0019 Jelentés a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület gazdálkodásának ellenőrzéséről
TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok 1. Összegző megállapítások, következtetések 2. Javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A törvényesség 2. A pénzfelhasználás 3. Az ellenőrzési tevékenység 4. Hajléktalan ellátás céljára rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása Mellékletek Az ellenőrzött szervezet neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Címe: 1125. Budapest, Szarvas Gábor u. 58-60. Jogállása: önálló jogi személy Bírósági nyilvántartási szám: 7 Pk. 20910/1989. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (továbbiakban: Szeretetszolgálat) kiemelten közhasznú szervezet. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §-a és az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított 1989. évi XXXVIII. tv. 2. § (5) bekezdése értelmében a társadalmi szervezeteknek juttatott állami költségvetési támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A Szeretetszolgálat az egész országra kiterjedő hatáskörrel működő, természetes személyek által létrehozott társadalmi szervezet. A legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés, amely évente ülésezik, irányító szerve az Elnökség. A Szeretetszolgálat végrehajtó szerve az Ügyvezetőség. A Szeretetszolgálat testületi munkájának segítésére, az adminisztrációs és számviteli feladatok ellátására - Központi Iroda elnevezéssel - ügyintéző szervezetet tart fenn. A Szeretetszolgálatnak
önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi és helyi szervezetei vannak. A Szeretetszolgálat célja: segítségnyújtás a szükségben lévőknek, betegeknek, öregeknek, fogyatékkal élőknek, hátrányos helyzetűeknek, hajléktalanoknak, menekülteknek, zarándokoknak, valamint katasztrófák és háborús események áldozatainak. A Szeretetszolgálat gazdálkodásának alapvető kereteit az Alapszabály, részletes működési rendjét pedig a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A gazdálkodással és a gazdasági események nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi- és Pénzkezelési Szabályzat, a Számviteli politika, a Házipénztári Szabályzat, a Selejtezési, Leltározási- és Leltárkészítési Szabályzat határozza meg. A Szeretetszolgálatnál most első ízben került sor Állami Számvevőszéki vizsgálat lefolytatására. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása volt, hogy: ˇ a Szeretetszolgálat a költségvetési támogatást az Alapszabályában megfogalmazott tevékenységi célnak megfelelően használta-e fel; ˇ a gazdálkodásra, nyilvántartásra és beszámolóra vonatkozó jogszabályokat betartották-e; ˇ a Budapesti Központ területén található hajléktalan ellátás körébe tartozó intézményeknél a gazdálkodás milyen eredményes és hatékony volt. Az ellenőrzés módszere: törvényességi, célszerűségi és hatékonysági ellenőrzés, melynek során a dokumentumokat szúrópróbaszerűen választottuk ki. Az ellenőrzött időszak: az 1997-1999. gazdasági évek. A helyszíni ellenőrzés: 2000. március 6-tól - április 14-ig tartott. A jelentés megállapításai a Szeretetszolgálat Országos Központjában, valamint a Budapesti Központban rendelkezésre bocsátott dokumentumok ellenőrzésének tapasztalatain alapultak.
I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok
1. Összegző megállapítások, következtetések A Szeretetszolgálat az arányaiban évről-évre csökkenő állami támogatás mellett egyre hatékonyabban fogja össze a társadalom részéről megnyilvánuló segítő szándékot, mely következtében a karitatív tevékenységét folyamatosan bővíti. A Szeretetszolgálat költségvetései a vizsgált időszakban előrelátással, az előző év tényszámai figyelembevételével készültek. A Szeretetszolgálat a rendelkezésre álló erőforrásokkal takarékosan gazdálkodik, és azokat igyekszik hatékonyan felhasználni. Az elvállalt feladatok komplex ellátására a Szeretetszolgálat mint önálló jogi személy, céljai eléréséhez valamennyi szervezeti egységét képes mozgósítani. Szervezetten működik, az adományokat összegyűjti, raktározza és innen a szükségletnek megfelelően osztja szét; erőforrásait koncentrálja, így a feladatait kisebb ráfordítással képes ellátni. Alacsony bérköltséggel dolgozik, a feladat jelentős részét önkéntesekkel látja el. Az állami támogatások évről-évre csökkenő mértéke miatt a hiányzó forrásokat adományokból igyekszik kiegészíteni. Az állami támogatások között a legjelentősebb a költségvetési törvényben társadalmi szervezetek támogatása címén biztosított költségvetési támogatás, mely összes bevételen belüli aránya csökkent Az állami költségvetési támogatást a régióinak továbbadva ösztönző belső finanszírozási rendszert épített ki. Vannak olyan helyi programok, melyeknek indulását önkormányzati vagy minisztériumi támogatás tette lehetővé. A támogatás megszűnésével hosszabb távon a programot kénytelenek megszüntetni, mert az csupán önkéntes munkával vagy adományokkal már nem működtethető. Ilyen programjuk (Mentőszolgálat, értelmi fogyatékos gyermekek napközi otthona, Hospice szolgálat, mozgássérültek szállítása, ingyenkonyha, gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, rokkant-kocsi szervizszolgálat). Előfordult, hogy program megvalósításához beígért önkormányzati támogatást (pl. játszótér-program) a játszótér átadása után sem kapta meg a Szeretetszolgálat. A vizsgált esetekben a Szeretetszolgálat részére költségvetésből célhoz kötötten juttatott támogatások pályázatok igénylése, elszámolása szabályosan történt. Egy esetben előfordult, hogy a Közigazgatási Hivatal a normatív finanszírozási kötelezettségének késve tett eleget. A feladatellátás folytonosságát nehezíti, hogy a nem állami szociális intézményeknek szociális közfeladatok ellátásáért szerződés alapján járó normatív állami hozzájárulás folyósítása és felhasználása esetén a vonatkozó kormányrendelet egyoldalúan csak a feladatot ellátóra tartalmaz
szankciót, míg a szerződéstől eltérő késedelmes, illetve elmulasztott finanszírozást nem bünteti. A szervezet Budapesti Központjánál végzett hajléktalan ellátás teljes ráfordítás igénye költségvetési és önkormányzati forrásból nem biztosított, ezért az intézmény kiegészíti azt saját forrásaiból. A Szeretetszolgálat gazdálkodása eredményes és hatékony. Eredményes, mert a hajléktalan ellátás komplex rendszerén keresztül teljes mértékben elérte az előzetesen megfogalmazott célját, hogy a gondozási körébe bekerült 700-800 fő - hajléktalan számára biztosítsa a legfontosabb emberi létfeltételeket. A hajléktalan ellátásba bevont intézményeknél a tényleges igénybevétel a működési engedélyben biztosított teljes létszámnak megfelelően alakult, míg a Moszkva téri Nappali Melegedőnél az engedélyezett 80 fő helyett tartósan 400%-os túlteljesítés következtében 330-350 főt látott el a Szeretetszolgálat. A Szeretetszolgálat tevékenysége hatékony, mert az intézményeket maximálisan kihasználja, feladatokat koncentráltan oldja meg. Az ellátandó alapfeladaton túl többletszolgáltatást is nyújt. A Budapesti Központ hajléktalan ellátás területén végzett munkájának köszönhetően a gondozás egymásra épülő fokozatai segítségével a vizsgált három évben a leépült, arra rászoruló - a máltai gondozási körbe bekerülő - emberek egy részét (kb. 50 főt) sikerült újból önálló életvitelhez hozzásegíteni.; szükség esetén a magatehetetlen embereknek életük végéig tartó gondoskodást (öregek otthona) tud biztosítani. A Szeretetszolgálat szervezetének, működésének és gazdálkodásának szabályozása a jogszabályi előírások figyelembe vételével történt. A működés és gazdasági döntéshozatal alapvető szabályait az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A Szervezeti és Működési Szabályzat az egyes munkakörökhöz és tisztségekhez kapcsolódó feladatokat és jogköröket is tartalmazza. Az ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelését, az elszámolható költségeket és az elszámolás rendjét külön szabályozták. A Szeretetszolgálatnak gazdasági eseményeiről a számvitelről szóló törvény és a vonatkozó kormányrendeletek figyelembevételével egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie és kettős könyvvitelt vezetnie. A szervezetet 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú szervezetté nyilvánították, ezért könyvvezetése során figyelembe kell vennie a közhasznú szervezetekről szóló törvényben előírt szigorúbb nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeket is. A Szeretetszolgálat a számviteli törvény előírásai alapján és szervezeti sajátosságaira figyelemmel alakította ki számviteli rendjét. A
számviteli rendszer teljes körű szabályozását azonban nem végezték el. A Szeretetszolgálat számviteli politikája kiegészítésre szorul. A Szeretetszolgálat a gazdálkodásáról szóló beszámolók elkészítése során az alábbiakban részletezett hiányosságoktól eltekintve betartotta a vonatkozó jogszabályi előírásokat: ˇ Az Országos Központban egyik évben sem végezték el a mérleg tételeit alátámasztó leltározási feladatokat. ˇ A beszámolókészítés alapjául szolgáló főkönyvi könyvelés vezetésénél a számviteli törvény és saját belső szabályzataik előírásai nem érvényesültek maradéktalanul. ˇ A nem pénzbeni adományok egy részét a könyvelésben a bevételek és a kiadások között nem mutatták ki. Ezzel megsértették a számviteli törvényben előírt teljesség alapelvét. (Az analitikus nyilvántartásokat az adományok teljes körére vezették.) ˇ A munkaügyi központtól kapott foglalkoztatási támogatást 1998-ban nem bevételként, hanem a munkabér és Tb. kiadások csökkenéseként könyvelték el. Ezzel a számviteli megoldással a vizsgált két szervezeti egységnél a bevételeket és a költségeket összesen 35.312 E Ft-tal kisebbnek könyvelték a ténylegesnél, megszegve az Szt.-ben előírt bruttó elszámolás alapelvet. Az 1999-es évben a támogatást teljes egészében bevételként könyvelték el. ˇ A vizsgált években a Szeretetszolgálatnál nem alkalmazták a 2. számlaosztályt, ezáltal sem a könyvelésben, sem a mérlegben nem mutattak ki a Forgóeszközök között készleteket annak ellenére, hogy azt saját számviteli politikájukban előírták. A készleteket csak analitikus nyilvántartásokban tartották számon. ˇ A Szeretetszolgálatnál a vizsgált években értékcsökkenést a befektetett eszközök után annak ellenére nem számoltak el, hogy azt a számviteli politikában előírták. Ezt a hiányosságot 1999-ben megszüntették. ˇ A Szeretetszolgálatnál a kötelezően vezetendő analitikus nyilvántartások körét nem határozták meg maradéktalanul. A saját eszközök nyilvántartásánál csak azt írták elő, hogy azt a számviteli előírásoknak megfelelő tagolásban kell vezetni. A szigorú számadású nyomtatványok körét nem határozták meg tételesen a Szeretetszolgálat egészére. A Szeretetszolgálatnál a hiányos belső szabályozás ellenére a gazdálkodás áttekinthetőségéhez szükséges analitikus nyilvántartásokat a vizsgált időszakban vezették, azok tartalma - a gépkocsi kivételével megfelel a jogszabályi és a belső követelményeknek.
A Szeretetszolgálat könyvelését alátámasztó bizonylatok szabályszerűek, az általános alaki és tartalmi követelményeknek megfelelnek. A kötelezettségvállalási és az utalványozási gyakorlat összhangban van a törvényi és a belső előírásokkal. A Szeretetszolgálat Alapszabálya és Szervezeti és Működési Szabályzata meghatározza a szervezet társadalmi, vezetői és a folyamatba épített ellenőrzési rendszerét. Függetlenített belső ellenőrzés a szervezetnél nincs. A társadalmi ellenőrzés - melyet a 3 fős felügyelő szerv lát el - a költségvetés és a beszámoló ellenőrzésére és véleményezésére terjed ki. A főkönyvelő a részére biztosított vezetői ellenőrzési feladatokat nem tudja kellően ellátni. A vizsgált időszakban néhány esetben megbízás alapján végzett belső ellenőrzés hiányosságokat tárt fel, ami alapján a szükséges intézkedéseket a vezetés megtette. A Szeretetszolgálatnál a vizsgált időszakban az APEH és a társadalombiztosítási szervek helyszíni ellenőrzést nem végeztek. A Szeretetszolgálat tevékenységéből adódóan egyes szervezeti egységeinél a megyei és a fővárosi Közigazgatási Hivatalok, a Vám- és Pénzügyőrség rendszeresen végez ellenőrzéseket.
2. Javaslatok Az Állami Számvevőszék javasolja a Szeretetszolgálat elnökének, hogy - a jelentésben foglaltak figyelembe vételével - az alábbi intézkedéseket tegye meg: 1. Dolgozzák át és egészítsék ki a Számviteli Politikát a számviteli törvény előírásainak megfelelően. 2. Intézkedjenek, hogy az adományok és a készletek ne csak az analitikus nyilvántartásokban, hanem a főkönyvi könyvelésben is teljes körűen könyvelésre kerüljenek. 3. Szabályozzák részletesen a Szeretetszolgálatnál használatos szigorú számadású bizonylatok körét. 4. Szabályozzák a Szeretetszolgálat egészére egységesen a gépjárművek futásteljesítményének elszámolását úgy, hogy az feleljen meg a jogszabályi előírásoknak. 5. Erősítsék meg a Szeretetszolgálat gazdálkodásával és annak számviteli nyilvántartásával kapcsolatos vezetői és függetlenített belső ellenőrzési tevékenységet.
II. Részletes megállapítások 1. A törvényesség A Szeretetszolgálat gazdálkodása törvényességének vizsgálata során a működési, a gazdasági döntéshozatali és a számviteli rendszer kialakítását és a tényleges működési, döntéshozatali és számviteli gyakorlatot ellenőriztük.
1.1. A működés és a gazdasági döntéshozatal rendszere A Szeretetszolgálat működési és gazdálkodási rendjének alapvető szabályait az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (a továbbiakban: Kht.), valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet határozza meg. Ezen túlmenően a Szeretetszolgálat tevékenységének természetéből adódóan a számvitelről szóló 1991. év XVIII. tv. (továbbiakban: Szt.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv., a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szoc. t.), a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. (XII.27.) Korm. rendelet, a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 8/1996. (I.24.) és 219/1998. (XII.30.) Korm. rendeletek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 2/1994. (I.30.) NM. rendelet előírásait is figyelembe kell venni. A Szeretetszolgálat a felsorolt jogszabályok figyelembevételével készítette el belső szabályzatait. A Fővárosi Bíróság az Egyesületet 1998. január 01. napjától a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. alapján kiemelten közhasznú szervezetként a közhasznú nyilvántartásba bejegyezte. A Szeretetszolgálat gazdálkodásának alapvető szabályait az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Az Alapszabály meghatározza a Szeretetszolgálat tevékenységi körét: ˇ egészségmegóvás, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, ˇ szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, ˇ nevelés és oktatás, képesség fejlesztés, ismeretterjesztés, ˇ gyermek és ifjúságvédelem
ˇ hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, ˇ rehabilitációs foglalkoztatás, ˇ munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának, elősegítése és kapcsolódó szolgáltatások. Az Alapszabály értelmében a Szeretetszolgálat legfőbb szerve a Küldöttközgyűlés, irányító szerve az Elnökség, végrehajtó szerve az Ügyvezetőség. A gazdálkodás rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Pénzügyi és Pénzkezelési Szabályzat határozza meg. A szabályzatok értelmében a területi és a helyi vezetők az elfogadott költségvetésük keretei között értékhatárhoz kötött korlátozott döntési önállósággal rendelkeznek. A Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozták az egyes tisztségekhez és munkakörökhöz kapcsolódó döntési, irányítási és ellenőrzési feladatokat, a gazdálkodás és a nyilvántartás rendjét, valamint a bankszámlák feletti rendelkezési és az utalványozási jogosultság rendjét. A Szeretetszolgálat gazdálkodási rendjének szabályozása összhangban van a jogszabályi követelményekkel, valamint a szervezet belső szervezeti és működési rendszerével. A Szeretetszolgálatnál külön szabályzatban szabályozták az ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét. A szabályozás abból indul ki, hogy ideiglenes külföldi kiküldetéssel kapcsolatos költségek elszámolására csak a külföldi adományok hazaszállításával foglalkozó hivatásos gépkocsivezetők jogosultak. A szabályozás tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal. A Szeretetszolgálat tulajdonában lévő teher és személygépkocsik nyilvántartására, futásteljesítmény elszámolására vonatkozóan egységes központi szabályozások nem készültek. Az egységes központi szabályozást az is indokolná, hogy a Szeretetszolgálat személygépkocsijai a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 70. § (8) bekezdés a) pontja alapján mentesek a cégautó adó megfizetése alól, mivel egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladatai ellátásához használja azokat. A törvény 70. § (9) bekezdése kimondja azonban, hogy a (8) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenére meg kell fizetni a cégautó adót azon gépkocsik után, amelyet nem kizárólag a hivatkozott alapfeladatok ellátására használnak, hanem a körülményekből megállapítható más használat is.
A szolgálati gépkocsik használatáról rendelkező belső utasítások nem zárják ki a Szeretetszolgálat alapfeladatának ellátásától eltérő használat lehetőségét. Nem rendelkeznek arról, hogy a magáncélú használat költségeit a használónak milyen módon kell megtéríteni. A Szeretetszolgálat által működtetett, szakfeladatokat ellátó intézmények a működésükhöz szükséges, előírt belső szabályzatokkal a vizsgálattal érintett körben rendelkeznek. Azok meglétét az illetékes szakhatóságok rendszeresen ellenőrzik.
1.2. A működés és gazdasági döntéshozatal gyakorlata A Szeretetszolgálat működési és döntéshozatali gyakorlata alapvetően megfelel a jogszabályi előírásoknak és a belső szabályzatokban rögzítetteknek. A gazdasági-pénzügyi döntéseket az arra jogosult személyek, vagy szervezeti egységeik hozták meg. A vizsgálat során döntési jogkör elvonását, vagy túllépését a vizsgált szervezeteknél nem tapasztaltunk. Hiányosság egyedül a szolgálati gépkocsik használata és futásteljesítmény elszámolása területén tapasztalható. A menetlevelek kiadása, vezetése során sem az Országos Központban, sem a Budapesti Központban nem tartották be a jogszabályban és a belső utasításban előírtakat. Az Országos Központban üzemeltetett személygépkocsik esetében a napi úti okmánynak minősülő menetleveleken hosszabb időszak, esetenként egy egész hónap futásteljesítményét vezették és az utiokmány tartalma nem felel meg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 5. sz. melléklet II. 7. pontjában előírt útnyilvántartás tartalmi követelményeinek, sem az Szeretetszolgálat belső utasításának. Utólag nem állapítható meg, hogy történt-e magáncélú használat. A menetlevelek kiadása nem felel meg a belső utasításnak, azokról a gépjármű ügyintéző érvényesítő aláírása hiányzik. A menetleveleket nem naponta adják át a gépkocsivezetőnek, hanem az egész tömb nála van folyamatosan amíg be nem telik. Így az elszámoltatási és ellenőrzési követelmény nem érvényesül. A Budapesti Központ által üzemeltetett gépkocsik futásteljesítményéről kiállított menetlevelek vezetése nem felel meg sem a jogszabályok, sem a belső szabályzatok előírásainak. Azokon a tényleges megállás helye nincs feltüntetve, csak az útvonal megjelölés; a megtett km teljesítmény nem mindig állapítható meg a hiányos kitöltés miatt. Hiányosság, hogy a menetleveleket nem naponta adják ki a gépkocsivezetőknek, és nem kell a munkaidő végén leadniuk. Így a Budapesti Központ által üzemeltetett gépkocsik esetében nem lehet megállapítani, hogy valóban csak cégautó adómentes célú használat valósult-e meg.
1.3. A számviteli rend 1.3.1. A beszámolókészítés és a könyvvezetés szabályozottsága
A korábban hivatkozott kormányrendeletek alapján a Szeretetszolgálat egyszerűsített éves beszámolót készít és kettős könyvvitelt vezet. A Kht. alapján pedig a beszámoló készítésénél és a könyvvezetésnél figyelembe kell vennie a fenti törvényben előírt nyilvántartási és beszámolási szabályokat is. A Szeretetszolgálat az Szt. előírásai alapján és sajátosságaira figyelemmel alakította ki számviteli rendjét. A számviteli rendszer teljes körű szabályozását azonban nem végezték el. A Szeretetszolgálat elkészítette számviteli politikáját. Ez nem tartalmazza teljes körűen mindazokat a sajátos, a Szeretetszolgálatra jellemző módszereket és feladatokat, amelyek szükségesek az Szt. és a kormányrendeletek előírásainak gyakorlati végrehatásához. A kialakított és írásban rögzített számviteli politika tartalmazza: ˇ az eszközök és források Leltárkészítési és leltározási szabályzatát; Ennek hiányossága azonban, hogy a végrehajtásra kötelezett szervezeteket, leltári körzeteket, leltározási ütemtervet, a leltározás bizonylatait nem tartalmazza. ˇ az Eszközök és források értékelési szabályzatát, ezen belül az értékcsökkenés elszámolásának módját; ˇ a Pénzkezelési szabályzatot. Ebben az Országos Központ és a régiók házi pénztárának működési rendjét szabályozták. A szabályzatban nem rögzítették a házipénztárakban a napi pénztárzárlat után tartható készpénz összegét, valamint a valuta- és értékpapír elszámolások nyilvántartásának rendjét sem. Az Szt. 14. §-ban foglaltaktól eltérően nem tartalmazza a Szeretetszolgálat számviteli politikája: ˇ annak rögzítését, hogy mit tekintenek a számviteli elszámolás szempontjából lényegesnek, az ellenőrzés, önellenőrzés során jelentősebb összegű hibának; ˇ a Befektetési szabályzatot, amely - mint kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet - meghatározza, hogy saját eszközeiből milyen értékpapírt vásárolhat; ˇ a felesleges vagyontárgyak hasznosításának, megsemmisítésének selejtezési szabályait, a selejtezés lebonyolításának rendjét, az alkalmazandó bizonylatokat; ˇ a valuta, deviza árfolyam különbözetek elszámolási módját;
ˇ az eszközök minősítését befektetett-, illetve forgóeszközzé. A kettős könyvvitel vezetéséhez a beszámoló elkészítésekor szükséges - az Szt. 79. §-ban előírt - számlarendet nem készítették el. A rendelkezésre álló számlatükör - amely a számla számát, megnevezését tartalmazza - nem biztosítja a számlaösszefüggések, a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások kapcsolatának szabályozását.
1.3.2. A beszámolókészítés és a könyvvezetés gyakorlata A Szeretetszolgálat szervezetében - az ország egész területén - működő 9 régió és az Országos Központ könyvvitelét egységes szerkezetben - a "SALDO" bővített főkönyvi és folyószámla szoftver program keretében - rögzítik az egyes szervezeti egységeknél. Az Országos Központ a régiók és a saját főkönyvi kivonatainak összesítése alapján elkészíti az éves könyvelési zárlatot és a Szeretetszolgálat egyszerűsített éves beszámolóit. 1.3.2.1. 1997. és az 1998. évi egyszerűsített éves beszámolók Az 1997. és 1998. évi beszámolók elkészítése során nem tartották be teljes körűen a korábban felsorolt jogszabályok és a belső szabályzataik előírásait, mivel: ˇ Az Országos Központban egyik évben sem végezték el a beszámoló részét képező mérleg tételeit alátámasztó leltározási feladatokat. A Budapesti Központ ezt a feladatot maradéktalanul végrehajtotta. ˇ Az Országos Központban és a Budapesti Központban - a 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet 7. §-ban, illetve a 8/1996. (I.24.) Korm. rendelet 9. §-ban előírtak alapján - egyik évben sem mutatták ki a könyvelésben és a beszámolókban tőke változásként a célja szerinti tevékenység eredményét. A Kht. 19. §-ban előírt beszámolási szabályokat 1998-ban egy kivételével betartották. A Kht-ben előírt közhasznú jelentést elkészítették, amely tartalmazza: ˇ a számviteli beszámolót; ˇ a költségvetési támogatás felhasználását; ˇ a cél szerinti juttatások kimutatását; ˇ a központi és az önkormányzati támogatások mértékét; ˇ a közhasznú tevékenységről szóló beszámolót. Nem tartalmazza a jelentés a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást. A közhasznúsági jelentést a Szeretetszolgálat legfőbb szerve az Országos Küldöttközgyűlés elfogadta.
1.3.2.2. A könyvvezetés gyakorlata A Szeretetszolgálat számviteli, könyvvezetési rendszerének teljes körű kialakításával kapcsolatos - az 1.3.1 pontban részletezett hiányosságok miatt a könyvvezetés gyakorlata nem mindenben felelt meg a hatályos jogszabályok előírásainak. A Szeretetszolgálat által működtetett, jogi személyiség nélküli régiók eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait az Országos Központ által összesített kettős könyvelési adatok alapján mutatják ki. A bevételek és költségek részletezése megfelel a Kht. 18. §-ban előírt nyilvántartási szabályoknak. A Budapesti Központban mind a bevételeket, mind az ezekkel szemben felmerült költségeket - a Régióhoz tartozó - intézményenkénti bontásban könyvelték, majd összesítették. Az Országos Központban és a Budapesti Központban a bevételek és költségek könyvelésénél az alább felsorolt esetekben nem tartották be a vonatkozó jogszabályi előírásokat: ˇ A tárgyévben kapott adományok egy részét a könyvelésben a bevételek között nem mutatták ki. Így pl. az adományozott benzinutalványok jegyzőkönyvben rögzített mennyiségét és értékét csak analitikus nyilvántartásban rögzítették, a 9. Bevételek számlaosztályba csak a felhasználás alkalmával könyvelték el. 1998. évben a kapott 13.052 E Ft értékű utalványból csak a felhasznált 7.814 E Ft-ot könyvelték el bevételként és költségként egyaránt, a fennmaradó 5.238 E Ft-ot aktív időbeni elhatárolásként mutatták ki, mint olyan bevételt, amely csak a mérleg fordulónapja után esedékes. ˇ Az Szt. 15. § (10) bekezdésében előírt bruttó elszámolási számviteli alapelvet 1998. évben nem tartották be maradéktalanul és emiatt a költségeket és a bevételeket egymással szemben számolták el a Munkaügyi Központ részéről történt munkabér és Tb térítések alkalmával. Így pl. 1998-ban az Országos Központban 21.489 E Ftot, a Budapesti Központban pedig 13.823 Ft-ot könyveltek el a fenti jogcímen költségcsökkenésként, bevételként való könyvelés helyett. ˇ Nem alkalmazzák a 2. "Készletek" számlaosztályt és a mérlegben sem mutattak ki a Forgóeszközök között készletet, annak ellenére, hogy az Szeretetszolgálat számviteli politikájában előírták, hogy a Készletek között az adományokat az adományok könyvében kell nyilvántartani, a vásárolt készleteket pedig év közben költségként kell elszámolni és az év utolsó napján leltár alapján készletre kell venni. (Az analitikus nyilvántartásokat az adományok teljes körére vezették.) Az Országos Központban a vizsgált időszakban készletrevételezés nem történt.
A Budapesti Központ az adományokat csak abban az esetben futtatta át a készletek számlaosztályban a bevételekkel és ráfordításokkal azonos összegben, ha az adományozó adókedvezményt vett igénybe. Ez az összeg 1998-ban 11.935 E Ft volt. Készletváltozást tehát egyáltalán nem könyveltek. ˇ A tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolási módját a számviteli politika keretében az Szt. 37. §-ban előírtak alapján meghatározták. A könyvelési gyakorlatban azonban értékcsökkenést az eszközeik után 1998. évben nem számoltak el. Az 1999-es gazdálkodási évben a felsorolt hiányosságokat - a készletrevételezés kivételével - megszüntették. 1.3.2.3. Az analitikus nyilvántartások és a bizonylati elv érvényesülése A Szeretetszolgálat a kötelezően vezetendő, a könyvvitelhez kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét nem határozta meg maradéktalanul belső szabályzatban. A számvitelhez kapcsolódó analitikus nyilvántartásokra vonatkozóan a Szervezeti és Működési Szabályzat csak az adományok nyilvántartásáról rendelkezik részletesen. A saját eszközök nyilvántartásairól csak annyit ír elő, hogy azt a számviteli előírásoknak megfelelő tagolásban kell elkészíteni. A szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásáról külön szabályzat rendelkezik. A szabályzat a törvényi előírásoktól eltérően a Szeretetszolgálat egészére nem határozza meg tételesen a szigorú számadású nyomtatványok körét. A szabályzat szerint a szigorú számadású nyomtatványokat a gazdasági vezető határozza meg. Ez a szabályozás olyan helyzetet teremt, hogy az Szeretetszolgálat egyes szervezeti egységei - annak ellenére, hogy nem önálló jogi személyek más-más nyomtatványokat nyilváníthatnak szigorú számadású kötelezettség alá tartozónak. Így a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának teljes körűsége a szervezet egészére nem biztosított. A Szeretetszolgálat Budapesti Központja saját számlarendjének mellékletében tételesen meghatározta a kötelezően vezetendő analitikus nyilvántartások körét. A szabályozási hiányosságok ellenére megállapítható, hogy a Szeretetszolgálat vizsgált szervezeti egységeinél a szükséges analitikus nyilvántartásokat vezették. A vizsgált szervezeti egységeknél az analitikus nyilvántartások vezetése alapvetően megfelelt a jogszabályi és a belső követelményeknek. Az Országos Központban azonban a tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartását hiányosan vezették. A helyszíni vizsgálat megkezdéséig csak a gépjárművekről vezettek teljes körű egyedi nyilvántartást. A helyszíni vizsgálat ideje alatt azonban a
többi tárgyi eszköz és az immateriális javak leltározását elvégezték, és az alapján az egyedi nyilvántartásba vételüket elvégezték. Szigorú számadású kötelezettség alá vont nyomtatványként a vizsgált időszakban a vizsgált szervezetek 9 féle bizonylatot kezeltek. A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának vezetése a vizsgált szervezeti egységeknél megfelelt a szigorú számadású nyomtatványokkal szemben támasztott követelményeknek. Meg kell jegyezni, hogy a nem pénzbeni adományok analitikus nyilvántartása a főkönyvi nyilvántartásokkal nem minden esetben egyeztethető a jelentés 1.3.2.2 pontjában részletezett könyvelési hiányosságok miatt. A Szeretetszolgálat könyvelését alátámasztó bizonylatok tartalmi és alaki szempontból megfeleltek az Szt. követelményeinek. A kötelezettségvállalás és az utalványozás gyakorlata a vizsgált szervezeti egységeknél megfelelt a törvényi és a belső előírásoknak. A könyvelés szabályszerűen kiállított és utalványozott bizonylatok alapján történt.
2. A pénzfelhasználás Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosultsága a központi állami támogatás felhasználására terjed ki. A Szeretetszolgálat a támogatást nem címzetten kapta, ezért a szervezet gazdálkodásának egészét kellett áttekinteni, melyre az Állami Számvevőszéknek konkrét felhatalmazása nincs. Az ellenőrzés csak a szervezet aktív egyetértő közreműködésével valósulhatott meg. A Szeretetszolgálat költségvetése a vizsgált időszakban előrelátással az előző év tényszámai figyelembevételével készült. A Szeretetszolgálatnál a vizsgált időszak tervezett és tényleges bevételi, költség- és ráfordítás adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza. A költségvetés a működtetett intézmények gazdálkodási kereteit, feladatvállalásait tükrözi. Az éves költségvetésbe csak azokat a programokat tervezték, melyek végrehajtásához a szükséges források rendelkezésre álltak. Ezek az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozás, normatív állami támogatás, költségvetési támogatás és önkormányzati támogatások. A Szeretetszolgálatnál a bevételek és költségek elemzésénél az intézményen belül a régióknak átadott pénzeszközöket a torzító hatás miatt ki kellett emelni. A költségek az 1997-1999. évben a tervezetthez hasonlóan alakultak az alábbiak szerint:
Év Terv Tény % M Ft-ban __________________________________________ 1997. 372 350 94 1998. 512 494 96 1999. 687 904 132 Az 1999. évi túllépést az okozta, hogy a tervkészítéskor számos, év közben felmerült többletfeladat még nem volt ismert. Pl. a Szeretetszolgálat által kialakított játszóterek beruházásának, őrzésének költségei, a Budapesti Központnál a diszpécser központ költségei, a Pécsi régiónál a menekültek hazatelepülését elősegítő ENSZ juttatás (11 M Ft), a természetbeni adományok (17.4 M Ft), Mátrafüredi új idősotthon beruházása, valamint az árvízkárosultak részére nyújtott adományok (122 M Ft) . A bevételek lényegesen meghaladták a tervezettet az alábbiak szerint: Év Terv Tény % M Ft-ban __________________________________________ 1997. 357 508 142 1998. 467 821 176 1999. 730 1.265 173 A bevételek folyamatosan növekedtek, a három év alatt megduplázódtak. A bevételek tervezésének időpontjában az elnyert pályázati összegek, a rendkívüli események (árvíz, menekültügy stb.) miatt meghirdetett gyűjtések eredménye még nem volt ismert, ezért a vizsgált időszakban a tényleges bevételek meghaladták a tervezettet. Az állami normatív támogatást 1997. évben a törvényváltozás miatt szükséges új működési engedélyek és ez alapján köthető támogatási szerződések összegeinek és időpontjának bizonytalansága miatt óvatosságból a ténylegesen elérthez képest 50%-kal alátervezték. Az adományokat előre pontosan tervezni nem lehetett, ezért az elmúlt évek átlagával számoltak. Ha valamilyen előre nem látott eseményre indítottak gyűjtést, az adományok ugrásszerűen megnőttek. Pl. 1998. évben a tervezett adomány ötszöröse folyt be.
A befolyt adományok a bevételen belül abszolút értékben és arányaiban is jelentős értéket képviseltek és folyamatosan növekedtek. 1997. évben 67.655 E Ft 13%-a bevételnek, 1998. évben 201.941 E Ft és a bevétel 25%-a, 1999. évben már a bevétel 30%-a és 378.162 E Ft-ra növekedett. A rendkívüli bevételeket az adományokhoz hasonlóan pontosan tervezni nem lehetett. Nem volt tervezhető az összes bevétel 2%-át kitevő - Menekültügyi és Migrációs Hivataltól - hazatelepülő bosnyák menekültek segélyezésére átvett összeg. Ezt a pénzbeni segélyeknél és a vásárolt élelmiszereknél használták fel. Az állami feladatok ellátásáért befolyt bevételek abszolút értékben a három év alatt növekedtek, de az összes bevételen belüli arányuk csökkent az alábbiak szerint (M Ft): Év Állami feladatok* Összes % ellátásáért befolyt bevétel bevétel 2:3 1234 1997. 319 508 63 1998. 408 821 50 1999. 617 1.265 49
* Állami feladatok ellátásáért befolyt bevételek az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozást, normatív állami támogatást, a költségvetési támogatást, az önkormányzati támogatásokat és a pályázati támogatásokat tartalmazzák. Az átvállalt feladatok állami támogatásának aránya csökkent. Az állami támogatások között a legjelentősebb a költségvetési törvényben társadalmi szervezetek támogatása címén biztosított költségvetési támogatás 1997. évben 125.000 E Ft, az összes bevétel 25%-a, 1998. évben 150.000 E Ft, az összes bevétel 18%-a, 1999. évben 170.000 E Ft, az összes bevételnek már csak 13%-a. Hasonló nagyságrendet képvisel a normatív állami támogatás 1997. évben 114.023 E Ft (22%), 1998. évben 139.427 E Ft (17%), 1999. évben 168.241 E Ft (13%). Önkormányzati támogatás, amely a Fővárosi Önkormányzat kiegészítő támogatásából és a helyi önkormányzatokkal kötött ellátási szerződésekből származott, 1997. évben 52.614 E Ft (10%). 1998. évben 68.351 E Ft (8%) és 1999. évben 86.583 E Ft (7%). Támogatási bevétel származott még az elnyert pályázatokból 1997. évben 13.862 E Ft (3%), 1998. évben 30.107 E Ft (4%) és 1999. évben 165.643 E Ft (13%) volt.
Kamat- és árfolyamnyereségből az összes bevétel 5-7%-a származott. A kiadásokon belül a bér- és járulékai nem érik el az összes költség és ráfordítás felét. 1997. évben 35%, 1998. évben 33% és 1999. évben 30% volt. A gépjármű költségek és közüzemi díjak hasonlóan alakultak a kiadás 7-12%-át képviselik. Az egyéb működési költségek (élelmiszer, posta, felújítás stb.) a kiadás 13-23%-át teszik ki. A Szeretetszolgálat mint önálló jogi személy, céljai eléréséhez valamennyi szervezeti egységét az elvállalt feladatok komplex ellátására képes mozgósítani. Szervezetten működik, az adományokat összegyűjti, raktározza és innen a szükségletnek megfelelően osztja szét, erőforrásait koncentrálja, így a feladatait kisebb ráfordítással igyekszik ellátni. Kevés alkalmazotti létszámmal dolgozik, a feladat jelentős részét önkéntesekkel látja el. Az állami támogatások évrőlévre csökkenő mértéke miatt a hiányzó forrásokat adományokból igyekszik kiegészíteni. Az állami költségvetési támogatást a régióinak továbbadva ösztönző belső finanszírozási rendszert épített ki. A költségvetési támogatást a Szeretetszolgálat a régiónak 1999-ig normatív módon osztotta el, a területi titkár és a könyvelő bére, járulékai, a csoportok száma és a lakosok számától függően. Az 1999. évtől a meglévő rendszert továbbfejlesztették, és egy új százalékos teljesítményektől függő, a megvalósult bevételek alapján ösztönző belső támogatási rendszerrel egészítették ki. A területi szervezet az előző évi tényleges pénzbevételeinek bizonyos köre (belföldi pénzadományok, állami normatíva, Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozás, önkormányzati támogatás) után a bevétel százalékában meghatározott kiegészítő támogatást kapott. A költségvetési támogatás továbbadásánál a helyi szervezeteket a bevételi források felkutatására, növelésére ösztönözték, ez tükröződik a Budapesti Központnál. A bevételi források növekedése miatt az állami költségvetési támogatás leosztott része 1999. évben az előző éveknél több mint a négyszeresére nőtt (1997. évben 3.622 E Ft, 1998. évben 5.433 E Ft és 1999. évben 21.076 E Ft). A Szeretetszolgálat céljai a meglévő intézmények üzemeltetésének biztosítása, fejlesztése, illetve új programok működtetése. Ilyen volt Budapesten a Szatmár utcai komplex intézmény beruházása (Betegápoló Otthon, játszótér, családos otthon), a TBC program működtetése, a raktározási feladatok számítógépes megoldása. Az elmúlt években az országosan indított programok (gyermekétkeztetés, az árvízi-belvízi segítő program) egy része átcsúszott egyik évről a másikra. Ennek oka, hogy csak annyit tudtak ráfordítani, amennyi adomány a célra befolyt, illetve célzott adomány a program elindítását lehetővé tette.
Vannak olyan helyi programok, melyeknek indulását önkormányzati vagy minisztériumi támogatás tette lehetővé. A támogatás megszűnésével hosszabb távon a programot kénytelenek megszüntetni, mert az csupán önkéntes munkával vagy adományokkal már nem működtethető. Ilyen programjuk (Mentőszolgálat, értelmi fogyatékos gyermekek napközi otthona, Hospice szolgálat, mozgássérültek szállítása, ingyenkonyha, gyógyászati segédeszközök kölcsönzése, rokkant-kocsi szervizszolgálat). A költségvetésből célhoz kötötten juttatott támogatások igénybevételét és felhasználását a Budapesti Központnál az elemzésre kijelölt 11 hajléktalan intézménynél tételesen vizsgáltuk. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - Szoc.t. határozza meg a hajléktalanság fogalmát és a hajléktalan emberek részére fenntartott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, ennek megszervezése az önkormányzatok feladata (Szoc.t. 86-88. §) és ehhez az állam Szoc.t. 125-126.-a § szerint a fenntartott szociális intézmények működtetéséhez normatív állami támogatással hozzájárul. A normatív állami hozzájárulás intézmény típusonként és évenként a költségvetési törvény szerint változó mértékű. Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala a Szeretetszolgálat Budapesti Központjával minden évben intézményenként szerződést köt normatív állami hozzájárulás folyósítására szociális közfeladat ellátásához. A normatív állami hozzájárulás finanszírozása a tervezett ellátotti létszám alapján történik. Az intézmény a tényleges feladat-mutatók szerint köteles elszámolni az igénybe vett állami hozzájárulással, de a finanszírozás maximum a működési engedélyben meghatározott létszámig illeti meg. A Budapesti Központ a megállapított és a ténylegesen felhasznált normatív hozzájárulásról (Közigazgatási Hivatal által rendszeresített nyomtatványon) a gondozási napok alakulásáról, a bevételek és kiadások alakulásáról pénzügyi kimutatás, illetve könyvelési gyűjtő-kivonat segítségével a szerződésben foglalt határidőig - január 31-ig - minden esetben elszámolt, és az átutalt többlet-hozzájárulást visszafizette. A működésben gondot okozott, hogy a Szeretetszolgálat egy esetben a Közigazgatási Hivatallal kötött szerződés szerint járó normatívát késve, külön levelezés alapján kapta meg. A Közigazgatási Hivatal az 1999. évre a szerződés szerint járó normatívát a nappali ellátás jogcímen 2.033.088 Ft-tal, az átmeneti ellátás jogcímen 337.114 Ft-tal, összesen 2.370.202 Ft-tal kevesebb összegben finanszírozta meg, melyet 2000. márciusban megtérítették. A feladatellátás folytonosságát nehezíti, hogy a nem állami szociális intézményeknek szociális közfeladat ellátásért szerződés alapján járó normatív állami hozzájárulás folyósítása és felhasználása esetén a vonatkozó kormányrendeletek (161/1996. (XI.7.), illetve 188/1999.
(XII.16.) Korm. rendelet) egyoldalúan csak a feladatot ellátóra tartalmaznak szankciót, míg a szerződéstől eltérő késedelmes, illetve elmulasztott finanszírozást nem említik. A Budapest Főváros Önkormányzata 1998. évtől a normatív finanszírozást a személyes gondoskodás keretébe tartozó hajléktalan ellátásnál a 258 fő részére biztosított állami normatívát 30%-kal kiegészítette, erről közszolgálati szerződést kötött. A szerződés szerint a feladat teljesítéséről az intézmény szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást készített a tárgyévet követő június 30-ig. Közszolgáltatási szerződést kötöttek 1999. évtől a Szociális Információs Iroda működtetése, a mobil háziorvosi rendelő és mobil szűrőállomás működtetésének és a karitatív adománygyűjtő feladatok üzemeltetési költségeinek támogatására, az elszámolás a fentiek alapján történt. A Fővárosi kerületi önkormányzatok a hatáskörükbe tartozó személyek ellátására vonatkozóan Szoc.t. 120-122. §-a alapján a személyes gondoskodás ellátására ellátási szerződést kötöttek. Ilyen szerződést kötött a XI. ker. Önkormányzat 2 M Ft értékben a hajléktalanok átmeneti elhelyezésére a VI. ker. Önkormányzat nappali melegedő üzemeltetés támogatására 1997. és 1998. évben 1 M Ft értékben, 1999. évben 1,3 M Ft értékben. A szerződés szerint a Budapesti Központ minden év december 31-ig beszámolóban tájékoztatja a megbízót a feladatok ellátásáról. A VII. ker. Önkormányzattal 1996. dec. 31-én határozatlan időre szóló ellátási szerződést kötött a Budapesti Központtal arra, hogy a VII. kerületben a szociálisan rászoruló embereknek fürdési, mosási lehetőséget biztosít, ruhaneművel, élelmiszerrel, gyógyászati segédeszközökkel segíti adományból a rászorulókat. Biztosítja a hajléktalanok tisztálkodási lehetőségeit, elhelyezését szálláson, ezért az önkormányzat minden évben a költségvetési rendeletében meghatározott összeget fizet. Az önkormányzat 1997. évben 1 M Ft, 1998. évben nem nyújtott támogatást, 1999. évben 250 E Ft-ot fizetett. A természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását a Fővárosi és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási szerződés keretében biztosította, az 1975. évi II. tv. 16. A/§ (3) bekezdés és az azt módosító 1997. évi LXXXIII. tv. II. fejezete szerint. Új finanszírozási szerződést az Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozás részletes szabályairól szóló 43/1999. évi (III.3.) Korm. rendelet alapján kötötték meg. A Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi és Sport Bizottsága és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Budapesti Központja 1999. november 12-én megállapodást kötött a hajléktalan betegek háziorvosi ellátására heti 80 órában. A tevékenység finanszírozását a Budapesti és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztár közvetlenül a Szeretetszolgálatnak biztosítja.
A pályázatokat a Budapesti Központnál vizsgáltuk. Számvitelében költséghelyhez kapcsolódóan, annak alábontásával a pályázat költségeit elkülönítetten kimutatták. Az elemzésbe bevont 11 hajléktalan intézménynél 1997. évben 9.832 E Ft, 1998. évben 12.015 E Ft és 1999. évben 7.208 E Ft pályázati támogatást kaptak (2. sz. melléklet). A pályázatokról a Budapesti Központ a pályázati feltételeknek megfelelően számolt el. A pályáztató az elszámolással kapcsolatban észrevételt nem tett. A támogatások nagy része a Népjóléti, illetve Szociális és Családügyi Minisztériumtól származott, ezt átalakításra, eszközbeszerzésre, gyógyszerre, kötszerre és étkezés kiegészítésére is kapták. 1997. évben 9.280 E Ft értékben, 1998. évben 10.915 E Ft értékben és 1999. évben 5.708 E Ft értékben. A pályázatok szabályos pályázati adatlap kitöltésével, szöveges indoklással és költségvetés tervezet benyújtásával készültek, ami tartalmazta az elvégzendő feladatokat és a várható költségek részletezését értékben, és ebből a vállalt saját forrást. Az elnyert pályázatok után megkötött támogatási szerződések tartalmazták a támogatás feltételeit, elszámolását, a támogatást nyújtó ellenőrzését. Az elszámolás a minisztérium által kialakított "Elszámolási adatlap"-on történt, amely tartalmazta a szakmai beszámolót, a pénzügyi elszámolásokat (a megvalósítás forrásait és azok összetételét, a költségeket, határidőket). Az elszámoláshoz a támogatott összeg felhasználásról összesített, cégszerűen hitelesített tételes kimutatást kértek. A Fővárosi Önkormányzat a Nappali melegedők működtetését támogatta, a pályáztatás és szerződéskötés után a felhasználásról szöveges és részletes pénzügyi beszámoló készült. Egyéb pályázatokat is vizsgáltunk. A Soros Alapítványtól a Budapesti Központ a Szatmár utcai új játszótér kialakításhoz elnyert 1998. évben 4 M Ft-ot, és a Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítványtól a tanulókorú fiatalok életesély növelő képzési programhoz 1998. évbe 5,3 M Ft támogatást. Az elszámolás szabályosan az előzőekhez hasonlón történt. A III. kerületi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat a Munkaerőpiaci Alaptól (korábbi nevén: Szolidaritási Alap) modellszerű Házigondozó Szolgálat kialakítására 1997. évben elnyert 400.000 Ft-ot. A pályáztatás, támogatás, szerződéskötés az előzőek szerint történt, de a pénzügyi elszámoláshoz a számlákat is csatolták. A külföldről kapott pályázati összegekről is elszámoltak.
A Szeretetszolgálat bevételei és kiadásai nem azonos időpontokban jelentkeznek, átmenetileg szabad pénzeszközök keletkeznek. A szabad pénzeszközök hasznosítása során alapvető volt a kockázat nélküli biztos bevétel biztosítása, valamint az, hogy szükség esetén a lekötött összeghez gyorsan, könnyen hozzá lehessen jutni. Ezért a pénzeszközök átmeneti hasznosításának elsődleges formája a bankszámlán történő lekötés. Kisebb mértékben az egyes területi szervezeteknél azonban előfordult állampapírokba történő lekötés is.
3. Az ellenőrzési tevékenység Az alapszabály előírásai szerint a Szeretetszolgálatnál három fős felügyelő szerv működik, melynek tagjait az Országos Küldöttközgyűlés titkos szavazással választja meg. A felügyelő szerv évente legalább egyszer az Országos Küldöttközgyűlés időpontját megelőző 30 napon belül tartja ülését. A felügyelő szerv a vizsgált években a Szeretetszolgálat beszámolójának elfogadásával kapcsolatban beszámolt a Küldöttközgyűlésnek. A felügyelő szerv a Szeretetszolgálat gazdálkodásában hiányosságot nem állapított meg. A Szeretetszolgálat Szervezeti és Működési Szabályzata az egyes vezetői munkakörökkel kapcsolatosan ellenőrzési feladatokat is meghatároz. A főkönyvelőnek a szakterületét érintő kérdésekben az egész szervezetre vonatkozóan ellenőrzési jogköre van, melyet nem tudott kellően ellátni. A beruházási tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokra műszaki ellenőrt foglalkoztatnak, aki a kivitelezők által benyújtott számlákat műszaki tartalom és érték szempontjából véleményezi. A kifizetésekre a vizsgált években minden esetben a műszaki ellenőr szakvéleményének figyelembevételével került sor. A Szeretetszolgálat gazdálkodásának folyamatában a pénztáros köteles a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatokat alaki és tartalmi szempontból ellenőrizni. A házipénztár kezelését a pénztárellenőr köteles ellenőrizni. A pénztárellenőr az általa ellenőrzött bizonylatokat kézjegyével ellátta. A vizsgált szervezeteknél a pénztárellenőrzés rendszeres. Ugyancsak a folyamatba épített ellenőrzés része, hogy a szolgálati gépkocsik menetleveleit leadás után a "spedició" köteles ellenőrizni. Üzemanyag elszámolása minden esetben csak az ellenőrzés után történik. A raktári munkafolyamatok oly módon szervezettek, hogy a folyamatba épített ellenőrzés segítségével biztosított a zökkenőmentes készletgazdálkodás. A Szeretetszolgálatnál főállású, függetlenített belső ellenőrt nem foglalkoztatnak. A vizsgált időszakban azonban eseti megbízások alapján több területi szervezet gazdálkodását és pénzkezelését vizsgáltatták. A megbízott belső ellenőr vizsgálati megállapításairól jelentést készített. A vizsgálatok a veszprémi és győri területi szervezetnél a gépkocsik futásteljesítmény nyilvántartása és az
üzemanyag elszámolás területén tárt fel hiányosságokat. A jelentések alapján a hiányosságok megszüntetésére intézkedtek. A Szeretetszolgálatnál a vizsgált időszakban az APEH és a társadalombiztosítási szervek jegyzőkönyvvel zárult ellenőrzést nem végeztek. A külföldről származó vámmentes adományok kezelését és nyilvántartását a Vám- és Pénzügyőrség illetékes szerve rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzések során az adományok nyilvántartását minden esetben rendben találták. A Szeretetszolgálat által működtetett személyes gondoskodást nyújtó intézmények működését a működési engedélyt kiadó megyei, illetve Fővárosi Közigazgatási Hivatalnak kell a 161/1996. (XI.17.) Korm. rendelet értelmében évente ellenőriznie. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal 1997-ben vizsgálta 10, a fővárosban működő személyes gondoskodást nyújtó intézmény működését. A felvett jegyzőkönyv értelmében a Hivatal az intézmények működését és gazdálkodását rendben találta.
4. Hajléktalan ellátás céljára rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása 4.1. A Szeretetszolgálat hajléktalan ellátási rendszere Budapesten A hajléktalan ellátás céljára rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását a Szeretetszolgálat Budapesti Központ területén 11 hajléktalan ellátás körébe tartozó intézménynél vizsgáltuk. A Szeretetszolgálat megalakulása egybeesik a rendszerváltás időszakával. Az államszocialista rendszerek működésük folyamán már magukban hordoztak több nyílt vagy rejtett szociális problémát, amelyek a rendszerváltás idején felszínre kerültek, s az azóta elindult társadalmi, gazdasági átalakulás ezen problémákat felerősítette. Már a 80-as években publikáltak olyan - a hátrányos helyzetről, a szegénységről, a depriváltságról szóló - tanulmányokat, amelyekben burkoltan a hajléktalanságról is szó van, a hajléktalan probléma tömeges előfordulása 1990-es évektől jellemző. A hajléktalan emberek között nagyszámban találhatók rossz családi körülmények között felnőtt, elvált, állami gondozott, alkoholbeteg emberek. Többségükről elmondható, hogy problémájának csak egyik szelete a lakásnélküliség, mindemellett nincs folyamatos, megélhetést biztosító munkája, személyes kapcsolatai beszűkültek, mentális és szomatikus állapota nem megfelelő, veszélyeztetett (lásd: Irodalomjegyzék 1., 2.). A Budapesti Központ a hajléktalan emberek részére létrehozott intézményei és programjai meglehetőségen sokrétűek. Ezen intézmények feladatai sok esetben egymásra épülnek, a gondozás és gondozotti "karrier" éppen aktuális részét képezik, mások pedig állami, önkormányzati feladatokat látnak el. Létezik olyan program is, amelyet
több, eddig egymás mellett dolgozó szervezet egy programra történő összpontosításával valósítottak meg. A Budapesti Központnál a hajléktalan ellátás minden szintje előfordul. A feladatot az alábbi típusú, egymásra épülő, egymást segítő és kiegészítő intézményekkel látják el. A nappali ellátás intézményei: ˇ nappali melegedők, melyek étkezési, fürdési, mosási lehetőséget biztosítanak; Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: ˇ éjjeli menedékhelyek, az éjszakai alvási, fürdési, vacsora lehetőséget nyújtó "vonat", valamint a szociális munkással való együttműködést elváró, második lépcsős "éjjeli menedékhely"; ˇ átmeneti szállás, mely a lakóktól már kötelező takarékosságot vár el, és ezáltal felkészíti az önálló életvitelhez szükséges tartós lakásbérlet igénybevételére; Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: ˇ hajléktalanok szociális otthona az időskorúak gondozását biztosítja. ˇ betegápoló otthon kórházi ápolásra már nem szoruló, de nagyon beteg hajléktalanok utógondozását, betegellátását biztosítja. Orvosi ellátást nyújtó intézmény: ˇ háziorvosi rendelő és mozgó orvosi rendelő egészségügyi ellátást biztosítja rendelőben és az utcán is. A hajléktalan emberek körében végzett munkáik segítésére egy módszertani központot is létrehoztak, ahol megfelelő irodalom és aktuális ismeretanyag áll munkatársaik rendelkezésére. A Budapesti Központ jelentős részt vállal a főváros hajléktalan ellátásában, ennek jelenlegi arányait intézménytípusonként a 3. sz. melléklet tartalmazza. A Szeretetszolgálat könyvviteli rendszerében biztosított, a normatív és céljelleggel megállapított feladatok elkülönített elszámolása és a költségnyilvántartás garantálja a ráfordítások pontos nyilvántartását.
A Budapesti Központ számvitelében a különböző jogcímeken kapott bevételeket és a felmerült működési és ellátási költséget intézményenként és feladatonként, költséghelyenként könyvelik. A központi adminisztráció és a különféle szolgáltatások (pl. raktározás, szállítás) bevételeit és kiadásait külön költséghelyen könyvelik. A Szeretetszolgálat Budapesti Központ intézményének fele hajléktalan ellátással foglalkozik - és mivel a vizsgálatnál controll szervezeteket (önkormányzati és civil szervezetek, Vöröskereszt) nem vontunk be - a fentiek szerinti számviteli nyilvántartások lehetővé teszik, ezért költség eredmény-elemzést végeztünk. A szociális munkának megfelelően a hasznosságot, eredményességet, hatékonyságot vizsgálatuk. A vizsgálatba bevont intézmények: ˇ Moszkva téri Nappali Melegedő és Ingyenkonyha (Bp. XII., Moszkva tér 17.) ˇ Borszéki Nappali Melegedő (Bp. XI., Borszéki út 1.) ˇ Terézvárosi Nappali Melegedő és Mosoda (Bp. VI., Eötvös u. 21.) ˇ Erzsébetvárosi Nappali Melegedő és Mosoda (Bp. VII., Murányi u. 38.) ˇ "Vonat" Éjjeli Menedékhely (Bp. XIV., Vágány u.3.) ˇ Gondviselés Háza Éjjeli Menedékhely (Bp. III., Miklós u. 32.) ˇ Gondviselés Háza Átmeneti Hajléktalanszálló (Bp. XI., Borszéki út 1.) ˇ Hajléktalanok Szociális Otthona (Bp. IX., Távíró u.5.) ˇ Betegápoló Otthon (Bp. XIV., Szatmár u. 26.) ˇ Borszéki úti Orvosi rendelő (Bp. XI., Borszéki út 1.) ˇ Mozgó Orvosi rendelő (Bp. III., Miklós u. 32.) A vizsgálatba bevont intézmények működésének ellenőrzését két részre bontottuk: Egyrészt a jogszabályokban meghatározott feladatokra (alapfeladatok), másrészt az ezen túlmutató, a Szeretetszolgálat által felvállalt
kiegészítő feladatokra, szolgáltatásokra. A kötelező szolgáltatásokat a vizsgált években 1997., 1998., 1999. ugyanaz a jogszabályi keret szabályozta, érdemben ebben az időszakban változás ezen a területen nem volt. A kiegészítő szolgáltatások végzését a Szeretetszolgálat határozta el, tartalmát belső szabályozásában megjelölte. Az alapfeladatoknál intézményenként az alapfeladatok végrehajtására biztosított normatív és egyéb támogatások mértékének alakulását vizsgáltuk. A feladatokat normatív támogatásából és a helyi önkormányzatok célirányos kiegészítéséből finanszírozták. A vizsgálat arra terjedt ki, hogy: ˇ milyen tendencia figyelhető meg az állami szerepvállalásban, ˇ a Szeretetszolgálat az államtól átvállalt feladatait el tudja-e látni a hozzá rendelt forrásból és milyen minőségben, ha nem, hogyan pótolja bevételeit a szükséges mértékig. Az alapfeladatoknál az intézményi költséghelyen kimutatott bevételeket és kiadásokat vettük alapul. A költséghelyen kimutatott bevételeknél az állami támogatás, kiegészítő normatív támogatás, a gondozási díjak, az ellátási szerződések, pályázatok, adomány, egyéb bevétel jelenik meg. A bevételek és a kiadások számbavételénél - ha a támogatás eszközökhöz kapcsolódott (pályázat) - annak értékét levontuk a bevételből és a költségekből (International Accounting Standards 20. sz.). Az intézmények menedzselése és könyvelése, adminisztratív költsége a Budapesti Központ központi adminisztráció költséghelyen jelenik meg, a szállítási, raktározási költség szintén külön költséghelyen jelenik meg. Ezeket költségként a bevétel 10-10 %-ában, összesen 20%-os mértékben vettük figyelembe az elemzésnél. A kiegészítő feladatoknál kiterjedt a vizsgálat arra, hogy a Szeretetszolgálat milyen egyéb szolgáltatásokat nyújtott és azokat milyen forrásokból finanszírozta. Az önkéntesek munkája szervezett és rendszeres, konkrét feladatokra irányul. Az önkéntesen vállalt feladatok intézményenként meghatározásra kerültek. Feladatonként az önkéntes munka "órabérét" standardek kialakításával megfogalmazták és további évekre integrálták (az órabér 1997. évben 300 Ft, 1998. évben 350 Ft és 1999. évben 400 Ft volt). Így az önkéntes munka értéke pontosan megjeleníthető volt.
Az intézményenkénti részletes elemzés a Függelékben található.
4.2. A mutatószámok összehasonlítása, az eredményesség, hatékonyság A hajléktalan ellátáshoz az alapellátási szinten nyújtott szolgáltatások pénzügyi forrásainak százalékos összetételét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A költségelemzés azt mutatja, hogy a hajléktalan ellátásra biztosított normatív állami hozzájárulás a Budapesti Központnál átlagosan a működési költségeknek 1997. évben a 65%-át, 1998-1999. években 56%-át fedezte. Az intézményenkénti elemzésből megállapítható az, hogy a normatív hozzájárulás a működési költségeknek csak egy részét fedezi, és ennek mértéke ellátási formák szerint, és azon belül intézményenként is változó. A legmagasabb a nappali melegedőknél a három év alatt is emelkedő mértékű. A legkisebb mértékben fedezi a kiadásokat az ápolást, gondozást nyújtó intézmények normatív támogatása. A nappali melegedőket kivéve a normatív támogatás évenként fokozatosan a kiadások kisebb részére nyújt fedezetet. A normatívák nem differenciáltak. Ugyanaz vonatkozik az alacsonyabb ellátási szintet megkövetelő, éjjeli menedékhelyre és az átmeneti szállásra is. A jogszabályok által támasztott követelmények és az ellátásra kötelezettek által ehhez biztosított források között nincs összhang. A normatívák reálértékének csökkenését párhuzamosan a szolgáltatások, követelmények növekedése kísérte. A normatívák a kiegészítő egyéb támogatásokkal (kiegészítő normatíva) együtt is csak átlagosan a működési költség 1997. évben 74%-át, 1998. évben 70%-át és 1999. évben 75%-át fedezik. A Szeretetszolgálatnál a szolgáltatások költségelemzése és összevetése az állami forrásokkal alapot ad annak megállapítására, hogy a Budapesti Központ - takarékos és ésszerű gazdálkodása ellenére - az államtól szerződéssel átvállalt feladatait nem tudja ellátni az állami és önkormányzati körből kapott forrásokból, azokat ki kell egészítenie feladathoz. A kiegészítés mértéke 1997. évben 16.268 E Ft (26%), 1998. évben 26.615 E Ft (30%), 1999. évben 25.768 E Ft (25%). A Szeretetszolgálat a hiányzó bevételeket az éves költségvetési törvényben működésre biztosított intézményekre jutó állami támogatás leosztott részéből, pénzadományokból, kamatbevételekből, tagdíjbevételből, gondozási díjból fedezi. Az állami költségvetési támogatás leosztott része a Budapesti Központnál 1997. évben 3.622 E Ft, 1998. évben 5.433 E Ft és 1999ben 21.075 E Ft volt, önmagában nem pótolta a hiányzó forrásokat.
A Szeretetszolgálat hajléktalan ellátással kapcsolatos tevékenysége eredményesnek mondható, mert a hajléktalan ellátás komplex rendszerén keresztül elérte az előzetesen megfogalmazott célját, hogy a - gondozási körébe bekerült - hajléktalanok számára biztosítsa a legfontosabb emberi létfeltételeket (mosás, fürdés, étkezés, pihenés, betegek öregotthona, télen krízis-szállás, orvosi ellátás stb.). A Budapesti Központnál elvárt követelményeket előzetesen megfogalmazták, szerződésben rögzítették (működési engedély, normatív finanszírozás, ellátási szerződések) és ezek teljesítését mennyiségi mutatókkal bizonyították (szakmai beszámoló, részletes pénzügyi elszámolás, gondozási nap kimutatás). A vizsgálatba bevont intézményeknél a nappali melegedőkben az átmeneti elhelyezést és az ápolást, gondozást nyújtó intézményekben 1997. évben 726 fő, 1998. évben 722 fő és 1999. évben 806 fő hajléktalant láttak el; többet az előzetesen megfogalmazott működési engedélyben szereplő, a törvény szerint állami normatívával megfinanszírozott létszámnál (engedélyezett 1997. és 1998. évben 458 fő, 1999. évben 508 fő). Az engedélyezett létszámon felüli túlteljesítés az alapellátási szintet biztosító Moszkva téri Nappali Melegedő tartós 400%-on felüli kihasználtsága miatt következett be. A többi intézménynél a tényleges igénybevétel az engedélyezett létszámnak megfelelően alakult. A mozgó orvosi rendelőben 1997. évben 4394 fő, 1998. évben 5776 fő és 1999. évben 4950 fő beteg hajléktalant kezeltek. Az intézményenkénti elemzés eredményeként megállapítható, hogy a Budapesti Központnak hatékony a tevékenysége, mert a hatásköri megosztások áttekinthetőek és számonkérhetőek a szervezeti egységek, (intézmények) feladatai. A hajléktalan ellátásnál pl. a pénzügyi és létszámgazdálkodás az intézmény menedzselése a Budapesti Központ feladata, míg az intézménynél (pl. melegedő, orvosi ellátás stb.) a szakmai feladat "magas szintű ellátása a cél", mely megvalósulását a helyszínen ellenőrzött intézmények vizsgálata alátámasztja. Hatékony a tevékenysége továbbá, mert az ingatlanokat maximálisan - tartósan 100% fölött - kihasználja. A Budapesti Központ földszintjén éjjeli menedékhely van. Az első emeleten a Budapesti Központ irányítása, adminisztrálása, pénzügyi, létszámgazdálkodása, könyvelése, a második emeleten a Szeretetszolgálat Szakképző Iskolája van, ahol a Budapesti Központ munkatársai is tanítanak (ingyenesen). A padlástérben a jelzőrendszeres házigondozás diszpécserközpontja, az udvaron a gépkocsigarázs, mozgó orvosi rendelő van. A menedékhelyen önkéntesen esetenként segítenek az étkeztetésben a Budapesti Központ munkatársai, az iskola tanulói. Az épületben rendszeres a ruhaosztás is. Minden intézményében több, egymást kiegészítő feladatot is ellát. Pl. a Szatmár
utcában egy épület-rendszerben van a betegápoló központ, családos otthon, kint játszótér, Borszéki úton hajléktalan szálló és orvosi rendelő. A Budapesti Központ a hajléktalan ellátásnál a jogszabályban előírt célokon felül többet ad, több alapfeladaton túli munkát végez, ezért gazdálkodása hatékony. Az alapfeladatok és az alapfeladaton túlmutató kiegészítő feladatok és a szolgáltatásra fordított egyéb források százalékos összetételét az 5. sz. melléklet tartalmazza. Alapfeladataik ellátását kiegészítik a rendszeres önkéntes munkával és adományokkal. Az önkéntes munka értéke az általunk vizsgált hajléktalan intézményekben a Budapesti Központnál 1997. évben 5.627 E Ft, 1998. évben 6.495 E Ft, 1999. évben 9.405 E Ft volt. Az adományok nagy része élelmiszer és tisztítószer, de bútor, kórházi felszerelés is előfordul. Az adományok értéke a vizsgált intézményekben 1997. évben 11.350 E Ft (ebből: pénzadomány 647 E Ft), 1998. évben 12.703 E Ft (ebből pénzadomány: 40 E Ft), 1999. évben 15.107 E Ft, ebből pénzadomány 40 E Ft. Az önkéntes munkával és az adományokkal intézményi szinten az alapellátást 1997. évben 23%-kal, 1998. évben 18%-kal és 1999. évben 19%-kal kiegészítették. A Budapesti Központ hajléktalan ellátás területén végzett munkájának köszönhetően a gondozás egymásra épülő fokozatai segítségével a leépült, arra rászoruló - a máltai gondozási körbe bekerülő -emberek egy részét - mintegy 50 főt - sikerült újból önálló életvitelhez hozzásegíteni. A magatehetetlen emberekről élete végéig tartó gondoskodást (öregek otthona) biztosítanak szükség esetén. A jól egymásraépülő hajléktalan ellátás komplex rendszerének jövőbeli működését bizonytalanná teszi két frissen észlelt jelenség. Ezek: ˇ A Moszkva téri nappali melegedő működtetésére a Szeretetszolgálattal kötött bérleti szerződést a Főváros XII-I. ker. Ingatlankezelő Vállalat egyoldalúan felmondta annak ellenére, hogy a Szeretetszolgálat 1997. évben a Népjóléti Minisztériumtól elnyert 5.150 E Ft támogatásból és saját forrásból mosodát és közfürdő részt alakított ki. ˇ A magatehetetlen hajléktalan emberek gondozását biztosító (Bp. IX.,
Távíró u. 5.sz.) alatti Öregek Otthona is veszélybe került. Az Öregek Otthona saját tulajdonú épületben a Pilisi Parkerdő Rt. kezelésében lévő területen működési engedéllyel bérelt ingatlanon van. Előzetes tárgyalások alapján az erdőágból való kivonással csereterület biztosításával a kerületi és fővárosi önkormányzatok lehetővé tették, hogy az ingatlan megmaradhasson és a telket a Szeretetszolgálat megvásárolja. Pillanatnyilag a szabályozási tervre való hivatkozással ettől elzárkóznak, felmerült a bontási határozat végrehajtása.
Mellékletek Függelék Melléklet 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet 5. sz. melléklet
