AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA
Brüsszel, 2011. június 22. (15.07) (OR. en) 11951/11 ADD 2
Intézményközi referenciaszám: 2011/0125 (COD)
SOC 598 CODEC 1075
FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató 2011. június 14. Uwe CORSEPIUS, az Európai Unió Tanácsának főtitkára SEC(2011) 751 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA – amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében
A delegációk mellékelten kézhez kapják a Bizottság dokumentumát – SEC(2011) 751 végleges.
Melléklet: SEC(2011) 751 végleges
11951/11 ADD 2 DG G 2B
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2011.6.14. SEC(2011) 751 végleges
BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében {COM(2011) 348 végleges} {SEC(2011) 750 végleges}
TARTALOMJEGYZÉK
HU
1.
SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR ....................................................................................2
2.
KONZULTÁCIÓ ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK...............................................2
3.
PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS ............................................................................3
4.
CÉLKITŰZÉSEK.....................................................................................................7
5.
SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK........................................................................7
6.
A HATÁSOK ELEMZÉSE.......................................................................................8
7.
A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA................................10
8.
FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS .......................................................12
1
HU
1.
SZAKPOLITIKAI HÁTTÉREZ A HATÁSVIZSGÁLAT A MUNKÁJUK SORÁN ERŐS ELEKTROMÁGNESES TEREKNEK KITETT MUNKAVÁLLALÓK VÉDELMÉVEL FOGLALKOZIK. EZ A PROBLÉMA A MUNKAVÁLLALÓKAT A MUNKAVÉGZÉS SORÁN ÉRŐ KOCKÁZATOKKAL SZEMBENI MEGFELELŐ EGÉSZSÉG- ÉS BIZTONSÁGVÉDELEM NYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSBEN (EUMSZ) MEGHATÁROZOTT ÁLTALÁNOS UNIÓS POLITIKÁNAK IS A RÉSZÉT KÉPEZI.
2.
KONZULTÁCIÓ ÉS SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK
A Szerződés a szociálpolitika terén jelentkező jogalkotási kezdeményezésekre vonatkozóan kétszakaszos konzultációt ír elő a szociális partnerekkel. Az első szakasz (az EUMSZ 154. cikkének (2) bekezdése) 2009. július 1. és szeptember 10. között zajlott le. A Bizottsághoz 16 válasz érkezett a konzultáció során. Az EUMSZ 154. cikkének (3) bekezdése értelmében folytatott második konzultációs szakaszra 2010. május 20. és július 5. között került sor a hatásvizsgálattól függetlenül. E szakaszban 27 válasz érkezett. Az eredmények a következőképpen foglalhatók össze: · A szakszervezetek és a munkáltatók általában véve egyetértenek abban, hogy az irányelv a jelenlegi formájában nem a legmegfelelőbb jogi eszköz, és alapvető igény mutatkozik a munkavállalóknak az elektromágneses terekkel szembeni védelmével kapcsolatos új uniós kezdeményezés iránt. Egyes munkáltatók (kkv-k és nemzeti szervezetek) képviselői azonban irányelv helyett szívesebben fogadnának nem kötelező erejű jogi eszközöket. · Általánosan elfogadott álláspont az, hogy a jelenlegi irányelvben szereplő határértékek túl alacsonyak, és túlzottan óvatos feltételezéseken alapulnak; ugyanakkor a munkáltatók a határértékek rugalmasabbá tétele mellett foglalnak állást, míg a munkavállalók képviselői azt szeretnék elérni, hogy a jövőbeli irányelv a hosszú távú egészségügyi hatásokkal is foglalkozzon. · A munkavállalók bizonyos csoportjainak az irányelv hatálya alól történő kizárását kedvezőtlenül fogadják az iparági munkáltatók (az MRI-berendezések gyártóinak kivételével.) Az expozíciós határértékektől való eltérés bizonyos ágazatok (egészségügy) esetében történő engedélyezése szintén problémákat vet fel az iparág számára. · A szociális partnerek megerősítik, hogy egyetlen munkavállalói csoportot sem szabad megfosztani egy új jogi eszköz nyújtotta előnyöktől, amennyiben az említett új jogi eszköz biztosítja a tevékenységek folytatásához szükséges rugalmasságot. · Míg a munkáltatók kifejezetten támogatják a rugalmas, kivételeket is megengedő megközelítést, addig a munkavállalói szervezetek attól tartanak, hogy szigorú ellenőrzés nélkül a rugalmasság csökkentheti a munkavállalóknak biztosított védelmet.
HU
2
HU
· Az irányelvben meghatározott expozíciós határértékek kiigazítása a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek számára egyaránt elfogadható olyan övezeti kategorizálási megközelítés bevezetése mellett, amely kevésbé problematikus helyzetekben enyhébb kockázatértékelést tesz lehetővé. Az operatív útmutatással kapcsolatban is egyetértés tapasztalható. · A szakszervezetek üdvözlik a határértékeket meghaladó, túlzott mértékű expozíciót követően végrehajtott orvosi vizsgálatokat, mint alapértelmezett megközelítést. A munkáltatói szervezetek és az egészségügyi dolgozók azonban kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy ez az intézkedés ésszerű-e a kisfrekvencia-tartomány esetében, ahol a hatások kimutatása nehézségekbe ütközhet. · Az egészségügyi ágazat esetében a határértékektől az MRI-kezelés megkönnyítése céljából történő eltérést a többi ágazat kétkedéssel fogadta, míg a szakszervezetek a javaslat megszüntetésre vonatkozó rendelkezést javasolnak a jogszabályok által biztosított védelem csökkenésének elkerülése érdekében. A konzultáció és a hatásvizsgálat során tagállami képviselők, szakértők és érdekelt felek véleményét kérték ki. 3.
PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS
A probléma lényege Ez a hatásvizsgálat a munkájuk során erős elektromágneses tereknek kitett munkavállalók védelmével foglalkozik. A probléma a munkavállalókat a munkavégzés során érő kockázatokkal szembeni megfelelő egészség- és biztonságvédelemmel kapcsolatosan a Szerződésben meghatározott általános uniós politikának is a részét képezi. Ez azt jelenti, hogy ez a dokumentum csak a munkavállalóknak a munkájuk során előforduló (magas) expozíciójával foglalkozik, nem pedig a lakosságnak a mobiltelefont használó, elektromos távvezeték közelében élő vagy a reptereken fémérzékelőkön áthaladó tagjait érő (jóval alacsonyabb) expozícióval. A munkavállalók számos tevékenységi ágazatban lehetnek kitéve elektromágneses tereknek: olyan ipari eljárások során, mint például a hegesztés, a szigetelés, a műsorszolgáltatás, a villamosenergia-termelés stb., vagy olyan egészségügyi eljárások során, mint például a mágneses rezonancián alapuló képalkotás (MRI). A túlzott mértékű expozíciónak az egészségre gyakorolt hatása egyrészt az expozíció forrásának intenzitásától és közelségétől függően eltérhet, másrészt függ az elektromágneses sugárzás tulajdonságaitól, például frekvenciájától is. Az akut hatások pontosan körülírt tünetekkel rendelkeznek. A nagyfrekvenciás tartomány (például műsorszolgáltatás, radarok) esetében súlyos égési sérülések keletkezhetnek, míg a kisfrekvencia-tartomány (például hegesztés, villamosenergia-termelés és -elosztás) esetében az indukált áram befolyásolhatja a központi vagy a környéki idegrendszer működését, a veszélyeztetett személyek pedig szédülést, émelygést, fémes íz érzetét vagy magnetofoszféneket (szemkáprázás) tapasztalhatnak. Nagyon ritkán előfordulhatnak drámai következmények is, ha például erős mágnes vonz ferromágneses tárgyat, amely emiatt eltalálja a véletlenül a mágnes és a fémes tárgy közé került személyt.
HU
3
HU
Az elektromágneses tereknek kitett munkavállalók védelmének kérdésével az Európai Parlament és a Tanács már 2004-ben foglalkozott uniós szinten, amikor elfogadta a 2004/40/EK irányelvet1. Rendkívül hamar világossá vált, hogy az irányelv abban a formában, amelyben elfogadásra került, különös tekintettel a kötelező expozíciós határértékekre, jelentős végrehajtási problémákhoz vezetne, sőt akadályozna bizonyos alapvető egészségügyi eljárásokat és a hozzájuk kapcsolódó, legmodernebb gyógyászati alkalmazásokkal, például az MRI-vel kapcsolatos kutatásokat. Másrészről számos olyan új tudományos tény vált ismertté, amely megfelelően bizonyítja, hogy az irányelvben meghatározott expozíciós határértékek egy része túlzottan óvatos feltételezéseken alapul. Ez a kérdés az irányelvnek a tagállami jogba történő átültetésére megállapított határidő közeledtével vált igazán fontossá. A Bizottság úgy határozott, hogy részletesen felülvizsgálja a helyzetet. Az érintettek köre és az érintettség jellege Az érdekelt felektől származó adatok szerint az Unióban érintettek körébe (az önálló vállalkozók kivételével) több mint 1 500 000, több mint 200 000 munkahelyen dolgozó munkavállaló tartozik . Munkavállal ók
Munkahelyek/értékelések
Villamos energia
200 000
3000
Egészségügy
211 000
13 000
1 019 000
162 140
39 500
11 000
120 000
500
50 000 1 639 500
25 000 214 640
Ágazat
Fémipar Távközlés műsorszolgáltatás Vasút Egyéb Összesen
és
Forrás: az érdekelt felek által nyújtott tájékoztatás
Az egészségügyi ágazatban és az iparban dolgozó munkavállalók kitettsége a lakosság számára meghatározott határértékeknél jóval magasabb lehet. A lakosság alapesetben nem férhet hozzá olyan területekhez, ahol az expozíció szintje magas. Az alábbi táblázat a különböző szakmai tevékenységeket végző személyeket potenciálisan érintő egészségügyi hatásokat és a hozzájuk kapcsolódó frenkvenciatartomány(ok)at mutatja.
1
HU
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/40/EK irányelve (2004. április 29.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (18. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében). HL L 184., 2004.5.24., 1. o.
4
HU
Frekvenciatartomány 0 Hz
50 Hz
100 Hz–10 000 kHz 9 kHz– 30 kHz– 300 kHz– 3 MHz–
300 MHz–
3 GHz–
30 GHz–
Kapcsolódó tevékenységek
Esetleges egészségügyi problémák Mágneses rezonancián alapuló Biztonsági problémák: technológia ferromágneses fémek nem Emelődaruk szabályozott vonzása Elektrokémiai eljárások Egészségügyi problémák: szédülés, fémes íz érzete, fejfájás Elektromos távvezetékek Villamosenergia-termelés, Fejfájás, magnetofoszfének elosztás A környéki idegrendszerre Hegesztés gyakorolt nemkívánatos hatások Mágneses rezonancián alapuló technológia (gradiens terek) Villamos hegesztés Ipari indukciós fűtés Idegrendszerre gyakorolt hatások AM rádió Ipari indukciós fűtés AM rádió Műanyaghegesztés Dielektromos sajtolás Indukciós edzés FM rádió Fafeldolgozás Televízió Diatermia Égési sérülések GSM Hőterhelés Dielektromos vulkanizálás Lopásgátló védelmi rendszerek Radarok Műholdak (rajtuk keresztül folytatott kommunikáció) Digitális és analóg videojelek továbbítása
Forrás: A bevált gyakorlatokról szóló AGORIA-útmutató (Belgium)
A probléma kiváltó okai A legújabb kutatások2 szerint a 2004/40/EK irányelv a szükségesnél szigorúbb bizonyos kérdésekben. Az irányelv a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmi Bizottság (ICNIRP) ajánlásain alapszik, amelyek 1998. évi közzététele óta új tudományos adatok váltak elérhetővé a kisfrekvenciás terek hatásaival kapcsolatban. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jelenlegi határértékek egy része feltehetően túl alacsony.
2
HU
Forschungsbericht 400: Elektromagnetische Felder am Arbeitsplatz — Abschlussbericht, ISSN 01744992, 2010. március (BMAS-jelentés). Az ICNIRP iránymutatásai: Iránymutatások az időben változó elektromos és mágneses tereknek (1 Hz–100 kHz) való kitettség korlátozásához. Közzétéve: 2010. december.
5
HU
Különösen az egészségügyi ágazatból érkező figyelmeztetések utalnak arra, hogy a 2004/40/EK irányelv még kevésbé szigorú ajánlások bevezetése esetén is kizárja az egészségügyi eljárások 5–8 %-át, mivel az MRI-berendezéseket üzemeltető egészségügyi személyzet expozíciója meghaladhatja a határértékeket.3 Ez nemkívánatos hatásokhoz vezetne, mivel az MRI használata a betegek szempontjából számos előnnyel jár: a technológia lehetővé teszi olyan betegségek diagnosztizálását, amelyeket korábban nem lehetett kimutatni, valamint sebészeti beavatkozások végrehajtását röntgensugaras berendezések használata nélkül; emellett szinte hetente fedezik fel a technológia új alkalmazási módjait a betegek javára. Másrészről viszont biztosítani kell az egészségügyi személyzet biztonságának és egészségének védelmét is. A jogi keretek végrehajtásának állása A tagállamokban jelenleg hatályos jogi keretek jelentős mértékben eltérnek egymástól. Ezzel kapcsolatban részletes áttekintés a jelentés 1. mellékletében található. Nagyon kevés tagállam kezdte meg a 2004/40/EK irányelv átültetését, bizonyos esetekben pedig kissé rugalmasan kezelik a benne szereplő rendelkezéseket az MRI-technológiák megfelelő használatának biztosítása érdekében (ilyen rugalmasságot azonban a 2004/40/EK irányelv nem tesz lehetővé). Más tagállamok a jelenleg hatályos, nem kötelező szabványokat veszik alapul, vagy a gyakorlati megvalósításhoz az ICNIRP ajánlásait használják hivatkozási alapként. A tagállamok elhalasztották a 2004/40/EK irányelv átültetésére szolgáló új nemzeti jogszabályok bevezetését, mivel a helyzet tisztázását és új javaslatot várnak a Bizottságtól. Amennyiben a helyzet változatlan marad, 2012. április 30-ig mind a 27 tagállamnak át kell ültetnie nemzeti jogába a 2004/40/EK irányelvet. Ez természetesen érvénytelenítené a Bizottságnak a felvetett végrehajtási problémákra vonatkozó megoldásokra irányuló törekvéseit, és semmiképpen sem vezetne olyan eredményhez, amelyre a kormányok, a szociális partnerek és a legtöbb érdekelt fél egyaránt számít. Az intézkedés joga és a szubszidiaritás A munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos jogalkotási intézkedések az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a) pontján és (2) bekezdésén alapulnak, amelyek kifejezetten megengedik az uniós fellépést ezen a téren. A Bizottság, a Parlament és a Tanács a 2004/40/EK irányelv elfogadásakor azon az állásponton volt, hogy az uniós fellépés a legmegfelelőbb eszköz a munkavállalók védelmére az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozícióból eredő kockázatokkal szemben. A Bizottság eddig nem talált olyan új bizonyítékot, amely indokolná a Parlament és a Tanács 2004-ben hozott döntésétől való eltérést. A munkavállalók védelmének szükségessége azonban továbbra is alapvető.. A jelentés 2.5. pontjában megvilágított helyzetet és az összes fél által elismert felülvizsgálat iránti igényt figyelembe véve egyértelmű, hogy a Bizottságnak gyakorolnia kell kezdeményezési jogát.
3
HU
1) VT/2007/017. számú projekt: „Az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozíció vizsgálata az egészségügyi mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekkel és az azok közelében dolgozó személyzet esetében”, zárójelentés, 2008. április 4. 2) „A mágneses rezonancián alapuló képalkotó (MRI) berendezések közelében tapasztalható elektromágneses terek vizsgálata”, 2007, http://www.hse.gov.uk/research/rrpdf/rr570.pdf.
6
HU
4.
CÉLKITŰZÉSEK
A munkavállalóknak a munkavégzés során történő védelmére irányuló általános célt figyelembe véve a célkitűzés ezen esetben az ártalmas elektromágneses terekkel szembeni védelem. Mivel az elektromágneses tereknek való expozíció összetett kockázatot jelent, ezért olyan konkrétabb intézkedéseket kell meghatározni, amelyek egyrészt biztosítják a munkavállalók megfelelő védelmét, másrészt nem gátolják indokolatlanul az ipari és egészségügyi technológiák használatát és fejlesztését, valamint nem rónak aránytalanul nagy terhet a vállalatokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra. A működési célkitűzés az elektromágneses tereknek kitett munkavállalók védelmére irányuló intézkedések hatékonyságának biztosítása, egyrészt a megfelelő határértékek meghatározásával, másrészt a szükséges kockázatkezelési intézkedésekkel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás nyújtásával a munkáltatók számára. 5.
SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK
A. szakpolitikai lehetőség: nem történik intézkedés Gyakorlati értelemben ez azt jelenti, hogy a 2004/40/EK irányelvet 2012. április 30-ig át kell ültetni minden tagállam nemzeti jogába. B. szakpolitikai lehetőség: felülvizsgált expozíciós határértékeket tartalmazó új irányelv kidolgozása A 2004/40/EK irányelvet új irányelv váltja fel; ez az eddiginél magasabb expozíciós határértékeket határoz meg, amelyek ugyanakkor megfelelnek a tudományos bizonyítékoknak is. A részleteket a jelentés 3. melléklete tartalmazza. C1. szakpolitikai lehetőség: felülvizsgált expozíciós határértékeket tartalmazó és részleges mentességet biztosító új irányelv A 2004/40/EK irányelvet új irányelv váltja fel; ez az eddiginél magasabb expozíciós határértékeket határoz meg, amelyek ugyanakkor megfelelnek a tudományos bizonyítékoknak is (a B. lehetőséghez hasonlóan). Emellett feltételekhez kötött kivételt biztosít az MRI-nek, amelyre azonban továbbra is vonatkozik az elektromágneses terek kockázatainak kezelésével kapcsolatos általános követelmény. C2. szakpolitikai lehetőség: felülvizsgált expozíciós határértékeket tartalmazó és az MRI-t teljesen mentesítő új irányelv A 2004/40/EK irányelvet új irányelv váltja fel; ez az eddiginél magasabb expozíciós határértékeket határoz meg, amelyek ugyanakkor megfelelnek a tudományos bizonyítékoknak is (a B. lehetőséghez hasonlóan). Az MRI egészségügyi felhasználására egyáltalán nem vonatkoznak az elektromágneses terekről szóló irányelv előírásai. D1. szakpolitikai lehetőség: az irányelv felváltása ajánlással
HU
7
HU
A 2004/40/EK irányelvet az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozícióra vonatkozó, nem kötelező erejű ajánlások váltják fel, amelyek a legfrissebb nemzetközi ajánlásokon alapulnak. Az ajánlások formailag a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelésről szóló 1999. évi tanácsi ajánláshoz hasonlítanának. D2. szakpolitikai lehetőség: a szociális partnerek közötti önkéntes megállapodások A 2004/40/EK irányelvet a szociális partnerek uniós vagy ágazati szinten kötött önkéntes megállapodásai váltják fel az EUMSZ 154. cikkének (4) bekezdése értelmében. E. szakpolitikai lehetőség: uniós jogi szabályozás mellőzése A 2004/40/EK irányelv hatályát veszti, ugyanakkor a 89/391/EGK irányelv (keretirányelv) és a vonatkozó hatályos nemzeti szabályozó rendelkezések hatályban maradnak. A nemzeti jogszabályok egyes tagállamokban tapasztalható hiánya lehetővé tenné az elektromágneses tereknek való munkahelyi expozíció szabályozásának hiányát, ami többek között fokozhatja a kockázatokat és egyenlőtlenséghez vezethet. E lehetőség választása esetén feltételezhető, hogy például az elektromágneses terekről szóló irányelvet már (részben) végrehajtó tagállamok nem helyeznék hatályon kívül az elektromágneses terekre vonatkozó jogszabályaikat. Az érdekelt felek ezeket a lehetőségeket ítélték relevánsnak. A részletesen nem elemzett egyéb választási lehetőségek közé tartozik az ágazatspecifikusabb megközelítés elfogadása, a jogszabálynak a biztonságos berendezések előírására való korlátozása vagy a kizárólag nem kötelező erejű szakpolitikai eszközökre, például tájékoztató kampányokra és iránymutató dokumentumokra való összpontosítás. 6.
A HATÁSOK ELEMZÉSE
A hatások elemzésének kiindulópontja Az elemzés alapja az a feltételezés, hogy a keretirányelvet teljes mértékben, az elektromágneses terekről szóló irányelvet azonban még nem hajtották végre. Ez a megállapítás a jelenlegi tényleges jogi helyzetet tükrözi. A szakértőkkel és az érdekelt felekkel folytatott megbeszélésekből kiderült, hogy környezeti hatások nem valószínűsíthetők, így nem is értékelték őket. Társadalmi hatások A legfőbb társadalmi hatások közé a megközelítőleg 1,5 millió munkavállalót érintő egészségügyi hatások tartoznak, ideértve a különösen érzékeny munkavállalók jóval szűkebb csoportját, akik például orvosi implantátummal rendelkeznek vagy várandósak. E tekintetben egyértelműen az A., B. és a C1. választási lehetőségek részesítendők előnyben. Az A. lehetőség a legszigorúbb, azonban előfordulhat, hogy csak elméletben biztosítana szigorú védelmet. A C2. lehetőség az említett három lehetőség mögé sorolható be, mivel a többi lehetőséggel szemben egyértelműen gyengébb védelmet biztosít a magas expozícióval járó területeken dolgozó munkavállalók számára. A többi jelentős társadalmi hatás közé tartoznak a kritikus orvosi eljárásoknál használt MRI-alkalmazások előnyei a lakosság számára. Az A. és a B. lehetőség nem biztosítja azt a
HU
8
HU
kellő rugalmasságot, amely lehetővé tenne ilyen jellegű kezeléseket. A többi lehetőség azonban kellő rugalmasságot biztosítana. Gazdasági hatás A kedvező gazdasági hatások közé tartozik a mobilitást és a cserét lehetővé tevő következetes európai szabályozás. Ez mindenekelőtt az A., B., C1. és C2. lehetőséggel biztosítható, míg a D1., D2. és E. választási lehetőség inkább fokozott bizonytalansághoz vezetne. Másik fontos gazdasági szempont, hogy a lehető legkevesebb korlátozás mellett lehessen vállalkozást létrehozni, ami ezáltal növekedést tenne lehetővé és fenntartaná a foglalkoztatottság szintjét, vagy akár új munkahelyeket is teremthetne Európában. E tekintetben az A. és a B. lehetőség meglehetősen korlátozó jellegűnek tekinthető, és bizonyos területeken olyan mértékben gátolná a gazdasági fejlődést, amely a többi lehetőség esetén nem várható. Megfelelési és az adminisztrációs költségek Az egyes lehetőségek megfelelési és adminisztrációs költségeinek összefoglalása: Szakpolitikai választási lehetőség
HU
Összköltség (millió euró)
A.: a 2004/40/EK irányelv módosításának elmaradása
660,3
B.: új expozíciós határértékek bevezetése minden ágazatban
526,9
C1.: az expozíciós határértékektől való eltérés lehetősége
511,7*
C2.: egyes munkavállalók kizárása
497,4
D1.: kizárólag nem kötelező erejű ajánlások
437,1
D2.: kizárólag ágazati
420,2
9
HU
megállapodások E.: uniós intézkedés mellőzése
474,0
*ideértve az MRI-vel kapcsolatos intenzívebb képzési lehetőségeket. Az A. lehetőség megvalósítása a legköltségesebb. A B. lehetőség végrehajtási költségei az A. lehetőségénél alacsonyabbak, mivel a fémiparban folytatott tevékenységek közül több, például az indukciós fűtés és az elektrolízis a legtöbb esetben a felülvizsgált határértékek alatt maradna. Következésképpen a fémiparban tevékenykedő munkáltatóknak nem kellene jelentős intézkedéseket tenniük az expozíciónak a munkamódszerek megváltoztatása révénl történő csökkentése érdekében. A B. lehetőség megvalósítása azonban a többi lehetőségnél költségesebb a kifejezetten az MRI-vel kapcsolatos költségek miatt. A többi lehetőség egymáshoz hasonló költségekkel járna. A C2. és az E. szakpolitikai lehetőséget azon feltételezés alapján értékelik, hogy a munkáltatóknak a keretirányelvben előírtaknál több kockázatértékelést kell végrehajtaniuk. Maradványköltségek keletkeznek majd például az olyan távközlési, valamint a villamosenergia-termelési és -szállítási ágazatokban, amelyek a 2004/40/EK irányelv előírásainak megfelelően továbbra is az ICNIRP-ajánlások szerint működnének, mivel azok nem jelentenek problémát ezen ágazatok számára. A kis- és középvállalkozások egyszerűbb uniós szintű tájékoztatást szeretnének. Következésképpen egyszerű, rövid, ellenőrzőlista-szerű és ágazatspecifikus iránymutató dokumentumokra lesz szükség, akármelyik lehetőséget választják is. A berendezések címkézése és a hatékonyabb gyártói tájékoztatás segíthet azonosítani azokat a helyzeteket, amelyekben nincs szükség részletes értékelésre. 7.
A VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Az előnyök meghatározása mindegyik lehetőség esetén tartogat nehézségeket. Az egészségügyi előnyökkel kapcsolatban csak annyi állítható, hogy káros következmények nem tapasztalhatók, amennyiben az expozíció nem haladja meg a jelenlegi és a jövőbeli határértékeket. Ez az A. és a C2. lehetőséget támasztja alá. Figyelembe véve az új tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a B. lehetőségben szereplő expozíciós határértékek védelmet biztosítanak a túlzott mértékű expozíció ellen, az A. lehetőség ezenkívül csak bizonyos tevékenységek korlátozásával járó hátrányokat és általában alacsonyabb megfelelési hajlandóságot jelent. A lehetséges megoldások másik végletét jelentő D1. (ajánlás), D2. (önkéntes megállapodás) és E. (uniós jogi szabályozás mellőzése) lehetőség kizárható. Az érdekelt felek és a szakértők mindenekelőtt a munkáltatóknak és a munkavállalóknak jogi és fizikai biztonságot nyújtó, következetes európai jogi szabályozást részesítik előnyben. Az elektromágneses terek önmagukban ugyan nem jelentenek komoly problémát, a vélemények szerint azonban az e téren elfogadott, következetes európai jogi szabályozás hozzájárul az egységes európai piac működéséhez. Az elektromágneses terekkel kapcsolatos európai fellépés mellőzése továbbá
HU
10
HU
jelentősen csökkentené az elektromágneses terek kockázatainak szentelt figyelmet, és kedvezőtlen egészségügyi hatásokkal járhat. A három fennmaradó lehetőség a B. (felülvizsgált expozíciós határértékek), a C1. (felülvizsgált expozíciós határértékek és az orvosi eljárások során használt MRI-re vonatkozó rendelkezésekre korlátozódó, feltételekhez kötött kivételek) és a C2. lehetőség (felülvizsgált expozíciós határértékek és bizonyos tevékenységek teljes kizárása az irányelv hatálya alól). A B. lehetőség azzal az előnnyel jár, hogy az elektromágneses terekre vonatkozó következetes szabályozást biztosít olyan expozíciós határértékekkel, amelyek már a legtöbb munkahely esetében kellőképpen magasak, így már nem fenyeget a túlzott mértékű expozíció veszélye. A túlzott mértékű expozíció lehetséges eseteinek száma az A. lehetőséghez képest sokkal kisebb. A B. lehetőség megfelel a legújabb tudományos bizonyítékoknak. E lehetőség hátránya, hogy bizonyos tevékenységek, például egyes MRI-kezelések esetében átmenetileg előfordulhat túlzott mértékű expozíció. E tevékenységek teljes beszüntetése – mivel esetenként szoros összefüggésben állnak a technikai fejlődéssel, és közvetlenül hozzájárulnak a lakosság egészségéhez és jólétéhez – problematikus. A C1. lehetőség a B. lehetőséghez hasonlóan azzal az előnnyel jár, hogy az elektromágneses terekre vonatkozó következetes szabályozást biztosít a legtöbb területen, ugyanakkor az orvosi eljárások során használt MRI esetében lehetővé teszi az expozíciós határértékektől való eltérést, szigorúbb megelőző intézkedésekkel olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a túlzott mértékű expozíció veszélye. A B. lehetőséghez hasonlóan e lehetőség is a legújabb tudományos bizonyítékokra épít. A B. lehetőségnél azonban rugalmasabb megoldást nyújtana. A C1. lehetőség hátránya, hogy az eltérések esetében szigorúbban szabályozott és ellenőrzött munkakörnyezetet kíván meg. A C2. lehetőség szintén azzal az előnnyel jár, hogy az elektromágneses terekre vonatkozó következetes szabályozást biztosít a legtöbb területen, ugyanakkor rugalmas megoldások alkalmazását is lehetővé teszi olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a túlzott mértékű expozíció veszélye. A mentesített ágazat esetében a kockázatértékelési kötelezettségek kevésbé szigorúak. Ennek köszönhetően a megfeleléssel kapcsolatos költségek is csökkennek. E lehetőség hátránya, hogy a vele járó kockázat a munkavállaló alacsonyabb szintű védelmét eredményezi. Továbbá a munkavállalók védelme terén jelentősebb eltéréseket engedne meg, ami a keretirányelv előírásainak és szellemiségének is ellentmond. A költségekkel kapcsolatos következtetés: A C1. lehetőség költségei magasabbak a kevésbé szigorú C2–E. lehetőségénél. A C1. lehetőség megvalósításával azonban minimális költségnövekedés mellett az utóbbi lehetőségekhez képest sokkal jobb eredményeket lehet elérni egyéb, minőségi hatások terén, emellett biztosítani lehet a munkavállalók magas szintű védelmét is. A C1. lehetőség költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az A. költségei és szinte megegyeznek a B. lehetőségével, ugyanakkor az MRI-ágazat és az ipar számára kellő mértékű rugalmasságot biztosít. Következésképpen a Bizottság e szempontok figyelembevételével és a felmérési eredmények alapján a C1. lehetőséget részesíti előnyben. A felmérés értékelése
HU
11
HU
A hatásvizsgálat elkészítése során felmérést végeztek, amelyre 166 válasz érkezett. A felmérési eredmények azt mutatják, hogy az érdekelt felek következetesen a C1. lehetőséget részesítik előnyben. 8.
FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS
A 89/391/EGK keretirányelv és a 16. cikkének (1) bekezdése értelmében elfogadott 19 további egyedi irányelv előírja, hogy végrehajtásukat rendszeresen vizsgálják felül. Ennek a módszeres felülvizsgálatnak a harmonizációja 2007 óta megtörtént; a felülvizsgálatot minden tagállam 5 évente végrehajtja az irányelvekben meghatározott kockázatokra vonatkozóan. A Bizottság ezt követően jelentést készít az eredményekről. Az uniós tagállamok szakértőit egybegyűjtő bizottságok emellett fontos szerepet játszanak a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályok értékelését és figyelemmel kísérését biztosító eljárás során. Ide tartozik többek között a 2003/C 218/01. tanácsi határozattal létrehozott, háromoldalú munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság, valamint a 95/319/EK bizottsági határozattal létrehozott vezető munkaügyi felügyeleti tisztviselők bizottsága.
HU
12
HU
