02. pályázatban foglaltaknak megfelelően

„Félig sem oly fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. - Amit az iskolában tanultunk, annak a legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” Eötvös József: Gondolatok

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE KISKUNMAJSA ÓVODAI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM a TÁMOP 3.1.4./02. pályázatban foglaltaknak megfelelően

Készítette: Csóti Péter igazgató Bodor Zoltánné tagintézményvezető Pócsik Jánosné tagint. vez. helyettes Holikné Tisóczki Melinda intézményegység-vezető Zsán-Klúcsóné Patyi Zsuzsanna intézményegységvezető-helyettes

2010. augusztus 6120 Kiskunnmajsa, Fő u. 69-71. www.ajki-majsa.hu [email protected]

1

Iskolaszék véleményezte:

2010. augusztus 23. …………………………

Nevelőtestület a szakmai munkaközösségek véleményének ismeretében elfogadta 2010. augusztus 23.-i nevelőtestületi értekezletén ………………………… Fenntartónak benyújtva: …………………………

2010. augusztus 31.

Szakértői vélemény száma, kelte: ………………...

…………………………

Fenntartó jóváhagyta: 2010.... …………………………. Mellékletek: OH indítási engedélye, fenntartó határozata a szakosított informatika tantervhez Jegyzőkönyv az iskolaszék üléséről Jegyzőkönyv a nevelőtestületi ülésről Iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról Helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése Szakértői vélemény Érvényes: 2010. szeptember 1- től.

Tartalomjegyzék Alapító okirat Intézményünkről A többcélú, közös igazgatású intézmény létrehozásának körülményei Helyzetelemzés I.Egészséges életmódra nevelés – Helyi Óvodai Program I.1. BEVEZETŐ *Az óvodai nevelés alapelvei I.2 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1-Gyermekkép * Gyermeki jogok, gyermekvédelem * Inkluzív pedagógiai szemlélet érvényesülése * Hátrányos helyzetű gyermekek integrációja * Cigány gyermekek integrációja * Migrációs gyermekek integrálása * Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja 2-Óvodakép I.3.AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1-Az óvodai nevelés általános feladatai 2-Az egészséges életmód kialakítása * Gondozás * Étkezés, táplálkozás * Pihenés, öltözködés * Baleset megelőzés * Mentálhigiénés nevelés 3-Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 4-Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása * Anyanyelvi nevelés * Értelmi fejlesztés és nevelés I.4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI …………………………….. 1-Személyi feltételek 2-Tárgyi feltételek 3- A gyermeki tevékenységek tervezése * Hetirend * Napirend * Hagyományrendszerünk * Óvodai dokumentumok 4-Az óvoda kapcsolatai * Óvoda – család * Óvoda – iskola átmenet * Óvodánk egyéb kapcsolatai

I.5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI

1. Játék * Gyakorló játék * Szimbolikus szerepjáték * Konstruáló játék * Szabályjáték

3

2. Vers, mese * Dramatizálás, bábozás 3. Ének, zene, énekes játék 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 5. Mozgás 6. Külső világ tevékeny megismerése 7. A tevékenységekben megvalósuló tanulás I.6. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE I.7. Innovációk bevezetése az óvodánkban I.8. Jó gyakorlat bevezetése I.9. Fenntarthatóság, -a programcsomag részleges adaptációjának összegző táblázata. I.10. Legitimációs záradék I.11. Mellékletek.  Alapító okirat  Eszközjegyzék  Elfogadást igazoló jelenléti ívek I.12. Érvényességi nyilatkozat

II.

Általános iskolai nevelési program

II.1.1. Alapelvek II.1.2. Célok, feladatok II.1.3. Eszközök, eljárások II.2. Személyiségfejlesztés II.3. Közösségfejlesztés II.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségek II.5. Tehetség, képesség kibontakoztatása II.6. Gyermek- és ifjúságvédelem II.7. Tanulási kudarc kezelése II.8. Szociális hátrányok enyhítése II.9. Eszközjegyzék II.10. Szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése II.11.1. Egészségnevelési program II.11.2. Szenvedélybetegségek megelőzéséről szóló és testedzési program II.11.3. Fogyasztóvédelmi program II.12. SNI program II.13. Képesség kibontakoztató és integrációs program II.14. Az intézmény kapcsolatrendszere II.15. Iskolai könyvtárunk programja II.16. IKT stratégia III.

Helyi tanterv

III. 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, a kötelező és óraszámai, az előírt tananyag és követelmények III. 1. 1. Koncepció, modulok illeszkedése a tantárgyakhoz III. 1. 2. Jog szerint felhasználható órakeret felosztása, kötelező és választható foglalkozások III. 1. 3. Tanórán kívüli foglalkozás III. 1. 4. Tantárgyak és modulok III. 1. 5. Modulok rendszere III. 1 .6. Mindennapos testnevelés III. 1. 7. Az előírt tananyag és követelményeik III. 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI III .2. 1. Tankönyvek kiválasztásának elvei III. 2. 2. Tartós tankönyvek kiválasztásának elvei III. 2. 3. Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának alapelvei III. 3. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS HELYI TANTERVE

4

III. 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI III. 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI III. 5. 1. Az iskola belső értékelési rendszere a tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése szempontjából III. 5. 2. A tanulók beszámoltatásának, ismereteik számon kérésének formái az intézményben III. 5. 3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya III. 5. 4. A tanulók értékelése III. 5. 5. A szöveges értékelés elvei III. 5. 6. Az egyes tantárgyak értékelésének dokumentumai, adminisztrációja, speciális elvei III. 5. 7. Mérési rendszer III. 6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI III. 7. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI III. 7. 1. A tanulók másnapi felkészülésének szabályai III. 7. 2. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása III. 7. 3. Elvek és korlátok III. 7. 4. Újszerű tanulásszervezés III. 7. 5. Törvényi háttér: Kt. 48.§ (4) III. 7. 6. Iskolaotthon III. 8. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Melléklet: IKT stratégia Innovációk

5

ALAPÍTÓ OKIRAT A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. §-a, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 42. §-a, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény felhatalmazása alapján Kiskunmajsa Város Önkormányzata az Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde alapító okiratát az alábbiak szerint határozza meg: 1. Az intézmény 1.1. neve:

Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde (OM azonosító: 200993)

1.2. rövid neve:

AJKI

1.3. székhelye:

6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71.

1.4. az alapító és fenntartó neve, székhelye: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. 1.5. irányító szerve: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82. 1.6. típusa:

többcélú, közös igazgatású, közoktatási intézmény

1.7. egységei:

bölcsőde, óvoda, általános iskola, sportcsarnok

1.8. működési köre (felvételi körzete): Kiskunmajsa város közigazgatási területe 1.9. vezetőjének megbízása: Kiskunmajsa

Város

Önkormányzatának

Képviselő-testülete

által,

a

közalkalmazottak jogállásról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. §-a, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján 1.10. foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Közalkalmazotti jogviszony (1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony (1959. évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről, 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről) 1.11. Az intézmény tevékenységi jellege, típusa: Közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény (általános iskola, óvoda, bölcsőde) 1.12. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Alapfokú nevelés, oktatás TEÁOR-8520 Alapfokú oktatás TEÁOR8510 Óvodai nevelés, iskolai előkészítő oktatás TEÁOR-8891 Bölcsődei ellátás

6

TEÁOR-931 Sporttevékenység 1.13. Gazdálkodási jogköre:

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

2. Az intézmény intézményegységei 2.1. Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Arany János Általános Iskolája (székhely: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71.) 2.1.1. Telephelyek: 6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17. (Széchenyi István Általános Iskolai telephely és Városi Sportcsarnok) 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 12. (Városi György Sportcsarnok)

2.1.2. Működési köre (felvételi körzete): Kiskunmajsa város közigazgatási területe 2.1.3.

Típusa:

általános iskola

2.1.4.

Tagozat:

-

2.1.5.

Évfolyamok száma, típusa: 1-8. általános iskolai évfolyam (8 évfolyam)

2.1.6.

Felvehető maximális tanulólétszám (Kiskunmajsa, Fő u. 69-71. szám): 5-8. évfolyam 450 fő

2.1.7.

Felvehető maximális tanulólétszám (Kiskunmajsa, Iskola u. 17. szám): 1-4. évfolyam 340 fő

2.1.8.

Alaptevékenység: Szakágazati rend szerint: 852010 Alapfokú oktatás 931

Sporttevékenység

Szakfeladat rend szerint: 8520111 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) ezen belül speciális további tevékenység: képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése

8520211 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) ezen belül speciális további tevékenység: képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése

8520121 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége) küzdő tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása.

7

Sajátos nevelési igényű, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható: értelmi fogyatékos, autista, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége) küzdő tanulók nappali rendszerű általános iskola nevelése-oktatása. 8520221 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége) küzdő tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése-oktatása. Sajátos nevelési igényű, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható: értelmi fogyatékos, autista, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével (megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége) küzdő tanulók nappali rendszerű általános iskola nevelése-oktatása. 5629131 Iskolai intézményi étkeztetés 8419071 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveknél 8500011 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati

költségvetési

szerveknél 8559111 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 8559141 Általános iskolai tanulószobai nevelés 9101211 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 9312041 Iskolai, diáksport – tevékenység és támogatása 2.1.9.

Kiegészítő tevékenysége: Szakfeladat rend szerint

5629172 Munkahelyi étkeztetés 9311022 Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése 8520142 Általános iskolai felnőtt oktatás (1-4. évfolyam) 8520242 Általános iskolai felnőtt oktatás (5-8. évfolyam) Az általános iskolai intézményegység egész napos iskolaotthonos nevelést és oktatást biztosít a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 39/C §-ában meghatározottak szerint. Az általános iskolai intézményegység feladata az iskolai könyvtár és az intézmény által külön megállapodásban foglaltak szerint élelmiszerárusító üzlet, iskolai büfé, vagy automata működtetése. Az általános iskolai intézményegység ECDL képzési központot működtet. 2.1.10. Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5 % 5629173 Munkahelyi étkeztetés 6820023 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 2.1.11. Vállalkozási tevékenysége és arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 2 % 6820024 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 2.1.12. Nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatai: -

8

2.1.13. A feladatellátást szolgáló vagyon: a 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 69-71., hrsz.: 1688/2, hrsz.: 1688/3 és a 6120 Kiskunmajsa, Kálvária u. 12., hrsz.: 971/2 (határozatlan idejű vállalkozási szerződéssel működteti a FURAFOL HUNGARY Kft. Kiskunmajsa, Kálvária u. 13.), továbbá értékben és érték nélkül nyilvántartott ingó vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint, a 6120 Kiskunmajsa, Iskola u. 17, hrsz.: 2712/4 ingatlan, továbbá értékben és érték nélkül nyilvántartott ingó vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint. 2.1.14. A vagyon feletti rendelkezési jog: Használat és hasznosítás, Kiskunmajsa Város Önkormányzata – mint tulajdonos – szabályzatai, rendelkezései szerint. A intézményegység-vezető megbízása: Nyilvános pályázat alapján az intézményvezető által, határozott időtartamra. 2.2. Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Napsugár Tagóvodája 2.2.1.

Telephelyek: 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy Zs. u. 14. 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 111.

2.2.2.

Működési köre (felvételi körzete): Kiskunmajsa város közigazgatási területe

2.2.3.

Típusa:

óvoda

2.2.4.

Tagozat:

-

2.2.5.

Évfolyamok száma, típusa: 3 óvodai évfolyam

2.2.6.

Felvehető maximális gyermeklétszám: 350 fő Férőhelyek száma: 280 fő

2.2.7 Alaptevékenysége:

Szakágazati besorolása 851020 Óvodai nevelés

Szakfeladat rend szerint: 8510111 Óvodai nevelés, ellátás Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai gondozása 8510121 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű, megismerő funkciók vagy a viselkedés

fejlődésének

organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése. Sajátos nevelési igényű, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető: testi, érzékszervi (látássérült, hallássérült), értelmi, beszédfogyatékos, autisztikus jegyeket hordozó a megismerő

9

funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése. 8510131 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás 5629121 Óvodai intézményi étkeztetés

2.2.8. Kiegészítő tevékenysége: Szakfeladat rend szerint 5629172 Munkahelyi étkeztetés 2.2.9. Kisegítő tevékenysége és arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 5 % 5629173 Munkahelyi étkeztetés 6820023 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 2.2.10. Vállalkozási tevékenysége és arányának felső határa a szerv kiadásaiban: 2 % 6820024 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 2.2.11. Nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatai: Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés 2.2.12. A feladatellátást szolgáló vagyon: a 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy Zs. u. 14. sz. hrsz.: 1563, 1567/1 és a 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 111. sz., hrsz.: 1753 ingatlanok, értékben és érték nélkül nyilvántartott ingó vagyon az intézmény leltára, vagyonnyilvántartása és selejtezési jegyzőkönyve szerint. 2.2.13.A vagyon feletti rendelkezési jog: Használat és hasznosítás, Kiskunmajsa Város Önkormányzata – mint tulajdonos – szabályzatai, rendelkezései szerint. 2.2.14.A tagintézmény-vezető megbízása: Nyilvános pályázat alapján az intézményvezető által, határozott időtartamra. 2.3. Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Bölcsőde Tagintézménye 2.3.1.

Telephely: 6120 Kiskunmajsa, Csontos K. u. 7.

2.3.2. Működési köre (felvételi körzete): Kiskunmajsa város közigazgatási területe. Szabad kapacitása terhére a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás illetékességi területéről is fogadhat gyermeket. 2.3.3.

Típusa:

bölcsőde

2.3.4.

Tagozat:

-

2.3.5.

Évfolyamok száma, típusa: gyermekek napközbeni ellátása, gyermekjóléti ellátás keretében

10

11

Intézményünkről

Az Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde oktatási intézményegysége a program készítésekor a több, mint 260 éves majsai közoktatás legrégebbi és legnagyobb iskolája. 1747-ben a város újraépítése után négy évvel alkalmazott a település először kántortanítót, akinek első munkahelye, a vályogból épült egy, majd kéttantermes tanoda, később pedig a hattantermes „fatornyos” iskola is a jelenlegi épülettömb helyén, illetve közvetlen közelében szolgálta az oktatásügyet. Iskolánk XX. századi története során főleg fiú elemiként, majd általános iskolaként működött, de rövid ideig ipari tanuló képzés és gimnáziumi oktatás is folyt a falai között. A történelmi múlt megismerése és a hagyományok tisztelete mellett azonban a jelen és a jövő feladatait kell törvényes keretek között oly módon meghatározni programunkban, hogy ezáltal továbbra is a város és környéke elismert alapfokú oktatási intézménye legyen az Arany János Általános Iskola oktatási intézményegysége, amely 1992 óta működik ezen a néven, s azóta folyik arculatának tudatos alakítása a jogszabályi lehetőségek szem előtt tartásával. Az iskolára vonatkozó legfontosabb adatokat, amelyek a pedagógiai programban magfogalmazandó célkitűzéseknek is keretet szabnak, az Alapító Okirat tartalmazza. 2007. évben fenntartói határozattal iskolánkba integrálták be a város másik általános iskoláját az 1989-ben épült Széchenyi István Általános Iskolát, mely igen jó állapotú, korszerűen felszerelt feladatellátási helye a közös igazgatású intézménynek. A 216/2007. sz. fenntartói döntés értelmében a két összevont oktatási intézmény mellé további tagegységként a Napsugár Óvoda is becsatolódott, amely a több, mint 120 éves helyi óvodai nevelés két telephelyen működő reprezentáns intézménye. Az összevonás a Városi Bölcsőde betagolásával vált teljessé. A helyi óvoda bekapcsolódásával beiskoláztatási gondjaink is enyhültek. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: Gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Intézményeink hosszú múltjuk során többször átalakultak, változtak a falak, az épületek, a fenntartók, a programok, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő majsai polgároknak!

12

A többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény létrehozásának körülményei

A fenntartó azaz Kiskunmajsa Város Önkormányzatának képviselőtestülete 2007. évre takarékossági programot dolgozott ki, melynek része volt a fenntartott intézményhálózat működésének racionalizálása, költséghatékonyabb fenntartása. Ezen intézkedés-sorozat jegyében került sor a 216/2007. sz. képviselőtestületi határozat alapján a két önkormányzati fenntartású általános iskola (a Széchenyi István Általános Iskola és az Arany János Általános Iskola) összevonására, továbbá a Napsugár Óvodával és a Városi Bölcsődével kiegészítve egy többcélú, közös igazgatású intézmény létrehozására. Az új intézmény létrehozásának tehát elsősorban gazdasági, nem pedig szakmai okai voltak. A létrehozott intézményt három tagintézmény alkotja: a székhelyen (Fő u. 69.) és a telephelyen (Iskola u. 17.) működő általános iskola, a két telephelyen működő óvoda (Bajcsy u. 17, Fő u. 111.) és a bölcsőde (Csontos K. u. 7.), amelyeket közös gazdasági szerv lát el. Mivel a bölcsődei feladatot ellátó tagintézmény nem az Oktatási és Kulturális Minisztérium illetékességi körébe tartozik, így az ő Szakmai programjuk beépítésére nem került sor, továbbra is önállóak szakmai szempontból. Az óvoda és az iskola programja az, ami számos pontban találkozik, hiszen azonos az intézmények társadalmi környezete, ahonnan az óvodás és iskolás korúak származnak, a célkitűzések melyeket a fenntartó az életkori sajátosságoknak megfelelően elvár tőlük, és azok a jogszabályi kötelezettségek is, amelyek az esélyegyenlőségi előírások alapján megilletik hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű neveltjeinket. Az együttműködés megvalósulásának egyéb területei a közös irányító testületekben (igazgatótanács, Kt., szakmai csúcsvezetőség) való arányos részvétel, a rendszeres vezetői szintű konzultációk, egymás napi munkájába való betekintés lehetősége, az óvoda-iskola kapcsolat erősítése, különös tekintettel a tanköteles korúak közül az iskolába lépőkre vonatkozó adatok megismerésére. A többcélú, közös igazgatású intézmény élén magasabb vezetői beosztásban az intézményvezető áll, aki a munkáltató és gazdálkodási jogokat is gyakorolja az egész intézményre vonatkozóan. A szakmai vezetést a tagintézmény-vezetők látják el. A három oktatási egység integrálásának sajátossága, hogy megtartották kialakult irányultságukat, arculatukat, szokásaikat és hagyományaikat.

13

Helyzetelemzés

Szociális környezet Közös igazgatású intézményünk a legnagyobb alapfokú oktatási intézménye városunknak. Beiskolázási körzete a 11900 lakosú Kiskunmajsa város egész közigazgatási területe. Ennek megfelelően tükröződik tanulólétszámunk összetételében a település lakosságának egyre nehezülő anyagi és szociális helyzete. Az iskola tanulói Jelenleg iskolánk tanulói létszáma 621 fő, 293 fő az alsós, 328 fő a felsősök száma összesen 29 tanulócsoportban. Az alapító okiratban engedélyezett maximális létszámunk (790 fő) 78%-a. A két egymástól kb. 1km-re lévő feladatellátási helyen működő intézmény napközis csoportjainak száma 6 alsó, -és 1 felső tagozatos csoport. Hátrányos helyzetűnek tekinthető tanulóifjúságunk több mint 50%-a, ebből halmozottan hátrányos helyzetűnek pedig több mint 30%-a. Intézményünkben szegregáció nincs, az esélyegyenlőség jegyében 2008 óta IPR alapján történik a HHH-s tanulók megsegítése. Nyolc évfolyamon működünk, az alsó tagozaton kis felmenő rendszerrel. Az iskolaotthonos oktatási forma igen kedvelt az 1.-4. évfolyamon, ahol eddig bevezetésre került, évfolyamonként egy osztályban. A hatékonyabb oktatást matematikából, nyelvtanból évfolyamszintű csoportbontás, informatikából, idegennyelvből létszámarányos csoportbontás segíti.

Tanórán kívüli foglalkozások: Tanulóinknak igyekszünk a következő tanórai foglalkozások mellett olyan tanórán kívüli foglalkozásokat különbségeket,

szervezni,

amellyel

elősegíthetjük a

csökkenteni

tudjuk

tehetséggondozást,

a

családi

eredményessé

háttér

okozta

tudjuk tenni a

felzárkózás folyamatát. Ezek körében meg kell említeni a napközi otthonos foglalkozások szervezését, az egyre kedveltebb iskolaotthonos oktatást, a tehetséggondozó szakköröket a továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokat, a sajátos nevelési igényű és BTM-es tanulók fejlesztő megsegítését, a Szakértői és Rehabilitációs bizottság javaslata alapján. Továbbá logopédiai és gyógytestnevelési foglalkozások megszervezését, az iskolai sportköröket, a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, egyéb vetélkedőkön, bemutatókon való részvételi lehetőségek biztosítását, eredményes pályázatok esetén tanulmányi kirándulás, 14

erdei iskola szervezését, csoportos múzeumi, színházi és kiállítás látogatást, az iskolai könyvtár használatát, testvériskolai látogatást és még számos szabadidős foglalkozást. Az iskolai szünetekben megfelelő számú érdeklődő esetén pihenő és programtáborokat, sítáborokat szervezünk. Ezeknek a táboroknak komoly hagyománya van iskolánkban. A felsorolt lehetőségeken túl nagyban hozzájárulnak iskolánk arculatának formálásához az előírtnál magasabb óraszámban oktatott informatika és idegen nyelv tantárgyak. Intézményünk 2009. szeptember 1óta részt vesz a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben elnevezésű pályázat programjának megvalósításában.

Adatok az iskolai sport területéről Iskolai sportkörünk munkájában részt vevő tanulóink száma: 550 fő, akik sportkörökön, osztálybajnokságokon és egyéb különböző versenyeken tesznek eleget a mindennapos testedzés előírásainak.

Eredmények: A felsoroltaknak köszönhetően az intézmény szép eredményekkel büszkélkedhet a körzeti, megyei és magasabb szintű versenyeken helyesírásból, de jól szerepelnek tanulóink az idegen nyelvi (angol-német), számítástechnikai és földrajz versenyeken, énekkari és kulturális megmérettetéseken, népdalversenyeken, csakúgy, mint a sport területén is, ahol a települési tradícionális sportágakon (kézilabda, labdarúgás) túl figyelemre méltó eredmények kísérik az atlétika sportágat is. Iskolánk jó együttműködést alakított ki a helyi Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskolával a zeneoktatás és a néptánc terén. Tehetséges tanulóink kiállításokon, fellépéseken való szereplése igazolja a kapcsolatok fenntartásának fontosságát. Intézményünknek a felsoroltakon túl énekkara és színjátszó köre is van, akik iskolai és városi rendezvényeken egyaránt színvonalas és emlékezetes műsorokat adnak.

15

Az Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde

Napsugár tagóvoda

Egészséges életmódra nevelés

Helyi Óvodai Program

2010

16

Színmagyarázat:

  

Fekete: eredeti HOP szövege Piros: az Alapprogram módosítása Lila : Kompetencia

Helyi óvodai programunkat meghatározó dokumentumok

1. 255/2009. (23 )XI. 20) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. (137/1996 ( VIII. 28) Korm. Rend. mellékletének kiadásáról.) 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) óvodai nevelésének irányelvei. 2/2005 (III.1.) OM 3. Nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésének irányelve.32/1997 (XI.5.) MKM.r. 4. Az 1991-es gyermeki jogok egyezménye 5. Kiskunmajsa város közoktatási koncepciója 6. A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997/XXXI. Törvény . 7. Óvodai integrációs program, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 rendelet 39/D§ (9) bek. szerint.

(VI.8.)

8. TÁMOP. 3.1.4 -08/2-2009-0096 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben.

I.1. Bevezető 2007.08. 01-től

óvodánk

„Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde” néven, mint

összevont intézmény működik. Kapcsolatainkat meghatározzák,és szakmai munkánkat orientálják a kapcsolódó intézmények. Különösen fontosnak tartjuk a szoros együttműködést a gondozási, egészségügyi feladatokat ellátó Bölcsődével, valamint szakmai kapcsolatainkat, a pedagógiai alapokra helyező, lassú átmenetet képező általános iskola alsó tagozatával. Munkánkat , mint szervezeti egységet alkotó nevelési intézmény, a jogszabályoknak megfelelően, a hierarchiában elfoglalt helyünk szerint végezzük. Mint önkormányzati intézmény, fontosnak tartjuk az egymásra épülő intézményeink kölcsönös támogatását.

17

Óvodánk vegyes életkorú gyermekekből álló csoportokkal működő 13 csoportos nevelési intézmény. Programunk gyermekközpontú, a gyermekkép megrajzolásából indul ki, az egyedi és az életkori sajátosságokra építve. Programunk olyan szabályokat, elképzeléseket fogalmaz meg, melyek mindenkor a gyermekek érdekeinek érvényre juttatását segítik elő. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi – lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a közösségi élet minél teljesebb kibontakozását a családi neveléssel együtt. A gyermeket fejlődő személyiségnek tekintjük, melynek meghatározói: a genetikai adottságok, az egyéni érési ütem, az egyén fejlődésének sajátos törvényszerűségei, a környezet és a nevelői hatások. Óvodai nevelésünkben nagy figyelmet fordítunk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok, és a gyermekeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére az egyenlő hozzáférés biztosításával. Óvodai nevelésünk a családi nevelés kiegészítője, Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során, érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait, melyben a nevelésközpontú szemlélet tükröződik. Programunkban

élőtérbe

helyezzük

a

szociális

nevelést,

mely

magában

foglalja

a

pozitív

magatartásformák elsajátítását, az egymás iránti tisztelet megalapozását. A gyermekek megtanulnak eligazodni a környezetükben, az anyanyelvi nevelés során megtanulnak beszélni, tevékenykedni, együttműködni. Mindezekkel előkészítjük, hogy az életben a gyermekek megállják a helyüket. Programunk a gyermek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a kommunikációra és a katartikus élményt nyújtó mesére épít. Törekszünk a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az

óvodapedagógusoknak úgy kell közvetítenie

kultúránkat, hogy ezáltal az óvodás gyermekek

érzelmileg, szociálisan, és értelmileg gazdagodjanak, képességeik kibontakozhassanak. Ismernie kell a módját, és vállalni azt a felelősséget, hogy úgy vezesse el a gyermekeket az óvoda-iskola átmenet küszöbéig, hogy a gyermek új feladatokra felkészül, az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonásokkal rendelkezik, és eközben boldog gyermekkorát is megőrizhesse.

Helyi Óvodai Programunk elnevezéseinek indoklása A kiskunmajsai Napsugár Óvoda 1995-ben EGÉSZSÉGES GYERMEKEKÉRT elnevezésű alapítványt hozott létre. Helyi Óvodai Programunk e gondolat jegyében az EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS címet kapta.

18

Alapértékünk az egészség megőrzése, az edzettség biztosítása. Ez az alapja annak, melyre minden boldog, mosolygó gyermek építkezhet, ennek birtokában lesz nyitott, kíváncsi, érdeklődő. Óvodai programunkat az Alapprogram alapján készítettük el. Saját programot írunk a fenti elnevezéssel. Kiemelt helyet kap a táplálkozás, a mozgás, az edzettség biztosítása, az egészségvédelem, a mentálhigiéne és az egészséges környezet. I.2. Gyermekkép Óvodakép I.2.1. Gyermekkép Helyi programunk abból indul ki, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Nevelésünk középpontjában mindenek előtt a gyermek áll. Fejlődő személyisége sok lehetőséget biztosít a tervszerű fejlesztésre. Az óvodában eltöltött évek maradandó élményeket nyújtanak a gyermekeknek. Itt sajátítják el a modellt nyújtó felnőttől a közösségi élet szabályait, az erkölcsi normákat. Célunk olyan gyermek nevelése, aki az óvodába érkezéskor bátorítást, mosolyt, kedvességet, szeretetet, megértést vár és kap. Aki az óvodáskor végére reális önképpel, önismerettel bír, megfelelő társas kapcsolatokra tesz szert, elfogadja az együttélés közösségi szabályait, formálódik kudarctűrő képessége és képes a tiszteletadása. Önálló feladathelyzetbe kerülése során képes annak megoldására, kooperatív- szociális magatartással tudja kezelni a felnőttekkel és gyerekekkel kialakult viszonyát. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiáik erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Erkölcsi nevelés Az erkölcs, azaz a morál olyan szabályozók, minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák önmaga és környezete számára kedvező irányban, azaz: közös értékek felé mutatva. Ennek alapján az erkölcsi érzék kialakulása egyfajta szocializációs folyamat eredménye, amely egyúttal feltétele is a fejlett szocializált életmódnak, anélkül, hogy „büntetésnek” vagy túlzott reagálásnak élné meg az ember. Úgy kell az együttélés szokásait kialakítani, azaz a normákat megalapoznia, hogy eltérő, sokszor egymással ellentétes szemléletű családok gyerekeit kell nevelni. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak hogy el kell viselni a „különbözőséget”, de együtt kell élni a sokszínűséggel, sőt örülni kéne tudni a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek. Ez lehetne az alapja annak a harmóniának, amelyet zenei nyelven polifóniának nevezhetünk. A polifónián alapuló harmónia nem jelent sem szabadosságot, sem pedig anarchiát, csak türelmet, érdeklődést és olyan szabályozó erőt, amely rendet teremt az értékek között egyfajta tendencia irányába. Ez pedig nem más,

19

mint

az

eltérő

szokások,

nyelvek,

kultúrák,

életmódok,

műveltségek,

anyagi

lehetőségek

összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy gyerekcsoport együtt kell, hogy éljen napi több órán át az együttélés alapnormáit – amely minden kultúra közös gyökereként, azonos eredőjeként értelmezendő – meg kell szoknia a gyerekeknek. Ezért a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Ebben az életkorban együttműködésben,

elegendőnek tűnik, ha

segítségadásban

nyilvánul

az erkölcsiség az egymásra figyelésben, meg,

illetve

még

néhány

együttélési

az

szabály

betartásában. Pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása stb. A normák kialakulása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik. Pl. nem korlátozódik csak a játékra vagy csak a tanulásra vagy csak a munka jellegű tevékenységre, hanem a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet. Érzelmi nevelés Az érzelem áthatja fenti kategóriák mindegyikét. Az érzelmek főként óvodás korban, de később is (jó, rossz) cselekvést képesek indukálni. Az óvodás korú gyermek pozitív, és negatív érzelmei által vezérelten cselekszik. Nem véletlen, hogy érzelmeikre hatva próbálkozunk őket cselevésre bírni, nem véletlen az sem, hogy az irányított cselekvéseiket, mint például a cselekvéses tanulást is az érzelmeken keresztül igyekszünk befolyásolni, motiválni. Az érzelmek minden esetben jelen vannak a maguk igen széles, gyakran követhetetlenül szerteágazó, egymásba fonódó, netán ellentmondásos spektrumával. Ebben az életkorban mindez még kevéssé önszabályozó jellegű, valójában nincs, vagy alig van önkontroll alatt. Az érzelmek tehát áthatóan és befolyásolóan – ha tetszik, motivációként – jelen vannak a kisgyermek életében.

Tetteinek

„küszöbén”

olyan

szituációkat

teremtsünk

a

gazdag,

változatos

tevékenységrendszerben, amelyekben a gyermek választásaiban, döntéseiben, a helyzetmegoldásokban való tájékozódása során megtanulja irányítani saját érzelmeit. Ez vezet majd oda, hogy megtanulja hagyni is mások által irányítani magát, és azt is, hogy az érzelmeken kívül egyéb vezérlő szempontok is vannak. Mindez – jó esetben – előbb, vagy utóbb a felelősségérzet kialakulását eredményezi. A gyermeki jogok egyezményét Magyarország aláírta és 1991-ben a magyar országgyűlés ezt elfogadta. - Gyermeki jogok, gyermekvédelem   





Minden gyermeknek joga van testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító családi környezetben élni. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az államtól segítséget kapjon a családban történő nevelkedéshez. (családi pótlék) Joga van a gyermeknek ahhoz, hogy olyan családban éljen, amelyet segítenek abban, hogy a gyermek veszélyeztetettsége ne alakuljon ki. A kialakult veszélyeztetettségi helyzet elhárítása megoldott legyen. Joga van a fogyatékkal élő gyermeknek ahhoz, hogy különleges ellátásában vagy bánásmódban részesüljön, amellyel a fejlődését és személyiségének kibontakoztatását biztosítani tudják, hogy a későbbiek folyamán állapotához képest képes legyen önálló életvitelre. Joga van a gyermeknek ahhoz, hogy egészséges környezetben éljen

20

Joga van a gyermeknek ahhoz, hogy védelemben részesüljön a társadalmi hatások és az egészségére káros hatásokkal szemben.  Joga van a gyermeknek az emberi méltóságának tiszteletben tartásához.(pl: iskolai megaláztatások, családon belüli erőszak). Meg kell védeni őket bármiféle bántalmazástól (testi, lelki elhanyagolás, testi, lelki, szexuális bántalmazás).  Tanuláshoz, vallásszabadsághoz való jog.  Szabad véleménynyilvánításhoz való jog.  A gyermeknek joga van az őt érintő ügyekben véleményt nyilvánítani. Az őt rosszul érintő ügyekben panaszt tenni. Alapvető jogai megsértése esetében bírsághoz fordulnia. Mindhárom óvodai egységünkben gyermekvédelmi felelős van. 

Feladataink: 

       

Családlátogatások során a gyermekek és a család alapos megismerése, /Minden óvónő kötelező feladata. / az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során, érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az esetleges szociokultúrális hátrányok rögzítése, folyamatos nyomon követése. Rendkívüli eset jelentése a gyermekvédelmi felelősnek. Kapcsolattartás a Városi Gyámügyi Osztállyal, a Családsegítővel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. A cigánygyermekek életkörülményeinek, rendszeres óvodába járásának számontartása. Rászorultságtól függően ruhagyűjtési akciók szervezése. Szükség esetén a város jegyzőjének segítségét vesszük igénybe. A csoportnapló gyermekvédelmi lap fejezetében nyilvántartani a valamilyen okból rászoruló gyermeket. A Szakértői Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval, a logopédussal, és a fejlesztőpedagógussal való szoros kapcsolattartás. A sajátos nevelési igényű gyermekekre való fokozott odafigyelés mindenki számára kötelező feladat. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek folyamatos megfigyelése, figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy ne kerüljenek a csoportban a perifériára

- Az inkluzív pedagógiai szemlélet érvényesülése az óvodai nevelés folyamatában, és az ebből adódó feladatok:



      

A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Minden gyermek más, minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Az inkluzív (befogadó) szemlélet az egyénre szabott pedagógiai gyakorlatban, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben valósul meg, Az inkluzív szemlélet gyakorlatban történő kifejeződése, és eszköze: a differenciálás. A differenciálás segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni. Az óvodában nevelkedő minden gyermek számára biztosított, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni. A differenciálás érvényesül a célokban, a feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában. A differenciálás megtervezésnek kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb.

21



Az óvoda az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális tényezőkből (és sajátos nevelési igényből) adódó integrációs gyakorlatot valósít meg.

- A hátrányos helyzetű gyermekek integrációja 

   

Az óvoda kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazza, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik. Az óvoda céljának tekinti a hátrányok csökkentését, a leszakadás megelőzését. Tevékenységével az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgálja. Enyhíti, fékezi a társadalmi különbségek mechanikus leképeződését, átörökítését. Az óvoda megkülönbözteti az eltérő jellegű hátrányokat, a hátrányokból adódó tünetek

Szociokulturális hátrány              

A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: A gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, A családtagok elfogadása, és feléjük szakmai alázattal való közeledés, Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség, A gyermek érdekeinek szem előtt tartása A szülői problémák jelzésének figyelembevétele Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel A kisgyermek megnyerése az együttműködés érdekében Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal a kitartás növelése. A beilleszkedés fokozott előkészítése A kisgyermek leválási nehézségének megértéssel történő elfogadása A gyermekek kötődésének érdekében nagymértékű nyitottság közvetítése Segítségkérés a gyermektől, a segítségnyújtás jól eső érzésének kifejezése Lehetőségteremtés arra, hogy gyermekek alkothassanak szabályokat, a szabályok betartásának pozitív értékelése. Nevelési módszertani kultúra fejlesztése

Ingerszegény környezet        

A gyermek megismerése, annak megfigyelése, hogy a gyermek mely ingereket, milyen módon és milyen mértékben képes felfogni. Az ingerkörnyezet egyes gyermekhez történő igazítása, a gyermekre gyakorolt hatásának nyomon követése, szükség esetén az ingerkörnyezet további alakítása A gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő elfogadó, barátságos kulcsingerek kialakítása, gazdagítása. Gazdag, stimuláló ingerek alkalmazása az óvoda épületén belül (változatos színek, textúrák, gyerekek által készített rajzok, élményképek). Változatos helyek biztosítása a kisgyerek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában, színben, helyen szerezhesse meg. Személyes helyek biztosítása, amely lehetővé teszi la gyermekek számára, hogy kizárólag a sajátjuknak érezhessék. A gyermekek megismertetése a természet csodáival, a környezettudatos viselkedés megalapozása. A teljes személyiség fejlődésének elősegítése.

Érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód   

Az óvoda alkalmazottaival együtt segítő-támogató körben áll a gyerekek körül . Életkortól függetlenül ölbeli játékokat kezdeményezése a gyermekekkel Amennyire csak lehetséges, a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérés csökkentése.

22

         

Amennyiben szükség van rá, javaslat megfogalmazása családterápiára, egyéni pszichoterápiára. A gyermekek érzelmi állapotainak követése, A nevelő, fejlesztő munka során törekvés arra, hogy a közös élmények örömét, érzelmi többletét a gyerekek átérezzék. Az elfogadás érzésének erősítése, a kötődő-szeretetképesség növelése. Minden kisgyerek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges. A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek felé. A tevékenységformák közül az egyes kisgyerek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal a kompetenciaélmény növelése. A kisgyerekek igényeinek megfelelő lelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása minden gyermeknek. Az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára A saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése.

- A cigány gyermekek integrációja Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése:  

     

Minden óvodás gyermek fejlesztésének az alapja a gyermek személyiségállapotának megismerése. A személyiségfejlesztéséhez az első interakciós tér, a szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése, és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében. Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű fejlesztéséhez. Az óvodapedagógusok a multikulturális társadalom értékközvetítőiként szükséges hogy betöltsék nevelői hivatásukat. Az óvodának aktív szerepet kell vállalnia pedagógiai közvetlen és közvetett környezetében mindenfajta előítélet megszüntetésében. Az óvodapedagógusoknak fel kell készülniük arra, hogy minden egyes óvodás gyermeket hatékonyan segítsenek hozzá a kompetenciatartalmakhoz. A felkészülésnek arra a területre is ki kell térnie, hogy a hatékonyságot azoknál a gyerekeknél is el kell érni, akiknek a kultúrája megegyezik a sajátjával, de azoknál is, akiknél különbözik. Szükséges, hogy az óvodapedagógusok megismerkedjenek a sajátos roma hagyományokkal, szokásokkal, hogy megértsék a roma családok sajátos világát, az ott felnövő gyerekeket érő eltérő szociális hatásokat és ezek kapcsolatát a viselkedésükkel.

Elvek Humanizmus:  

A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok és az óvoda alkalmazotti köre, érzékenyen, nyitottan közeledik a cigány családok gondjai, problémái felé. A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között.

Esélyegyenlőség:  



Nem gondoljuk, hogy ugyanolyan tudástartalmat ugyanolyan módon kellene közvetítenünk minden roma gyereknek. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere lehetőséget teremt ahhoz, hogy egyénre szabottan történjen a nevelési területek tartalmi feldolgozása és a tapasztalati úton történő élményszerzés lehetőségeinek megszervezése. Azt viszont gondoljuk, hogy a tudástartalmakhoz való hozzájutás esélyét minden cigány kisgyerekszámára biztosítanunk kell. 23

      

A cigány gyerek személyiségét is tisztelet, szeretet, megbecsülés és elfogadás övezi. Az óvodai élet során számukra is biztosítjuk az óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók érvényesülését. A megfogalmazott alapelveink érvényesítése rájuk nézve is kötelességünk. Pedagógiai munkánk hatékony végzése során az egyenlőtlenségek felszámolására törekszünk. A fejlődő személyiség fejlesztése mély pedagógiai alázatot, tapintatot, állhatatosságot, pedagógiai, pszichológiai felkészültséget; pedagógiai optimizmust igényel. A lassabban fejlődő gyerekek más érési szintet mutatnak. Tudásukat, attitűdjüket, képességeiket saját kereteiken belül megfelelő szintre emeljük. Minden gyerek másként eredményes az egyéni haladásban.

A tudáshoz való jog  

A cigányok többsége nem tud élni a tudáshoz való jogával, nagy részük képzetlen és munkanélküli. Az elvek megfogalmazásán túl, a cigány gyerekeket a tudáshoz mint a kompetencia egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni.

Feladatok     

    

A védőnőkkel való intenzívebb kapcsolat kiépítése: a védőnővel kapcsolatos bizalmas, együttműködési tapasztalatok felhasználása a kapcsolat teremtésben. Az óvodapedagógus és a szülők közötti kommunikáció fejlesztése: tervezett, tudatos, kezdeményező kommunikáció megvalósítása. A kapcsolat felvétele és kialakítása során szükséges figyelembe venni a cigány családok kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait, és nevelési jellemzőit. Az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása A képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése, szervezése során lehetővé kell tenni a cigánygyermekeknek, hogy gondolataikat oly módon fogalmazhassák meg, ahogyan számukra az leginkább kifejező, akár saját nyelvükön is. A művészeti tevékenységekben tág teret kell engedni kreativitásuknak, sajátos élményeik kifejeződésének. A családi nevelési környezet, és az óvodai pedagógiai környezet közös pontjainak megkeresése, tudatosítása a saját pedagógiai gyakorlatban, és közvetítése a családok felé. A gyermekek sajátosságai közül a pozitívumok kiemelése, Érzelmeik mozgósítása, melynek leghatékonyabb eszköze a társak előtti pozitív megerősítés. Helyes viselkedésmintákat kell kialakítanunk a kudarc, az ellenvélemény, a bírálat elviselésére, szem előtt tartva, hogy rendkívül nehezen viselik a megszégyenülést.

- Migrációs gyermekek integrálása Célok A multikulturális nevelés megvalósítása:   

A sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igények, szükségletek figyelembe vétele. A különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása, a másság természetes elfogadása. Nyitottság az inkluzivitás, az innováció, a szakértelem és a továbbképzés, továbblépés.

Feladatok 

Tartalmi integráció: az óvodapedagógus a nevelési folyamat során, a tevékenységek megszervezéskor a csoportjába járó gyerekek célországáról olyan tudáselemeket (hagyomány,

24

   

zene, szokások stb.) közvetítsen, amelyeket a magyar anyanyelvű gyerekek is megértenek, és kötni tudnak a már meglévő magyar vonatkozású ismereteikhez. Az egyenlőség pedagógiájának megvalósítása: minden gyermek érezze: fontos számunkra, kíváncsiak vagyunk az élményeire, a kérdéseire. A hagyományokhoz való kötődés feltételeinek megteremtése. A különböző szokások, rítusok színesítik, gazdagítják a magyar szokások, rítusok körét. Oldott, feszültségmentes beszélő környezet megteremtése, ingerek közvetítése, amely növeli a nem magyar ajkú gyerekek beszédbátorságát és fejleszti nyelvi kifejezőkészségüket, verbális és nem verbális képességeiket.

- Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Az óvoda az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését vállalja fel (az alapító okirat szerint!) Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján: 

Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus, vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzd.

Célok:  

A harmónikus, nyugodt, biztonságot adó, óvodai környezetben természetessé váljon, a gyermekek között személyiségük különbözősége. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.

Alapelvünk:  



A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön. A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek, képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez. Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést.

Jövőképünk: Szeretnénk, ha óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet, biztonságot vidámságot adó béke szigete lenne, ahol a gyermekek, napjuk nagy részét örömmel, boldogan, önfeledt játékkal tölthetnék kreatív, jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők irányításával I.2.2.Óvodakép: Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek megbecsülése párosul. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési kiegészítője, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Óvodánk biztosítja a gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit.

25

Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Óvodánk tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápoljuk, erősítjük annak átörökítését, nyelvi nevelésüket a multikultúrális nevelésen alapuló integráció erősítését. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok, a migráns családok gyermekeinek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Óvónőképünk: Olyan pedagógus, akire a pedagógia optimizmus, a humanizmus jellemző. Tiszteli munkatársait, a szülőket. Megértő, elfogadó, együtt érző, toleráns. Nyitott az újra, innovatív és kreatív, törekszik a pedagógia megújulásra. Jellemző rá az önképzés, a továbbképzési igény. Minden tagóvoda, a helyi sajátosságaihoz alkalmazkodik, hagyományait szem előtt tartva igyekszik minél színesebbé tenni profilját. Kompetens pedagógus attitűd:

   

Családlátogatás során a diszkréció és tapintatosság Az individualizálva szocializáció segítése Beszoktatásnál – szerepelsajátítás segítése konkrét körülírással A barátságok preferálása az egyén és a csoport fejlődésére – közösségalakítás, közösségi beállítódás fejlesztése érdekében



Az önérvényesítés és konformizmus egészséges arányának megőrzésére törekvés az igazságosság és méltányosság érvényesítésével (árulkodás, csúfolódás kezelése)



A csoportkohézió erősítése a közös élmények, távlatok hagyományok és ünnepek átélésével.



A konfliktusok és a „nemet” mondás megélése, értelmezése a gyermek és önmagunk számára ( a személyeskedés és érzelmek szintjéről a tény szintjére koncentrálni), a győztes- győztes megoldásra törekvés.



Az őszinteség megnyilvánulása ne vonjon maga után retorziót és negatív visszacsatolást, reflektív attitűd érvényesítése

 

Személyes minta és példamutatás Értékelésnél preferáljuk a személyre szóló, egyéni sajátosságokra alapuló, konkrét helyzetre vonatkozó megerősítést és a közösség előtt történő erkölcsi elismerést



Élmények, tapasztalatok, tevékenységek biztosítása az érzelmek átéléséhez

Alapelveink 

 

A felnőttek a gyerekek életének mindennapi irányítói, részesei. Fontos, hogy hiteles modellt nyújtsunk számukra. A közös nevelési cél elérése érdekében alapelvünk, hogy nyugodt családias légkör biztosítsunk, segítsük a családból az óvodába, majd az óvodából az iskolába történő átmenetet. Példával járunk elöl, tiszteletben tartjuk a cigányság identitástudatát /önazonosság tudatát/, a másságot. Természetesen kezelünk bizonyos fogyatékosságot, (látás, hallás, mozgás) ezzel is példát mutatva az együttélésre, a segítség igénylésére és a segítségadásra. 26

  



 

Tiszteletben tartjuk a gyermeki jogokat, az azóta elfogadott irányleveleket. Nevelőmunkánkban a gyermeki személyiséget, szeretetteljes légkörben a megbecsülés övezi. Első és legfontosabb közegnek a gyermek soha vissza nem térő lehetőségét, a JÁTÉKOT tartjuk. Hangsúlyozzuk annak elsődlegességét, és minden alkalmat megragadunk a játék tevékenységek szervezésére. Az óvoda inklúzív szemlélettel, gyermekközpontú nevelési attitűddel, a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására. Az alkalmazott pedagógiai eszközöket, módszereket, a gyermek személyiségéhez, és érési üteméhez igazítjuk, ezzel segítve a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását, kompetenciáinak alakítását.

Céljaink:





     

A helyi óvodai nevelési program figyelemmel van az európai uniós tagállamok egyik kiemelt XXI. századi célkitűzésére, a tudás alapú társadalom megteremtésére. A tudás alapú társadalom megteremtésnek biztosítéka az egész életen át tartó tanulás képességeinek elsajátítása, az alapkészségek és kulcskompetenciák megfelelő szintű birtoklása. Ennek érdekében, a helyi nevelési program alapcélkitűzéseit megerősítve arra törekszünk, hogy boldog, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai iránt nyitott, eleven eszű, önállóan kezdeményező kisgyermekeket neveljünk, akik reményeink szerint a mai kor társadalmának alkotóképes, fogékony, problémamegoldásra képes, kreatív fiatal, felnőtt tagjaivá válnak. E célok elérésének megalapozásaként a helyi óvodai nevelési program tartalmazza a kompetencia alapú óvodai programcsomag szakmai koncepciójának pedagógiai alapelveit, beépíti a pedagógiai koncepciók elméleti alapvetéseit, és a programcsomag által ajánlott elvek alapján végzi a gyermekek fejlődésének nyomon követését, és szervezi a képességfejlesztést szolgáló tevékenységeket. A gyermekek óvodába érkezése idején az érzelmi biztonság megteremtése, az új óvodai környezet megismerése. Az új felnőtt,- gyermek, gyermek-gyermek kapcsolat szorongásának, beilleszkedési nehézségének, néha agressziójának feloldása. Kommunikációs problémáik megoldása, az önkifejezés és a beilleszkedés segítése, A hátrányos helyzetű gyermekek gyakori csúnya szóhasználatának, beszédértésének, és szókincsének fejlesztése. A szülők indirekt nevelése, mert keveset beszélgetnek a gyermekekkel, ezért beszédkultúrájuk hiányos, - köszönés, kérés, megköszönés, - ezek megismertetése, gyakorlása. Könyv, és információhiány miatt fogalom alkotásuk fejlesztése, a beilleszkedési kudarcok csökkentése.

I.3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés alapelvei: Az alapelvek meghatározásának alapját az alábbi tényezők nyújtják:     

a magyar nemzeti kultúra, hagyományai, a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményei, az Alapprogram irányelvei, a fejlődéslélektan tudományos megállapításai, az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszere,

27

  

a játék, az erkölcs az érzelmek, meghatározó szerepe, a gyermeki fejlődés nyomon követésének szükségessége, az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeinek meghatározása.

1.3.1. Az óvodai nevelés általános feladatai: 

     



Beilleszkedési nehézségekkel és figyelemproblémával küzdő gyermekek szocializációjának támogatása, az óvodai környezetbe dramatikus, játékos és kreatív tevékenységekkel, módszerekkel. A gyermekek önkifejezésének fejlesztése játékon, bábon, mesén, kreatív tevékenységén keresztül ( ábrázolás, építőjáték, boltos játék, postás játék, társas játék, kártya játék, stb. ) Az alkalmazkodóképesség növelése énekes játékok, népi játékok, néptánc, aerobik segítségével. Énkép alakítása sok beszélgetéssel. A különbözőség elfogadására nevelés. Az iskolakezdéshez szükséges képességek, kompetenciák pl: figyelem önmagukra és másokra, kitartás, verbalitás, ritmusérzék fejlesztése Az óvodai nevelés feladata továbbá az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteiknek kielégítése, valamint a sajátos nevelési igényű , a halmozottan hátrányos helyzetű, a BTM-s gyermekek életfeltételeinek óvodai biztosítása, és megfelelő integrálása. Ugyanakkor fontos feladat a szociálisan hátrányos gyermekek a 2H-s, 3 H-s differenciált fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése, az otthoni hiányosságok pótlása.

I.3.2. Az egészséges életmód kialakítása. Gondozás kiemelt szerepe. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. A óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel,építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.   



  

 



A gyermek a kéréseit, kívánságait bátran mondja meg, mindezt meghitt párbeszédes kapcsolatban. Megismeri és használja a gondozással kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket, udvariassági formákat. Az óvoda biztosítson a gyermekek számára egészséges környezetet. Az udvar legyen tiszta, a fű ápolt és gondozott a lehetőségekhez mérten. A homokot nyáron és tél végén cseréljük ki a homokozóban. Az óvónők a szülők segítségével bővítsék az udvari játékokat, főleg fából készült vagy színes, stabil műanyag játékokkal. Az udvari játékok legyenek balesetmentesek, ha hibás az óvónő vonja ki a forgalomból, javíttassa meg. Az óvónő tegye lehetővé, hogy az udvari környezet ápolásában, védelmében, az eszközök megóvásában a gyerekek is részt vehessenek. Az óvónő az időjárásnak megfelelően vigye a gyermekeket az udvarra, annak napos, vagy árnyékos részére. Az óvoda belső helyiségei, /csoportszobák, folyosók, mosdó / berendezései feleljenek meg a gyerekek életkori sajátosságainak, legyenek tiszták, gondozottak, balesetmentesek és megfelelő hőmérsékletűek. Gyermekmagasságban 22-24 °C. Az öltözőben minden gyermeknek legyen öltözőszekrénye, vagy polca és fogasa , ahol tárolja saját ruháját és önállóan tud öltözni, vetkőzni. A csoportszobák színterei a játéknak, étkezéseknek, az alvásnak, pihenésnek, ezért szükség szerint az óvónő, dajka rendezze át a megfelelő tevékenységeknek. Mindig megfelelő hely álljon rendelkezésre. A berendezések elhelyezése legyen praktikus, esztétikus. Ha mesterséges világítást használunk, legyen szabványnak megfelelő. 28

   

    



Szellőztessünk naponta többször, főleg étkezés után, fektetés előtt, de bármely napszakban, ha szükséges. Az egészséges és tiszta környezethez járulnak hozzá a dajkák a mindennapos takarítással porszívózással. A baleset megelőzés minden dolgozó feladata. A csoport szobában állandóan álljon ivóvíz a gyerekek rendelkezésére. A téli hónapokba nem maradhat el a párologtatás. Fokozottan figyeljünk a házirendben is szereplőkre, a ruhákra, a cipőfűzőkre, csatok, láncok stb. használatára. Vigyázzunk a gyermekek testi épségére az óvoda bármely részén (hinta, mászóka, csúszda, stb.) Baleset esetén az óvónő vagy dajka a leggyorsabban jutassa a gyermeket orvoshoz. Szükség esetén értesítse a szülőt. A napközben megbetegedett gyermeket különítse el, értesítse a szülőt. A tüneteknek megfelelően csillapítsa a lázat vagy a fájdalmat. Ha az óvónő a gyermeken bármilyen gyanús tünetet észlel, konzultáljon a szülővel (átmeneti vagy tartós neurotikus panaszok, látás, hallásprobléma) A bevizelő, beszékelő, nemi szervével játszó gyereket soha ne szégyenítse meg. A megoldáshoz kérje a szülő és a szakember segítségét. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába. Az óvodában az gyermeknek gyógyszert beadni nem szabad, a szülő azt nem hozhatja be. ( Tetvesség esetén, védőnői igazolással jöhet óvodába) A sajátos nevelési igényű, és szociálisan hátrányos gyermekek egészségi állapotának megfelelő bánásmód biztosítása.

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben a korban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése:  a gyermek gondozása, testi szükségletinek, mozgásigényének kielégítése  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  a gyermek egészségének védelme, edzése  az egészséges életmód, az étkezés,az öltözködés, a betegségmegelőzés, a testápolás az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,  a gyermek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása  a sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek integrált nevelése.  Megfelelő szakemberek bevonásáva - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi , lelki nevelési feladatok ellátása. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére            

A gyermekek önállóan, figyelmeztetés nélkül mosnak kezet, törölköznek meg. Ruhájukat ki és be tudják gombolni. Önállóan használják a WC-t, vigyáznak a mosdó rendjére, tisztaságára. A tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Tudnak fogat mosni, igénylik annak rendszerességét. Önállóan megfésülködnek, hajukat rendben tartják. Szükség esetén használják zsebkendőjüket. Önállóan végzik az önkiszolgálást, természetes örömmel végzett teendőnek tekintik. Segédkeznek az ágyak berakásánál, a teremrendezésénél. Tevékenységeik során önállóan végzik feladataikat, segítenek társaiknak és a felnőtteknek. Megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Ruháikat, ágyneműiket összehajtogatják, ízléses elrendezésre törekednek. Észreveszik, ha fáznak, ha melegük van, ennek megfelelően öltöznek. Az evőeszközökkel óvatosan bánnak.

29

Étkezés, táplálkozás

 A 3-7 éves korosztály növekedésének, fejlődésének és testfelépítésének biztosítása: A napi 65-70%- óvodai étkezésnek biztosítania kell a megfelelő arányú fehérje, szénhidrát, kalcium, vitaminok és rostos anyagok bevitelét a szervezetbe.          

A gyermeki igényeknek megfelelő változatos tízórai és ebéd biztosítása, az ételt szállító vállalkozó feladata. A vitaminok beiktatásával kiemelten és fokozottan segíteni kell a zöldségek és gyümölcsök megfelelő arányú és rendszeres bevitelét a szervezetbe. Az étrend, az ételek minősége legyen a gyermekek szükséglétének megfelelő. Fontos az óvodai és otthoni étkezés összeegyeztetése, az időben kifüggesztett heti étrend segítségével. A táplálkozás feltételes reflexei kialakulásához biztosítani kell az azonos időben történő étkezéseket. Folyadék (víz) egész nap álljon a gyermekek rendelkezésére. Étkezés közben, vagy azon kívül a gyermek annyi folyadékot ihasson amennyit kíván. A gyermekek egyéni étkezési táplálkozásának figyelembe vétele. A heti „vitaminnapok”-gyümölcsnapok beiktatása minden csoportban legyen rendszeres. A szociálisan hátrányos gyermekekkel megismertetjük az alapvető étkezési szokásokat, a számukra ismeretlen ételeket.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére       

Étkezés közben kultúráltan viselkednek Igényelik az asztal és környezetének esztétikus rendjét Szükség szerint használják a szalvétát, és a rendszeres odakészítéséről ne feledkezzenek meg A kés-villa megfelelő használata rendszeresen gyakorolva igényükké válik Érzik, hogy mennyi az az étel és ital mennyiség amely elfogyasztására képesek. Minden kultúrából érkező gyermek óvodáskorban nyújtott felnőtt ,,modellt” utánozva eljut önmaga optimális szintjére. Megfelelő közösségi magatartásra képesek, az esetleges holt idő, vagy váratlan várakozási idő alatt.

Pihenés, öltözködés        

Az óvodai élet megfelelő szakaszában más-más alvás és pihenési igény biztosítása. Halk, nyugodt légkör megteremtésével (zene, dúdolás, rövid mese) nyugalmi állapotra való ráhangolás. A nagyobb alvásigényű és csak pihenő gyermek számontartása, igényeik kielégítése. A kényelmes testi állapot megteremtése, a pizsama használat biztosítása. Az óvónő állandó gyermekek közötti tartózkodásával a nyugalmi feltételek biztosítása. (betakargatás, mellé ülés stb.) A pihenéshez szükséges kedvező körülmények megteremtése (megfelelő nagyságú fektető ágy – szellőztetett csoportszoba- párologtatás) A gyermekek egyéni testi szükségleteinek számontartása, szükség szerinti odafigyeléssel (feszült érzelmi állapot, telt gyomor, kispárna használatának igénye) A sajátos nevelési igényű gyermekek segítése, a rájuk történő maximális odafigyelés.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  

Kis segítséggel fel és le tudják venni a ruháikat. Ki és begombolnak, megkötik a cipőfűzőt.

30

    

A levetett darabjaikat igényesen, összehajtogatva teszik a megfelelő helyre. Önállóan és megfelelő sorrendben öltözködnek, vetkőznek. Ágyneműiket összehajtogatják. Ha fáznak vagy melegük van, segítenek magukon. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára.

. Baleset megelőzés

        

Az óvodáskorú gyermekre leselkedő baleseti és veszélyforrások csökkentése. Az értelmi képességeiknek megfelelő magyarázat, beszélgetés, szemléltetés, könyvek, filmek, a valós élet, a séták alkalmával. A közlekedési eszközök, szituációk közös megbeszélésével a következtetések önálló levonása. Az uszodában történő helyes viselkedés megtanítása! A tisztítószerek, mérgek hatásának tudatosítása. A barkácsolási eszközök megismertetése, mintaszerű használata. A tormaszerek is lehetnek baleseti veszélyforrások (gurulóátfordulás, ugrások, bordásfal, dobások erőssége, stb.) A reagáló képesség fejlesztése, a tűrési képesség erősítése a késleltetett tevékenységek szükség szerinti előnye (átkelés a zebrán) A sajátos nevelési igényű gyermekek különösen veszélyeztetettek, akár látás, akár hallás, vagy mozgáskorlátozottság vonatkozásában, így a rájuk való maximális odafigyelés elengedhetetlen.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 

  

Tisztában vannak a gyerekek azzal, hogy vannak balesetveszélyes tevékenységek, eszközök (kerékpár, nyaralás során történő balesetek, téli balesetek, kapucni, esernyő, mászókák, csúszda.) Tudják, hogy személyes tárgyaikat csak megfelelő helyen lehet használni (gyűrű, fülbevaló, karóra.) Tudják, hogy az apró játék is okozhat balesetet (gyöngyök, legók lenyelése stb.) azért nem szabad szájába venni stb. A nagyobb gyerekek a legkisebbeket tudatosan megóvják, vagy figyelmeztetik a rájuk váró veszélyekre.

Mentálhigiénés nevelés az óvodában.       

Az egészséges életmód egyéb feladatai mellett a mentálhigiénés nevelésre való tudatos odafigyelés Felismerni, hogy mely gyermek érkezik állandóan zaklatott körülmények közül (negatív otthoni hatások). E gyermekek negatív óvodai tevékenységeinek megértése, esetenként elfogadása, kompenzálása. A brutális, lelki terror alatt lévő gyermekek esetének jelzése a gyermekvédelmi felelősnek, majd a Gyámügyi Hivatalnak, Családsegítő szolgálatnak. A szülők jelenlegi televízió és videó nézési szokásainak átformálása-javaslatokkal. Nagyon fontos a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a lelki egyensúly biztosítása, annak megtartása. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a lelki egészség megóvása, a derű, és a optimizmus , a kitartás képességének erősítése.

31

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 



A gyermek a mesék pozitív hatásának köszönhetően pozitív szemlélettel viszonyul barátaihoz, a közösséghez a negatív érzelmi hatásokra is érzékeny, de főleg a pozitívakra reagál, ez adja belső tartását, ,, életszemléletét” . Elítéli és megkülönbözteti a jót a rossztól. Erkölcsi érzelmeit a jó, a hasznos, a szeretet irányítja. Mentes a rosszindulattól, nem szereti a gonoszt. Nincsenek előítéletei, elfogadó a mássággal.

Valósuljon meg a gyermek optimális fejlődése, alakuljon ki az egészséges életmód és harmonikus életvitel igénye a testi-lelki szükségletek kielégítésével az egészségmegőrzés az egészségvédelem szokásainak formálásával. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

 



Testi-lelki szükségletek felismertetése, kielégítése a rugalmas napirend és a biztonságos környezet kialakításával a baleset- megelőzés szabályainak ismeretével Az önállóság fejlesztése a testápolási, étkezési és öltözködési szokások megismertetésével, gyakorlásával és beépülésével, az egyéni érési ütem és az egyéni szükségletek figyelembevételével A testséma fejlesztése az önismeret, az edzés, mozgás, levegőzés és gondozási feladatok által, a pozitív én- kép alakításával

Szociális kompetenciák:

 

Az együttműködés, az egymástól való tanulás és az egymás segítésének megalapozása, fejlesztése a szokásokhoz kapcsolódó viselkedési normák megismerése, elsajátítása által , Az egymással szembeni tolerancia megalapozása, fejlesztése az önkiszolgáló tevékenységek gyakorlása során.



Kognitív kompetenciák:

  

Percepció fejlesztése a tér -, és vizuális érzékelés fejlesztésével a tevékenységek során Belső motiváció kialakítása, erősítése a tapasztalatszerzéssel, az önismeret alakításával és a pozitív megerősítés által a mindennapi gondozási tevékenységekben Gondolkodás fejlesztése a szabálytudat, feladattudat, feladattartás fejlesztésével



Speciális kompetenciák:



A harmonikus életvitel megalapozása az önmaga és környezete iránti igényesség felkeltésével, folyamatos pozitív megerősítés által- tehetséggondozás, A harmonikus és differenciált mozgás fejlesztése, a nagymozgások és a finommotorika koordinálása által.



32



Nyelvi-kommunikációs kompetenciák:

 

Általános és relációs szókincs gazdagítása, Szóbeli instrukció alapján történő feladatvégzés gyakorlása az egyéni sajátosságok és fejlettségi szint figyelembe vételével, Különböző kifejezésmódok gyakorlása a kapcsolódó tevékenységekben, Udvariassági formák gyakorlása a kérés- elfogadás megfogalmazása által, Beszédfegyelem fejlődése a tevékenységek során, Metakommunikációs jelzéseket felismerése, megértése.

   

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:



A gyermekek meglévő készségeire, képességeire és szokásaira alapozva az egyéni szükségletek és egyéni ritmus figyelembe vételével történő fejlesztés.

Kompetens pedagógus attitűd:

 

Személyes példamutatás, elfogadás, mintaadás, Önállóság és pozitív viszonyulás támogatása – pozitív megerősítéssel, dicsérettel, differenciálással, a segítségkérés kivárásával, rávezetéssel, magyarázattal, szemléltetés bemutatással.

I.3.3.Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Jellemző az óvodáskorú gyermekre magatartásának érzelmi vezéreltsége. A személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos és elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, derűs szeretetteljes légkör vegye körül. Éppen ezért szükséges, hogy      

    

már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék pozitív érzelmi töltés, pozitív attitűd jellemezze a dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot, az óvoda párhuzamosan segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának kialakulását, és engedjen teret, önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyereket a különbözőségek, elfogadására, tiszteletére. fontos, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek érzelmileg biztonságban legyenek, bátorítást, megerősítést kapjanak. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő alacsonyabb fejlettségi szinten álló érzékszervi, értelmi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, megfelelő szakemberek, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb. közreműködésével. A gyermekek testi és lelki fejlődéséhez teremtsünk barátságos derűs légkört, mert ez az alapja a tevékenységek sikeres elvégzésének. Mivel a közösségi élet kerete a napirend, minden óvónő úgy állítsa össze, hogy rugalmasan alkalmazkodjon az óvoda külső, belső igényeihez, a kérésekhez. A gyerekek óvodai beszoktatását a szülőkkel közösen megbeszélve, fokozatosan tegyük lehetővé. Fokozatosan figyeljünk ilyenkor a gyerekek érzelmeire. Készítsük elő a csoport többi tagját az új gyermekek befogadására. A csoportszobákat és a kiszolgáló helyiségeket, mosdót, öltözőt díszítsük hangulatosan, stílszerűen, de ne zsúfoltan. Csak esztétikailag kifogástalan díszítőelemek kerüljenek a falakra.

33

         

Az óvónő legyen modellértékű személyiség, irányítsa a gyermekek közösségi életét, a pozitív közösség formálódását tegye lehetővé. Használja ki a közte és a gyermekek között kialakult érzelmi köteléket. Az óvónő magatartása legyen határozott, de barátságos, szeretetteljes, következetes, őszinte és hiteles. Tudja tolerálni a másságot, a gyerekek egyéni sajátosságát vegye figyelembe. Próbálja meg fokozatosan alakítani a gyerekek tűrő és konfliktusmegoldó képességét. Nevelje őket egymás elfogadására, tiszteletére, a mások eredményeinek elismerésére. Beszélgessen sokat a gyerekekkel, ne kerüljön senki perifériára. Legyenek a csoportnak saját ünnepei, hagyományai: pl. születésnap, anyák napja, évzáró, kirándulás stb. Értelmi képességeiknek megfelelően legyenek részesei nagyobb társadalmi ünnepeknek is, készüljenek erre lelkileg is. Éreztesse meg az óvónő a gyerekekkel, hogy nemcsak egyéni öröm létezik, hanem közös összefogással csapatszellem is.

Önmagunk és egymás megismerése és az élmények közös átélése által valósuljon meg a közösségfejlesztés.

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák:

       

Az érzelmi intelligencia megalapozása, fejlesztése, az önmagához való pozitív viszonyulás kialakulásával az önbizalom, önfegyelem és önértékelés megalapozása érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörben, Az érzelmek szabad átélésének biztosításával (nem kell mindent megmagyarázni), Szabad véleménynyilvánítás lehetőségének biztosításával, Lelkiismeret furdalás nélküli „nemet mondás” lehetőségével Az öröm és őszinteség szabad megnyilvánulásának biztosításával Saját erősségek, gyengeségek megismerésével, elfogadásával Humorérzék fejlesztésével Közösségi életre felkészítéssel Mindezt udvarias, tapintatos, szeretetteljes és bizalmas légkörben.



Szociális kompetenciák:

   

Szociális képességek fejlesztésével a szocializáció segítése. Egymás megismerésével, egymás és a különbözőség elfogadásával, a szabad társválasztással, Kapcsolatteremtés, empátia, és a kooperáció fejlesztése Normákhoz, szabályokhoz, szokásokhoz való pozitív viszonyulás kialakításával a közösségbe való beilleszkedés fejlesztése



Az önként vállalt és kötelező jellegű tevékenységek során a kezdeményezőkészség, szervezőkészség, együttműködő-, alkalmazkodó képesség, valamint a segítségkérés



nyújtás, tolerancia képességének fejlesztése  

A késleltetés, lemondás, kivárás képességének erősítése Felnőttekhez, a közösséghez és a tágabb környezethez való pozitív viszonyulás, kötődés alakítása

34

  

Érzelmek, helyzetek, konfliktusok kezelésének képességfejlesztése különböző stratégiák megismertetésével, beépülésével A csoportkohézió fejlesztése élmények, távlatok, ünnepek átélésével A csoportszerveződés alakítása a szerepelsajátítás segítségével, az önérvényesítés és konformizmus helyes arányára törekvéssel.

Kognitív kompetenciák:

      

Az intellektuális és erkölcsi érzelmek megalapozása, fejlesztése, megerősítése. A spontán érdeklődés, kíváncsiság, egymástól való tanulás erősítése, fejlesztése, a tudásvágy és problémamegoldás kialakításának segítése a tapasztalatok, élmények és cselekedtetések által Az öröm, a siker, a kudarc átélése a szeretet és harag megnyilvánulási lehetőségének biztosítása a csoportnorma keretei között Igazságérzet alakítása: legyen képes küzdeni a saját igazáért és elfogadni a másikét Kötelességtudat fejlesztése: a vállalt és kötelező feladatok teljesítésével Felelősségérzet fejlesztése: az igazmondással és őszinteséggel Nemzeti identitástudat fejlesztése: az „én-kép”, a szűkebb és tágabb természeti-, társadalmi-, kulturális környezet megismerésével, tiszteletével.

Speciális kompetenciák:

     

Az egyéni szociális képességek kibontakoztatásának lehetősége egyéni feladatadással, tehetséggondozással Az esztétikai képességek fejlesztésével, a szép és jó kategóriák megláttatása, pozitív attitűd kialakításával Természeti környezetben: növények, állatok védelmével, gondozásával, ápolásával Társadalmi környezetben: épületek, tárgyak, hagyományok megismerésével, ápolásával Közvetlen környezetünkben: a csoportszobánk, óvodánk díszítésével, megóvásával Az önmagukkal, társakkal és felnőttekkel való viselkedésben: önmagunk erősségeinek, gyengeségeinek ismerete, az egymás iránti tisztelet, udvariasság, segítőkészség, tolerancia megnyilvánulása.



Nyelvi kommunikációs kompetenciák:



Érzelmek kifejezésének nyelvi-, kommunikációs megnyilvánulási formáinak gyakorlása, fejlesztése, példaadás alapján.

    

Szinonimák, szófajok, új fogalmak megismerése, alkalmazása, beépülése a szókincsbe Különböző mondatfajták alkalmazása Ítéletalkotás és mondatalkotás gyakorlásával kifejezőkészség fejlesztése Ok-okozati összefüggések szóbeli megfogalmazása Érzelmek kifejezésének nyelvi és metakommunikációs megnyilvánulási formáinak fejlesztése és gyakorlása példaadással



A „nemet mondás” és az őszinteség nyelvi formáinak kialakítása, gyakorlása mintakövetéssel



A véleménynyilvánítás, vita, egymás meghallgatásával a beszédfegyelem, beszédkészség és az egymástól való tanulás fejlesztése Biztonságot nyújtó légkörben olyan megoldási módok közvetítése, amelyek segítségével képes mérlegelni, hogy az őt ért ingerekre, érzelmi hatásokra hogyan reagáljon a csoportnormák betartása mellett, önértékelésének megőrzésével.



35



Az egyén szintjén a bizalom és elfogadás által a nyitottság és a befogadás képességeinek kialakítása



Csoportszinten az odafordulás, tolerancia és figyelem által az elfogadás, empátia fejlesztése, a mássággal való együttélés gyakorlása



Kompetens pedagógus attitűd:

  

Családlátogatás során a diszkréció és tapintatosság Beszoktatásnál – szerepelsajátítás segítése konkrét körülírással A barátságok preferálása az egyén és a csoport fejlődésére – közösségalakítás, közösségi beállítódás fejlesztése érdekében



Az önérvényesítés és konformizmus egészséges arányának megőrzésére törekvés az igazságosság és méltányosság érvényesítésével (árulkodás, csúfolódás kezelése)



A csoportkohézió erősítése a közös élmények, távlatok hagyományok és ünnepek átélésével.



A konfliktusok és a „nemet” mondás megélése, értelmezése a gyermek és önmagunk számára ( a személyeskedés és érzelmek szintjéről a tény szintjére koncentrálni), a győztes- győztes megoldásra törekvés



Az őszinteség megnyilvánulása ne vonjon maga után retorziót és negatív visszacsatolást, reflektív attitűd érvényesítése

 

Személyes minta és példamutatás Értékelésnél preferáljuk a személyre szóló, egyéni sajátosságokra alapuló, konkrét helyzetre vonatkozó megerősítést és a közösség előtt történő erkölcsi elismerést



Élmények, tapasztalatok, tevékenységek biztosítása az érzelmek átéléséhez

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére                

Az évek folyamán kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak. A közös tevékenységekben aktívan vesznek részt. Elfogadják az adott tevékenységek megkívánta magatartási formákat Türelmesen és figyelmesen végighallgatják az óvónő és társak közléseit, kérdéseit. Érdeklődnek egymás, és a csoport iránt. Önként, vagy az óvónő kérésére bekapcsolódnak a tevékenységekbe . Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel szemben, vigyáznak munkáikra. Örülnek a közösen elért sikereknek. Szükségletükké válik a közös munka, a közös tevékenység. Önmaguk is keresik a segítségnyújtás megfelelő formáját. Kimutatják barátságukat, bíznak társukban. Értelmileg és érzelmileg is elfogadják az óvónő kéréseit, útmutatását. Felfogják és megérti a metakommunikatív jelzéseket. ( öröm, bíztatás, szomorúság, elismerés, nemtetszés) Tudatosodik bennük, hogy vannak dolgok, melyeket a csoportjuk érdekében végeznek. Megkezdett munkáikat be tudják fejezni. Vállalt feladataikért felelőséget éreznek. Áthidalják az adódó nehézségeket. El tudják fogadni az alá, fölé, mellérendeltségi viszonyokat. Igazat mondanak.

36

I.3.4.Az anyanyelvi , az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Anyanyelvi nevelés:  

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelvi fejlesztés és kommunikáció különböző formáinak alakítása- beszélő környezettel, helyes minta és szabály közvetítéssel a javítgatás elkerülésével – az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű.

Az óvónő és a gyermek kapcsolatából adódó anyanyelvi feladatok      

     

Az óvónő használjon ki minden olyan alkalmat, amikor lehetőség nyílik egy- egy arckifejezés, testtartás, mozdulat értelmezésére. Vegye figyelembe a gyerekek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait. Tegye lehetővé, ha a gyermek akar, mondjon egyedül mesét, verset, beszéljen a többiek előtt. Kísérje figyelemmel a kommunikációs készségük fejlődését, a beszédhelyzetekben tapasztalt viselkedésük változásait, egy- egy új fejlettségi szint megjelenését. Meg kell adni a lehetőséget a gyermek szociokultúrális hátterének ismeretében, hogy az eltérő fejlődési ütemének megfelelően bővüljön a gyermek szókincse. Az óvónő próbálja megérteni az alig, vagy keveset beszélő gyermeket, a cigánygyermekeket. Ha ő csak gesztussal, mimikával fejezi ki magát, az óvónő ismételje meg a metakommunikatív közlést szavakkal, mondatokkal. A beszédhibás gyereket csak akkor szerepeltesse, ha ő jelentkezik arra. Fogadtassa el a többiekkel, a beszédhibás gyermekek jelenlétét, természetességét. Minél többször kezdeményezzen beszélgetést a gyermekcsoporttal, egy-egy gyerekkel. Figyeljen arra, hogyan veszi fel a gyermekkel a kapcsolatot, pl. halk tónusban, biztató tekintettel, stb. Késztesse a gyermeket arra, hogy kívánságait, élményeit hosszú, kerek mondatban, érthetően mondja el. A sajátos nevelési igényű gyermekek minden oldalú fejlesztése arra vonatkozóan, hogy kommunikációja, önmaga megértetése, és tájékozódni tudása egyértelmű legyen mindenki számára. A szociálisan hátrányos,halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése a helyes beszéddel, a kommunikációval.

Gondozás során:  

A gyermek a kéréseit, kívánságait bátran mondja meg, mindezt meghitt párbeszédes kapcsolatban. Megismeri és használja a gondozással kapcsolatos fogalmakat, kifejezéseket, udvariassági formákat

Szocializáció során: 



Kapcsolatokat teremt, a gyerek kifejezi megnyilatkozási szándékát, érdeklődik társai iránt, alkalmazkodik hozzájuk. Párbeszédet alakít ki, használja az együttműködést segítő szófordulatokat, kifejezéseiket, az odafordulás udvarias formáit. Él a nyelvi eszközökkel: megnevezés, megszólítás, felszólítás, a párbeszéd formáinak gyakorlása, nyelvi fordulatok használata, kérés köszönet kifejezése. Részt vesz a gyermek a közös vagy párbeszéd kötetlen formájában, gondolatait, megfogalmazza.

37

Játék során:  

   

Amikor a gyermek szerepet vállal, utánzással, modellkövetéssel, a szavaiban hanglejtéssel, hangerővel, mimikával, gesztussal azonosul szerepével. Az egymással történő játszás során viselkedésével, beszédével alkalmazkodik társaihoz. Szituációs játék során felismeri és gyakorolja különböző beszédhelyzetekhez illeszkedő beszédmódokat, nyelvi eszközöket. Tanulja a szóbeli kapcsolatok helyzeti sajátosságait. pl. családban, óvodában, üzletben, orvosnál stb. Bábozással gyakorolja az elbeszélő és párbeszédes formákat, felismeri, miként lehet bánni a hangjával, hangerejével, hangmagasságával, stb. Bekapcsolódik, utánozza környezetének hangjait, felismeri azokat. Aktívan gyakorolja az anyanyelvi játékok során az artikuláció formáit, a szókincs fordulatait, a mondatalkotás változatait.

Munka során: 

Elvégzése során folyamatos szóbeli kapcsolatot tart társaival és az óvónővel. Megérti az utasításokat, a szabályokat, az eszközök használatát. Kialakítja a kommunikáción alapuló együttműködést. Munka közben feloldódik a gyerekek gátlásossága, jókedvűen, örömmel beszélgetnek egymással.

Cselekvéses tanulás során: 



 



 

      

Átélik az irodalmi művek, mesék, versek szépségét, felfogják mondanivalójukat, megértik nyelvi fordulatait, bővül szókincsük. Felidézik a műveket dramatizálással, bábozással, közben fejlődik nyelvi emlékezetük, gyakorolják a párbeszédet. Az ábrázolás során felismerik, hogy az eseményt, élményt, az érzelmeket nem csak nyelvi formában, hanem képi formában is ki lehet fejezni. Észreveszik, hogy a szavakból, rajzokból azok is megismerik az élményeiket, akik nem voltak jelen az eseményekben. Az iskolai tanulására készülnek fel a gyerekek a térbeli formai képzetek gazdagításával, az arányok, irányok nyelvi kifejezéseinek gyakorlásával. Ének során gyakorolják a hangképzést, a tiszta ejtést, hangsúlyt, hangerőt, az egyenletes lüktetést, a ritmust, a tempót és tempóváltást. A mondókák mondása elősegíti a beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. Megéreztetik a humort, hangulatot, jókedvet keltenek. A természeti és lakóhelyi környezetükben tett séták során megismerkednek a tárgyak, történések, anyagok nevével, összehasonlítást, viszonyítást kifejező fordulatokkal, a rokoni kapcsolatok megnevezésével. Megfogalmazzák mondanivalójukat, kérdéseiket, ok- okozati összefüggéseket keresnek. A matematikai tartalmak megismertetése során, megkeresik a megoldáshoz vezető utat, konkrét tapasztalatokat szereznek. Megismerik a viszonyfogalmakat, a melléknév fokozását, a névutós stb. szerkezeteket. Meghatározzák a mozgások irányát, a tárgyak helyét. A mozgásos feladatmegoldások során, szóbeli utasításokra hajtja végre a gyakorlatokat, bizonyos mozdulatokat. Az óvónő használjon ki minden olyan alkalmat, amikor lehetőség nyílik egy- egy arckifejezés, testtartás, mozdulat értelmezésére. Vegye figyelembe a gyerekek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait. Tegye lehetővé, ha a gyermek akar, mondjon egyedül mesét, verset, beszéljen a többiek előtt. Kísérje figyelemmel a kommunikációs készségük fejlődését, a beszédhelyzetekben tapasztalt viselkedésük változásait, egy- egy új fejlettségi szint megjelenését. Meg kell adni a lehetőséget a gyermek szociokultúrális hátterének ismeretében, hogy az eltérő fejlődési ütemének megfelelően bővüljön a gyermek szókincse.

38



      

Az óvónő próbálja megérteni az alig, vagy keveset beszélő gyermeket, a cigánygyermekeket. Ha ő csak gesztussal, mimikával fejezi ki magát, az óvónő ismételje meg a metakommunikatív közlést szavakkal, mondatokkal. A beszédhibás gyereket csak akkor szerepeltesse, ha ő jelentkezik arra. Fogadtassa el a többiekkel, a beszédhibás gyermekek jelenlétét, természetességét. Minél többször kezdeményezzen beszélgetést a gyermekcsoporttal, egy-egy gyerekkel. Figyeljen arra, hogyan veszi fel a gyermekkel a kapcsolatot, pl. halk tónusban, biztató tekintettel, stb. Fontos a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések megválaszolása. A cigány gyerekek magyar nyelvű nevelése, a szókincsbővítés, a beszédbátorság és kedv megalapozása. A sajátos nevelési igényű gyermekek, valmint a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek minden oldalú fejlesztése arra vonatkozóan, hogy kommunikációja, önmaga megértetése, és tájékozódni tudása egyértelmű legyen mindenki számára. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek megismertetése a helyes beszéddel, a kommunikációval.

A gyermek személyiségébe épüljön be olyan nyelvi kommunikációs eszköztár, amely képessé teszi érzései, élményei, gondolatai szabad megfogalmazására, a metakommunikációs jelzések értésére. Ezáltal váljék alkalmassá a kooperációra, a problémamegoldásra, a mindenkori közösségbe való beilleszkedésre, általa alapozódjon meg magyarság tudata. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

 

Artikulációs készség fejlesztése a beszédszervek ügyesítésével és a helyes beszédlégzés fejlesztésével Beszédindíték és beszédkedv erősítése változatos beszédhelyzetek megteremtésével, élmények, tapasztalatok biztosításával, pozitív megerősítéssel



Szociális kompetenciák:





Verbális és nem verbális kommunikációs kapcsolatteremtő-, és tartó képesség fejlesztése a tekintet, a mimika, a gesztus, a hangerő és hangszín, személyes példamutatás által, térközszabályozás (proxemika) biztosításával és tudatosításával a tevékenységek és az együttműködés során A „nemet mondás”, az őszinteség és az udvariasság nyelvi formáinak kialakítása, gyakorlása az önérvényesítés megvalósításával, a csoportnormák tiszteletben tartása mellett A véleménynyilvánítás, vita, egymás meghallgatásával a beszédfegyelem, beszédkészség fejlesztése, az egymástól való tanulás és a kooperáció megalapozása Érkezés, távozás esetén személyre szóló, szemkontaktus alapú üdvözléssel közösségi nevelés.



Kognitív kompetenciák:



Beszédtartalom gazdagítása a szókincsbővítéssel, a kifejezőkészség és szövegalkotás fejlesztésével a beszédkedv és beszédindíték ösztönzése által A beszédértés fejlesztése Hangok szintjén: hallás, fonémahallás fejlesztése által

 

 

39

 

Szavak szintjén: a mozgás és beszéd integrációjával, képzetalakítással Mondat szintjén: önálló mondatalkotással és a szerialitás kialakításával (időbeni egymásutániság)

 

Speciális kompetenciák: Tehetséggondozás az egyéni adottságok, érési ütem, sajátosságok és szükségletek figyelembevételével, az egyénre szabott önkifejezési formák lehetőségének biztosításával, az aktivitásra és belső motivációra alapozott differenciált fejlesztéssel

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:

 

A beszédkedv erősítése, a beszédészlelés, beszédértés fejlesztésével, a metakommunikációs jelrendszer segítségével és személyes mintaadással Intim beszédhelyzetek biztosításával a biztonságérzet növelése, az egyéni megnyilvánulások segítése



Kompetens pedagógus attitűd:

          

Reális, a szituációnak megfelelő, világos, egyértelmű fogalmazás Igényes nyelvhelyességű és személyragozású beszéd minden szöveghelyzetben Változatos hangzással, hibátlan hangképzéssel, a szituációhoz alkalmazkodó hangerővel Tapintatos, a gyermek, a szülő szükségleteire, érzelmeire figyelő kommunikáció Jusson kifejezésre érzelmi magatartása a beszédtémával kapcsolatban Személyes minta és példaadás Pozitív visszajelzés, a dicséret érintéssel kísért megerősítése Az aktív szókincs gyarapodásának segítése az egész nap folyamán Beszédhelyzetek alakítása és a kapcsolatteremtés segítése Konfliktushelyzetek tényként történő értelmezésével a helyzethez adekvát viselkedés- minta, beszédfordulat megismertetése Nem verbális kommunikáció alkalmazása A tegezés támogatása, amíg a gyermek érésénél fogva át nem vált magázódásra

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére   

  

A gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővülő szókincsüket: Beszédük összefüggő. Egyéni, páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő szófordulatokkal, viselkedési formákkal megteremtik és fenntartják a kapcsolatot. Nyugodtan, figyelmesen hallgatják végig az óvónőt, a párbeszédek során megpróbálják nyugodtan kivárni a másik mondanivalójának a végét. Saját kérdésüket, válaszukat kiegészítő gondolataikat tudják az előző témához kapcsolni. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igekötőket, a szórendet. Kialakul a különböző beszédhelyzetekhez, és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. Érzelmeiknek megfelelő gesztusokkal, arcjátékkal, mimikával, pantomimijával és proxemikával kísérik beszédüket, tetteiket. Egyénektől függően tisztán ejtenek minden hangot.

40

Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kiváncsiságára, mint életkori sajátosságra , valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet gondolkodás és a kreativitás fejlesztése. 







 



Átélik az irodalmi művek, mesék, versek szépségét, felfogják mondanivalójukat, megértik nyelvi fordulatait, bővül szókincsük. Felidézik a műveket dramatizálással, bábozással, közben fejlődik nyelvi emlékezetük, gyakorolják a párbeszédet. Az ábrázolás során felismerik, hogy az eseményt, élményt, az érzelmeket nem csak nyelvi formában, hanem képi formában is ki lehet fejezni. Észreveszik, hogy a szavakból, rajzokból azok is megismerik az élményeiket, akik nem voltak jelen az eseményekben. Ének során gyakorolják a hangképzést, a tiszta ejtést, hangsúlyt, hangerőt, az egyenletes lüktetést, a ritmust, a tempót és tempóváltást. A mondókák mondása elősegíti a beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését, a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. Megéreztetik a humort, hangulatot, jókedvet keltenek. A természeti és lakóhelyi környezetükben tett séták során megismerkednek a tárgyak, történések, anyagok nevével, összehasonlítást, viszonyítást kifejező fordulatokkal, a rokoni kapcsolatok megnevezésével. Megfogalmazzák mondanivalójukat, kérdéseiket, ok- okozati összefüggéseket keresnek. A matematikai feladatok elvégzéséhez megértik pontosan a feladatokat, cselekvéses tanulás során megkeresik a megoldáshoz vezető utat, konkrét tapasztalatokat szereznek. Megismerik a viszonyfogalmakat, a melléknév fokozását, a névutós stb. szerkezeteket. Meghatározzák a mozgások irányát, a tárgyak helyét. A mozgásos feladatmegoldások során, szóbeli utasításokra hajtja végre a gyakorlatokat, bizonyos mozdulatokat. Az óvoda a gyermek érdeklődésének, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyereknek változatos tevékenységeket, melyen keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és a társadalmi környezetről. Biztosítsa a gyermek tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezését, bővítését, az értelmi képességek és a kreativitás fejlesztését.

Valósuljon meg a gyermek természetes kíváncsiságára és érdeklődésére alapozva olyan személyiségfejlesztés, amely élmények, tapasztalatok és tevékenységek által fejleszti a megismerési folyamatokat (érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet, figyelem), a gondolkodási műveleteket és a kreativitást, hogy a gyermek eljusson a szemléletes – cselekvő szintről a szemléletes - képszerű gondolkodási szinten át a problémamegoldó gondolkodásig és az így szerzett tudást képes megváltozott körülmények között is alkalmazni

41

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

 

Reális önértékelés alakítása a sikerélmény, a pozitív megerősítés által, önfegyelem, a másság elfogadásának és kooperációs képességének fejlesztése Intellektuális érzelmek fejlesztése a tudás örömének átélésével az önértékelés és tudatos feladatvállalás-, és végzés fejlesztése

Szociális kompetenciák:



Szokások, magatartásminták, kötődések, beállítódás alakítás, az utánzás, mintakövetés lehetőségének biztosításával, feladattudat, feladattartás fejlesztése

Kognitív kompetenciák:



  

A kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy kreativitás felkeltése az élmények, lehetőségek biztosításával, érzékelés, észlelés, fejlesztésével az új ismeretek megszerzési képességének megalapozása Egyéni élmények tapasztalok és tevékenységek biztosításával, megváltozott körülmények között is alkalmazható tudásátadás megvalósítása Készségek, képességek, problémamegoldó képességek alakítása a megismerési folyamatok fejlesztésével, tapasztalatok, tevékenységek által a tanulási képesség megalapozásával az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megteremtése

Speciális kompetenciák:



Az egyéni adottságok, érési ütem, sajátosságok és szükségletek figyelembevételével, az egyénre szabott tevékenységek lehetőségének biztosításával, az aktivitásra és belső motivációra alapozott differenciált fejlesztéssel a tehetséggondozás megvalósítása

Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

        

Artikulációs készség fejlesztése Az általános és relációs szókincs bővülésével a passzív szókincs aktivizálásának segítése Szófajok megismertetésével a mondatalkotás, és a kontextusos beszéd kialakulásának segítése Az analízis – szintézis, általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás műveleteinek szóbeli megfogalmazására törekvés A térbeni, időbeni, vizuális összehasonlítások megfogalmazásának fejlesztése Ok-okozati összefüggések, elemi következtetések, ítéletek szóbeli megfogalmazása A logikus és elvont gondolkodás szóbeli leképezése A beszédstílus folyamatos alakítása személyes mintaadással Az iskolai szövegértés képességének megalapozása

42

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:



A meglévő készségekre, képességekre alapozva a működő tudástartalmak alkalmazásával, aktivizálásával és fejlesztésével a szűkebb és tágabb környezet minél sokrétűbb megismerésével a biztonságérzet kialakítása.

Kompetens pedagógus attitűd:

         

Az életkori sajátosságok és egyéni érési ütem figyelembevételével az önmagához mért optimális fejlődés biztosítása Az élmények, tapasztalatok feltételek biztosításával azok kibontakozásának, továbbfejlődésének segítése A gyermek belső késztetésére, természetes kíváncsiságára, aktivitására épített, tudatosan tervezett, szervezett fejlesztés A gyermek által játékként, spontán tanulási folyamatként megélt személyiségfejlesztés- a projektpedagógia módszerével, egyéni és kiscsoportos tevékenység- formákban Ösztönzés, együttműködés Személyes minta-, és példaadással a mintakövetés lehetőségének biztosítása Próbálkozás, hibajavítás lehetőségének biztosításával a kreativitás,- problémamegoldó képesség fejlesztése, sikerélményhez juttatás A kivárás, türelem, rávezetés, segítségadás, pozitív megerősítés alkalmazásával a kudarctűrő képesség fejlesztése Pozitív megerősítéssel önbizalom növelése, önállóság segítése, döntésképesség erősítése A siker egyéni- és közösségi szintű átélésével a kooperatív tanulás kialakulásának segítése

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére

      

Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív, differenciálásra. Térbeli viszonyokat, képes felismerni, megnevezni, A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntes bevésés mellett, megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme, korához képest tartós. Gondolkodásra, a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző.

I.4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI. I.4.1. Személyi feltételek: Az óvodánkban a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára.

43

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzeti, és etnikai kisebbséghez tartozó és a migráns gyermekeket nevelve feladatunk , hogy megvalósítsuk a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvoda személyi feltételei Óvodánk az alábbi felsorolásban szerepeltetett személyi állománnyal rendelkezik. Összes dolgozóink létszáma Óvodapedagógus Dajka Gazdasági vezető Óvodatitkár Takarítónő

39,5 fő (40 fő) 25 fő 13 fő 1 fő 1 fő ( fél állás)

Az óvoda dolgozói Felsőfokú

jelenleg végzettségű

a program megkívánta módosítás

22

-

óvodapedagógus

3

-

Főiskolai végzettségű óvodapedagógus

3

-

Szakvizsgázott pedagógus

1

-

Főállású fejlesztőpedagógus

-

1

Főállású logopédus

13

-

Dajka (szakképesítéssel)

0

-

Dajka (szakképesítés nélkül)

0

-

Gazdasági vezető

0

-

Gazdasági ügyintéző

1

-

Óvodatitkár (gazdi. fel. ellátó)

-

1

Karbantartó

Az óvodai csoportokban az óvónői létszámnorma: 1,8 fő, dajkai létszámnorma:1,0 fő Csoportként 1- 1 fő dajka, látja el nemcsak a dajkai feladatokat, hanem a takarítási munkát, az udvar gondozását, az étkezések előtti és utáni teendőket, valamint a csoportok munkájának segítését is. Szakmunkásképzőt végzett dajkáinkkal kapcsolatos eddigi és ez utáni elvárásunk, hogy a csoport nevelési feladatait szem előtt tartva, az óvónővel közösen és azonos nevelési módszerekkel foglalkozzanak a gyerekekkel, korcsoportjuktól függően. Az óvodák nyitva tartása a szülők igényeihez igazodik. Reggel 6 órától lépcsőzetes munkakezdéssel és lépcsőzetes befejezéssel, este 1730 van óvónő. Az óvodapedagógusok váltott munkarenddel dolgoznak heti, illetve 2 heti váltásban. 44

Átfedési idő óvodáinkban 2 óra. A személyi feltételek minőségi fejlesztését a következő évek során a kiemelt feladatnak megfelelően, valamit a már működő területek további minőségi fejlesztésének megfelelően tervezzük. Szem előtt tartjuk az óvónői átképzést, hogy az óvónői alapképzésre ráépítve még nagyobb szakértelemmel tudjanak óvónőink dolgozni.

Ennek megfelelően terveink között szerepel: -fejlesztő pedagógus, -komplex egészségnevelői program elvégzése, -gyermek aerobic, -lábstatikai gerinc deformitások, -gyermektánc, -logopédus szak elvégzése, -differenciáló pedagógus, -drámapedagógus A fenti képesítést megszerző óvónők, kötelező óraszámában beszámítva fejlesztik a gyermekeket, javítva az óvodai nevelés színvonalát. I.4.2. Az óvoda tárgyi feltételei Óvodaépületeink régiek, nem óvodai célra épültek, gyakran szorulnak állagmegóvásra. Két épület, statikai vizsgálatra szorul. / Fő u. és Bajcsy Zs. u. C. épület / Csoporttermeink száma 13. Méretük 1 csoportszoba kivételével megfelelő. Ezt a csoportszobát megfelezve használjuk óvodai fejlesztő szobának, valamint raktárnak és dajkai öltözőnek. A Fő utcai épületben a felnőttek számára nincs öltöző, a gyerekeknek nincs tornaszoba, viszont minden csoportszobában van tinikondi. A csoportszobák bútorzattal való felszereltsége a Fő utcai óvodában jó, a Bajcsy-Zs. utcai óvodában megfelelő. A kiszolgáló helyiségek, előkészítő konyhák megfelelő nagyságúak. Óvodáink udvari adottságai jók, méretük megfelelő. Minden óvodában az udvarok napos-árnyékos részének aránya megfelelő. Két óvodaudvar / Bajcsy- Zs. u. 2 udvara / rendelkezik a program megvalósításához szükséges fedett terasszal. A Fő utcai óvodában ez hiányzik, pótolni szeretnénk. Az óvodák udvarainak játékeszközzel való ellátása sürgős feladatunk továbbra is, bár a Szülők által szervezett óvodás bálak bevételeit kb. 3 év óta erre fordítjuk. Hiányoznak még babaházak, mászókák, hinták, padok stb., melyek egyben udvari tornaeszközök célját is szolgálnák. Fontos feladatunk, hogy az Európai Uniós szabványnak megfelelő játék eszközökkel pótoljuk a hiányzó játékeszközöket. A játék vásárláskor figyelemmel kísérjük az 1/1998/VII. 24 MKM. Rendeletet. I.4.3. A gyermeki tevékenységek tervezésének, szervezésnek alapelvei



A kompetencia alapú programcsomag elvei alapján történő tevékenységszervezés a gyerekek számára önfeledt, boldog gyermekkort jelent, amelyben kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint játszhatnak, kedvük, igényeik szerint mozoghatnak. 45



          

Térben és időben, zenében és festésben, átélhetik a mesék, versek szárnyaló világát, átérezhetik a hagyományok üzenetét, bábozhatnak, dramatizálhatnak, nap mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről, az őket körülvevő világról. Játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől, a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják, a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges. A tervezett vagy spontán, az egyéni vagy csoportos keretek között megvalósuló tevékenységformák között a következő tényekre alapozunk: Az óvodáskorú gyerek lételeme a mozgás. Mozgásigényének kielégítéséhez elsősorban idő éstér szükségeltetik. Az idő megteremtéséhez a jól összeállított napirend biztosítunk. A gyermeki kérdésekre történő válaszadásnál figyelemmel vagyunk a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságaira. A tudásvágyat ebben a korban már nem felébresztenünk kell, hanem kielégítenünk szükséges. Az ismeretközlésnél nem a halmozásra, hanem a mennyiségi többletre törekszünk Támogatjuk az önállóságra való törekvéseket. Ez a tevékenységformák bármelyikére igaz. Elengedhetetlen a segítő, támogató jelenlétünk, de velük, értük és nem helyettük, cselekszünk. Szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt, és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet. Adódó konfliktusaikat segítséggel vagy anélkül próbálják megoldani. E funkció gyakorlása közben egészséges, érett, kifinomult felnőtt óvodai példákat kell nyújtanunk! Tiszteletben tartjuk, hogy az adottságok minősége határt szab a fejlesztésnek. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké alakuljanak, meghatározott feltételekre van szükség A szülői környezetet megpróbáljuk megnyerni a közös nevelésnek, fejlesztésnek. Tervezőmunkánk során végiggondoljuk az egyes gyerek fejlődését, egyéni képességszintjeit, a fejlesztését szolgáló módszert, eszközt, szervezeti keretet, ellenőrzést, értékelést. Az egyes gyerekhez igazodunk.

A fejlődés nyomon követése:   



A gyermek és körülményeinek megismerése, a beiratkozást követő családlátogatással, Az óvodába kerülés előtti időszak feltárása, anamnézis felvételével. A gyermek fejlődését , fejlődési naplóban rögzítjük, és követjük az óvodába lépéstől, az iskola kezdésig. Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük, és az elért fejlettségi szintet, dátummal regisztráljuk. Amennyiben a gyermek valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, ez a dokumentum is bekerül a dossziéba.

Hetirend.

Az óvodák nyitva tartása a szülők igényeihez igazodik. Reggel 6 órától lépcsőzetes munkakezdéssel és lépcsőzetes befejezéssel, este 1730 van óvónő. Az óvodapedagógusok váltott munkarenddel, heti tervvel dolgoznak heti, illetve 2 heti váltásban. Átfedési idő óvodáinkban napi 2 óra. A személyi feltételek minőségi fejlesztését a következő évek során a kiemelt feladatnak megfelelően, valamit a már működő területek további minőségi fejlesztésének megfelelően tervezzük. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyerekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja. A gyermekek óvodai életét céltudatosan kell kialakítani. A napirend biztosítja a szokások kialakulását, a gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését azzal, hogy elegendő időt jelöl meg minden tevékenységhez.

46

Ugyanakkor a rendszeresen visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot, stabilitást jelentenek a gyermekek számára. A napirend tervezése minden óvónő egyéni feladata, azonban a tervezésnél figyelembe kell venni a gyermekek szükségleteikre, esztétikus, higiénikus gondozásra fordítható időintervallumokat, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Napirend, a párhuzamosan végezhető , differenciált tevékenységekhez. 6-00 –11-30

Játék a csoportban Játékos tanulás és kooperatív tevékenységek. Testápolási teendők Folyamatos tízóraizás

10-30 –11-30

Szabadban folyó játék Séta – tapasztaltszerző körutak

30

10- –

Testápolás Ebéd Készülődés a lefekvéshez

12-30 – 14-30 30

Mese – csendes pihenés, alvás

30

14- – 17-

Testápolási teendők Uzsonnázás Játék – mozgás

A csoportok heti rendjét minden óvónő, vagy óvónőpáros önmaga készíti el. Az eddigi hagyományoknak megfelelően az óvónő minden napra tervez, melyet a gyermekek érdeklődése, javaslata, aktuális pszichés állapota módosíthat. A testnevelést, a tornatermi beosztásnak megfelelően végzik, vagy jó idő esetén a témától függően az udvaron. Minden csoport éves anyagfelosztást készít, mely alapját képezi a heti tervek megtervezésének. Hagyományrendszerünk Óvodáinkban biztosítjuk az óvodai integráció előtti, sajátosan kialakított, az óvodai egységre jellemző hagyományok ápolását

Megemlékezünk a következő világnapokról: -március 22.

Víz világnapja

-április 22.

A Föld napja

-május 10.

Madarak és fák napja

-szeptember 20.

Idősek napja

-október 5.

Állatok világnapja

47

Az ünnepek szervezésének elvei:      

Hangsúlyt adunk az előkészületi szakasznak, segítjük az érzelmi ráhangolódást. Maximálisan bevonjuk a gyermeket az előkészületekbe. A gyermekek számára a készülődés örömet jelentsen és ne megterhelést. Ünnepeink kiemelkednek a hétköznapokból, a nap megszervezésével, a gyermekek és felnőttek öltözetével stb. Az előkészületeknél esetenként a szülők segítségét is igénybe vesszük. Sokszor a szülők jelenlététől fontosak az ünnepek. Nem a gyermekek szerepeltetése a fontos, hanem az együttlét, a lelki öröm.

Közös ünnepeink o o o o o o

Mikulás, Karácsony Gyermeknap Óvodás sportnap Oviolimpia Farsang Évzáró

Személyes ünnepeink: o

Anyák napja

o

Születésnapok

Társadalmi ünnepünk: o

Március 15

o

Október 23

Óvodai dokumentumok.

Csoportnapló Az óvoda hivatalos szakmai dokumentuma a csoportnapló. Átdolgozott formában a kompetenciaalapú programnak megfelelő szerkezeti felépítéssel. Mulasztási napló: A csoportokba járó felvett gyermekek adatait tartalmazza. Kötelezően naprakészen vezetendő, hivatalos dokumentum, mely minden adatszolgáltatás, és vizsgálat alapjául szolgál. Egyéni fejlesztési napló. A gyermekek folyamatos fejlődéséről vezetett dokumentum, mely csak és kizárólag az óvoda belső használatában lehet. Szakmai vezetése egységes szempontok szerint történik. Feladatellátási terv: Minden óvodapedagógus számára havi lebontásban tartalmazza a feladatok végzését.

48

Étkezési jelentés: A gyermekek étkezési számon tartására szolgáló lap, melyet a hónap végén összesítve lead az óvónő. I.4.4. Az óvoda kapcsolatai Óvoda – család 

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.



Minden tagóvodában arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére, a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük. Ismertetjük velük nevelési felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Mi is szeretnénk megismerni a család nevelési eljárásait, módszereit, szokásait, hiszen az óvodai nevelés nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Folyamatosan konzultál minden óvónő a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot, az előremutató közös segítségnyújtást. Óvodáink nyitottak. Előre egyeztetett időben a szülő betekintést nyerhet az óvodai csoport mindennapi életébe, tevékenységeibe. A nyílt napok, az ünnepélyek nyitottak, az érdekeltek bejelentés nélkül jöhetnek. A sikeres együttműködéshez szükséges a kölcsönös bizalom. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk a reális nevelési elveket, szeretjük gyermekeiket.



 

Az óvoda-iskola átmenet

  

 

A nevelésnek, fejlesztésnek együtt kell haladnia ahhoz, hogy előkészítse az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. Szükség van a pedagógus részéről egyfajta holisztikus szemléletre, hogy egységben tudja követni a gyermek személyiségfejlődését. Elfogadjuk, hogy a saját képességeinek megfelelő ütemben kell haladnia, életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő ismeretet kell kapnia saját tanulási útján – akkor a váltás óvoda és iskola között a gyermek számára nem lehet trauma. A gyermek környezete megváltozott, de a pedagógiai légkör, a tanulás módja nem lesz ismeretlen a számára. A kompetencia alapú fejlesztés új lehetőséget kínál az óvoda pedagógusok számára az attitűdváltásra, a szemléletformálásra.

A kapcsolattartás formái: Családi kapcsolatok: 

Óvodai beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele



Összevont és csoportos szülői értekezletek: egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai előadásokat szervezünk olyan témákban, melyek kapcsolódnak a nevelési értekezletek témáihoz is.



Családlátgatások. a család nevelési szokásainak megismerése, anamnézis felvétele.



Egyéni beszélgetések előzetes időpont egyeztetés után egyéni esetmegbeszélések az aktualitásnak megfelelően. 49

Iskolai kapcsolatok:



 

Az óvoda, iskola kapcsolatában arra törekszünk, hogy az iskola megismerje azt a szándékunkat, hogy a gyermekeket egyéni képességeiknek és életkori sajátosságaiknak megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, együttműködőek, kapcsolatteremtőek legyenek. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és a megbecsülés egymás munkája iránt. Törekszünk arra, hogy 6-7 éves korra elérjék az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belépjenek a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érnek.

Az együttműködés formái:    

 

Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: a leendő első osztályos nevelők áprilisban meglátogatják a nagycsoportos óvodásokat. Az első osztályosokat meglátogatják az óvó nénik az iskolában. Szakmai tanácskozások, megbeszélések, előadások szervezése az alsó tagozatos tanító nevelőkkel. Olyan pedagógiai, pszichológiai, módszertani témákban, amelyek segíthetik az óvodaiskola átmenet zökkenőmentes megvalósítását (pl. magatartási és személyiségi zavarok, a nehezen kezelhető gyermekek problémája, a gyermeki másság kezelése, az óvoda-iskola közötti és iskolakezdés időszakában. Az iskolába készülő gyermekek érdeklődésének felkeltése az iskolalátogatások során. Ismerkednek a tantermekkel, iskolapaddal, iskolatáskával, stb. Felkérés vagy meghívás után Zeneiskolai gyermekkoncertek meghallgatása. Ismerkedés néhány hangszerrel a zeneiskolában.

Óvodai közös ünnepségek: 

Mikulás, Karácsony ,Farsang, Anyák napja, Évzáró, Gyermeknap



Közös kirándulások: a közeli kiserdőben, Kiskőrösre, Budapestre az állatkertbe, Szegedre a bábszínházba, Kecskemétre .



Kulturális rendezvények, közös programok: Oviolimpia, sportnap a városi sportpályán, tömegsportjelleggel: gyermekműsor, sportvetélkedők, ügyességi játékok.

Óvodánk egyéb kapcsolatai 

Fenntartóval

Kapcsolatunk részleges, részben támogató és segíti jellegű. 

Művelődési Ház

Folyamatos és hagyományápoló kapcsolatra törekszünk továbbra is. Gyermekműsorok, gyermek mozi előadás megtekintése Gyermekeknek szóló kiállítások, játékbemutatók látogatása 

Városi Könyvtár

50

Az évek óta jól működő foglalkozásokat továbbra is látogatjuk. A könyvkölcsönzési lehetőséget tudatosítjuk a gyerekekben, rajtuk keresztül a családra is hatni szeretnénk. Igényes könyvtárlátogató és könyvbarát gyerekeket szeretnénk nevelni, akik a „könyvet” értéknek tekintik. 

Egészségügyi szervekkel:

Védőnő, orvos, fogorvos, szemészorvos Együttműködés formái: -alkalmankénti esetbeszélgetések -tájékoztató előadások szervezése szülők számára 

Gyámügyi osztály

A csoportvezető óvónőkön keresztül az óvodák gyermekvédelmi felelősei közvetítésével kapcsolattartás a Gyámügyi Hivatallal, Családsegítő Központtal. 

Szakmai szervezetekkel

Folyamatosan

figyelemmel

kísérjük

a

felkínált

szakmai

képzéseket,

programokat.

Szakmai

elképzeléseinknek megfelelően veszünk részt a programokon. Élni kívánunk az óvónők speciális képzési és átképzési lehetőségeivel is: fejlesztő pedagógus, logopédus, gyermek aerobic, gyermektánc.

 Cigány Kisebbségi Önkormányzat: A nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvodánk kapcsolatot tart a kisebbségi szervezettel.

I.5. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI. I.5.1. Játék:

  



 

Óvodánk elsődleges célja, hogy a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő , élményt adó tevékenységgé váljon. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. Óvodánkban fontos, a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A kisgyermekkor első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt. Jelenlétük teszik lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete és egyben óvodás korban a legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége a játék, melynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie. Az óvoda az óvodás gyermekekért van, a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen, A szabad játék lehetőségét, mint egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő lehetőséget bárminemű indoklással megrövidítjük, később már semmivel nem lehet pótolni.

51



        

  

      

Az óvónő tegye lehetővé, hogy a gyerekek számára meg legyenek a játékok alapvető feltételei, amelyek kedvezően hatnak a játék kialakulására, játékkedvre, mely által a gyermekek játéka tartalmasabb, sokoldalúbb, árnyaltabb lesz. Az óvónő úgy alakítása ki a csoport játékterét, hogy kialakulhassanak az egymás mellett, és az egyedül játszók színterei, és egymást ne zavarják. Legyenek állandó, és kialakított játszóhelyek, a barkácsoláshoz, festéshez, bábozáshoz. Az életkornak megfelelően legyenek áttekintően elrendezve a játékszerek, és mindig elérhető magasságban. A napirendben minél hosszabb, és kiemelt időt kell biztosítani a játék számára. Az elmélyült játékot ne szakítsa meg kezdeményezéssel. A JÁTÉK MINDENEK FELETT. Lehetővé kell tenni, hogy az otthoni kedvenc játékaikat behozhassák az óvodába, mindaddig, amíg ez nem okoz, problémát, konfliktust. A kész játékok mellett, gondoskodjék játszásra alkalmas anyagokról, félkész és szimbolikus eszközökről. Rendelkezzenek „gazdag kincses ládával” Lehetővé kell tenni, hogy a terem, udvar tárgyait is bevonják a játékokba / szék, asztal, stb./ A megrongálódott játékszereket próbálják meg közösen megjavítani a gyermekekkel, ha nem tudják, szülők segítségét kell kérni, vagy végleg kivonni a játékból. Éljen az óvónő a séták, kirándulások, látogatások lehetőségével. Nyújtson minél több tervszerű, tudatos, kötött és kötetlen formában történő ismereteket, és vegye figyelembe a gyermekek egyéni élményeit is. A halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyermeknek ismereteinek megfelelően differenciálva nyújtsa az ismereteket. Az ismertek összegsége ne legyen megterhelő a gyermekek számára. Az óvónő jelenlétével nyújtson biztonságot az agresszív vagy szorongó gyermeknek. Ne avatkozzék be indokolatlanul a gyerekek játékába. Csak akkor lépjen közbe, ha a gyerekek zavarják egymást, ha testi épségüket veszélyeztetik, vagy ha az adódó problémát, konfliktust nem képesek önállóan megoldani. A gyermeket soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni! A folyamatban lévő játék irányítását korcsoportonként, egyenként, és játékfajtánkként differenciáltan kell megoldani. Az óvónő csak jó minőségű, esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen és sokféleképpen variálható játékokat vásároljon. Neveljen a játékok épségének megóvására, de nyújtson segítséget, ha véletlenül megrongálódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára biztosítson az óvónő megfelelő eszközt, és a társas kapcsolatainak alakítását is tartsa fontosnak. A szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos, SNI-s helyzetű gyermekek esetében a hiány pótlás, a játék eszközök rendeltetés szerű használatának megtanítása fontos feladat. A játék semmivel nem pótolható ismeret és örömszerzési lehetőség a gyermek számára.

Valósuljon meg az egyén és közösségalakítás, amely élmény és tapasztalatszerzés során érzelmi biztonságot nyújtó légkörben, pozitív megerősítéssel fejleszti a személyiséget



A játékvezetés általános elvei:

       

Játékirányítás helyett a szabad játék túlsúlya Saját tárgy – tárgyi környezet feletti kompetencia erősítése Újdonságkeresés és változás lehetősége Szociális és társas elismerés elnyerése A gyermek és a játszócsoportok támogatása nem az életkornak, hanem fejlettségi szintnek megfelelően differenciáltan történjen Általános elvárások helyett az egyéni karakterek pozitív erősítése Egyéni tapasztalat előnyben részesítése

52

  

A játékirányítás metodikáját váltsa fel a támogató, módszertan Nem kötelező a játék átadása, - önkéntes A tiszteletben tartás és nem kirekesztés határain belül szabad nem bevenni a játékba valakit

 

Motiváltság – egyénre szabott megoldási módok alkalmazása Tehetséggondozás:

Gyakorló játék: 

Lehetőségekhez mérten a gyermek személyes terének védelme és ennek elfogadása a gyermekek által



Valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése, mely örömet okoz. Megismerkedik az anyagok, eszközök tulajdonosaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. A sokszori ismétléssel, gyakorlással fejlődnek a gyermekek különböző funkciói. Ismételgeti a hangokat, szótagokat, szavakat, rövid mondatokat vagy dallamokat, így válik játékká. Nem a szöveg érthetősége, hanem a ritmusa és a hozzákapcsolódó mozgás a lényeg.

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:



Testséma és én-kép alakulásának segítése.



Szociális kompetenciák:

  

A személyes tér védelmével az egymás mellett játszás lehetőségének biztosítása A játékátadásnál a nemet mondás lehetőségének biztosítása A saját és egymás játékának, eszközeinek, produktumának tiszteletben tartása



Kognitív kompetenciák:



Eszközök, élmények, tapasztalatok biztosításával tárgyak tulajdonságának, funkciójának, használhatóságának megismertetése, felfedezéses tanulás lehetőségének biztosítása Érzékelés, észlelés fejlesztésével a megismerés útjának megalapozása. Mozgásautomatizmusok kialakulásának segítésével a mozgáskoordináció és téri tájékozódás fejlesztése.

 



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:



Hangok-, és ritmikus szótagismétléssel artikuláció, beszéddallam és beszédritmus alakulásának fejlesztése A játékot kísérő monologizálás funkcióöröme által- beszédkedv és kommunikációs képességek fejlődésének segítése A funkciójáték során megnevezett eszközök, tárgyak, tevékenységek, folyamatok által az általános és relációs szókincs bővítése

 

53



Kompetens pedagógus attitűd:

   

Tanácsadó – továbblépés, megakadás, kudarc vagy veszélyelhárítás esetén Ösztönző Segítő – elfogadó Odaforduló

Szimbolikus szerepjáték:

A leggazdagabb lehetőséget nyújtja a gyermek számára, melyben a valóságos közösségi életük zajlik. Az önkéntes vállalt szerepek során jeleníti meg a valóság számára lényeges mozzanatait, miközben társas kapcsolatokat alakít ki, és együttműködik társaival. Utánozza a felnőtteket és társait, a valóságos környezetet. (autót, állatot stb. ) Szintetizálja, újraalkotja a környezetében megtörtént jelenségeket, önállóan megszervezi az egyszerű közös játékot, és kiválasztja ezekhez a megfelelő játékszereket. Vezető és alárendelt szerepet egyaránt vállal.

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése: Személyes kompetenciák:



A választott szerep-, és példaképnek megfelelő viselkedés,– és magatartásformákkal erkölcsi tulajdonságok és a belső motiváció fejlesztése A személyes frusztráció oldásának lehetősége a választott szerepek megformálásával



Szociális kompetenciák:

  

Fejlődjék a gyermekek egymás iránti érdeklődése, ez által gazdagodjék a szociális kompetencia A tapasztalatok bővülésével erősödjék a szabálytudat Az önérvényesítés mellett váljék képessé saját akaratának háttérbe szorítására, ez által legyen képes a társak javaslatának befogadására –szerepvállalásra-, így erősödjék a játék közösségi jellege a tapasztalatok és élmények alapján A társas együttélés alapjául szolgáló erkölcsi, nyelvi, esztétikai, intellektuális érzelmek erősödésével érzelmi fejlesztés







Kognitív kompetenciák:



Az újra és újra felvetődő gondolatok és cselekvéssorozatok által növekedjék a kognitív (megismerő) kompetencia A valóság sokoldalú megismerésével a jelenségek közötti összefüggések felismerésével módosuljon a valóság és képzelet viszonya és legyen egyre inkább alkotó jellegű a fantáziája A kezdeményezés szabadságával, önállóság biztosításával az analízis-szintézis, az összehasonlítás és általánosítás gondolkodási folyamatok fejlődésével erősödjék az alkotó gondolkodás

 

54



Speciális kompetenciák:



A szereplési vágy megélésének biztosítása, az irányítási, szervezési, előadói és kommunikációs képességek, kreativitás kibontakoztatásával, tehetséggondozás

      

Nyelvi- kommunikációs kompetenciák: Növekedjék a társakkal való kommunikáció igénye- beszédkedv, közlési vágy fokozása A beszédcselekvés minden formája jelenjék meg : kérés, tanács, felszólítás, szabályalkotás Használják a szófajokat, igeidőt, igemódokat, ragozást helyesen A szerep adta lehetőségekhez keresse meg a nyelvi – kommunikációs pl.: udvariassági formákat, ez által elsajátítva a társas kapcsolatok és társadalmi szerepek sajátosságait Fokozódjék a beszédértés, a társak megértése

Kompetens pedagógus attitűd:       

Szervező Kezdeményező Bátorító Csak szükség esetén beavatkozó –empatikus Közösségi jelleg erősítése Játszócsoportok egymás iránti toleranciájának fejlesztése Mintaadó és improvizatív

Konstruáló játék Előre

elgondoltan,

meghatározott

céllal

építkeznek.

Kockából,

más

játékszerekből,

különféle

alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. Barkácsolás: A gyermekek játékszituációtól és ötleteiktől vezérelve saját maguk készítik el a játékhoz szükséges eszközöket. Olyan anyagokat gyűjtenek, amelyeket fel tudnak használni. (vágni, tépni, fűrészelni stb.) A barkácsolás lehet önálló munka, vagy játék kiegészítő.

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:



Személyes kompetenciák:

 

Az énkép alakulása, a produktumok létrehozásával, pozitív megerősítéssel, a csoport előtti elismeréssel, a produktum kiállításával Sikerélmény biztosítása



Szociális kompetenciák:

55



Az együttműködés és az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása az együttes tevékenységgel, védelme a kuckósítással A saját és egymás játékának, eszközeinek, produktumának tiszteletben tartása



Kognitív kompetenciák:

 

Szem- kéz koordináció fejlődésével a motorikus képességek fejlesztése Hallási-, tapintási észlelés fejlesztésével az eszközök, anyagok nevének, tulajdonságainak, használhatóságának megismertetése Tapasztalás és tanulás útján a rész-egész viszonyának, matematikai kifejezések-, és téri relációk elsajátításával a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése







Speciális kompetenciák:



Önállóságukra és kezdeményező képességükre alapozva az alkotó fantázia és kreativitás kibontakoztatása



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:



Alkalmazzák a megszólítás, kérés, ténymegállapítás, ítéletalkotás, tudakozódás, véleménynyilvánítás stb. nyelvi formáit Gyakorolják a változatos élethelyzetekhez kapcsolódó szóbeli szövegalkotást Használják az emóciókat kifejező nyelvi megfogalmazásokat és annak nem verbális eszközeit

 

Kompetens pedagógus attitűd:      

Tanácsadó Ösztönző Kezdeményező, példa és ötletadó Kooperációt ösztönző Állandó hely és lehetőség biztosítása az elkészült alkotások megőrzésére Pozitív megerősítés egyéni és csoport szinten (elismerés)

Szabályjáték: A szabályokat betartja és betartatja a játék során, és ennek megfelelően viselkedik a gyermek. Kezdeményez, ügyesen küzd a győzelmért a szabályokat önként vállalja. Segít társának. A játékokban a kölcsönösség dominál. Megtapasztalja és megtanulja, hogy az ő viselkedésétől is függ a csapatának győzelme. Az óvónők törekednek a közvetett játékirányításra. Bővítik a gyermekek világról szerzett tapasztalatait, ismereteiket állandóan mélyítik. /séták, üzemlátogatások stb. / Bizalom teli légkörben segítik elő a játékhelyzetekben történő konfliktusok önálló megoldását. Az óvónő maga is tudjon felszabadultan játszani, érzelmeit mutassa ki őszintén, ugyanakkor ösztönözze a gyermeket arra, hogy sokféle játékot indítsanak és szervezzenek. 56

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése

Személyes kompetenciák:

 

Erősödjék feladattartásuk a monotónia tűrés és önuralom és belső motiváció fejlődésével A siker, - és kudarctűrő képesség fejlődésével alakuljon reális önértékelésük



Szociális kompetenciák:

 

Fejlődjék szabálytudatuk, a szabályok megalkotásával, elfogadásával és működtetésével A szociális viselkedési stratégiák által (versenyszellem, csapatszellem, csoport kohézió) alapozódjék meg felelősségérzetük



Kognitív kompetenciák:



Fejlődjék ügyességük, gyorsaságuk, váljék céltudatosabbá és ezáltal legyen harmonikusabb, összerendezettebb mozgásuk a mozgásos játékok biztosításával Fejlődjék a testséma és a téri percepció a mozgásos szabályjátékok során Az értelemfejlesztő játékok biztosításával fejlődjék érzékelésük, észlelésük és megfigyelőképességük Erősödjék figyelmük a figyelemmegosztás és figyelemkoncentráció fejlődésével A problémahelyzetek megoldása során végzett különböző gondolkodási műveletek által fejlődjék logikus gondolkodásuk

   



Speciális kompetenciák:



Fogalmazzanak meg állításokat, szabályokat, gondolkodási műveleteket a meglévő szabályok gyakorlásával, új szabályok alkotásával, így valósuljon meg az egymástól való tanulás



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:



Tevékenység közben nevezzenek meg tárgyakat, testrészeket, névmásokat, cselekvéseket, relációkat, színeket, anyagokat, stb. így gazdagodjék nyelvi struktúrájuk, nyelvtani kifejezőkészségük Alkalmazzák az udvariassági formákat a játék során Tudják érzelmeiket mások számára elfogadható formában kifejezésre juttatni, megfogalmazni

 

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:



Az egyén fejlettségéhez igazodó eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, élmények és tapasztalatszerzés útján, ily módon a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, a meglévő tudástartalmak alkalmazásával történő fejlesztés szeretetteljes, bizalmas légkörben

57

i.

Kompetens pedagógus attitűd:     

Tanácsadó Ösztönző Bátorító Igény szerint irányító-vezető Szabályismertetésnél pontos, érthető, rövid, tömör és szemléletes magyarázat

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére                  

A gyermekek életkori sajátosságának megfelelő játéktevékenység dominál a játékban. Megértik és elfogadják játszótársaik, az óvónő gondolatait, a tevékenységek logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek vállalni a számukra kevésbé érdekes szerepeket is. Tudnak irányítani, ugyanakkor alkalmazkodni is. Olyan játékhelyzeteket hoznak létre, melyekben saját tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolják a felnőttek tevékenységeit. Játékokat terveznek, önállóan képesek szerepeket, eszközöket választani. A barkácsolt eszközöket felhasználják szerepjátékokban, valamint a bábozás és dramatizálás során is. Képesek a játékeszközök elemeiből a valósághoz hű modelleket alkotni. Tudnak egyszerűbb és bonyolultabb szabályokat alkotni, vagy a már meglévő szabályokhoz alkalmazkodni. Figyelmeztetik egymást a szabályok betartására. Jellemző rájuk az egészséges versenyszellem. A hátrányos helyzetű gyerekek gátlásaikat leküzdve önmaguk fejlettségéhez viszonyítva megpróbálnak kezdeményezni azon a területen, amelyben jártasságuk megfelelő. Megóvják, és rendben tartják a játékeszközöket. Az otthonról alkalmanként behozott játékszert szívesen odaadják társaiknak is. Játékuk során a kölcsönösség, a közösségi érdek figyelembe vétele is megnyilvánul, tehát kialakul a szocializációjuk. Játékfejlődésük során eljutnak az individualizációtól a szocializációig. Tudja a gyermek, hogy „meddig tart a játék”, és honnan kezdődnek a szabadság korlátai Őszinte érdeklődéssel kísérje figyelemmel az óvónő a bátortalan, passzív vagy a csoportba újonnan érkező gyermeket. Főleg a hátrányos, - halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s gyerekeket segítse a beilleszkedésben, az esetleges szerepvállalásában, ismereteiknek adekvát tapasztalatszerzést biztosítson számukra, buzdítsa őket, és mindenekelőtt személyesen játsszon velük, példát adva a többi gyermek számára.

I.5.2. Vers mese





Gondoskodjék az óvónő arról, hogy a gyerekek hozzájussanak az irodalomhoz, közvetítse számukra az alkalomhoz illő mondókákat, verseket, mutassa meg a hozzájuk tartozó mozdulatokat, játékokat. Arca és hangja játékával keltse életre a mesét A kisebb gyerekek számára tegye lehetővé, hogy állathangutánzó és felelgetős mondókák, láncmesék, versek, verses mesék tegyék ki irodalmi élményeik nagy részét. A legügyesebbeknek viszont nehezebb, bonyolultabb prózai meséket adjon elő.

58

     

        



A mesék elhangzása után beszélje meg a gyerekekkel a történetet, adjon kielégítő választ a spontán kérdésekre. A versek mondogatása legyen spontán és tervezett, naponta többszöri tevékenység, de ne váljon unalmassá. Az óvónő tiszta artikulációval, érhetően adja elő az irodalmi műveket, hogy a gyermekek ne értsék félre. Adjon lehetőséget a gyermekek számára a mesék kiválasztásához. Éreztesse az óvónő, hogy a mesemondás fontos eseménye a napnak, ismerje fel és használja ki a napközben adódó vers és mesemondási alkalmakat. Nyomatékosan hasson oda az óvónő, hogy minél kevesebb „videó”-mesét nézzenek a gyerekek, a gépi mese ne szorítsa ki az anya vagy apa semmivel sem pótolható kapcsolatát a gyerekekkel. (A mesemondás rendszeres elhárítása puha agresszió a szülő részéről.) Az esetleges mozi- vagy videó mesefilm nézése során ne hagyják magára a gyermeket, hogy kérdéseire időben kaphasson megerősítő vagy megnyugtató, esetleg feloldó választ. Biztosítani kell, hogy a gyerekek ne kényszerből hallgassanak mesét. Amikor mesére kerül a sor, adják meg a szertartását, csoportonként egyedi más – más módon teremtsék meg a csendet, a nyugalmat. A feladat nem a szövegek megtanítása, hanem a vers és mese folyamatának élvezetessé tétele. Legyenek tájékozottak a gyermekek, hogy vannak gyermekeknek szóló meseírók és felnőtteknek való irodalom. Kezdeményezze az óvónő, hogy otthon is rendszeresen könyvtárba járás során nevelődjön a könyv szeretetére, megóvására A gyermek saját vers és mese alkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodában a népi, a klasszikus és kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. A sajátos nevelési igényű gyermekek irodalom iránti igényét, sajátos fogékonyságát meg kell keresni, és a neki legmegfelelőbb módszert kiválasztani ahhoz, hogy ő is élvezhesse valamilyen formában az irodalmi alkotásokat. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket nagyon fontos megismertetni na szép mesékkel, versekkel, ki kell alakítani bennük az igényt, a fogékonyságot.

Alakuljon a gyermekek nemzeti identitástudata, az anyanyelv ápolása, a hagyományok őrzése által, az erkölcsi-, és esztétikai érzelmek fejlesztésével az irodalom iránti érdeklődés felkeltésével. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:



Érzelmek és gondolatok szabad áramlásával, az önkifejezés lehetőségeinek biztosításával az önismeret, önértékelés fejlesztésével esztétikai, erkölcsi értékek, tartalmak megismerése, befogadása, személyiségfejlesztés



Szociális kompetenciák:

  

Az empatikus képesség fejlesztésével viselkedés-, és magatartásformák alakítása Az élmények közösségi szintű megélésével az esztétikai hatás biztosítása, közösségi nevelés A szükséges eszközök közös megteremtésének lehetőségével az együttműködés, az alkotó fantázia, kreativitás fejlesztése és az egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása

59



Az egyéni sajátosságok, érési ütem és eltérő képességek tiszteletben tartásával a tolerancia és a különbözőség elfogadásának fejlesztése



Kognitív kompetenciák:

  

A fantázia szabad kibontakozásának lehetőségével az improvizatív képesség fejlesztése Önismeret, a gondolkodás és a világkép fejlesztésével a nemzeti identitástudat alakítása Az irodalmi élmények egyéni sajátosságokat figyelembe vevő, változatos feldolgozásával, a belső motiváció felkeltésével a nyitottság, az aktivitás, a reprodukciós képesség és emlékezet fejlesztése



Speciális kompetenciák:

 

A művészeti ágak komplex alkalmazásával esztétikai nevelés Az irodalmi és esztétikai élmények átélésével és reprodukálásával, az egyéni kifejezésmódok érvényre juttatásának támogatásával tehetséggondozás



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

 

Az irodalmi műfajok segítségével a, fonémahallás, beszédlégzés és artikuláció gyakorlása A népi mondókák és versek ismételgetésével a helyes beszédtempó, hangsúly, ritmus és hanglejtés gyakorlása A mozgás, zenei hatások és ritmusélmények összekapcsolásával beszédkedv és beszédfantázia fejlesztés Ismeretlen, régies-népies szavakkal, hangutánzó és rokon értelmű szavakkal szókincs bővítés A beszédtartalom gazdagítása a különböző szófajok és mondatfajták alkalmazásával A nyelvi komikum és a humor verbális eszközeivel humorérzék fejlesztése A nem verbális kommunikációs eszköztár fejlesztése mintakövetéssel az élmények reprodukálásával

    

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:

 

Az irodalmi élmények befogadásának és átélésének segítése a hangulati és érzelmi elemek nem verbális megjelenítésének intenzív közvetítésével az utánzó képesség fejlesztése Az esztétikai élmények közösségi szintű megélésébe való bevonással a nyelvi kultúra és értelmi képesség fejlesztése

Dramatizálás, bábozás Eljátsszák irodalmi élményeiket, saját gondolataikat, a mesék hőseinek tetteit, cselekményeit, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait. Ők maguk is báboznak / kesztyű, sík, marionett stb./ Az óvónő bábjátékán részt vesznek mint nézők. Barkácsolás során eszközöket, bábokat, kiegészítőket készítenek akár több napon keresztül is.

60

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

 

Tapasztalatainak, élményeinek és elképzeléseinek leképzésével fantáziája gazdagodjék és így valósuljon meg belső feszültségeinek feloldódása, az önkifejezés Növekedjék önbizalmuk a szerepvállalással Fejlődjék a testséma



Szociális kompetenciák:



Erősödjék a szociális érzékenységük az együttműködés során



Kognitív kompetenciák:

 

Fejlődjék mozgáskoordinációjuk és térérzékelésük a különböző bábtípusok mozgatásával Emlékezet, képzelet és reprodukciós készség fejlesztése a kitalált és ismert történetek visszaadásával



Speciális kompetenciák:

 

Esztétikai érzék fejlesztése a bábok, díszletek, kellékek készítése, használata során Egyéni képességek kibontakoztatásának lehetőségével tehetséggondozás



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

 

Verbális és nem verbális kommunikáció fejlesztése gondolatok, érzelmek, indulatok kifejezésével Kommunikációs eszköztár gazdagítása a karakterformálás során – szituációnak megfelelő hang -, mozgásbeli megjelenítéssel A tanulási folyamatban fogalmak kialakítása, ok-okozati összefüggések felismertetése





Kompetens pedagógus attitűd:

       

Tanácsadó Ösztönző Csak szükség esetén beavatkozó Együttjátszó Segítő Példaadó Önállóságot segítő Indirekt irányító

61

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére              

A gyermekek tudnak játék közben is odaillő szövegeket, rigmusokat, mondókákat mondogatni. Kérik az elhangzott kedvenc mesék, versek ismétlését. Társak az óvónő énekes, mozgásos improvizáló játékkezdeményezéseiben. A tevékenységek során felfogják a hangzás, a hangulat az érzelem és az alkalom összefüggéseit, a hallott mesék, versek témáit, hangulatait, rokon értelmű kifejezéseit. Hangulat, hangzás, érzelem, alkalom egységében fogják fel a mondott, látott, hallott vers témáját. Kérik és várják a mesemondást, segítenek a mesemondás feltételeinek megteremtésében. Figyelmesen, csendben hallgatják a mesét, viselkedésükön, tekintetükön látszik a belső képzeleti képük. Össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait. Vannak kedvenc mesehőseik, a velük megesett történeteket játékokban is megelevenítik. Az ismert mesemotívumokat bábozzák, dramatizálják. Önállóan nézegetik a mesekönyveket, kérik a felnőtteket, hogy meséljék el a kiválasztott mesét. Utánozzák az olvasást, érdeklődnek a betűk iránt. Jellemző képek alapján megtalálják a kedvenc meséiket. Vigyáznak a könyvekre, értéknek tartják

I.5.3. Ének, zene, énekes játék

               

Éreztesse és szerettesse meg az óvónő a gyerekekkel az ölbeli játékokat éneklést, az énekes játékokat, a néptáncot. Szoktassa őket a szép, tiszta éneklésre. Alapozza meg a gyerekek zenei anyanyelvét. Tervezze meg az óvónő a fejlesztő hatások rendszerét, fektessen hangsúlyt zenei önképzésre, önművelésre. Az óvónő is legyen jártas az alapvető népi tánclépések elsajátításában. Teremtse meg az alapvető feltételeket, helyet, időt a napközbeni éneklésre, dalos játékok játszására. Sétákkal, kirándulásokkal gondoskodjék arról, hogy megfigyelhessék a gyermekek a természet, a madarak hangjait, környezetük zajait, zörejeit. A zenei nevelés során használják ki a játék közbeni dúdolgatás, éneklés lehetőségét. Ismertessen meg a gyermekekkel egy hangszert, pl.: furulyát, gitárt, a lehetőségnek megfelelően használja is gyakran vagy folyamatosan. Érje el az óvónő, hogy a család ne túlozza el a gépi zene hallgatását. Ösztönözze a szülőket az otthoni énekelgetésre. Hallgassák meg gyermekeik énekét, mondókázását. A ritmushangszereket ismerjék meg és használják a gyerekek. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások szolgáljanak a gyermek zenei képességének alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai, kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Tartsa szem előtt a pentatóniát, ahol a gyermeknek biztonságosan kell mozognia. Készítsenek önállóan egyéni ötletük után kiegészítő hangszereket (dobozokból csörgődob, húrozás, huzalokból, stb.) Vegyék fel a kapcsolatot a helyi zeneiskolával.

A sajátos nevelési igényű gyermek művészeti nevelésére, a zenei alkotások aktív befogadására a neki legmegfelelőbb eszközt kell kiválasztani, és biztosítani számára.

Alakuljon a gyermek esztétikai fogékonysága a zenei érdeklődés felkeltésével, a zenei anyanyelv megismerésével, a zenei ízlés formálásával és ez által fejlődjön nemzeti identitástudata.

62

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:



Az éneklési kedv felkeltésével az öröm átélésének-, gátlások oldásának biztosításával a belső motiváltság és önkifejezés segítése és önismeret alakítása



Szociális kompetenciák:



A különböző zenei műfajokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó magatartásformák elsajátításával szokásalakítás A társ vezető szerepének elfogadásával, az irányítási-, szerepvállalási készség fejlesztésével az önállóság erősítése, a kooperációs készség alakítása A játékok és élmények komplexitásának biztosításával esztétikai fogékonyság megalapozásával érzelmi nevelés A mozgás- ritmus- zene csoportos átélésével az esztétikai élmények megsokszorozásával csoportkohézió alakítása, közösségi nevelés, humorérzék fejlesztés Egyéni képességek figyelembevételével, differenciált feladatadással a különbözőség elfogadásának erősítése, toleranciafejlesztés

   



Kognitív kompetenciák:



Változatos mozgás- és térformák alkalmazása során mozgásigény kielégítése, a téri tájékozódás és mozgáskoordináció fejlesztése Eszközök, hangszerek megismerésével, használatának és használhatóságának elsajátításával a percepció, az ismeretek és a zenei képességek fejlesztése Változatos zenei élmények-, és tevékenységek által hallás és ritmusérzék fejlesztés A zenehallgatási élmény igényének kialakításával a kivárás és figyelemkoncentráció fejlesztése Az ismeretek felidézésével és reprodukálásával emlékezet fejlesztése A nemzeti anyanyelv sajátosságainak, népi jellegzetességeinek megismerésével nemzeti identitástudat alakítása

    



Speciális kompetenciák:



A kreativitás, improvizáció és egyéni képességek kibontakoztatásának lehetőségével alkotókedv felkeltése, tehetséggondozás



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

  

Beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése Hangzók helyes megformálásának gyakorlása Hangsúly, hangerő, tempó, hangmagasság és ezek váltásaival beszédtechnika és beszédlégzés fejlesztése Fogalomalkotás és szókincsbővítés, tájegységekre jellemző kifejezésekkel, régies szóhasználatokkal és a népköltészet szimbolikájának megismerésével Párbeszédek és dramatizálás gyakorlása során a különböző mondatfajták és mondatszerkesztés fejlesztése A különböző grammatikai megoldások és választékos kifejezések gyakorlásával beszédkedv és beszédkészség fejlesztése

  

63

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:



Élmények biztosításával az érdeklődés felkeltése, a zenei tevékenység örömének közös megélésével az önkéntesség elérése

Kompetens pedagógus attitűd:

    

A gyermek képességeinek, a csoport adottságainak és az alkalomnak megfelelő zenei anyag kiválasztása Egyéni képességek kibontakoztatása Személyes példamutatás Türelem, kivárás Pozitív megerősítés Változatos tevékenységek és módszerek alkalmazása

   

Személyes testi kontaktus igényének felismerése és kielégítése Az igényes zene napi folyamatba beépülésének biztosítása A gyermeki zenei kezdeményezés elfogadása Próbálgatás, ösztönzés, elismerés, dicsére



A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

                

Örömmel énekelnek, jókedvvel játsszák a népi gyermekdalok , és az énekes játékokat. A tempót a természetes járásnak megfelelően tudják tartani. El tudják kezdeni a már tanult dalokat. Egyszerű motívumokat vissza tudnak énekelni, tapsolni. Felismerik a magas és a mély közötti különbséget, tudnak halkan, hangosan énekelni, beszélni, tapsolni stb. Felismerik a dalokat dúdolásról hangszerről, a jellemző kezdő és záró motívumokról. Tudnak dalokat, dallamrészeket elbújtatni. Érzékenyek a környezet és a természet hangjaira, megfigyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit (lágyabb, erősebb, durva, stb.) Néhány hangszerrel eredetiben is megismerkednek. Meg tudják különböztetni az egyenletes lüktetést, a ritmust maguk is tudják érzékeltetni. Szöveges vagy dallami ritmusokat vissza tudnak tapsolni egyénileg és csoportosan is. Kézfogással és anélkül is tudnak egyöntetűen körbejárni szép testtartással. Tudnak térformákat alakítani, (csigavonal, hullám) Tudják használni az ütőhangszereket, ki tudják emelni a lüktetést, a ritmust, motívumhangsúlyt. Egyéni ötleteik alapján kísérik a csoport énekét. Az óvónő énekes kérdésére tudnak énekelve kifejezően válaszolni. Önállóan is ki tudnak találni játékos mozdulatokat, tánclépéseket, játékokat az egyszerűbb dalokhoz, mondókákhoz. Megfelelő figyelemmel és fegyelmezett magatartással tudják figyelni az élő zenét.

64

I.5.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 

              



Az ábrázoló tevékenység során maga az öröm a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására. Az óvónő teremtse meg a feltételeket a gyerekek képi, plasztikai kifejezésmódjának megvalósításához. Mutasson rá az óvónő az esztétikus környezetre, a táj szépségére, az ízlelésre, a rendre. Igényesen formálja meg a környezetet, esztétikusan, ízlésesen díszítse a csoportszobát. Biztosítsa az óvónő a gyermekek számára a csoportszobában a rajzolás, festés, gyurmázás, ragasztás, építés eszközeinek állandó használati lehetőségeit a nap folyamán. Vigye ki a gyermekeket a természetbe, rajzoljanak, fessenek a helyszínen, késztesse őket a fény, árnyak megfigyelésére, beszélgessenek képekről, albumokról. Az óvónő ne adjon képi sablont, ezzel ne kösse meg a gyermekek fantáziáját, csupán ötletek adásával segítsen. Buzdítsa a gyermekeket a formák megtervezésére, a változatos színhasználatra, a kompozíciós képességre. Ismertesse meg az óvónő, majd biztosítsa számukra az anyagokkal, technikákkal való megismerkedést (homok, agyag, festékfajták, színes papírok, ceruzák, ruhaanyagok, dugók stb…) A természetben gyűjtött anyagokat használtassa fel a gyerekekkel, díszítésre, mintázásra, egyszerű ajándéktárgyak készítésére Teremtsen lehetőséget az óvónő a mikrocsoportos, közös és kollektív munkára, hogy megérezzék a gyerekek a közös alkotás örömét. Adjon döntési lehetőséget a gyermeknek, hogy mikor milyen technikával dolgozzanak. Váljék természetessé egymás munkájának megnézegetése, a véleményformálás, a tanácsadása, a javaslat épüljön be személyiségünkbe a bírálat és kritika helyett. Gondoskodni kell gyermekek munkáinak folyamatos bemutatásáról. Meg kell ismertetni a gyermekeket a műalkotásokkal, a népművészettel, a kismesterségekkel, a cigányság forma és színvilágának harmóniájával. A sajátos nevelési igényű gyermek azon tapasztalási lehetőségét kell erősíteni, ahol eredményt lehet nála elérni, a szociálisan hátrányos gyermekeket pedig meg kell ismertetni az eszközökkel, és az új módszerekel. A cigánygyerekeket differenciáltan fejlesztjük, egyénileg segítjük. Saját kultúrájuknak megfelelő színhasználatra, formavilágra irányítsák rá az óvónők a figyelmét.

Az esztétikai fogékonyság megalapozásával gazdagodjék fantáziája, az alkotó képzelete az önkifejezés által fejlődjön a gyermek értelmi képessége, differenciálódjon mozgása és alakuljon világképe

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

 

Más tevékenységben át nem élhető dolgok újraélésével, reprodukálásával a belső motiváció felkeltése, önkifejezés és önmegvalósítás lehetőségének biztosítása, önismeret fejlesztése Az egyéni érés és eltérő sajátosságok figyelembevétele a döntésképesség segítése a siker átélésével, problémamegoldó képesség fejlesztése az önbizalom erősítésével

65



Szociális kompetenciák:



Saját és egymás alkotásainak megbecsülésével, véleményezésével a kölcsönös tisztelet, elfogadás megalapozása, fejlesztése, erősítése Saját és egymás munkájának, önmagának és környezete esztétikájának megőrzésével az érzelmi kötődések alakítása Az egyéni és együttes munka során a kooperációs készség fejlesztésével az egymástól való tanulás elősegítése, a különbözőséggel való együttélés gyakorlása

 



Kognitív kompetenciák:



Az érdeklődés felkeltése a vizuális tevékenységek iránt az alkotás örömének megtapasztalásával, élmények biztosításával Különböző anyagok, technikák eszközök megismerésével: Térbeli összefüggés érzékelésének alakítása az érzékelés fejlesztésével Szín,- formavilág, képi gondolkodás gazdagítása Képi, plasztikai konstruáló képesség kibontakoztatása Kéz differenciált mozgásának fejlesztése, finommotorika alakítása Szem – kéz koordinációjának fejlesztése Az újra való nyitottság, a felfedezés örömének átélése, a kockázatvállalási képesség megalapozása A kitartás és monotónia tűrés fejlesztése az újrakezdés lehetőségének biztosításával, feladattudat alakítása Egyéb művészeti ágak integrálásával, komplex esztétikai élmény megtapasztalása által a világra való nyitottság megalapozása

        



Speciális kompetenciák:

 

Esztétikai igényesség alakítása a szép fogalmának és tartalmának megéreztetésével Fantázia és kreativitás fejlesztése, tehetséggondozás



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

  

A képi szemléletes gondolkodás kiteljesedésének erősítésével logikai gondolkodás fejlesztése A tevékenységet kísérő monologikus beszéd elfogadásával beszédkészség fejlesztés A társakkal és a pedagógussal folytatott beszélgetés gazdagodásával mondatalkotás fejlesztése

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok: 

A meglévő adottságokra alapozva az érdeklődés felkeltésével lehetőség és sikerélmény biztosításával képesség fejlesztés.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére    

Élményeiket, elképzeléseiket, képzeteiket többnyire biztonsággal ábrázolják. Az alap eszköztárral - zsírkrétával, ceruzával, vízfestékkel, temperával, ollóval, ragasztóval, agyaggal, tűvel, cérnával, fonállal megismerkednek, - biztonsággal használják azokat. Formaábrázolásuk változatos, a megkülönböztető jegyek megtalálhatóak. Képesek kezdetleges mozgásábrázolásra, emberábrázolásukban figyelnek a testrészekre, érzékszervekre, stb. 66

         

I.5.5.

      



Bátran használják a színeket, a színárnyalatokat. Tudnak sík-és térbeli plasztikai munkákat készíteni. Képesek önálló és kollektív munkára, eközben életkoruknak megfelelően kommunikálnak, együttműködnek. Sok tapasztalattal rendelkeznek a változatos alakú zárt és nyitott terek elkészítésében, az építmények egyensúlyának megítélésében, megteremtésében. Az egyéni és közös értékelések során véleményt tudnak nyilvánítani maguk és társaik munkájáról. Elképzeléseik és megfigyeléseik alapján tudnak formákat mintázni, rajzolni, festeni. Alapvető kompozíciós képességgel rendelkeznek. Tudnak önállóan és csoportmunkában egyszerű játékokat, modelleket, kellékeket készíteni. Önállóan tudnak tárgyakat stb. díszíteni. Megfelelő ideig tudják figyelmüket összpontosítani. Kialakult önálló gondolkodásuk, véleményük, alkotóképességük van /mindenkinek önmagához viszonyítva. / Mozgás

Fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik, és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. Az óvónő szem előtt tartja, hogy a mozgás legértékesebb anyaga a játék. A fokozatosság és a következetesség elvének betartásával szoktat az óvónő a rendszerességre, a rendszeretetre. Az óvónő figyelembe veszi az egyéni különbségeket. Megfelelő sikerélmény biztosítása fontos az önértékeléshez, a reális önismeret megalapozásához, melyet minden óvónőnek biztosítani kell. A dicséret, a buzdítás, az egyéni segítségadás mindennapi megnyilvánulás. Alkati adottságai miatt senkit sem ér hátrány, megkülönböztetés (túlsúlyos, túl vézna gyermek). Az óvónő példamutatóan, kellő komolysággal végzi a gyakorlatokat, a relaxációnak is megadja a méltóságát, fontosságát. A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben és szabad levegőn, eszközökkel, és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani.

Mindennapi életünk szerves része legyen a mindennapos testnevelés.



   



 

Az óvónő teremtse meg azokat a feltételeket, a gyermekek egészséges fejlődése érdekében, melyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességet! A tiszta környezet megteremtése annak érdekében, hogy a gyermekek jó levegőn mozoghassanak, tornázhassanak. A gyermekek játékos kedvére, mozgástapasztalatára építve sajátíttassa el az óvónő a különböző mozgásokat. Gondoskodjék arról, hogy minden gyermek megfelelő öltözékben mozoghasson. Tudatosan formálja a szülők szemléletét, hogy a szülők minél több mozgási lehetőséget biztosítsanak a gyermekek számára, lehetőleg családi környezetben /kerékpározás, szánkózás, séták, kirándulások. / Szakember segítségével szűrje ki csoportjából a tartáshibás, lúdtalpas gyermekeket, számukra állítson össze tartásjavító, lábboltozat erősítő gyakorlatokat /lehetőség szerint az egészségesek számára is prevenciós jelleggel. A szülők kérésére, igényére külön foglalkozás is szervezhető. Az óvónő is aktívan vegyen részt a foglalkozásokon, megfelelő, tornázásra alkalmas öltözékben. Fejlessze a gyermekek önállóságát, kezdeményező kedvét, bátorságát, kitartását, egymás segítését, alkalmazkodó képességét, mások sikerének elismerését.

67

  

Formálja a szülőket az irányba, hogy ne fojtsák el a gyermekek természetes mozgásigényét, ne kívánjanak túlzott mozgásfegyelmet, ugyanakkor legyenek következetesek. A mozgásos feszültség oldása relaxációval, a nyugalmi helyzet komolyságának megéreztetése. A sajátos nevelési igényű gyermekek mozgáskoordinációjának maximális segítése a társak segítségével. Fontos az elfogadás, az, hogy vegyék természetesnek a fogyatékossággal élő gyermekek, felnőttek jelenlétét a társadalomban.

Valósuljon meg a gyermekek optimális testi fejlődése szükségleteik és mozgásigényük kielégítésével, mozgáskoordinációjuk differenciálódásával megalapozva ezzel az egészséges életmódot és életvitelt.

Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:



Személyes kompetenciák:



A mozgás iránti vágy kibontakoztatása és a mozgás öröme átélésének biztosítása, a mozgás egésznapi tevékenységekbe való beépülésével, sikerélmény és pozitív megerősítés által Az önkéntességre és aktivitásra alapozva a reális énkép alakulásának segítése, saját mozgásképességük megismerése által Az egyszerre történő gyakorlatvégzéssel a mozgás esztétikájának megéreztetése, az önfegyelem fejlesztése

 

Szociális kompetenciák:

  

A közösségi mozgásélmények által a szerepmegosztás, szabálytudat és konfliktuskezelés fejlesztése, közösségi nevelés Versenyhelyzetek által a szorongás, lelkesedés, siker megélése, a kudarc, vereség tűrése, mások vereségének és győzelmének tolerálása, szabályok betartása és a fegyelem fejlesztése Az utánzóképesség fejlesztésével, együttműködés biztosításával, a csapatszellem formálódása és az egymástól való tanulás megalapozása

Kognitív kompetenciák:



   

A belső motivációra alapozva, a természetes mozgások gyakorlásával optimális terhelés biztosítása, állóképesség, terhelhetőség, koordináció, kondíció, ritmus-, és egyensúlyérzék fokozása Mozgásbiztonság, mozgásügyesség és mozgáskoordináció alakítása a nagymozgások gyakorlásával, edzés, erőnlét, gyorsaság fokozása Szem-kéz, szem-láb koordinációjának működtetésével, a finommotorika, a téri tájékozódás és dominancia kialakulásának segítése, a testséma fejlesztése Változatos mozgáshelyzetek biztosításával helyzetfelismerő-, döntési-, alkalmazkodóképesség és kitartás fejlesztése Utasítás és szóbeli leírás után történő feladatvégzéssel rövidtávú memória fejlesztése, szövegértés fokozása.

68

Speciális kompetenciák:

 

A zenére, ritmusra történő mozgás lehetőségének biztosításával kreativitás, ritmusérzék, improvizációs készség fejlesztése, érzelmi, esztétikai nevelés Versenyhelyzetek megteremtésével, differenciált feladatadással a speciális egyéni képességek kibontakoztatásának biztosítása, tehetséggondozás

Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

    

A levegőn és a szabadban végzett változatos mozgásos tevékenységek biztosításával a helyes légzés, beszédlégzés alakulásának segítése Új fogalmak, eszközök, tevékenységek megnevezésével szókincsbővítés A téri tájékozódást segítő gyakorlatokkal relációs szókincs bővítése Utasítás és szóbeli leírás után történő feladatvégzéssel rövidtávú verbális memória fejlesztése, szövegértés fokozása. Játékos, utánzó mozgás megfogalmazásától az elvont fogalmak megértéséig való eljutással értelmi képesség fejlesztése

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:

 

III.

Egyéni szinten.- A meglévő képességekre alapozva, saját mozgásképességének megismerésével testséma fejlesztése. Közösségi szinten.- A társak mozgásképessége megismerésének segítségével a másság elfogadásának kialakítása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

             

Szeretik és igénylik a mozgást. Növekedik a teljesítőképességük, mozgásuk összerendezetté, megfelelő üteművé, ügyessé válik. Mozgás tapasztalataik növekednek egyensúlyozásban, járás, futás, ugrás , támasz, függés, dobás területén Erő, ügyesség, gyorsaság , állóképesség fejlesztése mellett a tárakra is figyelnek. Cselekvőképességük gyors, mozgásuk kitartó. Tudnak egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt játszani, óvónői segítséggel, a megfelelő szabályok betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A járásokat tudják változtatni, természetes járást egyenletes, ütemes járással felváltani. Tudnak állórajtból 20-30 métert futni. Tudnak talicskázni combfogással, egyensúlyozni a pad merevítő gerendáján is. Bordásfalon tudnak hátsó függőállásban különböző lábmozgásokat. Tetszés szerinti akadályt átugrani nekifutásból és helyből. Biztonságos talajéréssel tudnak leugrásokat végezni. Tudnak kislabdát hajítani távolba és célba. Ismerik a labdafogásokat, tudnak feldobni, elkapni, labdát vezetni. Megismerkedtek a gyermekek a zene nyugtató, jótékony hatásával

69

I.5.6. A külső világ tevékeny megismerése               

   

         

Az óvónő ismertesse meg a gyerekekkel az óvodai dolgozók munkáját, valamint környező üzemekben, közintézményekben foglalkoztatott felnőttek feladatait. A meglévő tapasztalataikra építve ismertesse meg a gyermekekkel az orvos, a védőnő betegellátó feladatait, a gyógyszerek használatát, a baleset-megelőzés alapjait. Teremtsen megfelelő helyzetet a közlekedés gyakorlására az adottságoknak megfelelően, elsősorban a gyalogos közlekedésre tekintettel. Kirándulások során figyeltesse meg a városi közlekedés szabályait, a járművek fajtáit. Teremtsen lehetőséget az udvari közlekedési játszópark használata során a gyakorlati alkalmazásra, a demonstrációra. Figyeltesse meg a napszakokat, mindig az adott tevékenységnek megfelelően. Biztosítson megfelelő helyet és időt a szituációs játékok alakítására. Keltse fel és tartsa ébren a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, elégítse ki megismerési vágyukat. Segítse elő, hogy maguk fedezhessék fel környezetük tárgyait, jelenségeit. Adjon lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, az élmények több szempontú felidézésére. Támaszkodjon a gyerekek meglévő tapasztalataira, a családban elsajátított ismereteire: növényápolás, állatgondozás, a természet változásainak megfigyelése területén. Adjon lehetőséget, hogy felhasználhassák játékaik során ezen ismereteket, közösen és önállóan gyűjtött természetes anyagokat: pl. gesztenye, makk csutka stb. Az évszakok megfigyelésén keresztül az időjárásnak, a természet jellemzőinek, változásainak, fényeinek, formáinak, szépségeinek megfigyeltetése, tapasztalatok szerzésének biztosítása. Hangsúlyozza ki az óvónő a környezet megismerésének, rendbetartásának a természeti, és a társadalmi környezet tiszteletének a fontosságát. Hassa át az óvodai és otthoni életüket az élő környezetről való gondolkodás és szeretet. A gyermeki élménynek és a család vallásos hitének megfelelően ápolni kell a gyermekek hitbeli igényeit, tapasztalatait, annak ne mondjunk ellent. Tartsuk tiszteletben a gyermeki meggyőződést, sőt nyújtsunk életkoruknak megfelelő élményeket.(Karácsony, Húsvét) Beszélgessünk a gyermekekkel, vagy egyes gyerekekkel olyan légkört kialakítva, mely a gyerekek hitét, érzéseit, gondolkodását, döntéseit pozitív irányba formálja. Tudatosítsuk, hogy nemcsak a természet megvédése, hanem az emberek egymás iránti törődése, szeretete, odafordulása, az állatok iránti gondoskodás is része a természetvédelemnek. Óvodánk, környezetünk, kiserdőnk tisztántartása, gondozása legyen fontos része mindennapi tevékenységünknek. A cigánygyerekek ismeretének, szókincsének megfelelően, adekvát módon kapják meg feladataikat. Fel kell zárkóztatni őket a feladattudat megfelelő szintjére, bíztatni, bátorítani kell őket. Teremtsen lehetőséget az óvónő arra, hogy természetes környezetben is szerezzenek ismeretséget a tárgyak, személyek, halmazok összehasonlításáról, szétválogatásáról. Adjon lehetőséget összemérési, megmérési, viszonyítási, becslési gyakorlatokra. Játszanak tükör előtt és kis tükörrel szabad idejükben is (szimmetria, oldaliság módosulása) Segítse elő spontán helyzetekkel is a térben és síkban való tájékozódás fejlődését. Teremtsen olyan helyzeteket, melyben a téri relációs kifejezések megtelnek tartalommal (alatt, fölött, mellett, középen stb.) Gondoskodjon az egyéni fejlesztés kialakításáról, a problémamegoldó képesség fokozásáról, összehangolva a csoport egészének fejlesztésével. A sajátos nevelési igényű gyermekek környezetben való eligazodását segíteni kell akár látás, akár hallás, vagy más sérülés esetén. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel is meg kell tapasztaltatni a tiszta, szép, esztétikus környezetet, a környezet óvására, védésére kell nevelni őket. A környezet smegismerése ssorán matematikai tartalmú tapasztalatoknak , ismereteknek is birtokába jut a gyermek, és azokat tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképesse, fejlődik tér,sík,- és mennyiség szemlélete. 70

Fejlődjön a természeti-, társadalmi környezet és önmaguk megismerése által személyiségük, alakuljon reális világképük, az ember és környezet, az ember és természet egymásrautaltságának megéreztetésével. Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

  

A természeti és társadalmi környezet megismerésével pozitív érzelmi viszony, kötődések kialakítása Az énkép és a reális önértékelés megalapozásával, a szabad véleménynyilvánítás lehetőségével az ítéletalkotás képességének erősítése Pozitív megerősítéssel önbizalom növelése, önállóság segítése, döntésképesség erősítése

Szociális kompetenciák:

  

A szűkebb és tágabb környezet közvetlen tapasztalati úton történő megismerésével a környezettudatos viselkedés alakításával az élethosszig tartó tanulás megalapozása A kulturális környezet megismerésével, a szokások, ünnepek átélésével, a hagyományok ápolásával a csoportkohézió erősítése, a nemzeti identitástudat megalapozása A siker egyéni- és közösségi szintű átélésével a kooperatív tanulás kialakulásának segítése

Kognitív kompetenciák:

     



Érzékelés, észlelés fejlesztése a tapasztalatszerzés és élményszerzés által Megfigyelőképességük, emlékezetük, gondolkodási műveleteik fejlesztése a problémahelyzetek felismerésével, megfogalmazásával és megoldásával Ok- okozati összefüggések felfedezésével és elemi következtetések levonásával a logikus gondolkodás fejlesztése Hasonlóságok, különbözőségek, azonosságok felismerésével az analizálás, szintetizálás és általánosítás képességének fejlesztése, szám- és mennyiségfogalom alakítása A felfedezéses tanulás biztosítása közvetlen tapasztalatok, élmények, lehetőségek által, a gyermek természetes kíváncsiságára és érdeklődésére alapozva Változatos probléma és tapasztalási helyzetek megteremtésével, a tanulási motiváció felébresztésével és fenntartásával a tudástartalmak megváltozott körülmények között történő alkalmazási lehetőségének biztosítása Próbálkozás, hibajavítás lehetőségének biztosításával a kreativitás,- problémamegoldó képesség fejlesztése, sikerélményhez juttatás

Speciális kompetenciák:



A matematikai képességek kibontakoztatása differenciált feladatadással, tehetséggondozás

71

Nyelvi- kommunikációs kompetenciák: 

A tapasztalatszerzésen alapuló megismerést segíti:

       

Hangok, szavak tiszta ejtését A szókincs mennyiségi, minőségi gyarapodását Fogalmak körének, tartalmának bővülése- szám-, és mennyiségfogalmakkal Új fogalomrendszer kialakulása- gyűjtő és elvont fogalmak Jól tagolt, nyelvtanilag helyes mondatszerkesztés Mondatfajták használata Matematikai fogalmak beépülésével a verbális megfogalmazás differenciálódása A beszédkedv erősödése

Kompetens pedagógus attitűd:

    

Élmények, tapasztalatok, problémahelyzetek biztosítása Kivárás, türelem, rávezetés, feltétel nélküli odafordulás Az egyéni képességek, érési ütem és tempó figyelembe vétele Spontán érdeklődésre és a gyermekek kezdeményezésére építés A tévedés, próbálkozás és újrakezdés lehetőségének biztosítása

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:



élmény és tapasztalatszerzés útján, sikerélmény biztosításával.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére            

Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását. Gyakorlottak a közlekedés, főleg a gyalogos közlekedés szabályainak betartásában. Megismerték a városukban lévő üzemek, intézmények rendeltetését. Meg tudják nevezni környezetük színeit, azok árnyalatait, emlékeznek bizonyos eszközök, tárgyak színeire. Felismerik a tárgyak, jelenségek közötti feltűnő különbségeket, valamint az összefüggéseket. Ismerik a napszakokat, az évszakokat. Tudják azok jellegzetességeit, különbséget tudnak tenni. Eljutnak az általánosítás, a fogalom megnevezésének szintjére: állatok, növények, közlekedési eszközök, bútorok stb. Elemi jártassággal rendelkeznek a növény és állatgondozás terén, ismernek ezzel kapcsolatosan néhány munkát. Ismerik testrészeiket, oldaliságukat. Tudják az időjárás és az öltözködés összefüggéseit. Tudnak tájékozódni városunk központjában, ezt térben érzékeltetni tudják (terepasztal) Tevékenyen részt vesznek óvodai környezetük formálásában, a csoportszobában, az udvaron stb. Foglalkoztatja őket az iskolába kerülés, örömmel beszélgetnek a tanító néniről, a leendő iskolai feladatokról. Otthonosan mozognak mindenféle szimulációs játékban (orvosos, közlekedési, családi stb.)

72





            

A cigánygyermekek képességüknek megfelelően végzik feladataikat, beszédbátorságuk, tevékenységeik a feladatok elvégzésének folyamatos értékelése során kitartóvá és bátrabbá teszi őket. A matematikai fogalmakat megértik, aktívan részt vesznek a tárgyak válogatásában, sorba rendezésében, a különböző szempontok szerinti összehasonlításban, összemérésben. Ismerik az alacsony, magas, rövid, hosszú, ugyanolyan, ugyanannyi fogalmát. Tudnak halmazokat alkotni, elvenni, hozzáadni, kiegészíteni. Tudnak számolni és számlálni, periodikus sort alkotni. Ismerik a tő és a sorszámnevek fogalmát. Ismerik a geometriai alakokat, szabadon és irányítottan tudnak építkezni, gyurmázni, vágni, közben felfedezve a tulajdonságokat, felületeket, oldalakat. Ismerik a tükörkép játékot, tükörképük mozgását. Tudnak építkezni a tükör előtt, ismerik a tükörkép és a valóság közötti különbséget. Tudnak a térben tájékozódni, az irányokat és a tárgyak helyzetét megfigyelve. Képesek az óvónő kérését, gondolatait követni, szükség szerint javítani. Meg tudják ítélni saját és egymás állításainak hamis és igaz voltát, tudnak javítani, módosítani Képesek a tulajdonság szerinti szétválogatásra, a megkezdett 2 – 3 elemű sor folytatására, a sorba rendezésre, kiegészítésre, saját szempont megadására. Tevékenységeiket szóban is megfogalmazzák. Értik és használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat: pl. hosszabb, rövidebb, ugyanolyan. Tudnak párosítani, másolással képesek a mintával megegyezőt létrehozni. Meg tudják különböztetni a téri irányokat: jobb, bal.

I.5.7.   

 

       

Munka jellegű tevékenységek

Az életkornak megfelelően feladatadás, valamint annak a képességnek a kialakítása, hogy a feladatvállalás belső késztetés hatására történjen. A teherbíró képességnek megfelelően történjen mindenkor a feladatás. Az óvónő, dajka mindaddig dolgozzon együtt a gyerekekkel, - végezze el a gondozási munkákat a kiscsoportosok esetében, - amíg nem képesek önállóan elvégezni és később is segítse, irányítsa munkájukat. Gondoskodni kell a napossághoz, önkiszolgásához, kerti munkához, a növények gondozásához szükséges eszközökről. Maximális oda kell figyelni arra, hogy a gyerekek kezébe adott eszközök balesetmentesek legyenek, valamint az eszközökkel végzett munka közben se okozzanak egymásnak sérüléseket. (olló, ásó, stb.) Munka közben oda kell hatni, hogy a gyerekek az eszközök épségére fokozottan vigyáznak. Lehetővé kell tenni, hogy az udvar takarításában, a levelek gereblyézésével, a virágágyak gondozásában a gyerekek is részt vehessenek. Az ünnepi előkészületek során hagyni kell, hogy a gyerekek is részt vállaljanak a terem díszítésében, az átrendezésében, apró játékok készítésében. Több munkát és differenciált feladatot kell adni a különösen mozgékony, nehezen koncentráló gyermekeknek. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét az élősarok gazdagítására, a növények, termések gyűjtésére. Készítsék elő a csíráztatás, hajtatás eszközeit. A nagycsoportos korú gyermek segítsék a kissebeket, pozitív érzelmeik alakuljanak ki a munkajellegű feladatokkal kapcsolatosan. A sajátos nevelési igényű gyermekek munkabírásának , munkatempójának megfelelően vonja be az óvónő a megfelelő tevékenységekbe, az óvodás társak segítségével. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára a munkatevékenységek megtanítása, és következetes számonkérése fontos feladat.

73

Alapozódjon meg az önmagáért és másokért végzett munka erkölcsi értéke, pozitív kötődés kialakításával az önkéntességre és az önállóságra alapozva Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

  

Kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, kötelességtudat, feladattartás fejlesztésével az akarati tulajdonságok alakítása Az aktivitás elősegítése mintaadással, pozitív megerősítéssel Önértékelés alakulásának segítése az öröm, a siker átélésének biztosításával

Szociális kompetenciák:

  

A társas kapcsolatok alakulásával a szervezőkészség és szociális képességek fejlesztése, közösségi nevelés Érzelem gazdag, kapcsolatteremtő, megismerő és együttműködő helyzetek által szokások, viselkedési normák kialakításával erkölcsi, esztétikai nevelés A szituációnak megfelelően az irányító és irányított szerep szükség szerinti felvállalásával a csapatmunka elősegítése, a kockázatvállalási készség fejlesztése

Kognitív kompetenciák:

 

Érzékelés, észlelés és mozgásfejlesztéssel a megismerő folyamatok gazdagítása Készségek, képességek fejlesztése a környezet megismerésével, tapasztalatszerzés biztosításával



Feladattudat és feladattartás fejlesztése az önként vállalt és megbízott feladatok elvégzésével

Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

        

Utánzásra épülve különböző beszédformák gyakorlása udvariassági formák felszólítás ténymegállapítás, közlés szóbeli instrukció kérés, buzdítás, dicséret Változatos nyelvtani, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs formák alkalmazása Ok-okozati összefüggések szóbeli megfogalmazása Beszédaktivitás és szókincsbővülés fokozása

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok: 

Az elfogadás és önismeret alakulásának segítésével, a sikerélmény biztosításával, pozitív megerősítéssel az önbizalom, az önállósodás és együttműködés fejlesztése

74

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére              

A gyerekek önállóan végzik az étkezéssel kapcsolatos napi teendőket: asztalok leterítése, az étkezéshez, szükséges eszközök kiosztása, elrendezése az asztalon. Odakészítik a tízórait, uzsonnát, étkezés után leszedik az asztalt, a helyére teszik a terítőket. A játékok elrakása után megigazítják, ellenőrzik a rendet, figyelnek az esztétikus elhelyezésre. A foglakozási eszközöket nagy önállósággal osztják ki és szedik össze. Szükség szerint átrendezik a gyerekek a csoportszobát. Részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, ötleteket, javaslatokat adnak az óvónőnek. Vigyáznak a terem rendjére, felveszik az elejtett papírokat, helyére teszik az ottfelejtett eszközöket. Részt vesznek az elromlott játékok kijavításában, a játékszerek tisztításában, a babaruhák mosásában. Az ünnepekre ajándékokat készítenek a kisebbeknek és szüleiknek. Segítenek minden olyan területen, ahol erre szükség van. Minden évszakban részt vesznek az udvari munkában. Folyamatosan gondozzák az élősarkot. A kertet, az udvart segítséggel rendben tartják. A megbízásukat lelkiismeretesen, belső késztetésből indítatva elvégzik. A megkezdett munkájukat elvégzik.

I.5.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

  

 

  







Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése Egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban lesz csak hatékony. Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. Tanulásnak tekinthető a cselekvések döntő többsége. Az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése a legkönnyebben fogható fel tanulási tevékenységként. Az információk beépülése, a természeti- és társadalmi jelenségek közti tájékozódás egy szintje, bizonyos készségek kialakulása (zenei, mozgásos stb.) mind a tanulás körébe tartoznak. Tanulás a pszichikus funkciók fejlesztése, fejlődése. Ilyenek pl. a figyelem fejlesztése, az emlékezés és az érdeklődés irányának és terjedelmének alakítása, a feladattartás mértékének növelése stb. A kisgyermek számára tanulás a szokások elsajátítása is. Az örömteli és spontán cselekvés közben a felnőttek és a gyerekek egymásnak modelljei, miközben a tanulás észrevétlenül, ám hatékonyan működik. Az erkölcsi képességek fejlődése is az egész nap folyamán alakul, melyben a mintának szintén nagy szerepe van. Az egyes élethelyzetek megoldásaiban, a konfliktusok kezelésében, a szituációkról való véleményalkotásban, a döntéshelyzetekben történő választásokkal mind a morális képességek alakulásának, - tanulásának vagyunk tanúi. A tanuláselméletek közül leginkább a konstruktív tanuláselméletet tekintjük alapnak, hisz e szerint, a tudásba beletartoznak a szubjektív ismeretek, az előzetes tapasztalatok, a spontán vélemény, az egyén sajátos értelmezési módja Az óvodai tanulás szervezése során érvényesítjük az óvodáskor életkori sajátosságait: az érdeklődés, a figyelem és emlékezés tartalma és irányultsága , a felfedezés öröme, a kreativitás erősítése. Szem előtt tartjuk az akcelerációt, a retardációt, az alapfunkciók és az azon túli feladatok esetében.

75

   

Törekszünk arra, hogy az ismeretek nyújtása és gyarapítása a személyiség aktuális fejlesztésének megfelelően történjen. A sokrétű tevékenységek szervezési lehetőségek során figyelünk a különböző korcsoportok pozitív egymásra hatására. Minden lehetőséget meg kell ragadni a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási tevékenységeinek megszervezésére, a spontán adódó lehetőségek kihasználására. Tanulási helyzetet a játék dinamikájának megfelelően szervezünk, de a nap minden időszakában kihasználjuk a tanulási lehetőségeket.

A tanulás lehetséges formái az óvodában     

Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás a szokások kialakításával. A spontán játékos tapasztalatszerzés. A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés. Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás.

Alakuljon ki a gyermekek ismereteinek és tapasztalatainak gazdagodásával a spontán és szándékos figyelmen át a tudásvágy és fejlődjenek kognitív képességei Kulcskompetenciák megalapozása, fejlesztése:

Személyes kompetenciák:

 

Problémahelyzetek felkínálásával, a gyakorlás és hibajavítás lehetőségének biztosításával az egyéni erősségek és gyengeségek feltárása, reális önértékelés alakítás A szabad feladatválasztás lehetőségének biztosításával az egyéni érési ütem és sajátosságok figyelembevételével az egyéni motiváltság fenntartása és a sikerélmény biztosítása



Szociális kompetenciák:



Társas tevékenységek, élmények és kooperáció által, az egymástól való tanulás elősegítésével közösség alakítás



Kognitív kompetenciák:



Természetes és szimulált környezetben az érzékelés és észlelés fejlődésének segítése, ismeretek bővítése Élmény-, és tapasztalatszerzés biztosításával a felfedezéses ismeretszerzés elősegítése A meglévő ismeretek rögzítésével és alkalmazásával emlékezetfejlesztés Problémahelyzetek felkínálásával a képzelet, kreativitás és problémamegoldó képesség fejlesztése A spontán érdeklődésre alapozva a motiváltság fenntartásával a szándékos figyelem fejlesztése A meglévő ismeretek rendszerezésével az elvont gondolkodás fejlesztésével az élethosszig tartó tanulás előkészítése

    

76



Speciális kompetenciák:



Az egyéni képességek kibontakoztatásának lehetősége a szabad választás, a differenciált feladatadás, a feltétel nélküli odafordulás és versenyhelyzetek biztosításával, tehetséggondozás



Nyelvi- kommunikációs kompetenciák:

    

Érzékelés, észlelés fejlesztésével a hallás, fonémahallás és beszédértés fejlesztése Anyanyelvi játékokkal artikulációs készség fejlesztése Új ismeretekkel és meglévő ismeretek gyarapításával szókincsbővítés Élmények, helyzetek biztosításával beszédindíték és beszédkedv fejlesztése Élmények, ismeretek reprodukálásával légzéstechnika és beszédstílus fejlesztése

 

Problémahelyzetek által gondolkodási műveletek szóbeli leképezésének segítése Kooperációs helyzetekkel verbális és nem verbális kifejezőkészség fejlesztése, udvariassági formák beépülésének segítése

Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű ,és SNI- s gyermekre vonatkozó feladatok:



Az érdeklődés felkeltésével, az utánzási készségre alapozva, tevékenykedtetés által, pozitív megerősítéssel az önmagához és a társakhoz való pozitív viszony alakítás.

    

Utánzásos minta-, és modellkövetéses magatartás-, és viselkedéstanulás Spontán és tervezett játékos tapasztalatszerzés, megfigyelés, gyűjtőmunka Gyakorlati probléma-, és feladatmegoldás Alakítás módszerével történő személyiségfejlesztés Az egész nap folyamán az óvodai élet minden területén

Kompetens pedagógus attitűd:

    

Az egyéni képességek, érési ütem és tempó figyelembe vétele Élmények, tapasztalatok, problémahelyzetek biztosítása Spontán érdeklődésre és a gyermekek kezdeményezésére építés A tévedés, próbálkozás és újrakezdés lehetőségének biztosítása Kivárás, türelem, rávezetés, feltétel nélküli odafordulás

I.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére        

A gyerekek megfigyelése differenciáltabb, pontosabb lesz. Képesek összehasonlító, megkülönböztető tevékenységekre. Fejlődik az ok- okozati összefüggések meglátása. A spontán figyelemtől eljutunk a szándékos figyelésig. Képesek bizonyos megbízatások teljesítésére. Emlékezetbe vésési képességük szándékos. Az elemi fogalmi gondoskodás kialakulóban van. Képesek az elemi absztrakcióra. 77

        

Fejlődik időérzékük. Képesek önálló megfigyelések végzésére. Fejlődik problémamegoldó gondoskodásuk. Kialakulóban van önellenőrzési képességük Képesek együttműködési tevékenységekre. Énképük alakulásában a pozitívumok dominálnak. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett kialakulóban van a fogalmi gondolkodás is. A sajátos nevelési igényű gyermekek legmegfelelőbb egyéni fejlesztése, az önmaga képességeihez mért legmagasabb fokú megsegítése.

VI. AFEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE.





 

   



 

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyermek az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez szükséges feltételek: a testi, lelki, és a szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészséges gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezett, harmónikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését, szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vízuális, és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél megtörténik az: önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés, és felidézés, megnő a megőrzés időtartama: a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem,, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme,könnyebbé vélik a megosztása és átvitele. A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:    



Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkornak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. Minden szófajt ismer, tisztán ejti a magán és mássalhangzókat. / kivéve a fogváltás időszakában / Végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. 78

 

 

Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, melyek a természeti és a társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, a felnőttekkel és a gyermekekkel egyaránt.

A szociálisan érett gyermek: Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, szükségleteit késleltetni tudja. Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, a feladatok eredményes megoldásában nyilvánul meg.  A tevékenységek elvégzését biztosítja a kitartása, munkatempója, önfegyelme.  Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelés célja, feladata továbbra is az egész gyermeki személyiség harmonikus elősegítése.  A neurológia vagy egyéb, pl. nyelvi hátránnyal küzdő gyermek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető el a fentiekben leírt fejletségi szint. /Óvodánkban csak városi logopédus van, egyéb probléma esetén, külön szerződés alapján külső  

szakember segítségét kérjük./

I.7. Innovációk bevezetése az óvodánkban. Intézményünk önálló innovációs tevékenysége koherens az Alapprogrammal. Jól illeszthető a

helyi

óvodai nevelés programjához, annak alapértékeire épít, az egészséges életmódra nevelésre. Az egészséges életmód egyik a alapvető területére a mozgásfejlesztésre fókuszál három módszertani tevékenységünk, projektünk: I.7.1. Vízhez szoktatás az óvodában A nagycsoportosok számára az új közeg a víz megszerettetése, az uszoda, az ott történő viselkedés megtanítása. A vízben ugyanolyan otthonosan mozogjanak a gyermekek, mint a szárazföldön. Az úszás konkrét, technikai elemeinek megtanulása. Az alkalmazkodási folyamat, az eddig nem ismert víz és a gyermekek szervezete között. A víz törvényszerűségeinek megismerése: a könnyedségérzése, a ki- és belégző izmok eltérő játéka, mozdulatok sebessége, a szervezet védekező reflexeinek megszelídítése (pl. szemhéjzáró reflex, a nyak és fejbeállítódási reflex stb.) Segédeszközök használatával többféle tevékenységeket ismerjenek meg a gyermekek. A sajátos nevelési igényű gyermekeknek is lehetőséget kell adni, külön felnőtt segítségével, hogy képességeit itt is kibontakoztathassa, valamint azt, hogy ő is biztonsággal tudjon a vízben, mint szokatlan közegben mozogni.

79

I.7.2. Gerinctorna és lúdtalp torna a gyerekeknek prevenciós jelleggel Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek egészségének megőrzésére. Külön

figyelmet

fordítunk a gerinc deformitások és a lúdtalp megelőzésére. Összeállítottunk egy lúdtalp megelőző gyakorlatsort, mesébe ágyazott feladatokkal. Játékos tornát, a gerinc védelmére. A fokozatosság elvét és a csoport összetételét figyelembe véve beépíthetjük a mozgásos tevékenységekbe, bemelegítő, kedv csináló és levezető gyakorlatok formájában, beépíthetjük a napi mozgásos tevékenységekbe. I.7.3. Versengjünk, sportoljunk együtt, sportnapok szervezése az óvodában Rendezzünk sportnapokat, oviolimpiát, amikor másként sportolunk, mint a megszokott napokon. A gyerekek szeressék a versengés örömét, érezzék „kiváltságnak” a részvételt és a vetélkedést. Az óvoda nem egyszerűen egy gyermekmegőrző hely. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a rendszeres mozgás, amely az egész életsorán végig kellene, hogy kísérje az embert. Az intézmény nevelési programjában hangsúlyos szerepet kap, a testi, lelki nevelés. Az oviolimpia és az ovi sportnapja, a kihívás napja egy-egy kellemesen eltöltött délelőtt, amely nagyszerű emlékként, remélhetőleg örök nyomot hagy a kicsikben. Nagycsoportos óvodások kondícionális és koordinációs képesség szint vizsgálata A különleges eseményre hónapokkal előre készülünk. A gyerekek motoros képességét játékosan felmérjük, ösztönözve a nagyobb teljesítményre, kitartásra, verseny szellem kialakítására. I.7.4.Az egészségnapok szervezése

Innovációnk az egészséges életmódhoz és a mozgásfejlesztéshez egyaránt kapcsolódik. A gyerekek és a gyerekek által a szülők szemléletformálását is feladatai, céljai közé tűzte, ehhez felhasználva az óvodások életkori sajátosságaihoz illeszkedő tevékenységeket, pl. bábjáték, mozgásos játékok, társasjátékok stb. I.7.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek. A sajátos nevelési igényű illetve a hátrányos helyzetű gyermekek saját csoportjukban történő integrált fejlesztésére irányulnak. A kompetencia

alapú oktatási alapprogram felfogása szerint minden olyan

gyermeket, aki sérüléssel, fogyatékossággal rendelkezik sajátos nevelési igényűnek kell tekinteni. A hátrányokkal rendelkező gyermekeket differenciálással fejlesztjük egyéni fejlesztési terv a lapján. Kiemelt kompetencia területeket fejlesztenek, játékok segítségével, amelyeket a pedagógus szabadon illeszthet a gyermekcsoport heti és napirendjében egyaránt. A gyermek személyiségének komplex fejlesztése a célunk, amely biztosítja a beilleszkedését a befogadó csoport tagjai közé.

80

A feladatvállalási terv alapján a csoportvezető óvónők három projektet dolgoztak ki , dokumentáltak a nyilvánosság számára. Egyik csoport a tűz témakörében, a másik a víz, valamint a föld témakörében készítette el a projektjét, szervezte meg a témahetet, és a modul programot.

I.7.6. Szelektív hulladékgyűjtés környezetünkben. „ Kukatündér” program megismerése a csoportokban ( két csoportban Méhecske és Maci ) A szelektív hulladékgyűjtés megismertetésével a gyermekek, s rajtuk keresztül a szülőknek is olyan új ismereteket tudunk átadni. Ami az eddigi szokásoktól eltérő formára hívja fel a figyelmet. Rendkívül fontos, hogy az alapvető szociális és személyi higiénés készségek mellett a környezettudatos viselkedést is elsajátíthassák a gyermekek már az óvodás évek alatt. A helyes magatartási minták kialakításának az óvodás kor a leg megfelelőbb ideje. A kukatündér játékkal olyan vonzó játéktevékenységet kínálunk, amit a mindennapi élethelyzetben gyakorolhatnak. I.7.7. Környezetvédelem A tudatos környezetvédelemre való nevelés fő célja a természet szeretetére való nevelés. A gyermekek olyan helyszínekkel ismerkednek meg a helyszíni foglalkozásokon, ami a számukra ismeretlen. A természetvédelmi területeken tett kirándulások, a vadasparkban tett kirándulás, a szennyvíz tisztító telepen tett látogatás, a játszótér takarítása felébresztette a gyermekekben a környezetvédelem fontosságát, melyet mindenképpen érdemes ebben a korban elkezdeni és szem előtt tartva végig vinni az óvodai élet során. A környezetvédelem napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap és reméljük,hogy gyermekeken keresztül nemcsak a jövőt, hanem a jelent is –szülők segítségével- jobbá lehet tenni. Az innovációk a nevelőtestület rendelkezésére állnak, az óvodai nevelés programjának mellékleteként, így biztosítva a pedagógusok horizontális tanulásának lehetőségét. Az intézmény által kidolgozott innovációkat teljes mértékben beépítjük óvodai programunkba és biztosítjuk a fenntarthatóságához szükséges feltételeket. Intézmény átfogó innovációs tevékenységét a TÁMOP 3.1.4. közoktatási pályázat kapcsán három csoportban 25-ös gyereklétszámmal valósítottuk meg a kompetencia a lapú óvodai nevelés bevezetésével.

81

I.8. Jó gyakorlat bevezetése A Fő u 111. sz óvodai telephely jó gyakorlatának bevezetése a telephely óvoda mind a 4 csoportja számára, a következő cél és feladat rendszerrel.

A Jó gyakorlat neve: Nap-tár-ház Nevelési cél: a gyermekek tanulás iránti motiváltságának, kíváncsiságának, aktivitásának felkeltése, ébrentartása és kielégítése. A kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Távlati cél: tanuljanak egyfajta időbeosztást, tervezést, tudjanak gazdálkodni idejükkel, tervszerűen élni. Feladatok: Személyes kompetenciák kialakítása terén:  

Fejlődjön a gyermekek befogadó, -és önkifejezési képessége, Tudják megfogalmazni gondolataikat, fejlődjön kommunikációs képességük.

Kognitív kompetenciák kialakítása terén: 

   

A gyermekek tanuljanak meg tájékozódni az időben,tanulják meg a napszakok, napok, hónapok, évszakok nevét, azok sorrendjét, az évszakok jellegzetességeit; tudják, hogy mi az ami elmúlt, mi az ami még előttük áll. Vizualizált, nyelvi, és formalizált kommunikációs képességük fejlődjön, Tudjanak tájékozódni síkban, tudjanak rajzokat, jeleket értelmezni. Ismerjék, és alkalmazzák a balról jobbra, föntről, lefelé haladási irányt, Fejlődjön rendszerező, és logikai képességük.

Szociális kompetenciák kialakítása terén:    

Váljon igényükké a stabil szokásrendszer alkalmazása, Tudják kivárni a sorukat, tartsák számon, hogy bizonyos feladatokat mikor, kinek kell elvégezni, Alakuljanak társas kapcsolataik, figyeljenek egymásra. Legyenek képesek a felkínált lehetőségekből önállóan választani, tudják eldönteni, mivel szeretnének foglalkozni.

Alkalmazhatóság intézményi szinten:  

Kezdő szinten : óvodai csoport Alsó szinten: 1-4 osztály

82

I.9.Fenntarthatóság , a programcsomag részleges adaptációjának összegző táblázata. Fenntarthatósági terv

A projekt feladat

Az

A fenntartásért

Fenntartási

adaptációt

felelős személy

időszak

Indikátorok

Indikátor ok,

igazoló

teljesülé

dokumentum

sét

2011-2015

igazoló dokume ntumok A kompetencia alapú nevelés implementációja

Az óvodai

-helyi óvodai

Bevont

Adaptációs

3 gyerekcsoport

kompetenciafejlesz nevelési

óvodapedagógus

terv szerint

6

tő programcsomag

program

ok

bevezetése három

Csoportnapl

Szakmai vezető

óvodai csoportban,

ó

óvodapedagógus

HOP

Csop. napló

6 óvodapedagógus - projekt bevonásával

szakmai beszámoló

Innováció: átfogó intézmény-fejlesztés

A KOMPETENCIA ALAPÚ ÓVODAI PROGRAMCSOMAG RÉSZLEGES ADAPTÁCIÓJÁNAK ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZATA készült a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0096 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” c. pályázat keretében. Implementációban résztvevő óvodai csoportok száma: 3 csoport Implementációban résztvevő pedagógusok száma: 6 fő óvodapedagógus

83

A program elemei

Az adaptáci ó mértéke

Az adaptáció módja

I. Elméleti alapvetések

koncepcionálisan

1.Óvoda-iskola átmenet szakmai koncepciója

- Fejlődési napló - Csoportnapló

koncepcionálisan részleges

Helyi óvodai A szakmai koncepció szellemisége az nevelési program óvoda nevelési gyakorlatát áthatja. - Fejlődési napló - Csoportnapló

koncepcionálisan 3.Játék, erkölcsi-érzelmi nevelés szakmai koncepciója

Helyi óvodai A szakmai koncepció szellemisége az nevelési program óvoda nevelési gyakorlatát áthatja - Fejlődési napló - Csoportnapló

II. Tématervjavaslatok A külső világ tevékeny megismerése Vizuális nevelés

ELVÁRT EREDMÉNY

A szakmai koncepció szellemisége az Helyi óvodai óvoda nevelési nevelési program gyakorlatát áthatja. részleges

2.Inkluzív nevelés, integráció szakmai koncepciója

Mely óvodai dokumentumokba n jelenik meg? (illesztés)

részleges

módszertani gyűjteményként kötetlen formában

Csoportnapló

módszertani részleges

Irodalomanyanyelv

gyűjteményként,

Változatos gyermeki tevékenységrendszer biztosítása Változatos gyermeki

Csoportnapló

tevékenység -

kötetlen formában

rendszer

módszertani

Változatos gyermeki

gyűjteményként

tevékenység -

részleges

kötetlen formában

Csoportnapló

1.Játszunk? részleges Természetesen 2.Zenevarázs és Hangos részleges melléklet

módszertani gyűjteményként kötetlen formában koncepcionlisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában

Változatos gyermeki Csoportnapló tevékenység rendszer Helyi óvodai Változatos gyermeki tevékenységnevelési program rendszer - Csoportnapló

rendszer

III.Kiegészítő kiadványok

84

3.Bábjáték részleges

4.Néphagyomá ny részleges

5.Kiegészítő segédlet részleges

koncepcionálisan

Módszertani elemek beépülése a nevelési -Helyi óvodai gyakorlatba. nevelési program

Változatos gyermeki tevékenységHelyi óvodai koncepcionálisan rendszer és módszertani nevelési program gyűjteményként Módszertani elemek kötetlen formában - Csoportnapló beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki módszertani tevékenységgyűjteményként rendszer kötetlen formában -Csoportnapló

6. Játék bábokkal, játékok a részleges Meseládikóval

módszertani

7. Varázseszközök az óvodában részleges

koncepcionális

Módszertani elemek beépülése a nevelési -Helyi óvodai gyakorlatba. nevelési program

koncepcionális,

Változatos gyermeki tevékenységHelyi óvodai rendszer nevelési program

8. Kóstolgató

gyűjteményként kötetlen formában

módszertani részleges

gyűjteményként kötetlen formában módszertani

9. Játék, tánc, élet

gyűjteményként részleges

kötetlen formában

-Csoportnapló

Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenységHelyi óvodai rendszer nevelési program - Csoportnapló

- Csoportnapló 10. Felfedezések a természetben részleges

módszertani gyűjteményként

Változatos gyermeki tevékenységrendszer

- Csoportnapló

Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba. Változatos gyermeki tevékenységrendszer.

kötetlen formában 11. A gyermek fejlődésének nyomon részleges követése

koncepcionálisan, a megfigyelési szempontok alkalmazásával

Helyi óvodai Hatékonyabb gyermeknevelési program megismerésre alapozott egyénre - Fejlődési napló szabott differenciált fejlesztés.

85

IV. Módszerek

differenciálá s

kompetenciafejlesztés részleges egyéni fejlesztési tervek alapján.

Helyi óvodai A gyermekek képességek szerinti nevelési program egyéni fejlesztése. - Fejlődési napló - Csoportnapló A projekttervezés gyakorlattá válása.

projekt

részleges

kooperatív technikák

részleges

Helyi óvodai nevelési program koncepcionálisan Komplex projekt tervezés tevékenységrendsze és megvalósítás -Csoportnapló rek kidolgozása módszertana gyermeki kezdeményezésre. Együttműködési Helyi óvodai koncepcionálisan stratégiák tudatos nevelési program és módszertani fokozása a gyűjteményként gyermekek nevelése - Csoportnapló során.

I.10. Legitimációs záradék

Véleményezett:

2010.

Óvodai szakértő:

Egyetértését nyilvánította

2010.

1.Kiskunmajsai Napsugár tagóvoda Szülői Közössége:

2010

2. Kiskunmajsai Napsugár tagóvoda Óvodaszéke:

2010

3. Cigány Kisebbségi Önkormányzat:

2010

Elfogadta:

2010.

1. Napsugár tagóvoda Nevelőtestülete:

2010. június 7.

Jóváhagyta

2010.

86

1 Kiskunmajsa város Önkormányzatának Képviselőtestülete Tájékoztatásul megkapják: Önkormányzat Képviselőtestülete

Országos Óvodai szakértő Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Szülői munkaközösség Óvodaszék Cigány Kisebbségi Önkormányzat

I.11. Mellékletek: 1.Alapító okirat 2. Eszközjegyzék: 3.Az elfogadást igazoló jelenléti ívek.

I.12. Érvényességi nyilatkozat :

2010-2015-ig

Kiskunmajsa, 2010. június 7

Bodor Zoltánné Tagóvoda vezető

Pócsik Jánosné tagóvodavezető-hely.

87

II. Általános iskolai nevelési program II. 1. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI A Kt. 4. § 2. és 3. bekezdésnek megfelelően vallási, világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk, a tananyagot ennek megfelelően közvetítjük. A 19. § 1. d) pontja alapján azonban gondoskodunk alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatásáról. Magyar nyelven oktatunk (Kt. 5. §). Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. PEDAGÓGIAI ALAPELVÜNK, hogy:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;  minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;  alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;  minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat;  a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük;  hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez;  iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával;  az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal;

88

  

     



az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését az integrációs felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. kiemelt feladatként kezeljük az esélyegyenlőség biztosítását, a másság elfogadását

89

II.1.2. CÉLOK, FELADATOK. A Kt. 26. § alapján fő feladatunk, hogy tanulóink érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészüljenek középiskolai, ill. szakiskolai továbbtanulásra, valamint az élethosszig tartó tanulásra. Célok

Feladatok/tevékenységek

Eljárások, módszerek

Elvárt eredmények

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

Tanulási képességek fejlesztése/önálló ismeretszerzés, hatékony tanulási technikák megismertetése, tanulási motiváció erősítése

kísérletek, kiselőadások, megfigyelések. Könyvtári és informatikai eszközök használata

tanulmányi eredmények növekedése, ( kinduló év 2010

A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése minden osztályra

Egyéni haladást biztosító kooperációs tevékenységek iskolai szintű alkalmazása

Differenciált eljárások, egyéni fejlesztés módszerei

évfolyamismétlések számának csökkenése ( kinduló év 2010 mérési eredmények javulása, ( kinduló év 2010

A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása

Továbbképzések, önképzések, egymástól tanulás

esetmegbeszélések, probléma megoldó fórumok,hospitálás, iskolán belül és más intézményekben

intézményi rendszerből kimaradók számának csökkenés

a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése

Új tanulásszervezési eljárások széleskörű bevezetése

Támop-ban tapasztalt kollégák látogatása, jó gyakorlatok átvétele műhelyfoglalkozásokon

Az elégedettség mérésen egyre jobb eredmény elérése, 80% feletti.

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése

A tanulók kompetenciáinak követése:a diagnózison alapuló egyén fejlesztés

Egyéni fejlesztési terv, fejlesztési napló, 3 havi értékelés

SNI és IPR tanulók mellett egyre több tanulóra fejlesztési terv

az esélyegyenlőség érvényesítése

Integrált nevelés biztosítása a HHH és SNI-s tanulók részére

Felzárkóztatási program megvalósítása

Családi háttér változó figyelembe vételével számított eredményhez képest magasabb értéket érünk el az országos mérésen.

szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

Arányos létszámok biztosítása a csoport alakításban és a működés minden területén

Heterogén csoportok működtetése, a HHH-s és SNI tanulók teljes körű bevonása

a HHH és SNI tanulók integrált nevelése

digitális írástudás elterjesztése

IKT stratégia alapján

IKT eszközök általános használata

6. osztálytól kezdve minden tanuló képes a felkészülés és a fejlesztés valamint a kommunikáció támogatására IKT eszközöket használni.

90

Az iskola céljai a Nemzeti Alaptantervvel összhangban az alábbiak:             

továbbtanulási mutatók javulása. ( kinduló év 2010 magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken tanórán kívüli programok fejlesztő jellegű működése az értékelés eredményeinek beépülése a fejlesztésbe az értékelés eredményének javulása a szülőkkel való kapcsolat erősítése a szülők részvétele a háromhavonkénti tanulói értékelésen közös rendezvényeken magas szülői részvételi arány működő kapcsolatok a többi, a programban megnevezett partnerrel a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás az iskolai teljes környezetben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás az eredményes oktatás-neveléshez szükséges módszertani repertoár jelenléte releváns oktatási mérőeszközök alkalmazása

91

A kompetencia-területek beépítése Alapelvek - a demokratizmus, - a humanizmus, - az egyén tisztelete, - a lelkiismereti szabadság, - a személyiség fejlődése, - az alapvető közösségek együttműködése - a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, - a szolidaritás és a tolerancia

Célok Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Feladatok Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A valós élethelyzetekben szükséges kompetenciák kialakítása

- anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, természettudományos - digitális, - önálló tanulás, kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetenciák, - esztétikai-művészeti képességek fejlesztése minden lehetséges helyzetben

Önfejlesztő, tanulási képességek fejlesztése, kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

Eljárások, módszerek 1. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Eszközök Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbank.hu

A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető A tanulás tervezésében, integrált felkészítésként is, ha szervezésében és irányításában a tevékenység- a közösségfejlesztés és a központú tanítási gyakorlatot személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos honosítjuk meg, mely helyzetű és az e körbe nem életszerű helyzetek tartozó tanulók közös teremtésével alkalmat nyújt felkészítése keretében valósul konkrét élmények és meg; tapasztalatok gyűjtésére; 2. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbank.hu

92

Felkészíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan (három hetet meghaladó projekt, témahét) beépítése a 7.o., 5.o. és alsó tagozat évfolyamain. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Differenciált a valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez.

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

Felkészítés az alapfokú nyelvvizsgára.

Az idegen nyelv tanulását a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével.

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban Idegen nyelvű kommunikáció Az idegen nyelvek tanulása prioritása iránti igény felkeltése.

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

93

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

következetes követelés tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!

integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.

Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). a szociokulturális hátrányok Mérsékeljük a szocio hatékony felzárkóztató Differenciált leküzdése Szakszerű kulturális hátrányokból adódó munka, napközi otthonos foglalkoztatással, az egyéni integrációs és inkluzív tanulási ellátás, tanulószobai haladási ütemhez igazított nevelési gyakorlat esélyegyenlőtlenséget foglalkoztatás fejlesztő terheléssel. megvalósítására törekszünk. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! A kompetencia alapú oktatás Minden pedagógus Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok kiépítésével alkalmazzuk az alkalmazza a modern kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé SDT –IKT programokat és infokommunikációs gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak az lehetőségeket. technikákat, a számítástechnika alapjait, az egyéni tanulási utak számítástechnikai interaktív táblával folytatott érvényesítését. informatikai eszközöket a oktatási metódust. saját tantárgya oktatása során! A konstruktív életvezetésre A pozitív tartalmú társas alkalmazzuk a kerettantervi Ezek: történő felkészítés. Ezáltal kapcsolatok építése, az jellegű – Én és a világ válhat a fiatal egyénileg egyéni életélés kultúrájának műveltségterületeken átívelő Én és a másik sikeressé, és társadalmilag megalapozása, a természeti - programcsomagokat Az én dimenziója hasznossá. társadalmi és emberi Polgár a demokráciában környezet felelős Felnőtt szerepek alakításában való aktív Toleranciára nevelés részvétel.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

94

Reális önismeret és életszemlélet-formálása a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakításában, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítása. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése

A releváns tudás kialakítása a matematikai, informatika, az idegen nyelvi kompetencia területen. Kiemelten fontos a produktív nyelvi/idegen nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat!.

A pedagógusok alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket az önmegismerés és önkontroll; a felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igény kialakítása érdekében Fejlesszük a Az egyéni munkakultúra munkavállaláshoz szükséges kialakítása, a kompetenciákat: kötelességekhez való pozitív rugalmasság, kreativitás, viszonyulás (attitűd) önállóság, döntéshozatal, kiépítése. cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Biztosítsuk az alkalmazható Szakmai és módszertani tudást minden tanuló megújulás a már jól bevált számára! hagyományos módszerek mellett.

A tanuló megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek Tudástérkép

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Szelektálni a tantárgyi tartalmak között.

A kompetencia alapú idegen nyelvi, informatikai és matematika oktatás bevezetése.

egyszerű közlések, megszólítások, utasítások alkalmazásának képessége alakuljon ki.

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása. A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

95

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése A szövegértés a beszédértés A cél, hogy a tanuló képes A hétköznapi témákról szóló Mindenféle szövegtípus és az olvasás kompetenciáját legyen megérteni a köznyelvi szövegeket megértése; hallgatása és olvasása a foglalja magában. beszédet, információkat. a kívánt információt megfelelő nyelvi szinthez Megértse a közlésekben megtalálása, megértése. igazodva. kifejezett érzelmeket. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek Az értékelés A megszerzett tudás Az értékelésnek fontos része Érdemjegy, pontszám és kompetenciákra irányul. fenntartása egy életen át -az önértékelés százalékok nélkül, szóban és Lényeges az önértékelés, tartó folyamat.. Cél, hogy az -a társak értékelése. írásban is visszajelzést kap a mely az autonóm tanulók értékelés, fejlesztő jellegű Figyelembe kell venni az tanuló, ami kiemeli erősségeit fontos mércéje. legyen. eltérő kiindulási szinteket. és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

96

II. 1. 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI Elvei:  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;  a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;  heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

97





  

 

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; Az új tanulásszervezési eljárások intézményi célkitűzéseinek megvalósítása A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti, illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez. A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszerének általánossá válása az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;A módszerek kiválasztásánál mindig figyelembe kell vennünk a következőket.

a. A módszernek igazodnia kell:  a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez  a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez  a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához  a feltétel rendszerhez Cél: a frontális oktatásszervezést alkalmazó eljárásokat és a zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat felváltsa a kompetencia (képesség) alapú fejlesztést hatékonyan támogató módszertan. A kívánt vátozás: ISMERETÁTADÁS > ISMERETBE ÁGYAZOTT KÉPESSÉGFEJLESZTÉS TANÁRKÖZPONTÚ EGYSÉGES MÓDSZER > TANULÓKÖZPONTÚ Módszer AKTÍV TANÁR-PASSZÍV TANULÓ > AKTÍV TANÁR - AKTÍV TANULÓ EGYIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ > TÖBBIRÁNYÚ KOMMUNIKÁCIÓ MINDENT MEGTANÍTANI > REÁLIS TANANYAGMENNYISÉG Tanulás szervezési eljárásaink kiterjesztése az alábbi tanulói tevékenységekre: − tanulmányi tevékenység,− fizikai munkatevékenység,− önkiszolgáló tevékenység,− önkormányzati tevékenység,− kulturális tevékenység

98

Szervezeti megoldások az iskolában: Szervezeti eljárások tanulás szervezésben: 1. szervezeti keretek évfolyam/ szervezési módok tantárgy Iskolaotthonos nevelés-oktatás.

Csoportbontás

Napközi SNI és HHH –s tanulók integrált nevelés

1-4. évfolyamon, Évfolyamonként 1-1 osztály matematika, nyelvtan német/angol, informatika órákon 1.-8. 1-8.

Tanórán kívüli iskolai 1-8. formák: 1 – 8.

Iskolán kívül

2. Tanórák prioritása Korszerű

típusa/

módszerek

Szülői igények figyelembe vételével De. és du. is váltakozva szervezzük. jelenik meg a tanulás és a szabadidő.

Matematika,nyelvtan,nyelvi órákon: évfolyamszinten Informatika: létszámarányok alapján

Kooperatív foglalkoztatás, differnciálás

Szülői igények figyelembe vételével szervezzük. egyéni, az egyéni fejlesztési tervek a SNI és a HHH tanulók esetében kötelező, mentor tanár és fejlesztő pedagógus készíti. Szakkör (heterogén csoportban)

Részletesen kidolgozott programunk alapján. Egyéni fejlesztési tervek alapján

Sportkör

Tehetséggondozás és tömegsport Belső továbbképzések, kiemelten a pedagógusok informatikai kompetenciái fejlesztésére tananyagszerkesztés Kapcsolódnak az IPR-hez, valamint jó gyakorlatainkhoz: Tudástérkép, tesztek, szociális kompetenciafejlesztés, kulturális kompetenciák Fejlesztési tervek alapján Fejlesztési tervek alapján Madarak és fák napja, Osztálykirándulás- nem kötelező Személyes kapcsolatépítés, kiscsoportos foglalkozások, játékos fejlesztések Tanmenetekben tervezett látogatások

Kollégák részére

Tanfolyamok

Kollégák részére

alkalmi műhelymunka

1 – 8. 1 – 8. 1 – 8.

felzárkóztató foglalkozások fejlesztő foglalkozások Kirándulások (iskolai, osztály) akadályverseny

1 – 8.

Táborok (nyári, sí)

1 – 8.

múzeum, könyvtár, művelődési ház, mozi, színi előadások, tájház, 56-os múzeum

tehetséggondozás

Aránya 2012-ig Aránya 2015-ig 99

tanulásszervezési eljárások Frontális Differenciált tanulástanítás szervezés

60% alatt 25-30% Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Kooperatív technikák alkalmazása heterogén csoportban IKT-val támogatott tanórák

25-30%

25 % Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés

Témahét 1-4. évfolyam Témája: minden tanév 5. évfolyam elején a munkatervbe kerül

3 hetet meghaladó projekt témája: minden 1-4. évfolyam tanév elején a 7. évfolyam munkatervbe kerül

Moduláris oktatás Kompetenciamodulok: - szociális, életviteli és környezeti „A” típusú modul - életpálya-építési „A” típusú modul - alsós modulok

- 6. évfolyam technika,oszt ályfőnöki,term .ismeret(egés zségtan),testn evelés - 7. évfolyam etika,osztályfő nöki Műveltségterület Magyar tantárgyi bontás 5. évfolyam nélküli oktatása:

Differenciált pedagógia, drámapedagógia Projetk -pedagógia pedagógia, drámapedagógia, Kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás páros tanulás Kooperatív technikák, drámapedagógia

TÁMOP projekt megvalósítása során kialakult gyakorlat alkalmazásával.

Csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok

Minimum 3 osztály bevonásával

Projekt –pedagógia, Kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka Projekt - pedagógia pedagógia, drámapedagógia, Kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás Projekt -pedagógia pedagógia, drámapedagógia, Kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás Projekt-pedagógia pedagógia, drámapedagógia, Kooperatív technikák, felfedeztető, problémaközpontú tanulás

Innovációs tevékenységek eredményeként megvalósuló programok: című részben részletesen. Belső továbbképzések

Jó gyakorlatok Alkalmi műhelymunka adaptálása Önálló iskolai Innovációs tevékenységek eredményeként megvalósuló programok: című részben innováció részletesen. 100

A halmozottan 1-8. évfolyamon hátrányos helyzetű és minden tantárgy SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

Tanórán egyénre való odafigyeléssel Egyéni foglalkozások keretében. A SNI és HHH tanulók iskolai közéletbe történő bevonása. Iskolán kívüli rendezvényeken való részvétel.

Egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazott feladatok megvalósítása. Feladatbankok, játékgyűjtemények javaslatainak követése, alkalmazása, beépítése a tanórába. Speciális preventív terápiák alkalmazása

A fenti óratípusok, szervezeti formák egymást lefedhetik. Szabályozások: 1. A csoportbontás szabályai: képességszint mérése alapján évfolyamszintem magyar nyelvből és matematikából, idegen nyelvből, informatikából létszámarányok alapján. 2. Tanórán kívüli tanulási alkalmak szabályai: minden tavasszal kötelező véleménykérés a tanulóktól és szülőktől a kívánt foglalkozásokról. Döntést hoz az igazgató. Felvételre jelentkezés a foglalkozást tartó pedagógusnál. A felvételről ő dönt. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek. Módszerek:      



minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) 101

      

bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

a módszerek kiválasztásában mérlegelni kell, hogy saját tanítási folyamatunkban miképp tudunk harmóniát teremteni e kérdésben, és hogyan tudunk olyan új kompetenciák fejlesztéséhez hozzájárulni, mint: − a rugalmasság és alkalmazkodóképesség, − az önálló és társas tanulásra való képesség, − a problémamegoldó képesség, kreativitás,

102

− a bizonytalanság kezelésének képessége, − az együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek, − az írott kommunikáció alkalmazásának képessége, − az IKT-technológia alkalmazásának képessége.

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek - Elbeszélés, megbeszélés bemutatása. közvetítése. előadás, A bizonytalanság kezelésének - Tények és jelenségek képessége bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) A problémamegoldó képesség, kreativitás 4. Tanulói együttműködésre alkalmas módszerek Az együttműködési és közvetlen kommunikációs képességek,

5. digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata

- Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Kooperatív tanulás Kooperatív technikák Drámapedagógia

Tanári demonstrációk, differenciálás a feladat-adásban Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita Kísérlet Projekt Differenciált fejlesztés Projekt team kooperatív feladatmegoldás, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás; Tanulói házi feladat, egyéni projekt támogatása Prezentációk és tudástérképek készítését ösztönözzük

Folyamatalapú pedagógiai tervezés: képességek, kompetenciák/ tartalom, témakörök/ fejlesztési feladatok/ tanulói tevékenységek tervezése Dokumentumai: o

a helyi tanterv/programtanterv 103

o o o o o

tanmenet projektterv, témahét tervezése mérési rendszer egyéni tanulási/fejlesztési terv (SNI, HHH, többiek) óraterv, óravázlat

o folyamatleírások Az átmenet biztosítása: az első osztály tanítói ismerjék meg az óvoda módszereit, hagyományait, eljárásait. A felső tagozat, mint több tanáros rendszer, egységesítse módszerit, alakuljanak ki az egy osztályban tanítók közösségei, teamjei, akik együttműködésükkel biztosítani tudják a hatékonyságot, a továbbtanulás lehetőségeit. Ismerjék meg a középiskolák szokásait, eljárásait. A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. (Tanévre készített intézkedési tervek a kompetencia mérés eredményei alapján február hónapban- 5.-ben a magunk által javított kompetencia mérőlapok eredménye ismeretében, 7. évfolyamon az első szint alatt teljesítő és a 4-es szinten levő tehetséges tanulók kiszűrése, számukra egyéni fejlesztési terv készítése matematika és magyar szakos kollégák által.) Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok és elvárt eredmények: megfogalmazása. (HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése- részletesen az IPR fejezetben szabályozva.) A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése: Célok, indikátormutatók

Implementá ció éve 2009/2010

Fenntarthatóság

2010/20 11

2011/20 12

2012/20 13

2013/20 14

2014/20 15

1.2.3.oszt 1.3.oszt. 5.oszt.

1.2.4.o. 2.4.oszt. 5.oszt.

1.2.3.o. 1.3.oszt. 5.oszt.

1.2.4.o. 2.4.oszt. 5.oszt.

1.2.3.o. 1.3oszt. 5.oszt.

1.2.4.o. 2.4.oszt. 5.oszt.

választott kulcskompetencia területi kompetencia alapú taneszközök idegen nyelv, informatika

2. oszt. 5. oszt.

2-4. oszt. felm. rendszer ben 5. oszt

2-4. oszt. felm. rendszer ben 5. oszt.

2-4. oszt. felm. rendszer ben 5. oszt.

2-4. oszt. felm. rendszer ben 5. oszt.

2-4. oszt. felm. rendszer ben 5. oszt.

tantárgytömbösíte tt oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-1015 %)

5

Munkaterv szerint

Munkaterv szerint

Munkaterv szerint

Munkaterv szerint

Munkaterv szerint

teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú taneszközök matematika és magyar tantárgyakból

104

műveltségterület 5. oszt. 5. oszt. tantárgyi bontás nélküli oktatásamagyar nyelv és irodalom digitális tartalmak, 25 25 taneszközök használata (testnevelés kivételével minden tantárgy minimum 25 %) A hátrányos + + helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségé nek javítása új módszerek + + intézményi alkalmazása, elterjesztése, Szociális, 6. oszt. 6. oszt. életviteli és környezeti 2. 4.oszt. 1.3.oszt. kompetencia modulok beépítése Életpálya építési 7.oszt. 7.oszt. kompetencia modulok beépítése önálló intézményi 1-8.oszt. 1-8.oszt. innovációk megvalósítása jó gyakorlataink megvalósítása és továbbadása, jó gyakorlatok átvétele, valamint a TÁMOP projektben kidolgozott innovációk- a 11. pontban részletesen kidolgozva jó gyakorlatok 1-8.oszt. 1-8.oszt. átvétele A pályázat fenntarthatóságának idején az alsó tagozaton részt, amelyeket a hét bevont nevelő tanít.

5. oszt.

5. oszt.

5. oszt.

5. oszt.

25

25

25

25

+

+

+

+

+

+

+

+

6. oszt.

6. oszt.

6. oszt.

6. oszt.

2. 4.oszt.

1.3.oszt.

2. 4.oszt.

1.3.oszt.

7.oszt.

7.oszt.

7.oszt.

7.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

1-8.oszt.

minden tanévben azok az osztályok vesznek

105

Melyik modul melyik tárgyban, hány órában valósul meg: II.1 fejezetben részletezve. Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi eljárásai: Lásd IKT stratégában. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása: IKT eszközhasználat tevékenységrendszere információs és Kommunikációs Technológia

IKT alapú eszközök IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés ,értékelés

szövegértés

matematikai logika

Fejlesztő programok:

Internetes linkgyűjtemény

választott kompetenciaterület

- Idegen nyelv (alsó tagozat): elektronikus tananyagok, tankönyveinkhez kapcsolódó digitális tananyagok - Informatika (felső tagozat): saját fejlesztésű gyakorló tananyagok, digitális tananyagtartalmak Laptopok, PC-k, projektor, digitális táblák, szoftverek Tudástérképek, web alapú tesztek, linkgyűjtemények, prezentációk, digitális táblához szerkesztett segédanyagok web alapú tesztek, mérőlapok, SULINOVA – adatbank mérőeszközei

Nevelési céljaink, módszereink, eljárásaink megvalósulását , akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 



   

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - és a sajátos nevelési igényű , a hátrányos helyzetű gyerekek a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel , attitűdökkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri azokat a tanulási módozatokat, amelyek segítik az élethosszig tartó tanulást ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

106

II. 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A Kt. 19. § (7.) a) szerint a pedagógus alapvető feladata a gyermek nevelésével, tanításával összefüggésben a személyiség fejlődéséről való gondoskodás, melynek során képességét és tehetségét figyelembe vesszük. /Az alapelvek megvalósítását szolgálják: a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az alkalmazott eljárások és eszközök./ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok : a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) e.) érzelmi intelligencia fejlesztése ALAPELVEK komplex személyiségfejlesztés

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy

CÉLOK Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

FELADATOK - a reális önismeret kialakítása - az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok formálása - a biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás Az egyes életkori fejlődési Az érzékelés, észlelés, szakaszok: latencia kor (6-8 év); figyelem, emlékezet, prepubertás kor (9-11 év); képzelet és gondolkodás pubertás kor (12-16 év) pszichikus funkcióit (terhelhetőség, motiváció, tudatosan fejlesszük viselkedési sajátosságok, társas Ezzel megalapozzuk a kapcsolatok stb.) figyelembe vétele tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

Alakítsunk ki minden tanulóban sikerorientált beállítódást, ennek érdekében alkalmazzon minden pedagógus hatékony tanítási stratégiákat, nevelési stílusa

ELJÁRÁSOK Diagnosztizáláson alapuló fejlesztés. Tanári együttműködés Hatékony tanuló megismerési technikák.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A pedagógus vértezze fel A szociális befolyásolás magát a professzionális interiorizációval történjen, szakmai-módszertani amelyet nem a hatalmi tudás elemeivel, a tanuló tekintéllyel, hanem a személyiségének vonzerővel, hitelességgel és

ESZKÖZÖK Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével

A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együtt-működési készséget 107

iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

legyen integratív, felismerhető együttműködéssel!

A kompetencia-alapú oktatás össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

adjunk teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát!

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A szociális viselkedés alapvető szabályainak megismertetése; alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

A személyes kompetencia fejlesztésével az

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás,

megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel A tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése

értékeink vállalásával kívánunk elérni.

tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Olyan iskolai életrend Az iskolai társas szituációk az kialakítása, működtetése, iskolai / osztály közösség amelyben a tanulók mindennapi életében biztonságban érzik „terepgyakorlatként” magukat, mivel a szolgálnak a tanulóknak az magatartási szabályok egyének és csoportok átláthatóak, kölcsönös megértésének, kiszámíthatóak, együttérzésének, mindenkitől egyértelműen segítőkészségének és következetesen élményszerű elvártak. megtapasztalásához; a Tudják higgadtan kezelni pozitív és negatív érzelmi a konfliktusos viszonyulások kezeléséhez szituációkat is. (szimpátia – antipátia kapcsolatok).

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív

Beszélgetés, vita, véleménycsere, élethelyzetek,

Az önellátó és identitásvédő képesség,

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

108

egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések).  Frusztrációs nevelési szituációkb an adekvát konfliktusmegoldási stratégiákat alkalmazun k: problémam egoldó (győztesgyőztes), alkalmazko dó, elkerülő, kompromiss zumkereső, versengő (győztesvesztes).

önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás – alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb.

 A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásviz sgálat, attitűdvizsgál at, 109

 A pedagógus tekintélyét a szakmai emberi autoritásra alapozzuk.

Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!

Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja és pedagógiai tevékenység nevelési stílusa legyen szociálalapja a tanuló, nevelő, integratív! szülő együttműködése

A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség).

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával.

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

szociometria, személyiségvi zsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell. Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeret-elsajátítás szolgálatába állítjuk.

Dokumentáció: Egyéni fejlesztési terv/ fejlődési napló az SNI és a HHH-s tanulók részére Három havi értékelés a HHH-s tanulók és szüleik részére Osztályfőnöki jellemzések, feljegyzések stb.

110

Elvárt eredmények: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai folyamatokat sikeresnek tekintjük, ha: Tanulóink legalább 80 %-a vegyen részt az iskola által felkínált, személyiségfejlesztést szolgáló tevékenységekben. A tanulók legalább 80 %-a legyen jól tájékozott a Diákönkormányzat kínálta lehetőségekről (jogok, kötelességek stb.), és legalább 10 %-a tevékenyen vegyen részt a DÖK munkájában. A felső tagozatos tanulók legalább 50 %-a vegyen részt osztályfőnöki órák keretében szervezett személyiségfejlesztő programban. Tanulóink legalább 80 %-ában alakuljon ki az önmagáért és társaiért érzett felelősség. Tanulóink legalább 90 %-a tudjon ünnepélyeken, rendezvényeken a helyzethez illően viselkedni.

Legyen reális önértékelése a tanulók 80%-nak.

111

II. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Közösségfejlesztés Kt. 47. § b), 48. § (1.) a), 62. § (1) szabályozza. ALAPELVEK szociális értékrend fejlesztése hagyományok tisztelete

Közéletiségre nevelés

egészséges, kulturált életmódra nevelés

FELADATOK/ pedagógiai tevékenység szociális képességek magas számú részvétel a fejlesztése közösségi rendezvényeken együttműködési z iskolai rend és fegyelem képesség fejlesztése elfogadtatása képességek szerinti szociális kommunikáció teljesítmény elérése fejlesztése; kötődés a tudásvágy, a tanulási képesség; képesség kialakítása érdekérvényesítő távlatadás képesség és külkapcsolatok kiépítése együttműködési az egészséges életmód készség fejlesztése pozitív példaadás a kommunikációs másik felet segítő magatartás kultúra fejlesztése gyakoroltatása Az iskola közösségeinek állandó feladata, hogy a kialakult hagyományokat ápolja, őrizze, továbbfejlessze CÉLOK

Fontos célunk a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása.

Tanulóink megismerhetik és gyakorolhatják a szabad választások alapelveit és lebonyolítási módjait;osztályközösség kialakítása az osztályközösség életének szervezése, irányítása

ELJÁRÁSOK/ felelősök

ESZKÖZÖK

Az osztályfőnök főbb feladatai a tanórán és a tanórákon kívüli tevékenységek során: a tanulók személyiségének megismerése; a közösség és a közösségi érzés kialakítása; érzelmi kötődés kialakítása az iskola hagyományaihoz; bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása a (nyelvi, életmódbeli) környezetünk értékeinek megőrzése és gyarapítása

Tanulmányi kirándulások Osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése) Széchenyi születésnap Alapítványi bál Ünnepélyek, megemlékezések Farsang Mikulás Karácsony Arany napok Ünnepélyes tanévnyitó (leendő elsősök méltó fogadása) Ünnepélyes tanévzáró és ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól) (szakkör, sportkör kis közösségei) (DÖK, sportverseny játékok.

szorgalmi és magatartási közhasznú munka: jegyekre javaslat hulladékgyűjtés, az iskola az DÖK-titkár környékének rendben tartását tájékoztatja az osztályközösséget a DÖK munkájáról véleményt nyilvánít minden, a tanulókat érintő kérdésről Konfliktuskezelés,önkisz olgálás,önbecsülés közösségfejlesztő, 112

Kulturált együttélés

Másság, tolerancia, empátia Segítő életmódra nevelés

Önnevelés.

A társas együttlét tartalmas programjai meghatározó élményt nyújtanak, miközben a kulturált viselkedés gyakorlására is módjuk van. Szerepjátékok osztályfőnöki órákon (iskolai és iskolán kívüli helyszíneken jó és rossz példák) Hatékony diákügyelet megszervezése. A másság elfogadása Egymást segítő közösségi programok szociális értékrend Másik felet segítő magatartás fejlesztés;szociális gyakoroltatása,Szociális képességek fejlesztése kommunikációt befolyásolni helyzetteremtés: kötődés egészséges, kulturált képességét gazdagítani, életmódra nevelés csoport létre képessé tenni Együttműködési ;érdekérvényesítő képesség képesség fejlesztése és együttműködési készség fejlesztése

közösségépítő programok A tanulmányi kirándulások, a kulturális és sportrendezvények a Kt. 53.§ (2e) pontja és az értelmező rendelkezések értelmében tanítási napnak számíthatók. Mintaadás (felnőttek) az iskola felnőtt dolgozói - ügyeletes tanulók - hetesek Osztály, iskolai rendezvények konfliktuskezelés;Önkisz olgálás,szakkör, sportkör kis közösségei;DÖK, sport- verseny játékok.

Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása, Páros tanulás Projekt-módszer elterjesztése A tapasztalatszerzés Tevékenységközpontú lehetőségeinek pedagógiák kitágítása IKT eszközhasználattal Hatékony tanulómegismerés Fejlesztő értékelés alkalmazása bevezetése

Dokumentáció: DÖK feljegyzések, jegyzőkönyvek, osztályfőnöki munkatervek, szociometriai mérések Elvárt eredmények: A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok elvégzését sikeresnek tekintjük, ha: Tanulóink legalább 90 %-a ismerje jól a Házirendet és azt érvényességre is jutassa. Tanulóink legalább 90 %-a vegyen részt rendszeresen a közösségfejlesztést szolgáló programokban. Tanulóink legalább 20 %-a vegyen részt programok szervezésében, lebonyolításában. A tanulók legalább 80 %-a ismerje a DÖK működését.

113

II.4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGA Kt. 30. § (8) alapján a rendellenességet a nevelési tanácsadó kérésére a szakértői rehabilitációs bizottság állapítja meg. A Kt. 30. § (7.) és 35. § (3.) pontja rendelkezik a rehabilitációs célú foglalkozásnak az iskolai nevelés és oktatás keretében való megvalósításáról. Az eredménycél, hogy az iskolai teljes környezetben, a tanulói közösségekben csökken az előítéletes magatartási megnyilvánulás; ALAPELV A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek is találják meg helyüket a közösségben. kölcsönös bizalom kialakítása Szociális izoláció feloldása, szociális készségek fejlesztése

CÉL A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a viselkedésük okainak feltárása, azok kezelése személyre szabott feladatokkal. feltárása. Szociális kapcsolatok kiterjesztése a gyerekközösségben.

INTEGRÁCIÓT Alulszocializáltság SEGÍTŐ korrigálása PROGRAMOK/SNI

Kreatív, de harmónikus munkafeltételek; alkotó pedagógiai klímát teremtünk

Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben hatékonyan, fegyelmezetten, kiegyensúlyozottan tanulhatnak tanulóink.

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Szociometriai felmérés alapján a tanulók kiszűrése, peremhelyzetük okainak Beilleszkedés segítése: - pozitív tulajdonságai alapján feladatok adása - tekintélyes tanulók segítségével - képességeik fejlesztése tanórán kívüli feladatokkal kirekesztett tanuló jó javaslatainak elfogadása  ezúton megnyerése szociális izoláció feloldása, szociális készségek fejlesztése - alulszocializáltság korrigálása - részképesség zavarok csökkentése a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motiváció erősítő és fenntartó tevékenységek mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok ( IPR)

ELJÁRÁSOK, Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.

Az iskolai rend, fegyelem jelentőségének megértetése, olyan házirend készítése, amelyet a tanulók többsége elfogad és a szülők egyetértésével találkozik. Osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tisztázzák a tanulókkal, miért fontosak a házirendben megfogalmazottak. Megbeszélik a vállalásuk ellenőrzésének, önellenőrzésének, értékelésének módját. Következetes, egységes pedagógusi munka (osztályfőnökök folyamatos tájékoztatása)

Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése.

ESZKÖZÖK Hatékony tanulómegismerés alkalmazása;

egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia

114

Kulturált együttélés

Önnevelés. Hatékony diákügyelet megszervezése. az udvariasság megtanítása -koncentrációs képességek fejlesztése, önuralom fokozása, túl sok mozgás visszafogása, szabályok betartatása, kihívó ellenkezés megszüntetése

Szerepjátékok osztályfőnöki órákon (iskolai és iskolán kívüli helyszíneken jó és rossz példák) Mintaadás (felnőttek).

Dokumentáció: Szociometriai felmérések értékelése, egyéni fejlesztési tervek, portfoliók, osztályfőnök dokumentumai, IPR 3 havonkénti értékelések. Elvárt eredmények: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha  Folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökök, szaktanárok és az iskolavezetés között. Folyamatos kapcsolattartás révén a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő tanulók 90 %-os kiszűrése és szakértőhöz utalása. Az igény szerint kialakított kiscsoportos foglalkozásokon résztvevő tanulók 80 %-ban teljesítsék a követelményeket. Az egyéni fejlesztési terv szerint haladó diákok 80 %-a teljesítse az előírt követelményeket

115

II.5.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A tehetségek közül kiemelten a pszichomotoros képességek (sport), valamint az informatikában és a képzőművészetben felismertek fejlesztését kezeljük. A vezetés, szervezés területén a jól szervezett diákönkormányzat és osztályközösségi színtéren biztosítunk lehetőséget. A tanulónak joga, a pedagógusnak kötelessége a képességeknek megfelelő nevelés, oktatás biztosítása. A foglalkozások órakeretét a Kt. 52. § (7), (11) valamint a fenntartó határozatai biztosítják. Fontosnak ítéljük a tanórai, tanórán kívüli, egyéni, csoportos fejlesztéseket; Civil támogatások bevonását. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységrendszerünket a következő táblázat tartalmazza

o o

Alkalmazási terület: az iskola valamennyi tanulója (tehetségek felismerése) a kiválasztott tanulók (tehetségek fejlesztése) FELADAT/ TEVÉKENYSÉG házi versenyek (mesemondó, versmondó, népdalverseny

ALAPELVEK a képességekne k megfelelő nevelés, oktatás biztosítása. alkotó pedagógiai klímát teremtünk

CÉLOK Tehetségek felismerése

Tehetségek fejlesztése iskolán belül

egyes tantárgy(ak)ból évfolyamlépés iskolán belüli művészeti iskolai fejlesztés

Partneri kapcsolatok erősítése

Tehetségek fejlesztése iskolán kívül

közös fejlesztés egyes területeken más iskolákkal kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel, a tehetséges tanulók irányítása „központi” szakkörökbe versenyeredmények összegzése, értékelése

A fejlesztés A fejlesztés eredményeinek hatékonyságának elismerése értékelés

ELJÁRÁSOK , MÓDSZER Megfigyelés

a tehetségek felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata egyéni fejlesztés differenciált tanóravezetés

Együttműködési megállapodások, B tip. modulok alkalmazásával átfogó tudás kialakítása, tanórán kívüli foglalkozások

Összehasonlító elemzés/trendvizsgálat

ESZKÖZÖK speciális képességeket mérő tesztek

képzőművészet sportkör

művészeti iskola- ének, szakkör

a felhasznált összegek és a megtérülés aránya

A kötelező tanítási időn túl igénybe vehető szolgáltatások: A tehetséggondozásra fordítható egyéni, ill. nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét meghatározó elvek ismeretében. Dokumentáció o Tehetségregiszter vezetése (amely tartalmazza az egyes versenyeken elért eredményeket), o A tehetséges tanulók területenkénti foglalkoztatásának tervét (egy tanuló hány területen fejleszthető) tanév elején készítjük el, o Tehetségtabló o Szakköri naplók 116

-

Elvárt eredmények: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglakozásokon tanulóink legalább 30 %-a vegyen részt. A nevelőtestület folyamatos tájékoztatása a versenykiírásokról. Tanulmányi versenyeken tanulóink legalább 3-30 %-a vegyen részt (a verseny típusától függően). A versenyeredmények négy évenkénti felmérésben legalább 15 %-os növekedést mutatnak. Tanórai, tanórán kívüli, egyéni, csoportos fejlesztések: Civil támogatások tervezése, bevonása 10%

117

II. 6. A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÁDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOKTörvényi háttér: Kt.4.§ (7), 19.§(7) a-f, 41.§ (6), 54.§ (1) A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a (megelőzés)., fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgató-helyettes, igazgató és az önkormányzat gyámügyi előadónak). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az megváltoztatására kell irányulnia. ALAPELV Prevenció

Problémák mérséklése

CÉL A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket fel kell tárni Szociális hátrányok enyhítése

Egységes szemlélet a nevelőtestületbe n

Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, hátrányos és veszélyeztetett helyezet kezelése Tehetségek Hátrányos helyzetű felismerése gyerekek iskolai sikerekhez juttatása. Egyéni és társas Veszélyeztetett viselkedési helyzetben élő kultúrák gyerekek személyiségének harmonikus fejlesztése. Felismerés Rászoruló gyerekek szociális támogatása

Diagnózison

Egészségnevelés Alacsony

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Előidéző okok feltárása

ELJÁRÁSOK, Konzultáció, szülővel, osztályfőnökkel

ESZKÖZÖK GYIV nyilvántartás

HH és HHH-s tanulók nyilvántartása Segélyezési lehetőségek ismertetése a szülővel

Esetmegbeszélés Problémamegoldó fórumok Esetmegbeszélés Problémamegoldó fórumok

Egyéni fejlesztési terv/mentor

Minőségi kör szervezése, működtetése

Negyedéves értékelés

Az érintett gyerekek adottságainak, felmérése, célirányos fejlesztése.

képességeinek, Egyéni fejlesztés

Egyéni fejlesztési terv/napló

Életvezetési modellek bemutatásával beilleszkedésének segítése.

a

Egyéni támogatás Javaslat : Gyermekjóléti szolgált csoportterápiás foglalkozására

társadalmi Közösségi rendezvényeken való részvétel

A gyermekvédelmi támogatás felhasználásáról szóló 21/2003. előterjesztés (VII.31.) Ktr. számú képviselőtestületi rendelet felülbírálása, szükség esetén a kifizetés módjának módosítása Külön program szerint Szociális képességek fejlesztése Kooperatív

Egyéni fejlesztési 118

alapuló egyéni megsegítés

szociokulturális hátterű gyerekek felzárkóztatása, képességeinek fejlesztése Egészségfejlesztés Képesség-kibontakoztató program és drogmegelőzés módosítása PDCA ciklus alkalmazásával

technikák, tanulópárok

megvalósulása,

terv

Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Központtal

Roma nemzetiségű gyerekek hátrányának csökkentése külön program szerint Partneri együttműködés

Külső segítő Roma szociális munkás bevonásával a gyerekek szervezetek tanulmányainak, iskolai életének állandó figyelemmel kísérése bevonásával a gyerekek körülményeinek megismerése, javítása

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: együttműködés az osztályfőnökökkel, iskolavezetéssel, szülőkkel. Szükség esetén intézkedés kezdeményezése.

Tájékoztatás, kapcsolattartás, közös együttműködés

Kisebbségi Önkormányzattal Alapítvánnyal, Szülői Munkaközösséggel

az osztályfőnök feladata, a pedagógusok alapvető Az iskola vezetője gondoskodik a vezetője szükséges együttműködés az feladata: együttműködés gyerekek osztályában tanító osztályfőnökkel feltételekről (irodahelyiség, írógép, pedagógusokkal, szülőkkel papír, irodaszer) hkikll ,GYIV felelőssel

Elvárt eredmények: A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha: - GYIV munkájának megismertetése a szülőkkel, tanulókkal. - Az osztályfőnökökkel, GYIV- felelőssel együttműködve a gyermek és ifjúságvédelmi ellátást igénylők 90 %-os kiszűrése. - Az esetek legalább 80 %-ában lehetőség szerinti segítségadás.

119

II.7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Törvényi háttér: 10.§ (3) a,19.§(7) b, 52.§ (7), (11) c, 70.§ (7)-(10), 71.§(4), 129.§ (10) Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ELJÁRÁSOK, nevelési tanácsadó megkeresése/ szakértői és rehabilitációs Diagnózis alapján bizottság döntése történő fejlesztés Kompetencia figyelemkoncentráció fejlesztése tanulmányi hiányok feltárása esztétikai igényesség alakítása versenyek után egyéni nyughatatlanság, agresszivitás elkerülése szervezése fejlesztés , szorongó, visszahúzódó gyerekek aktivitásának fejlesztése differenciált gyenge muzikalitásuk korrigálása feladatok adása Tehetségek beszédértés, beszédészlelés vizsgálata konkrét feladatadás gondozása verbális képességek fejlesztése a közösségben, nonverbális képességek fejlesztése (mozgásfejlesztés, bábozás könyvtári finommozgások fejl., logika, társas készség) tevékenység koncentrációs képesség fejlesztése élő előadás egyéni képességeknek megfelelő munkáltatás GMP-teszt A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását kooperatív szókincsgyarapítás tanulásszervezéssel és differenciált rétegmunka sport, játék, alkalmazásával segítjük. Tanulási Önálló tanulási szokásrend kialakítása Tanulásmódszertan képességek képességek tanulás tanítása alkalmazása fejlesztése elsajátíttatása tanulási technikák megismertetése speciális kompetenciák fejlesztése differenciált óravezetés korrepetálás, SNI, BTM foglalkozások, iskolai műsorokban való részvétel Dokumentumok: egyéni fejlesztési tervek és portfoliók, szakköri napló, napközis tervek, könyvtári kölcsönzések, tanmenetek Elvárt eredmények: évfolyamismétlések számának csökkenése Középiskolai felvételik esetében az első helyen megjelölt iskolákba történő felvételek arányának növekedése ALAPELV tanulási kudarc megelőzése a tehetségek felismerésének és fejlesztésének gyakorlata

CÉL Korai felismerés

ESZKÖZÖK Egyéni fejlesztési terv Drámapedagógia rajz szakkör állandó tevékenykedtetés önálló kiselőadások társasjátékok, CD-ROM használata, lexikon-szótár használata

Internethasználat kutatómunkához,

120

II. 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Tevékenységi formák rendszere, valamint az eljárás a hátránnyal küzdők feltérképezésére és a helyzet kezelésére: a 6. pontban, az ifjúságvédelmi feladatok leírásában részletesen szabályozott. A pedagógus feladata (Kt. 19. § (7) d) ez az osztályfőnök munkaköri leírásában szerepel. Eljárás indítási kötelezettségünk van rendkívüli s ügyében (11/1994 MKM. r. 6. § (5) e). Ez nálunk az ifjúságvédelmi felelős feladata. A szociális helyzet alapján adható az igazgató hozza a Kt. 117. § (4), 124. § (21) a), 114. § (1)-(4) és 121. § (1) 14. alpontja alapján. ALAPELV A szociális problémák felismerése

FELADAT –PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

CÉL veszélyeztető körülmények megelőzése és feltárása Szociális hátrányok enyhítése

tanuló anyagi veszélyeztetettsége

A pedagógusok tevékenységei

   

Családok megismerése

Iskolaotthonos és napközis fogalakozás biztosítása a rászorulók részére Útravaló programba történő bekapcsolódás

Feladatok, felelősségek a következőkben: IPR program megvalósítása

Napközi szervezése: A tanulók Iskolaotthon, Menza-lehetőség egészségügyi biztosítása, Tanulószoba felügyelete szervezése

ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK Családlátogatás Konzultáció a szülővel táborozások és kirándulások költsége, taneszközök beszerzése IPR normatívából hátránycsökkentés, Étkezési díjak kedvezmények, ingyenes ellátások köréről történő döntést gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése Pályázatok figyelése rendszeres Diák szociális ellátása és biztosítása:

szolgáltatások

Dokumentumok: Elvárt eredmények: A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységeket sikeresnek tekintjük, ha A szociális hátrányok 100%-os felismerése, legalább 60%-ban lehetőség szerint segítségadás A diák szociális igények 100 %-s kielégítése. Napközi és iskolaotthonos igény szerinti biztosítása. Folyamatos kapcsolattartás biztosítása a szociális ellátást biztosító felek között

121

II.9. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUSOK ( és a partnerek) EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Partnerekkel való együttműködés Törvényi háttér: Kt. 2.§ (4) a-b, 14.§ (2) a,d,e Fontosnak tartjuk: a szülőkkel való kapcsolat erősítését, közös rendezvényeken magas szülői részvételi arányt Iskolánk a szülők közösségével együttműködve nevel (Kt. 2. § (4) a), b). A szülő köteles együttműködni (Kt. 14. § (2) a), d), e) szerint. A szülők és az iskola kapcsolatában aktív módszereket alkalmazunk a korszerű tanulásszervezési eljárások során. Projektek, témahetek alkalmával a tanulók iskolán kívüli feladatait úgy határozzuk meg, hogy abban a szülők és egyéb külső partnerek segítségére is építsenek. Az együttműködés formái: Szülő-iskola

Fogadóórák rendje a mindenkori éves munkatervben

A HHH-s tanulók részére 3 havi értékelés Szülők-nevelők bálja Szülői Szervezet és nevelőtestület összekötők Arany-napok, Farsang és karácsony közös szervezése, igény- és elégedettség mérések

Tanuló – pedagógus

Pedagógus- pedagógus

Tanuló –szaktanár mindennapos kapcsolat vagy szükség szerint konzultáció (segítségadás a tanulásban, felzárkóztatás, tehetséggondozás) Fejlődési eredményei

Egy osztályban tanítók: esetmegbeszélések, probléma megoldó fórumok heti megbeszélések- aktuális teendők egyeztetése

Diákönkormányzat Kirándulások Táborok ünnepségek

Értekezletek a munkaterv szerint Öszi és tavaszi nevelési, negyedévi- félévi- háromnegyed évi- tanév nyitó és záró (őszi: a kompetencia mérés tapasztalatai alapján értékelés, intézkedési terv; nyitó: minőségügyi munkaterv is, intézkedési tervvel) Műhelyfoglalkozások- innovációk és továbbképzésen tanultak, valamint átvett jó gyakorlatok továbbadására

Kiemelt döntési jogkör: 

Osztály kirándulás: önkéntes, az osztály az osztályfőnöki óráján és a szeptemberi szülői értekezletén dönt a témáról, a kompetencia-területi kapcsolódásról, helyszínről, vállalt költségekről. Megjelenik az osztályfőnöki tervben.

A tantervi követelményekhez igazodóan, a nevelő munka eredményesebbé tétele érdekében minden évben minden osztály kiránduláson vehet részt. 1-8. évfolyamon 1 tanítási nap az engedélyezett időtartam. A kiránduláson való részvétel önkéntes, és a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hitoktatás Minden tanulónak lelkiismereti szabadsága és joga, hogy felekezetének megfelelő hitoktatásban részesüljön. Az iskola helyet biztosít a hitoktató órák megtartásához. 122





A szülők egyetértésével az iskola egyéb tevékenységeket is szervez; színházlátogatás, úszásoktatás, túra, táborok, ünnepségek stb. A felmerülő költségeket a résztvevőknek kell fizetniük, hiszen a részvétel önkéntes. A szülők, partnerek szerepe az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása során (projekt, témahét): Törekszünk egyre több külső partner bevonására. Felelős: a program szervezője. Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei: Az együttműködés továbbfejlesztési lehetőségei:

Városi Könyvtár

osztályfőnöki ,.alsós tanmenetek

Tájház

környezetismeret, honismeret

56-os múzeum

történelem, alsós magyar

színház

2-8 osztályosoknak

kiállítások

IPR mentorok, SNI fejlesztő

színház és múzeumlátogatások

napközis tervek

Múzeumok, közművelődés i intézmények

Múzeumpedagógiai foglalkozások tartalma, író-olvasó találkozók témái, könyvtári órák célkitűzései, látogatások tapasztalatai

Minden tanmenetben legalább félévenként egy alkalom szerepeljen, s valósuljon meg iskolán kívüli színtéren

Rajzot tanítók, Osztályfőnökök, Történelmet tanítók, Napközis nevelők, IPR mentorok,

Rendszeres múzeumés könyvtárlátogatóvá nevelés sikeres lesz, Kulturális értékek iránti fogékonyság kialakul, esztétikai érzék fejlődik, helytörténeti ismeretek bővülnek, szociális kompetencia fejlődik.

SNI fejlesztő tanárok Elvárt eredmények: A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködését sikeresnek tekintjük, ha: A tanulók 95 %-a, a szülők 60 %-a részt vesz a rendezvényeken, 10 %-uk a szervezésben, lebonyolításban. - A szülői igények legalább 80 %-át teljesítjük. - SZSZ hatékonyabban működik: évente legalább két alkalommal találkozik az iskolavezetéssel. - Osztályfőnök váltásakor a pedagógus családlátogatáson vesz részt a tanulók családjának legalább 80 %-ánál. - Az iskola működésének szülői megítélése legalább 75 %-ban pozitív irányú legyen, és ez a megítélési érték ne romoljon. Egyéb kapcsolatok: -

Partnerek

Együttműködés tartalma/téma

Gyakorisága

Felelős

Elvárt eredmény

Középfokú iskolákkal

Pályaválasztási szülői értekezletek

Évente egyszer november

Pályaválasztási felelős

Kölcsönös meghívások- nyílt

Iskolánként 1-1 alkalom,

Tanulóink kapjanak korrekt tájékoztatást a következő tanulási szint lehetőségeiről, 123

nap Támop 3.1.4 együttműködés fenntartása

november december

elvárásiról. A tanulók sikeresen válasszák meg a képességeiknek leginkább megfelelő középiskolát, csökkenteni a lemorzsolódást. Segítse az általános iskola és középiskola közötti átmenetet.

Óvodával

Óvoda iskola átmenet könnyebbé tétele: nagycsoportosok látogatása. Bevonása a tanórákba, karácsonyi készülődésbe.

havonta

Igazgatóhelyettes, első osztályban tanító

elegendő beiratkozó, zökkenőmentes iskolakezdés

Tavaszváró, ovistorna programok Szakmai szolgáltatókkal

Gyógytestnevelés;

Szakszolgálatokkal Kistérségi társintézményekkel Civil szervezetekkel Múzeumok, közművelődési intézmények Cigány Kisebbségi Önkormányzat A partnerkapcsolatot sikeresnek tartjuk, ha a megállapodások 90%-ban teljesülnek.

124

II. 10.1. Egészségnevelési, környezetvédelmi, szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló és testedzési program Egészségnevelés, környezeti nevelés, testnevelés a Kt. 48. § (3) , 41. § (5), 54. § (1), az 1997. évi CLIV. (egészségügyről szóló) tv., valamint a szenvedélybetegségek megelőzése a 11/1994. MKM. R. 6. § (6) és a 96/2000. országgyűlési határozat alapján. Helyzetelemzés Egészségnevelés modul a biológia keretén belül Az osztályfőnöki programokban emberismereti témák Sok, színes szabadidős tevékenység (színjátszás, sport, informatika, szakkörök) Szociális, életviteli és környezeti modulok Ellenőrzött büfé-kínálat Az egészségnevelés egy tudatosan megtervezett tanulási lehetőséget jelent, mely a cél érdekében történő viselkedésváltozást segít elő. Cél -

Felismertetni, milyen összefüggés van az életmód és az egészségi állapot között, valamint felelősségérzetet kialakítani. Segíteni a gyerekeket olyan stratégiák alkalmazásában, melyekkel megőrizhetik, vagy újrateremthetik életük egyensúlyát.

Egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok Az 1991. évi LXIV. tv. a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989-ben elfogadott egyezmény kihirdetéséről 24. cikkében a részes államok elismerik a gyermeknek a legjobb egészségi állapothoz való jogát, valamint hogy orvosi ellátásban és gyógyító nevelésben részesüljön. Az iskola elkötelezett az egészségnevelés mellett. A gyerekek ismeretszintjéből indul ki, és pozitív életfelfogást közvetít.

125

Célok, feladatok

Felelős; dokumentáció

Korszerű tanterv (egészségnevelés modul a biológiában, és évente minimum

igazgató;

10 óra osztályfőnöki órákon). Egészségmegőrzéshez, megszilárdításához,

folyamatgazda-

helyreállításához kapcsolódó ismeretek megszerzése. Egészségkárosító

tanterv,

magatartásformákkal (drog, alkohol, dohányzás hatásaival) is meg kell

munkaközösségi

ismertetni a gyerekeket, miközben készségeket és jártasságokat fejlesztenek ki

munkaterv

ofi

tanterv,

magukban, hogy később egészséges életvitelt alakítsanak ki b) Egészséget támogató légkör. Képességek fejlesztése: az egészség érdekében az életvezetéshez szükséges készségek és képességek kialakítása szükséges. Az egészségfejlesztés az a folyamat, mely képessé teszi az embereket arra, hogy kontrollt szerezzenek egészségi állapotuk felett, és képessé váljanak annak javítására. Képessé kell tenni a gyerekeket

osztályfőnök,

biológia

egészségükkel kapcsolatos pozitív döntések meghozatalában, felelőssé válva

szakos

eközben saját életmódjuk, sorsuk alakításáért. Ehhez fejleszteni kell

tanmenetek

döntéshozatali, probléma megoldással, kommunikációval, önértékeléssel,

ifjúságvédelmi felelős

tanár;

konfliktus-, és stresszkezeléssel és érdekérvényesítéssel kapcsolatos kompetenciáikat. Az egészségi állapotban mutatkozó különbségek csökkentését, egyenlő lehetőségek és erőforrások biztosítását célozzák, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelnek. Felelős, örömteli párkapcsolatok alakításához szükséges ismeretek és attitűdök formálása, szexuális és mentálhigiénés felvilágosítás. Érzelmi kultúra pozitív alakítása. Egészséget támogató környezet teremtése. Az élet, a munka és a pihenés jellegének változása hatással van az egészségre. Egészségmegőrző környezetet teremtünk. A diákok maguk is szerepet kapnak az iskolai környezet kialakításában. Elő kell segítenünk, hogy harmóniában éljenek környezetükkel. Egyéni, családi, közösségi felelősséget fejlesztünk Vonzó alternatívát kínálva, bátorítjuk az egészséges életmód választását. A tanulókat alkalmassá tesszük fizikai, pszichés és szociális egészségükkel kapcsolatos tudásuk kiteljesítésére. Tudatosítjuk a pedagógusokban életvitelük példaértékű szerepét. Helyes táplálkozási szokások kialakításában segítünk osztályfőnöki órákon. Felkészítjük a gyerekeket a közlekedési szabályok betartására. Elősegítjük a jó tanár-diák és diák-diák kapcsolatrendszer kialakítását. A dohányzó felnőttek részére külön területet jelölünk ki ( 1999. évi XLII. tv és

Osztályfőnökök,

11/1994. MKM. r. 6.§ alapján)

biológia 126

Káros élvezeti cikkeket nem árusíthatnak büfénkben (11/1994. MKM. r.)

technika tanárok

A balesetvédelemmel kapcsolatos előírásokat betartjuk (11/1994. MKM. r. 2. melléklete, valamint házirend és SzMSz) A beteg gyermekkel kapcsolatban a 11/1994. MKM. r. 20. § szerint járunk el. Esetleges fejtetvesség esetén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tv.73.§,

igazgató

153.§ és a 18/1998. NM r. előírásait vesszük figyelembe. Figyelemmel kísérjük a 26/1997. NM r. megvalósulását az orvos illetve a védőnő által ellátandó szűrési feladatok ellátásáról, valamint a közoktatásról szóló

minden nevelő

törvény 41.§ /5/ szerinti fogászati szemészeti és belgyógyászati vizsgálatokat. Fogorvos: heti egy délelőttön fogadja tanulóinkat, saját ütemezése szerint. Az osztályfőnökök évente beszámolnak az igazgatónak, mindenki eljutott-e legalább egyszer. A szemészeti és belgyógyászati vizsgálatról szintén. Biztonságos feltételek megteremtéséért az igazgató felelős. Balesetvédelmi szemle megtartására minden tanév első hetében kiadja az utasítást, melyről

igazgató és helyettesei

jegyzőkönyv készül, majd a feltárt baleseti források megszüntetéséről , a hibák kijavításáról gondoskodik. Egyúttal tisztasági szemlét is végzünk. Balesetvédelmi oktatást minden tanév első napján végzünk a tanulók és az alkalmazottak részére is, ezen kívül a tanulók részére kirándulások előtt. A részvételt a tanuló (ha elsős, akkor a szülő) aláírásával igazolja, s az íveket az osztálynaplókban helyezzük el. A közlekedési, étkezési és öltözködési szokások, a háztartási és iskolai veszélyes anyagok kezelése, a fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó, segítő magatartás kialakítása elsősorban az osztályfőnöki órák feladata. c) Támogató kapcsolat a tágabb szociális környezettel. Az egészségügyi szolgáltatások széles skáláját felhasználjuk (szemészet, fogászat, belgyógyászat a rendelet szerint, gyógy- és könnyített testnevelésre szűrés, iskolaorvossal és asszisztenssel napi kapcsolat). A szülőket is bevonjuk a fejlesztéssel kapcsolatos megbeszélésekbe. A SULIHOST Kft. gondoskodik tanulóink, s a dolgozók egy részének élelmezéséről. Félévente, problémás esetben gyakrabban is egyeztetünk. Szükség esetén az iskolaorvost is bevonhatjuk (26/1997. NM. r. 3. § (c)). Tesszük a fentieket változatos módszerekkel (interjúk, felmérések, önismereti csoportfoglalkozások, szituációs játékok, egészségvédelmi és szabadidős programok). Programunkat a PDCA ciklus szerint aktualizáljuk, karbantartjuk.

127

Környezeti nevelési program

Célok, feladatok

Felelős; dokumentáció

Célunk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása,

Komplex

hogy képes legyen elősegíteni a társadalom fenntartható fejlődését. E

munkaközösség

feladatokat a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg.

vezetője;

Osztályfőnöki programunkban szerepelnek ezzel kapcsolatos témák (globális problémák, természetvédelem, fenntartható fejlődés, biológiai sokféleség,

osztályfőnöki tanmenetek

fogyasztási szokások, szelektív hulladékgyűjtés, egészséges táplálkozás és életmód, lelki egészség fejlesztése, káros szenvedélyek elleni küzdelem, saját település értékeinek megőrzése és gondjainak megismerése, anyag és eszköz takarékosság,

hulladék

csökkentése,

energia-hatékonyság,

munkaközösségi munkaterv

reklámok

minősítése). Helyi természeti és épített környezeti értékeinket osztályfőnöki, rajz, környezet és biológia órákon ismertetjük meg a gyerekekkel. Évi 1 alkalommal történő papírgyűjtés hagyományrendszerünk része. A környezet rendbe tételénél gondot fordítunk a parlagfű irtására. Könyvtárunkban komoly szakirodalom áll rendelkezésre a témában. Minőségirányítási programunk keretén belül vizsgáljuk a környezettudatos magatartás, a munkahelyi klíma, az osztályok légköre és a kapcsolatok alakulását. Az osztályfőnökök minden tanév elején szociometriai mérést végeznek, melyre közösségi és egyéni nevelési tervüket is alapozzák. Fentiek megvalósítására változatos módszereket alkalmazunk (információk gyűjtése, alkalmazása, interjúk, megfigyelések, ötletroham, vita, szituációs játék, érveléstechnikai gyakorlat.

támogató

csoport,

igazgató

Programunkat a PDCA ciklus alapján karbantartjuk, aktualizáljuk.

128

II.10.2 Szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló program

Felelős; 1. Célok, feladatok

dokument áció

A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv 6.§ /4/ szerint a gyereknek

igazgató,

joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások,

osztályfőnö

valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

kök,

A drogmegelőzés problematikáját az egészségfejlesztés tágabb gondolati

ifjúságvéde

rendszerében kell kezelnünk.

lmi felelős,

Vonzó legyen az egészséges életstílus.

DÖK

Ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat, elutasítás alakuljon ki a

vezető;

gyerekben a kísérletezés igénye helyett.

osztályfőnö

Alternatívák felkínálása (sport, tehetséggondozás, szabadidős tevékenységek). ki Célzottan azokhoz szólunk, akikre vonatkozhat közlendőnk – érdeklődést nem

tanmenete

keltünk fel.

k,

Pályázatokon veszünk részt tevékenységünk támogatására.

munkaterv

iskolai

és a DÖK programja

A program elkészítéséhez felhasználtuk, valamint megvalósítása során felhasználjuk a „Segédanyag az iskolai környezeti nevelési program kidolgozásához” című anyagot, melyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Környezeti Nevelők Egyesülete adott ki, valamint a 37. oldalon levő törvénytárban felsorolt törvényeket, az OM honlapján megjelent „Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtására” és „Ajánlás az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására” című útmutatókat. Iskola-egészségügyi szolgálat véleményezte:

129

II.10.3. Fogyasztóvédelmi program A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003.) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.

Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz

130

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Ki, mikor, hol Módszertani elemek Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, vízmérőórák) Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Matematika tanár Fizika tanár

Földrajz tanár Magyar és rajz tanár Biológia – egészségtan – génmódosított élelmiszerek (GMO), Biológia tanár és amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és osztályfőnök divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), Kémia tanár vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), Informatika tanár internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Ember- és társadalomismeret – EU fogyasztói jogok, Történelem tanár fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Osztályfőnöki óra – családok vásárlási szokásai osztályfőnök Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai rajz Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, DÖK rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Piac, üzlet, bank Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és Iskolák, cégek civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások: magyar Riportkészítés az eladókkal Osztályfőnöki, rajz

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Adatgyűjtés

információrögzítés Matematika tanár

adatfeldolgozás,

csoportmunkában

Matematika tanár osztályfőnök

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták,

szituációs

játékok

(előadói

és

vásárlói

érdekek osztályfőnök

összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és

131

elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

magyar

II.11. SNI Program II.11.1. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelési programja Az Arany János Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a Közoktatási Törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Szükségesnek tartjuk a tanköteles korú – biológiai-pszichológiai és környezeti okokra visszavezethető – az érvényben lévő jogszabályok alapján áthelyezett, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését biztosító integrált képzést. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz – nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NATban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Az integrált képzésben résztvevők az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodnak (első két évfolyamon az osztályfőnök tartja az órák jelentős részét, 3-4.-ben részben, 5-8. évfolyamon tantárgycsoportos oktatás folyik), egyéni gyógypedagógiai fejlesztésük órarendjükhöz és napirendjükhöz igazodik.

132

II.11.2. Alapelv

 A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi.  Az intézmény, mint befogadó intézmény vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók sérülés specifikus ellátásához nélkülözhetetlen többletszolgáltatások biztosítását -

a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatását,

- a kiegészítő pedagógiai szolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátást, -

a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését- oktatását a speciális tanterv alapján, speciális tankönyvekkel és segédletekkel, speciális technikai eszközökkel, speciális terápiák biztosításával.

 A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz

igazított

differenciált

tartalmak,

módszerek,

eszközök

alkalmazásával. II.11.3. Cél

 A fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. 

Összhang megteremtése, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló ugyanolyan ellátásban részesüljön, mint más gyermek problémája figyelembe vétele mellett.



Biztosítani szeretnénk számukra: -

a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést

-

rehabilitációs célú fejlesztő terápiák

-

a tanulót a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

II.11.4. Feladat

 Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás.  Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe.

133

 A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján.  A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében

–

egyéni

és

csoportos

fejlesztő

tevékenység

speciális

pedagógiai

segítségnyújtással – a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten.  A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával.  A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.  A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított

vélemény

szerint

–

a

szülő

bevonásával,

tanácsadás a

szülőnek,

segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve.  Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. II.11.5. SNI-s tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása:



Ezek a gyerekek különleges gondozást igényelnek és iskolánkban ezt meg is kell kapniuk.



Olyan tanítási-tanulási folyamatot kell számukra biztosítani, amivel problémájuk megoldásában nyújt segítséget, /pl.: eszközök, időkeret stb./ úgy, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.



A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban.



A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.



A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki

134

kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. II.11.6. Integrált nevelés, oktatás

Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra

jellemző

módosításokat,

együttműködnek

a

különböző

szakemberekkel,

javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. II.11.7. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók II.11.7. 1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az intézményes ellátásukban bekövetkezett pedagógiai szemléletváltás legfontosabb célkitűzése, hogy erősödjék az integrált nevelés és oktatás anélkül, hogy megszűnne az elkülönített gyógypedagógiai ellátás lehetősége. Ez nem a különleges gondozás megszervezésének folyamatában eredményez változtatást, hanem az érintett értelmi 135

fogyatékos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai szemléletváltást segíti. A nevelésükhöz szükséges feltételek – a közoktatásról szóló törvény szerint –: a) a

fogyatékosság

típusának

és

súlyosságának

megfelelő

gyógypedagógiai

tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. II.11.7. 2. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában – az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával – szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. II.11.7. 3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja



szocializációja, eredményes társadalmi integrációja,



a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók

korrigálására,

kompenzálására,

az

eszköztudás

fejlesztésére,

a

felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, 

a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás, 136

II.11.8. A beszédfogyatékos tanulók

II.11.8. 1. A beszédfogyatékos tanuló

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok

és a

környezeti hatások

következtében

jelentős mértékű

a

beszédbeli

akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció

éretlenségében,

valamint

az

általános

beszédgyengeséggel

együttjáró

részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, b) diszlália, c) disarthria, d) dadogás, e) hadarás, f) diszfázia, g) diszfónia, h) az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, i)

súlyos beszédmegértési zavar

vagy ezek halmozott előfordulása. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába.

137

II.11.8 2. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése



pszicológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése



önállóság fejlesztése



önbizalom fejlesztése



pozitív énkép kialakítása



bátran merjen beszélni társai előtt

II.11.8 3. Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja

dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: 

figyelem fejlesztés



helyes lépéstechnika



mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás

megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem 

speciális mozgások



aktív és passzív szókincsbővítés

Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: 

logopédiás terápia



kommunikációs tréning



bábterápia



drámaterápia



gyógyúszás



gyógytorna

II.11.9. Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók II.11.9 1. Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanuló

Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. a, Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. 138

b, Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. II.11.9. 2. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése



egészséges énkép, önbizalom kialakítása



kudarctűrő-képesség növelése



önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt célja. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciáltan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Fejlesztési feladat: 

látás, hallás, mozgás koordinálása



olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel



élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: 

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése



testséma kialakítása



a matematikai nyelv tudatosítása



segítő, kompenzáló eszközök használata 139



szám-és műveletfogalom kialakítása



egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: 

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban



egyénhez igazodó követelmény kialakítása



az alkalmazkodó készség fejlesztése



együttműködés családokkal, szakemberrel



sikerélmény biztosítás.

II.11.9. 3. Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció



Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele



a tanultak elmélyítése



funkcionális képességfejlesztő programot.

Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási

órákon

a

szakembertől

kapott

utasításokat

betartják

és

betartatják.

Az

osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás.

Szülőkkel,

családdal

rendszeres

kapcsolattartás,

problémák

közös

megbeszélése, gondok megoldása. Az iskolában egyre több a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló. A probléma nem megkerülhető és nem intézhető el méltatlankodással, a magatartás és tanulás puszta szankcionálásával. A pedagógia és az orvostudomány, a szülészet, a gyermekpszichiátria sok olyan tényezőt tárt fel, amelyek a "problémás gyerekek" helyzetét magyarázzák (pl. a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, oxigénhiányos állapot, agykárosodás, az anya depressziós magatartása, elhanyagoltság, kevés idő eltöltése a családi környezetben, stb.).

140

II.11.10. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek

A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi. II.11.11. A probléma kezelésének folyamata II.11.11. 1. A beiratkozásnál az iskola gondosan tanulmányozza át az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. Az óvodapedagógus, az iskolaorvos segítő véleményének, tanácsának kikérése kötelező. II.11.11. 2. A gyermekkel foglalkozó nevelő a tanév megkezdésekor ismerkedjen meg a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Segítőkész magatartása, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos. II.12.11. 3. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kérje ki véleményüket. II.12.11. 4. Az iskolai beiratkozásnál - ha előre tudjuk a problémát, ajánlhatjuk kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresését a szülőnek, a gyermek érdekében. II.11.11. 5. Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. II.11.11. 6. Iskolánkban a törvény által előírt módon megoldott az SNI-s tanulók ellátása. II.11.11. 7. A pedagógussal szembeni elvárások: 

ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét;



tudjon differenciáltan oktatni;



semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részérő a tanulót 141



értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt



erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány;



a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést;



nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására.

II.11.11. 8. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: 

a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon;



a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal;



szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében;



kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét;



gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról;



szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt;

II.11.11. 9. Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. (Közoktatási törvény 30. § (9. bek.)) E törvényparagrafus részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe eső tanulókkal. II.11.11. 10. Amennyiben SNI – s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: 

konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn;



beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel;



kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes;



kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában;



tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges;



munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze.

142

II.11.11.11. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése

Iskolánk a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő intézmények körébe tartozik. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az SNI tanulók oktatásának irányelve: 

sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.



Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk.



A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait.



Egyéni fejlesztési tervet készítünk.



Egyéni haladási ütemet biztosítunk.



Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel.



Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit.



Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben.



A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

II.11.13 Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei. Az autisztikus tanuló Általános jellemzők Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az iskoláskor eléréséig - vagy tovább - kezeletlenül maradt fejlődési zavar és szélsőséges viselkedésformák gyógyító és fejlesztő célú ellátása a gyermek növekedésével egyre nehezebbé válhat, bár a nevelhetőség, taníthatóság időszaka belenyúlik a felnőttkorba, így sosem túl késő a fejlesztést elkezdeni. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a 143

beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A hiányzó képességek (deficitek) okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól ellensúlyozott állapotokban csaknem tünetmentessé fejlődhetnek, változhatnak, és az élet különböző szakaszaiban különböző formákban jelentkezhetnek. Új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. II..11.14. A halmozottan sérült autisztikus tanuló Az autizmus-spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják. Ezek lehetnek: - értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar), - beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság, - viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás). A fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjához kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmus-specifikus pedagógiai módszereket összehangolni. II.11.15. Az autisztikus tanulók pedagógiai szempontú jellemzése Gyakorlati célból a társas viselkedési készségek, szociális viselkedés szerint az autisztikus spektrumon elhelyezhető sokféle személyiségű és viselkedésű tanulók négy típusba sorolhatóak. - Izolált típus Társas kapcsolatokat nem kezdeményező, a kezdeményezést, társas helyzeteket kerüli, elutasítja, nem érti. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfeldolgozás zavarai is. A legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható alcsoport. - Passzív típus Szociálisan nem kezdeményező, a közeledést passzívan elfogadja, gyakran jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a későbbi beilleszkedés lehetősége szempontjából is. Passzivitása, együttműködési készsége miatt nehéz észrevenni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, illetve rugalmatlanul, formálisan „tanul”. - . Aktív, bizarr típus Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran a helyzethez nem illő, szokatlan módon, esetleg sokat kezdeményező. Kapcsolatteremtése egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem veszi tekintetbe, saját érdeklődési körbe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. - . Merev, formális típus Főként a serdülő- és felnőttkorban, a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki a jellegzetes viselkedés, amelynek hátterében erős kompenzációs igyekezet áll. A gyermekek fejlődésük során többször is típust válthatnak.

144

II.11.16. Az autisztikus tanulók - a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából - kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai a) A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse. b) A szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak - gyakran teljes - hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. c) A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. d) Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség. e) Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban. a) Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet - A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető. - Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. - Jó mechanikus memória. - Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás. - Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek. b) Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során - Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.). - Figyelemzavar gyakorisága. - Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai. - Ingerfeldolgozási, vizumotoros koordinációs problémák. - Tér-idő értelmezés interiozációjának gyengesége, esetleg hiánya. - Analízis (sorrendiség)-szintézis műveleteinek problémája. - A lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje. - Az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése. - Emlékezetfelidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél). - Ismert tananyagban váratlan nehézség felmerülése szociális elem bevezetésével vagy új körülmények közötti alkalmazás során. - A feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya. - A szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága. - A valóság téves értelmezése, felfogása. - Realitás és fantázia összetévesztése. - A szóbeli kérések, közlések félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többrészes utasítások esetén. - Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is). - Gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás a kortársakhoz. - Szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése. - Félelmek, fóbiák, szorongás. II.11.17. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei

145

II.11.17.1. Az autisztikus tanulók fejlesztésének általános céljai, feladatai - A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. - A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. - Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. - A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. - A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autisztikus gyermek számára nehéz tananyagot jelent. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: - az ön-(esetleg köz-)veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. II.11.17.2. Speciális módszerek az autisztikus tanulók fejlesztésében - A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. - Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). - Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. - Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. - A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). - A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

146

II.11.17.3. A speciális fejlesztés szervezési feltételei II.11.17.3.1 A fejlesztés formái - Speciális csoportban: egyéni és kiscsoportos formában. - Többségi iskolában integráltan. II.11.17.3.2. Speciális csoportsajátosságok - A szükséges pedagóguslétszám függ a csoportlétszámtól, a csoporttagok közti hasonló szükségletektől, az egyéni fejlesztési szükséglettől és a viselkedésproblémák súlyosságától, gyakoriságától. - Törekedni kell a csoport homogenitására. Az egyéni fejlődési eltérések az általános értelmi, önállósági, beszédképességi szint, illetve a viselkedésproblémák jellege szerint további csoportbontást tehetnek szükségessé. II.11.18. Az autisztikus tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai Az autisztikus tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az 1-4. évfolyam elvégzéséhez általában hosszabb időkeretre van szükség. A jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező tanulók esetében előfordulhat, hogy az egyes műveltségi területeken meghatározott tartalmak jelentős részét a NAT-ban meghatározott életkorban képesek elsajátítani. Ezekben az esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a szociális-kommunikációs és speciális kognitív készségek párhuzamosan fejlesztése szükséges. Az alábbi szakaszolás az autisztikus gyermekek speciális fejlesztésének általános vázlata. Tartalmazza azokat a többlettartalmakat, amelyeket az egyéni fejlesztési tervekbe szükséges beépíteni. A fejlesztését minden gyermek esetében az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg. A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a fejlődés mért eredményeitől, azaz: a gyermek képességeitől és a szakszerű képzés intenzitásától. Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és egyéb iskolán kívüli környezetben. Fejlesztési területek: Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal: - képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével, - szociális/kommunikatív, kognitív fejlesztés, - önellátás körének bővítése, - házimunka, - munkára nevelés megalapozása. II.11.19. Énkép, önismeret Az autisztikus tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Hon- és népismeret Kiemelkedően fontos a közvetlen társadalmi és természeti környezet ismerete, az azokkal való harmonikus kapcsolat. Az autisztikus tanulók elsősorban saját, közvetlen 147

élményeiken keresztül, esetleg speciális érdeklődési körüknek megfelelően ismerhetik meg nemzeti kultúránk értékeit. Ezen a területen rendkívül nagy egyéni különbségekre számíthatunk. A történelmi időszemléletet, képzelőerőt, valamint elvont, szociális jelentést hordozó fogalmak megértését kívánó tartalmak elsajátítása általában nehézséget jelent. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Az autisztikus tanulók számára közvetlen, látható, megtapasztalható élmények (pl. művészi alkotások, ismeretterjesztő filmek) segítségével nyújthatunk ismereteket e téren. A sajátos érdeklődési körök (pl. térképek, közlekedési eszközök, különféle adatok, tények gyűjtése) számos tanulót közelebb visznek a terület ismeretanyagához. Környezeti nevelés A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes biztonságra való törekvés kialakítása. Információs és kommunikációs kultúra Elsődleges cél a kölcsönös, hatékony, közérthető kommunikáció kialakítása. Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben nagy szerepet kapnak a vizuális eszközrendszerek. Az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. Testi és lelki egészség A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása elsődleges fontosságú. A helyes szokásrend kialakításakor alapozhatunk a tanulók merev, szabálytartó viselkedésére. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami fontos az egészség megőrzése szempontjából. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az egyén által elérhető legnagyobb fokú önállóság megteremtése minden esetben kiemelkedően fontos. Ennek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A pályaorientáció során a munkaképességek mellett a szociális-kommunikációs fejlettséget és a munkaviselkedés színvonalát is figyelembe kell venni. Fontos cél, hogy a tanuló lehetőség szerint a speciális érdeklődési köréhez kapcsolódó szakmát választhasson. II.11.20. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek, - viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), - figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., - érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, izomhypotonia korrigálása, 148

- elmaradt pszichoszomatikus elemi funkciók, - önkiszolgálás, önellátás, - saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, - lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, - szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, - iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása, - a halmozottan fogyatékos autisztikus tanulók speciális ellátása. II.11.21. Az autisztikus gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről a) a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, b) jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, c) speciális eszközök, módszerek és környezet, d) együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, e) a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, f) szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva).

149

II.12. Képesség-kibontakoztató és integrációs program

Nevelőink a pályázatoknak megfelelően módszertani, info-kommunikációs, szakmai továbbképzéseken vettek részt. Az itt tanultakat azóta már folyamatosan alkalmazzák a tanítás során. Az itt tanultakat azóta már folyamatosan alkalmazzák a tanítás során. A sajátos nevelési igényű tanulókat - amennyiben a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja - együtt oktatjuk társaikkal. Természetesen biztosítjuk a fejlődésükhöz szükséges fejlesztő órákat, melyeken megfelelő végzettségű szakember foglalkozik velük. Az önértékelésben feltárt, és az IMIP-ben megfogalmazott kritériumoknak megfelelően a fejlesztés, az új módszerek bevezetése eredményeként szeretnénk elérni, hogy  növekedjen az iskolánk, a kínált programjaink kedveltsége, elismertsége;  emelkedjen az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma;  érjük el, hogy az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt nem maradjon ki tanuló,  emelkedjen az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma; intézményünkben javuljon az országos kompetenciamérések eredménye. Tanulóink egy része ingerszegény környezetből kerül az iskolába. Az iskolának kell felvállalnia

a

felzárkóztatást,

a

tudás

igényének

felkeltését,

a

viselkedéskultúra

megalapozását és a tehetséges tanulók tehetséggondozását. Az iskolába kerülő gyerekek érdeklődése sokrétű. Lehetőségük van bekapcsolódni a tanítási órán kívüli tevékenységekbe, de néha hiányzik a választott dolog melletti kitartás. Az értékek az iskolai évek előre haladásával átrendeződnek. Iskolánkban egyre inkább szükségessé válik a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása. Minthogy a tanulók fejlődésének

üteme

képességfejlesztéssel,

egyenetlenné szakkörökkel,

válik,

differenciált

versenyekre

való

óravezetéssel,

felkészítéssel,

egyéni

valamint

a

felzárkóztató foglalkozások hatékonyságának növelésével adhatnánk nagyobb segítséget a továbbhaladásukhoz.

150

Fő feladatunk:   

azoknak a gyerekeknek a segítése, akiknek az otthoni mikrokörnyezet kevesebb lehetőséget nyújt képességeik kibontakoztatásához, az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas környezet (együttműködő, elfogadó) kiépítése, továbbtanulási esélyeik kiegyenlítése.

Az IPR alkalmazás feltételei:

kialakítjuk integrációs stratégiánkat, kiépítjük együttműködési kapcsolatainkat, előkészítjük az iskolába való bekerülést.

A családok közötti anyagi, szociális, kulturális különbségeket nem tudjuk megszüntetni, de felvállaltuk a különböző háttérrel és eltérő adottságokkal rendelkező gyerekek fejlesztését, együttnevelését. A pedagógiai gyakorlat olyan irányú fejlesztését tűztük ki célul, amely hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, különösen a roma és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak csökkentését, továbbtanulási esélyeik javítását szolgálja. Intézményünkben ismeretlen a szegregáció és a diszkrimináció. Iskolánkban részben állnak rendelkezésünkre olyan tárgyi feltételek, amelyek segítségével a gyerekekhez alkalmazkodó, hatékony oktatás megvalósítható lenne. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani a gyerekeknek – akiknek ez otthon nem adatik meg- amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás érdekessé, fontossá válik számára. A hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikertelensége különböző problémák egymással összefüggő és egymásból építkező csokrára vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a rossz szociális helyzet, a szülők aluliskolázottsága, az alkalmazott programok és pedagógiai módszerek alkalmatlansága. Ezen hátrányok leküzdésére, tompítására igyekszünk megoldást találni, programokat kidolgozni és végrehajtani. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírthoz. Célunk továbbá: 151

 

időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére.

 csökkenjen az évfolyamismétlésre utasított tanulók száma  ne legyen a tankötelezettségi korhatár előtt az iskolai rendszerből kikerülő gyerek 

növekedjen az érettségit adó középiskolában tovább tanuló hátrányos helyzetű tanulók száma

 feleljenek meg a tantervi követelményeknek a képességeiknek megfelelő szinten  a kulturális érzékenység növelése  személyes és szociális kompetenciáik olyan szintre fejlődjenek, hogy otthoni alacsonyabb szintű szocio-kulturális hátterük hatását ellensúlyozzák. Az

etnikai

kisebbséghez

tartozó

gyerekeknél

a

megismerési

folyamatok

vonatkozásában jellemző alacsony szint legfőbb oka a nyelvi hátrány, ezért számukra fontos feladatok: o -a magyar kultúra, a magyar értékek átadása, különös tekintettel a magyar nyelv használatának szorgalmazása o -a magyar nyelvhasználat fejlesztése terén alkalmassá kell tenni őket a tankönyvből való tanulásra o -a kommunikáció és a másokkal való együttműködés képességének fejlesztése o -jó zenei adottságaik és mozgáskultúrájuk kiaknázása, más népek kultúrájának tiszteletben tartása (folklór szakkör) Az intézmény integrációs

és képesség-kibontakoztató nevelő-oktató munkáját

meghatározó célok és feladatok Célok

Feladatok Életkori

sajátosságaiknak,

egyéni

adottságaiknak megfelelően fejleszteni kell a A magyar és alapvető

az

értékeit

elsajátítása sajátosságainak, megfelelően.

a

egyetemes hordozó

kultúra tanulók alapkészségeit, (írás, ismeretek matematikai és kommunikációs

olvasás,

készség) életkori személyiségjegyeit. képességeinek Sikeres tankötelezettség teljesítése. A sajátos

tanulók

nevelési

igényű

tanulók

esetében

a

minimumkövetelmények sikeres elsajátítása, szakértők

152

(gyógypedagógus,

fejlesztő

A természetes gyermeki nyitottságra alapozva Elemi műveltségbeli alapozás: biztonságos fejlesztjük kreativitásukat, beszédkészségüket, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat. mozgáskultúrájukat, manuális készségeiket, vizuális befogadóképességüket. Önálló tanulásra szoktatás, az önművelés iránti Segítséget nyújtunk számukra az önálló tanulási igény felébresztése. (felsős napközi) technikák megismerésében. Személyiségfejlesztő programok segítségével a Differenciált foglalkozások és a kooperatív tanulás szociokulturális

hátrányok

valamint

eltérő képességű

az

kompenzálása, módszerének megismerése után a hátrányos és

a helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek

tehetséges gyerekek gondozása.

Toleranciakészség

együtt, egy időben történő fejlesztése.

alakítása,

előítélet Helyes értékítélet alapján a másság elfogadása,

mentesség, multikulturális tartalmak.

A

gyerekek

szolidaritás, a kisebbség iránti tolerancia.

munkakultúrájának

megalapozása.

Tehetséggondozás

A kreatív, tevékenykedtető tanulás-tanítás révén az iskolai munka bővítésével játékosan feladattudatra neveljük gyermekeinket.

(körzeti,

megyei

és Alkotó,

értékteremtő,

a

személyiséget

országos versenyeken való részvétel) gazdagító tevékenységek elsajátítása. Egészséges életmód kialakítása, testi-lelki Egészségnapok keretében a gyerekekkel egészség

gondozása.

(egészségnapok elsajátíttatjuk

minden év novemberében) Pályaorientációs tevékenység.

az

egészséges

életmód

legfontosabb ismérveit. Minden tanulónkat képességeinek megfelelő intézménybe igyekszünk orientálni.

Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák:  Differenciált tanulásszervezés  Kooperatív technikák  Projekt-módszer  Tevékenységközpontú pedagógiák  Individuális tanulás

153

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységünk:

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

Indikátor

-szociális

- szociális kapcsolatok - osztályfőnök,

- tanmenet

készségek

kiterjesztése a

napközis.

fejlesztése

gyerekközösségben

nevelők,

korrigálása

- az udvariasság

- tantestület

- részképesség-

megtanítása

zavarok

-koncentrációs

csökkentése

képességek

tanmenetek,

fejlesztése, önuralom

fejlesztési

fokozása, túl sok

tervek

- alulszocializáltság - folyamatos

- munkatervek

- tantestület

- folyamatos

mozgás visszafogása, szabályok betartatása, kihívó ellenkezés megszüntetése

A tehetséggondozást segíti az iskolában működtetett IPR program. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:    

differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés formái:

 kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik frontális osztálymunkával ötvözve. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők.

154

 projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek különkülön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.



Differenciált tanulásszervezés

A differenciálás pedagógiai érzékenység a tanulók különbözősége iránt és gyakorlat ennek a különbözőségnek megfelelő optimális fejlesztésére. Cél, hogy minden tanuló lehetőségeinek megfelelően fejlődjön, a diák a tanulásban sikerélményt kapjon, s így a tanuláshoz való viszonya pozitívan alakuljon. Képes legyen az együttműködésre, és az önálló munkára egyaránt. Leghatékonyabb formája az egyénre szabott munka, amikor a tanulók sajátosságait figyelembe vevő feladatokat egyéni ütemben oldhatják meg. Az egyénre szabott munka indirekt segítségnyújtás, mellyel a következő személyiségfejlesztő hatást érjük el: - az elért teljesítmény, siker pozitív beállítódást alakít ki a tantárgyhoz és a tanuláshoz - önálló tanulásban való jártasság kialakítása -helyes önértékelés, önkorrekció - drámapedagógia - drámajáték szakkör, tánc-dráma órák Műhelymunka: Nevelési értékelő esetmegbeszélések nevelési értekezleteken, munkaértekezleteken ebben a témában. Multikulturális tartalmak

A multikulturalizmus az oktatásban annyit jelent, hogy a tanulók meghatározott alapértékeket elismerve kölcsönösen elviselik az egyének és a különböző csoportok – etnikai, szociális, kulturális- szemléletmód- és életstílusbeli különbözőségét, képessé válnak a másság elfogadására. A multikulturális oktatás a kultúrák demokratizmusán alapul, és kölcsönösen biztosítja egymás kulturális értékeinek megismerését (történelem, irodalom, képzőművészet, zene- és tánckultúra, hagyományok).

Tevékenység

Módszer

Felelős

-interkulturális

- együttműködés a - szaktanárok

kommunikáció

családokkal

Határidő

Indikátor

tanmenetek

155

(kognitív,

verbális,

-osztályfőnökök

nonverbális

- tanulóközösségek

készségek

kiépítése

fejlesztése) -

a

-folyamatos -szaktanárok,

kulturális -

különbözőségek

drámapedagógia munkaközösségek

és (drámajáték

hasonlóságok

vezetői

szakkör)

jellegzetességeinek tanítása

-

könyvtár

látogatása

-osztályfőnökök

-tolerancia

-kooperatív

képességének

technikák

fejlesztése

-kulturális részvétel

- kultúrán belüli és a kultúrák

másik

csoport

közötti életében

kapcsolatok

- szaktanárok

és

tapasztalatok átadása

-roma

kultúra

megismertetése: ének, történelem és magyar

órákon

különösen, továbbá a folklór szakkörön

Feltételek: Tárgyi feltételek: -

Iskolai könyvtár, Fénymásolási lehetőség, Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Gyermekbarát tantermek kialakítása -folyamatban Megfelelő tankönyvek és ismeretterjesztő könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

156

Személyi feltételek: o o o o

A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen) A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

Nevelési alapelvek a IPR működtetésében: szeretet, kommunikáció, bizalom, elfogadás, fegyelmezés Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során) A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen.    

A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében –munkaértekezleteken és esetmegbeszéléseken.

157

II.13. Iskolai könyvtárunk pedagógiai programja Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatba adását, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység.

„Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott

társadalmában

való

eligazodáshoz

szükséges

alapvető

információt

és

elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.” (Az IFLA és az UNESCO közös nyilatkozata) Célunk, hogy tanulóinkat nyolc év alatt képessé, felkészültté, alkalmassá és késszé (hajlandóvá) neveljük arra, hogy a könyvtárat, mint a szellemi munka műhelyét, a tanulásban és

a

szórakozásban,

az

dokumentumok valamint

önképzésben

felhasználható

más formátumú,

és

felhasználandó

írásos

információszerző eszközök gyűjteményét

célszerűen, természetesen és felkészülten használni akarják és tudják. Hosszú távú célunk a személyiség fejlesztése terén a könyv- és könyvtárhasználattal összefüggő

igények

és

szokások

kialakítása.

Ilyenek

az

önművelés,

önképzés,

tájékozottság, könyvtárhasználat és olvasás igénye. Bár nem kizárólagosan, de a könyvtár is hozzájárul

a

következő

személyiségjegyek

kifejlesztéséhez:

aktivitás,

kezdeményezőkészség, önállóság, kreatív gondolkodás, kritikus gondolkodás, érdeklődés az új iránt, koncentráció, a helyzetnek megfelelő magatartás, rendszeretet, önbizalom. Könyvtári

ismeretekre

és

készségekre

irányuló

célunk a

könyvtári

rendszer

és

szolgáltatásainak, tájékoztatási segédleteinek és könyvtári dokumentumok használatához szükséges

tudás

szelektálásának,

elsajátítása,

az

információ

megszerzésének,

adaptálásának

és

felhasználásának

készségét

értékelésének, kialakítva

a

problémamegoldás, melyek egyben a megfelelő tanulási technikák alkalmazásának összetevői is. 1-4.

évfolyamon

kiemelt

cél

az

olvasni

tudás

elmélyítése

és

megszerettetése

sikerélményeken és élvezetes olvasmányokon keresztül. Ennek alárendelt a rendszeres könyv- és könyvtárhasználat elérése. Meg kell alapozni az olvasási igényt, a szükségletek

158

közé kell beépíteni. Könyvtárhasználati ismeretek terén a tanuláshoz szükséges ismeretek eléréséhez fontos a legelterjedtebb, gyermekeknek készült dokumentumtípusok és kézikönyvek fajtáinak ismerete, minimális azonosító adatainak felismerése, a könyvek használata, a könyvtár funkcionális tereinek ismerete. 5-8. évfolyamon a diákok váljanak képessé a gyermek- és iskolai könyvtár kézikönyvtárának, direkt és indirekt tájékoztató eszközeinek tudatos és biztos használatára. Fontos az adott könyvtár

funkcionális

szolgáltatásainak

terveinek,

adekvát

állományrészeinek,

használata

és

segédleteinek

dokumentumtípusok

(katalógus)

közti

és

tájékozódás

továbbfejlesztése. Internetes adatkeresés esetében kellően kritikus szemlélettel fogadja a kapott adatokat. Ezen célok elérése érdekében a könyvtáros feladatai: -

Naprakész állomány kialakítása.

-

Az állomány optimális feltárása. Az intézményi pedagógiai és fejlesztési dokumentumok központi elhelyezése. Az értékes információk elérésének elsajátítása. Együttműködés a kollégákkal. Forrásközpontként részvétel a komplex tudássá szintetizálási munkában. Kívánatos az olvasói szokások fejlesztése. Segítség nyújtása a szakórákhoz, projektek hatékonyságának növelése. Felkészülés a más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások fogadására. Internetes információkeresés, kutatómunkák, innovációs tevékenységek segítése. Tartós tankönyvek és segédkönyvek nyilvántartása és kölcsönzése

Sikerkritériumok: Tanulók: -

Évfolyamonként 50 % rendszeresen használja a könyvtári információhordozókat. 8. évfolyam végére a könyvtári munkával történő ismeretszerzés alapjai ismeretében tudjon: kiválasztani, keresni, feldolgozni. Szerezzen jártasságot az eszközök használata terén.

Tantestület: -

Minden kolléga legyen könyvtárhasználó! Minden kolléga tudjon tanulást tanítani. Minden kolléga meglelje szakterülete irodalmát. Évente minden kolléga legalább egy szakórát tartson a könyvtárban.

Iskolavezetés: -

A könyvtárhasználatra nevelést kísérje figyelemmel. Ösztönözze a könyvhasználatot.

Számszaki értékelés a tanulók könyvtárismereti totóinak eredménye és az éves statisztika ide vonatkozó számai.

159

A K ISK UNMAJSAI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISK OLA, ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE HELYI TANTERVE

III. 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények Az óraszámok tervezésénél figyelemmel voltunk az iskola sajátosságaira, kialakításánál nagy hangsúlyt fektettünk a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra és az integrált nevelésre. Az iskola tantárgyrendszerében a tanulók képességfejlesztéséhez: - tanórai és tanórán kívüli tevékenységet biztosít az iskola - megjelenik a műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása -

tantárgyrendszerében a kötelező tanórai foglakozások mellett változatos választható tanórai foglakozásokat kérhetnek a szülők, tanulók.

Az óratervek kidolgozásánál jeleztük a TÁMOP 3.1.4. projekt fenntarthatóságát, a tantárgyak rendszerét.

III. 1. 1. Koncepció, modulok illeszkedése a tantárgyakhoz Helyi

tantervünk

megválasztásakor

elsősorban

a

NAT-ot,

valamint

az

általunk

megfogalmazott célkitűzéseket vettük figyelembe. A tanítandó tananyagot úgy tervezzük, hogy abban megnyilvánuljon a kompetencia alapú oktatás , a differenciálás, akár tehetséggondozásról, akár felzárkóztatásról legyen szó. Tantervünk alapja a miniszter által elfogadott programtanterv (11/1994) MKM r. 39/G), amely az órarendbe építve a fenntartási 5 éves időszakban minden tanulóra kiterjeszthető. A TÁMOP pályázat alapján a kötelező – szövegértés-szövegalkotás, matematika – logika kulcskompetenciák prioritást kapnak az oktatás folyamatában. A szövegértés-szövegalkotás kiemelt az oktatás egésze alatt, hiszen minden tantárgy alapját képezi. Kiemelt szerepe van a matematikának,

hiszen

a

matematikai

alapkészségekre

épülnek

az

egyes

természettudományos tantárgyak, a logikus gondolkodás elsajátítása pedig az oktatás minden területén alkalmazható. Az idegen nyelv és informatika, mint választott kulcskompetenciák, kiemelt fontosságúak intézményünkben. A nyelv intenzív és hatékony elsajátítása érdekében az EU irányultságú osztályokban 1. évfolyamon már kezdetét veszi a nyelvoktatás. A többi évfolyam számára 3.

160

osztálytól nyílik lehetőség a magas színvonalú nyelvoktatásra. A csoportbontás lehetősége a hatékony nyelvoktatás elősegítője.

Informatikaoktatás célja: a számítógép-használat

erősítése, tanulóink ECDL vizsgára bocsátása.

A csoportok kialakításánál tanulóink

képességei szerint differenciálunk. Az egészséges életmód egyik alapfeltétele a mindennapos mozgás. A testnevelés, és a délutáni elfoglaltságként jelentkező tömegsport programjai lehetőséget biztosítanak tanulóink számára a mozgás örömének megismerésére. A TÁMOP keretén belül az alsó tagozaton az úszás- vízhez szoktatás modul már az egészen kis gyermekek számára is élményt nyújt. A felső tagozaton folytatódik az úszásoktatás, melynek eredményeképpen minden tanulónk elsajátítja ezt az egészséges mozgásformát. Fontos szerepet tölt be a technika tantárgy, hiszen itt jelenik meg részben a szociális, életviteli, környezeti kompetencia is. Megnövekedett szerepet töltenek be az osztályfőnöki órák, hiszen itt jelenik meg részben az életpálya-építési modul és a szociális, életviteli és környezeti modul. Az alsó tagozaton a környezetvédelem modul és az egészséges életmód modul a tantárgyak jelentős részét áthatja, valamint a szabadidős tevékenységekben is megjelenik. Ezek a modulok nagy jelentőségűek iskolánk életében a szülőkkel és más intézményekkel történő partneri kapcsolatok kiépítésében. A tantárgyi rendszert és óraszámokat a közoktatási törvény és a kerettantervi rendelet (oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről) pontjai alapján állítottuk össze: Oktatási Törvény 52.§. (3)-(5)

III. 1. 2. Jog szerint felhasználható órakeret felosztása, kötelező és választható foglalkozások A közoktatásról szóló törvény, a költségvetésről szóló törvény, valamint a 60/2002. OM. R., a 24/2003. OM. R. és a 243/2003. Kormányrendelet szerint rendelkezésünkre álló időkeretek (tanuló heti terhei): 1.

20

+2

6.

22,5 + 3

2.

20

+2

7.

25

+4

3.

20

+2

8.

25

+4

4.

22,5 + 2

5.

22,5 + 3

161

Helyi tanterv óraterve ÖKO irányultságú osztály tantárgyi rendszere és heti óraszáma 1. osztály

Tantárgy/évfolyam

Sz. t. V

K Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német)

2. osztály

8

Sz. t. V

K 0,5

3. osztály

8

Sz. t. V

K 0,5

4

Környezetismeret

1

Ének-zene

1

7,5

1

1

0,5

0,5 1

1

1,5

2

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

19,5

19,5

20

22,5

20

22,5

0,5

0,5

1

3

Szabadon tervezhető óraszám összesen Kötelező óraszám + szabadon tervezhető óraszám

4

3

4

Kötelező óraszám összesen

0,5

1 0,5

Rajz

0,5

Sz. t. V

K

8

Informatika Matematika

4. osztály

0,5

0,5

20

20

Választható óraszám

2

2

2

2

Maximális óraszám

22

22

22

24,5

162

Matematika-informatika irányultságú osztály tantárgyi rendszere és heti óraszáma

1. osztály

Tantárgy/évfolyam

Sz. t. V

K Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német)

2. osztály Sz. t. V

K

8

3. osztály

1

0,5

1 1

1

0,5

1

4,5

3

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

19,5

19,5

20

22,5

20

22,5

0,5

0,5

3

Környezetismeret

Szabadon tervezhető óraszám összesen Kötelező óraszám + szabadon tervezhető óraszám

4

1 4

Kötelező óraszám összesen

1

7

Matematika

Rajz

0,5

Sz. t. V

K

7,5

1

Informatika

Sz. t. V

K

8

4. osztály

0,5

20

20

Választható óraszám

2

2

2

2

Maximális óraszám

22

22

22

24,5

163

Testnevelés-informatika irányultságú osztály tantárgyi rendszere és heti óraszáma

1. osztály

Tantárgy/évfolyam

Sz. t. V

K Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német)

2. osztály

8

Informatika

0,5

Matematika

4

Környezetismeret

1

Ének-zene

Sz. t. V

K 0.5

3. osztály

8

4

7 1

3

0,5

0,5

1 1

0,5

4

3

1

1

2

1

1

1

1

Rajz

1

1

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

Szabadon tervezhető óraszám összesen Kötelező óraszám + szabadon tervezhető óraszám

0,5

7,5 1

Kötelező óraszám összesen

0,5

Sz. t. V

K

0,5

0,5

0,5

Sz. t. V

K 0,5

4. osztály

0,5

19,5

0,5

3

0,5

19,5 0,5

3

0,5

3,5

20

22,5

20

22,5

0,5

20

20

Választható óraszám

2

2

2

2

Maximális óraszám

22

22

22

24,5

164

EU irányultságú osztály tantárgyi rendszere és heti óraszáma

1. osztály

Tantárgy/évfolyam

Sz. t. V

K Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német)

2. osztály

8

Sz. t. V

K 1

3. osztály

8

0,5

7

0,5

3

0,5

1

0,5

0,5

4

3

0,5

4

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

19,5

19,5

20

22,5

20

22,5

Kötelező óraszám összesen Szabadon tervezhető óraszám összesen Kötelező óraszám + szabadon tervezhető óraszám

4

0,5

0,5

0,5

2

Matematika

Rajz

0,5

Sz. t. V

K

7,5

1

Informatika 0,5

Sz. t. V

K 0,5

4. osztály

0,5

20

20

Választható óraszám

2

2

2

2

Maximális óraszám

22

22

22

24,5

165

Irányultság nélküli osztály tantárgyi rendszere és heti óraszáma

1. osztály

Tantárgy/évfolyam

Sz. t. V

K Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol, német)

2. osztály Sz. t. V

K

8

1

3. osztály

8

Sz. t. V

K 1

4

Környezetismeret

1

Ének-zene

1

Rajz

0,5

1,5

0,5

0,5

4

0,5

7 1

3

1

1

4

3

1

1,5

2

1

1

1

1,5

1,5

1,5

0,5

Sz. t. V

K

8

Informatika Matematika

4. osztály

0,5

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

19,5

19,5

20

22,5

20

22,5

Kötelező óraszám összesen Szabadon tervezhető óraszám összesen Kötelező óraszám + szabadon tervezhető óraszám

0,5

1

1

0,5

20

20

Választható óraszám

2

2

2

2

Maximális óraszám

22

22

22

24,5

166

Az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma 2008/2009. tanév Tantárgy / évfolyam Magyar irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv (angol, német) Matematika Informatika Természetismeret, egészségtan Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Önálló tantervi modulok Tánc és dráma Hon- és népismeret Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Kötelező óraszám a törvény alapján Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján + választható A tanulók terhelh. korlátja 24/2003.(VIII.19.)OM

K

5. osztály . M.

2 2 2 3 4 1 2

V.

0,5

1 1 0,5 3 1

0,5 0,5 0,5

K 2 2 2 3 3 0,5 2 0,5

6. osztály M.

V.

K

1 1

2 2 2 3,5 3 1

7. osztály M.

V.

8. osztály M. K .

V.

1 0,5

2 2 2 3,5 3 1

1 0,5

0,5 0,5

1 1,5 1 1,5 1 1 1 2,5 1

1 1,5 1 3 1

0,5

0,5

1 1,5 1 1,5 1 1 1 2,5 1

0,5 0,5 0,5

0,5

1 0,5 1 0,5 22,5

22,5 3

22,5

25 3

22,5

K+3

K+3

167

25 4

25 K+4

4

25 K+4

III.1. 3. Tanórán kívüli foglalkozás Tanórán kívüli foglalkozásainkra a következők szerint tervezzük a rendelkezésre álló keretet felosztani: Kt 52.§ (7) és fenntartónk határozata által biztosított órakeret felosztása:       

Választható órákra 6 % Csoportbontásokra 1,5 % Sportfoglalkozásokra 2% Tehetséggondozás, szakkörök 2% Differenciált képesség-fejlesztés, -kibontakoztatás 2% Napközi 12% Iskolaotthon 15%

Napközis foglalkozások: Fenntartónk határozata szerint 1.-4. évfolyamon 6 napközis csoport működik 23-23 óra/hét kerettel. Az 5-8. évfolyamon összesen 1 csoport van heti 15 órás órakerettel. SNI heti órakeret: Kt. 52. § (3) és (6) bekezdés alapján-meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni- 8 fős csoportokra kell meghatározni

Organikus ok: Sajátos nevelési igényű, a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 121.§ (1)bek. 29. a pontja alapján ill. a 2007.évi LXXXVII. Módosító törvény 20.§ (3) bek. alapján. E törvény alkalmazásában a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. A gyermek/tanuló sajátos nevelési igényű, különleges gondozásra jogosult. A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható. A Ktv. 52.§ (6) bekezdésének megfelelően az évfolyamra meghatározott heti 15%-ban egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitációs órán kell megkapnia a gyermeknek a sérülés specifikus ellátást. A Ktv. 66.§ (7) bekezdéséhez tartozó 3.sz.melléklet II/3. pontja alapján a gyermek az osztály/csoport kialakítása (átlaglétszám számítása) során kettő tanulóként/gyermekként vehető számításba. Nem organikus ok: A nevelési –oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozás szakvéleményben meghatározottak szerinti megszervezéséért .

168

2008. szeptember 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekre, tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint kell gondoskodni, s így kell őt nyilvántartani. A gyermeket, a tanulót az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

III. 1. 4. Tantárgyak és modulok

Magyar Matematika Környezetismeret 1-4. Természetismeret Idegen nyelv Történelem Biológia Fizika Kémia Ének Vizuális kultúra Földrajz Testnevelés Informatika Technika Osztályfőnöki

169

Modulok: Tánc és dráma ( önálló) Etika (önálló) Hon- és népismeret (önálló) Mozgókép és médiaismeret (önálló) Egészségtan (tantárgyba építve)

III. 1. 5. Modulok rendszere A NAT moduljai, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület, valamint az életpálya-építés kompetencia terület moduljai több tantárgyban jelennek meg. Mely tantárgyakban és évfolyamokon történik modulok beépítése?

Modul/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

NAT modulok

Egészségtan

Természetis

Biológia

meret

(tantárgyba

(tantárgyba

épülve)

épülve) Etika

Etika

(önálló tantervi modul) Tánc-

Tánc és dráma

és

dráma (önálló tantervi modul) Mozgókép- és

Mozgó-

médiaismeret

képmédiaismeret (önálló tantervi modul) Hon-

Hon- és népismeret

és

népismeret

170

és

(önálló tantervi modul)

Kompetencia modulok Szövegértés B

matemati

környezet

ka

ismeret

-

-

ének

1-4. évfolyamon Matematika B Szociális, életviteli,

-

-

-

6.

környezeti modul A

évfolyam:

technika,

osztályfőnöki,

természetismeret (egészségtan), testnevelés

Életpálya-építési

7. évfolyam: etika, osztályfőnöki

modul A

A kompetencia alapú oktatás céljainak megvalósulását segítő modulok

  

Környezetvédelem modul 1-4. o. /környezetismeret/ Egészséges életmód modul 1-4. o. /környezetismeret/ Úszás és vízhez szoktatás modul 1-4. /testnevelés/

III. 1. 6.Mindennapos testnevelés Az alsó tagozat minden évfolyamán biztosítjuk a mindennapos testmozgást. A helyi tantervünk óraterve minden osztály számára lehetőséget nyújt a heti 3 testnevelés órára. A testnevelés – informatika irányultságú osztályokban még heti ½ órával növeljük ezt. A testnevelés órák teljes órai lefedettségben az iskolánkhoz tartozó sportcsarnokban történnek. Azokon a tanítási napokon, amelyeken nincs testnevelés óra, a délelőtti tanítási időszakban - a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást szervezünk. Ennek időtartama legalább 30 perc, melyet több időintervallumra osztva is tarthatnak a nevelők a tanítási órák részeként vagy legfeljebb egy óraközi szünet 50%-ának felhasználásával. Dokumentálása az osztálynaplókban történik. A felső tagozat minden évfolyamán szintén heti 3 órában vehetnek részt a tanulók testnevelés órákon. Iskolánkban a mindennapos testedzésnek részei az iskolai sportköri foglalkozások is, amelynek megtartásához az iskola számára rendelkezésre álló időkeret biztosít lehetőséget. Mind az alsó tagozatos, mind a felső tagozatos magas számú sportköri foglalkozások biztosítják a tanulók számára a változatos sportolási lehetőséget megfelelő körülmények között. A testnevelés órák részeként a téli időszakban a mindenkori 5. osztályos tanulók úszásoktatásban részesülnek városunk strandján. A TÁMOP 3.1.4 moduljaként az alsó tagozatosok egy része is lehetőséget kap a vízhez szoktatáshoz, valamint úszáshoz. Szintén az előbb említett pályázat innovációjaként az 1-4. osztályosok számára bevezettük heti 1 órában a zenés tornaórát a tanulók ritmusérzékének és állóképességének fejlesztése érdekében. 171

III. 1. 7. AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEIK Tanterveink alapja a NAT és a kompetencia alapú kerettanterv minden tantárgy esetében, valamint a szociális, életviteli és környezeti, és az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésére szolgáló modulleírások. 

Az 1-4. évfolyamon az Apáczai Kiadó kerettantervét adaptáltuk kiegészítve a kompetencia alapú programcsomag kerettantervi ajánlásával.



Az 5-8. évfolyamon az Apáczai Kiadó kerettantervét adaptáltuk, mely kompetencia alapú tantervre épülő kiadói terv, kiegészítve a kompetencia alapú programcsomag kerettantervi ajánlásával.

172

III. 2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Módosult a pedagógus feladatköre a tankönyvek és más felszerelések kiválasztásában: tanítási év közben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg; az iskolaszék korlátozó rendelkezéseket állapíthat meg. (Kt. 19. § (2)-(4)]

III .2. 1. Tankönyvek kiválasztásának elvei

A mai „sokkönyvű világban” gondot okoz a pedagógusnak a megfelelő program kiválasztása. Információt szerzünk: o tankönyvismertető előadásokon o tankönyvbemutatókon, o az iskolába érkező bemutatkozó példányokból, o továbbképzéseken. Tankönyvek kiválasztásának elvei

o az Oktatási Kulturális Minisztérium hivatalosan jóváhagyott. (tankönyvek, munkafüzetek, térképek, albumok stb.) o Matematika és magyar 1.-8. évfolyamokon, idegen nyelv 4.-8. évfolyamokon 2008. május 16. utáni akkreditációjúak legyenek (megfelelnek a kompetencia alapú alapelveknek) o egyes tantárgyakhoz (pl. testnevelés, rajz) egyéb eszközök is szükségesek. o alkalmasak legyenek a kerettantervi követelmények és az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek megvalósítására o maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat o feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek A tankönyv: o szerkezete legyen világos, egyszerű o motiváljon o keltse fel a gyermek érdeklődését o szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen

173

o ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést o ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre o adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre o adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra o jelrendszere lehetőleg legyen azonos valamennyi évfolyamon o borítója érdeklődést keltő, színes és tartós o legyen több évig használható és ára elérhető.

III.2.2. Tartós tankönyvek kiválasztásának elvei

Tartós tankönyvekre a munkaközösségek tesznek javaslatot. Tartós tankönyv alatt elsősorban az olvasókönyv jellegű tankönyveket, szöveggyűjteményeket, atlaszokat, albumokat értjük, amelyekben a tanórai foglakozások során nem kerülnek írásos jelölések. A munkafüzeteket, munkatankönyveket nem tekintjük tartós tankönyvnek, vagyis ezeket mindig újonnan vásárolják meg tanulóink.

III. 2. 3. Tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának alapelvei

A taneszköz választásnál a következő szempontokat veszik figyelembe a munkaközösségek:

Tartalmában feleljen meg a helyi tanterv követelményrendszerének. Tartalmi egységet képezzen 1-8. osztályig. A taneszközök irányárát az iskola szülői munkaközössége az iskolavezetéssel egyeztetve alakítja ki. A pedagógus saját egyéniségéhez, felkészültségéhez, ill. adott osztály képességeihez, igényeihez leginkább megfelelő tankönyveket, taneszközöket rendeli meg. Döntésében az iskolaszék és az iskolavezetés véleményét is figyelembe veszi.

174

III. 3. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

8. § (3) A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 17. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki a törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik (8) Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéséhez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítóra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.

121. § (1) E törvény alkalmazásában 34. szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik; 128. § (19) A 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. (20) A 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az elsőnegyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.

175

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A nem szakrendszerű oktatás A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására (adott esetben még a tantárgyi szerkezet kialakítása is mellőzhető), így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában nagyobb lehetőségeket kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. A törvényi szabályozás alapján a helyi tanterv az évfolyamismétlésre vonatkozó korlátozást a nem szakrendszerű oktatás keretében a 6. évfolyam végéig érvényesítheti. Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán - a közoktatás törvény előírása szerint - a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat. A szakaszok feladata:

évfolyam

szakasz

1-2. osztály

bevezető

nevelő-oktató munka legfőbb feladata 

óvoda és iskola közötti sikeres átmenet megoldása



játékos tanulás, figyelembe véve a gyerekek

egyéni

fejlődési

ütemét,

érdeklődését 3-4. osztály

kezdő



tanítási és tanulási folyamatok erősítése a

tanulók

képességeihez

igazodó

terhelés megtartásával 

kulcskompetenciák

folyamatos

fejlesztése 5-6. osztály

alapozó



az

önálló

tanuláshoz

szükséges

kulcskompetenciák megerősítése

7-8. osztály

fejlesztő



a szakrendszerű oktatás előkészítése



szakrendszerű oktatás

176

Időkeret felhasználása:

Tanév

Óraszám (minimum)

Tantárgyi

eloszlás

tervezet 2008-2009

Heti 4,5 óra

2 óra matematika 1 óra magyar 1 óra informatika 2.

félévtől

magyar

irodalom (1 óra) 2009-2010 - től

Heti 4.5 óra

magyar irodalom 0,5 ó/hét magyar nyelvtan 0,5 ó/hét idegen nyelv 0,5 ó/hét matematika 1 ó/hét történelem 0,5 ó/hét informatika 0,5 ó/hét természetismeret 0,5 ó/hét 5-6.oszt.fői ó 0,5 ó/hét

összesen 4,5 ó Minden tanulóra kiterjesztve.

177

A fejlesztendő területek közül a következők fejlettségét vizsgáljuk év végén: 

kommunikációs készség



olvasási készség, szövegértési készség



íráskészség és tempó



elemi számolási készség



problémamegoldó készség



rendszerező készség



elemi kombinatív készség



szociális készség

Az ötödik osztályba lépés előkészítése: 

A 4. osztályos osztályfőnökök javaslatot tesznek azoknál a tanulóknál, akik valamely területen fejlesztésre szorulnak.

Határidő: 

május

A leendő 5.-es osztályfőnök órákat látogatnak a 4. osztályban, megfigyelve a fejlesztésre szoruló tanulókat.

Határidő: 

április-május

A 4. osztályos osztályfőnökök konzultálnak az 5.-es osztályfőnökkel.

Határidő: június 

Az 5. osztályban nem szakrendszerű oktatást végző kollégákkal az 5. osztályos osztályfőnök megbeszéli a fejlesztési területeket.

Kiemelt fejlesztés területek: (kulcskompetenciák) 

Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetenciák



Természettudományos kompetenciák



Digitális kompetencia



Hatékony és önálló tanulás kompetenciája



Szociális és állampolgári kompetenciák



Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák



Esztétikai és művészeti kompetenciák

178

Kiemelt fejlesztési feladatok:

       

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Környezettudatosságra nevelés Testi és leli egészség Aktív állampolgárságra nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a társadalmi életre

A kompetenciába beépülő fejlesztési területek:

     

Kritikus gondolkodás Kreativitás Kezdeményezőképesség Problémamegoldás Döntéshozatal Érzelmek kezelése

A tervezetekben hangsúlyosan jelennek meg az alábbi fejlesztések:

        

Önálló tanulás, jegyzetelés Olvasás, szövegértés, szövegalkotás Írás, helyesírás Információszerzés és –feldolgozás, rendszerezés Kommunikáció szociális kompetenciák Síkbeli, térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás Problémameglátás, problémamegoldás Kombinatorikus gondolkodás Elemi számolás

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése:

Iskolánkban, az 5-6. osztályban a nem szakrendszerű oktatást csoportközi differenciálással és osztálykeretben belső differenciálással, a megfelelő képességek fejlesztésére alakított csoportbontással, kooperatív tanulásszervezéssel tudjuk optimálisan megoldani.

179

Személyi feltételek biztosítása:



A nem szakrendszerű oktatásban való közreműködésre jogosító szakképzettségek, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 17. §.



Átmeneti szabályok közoktatási törvény 128.§ (20) bekezdés.

Iskolánkban a személyi feltételek biztosítottak.

Tantárgyak és műveltségi területek bevonása

Matematika (benne: problémamegoldás)   

elemi számolási készség (számírás, mértékegység-váltás, a négy alapművelet 100-as számkörben) elemi rendszerező képesség elemi kombinatív képesség

Magyar nyelv és irodalom (benne: kommunikációs képességek, szövegértés-olvasás)  

olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, elemi olvasástechnika) íráskészség javítása

További tantárgyak bevonása: -

természetismeret idegen nyelv történelem informatika osztályfőnöki

180

Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények:

-

a tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismertetése és begyakoroltatása a tanulás belső motivációjának lehetséges erősítési formái a tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe az előzetes ismeretek mozgósításának hatásai a korrigálás mozzanatának szükségszerűsége és előnyei a kooperatív tanulás módozatai a probléma-megoldási képességek fejleszthetősége komplex feladatokkal a differenciálás és az egyéni képességek fejlesztésének szükségszerűsége komprehenzív szervezeti formák információs és kommunikációs technika kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód

181

A nem szakrendszerű képzésben kiemelten fejlesztendő kulcskompetenciák

Anyanyelvi

Szókincs

kommunikáció

Nyelvtani ismeretek Nyelvi funkciók Szóbeli kapcsolattartás Irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése Nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása Kommunikációs helyzetek változatai

Szövegértési-

Beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása

szövegalkotási

Olvasás, írott szöveg megértése

kompetenciák

Írás, szövegalkotás A tantárgyakon átívelő tanulási képesség Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

Matematikai

számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása

kompetencia

alapműveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben

A hatékony, önálló írás, olvasás, számolás tanulás

saját tanulási stratégia összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérés

182

Gazdasági nevelés

tudatos fogyasztóvá válás kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök

Környezettudatossá fenntartható fejlődés gra nevelés

állampolgári kötelességek személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások

A tanulás tanítása

Érdeklődés Önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése jegyzetelési technikák forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás

183

A teljesítmény éves értékelése

A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik.

Értékelési szempontok (magyar nyelv)

-

-

köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás Jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Írásban helyesen jelöli a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat.

Értékelési szempontok (matematika)

-

a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését, valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni,

184

-

konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.

Célok és feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell hogy legyen.

2. Olvasás, írott szöveg megértése

Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb

terjedelmű

(min.

200

szavas)

szépirodalmi,

ismeretterjesztő

és

dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információvisszakeresés a szövegből kérdések alapján, halmazok megértése és alkalmazása, elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betűrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint).

185

3. Íráskép és helyesírás

A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel.

4.

A tanulási képesség fejlesztése

Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé.

5.

Gondolkodási és megismerési módszerek

Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint.

6.

Számtan, algebra

Alapszintű jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében, ellenőrzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség . Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlődése. A gyerekek eredményeikért való felelősségvállalásának fejlesztése. 186

7. Geometria

Alkotások térben, síkban; tulajdonságok és kapcsolatok felismerése. A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága. Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemző tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú …

Az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:



az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,



az

információszerzés-,

és

feldolgozás

(forrásból

tájékozódás,

szelektálás,

rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, 

a kommunikációs képességek (pl.: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére,



a szociális kompetenciák fejlesztésére,



a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra,



az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra,

Munkaformák:

A sikeres felzárkóztatás érdekében a következő munkaformák kialakítására törekszünk: Hosszú távon A tanulók gondosan megszervezett differenciálása. A differenciálás történhet csoportbontással és az egyéni bánásmód alkalmazásával.

Rövid távon A tanórai páros munka, tanulópárok kialakítása és a képességek szerinti differenciált csoportmunka a leghatékonyabb.

187

Mindkét esetben fontos a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a szóbeli és szöveges értékelés következetes alkalmazásával.

A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: -

frontális, kooperatív tanítás: a tanári magyarázat, beszélgetés, kérdve-kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok

Motiváló módszerek:

    

csoportmunka (páros, kooperatív) játék, szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek

188

III. 4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

a Kt. 71. §-ában leírtaknak megfelelően A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni – évfolyamtól függetlenül – a nemzetiségi és idegen nyelv tekintetében is, az adott nyelv tanulásának első évében. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az intézmény vezetője dönt. A szülő írásbeli kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

Az intézmény vezetője – szakértői vélemény alapján – az első évfolyamon a tanulót mentesítheti az értékelés alól, és így a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be, ez az eljárás egy alkalommal alkalmazható. Az a tanuló tehát, aki az első évfolyamot ismétli, az évet iskola előkészítő foglalkozásnak kell tekintetni. A tanuló teljesítményét a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és évvégén osztályzattal kell értékelni. Kivételt képeznek ez alól az 1. évfolyam tanulói, valamint a 2. osztályosok első félévben, ahol szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelés kifejezi, hogy kiválóan megfelelt, jól megfelelt vagy megfelelt az elvárásoknak, felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészítése szükségessé teszi („felzárkóztatásra szorul” minősítést kap), lehetővé kell tenni, hogy pedagógiai megsegítésben részesüljön. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. Pedagógiai megsegítés történhet az 1-4. évfolyamon differenciált foglalkozáson való részvétellel. Annak a tanulónak, aki bármely tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt, jeles helyett kitűnő értékelést kap, a bizonyítványban az adott tantárgynál a „jeles” helyett „kitűnő” kerül bejegyzésre.

189

Az alsó tagozaton a bevezető (1-2.) és kezdő szakaszban (3-4) 3, a felső tagozat alapozó szakaszában (5-6.) 4, a fejlesztő szakaszban (7-8.) 5 kitűnő minősítés után a tanuló év végén általános nevelőtestületi dicséretben részesül.

Módosítások a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben:

Javítóvizsga lehetősége Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Ha a tanuló 2-8. évfolyamon tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen minősítést kapott, lehetősége van javítóvizsgára, melyet a tanévkezdés előtt, augusztus hó második felében kell lebonyolítani, tudását feladatlappal, írásban is mérni kell. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. Ha a tanuló 250 óránál többet mulasztott, az évfolyamot ismételni köteles, ez alól az a tanuló mentesül, akinek a tantestület osztályozó vizsgát engedélyez. A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt. Az elégtelen osztályzatot kapott tanulók javítóvizsgát tehetnek. A szülő írásban nyilatkozik, hogy gyermeke él-e a javítóvizsga lehetőségével vagy javítóvizsga nélkül az évfolyamot megismétli. A javítóvizsgán is elégtelen osztályzatot kapott tanuló az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:



az intézmény vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az intézmény vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;



magántanuló volt.

190

Összegezve osztályozó vizsgát a következő tanuló tehet: 1. Magántanuló 2 .Ha az igazgató felmentette a tanórák látogatása alól 3. Ha az igazgató engedélyezte, hogy az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse az évfolyam követelményeit. 4. Ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. 5. Az adott tantárgy éves óraszámának 30 %-át meghaladó hiányzás esetén A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, (írás, olvasás) matematika, természetismeret, idegen nyelvi nyelv, rajz, testnevelés, ének, informatika 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv, rajz, testnevelés, technika, informatika, ének 7-8 évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, történelem, biológia, földrajz, idegen nyelv, rajz, testnevelés, technika, informatika, ének Modulokat az osztályozó vizsgán nem értékeljük. A nyelvtanulás értékelése alól, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján menthető fel tanuló.

A tanulói jogviszony megszüntetése 

A tanuló 18. életévének betöltésekor.



A tanuló lakóhelyének megváltozásakor.



A tanuló 8 vagy 6 osztályos gimnáziumba történő felvételével, a 4. vagy a 6. évfolyam befejeztével.



A szülő kérése az iskolaváltoztatásra.



A tanuló másik iskolába való áthelyezésekor.



A nyolcadik osztály végén, amikor általános iskolai tanulmányait befejezte.

191

III. 5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

III. 5. 1. Az iskola belső értékelési rendszere a tanulói teljesítmények ellenőrzése és értékelése szempontjából Belső értékelési rendszerünkben elsősorban a folyamatos értékelést valósítjuk meg a szakaszos, témák utáni méréssel kombinálva. Ellenőrizzük a megvalósítás módját és tempóját is, annak érdekében, hogy a megkezdett folyamatot időben befolyásolhassuk, szükség szerint korrigáljuk, megváltoztassuk vagy megerősítsük. A folyamatméréssel nyomon tudjuk követni a tanulók fejlődését, illetve regisztrálni tudjuk azokat a területeket, ahol korrigálásra van szükség. Így tudjuk személyre szólóan elvégezni a képességfejlesztést.

Az értékelés célja: -

Motiváció: Dicsérettel, szóbeli és írásbeli szöveges értékeléssel, érdemjeggyel, esetleg elmarasztalással késztetjük a gyermeket a továbbhaladásra. Felhívjuk a figyelmét a hiányosságok pótlására. Segítjük a helyes önértékelés kialakítását.

Tájékoztatás – teljesítményszint és a tudásszint jelzése: -

Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét. Tájékoztassa a szülőt, hogy gyermeke viszonya milyen az iskola követelményeihez. A tanuló, a szülő és a pedagógus tudja, hogy az adott időszakban hol tart a gyermek tudása.

Elsősorban az elért eredményt, szintet értékeljük, a tantervi követelményekhez viszonyítunk. Értékeljük a gyermek önmagához mért fejlődését, kiemelkedő teljesítményét, esetenként a tantárgyakhoz való viszonyát. /Versenyre készülés, kutató-gyűjtő munka, stb./. A tantárgy jellegének

megfelelően

irányulhat

az

értékelés

együttműködési

képességekre,

eszközhasználatra, szabálytiszteletre, feladatvégző képességre. Az értékelés formái:

Szóbeli értékelés: Leggyakoribb a mindennapos szóbeli, az órai munkák értékelésekor és szóbeli számonkérés után. Ez történhet a nevelő és a gyerek által, vagy önértékeléssel. Szóbeli értékelés történik a fogadó órákon és a szülői értekezleteken is. A szaktanári, osztályfőnöki beírás – dicséret vagy elmarasztalás – is az írásbeli értékelés formája.

192

Érdemjeggyel: A 2-8. évfolyam tanulóinak a tantárgyakban elért teljesítményét továbbra is hagyományos módon érdemjegyekkel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Szöveges értékelés az alapfokú nevelés-oktatás bevezető szakaszában (70.§ (3)): Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam év végétől kezdődően a tanulók értékelése érdemjeggyel történik. Az értékelés gyakorisága:

Szóbeli értékelés minden órán történik. Jegyekkel történő értékelést havonta legalább 1-4 alkalommal elvégezzük a tantárgy jellegétől, óraszámától függően. A munkaközösségek maguk állítják össze ellenőrzési és értékelési rendszerüket, határozzák meg a témák utáni mérési feladatokat, azok értékelési módját. Egységes követelmény, hogy elégtelen témazáró után addig kell a tanulónak tovább foglalkoznia a témával, amíg legalább elégséges eredményt nem ér el. Diagnosztizáló mérésekre az év elején, szummatív minősítő értékelésre a témák lezárásakor, valamint félévkor és év végén kerül sor. Az írásbeli beszámoltatást előre tervezzük – a tanuló egyenletes terhelése érdekében – naponta maximum két tárgyból.

Szöveges értékelési rendszerünk tartalmi kidolgozásánál figyelembe vesszük a Pedagógiai Programunk nevelési célrendszerében megjelölteket:      

a kommunikációs kultúra fejlesztését, a problémamegoldást, a döntések milyenségét, az együttműködés képességét, az önálló életvitel készségeinek fejlődését, a teljesítményképes tudás elsajátítását.

A tartalmi munka kidolgozásakor először évfolyamokra bontva meghatároztuk azokat a szempontokat, amelyekről minden tanuló szöveges értékelésében szólni kell. Ezt követően

193

kidolgoztuk azokat az egyes szempontokat kibontó tartalmi kritériumokat, amelyekkel leírhatók a tanulói teljesítményszintek. A tartalmi kritériumok kidolgozásánál figyelemmel vagyunk a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott kulcskompetenciákra, melyek meghatározók a személyiség formálódása, az iskolai eredményesség tekintetében:

1. Anyanyelvi kommunikáció: Miként tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat? Megérti-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Értelmezni tudja-e a környezetből feléje irányuló jelzéseket? Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlés? Mekkora a szókincs? Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez? Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot? Az információ-kiemelésnek milyen a megbízhatósága? Használja-e a már a megszerzett tudást?

2. Matematikai kompetencia: Milyen szinten állnak rendelkezésre a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek? Hogyan képes matematikai úton indokolni az eredményeket? A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága? (Pl.: az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban.) Milyen szintre jutott az önállósága e műveletek alkalmazásában? Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy elvont gondolkodás szintjén)?

3. Természettudományos kompetencia: Milyen szintű ismeretei vannak az őt körülvevő élő és élettelen környezetről? Elfogadja-e a természeti világ alapelveinek, alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása 194

során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatását? Ezek ismeretében megérti-e a tudományok szerepét a társadalom formálásában?

4. Digitális kompetencia: Hogyan „barátkozik” a számítógéppel? Hogyan és milyen gyakran él az internet által kínált lehetőségekkel? Ezáltal hogyan tudja hasznosan eltölteni a szabadidejét?

5. Hatékony, önálló tanulás: Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (Pl.: külső késztetés, biztatás, érdeklődés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?) Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet? Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? Hogyan gazdálkodik az idővel és a kapott információkkal?

6. Szociális kompetencia: Hogyan illeszkedik be a szűkebb vagy tágabb közösségbe? Hogyan tudja megoldani az esetleges konfliktusait? Megérti-e és képes-e alkalmazni a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladatmegoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, esetleg konformista vagy ellenszegülő az alkalmazásban? Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a kortársakkal? Mennyire tiszteli a körülötte lévők véleményét?

7. Esztétikai-művészeti tudatosság: Milyen kreativitással fejezi ki érzéseit, élményeit? Hogyan viszonyul a művészetekhez, zenéhez, tánchoz, bábozáshoz stb.? Hogyan tudja értékelni társai vizuális munkáit?

A kulcskompetenciákra épülnek a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai. Ezek közül kiemeltük a szöveges értékelés megtervezésekor az énkép, önismeret fejlesztését. Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségre jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, 195

színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, megértik következményeiket. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és az önkontroll, a felelősség önmagukért, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az ezekre irányuló tevékenységek. Mindezek fontosságát hangsúlyozzuk, amikor 1. osztály év végétől önismereti tesztet töltenek ki a tanulók, amit természetesen sok-sok beszélgetés előz meg. Az önismereti teszt két részből áll: amit tudok – amiben ügyes vagyok amit nem tudok – amiben fejlődni szeretnék  cél a következő félévre

1. Az önismereti teszt megvalósításának formái: 1. évfolyamon: rajzos formában 2.-3.-4. évfolyamon: írásban, és rajzzal kiegészítve Az iskolaotthonos rendszer kitűnő lehetőség a megvalósításra, mindezt sok-sok beszélgetés kíséri.

7.

A szöveges értékelés technikája:A szöveges értékelés lehet előzetes szempontok alapján fogalmazott ill. szabadon fogalmazott szöveg.

Az értékelés szempontjai: 1. Osztályfőnöki értékelés: együttműködés a tanárokkal és a társakkal konfliktuskezelés szabályok betartása közösségben, osztályban elfoglalt hely felelősségtudat kezdeményezőkészség önbizalom érdekérvényesítés képessége 196

2. A tanulás értékelése általában: a munkavégzés rendezettsége munkafegyelem felszerelés házi feladat elkészítése az odafigyelés és összpontosítás az önállóság segítségkérés és segítségadás együttműködés érdeklődés aktivitás munkatempó hatékonyság

3. Magatartás: szabálytudat – házirend, szokások megtartása fegyelem/önfegyelem közösségi munka hatása a közösségre véleménynyilvánítás Társakkal szemben: tolerancia alkalmazkodás segítőkészség konfliktushelyzetek helye/szerepe a közösségben Felnőttekkel szemben: udvariasság együttműködés nyíltság tolerancia irányíthatóság

197

4. Szorgalom: képességeihez, körülményeihez mért teljesítés felkészülése, felszerelése feladattudat, feladattartás feladatmegoldó képessége pontosság – feledékenység utasítások elfogadása, követése környezetének/eszközeinek rendben tartása munkatempója tanuláshoz való viszonya önellenőrzése A szaktárgyi értékelés szempontjai a tanagyaggal kapcsolatos követelményeknek megfelelően: 1. Magyar nyelv és irodalom: Beszédkészség Szóbeli szövegek alkotása megértése Írásbeli szövegek alkotása Íráskép, helyesírás Ismeretek az anyanyelvről Ismeretek az irodalomról Ítélőképesség, erkölcsi érzék Népi gyermekjátékok, mondókák, kiszámolók, mozgásos és figyelemfelkeltő játékok Játékbátorság, rögtönzések, kreatív játékok, csoportos improvizáció

2. Idegen nyelv: Beszédértés - Beszédkészség

az európai szintekhez mérten

Olvasásértés Írás

3. Matematika: Tájékozódás térben és időben Megismerés:- tapasztalat

198

- képzelet - emlékezés - gondolkodás - ismeretek rendszere - ismerethordozók használata Ismeretek alkalmazása Problémamegoldás, problémakezelés Kreativitás Önfejlesztő képességek:- kommunikáció - együttműködés - motiváltság - önszabályozás 4. Ember és társadalom: Ismeretszerzés Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás térben- és időben A tartalom kulcselemei A reflexiót irányító kérdések

5. Ember a természetben: Technika – tudomány - társadalom Természettudományos megismerés Élő és élettelen természet

6. Ének-zene: 1. Zenei alkotóképesség - Interpretáció - Improvizáció 2. Megismerőtevékenység, befogadás - Zenehallgatás - Zenei hallás - Kottaismeret - Ritmus és térérzékelés, térkitöltő gyakorlatok, alapfokú tánctechnikai elemek 199

7. Vizuális kultúra: Élmények feldolgozása – motoros készségek Tárgyak gyűjtése, csoportosítása, elemzése Kommunikációs képesség Kreativitás: - alkotókészség - problémamegoldó képesség - Önismeret, önértékelés

8. Technika és életvitel: A fenntartható fejlődés: - a munka és technika szükségessége Dokumentumismeret Az alkotás folyamata: – problémakezelés - problémafelismerés - konstruálás, kivitelezés A tevékenység és eredményének értékelése Munkavégzési és tanulási szokások 9.Informatika: 1. Eszközhasználat 2. Alkalmazási ismeretek - Írásos formátumok gépi megvalósítása - Adatbázisok 3. Infotechnológia - a problémamegoldás módszerei, eszközei - algoritmizálás, adatmodellezés 4. Infokommunikáció 5. Médiainformatika 6. Könyvtári informatika

Az egyéni értékelés mellett tanév végén a csoportot is értékeli a tanító. Ebben leírja a tananyagot, módszereket, eredményességet és a közös munka örömeit, nehézségeit.

200

III. 5. 2. A tanulók beszámoltatásának, ismereteik számonkérésének formái az intézményben

A tanulók beszámoltatása szóban és írásban, illetve gyakorlati tevékenységük, teljesítményük bemutatásával történhet. - A szóban történő beszámoltatás, feleltetés történhet:   

napi anyagból, egy téma összefoglalása során több anyagrészből, félévkor, év végén a féléves, éves tananyag összefoglalásából.

- Az írásban történő beszámoltatás, számon kérés lehet:    





Írásbeli felelet egy óra anyagából, Írásbeli felelet 2-3 óra anyagából, Dolgozat (feladatlap) Témazáró felmérés egy témakör összefoglalása után, a tanmenetben tervezett időpontban, a naplóban piros színnel vezetve, kétszeres súlyú jegyként beszámítva Felmérés (félévkor, év végén) meghatározott tantárgyakból, meghatározott évfolyamokon, piros színnel vezetve, kétszeres súlyú érdemjegyként beszámítva Diagnosztizáló mérés: tanév elején, új tantárgy bevezetésekor az addigi ismeretek átfogó, előzetes felmérésére szolgál, a naplóban zöld szín jelöli, tanulmányi átlagot nem ronthat.

-

Gyakorlatban történő beszámoltatás Testnevelés, technika, rajz, informatika, ének tantárgyakból történhet.

-

Nincs számonkérés, beszámoltatás: Osztályfőnöki, etika, tánc és dráma, médiaismeret, hon- és népismeret, egészségtan tárgyakból, illetve modulokból.

-

A sajátos nevelési igényű tanulók esetén a beszámoltatásnál, számon kérésnél is érvényesíteni kell a sajátos pedagógiai eljárásokat, amelyet külön melléklet rögzíti az egyes alapesetekre kidolgozva.

Beszámoltatás, számonkérés követelményei és formái – a Kt. 48. § (1) b) alapján A beszámoltatással kapcsolatos szabályozás vonatkozik mind a hagyományos, mind a korszerű tanulásszervezési eljárásokra. (projekt, témahét). Beszámoltatás követelményei: A továbbhaladáshoz szükséges követelményeket a tanulók és a szülők részére hozzáférhetővé tesszük. Ezek teljesítése az elégséges szint. Az ennél jobb jegyért mit kell teljesíteni, azt a szaktanár, illetve a tanító a tananyag feldolgozása során beszéli meg a tanulókkal, valamint fogadóórákon a szülőkkel. 201

8. A beszámoltatás formái, szerepük az értékelésben, gyakorisága Formatív értékelés szóban és írásban is, szummatív értékelés csak írásban történik. Havonta legalább egy jegye minden tanulónak, minden tantárgyból kell, hogy legyen. Ha csak heti egy órában tanulja azt, akkor félévenként egy, ha magasabb óraszámban, akkor több szóbeli feleletének is kell lennie. Ezen kívül írásbeli feleletre, témazáró dolgozatra, egyéb tanulói produktumokra vonatkozik a számonkérés. A beszámoltatás módja

A beszámoltatás formája

Szerepe értékelésben

SZÓBAN

Szóbeli felelet egy óra anyagából Beszélgetés Kiselőadás

A kommunikációfejlesztés

A tantárgyak heti óraszámától függően legalább 2-3 hetente ill. havonta

ÍRÁSBAN

Írásbeli felelet

A rendszeres tanulás számonkérése

Rendszeresen, szóbeli feleletekkel arányosan

Dolgozat: feladatlap

A rendszeres tanulás számonkérése, összefüggések felismerése

A tantárgyak heti óraszámától függően legalább 2-3 hetente ill. havonta

Témazáró dolgozat

Összefüggések felismerése, rendszerezési és alkalmazási képességének értékelése. Érdemjegyei döntenek (kétes esetben) a félévi és évi végi osztályzatok elbírálásánál.

A tanmenetben tervezett időpontokban, osztályonként naponta legfeljebb 2 tantárgyból

Diagnosztikus mérések a program szerint

A pedagógiai munka hatékonyságának vizsgálata

Év elején, félévkor, év végén, ill egy-egy témakör tanulásának megkezdése előtt

Munkadarab Gyűjtőmunka Sportteljesítmény Bemutatott produkció

Mozgás, ügyesség, pontosság, gyakorlati manuális képességek fejlődése, alkotó, problémamegoldó képesség,

Havonként legalább értékelés

GYAKORLATI

teszt

202

az

Gyakorisága, korlátai

a

egy

Projekt eredmény

algoritmizáló képesség, folyamatszabályozási képessége, éneklési kultúra, esztétikai és ízlésfejlődés

Egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtésének, ábra, kép leírásának, grafikonok, diagramok elemzésének értékelése, Információk értelmezésének és felhasználásának, kiselőadás tartásának (könyv- és lexikonhasználat), szóbeli magyarázat fűzésnek, vázlat, feleletterv készítésének, logikai okfejtés, érvelés értékelése. Az ellenőrzés formái között szerepel az otthoni munka, a verseny, vetélkedő szervezése, az azokon való részvétel értékelése; az önértékelés, a társak értékelése.

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségét fejlesszük, ezért fontos hogy minél több lehetőséget adjunk a szóbeli feleletre. Az egyes témakörök befejezésekor a tanulók átfogó témazáró dolgozatot írnak. Magyar irodalom tárgyból a helyi tantervben meghatározott műfajokban irodalmi dolgozatot készítenek. Értékelési alternatívák az Arany János Általános Iskolában: Amit Elméleti Ismeretek a Alkalmazás Ahogy ismeretek gyakorlatról

Rövid írásos beszámoló

Esszé, dolgozat

Teljesítmény megfigyelése

Gyakorlati

· · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

idegen nyelv magyar ének földrajz környezetismeret matematika idegen nyelv matematika biológia anyanyelv kémia idegen nyelv ének magyar földrajz matematika környezetismeret matematika földrajz

· idegen nyelv · matematika

· · · · · · · · · ·

idegen nyelv matematika biológia anyanyelv kémia idegen nyelv matematika fizika ének testnevelés

· idegen nyelv · matematika 203

· · · · · ·

matematika földrajz rajz fizika irodalom kémia

· · · · · · · ·

magyar testnevelés matematika ének környezetismeret rajz ének fizika

tevékenység

· ének

· fizika Csoportos produktum Csoportos projekt

Szóbeli beszámoló

· · · · · · · ·

anyanyelv ének testnevelés számítástechnika idegen nyelv testnevelés fizika ének

· idegen nyelv · történelem

· idegen nyelv

· · · · · · · · ·

· · · · ·

idegen nyelv történelem földrajz matematika környezetismeret fizika magyar biológia kémia

idegen nyelv fizika kémia biológia földrajz

· · · · · · · · ·

anyanyelv matematika testnevelés rajz rajz technika ének irodalom drámajáték

· · · · · · ·

földrajz matematika környezetismeret fizika irodalom kémia biológia

A következő évektől kezdve minden tantárgyhoz kapcsoljuk a projektet és a témahét anyagát is. A projektet külön nem osztályozzuk, a projekt zárásaként elégedettségség mérést végzünk. Témahét alkalmával be- és kimeneti mérést végzünk, ezzel láthatjuk, hogy mennyivel gyarapodott gyermekeink ismerete az adott témakörből. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása esetén – magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakat egy osztályzattal értékeljük év végén. A modulokat külön nem értékeljük – itt csak részt vett vagy nem vett részt bejegyzést kapnak a tanulók.

III. 5. 3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 204

Törvényi hivatkozás: Kt. 48.§ (4) Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái:

írásbeli felelet 2-8. évfolyam témazáró dolgozat 1-8. évfolyam –

a. központilag kiadott témazáró dolgozat b. helyi készítésű témazáró dolgozat helyi készítésű feladatok, szóbeli

fogalmazás adott témakörben 4-8. évfolyam házi dolgozatok (fogalmazás) 5-8. évfolyam olvasónapló 4-8. évfolyam tanév eleji felmérés 2-8. évfolyam tanév végi felmérés 1-8. évfolyam

diagnosztikus-

tanév, vagy a témakör elején ---jegyet nem adunk rá

formatívírásbeli felelet, pár kérdés --- kék színnel beírva szummatív témazáró dolgozat egy-egy tematikus egység zárásakor --- piros színnel írjuk be a jegyet. Az ún. piros jegy súlya a kékhez képest kétszeres, tehát súlyozott átlagot számolunk az osztályzat meghatározásakor. Korlátok -A témazáró dolgozatok írásának időpontját legalább egy héttel előbb közöljük. -Az azonos osztályban tanítók egyeztetik, hogy ugyanarra a napra két témazáró dolgozat ne kerüljön. -Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti mérést. -Az országos kompetenciamérések eredményeiből megállapítjuk, hogy melyek azok a részterületek ( szövegértés-szövegalkotás, matematika), amelyek fejlesztésre szorulnak, ezekre a területekre fejlesztési terveket dolgozunk ki.. -A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. -A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. Az írásbeli beszámoltatások a következő tantárgyakban jelennek meg:

205

Írásbeli

Témazáró

Foga Házi

Olvasó Tanév

Tanév

felelet

dolgozat

l

Dolg

-

eleji

végi

maz

ozat

napló

felmérés

felmérés

x

x

ás Alsó tagozat: Magyar nyelv

x

x

x

x

x

Matematika

x

x

x

x

Környezetisme

x

x

x

X

x

x

x

x

X

X

x

x

x

x

x

x

Történelem

x

x

X

X

Matematika

x

x

x

x

Idegen nyelv

x

x

X

X

Természetisme

X

X

X

X

Biológia

X

X

X

X

Fizika

x

x

X

X

Kémia

x

x

x

x

Földrajz

x

x

X

X

Technika

x

Ének-zene

x

Informatika

x

és irodalom

ret Idegen nyelv Felső tagozat: Magyar nyelv

X

és irodalom

x

x

ret

Rajz

x X

Az írásbeli felelet:  egyenértékű a szóbeli felelettel

206

    

a pedagógus nem köteles azt előre bejelenteni a feldolgozás alatt álló tananyagot/leckét kérheti számon a tanulótól formáját tekintve lehet kifejtő jellegű vagy teszt füzetbe vagy lapra történjen értékelése történhet pontozással (%-os értékelés figyelembevételével) vagy globálisan  a megíratást követő 1 héten belül értékelni kell  érdemjegye a naplóba kék színnel kerül be (ugyanúgy, mint a szóbeli feleleté)  időpontjait nem kell a tanmenetekben rögzíteni A témazáró dolgozat:            

előzetes bejelentés alapján, megfelelően feldolgozott tananyagból íratható előzze meg összefoglaló óra egy tanítási napon egy témazáró dolgozat íratható központilag kiadott feladatlapon vagy a pedagógus által elkészített feladatlapon íratható meg lehet A-B változatokban megíratni a megíratást követően max. két héten belül javítva kell kiosztani és értékelni értékelése a százalékos határok figyelembe vételével történik azok, akik hiányzásuk miatt nem írták meg a témazáró dolgozatot, a tanító ill. szaktanár által előre egyeztetett időpontban lehetőség szerint pótolják mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell érdemjegye pirossal kerül a naplóba időpontjait a tanmenetekben rögzíteni kell megőrzendő 2 tanévig

Fogalmazás adott témakörben:        

feldolgozott tananyagból, előkészítés után történhet minimum egy tanórának kell rendelkezésre állnia előzetes bejelentés után történhet a megíratása az adott tantárgy dolgozatfüzetébe kell megíratni mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell érdemjegye pirossal kerül a naplóba időpontjait a tanmenetekben rögzíteni kell megőrzendő 2 tanévig

Házi dolgozatok:     

megíratása feldolgozott tananyagból, előkészítés után történhet minimum 3 napot kell a megíráshoz biztosítani megírása az adott tantárgy füzetébe kerüljön mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell érdemjegye kékkel kerül a naplóba, egyenértékű a feleletjeggyel

Tanév eleji és tanév végi felmérések: megfelelő előkészítés után íratható csak meg 207

időpontját előre be kell jelenteni történhet központilag kiadott feladatlapokon vagy helyi készítésű feladatlapon    

mindig közösen elemezni és értékelni, valamint javítani kell tanév eleji felmérés érdemjegye zölddel, a tanév végi pirossal kerül a naplóba időpontjait a tanmenetekben rögzíteni kell megőrzendő

III. 5. 4. A tanulók értékelése

Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el, erkölcsi, értelmi és testi fejlődésében találjuk meg a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A tanulói teljesítmények értékelésénél figyelembe vesszük a tanulók meglévő képességeinek, előzetes tudását. Ehhez szükséges felméréseket folyamatosan végezzük. A tanulói teljesítmények értékelésében kiemelkedő szempontként kezeljük a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének kimutatását.

Az értékelés célja

-a személyiség fejlesztése -az önértékelési képesség kialakítása -az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő átfogó személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség kialakítása, az önművelés képességének fejlesztése, az önálló tanulásra való igény kialakítása. Pedagógiai értékelés tárgya, módszerei Az értékelés tárgya lehet: pl. tanuló, tanár, osztály, iskola, iskolarendszer, tanterv, tankönyv, taneszköz, tanítási módszer (személy vagy környezet) Az értékelés módszerei változatosak: pl. tudásszintmérés, képességvizsgálatok, kérdőívek, megfigyelés, interjú, dokumentumok elemzése, hatékonyság-vizsgálatok.

Értékeléssel szemben támasztott követelmények

208

Érvényesség (validitás) A kitűzött értékelési cél és az alkalmazott módszer megfelelésének bizonyítása. Tartalmi, fogalmi, előrejelző. Megbízhatóság (reliabilitás) Annak bizonyítása, hogy ugyanannak a dolognak az ismételt megmérése ugyanazt az eredményt adja Objektivitás (tárgyszerűség) Az értékelés típusai I. Diagnosztikus értékelés: Előzetes feltárás az intézmény valamennyi folyamatára tekintettel egyenként, és összesen. A feltárt helyzet a tervezés alapja. Legtöbbször a tanítási-tanulási folyamat kezdetén, de lehet közben és a végén is eltérő funkciókkal. Funkciója: csoportba sorolás, önellenőrzés, önértékelés, tervezés Jellemzői: helyzetfeltáró, problémafeltáró, átfogó képet nyújt, minden területre kiterjed Pl: diagnosztikus tudásszintmérés, képességvizsgálat Formatív értékelés: A folyamat(ok) állandó kísérője a hibák és nehézségek feltárása és a végrehajtás során – nélkülözhetetlen segítség a kontrollhoz. A tanítási-tanulási folyamat közben Funkciója: segítés, formálás, irányítás Jellemzői: nem minősít, visszajelzést ad a tanulónak és a tanárnak, megerősíti a tanulási sikert, segíti a tanulási problémák feltárását, segíti a korrekciót, fejleszti az önértékelést Pl: dolgozat, írásbeli felelet Lezáró (szummatív) értékelés: A folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor. A végeredmény és a részeredmények egybevetése. Ekkor történik annak eldöntése, hogy a kapott eredmény releváns-e a tervvel, lehet standardizálni vagy módosítás szükséges. Tanítási folyamat végén Funkciója: minősítés, lezárás, differenciálás, szelektálás, a tanulók áramoltatása a

209

rendszerbe Jellemzői: globális, nem segít a korrekcióban, domináns az oktatási rendszerben Pl: félévi jegy, év végi jegy, érettségi Az értékelés típusai II. Szubjektív: gyakorlatra való hivatkozás, a személyes szimpátia – antipátia, a családi háttér Objektív: eltávolították a szubjektív elemeket, pl.: feleletválasztós teszt Az értékelés típusai III. Kritériumorientált (kritérium referenciájú) értékelés (Difer, 4. évfolyamon kompetenciamérés) Tanulási követelményekből kell kiindulunk. Előfeltétele a pontosan kidolgozott követelmények rendszere. Normaorientált (norma referenciájú) értékelés (6., 8., 10. évfolyamon kompetenciamérés) Egy kiválasztott populáció átlagához viszonyítunk. Tanítványaink tudását velük hasonló korú és iskolázottságú tanulók eredményeivel hasonlíthatjuk össze.

A fejlesztés orientált és gyermekcentrikus. Érdemjegyet a második évfolyam kezdve kapnak a gyerekek a következő szempontok figyelembe vételével. Ügyelünk arra, hogy az értékelés egységes szempontok szerint, de az egyéni képességek figyelembe vételével történjen és fejlesztő, biztató hatású legyen. Büntetés eszköze nem lehet. Megállapítása a pedagógus kompetenciája. Osztályzatot első ízben a második évfolyam végén kapnak a tanulók, 5 jeles-4 jó- 3 közepes-2 elégséges- 1 elégtelen elnevezéssel. Ezt megelőzően szöveges értékelések kerülnek a félévi és az év végi bizonyítványba. Emellett tantárgyi dicséretet adhatunk, szövegesen.

Szöveges értékelést kapnak ezen kívül: 

Minden évfolyamon azok, akik a képesség-kibontakoztató ill. integrációs felkészítésben vesznek részt háromhavonként.

Minden értékelő lap kiegészülhet olyan információkkal, melyeket a nevelő szükségesnek tart. A szöveges értékelés a továbblépéshez szükséges információkat tartalmazza.

210

Feladata: a gyermekben olyan folyamatot elindítani, mely tanulási motivációját fokozza. Így csökkenthető a teljesítmény-szorongás és a konkurenciaharc, jobb lesz a pedagógus-gyerekszülő viszony. A modulokat külön nem értékeljük. A modulok önálló tantervi modulok, kivéve az egészségtan, hiszen a természetismeret és biológia tantárgyakon belül tanítjuk. A tanulók értékelésének helyi rendszere Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. A tanulók által szerzett érdemjegyet a naplóba be kell jegyezni, s a tájékoztató füzeten és ellenőrzőn keresztül a szülőt tájékoztatni kell. A két dokumentum pontosságát az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, s a szükséges pótlásokat megteszi. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés útján kell megállapítani! Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere A tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében a feladatlapok, tesztek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltása a következőképpen történik: Témazáró dolgozat 1-4. évfolyam Teljesítmény százalékhatárok

/

Érdemjegy

Szöveges értékelés

0 – 30 %

Elégtelen (1)

31 – 50%

Elégséges (2)

51 – 75 %

Közepes (3)

Megfelelően teljesített

76 – 90 %

Jó (4)

Jól teljesített

91 – 100 %

Jeles (5)

Kiválóan teljesített

Témazáró dolgozat 5-8. Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 30 %

Elégtelen (1)

31 – 50 %

Elégséges (2)

51 – 75 %

Közepes (3)

76 – 90 %

Jó (4)

91 – 100 %

Jeles (5)

211

Felzárkóztatásra szorul

Korszerű tanulásszervezés során történő értékelések:

Projekt, témahét alkalmával a tanulók szóbeli értékelése folyamatosan történik, a tanulói produktumok értékelése szövegesen, a folyamat értékelése tanuló és tanár részéről kérdőívvel. A tanulók önértékelése, egymás értékelése és a tanár értékelése szövegesen történik. A felső tagozaton megvalósuló témahetek és projektek produktumait szóban és érdemjeggyel értékelhetjük. A moduláris oktatás értékelése, minősítése

Modulok -

- Tánc és dráma 5. évfolyam önálló - Hon- és népismeret 6. évfolyam önálló - Ember és társadalom, etika önálló 7. évfolyam - Mozgókép és médiaismeret önálló 8. évfolyam - Egészségtan 6. évfolyam 8. évfolyam

heti 1 óra heti 0,5 óra heti 1 óra heti 0,5 óra heti 0,5 óra természetismeretbe beép. heti 0,5 óra biológiába beépül

Nincs számonkérés, beszámoltatás a modul tárgyakból, a tanulók bizonyítványába „részt vett” bejegyzés szerepel az adott évfolyam modul tantárgyának a sorában. További értékelési eljárások a házirendben kidolgozva (dicséretek, figyelmeztetések).

III. 5. 5. A szöveges értékelés elvei Törvényi háttér: Kt.70.§ Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2010. szeptember 1-jén hatályba lépett rendelkezése alapján az iskola pedagógiai programja határozza meg a magasabb évfolyamra lépés feltételeit, a beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanulói teljesítmény minősítésének formáját. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal történik.

212

Az újonnan bevezetésre kerülő tantárgyakat csak a második évtől kezdődően minősítjük, így az első évben félévkor és év végén is „részt vett” bejegyzést alkalmazunk. Az EU irányultságú osztályokban az első évfolyamon idegen nyelvből „részt vett” bejegyzést alkalmazunk, a második évfolyamon szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat, a harmadik évtől érdemjegyet adunk. Matematika-informatika és testnevelés-informatika irányultságú osztályokban informatika tantárgyból az első évben „részt vett” bejegyzést alkalmazunk, a második évben szöveges értékeléssel, a harmadik évtől pedig érdemjeggyel értékelünk. A szöveges értékelés, a pedagógiai értékelés értelmezése A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamat, amely összefüggéseket keres a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között.

Az értékelés számos módon kifejezhető:        

metakommunikációs jelzésekkel szóbeli vagy írásbeli véleménnyel minősítés pontozással százalékértékkel szimbólumokkal tárgyakkal a felsoroltak kombinációival.

A fentiekből egyértelműen következik, hogy a szöveges minősítés semmiképpen nem azonosítható az osztályozással, hiszen az osztályozás a minősítésnek csupán egyik módja, még akkor is, ha ez tekinthető pedagógiai munkánk tradicionális eszközének. A szöveges értékelés funkciói Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A szöveges értékelésben mindhárom funkciót alkalmazzuk.

213

A szöveges értékelés alapelvei A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai a következők:  az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon  alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet  nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart  a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének  a szülő és a pedagógus közösen gondolkodjon a gyermek fejlődéséről.

Alapvető elv a gyerek érdeklődésének, adottságainak, tulajdonságainak, életkori sajátosságainak, saját fejlődési ütemének, otthoni körülményeinek, pillanatnyi állapotának stb. figyelembe vétele. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadása. A gyermek önmagához képest mért fejlődése áll a középpontban. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetel is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, (s ez még a minősítéskor is igaz), nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. A személyre szabott differenciált értékelés azért is ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalhatja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, bíztató hozzáállását. A szöveges értékelés a gyermek sokféle tevékenységére, megnyilvánulására reagál, felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de nagyon fontosak a teljes személyiségfejlődés szempontjából. Ezzel a közösség értékrendje is szilárdabbá válik, valamint könnyebben illeszkednek társaik közé a rosszabb tanulmányi eredményű gyerekek is, hiszen elismertté válnak más típusú pozitív értékeik, tulajdonságaik, teljesítményeik is. A szöveges értékelés követelményei:       

minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze figyelembe veszi az életkori sajátosságokat összhangban van a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között rendszeres és folyamatos az értékelés személyre szóló és ösztönző jellegű a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője, megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

214

III. 5. 6. Az egyes tantárgyak értékelésének dokumentumai, adminisztrációja, speciális elvei

A NAT és a helyi tantervek követelményrendszere jelentik az értékelésben a viszonyítási alapot. Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a minimum követelményszint teljesítése. Alapelv, hogy a tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységért szükséges osztályozni. A teljesítmények minősítése hagyományos módon számjegyekkel és szöveggel történik. A kompetenciaterületeknek megfelelően a fogalomhasználat, a lényegkiemelés, a frontális kérdésekre adandó rövid, szakmailag pontos válaszok megfelelően az információk értelmezésének és felhasználásának, kiselőadás tartásának (könyv- és lexikonhasználat), szóbeli magyarázat fűzésnek, vázlat, feleletterv készítésének, logikai okfejtés, érvelés értékelése fontos értékelési területek. Fontos elem egy-egy téma összefüggő, szabatos kifejtésének, ábra, kép leírásának, grafikonok, diagramok elemzésének értékelése. Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az első osztályban és a második osztály első félévében szöveges értékelés készül, a felsőbb osztályokban 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazunk. Ennek megfelelően az osztályzat: Jeles (5) Jó (4) Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1)

Az iskolánk valamennyi pedagógusának feladata, hogy az értékelésre és osztályozásra közösen megfogalmazott ajánlásokat betartsa.

215

Az írásbeli munka értékelése A tanuló füzetei és egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó írásos munkái legyenek  könnyen olvashatók  tiszták  tetszetősek  jó elhelyezésűek  feleljenek meg a tantárgyi elvárásoknak Az írásbeli munkát a tantárgyak jegyeibe beépítve értékeljük. Az értékelés dokumentumai

Évfolyam

Félévkor

Tanév végén

1. évfolyam

Tájékoztató füzet Napló

Törzslap Napló Bizonyítvány Bizonyítvány pótlap Iskolalátogatási bizonyítvány

2-8. évfolyam

Tájékoztató füzet Ellenőrző könyv Napló

Napló Bizonyítvány Törzslap

Az értékelések adminisztrációja

Az osztályzatok osztálykönyvi bejegyzéseinek módozatai: - piros színnel:

felmérők,

témazáró dolgozat, irodalmi dolgozat

- kék színnel: szóbeli felelet házi dolgozatok, írásbeli felelet, versenyre történő felkészülés, eredményes részvétel

- zöld színnel: év eleji diagnosztizáló mérések, külalak

216

- fekete színnel: gyűjtőmunka, szorgalmi feladat

Az ettől eltérő jelölési módot a szaktanár az osztálynapló feljegyzések rovatában köteles megjeleníteni.

Elvek:

-A felelés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelölni kell. - Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban mutatott többletmunkáját. - Helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható, illetve a jegybe nem beszámítható. - Feladatlap, ellenőrző témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, kijavítják elvégezve a megfelelő korrekciókat. -A központilag kiadott feladatlapokat a gyermek nem tarthatja magánál. -A különféle feladatlapokat, felméréseket, amelyeket leosztályoztunk, év végéig meg kell őrizni. - Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok, stb.(5 évig megőrizendő) érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzéssel egyidejűleg ellenőrző könyvbe írassa be és írja alá. -A házi feladatokat iránymutatóan minden esetben javítani kell. - Fontos, hogy a tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. - Értékeljük a sikeres és sikertelen munkáját egyaránt. -A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége kijavítani, de a szaktárgyi jegybe nem lehet beszámítani. - Csak napi 2 dolgozatot – 1 témazárót és 1 írásbeli feleletet - írjon a tanuló.

217

III. 5. 7. Mérési rendszer

Tervezett mérések A következő táblázat az egyes évfolyamokon tervezett méréseket mutatja, s melyik mérést milyen időszakban végzünk el. Hónap/osztály

Szeptember

Október

5. osztály

6. osztály

7. osztály

matematika

matematika

matematika

matematika

magyar

magyar

magyar

magyar

idegen nyelv

idegen nyelv

idegen nyelv

idegen nyelv

szociometria

szociometria

szociometria

szociometria

November

matematika

Január

magyar

matematika

magyar

magyar

kompetenciaMájus

idegen nyelv

mérés

idegen nyelv

mérés

magyar

idegen nyelv

magyar

idegen nyelv magyar

Operációs

ECDL vizsgák

magyar kompetencia-

magyar

Folyamatos

8. osztály

prezentáció

rendszer

táblázatkezelés

internet

szövegszerkesztés

218

IKT alapismeretek adatbázis kezelése

Részletesen a matematikamérésekről Tervezett időszak szeptember

terület tudásszint mérés deduktív és

október

induktív

mérőeszköz

feladatlap

feladatlap

gondolkodás

május

Értékelést

Értékelés

végzi

ideje

szaktanár

szeptember

matematika munkaközös-

október

ség

kompetencia-

május

mérés

219

Magyar nyelv és irodalom mérés és értékelés Anyanyelvi

Hangos olvasás

ismeretekek, helyesírási

Néma,

szövegértő Szövegalkotás

olvasás

képesség, nyelvhelyesség Mérés módja

 

tollbamondás  anyanyelvi és nyelvhelyességi ismereteket mérő feladatlap

szépirodalmi  vagy ismeretterjesztő szöveg hangos olvasása

Az



szó-és  mondatalkotások mondatvégi  írásjelek a tulajdonnevek  helyesírása elválasztás a „j” hang jelölése a mássalhangzótörvé nyek helyes alkalmazása

az olvasás  folyamatossága  olvasástechnikai hibák  tempó 

értékelés



szempontjai    

A mérések időpontja



Minden évfolyamban szeptember, január, május

Az

Osztályban

értékelést

szaktanár

tanító

végzi

220

szépirodalmi vagy ismeretterjesztő szöveg és a szöveghez kapcsolódó feladatlap információkeresés az események sorrendje válaszadás, kiegészítés szóismeret, szinonímahasznál at véleményalkotás, ítélet



önálló írásbeli fogalmazás adott témában és műfajban

  

szókincs mondatalkotás a szövegszerkes ztés szabályainak ismerete a műfajok ismerete szövegkohézió nyelvhelyesség

  

Idegen nyelvi mérések Tervezett

terület

időszak

mérőeszköz

értékelést

értékelés

végzi

ideje

szókincs nyelvi szint szeptember

hallás utáni

feladatlap

szaktanár

szeptember

megértés szövegértés intézményi

társas

november

segédanyag

kapcsolatok.

osztályfőnökök

november

alapján

szókincs nyelvi szint május

hallás utáni

feladatlap

szaktanár

június

megértés szövegértés

Az idegen nyelvi kompetencia mérését a felső tagozat valamennyi osztályában angol és német nyelvi tantárgyakból tervezzük. A mérésekre egy tanévben kétszer kerül sor tanév elején és végén. A felmérés vizsgálja a tanulók szókincsét, nyelvi szintjét, hallás utáni megértését és szövegértő képességét.

Téma

Cél-

Időpont

csopor

Ki

Eszköz

végzi

módszer

Dokumentálás

Felhasználás, értékelés,

t

helyesbítés, megelőzés

Kritikus

1. évf.

Minden

készségek

Azokn

szept.

DIFER

ál

a

év

Alsós

tesztlap

Elemző jelentés, Döntés

mk. ve-

fejlődésvizsgáló

zető,

füzet

tanuló

osztály-

knál,

tanítók,

akikné

fejleszt

221

l

ő

korább

pedagó

an

gusok

nem észlelt ek

a

készsé gek terület en valami lyen szintű problé mát. Szövegértés,

4. 6. 8. Május

szövegalkotás

évfoly

Diagnosztizáló

am

15- Szakta-

jún. 10-ig

Matematika

4. 6. 8. Május

diagnosztizáló

évfoly

nár

15- Szakta-

jún. 10-ig

nár

am

AV

adatbázis

Év

végi

standard

beszámoló

izált

Intézkedési

teszt

terv

AV

adatbázis

Év

végi

standard

beszámoló

izált

Intézkedési

teszt

terv

A mérések eredménye alapján intézkedési tervet állítunk össze. Ha az országos mérés gyenge eredményt mutat szövegértésből, akkor a szövegértés „B” modult építjük be az adott tanévben 1-2 tantárgy anyagába a felső tagozaton.

222

III. 6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és módja:

A tanuló magatartásának értékelése

A tanuló magatartása és a tanulónak az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyát fejezi ki (felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, viselkedés, segítőkészség). A minősítés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi és értelmi szinten.

A tanuló szorgalmának értékelése

A szorgalom a tanulónak a tanulmányi tevékenységhez való viszonyát fejezi ki. Minősítésénél figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit és körülményeit.

Példás (5) magatartású az a tanuló, aki a tanórákon elősegíti a zavartalan munkamenetet. Bekapcsolódik a munkába, fegyelmezett és figyel. A gyülekezés ideje alatt és az óraközi szünetekben iskolánk házirendje szerint viselkedik. (A felnőttekkel szemben tisztelettudó, társaival udvarias, nem használ durva szavakat.) A közösség hasznos tagja, szívesen dolgozik a közösség érdekében. Pozitív hatást gyakorol a közösségre. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki a fenti pontokban felsoroltaknak szintén megfelel, aki kisebb hibáit ki akarja és ki is tudja javítani. A rábízott közösségi munkát képességeinek megfelelően végzi. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki vét a közösség magatartási szabályai ellen. Órákon ismétlődően figyelmeztetni kell a helyes magatartásra. Közösségi megbízatását gyakran nem, vagy csak felületesen látja el. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki gyakori figyelmeztetés ellenére is vét a magatartási szabályok ellen. Tanítási órákon passzív, sőt magatartásával zavarja a közösség munkáját. Közösségi munkát nem vállal, szándékosan árt a közösségnek.

Szorgalom:

Néhány általános szempont a követelmények megfogalmazásához: e munka során fő feladatunk megvizsgálni a tanulóknak a tanulmányi munkához való viszonyát; figyelemmel kísérjük a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét, így tudjuk számba venni mennyi erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját az egyenletesség, a folyamatosság jellemezze képességeinek megfelelően; teljesítményének fokozásában mennyire segíti, ill. gátolja környezete, körülményei.

Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez és körülményeihez mérten maximális eredménnyel végzi munkáját. Munkaeszközeit mindig elhozza. A házi feladatát pontosan elvégzi. Az órákra rendesen felkészül. A) Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki képességeihez mérten tanul, órákon dolgozik, feladatait elvégzi, órákra felkészül. Hibáit nevelői figyelmeztetésre kijavítja. Változó (3) annak a tanulónak a szorgalma, aki nem tanul rendszeresen, képességei alatt teljesít, órákon nem elég aktív, figyelmeztetni kell a pontos munkavégzésre. Írásbeli feladatait nem mindig készíti el, munkaeszközeit otthon felejti. Hanyag (2) aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Felszerelését gyakran otthon hagyja. Hibái kijavítására nem törekszik. Érdektelenség jellemzi. A szorgalom jegyek elbírálásában döntő a képesség és a teljesítmény összevetése, az eltérés mértéke.

Magatartás, szorgalom értékelésmódja: A tanulók magatartását és szorgalmát havonta az osztályfőnök, félévkor és év végén az osztályban tanító pedagógusok az osztályozó konferencián értékelik. Az osztályfőnök a magatartás és a szorgalom értékelésében minden évfolyamon bevonhatja a tanulókat.

Értékelési, jutalmazási, elismerési hagyományaink: Tanév közben egy-egy kimagasló eredmény vagy emberileg értékes tett elismeréseként a tanuló szaktanári, osztályfőnöki, tagozatvezetői, igazgatói dicséretben részesül. A tanévzáró ünnepségen alapítványunk kuratóriumának döntése alapján könyvjutalomban részesülnek legeredményesebb tanulóink. 224

Évente ítéli oda alapítványunk 4. és 8. évfolyam végén a jó tanuló - jó sportoló díjat azoknak a tanulóknak, akik tanulmányaik során minden tanév végén legalább 4,8 – es tanulmányi eredményt értek el és kiváló sportolói teljesítménnyel rendelkeznek. 8. évfolyam végén a minden tanévet kitűnő eredménnyel záró diákok az „Iskola kiváló tanulója” címet kapják. A jegyek, osztályzatok megállapítása az osztályfőnök, tanár ill. tanító kompetenciája. Építünk az önértékelésre és a közösség tapintatos, jó szándékú, segítő értékelésére is.

225

III. 7. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

III. 7. 1. A tanulók másnapi felkészülésének szabályai

Iskolánkban az 1.-4. osztályokban napközis és iskolaotthonos formában történik a tanulók másnapi felkészülése, melynek szabályai a következők: - A tanuló köteles az iskolában elvégezni a másnapi felkészüléshez szükséges feladatait, melynek ellenőrzése, mennyiségi és lehetőség szerint minőségi vonatkozásban a napközis tanító feladata. - A tanuló nem vihet haza házi feladatot hét közben, csak hétvégén. - A hétvégi házi feladat mennyisége ne legyen több az 1.-3. évfolyamon, mint egy-másfél óra, a 4. évfolyamon legfeljebb két óra. - Kivételt képez a feladatvégzés tekintetében az olvasás gyakorlására szánt szöveg, mely minden nap, minden évfolyamon hazaküldhető, ennek elvárható időtartama ne haladja meg a fél órát. - Abban az esetben, ha a szülő elviszi gyermekét a napköziből, a feladatok elvégzéséért ő a felelős.

A felső tagozatos évfolyamon tanulóknak felsős napközi működik. A felső napközit vezető tanár irányítja a feladatok elvégzését, szükség esetén segítséget nyújt. -

A tanuló köteles a napközin megjelenni, feladatait ott elvégezni, amit a pedagógus ellát kézjegyével. Lehetőség szerint az elméleti tudnivalókat is megtanulja.

A szaktanároknak ügyelni kell arra, hogy a tanuló otthoni terhelése, tanulásra fordított ideje ne haladja meg a napi két órát.

III. 7. 2. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása

A tananyag feldolgozásának, az ismeretek gyarapításának, a készségek kialakításának és megerősítésének alapvetően két terepe van: a tanórai és az otthoni munka. 226

A házi feladat fogalma A tananyag feldolgozásának menetében minden olyan feladat, amelyet tanítási időn kívül (otthon, napköziben) egyéni munkával végeznek a tanulók.

A házi feladat célja A tanórai ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, valamint további gyakoroltatása, önálló feldolgozása, a következő anyag előkészítése. A házi feladat típusai - Szóbeli házi feladat a) tartalmi összefüggések elsajátítása, b) szabályok, fogalmak bevésése, c) házi olvasmányok d) memoriterek

-

Írásbeli házi feladat a) tankönyvi, feladatgyűjteményi feladatok megoldása b) tesztek c) házi dolgozatok d) másolási feladatok e) illusztráció készítése f) kiselőadásra történő felkészülés vázlattal, forrásanyaggal g) gyűjtő- illetve kutatómunka h) esszé i) projekt

-

Gyűjtőmunka (könyvtári, szemléltető eszközök, természetes anyagok, stb.) Kísérlet (fizikai, kémiai, biológiai, meteorológiai változások vizsgálata) Eszköz, makett, figurakészítés (elsősorban választhatóan, szorgalmi jelleggel)

III. 7. 3. Elvek és korlátok A házi feladat: 

tartalmilag legyen összhangban az órán feldolgozott tananyaggal. 227

    

mennyisége legyen arányos – az ellenőrzésre fordítható idővel, a tanulók terhelhetőségével. kijelölésében lehetőleg érvényesüljön az egyéni különbségekhez való alkalmazkodás (differenciálás). a nevelő által megfelelően előkészített legyen. mennyiségénél és minőségénél (nehézségénél) fokozottan kell figyelni az otthoni munka előkészítő, ismereteket továbbfejlesztő jellegére. az ellenőrzés terjedjen ki a házi feladat mennyiségére és tartalmára egyaránt.

A házi feladatot a nevelő objektíven, az elvégzett munkát elismerve igyekezzen értékelni.

A tanulók otthoni terhelhetőségének csökkentése







A szóbeli és írásbeli feladatok mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az otthoni (napközis) felkészülésre fordított idő ne haladja meg alsó tagozatban az 1,5 órát, felső tagozatban a 2,5 órát napi átlagban. Az 1-8. évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli többlet házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon egy osztállyal legfeljebb két témazáró, illetve félévi, év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

III. 7. 4. Újszerű tanulásszervezés Az otthoni felkészüléssel kapcsolatos szabályozás vonatkozik mind a hagyományos, mind a korszerű tanulásszervezési eljárásokra. (projekt, témahét) Céljai: A tananyag rögzítése, átvitele a hosszú távú memóriába, az ismeretek alkalmazása újabb körülmények, feltételek megléte esetében is; Önálló gyűjtő- és kutatómunka, egyéb ismeretforrások alkalmazása. Differenciáltan, az egyéni képességek és érdeklődés figyelembe vételével jelöljük ki. Optimális terhelést kell jelentenie. Mennyisége: a napközi foglalkozás időtartama alatt, tehát 16 óráig elvégezhető legyen. Ez érvényes a pénteki napra is, tehát a hétvége és az ünnepek a pihenés, játék, sport, szórakozás ideje legyen. Szorgalmi feladatot, versenyre készülő tanulónak feladatokat kijelölünk, arra jegyet ugyanúgy nem adunk, mint a többi házi feladatra. A kiemelkedően színvonalas felkészülést azonban ötössel jutalmazhatjuk. Újszerű szervezés:    

Projekthez gyűjtőmunka Kiselőadás Prezentáció készítése (PPT) Elektronikus tananyagok készítése 228



Feladatok az SDT alkalmazására

III. 7. 5. Törvényi háttér: Kt. 48.§ (4)

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai szabályozásánál egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését és heti iskolai rendjét vettük figyelembe. Az általunk meghatározott elvek és korlátok figyelembe veszik, hogy a tanuló pihenése és szórakozása két tanítási nap között illetve a hétvégeken és a szünidőben is biztosítva legyen.

A házi feladatoknak mindenféleképpen az otthoni gyakorlást, valamint a tanórán elsajátított ismeretek elmélyítését kell szolgálnia. A házi feladatokat a tanulók számára egyértelműen jelöljük ki (táblára felírni, osztály leckefüzetébe beírni) és lehetőség szerint ellenőrizzük, hogy az a tanulók által rögzítésre került (füzetbe, könyvbe beírva, kijelölve) A tanulók képességei alapján differenciált házi feladatok kijelölésére is sor kerülhet (a gyengébb képességű tanulóknak elsősorban rutin jellegű, begyakorlást, rögzítést szolgáló feladatokat, míg a jobb képességűeknek összetettebb feladatokat adjunk) Házi feladatot csak az aznapi tanórák anyagához kapcsolódóan lehet adni A házi feladatok mennyiségénél figyelembe kell venni a tanulók órarendjét és más tantárgyakból már kijelölt házi feladatok mennyiségét – a pedagógus tájékozódjon kollégáktól, illetve a tanulóktól a már aznap előző tanórákon megkapott házi feladatokról (pl. táblán fennhagyni). Szóbeli házi feladatnak csak olyan tananyag adható, amely a tanórán megbeszélésre, feldolgozásra került / esetleg tanulást segítő vázlat készült hozzá, vagy a lényeg kijelölése megtörtént. Az írásbeli házi feladat tartalma kapcsolódjon a tanóra anyagához. Versek, memoriterek tanulására minimum egy hét álljon rendelkezésre. A gyűjtő- illetve kutatómunkát igénylő házi feladatoknál előzetesen tájékozódjon a pedagógus, hogy ténylegesen megvalósítható-e a kijelölt feladat; az ilyen jellegű házi feladatok elkészítésére minimum három nap álljon rendelkezésre Lehetőséget biztosítunk szorgalmi és önként vállalt házi feladatok elkészítésére. Nyári szünetre nem adható házi feladat. Hétvégére elsősorban gyakorlást szolgáló házi feladatokat adunk. 229

III. 7. 6. Iskolaotthon Ez lehetőséget kínál arra, hogy a szabadidőben naponta együtt átélt élmények oldottabbá tegyék a tanítási órák légkörét, közösségteremtő erejével kiegészíti a család szocializációs szerepét. Ez a forma megkönnyíti a gyermek, a szülő mindennapjait. Egyenletesebb terhelést biztosít. A gyermek az iskolában – szakember segítségével – tanulja meg a helyes tanulás fortélyait és így kudarcmentesen, gyorsabban jut el a hatékony, önálló tanulás szintjére. Két tanító irányításával délelőtti és délutáni váltásban történik a tanítás. A pedagógusok megosztják egymás között a tantárgyakat. Ez az oktatási forma biztosítja, hogy a tanulók egyenletes terheléssel, alaposan elvégezzék napi feladatukat, így nem szükséges az otthoni tanulás. A délelőtti és a délutáni időszakban is rendszeresen van szabadidő, mely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkenést teszi lehetővé. A szabadidő eltöltésének lehetőségei: - levegőn való mozgás, játék - kreatív manuális foglalkozás. Fontosnak tartjuk azt is, hogy ezen tevékenységek vezetésében a tervszerű nevelői kezdeményezés párosuljon a gyerekek választásával, képessé váljanak szabad idejük önálló felhasználására. 

Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat.



A nap folyamán több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, ezáltal lényegesen hatékonyabb lehet a nevelés.

230

III. 8. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel és tavasszal. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez Szerkesztette: Tompa Ferenc OKM 2000.

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez

A test általános izomerejét, erő-állóképességét öt motorikus próba alapján értékeljük. Sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján történik.

IGEN GYENGE

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének

0-20.5 pont

maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan, fizikai- szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének átmeneti javításához esetenként

gyógyszerek

fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. GYENGE

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira,

21-40.5 pont

hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

KIFOGÁSOLHATÓ

A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad

41-80.5 pont

el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi.

231

KÖZEPES

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges

61-80.5 pont

létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen

81-100.5 pont

sportágban, alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve amatőr szintet rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzá kezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

KIVÁLÓ

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy

101-120.5 pont

speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban akár élsportoló lehet.

EXTRA

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános

121-140

fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető.

A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

Helyből távolugrás Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk:

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16.

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

232

4

1.09

1.19

1.32

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.35

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.38

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.41

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.46

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.49

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.55

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.71

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.75

1.86

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.79

1.90

2.01

2.11.

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.83

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.60

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

3

1.03

1.14.

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.33

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.36

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.39

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.42

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.18

1.29

1.38

1.45

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.21

1.32

1.41

1.48

1.54

1.62

1.66

1.71

Lányok:

233

10

1.24

1.35

1.44

1.51

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.27

1.38

1.47

1.54

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.30

1.41

1.50

1.57

1.63

1.71

1.75

1.80

13

1.33

1.44

1.53

1.60

1.66

1.74

1.78

1.83

14

1.36

1.47

1.56

1.63

1.69

1.77

1.81

1.86

15

1.39

1.50

1.59

1.66

1.72

1.80

1.84

1.89

16

1.42

1.53

1.62

1.69

1.76

1.83

1.87

1.92

17

1.45

1.56

1.65

1.72

1.80

1.86

1.91

1.95

18

1.48

1.60

1.69

1.76

1.84

1.90

1.95

1.99

19

1.51

1.64

1.73

1.80

1.88

1.94

1.99

2.03

20

1.54

1.68

1.77

1.84

1.92

1.98

2.03

2.07

21

1.57

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan Maximális időtartam: négy perc Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk:

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

234

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

16

19

21

22

24

28

30

32

2

20

23

25

26

28

32

34

36

3

24

27

29

30

32

36

38

40

4

28

31

33

34

36

40

42

44

5

32

35

37

38

40

44

46

48

6

36

39

41

42

44

48

50

52

7

40

43

45

46

48

52

54

56

8

44

47

49

50

52

56

58

60

9

48

51

53

54

56

60

62

64

10

52

55

57

58

60

64

66

68

11

56

59

61

62

64

68

70

72

12

60

63

65

66

68

72

74

76

13

64

67

69

70

72

76

78

80

14

68

71

73

74

76

80

82

84

Lányok:

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan

Maximális időtartam: 4 perc. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

235

Fiúk:

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

25

28

31

33

35

37

39

41

2

30

33

36

38

40

42

44

46

3

35

38

41

43

45

47

49

51

4

40

43

46

48

50

52

54

56

5

45

48

51

53

55

57

59

61

6

50

53

56

58

60

62

64

66

7

55

58

61

63

65

67

69

71

8

60

63

66

68

70

72

74

76

9

65

68

71

73

75

77

79

81

10

70

73

76

78

80

82

84

86

11

75

78

81

83

85

87

89

91

12

80

83

86

88

90

92

94

96

13

85

88

91

93

95

97

99

101

14

90

93

96

98

100

102

104

106

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

20

23

26

29

31

33

35

37

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

Lányok:

236

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan Maximális időtartam: lányok 1.5 perc, fiúk: 3 perc Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk:

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

2

4

6

8

10

12

14

16

2

4

6

8

10

12

14

16

18

3

6

8

10

12

14

16

18

20

4

8

10

12

14

16

18

20

22

5

10

12

14

16

18

20

22

24

6

12

14

16

18

20

22

24

26

7

14

16

18

20

22

24

26

28

8

16

18

20

22

24

26

28

30

9

18

20

22

24

26

28

30

32

10

20

22

24

26

28

30

32

34

11

22

24

26

28

30

32

34

36

12

24

26

28

30

32

34

36

38

13

26

28

30

32

34

36

38

40

14

28

30

32

34

36

38

40

42

237

Lányok:

Pontszám 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

7

1 2 3

1

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

COOPER-TESZT, 12 perc futás, gyaloglás

Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig I.-V. osztály (7-11 éves életkor)

Pont 7

8

9

10

11

éves

éves

éves

éves

éves

1

1180

1260

1400

1450

1530

2

1200

1280

1420

1470

3

1220

1300

1440

4

1240

1320

5

1260

6

1290

Pont 7

8

9

10

11

éves

éves

éves

éves

éves

41

2020

2110

2250

2300

2380

1550

42

2040

2130

2270

2320

2400

1490

1570

43

2060

2160

2290

2350

2430

1460

1510

1590

44

2090

2180

2310

2370

2450

1350

1480

1540

1620

45

2110

2200

2330

2390

2470

1370

1510

1560

1640

46

2130

2220

2350

2410

2490

238

7

1310

1390

1530

1580

1660

47

2150

2240

2370

2430

2510

8

1330

1410

1550

1600

1680

48

2170

2260

2400

2450

2530

9

1350

1430

1570

1620

1700

49

2190

2280

2420

2470

2550

10

1370

1450

1590

1640

1720

50

2210

2300

2440

2490

2570

11

1390

1470

1610

1660

1740

51

2230

2330

2460

2520

2600

12

1410

1490

1630

1680

1760

52

2250

2350

2480

2540

2620

13

1430

1520

1650

1710

1790

53

2270

2370

2500

2560

2640

14

1450

1540

1680

1730

1810

54

2300

2390

2520

2580

2660

15

1470

1560

1700

1750

1830

55

2320

2410

2540

2600

2680

16

1500

1580

1720

1770

1850

56

2340

2430

2570

2620

2700

17

1520

1600

1740

1790

1870

57

2360

2450

2590

2640

2720

18

1540

1620

1760

1810

1890

58

2380

2480

2610

2670

2750

19

1560

1640

1780

1830

1910

59

2400

2500

2630

2690

2770

20

1580

1670

1800

1860

1940

60

2420

2520

2650

2710

2790

21

1600

1690

1820

1880

1960

61

2440

2540

2670

2730

2810

22

1620

1710

1840

1900

1980

62

2460

2560

2690

2750

2830

23

1640

1730

1870

1920

2000

63

2490

2580

2710

2770

2850

24

1660

1750

1890

1940

2020

64

2510

2600

2730

2790

2870

25

1690

1770

1910

1960

2040

65

2530

2620

2760

2810

2890

26

1710

1790

1930

1980

2060

66

2550

2650

2780

2840

2920

27

1730

1810

1950

2000

2080

67

2570

2670

2800

2860

2940

28

1750

1840

1970

2030

2110

68

2590

2690

2820

2880

2960

29

1770

1860

1990

2050

2130

69

2610

2710

2840

2900

2980

30

1790

1880

2010

2070

2150

70

2630

2730

2860

2920

3000

31

1810

1900

2040

2090

2170

71

2650

2750

2880

2940

3020

32

1830

1920

2060

2110

2190

72

2670

2770

2900

2960

3040

33

1850

1940

2080

2130

2210

73

2700

2790

2930

2980

3060

34

1870

1960

2100

2150

2230

74

2720

2820

2950

3010

3090

35

1900

1980

2120

2170

2250

75

2740

2840

2970

3030

3110

36

1920

2010

2140

2200

2280

76

2760

2860

2990

3050

3130

37

1940

2030

2160

2220

2300

77

2780

2880

3010

3070

3150

38

1960

2050

2180

2240

2320

39

1980

2070

2210

2260

2340 239

40

2000

2090

2230

2280

2360

Fiúk pontérték táblázata: 1-77 pontig V.-IX. osztály (11-15 éves életkor)

Pont 11

12

13

14

15

éves

éves

éves

éves

éves

1

1530

1610

1670

1740

1790

2

1550

1630

1690

1760

3

1570

1650

1710

4

1590

1670

5

1620

6

Pont 11

12

13

14

15

éves

éves

éves

éves

éves

41

2380

2460

2520

2590

2640

1810

42

2400

2480

2540

2610

2660

1780

1830

43

2430

2510

2570

2640

2680

1730

1800

1850

44

2450

2530

2590

2660

2700

1700

1760

1830

1870

45

2470

2550

2610

2680

2720

1640

1720

1780

1850

1900

46

2490

2570

2630

2700

2740

7

1660

1740

1800

1870

1920

47

2510

2590

2650

2720

2760

8

1680

1760

1820

1890

1940

48

2530

2610

2670

2740

2790

9

1700

1780

1840

1910

1960

49

2550

2630

2690

2760

2810

10

1720

1800

1860

1930

1980

50

2570

2650

2710

2780

2830

11

1740

1820

1880

1950

2000

51

2600

2680

2740

2810

2850

12

1760

1840

1900

1970

2020

52

2620

2700

2760

2830

2870

13

1790

1870

1930

2000

2040

53

2640

2720

2780

2850

2890

14

1810

1890

1950

2020

2070

54

2660

2740

2800

2870

2910

15

1830

1910

1970

2040

2090

55

2680

2760

2820

2890

2930

16

1850

1930

1990

2060

2110

56

2700

2780

2840

2910

2960

17

1870

1950

2010

2080

2130

57

2720

2800

2860

2930

2980

18

1890

1970

2030

2100

2150

58

2750

2830

2890

2960

3000

19

1910

1990

2050

2120

2170

59

2770

2850

2910

2980

3020

20

1940

2020

2080

2150

2190

60

2790

2870

2930

3000

3040

21

1960

2040

2100

2170

2210

61

2810

2890

2950

3020

3060

22

1980

2060

2120

2190

2230

62

2830

2910

2970

3040

3080

23

2000

2080

2140

2210

2260

63

2850

2930

2990

3060

3100

24

2020

2100

2160

2230

2280

64

2870

2950

3010

3080

3120

25

2040

2120

2180

2250

2300

65

2890

2970

3030

3100

3150

240

26

2060

2140

2200

2270

2320

66

2920

3000

3060

3130

3170

27

2080

2160

2220

2290

2340

67

2940

3020

3080

3150

3190

28

2110

2190

2250

2320

2360

68

2960

3040

3100

3170

3210

29

2130

2210

2270

2340

2380

69

2980

3060

3120

3190

3230

30

2150

2230

2290

2360

2400

70

3000

3080

3140

3210

3250

31

2170

2250

2310

2380

2430

71

3020

3100

3160

3230

3270

32

2190

2270

2330

2400

2450

72

3040

3120

3180

3250

3290

33

2210

2290

2350

2420

2470

73

3060

3140

3200

3270

3320

34

2230

2310

2370

2440

2490

74

3090

3170

3230

3300

3340

35

2250

2330

2390

2460

2510

75

3110

3190

3250

3320

3360

36

2280

2360

2420

2490

2530

76

3130

3210

3270

3340

3380

37

2300

2380

2440

2510

2550

77

3150

3230

3290

3360

3400

38

2320

2400

2460

2530

2570

39

2340

2420

2480

2550

2600

40

2360

2440

2500

2570

2620

8

9

10

11

éves

éves

éves

éves

éves

Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig I.-V. osztály (7-11 éves életkor)

Pont 7

8

9

10

11

Pont 7

éves

éves

éves

éves

éves

1

1140

1180

1210

1280

1300

41

2000

2040

2070

2130

2160

2

1160

1200

1230

1300

1320

42

2020

2060

2090

2150

2180

3

1180

1220

1250

1320

1340

43

2040

2080

2110

2180

2200

4

1200

1240

1270

1340

1360

44

2060

2100

2130

2200

2220

5

1230

1270

1300

1370

1390

45

2080

2120

2150

2220

2240

6

1250

1290

1320

1390

1410

46

2110

2150

2180

2240

2270

7

1270

1310

1340

1410

1430

47

2130

2170

2200

2260

2290

8

1290

1330

1360

1430

1450

48

2150

2190

2220

2280

2310

9

1310

1350

1380

1450

1470

49

2170

2210

2240

2300

2330

10

1330

1370

1400

1470

1490

50

2190

2230

2260

2320

2350

241

11

1350

1390

1420

1490

1510

51

2210

2250

2280

2350

2370

12

1380

1420

1450

1510

1540

52

2230

2270

2300

2370

2390

13

1400

1440

1470

1540

1560

53

2260

2300

2330

2390

2420

14

1420

1460

1490

1560

1580

54

2280

2320

2350

2410

2440

15

1440

1480

1510

1580

1600

55

2300

2340

2370

2430

2460

16

1460

1500

1530

1600

1620

56

2320

2360

2390

2450

2480

17

1480

1520

1550

1620

1640

57

2340

2380

2410

2470

2500

18

1500

1540

1570

1640

1660

58

2360

2400

2430

2500

2520

19

1530

1570

1600

1660

1690

59

2380

2420

2450

2520

2540

20

1550

1600

1620

1690

1710

60

2410

2450

2480

2540

2570

21

1570

1620

1640

1710

1730

61

2430

2470

2500

2560

2590

22

1590

1640

1660

1730

1750

62

2450

2490

2520

2580

2610

23

1610

1660

1680

1750

1770

63

2470

2510

2540

2600

2630

24

1630

1680

1700

1770

1790

64

2490

2530

2560

2620

2650

25

1650

1700

1720

1790

1810

65

2510

2550

2580

2640

2670

26

1680

1720

1750

1810

1840

66

2530

2570

2600

2670

2690

27

1700

1740

1770

1830

1860

67

2560

2600

2630

2690

2720

28

1720

1760

1790

1860

1880

68

2580

2620

2650

2710

2740

29

1740

1780

1810

1880

1900

69

2600

2640

2670

2730

2760

30

1760

1800

1830

1900

1920

70

2620

2660

2690

2750

2780

31

1780

1820

1850

1920

1940

71

2640

2680

2710

2770

2800

32

1800

1840

1870

1940

1960

72

2660

2700

2730

2790

2820

33

1830

1870

1900

1960

1990

73

2680

2720

2750

2810

2840

34

1850

1890

1920

1980

2010

74

2700

2750

2780

2840

2870

35

1870

1910

1940

2000

2030

75

2730

2770

2880

2860

2890

36

1890

1930

1960

2030

2050

76

2750

2790

2820

2880

2910

37

1910

1950

1980

2050

2070

77

2770

2810

2840

2900

2930

38

1930

1970

2000

2070

2090

39

1960

2000

2030

2090

2120

40

1980

2020

2050

2110

2140

242

Lányok pontérték táblázata: 1-77 pontig V.-IX. osztály (11-15 éves életkor)

Pont 11

12

13

14

15

éves

éves

éves

éves

éves

1

1300

1320

1330

1340

1350

2

1320

1340

1350

1360

3

1340

1360

1370

4

1360

1380

5

1390

6

Pont 11

12

13

14

15

éves

éves

éves

éves

éves

41

2160

2180

2190

2200

2210

1370

42

2180

2200

2210

2220

2230

1380

1390

43

2200

2220

2230

2240

2250

1390

1400

1410

44

2220

2240

2250

2260

2270

1410

1420

1430

1440

45

2240

2270

2270

2280

2290

1410

1430

1440

1450

1460

46

2270

2290

2300

2310

2320

7

1430

1450

1460

1470

1480

47

2290

2310

2320

2330

2340

8

1450

1470

1480

1490

1500

48

2310

2330

2340

2350

2360

9

1470

1490

1500

1510

1520

49

2330

2350

2360

2370

2380

10

1490

1510

1520

1530

1540

50

2350

2370

2380

2390

2400

11

1510

1530

1540

1550

1560

51

2370

2390

2400

2410

2420

12

1540

1560

1570

1580

1590

52

2390

2420

2420

2430

2440

13

1560

1580

1590

1600

1610

53

2420

2440

2450

2460

2470

14

1580

1600

1610

1620

1630

54

2440

2460

2470

2480

2490

15

1600

1620

1630

1640

1650

55

2460

2480

2490

2500

2510

16

1620

1640

1650

1660

1670

56

2480

2500

2510

2520

2530

17

1640

1660

1670

1680

1690

57

2500

2520

2530

2540

2550

18

1660

1680

1690

1700

1710

58

2520

2540

2550

2560

2570

19

1690

1710

1720

1730

1740

59

2540

2560

2570

2580

2590

20

1710

1730

1740

1750

1760

60

2570

2590

2600

2610

2620

21

1730

1750

1760

1770

1780

61

2590

2610

2620

2630

2640

22

1750

1770

1780

1790

1800

62

2610

2630

2640

2650

2660

23

1770

1790

1800

1810

1820

63

2630

2650

2660

2670

2680

24

1790

1810

1820

1830

1840

64

2650

2670

2680

2690

2700

25

1810

1830

1840

1850

1860

65

2670

2690

2700

2710

2720

26

1840

1860

1870

1880

1890

66

2690

2710

2720

2730

2740

27

1860

1880

1890

1900

1910

67

2720

2740

2750

2760

2770

243

28

1880

1900

1910

1920

1930

68

2740

2760

2770

2780

2790

29

1900

1920

1930

1940

1950

69

2760

2780

2790

2800

2810

30

1920

1940

1950

1960

1970

70

2780

2800

2810

2820

2830

31

1940

1960

1970

1980

1990

71

2800

2820

2830

2840

2850

32

1960

1980

1990

2000

2010

72

2820

2840

2850

2860

2870

33

1990

2010

2020

2030

2040

73

2840

2860

2870

2880

2890

34

2010

2030

2040

2050

2060

74

2870

2890

2900

2910

2920

35

2030

2050

2060

2070

2080

75

2890

2910

2920

2930

2940

36

2050

2070

2080

2090

2100

76

2910

2930

2940

2950

2960

37

2070

2090

2100

2110

2120

77

2930

2950

2960

2970

2980

38

2090

2110

2120

2130

2140

39

2120

2140

2150

2160

2170

40

2140

2160

2170

2180

2190

244

A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje

Az intézmény 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, azt követően pedig felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: határozatlan idejű.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Elvégezzük a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelését, és a szükséges módosításokat végre kell hajtani rajta.

245

A pedagógiai program módosítása

1. -

A pedagógiai program módosítására: az intézmény igazgatója, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék, az intézmény fenntartója tehet javaslatot.

2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

246

1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő intézményeknél, illetve személyeknél tekinthető meg: –

az intézmény fenntartójánál,

–

az intézmény irattárában,

–

az intézmény könyvtárában,

–

az intézmény nevelői szobáiban,

–

az intézmény igazgatójánál, intézményegység-vezetőjénél, intézményegységvezető-helyettesénél, tagóvoda-vezetőnél

247

MELLÉKLET

Informatikai stratégia Arany János Általános Iskola 2010

Tartalomjegyzék Bevezetés ..................................................................................................................................................... 251 Helyzetelemzés: ........................................................................................................................................... 252 Informatikai eszközök ............................................................................................................................... 252 Informatikai hálózat ................................................................................................................................... 254 Pedagógusok informatikai végzettsége, vagy eszközhasználati készsége: .................................................. 256 Tartalomszolgáltatás................................................................................................................................... 259 Adatvédelem és biztonság ........................................................................................................................... 259 Az IKT alkalmazása az oktatásban ............................................................................................................ 260 Informatikai eszközök alkalmazása a tanításánál ...................................................................................... 261 Informatika a tanítási órákon ................................................................................................................... 261 IKT alkalmazása a tanári munkában......................................................................................................... 261 Pedagógiai hozzáadott érték ....................................................................................................................... 262 Rövid távú célok fejlesztés ........................................................................................................................ 262 Adatvédelem és biztonság ......................................................................................................................... 264 Szoftver beszerzés..................................................................................................................................... 264 IKT eszközök fogadása ............................................................................................................................. 265 Továbbképzések........................................................................................................................................ 265 Pedagógiai hozzáadott érték:.................................................................................................................... 266

250

Bevezetés „Csak a butát rettenti, ami még új.” Kazinczy Ferenc

Az IKT területén való jártasság napjainkban alapfeltétel a tanulás, a továbbtanulás, illetve a munkavállalás során. Az IKT megismerése és az általa nyújtott

kooperatív

tanulás,

szociáliskompetencia-fejlesztés

a

meglévő

egyenlőtlenségek ellensúlyozására is alkalmas. Az informatikai eszközök használata során a hátrányos helyzetű tanulók jobb eredményeket érnek el az IKT használatával tanított tantárgyakban, mint hagyományos pedagógiai módszerekkel. Több és mélyebb információhoz jutnak, valamint a testre szabott, egyéni oktatás és értékelés hatékonyabban fel tudja mérni a tanulók egyéni élethelyzeteit. Az IKT oktatásbeli jelenléte számos iskolában infrastrukturális kérdés. A számítógépek jelenléte és alkalmankénti használata azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha nincs mögötte pedagógiai és szakmódszertani sokszínűség. A tanórákon kreatívan alkalmazott módszerek garantálhatják a digitális tananyagok sikerét, de a kompetenciafejlesztést a módszertani palettán megjelenő IKT alapú kollaboratív eszközök biztosíthatják. A számítógéppel segített oktatás és az elektronikus kommunikáció megfelelő pedagógiai eszközökkel lehetőséget ad a differenciálásra, a csoportmunka különböző megvalósításaira, így biztosítva a különböző képességű és hátterű diákok fejlődését. A számítógéppel segített kollaboratív módszerek iskolai alkalmazása, a pedagógiai fejlesztés sokszínűsége kitűnő esélyt kínál a hátrányos helyzetű vagy éppen tanulási nehézségekkel küszködő tanulóknak. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása

ma

az

oktatásban nem csak lehetőség, hanem elvárás. Elvárás mind a szülők, a diákok és magunk részéről is.

251

Helyzetelemzés: 2 éve iskolánk két telephelyen működik, a felső tagozat az Arany épülettömbben, az alsó tagozat pedig a Széchenyi telephelyen. Az oktatásban 3 gépterem áll a tanulók rendelkezésére, 2 a felső, egy pedig az alsó tagozatosok számára.

1.01. szakasz

Informatikai eszközök

Fő utcai épület Felhasználói

Szerver:

tér: 4-es tanterem

Nyomtató:

gép: 1

db

éves

Kis terem

Felhasználói

-

Egyéb

oktatást

segítő eszköz

2 10 db 5 éves

1 fekete lézer 7 1

db

laptop

6

8 db 4 éves

éves

éves

2 db 3 éves

1 színes tinta 1 db projektor 7

2 db 2 éves

sugaras 5 éves

éves

2 db 6 éves

-

-

8 db 3 éves 6 db 2 éves Nagy tanári

-

1 db 4 éves

1fekete lézer, 5 éves

Kis tanári

Könyvtár

-

-

1 db 6 éves

1 színes lézer, -

1 db 4 éves

2 éves

2 db 7 éves

2 fekete lézer, 7 1

1 db 8 éves

éves

1 db 9 éves

Fejlesztő terem

-

db

digitális

fényképezőgép, 05 éves

1 db 8 éves

-

-

-

1

1 db 2 éves Rajzterem

-

1 laptop 7 éves

projektor,

1

éves Nyelvi labor

-

1 db 5 éves

-

24

főre

AV

eszköz IKT terem

-

1

laptop,

0,5 -

1

projektor

252

éves

négyéves, 1 digitális tábla, négyéves

Adminisztrációs -

3 db 8 éves

1

szalagos

5 digitális

terek

4 db 5 éves

éves

3 db 4 éves

2 szín. lézer1 új

2 db 2 éves

éves

fényképezőgép,

2 fek. lézer 7 éves 2 fek. lézer 5 éves

253

Iskola utcai épületben: Felhasználói

Szerver:

tér: Számítástech

Nyomtató:

Egyéb

gép: -

nika terem

IKT terem

Felhasználói

2 db 8 éves 13 db 6 éves

-

oktatást

segítő eszköz 1 fek. lézer 4 éves

6 db 4 éves

1 szín. tint. 5

1 laptop 4 éves

éves

1 laptop 0,5év.

1 ötéves lézer

1

projektor

0,5

éves Tanári

-

1 db 4 éves

1 fekete lézer négyéves

Testnev.

-

1 db 7 éves

tanári Könyvtár

1

fek.

tint.

4 -

éves -

1db 6 éves

1 fek. lézer 4 éves

Fejlesztő

-

2 db 6 éves

-

-

-

1 db 4 éves

1 színes lézer videokamera,

1 laptop

0,5 éves

terem Irodák

3

digitális

fényképezőgép

Informatikai hálózat A Fő utcai épületben (Arany tömb) a Sulinet által biztosított internet elérhetőség van, melynek sávszélessége 1 Mbit (4 Mbit-nek kellene lenni, folyton kapcsolatban vagyunk a szolgáltatóval), ami 62 gépet szolgálna ki. Fa hálózati topológiával működik a rendszer, sok felesleges várakoztatással, de ellátja a tanárikat, az adminisztrációs helyeket (igazgató, intézményegység-vezető, titkárság, könyvelés), fejlesztő pedagógiai termet, rajz szaktantermet, IKT termet és a könyvtárat. Jelen hálózat nem tud több gépet kiszolgálni.

254

Az Iskola utcai épületben (Széchenyi telephely) 31 számítógépet 2 db 4 Mbit-es fa hálózati topológiájú internet elérés szolgálja ki. Jelen hálózaton van most is az IKT terem, az irodák, a könyvtár, a tanári, de még további gépeket lehet rá kapcsolni. Közösségi terek ma is ellátottak hálózati szempontból, az Aranyban a gépek újítása, a Széchenyiben további legalább két lenne optimális. .

255

Pedagógusok informatikai végzettsége, vagy eszközhasználati készsége: Fő utcai épületben: Név:

30-40

50-70

80-

120

ECDL

ECDL

Szak-

IKT

Főisk

órás

órás

100

órás

Start

7

tanár

kép

. tant.

képzé képzé órás s

s

képzé

mod.

zés

képzé s s

Áravainé

x

x

Baranyi Ildikó Bába

x

Józsefné Balog Jenőné

x

Balog

x x

Ferencné Bozóki

x

Mátyásné Busa Orsolya Csóti Mária

x x

Csóti Péter

x x

Eiler Adrien

x

Farkasné Péli

x

Gyöngyi Felföldi Margit

x

Gál Orsolya

Herczeg Erika Holikné

x

x x

x

Tisóczki Melinda Holló Tibor

x 256

Kálmán

x

Józsefné Kertész

F.

x

x

Zsuzsanna Komáromi

x

Tibor Medgyes

x

József Nádas

x

x

Lajosné Szikoráné

x

Garas Klára Tarjányi

x

x

Györgyi Vincze

x

Balázsné Zsemberi Irén

x

Gáspár

x

x

Tivadarné Czinkóczi

x

Szilvia Faragóné

x

Csomor Szilvia

Iskola utcai épületben:

Név:

30-40

50-70

80-

120

ECDL

ECDL

Szak-

IKT

órás

órás

100

órás

Start

7

tanár

képzé k.

képzé képzé órás s

s

képzé

képzé s

mod.

s

Főis

tant .

s Ancsa-

x

257

Molnárné Nyerges Katalin Bera Zoltánné Bús Éva

x x

Csomor

x

Lajosné Fölföldi

x

Tiborné Guba

x

Györgyné Halász Ilona Hegedűs

x x

Andrea Holló Tiborné

x

Kapitány Rita

x

Kispálné

x

Kuszli Irén Kitl Valéria

x

Kovács

x

x

Zsuzsanna Krizsánné

x

Trója Dolli Dr

Kunhalni

x

Istvánné Lajkóné

x

Tombácz Ágota Pálfi Edit

x

Papné

x

x

Kovács Mónika Rávainé

x

258

Fülöp Beatrix Sólyáné

x

Csuka Márta Tabajdiné

x

Kurucsai Irén Vedres

x

Katalin Veszelka

x

Imréné Vetróné Kátai

x

Valéria Vörösné

x

x

Balogh Klára Vörösné Pető

x

x

Ágnes Zsán-

x

Klúcsóné Patyi Zsuzsanna

Tartalomszolgáltatás Az intézmény honlapja külső szerverről működik. Az új tartalmakat a rendszergazda rakja fel a cikk írója kérésére. Az iskola alapdokumentumait, szabályzatait az igazgató, a TÁMOP pályázati munka híreit a szakmai vezető jelenteti meg. Az adminisztrációban dolgozók a mindennapi munkájuk során használják a www.kir.hu, az www.okm.gov.hu, az adat.allamkincstar.gov.hu, a www.apeh.hu, a www.pm.hu, a da-ekir.allamkincstar.hu, a www.magyarorszag.hu oldalakat

Adatvédelem és biztonság  Jelenleg a gépeken ingyenes, időkorlátos vírusirtó programok vannak (Nod 32, Avas)  A rendszergazdai fiók jelszóval védett, a tanulók korlátozott fiókba tudnak belépni.  Tűzfal nincs 259

 Informatikai szabályzat nincs

Az IKT alkalmazása az oktatásban Jelenleg a bevont tantárgyak tanóráinak 25%-át úgy tudjuk IKT-val támogatott óraként megtartani, hogy a matematika, informatika órák a számítástechnika termekben, vagy az IKT teremben kerülnek megtartásra, a többi bevont tantárgy legalább 25%-ában az IKT teremben van a tanóra. Nem bevont tantárgyak is használnak digitális tartalmakat a tanórákon a nyelvi laborban, a számítástechnika termekben, rajz szaktanteremben. Leggyakrabban használt digitális tartalmak: SDT, Apáczai és Mozaik Kiadó kiadványai, tanárok által készített prezentációk.

260

Informatikai eszközök alkalmazása a tanításánál Informatika a tanítási órákon  1-8. évfolyam informatika órán  Fejlesztő pedagógiai foglalkozásokon 1-8. évfolyamon

Egyéb tantárgyaknál  Alsóban 1-4. osztályban Magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének, angol, német tantárgyaknál a kiadók által ingyen is elérhetővé tett, valamint megvásárolt digitális tananyagok és gyakorló feladatsorok használatával.  5-8. évfolyamon Szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti, életpálya- építési kompetenciák fejlesztése során, a kiadók által ingyen is elérhetővé tett, valamint megvásárolt digitális tananyagok és gyakorló feladatsorok használatával.  Minden más tantárgy esetében is egyre gyakrabban előfordul a használata, de csak alkalomszerűen és segítséggel. Szakköri foglalkozás Szakköri

szinten

gyakoroltatunk,

a

felzárkóztató

vagy

kiegészítő

és

a

tehetséggondozó

anyagként

tanítjuk

a

foglalkozásokon tanórai

munka

eredményességét növelve.

IKT alkalmazása a tanári munkában Az

iskolánkban

tanító

pedagógusok

otthonukban

általában

rendelkeznek

számítógéppel és internet hozzáféréssel, mely lehetővé teszi a terület otthoni felkészülésben való alkalmazását, valamint segíti a kollégákkal, a szülőkkel és a partnerekkel való kapcsolattartást is.

261

Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában     



Anyaggyűjtés az Internet és multimédiás eszközök segítségével tanórán és otthon On-line órai munka a módszerek gyakorlására, alkalmazására Az internetes tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor Demonstrációs anyagok alkalmazása a tanórákon: képek, filmek, animációk, hangfelvételek a rendelkezésre álló on-line és multimédiás eszközökkel Otthoni feladatok: házi dolgozatok, házi feladatok szerkesztése, anyaggyűjtés, feladatok kiadása, begyűjtése, értékelése - számítógép és Internet felhasználásával A technikai eszközök (digitális fényképezőgép, szkenner, Internet, grafikai eszközök, kép- és hangszerkesztés stb.) megismertetése és használatuk gyakorlása

Ezen módszereket sajnos még kevesen használják rendszeresen kollégáink közül. Ezért különös gondot fordítunk a jövőben a tanárok informatikai továbbképzésére, hogy az alkalmazásban naprakészek lehessenek, és tudásukat folyamatosan szinten tartva alkalmassá váljanak ezen ismeretek továbbadására.

Pedagógiai hozzáadott érték Azok a hagyományos és konstruktív pedagógia elveire épülő, tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában Így új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.. -

Az IKT eszközök beépülnek a tantárgyak oktatásába A tanári IKT kompetenciák rendelkezésre állnak. Akik még nem rendelkeznek ilyen kompetenciával továbbképzéseken fognak részt venni.

-

Az IKT-támogatású pedagógiai módszertan 3-as célú kompetencia fejlesztése a cél o Tantárgyi ismeretek bővítési, rendszerezése o IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése o A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Rövid távú célok fejlesztés Eszközfejlesztés 262

Terveink szerint a következő 5 év végére minden tantermet fel kell szerelni interaktív táblával, és a tanulók részére 6 számítógépes labort kell kialakítani. A táblázat tartalmazza a szükséges sávszélességet is, melyet fa hálózati topológiával képzelünk el. Ez lehetővé tenné, hogy gyorsan, felesleges várakozások nélkül lehessen dolgozni a tanárikban, az adminisztrációban, a digitális táblákkal felszerelt tantermekben. A közösségi terek lefedése ma is megoldott, csak a gépek lassúk, több gép elhelyezésére nincs lehetőség, csak a régiek cseréjét tervezhetjük.

A felső tagozatos tömb számára:

Megnevezés Számítógépterem Laptop

1 éven belül

3 éven belül

5 éven belül

25

25

2

Szerver-szg.

1

1

Nyomtató, színes

3

4

Projektor

1

1

Tanulói termekbe interaktív tábla

3

4

5

laptop

3

4

5

projektor

3

4

5

25

25

Szaktantárgyi számítógépterem Adminisztráció Tanári

4

Könyvtár

3

Fejlesztő

3

Irodák

5

8

16 Mbit

32 Mbit

Internet Videokamera

1

Fényképezőgép

2

2

2

1 5

5

263

Az alsó tagozatos tömb számára:

Megnevezés

1 éven belül

Számítógépterem Laptop

3 éven belül

5 éven belül

25 1

Szerver-szg.

1

1

1

Nyomtató, színes

1

1

1

Projektor

1

1

1

Interaktív tábla

2

interaktív tábla

4

4

laptop

4

4

projektor

4

4

nyomtató

4

4

digitális mikroszkóp

1

Tanulói termekbe

Szaktantárgyi

25

számítógépterem Adminisztráció Tanárik

3

Könyvtár

1

2

2

Fejlesztő

1

3

3

Irodák

2

Internet

12 Mbit

Videokamera

1

Fényképezőgép

2

1 5

5

Adatvédelem és biztonság Minden gépen teljes verziós vírusirtó spam szűrőt szeretnénk működtetni. Szoftver beszerzés Az alsó tagozat számára szükséges lesz Corel Draw Graphics szoftver beszerzése. A géptermekben szükséges olyan program megvásárlása, amivel a munkaállomások monitorai lekérdezhetők. Egy gépterem, egy program. 264

A korszerű számonkérés érdekében a következő 5 évben az IKT termek és eszközök bővülésének ütemével folyamatosan feleltető szoftvert is szeretnénk beszerezni (pl.: EMDTB szoftver). A gépek optimális működése megköveteli, hogy az iskolában 1 főállású rendszergazda kerüljön alkalmazásra. IKT eszközök fogadása IKT eszközök fogadására a tantermekben az alábbi berendezések kiépítése szükséges     

projektorok elhelyezése függesztett formában, magasban vezetékezve, laptopok a tábla mellett oldalt érintésvédelemmel, külön asztalon Hordozható eszközöknek biztonsági tároló szekrény elhelyezése szükséges a tanáriban. Az eszközök üzemeltetését, karbantartását rendszergazdával, laptop program esetén +1fő asszisztenssel kívánjuk megoldani. Az új tanulói munkaállomások elhelyezését további számítástechnika termekben szeretnénk megoldani. A gépeket a falak mentén körben helyezzük el, így a termek középrészén kooperatív technikás oktatásra marad hely és az érintésvédelem is biztonságosabban megoldható.

Továbbképzések Célként tűztűk ki, hogy az IKT eszközöket bevonjuk az oktatásba, a bevont pedagógusaink megismerkedtek az IKT eszközök használatával, a többi pedagógus a következő 5 évben tervezi a hasonló ismeretek megszerzését. Felső tagozaton 16 fő, alsó tagozaton 13 fő vesz részt módszertanos IKT képzésen. Az órarendek összeállításakor terveznénk, hogy a számítástechnikán kívül más tantárgyak órái is legalább 25%-ban ezekben a termekben legyenek megtarthatók, hogy a tanulók önállóan is használhassák a digitális tananyagokat, ne csak a digitális táblán frontális munkában. Különös előnyt élvezne a témahét és a három hetet meghaladó projekt, a jelen indikátoraink szerinti kompetencia fejlesztések és az idegen nyelv tanítása, gyakorlása. Online tartalmak közzététele területén a honlapon található tartalmak gyorsabb aktuálissá tétele

érdekében a következő tanévtől az intézmény vezetője a tartalmak frissítését a

következő szerint kívánja munkaköri feladatként szabályozni. Az intézményegységek, tagozatok

híreit az egységek vezetői, a munkaközösségi híreket eredményeket a

munkaközösség vezetők, a rendezvények híreit a reszortfelelősök jelentetik meg a honlapon a rendszergazda

informatikai segítség nyújtásával.

A központi adatszolgáltatás

követelményeinek ezután is meg akarunk felelni, a szükséges hardvereket és szoftvereket megvásároljuk.

265

Pedagógiai hozzáadott érték:

Az oktatási informatikai stratégia célja olyan, a korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat, informatikai eszközök és oktatási módszerek létrehozása, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai oktatásban résztvevő tanulók és tanárok munkáját, valamint olyan oktatást támogató igazgatási információs rendszerek bevezetését és használatát teszik lehetővé, amelyek hatékonyabbá teszik az intézményi működést. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, prezentációk, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történt kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, az információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése az oktatás minden szintjén:

         

az oktatás hatékonyságának növelése, a kompetencia alapú oktatás támogatása, a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek oktatásának támogatása, a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, az oktatás módszertani fejlődéséhez szükséges eszközök fejlesztése és biztosítása, a jelenleginél nagyságrendekkel több tan- és háttéranyag elérhetősége,l: 11 a multimédia eszközrendszerének hatékony kihasználása, az egyedi fejlődéshez igazodó tanulási folyamat, valamint a helyhez nem kötött tanulás támogatása, az idegen-nyelv oktatás, a készségek elsajátításának támogatása,és az erőforrások hatékonyabb kihasználása érdekében.

Az IKT eszközök módszertani szerepe és lehetőségei intézményünkben

266

Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása ma az oktatásban nemcsak lehetőség, hanem elvárás. Elvárás mind a szülők, a diákok és magunk részéről is. Számos lehetőségünk nyílik használatukra, ezáltal bővítve módszertani eszköztárunkat, fejlesztve diákjaink egyes készségeit, képességeit, valamint növelhetjük motivációjukat. A legnagyobb segítséget a tanórai szemléltetésben jelentik ezen eszközök. Lehetőségünk van videók, prezentációk bemutatására. Ezzel nemcsak óráink válnak színesebbé, változatosabbá, egyúttal segítségére lehetünk azon tanulóknak is, akik valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek, vagy csak lassabbak társaiknál. Követhetőbb számukra az anyag, előre felépített rendszerben látják, így könnyebb számukra is megfelelő struktúrában történő füzetbe vezetés. A mozgóképes anyagok lekötik a gyerekek figyelmét, jobban fogják tudni mihez kapcsolni az adott ismereteket, mint ezek nélkül, így könnyebben megértik és megtanulják az anyagrészt. Sikeresen használható humán tantárgyaknál is egy adott kor, vagy korszak hangulatának felidézésére, bemutatására, mely segíti a tanulókat a beleélésben, az adott élethelyzet elképzelésében. Sokszor nincs lehetőségünk, vagy nagyon időigényes, hogy bizonyos anyagrészekhez fotókat mutassunk a gyerekeknek, pedig csak azokkal tudnánk teljes képet nyújtani. Ilyenkor is tökéletesen használhatók bizonyos eszközök. Miközben a témát fejtjük ki, vagy emberekről beszélünk, megmutathatjuk a hozzájuk tartozó, vagy őket ábrázoló képet, így jobban maguk elé tudják képzelni a személyt. Használhatóak olyan gépek, vagy technikák bemutatására, amelyeket eszköz, hely, vagy lehetőség hiányában nem áll módunkban megismertetni a tanulókkal. Az IKT-s eszközök nemcsak módszertani tárházunkat szélesítik, de az óra menetére is számos hatást gyakorolnak. Alapvetően gyorsítják az óra menetét azzal, hogy nem ott kell felrajzolnunk egy táblázatot, vagy ábrát, hanem a megbeszélés folyamatában mutathatjuk az újabb elemeket. Dolgozatellenőrzésnél is nagyon hasznos lehet, egy-egy feladat

magyarázatához,

megbeszéléséhez. IKT eszközök és a tanulók

Az IKT eszközök használatával fejleszthető az ismeretelsajátíttatás és képességfejlesztés különböző formáinak használata a diákokkal. A különféle eszközök alkalmazásával tanulóink megtanulják az információszerzést és átadást,

valamint

azt, hogyan fejleszthetik

képességeiket, tudásukat. Aktívan bevonhatjuk őket a tanóra előkészületeibe, menetébe. Bevonás az óra menetébe: A diákok nagyon jól bevonhatók az órába egy-egy előzőleg kiadott önálló feladattal, melyet valamilyen információs eszközzel készítenek el. Az adatok összegyűjtéséhez, a kutatómunkához sokkal inkább részesítik előnyben az Internetet. Használata során fejlődik a tanulók a lényegkiemelő, rendszerező képessége, a

267

szövegértelmezésük, és a fogalmazási készség. Céltudatosabbá válik a tanulásban a különféle keresőprogramok alkalmazásával.

Az IKT stratégia kialakításával összefüggő beavatkozási területek megnevezése: Oldal: 12    

  

IKT alapú az oktatási módszertan intézményi szintű fejlesztése, új tanulásirányítási eljárások bevezetése, tervezése. Tananyag digitalizálás érdekében a tankönyvválasztás lehetősége (Apáczai tankönyvcsalád digitális tananyagai) IKT eszközök, valamint az alap informatikai infrastruktúra fejlesztése, az intézményi beszerzések támogatása A mérés-értékelési eredmények nyomon követésének biztosítása, intézményi adminisztrációs és vezetői információrendszer kialakítása és fejlesztése az IKT eszközök tudatos alkalmazásával. A tantárgytömbösítés során az IKT-s eszközök széles körű alkalmazása Digitális tananyagok alkalmazása a tanórákon SDT alkalmazása a tanórai felkészülés során és a tanórán.

Zárógondolatok Minden pedagógus látja: az IKT eszközökkel folyó oktatásé a jövő. Tudjuk mennyi különféle hatás éri a gyerekeket a világban, főként a médián keresztül. Ahhoz, hogy figyelmüket a tanulás felé irányítsuk, szükséges, hogy változatos, érdekes, látványos tanórákat tartsunk, hogy élvezzék az órákat és ezáltal a tanulást is. Alkalmazkodnunk kell a társadalmi elvárásokhoz, a technikai, technológiai fejlődésekhez és bővítenünk kell ismereteinket és módszereinket egyaránt, ha el akarjuk érni célunkat. Intézményünkben, mind a vezetőség, mind a tanárok igyekeznek folyamatosan fejlődni, keresik a lehetőségeket, nyitottak az új dolgokra és kreatívan alkalmazzák azokat. Hasonló szellemiség nélkül lehetetlen változtatni, javítani, vagy akár kiegészíteni az eddigi oktatási szokásokat, formákat. Az elkészített anyagok, mind többször újra felhasználhatóak és nagyon könnyen módosíthatók. Az új dolgok nem feltétlenül jelentik a régi elvetését, sőt ezek a módszerek nagyon jól kombinálhatók a korábbi, hagyományosnak tekintett formákkal. Modernizálhatjuk, felfrissíthetjük oktatásunkat általuk.

268

A melléklet második része az innovációkat tartalmazza, mely CD-n olvasható.

269