OTP Jelzálogbank Zrt.
ÜZLETSZABÁLYZAT az OTP Jelzálogbank Zrt. által nyújtott, lakáscélú és jelzálogtípusú OTP Hitelekről
Érvényes: 2012. május 5.
2
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. január 10. napján, I17/2002. számú tevékenységi engedélyben, valamint az azt kiegészítő 2005. február 3. napján kelt, E-I29/2005. számú engedélyben foglalt felhatalmazása alapján jogosult forintban és devizában nyilvántartott lakáscélú és szabad felhasználású jelzálogtípusú hiteleket nyújtani. Jelen Üzletszabályzat a forintban, és devizában nyilvántartott lakáscélú és szabad felhasználású OTP Hitelek igénybevételének feltételeit tartalmazza. Hitelt az OTP Jelzálogbank Zrt., mint hitelező (a továbbiakban: hitelező) az OTP Bank Nyrt.-n, mint bankügynökön keresztül nyújt az ügyfelek részére.
2.
A jelen Üzletszabályzatban felsorolt kölcsönöket kizárólag természetes személyek vehetik igénybe. A forintban nyilvántartott OTP Lakáshitel a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet alapján kamattámogatással, valamint – szakaszos finanszírozású hitelek kivételével – referencia alapkamathoz kötött, piaci feltételű hitelként vehető igénybe. Forintban nyilvántartott támogatott lakáshitelek lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, lakás korszerűsítéséhez, egyéb forint lakáshitelek ezen kívül használt lakás vásárlásához, bővítéshez, üdülő- és telekvásárláshoz, meglévő lakóház/lakás és nem lakáscélú ingatlan felújítására, hitelkiváltásra vehetők igénybe. A devizában nyilvántartott, ingatlanfedezetű lakás- vagy jelzálog-típusú hitelek kizárólag devizában nyilvántartott, ingatlanfedezetű hitelek kiváltására vehetők igénybe.
3.
Jelen Üzletszabályzatban nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzáloghitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, a pénzforgalomról szóló jogszabályok, továbbá a hitelező mindenkor hatályos Általános Üzletszabályzatának, Hirdetményének, és az egyedi kölcsönszerződéseknek a rendelkezései az irányadóak.
4.
Valamennyi, az OTP Jelzálogbank Zrt. által nyújtott hitel szerződés alapján jelzáloglevéllel finanszírozott hitelnek minősül.
5.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. kijelenti, hogy a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásról szóló magatartási kódex rendelkezéseinek kötelező érvénnyel alávetette magát. A kódex rendelkezései megtekinthetők a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján (www.pszaf.hu), valamint az OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu).
6.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. felügyeleti szervének neve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, székhelye: 1013 Budapest, Krisztina körút 39. Az OTP Jelzálogbank Zrt. a szerződésből származó jogviták peren kívüli rendezésére nem vetette alá magát semmilyen eljárásnak.
7.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. által nyújtott hitelek esetében a befogadás, engedélyezés, szerződéskötés, folyósítás, és egyéb, a kölcsönnel összefüggő feladatok tekintetében az OTP Jelzálogbank Zrt. képviseletében az OTP Bank Nyrt. jár el. II. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
1. Általános rendelkezések 1.1.
OTP Lakáshitelt (a továbbiakban: lakáscélú hitel), valamint szabad felhasználású, jelzálogtípusú Hitelt (a továbbiakban: jelzálogtípusú hitel) (a továbbiakban együtt Hitel) az e célra szolgáló – az OTP Bank Nyrt. fiókjainak az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben (a továbbiakban: ügyféltér) rendelkezésre álló – nyomtatványokon lehet igényelni. A Hitel igényléséhez mellékelni kell az igénybevételre való jogosultság elbírálásához szükséges – az ügyféltérben rendelkezésre álló termékismertetőkben, szórólapokban és hiteligénylő nyomtatványcsomagban felsorolt – okiratokat és nyilatkozatokat, a
3 hitelkérelem csak hiánytalanul fogadható be. Az elbíráláshoz szükséges okiratok és nyilatkozatok formanyomtatványai az OTP Bank Nyrt. honlapján is elérhetők. A Devizában nyilvántartott hitel (a továbbiakban Devizahitel), annak ügyleti kamata és kezelési költsége a folyósítást követően devizában kerül nyilvántartásra és elszámolásra. 1.2.
A hitelre vonatkozó kérelem - a hitel célja szerint (építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni, felújítani kívánt ingatlan helye), vagy - a fedezetül felajánlott ingatlan helye szerint, vagy - a hiteligénylő(k) állandó lakcíme, vagy - a hiteligénylő(k) munkahelye szerint illetékes lakás és szabad-felhasználású hitelezéssel foglalkozó OTP Bankfiókban nyújtható be. A Budapesti Régió területén található ingatlanok esetében a hitelkérelem Budapest, illetve Pest Megye területén bármely fióknál benyújtható.
1.3.
Hitel csak a hitelező által hitelképesnek minősített ügyfelek részére nyújtható, kizárólag a hitelező által megfelelőnek ítélt ingatlanfedezet rendelkezésre állása esetén. Jelzálog típusú hitel kizárólag 18. életévét betöltött ügyfelek részére nyújtható. A hitelképesség megállapításához a Központi Hitelinformációs Rendszerből (KHR) az ügyfélre vonatkozó információt is felhasználja a hitelező. Az Adósok hitel- és törlesztő képességének, valamint fizetőkészségének vizsgálata során, a hitelező figyelembe veszi az Adósok korábbi hiteleivel kapcsolatos tapasztalatokat, a hátralékos hiteleket és fizetési nehézségeket, illetve az igénybe vett, a fizetési nehézségek áthidalására szolgáló eszközöket, ezért az Adósok által benyújtható hitel- és kölcsönigénylések átmenetileg korlátozásra illetve elutasításra kerülhetnek. A hiteligénylő előzetes hitelbírálatot is kérhet. Az előzetes hitelbírálat eredménye csupán tájékoztató jellegű, nem minősül jogilag kötelező érvényű ajánlatnak. Az előzetes hitelbírálat során kiadott tájékoztatóban szereplő adatokat a hitelező jóhiszeműen nyújtja. Az adatok a piaci feltételek változása esetén megváltozhatnak. A tájékoztató nem kötelezi a hitelezőt a hiteligény jóváhagyására.
1.4.
A Hitel folyósításának általános feltétele: a/ b/
c/ d/ e/
f/ g/
i/ j/ 1.5.
a felajánlott és a hitelező által elfogadott ingatlan-fedezetek rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, Groupama Garancia Biztosító Zrt. Generáció Credit-életbiztosítás fedezet mellett nyújtott lakáscélú, és jelzálog-típusú hitel esetén az életbiztosítás rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, és a hitelezőre történő engedményezése, OTP Lakástakarék szerződés fedezet mellett nyújtott lakáscélú hitel esetén az LTP szerződés rendelkezésre állásának hitelt érdemlő igazolása, és a hitelezőre történő engedményezése. a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalása, az OTP Jelzálogbank Zrt. javára alapított jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelemnek az ingatlan tulajdoni lapján legalább széljegyként való megjelenése, devizában nyilvántartott hitelek esetén bejegyzése, és ezen hiteles tulajdoni lap rendelkezésre bocsátása, a TAKARNET-ből kinyerhető e-hiteles tulajdoni lap rendelkezésre állása, az Adósok OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlájának megléte, az Adós köteles a fedezetül felajánlott ingatlanra az OTP Jelzálogbank Zrt. kedvezményezettként való megjelölése mellett a biztosító által ajánlott biztosítási összegről (amely nem lehet kisebb a hitel és 1 éves járulékainak együttes összegénél, Lakáscsere hitel esetén az igényelt kölcsönösszeg 130 %-ánál, de maximum az ingatlan piaci értékénél) vagyonbiztosítást kötni (ez alól a szabály alól kivétel a jelzálog-típusú hitel fedezeteként szolgáló telekingatlan, amennyiben nem található rajta felépítmény), az igénylő, vagy közeli hozzátartozójának nevére szóló vezetékes telefon vagy az igénylő nevére szóló előfizetéses, illetve kártyás (számla feltöltéses) mobil telefon megléte, az engedélyezett kölcsönösszeg után felszámítandó hitelkeret-beállítási jutalék megfizetése.
Aki a hiteligény elbírálásához szükséges tényt vagy adatot nem a valóságnak megfelelően közöl, vagy elhallgat, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, a hitelt nem az engedélyezett célra használja fel, a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő felelősséggel tartozik. Ezekben az esetekben az adós és a hitelező között létrejött hitelszerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül, és
4 kamattámogatott hitelek esetében az igénylő a folyósított hitelt késedelmi kamataival, az igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától a Ptk. 232. §-a szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni. A jelen üzletszabályzat hatálybalépésének napján a Ptk. 232.§ (3) rendelkezése szerint: „ A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.” 1.6.
Jelen üzletszabályzat, valamint az ennek alapján létrejövő kölcsönszerződés alkalmazásában három hónapos EURIBOR az a kamat, melyen egy első osztályú bank hitelt nyújt euroban egy másik első osztályú banknak, 3 hónap lejáratú bankközi betétek napi elszámolásával. Jelen üzletszabályzat, valamint az ennek alapján létrejövő kölcsönszerződés alkalmazásában három hónapos BUBOR: Budapesti bankközi kamatláb, annak mérőszáma, hogy 3 hónapos futamidőre vonatkozóan milyen kamatláb mellett hajlandók a kereskedelmi bankok egymásnak fedezetlen hitelt nyújtani a bankközi piacon. A meghatározásának alapjául szolgáló jegyzés három hónapos lejárati időre vonatkozik, az MNB naponta, meghatározott időpontban gyűjti be a referencia érték megállapításhoz a hazai kereskedelmi bankoktól. Jelen üzletszabályzat, valamint az ennek alapján létrejövő kölcsönszerződés alkalmazásában credit default swap egy adott hitel kockázata ellen védelmet vevő és védelmet eladó között létrejött kétoldalú szerződés, amely egy meghatározott ún. referencia-adós valamely adósságának hitelkockázatára vonatkozik. Eszerint, ha a szerződésbeli hitelesemény bekövetkezik, akkor a védelmet eladó megfizeti a védelmet vevőnek a követelésben keletkezett kárt, aminek ellentételezéseként a vevő díjat fizet. Jelen üzletszabályzat, valamint az ennek alapján létrejövő kölcsönszerződés alkalmazásában swap (deviza-, tőke- és kamatcsere) ügylet valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után. Jelen üzletszabályzat, valamint az ennek alapján létrejövő kölcsönszerződés alkalmazásában swap hozam alatt a bankközi kamatlábakból számított, független pénzügyi információs rendszeren közzétett kamatláb értendő.
2. Az állami kamattámogatott hitelekre vonatkozó speciális szabályok Állami kamattámogatás szempontjából támogatott személynek minősül a) a magyar állampolgár és az a személy, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint - a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el. 2.1. Kamattámogatott hitel 2.1.1.
Lakás építéséhez, új lakás vásárlásához, lakás korszerűsítéséhez kamattámogatás akkor nyújtható, ha - az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának a kölcsönnel korszerűsítendő lakást kivéve lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga, lízingbe vett lakása nincs, ilyen jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve szolgálati jogviszonyhoz, vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs. Nem minősül ilyennek az a lakás, - amelyben az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van, feltéve, hogy a tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került
5 a tulajdonukba, amelynek lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy amely a kölcsönkérelem benyújtását megelőzően több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került az igénylőnek, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, kiskorú gyermekének vagy a vele együttköltöző családtagjának a tulajdonába, és a haszonélvező a lakásban lakik. építés és vásárlás esetén az eladó az igénylőnek nem a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója.
-
-
A kölcsön összege építés, vagy új lakás vásárlás esetén Budapesten és a megyei jogú városokban legfeljebb 12,5 millió forint, egyéb településeken legfeljebb 10 millió forint, lakás korszerűsítése esetén legfeljebb 5 millió forint, azonban a kölcsönösszeg nem haladhatja meg az igénylő, házastársa, élettársa, bejegyzett élettársa, az eltartott gyermekek és családtagok együttes tulajdoni hányadával arányos építési költségeket, vételárat, korszerűsítési költségeket. A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének lejáratáig, de legfeljebb húsz évig nyújt támogatást. Ezt követően az Adósok a kamattámogatás megszűntének időpontjában hatályos Hirdetmény szerinti, a kamattámogatás megszűnésének időpontjában kedvezmények nélkül nyújtott, piaci kamatozású lakáshitelekre irányadó mértékű ügyleti kamatot kötelesek megfizetni a hitelező részére. 2.1.2.
A kamattámogatás mértéke - új lakás felépítése, vagy vásárlása céljából többgyermekes támogatott személy esetén - hat, vagy ennél több gyermek esetén a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti állampapírhozam (a továbbiakban: állampapírhozam) 70 %-a, ennek hiányában a 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti referenciahozam (a továbbiakban: referenciahozam) 70 %-a, - öt gyermek esetén az állampapírhozam 64 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 64 %-a, - négy gyermek esetén az állampapírhozam 59 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 59 %-a, - három gyermek esetén az állampapírhozam 55 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 55 %a, - kettő gyermek esetén az állampapírhozam 52 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 52 %a, - új lakás felépítése, vagy vásárlása céljából fiatal támogatott személy esetén az állampapírhozam 50 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 50 %-a, - lakás korszerűsítése esetén az állampapírhozam 40 %-a, ennek hiányában a referenciahozam 40 %-a, azzal, hogy amennyiben a támogatott által fizetendő, kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás 6 % alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető igénybe, ami az Adósok által fizetendő kamat, valamint a kölcsönszerződésre irányadó kezelési költség 6 %-os mértékének eléréséhez szükséges. Amennyiben a kölcsön törlesztése során - a többgyermekes támogatott személy háztartásában élő eltartott gyermekek száma születés, örökbefogadás, hatósági vagy bírósági határozat alapján növekszik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, vagy - a fiatal támogatott személy többgyerekessé válik az adós, a házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs 45. életéve betöltése előtt, úgy a kamattámogatást az erről szóló értesítés Bankhoz történő megérkezésétől számított második naptári hónaptól kezdődően a kölcsön futamidejéből hátralévő időszakra a magasabb gyermekszám alapján kell számítani. A támogatott kölcsön adósa a gyermekszám növekedéséről a személyi igazolvány, vagy a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával, illetve az örökbefogadást, vagy bírósági elhelyezést bizonyító okiratok bemutatásával igazolja. A támogatott kölcsön adósának törlesztési terheit csökkentő ezen kamattámogatás havi összege legfeljebb az ügyleti, vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása, vagy egy havi törlesztőrészletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. Fiatal támogatott személynek minősül az a háztartásában legfeljebb egy gyermeket nevelő személy, aki - nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét, vagy - házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 35. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 35. életévét.
6 Többgyermekes támogatott személynek minősül az a háztartásában legalább két gyermeket nevelő személy, aki - nagykorú egyedülálló és a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét, vagy - házasságban, bejegyzett élettársi kapcsolatban, illetve élettársi kapcsolatban élő olyan, a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában 45. életévét még be nem töltött személy, akinek házastársa, bejegyzett élettársa, illetve élettársa a kölcsönkérelem benyújtása időpontjában nem töltötte be a 45. életévét. 2.1.3.
Ellenszolgáltatásnak minősül a kamat és a törlesztés folyamán – a szerződésszegést, valamint az elővégtörlesztési díjat kivéve – bármilyen címen felszámított költség, és egyéb ellenszolgáltatás. A hitelező kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás időtartama alatt az ellenszolgáltatás mértéke legfeljebb az állampapírhozamnak, ennek hiányában a referenciahozamnak a 110 %-a, növelve 3 százalékponttal.
2.2. A kamattámogatás igénylésének szabályai 2.2.1.
A kamattámogatások szempontjából új lakás - az alapozási munkáktól kezdődően a teljes egészében újonnan épített, illetve emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi- vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles. - az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és - amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy - amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, vagy hitelintézet.
2.2.2.
Kamattámogatást vehet igénybe - a fiatal és a többgyermekes támogatott személy - Budapesten és a megyei jogú városokban a 25 millió forintot, - egyéb településeken a 20 millió forintot meg nem haladó - a telekár nélkül számított - összegű, az áfa összegét is tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén legalább komfortos komfortfokozatú új lakás építésére vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására, - a nagykorú támogatott személy építési költséghatár nélkül településtípustól függetlenül lakás korszerűsítésére. A támogatott személyeknek az alábbi feltételeknek együttesen kell megfelelniük: - az adósnak, adóstársnak, ezek házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának és szülői felügyelete alatt álló kiskorú gyermekeinek, valamint az együttköltöző családtagjainak írásban tett nyilatkozata alapján a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok, illetve e rendelet alapján államilag támogatott lakásépítési, -vásárlási, -bővítési, -korszerűsítési célú fennálló kölcsönük (a továbbiakban együtt: államilag támogatott kölcsön) nincs, vagy - ha a fenti személyeknek államilag támogatott kölcsönük van, - együttes nyilatkozatukban vállalják, hogy azt a korábbi kölcsönt folyósító hitelintézetnek az új kölcsönszerződés aláírását követő 360 napon belül visszafizetik, - azzal, hogy a fenti kötelezettség nem teljesítése esetén az új kölcsön kamattámogatására való jogosultság megszűnik, és az igénybe vett kamattámogatást a folyósítás napjától a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerinti kamatokkal együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a központi költségvetésbe, az új kölcsönt folyósító hitelintézeten keresztül. A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének feltétele, hogy a támogatott személy vállalja, hogy a hitelintézet részére a) legkésőbb az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja: aa) új lakás vásárlása esetén az adás-vételi szerződésben szereplő vételárról szóló, saját nevére, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat, ab) lakás építése vagy építtetése korszerűsítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról, illetve ha az igénybe vett kamattámogatott kölcsön és közvetlen támogatások együttes összege ennél magasabb, úgy
7
b)
ennek összegét kitevő, saját nevére, épülő, de használatba vételi engedéllyel még be nem fejezett lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az előző építő (építtető) nevére kiállított számlákat. Ha a lakás felépítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építkezésért felelős műszaki vezető által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó építési költségek 20 %-át. a támogatott személy és az együttköltöző írásban hozzájárul ahhoz, hogy: ba) személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelező átadja a Magyar Államkincstár, illetve az állami adóhatóság részére, bb) az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét, a kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen (a lakásban is) ellenőrizze és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse.
Hatósági árverésen vásárolt használatba vételi engedéllyel rendelkező, vagy nem rendelkező lakás esetén a vételárat is tartalmazó árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. Szakaszos folyósítás a benyújtott rész-számlák alapján történhet. A támogatott kölcsönök igénybevételének feltétele a támogatott személynek a kölcsönszerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a kölcsön folyósítását, illetve az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hhitelező számára: - a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében bejelentőlapját, amely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözését, vagy együttlakását a kölcsönkérelem benyújtásakor vállalták, továbbá - vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatot, kivéve, ha a tulajdonszerzés illetékmentes. Ha a támogatott személy fenti kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelező tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait. A kamattámogatások igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelező csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel. Külön adóhatósági igazolás nélkül elfogadhatja a hitelező azt a számlát, melynek kibocsátója a számlakibocsátás időpontjában – bejelentkezése alapján – az állami adóhatóság e célra létrehozott külön nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel és hozzájárult ahhoz, hogy nevét (cégnevét), adószámát, székhelyét, adóalanyként történő nyilvántartásba vételének és törlésének időpontját az adóhatóság az interneten közzétegye. A külön nyilvántartásban nem szereplők által kibocsátott számlákat a hitelező akkor fogadhatja el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. Építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el. A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni. 2.2.3.
A támogatásra való jogosultság megállapítását az új lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül, vagy építés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt, korszerűsítés esetén a hitelcél megvalósulása előtt kell kérni a hitelezőtől. Ha a kérelmező eddig az időpontig nem élt a támogatás igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt. A támogatásra jogosultságot a kérelem benyújtásakor a fennálló személyi körülmények alapján kell megállapítani. Ha
8 a) a támogatások igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben, legfeljebb három évben vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított meghatározott határidőig nem készülnek el, vagy b) az építtető az építési szándékától elállt, illetőleg c) a használatbavételi engedély megszerzése előtt a szerződés teljesítése más, az építtetőnek felróható okból hiúsul meg, d) a használatbavételi engedély megszerzése előtt az építtető a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint támogatott, már igénybevett kölcsönt visszafizeti, a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerződés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni. 2.2.4.
A támogatott személy kamattámogatásra csak a le nem járt tőketartozása után jogosult. Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint az a tőketartozás minősül, amelynek fizetési (törlesztési) késedelme a 30 napot meghaladja.
2.2.5.
Ha a kamattámogatások igénylését a hitelező elutasítja, az igénylő a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Magyar Államkincstárhoz, az írásbeli elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül. A Magyar Államkincstár határozata a hitelező hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
2.2.6.
Ha a támogatott személy a kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített lakását - építés esetén a használatbavételi engedély kiadásától számított, - vásárlás esetén a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésétől számított, - korszerűsítés esetén a korszerűsítési munkák befejezésétől számított egy éven belül elidegeníti, úgy a kamattámogatás megszűnik, és az adós a hitelező felszólítására köteles az addig igénybevett kamattámogatást a Ptk. 232. § (2) bekezdése szerint számított kamataival együtt visszafizetni a Magyar Államkincstár részére.
2.2.7.
A kamattámogatás nyújtásának feltétele, hogy az igénylők és az együtt költözők a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket - a korszerűsítés kivételével - az építési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használják fel. Az igénylők és az együttköltözők rendelkezésére álló anyagi eszközként kell számításba venni a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakásának, illetve tulajdoni hányadának az eladási árát is, amely csökkenthető: - az értékesített lakást terhelő és a lakás eladása érdekében egyösszegben visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, - a lakás eladása érdekében egy összegben kiegyenlített lakáscélú hitelintézeti kölcsön összegével, - a számlával igazolt ingatlan-közvetítői jutalék összegével, - a kamattámogatásra irányuló kérelem benyújtását legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegével növelt vételárával, - a kamattámogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának legfeljebb 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése a korábbi lakás eladását bejegyző földhivatali határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg, - olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg, - a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével. A kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban a támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. A nem értékesítés céljára épült és befejezett épület (lakás) tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a kamattámogatások nem illetik meg. Korszerűsítéshez csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
9 2.2.8.
A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik. A tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig kell a hitelező felé igazolni. A kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelezőnek bejelenteni. Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási joga megszűnik, és 2 hónapon belül nem kap tartózkodást igazoló vagy arra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 2 hónapos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig az állam állami kamattámogatással nyújtott hitelek törlesztésének megfizetéséhez nem nyújt támogatást. A kamattámogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles - menekült kivételével származási országának ingatlan-nyilvántartást vezető országos hatáskörű szerve (hatósága) által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtag(ok)nak származási országában lakástulajdona nincs, valamint - írásban nyilatkozni arról, hogy a kamattámogatással építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakásban lakóhelyet létesít.
3. A hitelképesség vizsgálata 3.1.
A hitelező a hitelkérelmeket az elbíráláskor hatályban lévő a Hpt., a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény és ennek felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ajánlásai, továbbá a hitelező hitelezésre vonatkozó belső előírásai szerint bírálja el és engedélyezi.
3.2.
Amennyiben a kért hitel/kölcsön futamideje alatt az egyedülálló, vagy a házaspár mindkét tagja, vagy valamennyi hiteligénylő betölti a 70. életévét, úgy a Bank további biztosíték bevonásának szükségességéről dönthet. További biztosíték lehet különösen a hitel/kölcsön futamidejére, és összegére szóló hitelfedezeti életbiztosítás megkötése a hitelező kedvezményezetti minőségének kikötésével, vagy egy olyan adóstárs kötelezettségbe vonása, aki a 70. életévét a futamidő végéig nem tölti be. Szabad felhasználású jelzáloghitelt az a személy igényelhet, aki a hitel futamideje végéig a 70. életévét nem tölti be. Házaspár hiteligénye esetén, ha az egyik fél az előzőek szerinti korhatárt a hitel futamideje végéig nem tölti be, a hiteligénylés átvehető. A hitel engedélyezésének támogatására egyedülálló hiteligénylő esetén, ha az ügyfél - a kért hitel futamideje alatt – a 70. életévét betölti, ill. házaspárok esetén a 70. életévet mindkét fél betölti, lehetőség van hitelfedezeti életbiztosítás kötésére, illetve olyan adóstárs kötelezettségbe vonására, aki rendelkezik minimum 50.000 Ft-ot elérő a hitelező belső szabályzataiban meghatározott, a hitelező által elfogadható jövedelemmel és a hitel lejáratáig a 70. életévét nem tölti be. A hiteligénylés további feltétele az adós, vagy közeli hozzátartozója nevére szóló vezetékes, vagy előfizetéses, ill. kártyás (számla feltöltéses) mobil telefon megléte.
3.3.
A hitel a hitelező által mindenkor előírt mértékű rendszeres jövedelem (pl. munkabér, nyugdíj) igazolása mellett nyújtható.
3.4.
A hiteligényléseket a hitelező egyedileg bírálja el. A hitelek bírálatánál a hitelező a személyes kötelezettek jövedelmi viszonyait, a fizetésre kötelezettek fizetőképességét és készségét vizsgálja, így különösen a rendszeres havi nettó jövedelem nagyságát, az azt terhelő rendszeres fizetési kötelezettségek összegét. A jövedelmi viszonyok vizsgálata munkaviszonyban álló személyes kötelezettek esetén az igazolt havi nettó munkabér, nyugdíjasok esetén a nyugdíj alapján, valamint a hitelező által elfogadott egyéb jövedelmek alapján történik. Az egyedi hitelbírálat során a hitelező vizsgálja, hogy az igénylő milyen összegű havi törlesztőrészlet fizetését tudja jelenleg vállalni, és az általa kért futamidő alatt jövedelmi viszonyait tekintve milyen változás várható. A hitelező elemzi a személyes kötelezettek által az OTP Jelzálogbanktól és/vagy az OTP Bank Nyrt-től bármely célra felvett fennálló vagy lejárt hiteleinek törlesztésével összefüggésben és a köztük fennálló számlajogviszony keretében szerzett tapasztalatait is.
10 A hitelező a hitelbírálat eredménye alapján jogosult további – megfelelő jövedelemmel rendelkező – kötelezett bevonását kérni. 3.5.
A hitelező a lakáshitelt a hitelcél megvalósításához rendelkezésre álló saját anyagi eszközök és egyéb pénzügyi források kiegészítéséhez nyújt. Saját anyagi eszközként kerül figyelembe vételre: - rendelkezésre álló készpénz, lakáscélú megtakarítás, stb., - az építkezésen elvégzett munka, - meglévő építési anyag.
3.6.
A hitelező a mindenkor meghatározott minimális hitelbiztosítéki értékű, per-, teher- és igénymentes, önállóan forgalomképes ingatlan-fedezet mellett, a hitelcél megjelölése nélkül, devizában nyilvántartott hitelek esetében devizában nyilvántartott, ingatlanfedezetű hitelek kiváltására nyújt jelzálogtípusú hitelt.
4. A hitelkövetelést biztosító ingatlan fedezetek 4.1. A hitelező Hitelt kizárólag az általa megfelelőnek ítélt fedezet rendelkezésre állása esetén engedélyez. Az alkalmazott biztosítékok köre az alábbi: a/
Ingatlan fedezetként a hitelező lakáscélú ingatlanon kívül, nem lakás célját szolgáló házingatlant (pl. üdülő, hétvégi ház), belterületi építési telket, üdülőtelket fogad el.
b/
Biztosítékként tehermentes, az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonjogilag rendezett ingatlan fogadható el. Az ingatlanon fennálló tulajdonjogot és annak tehermentességét legfeljebb 30 napnál nem régebbi keltű, hiteles tulajdoni lap másolattal kell a hitelfelvevőnek igazolnia. A tulajdoni lapon elintézetlen széljegy – adásvételi ügylet finanszírozása esetén az adásvételi szerződést kivéve – nem szerepelhet. Jelzálog-típusú hitel fedezeteként kiskorú tulajdonában álló ingatlan nem vonható be.
A hitelező/az OTP Bank Nyrt/OTP Lakástakarék Zrt. által korábban nyújtott, és még fennálló hiteltartozás mellett is igénybe vehető a hitel, de a ténylegesen fennálló, illetve bejegyzendő jelzálog terhelés együttes összege nem haladhatja meg a hitelbiztosítéki érték belső utasításokban meghatározott, területileg differenciált százalékos mértéket. Egy jelzálog típusú hitel fedezeteként a hitelező legfeljebb 3 ingatlant fogad el. Jelzálog-típusú hitelek esetén az ingatlan minimális hitelbiztosítéki értékének el kell érnie ingatlanonként az 3 mFt-ot. 4.2.
A fedezetül felajánlott ingatlan értékének megállapítása a hitelező által elfogadott ingatlanforgalmazásra és értékbecslésre feljogosított szervezet hivatalos érték-megállapítása alapján történik. Az értékmegállapítást a hitelező rendeli meg a hitelkérelem átvétele után, ennek díját az ügyfél köteles megfizetni. Az érték-megállapításban kerül meghatározásra az ingatlan hitelbiztosítéki értéke, az engedélyezett hitel összege ehhez igazodik. Az ügyfél jogosult az elkészült értékbecslés egyszerűsített, üzleti titkot nem tartalmazó változatáról készült kivonat megtartására. A lakáscélú hitel fedezetéül a hitel céljaként megjelölt ingatlan helyett egyéb, a hitelező által elfogadható ingatlan is felajánlható. A hitelezőt a hitelbírálatok benyújtásakor befizetett hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj akkor is megilleti, ha a szerződéskötésre az ügyfél, vagy a hitelező döntése miatt nem kerül sor. A hitelre vonatkozó egyéb díjakat és költségeket az OTP Lakáshitelek kamat-, díj-, jutalék- és költségtételeiről, valamint az Ingatlan fedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitel kamat-, díj- és jutalékfeltételeiről szóló mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza.
4.3.
A hitelező a Hitel és mindenkori járulékai - ideértve a késedelmes teljesítés esetén felszámítandó késedelmi kamat összegét is - valamint a követelés érvényesítésével felmerülő költségek megfizetésének biztosítékaként a fedezetül felajánlott ingatlanra, az ingatlan-nyilvántartásba első ranghelyen jelzálogjogot, és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be. Több ingatlan esetén valamennyi ingatlanra bejegyzésre kerül a teljes hitelösszeg, és járulékai. A bejegyzéssel felmerülő valamennyi költség a hiteligénylőt terheli. Amennyiben tartozás kiegyenlítése után a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásból történő törléséről az OTP Jelzálogbank Zrt. intézkedik, ennek költsége ugyancsak a hitelfelvevőt terheli.
11
Lakáscélú hitel esetén az OTP Jelzálogbank Zrt. javára alapított jogosultság kiterjed a hitelszerződés alapján folyósított hitel felhasználásával létesített felépítményre is. 4.4.
Amennyiben az ingatlannak nem a hiteligénylő a tulajdonosa, vagy annak csak részben tulajdonosa, valamennyi ingatlantulajdonosnak az ingatlan fedezetként történő lekötésére irányuló kölcsön- és jelzálogszerződést adósként, vagy zálogkötelezettként alá kell írnia. Haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetében a kölcsön- és jelzálogszerződést a haszonélvezőnek ilyen minőségben kell aláírnia. Rendezett és természetben megosztott használati jogviszony esetén tulajdoni részilletőség is elfogadható fedezetként, amennyiben önálló forgalomképessége biztosított. A Hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra az adósnak/zálogkötelezettnek - a kölcsöntartozás visszafizetésének időtartama alatt - érvényes és hatályos teljes körű vagyonbiztosítás szerződéssel kell rendelkeznie, a hitelező kedvezményezetti minőségének kikötésével, minimum az engedélyezett hitellel, valamint annak egy éves járulékaival megegyező összegben, lakáscsere hitel esetén az engedélyezett hitel 130 %-ára, de maximum a forgalmi értékkel megegyező összegben (ez alól a szabály alól kivétel a jelzálog-típusú hitel fedezeteként szolgáló telekingatlan, amennyiben nem található rajta felépítmény).
4.5.
A hitelező a kölcsön- és jelzálogszerződés közjegyzői okiratba foglalását írja elő. A közjegyzői okiratba foglalás közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet szerinti költsége az adósokat terheli.
4.6.
Az adósokat a kölcsön-és jelzálogszerződés szerinti jogosultságok és kötelezettségek egyetemlegesen illetik és terhelik. Az egyetemlegesség alapján a hitelező a szerződésből származó követeléseit bármelyik Adóssal szemben, akár külön-külön, akár együttesen érvényesítheti.
4.7.
Az adósokat illetve zálogkötelezetteket szavatossági kötelezettség terheli a fedezetként lekötött ingatlan per-, teher- és igénymentességéért. Ez alól kizárólag a szerződés megkötése időpontjáig az ingatlan hiteles tulajdoni lapján feltüntetett és a hitelező által a hitelbírálat során ismert és tudomásul vett terhek tekintetében lehet kivételt tenni.
4.8.
Az adós, illetve zálogkötelezett írásban köteles értesíteni a hitelezőt az ingatlan tervezett elidegenítését, megterhelését megelőzően, és a jogügylethez a jogosult hozzájárulását megkérni. Az adós az ingatlan használatát, birtoklását, a zálogkötelezettek körén kívül harmadik személy javára - bármilyen jogcímen történő, akár időleges vagy tartós jelleggel – kizárólag határozatlan időtartamra, 60 napot meg nem haladó felmondási idő kikötése mellett, vagy legfeljebb 60 napos, meg nem hosszabbítható határozott időtartamra engedheti át. Jelzálog-típusú hitelek esetén a kölcsön fedezetét képező ingatlan a kölcsön futamideje alatt kiskorú személy részére nem idegeníthető el.
4.9.
Az adós, illetve a zálogkötelezett köteles az ingatlant rendeltetésszerűen használni, megfelelően karbantartani, állagát megőrizni, értékcsökkenéstől és károsodástól megóvni, és haladéktalanul tájékoztatni a hitelezőt az ingatlan értékében, értékesíthetőségében bekövetkező kedvezőtlen változásról. A kötelezettnek biztosítania kell, hogy a hitelező az erre vonatkozó ellenőrzési jogosultságát gyakorolhassa.
4.10.
A fedezet meglétére, értékére, értékesíthetőségére irányuló tájékoztatási kötelezettség megszegése, az ingatlan rendeltetésszerű használatát, a fedezet értékét, értékesíthetőségét sértő vagy veszélyeztető magatartás, a hitelező ellenőrzési jogosultságának meghiúsulása, a biztosítási, értesítési, hozzájáruláskérési kötelezettség nem szerződésszerű teljesítése olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, mely a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után.
4.11.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. zálogjogból történő kielégítési joga gyakorlására irányuló jogosultsága akkor nyílik meg, ha a hitelező a hitelszerződést felmondta, és ezáltal a teljes tartozást esedékessé tette.
4.12.
Az adós, illetve a zálogkötelezett a zálogtárgyból való kielégítési jog gyakorlása esetén köteles a zálogul lekötött ingatlant beköltözhető, a vevő részére korlátozásmentesen birtokba adható állapotban végrehajtásra, illetve értékesítésre bocsátani.
4.13.
Az ingatlanfedezet mellett, további biztosítékként, az ügyfeleknek lehetősége van arra, hogy kölcsöne mellé törlesztési biztosítást vegyen igénybe.
12 5. A hitel kamata és költségei 5.1.
Az OTP Jelzálogbank Zrt. a Hitel visszafizetésének időtartama alatt, a fennálló hiteltartozás után az OTP Lakáshitelek kamat-, díj-, jutalék- és költségtételeiről, valamint az Ingatlan fedezet mellett nyújtott jelzálog típusú hitel kamat-, díj- és jutalékfeltételeiről szóló - mindenkor hatályos – Hirdetményében (a továbbiakban: Hirdetmény) közzétett, a folyósított hitelösszegek után számított: - kamattámogatás nélküli deviza lakás- és jelzálog-típusú hitelek esetében változó mértékű ügyleti kamatot, - kamattámogatás nélküli forint lakás- és jelzálog-típusú hitelek esetében változó mértékű ügyleti kamatot, - kamattámogatott lakáshitelek esetében egy évig fix mértékű, adósok által fizetendő kamatot, - késedelmes fizetés esetén mind a lakáscélú, mind a jelzálogtípusú hitelek vonatkozásában a hátralékos tartozás után az ügyleti kamaton felül a Ptk. 301. §-ban meghatározott késedelmi kamatot számít fel.
5.1.1.
A Hpt. 210/B. §-a értelmében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a 2012. április elsejétől kötött kölcsönszerződések esetében a kamat változását referencia-kamatlábhoz kötve vagy 3, 5 illetve 10 éves kamatperiódusra rögzítve kell meghatározni, A hitelező ennek megfelelően forint hitel esetében a 3 havi BUBOR-hoz, euróban nyilvántartott hitelnél a 3 havi EURIBOR-hoz, svájci frankban nyilvántartott hitelnél a 3 havi CHF LIBOR-hoz, mint referencia kamatlábhoz kötve határozza meg a fogyasztónak nyújtott kölcsönök kamatát. A kamat mértékét a hitelező referencia-kamatláb futamidejének megfelelő időközönként, azaz három havonta igazítja a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz. A kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a hitelező már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. Az adós által fizetendő kamat és a referenciakamat különbségét, azaz a kamatfelárat a hitelező egyoldalúan az adós számára kedvezőtlenül kizárólag az alábbi esetekben módosíthatja: az adós egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy az adós vagy a zálogkötelezett a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a hitelezőre engedményezett vagyonbiztosítást a pénzügyi szolgáltató postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti. A Hpt. 234/H. §-a értelmében a 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött hitelszerződés esetében - ha az nem felel meg a fenti feltételeknek, az ügyfél 2012. augusztus 31-ig egy alkalommal kérheti a szerződés számára hozzáférhetővé tett feltételeknek megfelelő - módosítását, vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a fenti feltételeknek azzal, hogy az új hitel - forinthitel, ha az eredeti hitel forinthitel, - euróban nyilvántartott hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel euróban nyilvántartott hitel, más – svájci frankban nyilvántartott hitelnek nem minősülő - devizahitel, - svájci frankban nyilvántartott hitel, euróban nyilvántartott hitel vagy forinthitel lehet, ha az eredeti hitel svájci frankban nyilvántartott hitel. A már fennálló jelzáloghitel szerződés módosítására, vagy kiváltására az az ügyfél jogosult, aki az átalakításra vonatkozó írásbeli kérelme benyújtását követő 60 napon belül a jelzálog-hitelszerződés módosításához, vagy kiváltásához szükséges dokumentumokat a hitelező számára hiánytalanul benyújtja. Világhitel esetén a hitelező követelését biztosító jelzálogjogot követő ranghelyre harmadik személy javára bejegyzett jelzálogjog esetén – ide nem értve az OTP Bank Nyrt. javára bejegyzett jelzálogjogot – ilyen dokumentumnak minősül a harmadik személy hozzájárulása, melyben lehetővé teszi, hogy a kiváltó hitelt biztosító jelzálogjog a saját követelését biztosító jelzálogjogot megelőzően kerüljön bejegyzésre, vagy a harmadik személy javára bejegyzett jelzálogjog törlésének igazolása. Ettől eltekinteni csak akkor lehet, ha a kiváltó kölcsönt biztosító jelzálogjog a kiváltandó kölcsönt biztosító jelzálogjog ranghelyén bejegyezhető. Egyéb hitelek hitelkiváltása esetén ilyen esetben a kiváltó hitelt biztosító jelzálogjogot a kiváltott hitelt biztosító jelzálogjog ranghelyére kell bejegyezni. A szerződés módosítására akkor kerül sor, ha az új szerződés devizaneme nem változik, egyéb esetben a fenti szabályoknak való megfelelést a hitelező hitelkiváltás útján biztosítja. Világhitelek esetén a fenti feltételeknek való megfelelés céljából kizárólag hitelkiváltás igényelhető.
13 Állami kezességvállalással nyújtott hitelek kiváltása, vagy szerződésmódosítása a kiváltás, vagy szerződésmódosítás feltételrendszeréről készített banki nyomtatvány Nemzetgazdasági Minisztérium által történő jóváhagyása esetén lehetséges, amelyben a kezességet vállaló állam képviselője a kezesség változatlan mértékű fenntartása mellett hozzájárul a szerződésmódosításhoz illetve hitelkiváltáshoz. Mivel a támogatott hitelekre speciális jogszabályi feltételek érvényesek, ezért ezek kiváltása, vagy szerződésmódosítása a fenti célból nem lehetséges. A fenti feltéteknek való megfelelés céljából nyújtott hitelkiváltások, szerződésmódosítások kondícióit a Hirdetmény tartalmazza. 5.1.1.1. A fenti célból igényelt hitelkiváltás feltételrendszere (Átváltó hitel) Átváltó Hitel céljából a következő konstrukciók igényelhetők: - Amennyiben a kiváltandó hitel LTP-vel kombinált Világhitel és még nem járt le a türelmi idő, valamint az LTP megtakarítás, abban az esetben csak LTP-vel kombinált EUR vagy HUF alapú Átváltó hitel igényelhető. Az eredeti hitel fedezetét képező LTP megtakarítás az Átváltó hitel fedezeteként kell, hogy szolgáljon. A türelmi idő az LTP megtakarítás lejáratához igazodik. - Amennyiben a kiváltandó hitel LTP-vel kombinált referencia-alapkamathoz nem kötött, piaci kamatozású forint hitel és még nem járt le a türelmi idő, valamint az LTP megtakarítás, abban az esetben csak LTP-vel kombinált HUF alapú Átváltó hitel igényelhető. Az eredeti hitel fedezetét képező LTP megtakarítás az Átváltó hitel fedezeteként kell, hogy szolgáljon. A türelmi idő az LTP megtakarítás lejáratához igazodik. - Amennyiben a kiváltandó hitel LTP-vel kombinált Világhitel és már lejárt a türelmi idő, abban az esetben csak normál, nem kombinált HUF vagy EUR alapú Átváltó hitel igényelhető. - Amennyiben a kiváltandó hitel LTP-vel kombinált referencia-alapkamathoz nem kötött piaci kamatozású forint hitel és már lejárt a türelmi idő, abban az esetben csak normál, nem kombinált HUF Átváltó hitel igényelhető. - Amennyiben a kiváltandó hitel életbiztosítással kombinált Világhitel, abban az esetben csak normál, nem kombinált HUF vagy EUR alapú Átváltó hitel igényelhető. Az eredeti hitel fedezetét képező életbiztosítás az Átváltó hitel fedezete, kell, hogy legyen. - Amennyiben a kiváltandó hitel életbiztosítással kombinált referencia-alapkamathoz nem kötött, piaci kamatozású forint hitel, abban az esetben csak normál, nem kombinált HUF Átváltó hitel igényelhető. Az eredeti hitel fedezetét képező életbiztosítás az Átváltó hitel fedezete kell, hogy legyen. - Amennyiben a kiváltandó hitel nem türelmi idős deviza alapú világhitel, vagy nem türelmi idős CHF alapú nem világhitel, abban az esetben normál, nem kombinált HUF vagy EUR alapú Átváltó hitel igényelhető. - Amennyiben a kiváltandó hitel nem türelmi idős forint világhitel, vagy nem türelmi idős EUR alapú nem világhitel, vagy 1994. előtt nyújtott piaci forint hitelek, vagy nem türelmi idős referenciaalapkamathoz nem kötött, piaci kamatozású forint hitel, abban az esetben normál, nem kombinált HUF Átváltó hitel igényelhető. - Amennyiben a kivátlandó hitel türelmi idős (nem kombinált hitel és a türelmi idő még nem járt le) referencia-alapkamathoz nem kötött piaci kamatozású forinthitel, abban az esetben csak normál HUF Átváltó hitel igényelhető. A fentieken túl az Átváltó hitel igénybevétele esetén a következő feltételeket is teljesíteni kell: - Egy ügyleten belül kizárólag csak egy ingatlanfedezetes hitel váltható át, egyéb hitel kiváltása – pl. fogyasztási hitel -, és magasabb kölcsönösszeg igénylése nem lehetséges, - A hitelcél megvalósulását igazolták. - A szakaszos folyósítású kiváltandó hitelek esetében a hitel összegének teljes folyósítása megtörtént. - A kiváltandó hitel nem lehet hátralékos vagy felmondott státuszú. - 5 éves forintban fix konstrukciók esetében a forintban fix időszak már lejárt. - Adós/adóstárs nem szerepelhet KHR-ben negatív információval, illetve azon ügyfelek számára nem igényelhető, akik hiteleit a hitelező korábban felmondta, és a tartozás a későbbiekben sem került rendezésre, vagy a hitelezővel szemben csalást követtek el. - Amennyiben az adós adósvédelmi okok miatt törlesztéscsökkentést, áthidaló hitelt, gyűjtőszámlahitelt vagy OTP Árfolyamrögzítést kapott, a törlesztéscsökkentés lejárt, illetve az áthidaló hitel, gyűjtőszámlahitel, OTP Árfolyamrögzítés lezárásra került. - Legalább az egyik adós/adóstárs rendelkezik legalább a minimálbért elérő, a hitelező belső szabályzatában meghatározott, a hitelező által elfogadható jövedelemmel.
14 -
A kiváltandó hitel hátralévő futamideje egy évnél hosszabb. A kiváltandó hitel fennálló tartozása minimum 100.000 Ft. Amennyiben a kiváltandó hitel devizahitel, akkor a devizahitelre vonatkozóan nem történt hitelkiváltás bejelentés. Az Átváltó hitel összege/Hitelbiztosítéki érték aránya nem haladhatja meg a 100%-ot. Adósságrendező hitel kiváltására Átváltó Hitel nem nyújtható.
5.1.1.2. Az átlátható árazás céljából igényelt konstrukciómódosítás igénybevételének feltételei: Amennyiben az ügyfél - CHF alapú hitelről (kivéve Világhitelek, 5 éves forintban fix törlesztésű hitelek, ahol még a fix időszak nem járt le), vagy - EUR alapú hitelről (kivéve Világhitelek, 5 éves forintban fix törlesztésű hitelek, ahol még a fix időszak nem járt le), vagy - a jelenlegi egy havi periódusú referenciakamatozású (forint és EUR alapú) hitelről 3 havi periódusú referenciakamatozású konstrukcióra kíván áttérni, úgy hogy továbbra is ugyanazon devizanemben kívánja fenntartani hitelét , az konstrukciómódosítással valósítható meg. (Az annuitásos, nem világhitel CHF és EUR alapú hitelek esetében, ahol az Átváltó hiteleknél jelzett feltételek teljesülnek Átváltó hitel igénylése is lehetséges a konstrukciómódosítás mellett.). Referencia-kamathoz nem kötött piaci kamatozású forint hitelek esetében kizárólag Átváltó hitel igényelhető, konstrukciómódosítás nem lehetséges. A fentieken túl konstrukciómódosítás igénybevétele esetén a következő feltételeket is teljesíteni kell. - A hitel nem lehet felmondott. - A hitel nem lehet hátralékos. - A hitelhez nem kapcsolódhat élő áthidaló hitel, állami gyűjtőszámlahitel vagy OTP Árfolyamrögzítés. - 5 éves forintban fix konstrukciók esetén a forintban fix időszak lejárt. Minden más esetben Átváltó hitel vagy normál hitelkiváltásra nyújtott hitel vehető igénybe, amennyiben azok feltételei teljesülnek. Konstrukciómódosítás esetén a kölcsönszerződés kamata a módosítást követő első törlesztőrészlet esedékességétől kezdődő időponttal módosul. 5.1.2.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 10/A. §-a szerint a hitelező 2012. augusztus 31.-ig köteles a még fel nem mondott devizakölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy abból eredő teljes követelést a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán forintban fennálló követelésre átváltani, ha - a forintban fennálló követelésre történő átváltásra korábban még nem került sor, - a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt) ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, - a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében a hiteladós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan fennáll, - a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlanra több inatlan esetén egyik ingatlanra sincs az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jog bejegyezve, és - a hiteladós a hitelező részére 2012 . május 15-i írásban nyilatkozik arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt. A hitelező a forintra történő átváltás napján köteles a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 10/A. §-a alapján meghatározott, fennálló tartozás értékének 25%-át elengedni. A hitelező a fenti feltételeknek megfelelő hiteladóst postai úton 2012. április 15-ig értesíti a forintra történő átváltás, valamint a tartozás egy része elengedésének lehetőségéről azzal, hogy a Hiteladós a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlásról szóló nyilatkozatát tegye meg. A nyilatkozat megadásával a hiteladós hozzájárul a kölcsönszerződése módosításához. A módosított kölcsön kamat- és díjfeltételeire az Átváltó Lakás- és Jelzáloghitelre vonatkozó, mindenkori hatályos hirdetményben foglaltak az irányadóak. Forintban fix törlesztéssel nyújtott devizahitel forintra átváltása esetén az átváltott kölcsön törlesztőrészlete a forintban fix törlesztés szabályai helyett a hagyományos törlesztés
15 szabályainak megfelelően kerül megállapításra. Életbiztosítással kombinált devizahitel forintra történő átváltása esetén a módosított kölcsönszerződéshez Életbiztosítás nem kapcsolódik, az átváltást követően az új törlesztőrészlet az annuitás szabályai szerint kerül megállapításra. A forintra történő átváltással, valamint a követelés 25%-ának elengedésével összefüggésben a hitelező a hiteladóssal szemben díjat, költséget nem számíthat fel. 5.1.3.
Ügyleti kamat a piaci feltételű deviza hitelek esetében Piaci feltételű, devizában nyilvántartott hitelek esetén az ügyleti kamat mértékét a hitelező az alábbiak szerint állapítja meg: Az ügyleti kamat két részből áll: az alapkamatból (referenciakamat) és a hitelező által megállapított kamatfelárból. Az alapkamat a három hónapos EURIBOR, CHF LIBOR. Az alapkamat mértéke az első törlesztőrészlet esedékességekor a folyósítást megelőző hónap utolsó napját megelőző 2. napon (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) érvényes, majd ezt követően az Adósok által fizetendő, minden 3. törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 2. napon (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) érvényes három hónapos EURIBOR, CHF LIBOR. A kamatfelár mértékét a hitelező mindenkor hatályos hirdetményében teszi közzé. Az alapkamat, és ezáltal az ügyleti kamat mértéke a három hónapos EURIBOR, CHF LIBOR változásával 3 havonta, minden 3. hónap 4. napján (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt követő munkanapon) automatikusan változik. Abban az esetben, ha a soron következően fizetendő minden 3. törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 2. napon (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) a három hónapos EURIBOR nem áll rendelkezésre brüsszeli idő szerint délelőtt 11 órakor, vagy a három hónapos CHF LIBOR nem áll rendelkezésre londoni idő szerint délelőtt 11 óra negyvenöt perckor, az ügyleti kamatláb alapkamatját az ezt megelőzően utoljára közzétett, három hónapos EURIBOR, CHF LIBOR mértéke képezi. A három hónapos EURIBOR, illetve CHF LIBOR mértékét a hitelező az OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu) és a fiókhálózatban kifüggesztett Hirdetményben közzéteszi. A Hpt. 234/H. §-a szerinti módosítást, hitelkiváltást követően a módosult deviza kölcsönre, vagy a kiváltás céljából nyújtott új deviza kölcsönre a jelen pontban meghatározott szabályok az irányadóak.
5.1.4.
Ügyleti kamat a piaci feltételű forint hitelek esetében Referenciakamathoz kötött, forintban nyilvántartott, piaci feltételű hitelek esetén az ügyleti kamat mértékét a hitelező az alábbiak szerint állapítja meg: Az ügyleti kamat két részből áll: az alapkamatból (referenciakamat) és a hitelező által megállapított kamatfelárból. Az alapkamat a három hónapos BUBOR. Az alapkamat mértéke az első törlesztőrészlet esedékességekor a folyósítást megelőző hónap utolsó napját megelőző 2. napon (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) érvényes, majd ezt követően az Adósok által fizetendő minden 3. törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző 2. napon (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző napon) érvényes három hónapos BUBOR. A kamatfelár mértékét a hitelező mindenkor hatályos hirdetményében teszi közzé. Az ügyleti kamat mértéke a három hónapos BUBOR változásával három havonta, minden harmadik hónap 4. napján (amennyiben ez a nap szombatra, vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt követő munkanapon) automatikusan változik. Abban az esetben, ha a soron következően fizetendő minden harmadik törlesztőrészlet esedékességét megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző második napon (amennyiben ez a nap szombatra,
16 vasárnapra, vagy egyébként munkaszüneti napra esik, az ezt megelőző munkanapon) a három hónapos BUBOR nem áll rendelkezésre budapesti idő szerint délután 12 óra 30 perckor, az ügyleti kamatláb alapját az ezt megelőzően utoljára közzétett, három hónapos BUBOR mértéke képezi. Az ügyleti kamat mértékének a három hónapos BUBOR változásával járó megváltozása nem minősül szerződésmódosításnak. A három hónapos BUBOR mértékét a hitelező az OTP Bank Nyrt. honlapján (www.otpbank.hu) és a fiókhálózatban kifüggesztett Hirdetményben közzéteszi. A Hpt. 234/H. §-a szerinti módosítást, hitelkiváltást követően a módosult forint kölcsönre, vagy a kiváltás céljából nyújtott új forint kölcsönre, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 10/A. §-a alapján forint alapúra módosított szerződésre a jelen pontban meghatározott szabályok az irányadóak. 5.1.5.
A 2009-es feltételű kamattámogatott hitelek kamatozása Kamattámogatott lakáshitelek esetében az Adósok által fizetendő kamat mértékét a folyósítástól az első kamatperiódus kezdő napjáig a folyósítás napján, az első kamatperiódus tekintetében az első kamatperiódus kezdő napján, ezt követően pedig a kamatperiódusok fordulónapján a hitelező az alábbiak szerint állapítja meg: Az Adósok által fizetendő kamat mértéke megegyezik az ellenszolgáltatás állami kamattámogatással, valamint a kölcsönszerződés alapján esetlegesen fizetendő kezelési költséggel csökkentett mértékével. Az ellenszolgáltatás induló mértéke az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam 110 százaléka, növelve a mindenkor hatályos hirdetmény szerinti kamatfelár mértékével. A kamatfelár mértéke nem haladhatja meg a 3 százalékpontot. Az ellenszolgáltatás mértéke legfeljebb az állampapírhozamnak, ennek hiányában a referenciahozamnak a 110 százaléka, növelve 3 százalékponttal. A kamattámogatás induló mértéke az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet szerinti mértéke azzal, hogy amennyiben az Adósok által fizetendő, kamattámogatással csökkentett ellenszolgáltatás évi 6 % alá csökkenne, kamattámogatásként az a mérték vehető figyelembe, ami az Adósok által fizetendő kamat, és a kezelési költség együttes összegének évi 6 %-os mértékének eléréséhez szükséges. Kamattámogatott lakáshitelek esetében az Adósok által fizetendő kamat mértéke az állampapírhozam, ennek hiányában a referenciahozam változásával egyidejűleg az egyes kamatperiódusok utolsó napján automatikusan változik. Kamattámogatott lakáshitelek esetében a hitelező a kamatfelár mértékét az egyes kamatperiódusok fordulónapján – a fenti rendelkezések figyelembe vételével – jogosult egyoldalúan megváltoztatni. 2009-es feltételű kamattámogatott forint lakáshitelek esetében a kölcsönszerződésben meghatározott felmondási okok bekövetkezte esetén, vagy amennyiben az Adósok fizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, akkor a 60 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a hitelező jogosult követelését az OTP Bankra átruházni. Az átruházás időpontjától kezdve a szerződéses, vagy ügyleti kamat a hitelező által alkalmazott, OTP Lakáshitelek kamat-, díj-, jutalék- és költségtételeiről szóló hirdetményében az Átruházás időpontjára meghatározott szerződéses kamat mértékére, a 2011. december 10. után befogadott kérelmek esetében az átruházás időpontjában hatályos Hirdetmény szerinti kedvezmények nélkül nyújtott, piaci kamatozású lakáshitelekre irányadó mértékű ügyleti kamat mértékére változik. Az átruházással a kölcsön változó kamatozású kölcsönné alakul, az Adósok ezt a szerződéses kamatot kötelesek megfizetni.
5.1.6.
A késedelmi kamat A késedelmi kamat éves mértékének százaléklába mind a kölcsöntőke, mind a hiteldíj fizetési késedelem esetén: a hitelező Hirdetményében meghatározott, az adott kölcsönügyletre irányadó ügyleti, vagy szerződéses kamat éves mértékének a késedelembe esés időpontja szerinti százaléklába, plusz a hitelező Hirdetményében meghatározott, az adott kölcsönügyletre irányadó kezelési költség éves mértékének a késedelembe esés időpontja szerinti százaléklába, plusz a késedelem időszakában a Ptk. 301. § (3) bekezdése szerinti kamatmérték százaléklábának együttes összege, de legalább a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mérték.
17 A jelen üzletszabályzat hatálybalépésének időpontjában a Ptk. hivatkozott 301. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint kamatmérték a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmada. A 2007. február 4-e előtt megkötött kölcsönszerződések esetében a késedelmi kamat éves mértéke mind a kölcsöntőke, mind a hiteldíj fizetési késedelem esetén: a késedelembe esés időpontja szerinti ügyleti kamatláb, plusz a késedelem időszakában érvényes késedelmi kamatmérték (a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mérték) azzal, hogy késedelembe esés esetén az adós legalább a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles megfizetni. Amennyiben a hivatkozott, vagy egyéb más jogszabálynak a hiteltartozás után járó késedelmi kamat mértékére vonatkozó rendelkezése hatályát veszti, a késedelmi kamat mértékére a hitelező mindenkor hatályos Hirdetményében foglaltak az irányadóak. Lakáshitelek esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a hitelező az ügyfél nem teljesítése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon – devizában nyilvántartott hitelek esetén a felmondás napján – érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó összegben. 5.2.
A hitelező az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamatfelárát, kamattámogatott hitel esetén a kölcsön ügyleti kamatát, szerződéses kamatát, kamatfelárát vagy adósok által fizetendő kamatát, a kölcsönhöz kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani:
5.2.1.
A 2012. április elsejét megelőzően megkötött szerződésekre, valamint a támogatott hitelekre vonatkozó szabályok:
5.2.1.1.
A hitelező az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamatfelárát egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani: a) A jogi, szabályozói környezet megváltozása a hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása; a hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása; kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása. b) A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása A hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár változása (credit default swap), jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása c) Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. A hitelező mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat
18 megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10 %-os változás. 5.2.1.2.
A hitelező, a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) változása esetén jogosult a kölcsönhöz kapcsolódó, a II.5.4. pont alá nem tartozó díjak, jutalékok és költségek mértékét egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani.
5.2.1.3.
A hitelező a fentiek mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén jogosult átmenetileg, a zavarok fennállásáig egyoldalúan kamatot, díjat, jutalékot és költséget az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani.
5.2.1.4.
Lakáshitelek esetében a hitelező az alábbi, az ügyleti kamat, vagy a kamatfelár, kamattámogatott hitelek esetében a szerződéses kamat, a kamatfelár vagy az adósok által fizetendő kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamatfelárát, kamattámogatott hitelek esetén a kölcsön ügyleti kamatát, szerződéses kamatát, kamatfelárát vagy az adósok által fizetendő kamatot egyoldalúan, az Adósok / Zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani: a) a hitelező forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása, b) a hitelkockázat változása, c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás. A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti: - jegybanki alapkamat emelkedése, - bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése, - a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése, - a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése, beleértve a támogatott lakáshitelek árazására vonatkozóan a 12/2001. (I. 31.) számú, és a 134/2009. (VI. 23.) számú Korm. rendeletben meghatározott hiteldíj-maximum változását is, - a hitelező hitelezési tevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése. A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változására hivatkozva történő ügyleti kamat, kamatfelár szerződéses kamat, vagy adósok által fizetendő kamat változtatás esetében az ügyleti kamat, kamatfelár, szerződéses kamat, vagy adósok által fizetendő kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a fenti feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét, és annak változását. Az ügyleti kamat, kamatfelár, szerződéses kamat, adósok által fizetendő kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változása miatt az alábbi esetekben kerülhet sor: - A hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében, vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett, legalább 10 %-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti. Erre hivatkozva azonban devizában nyilvántartott hitelek esetén a hitelező nem módosíthatja az ügyleti kamat, vagy a kamatfelár mértékét az Adósok számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik. - A hitelező eszközminősítési, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá. Ebben az esetben a hitelező nem módosíthatja az ügyleti kamat, a kamatfelár, a szerződéses kamat, az adósok által fizetendő kamat mértékét az Adósok számára kedvezőtlenül, ha az Adósok nem estek 30 napon túli fizetési késedelembe. Lakáshitelek esetében a fent felsoroltakon kívül egyéb költség, díj, vagy szerződéses feltétel az ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.
19
5.2.2.
A 2012. április elsején, vagy ezt követően megkötött szerződésekre vonatkozó szabályok (kivéve támogatott hitelek): Lakás- és jelzálog-típusú hitelek esetén hitelező a kamatfelár mértékét kizárólag az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult az adósok / zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani: a) az adósok egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esnek, vagy b) az adósok vagy zálogkötelezettek a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a hitelezőre engedményezett vagyonbiztosítást a hitelező postai úton történő értesítése ellenére legalább 2 hónapon keresztül nem fizetik. A fenti okok bármelyikének bekövetkezése esetén a hitelező a kamatfelár mértékét a kölcsönszerződés, és a Hirdetmény szerinti mértékben jogosult emelni. A hitelező a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindexnek az azt megelőző évihez képest történt emelkedése (infláció) esetén jogosult a kölcsönhöz kapcsolódó, a II.5.4.) pont alá nem tartozó díjak, jutalékok és költségek mértékét egyoldalúan, az adósok / zálogkötelezettek számára kedvezőtlenül módosítani. Lakáshitelek esetén a kamat egyoldalú módosítása szempontjából, egyéb hitelek esetén a kamat, és az egyéb díjak egyoldalú módosítása szempontjából a Hpt. 234/H. §-a szerinti módosítást, hitelkiváltást követően a módosult, vagy a kiváltás céljából nyújtott új kölcsönre, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 10/A. §-a alapján forint alapúra módosított szerződésre a jelen pontban meghatározott szabályok az irányadóak.
5.3.
A változások hatályba lépése
5.3.1.
A 2012. április elsejét megelőzően kötött szerződésekre, valamint a támogatott hitelekre irányadó szabályok: A hitelező a változást –állami kamattámogatással nyújtott hitelek esetében annak hatályossá válását megelőző legalább 15 nappal az OTP Bank Nyrt-nél az ügyféltérben kifüggesztett Hirdetményben teszi közzé. A hitelező a kedvezőtlen módosítást – állami kamattámogatással nyújtott hitelek kamatmódosítása, valamint referencia kamatlábhoz kötött hitelnél a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás, illetve a II.5.4. pontban szereplő díjak automatikus módosulásának kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal az OTP Bank Nyrt-nél az ügyféltérben kifüggesztett Hirdetményben teszi közzé. Állami kamattámogatással nyújtott hitelek kivételével, valamint referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével a módosításról, és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról a hitelező az érintett ügyfeleket legkésőbb a módosítás hatályba lépését 60 nappal megelőzően feladott levélben, vagy a kölcsönszerződésben meghatározott módon közvetlenül is értesíti. A 2009. december 14-től kezdődően befogadott szerződések esetében a hitelező jogosult külön díjat felszámítani a fenti tájékoztatás megküldéséért, melynek mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza. Az adósok kötelesek a hitelező által felszámított e külön díjat a hitelezőnek a hitelező által felszámított összegben megfizetni. A díj megfizetése a tájékoztatás kiküldésével egyidejűleg esedékessé válik, a hitelező az esedékességet követően bármikor jogosult beszedni a díj összegét az Adósok bármelyik, a Banknál vezetett számlájáról. A kamat, díj, vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosítása esetén – referencia kamatlábhoz kötött hitelnél a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével – az ügyfél a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a szerződés felmondására, az ügyfelet megillető felmondáskor azonban a hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a Bank az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket az adós részére elérhetővé tesz, és melyeket az Adós kifejezetten elfogad.
20 A 2010. június 11-ét követően kötött szerződések esetében a hitelező a hitelkamat, és a hitelkamaton kívül minden egyéb ellenszolgáltatás – ideértve díjat, jutalékot és költséget – Adósok számára kedvező módosítása esetén is köteles a módosítás hatályba lépését megelőzően levélben tájékoztatni a fogyasztót a módosítás tényéről, a hitelkamat, vagy a hitelkamaton kívüli egyéb ellenszolgáltatás új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. A 2010. június 11-től kötött szerződések esetében a hitelező jogosult külön díjat felszámítani a fenti tájékoztatás megküldéséért, melynek mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza. Az adósok kötelesek a hitelező által felszámított e külön díjat a hitelezőnek a hitelező által felszámított összegben megfizetni. A díj megfizetése a tájékoztatás kiküldésével egyidejűleg esedékessé válik, a hitelező az esedékességet követően bármikor jogosult beszedni a díj összegét az Adósok bármelyik, a Banknál vezetett számlájáról. 5.3.2.
A 2012. április elsején, vagy azt követően kötött szerződésekre irányadó szabályok (kivéve támogatott hitelek): A II.5.2.2. a) pont esetében a kamatfelár az egyhavi törlesztőrészlettel való késedelembe esés 46. napját követő 2. törlesztőrészlet esedékességének napjával módosul. Abban az esetben, ha ezt követően az Adósok hátralékos tartozása az egyhavi törlesztőrészlet összege alá csökkenne, a kamatfelár az ezt követő naptól számított 2. törlesztőrészlet esedékességének napjával módosul az ezt megelőzően alkalmazott mértékre. A II.5.2.2.b) pont esetében a kamatfelár a vagyonbiztosítás nemfizetéséről szóló postai értesítés hitelező általi elküldését követő 2. törlesztőrészlet esedékességének napjával módosul. Abban az esetben, ha a vagyonbiztosítással kapcsolatos díjfizetési hátralékot az Adósok kiegyenlítik, és erről a hitelezőt írásban értesítik, a kamatfelár az írásos értesítés hitelező általi kézhezvételét követő naptól számított 2. törlesztőrészlet esedékességének napjával módosul az ezt megelőzően alkalmazott mértékre. A II.5.2.2. pontban szereplő díjak esetében a hitelező a díjak mértékének az adósokra és a zálogkötelezettekre kedvezőtlen megváltozását – a változás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal – az OTP Bank Nyrt-nél az ügyféltérben kifüggesztett Hirdetményben teszi közzé. A kamat, vagy díj megváltozásáról, és a törlesztőrészlet ebből adódó változásáról – a referencia-kamatláb változásából adódó kamatváltozás, valamint a II.5.4. pontban szereplő díjak automatikus módosulásának kivételével – a hitelező az adóst / zálogkötelezettet legkésőbb a változás hatályba lépését megelőzően levélben közvetlenül is értesíti. A hitelező jogosult külön díjat felszámítani a fenti tájékoztatás megküldéséért, melynek mértékét a mindenkori hatályos hirdetmény tartalmazza. Az adósok kötelesek a hitelező által felszámított e külön díjat a hitelezőnek a hitelező által felszámított összegben megfizetni. A díj megfizetése a tájékoztatás kiküldésével egyidejűleg esedékessé válik, a hitelező az esedékességet követően bármikor jogosult beszedni a díj összegét az adósok bármelyik, az OTP Banknál vezetett számlájáról. A kamatnak az ügyfél számára kedvezőtlen változása esetén – a referencia-alapkamat változásából adódó kamatváltozás kivételével – az adós a változás hatályba lépése előtt jogosult a kölcsönszerződés felmondására, e felmondáskor azonban a Jelzálogbank jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni. Az adósok kötelesek a Jelzálogbank által érvényesített e költségeket a Jelzálogbank által felszámított összegben és a Jelzálogbank által megszabott esedékességkor a Jelzálogbanknak megfizetni. Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a hitelező a Feleknek a jelen közjegyzői okiratban foglalt jogügylet alapján létrejövő jogviszonyában új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket vezet be, melyeket az adós részére elérhetővé tesz, és melyeket az Adós kifejezetten elfogad. Lakáshitelek esetén a kamat egyoldalú módosítása szempontjából, egyéb hitelek esetén a kamat, és az egyéb díjak egyoldalú módosítása szempontjából a Hpt. 234/H. §-a szerinti módosítást, hitelkiváltást követően a módosult, vagy a kiváltás céljából nyújtott új kölcsönre, valamint a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről, és a lakóingatlanok kényszerértékesítési rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 10/A. §-a alapján forint alapúra módosított szerződésre a jelen pontban meghatározott szabályok az irányadóak.
5.4.
A 2012. április elsejét megelőzően kötött lakáshitel szerződések kivételével a szerződés alapján felszámított fix díjak, jutalékok és költségek – beleértve a százalékos mértékben meghatározott
21 díjak, jutalékok és költségek fix összegű minimum és maximum értékét is – a Központi Statisztikai Hivatal által, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves fogyasztói árindex (infláció) alapján annak mértékével, évente, a megelőző év december 31-i értékhez képest automatikusan módosulnak a honlapon történt közzététel napját követő hónap 4. napjától. Az Adósok ezt követően a módosult díjat, jutalékot és költséget kötelesek megfizetni a hitelező részére. A díjak, jutalékok és költségek éves fogyasztói árindex változásával járó megváltozása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. A módosult díjak, jutalékok és költségek értékét a hitelező - legkésőbb a Központi Statisztikai Hivatal honlapján történő közzétételét követő hónap 4. napjáig - hirdetmény útján közli az Adósokkal. 5.5.
A 2012. április elsejét megelőzően kötött lakáshitel szerződések kivételével az Adósnak nyújtott szolgáltatás, ügylet, pénzügyi eszköz díjainak, jutalékának költségének, a teljesítésben közreműködő harmadik személy általi megváltoztatása, vagy a díj, jutalék, költség alapját képező, mindenkor hatályos jogszabály változása esetén módosulnak a hitelező által felszámított díjak, jutalékok és költségek (így például, de nem kizárólagosan: hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj, KHR lekérdezés díja, ingatlannyilvántartási bejegyzésekkel kapcsolatos fedezetkezelési, fedezetváltozási díj) a változás időpontjától. A hitelező jogosult üzletpolitikai okokból az automatikus díj- és költségváltozástól eltérően az Adós számára kedvezőbb díj- és költségtételeket alkalmazni. A hitelező a módosulásról az Adóst az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kifüggesztett Hirdetmény útján, illetve a szerződésben meghatározott közvetlen módon értesíti.
5.6.
A kamat, kamattámogatott lakáshitelek esetén az adósok által fizetendő kamat felszámítása az alábbi képlet alapján történik: Kamat = tőke x naptári napok száma x kamatláb 360 x 100 Devizában nyilvántartott lakás- és jelzálog-típusú hitelek, valamint piaci feltételű forint hitelek esetében a kamat felszámítása az alábbi képlet alapján történik: n-1
Kn
ahol:
A
1
i
1
i
1
t
Kn: az n-edik hónap törlesztő részletének ügyleti kamattartalma A: a havi törlesztő részlet összege i : az ügyleti kamat egy hónapra jutó része n : a törlesztő részlet sorszáma t : a futamidő hónapokban
5.7.
A hitelszámlák ügyleti évenként zárásra kerülnek. Az ügyleti év a tizenkettedik törlesztőrészlet esedékességének napjával ér véget.
5.8.
Devizában és forintban nyilvántartott, piaci feltételű, kezelési költséggel nyújtott hitelek esetében a kezelési költség az ügyleti év végén fennálló tőketartozás után kerül meghatározásra, és havonta esedékes, mely az éves kezelési költség 1/12-ed része. Forintban nyilvántartott, kezelési költséggel nyújtott, támogatott hitelek esetében a kezelési költség az ügyleti év végén fennálló teljes tartozás után kerül meghatározásra, és havonta esedékes, mely az éves kezelési költség 1/12-ed része. A 2010. március elseje előtt megkötött kölcsön lejáratát megelőző visszafizetése esetén a megkezdett ügyfélhónapra esedékes havi kezelési költség teljes összege felszámításra kerül. A 2010. március elsejét követően megkötött kölcsön előtörlesztése esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó ügyleti (szerződéses) kamattal, és kezelési költséggel.
22
5.9.
A hitelszámlára történt jóváírásokról és terhelésekről a hitelező minden ügyleti év végén elszámolást küld. A hitelező tájékoztatja az adóst arról is, hogy a következő ügyleti évtől milyen összegű törlesztőrészletet tartozik fizetni. A beérkező törlesztőrészletek a Ptk. 293. §-ában foglaltaknak megfelelően elsősorban a behajtási díjra, az esedékes kezelési költségre, a késedelmi kamatra, az esedékes ügyleti kamatra, és végül a tőketartozásra kerülnek elszámolásra.
5.10.
A kölcsönszerződés, valamint a kölcsönszerződés alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásának, valamint a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásával kapcsolatos valamennyi költség – beleértve a felmondólevél közokiratba foglalásának költségét is – az adóst terheli.
5.11.
Az engedélyezett hitelösszeg alapján az Adós hitelkeret-beállítási jutalékot köteles fizetni. A felszámított hitelkeret-beállítási jutalék teljes összegét a hitelező az első folyósítás alkalmával vonja le a folyósított összegből. Lakás vásárlásához nyújtott hitel esetén az adós a hitelkeret-beállítási jutalék összegét vagy folyószámláról történő átutalási megbízás alapján, vagy készpénzben köteles megfizetni. Államilag támogatott hitelek kivételével az ügyfél kérelmére a hitelkeret-beállítási jutalék összege meghitelezhető, ebben az esetben a hitelkeret-beállítási jutalék összege a folyósításkor az engedélyezett kölcsönösszegből kerül levonásra.
5.12.
A kölcsön egy részének illetőleg az egészének a lejárat előtti visszafizetése esetére a hitelező jogosult a visszafizetéssel kapcsolatos költségeit érvényesíteni. Az adósok kötelesek a Jelzálogbank által érvényesített e költségeket a Jelzálogbank által felszámított összegben és a Jelzálogbank által megszabott esedékességkor a Jelzálogbanknak megfizetni. A hitelező a lejárat előtti visszafizetéssel összefüggő költségeit azon hitelek esetében, amelyeknél az igénybefogadás 2009. december 15-ét követően, a szerződéskötés pedig 2010. június 11-ig bezárólag történt, az alábbiak szerint állapítja meg: A hitelező költségei egyrészről egy normatív költségelemből, másrészről egy változó költségelemből (ún. eszköz-forrás szerkezet helyreállatási díj) tevődik össze. Az eszköz-forrás szerkezet helyreállítási díj mindenkori mértéke, az alábbi algoritmus alapján kerül megállapításra: EFi = {(Fki -Bmi-Kfi)* Fdi*Hf ; min 0} Ahol: • • • • •
Fki: A fordulónapra vonatkozó, az egyes devizanemekre kiszámított súlyozott átlagos forrásköltség Bmi: A fordulónapra vonatkozó, az egyes devizanemekre a független pénzügyi információs rendszeren közzétett swap hozamok alapján lineáris interpolációval meghatározott források hátralévő átlagos futamidejéhez (duráció) tartozó hozam Kfi: A fordulónapra vonatkozó, az egyes devizanemekre megállapított kockázati felár Fdi: A fordulónapra vonatkozó, az egyes devizanemekre kiszámított, a hitelező forrásainak hátralévő átlagos futamideje (duráció) Hf: A fordulónapon a hitelező által kibocsátott és forgalomban lévő jelzáloglevelek forintban kifejezett össznévértékének és hitelállományának hányadosa, maximum 1.
Azon devizában nyilvántartott hitelek esetében, amelyeknél az igénybefogadás 2009. december 15-ét követően, a szerződéskötés pedig 2010. június 11-ig bezárólag történt, az Adósok előtörlesztés esetén a hitelezőnek a fenti módon havonta megállapított mértékű, a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti átütemezési díjnak megfelelő forint összeget kötelesek átütemezési díj jogcímén megfizetni. Az átütemezési díj mértéke a fenti képlet alapján havonta automatikusan változik. A díj mértékének fentiek alapján történő változása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. Azon devizában nyilvántartott hitelek esetében, amelyeknél az igénybefogadás 2009. december 15-ét követően, a szerződéskötés pedig 2010. június 11-ig bezárólag történt, amennyiben az Adósok a futamidő végét megelőzően a teljes tartozást egy összegben kiegyenlítik, a hitelezőnek a fenti módon meghatározott módszerrel havonta megállapított mértékű, a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti végtörlesztési díjnak megfelelő forint összeget kötelesek, szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni. A szerződésmódosítási díj mértéke a fenti képlet alapján havonta automatikusan változik. A díj mértékének fentiek alapján történő változása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak.
23
Azon forintban nyilvántartott hitelek esetében, amelyeknél az igénybefogadás 2009. december 15-ét követően, a szerződéskötés pedig 2010. június 11-ig bezárólag történt, az Adósok előtörlesztés esetén a hitelezőnek a fenti módon meghatározott módszerrel havonta megállapított mértékű, a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti átütemezési, támogatott hitelek esetén szerződésmódosítási díjnak megfelelő forint összeget kötelesek átütemezési, illetve szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni. A szerződésmódosítási díj mértéke a fenti képlet alapján havonta automatikusan változik. A díj mértékének fentiek alapján történő változása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. Azon forintban nyilvántartott hitelek esetében, amelyeknél az igénybefogadás 2009. december 15-ét követően, a szerződéskötés pedig 2010. június 11-ig bezárólag történt, amennyiben az Adósok a futamidő végét megelőzően a teljes tartozást egy összegben kiegyenlítik, a hitelezőnek a fenti módon meghatározott módszerrel havonta megállapított mértékű, a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti szerződésmódosítási díjnak megfelelő forint összeget kötelesek, szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni. A szerződésmódosítási díj mértéke a fenti képlet alapján havonta automatikusan változik. A díj mértékének fentiek alapján történő változása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. A 2009. december 15-ét megelőzően, valamint a 2010. június 11. után szerződött, devizában nyilvántartott kérelmek esetében az Adósok előtörlesztés esetén a hitelezőnek a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti átütemezési díjnak megfelelő forint összeget kötelesek átütemezési díj jogcímén megfizetni. A 2009. december 15-ét megelőzően, valamint a 2010. június 11. után szerződött, devizában nyilvántartott kérelmek esetében amennyiben az Adósok a futamidő végét megelőzően a teljes tartozást egy összegben kiegyenlítik, a hitelezőnek a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti végtörlesztési díjnak megfelelő forint összeget kötelesek, szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni. A 2009. december 15-ét megelőzően, valamint a 2010. június 11. után szerződött, forintban nyilvántartott kérelmek esetén az Adósok előtörlesztés esetén a hitelezőnek a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti átütemezési, támogatott hitelek esetén szerződésmódosítási díjnak megfelelő forint összeget kötelesek átütemezési, illetve szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni. A 2009. december 15-ét megelőzően, valamint a 2010. június 11. után szerződött, forintban nyilvántartott kérelmek esetén amennyiben az Adósok a futamidő végét megelőzően a teljes tartozást egy összegben kiegyenlítik, a hitelezőnek a mindenkori hatályos Hirdetmény szerinti szerződésmódosítási díjnak megfelelő forint összeget kötelesek, szerződésmódosítási díj jogcímén megfizetni. Egyéb esetben az Adósok által fizetendő szerződésmódosítási díj: a hitelező Hirdetménye szerinti szerződésmódosítási díjnak megfelelő forint összeg. A szerződésmódosítással együtt járó, esetleges közokirat-módosítás költségei az Adósokat terhelik. Az Adósok szerződésmódosítási igényüket kötelesek előzetesen írásban jelezni a hitelező részére. Az esedékes törlesztőrészlet megfizetésének halasztására, vagy csökkentésére irányuló kérelem engedélyezése esetén az Adósok szerződésmódosítási díjat kötelesek fizetni a hitelező részére. Az elő- és végtörlesztés esetén felszámított szerződésmódosítási, átütemezési díj felszámítása 3 havi törlesztő részletnél nagyobb összeg elő- vagy végtörlesztése esetén történik. 3 havi törlesztő részletnél kisebb összegű előtörlesztések esetén a díj akkor válik esedékessé, amikor a kölcsön futamideje alatt bármely időpontban teljesített, a hitelszámlán elszámolt előtörlesztések együttes összege meghaladja a három havi törlesztő részlet összegét. 5,13.
A kölcsönt biztosító jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, átjegyzése esetén felmerült költségek ellentételezése miatt az Adósok a hitelező Hirdetménye szerinti fedezetkezelési díjat kötelesek a hitelező részére megfizetni. Minden egyéb, ingatlan-nyilvántartási eljárást érintő kérelem esetén az Adósok fedezetváltozási díjat kötelesek a hitelező részére megfizetni.
5.14.
Nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, ha a hitelintézet az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, ügyleteket vezet be, melyeket az Adós részére elérhetővé tesz, és melyeket az Adós kifejezetten elfogad.
24 5.15.
A 2009. december 14-ét követően megkötött szerződések esetén a hitelező jogosult monitoring díjat felszámítani a kölcsönszerződésben foglalt bármely feltétel nem szerződésszerű teljesítése miatt kiküldött levelek, telefonhívások, stb. ellentételezéseként. A monitoring díj mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza.
5.16.
A 2009. december 14-ét követően megkötött szerződések esetén a hitelező jogosult levelezési költséget felszámítani a kölcsönszerződés felmondása miatt kiküldött levelek ellentételezéseként. A levelezési költség mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza.
5.17.
Állami kamattámogatással nyújtott hitelek esetén az Adósok kötelesek a jelen közjegyzői okirat aláírásának napját követő második hónap 1. napjától, illetőleg az ezen időszakon belüli első folyósítás napjától a kölcsönösszeg teljes kifolyósításáig a hitelezőnek rendelkezésre tartási jutalékot fizetni, melynek mértékét a hitelező által alkalmazott, mindenkori hatályos Hirdetmény határozza meg.
5.18.
Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény alapján 2011. szeptember 29-től a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel- vagy kölcsönszerződések esetében a hitelező kizárólag azokat a költségeket és díjakat számíthatja fel devizában, amelyek az adott szerződés teljesítésének és fenntartásának érdekében a deviza forrás megszerzésével közvetlenül kapcsolatban állnak, ide értve a kamat jellegű kezelési költséget. A korábbi, devizában nyilvántartott díjak helyett alkalmazott, forintban nyilvántartott díjakat a mindenkori hatályos Hirdetmény tartalmazza. Az ügyintézési díjat a hitelező az eredeti esedékesség (a kölcsönigény, vagy a szerződésmódosításra vonatkozó igény benyújtása) helyett utólag, legkésőbb 2012. január 31-ig szedi be az ügyféltől.
6. A kölcsön folyósítása 6.1.
A Kölcsön folyósításának feltétele, hogy a kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalása megtörténjen, valamint a hitel fedezetéül szolgáló biztosítékok, a szerződés tartalmának megfelelően a hitelező rendelkezésére álljanak, így különösen a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom első ranghelyen ingatlan-nyilvántartásban legalább széljegyként feltüntetésre kerüljön, devizában nyilvántartott hitelek esetében bejegyzésre kerüljön, és mindez hiteles tulajdoni lap másolattal, hitelt érdemlően igazolva legyen. Lakáscsere-hitel esetében az engedélyezett kölcsönösszeg 1,3-szorosának megfelelő összegre történik a jelzálog bejegyzése.
6.2.
Értékesítés céljára lakást építő vállalkozótól, vagy magánszemélytől történő kész új lakás vásárlása esetén a lakáscélú hitel folyósításának további feltétele a használatbavételi engedély és a lakás értékesítéséről szóló, érvényesen és hatályosan létrejött végleges - földhivatal által érkeztetett - adásvételi szerződés eredeti példányának a hitelezőhöz történő benyújtása. Ingatlanvásárlási célból nyújtott lakáscélú hitel esetén az eladó által aláírt, ügyvéd által ellenjegyzett tulajdonjogról lemondó nyilatkozatot, valamint az ügyvéd által aláírt ingatlan-nyilvántartási kérelmet be kell nyújtani a hitelező részére. Lakáshitelek esetén a kölcsönigénylő a folyósítást a szerződéskötést követő két éven belül kérheti. Jelzálog-típusú hitelek esetében a folyósítás kizárólag egy összegben történhet, a kölcsönszerződés megkötését követő 6 hónapon belül. Kamattámogatással nyújtott forint hitelek esetében lakásépítés, valamint értékesítés céljára épülő új lakás vásárlásának szakaszos finanszírozása esetén a kölcsön összegének utolsó 5 %-a csak a használatbavételi engedély kiadása után folyósítható. Kamattámogatással nyújtott forint hitelek esetében egyéb építési munkálatok esetében, szakaszos folyósítással engedélyezett hiteleknél a kölcsön összegének utolsó 10%-a csak a munkálatok elvégzését igazoló helyszíni szemle, vagy az ügyfél által büntetőjogi felelőssége tudatában tett, az építési munkák befejezésére utaló nyilatkozat alapján kerülhet sor. Szakaszos folyósítású hitelek esetében a folyósítást – az ingatlan aktuális hitelbiztosítéki értékének meghatározása érdekében – helyszíni szemle előzi meg, melynek díját az adósok kötelesek megfizetni.
25 Szakaszos folyósítású hitelek esetén amennyiben az Adósok az utolsó helyszíni szemlét követő 30 napon túl kérik a kölcsön maradvány-összegének kifolyósítását, vagy a folyósításról lemondanak, a hitelező újabb helyszíni szemlét tart, melynek a mindenkori hatályos hirdetményben közzétett költségei az Adósokat terhelik. Szakaszos folyósítású hitelek esetén amennyiben az Adósok az engedélyezett kölcsön teljes összegét nem kívánják igénybe venni, és az építkezés készültségi foka ennek írásos bejelentésekor nem éri el a 95 %-ot, használatbavételi engedélyhez nem kötött építési munkálatok esetén a 100 %-ot, a fenti százalékoknak megfelelő készültségi fok elérését az Adósoknak a bejelentéstől számított 6 hónapon belül be kell jelenteniük a hitelezőnek. A hitelező a készültségi fok elérését helyszíni szemle során ellenőrzi, melynek a mindenkori hatályos hirdetményben közzétett költségei az Adósokat terheli. Amennnyiben az építkezés készültségi foka az írásos bejelentést követő 6. hónapot követően sem éri el a fenti százalékos mértéket, a hitelező jogosult a jelen kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, és a teljes kölcsöntartozást, valamint járulékait esedékessé tenni, az Adósok pedig egyetemlegesen kötelesek a felmondással esedékessé tett teljes tartozást - ha a felmondásban más határidő nem szerepel - a felmondás közlésével egyidejűleg a hitelezőnek megfizetni. 6.3.
A Devizahitelek folyósítása forintban történik. A hitelező a folyósított kölcsön deviza összegét a folyósítás napján érvényes, az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott deviza vételi árfolyamon – lakáshitelek esetében a folyósítás időpontjában érvényes, OTP Jelzálogbank Zrt. által alkalmazott deviza középárfolyamon – határozza meg. A folyósításra átutalással kerül sor, kivéve, ha a lakáscélú devizahitellel finanszírozott adásvétel esetén az ingatlan eladója folyószámlával nem rendelkezik.
6.4.
A kölcsön összege felett a kölcsönszerződést aláíró egyetemleges adósok bármelyike, illetve a szerződésben megjelölt adósok - valamennyi kötelezettre kiható hatállyal - rendelkezhetnek.
6.5.
Az adós a hitelösszeg felvételére szóló meghatalmazással harmadik személyt is megbízhat. Pénzfelvételre jogosító meghatalmazásként a hitelező közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást fogad el. Adásvétel esetében a folyósítás az eladó részére történik. Építkezés esetén az adósnak az építkezést oly módon kell folytatnia, hogy az építkezés a szerződésben meghatározott időpontig befejeződjön. Az építkezés során mindazokat az előírásokat, amelyeket az érvényes építési engedély tartalmaz, az adósnak be kell tartania. A hitelező vagy megbízottjaik jogosultak a finanszírozott építési munka szerződésszerű teljesítését - akár a helyszínen is - ellenőrizni, az építtető köteles ennek lehetőségét biztosítani, és minden szükséges felvilágosítást megadni.
7. A kölcsön törlesztése 7.1.
A Hitelt és annak járulékait államilag támogatott forint hitelek esetén minden naptári hónap első, referenciahozamhoz kötött, piaci feltételű forint hitelek, és devizában nyilvántartott hitelek esetén minden naptári hónap negyedik napján esedékes, (amennyiben elseje, vagy negyedike munkaszüneti napra esik, az ezt követő munkanapon esedékes) havi törlesztő részletekben kell az adósnak megfizetnie. Az esedékes havi törlesztőrészletek a szerződésszerű teljesítés esetére érvényesítendő ügyleti kamat és kezelési költség időarányos részét is magukban foglalják. Az Adósok kötelesek gondoskodni arról, hogy azon az általuk megjelölt, az OTP Banknál vezetett lakossági bankszámlán, amelyen keresztül a kölcsön törlesztése történik, az esedékesség napján, 0 óra 0 perckor az esedékes törlesztő részletnek megfelelő forint összeg rendelkezésre álljon. Az OTP Lakástakarék betét engedményezése mellett a türelmi idő alatt csak a hiteldíj törlesztésére kerül sor, államilag támogatott forint hitelek esetén a türelmi időt követő 3 +1 hónapban az adósnak a hitelszámlára a türelmi idős törlesztőrészletet kell törlesztenie. A piaci feltételű forintban nyilvántartott hitel és devizában nyilvántartott hitel esetén az LTP 3 hónapos kiutalási időszaka + 1 hónap alatt az adósnak az aktuális hiteldíj összegével megegyező havi részletet kell fizetni. Az OTP Lakástakarék szerződés kiutalásakor a megtakarítás rendkívüli, díjmentes törlesztésként kerül elszámolásra, majd ezt követően az adósnak a fennálló tartozását minden naptári hónap első napján esedékes havi
26 törlesztőrészletekben kell megfizetnie, mely magába foglalja a tőketörlesztés mellett az ügyleti kamat és a kezelési költség időarányos részét is. Az OTP Lakástakarék Zrt. részére fizetett megtakarítási összeg forintban kerül nyilvántartásra. Devizában nyilvántartott hitelek esetében a megtakarítási összegnek a törlesztéskor figyelembe vett deviza ellenértékét a hitelező az OTP Bank által alkalmazott, a hitelszámlán történő jóváírás időpontjában érvényes deviza eladási árfolyamon, lakáshitelek esetén a hitelszámlán történő jóváírás időpontjában érvényes OTP Jelzálogbank Zrt. által alkalmazott deviza középárfolyamon állapítja meg. Az OTP Groupama Biztosító Zrt. Generáció Credit életbiztosítása mellett nyújtott lakáscélú, és jelzálogtípusú hitelek esetében a kölcsön tőkeösszegének törlesztése a Groupama Biztosító Zrt. szolgáltatásának időpontjában, ezt követően havonta, a hiteldíj törlesztése pedig havonta történik. Devizában nyilvántartott hitelek esetében a biztosítási összegnek a törlesztéskor figyelembe vett deviza ellenértékét a hitelező az OTP Bank által alkalmazott, a hitelszámlán történő jóváírás időpontjában érvényes deviza eladási árfolyamon, lakáshitelek esetén a hitelszámlán történő jóváírás időpontjában érvényes OTP Jelzálogbank Zrt. által alkalmazott deviza középárfolyamon állapítja meg. A devizában nyilvántartott kölcsönt az Adósok a kölcsön devizanemével azonos devizában is végtörleszthetik. 7.2.
A havi törlesztőrészlet összegét a hitelező az alábbiak figyelembevételével állapítja meg: - a folyósított hitel összege, - a Hirdetmény szerinti ügyleti kamat, kamattámogatott hitelek esetében szerződéses kamat, költségek, - kamattámogatott hitelek esetén az állami támogatás összege, - a szerződésben rögzített futamidő, - a hitelező által az adós részére biztosított türelmi idő. Devizában nyilvántartott hitelek esetében az adósnak a devizában nyilvántartott kölcsön forint ellenértékét kell megfizetni. Az egyes törlesztőrészletek forint ellenértékét a hitelező az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam, lakáshitelek esetén az OTP Jelzálogbank Zrt. által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza középárfolyam alapján határozza meg. Amennyiben az OTP Bank Nyrt. az esedékesség napját megelőző napon több, egymástól eltérő deviza eladási árfolyamot alkalmazott, a nap végén érvényes, utolsó árfolyam az irányadó. Államilag támogatott forintban nyilvántartott hitelek esetén a hitelező az ügyleti év (a hitel folyósítását követő minden 12 naptári hónap) kezdetekor fennálló tartozás, és a még hátralevő futamidő alapján évente határozza meg a fizetendő havi törlesztőrészlet összegét, és erről, valamint a fennálló hiteltartozás összegéről, a felszámított hiteldíjról, annak időközi változásáról, és a teljesített fizetésekről írásban tájékoztatja az adósokat. Referenciakamathoz kötött, piaci feltételű forint hitelek esetén a hitelező a fennálló tartozás, az aktuális hiteldíjak és a hátralévő futamidő alapján havonta határozza meg a fizetendő havi törlesztőrészlet összegét. Devizában nyilvántartott hitelek esetén a hitelező az ügyleti év (a kölcsön folyósítását követő minden 12. naptári hónap) kezdetekor fennálló tartozás, és a még hátralevő futamidő alapján évente, valamint az aktuális tartozás és a még hátralévő futamidő alapján minden kamatváltozáskor meghatározza a fizetendő havi törlesztőrészlet összegét. Kamatváltozás esetén a felszámított hiteldíjról és az új törlesztőrészlet első esedékességéről, az ügyleti év végén a fennálló hiteltartozás összegéről, a felszámított hiteldíjról, annak időközi változásáról, a teljesített fizetésekről és a fizetendő törlesztőrészletről írásban tájékoztatja az adóst.
7.3.
Az adósnak a kölcsönt és járulékait a jelen Üzletszabályzatban, valamint a kölcsönszerződésben foglalt feltételek szerint kell megfizetnie. A kölcsönszerződésben megjelölt havi törlesztőrészlet abban az esetben érvényes, ha a kölcsön az első törlesztőrészlet esedékességét megelőző naptári hónap utolsó banki napjáig kerül folyósításra, és az adós a folyósítást követő naptári hónaptól kezdődően szerződésszerűen tesz eleget fizetési kötelezettségének. A törlesztőrészlet kezdő időpontját követő részfolyósítás esetén a hitelfelvevő által fizetendő havi
27 törlesztőrészlet a ténylegesen igénybe vett hitel összege alapján kerül meghatározásra, amelyről az adóst a hitelező esetenként értesíti. 7.4.
A törlesztőrészlet megfizetése kizárólag az Adósoknak az OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlájáról történhet, azonban amennyiben a hitelező által folyósított lakossági hitel törlesztési számlájaként az OTP Bank Nyrt-nél vezetett Lakossági Alap számlacsomag kerül megjelölésre, annak számlavezetési díja 0,-Ft. A hitelező által folyósított lakossági hitel törlesztés beszedése az Alap számlacsomagról díjmentes, ahogy a számlára érkező forint, valamint az OTP Bank Nyrt-n belüli deviza átutalások jóváírása is. A Lakossági Alap Számlacsomaggal kapcsolatos díjakra, és feltételekre a Lakossági Bankszámlákról és a Folyószámlahitelről szóló mindenkori hatályos Üzletszabályzat, valamint a Lakossági Bankszámlák és a Folyószámlahitel díjairól szóló mindenkori hatályos Hirdetmény vonatkozik. Lakossági Alap Számlacsomagra már meglévő bankszámla esetén is át lehet szerződni. A Hitel folyósításának feltétele az OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámla meglétének dokumentálása, mely a számlaszám közlésével történhet. A fizetési kötelezettség szerződésszerűen teljesítettnek akkor minősül, ha az esedékes tartozás összege legkésőbb a kikötött teljesítési napon az OTP Bank Nyrt. számláján jóváírásra kerül. A hitelezőhitelező jogosult az esedékes követelés összegét az adósnak a Banknál vezetett valamennyi számlája mindenkori pozitív egyenlege terhére valamint folyószámla-hitelkerete mindenkori pozitív egyenlege terhére, az esedékességkor, az adósok erre vonatkozó rendelkezése nélkül kiegyenlíteni. Amennyiben a lakossági bankszámlán az esedékes törlesztőrészlet egészére nincs fedezet, akkor a hitelező a rendelkezésre álló összeget az esedékes törlesztőrészlet részbeni kiegyenlítésére hívja le. Az Adósok felhatalmazzák a hitelezőt és az OTP Bank Nyrt-t arra, hogy írásbeli nyilatkozatuk, hozzájárulásuk alapján esedékességkor a törlesztőrészletnek megfelelő, devizában nyilvántartott hitelek esetén az esedékesség napján hatályos, - az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott deviza eladási árfolyam, lakáshitelek esetén az esedékesség napján hatályos, az OTP Jelzálogbank Zrt. által alkalmazott utolsó deviza középárfolyam alapulvételével számított - forint összegnek a munkabérből – a jogszabályban meghatározott mértékig – történő levonását és a törlesztő számlára való utalását kérjék az Adósok munkáltatójától, mindaddig, amíg a kölcsönszerződésből eredő tartozás maradéktalanul visszafizetésre nem kerül.
7.5.
Államilag támogatott, forintban nyilvántartott hitelek esetében egy adott ügyleti év utolsó hónapjában a szerződésben vállalt havi törlesztésen felüli rendkívüli törlesztés abban az esetben csökkenti a törlesztés időpontját követő ügyleti évben esedékes törlesztőrészlet összegét, ha az ügyfél a rendkívüli törlesztés teljesítésekor írásban így rendelkezik. Az ügyfél külön rendelkezése hiányában az adott ügyleti év utolsó hónapjában teljesített rendkívüli törlesztés összege a befizetést követő második ügyleti évtől kerül figyelembe vételre a törlesztőrészlet összegében. Forintban nyilvántartott, forintban fix törlesztésű kölcsön esetében a kölcsön folyósítását követő naptári hónap 4. napjától számított 3 évig megfizetett előtörlesztés összege a tartozás összegét csökkenti. Ebben az esetben a 3. év végéig nem változik a fix törlesztőrészletnek a kölcsönszerződésben rögzített összege. Devizában nyilvántartott hiteleknél, és referenciakamathoz kötött forint piaci hiteleknél amennyiben az adósok a szerződésben megállapított törlesztő részletnél többet fizetnek, vagy rendkívüli törlesztést teljesítenek, és 60 nappal korábban nem rendelkeznek úgy, hogy a hitelező köteles a túlfizetés összegét a fennálló tartozásuk törlesztésére fordítani, a túlfizetés összege a következő havi esedékes törlesztő részlet megfizetésének fedezetéül szolgál, kivéve a fennálló tartozás egyösszegű, teljes megfizetésének esetét. A fennálló tartozás egy összegű teljes visszafizetése esetén az Adósok kötelesek a végtörlesztési szándékukat a végtörlesztést megelőzően, írásban bejelenteni a hitelezőnek. Devizában nyilvántartott, és forintban nyilvántartott, piaci feltételű hitelek esetében a szerződésben vállalt havi törlesztésen felüli a rendkívüli törlesztés összege a befizetést követő második esedékességi időponttól kerül figyelembe vételre a törlesztőrészlet összegében. Devizában nyilvántartott hitelek esetében az elő- végtörlesztett összeg deviza összegének megállapítása az elő- végtörlesztett összeg megfizetésének időpontjában alkalmazott OTP Bank Nyrt. által megállapított és közzétett deviza eladási árfolyamon, lakáshitelek esetében az elő- végtörlesztett összeg deviza összegének megállapítása az elővégtörlesztett összeg megfizetésekor alkalmazott OTP Jelzálogbank Zrt. által megállapított és közzétett deviza középárfolyamon történik.
28 Abban az esetben, ha az Adósok fennálló tartozása nem haladja meg az 1.000.000,-Ft-ot, azaz egymillió forintot, és a megelőző 12 hónap alatt előtörlesztést nem teljesítettek, a hitelező előtörlesztés esetén nem számít fel átütemezési díjat, végtörlesztés esetén pedig nem számít fel szerződésmódosítási díjat. Lakáshitelek esetén nem illeti meg a hitelezőt az elő- és végtörlesztés esetében felszámított átütemezési és szerződésmódosítási díj a kölcsönszerződés hatályba lépésétől számított 24 hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) – részben vagy egészben – más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét. 7.6.
A futamidő módosítását az adós legkésőbb az adott ügyleti év vége előtt harminc nappal, bármikor kezdeményezheti. A futamidő a hitelfajtára meghatározott maximális futamidőt nem haladhatja meg. Lakáscélú jelzáloghitelek esetén a futamidő meghosszabbításáért a hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Lakáscélú jelzáloghitelek esetén, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az ügyfél legalább kilencven napos késedelemben van, az ügyfél a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani.
7.7.
Az OTP Jelzálogbank a követelés maradéktalan kiegyenlítését követően az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogosultságok (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom) töröltetéséhez, valamint az egyéb, igénybe nem vett biztosítékok mentesítéséhez szükséges jognyilatkozatot bocsát rendelkezésre.
7.8.
Amennyiben az ügyfél 120 hónapnál nagyobb mértékű futamidő-hosszabbítást kérelmez, a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének új megállapítása szükséges. Ennek költsége az ügyfelet terheli, a hitelbiztosítéki érték-felülvizsgálat díjának mértékét a mindenkor hatályos hirdetmény tartalmazza.
7.9.
2011. július 1-től egyedüli kötelezett elhunyt ügyfelek esetén a halálesetről történő hitelt érdemlő tudomásszerzés, valamint a hagyatéki eljárás lezárta közti időszakban a hitelszámlára érkező, a fennálló hiteltartozással megegyező összegű vagy azt meghaladó mértékű rendkívüli befizetések automatikusan – külön rendelkezés nélkül – a hitel végtörlesztésére kerülnek elszámolásra, amely után a hitelező szerződésmódosítási díjat nem számít fel.
8. A kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása 8.1.
A a kölcsönszerződés bármilyen okból történő felmondása esetén, a felmondást megelőzően az OTP Jelzálogbank Zrt. jogosult a követelését az OTP Bank Nyrt.-re engedményezni. Az Adósok az engedményezéssel kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget, így különösen a követelést biztosító jelzálogjog átjegyzésének igazgatási-szolgáltatási díját kötelesek a hitelezőnek megfizetni. A hitelező jogosult a kölcsönszerződést a Ptk. 525. § (1) és (2) bekezdésében foglalt felmondási ok bármelyikének beállta, illetve bármely szerződéses kötelezettség megszegése esetén, így különösen ha - az adósok törlesztési kötelezettségüknek esedékességkor nem tesznek eleget, - valamelyik Adós vagyonára, avagy a jelzálogul lekötött ingatlanra bármely tartozás érvényesítésére, akár bírósági, akár más hatósági végrehajtás indul, avagy a jelzálogul lekötött ingatlanra más Zálogjogosult az őt a bírósági végrehajtás mellőzésével megillető kielégítési jogát gyakorolja, vagy - az Adósok a hitelezővel valótlan adatokat közölnek, vagy - az Adósok törlesztéshez szükséges bankszámlája megszüntetésre kerül, vagy - az Adósoknak vagy a Zálogkötelezetteknek a kölcsönszerződés fedezetének meglétére, értékére, értékesíthetőségére irányuló tájékoztatási kötelezettsége megszegése, az ingatlan rendeltetésszerű használatát, a fedezet értékét, értékesíthetőségét sértő vagy veszélyeztető, illetőleg elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a kölcsön visszafizetését, vagy - a fedezetként szolgáló ingatlan biztosítására kötött vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, az adóshoz intézett egyoldalú írásbeli jognyilatkozatával azonnali hatállyal felmondani. A kölcsönszerződés felmondásával felmerülő valamennyi költség az adóst terheli. A hitelező jogosult a
29 követelésüket az OTP Bankcsoport faktor cégének értékesíteni. A követelés értékesítése során felmerült valamennyi költséget, így különösen a követelést biztosító jelzálogjog átjegyzésének igazgatásiszolgáltatási díját az Adósok kötelesek megfizetni az engedményes faktor cég részére. A Ptk. 525. §-ban hivatkozott felmondási okok a következők: a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; b) az Adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Adós a Bank felszólítására nem egészíti ki; d) az Adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; e) az Adós hitelképtelenné válik, f) az Adós a Bankot a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta; g) az Adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi: A kölcsönszerződés felmondása esetén az adós még fennálló teljes tartozása azonnali hatállyal és egy összegben esedékessé válik. A hátralékos tartozás behajtásával kapcsolatban felmerült valamennyi költség – függetlenül attól, hogy az adott költség a felmondás előtt, vagy után merült fel – az adóst terheli. 8.2.
Ha a fedezetként lekötött ingatlanra kívülálló harmadik személy javára végrehajtási jog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, ez a kölcsönszerződés azonnali felmondását vonja maga után, vagyis a teljes tartozás azonnal lejárttá válik.
8.3.
A hitelező a hitelkövetelést, valamint annak érvényesítésével felmerült költségeket az adóssal, illetve a szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalókkal szemben - a felek eltérő megállapodása, vagy jogszabály felhatalmazása hiányában - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján bírósági végrehajtás útján érvényesíti. A hitelező. az adós rendelkezése nélkül is megterhelheti az adós náluk vezetett számláját – akár annak egy része erejéig – a pénzügyi szolgáltatási tevékenységük körében keletkezett esedékes követelésükkel.
8.4.
A kölcsönszerződés felmondásakor a korábbi, állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitelek esetében a hitelező igényelni fogja a készfizető kezességvállalás beváltását. Amennyiben a Magyar Állam megtéríti a hitelező részére a készfizető kezességvállalással biztosított kölcsönrész összegét, a megtérített összeget az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatala adók módjára hajtja be az ügyféltől.
9. Fennálló hiteltartozások átjegyzése, átvállalása 9.1.
A lakáscélú hitelre vonatkozó kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás harmadik személy részéről történő átvállalására nincsen lehetőség.
9.2.
Lakáshitel, ha jogszabály nem tiltja, más, a bank által elfogadható fedezetre átjegyezhető. Jelzálog-típusú hitel fedezeteként bevont ingatlanra bejegyzett jelzálogjog bármely ingatlanra átjegyezhető, amennyiben annak tulajdonosa a hitel kötelmébe zálogkötelezettként bevonásra kerül.
III. A KÖLCSÖNNEL KAPCSOLATOS KAMATKEDVEZMÉNYEK 1.1.
Egyedi árazású hitelekhez kapcsolódó kamatkezdvemény: Prémium, VIP, Privát Banki, kiemelt Privát Banki ügyfelek esetén egyedi elbírálás alapján kamatkedvezmény adható az ügyleti, kamattámogatott hitelek esetén az ügyfelet terhelő kamatból. A hitelező Privát Banki, kiemelt Privát Banki ügyfeleknek tekinti az erre vonatkozó szerződéssel rendelkező ügyfeleket. A hitelező Prémium ügyfeleknek tekinti a külön utasításban meghatározott összeghatárt elérő lakás- vagy jelzálog-típusú
30 hiteligényléssel rendelkező, Privát Banki ügyfélnek nem minősülő ügyfeleket. VIP ügyfelek a hitelező stratégiailag fontos ügyfelei. A kamatkedvezményről a hitelező az ügyfél minősítése és a fedezetek értékelése, és az egyéb kamatkedvezmények mértéke alapján dönt. A kamatkedvezmény mértékét a mindenkor hatályos hirdetményben teszi közzé a hitelező. Abban az esetben, ha - az Adósok vagy a Zálogkötelezettek a jelen kölcsönszerződés alapján őket terhelő valamely kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a szerződést – az adósi fizetési késedelmet is ideértve – megszegik, vagy bármely más, a szerződés felmondására alapot adó esemény bekövetkezik, vagy ha - a kamatkedvezmény megítélése szempontjából figyelembe vett, OTP bankszámlára érkező jövedelemátutalás havi összege csökken, vagy a jövedelemátutalás megszűnik, - a felülvizsgálat időpontjában fennálló tartozás és a zálogtárgy kölcsön engedélyezésekor megállapított forgalmi értékének az aránya nagyobb, mint az engedélyezett hitelösszeg és a zálogtárgy kölcsön engedélyezésekor megállapított forgalmi értékének az aránya, - a felülvizsgálatkor fizetendő törlesztőrészlet és az OTP bankszámlára érkező havi jövedelem aránya nagyobb, mint a folyósítást követően megfizetett első törlesztőrészlet és az OTP bankszámlára érkező jövedelem aránya a kölcsön engedélyezésekor, - a felülvizsgálatot megelőző 1 (egy) évben a hitelszámlán 1 (egy) havi törlesztőrészletet meghaladó, 30 (harminc) napnál hosszabb időszakra fizetési hátralék állt fent, - a kamatkedvezmény megítélése szempontjából figyelembe vett OTP vállalkozói bankszámla forgalma a felülvizsgálatkor nem érte el a kamatkedvezmény megítélése szempontjából figyelembe vett forgalom minimum 80 (nyolcvan) %-át, - a kölcsön engedélyezésekor fennálló, vagy folyósítási feltételként meghatározott privát banki vagy kiemelt privát banki státusz nem áll fent, a hitelező jogosult a kamatkedvezményt a kedvezmény csökkentésére alapot adó esemény bekövetkezését követő első naptól kezdve indoklás nélkül visszavonni. Az Adósok a kamatkedvezmény visszavonásának napjától kezdve a kölcsönszerződésre irányadó ügyleti kamat mindenkori hatályos hirdetmény szerinti, kamatkedvezmény nélkül megállapított mértékét kötelesek megfizetni a hitelezőnek. Az ügyleti kamat ilyen módosulása nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak. 1.2.
Sávos árazású hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény: A hitelező a mindenkori hatályos hirdetményekben meghatározottaknak megfelelően, a szerződött hitelösszegtől függően a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti kamatkedvezményben részesíti az Adósokat.
1.3.
Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kamatkedvezmények:
1.3.1.
A Hűség szolgáltatás igénylése keretében az ingatlanfedezetű hitelekkel rendelkező ügyfelek számára - a 2010. október 18. előtt igényelt hitelek esetében a Hűség Szolgáltatás tárgyhó 15. napját megelőző igénylése esetében az igénylést követő első törlesztés, tárgyhó 15. napját követő igénylése esetében az igénylést követő második törlesztés napjától számított 5 éven keresztül, - a 2011. december 10. előtt befogadott ügyletek esetén a folyósítást követő naptári hónap 4. napjától (amennyiben ez a nap hétvégére esik, az ezt követő első munkanaptól) számított 5 éven keresztül, - a 2011. december 10-ét követően befogadott ügyletek esetében amennyiben a kölcsön folyósítása a folyósítás hónapjának 15. napját megelőzően történik, a folyósítást követő 2. naptári hónap 4. napjától, amennyiben pedig a kölcsön folyósítása a folyósítás hónapjának 15. napján, vagy ezt követően történik, a folyósítást követő 3. naptári hónap 4. napjától kezdődően az 5. ügyleti év végéig a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti termékkörhöz kapcsolódóan az alábbi feltételek fennállása esetén a hitelező a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatkedvezményt nyújt. A Hűség szolgáltatás szempontjából irányadó feltételek teljesülését a hitelező havonta, minden hónap 16. napjától a következő hónap 15. napjáig terjedő időintervallumon belül vizsgálja (a továbbiakban: a vizsgálat hónapja).
1.3.2.
A Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kamatkedvezmény alapfeltétele a kölcsön törlesztési számlájaként szolgáló, OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára történő, 2010. október 18-át, illetve adósságrendező hitelek esetében 2011. március 19-ét követően igényelt hitelek esetén a mindenkori minimálbér mértékét/2010. október 18., illetve adósságrendező hitel esetében 2011. március 19. előtt igényelt hitelek esetében 150.000 Ft-ot elérő jövedelemátutalás. A jövedelemátutalás mértéke szempontjából a hitelező a vizsgálat hónapjában, és a vizsgálat hónapját megelőző hónapban beérkező jövedelmek számtani átlagát veszi figyelembe. A további feltételek teljesítése esetén Hűség Szolgáltatás alapján kizárólag abban az esetben jár kamatkedvezmény, amennyiben a fentiekben meghatározott
31 mértéket meghaladó jövedelem a kölcsön törlesztési számlájaként szolgáló, OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára kerül átutalásra. A jövedelemátutaláshoz kapcsolódó kamatkedvezmény mértéke a Hirdetményben meghatározottak szerint differenciált, az átutalt jövedelem nagyságától függ. Jelen bekezdés szempontjából jövedelemátutalás alatt a hitelügylethez törlesztési számlaként megjelölt OTP Bank Nyrt-nél vezetett lakossági bankszámlára érkező, munkabér, illetve nyugdíj jogcímen érkező jóváírást kell érteni. Devizában történő jövedelemátutalás esetén a hitelező az átutalt összeg forint ellenértékét veszi figyelembe, a III.1.3.1. pont szerinti vizsgálat napja szerinti OTP Bank Nyrt. által alkalmazott középárfolyamon. 1.3.3.
A kamatkedvezmény alapjául szolgáló egyéb feltételek: • Legalább két, csoportos beszedési megbízás adása az OTP Bank Nyrt. részére, a megbízások alapján a vizsgálat hónapjában a beszedés megtörténte (a havi rendszerességű beszedéseknek mindkét megbízás esetében a vizsgálatnak ugyanabban a hónapjában kell teljesülniük, az OTP Bank Nyrt-nél, vagy OTP Jelzálogbank Zrt-nél fennálló kölcsön törlesztésére megadott csoportos beszedési megbízást a kedvezmény szempontjából a hitelező nem veszi figyelembe), • a kölcsönhöz kapcsolódó havi díjas Törlesztési Biztosításra vonatkozó szerződés megkötése az OTP Bank Nyrt-vel, a szerződés alapján a vizsgálat hónapjában a biztosítási díj megfizetésének megtörténte, és a Törlesztési Biztosításhoz kapcsolódó kölcsön hátralékmentessége, • Lakossági OTP Lakástakarék szerződés megkötése, a szerződés szerződésszerű teljesítése. A Lakossági OTP Lakástakarék szerződés megkötéséhez, és szerződésszerű teljesítéséhez az alábbi szempontoknak kell megfelelni: • az Adósok a Lakástakarék betétjét szerződésszerűen fizetik, visszavont kiutalásuk nincs, • a Lakástakarék-szerződés várható kiutalás időpontja megegyezik a szerződésszerű kiutalási időponttal, • a szerződés nincs felmondás, vagy szünetelés alatt, • a vizsgálat hónapjában a vállalt befizetés beérkezett (nincs betételmaradás). Ebbe az esetbe beletartozik az is, ha az ügyfél az adott hónapra vállalt betétbefizetési kötelezettségét a szerződésszerű fizetésnél korábban teljesítette, a kedvezmény mértékének szempontjából azonban minden esetben a Lakossági OTP Lakástakarék szerződés szerinti vállalt, és megfizetett összeg kerül figyelembe vételre, a vállalt összegnél nagyobb összegű befizetés nem. A Lakossági OTP Lakástakarék szerződés alapján járó kedvezmények a vállalt betétösszeg Hirdetmény szerinti mértékétől függenek, a kedvezmény szempontjából legfeljebb öt Lakossági OTP Lakástakarék szerződést lehet figyelembe venni. A betétösszeg minimális mértékét, és az igényelhető kedvezmény felső határát a Hirdetmény tartalmazza. Több Adós esetén a lakástakarék kedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy Lakossági OTP Lakástakarék szerződést melyik Adós kötötte. A Lakossági OTP Lakástakarék szerződésben az Adósok lakás-előtakarékoskodóként vagy kedvezményezettként is szerepelhetnek, kedvezményezetti szerepkör esetében azonban az előtakarékoskodónak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a kedvezményezett a Hűség szolgáltatásból adódó kedvezményeket helyette igénybe veszi. Több hitel esetében a Lakossági OTP Lakástakarék szerződés alapján járó kedvezményt az Adós azon hiteléhez jogosult igénybe venni, amelyet megjelöl, ugyanezen Lakossági OTP Lakástakarék szerződés alapján az Adós által megjelölt hitelen kívül más hitel mellé kamatkedvezményt nem lehet igénybe venni. Amennyiben egy adott Lakossági OTP Lakástakarék szerződés valamely előtakarékoskodója, vagy kedvezményezettje ugyanezen Lakossági OTP Lakástakarék szerződés alapján egy adott hitel vonatkozásában Hűség kedvezményben részesül, a többi előtakarékoskodó, vagy kedvezményezett ugyanezen Lakossági OTP Lakástakarék szerződés alapján csak akkor részesülhet kamatkedvezményben, ha a kamatkedvezményben részesülő személy a kamatkedvezményről lemond. Amennyiben az Adós Lakossági OTP Lakástakarék szerződése egy meglévő, OTP Bankkal, vagy OTP Jelzálogbankkal kötött kölcsöne fedezetéül szolgál, az Adós a kedvezmény igénybe vétele szempontjából másik kölcsönt is megjelölhet. Több Lakossági OTP Lakástakarék szerződés esetében, amennyiben az Adós valamennyi Lakossági OTP Lakástakarék szerződés alapján járó kedvezményt ugyanazon kölcsön vonatkozásában kívánja érvényesíteni, az egyes Lakossági OTP Lakástakarék szerződések betétösszege a kedvezmény szempontjából összeadódik. A fenti feltételek bármelyikének teljesülése esetén – abban az esetben, ha a jövedelemátutalás is megtörténik – a hitelező további, a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatkedvezményt biztosít az Adósok részére.
32 1.3.4.
Abban az esetben, ha a III.1.3.3. pontban meghatározott valamely feltétel a vizsgálat hónapjára vonatkozóan nem teljesül, a vizsgálat hónapját követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve az adott feltételre irányadó kamatkedvezményt az Adósok nem vehetik igénybe. Abban az esetben, ha a III.1.3.2. pontban meghatározott feltétel a vizsgálat hónapjában nem teljesül, az Adósok a vizsgálat hónapját követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve Hűség Szolgáltatás keretében igényelhető kamatkedvezményt semmilyen jogcímen nem vehetik igénybe. Az adott feltételrendszernek a vizsgálat egy adott hónapjában történő ismételt teljesítését követő törlesztőrészlet esedékességének napjától kezdve – amennyiben a III.1.3.2. pont szerinti feltétel is megvalósul – az Adósok ismételten jogosulttá válnak a fentiekben részletezett kamatkedvezményekre.
1.4.
Munkavállalói kedvezmény: A hitelező az ügyleti, kamattámogatott hitelek esetén az ügyfelet terhelő kamatból kamatkedvezményt nyújthat minden olyan, magyarországi székhelyű gazdasági társaság dolgozója részére, - amely gazdasági társaság a 2010. október 31-i adatok szerint legalább 8000 alkalmazottja vonatkozásában OTP Bank Nyrt-nél vezetett bankszámlára utalja a munkavállalók adott gazdasági társaságtól kapott jövedelmét, - és a 2010. október 31-i adatok szerint ezen munkavállalók legalább 75 %-a rendelkezik az OTP Bank Nyrt-nél folyószámla (A-hitel) hitelkeret-szerződéssel. A kamatkedvezmény mértékét a mindenkor hatályos hirdetményben teszi közzé a hitelező. A kamatkedvezményről a hitelező az ügyfél minősítése és a fedezetek értékelése, és az egyéb kamatkedvezmények mértéke alapján dönt. Abban az esetben, ha a munkavállalói kedvezményben részesülő adósnak a fenti feltételeknek megfelelő gazdasági társaságnál fennálló munkaviszonya megszűnésre, vagy megszüntetésre kerül (kivéve, ha a munkaviszony megszűnésének, vagy megszűntetésének oka az adós nyugdíjba vonulása), a munkaviszony megszűnésének, vagy megszűntetésének napjától kezdve az adósok az adott kölcsönszerződésre irányadó ügyleti kamat, állami kamattámogatással nyújtott hitelek esetén az Adósok által fizetendő kamat mindenkori hatályos hirdetmény szerinti, e kamatkedvezmény nélkül megállapított mértékét kötelesek megfizetni a hitelezőnek.
1.5.
Kiemelt partnerek által közvetített hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény: A mindenkori hatályos hirdetményben közzétett gazdasági társaságok, vagy egyéb hitelközvetítő partnercégek által közvetített kölcsönök esetében egyedi elbírálás alapján kamatkedvezmény nyújtható az ügyleti, kamattámogatott hitelek esetén az ügyfelet terhelő kamatból. A kamatkedvezményről a hitelező az ügyfél minősítése és a fedezetek értékelése, és az egyéb kamatkedvezmények mértéke alapján dönt. A kamatkedvezmény mértékét, és egyéb feltételeit a mindenkor hatályos hirdetményben teszi közzé a hitelező.
1.6.
Vagyonalapú egyedi kedvezmény esetében alkalmazandó záradék (piaci feltételű hitelek) A hitelező a kölcsönszerződésre irányadó ügyleti kamat mindenkori hatályos hirdetmény szerinti mértékéből a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatkedvezményt biztosít az Adósok részére (vagyonalapú egyedi kamatkedvezmény). A kedvezmény feltétele, hogy az Adósok a kölcsönszerződés alapján fennálló mindenkori aktuális tőketartozás összegét (devizában nyilvántartott megtakarítás esetén a tőketartozás forint összegének megfelelő, OTP Bank Nyrt. által alkalmazott vételi árfolyamon számított devizaösszeget), tartsák folyamatosan az OTP Bank Nyrt-nél vezetett bankszámlájukon. A kamatkedvezmény mértékét, és egyéb feltételeit a mindenkor hatályos hirdetményben teszi közzé a hitelező.
1.7.
Az össz-kamatkedvezmények korlátozása Abban az esetben, ha az Adósok hitelösszegtől függő, sávos kamatkedvezményre, munkavállalói kedvezményre, kiemelt partnerek által közvetített hitelekre vonatkozó kamatkedvezményre, vagyonalapú egyedi kedvezményre, vagy egyedi árazású hitelekre vonatkozó kamatkedvezményre is jogosultak, és a hitelösszegtől függő, sávos kamatkedvezmény, a munkavállalói kedvezmény, kiemelt partnerek által közvetített hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény, vagyonalapú egyedi kedvezmény, valamint az egyedi árazású hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény együttes mértéke, vagy ezek közül bármelyik két, vagy három, vagy négy kedvezmény együttes mértéke, vagy az egyedi árazású hitelekre vonatkozó
33 kamatkedvezmény mértéke eléri, vagy meghaladja a mindenkori hatályos Hirdetményben meghatározott mértéket, Hűség Szolgáltatás keretében kamatkedvezmény nem nyújtható. Abban az esetben, ha a hitelösszegtől függő, sávos kamatkedvezmény, a munkavállalói kedvezmény, kiemelt partnerek által közvetített hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény, a vagyonalapú egyedi kedvezmény, valamint az egyedi árazású hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény együttes mértéke, vagy ezek közül bármelyik két, vagy három, vagy négy kedvezmény együttes mértéke, vagy az egyedi árazású hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény mértéke nem éri el a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti mértéket, Hűség Szolgáltatás keretében legfeljebb olyan mértékű kamatkedvezmény nyújtható, amely esetében a hitelösszegtől függő sávos kamatkedvezmény, a munkavállalói kedvezmény, a kiemelt partnerek által közvetített hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény, az egyedi árazású hitelekre vonatkozó kamatkedvezmény, a vagyonalapú egyedi kedvezmény és a Hűség Szolgáltatás keretében nyújtott kamatkedvezmény együttes mértéke nem haladja meg a mindenkori hatályos hirdetmény szerinti mértéket.
IV. TELJES HITELDÍJ MUTATÓ
1.
Teljes hiteldíj mutató: a hitel teljes díjának aránya a hitel teljes összegéhez éves százalékban kifejezve. A teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM) különböző ajánlatok összehasonlítására, az ügyfél megfelelő tájékoztatására szolgál. A THM számítása az alábbi szabályok szerint történik: A THM számításánál figyelembe kell venni az ügyfél által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen a) az ügyfél által felajánlott fedezet értékbecslésének díját, b) építésnél a helyszíni szemle díját, c) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségeit és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségeket (ha az ügyfél által igényelt számlatípus még nem ismert, a hitelezőnél elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust kell figyelembe venni, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges) d) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat, e) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját, valamint f) a biztosítás és garancia díját, a hitelhez szükséges vagyonbiztosítás díjának kivételével.
2.
A THM számításánál nem vehető figyelembe: a) a prolongálás (futamidő hosszabbítás) költsége, b) a késedelmi kamat, c) egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, d) a közjegyzői díj.
3.
A THM számításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre.
4.
A THM kiszámításánál a következő számítási módszert kell alkalmazni: a) ha a hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni; b) ha a szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig; c) ha a hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, ezt követően új kamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni; d) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor.
5.
A THM értékének meghatározására az alábbi képletet kell alkalmazni:
34
Ahol -
Ck: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, D1: az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, m: a hitelfolyósítások száma, m1: az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, tk: az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, s1: az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, X: a THM értéke.
A képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet; b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni; d) a hitelező egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), állónak tekinti, függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó; e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni. f) állami kamattámogatással nyújtott hitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig, g) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított hitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, h) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre, i) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni. Devizában nyilvántartott hitel esetén a képletnél a hitelező által teljesített fizetéseket, és az ügyfél által a törlesztéskor teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a hitelrészletet a hitelező által az adott ügyletre folyósításnál alkalmazott, a törlesztőrészletet és a díjfizetést a törlesztésnél alkalmazott, a szerződésben a szerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi devizaárfolyam figyelembevételével. Devizában nyilvántartott hitel esetén, ha a törlesztés devizában történik, a képletnél a devizában teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni a szerződésben 30 napnál nem régebbi, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama figyelembevételével. Devizában nyilvántartott hitel esetén a forintban fizetendő díjakat a THM meghatározásakor forintban kell figyelembe venni. 6.
Lakás-előtakarékossági szerződéssel vagy életbiztosítási szerződéssel kombinált hitel esetén a THM értékének meghatározásakor a fogyasztó által a lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak teljesített befizetéseket is figyelembe kell venni, az alábbiaknak megfelelően: - A lakás-takarékpénztárnak vagy a biztosítónak történő fizetéseket az ügyfél szerződése szerinti gyakorisággal kell figyelembe venni azzal, hogy azok esedékességének napjaként a hitelezőnek járó törlesztés esedékességének napját kell tekinteni. - Lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált hitel esetén a THM meghatározásakor a lakástakarékpénztártól történő hitelfelvétellel nem kell számolni és a lakás-takarékpénztárnak fizetendő számlanyitási díjnak a megtakarítási részre eső összegét kell figyelembe venni. - Befektetési egységhez kötött életbiztosítással kombinált hitel esetén a THM meghatározásakor a
35
-
befektetés várható hozamát nullának kell tekinteni. Életbiztosítási szerződéssel kombinált hitel esetén, ha az életbiztosítási szerződés indexálást tartalmaz, az indexált díjat kell figyelembe venni a THM meghatározásakor.
7.
A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.
8.
A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel árfolyamkockázatát.
9.
A THM mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát.
10.
Devizában nyilvántartott hitelek esetén az induló teljes hiteldíj mutató meghatározása a forint fizetések alapján történt. A fizetések más devizanemre átszámításánál figyelembe vett, az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott Deviza közép, vételi és eladási árfolyam érvényességének napja: a szerződéskötést megelőző legfeljebb tizedik munkanap.
V. A GYORSÍTOTT HITELIGÉNYLÉSI FOLYAMATOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 1.
A gyorsított hiteligénylési folyamatok átfutási ideje
A hitelező gyorsított hiteligénylés esetén, az alábbi átfutási idők alatt vállalja a kölcsönszerződés megkötését eredményes bírálat esetén: Máris folyamat: szerződéskötés az igénybefogadást követő 3. munkanapon. Standard Plusz folyamat: szerződéskötés az igénybefogadást követő 7. munkanapon. A garantált átfutási idők a banki szerződéskötés időpontjára vonatkoznak. A banki szerződés megkötését követően az ügyfélnek a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie (lásd 5. pont), ez a folyósítás feltétele. A garantált átfutási idők a 6.1. pontban felsorolt események bekövetkezése esetén meghosszabbodnak. 2.
A gyorsított hiteligénylési folyamatokban befogadható hiteligénylések
Standard Plusz és Máris folyamatban az átfutási idő garantálása miatt nem fogadható be minden típusú hiteligénylés. Nem fogadható be olyan kölcsönigény, amelynek keretében állami támogatás iránti hiteligénylés is benyújtásra kerül Nem fogadható be szakaszos folyósítású lakáshitel-igénylés Nem fogadható be több fedezetes hiteligénylés Nem fogadható be olyan hiteligénylés, ahol a zálogkötelezettek között szerepel olyan személy, aki nem adós a hitelkötelemben Nem fogadható be online csatornán (ügyfél vagy partner által leadott) hiteligénylés Nem fogadható be olyan hiteligénylés, amely normál fióki hatáskörben nem engedélyezhető (egyedi elbírálást igénylő hitelügyletek) Nem fogadható be olyan hiteligénylés, amely esetében hiányzik bármilyen hitelbírálathoz vagy szerződéskötéshez szükséges dokumentum Máris, illetve Standard Plusz igénylés nem nyújtható be olyan fiókban, amely nem végez folyósítási tevékenységet Nem fogadható be 50 millió feletti, vagy a kért hiteltípus maximálisan igényelhető hitelösszegét meghaladó hiteligénylés A fentieken túl csak Máris hiteligénylésre vonatkozó további befogadási szabályok: Nem fogadható be lakáshitel igénylés Nem fogadható be adósságrendező hiteligénylés Máris hiteligénylés az adott bankfiók zárása előtt legalább 3 órával, de legkésőbb hétfőtől csütörtökig 13 óráig, pénteken 12 óráig nyújtható be 3.
Gyorsított hiteligénylési folyamatok gyorsasági díja
A gyorsított hiteligénylési folyamatok igénylése esetében az ügyfél gyorsasági díjat köteles fizetni a hitelezőnek. A gyorsasági díj a kölcsönösszeg folyósításakor kerül felszámításra, illetve megfizettetésre.
36 Amennyiben a szerződéskötésre a garantált átfutási időn belül az ügyfélnek felróható okból nem kerül sor, a gyorsasági díjat az ügyfél köteles megfizetni. A gyorsasági díjat építési, bővítési, korszerűsítési, felújítási vagy szabadfelhasználású jelzáloghitelek esetén a hitelező a folyósított kölcsön összegéből vonja le, vásárlási célú jelzáloghitelek esetén az ügyfél pénztári befizetéssel, vagy bankszámláról történő megfizetéssel köteles teljesíteni (a gyorsasági díj rendezése ez utóbbi esetben folyósítási feltétel). Amennyiben a folyósításra a garantált átfutási időn belüli banki szerződéskötést követően, vagy a 6.2. pontban felsorolt ügyfélnek felróható okok valamelyike miatt nem kerül sor, a gyorsasági díjat az ügyfél pénztári befizetéssel, vagy bankszámláról történő megfizetéssel köteles teljesíteni. A hiteligénylés során átvett átvételi elismervény aláírásával az ügyfél hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben az OTP Banknál lakossági bankszámlával rendelkezik, a gyorsasági díj onnan leemelésre kerüljön, ellenkező esetben kötelezettséget vállal, hogy azt pénztári befizetéssel vagy a folyósított hitel összegéből levonva rendezi abban az esetben, ha a gyorsasági díj az Üzletszabályzat alapján megfizetendő. Amennyiben a hitelezőnek felróható okból nem teljesül a garantált átfutási idő, a gyorsasági díj nem kerül felszámításra. Az ügyfélnek felróható okok felsorolását lásd: 6.2. pont. A gyorsasági díj mindenkori mértékét a lakás és a jelzálog típusú hitelek díjtételeiről szóló aktuális Hirdetmény tartalmazza. 4.
Gyorsított hiteligénylési folyamatok keretében elvégzendő értékbecslés
Annak érdekében, hogy a hitelező tartani tudja a gyorsított hiteligénylési folyamatok vállalt határidejét, az ügyfélnek az alábbi rendelkezéseket kell figyelembe vennie: 4.1. Standard Plusz folyamat Standard Plusz hiteligénylési folyamatban megvalósuló értékbecslés esetén a helyszíni szemlére a hiteligénylés beadását követő munkanaptól a hiteligénylés beadását követő 2. munkanap végéig kell, hogy sor kerüljön. A fenti időtartamon belül – az alábbi szabályok figyelembe vételével – az ügyfél három olyan idősávot köteles megjelölni, amelyen belül rendelkezésre áll a helyszíni szemle elvégzéséhez. A három idősáv közül a hitelbiztosítékiérték megállapítást végző szakember választja ki azt az idősávot, amelyen belül a hitelbiztosítékiérték-megállapításra sor kerül. A választott idősávok a következők lehetnek: Délelőtt: 8:00-tól 12:00-ig, Délután: 12:00-től 16:00-ig, illetve Este: 16:00-tól 20:00-ig. A helyszíni szemle idősávjainak megadására négy megkötés vonatkozik: Nem eshet mindhárom megjelölt idősáv ugyanarra a napszakra, vagy ugyanarra a napra A háromból maximum egy hétvégi idősáv lehet. Az esti idősávot (16:00-20:00) március-október között lehet választani Az első időpont nem eshet a megrendelést követő nap délelőtti sávjába. 4.2. Máris folyamat Máris hiteligénylési folyamatban megvalósuló értékbecslés esetén az ügyfél nem ad meg preferált időpontokat, hanem vállalja, hogy a megrendelés napján, illetve az azt követő munkanap végéig reggel 8 és este 8 óra közötti idősávban az érték-megállapítási helyszíni szemle megtartása érdekében bármikor rendelkezésre áll. Megrendelés felvételekor az ügyfélnek azt is meg kell jelölnie, hogy vállalja-e, hogy a szemle hétvégi időpontra essen, feltéve, hogy a hétvége beleesik a fenti idősávba. Amennyiben a hiteligénylés befogadását követően, de még a befogadás napján kiderül, hogy a helyszíni szemle nem biztosítható a befogadást követő munkanap végéig, a hiteligénylés – az ügyfél ettől eltérő irányú írásos megbízásának hiányában – automatikusan átsorolásra kerül Standard hiteligénylésbe, és a gyorsasági díj folyósításkor nem kerül felszámításra. Erről az ügyfelet a hitelező a hiteligénylés napjának végéig telefonon értesíti, és ennek lehetőségéről az ügyfelet a hiteligény benyújtásakor is tájékoztatja. 5.
Szerződéskötés folyamata
Standard Plusz és Máris folyamatba tartozó hiteligénylések esetén a szerződéskötést követően az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot köteles tenni. A kölcsönszerződés alapján tett, közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat Banknak történő bemutatása folyósítási feltétel.
37
6.
Gyorsasági díj beszedésének feltételei
6.1. A garantált átfutási idő meghosszabbításának lehetséges okai A Standard Plusz és Máris hiteligénylési folyamatok garantált átfutási ideje a következő események bekövetkezése esetén 3 munkanappal meghosszabbodik: Az ügyfél az értékbecslés eredményét nem fogadta el (felülbírálatot kérelmezett). Minden egyes kérelem esetében 3-3 munkanappal nő a garantált átfutási idő. A bírálat eredményeként felmerülő alternatív ajánlatokkal kapcsolatban az ügyfelet időben tájékoztatni tudja a Bank, azonban az ügyfél a megkeresés napján nem tud nyilatkozni azok elfogadásáról. Ilyen esetben legfeljebb 3 munkanapos gondolkodási időt kérhet az ügyfél, és ezzel elfogadja, hogy a garantált átfutási idő 3 munkanappal meghosszabbodik (még abban az esetben is, ha az ügyfél 3 munkanapon belül visszajelez). Ha az ügyfél 3 munkanapon túl nyilatkozik csak döntéséről, akkor a 6.2. pontban foglaltak irányadóak. (Amennyiben a hitelező 1 munkanapon belül nem éri el az ügyfelet a bírálati eredmény egyeztetésének céljából, és az eredeti hiteligénynek megfelelő konstrukció is engedélyezhető, akkor a hitelező az eredeti hiteligénynek megfelelő konstrukcióban folytatja a folyamatot, ezzel nem veszélyeztetve a határidőre való teljesítést.) Amennyiben a bírálat alapján a továbblépéshez mindenképp szükséges az ügyféllel való egyeztetés, de az ügyfél egy teljes munkanapon keresztül nem érhető el, akkor a garantált átfutási idő automatikusan 3 munkanappal növekszik (még akkor is, ha az első megkeresést követő munkanapon belül sikerül elérni az ügyfelet). Ha ezt követően sem sikerül elérni az ügyfelet, úgy a garantált határidő nem tartása ügyfélhibának tekintendő, annak következményeivel. Amennyiben a szerződéskötés időpontjának egyeztetése céljából az ügyfél egy teljes munkanapon keresztül nem érhető el, akkor a garantált átfutási idő automatikusan 3 munkanappal növekszik. Ha ezt követően sem sikerül elérni az ügyfelet, úgy a 6.2. pontban foglaltak alkalmazandóak. 6.2. Ügyfélnek felróható okok a garantált határidő nem-tartására A garantált szerződéskötésig tartó átfutási idő nem tartása a hitelező hibája, kivéve az alábbi eseteket: Az ügyfél a hiteligénylését bírálat előtt visszavonta Az ügyfél a hiteligénylését bírálat után visszavonta, annak ellenére, hogy a hitelező az eredeti igénylésnek megfelelő feltételekkel az ügyletet jóváhagyta. (Amennyiben az ügyfél a bírálati eredmény megismerését követõ 1 hónapon keresztül nem jelzi a Hitelezõ felé, hogy a bírálati eredményt elfogadja, vagy a bírálati eredményt nem fogadja el, akkor azt a Hitelezõ úgy tekinti, mintha az ügyfél a hiteligénylését visszavonta volna.) Az ügyfél a bírálati eredményt a 3 munkanapos gondolkodási határidőt túllépve fogadta csak el Az ügyfél az első banki értesítési kísérletet követő 3 munkanapon keresztül sem elérhető a bírálati eredményhez kapcsolódó alternatív ajánlatok egyeztetése vagy szerződéskötési időpont egyeztetése céljából Az ügyfél a hiteligénylés leadását követően módosította a hiteligénylését Az értékmegállapítási helyszíni szemle az ügyfélnek felróható ok miatt eredménytelen volt: o Az értékbecslési megrendelést az ügyfél visszavonta o Az ügyfél lemondta, vagy módosította a már egyeztetett értékbecslési időpontot (erről az ügyfélnek egy nyilatkozatot kell aláírnia a helyszíni szemlén) o A helyszíni szemlét biztosító személy a megadott telefonszámon határidőben nem volt elérhető o Az értékbecslő nem tudott bejutni az ingatlanba o A helyszíni szemlén nem állt rendelkezésre valamennyi irat, dokumentum, ami az értékelés elkészítéséhez szükséges Az ügyfél a felajánlott szerződéskötési időpontot nem fogadta el A szerződéskötés az ügyfélnek felróható ok miatt eredménytelen volt (pl. az ügyfél nem jelent meg, az ügyfél nem teljesítette hiánytalanul a szerződéskötési feltételeket stb.) Abban az esetben, ha az ügyfél a jövedelmét munkáltatói jövedelemigazolással igazolja, és az igénybeadást követő munkanapon nem bocsát a Bank rendelkezésére NAV jövedelemigazolást. VI. ADÓSVÉDELMI ESZKÖZÖK A fizetési terhek csökkentése érdekében a törlesztési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban nehéz helyzetbe került adósok az alábbi adósvédelmi eszközöket vehetik igénybe: - meglévő deviza- és forint hitellel rendelkező ügyfél esetében prolongáció, - meglévő deviza- és forint hitellel rendelkező ügyfél esetében törlesztőrészlet-rögzítés,
38 -
az előző két eszköz együttes alkalmazása, LTP betétcsökkentés, türelmi idős kölcsönről egyenletes törlesztésű kölcsönre szerződés az LTP vagy az Életbiztosítás leválasztásával, meglévő, lakóingatlan-fedezettel rendelkező devizahitellel rendelkező ügyfél esetében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerintézkedésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel.
A 2011. évi LXXV. törvény alapján igényelhető gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó speciális szabályok Gyűjtőszámlahitel fogalma: gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő, és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására, a hitelező által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog, vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön. A legmagasabb árfolyam svájci frank esetében a 270 HUF/CHF, euró esetében a 340 HUF/EUR, japán jen esetében a 3,3 HUF/JPY. Devizakölcsön fogalma: a természetes személy mint adós vagy adóstárs és a hitelező között létrejött olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél a) a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és c) a kölcsön fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog; Fizetéskönnyítő program fogalma: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan – nem a hivatkozott törvény hatálya alá tartozó és futamidő módosításnak nem minősülő – megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli. A hitelező ilyennek tekinti a devizakölcsönhöz kapcsolódó, élő, állami kezesség mellett nyújtott áthidaló hitelt, olyan élő banki adósvédelmi program (AVP) hatálya alá tartozó eszközt, amely a devizakölcsönön átmeneti törlesztéscsökkentéssel jár, azaz előzetesen végrehajtott prolongációból álló banki AVP-eszköz igénybevétele megengedett. Gyűjtőszámla-hitelt olyan devizakölcsönhöz igényelhet az ügyfél, amelynek lakóingatlan a fedezete. Lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatba vételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetve gazdasági épület, épületcsoport, vagy azzal azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje csak több hiteladós esetén haladhatja meg a hiteladós 75. életévét akkor, ha van olyan hiteladós, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévét. A hitelező a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt forintban törlesztett svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 2,5 HUF/JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat hitelező részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap, b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap, vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2017. június 30. napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló - tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja. A 90 napos késedelem szempontjából devizakölcsönből eredő tartozásnak minősül az életbiztosítási szerződéssel kombinált devizakölcsön esetén az életbiztosítási szerződésben, a lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsön esetén a lakás-előtakarékossági szerződésben vállalt, lejárt és nem teljesített fizetési
39 kötelezettségből eredő tartozás is. A 2011. évi LXXV. törvény alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel visszafizetésére vonatkozóan a Magyar Állam a törvényben meghatározott módon és mértékben kezességet vállal. Ha a kezesség érvényesítése vagy a tartozás behajtása során az állami adóhatóság megállapítja, hogy a természetes személy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése során hamisított, valótlan tartalmú irattal, nyilatkozattal megtévesztette a hitelezőt, akkor a természetes személynek a kezesség érvényesítésekor kifizetett összeg 150%-át kell megfizetnie. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. év december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti, ha az igényléskor megfelel a következő feltételeknek: a) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszünteti, b) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és c) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban, valamint nem szerepel rajta elintézetlen széljegy, d) a devizakölcsön vonatkozásában nem lehet folyamatban szerződésmódosítás, e) építési célú devizakölcsön esetén a teljes kölcsönösszeg kifolyósításra került, f) a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot. A hitelező a nem közszférában dolgozó lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező hiteladós kérelmét 2012. június elsejétől, a nem közszférában dolgozó és nem lakáscélú devizakölcsönnel rendelkező hiteladós kérelmét 2012. szeptember elsejétől fogadja be. Közszférában dolgozónak minősül - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott, - a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő, - a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló, - a központi államigazgatási szerveknél, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvén hatálya alá tartozó szakmai vezető, - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány tagja, - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állomány tagja, - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott, - az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó alkalmazott, - a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról, és az ügyészi életpályáról szóló törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatott, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülő, - a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény hatálya alá tartozó főállású polgármester, - az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságnál munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személy. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2012. év december hónap 31. napjáig írásban kezdeményezheti, ha legkésőbb az első folyósításkor megfelel a következő feltételnek: - a hiteladós devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg 90 napot (a 90 napos késedelem szempontjából devizakölcsönből eredő tartozásnak minősül az életbiztosítási szerződéssel kombinált devizakölcsön esetén az életbiztosítási szerződésben, a lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsön esetén a lakás-előtakarékossági szerződésben vállalt, lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségből eredő tartozás is). A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a hiteladós nem állhat más fizetéskönnyítő program hatálya alatt. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a hitelező a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőrészlet közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja. A hitelező a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló
40 gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg. Évenként változó forintban fix törlesztőrészlettel rendelkező Eredeti Szerződés esetén az Eredeti Szerződés szerint meghatározott forintban fix törlesztési periódus az Eredeti Szerződés szerinti, a kölcsönszerződés-módosítás megkötésének időpontját követő első esedékesség napjától a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának végéig felfüggesztésre kerül. A hitelező a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam, a Hirdetményben közzétett ügyleti kamat változása esetén a megváltozott hiteldíj és a még hátralévő futamidő alapján havonta jogosult meghatározni az Adósok által fizetendő törlesztő részlet összegét. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakát követően a hitelező az eredeti szerződéses feltételek szerint soron következő forintban fix törlesztés kezdő időpontjáig – a gyűjtőszámla-hitel alapján folyósított kölcsönrész összegének figyelembe vétele nélkül – új forintban fix törlesztőrészletet állapít meg. Ezt követően az Adósok – a gyűjtőszámla-hitel alapján folyósított kölcsönrész törlesztésének kivételével – az eredeti feltételek szerint kötelesek törleszteni. Öt évig, vagy ötvenhárom hónapig forintban fix törlesztőrészlettel rendelkező Eredeti Szerződés esetén az Eredeti Szerződés szerint meghatározott forintban fix törlesztési periódus az Eredeti Szerződés szerinti, a kölcsönszerződés-módosítás megkötésének időpontját követő első esedékesség napjától megszüntetésre kerül. A hitelező a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam, a Hirdetményben közzétett ügyleti kamat változása esetén a megváltozott hiteldíj és a még hátralévő futamidő alapján havonta jogosult meghatározni az Adósok által fizetendő törlesztő részlet összegét. A hitelező az Eredeti Szerződés alapján folyósított kölcsönrész tekintetében a rögzített árfolyam alkalmazási időszakát követően a hirdetményben közzétett hiteldíj változása esetén a megváltozott hiteldíj és a még hátralévő futamidő alapján havonta jogosult meghatározni az Adósok által fizetendő törlesztő részlet összegét. Világhitelek esetén a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt devizanem-váltás nem lehetséges. A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésedő, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértéke, b) a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően a futamidő végéig a piaci feltételekkel nyújtott JZB lakás- illetve jelzálog-típusú hitelre irányadó, kedvezmények nélkül megállapított kamatmérték. Amennyiben a hiteladósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő időpontjában a devizakölcsönből eredően 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozása áll fenn, e tartozás teljes összegének - a kezdő időpontban érvényes hitelezői törlesztési árfolyam alkalmazásával megállapított - forint ellenértékét a hiteladós a kezdő időpontban a gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással fizeti meg. A gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti – de legfeljebb a legmagasabb árfolyammal számolt – összegből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj, vagy költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat, vagy bármely más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj, vagy költség jogcímén számítható követelésrészt (a továbbiakban: mentesített követelésrészt), valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét a hitelintézet az adóssal szemben nem érvényesíti. A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztési kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított kölcsönből fizeti. Amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a hitelező által alkalmazott tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a hiteladós akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztési kötelezettségét azzal, hogy a többletbefizetést a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolni. Amennyiben a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nem áll fenn, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegés esetén a hitelezőt megillető felmondási jog a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés hitelező általi felmondását is megalapozza. A devizakölcsön fedezetéül szabályszerűen alapított lakóingatlant terhelő jelzálogjog - a zálogszerződés módosítása nélkül, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés és járulékai erejéig - kiterjed a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből származó követelés biztosítására is. Ha a hitelkövetelés kötelezettje és a zálogtárgy tulajdonosa különböző személy, a zálogkötelezett is köteles aláírni a gyűjtőszámla-
41 hitel folyósításával kapcsolatos szerződésmódosítást. A rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatt a gyűjtőszámlahitelről történő folyósítás az ügyfél által nem szüntethető meg/nem függeszthető fel, kivéve, ha a gyűjtőszámlahitel és a kapcsolódó devizakölcsön együttesen végtörlesztésre kerül. Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A hitelező a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére annak tényleges elszámolásakor a hitelező által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor. Amennyiben az Adósok a gyűjtőszámlahitel folyósításából keletkező kölcsön törlesztése tekintetében – a fennálló tartozás egyösszegű teljes visszafizetése (végtörlesztés) esetén kívül az esedékes törlesztő részletnél többet fizetnek, vagy rendkívüli törlesztést teljesítenek, az csak akkor tekinthető az Adósok még le nem járt tartozását csökkentő előtörlesztésnek, ha a fizetett összeg meghaladja az aktuális törlesztő részlet kétszeresét, fizetési késedelem fennállása esetén pedig a hátralékos tartozás plusz az aktuálisan fizetendő törlesztő részlet kétszeresének összegét. Egyébként az ilyen befizetéseket – kivéve, ha az Adósok az előtörlesztési szándékukat a teljesítést megelőzően legalább 60 (hatvan) nappal írásban a hitelezőnek bejelentették – a hitelező egyszerű túlfizetésként tartja nyilván, és az esedékessé váló törlesztő részleteket a túlfizetésként nyilvántartott összegből az eredeti esedékességi időpont(ok)ban vonja le, kamatot azonban a hitelező a túlfizetés összege után – a túlfizetés időpontjától kezdve – nem számít fel. Az előtörlesztés követelményeinek megfelelően fizetett összeg a még le nem járt tartozás összegét csökkenti. A hitelező a devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt akkor adja ki a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását maradéktalanul megfizette. A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult – a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig – egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését a hitelezőnél kezdeményezni. Ilyen kezdeményezés esetén a hitelező a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti. A hitelező a devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt az OTP Bank Nyrt-hez, vagy az OTP Jelzálogbank Zrt-hez új hiteligény nem nyújtható be. A gyűjtőszámlahitellel rendelkező ügyfelek esetén a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdetétől szerződésmódosítás nem engedélyezhető. Kivételt képez a jogerős hagyatéki végzéséből adódó módosítás. A 2012. április elsején már megkötött, és fel nem mondott, a 2012. április elsejétől hatályba lépő rendelkezéseknek megfelelő gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés 2012. június elsejével a törvény erejénél fogva módosul. A szerződés módosulása esetén a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontja 2012. április elsejétől számított 60 hónap, vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló - tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja. A módosulásról az érintett hiteladóst a hitelező 2012. április 30-ig postai úton értesíti azzal, hogy a hiteladós 2012. május 15-ig írásban kezdeményezheti a hitelintézetnél, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeretszerződésre a 2012. április elsejét megelőző napon hatályos rendelkezések vonatozzanak. Ebben az esetben a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés nem módosul, arra a 2012. április elsejét megelőző szabályokat kell alkalmazni. A közszférában dolgozók gyűjtőszámla-hiteléhez nyújtható kamattámogatás
42 A közszférában dolgozó a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatainak megfizetéséhez a közszférában dolgozók kamattámogatását (a továbbiakban: kamattámogatás) igényelheti. A közszférában dolgozó támogatott egy gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatainak megfizetéséhez veheti igénybe a kamattámogatást. A kamattámogatásra ugyanazon lakóingatlanhoz kapcsolódó gyűjtőszámlahitelek vonatkozásában egy közszférában dolgozó jogosult. Kamattámogatásra az igénylő a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő időpontjától legfeljebb a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig jogosult. 2012. április elsejét megelőzően kötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén a kamattámogatás az erre vonatkozó kérelem benyújtását követően, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztés esedékességi napjától legfeljebb a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig jár. A közszférában dolgozó támogatott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését követő öt napon belül a) a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kötő pénzügyi intézmény nevét és címét, b) a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának várható záró időpontját és c) a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontját. A b) pont szerinti adatban bekövetkezett változásokról a közszférában dolgozó támogatott a változás bekövetkezését követő 5 napon belül tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ha a támogatott közszférában való foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, a jogviszony megszűnéséről szóló értesítésének a hitelező által történő kézhezvételét követő, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés szerinti első esedékesség napjától részére a kamattámogatás nem nyújtható. A közszférában dolgozó foglalkoztatási jogviszonya megszűnését követően is jogosult a kamattámogatásra, ha a) megváltozott munkaképességű személynek minősül és közszférában való foglalkoztatási jogviszonya a megváltozott munkaképessége miatt szűnt meg, b) részére a társadalombiztosítási szabályok alapján öregségi nyugdíjat állapítottak meg, vagy c) munkáltatója jogutód nélkül megszűnt. Megváltozott munkaképességű személynek minősül az a személy, a) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, b) aki legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket; Ha a foglalkoztatási jogviszony a közszférában dolgozó halála miatt szűnik meg, a kamattámogatásra az elhunyt közszférában dolgozó olyan örököse jogosult, aki - a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanát megörökölte, és - a devizakölcsönért helytállni köteles. Az örökös a fenti ingatlanon öröklés jogcímén szerzett tulajdonjogát, és a kölcsön visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét az ezen adatokat tartalmazó jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel (ide értve a részhagyatékátadó végzést, valamint a végzés kivonatát is), annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a hitelintézet részére történő bejelentéssel igazolja. Ha a közszférában dolgozó támogatott az eredeti devizakölcsön rögzített árfolyamon való törlesztéséből eredő fizetési kötelezettségeinek 90 napot meghaladóan nem tesz eleget, ezt követően részére a kamattámogatás nem nyújtható. A kamattámogatás mértéke A kamattámogatás mértéke, ha a támogatásra jogosult a) gyermeket nem nevel, évente 3 százalékpont, b) gyermeket nevel, az a) pont szerinti kamattámogatáson felül gyermekenként további 1 százalékpont. Gyermeknek minősül a közszférában dolgozóval közös háztartásban élő, általa eltartott vér szerinti, örökbe fogadott, vagy gyámsága alatt álló és legalább egy éve vele együttélő gyermek, ha a) a 16. életévét még nem töltötte be, b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy c) a 16. életévét már betöltött olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; A kamattámogatás mértéke nem haladhatja meg a gyűjtőszámlahitel ügyleti kamatának mértékét.
43 A közszférában dolgozó támogatott a rögzített árfolyam alkalmazási időszakában a fentiek szerint meghatározott mértékű kamattámogatásra jogosult. A közszférában dolgozó támogatott gyűjtőszámláján a rögzített árfolyam alkalmazási időszakában a fentiek szerint meghatározott mértékű kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamat kerül tőkésítésre. A kamattámogatás számításánál az osztószám 360 nap. A közszférában dolgozók részére nyújtandó vissza nem térítendő támogatásáról Amennyiben a közszférában dolgozó a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2011. december 30-án hatályos 200/B. §-a szerinti, rögzített árfolyamon történő végtörlesztésre jogosult volt, erre vonatkozóan 2011. december 30-ig írásbeli igénybejelentést tett, és ezen igényéről munkáltatóját is tájékoztatta, valamint 2012. július elsejéig gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést köt, részére a Magyar Állam egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek mértéke 2012. február elseje és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdete – de legkésőbb a 2012 júliusában fizetendő törlesztőrészlet esedékessége – közötti időszak alatti ténylegesen megfizetett törlesztőrészlete, és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó, 2012. április elsejétől alkalmazott szabályok szerinti rögzített árfolyam alapján fizetendő törlesztőrészlete közötti különbség. A támogatást a fennálló devizakölcsön-tartozás előtörlesztésére kell a hitelintézet részére átutalni. A hitelintézet a vissza nem térítendő támogatás elszámolására tekintettel előtörlesztési díjat nem számíthat fel. A vissza nem térítendő támogatás a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontját megelőző napon fennálló devizakölcsön-tartozás összegéből kerül előtörlesztésre. Az előtörlesztés összegének kiszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. április 1. és 2012. április 30. között irányadó hivatalos devizaárfolyamok átlagát kell alkalmazni. A kamattámogatás, és a vissza nem térítendő támogatás közös szabályai Kamattámogatás és vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban együtt: közszférában dolgozók támogatása) akkor vehető igénybe, ha a) a munkáltatói igazolás kiállításának időpontjában fennálló foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, és nem áll felmentés, lemondás, vagy felmondás hatálya alatt, b) az eredeti devizakölcsön és a gyűjtőszámlahitel adósa vagy adóstársa, c) a devizakölcsön fedezetét képező lakóingatlanban 2011. december elsején, és a kérelem benyújtásának időpontjáig ca) bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és cb) életvitelszerűen lakik, d) a devizakölcsön fedezetét képező lakóingatlanban legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, e) saját maga és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója lakóingatlanban 2011. december 1-jén és a kérelem benyújtásának időpontjáig ezen lakóingatlanon kívül más lakás- vagy lakóingatlan-tulajdonnal nem rendelkezett, és f) az igénylő, és adóstársa írásban hozzájárul ahhoz, hogy fa) természetes személyazonosító adatait, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának, úti okmányának, vagy kártyaformátumú vezetői engedélyének számát, adóazonosító jelét, a támogatásra vonatkozó információkat, valamint kamattámogatás esetén a gyermek adóazonosító jelét, illetve a munkáltatójának nevét, címét és adószámát – a támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából – a hitelező átadja a Kincstár részére, fb) a hitelező nevére és címére vonatkozó adatokat, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának várható záró időpontjára vonatkozó adatokat, és a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozó adatokat a munkáltatója kezelje. A fentiektől eltérően a közszférában dolgozók támogatása akkor is igényelhető, ha az igénylőnek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a) együttesen legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányada van egy olyan lakóingatlanban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, b) a tulajdonukban lévő lakóingatlan lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy c) a lakóingatlan több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonukba és a haszonélvező bent lakik. A támogatás iránti kérelemben
44 a) a vissza nem térítendő támogatásra való jogosultság megállapítását és összegének meghatározását a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, és b) a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását ba) a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy bb) e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén legkésőbb 2012. május 15-éig kell kérni a hitelezőtől. A hitelező a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek. A hitelező a kérelmet annak átvételétől számított 30 napon belül bírálja el. Ha a kérelem benyújtása hiányosan történt, a hitelező az igénylőt a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Hiánypótlásra történő felszólítás esetén a kérelem elbírálására irányadó határidő a hiánypótlásra biztosított időtartammal meghosszabbodik. Amennyiben az igénylő a hiánypótlásra történő felszólításban foglaltaknak határidőben nem tesz eleget, a pénzügyi intézmény a kérelmet elutasítja. A kérelem benyújtásakor a közszférában dolgozók támogatására való jogosultságot a hitelező a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján ellenőrzi. A hitelező a közszférában dolgozók támogatása éves összegét évente legalább egyszer, éves kimutatás keretében közli a közszférában dolgozó támogatottal. A támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről, és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint kell igazolni. Ha az igénylő a hitelezőnek, vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott a közszférában dolgozók támogatásához, a folyósított összeget az igénybevétel napjától felszámított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamattal növelt összegben köteles a pénzügyi intézményen keresztül visszafizetni. Ha a hitelező elutasítja a kérelmet, az igénylőt írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a közszférában dolgozók támogatására jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Magyar Államkincstártól. Ha a hitelező a támogatás jogosulatlan igénybevételre utaló bizonyíték birtokába jut, a támogatottat írásban felszólítja a támogatás összegének az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten történő visszatérítése iránt. Ha a támogatott a hitelintézet kétszeri visszafizetési felszólításában foglaltaknak nem tesz eleget, és így a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat részben, vagy egészben nem fizeti vissza, a hitelintézet a támogatás iránti kérelmet, a támogatásra való jogosultságról szóló nyilatkozatokat, a gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés másolatát, valamint az eredménytelen visszafizetési felszólítást igazoló iratokat megküldi a Magyar Államkincstár részére. A Magyar Államkincstár a támogatás igénybevételének jogszerűségét ellenőrzés keretében vizsgálhatja. Ha a Kincstár az ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatás igénybevétele jogosulatlanul történt, határozatban intézkedik a támogatás − igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének − visszatérítése iránt. VII. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRE ÉS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1.
A hitelező jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, az adós és egyéb kötelezett személyi adataira vonatkozó, és a velük szemben fennálló kockázat mértékének megállapításához szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni. Az adós és egyéb kötelezett jogosultak megismerni minden olyan adatot, melyet a hitelező személyükkel kapcsolatban kezel.
2.
A hitelező jogosult az adós és egyéb kötelezett által közölt személyes adatokat az adósnyilvántartási rendszerükbe, valamint a Hpt. előírása szerint működtetett központi hitelinformációs rendszerbe felvenni, és kezelni, valamint a törvény mindenkor hatályos előírásainak megfelelően adatszolgáltatást teljesíteni.
45
Az állami kamattámogatást az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja. A hitelező jogosult az állami kamattámogatás igénybe vételéhez szükséges személyi, valamint a hiteltartozásra vonatkozó adatokról a Magyar Államkincstár részére adatszolgáltatást teljesíteni. 3.
A rendelkezésre bocsátott adatok kezelésének célja: az egyedi szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, az adatkezelő jogos érdekeinek érvényesítése, az egyedi szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, kockázat-elemzés és értékelés, kapcsolattartás.
4.
Az adatkezelés időtartama: az adós tartozásának megszűnését követő 5. év vége, kivéve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megjelölt személyes adatokat, amelyeket a hitelező – a hivatkozott törvény rendelkezése szerint – 8 évig köteles megőrizni. A Központi Hitelinformációs Rendszer részére történő adatszolgáltatással kapcsolatos adatkezelés időtartamára a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 8. §-a tartalmaz rendelkezéseket.
5.
Az adatkezelést és feldolgozást a hitelező saját szervezetében végzi. Amennyiben kiszervezés keretében adatátadásra kerülne sor, az 1996. évi CXII. törvény előírásának megfelelően a kiszervezett tevékenység körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét a hitelező Általános Üzletszabályzatukban feltünteti.
6.
Adós és egyéb kötelezett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is –az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak. VIII. EGYÜTTMŰKÖDÉS, TÁJÉKOZTATÁS, ÉRTESÍTÉSEK
1.
Az adós köteles a szerződéses jogviszony fennállása alatt a hitelezőt haladéktalanul tájékoztatni a szerződéses kötelezettség teljesítését, valamint a fedezetek meglétét, értékét és értékesíthetőségét érintő minden változásról és körülményről. Az adós a hitelező javára megadott személyes, és a hitelkérelmi nyomtatványban feltüntetett egyéb adatai megváltozása esetén haladéktalanul, legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül köteles az adatváltozást a hitelezőnek bejelenteni. Fenti kötelezettségek elmulasztásából eredő károkat az adós és egyéb kötelezett viseli.
2.
Az adós a szerződés megkötésekor köteles nyilatkozatot tenni, mely szerint az 1992. évi LXVI. törvény alapján nyilvántartott adatait a hitelezővel szemben nem tiltotta le, azt a szerződéses jogviszony fennállása alatt nem tiltja le, és hozzájárulását adja ahhoz, hogy a hitelszerződés felmondása esetén a hitelezővel szemben fennálló tartozás érvényesítéséhez szükséges személyi adatait - a hivatkozott jogszabályban megjelölt nyilvántartási szervek - a hitelező írásbeli kérelmére kiszolgáltassák. Amennyiben az adós ezen nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, illetőleg a jogviszony fennállása alatt adatait bármikor letiltja, a hitelező erről történő tudomásszerzése esetén jogosultak a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani.
3.
Az adós hozzájárul ahhoz, hogy a hitelezővel folytatott telefonbeszélgetéseik rögzítésre kerüljenek. A hitelező a rögzített telefonbeszélgetéseket csak vitás esetek rendezésre használhatja fel. Amennyiben az adós a telefonbeszélgetések rögzítéséhez való hozzájárulást meg kívánja szüntetni, azt bármikor írásos nyilatkozatban, vagy a telefonbeszélgetés megkezdése előtt szóban megtehetik.
IX. Devizában nyilvántartott hitelekkel, és referenciakamathoz kötött hitelekkel kapcsolatos kockázatok Refererenciakamathoz kötött hitelek esetén a három hónapos EURIBOR / BUBOR folyamatos változása miatt a kölcsön ügyleti kamata 3 havonta változhat, a kölcsön törlesztőrészlete pedig 3 havonta változhat. A kamat és a törlesztőrészlet ebből adódó, esetleges növekedése miatti kockázattal tisztában vannak, a három hónapos EURIBOR / BUBOR változását folyamatosan figyelemmel kísérik. A három hónapos EURIBOR / BUBOR változása megtekinthető a Bank honlapján (www.otpbank.hu). Az Adósok kötelezik magukat arra, hogy a kölcsön törlesztéséül szolgáló lakossági bankszámlán a mindenkor
46 esedékes törlesztőrészlet, valamint az adott jogügylet alapján általuk a hitelezőnek fizetendő egyéb összegek beszedéséhez elegendő fedezetet biztosítanak. A devizában nyilvántartott hitelek esetében a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik, ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztő részlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet. Az Adósok kötelesek az igényelt kölcsön törlesztéséül szolgáló lakossági bankszámlán – a kölcsönszerződésben szereplő devizanem állandó változására figyelemmel – olyan forint összeget biztosítani, amelyből a hitelező az esedékesség időpontjában le tudja vonni az aktuális törlesztő részlet összegét. Amennyiben az esedékesség napján a törlesztő részlet megfizetéséhez szükséges fedezet nem áll a kölcsönszerződéshez kapcsolódó lakossági bankszámlán rendelkezésre, a hitelező a lejárt követelés forint összegét későbbi időpontban is jogosult az Adósok OTP Banknál vezetett bármelyik számláról beszedni. A devizában nyilvántartott hitelek esetében lejárt követelés forint összege a beszedés napján, az OTP Bank Nyrt. által alkalmazott deviza eladási árfolyamon, lakáshitelek esetén az OTP Jelzálogbank Zrt.. által alkalmazott deviza középárfolyamon kerül megállapításra. X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .
Jelen Üzletszabályzat rendelkezéseit érintő, a hitelintézetek által kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén, az új, illetve a módosult jogszabályi rendelkezés minden további jogcselekmény nélkül jelen Üzletszabályzat részévé válik.
OTP Jelzálogbank Zrt.
