011

JOGÁSZ SZAK OSZTATLAN (EGYSÉGES) KÉPZÉS NAPPALI ÉS LEVELEZŐ MUNKAREND SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK Jogtörténeti Tanszék

Büntető joggyakorlat a XVIII-XIX. századi Magyarországon Dr. Béli Gábor egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék Szerda, 16.30 – 18.00 / 011. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám

AJSZNO54601

SZVN107001

AJKONO0801 Magyar alkotmány és jogtörténet 1. 2 30

ETON0101 Magyar alkotmány és jogtörténet 1. 1 30 15

1-10

1-10

AJSZLO54601 AJKOLO0801 Magyar alkotmány és jogtörténet 1. 2 30 -

Meghirdetési gyakorisága: évente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A büntetőjog XVIII. század eleji sajátosságai. Kodifikációs kísérletek a XVIII. században. 2. A vármegyei törvényszék hatáskörébe tartozó bűncselekmények a törvények, a megyei statútumok, valamint a Hármaskönyv és a Praxis Criminalis használatbavételével átalakuló szokásjog, valamint a korabeli szerzők, elsősorban Bodó Mátyás, Huszty István, Vuchetich Mátyás és Szlemenics Pál művei alapján. 3. Az eljárás szakaszai: a nyomozó vizsgálati vagy per előkészítő szakasz, a közbülső vagy vád alá helyezési eljárás, a bíróság előtt perszak. A rendes írásbeli eljárás (processus criminalis) alapvető szabályai a törvények, a Hármaskönyv, továbbá a Praxis Criminalis használatbavételével átalakuló szokásjog, valamint a korabeli szerzők, elsősorban Bodó Mátyás, Huszty István, Vuchetich Mátyás és Szlemenics Pál művei alapján. 4. Az egyes eljárási cselekményekről felvett íratok: „benignum examen”, „deutrum”-ok, tanúvallomási jegyzőkönyvek, látleleti jegyzőkönyv, a tiszti ügyész által megszerkesztett „levata causa”, a terhelt bíróság előtti „benignum examen”-je, tortúráról felvett jegyzőkönyv, egyéb permellékletek, „extractus”-ok, közbülső ítéletek, és a „finalis sententia” szerkezete, szokásos formulái. 5-6. Életelleni bűncselekmények.

1. oldal


7. Házasságtörési, kettősházassági bűnügyek. Szodomia, ill. baromkodási perek. 8. Istenkáromlási ügyek. 9. Boszorkányperek. 10. Vagyonelleni bűncselekmények. 11. Az elkövetők. Bűnöző életmód a XVIII-XIX. században. A bűnözés erkölcsi megítélése és a kriminalitás a XVIII.-XIX. században. 12. Büntetőjogi reform szükségességét sürgető követelések és az azok hátterében meghúzódó viszonyok a reformkorban. Az 1843. évi javaslat létrejötte. 13. Az 1843. évi büntető javaslat elvei és rendszere. Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Elméleti ismeretek bővítése korabeli források (megyei törvényszékek előtt folyó büntető ügyek) elemzésének és a XVIII-XIX. századi szerzők műveinek segítségével. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye I-IV. Szerk.: Fayer László Budapest, 1896-1902 Béli Gábor - Kajtár István: Az osztrák (- német) büntetőjogszabályok hatása a magyar jogban a 18. században (a Praxis Criminalis) In: Dolgozatok az állam- és jogtudományok köréből XIX. Pécs, 1988 Bónis György - Degré Alajos - Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Bp., 1961 (új kiad.: Zalaegerszeg, 1996) Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 1995 ifj. Dombóvári Géza: Fenyítőeljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében. Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Budapest, 1985 Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19. században. Budapest, 1933 Zala vármegye Deák Ferenc által megfogalmazott észrevételei a jogügyi munkálatról. In: „Javítva változtatni”. Deák Ferenc és Zala megye 1832. évi reformjavaslatai. (Szerk.: Molnár András). Zalaegerszeg, 2000 Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. In: Zalai Gyűjtemény 15., Zalaegerszeg, 1980 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Forráselemzés (egy büntetőügy), önkéntes vállalás alapján A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: e-mail A dolgozat(ok) leadásának módja: e-mail A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

2. oldal


Összehasonlító családjogtörténet Dr. Herger Csabáné egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék Csütörtök, 13.15 – 14.45 / 010. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO8301

SZVN43701

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Alapintézmények az európai családjogtörténetben I. A család. A rokonság. Az atyai hatalom. 2. Alapintézmények az európai családjogtörténetben II. A feleség és a gyermekek családjogi jogállása. 3. A házasság fogalmának alakulása az európai kultúrkörben. 4. A házassági jogalkotási és jogalkalmazási hatáskör helye az állam és az egyház közötti kapcsolatban. 5. A polgári házasságkötés kialakulása és modelljei I. A római katolikus házassági jogrend létrejötte és érvényesülése. 6. A polgári házasságkötés kialakulása és modelljei II. A házassági jog fejlődése a protestáns Európában. 7. A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig: a házasságkötés alakiságai Magyarországon. 8. A házassági kötelék felbontásának történeti fejlődése I. Fejlődési irányvonalak és a felvilágosodás liberális házassági jogi modellje. 9. A házassági kötelék felbontásának történeti fejlődése II. A vétkességi elv mint modell, valamint a kánonjogi modell. 10. A házassági kötelék felbontása Magyarországon I. A házassági kötelék megítélése és a házassági bíráskodás az államalapítástól a reformáció koráig. 11. A házassági kötelék felbontása Magyarországon II. A felekezeti jogok rendszere és a polgári magyar házassági törvény bontójoga. 12. A szekularizált házassági jogrend társadalmi hatása. A házastársi konfliktusok. 13. A házassági kötelék védelmét szolgáló intézmények az eljárásjogban és az anyagi jogban. Félévközi ellenőrzés: Egy írásbeli dolgozat. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga

3. oldal


Az osztályzat kialakításának módja: A dolgozat és az órai munka alapján. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus a polgári jogrendszerek kiemelt családjogi intézményeinek fejlődéstörténetét mutatja be összehasonlító jelleggel. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Kötelező tananyag: Herger Csabáné: A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2006 Ajánlott irodalom: Kmoskó: Mihály: Hammurabi törvényei, Kolozsvár, 1911, Hirsch Baer Fassel: Das mosaisch-rabbinische Zivilrecht, Wien, 1882, Walter Erdman: Die Ehe im alten Griechenland, München, 1934, Péter Orsolya: Család és gyermekáldás – eszmény és valóság a római forrásokban, kézirat, Miskolc, 1993, Benedek Ferenc: A manus-szerzés és a házasságkötés alakiságai a római jogban, Pécs, 1979, Fritz Schulz: Classical Roman Law, Aalen, 1992, N.J. Coulson: A History of Islamic Law, Edinburgh, 1964, Rudolph Sohm: Das altkatholische Kirchenrechtd und das Dekret Gratians, München-Leipzig, 1918, Clausdieter Schott: Trauung und Jawort, Frankfurt, 1992, Dieter Schwab: Grundlagen und Gestalt der staatlichen Ehegesetzgebung in der Neuzeit bis zum Beginn des 19. Jahrhunderts, Bielefeld, 1967, Emil Sehling: Geschichte der protestantischen Kirchenverfassung, Traubüchlein für die einfeltigen Pfarherrn, Berlin-Leipzig, 1914, Konrad Maurer: Über altnordische Kirchenverfassung und Eherecht. In: Vorlesungen über altnordische Rechtsgeschichte, II. kötet, Osnabrück, 1966, Wolfgang Wagner: Das schwedische Reichsgesetzbuch vom 1734. In: Ius commune, Sonderheft 29, Frankfurt am Main, 1986, Hans Dölle: Familienrecht /Darstellung des deutschen Familienrechts mit rechtsvergleichenden Hinweisen/, Karlsruhe, 1964, Gernot Kocher: Grundzügen der Privatrechtsentwicklung und der Geschichte der Rechtswissenschaft in Österreich, Wien-Köln, 1989, Roszner Ervin: Régi magyar házassági jog, Budapest, 1887, Salacz Gábor: A magyar kultúrharc története 1890-1895, Bécs, 1938, Grosschmid Béni: A Házassági törvény I-II. kötet, Budapest, 1908 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Egy házi dolgozat. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

4. oldal


Das moderne österreichische Familienrecht im Vergleich mit dem traditionellen österreichischen und ungarischen Familienrecht Dr. Kajtár István egyetemi tanár, tanszékvezető Ao. Univ.-Prof. Mag. Dr. Markus Steppan (Univ. Graz) Dr. Herger Csabáné egyetemi docens Jogtörténeti Tanszék 2010.03.26 8.00 – 14.00 / 010. 2010.04.09 8.00 – 18.00 / 010. 2010.04.26 13.00 – 20.00 / Kari Tanácsterem 2010.04.27 13.00 – 20.00 / Kari Tanácsterem Nappali Tömbösített óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO8201

SZVN74501

Deutsche Sprachprüfung in Mittelstufe. 4 30

Deutsche Sprachprüfung in Mittelstufe. 2 30 20

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: évente Oktatás nyelve: német Tantárgyi tematika: 1. Historische Grundlagen des europäischen Familienrechts (Familie und Verwandtschaft, Macht des Familienvaters, persönliche Rechtsstellung der Ehefrau und des Kindes in der Familie) 2. Vom Frauenraub bis zur staatlichen Immatrikulation: Förmlichkeiten der Eheschließung in der ungarischen Rechtsgeschichte. 3. Ehescheidung, Schutz der Ehe im modernen ungarischen Eherecht. 4. Rituale der Eheschließung in der europäischen rechtlichen Kulturgeschichte 5. Beziehung der Ehegatten in der rechtlichen Kulturgeschichte. Die Kinder. 6. Rechtliche Volkskunde des Familienrechts in Ungarn. 7. Eheschließung im traditionellen und im modernen österreichischen Familienrecht I. Ehefähigkeit, Eheverbote und Form der Eheschließung. 8. Eheschließung im traditionellen und im modernen österreichischen Familienrecht II. Nichtigkeit und Aufhebbarkeit. 9. Persönliche Rechtwirkung der Ehe. Gestaltung der ehelichen Lebensgemeinschaft. Unterhalt. 10. Verschuldensscheidung und Scheidung aus anderen Gründen. 11. Folgen der Ehescheidung I. Allgemeine Unterhaltsbestimmungen. Unterhalt bei Scheidung aus Verschulden und bei Scheidung aus anderen Gründen. 12. Folgen der Ehescheidung II. Art der Unterhaltsleistung. Ende der Unterhaltsleistung. 13. Kindschaftsrecht. Unterhalt und Obsorge.

5. oldal


Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Aufgrund einer schriftlichen Aufgabe. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Erkennen der deutschen Fachsprache und Vertiefung der vergleichenden rechtshistorischen Kenntnisse. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Markus Steppan: Das moderne Familienrecht im Vergleich mit dem traditionellen Recht, Graz, 2006, Gernot Kocher: Zeichen und Symbole des Rechts. Eine historische Ikonographie, München, 1992, Herger Csabáné: A nővételtől az állami anyakönyvvezetőig. A magyar házassági köteléki jog és az európai modellek, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2006 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Eine schriftliche Aufgabe. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon A dolgozat(ok) leadásának módja: postán (a tanszék, oktató címére) A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

6. oldal


Történeti alkotmányunk Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Csütörtök, 15.00 – 16.30 / 104. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO1201 2 30 20 1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Az alkotmány, alkotmányos törvények fogalma, mit jelent a történeti alkotmány 2. Eredetmítoszok, magyarság és honfoglalás 3. Szent István és az „államalapítás”, „Regnum Marianum” 4. Az 1222. évi Aranybulla 5. A nemesség kialakulása, a nemesi nemzet fogalma és a nemesi szabadságok. Primae Nonus. 6. A Szent Korona jelentősége és a szentkorona-tan Werbőczynél 7. A szentkorona-tan későbbi értelmezései és az ezekkel kapcsolatos polémiák 8. A Pragmatica Sanctio és államtörténeti vonatkozásai. Az „feloszthatatlan és elválaszthatatlan együtt birtoklás” kérdése és konzekvenciái 9. Az 1790/91. évi törvénycikkek (különösen a X. és XII. tc.) 10. Az 1848 áprilisi törvények mint a modern állam gyökerei 11. Az 1867:XII. tc. és előzményei, az Osztrák-Magyar Monarchia 12. A jogfolytonosság kérdése 1920 után 13. A magyar állam területe Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A félév végén zárthelyi dolgozat alapján, amelynek értékeléséhez a szemeszter során vállalt és elvégzett munka, kiselőadás hozzászámít. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az alkotmánytörténeti szempontból legjelentősebb dekrétumok, törvénycikkek és egyéb források mélyebb megismerése; a jogi-jogtörténeti és a „romantikus” megközelítések közti különbségtétel.

7. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: A magyar jogtörténet forrásai. Szemelvénygyűjtemény.(szerk.: Mezey Barna) Osiris, Budapest, 2000. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Osiris, Budapest, 2000 Ferdinandy Géza: Magyarország közjoga (Alkotmányjog), Budapest, 1902. Grünwald Béla: A régi Magyarország. Franklin-társulat, Budapest, 1910 Györffy György: István király és műve. Gondolat, Budapest, 1977 Magyarország századai. Válogatás ezer év dokumentumaiból.1000-1956. ELTE ÁJK Magyar Jogtörténeti tanszék, Magyar Országos Levéltár, 2003 Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet. Osiris kiadó, Budapest, 2003 Nagy Endre: Magyarország közjoga, Budapest, 1900 Sándorfy Kamill: Törvényalkotásunk hőskora. Budapest, 1935 Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Budapest, 1917 Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. Budapest, 1902 Toldy Ferenc (szerk.): A Magyar Birodalom Alaptörvényei. Pest, 1866 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Kiselőadás A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

8. oldal


„Jogi esetek” Jókai regényeiben Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Kedd, 15.00 – 16.30 / 307. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra

AJSZNO17501

SZVN28201

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

AJSZLO17501

SZVA7901 SZVD7901 SZVR7901

SZVU7901

-

-

-

2 30 -

1 30 -

2 30 -

A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: Jókai Mór egyes regényeiben fellelhető „jogi esetek”, jogintézmények feldolgozása és jogtörténeti megvilágítása. A hallgatók a kurzus végén házi dolgozatban fejtik ki a regényekből kiemelt eseteket, melynek elvárt módszerével a szemeszter során ismerkedhetnek meg az egyes Jókai művek közös feldolgozása alkalmával. A hallgatóktól elvárt az alább megjelölt sorra kerülő Jókai regények elolvasása, illetve újraolvasása, jogi-jogtörténeti szempontból, a vonatkozó „jogesetek” megjelölése, mivel ez elengedhetetlen feltétele a közös feldolgozásnak. A dolgozatban pedig a választott műben az ábrázolt jogintézmény(ek) felismerése, elhelyezése mind korban, mind pedig a jogrendben/jogágban, valamint a konkrét intézmény behatóbb (jogtörténeti) elemzése, bemutatása is. Közös feldolgozásra szánt regények: 1. A régi jó táblabírák (I.) - megyei bíráskodás, vármegyei tisztek és feladataik, táblabírák. Közjogi vonatkozások. 2. A régi jó táblabírák (II.) – szerződések (haszonbérlet, zálogkölcsön, adásvétel), bűncselekmények (különösen: nagyobb hatalmaskodás). 3. Szegény gazdagok (I.) – büntetőjogi vonatkozások (tettesség-részeség, bűnsegély, büntethetőséget kizáró okok, a büntető eljárás szabályai; pénzhamisítás, nemesfémmonopólium megsértése, váltóhamisítás.) 4. Szegény gazdagok (II.) – végrendelet és érvényessége, házasság.

9. oldal


5. A kőszívű ember fiai (I.) – közjogi vetületek (megyegyűlés, főispáni méltóság, 1848/49 alkotmányjogi változásai, vésztörvényszékek) 6. A kőszívű ember fiai (II.) – gyámság-gondnokság szabályai, eddig még elő nem forduló magán-illetve büntetőjogi kérdések. 7. Az elátkozott család (különösen: vallásgyakorlás kérdései; bizonyos bűncselekmények) 8. Névtelen vár (insurrectio; szerződési jog egyes kérdései; bevezetés, beiktatás) 9. Az Aranyember 10. Egy magyar nábob 11. Kárpáthy Zoltán 12-13.Választott regények. (A házi dolgozathoz választható bármely más Jókai mű.) Levelező: Jókai Mór egyes regényeiben fellelhető „jogi esetek”, jogintézmények feldolgozása és jogtörténeti megvilágítása. A hallgatók házi dolgozatban fejtik ki a regényekből kiemelt eseteket, melynek elvárt módszerével egy közzétett minta alapján, illetve igény szerint konzultálás során ismerkedhetnek meg. A hallgatóktól elvárt minimum egy kiválasztott Jókai regény elolvasása, illetve újraolvasása, jogi-jogtörténeti szempontból, a vonatkozó „jogesetek” megjelölése, megtalálása, a műben ábrázolt jogintézmény(ek) felismerése, elhelyezése mind korban, mind pedig a jogrendben/jogágban, valamint a konkrét intézmény behatóbb (jogtörténeti) elemzése, bemutatása is. Másik lehetséges metódus szerint a hallgató egy, vagy néhány egymáshoz kapcsolódó jogintézményt mutat be több műből vett példákon keresztül történeti fejlődésében. A mintában szereplő regény: Szegény gazdagok. A házi dolgozathoz választható bármely Jókai regény. Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Egy regényből elkészített elemzés (házi dolgozat) alapján, amelyet szóban is elő kell adni. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Jogtörténeti ismeretek elmélyítése, illetve jogi szemléletmód erősítése a regényekben előforduló jogintézmények felismerésén és jogtörténeti elemzésén keresztül. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000.) Mezey Barna (szerk.): Magyar alkotmánytörténet (Osiris Kiadó, Budapest, 2003.) Fábri Anna: Jókai-Magyarország. A modernizálódó 19. századi magyar társadalom képe Jókai Mór regényeiben. (Skíz Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1991.) valamint Jókai Mór regényei A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Egy házi dolgozat elkészítése és előadása: valamely regény elemzése. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint

10. oldal


Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mail A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailon A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

11. oldal


Perbeli képviselet a magyar jogtörténetben Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Kedd, 13.15 – 14.45 / Európa Központ Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO17601 2 30 20 1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A perjog általános jellemzői egyes jogtörténeti korszakokban. 2. A perbeli személyek. A felek: felperes és alperes, perbeli jog- és cselekvőképesség. 3. Harmadik személyek a perben. Avatkozó és szavatos. 4. Perbeli képviselet, ügyvéd és teljhatalmú megbízott. 5. A képviselői megbízás, azaz az ügyvédvallás szabályai. 6. Ki lehetett perbeli képviselő?- a prókátorokra vonatkozó szabályok megjelenése, a hivatás gyakorlásának korlátai, feltételei: patvarkodási eskü, ügyvédi eskü. 7. A tudás, jogi ismeretek, mint követelmény megjelenése az egyes ügyvédi rendtartásokban. 8. Az ügyvédség testületi önkormányzatának létrejötte, kamara. 9. Az ügyvédek jogai és kötelességei, felelősségre vonásuk típusai 1874. után. 10. A perbeli képviseletre vonatkozó szabályok a tradicionális jog lebontása után, a Polgári törvénykezési rendtartás (1868:LIV. tc.) és a Polgári perrendtartás (1911:I. tc.) szerint. 11. Ügyleti képviselet- perbeli képviselet, a perbeli képviseletre vonatkozó elméleti álláspontok. 12. Közvetlen és közvetett képviselet, az ún. perbizomány intézménye a Kúria 43. sz. döntvénye és a vonatkozó irodalom alapján. 13. Törvényes képviselet, szerződéses képviselet, ügygondnok. Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A perjoggal kapcsolatok ismeretek elmélyítése és kiterjesztése, a képviseleti intézmény magyar jogtörténeti előzményeinek és elméleti hátterének bemutatása.

12. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Magyary Géza-Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog (Budapest, 1939. Franklintársulat), Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárási jog (Budapest, 2004. Osiris), Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Ápád- és vegyesházi királyok alatt (Budapest, 1899.), Herczegh Mihály: Magyar polgári törvénykezési rendtartás (Pest, 1871.), 43. sz. jogegységi határozat in: Nizsalovszky-Petrovay-Térfy-Zehery (szerk.): Grill-féle új döntvénytár (XXIII. kötet 1929-1930., Budapest, 1931.), Falcsik Dezső: A polgári perjog tankönyve (Budapest, 1910. Grill), Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében. (In: Fejér megyei történeti évkönyv 8. Székesfehérvár, 1974.), Králik Lajos: A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar. (Budapest,1903. Franklin-társulat), Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.), Varga Endre: A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása. A kötelező ügyvédi vizsga bevezetése 1769-ben. (In: Domanovszky Sándor emlékkönyv, Budapest, 1937.), Vinkler János: A magyar igazságszolgáltatási szervezet és polgári peres eljárás a mohácsi vésztől 1848-ig (Pécs, 1927.), Korsósné Delacasse Krisztina: Reformügyvédek és ügyvédreformok. (In: Jogtudományi Közlöny 1999./7-8.), Korsósné Delacasse Krisztina: Ügyvédek elleni panaszeljárások a XX. század elején. (In: Jogtörténeti szemle 2004/2 ), Korsósné Delacasse Krisztina: A perbeli képviseletre vonatkozó szabályok a tradicionális jogban (In: Jogtörténeti szemle 2004/4.), Korsósné Delacasse Krisztina: A perbizomány – a perbeli képviselet egy típusa? (In: Jogtörténeti Tanulmányok VIII. Pécs, 2005.), Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák létrehozásának okai és körülményei (In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006.) A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

13. oldal


Ügyvédek egykor és ma Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Csütörtök, 13.15 – 14.45 / 104. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra

AJSZNO17701

SZVN33301

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

AJSZLO17701

SZVA4801 SZVD4801 SZVR4801

SZVU4801

-

-

-

2 30 -

1 30 -

2 30 -

A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: 1. Ki az ügyvéd? Az ügyvéd tevékenysége, feladatai, működésének keretei. 2. Ügyvédek az antik kultúrákban. Ügyvédség Athénben, ügyvéd a római jogban. 3. Az ügyvédség kialakulása a középkori Európa különböző vidékein. Germán jogterület, szószóló, Német-Római Birodalom. 4. Az angolszász ügyvédség. 5. A francia ügyvédség. 6. A magyar ügyvédség kialakulásának és fejlődéstörténetének rövid áttekintése. 7. Az osztrák ügyvédség és hatása Magyarországon a neoabszolutizmus idején. 8. A polgári korszak ügyvédsége, ügyvédség a XX. században, korlátozások, az ún. „szocialista ügyvédség”. 9. Az ügyvédség Magyarországon napjainkban. (lehetőség szerint látogatás egy ügyvédi irodában, vagy praktizáló ügyvéd meghívása) 10. Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok az EU-ban I. (A szolgáltatási szabadság körében: az 77/249/EGK irányelv, az elhatárolási kérdések.) 11. Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok az EU-ban II. (A diplomák elismerése és a letelepedés kérdései: 89/48/EGK, 98/5/EK irányevek) 12. Az ügyvédség megítélése a századok során. Ügyvédek a médiában. 13. Ügyvédek az irodalomban és a filmvásznon.

14. oldal


Levelező tagozaton: Választható témakörök: 1. Ki az ügyvéd? Az ügyvéd tevékenysége, feladatai, működésének keretei (a korábbi szabályok és a hatályos jogi szabályok összevetése) 2. Ügyvédek az antik kultúrákban. Ügyvédség Athénben, ügyvéd a római jogban. 3. Az ügyvédség kialakulása a középkori Európa különböző vidékein. Germán jogterület, szószóló, Német-Római Birodalom. 4. Az angolszász ügyvédség. 5. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon. 6. Ki lehetett perbeli képviselő?- a prókátorokra vonatkozó szabályok megjelenése, a hivatás gyakorlásának korlátai, feltételei: patvarkodási eskü, ügyvédi eskü. 7. I. Lipót ügyvédi rendtartása, 1694. Mária Terézia rendtartása, az 1804. évi Instructio pro Advocatis. 8. A reformkor és ügyvédei, ügyvédi egyletek, az ügyvédség megreformálására tett javaslatok ’48-ban, illetve azt megelőzően. 9. A neoabszolutizmus ügyvédi szervezete. 10. Az ügyvédi kamarák létrejötte, az 1874. évi XXXIV. tc., az ügyvédi rendtartás. 11. Az ügyvédek jogai és kötelességei, felelősségre vonásuk általános szabályai 1874. után. 12. Az ügyvéd büntetőjogi felelőssége. 13. Az ügyvéd kártérítési felelőssége, ügyvédi felelősségbiztosítás. 14. Numerus clausus és ügyvédség. 15. Az 1937. évi IV. tc. az ügyvédi rendtartásról és ennek újításai. 16. Az ún. „szocialista ügyvédség”. 17-18. Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok az EU-ban. (A szolgáltatási szabadság illetve a letelepedés kérdései.) 19. Egyénileg egyeztetett téma Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A félév végén zárthelyi dolgozat alapján, amelynek értékeléséhez a szemeszter során vállalt és elvégzett munka, kiselőadás hozzászámít. Levelező tagozaton házi dolgozat. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Ismeretek elmélyítése, egy jogászi hivatás megismerése annak történetiségén keresztül. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000.) Zlinszky János: Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és története Fejér megyében. In: Fejér megyei történeti évkönyv 8. Székesfehérvár, 1974., Králik Lajos: A magyar ügyvédség. Az ügyvédi kar. Budapest, 1903., Kun László: A magyar ügyvédség története politikai s társadalmi tekintetben, a legrégibb időktől máig párhuzamban a birósági szervezet fejlődésével. Budapest, 1895., Tóth Lőrinc: Ügyvédi állapotok. Röpirat ügyvédi érdekben. Pozsony, 1848., Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971., Máthé Gábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása 1867-1875. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982., Varga Endre: A hivatásos ügyvédi osztály kialakulása. A kötelező ügyvédi vizsga bevezetése 1769-ben. Budapest, 1937., Korsósné 15. oldal


Delacasse Krisztina: Reformügyvédek és ügyvédreformok. In: Jogtudományi Közlöny 1999./7-8. sz. Korsósné Delacasse Krisztina: Ügyvédek elleni panaszeljárások a XX. század elején. In. Jogtörténeti szemle 2004/2. sz., Korsósné Delacasse Krisztina: Az ügyvédi kamarák létrehozásának okai és körülményei (In: Ünnepi tanulmányok Máthé Gábor 65. születésnapja tiszteletére, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006.) Allan F. Tatham: A jogi szolgáltatásnyújtás szabályozása az európai Unióban és ügyvédek praktizálása más tagállamban (in: Európai Jog 2004/4.), Erdős István: Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unióban 1-6. (in: Cég és jog 2003. április-október), EK-irányelvek:77/249/EGK, 89/48/EGK, 98/5/EK A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Vállalható gyűjtőmunka és kiselőadás az ügyvédség megítélésével, irodalmi, filmes megjelenítésével, médiaszereplésükkel kapcsolatban. (nappali tagozat) A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mail A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailon A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

16. oldal


Die Geschichte der Rechtsanwaltschaft Dr. Korsósné dr. Delacasse Krisztina egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Szerda, 15.00 – 16.30 / 207. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO32401

SZVN38301

-

-

4 30

2 30 15

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: német Tantárgyi tematika: 1. Überblick der Geschichte der Anwaltschaft in Europa: Rechtsbeistand in den antiken Rechtskulturen I.: Athen 2. Rechtsbeistand in den antiken Rechtskulturen II.: Rom. 3. Procuratoren und Advokaten - die Teilung der Sachwalterschaft. 4. Vorsprecher, Fürsprecher. 5. Rechtsanwaltsordnungen ausgewählter Länder. 6. Schwerpunkt: Ungarn. Einführung in die Geschichte der ungarischen Rechtspflege. 7. Die Entfaltung des Rechtsanwaltsberufes in Ungarn. Prozessvertretung. 8. Befähigungsanforderungen im Wandel der Zeit. 9. Rechtsanwaltsordnungen für Ungarn (Leopold I., Maria Theresia, Instructio pro advocatis 1804., Advokaten-Ordnung 1852., 1874:34. GA). 10. Zulassung zur Anwaltschaft. 11. Disziplinarbefugnis, Disziplinarverfahren. 12. Die Beurteilung der Anwaltschaft in verschiedenen Staaten und Zeiten.-Das Ansehen der Rechtsbeistände. 13. Anwaltsethik in geschichtlicher Hinsicht. Félévközi ellenőrzés: Kurzvortrag Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Hausarbeit A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Az ügyvédi hivatás történetének megismerése és az idegen nyelvű szakszövegek (jogforrások és szakirodalom) megértésének és önálló feldolgozásának elősegítése.

17. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Die Geschichte der ungarischen Rechtspflege und des Prozessrechts (Zusammenfassung). in: Bónis György-Degré Alajos-Varga Endre: A magyar igazságszolgáltatási szervezet és perjog története, 2. bővített kiadás, Zalaegerszeg, 1996. 275-293. p. Béli Gábor: Die ungarische Rechtsgeschichte seit den Anfängen bis zur Erscheinung der ersten sozialistischen Kodexe (Kurzlehrbuch) Janus Pannonius Universität Pécs, Rechtswissenschaftliche Fakultät Korsósné Delacasse Krisztina: Die Veränderungen der Befähigungsanforderungen von Anwälten. in: A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtörténeti és Római Jogi Tanszékének Kiadványai 5. szám Pécs, 2000. Erich Döhring: Geschichte der deutschen Rechtspflege seit 1500. Dunckler&Humblot, Berlin, 1953. III. Kapitel. Die Anwaltschaft. 111-177. p. Adolf Weissler: Geschichte der Rechtsanwaltschaft. Leipzig, Verlag von C.E.M. Pfeffer, 1905. Nach Besprechung weitere persönlich angegebene Literatur zum genauen Thema. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Kurzvortrag, Hausarbeit. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

18. oldal


Jogi néprajz, jogi népszokások Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, óraadó Jogtörténeti Tanszék Kedd, 15.00 – 16.30 / KTK B. épület 313. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO8401

SZVN37501

-

-

2 30

1 30 15

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: évente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Kurzushirdetés 2. A jogi néprajz alapfogalmai, vállalható referátumok megjelölése, referátumvállalás 3. A jogi néprajz interdiszciplinaritása, kutatástörténete 4-13. A jogi néprajzi kutatások főbb területei (A témakör feldolgozásához ajánlott témajavaslatok): Bűnök régen és ma a közvéleményben Büntetések régen és ma Káromkodások régen és ma Mai jogi népszokások, egy népi jogszokás régen és ma A jog a folklórban (pl. népdalok, balladák, közmondások, mesék, viccek, anekdoták, igaztörténetek) Egy település jogélete (pl. a rendőr, a közjegyző, a közösség egyik tagja vagy a referáló szemével) Népi jogismeret régen és ma Jogi viselkedésminták a médiában Konfliktusmegoldás egy hagyományos közösségben Hasonlóságok és különbségek a magyarok és más népek jogkövetésében 14.Zárthelyi dolgozat 15. Kurzuszárás Félévközi ellenőrzés: A félévközi ellenőrzés formája: zárthelyi dolgozat (1) a kurzus témaköreiből a félév utolsó előtti szemináriumán, amely kiváltható az ajánlott témák egyikének feldolgozásával. Ez jelenti egyrészt a szemináriumon max. 20 percben történő referálást, másrészt a téma min. 5 oldalas írásbeli dolgozatban történő feldolgozását. A zárthelyi elmaradása esetén pótolható (illetve javítható) az utolsó szemináriumi órán. A zárthelyit kiváltó referátum pótlására az

19. oldal


előadóval történő egyeztetés után az előzetes időpontot követő, egyeztetett időpontban kerülhet sor. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A zárthelyi dolgozat eredménye, illetve az azt kiváltó írásbeli dolgozat és szemináriumi szóbeli referátum alapján kerül kialakításra a gyakorlati jegy. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus egy interdiszciplináris kutatási terület, a jogtörténet, a történettudomány, a szociológia, az antropológia és a néprajz határán álló jogi néprajz nemzetközi és hazai kutatástörténeti előzményeivel, módszereivel, főbb kutatási eredményeivel, a hazai joggyakorlat tradícionális előzményeivel kívánja megismertetni a hallgatókat. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Kötelező irodalom: • Jogi néprajz-Jogi kultúrtörténet (Szerk.: Mezey Barna-Nagy Janka Teodóra). ELTE Eötvös Kiadó. ELTE, Budapest, 2009. • Jogi néprajzi szöveggyűjtemény. (Szerk.: Nagy Janka Teodóra) (Oktatási segédanyag.) (Kézirat) Ajánlott irodalom: • Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe. Dialóg Campus Kiadó, 2004. • Lewis Lyons: A büntetés története. Magyar Könyvklub Rt. Budapest, 2005. • Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon. Budapest, 1965. • Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Budapest, 1981. • Vajna Károly: Hazai régi büntetések. II. Bp., 1907. 73-165. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A félévközi ellenőrzés formája: zárthelyi dolgozat (1) a kurzus témaköreiből a félév utolsó előtti szemináriumán, amely kiváltható az ajánlott témák egyikének feldolgozásával. A zárthelyi dolgozatot kiváltó feladat (1 szóbeli és 1 írásbeli feladat) a szemináriumon max. 20 percben történő referálást, másrészt a téma min. 5 oldalas írásbeli dolgozatban történő feldolgozását jelenti. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

20. oldal


Tradicionális magyar öröklési jogi intézmények a XV.-XVII. században. Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Szerda, 16.30 – 18.00 / 207. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO19101

SZVN66101

-

-

2 30

1 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Bevezetés a régi magyar öröklési jogba. 2. Az öröklési jog rendszere a jószágok eredete szerinti csoportosítás alapján. 3. Az öröklési jog szabályozásával kapcsolatos legfontosabb dekrétumok ésszokásjogi normák. 4. A végrendeletek kellékei. 5. Végrendeletek a XV.-XVII. századi Magyarországon. 6. Egyes végrendeletek elemzése, a vagyon felosztásának szabályai. 7. Nőkkel kapcsolatos rendelkezések a XV.-XVII. századi végrendeletekben. 8. Gyámrendelés szabályai és azok megvalósulása a gyakorlatban. 9. Osztályos egyezségek. 10. Adományban való öröklés a XV-XVII. századi Magyarországon. 11. A hitbizományok eredete, szabályozás Magyarországon. 12. Egyes hitbizományi alapító okiratok elemzése, különös tekintettel az első 1653-ban alapított hitbizományra 13. Nők végrendeletei. Félévközi ellenőrzés: A hallgatók a félév során kiselőadást tarthatnak egy a szemináriumhoz kapcsolódó, általuk választott témából. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Ötfokozatú – a félév végén megírt dolgozat és a kiselőadás alapján. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja a hallgatók alkotmány- és jogtörténeti tudásának elmélyítése, a jogi műveltségük szélesítése.

21. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Bánffy Simon: A házastársak közötti vagyoni átruházás kérdése. (M.Ig. 1880. XIV. kötet 250 1.);Báró Roszner Ervin: Régi magyar házassági jog (Bp. 1887.); Blum Béla: A házastársak között kötött jogügyletekre vonatkozó okiratokró1. (A Jog 1893. 30. sz. 224.1.); Hercegh Mihály: A házassági vagyonjog Magyarországban (J.K. 1873. 16.sz.121-184.1.); Jancsó György: Házassági vagyonjog (Budapest, 1888); Jancsó György: A magyar házassági és házassági öröklési jog (Budapest, 1901); Kolosváry Bálint: A Magyar Magánjog Tankönyve II. (Budapest 1911); Kolosváry Bálint: A szerzeményi közösség a házassági vagyonjogok rendszerében (Budapest, 1900) ; Madarassy László: Házasságból eredő vagyoni jogviszonyok és a gyámügyről (Kecskemét,1872); Wenzel Gusztáv A magyar és erdélyi magánjog rendszere . (Buda, 1863) ; Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, különös tekintettel a gyakorlat igényeire (kieg. Reiner János) (Bp, 1897), Erdélyi Aladár: Régi magyar hitbizományok (Budapest 1912); Béli Gábor: A halál esetére szóló rendelkezés az Árpádkorban a törvények és az ország szokásjoga alapján A magyar államiság első ezer éve (Pécs, 2000. 101-123.1.);Béli Gábor: Magyar Jogtörténet- A Tradicionális Jog (BudapestPécs,2000); A Corpus Juris Hungarici vonatkozó jogszabályai, valamint az oktató által a hallgatók rendelkezésére bocsátott egyes latin eredeti levéltári források magyar fordítása. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Felkészülés egy, a szemináriumon tartandó kiselőadásra. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

22. oldal


Tradicionális magyar házassági vagyonjogi intézmények Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Szerda, 15.00 – 16.30 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO19201

SZVN66201

-

-

2 30

1 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Bevezetés a régi magyar házassági jogba. 2. A tradicionális magyar házassági vagyonjog rendszere. 3. A nők különjogainak illeszkedése a többi vagyonjogi és öröklési jogi intézmény közé. 4. A hozományra vonatkozó szabályok és azok megvalósulása a gyakorlatban. 5. A hitbérre vonatkozó szabályok és azok megvalósulása a gyakorlatban. 6. A leánynegyed. 7. A jegyajándékra vonatkozó szabályok és azok megvalósulása a gyakorlatban. 8.A hajadoni jogra vonatkozó szabályok és azok megvalósulása a gyakorlatban. 9. Az özvegyeket megillető jogok. 10. Özvegyek javára tett rendelkezések a XV.-XVII. századi végrendeletekben. 11. Nők végrendeletei a XV.-XVII. századi Magyarországon. 12. A közszerzemény intézményének kialakulása és fejlődése. 13. A házassági vagyonjogi intézmények átalakulása modern jogfejlődés követelményeinek megfelelően. Félévközi ellenőrzés: A hallgatók a félév során kiselőadást tarthatnak egy a szemináriumhoz kapcsolódó, általuk választott témából. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Ötfokozatú – a félév végén megírt dolgozat és a kiselőadás alapján. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja a hallgatók alkotmány- és jogtörténeti tudásának elmélyítése, a jogi műveltségük szélesítése.

23. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Bánffy Simon: A házastársak közötti vagyoni átruházás kérdése. (M.Ig. 1880. XIV. kötet 250 1.);Báró Roszner Ervin: Régi magyar házassági jog (Bp. 1887.); Blum Béla: A házastársak között kötött jogügyletekre vonatkozó okiratokró1. (A Jog 1893. 30. sz. 224.1.); Bónis György: Házassági törvényjavaslatok a XVIII. sz. elején/kü1önlenyomat a Regnum egyháztörténeti évkönyvből (Budapest, 1936) 305-314. old.; Degré Alajos: A magyarországi szentszékek gyakorlata a protestánsok köteléki pereiben 1786-ig' /Notter emlékkönyv, szerk.: Angyal Pál-Baranyai Jusztin-Móra Mihály/ (Budapest,1941)159-172. old.; Dósa Elek: Erdélyhoni Jogtudomány (Marosvásárhely, 1861); Friedrich Imre: A házassági szerződések szabályozása a tervezetben (Ü.L. 1913. 51.sz. 7.1.); Fürth Miksa: Kiskorúak házassági szerződései (Ü.L. 1893/31.sz. 2. 1.); Galamb István: A kir. közjegyzőkről szóló törvény hatása a házastársak közötti vagyoni jogviszonyokra. (M.Ig. 1880.XIII. kötet 506.1.); Hercegh Mihály: A házassági vagyonjog Magyarországban (J.K. 1873. 16.sz.121-184.1.); Jancsó György: Házassági vagyonjog (Budapest, 1888); Jancsó György: A magyar házassági és házassági öröklési jog (Budapest, 1901); Kolosváry Bálint: A Magyar Magánjog Tankönyve II. (Budapest 1911); Kolosváry Bálint: A szerzeményi közösség a házassági vagyonjogok rendszerében (Budapest, 1900) ; Madarassy László: Házasságból eredő vagyoni jogviszonyok és a gyámügyről (Kecskemét,1872); Simon Zsigmond: A régi magyar házassági jog általános jellemzése, Kálmán király házassági törvényéig. (Eger, 1918); Sipos István: A kánoni házasságjog (Pécs 1940); Wenzel Gusztáv A magyar és erdélyi magánjog rendszere . (Buda, 1863) ; Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében, különös tekintettel a gyakorlat igényeire (kieg. Reiner János) (Bp, 1897) A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Felkészülés egy, a szemináriumon tartandó kiselőadásra. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

24. oldal


Gyakorlati kérdések a magyar alkotmány- és jogtörténetben Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Kedd, 18.00 – 19.30 / Európa Központ Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO23801

SZVN83701

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Az áprilisi törvények. 2. A neoabszolutizmus államberendezkedése. 3. A dualizmus kori Magyarország alkotmányos berendezkedése és helye az osztrák-magyar monarchiában. 4. Jogképesség, cselekvőképesség és jogi személyek. 5. Régi magyar házassági jog. 6. Tradicionális magánjogi és öröklési jogi intézmények: ősiség, adomány, hitbizomány. 7.Kérdések a tradicionális büntetőjog „általános” részének köréből. 8. Egyes bűncselekmények és büntetéseik. 9. Tradicionális perjogi intézmények. 10. A régi magyar igazságszolgáltatási szervezet. 11. Az áprilisi törvények hatása a magyar magánjog fejlődésére. 12. A büntetőjogi kodifikáció eredményei a 19. században. 13. A modernizálódó perjog. Félévközi ellenőrzés: Dolgozat minden szemináriumi foglalkozás alkalmával. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Ötfokozatú A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja a magyar alkotmány- és jogtörténet mélyebb ismerete és felkészülés az alapvizsgára.

25. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Béli Gábor: Magyar jogtörténet – a tradicionális jog (Bp.-Pécs, 2001); Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az europai jogfejlődés. Budapest, 1877.; Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire, Budapest, 1897; Wenzel Gusztáv: Az 1848 előtti magánjog tekintettel újabb átalakítására. Budapest, 1885.; Frank Ignác: A közigazság törvény Magyarhonban. Buda, 1845; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (szerk: Mezey Barna), Bp. 2000 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

26. oldal


A polgári átalakulás Magyarországon a 19.században Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Szerda, 18.00 – 19.30 / 207. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO26201 2 30 20 1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A reformországgyűlések részeredményei és kodifikációs törekvései. 2. A polgári átalakulás Magyarországon és annak hatása az egyes jogágakra. 3. Az áprilisi törvények. A központi igazgatás reformja az 1848:III. tc. alapján. 4. Az országgyűlés átalakítása, átmenet a rendi országgyűlésből a népképviseletibe. 5. Az 1848:XVIII. tc. a sajtóról. A sajtószabadság biztosítása és a sajtóra vonatkozó szabályok változása a 20. század első feléig. 6. A neoabszolutizmus idején oktrojált jogszabályok, az októberi diploma és a februári pátens. 7. Az Országbírói Értekezlet. Az ITSZ jogforrási jellege, rendelkezései. 8. A kiegyezés közjogi alapjai, az 1867:XII. tc. a kiegyezésről. 9. A Pragmatica Sanctio és a közös ügyek. 10. A központi igazgatás szervezete a kiegyezést követően. Kormány, miniszteri felelősség. Az országgyűlés és a törvényhozás menete a kiegyezést követően. 11. Önkormányzatiság és államigazgatás. A törvényhatóságok és a községek. A községi illetőség. 12. A szabadságjogok I. (személyi szabadság, a tulajdon szabadsága, a tanszabadság). 13. A szabadságjogok II. ( a foglalkozás megválasztásának szabadsága, politikai szabadságjogok, az egyesülési és gyülekezési szabadság.) 14. Magyarország és Horvátország közjogi viszonya az 1868:XXX tc.-t, a magyar – horvát kiegyezést követően. 15. Számonkérés. Félévközi ellenőrzés: A hallgatók a félév során kiselőadást tarthatnak egy a szemináriumhoz kapcsolódó, általuk választott témából. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga

27. oldal


Az osztályzat kialakításának módja: Ötfokozatú – a félév végén megírt dolgozat és a kiselőadás alapján. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja a hallgatók alkotmány- és jogtörténeti tudásának elmélyítése, a jogi műveltségük szélesítése. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: A Corpus Juris Hungarici vonatkozó jogszabályai. Gratz Gusztáv: A dualizmus kora I-II. (Budapest, 1934) Grünwald Béla: A közigazgatás feladatai (Budapest, 1889) Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története (Budapest, 1946) Nagy Ernő: Magyarország közjoga (Budapest, 1897) Kmetty Károly: A magyar közjog kézikönyve I-III. (Budapest, 1900, 1902, 1905) Ferdinándy Gejza: Magyarország közjogi viszony Ausztriához (Budapest, 1892) A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Felkészülés egy, a szemináriumon tartandó kiselőadásra. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

28. oldal


Fundamental Legislative Acts and the Historical Constitution of the Hungarian Kingdom Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Kedd, 16.30 – 18.00 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO54401

SZVN106801

Legalább a társalgási szintű angol nyelvismeret 4 30

Legalább a társalgási szintű angol nyelvismeret 2 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: évente Oktatás nyelve: angol Tantárgyi tematika: 1. From the customary law towards the legislation. The legislative power of the King in the patrimonial period. 2. The right to the throne. The development of the succession to the throne from the principle of sanguinity to the „Pragmatica Sanctio”. 3. The fundamental basis of the nobiliary rights. The Golden Bull of 1222. 4. The right of the „una et eademque nobilitas.” Werbőczy’s efforts to maintain the rights of the lesser nobles. 5. The fundamental rights granted for the nobles in the „Tripartitum.” 6. The right of resistance and the resignation from it in 1687. 7. The nobiliary counties as a basis of opposition against the absolutistic power of the Hungarian King. 8. The Acts 10 and 12 of 1791 about the legislation. Efforts on codification. 9. The bourgeois transformation and the fundamental legislative Acts of 1848. 10. The neobsolutism, the era of the letter patents. 11. The establishment of the Austro – Hungarian Empire. The Compromise of 1867. 12. The separation of powers. Declarations on different fundamental freedoms. 13. The dethronement of the Habsburgs. The maintenance of the idea of the monarchy during the period of Horthy’s governorship. 14. Exam. 15. Registration of results. Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: ötfokozatú

29. oldal


A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: The aim of this seminar course is to deal with the so-named „fundamental legislative acts” the historical constitution consists of, enacted through the past eight centuries and to provide a wider aspect of the constitutional history of the Hungarian Kingdom for the students interested in legal history. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Turba, Gustav: Geschichte des Thronfolgerechtes in allen Habsburgischen Ländern bis zur Pragmatischen Sanktion Kaiser Karls VI. 1156 bis 1732, Wien und Leipzig, 1903; Turba, Gustav: Die Grundlagen der Pragmatischen Sanktion. I. Ungarn. Leipzig –Wien, 1911; Turba, Gustav: Die Pragmatische Sanction. Kaiserlichen und Königlichen Schulbücher Verlage, Wien, 1913; A Corpus Juris Hungarici vonatkozó jogszabályai.; Gratz Gusztáv: A dualizmus kora I-II. (Budapest, 1934); Grünwald Béla: A közigazgatás feladatai (Budapest, 1889); Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története (Budapest, 1946);Nagy Ernő: Magyarország közjoga (Budapest, 1897);Kmetty Károly: A magyar közjog kézikönyve I-III. (Budapest, 1900, 1902, 1905); Ferdinándy Gejza: Magyarország közjogi viszony Ausztriához (Budapest, 1892) A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

30. oldal


Introducción al derecho constitucional húngaro. Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Kedd, 15.00 – 16.30 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO54501

SZVN106901

Legalább a társalgási szintű spanyol nyelvismeret 4 30

Legalább a társalgási szintű spanyol nyelvismeret 2 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: évente Oktatás nyelve: spanyol Tantárgyi tematika: 1. Derecho consuetudinario y Derecho legal; la organización y structura del estado cristiano húngaro. 2. El desarollo del derecho de la sucesión del trono. Del principio consangvineo hasta la legislación del”Pragmatica Sanctio”. 3. Las leyes fundamentales y la constitución historica. 4. La influencia de la conquista turca a la política húngara. Las consecuencias políticas de las guerras contra los turcos durante el siglo XVI. 5. El establecimiento del poder absolutístico leopoldiano durante el siglo XVII. 6. El derecho de resistencia de la nobleza basado en el Bula del Oro del año 1222. La resignación de la nobleza de su derecho de resistencia en la Asamblea Legislativa del año 1687. 7. La provincia nobilitaria como el basis del oposición enfrente del poder absolutistico del Rey Húngaro. 8. El aflojamiento del poder absolutistico desde el fin del siglo XVIII. Empeños codificativos sin éxito. 9. La transformación burguésa del 1848 y el establecimiento de la monarchia constitucional. 10. El neoabsolutismo, un edad del sin legalidad. 11. El establecimiento de la Monarchia Austro-Húngara. El Compromiso del 1867. 12. La separación del poderes del Estado. El sistema legislativa, administrativa y la administración de justicia del Monarchia. 13. El destronamiento de los Habsburgos. La edad de la gobernación. Miklós Horthy como governante. 14. Recitación. 15. Registración de las notas.

31. oldal


Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: ötfokozatú A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: El fin del curso será la contestáción de las más importantes preguntas del derecho constitucional húngaro y además la colocación del derecho constitucional húngaro en un aspecto comparativo con el desarollo del derecho constitucional europeo. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Turba, Gustav: Geschichte des Thronfolgerechtes in allen Habsburgischen Ländern bis zur Pragmatischen Sanktion Kaiser Karls VI. 1156 bis 1732, Wien und Leipzig, 1903; Turba, Gustav: Die Grundlagen der Pragmatischen Sanktion. I. Ungarn. Leipzig –Wien, 1911; Turba, Gustav: Die Pragmatische Sanction. Kaiserlichen und Königlichen Schulbücher Verlage, Wien, 1913; A Corpus Juris Hungarici vonatkozó jogszabályai.; Gratz Gusztáv: A dualizmus kora I-II. (Budapest, 1934); Grünwald Béla: A közigazgatás feladatai (Budapest, 1889); Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története (Budapest, 1946);Nagy Ernő: Magyarország közjoga (Budapest, 1897);Kmetty Károly: A magyar közjog kézikönyve I-III. (Budapest, 1900, 1902, 1905); Ferdinándy Gejza: Magyarország közjogi viszony Ausztriához (Budapest, 1892) A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

32. oldal


Tradicionális jogintézmények az okleveles gyakorlatban. Dr. Peres Zsuzsanna egyetemi adjunktus Jogtörténeti Tanszék Első megbeszélés időpontja az ETR-n, a Coospace-n a tanszék szinterén vagy a tanszéki hirdető táblán lesz megtekinthető, ahol az oktatóval egyeztett időpontban kerül megtartásra a kurzus. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO57401

SZVN109101

-

-

2 30

1 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Jogképességgel kapcsolatos oklevelek elemzése. 2. Nemesi címadományozó okiratok. 3. Osztályos egyezségek. 4. Adománylevelek. 5. Nemesi végrendeletek. 6. Nők végrendelete. 7. Házassági szerződések. 8. Zálogkölcsön szerződések. 9. Inventáriumok. 10. Büntető peranyagok. 11. Bevallások, örökvallások. 12. Hiteleshelyi iktatólevelek. 13. Számonkérés. Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Ötfokozatú A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus célja a magyar alkotmány- és jogtörténet mélyebb ismerete és felkészülés az alapvizsgára.

33. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Béli Gábor: Magyar jogtörténet – a tradicionális jog (Bp.-Pécs, 2001); Zlinszky Imre: A magyar örökösödési jog és az europai jogfejlődés. Budapest, 1877.; Zlinszky Imre: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire, Budapest, 1897; Wenzel Gusztáv: Az 1848 előtti magánjog tekintettel újabb átalakítására. Budapest, 1885.; Frank Ignác: A közigazság törvény Magyarhonban. Buda, 1845; Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet (szerk: Mezey Barna), Bp. 2000; A szemináriumi foglalkozások során elemzendő okleveleket az oktató bocsátja a hallgatók rendelkezésére. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

34. oldal

011

Recommend Documents