatok foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatását és szolgáltatásait igénybe venni (4. cikkely). A felnőtt (16 éven felülieknek nyújtott) szakképzés a képzést nyújtó intézmény és a felnőtt közt - a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény alapján - kötött egyéni szakképzésre irányuló szerződése szerint történik. A képzés költségeit a Munkaerő Alap vagy EU-s alapok fedezik, amennyiben a törvény így rendelkezik, és/vagy az adott szakma és régió finanszírozása kérelmezések alapján történik, az UnemplA hatálya alá eső munkanélkülieket mint pályázókat is beleértve (például átképzésre vagy magasabb szintű szakképzésre jelentkeznek annak érdekében, hogy a munkapiacon el tudjanak helyezkedni) [ 21(1) és 24(1). cikkely]. A 21(7). cikkely előírja, hogy a 2007. évi II. törvény hatálya alá eső összes személy, így határozatlan idejű tartózkodási engedéllyel rendelkező 68

Corvinus Egyetem, Budapest – folyamatban levő szociológiai kutatás 2013/2014 Lásd az alábbi hasznos tájékoztató lapokat: www.munka.hu http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=munkaadoknak_szolgaltatasok&switchcontent=ma_szolg_tajek_kulfoldiek_mo_munkavallalas&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full 69

21

harmadik országbeli állampolgárok, menedékkérők és hontalanok is – az általános követelményeknek megfelelő hazai munkavállalókhoz hasonlóan – részesülhetnek e kedvezményből (például az UnemplA 58(5)d pontjában meghatározott álláskeresői minőségben). A gyakorlatban70 az első lépés abból áll, hogy információt szerzünk a városokban, kerületekben vagy kisvárosokban megtalálható PES egységeknél elérhető munkaerő-piaci programokról. Ez nagyban függ a hivatalnokok nyelvtudásától. A legvalószínűbb az angol nyelvű kommunikáció (az EURES koordinátorokat is beleértve), illetve az osztrák határ közelében a német nyelv használata, de egyéb uniós nyelveken nem lehet értekezni. Az NFSZ honlapja mindazonáltal angol nyelvű információt is biztosít azzal kapcsolatban, hogy az NFSZ hivatalaival hogyan lehet felvenni a kapcsolatot Magyarországon, illetve az Európai Gazdasági Térség államaiban, az Európai Gazdasági Térség államaiban meglevő foglalkoztatási programokkal és társadalombiztosításokkal kapcsolatos jogokról, (lásd MISSOC tájékoztató lapok), az Európai Gazdasági Térség országaiban meglevő foglalkoztatásról és mobilitásról. Ezen túlmenően a támogatott szakképzés feltétele, hogy - a hazai munkavállalókkal megegyező bánásmód érdekében - az UnemplA által meghatározott, életkor, foglalkozás, regionális és pénzügyi feltételek alapján egy egyéni értékelés készüljön. Az eljárás több, kormány- és minisztériumi rendeletek által évente meghatározott dokumentumon alapszik. A jelöltek az NFSZ honlapján vagy szórólapjain olvashatnak erről. b.) EURES: Az Európai Unió központosított állásportálja az álláskeresők számára is elérhető, hiszen nem csupán az állásajánlatokra vonatkozó egyéni információt nyújt, hanem általános utasításokat is a fogadó országba migráló munkavállaló számára. Így például a Csongrád megyei EURES koordinátor éves szinten átlagban 650 ügyfelet fogad.71 Köztük olyan munkavállalók is megtalálhatók, akik számítástechnikai téren teljesen járatlanok, szegregáltak és nem tudják, mit tegyenek külföldön és hogyan szerezzék meg a jogokra és kötelességekre vonatkozó alapvető információt. Ezen túlmenően Romániából is vannak ügyfelek, akik személyesen vagy e-mailen, illetve telefonon keresztül kérnek korlátozott számban segítséget. Az EURES koordinátor célországokra vagy a munkajogi szabályozásra vonatkozó EU-s szórólapokat és helyi brosúrákat, mint például a „10 jótanács elindulás előtt” címűt, vagy a rendőrség és az EURES közös kampánya során kibocsátott, biztonságra vonatkozó információkat terjeszthet. Vannak arra vonatkozó erőfeszítések, hogy ezt a nyomtatott anyagot, úgy mint a „Magyarországi Élet- és munkakörülményeket”, vagy az EURES angol és francia nyelven elérhető gyorsreferenciáit frissítsék. Egyre több munkavállaló kér jogi tanácsadást, vagy legalább a jogi tanácsadó szervezetek elérhetőségét akarja megszerezni, de erre vonatkozóan az EURES se szórólappal, se információval nem rendelkezik. c.) Szakszervezetek: csak néhány példa van a munkavállalói szervezetek által működtetett információs kampányokra, illetve tanácsadó szolgáltatásokra, ami a szakszervezetek migránsokkal szemben tanúsított, fent említett távolságtartásának tudható be. A JOGPONT, illetve a JOGPONT PLUS nyújtott ingyenes jogsegélyt, általában munkajogi tanácsot kérő munkavállalók számára. Az ügyfelek között magyarul beszélő migráns munkavállalók is megtalálhatók. Az EU által finanszírozott budapesti (6. és 7. kerületi) szolgálatokat a LIGA és mások hozták létre, de nagyon nehéz a projektet anyagi források nélkül fenntartani.

70

Forrás: dr.jur.Katona, Judit Nemzeti Munkaügyi Hivatal, osztályvezető – NMH (NMH felügyeleti, ellátási és társadalmi párbeszéd főosztály – felügyeleti és ellátási osztálya) 2013. július 31. 71 Bíró Tímeával, a Csongrád megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának szegedi EURES koordinátorával 2014. február 12-én készült interjú

22

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) egy INTERREG projektet indított be (2009-2015) az osztrák határmenti vidékekkel történő, határon átnyúló együttműködés érdekében.72A Magyarországról Ausztriába irányuló munkaerőmozgást gátló ideiglenes korlátozások megszűntével (amelyek e régiókban legalább évi 60.000 munkavállalót érintettek) a nyelvi, közigazgatási, illetve osztrák és magyar szabályozásra vonatkozó ismereteket ki kellett terjeszteni a potenciális munkavállalókra, közhivatalnokokra és támogatókra, illetve mindkét ország szakszervezeti képviselőire is. A projekt nyomtatott anyagok és szórólapok terjesztését is magában foglalja, és nyelvtanfolyamokat, illetve ingyenes jogi tanácsadást kínál magyar, illetve német nyelven. Melyek a folyamatban levő együttműködés közvetlen eredményei? Az osztrák munkaadók magyar munkavállalók iránti bizalmi szintje és befogadó-készsége megnövekedett, miközben a munkavállalók és munkaadók által elkövetett jogi és szociális kedvezményekre irányuló visszaélések száma visszaszorult. Az együttműködés nem várt eredménye, hogy nőtt a szakszervezetekbe belépő új tagok száma a határ mindkét oldalán, illetve hogy egyre több magyar munkavállaló került be az üzemi tanácsokba (részleteket lásd a Függelékben). Mindazonáltal, a megsértett migráns jogok konkrét eseteire vonatkozó alkalmi vagy határon átnyúló projektek, akárcsak az egyéb szakszervezetekkel való kétoldalú együttműködések – főleg Ausztriában, Szlovéniában, Szlovákiában és Romániában – a forrás- vagy célországokban, melyeket az elmúlt évtizedek során az MSZOSZ intézett, mostantól a szakszervezeti munkatervekből és prioritásokból kirajzolódó átfogó intézkedési tervvé alakulnak át. Ehhez nem csak a munkaerő migrációjához való átfogó hozzáállásra van szükség és nem csupán megfelelő szakértőkre, emberi és anyagi erőforrásokra kell szert tenni, hanem regionális, országos és európai szintű stratégiai elgondolásra is szükség van a védelem, foglalkoztatás és képviselet biztosítása érdekében. Ez a közeljövő feladata.73 d.) Civil szervezetek: Szűk körben léteznek Magyarországon a migráns munkavállalókkal foglalkozó nem kormányzati szervek. A meglevő szervezetek nemzetközileg védett és sebezhető csoportok védelméért dolgoznak (úgy mint kísérő nélküli kiskorúak, menekültek, traumatizált személyek, emberkereskedelem áldozatai, letartóztatott migránsok) és nagyon kis mértékben migráns munkavállalók részére (lásd a Magyar Helsinki Bizottság, a Cordelia Alapítvány és a TASZ tevékenységeit és projektjeit) A Migránsokat Segítő Egyesület – a Menedék közvetett módon migráns munkavállalók számára is kínál általános programokat, úgy mint a honlapon megtalálható tájékoztatást, integrációs programokat, nyelvtanfolyamokat, az állampolgári vizsgára való felkészítést. A SEED Alapítvány74 önfoglalkoztatókat, szabadúszókat és magánvállalkozókat is beleértve migráns nők számára is kínál képzéseket és tanfolyamokat arra vonatkozóan, hogyan válhatnak sikeres vállalkozókká. Társadalmi helyzetük bizonyos tekintetben a bérmunkásokéra hasonlít, de jogállásuk eltérő. e.) A munkaerő-elhelyezési és munkaerő ügynökségeknek hatóságilag bejegyzett és engedéllyel rendelkező szervezeteknek kell lenniük. Az ügyfelek és továbbított munkavállalók számára tisztességes információt nyújtanak a foglalkoztatással, munkakörülményekkel, munkaszerződéssel és a fogadó országgal kapcsolatban. De ezen túlmenően sok, állami ellenőrzés nélkül működő kis ügynökség és vállalat van, amelyek nagy árat követelnek meg munkaajánlataikért anélkül, hogy tisztességes információkat és garanciákat nyújtanának a foglalkoztatás terén. A munkavállalók és álláskeresők által történő 72

Horváth Csabával, az MSZOSZ szombathelyi regionális képviselőjével 2014. február 19-én készült interjú György Károly MSZOSZ képviselővel 2014. február 28-án készült interjú, aki hosszú évek óta az Európai Bizottság tanácsadó bizottsága, az ETUC Munkavállalók szabad mozgásáért és Munkajogi szabályozásáért felelős munkacsoportjának képviselője 74 Potápi Ritával, a SEED alapítvány budapesti képviselőjével 2014. február 10-én készült interjúja 73

23

ilyen irányú fizetések tiltása ellenére75 számos büntetőügyre van példa azzal kapcsolatban, hogy ezek az illegális vállalkozók hogyan zsarolnak ki nagy összegeket és csapják be munkát kereső áldozataikat az Egyesült Királyságra, Spanyolországra, Németországra vagy Írországra vonatkozó mesés munkaajánlatokkal.76. Ugyanezen eseteket Romániában is közzéteszik.77 f.) A Külügyminisztérium és az EU közti együttműködés egy, az állampolgári jogokra vonatkozó információt közreadó interaktív portált hozott létre (az úgynevezett EUVonalat).78A portálon megtalálható egy foglalkoztatásra és munkaerőre vonatkozó Kérdés-felelet rész, illetve egy az EU jogszabályok minden egyes tagállamban érvényes közös rendelkezéseinek a munkahelyek elismerését, hamis állásajánlatokat, más államban történő adóztatást, egyenlő bánásmódot és Europasst, stb. érintő szekció. g.) Végezetül az egyéb információs források nagyon változatosak, beleértve internetes portálokat, migráns munkavállalók, barátok és a diaszpóra magánjellegű és személyes hálózatának blogjait, melyek három részre oszthatók:  A migráns személyek és munkavállalók, ingázók és diákok jogi és gyakorlati tanácsokat kaphatnak.79 Egy honlap a csalárd álláshirdetéseket gyűjti egybe az ártatlan, tájékozatlan álláskeresők figyelmeztetésére.80  A migráció legjobb gyakorlatának és rossz oldalainak, a fogadó társadalomba és munkapiacra történő beilleszkedés tapasztalatainak közzététele, 81 a sajtó által lefedett konfliktusok taglalását is beleértve.82 Ez azért is fontos lenne a potenciális migránsok számára, mert a magyar közmédia csupán érintőlegesen foglalkozik a migrációval.83  Honlapokon és blogokban is megjelennek a migráns személyek és családok számára nyújtott szolgáltatások. Így a megközelítőleg 300.000 főt számláló magyar közösség (ügyvédi szolgáltatásokról, szállásokról, stb. szóló) híreket és hirdetéseket és angliai munkavállalással, életkörülményekkel és hétköznapi gondok megoldásával kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazó saját facebook oldallal rendelkezik.84 A

75

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 181. ülésszaka a magán-munkaközvetítő ügynökségekről, 7(1) cikkely Például lásd www.pestisracok.hu Újabb becsapott magyar munkavállaló külföldön, 2013. július 8-án, és lásd a Magnum1 vállalat tevékenységére hasonlító esetekre vonatkozó megjegyzéseket; a www.hrportal.hu adta közzé a munkáltatói visszaélés miatt letartóztatott és megvádolt férfi történetét: Becsapták a külföldi munkára jelentkezőket, 2013. május 8. Az MFA szerint a magyar áldozatok száma az EU-n belül nagyjából havi 50. MTI, 2008. július 18 77 Lásd www.szekelyhon.ro Becsapott munkavállalók? 2011. szeptember 23 78 www.euvonal.hu 79 Lásd például: Tájékoztató a külföldi állampolgárok magyar felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányairól www.og.unideb.hu/documents/KA.doc 80 allasatveres.blogspot.hu 81 A hataratkelo.postr.hu az európai tagállamokba, Egyesült Államokba, Japánba, Kínába, stb. történő migrációval kapcsolatos bejegyzéseket, az ottani élet tapasztalatait teszi közzé és az ottani egyéni munkavállalást is megjelenteti. 82 A hataratkelo.blog.hu Németországra, az Egyesült Királyságra, Kanadára, az Egyesült Államokra és Norvégiára összpontosít, a helyi sajtó bevándorlókra vonatkozó reakcióit is összefoglalja, és facebookos kommentek is megtalálhatók. 83 Így például David Cameron javaslatát az új tagállamokból származó uniós munkavállalók belépését korlátozó brit intézkedésekre vonatkozóan, illetve Vivian Reading vagy László Andor erre adott kemény reakcióit csak a BruxInfo fejtette ki, lásd Cameron: hiba volt a magyarok és mások beengedése, BruxInfo és további hírportálokat, 2013. december 21, Index: 2013. november 27: Korlátozzák a bevándorlók jogait, stb. http://mosmaiorum.blog.hu 2013. december 21 Bakó Beáta: A kelet-európai munkavállalók nyomorúsága 84 Az angliai-magyarok.co.uk honlapot az Angliai Magyarok Szövetsége működteti www.magyaroklondonban.com vagy http://hu-hu.facebook.com//londonimagyarokkozosseg – de a háttérben ott van egy szolgáltató (Londonimagyarok KFT) 76

24

migrációval és munkahelyekkel kapcsolatos egyéni kérdéseket az EuroDirect85 és az Euraxess keretein belül válaszolják meg.86

III. Szakszervezeti szakpolitikai ajánlások

15. Gazdasági válság idején, amikor magas a munkanélküliség, a szakszervezetek hagyományosan gyengék. Ugyanakkor a munkavállalóknak és az aktív korú lakosságnak ilyenkor is szüksége van hatékony védelemre és jogsegélyre. Újabb paradoxon, hogy a szakszervezetek jelenléte és aktivitása régiónkban a közszférában a legerősebb, amely a migráns munkavállalók előtt többnyire nem áll nyitva. A szakszervezeteknek következésképpen a piaci és üzleti szférában volna szükséges erősíteni tevékenységüket, hogy a munkavállalókat felkészíthessék a kivándorlással, a külföldi munkaerőpiacon történő megjelenéssel, illetve hazatérésük után az itthoni munkapiacra való visszatéréssel kapcsolatos feladatokra. A migráns munkavállalók ágazati demokráciában tapasztalható alacsony részvétele ellenére a szakszervezeteknek reagálniuk kell az új tagállamokból történő kivándorlás által okozott regionális és szektorális munkaerőhiányra is. Röviden összefoglalva tehát a szakszervezeti tevékenységet, illetve a szakszervezetek által vitt projekteket úgy célszerű átalakítani, hogy minden munkavállaló, de különösen a migráns és külföldi munkavállalók számára - nemzetiségükre és szektorális foglalkoztatási helyzetükre való tekintet nélkül - tanácsadást, ingyenes jogsegélyt, és kollektív alkutámogatást tudjanak biztosítani, továbbá erősítsék bennük a jogtudatosságot. Az EU-s források hozzájárulhatnak a migrációt érintő kísérleti projektekhez, de e tevékenységnek illeszkednie kell a szakszervezetek szokásos, saját forrásból finanszírozott, más tagállamok - különösen a célországok - szakszervezeteivel történő, illetve európai szintű együttműködésre alapozott működéséhez. 16. A 492/2011/EU sz. rendelet uniós szintű tanácsadó testület létrehozásáról intézkedik (2326. cikk). A rendelet szerint a Tanácsadó Bizottság felelős az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazásával, illetve a szerződés értelmében hozott intézkedésekkel kapcsolatos kérdések vizsgálatával, valamint a munkavállalók szabad mozgásával és a foglalkoztatással összefüggő ügyekkel kapcsolatos tanácsadásért a Bizottság számára. E funkció ellátásához szükséges:  a szakszervezetek jelenléte az EU-s jogszabályokban, illetve a szakszervezetek részvétele az EU-s jognak a nemzeti szabályozásokba történő átültetése és alkalmazása terén; 85

Bár nem rendelkezik az ügyfelekre vonatkozó átfogó statisztikákkal, a 25 irodával és idegen nyelven beszélő munkatársakkal rendelkező információs pult és hálózat éves szinten 500-1000 olyan ügyfelet fogad, akik általános jogi, közigazgatási és gyakorlati tájékoztatást kér egy másik tagállamban történő foglalkoztatással kapcsolatban. A EuropeDirectnél Szegeden dolgozó Kardos Lilivel 2014 február 24-én készült interjú. A tájékoztató szolgáltatás a www.europedirect.hu/index.php?page=ask oldalon érhető el. Ez a hálózat a migráns munkavállalókra is vonatkozó EU joggal kapcsolatos brosúrákat és online lapokat, füzeteket terjeszt, és az Európai Bizottság támogatásával 2009 és 2011 közt a munkaerő-migrációra vonatkozó regionális szemináriumokat is szervezett román szakértők bevonásával. 86 E hálózat jogi és egyéni tájékoztatást nyújt a kutatás és innováció terén az Európai Gazdasági Térség országaiban és további 37 államban állást és ösztöndíjat keresők, így doktoranduszok, posztdoktoranduszok, akadémiai és tudományos asszisztensek számára. A magyar kapcsolattartó pontok (körülbelül 20 helyen) tudnak tanácsot adni, amennyiben a tematikus füzetek és állásajánlatokat tartalmazó adatbázisok adott esetben nem bizonyulnak elegendőnek. www.euraxes-hungary.hu

25



a magyar szakszervezetek hozzájárulhatnak a tanácsadó bizottság munkájához, mind általános tapasztalataik megosztása, mind a szakpolitikai tanácsadás területén, mivel a bizottság tagországonként hat taggal rendelkezik, melyek közül kettő-kettő a kormányt, illetve a szakszervezeteket, kettő pedig a munkaadói szövetségeket képviseli. Ennek megfelelően a magyar szakszervezetek saját jelöltjeikkel képviseltethetik magukat a tanácsadó bizottság évi legalább két ülésén. A tagok és helyetteseik megbízatása 2 évre szól, lejáratkor megújítható. A tanácsadó bizottság tagjait és helyettesítő tagjait a Bizottság nevezi ki, a szakszervezetek, illetve a munkaadói szervezetek képviselőinek kiválasztásakor törekedve a különböző érintett gazdasági szektorok megfelelő képviseletére. A bizottság elnöke a foglalkoztatás és a munkavállalók mobilitásának területén széles körű tapasztalattal rendelkező szakértőket, illetve intézményi képviselőket hívhat meg a testület üléseire. A bizottság elnökét további szakértő tanácsadók is segíthetik. Ily módon, a rendelet célkitűzéseivel összhangban a kiindulási-, illetve a célországok képviselőinek véleménye egyaránt megjelenik az uniós szintű vitákban, különös tekintettel a foglalkoztatáspolitikai kérdésekre.87 A nemzeti érdekegyeztetési rendszer töredezettsége ellenére tehát a munkavállalási célú migráció kérdése - a foglalkoztatás- és fejlesztéspolitika összefüggésében - a szakszervezetek kezdeményezésére Magyarországon biztosan bekerül a megvitatandó témakörök közé.

Az Európai Bizottság 2013 áprilisában elemzést nyújtott be a Tanács és a Parlament számára az uniós munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód érvényesüléséről az egyes tagállamokban. Az elemzés öt különböző lehetőséget körvonalaz az állampolgárságon alapuló diszkrimináció elleni eszközök jelenlegi hiányát figyelembe véve, ezek között megtalálható ajánlások elfogadása a tagállami hatóságok számára és EU-s irányelv elfogadása az egyenlő bánásmódról, megfelelő eljárási szabályok és szankciók kíséretében. A második változat radikálisabb: eszerint egy a munkaadóknak szóló, a foglalkoztatási egyenlőség terén specifikus követelményeket megfogalmazó irányelvet fogadnának el (pl. a külföldiek munkapiaci feltételekről történő tájékoztatásáról). A hatástanulmány közvetlenül utal a szervezett munkavállalók szakszervezeti tagsághoz való egyenlő jogára. 17. „Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) tovább folytatja az elkötelezett harcot a migráns munkavállalók jogaiért és a migráns munkavállalók - legyenek bár rövid- vagy hosszútávon külföldön dolgozók - szakszervezeti tagságáért, azért, hogy ők is részt vehessenek a szakszervezetek életében és a döntéshozatali folyamatokban” - mondta Luca Visentini, az ESZSZ szövetségi titkára. „Azért is dolgozunk, hogy a szakszervezetek minél jobb szolgáltatásokat nyújthassanak a migráns munkavállalók számára, és egyben a kiindulási 87

Egy példa az intézkedések harmonizálásának komplexitására: A gazdasági válság miatt új lendületet vett a vita a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásáról. A vita gyújtópontjában a szakértelem, az elvárt és a meglévő szakértelem közötti eltérések, illetve ezeknek a migráció formáira és az egyéni döntésekre (maradni/hazatérni) gyakorolt hatása áll. Az európai, illetve országos szinten hozzáférhető adatok részletes elemzése azt mutatja, hogy hibás az a feltételezés, amely a szaktudást tekinti a migráció fő hajtóerejének. Épp ellenkezőleg, az elemzés szerint a túlképzettség, és ebből adódóan a migráns munkavállalók szaktudásának nem kellő fokú felhasználása rendkívül elterjedt jelenség. Ugyanakkor a migránsok jellemző tulajdonságai - például szocio-demográfiai jellemzők és attitűdök - csakúgy, mint munkapiaci integrálódásuk mértéke, igen változatos képet mutatnak az egyes kiindulási-, illetve célországokban. Mindez differenciált megközelítést tesz szükségessé, és számos komplex problémát vet fel a döntéshozók számára. Olyan példákat is találunk, ahol egyes szakpolitikai döntéseknek pozitív hozadéka volt mind a migráns, mind a hazai munkavállalók számára. EU Labour Migration in Troubled Times. Skills Mismatch, Return and Policy Responses (A munkaerõ migrációja az EU-ban válságos időkben: fölösleges szaktudás, hazatérés és szakpolitikai válaszok), B.Galgóczi (ETUI), J.Leschke (ETUI) and A. Watt (osztályvezető, Makroökonómiai Kutatások Intézete - Hans-Böckler Foundation), 2012, Ashgate

26

országok szakszervezeteivel fennálló kapcsolatainkat is előmozdítsuk. December 12-én az ESZSZ szervezésében megkezdődött a migránsok számára nyújtott szakszervezeti szolgáltatásokról szervezett első európai szintű konferencia. A konferencián 19 EU tagország 45 szakszervezeti szövetségének és más társadalmi szervezetének képviseletében 165-en vettek részt. Az ESZSZ szövetségi titkára elnökletével lezajlott konferencián részt vettek az Európai Bizottság, az Európa Parlament, a Gazdasági és Társadalmi Bizottság, illetve egyebek mellett európai munkaadói szövetségek képviselői is. A konferencia által útjára indított nemzetek feletti együttműködési hálózat célja az integráció intézményeihez történő hozzáférés megkönnyítése a nem uniós állampolgárok számára is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezett munkavállalók jogait minden tagországban teljes mértékben tiszteletben tartanák, és ne volna szükség további nemzeti és EU-s szintű tevékenységre. 18. Egy, az EUROFUND által végzett felmérés88 további, a munkavállalási célú migrációt érintő intézkedéseket javasol a szakszervezetek számára:  Tanácsadás a frissen hazatért, előzőleg külföldön képzettségi szintjük alatti állásban dolgozó munkavállalók számára - javasolt intézkedések az „agypazarlás” ellen. Azok a szakmunkások, akik képzettségük alatti munkát vállaltak külföldön, hazatérésük után gyakran nehezen illeszkednek vissza hazájuk munkaerőpiacára, így végül sem a kiindulási-, sem a célországban nem tudják lehetőségeiket kiteljesíteni. Ez a jelenség („agypazarlás”) tehát fokozott figyelmet érdemel mind az együttműködő tagországok, mind az EU szintjén. A köz- és magánszférából kiinduló kezdeményezések, illetve a nem kormányzati (civil) szervezetek közötti kooperáció erősítése szintén a javaslatok között szerepel.  Ugyancsak kívánatos a körkörös migráció megkönnyítése. Sok migráns munkavállaló átmeneti helyzetként tekint külföldi munkavállalására. A külföldi munkavállalás sokuk számára - főleg olyan, alacsonyan képzett dolgozók számára, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy családjukat is magukkal vigyék külföldre - úgy jelenik meg, mint a mindennapi élethez szükséges időközönkénti „pénzinjekciók” forrása. E munkavállalók számára hasznos volna, ha az országok közötti adminisztratív átjárás egyszerűbb, könnyebb lehetne - ehhez például szükség volna a társadalombiztosítási rendszer megfelelő áthangolására. Meg kell erősíteni a migráns munkavállalókkal együtt külföldre költöző családtagok (akik számára a váltás munkahelyvesztéssel jár) számára nyújtott garanciákat is.  Javítani kell az adatgyűjtést a mobilis munkavállalók kiáramlásáról és hazatelepüléséről: tisztább képre van szükségünk az EU tagországok közötti mobilitás léptékéről, ehhez pontosabb hivatalos statisztikák kellenek a kiáramlásról és a hazatelepülésről, pl. a mobilis munkavállalók ösztönzésével arra, hogy hivatalosan is bejelentsék kivándorlásukat. Ami a hazatelepülést („return migration”) illeti, a jobb kölcsönös megértés érdekében célszerű volna elfogadni egy, az egész EU-ban egységesen érvényes fogalommeghatározást.  Szinergikus hatások: a politikával és a politikusokkal szembeni, régiónkban tapasztalható bizalmatlanság miatt célszerű, ha a hazatérőket célzó kezdeményezésekbe nem kormányzati szervezeteket vagy a magánszektor képviselőit is bevonjuk.

88

5th European Working Conditions Survey: Trends in Job Quality in Europe. (Ötödik eurőpai munkakörülmény-felmérés: munkahelyminőségi trendek Európában European Union Publication Office, Luxemburg, 2012

27

19. A migráns munkavállalókat érintő szakszervezeti politika fent említett összetevői Magyarországon is relevánsak lehetnek. Itt alá kell húznunk, hogy az érdekvédelemre szoruló magyarországi migráns munkavállalók köre - akiknek tudatosságát a törvényeket tiszteletben tartó, diszkriminációmentes foglalkoztatás és a szociális védelem terén erősítenünk kell - jóval szélesebb, mint azt eddig gondoltuk. Az egyes szektorokban vagy régiókban jelen lévő dolgozók nemzetiségére, illetve marginális mobilitására tekintet nélkül a szakszervezetek feladata, hogy:   





deklarálják, hogy a migráns munkavállalók védelme, jogaik képviselete a jövőben is a stratégiai célok közé tartozik majd; megfelelő szakértőket vonjanak be, akik a migráció témakörében tanácsokkal látják el a döntéshozókat és a regionális szerveket; tanácsadó- és tájékoztató szolgáltatásokat vezessenek be a mobilis munkavállalók számára - ideértve a hazatérőket, külföldi munkavállalókat és a kivándorlókat is - a nemzetközi, regionális és tudományos együttműködés felhasználásával, rendszeres párbeszédet kezdeményezzenek a migrációról és társadalmi következményeiről egyéb szakszervezetekkel, szövetségekkel és nem kormányzati szervezetekkel, ezeket a szolgáltatásokat és együttműködési fórumokat integrálják a szakszervezetek szervezeti felépítésébe.

Az egyesült királysági és romániai partnerekkel együttműködésben jelenleg folytatott projekt eredményéül létrejövő hazai javaslatok természetesen tartalmazhatják ugyanezeket az elemeket, melyeket nem csak a LIGA támogat.

IV. Ajánlás a migráns munkavállalók számára készülő tájékoztató nyomtatvány tartalmára és terjesztésére A tájékoztató csomag/prospektus öt fő tartalmi részre oszlana: a.) A munkavállalók jogi helyzetét meghatározó alappillérek - az EU Működéséről szóló Szerződés, az Alapjogi Charta, a 2004/38/EC sz. irányelv és a 492/2011/EU sz. rendelet körvonalazza a munkavállalók szabad mozgásának jogi kereteit: -

-

szabad belépés, 3 hónapon túli tartózkodás regisztrációval, érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, lakhellyel és szállással rendelkezőknek, az állampolgárokkal egyenlő jogok a közszférában történő foglalkoztatás kivételével, közrend- és közbiztonság védelme miatt a jogokból kizárás lehetséges, hozzáférés a munkakeresési szolgáltatásokhoz és munkaajánlatokhoz, jog a munkakereséshez, szakképzettséget igazoló dokumentumok elfogadása, törvényes foglalkoztatás: munkaszerződés, bejelentés, adó- és TB-szám, törvényes munkabér (jogilag vagy szektorális kollektív szerződéssel szabályozott minimálbér), törvényes munkaidő, szakszervezeti tagság, részvétel az üzemi tanácsban, hozzáférés a munkavállalóknak járó szociális juttatásokhoz és a munkanélküliellátáshoz, a szabad mozgás jogát élvező családtagok körének meghatározása. 28

b.) A releváns hivatalok, hatóságok neve, címe, honlapjaik címe: Az Egyesült Királyságban

Magyarországon

Romániában

Tartózkodási hely bejelentéséhez Adószám igényléséhez Társadalombiztosítási regisztrációhoz Munkaügyi hivatal EURES SOLVIT

c.) támogató szervezetek arra az esetre, ha a munkavállalónak jogsegélyre, jogi tanácsra volna szüksége, országonkénti példák: -

első helyen a releváns helyi/regionális szakszervezeti fórummal, kontaktszeméllyel vagy képviselővel történő kapcsolatfelvétel módját mutatjuk be, akik/amelyek mediátorként működnek a munkaadó, hatóság vagy nemzetközi (szak)szervezet felé, amilyen pl. az  Európai Szakszervezeti Szövetség,  konzuli hivatalok,  egyenlő bánásmódért felelős testület,  helyhatóságok,  nem kormányzati/civil szervezetek.

d.) egyéb hasznos, a célország munka- és életkörülményeiről általánosságban tudósító honlapok Az Egyesült Királyságról

Romániáról

Magyarországról

Angolul Románul Magyarul

Amilyen például az EURES, az EUROPE Direct, az Európai Bizottság DG Employment honlapja stb. e.) Meghatározzuk a legfontosabb munkaügyi, illetve szociális jogokhoz kapcsolódó fogalmakat, a rövid listát minden érintett nyelven közöljük: angolul Contract of employment Contract of service Assignment performance report Main terms and conditions of employment Employee Part-time job Full-time job Lay-off, rationalisation Occupational safety Safety regulation Sick-leave Paid leave Trade union Wage Working time

magyarul Munkaszerződés Szolgáltatási szerződés Teljesítményértékelő jelentés A foglalkoztatás főbb feltételei és szabályai Munkavállaló Részmunkaidős állás Teljes állás Elbocsátás, racionalizálás Munkabiztonság Biztonsági szabályozás Betegszabadság Fizetett szabadság Szakszervezet Munkabér Munkaidő

románul

29

Az információs anyagok hozzáférhetővé tételének igazodnia célszerű az eltérő társadalmi hátterű potenciális munkavállalók napi gyakorlatához. Eszerint az alábbi két fő lehetőség közül választhatunk: - közzététel elektronikus formában a projektpartnerek, szakszervezetek honlapján, Google vagy egyéb online hirdetések megjelentetése, pl. NGO-k honlapján, Facebookon vagy más közösségi oldalakon; - nyomtatott tájékoztató prospektusok közzététele nemzetközi buszpályaudvarok, repülőterek infópultjain, határátkelőhelyeken, munkaügyi hivatalokban, konzulátusokon, tanácsadó civil szervezeteknél illetve szakszervezeti ügyfélpontokon. A tartalom módosulása esetén a nyomtatott anyagok frissítése nem megoldott, míg az elektronikus változat egyszerűen frissíthető.

30

1. Függelék EGY SIKERES PÉLDAPROJEKT

Az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) által indított INTERREG IGR projekt célja az ausztriai határmenti régiók szakszervezeteivel történő együttműködés fejlesztése. Az munkaerő szabad áramlására kiszabott ideiglenes korlátozások lejártával az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók száma jelentősen megnövekedett (legalább évi 60 000 főre az érintett térségben), ezért szükségessé vált mind a potenciális munkavállalók, mind a hivatalnokok, tanácsadók és szakszervezeti képviselők nyelvi, adminisztratív és jogi továbbképzése a vonatkozó magyar és osztrák szabályozások megismerésére. A projekt keretében munkaidőben két-két magyar, illetve német anyanyelvű jogász biztosít ingyenes jogi tanácsadást a határ két oldalán. Az ügyfelek ezen túlmenően további munkatársaktól kaphatnak segítséget munkaidőben személyesen vagy telefonon, illetve e-mailben. Vezető partner: Österreichisches Gesellschaftsbund (ÖGB) Burgenlandi Szervezete Projektpartner: MSZOSZ Nyugat-Dunántúli Régiós Képviselete A projekt időtartama: Az IGR projekt 2008. január 1-től 2014. december 31-ig tart. Finanszírozás:

6,9 millió euró (5,4 millió euró Ausztriából, 1,5 millió Magyarországról), az ERFÁ-ból (2007-2013, Európai Területi Együttműködés határon átnyúló programja), a BMASK Ausztriától, illetve a magyar kormánytól.

Az IGR projekt tartalma -

Az IGR projekt hozzájárul a burgenlandi és nyugat-magyarországi munkaerőpiac megfelelően pozitív és integratív fejlesztéséhez.

-

A projekt a „megfigyelőállomás” szerepét hivatott betölteni, miáltal az IGR projekt segítségével begyűjtött tapasztalatokkal lehetővé válik a foglalkoztatási piac működési nehézségeinek, gyengeségeinek azonosítása és az eltérések kezelése.

-

Ezért kiemelt tájékoztató központként működik, amely a foglalkoztatási kapcsolatok területén szolgáltat információt mind a munkavállalók, mind a releváns intézmények és hatóságok számára az érintett országokban.

-

Határon átnyúló voltának és kétnyelvűségének köszönhetően az IGR projekt egységes együttműködési színteret nyújt az osztrák és magyar érdekelt felek képviselői, illetve az érintett intézmények és hatóságok számára.

-

A határmenti ingázás Nyugat-Magyarország és Burgenland között már 1989-ben elkezdődött, noha Ausztria csak 2009-ben nyitotta meg munkaerőpiacát (részlegesen), a teljes nyitás 2011-ig váratott magára.

Az IGR projekt céljai Az IGR projekt egyik fontos célja, hogy jogbiztonsággal összefüggő kérdésekben nyújtson támogatást a munkavállalók számára az alábbi területeken: -

munkajog, szociális jogok, adózási kötelezettségek;

-

gyors reagálás a változó jogszabályokra, a munkavállalók felkészítése a változásokra; 31

-

a jogtudatosság és az öngondoskodási képesség erősítése;

-

a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információk minél szélesebb körű terjesztése (az alkalmazottak 80-90 %-a nem ismeri a munkajogot);

-

a foglalkoztatási körülmények folyamatos fejlesztése;

-

a munkavállalók társadalombiztosítási hozzáférésének javítása;

-

a fiatalok munkapiacra történő belépésének támogatása társadalmi és munkajogi ismereteik fejlesztése által;

-

intézkedések megtétele a Nyugat-Magyarországon és Burgenlandban tapasztalható szakmunkáshiány leküzdésére;

-

közös menedzsment-képzések a határmenti területen

-

hosszú távú együttműködés és személyes kapcsolati hálók kialakítása a határmenti területen, illetve

-

kölcsönös küzdelem az előítéletek ellen.

Fő célok és célcsoportok A projekt fő célcsoportja a Burgenlandban, illetve Nyugat-Magyarországon dolgozó munkavállalók. Az IGR projekt számukra nyújt folyamatos információs támogatást és tanácsadást a határon átnyúló foglalkoztatás munkajogi kereteiről. A projekt egyik célja, hogy a biztosítsa a szabályoknak megfelelő munkakörülményeket és fizetést, illetve a jogbiztonságot a szociális jogok és az adózás területén. Különös figyelmet fordít a projekt az egészségügyi és ápolási helyzetre, az atipikus foglalkoztatásra, a fiatal munkavállalókra és a munkavédelemre. Az együttműködő partnerek között megtalálható az összes releváns hatóság a határ mindkét oldalán, továbbá a munkaerőpiacon döntő szereppel bíró intézmények. Nevezetesen a munkaügyi és munkavédelmi felügyelőségek, munkaügyi központok, az egészség- és nyugdíjbiztosítási alapok, általános balesetbiztosító társaságok, a KIAB (az illegális foglalkoztatás ellen küzdő ausztriai hivatal), az adóhatóságok, a munkaügyi- és agrárkamara, illetve az iparszövetségek. Az IGR projekt a következő területekre koncentrál: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Tájékoztatás Kapcsolatépítés Képzés Fiatal munkavállalók Munkahelyvédelem A tipikus foglalkoztatás jellemzői Egészségügy PR Projektmenedzsment

Az IGR projekt nagyon fontosnak tartja a vonatkozó jogszabályok változásainak követését, a jogszabályok értelmezését, illetve az állampolgárok jogi információval történő ellátását.

32

A projekt által szervezett tájékoztató események homlokterében állt a munkavállalók, de különösen a szakszervezeti tisztségviselők figyelmének felhívása a jogszabályi változásokra. Ezért minden naptári év kezdetén a legfontosabb magyar jogszabályi változásokat (munkajogi - új Munkatörvénykönyv -, adójogi, társadalom- és egészségbiztosítási, nyugdíjjogi) összefoglaló, szakértők részvételével megrendezett rendezvényekre került sor. Ezek az információk a megyeszékhelyeken is hozzáférhetőek a hatóságok képviselői, illetve a munkavállalók számára. A projekt keretében 25 átfogó rendezvényt rendeztek meg. A projekt nyomtatott anyagok és szórólapok terjesztését is magában foglalja, és nyelvtanfolyamokat, illetve ingyenes jogi tanácsadást kínál magyar, illetve német nyelven. A közreadott tájékoztató anyagok - saját, illetve EURES-kiadványok - alábbi listája elég meggyőző: IGR kiadványok az Ausztriában foglalkoztatott magyar munkavállalók számára 1. Jogi védelem kismamáknak, gyermekgondozási szabadság, családtámogatások. Szerk. Horváth Cs., Kovács B. Jogi vademecum-sorozat. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGBMSZOSZ kezdeményezés. 2013. 34 p. (magyar nyelven) 2. Ausztriában dolgozom. Tájékoztató füzet pályakezdő fiatalok számára. Kovács B., Balogh P., Péter N. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2012. 39 p. (magyar nyelven) 3. Hogyan tovább? Tájékoztató füzetek pályakezdők számára. Horváth Cs., Kovács B., Péter N. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ Kezdeményezés 2010. 26 p. (magyar nyelven) 4. INFO a mezőgazdaságról. Kollektív szerződés Burgenlandban. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 16. p. (német és magyar nyelven) 5. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ Kezdeményezés Szerk. Horváth Cs., Kovács B., Péter N. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2011. 35 p. (magyar nyelven) 6. Vademecum. Amit az új Munkatörvénykönyvről tudni kell. MSZOSZ. IGR. 2012. 51 p. (magyar nyelven) 7. Munkajogi túlélőcsomag munkavállalók számára. Horváth Cs., Kovács B., Balogh P., Péter N. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2012. 82 p. (magyar nyelven) 8. A szabadságolás szabályai. Horváth Cs., Kovács B., Péter N. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2014. 26 p. (magyar nyelven) 9. Anyasági támogatások. Tájékoztató anyag az anyasági támogatásokról. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ Kezdeményezés. 20. p. (német és magyar nyelven) 10. Képzési ajánlatok Ausztriában dolgozó munkavállalók számára. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. (2011-2012) 19 pp. (magyar nyelven) 11. A csődeljárás Ausztriában. Tájékoztató anyag munkavállalók számára a munkáltató csődjének esetére. Jogi vademecum Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók számára. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2012. 19 p. (magyar nyelven) 12. Munkanélküli segély Ausztriában. Jogi vademecum Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók számára. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2012. 35 p. (magyar nyelven) 13. Az osztrák Munkatörvény. Jogi vademecum Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók számára. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2012. 100 p. (német és magyar nyelven) 33

14. Kitöltési útmutató a 2010. évi munkavállalói adóbevalláshoz. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2011. 29 p. (magyar nyelven) 15. Kitöltési útmutató a 2011. évi munkavállalói adóbevalláshoz. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2012. 33 p. (magyar nyelven) 16. Kitöltési útmutató a 2012. évi munkavállalói adóbevalláshoz. IGR - Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 2013. 33 p. (magyar nyelven) 17. Foglalkoztatást érintő kérdőívek katalógusa az új Munkatörvénykönyv szerint. IGR Jövő a határtérségben. ÖGB-MSZOSZ kezdeményezés. 78 p. + CD-melléklet. Ezen túlmenően az alábbi EURES-füzetek is hozzáférhetőek az Ausztriában dolgozó magyar munkavállalók számára: 1. Élet és munka Ausztriában. EURES-t. 2011. 46 p. 2. Az ausztriai munkavállalás első lépései. EURES-t. 2011. 22 p. A projekt eredményei: 25 229 személy 8 különböző típusú kiadvány 25 nyilvános esemény 79 iskolai tanóra

TANÁCSADÁS

személyesen, e-mailben/telefonon

KIADVÁNYOK

24 000 példány

TÁJÉKOZTATÓ ESEMÉNYEK FIATALOKNAK SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ ELŐADÁSOK

1705 munkavállaló kapott személyes tájékoztatást 3414 iskolát frissen elvégzett munkavállalónak ismerte meg a munka világát rendszeres találkozók 109 szakszervezeti tisztségviselővel, illetve érdekképviselővel oktatás, képzés 766 munkavállaló, illetve érdekképviselő számára

36 esemény

TERÜLETI SZAKSZERVEZETI FÓRUM

43 szervezett képzési forma

KÉPZÉSEK

Milyen közvetlen eredményekkel járt a folyamatos együttműködés? A magyar munkavállalók elfogadottsága, a feléjük irányuló bizalom szintje nőtt az osztrák munkáltatók körében, ugyanakkor csökkent a jogokkal, szociális juttatásokkal történő visszaélések száma. Az együttműködés nem várt eredménye, hogy nőtt a szakszervezetekbe belépő új tagok száma a határ mindkét oldalán, illetve hogy egyre több magyar munkavállaló kerül be az üzemi tanácsokba. A projekt továbbvitele mindezek ellenére a jövőbeni pénzügyi források függvénye. Az MSZOSZ olyan átfogó, a munkaerő migrációját érintő intézkedési program kidolgozásán munkálkodik, amely szerint a közeli jövőben létrejönne egy intézményesített koordinációs és tanácsadó szolgálat a migráns munkavállalók (bevándorlók, ki- és hazatelepülők) számára.

34