' S ' chininczukorkája Legjobb szer láz, váltóláz, malária

23.

VASÁRNAPI ÚJSÁG

380

Miként lehet szép női kebelt elérni.

nyirfabalzsama f o l ü L m n l h a t l i m j hatással biraz arcz~ bőr szépítésére. Ezen balzsam éjjelen át majd" nem észrevétlenül választja le a pikkelyeket, miáltal a bőr megszabadul a legtöbb tisztát­ lanságtól, mint mindennemű f o l t o k t ó l , bőratkáktól, szeplőtől, orrvörös• é g t ő l stb. A bőr simává, puhává válik és fehér lesz. Csodahatásunak mondható ezen balzsam hatása a bőr­ felület gyors helyreállítására nézve, különösen pedig himlők után. Égy korsó ára 3 korona. 9814

ára

részére

B u d a p e s t , K i r á l y - n . 12 és A n d r á s s y - n t 2 9 .

' S ' chininczukorkája Legjobb szer láz, váltóláz, malária keserű chinint bevenni nem képesek. Törvényesen védve.

Láz ellen! Nem keserű

íztelen chininből.

Töbszörösen kitüntetve, 1869-ben a magyar orvosok és természetvizsgálók fiumei vándorgyűlésén 40 arany pálya­ díjjal jutalmazva.

mii

Valódi, h a m i n d e n e g y e s piros csomagolópapíron MF~ B o z s n y a i M á t y á s n é v a l á í r á s a o l v a s h a t ó . " • 9

Főraktár: Budapesten tárában, valamint

TÖRÖK minden

Ar___^|||||llllll

Ui feltűnést keltő hamjszer, messze kihúzható nangcsövel, zenészek és nem zenészek számára. Bárki azonnal minden kottaismeret és hosszabb gyakorlat nélkül a legszebb darabokot, népdalokat, tánczokat, indulókat játszhatja el a " T h e T r i l l o p h o n o i i " . Otthon, társaságban, ünnepélyeken vagy kirándu­ lások alkalmával a legszebb zene. A trillophon-zene nagy ha­ tást gyakorol a hallgatóra; oly lágy, behizelgü, szép hangokat varázsol elő, mint a milyeneket annyi effektussal s oly igézően egyetlen hangszerből sem lehet kicsalni. A r a darabonkint pon­ tos használati utasítással együtt frt 1.75. A szétküldés a pénz előzetes megküldése mellett vagy utánvéttel történik 9832 K A N N I G N Á C által, B é c s , II., X.ilienbrnnng.17.

gyógyszertára,

ellen, különösen gyermekeknek, a kik

A bevásárlásnál ne kórján egyszerűen • maláta kávét*, han ii mindég határzottan Kathreiner-féle Kneippmaláta kávét, s azt csakis az itt ábrá­ zolt eredeti csomagokban fogadja e l !

Utánzatoktól

Előfizetési feltételek: VASÍRNAPI ÚJSÁG é.

Császáríürdó B U D A P E S T E N 9843

2 ' télies nyári gyógyhely.

Majálisra S z a b a d b a ni Kerti

JÓZSEF gyógyszer­ gyógyszertárban. 9626

és

tűzijátékok.

Elsörangti.E kénesviza gyógy­ fürdő, páratlan gőzfürdővel és legmodernebb iszapfürdőkkel pompás ásványvíz uszodák­ kal, h ő - és kádfürdőkkel. Prospektus ingyen bérmentve

ünnepélyekre.

•3.1

Papir-léggömbök. Amerikai

tűzijátékok.

Szalon-tttzij átékok.

Kivilágitási

Terem-díszek.

Velenczei

Papir-guii-landok.

Konfetti.

Nemzeti

Konfetti-bombák

zászlók.

czikkek.

üveggolyók. Serpentin.

Kaphatók

X

stb.

(

EMMERLING

I

sárkányok.

ADOLF

1

tűzijáték-, kotillon- és fáklya-gyárosnál,

B u d a p e s t , IV., Gróf K á r o l y i - u t c z a 2 6 . s z á m . Majálisra

és

ünnepélyekre.

B U D A P E S T I GYÁRAK É S C Z É G E R . Budapesti Takarékpénztár és Országos Zálogkölcsön RészY.-társ. Kristály üvegkészletek és dísztárgyak I r o d á i : VT. k e r . , A n d r á s s y - u t

kaphatók

9811

ÜVEGGYÁK

EÉSZVÉNYTÁESASÁG

Budapest.V., Fürdő-u. és Ferencz József-tér sarkán. Diana

fürdőház.)

Alapíttatott 1802. Állami arany érem 1896, jury tag. Bronce érem Paris 1900.

5 . (saját h a z á b a n )

9376

Befizetett r é s z v é n y t ő k e 10 m i l l i ó k o r o n a . Elfogad betéteket takarék-betéti k ö n y ­ v e c s k é k é s pénztári j e g y e k e l l e n é b e n 4 o / 0 - o s k a m a t o z á s s a l , v a l a m i n t folyó­ s z á m l á b a n ( e h e e k - s z á m l á n ) . A 10o/ 0 -os betétkamat-adót az i n t é z e t fizeti. L e számitól váltókat, előleg-eket n y ú j t értékpapírokra. V Á L T Ó Ü Z L E T E megbízásból teljesiti m i n d e n f é l e értékpapirok vételét é s eladását a l e g e l ő n y ö s e b b feltételek m e l l e t t s foglalkozik m i n d e n a v á l t ó ü z l e t e k keretébe tartozó üzletágakkal. Üzleti ó r á k : délelőtt V s » — V s l - i g , d é l u s á n V«5-ig. Magyar kir. osztálysorsjegyek főelárusitó helye IV., Ferencziekt e r e í i . s z á m . Kézi z á l o g ü z l e t e i : IV., Károly-körnt 18., I V . , F e r e n c z i e k - t e r e és I r á n y i - u . sarkán, V I I . , K i r á l y - u . 57., V I I I . , József-körut 2 . , Ü l l ő i - ú t 6. sz.

Cs. és kir. udvari szállítók és szerb kir. udv. szállítók

Kunz József és Társa

Árjegyzék I ff^ frAÍ*l ingyen. l i f a l F ^ T i l

királyi kiválts, n a g y k e r e s k e d ő k .

Vászon, asztal neműek, kész fehérnemüek,

menyasszonyi kelengyék, függöny, ágytakaró és szőnyegára raktára.

Budapest, V., Deák-tér 1.

udvari szállító.

H a z á n k első és legnagyobb

9922

Molykár Ellen Biztosító Megóvó Intézete Iroda:

VI., Ó-uteza 42.

szám.

B a k t á r a k : V I . , Ó-utcza 4 2 . , 4 4 . (saját h á z ) , 45., 46, és Uj-utcza 4 3 .

Budapest.

9920

Motorerőre berendezett fehérnemű gyár. H I R , f l i \ \ FF, R E fiT 7 i l i u m a i l l l 1 U H Ü 1 I U U K É Z Á R U - G Y Á R A , W7+ Kttlön m ü ö n t ő d e o s z t á l y . *' Budapest, VII. Csányi-u. » .

^szit

légszeszvezetékhez szükaörszivattynkat. sörés kimérő készüléket légnyomással, szénkénegezőket, peronospora feoskendezőkhöz való minden egyes rézalkatrészt, hiteles kereskedelmi rézsúlyokat, felirati táblákat horgany v. lémből stb

BégM

gőz-, ^ - ^

rézárukat>

bor„

WACHTL ÉS TÁRSA fényképészeti czikkek raktára

9663

B U O A P E S T , I V . , E s k ü - ú t 6 (Klotild főh. palota). Telefon.

— Árjegyzék

ingyen

m*z

és

bérmentve.

WZ T " I 3 " V i l i 1 " K I V J.JT*,1^I MiiM\

F \f\ #C"iT,¥T « l \-P JLiZ5MliF

es

- * s kir. udv. puskaműves, az olasí ü r t i y Q Felségének udvari szállítója,

BUDAPESTEK, raktára: Ií., Béesi-otra l, gyára: Rózsa-utoa 7. Dúsan ellátott raktár legújabb szerkezetű kettős vadász-fegyverek bői, golyófegyverek, a m e r i k a i W i n c h e s t e r serétes i s m é t l ő fegyverek, forgópiszt olyok,

szalonfegyvorek és pisztolyok, töltények és vadász-szerekből, melyek Jóságáért kezeskedik. (Alapíttatott 18O8. évben.)

F r a n k l i n T á r s u l a t n y o m d á j a , B u d a p e s t e n , IV., E g y e t e m - u t c z a 4 . sz.

FŐMUNKATÁRS FŐMUNKATÁRS

NAGY MIKLÓS.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

I egész évre 2 4 korona

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrómkával) egyhtt \ íelevre

óvakodjunk.

. 2 A Rozsnyay Mátyás tifűtís.

E L S Ő MAGYAK

l ' I M T — l

SZKKKliaZTU SZERKESZTŐ

^^^^^^^B.

24. SZ. 1903. (50.ÉVFOLYAM.)

Raktáron az összes nagyobb gyógyszertárakban.

József

KVFOLTA*

^ ^ H

Dr. L e n g i e l b e n z o é - s z a p p a n a Főraktár Magyarország

50.

The Trillophone.

Dr. Lengiel F r i g y e s

Török

1903.

Tiszteletteljes kérelem

szer elért eredmény rendszerint minden különös ápo­ A kebel szépsége a női bájak egyik legelőkelőbbje, melynek 9233 adományozásában a természet nem mutatja magát pazarló­ lás nélkül megmarad. R a t i ó - f é l e P i l n l e s o r i e n t á l á s elevenítő nak. Ennélfogva a hölgyek szívesen fogják tudomásul venni, hogy létezik egy oly teljesen ártatlan szer, melylyel a hatása állal azonfelül üdébb lesz az arczbőr, sxépilve természet szelíd módon kényszeríthető, hogy ebben a az arezvonások és megifjitva a nő egész lénye. E pilulákat mindenki beveheti ; a fejlődésben levő tekintetben kevésbé fukar legyen. E szer, mely a finom párisi hölgyvilágban már ismeretes, a R a t i é - f é l o fiatal leány ép úgy, mint a teljesen kifejlődött asszony. P I L U I i É S O R I E N T A X E S használatából áll, Tehát semmi esetre sem lehetnek a legkevésbbé az védve.) melypilulák a leghíresebb párisi orvosok állal jóknak egészségre ártalmasak. (Törvényesen A körülbelül két hónapig tartó gyógyfolyamot vannak elismerve és tényleg ama tulajdonsággal bír­ könnyű betartani, a megszokott .életmód, legcse­ nak, hogy a női kebelt fejlesztik és újra helyrehozzák, a szöveteket erősítik, a vállak csonldudorodásait elsi­ kélyebb változtatása nélkül Ara egy doboznak mítják és a kebel idomainak egyáltalában diszkrét tes- használati utasítással együtt K 6 4 5 , utánvéttel K lrT5. tességet kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy a táp­ (Szétküldés titoktartás mellett.) Mindazon dobozok melyeken a gyáros bélyege láléknak plasztikai anyagokká való alakulását elősegí­ visszautasitandók, tik, mely utóbbiak a melltájon megállapodnak. Az egy­ nincs és melyeken nem áll a következő lakásczim ; R A T T E , Pharmacien, 6. Passage Verdau. Par/s.Raktár Ausztria-Magyarorsz. részére: Budapest.Török J ó z s e f gyógysz. Király-u.12.

a legenyhébb és leghasznosabb bőrápoló szer. E g y d a r a b 1 korona 2 0 fillér.

BZAM.

_ \£

A DESSEWFFYEK. családaink javarésze a századok folyamán csatamezőn, hazafiúi kötelessége teljesítésében hullott el, s ma már kevés olyan családunk van, melynek ősei már az Árpá­ dok idejében is szerepet játszottak. Eme kevesek közé tartozik a Dessewffy-család, mely nyolczszázados múltját úgy töltötte be, hogy évköny­ veink minden lapján ott ragyog egy-egy kiváló tagjának a neve. Előttünk fekszik Eble Gábornak a Dessewffyekről irt nagy és fényes kiállítású munkája. (A Gserneki és Tarkeői Dessewffy-család, irta Eble Gábor. Nyolcz leszármazási táblával és ötven képpel.) Lapozgatjuk a szép könyvet, s akaratlanul is látjuk szüntelenül a szoros kap­ csolatot nemzetünk s e család története között. A míg a magyarság nemzeti ereje sziklaként állt és uralkodott a délszláv végekben, a Des­ sewffyek lenn a Száva mentén századokig harczoltak a magyar állameszméért. Aztán jöttek a török idők, a megpróbáltatás századai. Vé­ geinket elvesztettük, nemzeti erőnk aláhanyatlott. A Dessewffyek ősi birtokain is a török vert fészket magának. Mindenüket elvesztették a családi múlton és bizalmukon kívül. Néhány megsárgult oklevéllel jöttek Magyarországba, tovább küzdeni. Hosszú idő telt bele, sokan elvérzettek közűlök, míg Felső-Magyarország­ ban, hol ma is élnek, lábukat megvethették. Jött az elnyomatás és a vallási üldözés kora. A Dessewffyek, bár a katholikus vallás hivei voltak, azt tartották, hogy a polgári szabadság­ nak föltétele a lelkiismereti szabadság. S ott küzdöttek Bocskay, Bethlen, Thököly és Bákóczi hadaiban. Nemzeti átalakulásunk nagy ideje ismét nagy Dessewffy eket adott a hazá­ nak. Az átalakulási idők után jött a súlyos meg­ próbáltatás. A Dessewffyek ekkor is a nemzeti ügy mellett álltak. Több Dessewffy küzdött utolsó szabadságharczunkban is, s a küzdelmet Dessewffy Arisztid tábornok vértanú halálával pecsételte meg. E nagynevű családnak ősi szülőföldjét a Száva mentén, a régi magyar vitézség e nevelő iskolájában találjuk. Birtokaik a rég eltűnt Orbászmegyóben és Pozsegában feküdtek. Leg­ régibb ősük, a kiről hiteles oklevél saól, Deziszló volt, a ki 1210 és 1242 közt élhetett. A család legrégibb nemesi levele azt mondja róla, hogy a tatárjárásban súlyos sebeket kapott s jobb

T

ÖBZSÖKÖS

<

CBupán a VASÁRNAPI UJSÍG

egész évre 1 6 korona

félévre

8

•

V

/ -5- ,'

BUDAPEST, JÚNIUS 14,

évre ÍO korona égéi A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK f egész i m vre — B « (a Világkrónikával)

KülfSldi előzetesekhez a postailog meghatározott viteldíj is csatolandó.

karját is levágták, de az ország zászlóját mégis egy rangban állott a Héderváriakkal. Nem megmentette. Innét van a Dessewffyek czímeré- sokára azonban a török kiszorította őket ősi ben a kivont kardot tartó, levágott jobb kar. fészkükből. Dessewfí'y János, II. Lajos király Deziszló utódai Csernek-en laktak s a XV. szá­ kamarása és Pozsegamegye főispánja, fivérével zad végéig a Cserneki nevet viselték ; de Cser- együtt Magyarországba menekült, hogy itt új neki Dezsőnek fia: István 1482-ben már Des­ életet kezdjen. Ő maga a politikai pályán kere­ sewffy Istvánnak írta magát s azontúl a csa­ sett boldogulást, négy tivóre pedig a hadi életet lád minden tagja ezt a nevet viseli. A család választotta. Mind a négy a csatamezőn halt a XVI. század elején már odáig emelkedett, vitézi halált. Maga János először kamarai taná­ hogy Dessewffy Ferencz, 1516-tól Pozsega- csos, aztán főudvarmester s végűi a magyar megye főispánja, vagyonra és tekintélyre nézve kamara elnöke lett. Mint ilyen, nemcsak Ferdi-

DESSEWFFY JÁNOS KIRÁLYI FŐUDVARMESTER ÉS KAMARAI ELNÖK. (1500-1568.)

382

VASÁRNAPI ÚJSÁG, másik közülök örök példája marad a magyar vitézségnek. Ilyen volt Dessewffy István altábornagy (1667—1742), a ki 57 éven át vitézkedett s önerejéből a legmagasabb ka­ tonai polczra emelkedett. Nincs hadi munka e korról, mely az ő vitézi erényeit s vakmerő bátorságát ne emle­ getné, nincs fővezéri jelen­ tés, mely e veszélyt nem is­ merő huszárról említést ne tenne. Mikor öreg korában reszkető kezei a kardot már nem birták, könyveket olva­ sott s iskolákat alapított. Az ő áldozatkészsége hozta létre a kis-szebeni gimnáziumot. Testvéröcscse, Imre szintén kiváló katona volt s a vezér­ őrnagyságig vitte. Az 1735. évben huszárezredével olyan bravúrt vitt véghez, a mely nevét a hadtörténetben feled­ hetetlenné tette. Niederndorfból a Val di Gádorén, Longaronén, Bellunón és Querón át Bassanóba vezette ezre­ dét ; tehát oly utat tett meg, melyet I. Miksa óta még gyalog csapat sem mert meg­ kísérlem.

Bettenthetlen lovas ezre­ des volt Dessewffy András is, a ki Prága körűizárásakor (1742-ben) háromszor verte GRÓF DESSEWFFY AURÉL. vissza a kitörő francziákat. (1808-1842.) 0 volt az első a Dessewffyek közül, a ki a protestáns val­ nándnak, hanem Miksa királynak is a legbizal­ lásra tért s ő a Dessewffyek margonyai ágának masabb magyar tanácsosa volt. Erdemei jutal­ az alapítója. Ebből az ágból származott Desmául 1556-ban megkapta a Tarczay-család seioffy Arisztid tábornok is, az 1848/49-iki birtokait. A tarczai és a tarkői uradalom lett szabadságharcz vitéz katonája, a 13 aradi vér­ ezentúl a Dessewffyeknek otthona. Dessewffy tanú egyike. A szabadságharczban kívüle még Jánosnak tehát sikerűit új jövőt alapítani csa­ részt vettek Dessewffy Gusztáv, Dessewffy Lajos ládja részére. Vagyonát az egyetlen élő Des- őrnagy, kit 16 évi várfogságra ítéltek, és Des­ sewffyre, János nevű unokaöcscsére hagyta sewffy Dénes őrnagy, a kit in effigie fölakasz­ (1568-ban), de végrendeletében bőven gondos­ tottak. kodott a szegényekről is. A szegények részére A míg a Dessewffyek mint katonák nevüket ő alapította a héthársi ispotályt. így a magyar hadtörténetben feledhetetlenné Dessewffy János (II.) felsőmagyarországi ka­ tették, a család más kiváló fiai a politikai ós az pitány-halála után két fia: János és Ferencz az irodalmi téren szolgálták a közügyeket. A nem­ apai vagyont megosztották egymás közt. János­ zeti átalakulás nagy munkájában s az elvesz­ nak Tarcza jutott, Tarkőt meg Ferencz kapta. tett alkotmány visszaszerzésében a Dessewffyek­ Az egyik a tarczai, a másik a tarkői ágnak lett nek szintén nevezetes szerep jutott. Az elsők alapítójává. között küzdött gróf Dessewffy József, Kazinczy A tarczai ág feje: János (III.) Bocskay híve lelkes barátja, nyelvi és irodalmi reformjának volt s jelentékeny részt vett úgy a harczok- buzgó előmozdítója s maga is lelkes munkása ban, mint a bécsi béke megkötésében is. tudományos ós szépirodalmunknak. A Dessewffyek közül ő volt az egyedüli, a ki Gróf Dessewffy Józsefnek három fia volt: élt a II. Lajos király adta pallosjoggal, s ifjú Aurél, Marczel és Emil. A legidősebb Aurél, nejét, Becsky Ilonát a tarczai vár udvarán lefe­ a lángeszű politikus és hírlapíró 1841-ben lett jeztette. E szomorú tragédiára az asszony hűt­ országos hirü emberré, mikor a «Világ» czimű lensége adott okot. lap élére állt, mely az ő vezetése mellett az Utódai közül a legismertebbek egyike volt akkori konzervatív párt érdekében küzdött. Tamás, a kit a gyermektelen Szirmay István Dessewffy Aurél czikkeit a stílus szépsége és a gróf fiává fogadott. Ez a Szirmay (Dessewffy) logika ereje jellemezték. Különösen nagy ha­ Tamás Mária Terézia korának egyik oszlopos tást keltett az a négy czikke, melyekben Kos­ alakja volt; ő alapította 1741-ben a mai 37. suth Lajos és Széchenyi István vitáját ós rend­ szerét vette bírálat alá. A túlerőltetett munka magyar gyalogezredet. A tarczai ágnak legkiválóbb tagja Dessewffy ós az örökös izgatottság azonban korán sirba Antal temesm egyei alispán volt. írói képessége, döntötte. Alig 34 éves korában (1842-ben) ra­ nagy műveltsége és a reformeszmókért való lel­ gadta el a halál. Halálának híre országszerte kesedése révén neve már jól ismert volt, mikor mély megdöbbenést keltett. Legnagyobb poli­ 1832-ben mint Temesmegye követe az ország­ tikai ellenfele, Kossuth így emlékezett meg gyűlésre került, hol valósággal elhalmozták róla: «Móly megilletődéssel s a legőszin­ munkával. A kerületi' jegyzőségen kívül reá tébb bánattal jelentem gróf Dessewffy Aurél bízták az úrbéri munkálat szerkesztését és ma­ halálát. Mennyi ész, mennyi akarat, mennyi gyarra fordítását, e mellett Kölcseyvel együtt tettvágy, mily lángoló érzelem, mennyi remény több feliratot is kellett szerkesztenie. Me­ s mi fényes jövendő voltak e névhez csatolva gyéje 1835-ben első alispánnak választotta, s néhány napi láz és vége mindennek*... mire elhagyta az országgyűlést és a temesi Aurél öcscse: Emil úgy az irói, mint a poli­ vidék magyarosításának szentelte tehetségét. tikai pályán lelkes harczosa volt nemzeti érde­ Közel három évtizedig tartó hivataloskodása keinknek és alkotmányunknak. Több becses után, megyéje nagy sajnálatára 1841-ben publiczisztikai munkát irt s a jeles tollú poli­ Aradra, a váltótörvényszék élére került. Aradon tikust a Magyar Tud. Akadémia 1855-ben elnö­ halt meg 1843-ban. Piai közül a legifjabb: kévé választotta. A legsúlyosabb politikai vi­ Dessewffy Sándor, ma a csanádi püspöki szék­ ben ül. Nevét nagy alapítványaival s irodalmi szonyok között bölcs tapintattal vezette első munkásságával már eddig is fénynyel övezte. tudományos társulatunk ügyeit. Azon mozgal­ A tarkői ágból származott Dessewffyek leg­ makban, melyek ezélja alkotmányunk vissza­ nagyobb részt a hadi pályára léptek. Egyik­ állítása volt, Dessewffy Emil a küzdők első so­ rában állott. 1866-ban halt meg, közvetlenül az

24. SZÁM. 1903.

50.

ÉVFOLYAM.

alkotmány visszaállítása előtt. Nem érhette meg tehát azt, a miért oly hosszú ideig buzgólkodott A harmadik testvér, Marczel gróf, filozófiai tanulmányokkal, a társadalmi kérdések meg­ oldásának nehéz eszméivel foglalkozott. Az emberiség boldogítása, a társadalom tökélete­ sítése s az örök béke voltak kedves eszméi. S ezekre vonatkoztak irodalmi dolgozatai is. Fóthi magányában halt meg 1866-ban 73 éves korában. Dessewffy József három fia közül csak Emil hagyott maga u t á n . családot. Fia, Dessewffy Aurél gróf, örökölvén édes apja tevékeny szel­ lemét, rövid idő alatt jelentős szerepet kezdett közéletünk minden terén játszani s mint a mai agrár-mozgalmak egyik vezetője, országos tekin­ télynek örvend. Elnöke a Földhitelintézetnek és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek. Éble könyvének adatai közt teljesen új ós meglepő az, mely a franczia Dessewffyekről szól. Ezekről mindeddig semmit sem tudtunk. 1705-ben történt, hogy két vitéz huszár: Des­ sewffy Miklós és Bálint franczia szolgálatba álltak. Az első vakmerőségével és vitézségével rövid idő alatt a híres Bátky-husz ár ezred ezre­ dese lett, a másik ugyanott alezredesi rangra emelkedett. Mindkettő a Szent Lajos-rend lovagja volt s mindkettő az olasz csatatereken halt hősi halált. Dessewffy Miklós fia : Jacques Charles-Marie örökölte apja katonai tehet­ ségét. 1770-ben lovas dandárparancsnok ós 1780-ban maréchal-de-camp lett a franczia hadseregben. Utódai mai napig jobbára a ka­ tonai pályán keresték boldogulásukat. A Francziaországba költözött Dessewffyek hadi érdemeiről a franczia írók és államférfiak nagy dicsérettel szólanak. De úgy látszik, hogy ők maguk sorsukkal elégedetlenek voltak. Va­ lami titkos érzés folyton haza vonzotta őket régi hazájukba. A franczia forradalom után többen csakugyan visszaköltöztek, s a kik ott marad­ tak, azon igyekeztek, hogy legalább a rokoni összeköttetéseket fentartsák. Éble könyvének ez az utolsó fejezete. Ezután a nyolcz óriási leszármazási tábla következik, melyen közel másfélezer családtagnak életrajzi adatát találjuk. Valóban rendkívül nagy munka volt e labirintus összeállítása. S hogy mégis sikerűit, az a szerzőnek kiváló érdeme. Takáts Sándor.

HAJNAL HASADÁSA, 1703. (Régies modorban.)

Irta Thaly Kálmán. Hajnal hasadása, gyöngyharmatozása, Bigó rikkantása, vadgalamb bugása... • Kelj föl már kenyeres, kelj föl és kantározz! Vezesd jó lovadat szép híves forráshoz. Kardod oldaladra, — karabélyt nyakadba; Én édes pajtásom, ne tűnődj magadba ! Ülj föl a nyergedbe, — lábod a kengyelbe, Vigyázz jobbra-balra, tekénts az fegyverre ! . . . Jó kövér füvellő, — árnyékos, hűs erdő, Szegény bujdosókat az ki vagy elrejtő : Immár istenhozzád ; zöldelj, virágozzál! Eztán is áldhasson az ki benned megszáll!» S csak megindulának, — erdőkbűi pusztáknak; Napszállatra Tisza révéhez jutának. Azon is általkél két vándor katona, — Keresi, hol légyen kuruczok tábora ? Keresi, hol légyen? Nyargal, járton-járkál: Végre megtalálja — valahol Szathmárnál. Ott vagyon Eákóczi, Bercsényi is vele, Esze Tamás, Boné, Gödény Pál ezeré. Sok szegénylegény gyűl oda mindenfelől, Tisza két mellékről, Ér és Szamos mellől; Ki lovon, ki gyalog, mind oda gyülekszik, — Kuruczok tábora naponkint növekszik. Nemesség, vitézlő rendek, hajdúk hada; Thököly hívei kik voltak valaha: Farkasbőrös, deres bajuszú bujdosók ; Gyönge iftiaeskák, mégis nem utolsók ; Kényén kelt úrfiak, aranyas fegyverben ; Holt-szegény jobbágyok, kaszával kezekben, — Mind vígan sietnek a kurucz táborra...

24. SZÁM. 1903. 50. J'.VFOLYAM.

383

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

Hitet tesznek ottan fölemelt zászlókra: «Vérünköt ontatjuk, tagunkat töretjük, — Rákóczi Ferenczet halálig követjük! Halálig követjük, kemény bosszút állunk, Tűzzel-vassal járunk, —Bécsig meg sem állunk !•

Ém

Német, hogy ezt hallja: valami úgy bántja . . . S kantárszárát félve Pozsony felé rántja. Visszafordul egyszer, visszateként másszor: Mindenütt nyomában zúg a kurucz tábor! Mintha főszálok helytt kardszálok kelnének, Búzakalászok helytt kópják rengenének . . . Többször ugyan német ne is tekénts vissza ! Szegénylegény lova Morva vizét uszsza, Jó kurucz vitézek Bécs alatt égetnek, — Megadod az árát sok gonosztétednek. — Hajnal hasadása, had gyülekezése, Had gyülekezése, gyorsan érkezése, Tiszától Dunára, Dunától Morvára... Szegény kuruczokat az isten megáldja 1

AZ A BIZONYOS «MIKOS.» Elbeszélés. Irta M I K S Z Á T H

KÁLMÁN.

Minden jog fentartásávaU

(Folytatón.)

A főispán, báró Perónyi, a kinek az ősei nem egy király asztalánál törülték meg a szájukat s nem egy király az övékénél, felette csodálko­ zok, hogy ő nem kapott meghívót. Vagy ha már nem kapott, mért kapott akkor a másod alis­ pán ? Hát elment az esze a czeremónia-csináló hopmesternek ? Még rejtélyesebbé tette a meghívást a szom­ szédos Károlyi grófok mellőzése, sőt a párdányi grófot, Butiért is kifeledték, a ki pedig grata persona az udvarnál. Mért épen Báthonyit? Hiszen az igaz, hogy nagybirtokú nemes úr, derék ember, de csak a második viczispán. És az is csak Ugocsamegyében, a melyik non coronat. Mit akarhatnak vele? Nem érti ezt az ember. Végre is megnyugodtak abban a magyarázatban, hogy bizonyosan meg akarják daloltatni, mert meg kell adni, hogy,ritka, gyö­ nyörűen, betyáros zamattal tudja a magyar nótákat elfújni a kvaterka mellett. Magát Báthonyit is feszélyezte az eset, de azért csak mégis nyakába vette a bécsi utat s a bál estéjén felölt vén ezüstgombos, fekete posztó atilláját és asztrakán prémes mentéjót, melyet a megyegyűlóseken viselt, megjelent a legfelségesebb udvarnál, hol is úgy vette ki magát egyszerűségében a sok egyenruhás, dísz­ ruhás alak mellett, a gyémántok, smaragdok ragyogásának és a bársonyok, selymek suhogásának közepette, mint egy közönséges kakas a pávák, papagályok, struczok, aranyfáczánok, pelikánok és gyöngytyúkok között. A főudvarmester, a ki már vadászott rá, legott felismerte, nem is kellett kérdezősködnie s vitte egyenesen a császár elé. Báthonyi szerényke­ dett, szabódott, hogy ő azt nem kívánja, de a főhopmester kijelentette kategorikusan, hogy erre parancsa van. A császár az imént lépvén ki a belső termek­ ből, a szokásos cerclet tartotta, megosztván a nehéz fejedelmi munkát felséges nejével; sorba megszólították kegyes leereszkedéssel a karéj­ ban álló előkelő hölgyeket és urakat, a csá­ szárné a jobbról esőket, a császár s^ baloldalt. Báthonyit a félkör közepére állította a fő­ udvarmester, mondván: — Itt álljon, domine spectabilis, mígnem «ő legszentebb felsége* megszólítani kegyeske­ dik, a mi bizonyára megtörténend. Míg Báthonyi tűkön állt, (jobb szeretett volna ő most otthon csibukozni a zsölléjében), a fő­ udvarmester azalatt a császárhoz furakodék,

GRÓF DESSEWFFY AURÉL ÉS NEJE, KÁROLYI PÁLMA GRÓFNŐ.

jelentvén halkan, hogy ama bizonyos Báthonyi István, Nagy-Szöllősről, ott az a csinos, zömök ember, a hórihorgas "Waldstein Fridrik gróf mellett. A császár jóváhagyólag intett a szemhunyorításával, majd háborítlanúl végzé tovább a feladatát, örömrózsákat ültetvén útjában az arczokra, azonképen a felséges asszony is, míg végre utolsónak Báthonyit szólította meg a császár. — Milyen volt az idén a termés Ugocsában ? — Bizony gyenge volt, felséges uram. A főudvarmesteri bölcseség akképen czirkalmazta ki ezt a formaságot, hogy a kör köze­ pén a felséges asszony, felséges férjével talál­ kozván, a cercle véget ér és a legmagasabb pár, a császár karját nyújtván a császárnénak, egy sétát tesz köröskörül a termekben, míg végre a nagy tánczteremben megtekintvén a tánczolókat, visszavonulnak lakosztályaikba. Minden ki van itt mérve és számítva, a hang nyájassága, a mosoly, a szó, a fejbicczenós, a leereszkedés fokozata, ennek annyi, másiknak csak félannyi. Hanem persze előre nem látott dolgok is történnek. Az olyanok, hogy a csá­ szárné hajából kiesik egy fehér rózsa. Waldstein Fridrik gróf lehajlik érte és át­ nyújtja hódolattal. — Ah, szegény kis rózsám, el akart engem hagyni, -— szólt a császárné. — Köszönöm, kedves Waldstein. Azzal átvette a rózsát és szórakozottan ját­ szott vele, himbálta a levegőben, miközben néhány kérdést intézett Prága előhaladása felől. — Ott is olyan hideg van ? — Igen felség. — Az emberek azonban ennek daczára bol­ dogok, nemde ? — Egy részök felség, de sokan vannak olyanok is, a kiknek nincsen kenyerök. — Miért nem esznek zsemlyét? — szólt a felséges asszony, felhőket parancsolva szép homlokára. S ezz«l szinte gópszerűleg lépett odább, rezedaszin brokát selyem szoknyája nagy suho­ gással húzódván utána, ott hagyta Waldsteint, mivelhogy ez épen egy egész adag a kegyből, s egy embernek csak egy adag jár. Tovább m e n t

Azaz tovább ment volna, de ime, a revierje végéhez jutott. A legközelebbi ember (ez volt Báthonyi) már a császár területén van, ő be­ szélget vele. A császárné türelmetlenül tekintett urára, mert most már a karnyújtás ós a tovább mene­ tel következik a programm szerint, de a császár még nem készült el emberével s megpillantván várakozó nejét, hozzája fordult s bevonta őt is a beszélgetésbe. — íme, kedvelt hivünk, Báthonyi, — szólt, — a kit én olyan messziről felfárasztottam. —• Nagy kegy rám nézve, — hajtotta meg magát Báthonyi. — Örülök, — monda szinte egyszerre a csá­ szárné. — A kié amaz Akli nevű falu, — tette hozzá magyarázólag a császár. — Ah, igen. tudom már, — monda a csá­ szárné mohón, mint a kinek hirtelen láng gyúl a fejében. — Mi most nagyon rászorultunk önre. — El kell hinnem. — felelte szerényen Bá­ thonyi, — ha fölséged mondja, de némává tesz a csodálkozás, hogy a föld leghatalmasabb csá­ szárnéja és császára egyik utolsó szolgájukra miben szorulhatnának rá. Mesének is hihe­ tetlen. — Nemde az ön birtoka Akli község? — kordé a császár. — Igen is, egy kis magyar falucska Halmi mellett. — Azt óhajtanánk öntől megszerezni. Atengedné-e nekünk? — E percztől fogva a fölségedé, — szólt ne­ mes egyszerűséggel Báthonyi. — Ohó, carissime, az nem úgy megy. Clara pacta boni amid. Ellensége vagyok a bizonyta­ lan helyzeteknek ós az utólagos áraknak. Én kevésre becsülhetném, ön sokra, szóval nem volnánk egymással megelégedve. Azért tehát előre szeretném tudni, mit kivan érte tőlünk. Báthonyi egyet rántott a félre csúszott men­ téje ezüstös lánczán, aztán egyszerűen, minden páthosz nélkül szólt, mintha a legtermészete­ sebb dolgot mondaná: — Adom örök áron azért a rózsáért, melyet a felséges asszony a balkezében tart. A felséges asszony önkénytelenül elmosolyo-

384

24. SZAM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

VASAKNAPI/ UJSAG.

dott, (nagyon bájos volt így) még talán el is pirult egy kicsit, de semmi esetre sem haragu­ dott meg. — Ah, uram, — szólt nyájasan, félénken Eáthonyihoz, miközben bizonytalanul nézett a császárra, — hová gondol ön, hiszen ez a rózsa nem ér meg egy falut. . . A császár, bár halkan, de mohón, türelmet­ lenül vágott közbe: — Add oda, Ludovika! És még a szemöldjeivel is intett neki. A császárné átnyújtotta kegyes mosolylyal a rózsát, mely még az imént a hajában volt. Eáthonyi mélyen meghajolva átvette és az atilla zsinórja alá tűzte a mellén. Halk moraj, hullámzás támadt köröskörűi, a nagy «jelenet» hire szétfutott a teremben berezegek, herczegnők között, a diplomaták is erről be­ széltek. Volt, a ki sopánkodott, hogy a spanyol etiquette immár erről a helyről is száműzetett. Volt, a kinek tetszett, hogy a császárné ilyen egyszerű, kedélyes és természetes a legszeré­ nyebb alattvalóival szemben is, mint akármely más földi asszony. De vájjon ki lehet az az ismeretlen ember'? Az epidémiák gyorsaságával tört ki és terjedett a kíváncsiság láza. Kapós DESSEWFFY ANDRÁS ember lett a főudvarmester, az egyedüli, a ki m. kir. lovassági ezredes, a margonyai ág alapítója. tudott felőle. Zászlós urak, udvari potentátok (1693-1745.) siettek magukat bemutatni az egyszerű falusi nemesnek. Próbálták is kivenni belőle szép mint egy szép álom — s nem marad meg utána szerivel, miről beszélgetett a felségekkel, de más valóság, csak egy pár foszlány a ruha-fod­ Eáthonyi zárkózott maradt. rokról, egy-egy leszakadt pántlika vagy csipke­ darab ; egy csomó elhullott hajtű vagy kapocs, — Egy kis üzletet kötöttünk együtt. * Mindez olyan különös és titokzatos volt, egy-két elveszett félkeztyű bámulatosan kis hogy egy sajátszerű nymbus vette körűi az kezecskékről ós néhány megszerzett hörg- és tüdőhurut. alakját azon az estén. De hát ennek az estének hamar vége lett. Eáthonyi hazament a «Matsacker Hofba», Éjfélkor kioltják a gyertyákat a lakájok, s a bál a hol szállva volt és mire kialudta a mámort, csak bál, még ha a Burgban van is, eltűnik, neki se maradt meg egyebe a tündórestéről,

DESSEWFFY ARISZTID 1848/49-KI HONVÉDTÁBORNOK. (1802-1849.)

csak az elfonnyadt rózsája. Tegnap még egy császárné hajában volt, megérdemelte volna, hogy legalább egy pohár vízbe tegyék éjsza­ kára, de Eáthonyi erről is megfeledkezett. Eeggel végre ügyet vetett rá, egy «kopertát)* hajto­ gatott össze egy szelet papirosból, abba tette a rózsát, ráírván a papirra, mint rendszerető ember­ hez illik, pro memória : a Akli falu». Ha hazaér, gondosan elzárja a családi leveles ládába, hol az utódok mindenkor megtalálhatják — az egykori falujokat. Alig hogy «megfölöstökölt» az étkező «szá­ lában)), már kereste Nostitz udvari tanácsos, a császári magánjavak direktora, az Akli község átruházásáról szóló okmányt hozva aláírás vé­ gett. Nyájas, előzékeny öreg úr volt az udvari tanácsos, édeskés, mint a szirup és okos, mint a kigyó, elmondta a császár üzenetét, melyet okképen formulázott: «0 felségét, a császárnét annyira meghatotta az ugocsai vicze-comes gavalléros viselkedése, hogy a császár ő felsége a világért sem akarta egyelőre annak a zamatját és szépségét akár elrontani, akár meggyengíteni valamely közbe­ lépés által. (Az nem is volna rendjén, — szólt közbe Eáthonyi.) Ő felsége mindazáltal érzi, hogy a dolog nem maradhat sokáig annyiban s igyekezni fog azt illendő módon viszonozni.» Eáthonyi mosolyogva jegyzó meg, hogy ő már megkapta a falu árát és eléggé meg van jutalmazva az elfogadás kegyes ténye által. Aláírván tehát az okmányt, miután még az nap körültekintett egy kicsit a roppant városban, másnap reggel haza pályázott Nagy-Szöllősre. A bál után is csak úgy röpültek a napok egymás után, mint annak előtte, de Akiinak úgy tetszett, hogy csigamódra csúsznak, kíno­ san, alig észrevehetőn. A napok még a hogy úgy, nappal elmehetett az intézetbe, együtt

DESSEWFFY IMRE VEZÉRŐRNAGY ÉS A 8. HUSZÁREZRED TULAJDONOSA, (1G71

1739.)

U

3ZAM.1903. 5 0 . ÉVFOLYAM.

385

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

GROF DESSEWFFY JÓZSEF.

DESSEWFFY ANTAL KIR. TANÁCSOS, TEMES1 ALISPÁN, ARADI VÁLTÓ­

(1771-1843.)

TÖRVÉNYSZÉKI ELNÖK ( 1 7 8 8 - 1 8 4 3 ) .

DESSEWFFY ISTVÁN ALTÁBORNAGY ÉS A 3. HUSZÁREZRED TULAJDONOSA. (1667-1743.)

GRÓF DESSEWFFY EMIL. (1812-1S66.)

4. 8ZÁM. 1903. 60. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

386

24. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

torony), melyet kauli (véres) toronynak is nevez­ nek. A torony mintegy hat emeletnyi magasságú a börtönök vannak benne. Ebben a toronyban most egy pár száz bolgár forradalmár van elzárva. Az érdeklődés központjában még mindig a bomba­ merényletek szinhelye áll. Két hétig el voltak zárva az utczák, melyek a levegőbe röpített Ottómőm-bankhoz és a Colombo-szállodához vezetnek, mert a bank és a szálloda alá vezetett aknákat ásták fel, hogy alapos vizsgálat alá vehessék. Az Ottomán-bank, mely egy csinos parkban állott, az európai negyed egyik legszebb épülete volt. Hófehér márványból épült az egész és szép fehér márványszobrok ékítették. A bank mögött áll a Colombo-szálloda, mely a leglátogatottab szál­ lodák egyike volt. A bankkal és a szállodával szem­ ben egy alacsony ház látható, melyben egy bolgár szatócs nyitott magának üzletet s innen ásták az aknákat. Az aknákat, melyek két és fél méternyi mélyen voltak ásva, sok kíváncsi nézte még a múlt héten is. Most már betemették és a nagy romhal­ maz elhordásán dolgoznak a munkások. A bank romjait és környékét még most is kato­ nák őrzik. Éjjel minden utcza el van zárva". Nyolcz óra után csöndes, kihalt az egész város, mert sen­ kinek sem szabad az utczára lépni. A korcsmákat és kávéházakat is hét óra után mind bezárják. Ivdnovics József.

A «Quadalquivir» hajó égése. lehetett Ilonával, kivált mióta a császár felsza­ badította a személye körüli szolgálattól s kine­ vezte őt a császári családi levéltár és könyvtár egyik főhivatalnokának, mióta t e h á t komoly dolga volt, azóta ráért n e m dolgozni, h a n e m ott legyeskedni sülve-főve a szép menyasszony körűi, összeveszve és kibékülve vele napjában négyszer, de az éjszakák, a mikor a szerelmes ember n e m tud aludni, csak mindig őróla gon­ dolkozni, azok a rózsaszín éjszakák de hosszúk, de hosszúk ! Mivelhogy a mennyország elő­ szobája türelmetlenséggel v a n kikövezve. Még csak h é t n a p hiányzott az esküvőig a bál u t á n , addig is mindig t ö r t é n t valami, ezek m á r többnyire eseménygazdag napok a «nagy dolog» előízével. Meghozza a posta otthonról a keresztelő levelet, szállást keres az ember, ez is n a g y élvezet, elviszi m a g á v a l a menyászszonyt is, m e g m u t a t n i a jövendő fészket, a menyasszony irúl-pirúl, mikor ahhoz a kér­ déshez j u t n a k , hogy melyik lesz a háló-szoba. Aztán berakják a bútorokat, azt is meg kell n é z n i napjában néhányszor. Leveleket kell irni a rokonoknak, násznagyot, vőfélyt kell ke­ resni, stb. No, ezzel az utóbbival n e m sok dolga volt Akiinak. Rokonait rég elfeledte, azok őt még régebben, csak az édes anyja élt H a l m i b a n , egy özvegy timárné, a kinek esze-ágában sincs ilyen n a g y ú t r a kelni. Násznagy, vőfély szinte n e m kellett. El volt határozva, hogy az esküvő egész csendben lesz a Mária-Stiegen t e m p l o m b a n , Kolowrat gróf lesz az egyik tanú, a fiatal Ko­ vács György a másik. A templom persze előre­ láthatólag megtelik közönséggel, m e r t ott lesz­

nek Akli ismerősei, az udvari emberek, a kik a császár fogadott lánya iránt érdeklődnek, bizo­ nyosan megjelenik m a d a m e Szilvássy is, az Ilona barátnői, a növendékek és egy csomó szájtátó népség, mely e l m a r a d h a t a t l a n az eskü­ vőkről. L a k o m á r ó l u t á n a szó sincs (mégis csak csúf fösvénység a császártól), a boldog p á r reggel tizkor megesküszik, otthon úti r u h á t vált s legott elutazik a császár möUersdorfi major­ jába, a h o l az udvar tehenészete van, ott ebéd­ del várja őket a császári szakács, a ki két hétre v a n oda küldve a rendelkezésükre. (Vége következik.)

LEVÉL SZALONIKIBÓL. Szaloniki, június 1. Szaloniki városa még mindig az izgalmak napjait éli; lakosai még most is a bombamerényletek és gyilkosságok hatása alatt állanak, ámbár a véres napokban kihirdetett ostromállapot helyreállította a rendet, melyet azóta senki sem zavart meg. A vá­ rosban katona- és csendőrőrjáratok czirkálnak. A középületeket is mind katonaság őrzi, s a ki oda akar menni, azt alapos vizsgálat alá veszik. Ki­ kutatják a zsebeket, nincs-e valakinél bomba? Az ostromállapot súlyosan nehezedik a lakos­ ságra. Kereskedelme, ipara pangásnak indult s az utczák nem olyan népesek, mint annak előtte. A ten­ ger partján nincs meg a régi mozgalmas élet. A ke­ reskedelmi hajók helyett katonákat szállító hajók kötnek ki naponta. A parttól nem messze a «Wien» magyar-osztrák, a «Garibaldii) olasz hadihajók és egy torpedó-hajó állanak. A kikötő déli oldalán, a parton fekszik a «Quadalquivir» franczia nagy sze­ mélyszállító gőzös, melyet április 28-ikán egy bol­ gár a levegőbe akart röpíteni. A fölrobbant bomba nem semmisítette meg teljesen a hajót, de a robba­ nás és a tűz használhatatlanná tette. Egyik képünk az égő «Quadalquivir»-t mutatja. A tenger partján áll a hírneves bejász-kule (fehér-

A Colombo-szálló és környéke a robbanás után.

A DOLHAI ÜTKÖZET. 1703 június 7. 1703 j ú n i u s 7-ike nevezetes időpont a Rá­ kóczi-féle kuruez szabadságharcz történetében. E z e n a n a p o n h a t á r o z t a el végképen a Len­ gyelországban bujdosó Rákóczi, m i n t emlék­ irataiból tudjuk, hogy h a z a j ö n és m a g a veszi kezébe a fölkelés z á s z l a j á t ; ettől a n a p t ó l szá­ mította a nyolcz évig tartó n a g y nemzeti küz­ delem megkezdődését s ép ezért erre datáltatta vissza a csak később, 1704-ben kelt nagyhírű Recrudescunt manifesztumot is. É s ezen a na­ pon t ö r t é n t az első nyílt és nagyobb jelentő­ ségű összeütközés kuruez és labancz között a m á r a m a r o s m e g y e i Dolha községnél. Az általános elégedetlenség, különösen az ország felső éjszak-keleti részén, m á r kora tavasz óta t a r t ó és egyre nagyobb arányokat öltött. Az eddig csak szétszórtan, erdőkben, ná­ dasokban bujdosó kuruezok száma j ú n i u s ele­ j é n m á r mintegy 6000-re növekedett. Esze T a m á s és Kiss Albert gyűjtötték a lázongó népet az általuk május h ó derekán Rákóczitól hozott zászlók alá. A m i n d fenyegetőbbé váló mozgalom elfojtá­ sában főképen Károlyi Sándor s z a t h m á r i főis­ p á n buzgólkodott, bár a n é p szomorú állapotá­ ról nagyon is meg volt győződve, m i n t azt egy Bécsbe küldött emlékirata tanúsítja. «Méltóztassék figyelembe v e n n i a szegény népet, — irja egyebek közt, — mely m a j d n e m általánosan a kétségbeesés végső széléhez közeledik, hogy i m m á r sem Istennel, sem a császári fölséggel, sem a megyei tisztviselőkkel, — hallgatok a földesurakról, kiket, ha l e h e t n e , egytől-egyig kiirtana, — de még saját életével sem gondol; némelyek elkeseredésükben kötéllel vetettek vé­ gett u n o t t életüknek . . . » A kuruezok egy része a beregi és ungi erdő­ ségekben s a határszéleken táborozott, várván

Az Ottomán-bank épülete a robbanás után.

A SZALONJKII DINAM1T-MERÉNVLETEK. — Fényképfölvételek után.

Rákóczit a «Messiás»-t, a kihez újabb követsé­ get küldtek Lengyelországba. A másik rószszel, mintegy 1000 emberrel, Esze Tamás j ú n i u s első napjaiban M á r a m a r o s b a m e n t a Török­ országból Moldván át hazatérő Thököly-fóle bujdosók fogadására. Mikor Károlyi erről érte­ sült, fölszólította a szomszédos TJgocsa, Bereg, Szabolcs ós M á r a m a r o s vármegyéket, hogy állítsák talpra bandériumaikat a lázadók ellen. Szava azonban csak gyönge visszhangot keltett. Egyedül TJgocsa állított föl egy századot Csáky István főispán vezérlete alatt. A szathmári és ugocsai, mintegy 500 főnyi banderiális sereggel indult el Károlyi j ú n i u s (j-ikán Eszé-ék üldözésére. Beregen a Thierheim-gyalogezred két százada és a Montecuccoli-ezredből n é h á n y század vasas n é m e t csat­ lakozott még hozzá. Ezzel a körülbelül ezer főre rúgó, de jól fölszerelt és begyakorlott csa­ pattal t á m a d t a meg Károlyi j ú n i u s 7-ikén, Úrnapja délutánján négy-öt óra tájban Dolhánál Esze T a m á s kuruez csapatát, a mely roszúl gyakorlott, fegyelmezetlen s jobbára csak ka­ szákkal és vasvillákkal fölszerelt gyülevész népségből állott. Az első heves lovasrohamot és sortüzet még kiállta a SZÍVÓS kuruez had, de a második t á m a d á s elől m á r meghátrált és fejét vesztve m e n e k ü l t a szomszédos erdőségekbe. Károlyi d i a d a l m a s a n tért vissza Szathmárba s onnét a h á r o m zsákmányul ejtett Rákóczi­ zászlóval Bécsbe sietett, hogy jelentést tegyen a győzelemről. A zászlókat ünnepélyesen nyúj­ totta át Leopold császárnak, majd a császárné s József ifjabb király előtt tisztelgett. Audiencziát kért és kapott Savoyai Eugénnól, Kaunitznál, Kollonicsnál, az összes udvari méltóságok­ nál. Mindenütt kegyesen fogadták, dicsérték hűségét és vitézségét, melylyel a lázadást le­ tiporta. De Károlyi^ több eredményt akart a puszta dicséretnél. É s becsületére válik, hogy n e m üres kitüntetés, csillogó érdemjel u t á n óhajtozott. Adóelengedést s az elviselhetlenűl súlyos terhek mérséklését kérte vármegyéje számára. Bezzeg egyszerre megváltozott most a hely­ zet. Az i m é n t még oly barátságos miniszterek állig begombolkoztak s előbb suttogva, majd nyíltan meggyanúsították a dolhai győzőt. Azt mondták, hogy az egész győzelem mese, a m i t Károlyi koholt, azokat a zászlókat sem a kuruczoktól vette el, h a n e m valamely régi fegyver­ tár limlomja közül kerítette elő az udvar ke­ gyeire áhítozó főispán ú r . . . Egy nagy eredménye azért mégis volt a dol­ hai hareznak és Károlyi bécsi útjának. A hiú­ ságában vérig sértett büszke főúr, a ki alázatos labanczként lépett be a császárváros kapuján, mint haragos kuruez j ö t t ki rajta. A Beszkidek bérczein á t egy másik kuruez is közeledett m á r akkor a h o n i föld felé : II. Rákóczi Ferencz. TJtjok n e m sokára találkozót s el sem vált Majthényig. L. G.

EISENHUT FERENCZ.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Erdélyi fényképe után.

EISENHUT FERENCZ.

tartva fenn, a festészeti akadémián végezte tanulmányait. H a m a r magára vonta tanárai figyelmét tehetségével és buzgalmával s nem sokára a művásárlók érdeklődése is feléje for­ dult. Akadémiai tanulmányai végeztével a Ke­ letre utazott s visszatérve, elkezdte festeni keleti tárgyú képeit, melyekkel hírnevét megalapí­ totta. E műveinek sikere vitte rá, hogy úgyszól­ ván egészen az orientális festészetre adja ma­ gát. Tanulmányok, megfigyelések gyűjtése végett bejárta Törökország nagy részét, a Kaukázust, Egyiptomot, Tuniszt s útjairól festett képei nagy tetszést keltettek nemcsak a hazai műkiállításokon, h a n e m a külföldön is. Szép külső sikerei is v o l t a k : két képét, a «Gyógyítás a koránnal» és a «Gül Baba halála» czíműeket megvette a k i r á l y ; az utóbbi festmény elnyerte a n a g y állami aranyérmet. Az 1893-iki berlini kiállításon megnyerte a kis aranyérmet. Egyéb nevezetesebb művei még az «Arab kávéház», melyet m a i számunkban másolatban közlünk, a (iTifliszi pénzváltó», «Az írástudói), «Hadi zsákmányi), «Rabszolgavásár», «Kígyóbűvölő», «A mesemondó nő» stb. Mind e képeit a szinek élethű gazdagsága, a keleti élet beható meg­ figyelése, az alakok jellemzetessége s a rajz biz­ tossága jellemzik. A millennium alkalmára Zenta város megbízásából megfestette a zentai csata nagy képét, mely nagyobb szabású törté­ n e l m i festménye a város közgyűlési t e r m é t éke­ síti. Több művésztársával együtt festette a mil­ l e n n i u m i díszmenet nagy körképét, mely a vá­ rosligetben, a Feszty-féle körkép épületében érdekes látványosságul Bzolgált Petőfi újabb nagy illusztrált kiadása szintén tartalmaz Eisenhuttól n é h á n y képet. A történeti tárgyú költői elbeszélések rajzait ő készítette. Az idei téli t á r l a t o n is szerepelt egy keleti ós egy ma­ gyar történeti tárgyú képével.

1857—1903. Művészetünk egyik n a g y tehetségű m u n k á s a halt meg közelebb M ü n c h e n b e n : Eisenhut Ferencz, a keleti népélet szines jeleneteinek kiváló festője. Halála, mely aránylag fiatalon ragadta el, élénken érzett veszteség művészi életünkben. Képeit, melyekkel s ű r ű n találkoz­ tunk a Műcsarnok kiállításain, szívesen látta a közönség. B á r többnyire külföldön tartózko­ dott, élénk összeköttetésben m a r a d t magyar müvésztársaival s M ü n c h e n b e n lakva, buzgón közbenjárt az ott rendezett nemzetközi kiállí­ tások alkalmával, hogy a magyar művészet kellő érvényesülést t a l á l j o n ; e kiállítások ma­ gyar osztályait több izben ő rendezte. Halála ezért nagy részvétet keltett itthon is, München­ ben is, a h o l külföldi társai előtt n a g y kedveitségben állt. Eisenhut F e r e n c z Német-Palánkán született 1857-ben. Atyja, a ki vendéglős volt, kereske­ dőnek szánta, de e pálya neki n e m volt ínyére, festő szeretett volna lenni. Vágyát meg is való­ s í t o t t a ; m i n d e n segélyforrás nélkül k i m e n t Münchenbe s ott, életét nagy küzködés között

A NYÁRFA. Irta H a n u s z

István,

Eredetileg alighanem «nyárj» volt a neve, R u m y még úgy h a s z n á l j a ; a magyar nép m a is «nyárjas»-nak nevezi az Alföldön a nyárfa­ csoportot; szól is a n ó t á j a : Ki tanyája az a nyárjás, Nem hallik be a kurjantás. Kecskeméten a csenevész nyárfát, a milyen a sivány buezkák között szomjazik, szarka-tapodta nyárjnak nevezik. Szereti a magyar a nyárfát, a pusztai fűzek testvérét és n e m egy népdal szól róla. Felejt­ hetetlen Erzsébet királynénk legjobban szerette azt a dalt, a mely így kezdődik: Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele . . . azt hallgatta legutoljára is a Gerbaud-féle ven­ déglőben, a mint Munczy Lajos magyar czigány húzta ott neki. Magyarország híres nagy nyárfáiról; több közöttük történeti nevezetességű is. A budapesti Margit-sziget fái között neveze­ tesek a nyárfák, közöttük az olasz nyárfa. A kikötő torkában két méter átmérőjű hatalmas

387 topolyfa vonja magára a figyelmet; a sziget legöregebb fái sem emlékeznek e vén Matuzsá­ lem gyermekkorára, A pesti oldal szólén egy csomó ezüst-nyárfa a legpompásabb látnivalók közé sorozható. Pilis-Maróton nevezetesek a Dobozy-fák: négy jegenye nyárfa őrzi a hős halála emlékét. . Kapnikbánya mellett, hol azelőtt az erdélyi határ kezdődött, négy jegenye-nyárfa alatt kőemlék jelöli a helyet, hol 1717-ban a máramarosi fölkelő nemesség a borsovai ütközet u t á n haza menekvő tatárokra még egy erős vereséget mórt. Az ibrányi (Szabolcsban) nyárfáról a ('Hasz­ nos Mulatságok» 1823-ban úgy ír, hogy a fa külső kerülete 10 öl, belső üregének átmérője 3 öl, 1 láb 3 hüvelyk volt s bele 1821 -ben 35-en fértek el egyszerre ; közülük öt pár tánczolhatott, a többi ülhetett. A következő évben e fa belsejébe egy hivatalos küldöttségnek 28 tagja ment be és maradt még benne hely 20-nak a befogadására. Ezt a fát a 30-as években derekán törte ketté a vihar, az Ibrányi-család pedig a csonka részt bezsindelyeztette s kirándulások alkalmával ebédlőül, mulatóhelyül használta. Az 50-es években bérlő kezére került a felső­ szegi birtok, annak idejében elpusztult a védő­ tető, megkorhadt a fa és összeomlott. A benne volt szoba ki volt padlózva, két ablakkal ós rendes ajtóval ellátva. Boránytól éjszakra, a Tisza m e n t é n terülő er­ dőségben beszélnek akkorára nőtt nyárfákról, hogy azok egy-egy példánya 50—80 szánka fát adott. A faluban is van n é h á n y törzs, a melyek kivájva gabonatartó hombárul szolgálnak; ol­ dalt feküsznek. fölül van a nyílásuk és n e m lehet belőlök szék vagy lajtorja nélkül meríteni. K o m á r o m b a n az Erzsébet-sziget keleti orrán is van egy fehér nyárfa, melyet a lakosok szur­ kos nyárfának neveznek. A törzse a földtől (JO centiméter magasságban 7 86 méter kerületű, 8—10 méteren kezdődik az elágazása; magas­ sága vagy 40 méter. Kérge majdnem csupasz, teljesen ép ós kőkemény, repedezetten. Korát 300 évre becsülik. 1790 márczius 3-án égették el alatta Csejthey István főszolgabíró kiküldése mellett a József császár parancsára készült föld­ mérési aktákat, még a határozatot hozó megyei közgyűlés t a r t a m a alatt. Azt beszéli a nép, hogy 1849-ben Klapka ennek az ágai között tartotta irományait, hogy oda j á r t ki, ott tartózkodott maga is a békealkudozások idején. AH még az ughi réten, Jászkun-Szolnokme­ gyében Rákóczy Öreg kanadai nyárfája a régi vadászkastély közelében, mely a fejedelemé volt; m á r a fiai is vén fák. Hajdan sasok fész­ keltek rajta, m a csak hollók tanyája, miért (i hollós fa» a neve. Csongrádmegyében Szentesen a Nagyhegy­ szőlőben áll egy rezgőnyárfa, mely aránylag fiatal kora mellett is bámulatosra fejlett, a mi azt bizonyítja, hogy a faóriások legnagyobb növése életök első századára esik és később csekélyebb mértékben gyarapodnak. J u r e n á k József 1810b e n ültette ós két törzsből keletkezett; a tulaj­ donos deszkabódét épített és mindkét oldalára egy-egy nyárfa sutnyót helyezett el, de azok a faópületet maguk közül kiszorították s ma egy m é t e r magasságban össze vannak nőve s ott a kerületök 7 - i méter, o n n a n kezdve meredez a két fa 15 méter derekával s azok egyenként 4'14 méter kerületűek. Panajoth Mihály sörháza udvarán NémetBogsánbanvan egy rezgőnyárfa, mely alatt a gyá­ szos emlékű H a y n a u szeretett időzni. A fa de­ reka két méternyire a földtől 6 - i méter kerületű és a mellett megfelelően fejlett a magassága. Orsova mellett a Cserna-völgy szólén, az or­ szág határához közel az Alion-hegy tövében áüott a sudár jegenyefa, melynek gyökerei kö­ zött a m a g y a r szent k o r o n a volt 1849 augusz­ tus 24-től 1853 szeptember 8-ig elásva. Ma az oda épített kápolnához gyönyörű jegenyenyárfa­ sor vezet. H a l a s h a t á r á b a n , a ruki erdő szólén volt két «halálfa», az egyik r e z g ő - n y á r ; k é t bujdosó honvéd sírja domborul ott, kik rabló­ gyilkos merénylet áldozatai lettek 1849 deczemberben. Minden nyárfa kedveli a világosságot, ár­ nyékban n e m kap erőre, de n e m irigy, hogy m á s növénytől azt elvegye, miért alatta vígan tenyészik m i n d e n ; futóhomok kötésre is alkal­ m a s ez oknál fogva. Erdőben legjobban meg­ van a rezgő és a fekete fajtája és növése gyor-

04 SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

389

VASÁRNAPI Ú J S Á G . A Z OBRENOVICS-CSALÁD.

iiMi.

évi fénykép

után.

DRÁGA SZERB KIRÁLYNÉ.

SZERBIA KÉT FEJEDELMI CSALÁDJA. Lázadás, uralkodók letétele, sőt meggyilko­ lása nem ritka eszköz a balkáni államok poli­ tikai életében, de nemcsak itt, hanem Európa egész újabbkori történetében párját ritkítja borzalmasság dolgában az a vérengzés, melynek június 11-ikén hajnalban a belgrádi konak színhelye volt. Nemcsak magát Sándor királyt ölték meg, hanem nejét, Drága királynét, ennek testvérét, két minisztert s az udvar személyze­ tének több tagját. Ez a kegyetlenség a közép­ kor időire, a régi Bizancz udvari életére emlé­ keztet. A belgrádi események folytán megszűnt lé­ tezni az Obrenovics-család, melynek neve kö­ zel egy évszázad óta össze van fűzve Szer­ bia történetével. A mostani események pontos részletei még ismeretlenek, következményei még nem Ítélhetők meg, bizonyos azonban, hogy a szomszéd szerb állam történetében mélyreható fordulatot jelentenek.

ARAB

saságával fölülmúl majd minden egyéb fát, de oly lazán is halmozza föl magában az anyagot, hogy tüzelésre felényi értékű a fája, mint a bükké s mégis azt tartják, hogy 40 éves korán túl megér annyi forintot, a hány esztendős. Mint épületfa csak ott válik be, a hol víz nem igen éri; metszenek a derekából értékes deszkát, mely könnyűsége és tartós volta miatt vasúti kocsik gyártásánál jól beválik. Bútorfá­ nak is kapós a belső rajzolata, szépsége miatt; hasznos házi eszközök készítésére, faragnak belőle sütőteknőt, lapátot, fakanalat, a vasta­ gabb törzséből méhkaptárt; könnyűségénél fogva örömest alkalmazzák a halászok hálóikra, hogy azokat a vízben merőlegesen tartsa. Kivált a rezgőnyárfa anyagát papírrá lehet földolgozni. Jó a szene puskapor-gyártáshoz. A levelét örömest fogyasztja a barom és a vad­ állomány. Melius Péter orvosságul ib tekintette, mert azt írja, hogy «az nyárfának levelét csepegesd az fülben, használ*.

KÁVÉHÁZ.

-

EISENHUT

Az Obrenovics név a XIX. század elején kezd szerepelni a szerb nép történetében. Eredeti nevük Theodorovics; az első ismert ős, Theodorovies Milos vette fel először az Obrenovics nevet, mely gazdag mostohabátyjának családi neve volt. Ez az Obrenovics Milos a dinasztia megalapítója s a szerbek szabadságharczosainak egyike. Mikor az első szabadsághős, Kara Györgye kezéből kihullott a zászló, ő ragadta magához népe vezetését. A törökök zsarnoki uralma, a többszöri láza­ dások elnyomásában és megboszúlásában tanú­ sított kegyetlensége akkor már a végsőig fokozta a szerbek elkeseredését. Obrenovics Milos. az egykori disznópásztor, a ki tehetségével és bá­ torságával Uzsicze vajdájává, később rudniki és kragujeváczi kenézzé küzdötte fel magát, föl­ kelést szított, maga köré gyűjtötte az elégedet­ leneket és Tokovo faluból kiindulva, megkezdte a harczot a török ellen 1815 virágvasárnapján. Ettől a naptól számítandó az Obrenovics-dinasztia uralma a szerb nép fölött, mely tehát össze­ sen 88 évig tartott; ez időből azonban levonandó az a 16 év, melyet Karagyorgyevics Sándor töltött (1842—1858) a szerb fejedelmi széken. Obrenovics Milos néhány török csapat megverése után kiegyezkedett Ali basa török kor­ mányzóval ; Szerbia autonómiát kapott nemzeti kenézek alatt s Milost elismerték, mint fejedel­ met. Egyik első kormányzati ténye volt, hogy a hazájába visszatérő iszabadsághőst, Kara Györgyét 1817-ben megölette. Ezzel kezdődött az ádáz gyűlölség a két család között, a mely folytonos nyugtalanságban tartotta Szerbiát. Milos fejedelem keleti uralkodók módjára, önkényesen, alkotmány nélkül uralkodott, de azért népe előtt, mely a sertéspásztorból feje­ delmi rangra emelkedett férfiúban a maga vérét látta, népszerű volt, annyival is inkább, mert megtartotta régi nyers, parasztos szokásait ós sohase titkolta alacsony származását. 1835 óta azonban elégedetlenség kezdett lábra kapni az országban, melyet az oroszok és törökök is szí­ tottak, sőt saját felesége, Vukomanovics Lyubicza is. Milos végre 1839-ben kénytelen volt lemondani. 1848-ig Bécsben internálva ólt.

SÁNDOR SZERB KIRÁLY.

ekkor oláhországi birtokaira költözött, a hol 1858-ig maradt. Milos lemondása után fia, Milán került ura­ lomra, de néhány hét múlva meghalt. Őt kö­ vette öcscse, Mihály, a ki három évig. 1839-től 1842-ig uralkodott, a mig a szenátorok vezér­ lete alatt álló párt lemondásra nem kényszerí­ tette, hogy Karagyorgyevics Sándort ültesse helyébe. Ez volt az egyedüli Karagyorgyevics, a ki eddigelé trónra került. Tizenhat évig ural­ kodott; 1858-ban megfosztották a fejedelem­ ségtől ós visszahívták az öreg, akkor már 78 éves Milost, a ki két év múlva meghalt. Utána — szintén másodízben — fia, Mihály következett, a ki Szerbia legjobb és legmíveltebb uralkodója volt. Maga köré gyűjtötte a külföldön európai miveltséget szerzett fiatal nemzedéket s európai szellemben igyekezett uralkodni. Neki köszön­ heti országa tényleges és végleges fölszabadu­ lását a török uralom alól, mert neki sikerűit Ausztria-Magyarország támogatásával eltávolí­ tani a török csapatokat azokból a szerbiai várak­ ból, melyeket a Milos fejedelemmel kötött egyez-

FERENCZ FESTMÉNYE.

Az éjszaki népek a nyárfa kérgében rejtőző salicin-anyagot lázak ellen használják, az ne­ kik a chinin. A fekete-nyárfa bimbaja mézgájából viaszt is választottak ki gyertyaöntósre. Már a régiek ismerték a nyárfabimbók illatos mézgáját s abból készítettek kenőcsöt sebekre, kivált a keletindiai takamahaka gyanta volt ke­ lendő, részint füstölőnek, részint gyógyír készí­ tésére, mert az volt a hiedelem, hogy a mi illa­ tos, egyúttal gyógyító erejű is.

EGYVELEG. * Tolsztoj Leo, a nagy orosz iró csak maga­ csinálta czipőben jár. Az a csizmadia, a kitől ezt a mesterséget tanulta, kijelentette, hogy a gróf na­ gyon jó czipőt tud csinálni, de ha ebből a mester­ ségből kellene élnie, nyomort szenvedne, mert nagyon lassan dolgozik. * Viz nélkül élnek a Hawai-szigetek egyes vidé­ kein a lovak és a marhák. A szigetek hegyes vi­

dékein óriási ménesek ós csordák élnek s mivel ott csak a két-három hónapig tartó esős időszakban esik eső, forrás vagy patak pedig nincs, az óv többi részében nem is látnak vizet. Nő azonban ott egy nagy nedvtartalmú fű-fajta, melyet a benszülöttek maniniának neveznek s mely az állatok számára a vizet is pótolja. * Száz ember közül csak tlz akad olyan, a k i k . n ^ egyformák az egyes tagjai A legtöbb ember jobb karja és lába valamivel rövidebb, mint a bal. * A beduinok igen kevés eledellel beérik. Napi élelmük néhány szem olvasztott vajba mártott datolyából, egy kevés darából és egy maroknyi rizsből áll. * A legnagyobb erdő a világon Kanadában van Labrador és a Hudson-öböl között. Hoszsza mint­ egy 2700, szélessége 1600 kilométer. * A dohányzást a belgiumi börtönökben jutalom gyanánt engedik meg a jó magaviseletű fegyenczeknek, és tapasztalták, hogy ennek van leg­ nagyobb hatása még a legrakonczátlanabb termé­ szetű foglyokra nézve is-

VMfl. évi fénykép

SÁNDOR SZERB KIRÁLY ÉS DRÁGA KIRÁLYNÉ ESKÜVŐI DÍSZBEN.

•rtd.-i-

1900. évben, az etküvö előtt fiivett

SÁNDOR SZERB KIRÁLY ÉS DRÁGA KIRÁLYNÉ.

fénykép

i

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

390

24 SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

Kara Györgye, Szerbia első felszabadítója.

ÍSBS, évi fétiykt pek i
SÁNDOR KIRÁLY ATYJÁVAL,

sóg alapján a törökök megtartottak. Új alkot­ mányt is dolgoztatott ki népe számára. Uralko­ dásának gyilkos merénylet vetett véget. Í868 június iO-én a topcsideri parkban összeeskü­ vők, kiknek élén egy Eadovanovics nevű ügy­ véd állott, megölték. A kövélemény Karagyorgyevics Sándor volt fejedelmet gyanúsította az összeesküvés szerzőségével. A volt fejedelmet, a ki akkor Magyarországban élt, Pesten bíróság elé állították ; a törvényszék betekig tartott tár­ gyalás után felmentette, a másodfokú bíróság elitélte, a Kúria azonban ismét felmentette. A meggyilkolt Mihály fejedelem után öcscse, Milán foglalta el a t r ó n t Kiskorúsága alatt három tagú regensség vezette az ország ügyeit. Az 1869-ben kiadott új alkotmány kimondotta az Obrenovics-család örökösödési jogát a női ágra is kiterjesztve s a Karagyorgyevicseket kizárta a trónról. Milán 1872-ben nagykorú lett 8 kezébe vette a tényleges uralmat. Ural­

MILÁNNAL.

SÁNDOR SZERB KIRÁLY.

kodásához szerencsétlen háborúk emléke fűző­ dik ; a törökök kétszer legyőzték a szerb sere­ get, 1876-ban és 77-ben, 1885-ben és 1886-ban pedig a bolgárok szereztek rajtuk fényes diadalt. Mindazáltal Milán uralma gyarapodással járt az országra. Ügyes diplomácziával a berlini kongresszuson területnagyobbítást, souverainitást és «fenség» czímet nyert. 1882-ben pedig a hatalmak beleegyezésével kikiáltatta magát királynak. Még 1875-ben vette nőül az orosz származású Kecsko Natáliát; házasságuk ele­ inte boldog volt, de később egyenetlenség tá­ madt a házastársak közt, mely annyira fokozó­ dott, hogy Milán 1888-ban elvált feleségétől. Ez esemény, valamint politikájának balsikerei fölemésztették népszerűsége maradványait is, ligy hogy 1889-ben, belátva, hogy elvesztette lába alól a talajt, dinasztiája érdekeinek bizto­ sítása kedvéért lemondott a trónról tizenkét éves fia, Sándor javára.

Sándor király

uralkodása.

A meggyilkolt Sándor király egyetlen fia volt szüleinek. 1876-ban született Belgrádban. Korán kezdte a tanulást; hamar megtanult több nyel­ vet s a természeti és katonai tudományokban is szép jártasságot szerzett. Anyja, mikor szakí­ tott férjével, magával vitte a fiút Wiesbadenbe. Milán király azonban kieszközölte, hogy trónja örökösét a német hatóságok közbenjárásával elszakítsák anyjától és Szerbiába hozzák s ott­ hon neveltette. 1889 márczius 6-ikán Milán király az egész világ meglepetésére lemondott trónjáról fia javára. Az akkor tizenkét éves Sándor király helyett három régens: Bisztics, Protics és Belimarkovics vitték a kormányt. Az ifjú uralkodó nem sokáig tűrte a regensek gyámságát. 1893-ban ténylegesen átvette a kormányt s a régenseket bezáratta. Eadikális minisztériumot alakított egykori nevelője, Dokics elnöklete

Ilona, Kara Györgye neje.

alatt. E nevezetes esemény alkalmával, általá­ nos feltűnést keltett a 17 éves ifjú király erélye és határozottsága, melylyel tervét megvalósí­ totta. Kormányzása nem ment simán; a pártok viszálykodása, az ország zavaros pénzügyei, az alkotmánynak az ország viszonyainak meg nem felelő volta sok nehézséget támasztott. Külön­ féle pártokkal próbálkozott; közben atyja haza­ tért s mint a hadsereg főparancsnoka segédke­ zett neki a kormányzásban. A már-már javulásnak induló viszonyokban egyszerre fordulat állott be a fiatal király há­ zasságával. 1900 nyarán váratlanul nőül vette anyja volt udvarhölgyét, a szép és eszes, de nálánál sokkal idősebb Lunyevieza Drágát. Masin mérnök özvegyét. E házasság szakítást eredményezett közte és atyja, Milán közt. Anyja, Natália is nagyon felháborodott e fri­ gyen ; a szerb politikusok legnagyobb része is ellenezte, nem különben az egész nemzet közvéleménye. A rósz viszonyt a király és alatt­ valói közt fokozta a gyermektelenül maradt Drága királyné magaviselete, melylyel saját rokonsága érdekét mindenben ápolni igyeke­ zett s azokat, a kik fórjhezmenetelét rósz szem­ mel nézték, üldözte. Az állapotok mindinkább tarthatatlanok let­ tek ; különösen az országban többségben levő radikális párt szította a király elleni ingerült­ séget. E miatt most nemrég Sándor király újabb merész lépésre határozta el magát: az idei április 7-ikén egy kiáltványnyal eltörölte az 1901-iki alkotmányt s azokat a törvényeket, melyeket ennek alapján szentesített; számos egyéb intézkedést is téve a radikálisok meg­ törésére. Ennek megtörténtével — egy óráig tartó abszolút uralkodás után — az alkotmányt visszaállította, új kormányt alakított, kinevezett tagokból álló szenátust hívott össze s a szkupstinát feloszlatva, új választást rendelt el. A vá­ lasztásból majdnem egyhangúlag a király kor­ mányának hívei kerültek ki győztesen, de az általános elégületlenség tüze, bár elfojtva, tovább égett s most, a június 11-iki borzalmas eseményekben tört ki. A KARAGYORGYEVICS-CSALÁD.

OBRENOYICS KOLOS. (1780-1860.)

OBEENOVICS MIHÁLY, (1825-1868.)

391

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

Cfi BZÁM^gOS. 5 0 . ÉVFOLYAM.

Mint az Obrenovicsok, a Karagyorgyevicsek is az egyszerű nép sorából emelkedtek törté­ neti alakokká. Első szereplő ősük, kitől nevü­ ket is örökölték Crni Pctrovics György, a kit a nép ajka nevezett el Kara Györgye-nek, Fekete Györgynek. Mint nagyon szegény pa­ rasztembernek fia született 1766-ban a Kragujevácz melletti Viszeváczban, de már gyermek­ korában szüleivel együtt Topolába költözött a hegyek közé. Mint fiatal legény, eltelve égő gyűlölettel a török ellen, 1787-ben részt vett a szerbek első török-ellenes felkelésében. Ennek leverése után menekülni kényszerűit; úgy mondják, hogy atyját, a ki nem akart vele menekülni, megölte, hogy török kézre ne ke­ rüljön. Csakhamar háború tört ki II. József császár és a törökök között; Kara Györgye be­ állt a Laudon vezérlete alatti osztrák seregbe, mint egy szerbekből álló szabad csapat tagja. A békekötés után erdőőr lett a szerémmegyei krusedoli zárdában. Nemsokára azonban vissza-

Karagyorgyevics Sándor herczeg.

KARAGYORGYEVICS PÉTER HERCZEG

1866-ik évi magyar díszruhás arczképe.

tért hazájába. A szerbek folyton fokozódó forrongása 1804-ben nyílt fölkelésben tört ki s a fölkelés élére Kara Györgye állt, egy Szendrőben 300 népképviselőből alakúit gyű­ lés meg is választotta a szerbek vezérévé. Fegy­ verre szólította a népet s két év alatt kiűzte a törököt az országból, csak a főváros, Belgrád maradt török kézen. Ekkor népszerűsége oly nagy lett, hogy fölkeltette a nemzet előkelőinek féltékenységét, a mely folyton akadályokat állí­ tott az egyszerű földmívesből lett szabadságharczos nagyratörő tervei elé. A viszálykodást felhasználták a törökök s betörtek Szerbiába, de Karagyorgye megverte őket s ezúttal Belgrá­ dot is elfoglalta. A nép előkelői orosz védnök­ ság alá helyezték az országot, de mivel nz oroszok nem igen erélyesen pártolták a szer­ bek ügyét, Kara Györgye a maga erejéből foly­ tatta a háborút. 1810-ben az oroszok segítették s elismerték Szerbia főhadvezérének, úgy hogy most már harmadszor is sikerűit kivernie a tö­ rököt, mire 1811-ben egy népgyűlésen Szerbia egyedüli főhadurának neveztette ki magát s a polgári ügyek ellátására szenátust alakíttatott. Két évig uralkodott Szerbia fölött topolai egy­ szerű parasztházából. Újabb kisérletei a török teljes kiűzésére főleg azért, mert az oroszok cserben hagyták s az 1813-iki franczia háború folyamán Szerbiát kiszolgáltatták a törököknek, meghiúsultak s ő elkeseredve átment Ausztriába, majd Besszarábiába. Csak 1817-ben tért vissza hazájába, de akkor ott már Obrenovics Milos volt az úr. a ki saját hatalmát féltve a nép­ szerű és vitéz szabadsághőstől, a Szendrő mel­ letti Adsagnában agyonlövette. A Karagyorgyevics-esalád története folytonos küzdelem a szerb trónért. E czélt azonban csak Kara Györgye fiának. Sándornak sikerült elérni s neki is csak másfél évtizednél alig hosszabb

Karagyorgyevics Perszida herczegnő.

időre. A fejedelemségről elűzetve sem hagyta abban trónja követelését 1884-ben Temesvárott bekövetkezett haláláig. Törekvéseit, családjá­ nak a szerb trónra való igényét fiára. Karagyor­ gyevics Péterre hagyta. Karagyorgyevics Péter, kinek alakja a belg­ rádi gyászos eseményekkel egyszerre előtérbe került, 1844-ben született, atyja fejedelemsége idején. Belgrádban. Atyja elüzetóse Genfben érte, a hol akkor tanulmányait folytatta. Ott maradt 1861-ig. azután a saint-cyri franczia katonai iskolába lépett, melyet 1864-ben ha­ gyott el mint franczia tiszt. 1866-ban a vezér­ kari iskolát is elvégezte s e mellett politikai tanulmányokkal foglalkozott. Nevelője évek során magyar ember volt: a tudós Podhorszky Lajos, a politikai tudományokban pedig Irányi Dániel oktatta, a ki akkor, mint emigráns Paris­ ban élt. Péter horczcg 1866 ós 1867-ben több hónapot Budapesten töltött szüleinél. Innen Francziaországba tért vissza, hol 1870-ben részt vett a németek elleni háborúban, mint az ide­ gen légió tisztje. 1871-ben pedig vezérkari tiszt lett s vitézségével kitüntette magát. 1875-ben, mikor a bosnyák fölkelés megkezdődött, föl­ kelő csapatot szervezett s ennek élére állva küzdött a török ellen. Később 1876-ban fel­ ajánlotta Milán fejedelemnek családjaik kibéküléBét, de levelére választ se kapott. A het­ venes évek végén váltakozva Bécsben, Parisban és a Eivierán élt, azután Czetinjébe költözött. 1883-ban nőül vévén a montenegrói fejedelem leányát, Zorkát. Neje 1890-ben meghalt s Péter herczeg ekkor Genfbe ment lakni, a hol tanulmá­ nyainak és gyermekei nevelésének élt. Három gyermeke van ; a 20 éves Heléna, a 16 éves György és a 14 éves Sándor. Karagyorgyevics Péter igen művelt, finom, megnyerő modorú férfi; irodalmi jártassága is van: franczia nyelvű útirajzokon kívül egyebek közt lefordította szerbre Stuart Millnek a sza­ badságról irt munkáját. Trónkövetelői jogát mindig fentartotta, de csak egyszer, 1878 őszén próbált Szerbiába betörni Orsován át. Ez a vál­ lalata azonban nem járt sikerrel. Eajta és gyermekein kívül családjának még egy férfitagja van: öcscse, Arzén, a ki több évig Oroszországban mint gárdatiszt szolgált, jelen­ leg pedig Parisban lakik.

A KARAGYORGYEVICSEK PESTEN, i. Épen a múlt hét csütörtökén volt negyven eve annak, hogy déltájban meg kellett jelen­ nem Karagyorgyevics Sándor herczeg lakásán, a ki akkor Pesten lakott a most Arany Jánosutczának nevezett akkori Fő-iiton. a 18. szám alatt lévő házában. A meghívást egy nappal előbb vettem Kara­ gyorgyevics Perazida herczegnő Krszta nevű komornyikja által, a kinek gazdagon aranyo­ zott, magyar paszomántos, rikító vörös mondúrja nagy föltűnést okozott a zöldfa-utezai csendes Tököly-intézetben, a melynek én akkor szerény és végtelen szegény növendéke voltam. A meghívás nem jött váratlanul, megelőzte azt

24. SZAM. 1903. 50. 24. SZÁM. 1903. 50.

VASÁBNAP1 ÜJSÁG.

392

évrolYAM.

KVFOLYAM.

393

VASÁENAPI ÜJSÁG.

1 GENCSICS GYÖRGY, KERESKEDELM1 MIN1SZTER.

G E N E C S I C S

VOJISZLAV, PÉNZÜGYMINISZTER.

AVAKUMOVICS JÁNOS, M1N1SZTERELNÖK.

AZ Ú J SZERB MINISZTEREK.

Házasság kötésük idejéböl való[éiiiiLéyrk

utíHh

KARAGYORGYEVICS PÉTER HERCZEG ÉS NEJE ZORKA, MONTENEGRÓl HERCZEGNŐ.

egy pár nappal azelőtt tett látogatásom az Angol kisasszonyok temploma mellett levő házban, mely akkor még a Velykov szerb család tulaj­ dona volt. Itt a háziasszony, egy ötven év körüli idős, de rendkívüli szép szőke hölgy és Gyurkovics királyi tanácsos, a hazai szerb népisko­ lák nyugalmazott főtanfelügyelője előtt kellett úgyszólván elővizsgát tennem, hogy képes leszek-e a házitanítói tisztet betölteni az ifjú berezeg Karagyorgyevics György mellett, a ki ez időtájt töltötte be életének hatodik évét. Midőn Krszta, a berezegi komornyik a Tökólyanumban utánam tudakozott, akkor már biztosra vettem, hogy Velykov úrhölgy, a ki gyakran járt a herczegnőhöz, beajánlott házitanitói állásra, melynek elnyerése nemcsak reám nézve, hanem szegény özvegy anyámra és két öcsémre nézve is életkérdés volt. E fivéreim­ mel együtt jártunk, mint szegény tanulók a le­ égett s ideiglenesen deszkákkal fedezett redutépület egyik részében elhelyezett m. kir. állami katb. főgimnáziumba, melynek a derék Bómer Flóris volt az igazgatója s Bartal, Eiedl, Corzán Avendano, Lutter és Veres József a legkiválóbb tanárai. Dobogott a szivem és szorított is egy kissé a szokatlan fekete öltözet, melyet ez ünnepélyes

alkalomra kölcsön adott reám Kronics, a Tökölyanum házi szabója, midőn átléptem a herczegi ház küszöbét. Az egyszerű bérház fénye­ sen díszített lépcsőjén felsiettem az első eme­ letre, melyen a berezegi család lakott. A her­ czegnő komornyikja bevezetett egy meglehetős tág ebédlőbe, melyben feltűnt nekem a falon a Szent Szűznek gazdagon aranyozott képe. mely előtt egy kis égő mécs függött. Az ebédlőn át a herczegasszony szalonjába léptem, mely empire-slilben vörös selyem párisi bútorokkal volt gyönyörűen bútorozva. A komornyik egy néma kézmozdulattal arraa jobboldali ajtóra mutatott, melyen a fenséges herczegasszony fog megje­ lenni. Alig tudtam egy pillantást vetni Kara Györgyének, Szerbia híres felszabadítójának é3 nejének, Ilonának a falon függő nagy arczképeire, midőn tompa köhögés hallatszott a fogadó-szalon mellett levő szobából. Egy perez múlva belépett az ajtón Karagyorgyevics Perszida herczegnő, Karagyorgyevics Sándor herczegnek, Szerbia 1842—1858. évig volt uralko­ dójának hitvese. 0 Fensége, a Nenadovicsok történelmi neve­ zetességű családjának sarjadéka, kit ifjú korá­ ban Szerbiában a legszebb asszonynak tartottak, ekkor már élete delén volt. hatalmas, kissé már

tlfféjtM

KARAGYORGYEVICS PÉTER HERCZEG.

í.n'ikéjH'k

elhízott alak, de tele fenséggel, női bájjal. Igazi szerb typusú arczán csendes búskomorság volt észlelhető, de koromfekete szemeiből még ifjú hév és erély szikrázott. Kemény egy asszony volt a herczegnő. a ki erős akaratával és férfias el­ szántságával nem egyszer magához ragadta fejedelmi férjének teendőit Mólyen megha­ jolva, kezet csókoltam a herczegnőnek, a ki egy székre mutatott és maga a pamlagon foglalt helyet. Égy pár bevezető szó után elmondtam, hogy már hat év óta előkelő családokban házi tanító­ kép működtem ós hogy életem legnagyobb szerencséjének fogom tekinteni, ha elfogad harmadik fia mellett első tanítónak. Úgylát­ szott, hogy a fenséges asszony ismerte már a képzettségemet, mert egy pár perez múlva be­ hívta György fiát, bemutatta nekem ezen bizal­ mas szavakkal. — íme, ez lesz a te tanítványod j te pedig, fiam, szót fogadj ennek a tanító úrnak, mert ez csakis a jó és szorgalmas gyerekeket szereti. A kis herczegi fiú a szemembe nézett, kezet nyújtott és röviden csak azt mondta: «Én jó leszek, ha Arzén öcsém békét hagy nékem.» E perezben már ott termett a kis öt éves ele­ ven Arzén, a ki beszaladva a szalonba, egyene-

,
KARAGYORGYEVICS GYÖRGY HERCZEG, PÉTER HERCZEG FIA.

sen az ölembe ugrott, azt kérdezvén: tudok-e lovon nyargalni ? — Már hogyne tudnék? -— volt a válaszom és ezzel mindjárt meg volt kötve köztünk a barátság. Három nap múlva megkezdtem a leezkéimet. Az első évbe n csak házitanítóképen működtem, a következő évben, midőn az egyetemre jutot­ tam. — anyám kívánatára a jogi pályára lépve — már házi nevelője lettem a két fiatalabb Kara­ gyorgyevics berczegfiúnak és nekem házuk har­ madik emeletén, egy lakosztály iskolának, laká­ somnak és tornahelyiségnek berendeztetett. II. Az 1858-ikiszkupstina Karagyorgyevics Sán­ dort megfosztotta a tróntól és visszabivatta arra a 78 éves Obrenovics Milost. A száműzött herezeg eleinte Temesvárott lakott, a hol Arzén, legifjabb gyermeke szüle­ tett, a kinek Csernovics Péter volt a kereszt­ apja. Később, 1860-ban Pesten vett két házat, a már említett lakóházat és a Nádor-utcza és a Fő-út sarkán levő négyemeletes bérházat, me­ lyet öt év múlva elcserélt László László úr Boros-Jenő mellett fekvő Bokszeg nevű nagy birtokával. Az öreg herezeg az évnek tavaszi ós nyári felét eleinte Bomániában levő birtokain töltötte, a hol állandóan mellette voltak: Trifkovics Pál titkár, a herczegnő egyik közeli rokona és Lyotics Döme, egy szemendriai igen előkelő, gazdag volt kereskedő és a Karagyorgyevics-család buzgó híve, a ki ott hagyta hazájában nejét, fiát és nagy vagyonát, csakhogy szeretett egy­ kori fejedelmét követhesse a száműzetésbe. A herczegnő mellett ott voltak: Ilona nevű eladó leánya, a ki azelőtt Bécs egyik leghíresebb nevelő-intézetében neveltetett, továbbá uno­ kája, Nikolajevics Milicza, serdülő leányka, a kinél szebbet és bajosabbat életemben sem lát­ tam, György, valamint Arzén herczegfiúk, végre a fiatal herczegnő mellett egy igen művelt nevelőnő, a kit későbben Ponori Thewrewk Emil egyetemi tanár vett feleségül. A herczegi család két idősebb fia, Péter és András a 60-as évek kezdete óta Parisban nevelkedett; az idősebb Péter a st.-cyri katonai intézetben, a fiatalabb András egy párisi lyceumban. Mind a kettőnek a nevelője Pod­ horszky Lajos a hires nyelvész és a Magyar Tudományos Akadémiának levelező tagja volt. 1864-ben a nyári szünidő alatt láttam először mind a két fiút a szülői házban, Podhorszky hazakísérte őket Parisból, hogy egy hónapot pihenjenek otthon. Péter bevégezte volt a st.-cyri akadémiát és jól illett neki a franczia katonai egyenruha, András a tengerészeti pá­ lyára készült s tengerész-egyenruhát viselt. Nem egyszer látogatta meg idősb nevelő kollegámat, Podhorszky Lajost báró Kaas Ivor, akkor még fiatal iró, a ki velünk többnyire franczia nyel­ ven társalgott. Az öreg Karagyorgyevics berezeg nagyon ismerős alak volt Pesten. Mindig fekete magyar attilában járt, katonásan felkötött nyakkendő­ vel. Kitűnően beszélt oroszul, románul és törö­ kül, értette félig-meddig a franczia nyelvet ós beszélt tört németséggel is. Korán kelő ember volt ós nekem kellett előtte, ha Pesten volt

naponta, mielőtt elkezdettem fiaival a napi iskolai teendőket, — szerb fordításban felol­ vasni a «Pesti Napló»-t, a «Pester Lloyd»-ot, a «Presse»-t, melyet mint az osztrák császár lap­ ját és a «le Nord»-ot. melyet mint az orosz kormány lapját kívánt figyelemmel kisérni. A szerb, román és orosz lapokat az öreg herezeg maga szokta olvasni, vagy a titkárja által olvas­ tatta fel magának. Dél tájban, a villás reggeli után ki szokott velem a városba sétálni. Midőn a bokszegi birtokot megvette, nagy vizi malmot építtetett ós annak a berendezése érdekében többször bejártuk az egész fővárost, hogy a különféle gyárakban bevásárlásokat eszközöl­ jünk. Útközben mindig-arról szokott az öreg berezeg velem beszélni, hogy az ő szenvedélye az ács- és asztalosmesterség, hogy ő uralkodá­ sának ideje alatt, midőn Kragujeváczon felállí­ totta az állami fegyvergyárat, illetőleg az ágyú­ öntődét, maga is szokott ott egyetmást faragni. Erről az ágyúöntödéről és a belgrádi főiskolá­ ról szeretett legjobban beszélgetni. Nem egy­ szer, mikor a Duna partján gyönyörködött az öreg herezeg a budai oldal hegyeiben, kivette zsebéből a jegyzőkönyvecskéjét és büszkén el­ olvasta előttem azokat a számokat, melyekben ki volt tüntetve, mennyi pénz maradt utána kész­ letben Szerbia állampénztárában, mennyi fegy­ ver, lőpor és ágyú a kragujeváezi arzenálban és mélyen felsóhajtva azt jegyezte meg: «Tudja Isten, mit csinálhattak azóta, mióta én eljöttem oda lent azzal a fegyverkészlettel és pénzzel! Bizonyosan el is költötték !» A takarékosságnak mintaképe volt az öreg Karagyorgyevics Sán­ dor, áldott jószívű ember, a ki a szerb újság­ írókra csakis akkor és azért haragudott, midőn őt «exl)erczeg»-nek nevezték. Mindig dühbe jött, midőn neve mellett az «ex» szót olvasta. KaragyorgyevicsPerszida berezegnének akkor legszebb fogata volt Pesten, gazdagon aranyozott párisi hintójába két arab mén volt fogva, a török szultán ajándéka. A bakon büszkén ültek ma­ gyar díszruhában a herczegi családnak régi István nevű magyar kocsisa és Krszta nevű hatalmas komornyikja. Az öreg herczegnő, ki mellett leánya, vagy unokája ült, rendesen egy akkor divatban levő mesés árú indiai nagy sálba volt burkolózva s Pestnek akkor legélénkebb utczáján, a Király-utczán hajtatott ki a város­ ligetbe. A fiatal Ilona herczegnő nagyon szerette az irodalmat és zenét s ott volt majdnem min­ den hangversenyen és operai előadáson. Nékem jutott a kitüntetés, hogy őt ésunokahugát meg­ ismertessem a szerb irodalom kiválóbb termé­ keivel. Az első nagy csapás a herczegi családot akkor érte, midőn hírét vették, hogy András fiuk Pa­ risban szívrepedés következtében váratlanul el­ halálozott. Az öreg herezeg Bomániából, a herczegné Pestről Parisba siettek, hogy szeretett fiukat még egyszer lássák. Karagyorgyevics Péter herezeg öcscse halála­ kor már a franczia vezérkari iskolába járt, de a mellett a házhoz járt Irányi Dániel hazánk­ fia is, a ki akkor még Parisban lakott mint emig­ ráns s három éven át tanította a herczeget az állami és politikai tudományokra. Később, midőn Péter herezeg 1866-ban a te­ let Pesten a szülői házban töltötte és velem ma­ gát a német nyelvben gyakorolta, nem egyszer volt alkalmam tőle hallani, mily nagy kegyelet-

tel emlegette Irányi Dánielnek alapos és szelle­ mes politikai előadásait A herczegi család Pesten nagyon visszahú­ zódva ólt, egy pár szerb családot s a báró Budics-esaládot kivéve, másokkal nem érintkezett III. Nagy örömnap volt a herezeg Karagyorgye­ vics családjában, midőn Szimics György, egy előkelő család gazdag örököse, később Szerbia államtanácsának elnöke eljegyezte 1866-ban itt Pesten az iijú Ilona herczegnőt. Az esketést Sztojkovics Arzén, budai görögkeleti püspök végezte a szerb-utezai templomban, a lakodal­ mat pedig az «Európa» szállodában vidáman üLtük meg. Jelen volt a menyegzőn számos szerbiai előkelő vendég között Marinkovics hí­ res szerb államférfi, a hazai szerbek közül pedig Jovanovics János, az akkor már nagyhírű költő, a ki azon időben a Tökölyanum igazgatója volt. A víg lakomán senki nem is sejtette, hogy a bájos menyasszony a nászúton meghal ós hogy Belgrádba csak mint halottat viszik. Férjével Svájczon át Felső-Olaszországban utazva, egy este erősen meghűlt, hastífuszba esett és hat heti boldog házasság után Comóban meghalt. Az öreg Perszida herczegnő Milicza unoká­ jával, György és Arzén fiaival és velem akkor Bohitson időzött, hogy ott kipihenje magát a leánya házassága folytán reá háramlott sok fáradtságtól. Nyaralásunkat félbeszakította az Olaszországból jött szomoní hír Ilona herczegnő veszélyes betegségéről, harmadnap pedig már haláláról jött tudósítás. Bámultam az öreg her­ czegnőt, mily hősiesen viselte magát ezen szörnyű családi csapás alatt. Erős vallásos érzéssel volt telve s meg tudott hajolni az isteni akarat előtt Ép ily nagy lelki erőt tanú­ sított Karagyorgyevics Perszida herczegnő a következő évben, akkor, midőn 1868 július hó­ ban itt Pesten, Mihály szerb herezeg meggyil­ kolása miatt pörbe fogták férjét, a kit a pesti városi kir. törvényszék vizsgálati fogságba he­ lyezett a Károly-kaszárnya nagy udvarának egyik közép-épületében, egy földszinti kétszobás lakásban. A nagyobbik szobában az öreg herezeg lakott a kisebbikben hű inasa, Nesics Miklós, a ki nem akarta elhagyni öreg és gyöngélkedő urát és egy egész évig odaadóan kitartott vele a fogságban. Az öreg herezeg tréfásan az ő börtön-egerének nevezte. Perszida herczegnő ez időben családjával Bécsbe költözött és férje gondozását reám bízta, mert én akkor már Budán letelepedtem. Emlékszem még ma is ezen hősies asszony búcsúzó szavaira: «Vigyázz, fiam, az öreg herczegre! Sokan azzal ijesztgetnek engem, hogy a magyarok a szegény ártatlan öregen boszút fognak állani azért, hogy 1848—4il-ben Szer­ biábóljött önkéntesek is harczoltak ellenök, de én azt nem hiszem. Vitéz és nemeslelkű a ma­ gyar nemzet és igazságosak a bírái. Erősen hiszem, hogy a berezegnek igazságot fognak szolgáltatni, hogy nem ő ölette meg Mihály fejedelmet. Idővel majd kiderül a valóság ebben a szomorú ügyben is.» Atyja hosszú vizsgalati fogsága alatt Kara­ gyorgyevics Péter herezeg gyakrabban meg­ fordult Pesten. Tudakozódott nálam és a védő­ ügyvédnél, Funták Sándornál, de atyjához be­ jutnia nem sikerűit.

394

.

,

* —

. • • . . .

VASÁENAPIUJSÁG,

— » • - - .

Középen áll Sándor király Drága királynéval, közöttük Drága királyné egyik nővérének feje lát­ szik; a király bal válla mögött hajadonfővel Petronievies a király titkára, tőle balra Kumrics ezre­ des,' előtte Lunyevicza Nikodém (a királyné fivére), mögötte balra Blazsanavaez őrnagy, tőle balra Nikolajevics Milivoj ezredes, mellette legszélről Petrovics Laza tábornok, a király I.-ső szárny­ segédje. Drága királyné jobb válla mögött (polgári ruhában) Nincsics volt igazságügyminiszter, mögötte Velicskovics őrnagy (a királyi pár orvosa), előtte kardjára támaszkodva Czinczár-Markovics tábornok miniszterelnök, mögötte Ja'nkovics Boza tábornok, a nisi hadtest parancsnoka, legszélről Naumovics ezredes áll. SÁNDOR KIRÁLY NEJÉVEL. TISZTJEI KÖRÉBEN. E n g e m Karagyorgyevics herczeggel ifjúkori barátság kötött össze. Sok vidám estét töltöt­ t ü n k együtt Pesten, midőn m i n t fiatal emberek végig j á r t u k az akkori mulatságokat. Abból az időből való az ifjú herczegnek az a képe, mely magyar díszruhában tünteti föl. Nőmnek adta ajándékul, a ki azt nagy kegyelettel m a i napig megőrizte. Később Péter herczeg Francziaországba költözött, h o l szívesen l á t o t t vendége volt E u g é n i a császárné udvarának, úgy szin­ tén Izabella volt spanyol királyné körének. Gyakran ellátogatott Parisból Bécsbe s ez idő­ ben itt volt a l k a l m a m vele többször találkozni. Hosszabb időt töltöttem vele Temesvárt, hová 1885 n y a r á n édes atyja halálos ágyához jött nejével, Zorka m o n t e n e g r ó i herczegnővel ós 1893 j ú l i u s havában, mikor Czetinjében meg­ látogattam. Karagyorgyevics Péter herczeget majdnem negyven óv óta ismerem cs m o n d h a t o m , hogy erős, önálló egyéniség, határozott meggyőző­ dése és elvei vannak, sokat tanult, sokat tud, sokat is tapasztalt s nagy politikai összekötte­ tései v a n n a k egész E u r ó p á b a n . Mindig erősen hitt a r á váró nagy jövőben, melyre biztosan számított. Nagyatyjától, Szerbia első h ő s felszabadító­ jától örökölte hősies, harczias szellemét, sze­ líd természetű atyjától szivének nemességét és jóságát, erélyes anyjától SZÍVÓS kitartását és nagyravágyását. Mind oly tulajdonságok ezek, melyeknél fogva képes lesz, m i n t kiválóan m ű ­ velt és tapasztalt ember, a szerb n é p e t vezetni s az országnak szebb jövőt biztosítani, ha Szerbia trónját n é p e bizalmából elfoglalja. Popovics Vaszin István.

Legújabb fényképfelvétel után.

közleményekkel külön kiadásban jelentek meg a budapesti lapok. A folyton érkező hirek egyre bor­ zalmasabbnak tüntették fel a belgrádi eseményeket. A legzavarosabb, egymásnak ellenmondó hirek jöt­ tek forgalomba s még a következő napon sem lehet tudni elég világosan a Belgrádban történteket és a királyi lakban lefolyt rettenetes események rész­

24. SZÁM. Í903. 50. ÉVFOLYAM.

leteit. Ezeket csak az összeesküvés végrehajtói is­ merik. Katonai összeesküvés történt. Június 10-ikén éjfélkor katonaság vonult a konak— királyi lak — felé, körűifogta; éjfél után betörtek a királyi lakba, leverték a palotaőröket s a palota belsejében leöl­ dösték, a ki csak a király hive volt. Egy óráig tar­ tott ez. Ellentétesen mondják el, hogy e késő órák­ ban mért volt még ébren a királyi pár, mért voltak együtt rokonai, velők több miniszter és előkelő ka­ tona. Miniszteri tanácskozást tartottak •— mondja az egyik, mert az utolsó napon aggasztó híreket ka­ pott Czinczár-Markovics miniszterelnök. Vacsorára gyűlt össze a társaság — mondja a másik, s éjfél után is együtt maradtak. Többféleképen adják elő, hol és mily körülmények közt ölték meg a királyi párt és hogy a miniszterek közül azokat, a kik éle­ tüket vesztették, a konakban vagy a lakásukon érte el szomorú végzetök. Belgrádban az egész királyi család kiirtását a hajnali órákban lovas tisztek ad­ ták hirül és a királyné testvérein és rokonain kívül 15 tiszt halálát emlegették és úgy tudták, hogy sok katona is életét vesztette a harczban. A belgrádi lakosság a tudósítások szerint észrevehető megille­ tődés nélkül fogadta a véres események hirét. Drága királynét gyűlölték, különösen mióta elbizakodott öcscsét trónörökössé kívánta tenni. Sándor király pedig erőszakossága és szeszélyei miatt lett népsze­ rűtlen. A városban a reggeli órákban nemzeti zász­ lókat tűztek ki, a katonai zenekarok harsogó zené­ vel járták be az utczákat, a lakosság pedig éljenezte Karagyorgyevics Péter herczeget, mint új királyt. A Topcsiderben huszonegy ágyúlövés dördült el. Fekete zászlót látni sem lehetett. Az ideiglenes kor­ mány Avakumovics elnöksége alatt reggel megala­ kult, rövid, száraz proklamáczió tudatta, hogy a királyi párt az éjjel agyonlőtték s ezen komoly pil­ lanatban a haza és a nép barátai egyesüljenek a rend és jog fentartására. A proklimáczió továbbá tudatja, hogy a Sándor király által márcziusban felfüggesztett alkotmány ismét érvényes, a legújabb képviselőválasztások érvénytelenek és a feloszlatott előbbi képviselőtestület Belgrádba június 25-ikére (ó-naptár szerint) ismét egybehivatik. Június 10-ike emlékezetes nap Szerbia újabb tör­ ténetében, a Karagyorgyevicsek napja. Kilenczvenkilencz esztendővel ezelőtt ezen a napon lépett

395

VASÁÉNAK ÚJSÁG.

uralomra az első Karagyorgyevics. 1868-ban pedig ezen a napon gyilkolták meg Obrenovics Mihály szerb fejedelmet Belgrád mellett, a topcsideri kert­ ben. Az idei június 10-ike végkép kiirtotta az Obrenovics-családot. Mindjárt jött az a hir is, hogy Karagyorgyevics Pétert királynak kiáltották ki, de ez a hir még korai, mert a f. hó 15-én össze­ ülő skupstina fog határozni. A herczeg Svájczban, Genfben lakik s. ott kapta meg a belgrádi esemé­ nyek hirét. A június 10-iki éjszakai vérengzés áldozatai: a királyi páron kívül a királynénak két öcscse, ezek közt Lunyevicza Nikodem hadnagy, a kit a királyné trónörökösnek akart a szerbekre erőszakolni s a kit agyonlőttek. Némely hírek a királyné nővéreit is a lemészároltak közt említik. Megölték Czinczár-Mar­ kovics miniszterelnököt, Pavlovics hadügyminisz­ tert, Petrovics Láza tábornokot és Nikolajevics ud­ vari marsalt. Hogyan törtónt a királyi pár legyilkolása, ezt többféleképen irják le.

Más hirek szerint a királyt a katonák lemon­ dásra akarták kényszeríteni, azonban vonakodott s revolverrel lelőtte Naumovics hadsegédet. Erre Dimitriiovics kapitány a király mellé ugrott és halántékon lőtte Sándort. (Más hir szerint Mmcs alezredes lőtte le.) A holttestet kidobták az abla­ kon a parkba, miután még vagy hatan beléje lőt­ tek. Ezután berontottak Drágához és revolverlövé­ sekkel végeztek vele is. A királyi lakot az összeesküvők a G-ik gyalog­ ezreddel vétették körűi, melynek katonáit előbb a kaszárnyában föleskették s aztán Misks ezredes és Maxin parancsnoksága alatt végrehajtották, a mit tőlük követeltek. (Masin a királyné előbbi férjének testvéröcscse.) A 6-ik gyalogezredet azért szemel­ ték ki,mertalegutóbbi tüntetésekkor ennek tisztjeit— nem akarván a nép ellen kivonulni — bezárták és a király keményen megbüntette őket. A katonaság június 11-ikén bort, sört kapott és mulatott. Sándor király jelvényeit letépték az egyen­ ruhákról. Csapatok, ágyúk álltak az utczákon.

A katonai forradalom fővezetői Naumovicson kívül Misics alezredes, Masin Sándor ezredes, a királyné sógora (most közmunkaügyi miniszter), Radakovics kapitány voltak. Belgrádban június 12-iki táviratok szerint teljes a rend és nyu­ galom. Szerbín új minisztériuma az állam válságos órái­ ban a liberálisokból és a szélső radikálisokból ala­ kúit. Elnöke a minisztériumnak AvakumovicB János, az egykori Bisztics-kabinet igazságügyminisztere, ki 18'J2-ben maga is miniszterelnök volt. Sándor királynak soha sem tudta megbocsátani, hogy 1893-ban az államcsíny alkalmával bezáratta ő t ; ezóta halálos ellensége lett, de eddigelé nem tud­ ták róla, hogy a Karagyorgyevics családjának ba­ rátja. Az Avnkumovics-kubinetnek egyik oszlopos em­ bere dr. Veljkovict Vojiszlav pénzügyminiszter, a

FOGADÓ-TEREM A KONAKBAN.

AZ ÜJ ES A RÉGI KONAK.

AZ ÁLLAMTANÁCS ÉPÜLETE.

A KATONAI AKADÉMIA. BELGRÁDI KEPÉK.

A SZERB KIRÁLYI CSALÁD MEGGYILKOLÁSA. A szörnyű események hire június 11 -ikén a reg­ geli órákban terjedtél. Az első híreket a magyar határszélről, a Belgráddal szemközt levő Zimonyból táviratozták szerteszét, mert Belgrád el volt zárva minden távirati érintkezéstől. Az éjjeli és hajnali események alatt sok megrémült ember me­ nekült Zimonyba, majd mikor a két város közt a közlekedést Belgrádban eltiltották, csónakokon és hajókon kerülő utakon igyekeztek onnan a magyar partokra. Az első hirek Budapestre reggeli nyolcz órakor érkeztek, ugyanakkor kapott értesítést Bécs­ ben a külügyminiszter is, a ki megvárva, míg Ő Fel­ sége az urnapi körmenetről visszatér, tiz óra körűi tett jelentést az uralkodónak. Budapesten reggel kilencz órakor már széltében el volt terjedve a belgrádi mészárlás hire a szerb királyi pár meggyilkolásáról. Nem sokára rövid

U. SZÁM. 1903. 50. éVTOLYAM.

KATONAI ŐRSÉG A KONAK BEJÁRATA ELŐTT BELGRÁDBAN. — Jantyik Mátyás rajza,

Egyik tudósítás szerint a királyi pár éjjel félegy óráig a konak kertjében vacsorázott. Társaságukban voltak a királyné testvérei, továbbá Petrovics Láza szárnysegéd és Naumovics szolgálattevő tiszt. Félegy órakor a királyi pár aludni tért. Egy órával később az összeesküdt tisztek megjelentek a konak előtt, a hol az ajtót Naumovics nyitotta ki. Egy őrt, a ki ellenszegült lelőttek. Naumovics ekkor kö­ vetelte, hogy nyissák föl a királyi lakosztályt, a lakájok azonban elmenekültek. «Ba!tát!» kiáltották a tisztek, majd fölrobbantották dinamittal az ajtót s behatoltak a palotába. A robbanásnál Naumovics halálát lelte. A merénylők ekkor sortüzet adtak a királyra, a ki elbukott s nem sokára belehalt sebeibe. Hogy miként ölték meg Drága királynét, eddigelé bizonyosan nem tudni. Markovics miniszterelnök a lövések hallatára az utczára sietett. A katonaság agyonlőtte. A többi minisztereket, kivéve Todorovics Velykót, a kit életveszélyesen megsebesítettek, börtönbe vetették, de délután szabadon bocsátották őket. A belgrádi újságok magasztalják a mészárlást A «Stampai fölsorolván az áldozatokat hozzáteszi: •Folyjon ki a szeme annak, a ki ezekért könnyet hullat*

Natália királyné, ki állandóan Francziaországban lakik, Versaillesben értesült fia meggyilkolásá­ ról. A királyné sirva fakadt és sokáig nem tudott szóhoz j u t n i ; azután így kiáltott föl: «Szegény fiam I Szegény tévútra vezetett Sasám !» Mint Belgrádból irják, a király és a királyné holtteste június 11-ikén egész nap ott hevert a régi konak folyosóján a földön, míg aztán a miniszterek rendeletére fölbontották a holttesteket Sándor ki­ rályt huszonhét revolvergolyó találta, hat olyan seb van a testén, a mely mind halálos. Drága királynét öt lövés érte, ezenkívül a gyomra és fél melle föl van hasítva. Éjfél után félhárom órakor a legegyszerűbb szertartással temették el őket Drága királynét kivitték a temetőbe s ott a többi sír között elföldelték, Sándor király koporsóját a Szent Márk-templom kriptájába vitték le, a hol a testvére, Milán elsőszülött fia, Szergiusz herczeg és Milos fejedelem leánya, Anka is nyugosznak. Ugyancsak az éjjel temették el a többi áldozatot is, Lunyevicza hadnagyot és a minisztereket nagy csöndben, ellenben Naumovics ezredest, a ki a pa­ lota kapuját dinamittal fölrobbantotta és a robba­ násnál életét veszítette, nemzeti hős gyanánt gyá­ szolják. Temetése állami költségen megy végbe.

kit nagyon képzett embernek tartanak. Azelőtt Sándor király kabinetirodájának főnöke volt és állását csak azért hagyta el, mert ellenezte a király házasságát Masin Drága asszonynyal. Érdekes alak az új kormányban Gencsics György, a kereskedelmi miniszter. Mikor Sándor király az akkor kormányon volt Gyorgyevics-kabinetnek ki­ jelentette, hogy nőül veszi Masin Drágát, Gencsics, kik akkor belügyminiszter volt, a király ezen szán­ dékának erélyesen ellenszegült és e miatt később egy évig tartott börtönbüntetést is szenvedett

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Kuruczvilág; a Rákóczi-szabadságharcz kétszázados évfordulója alkalmából saját régi költe­ ményeiből egybegyűjtó Thaly Kálmán. Jeles tör­ ténetírónk, kinek a Rákóczi-kor történetének fel­ kutatása és megírása révén oly sokat köszönhet a magyar tudomány, ifjabb éveiben, — mint az a köl­ tészet kedvelőinek élénk emlékezetében van, törté­ neti búvárlatai mellett buzgón és sikerrel mívelte a költészetet is. A kurucz-kor irodalomtörténetünk-

24. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. ^ Magyar Tud. Akadémia június 8-iki ülését df. Heiirich Gusztáv elnöklésével tartotta. Katona Lajos a Virginia-kodex szent Ferencz legendáiról értekezett. A kódexet, melyet 1844-ben a tisza-löki plébánián találtak, Desseívfjy József gróf leánya, Dessewffy Virginia grófnő küldötte be az Akadémiának, a kiről aztán Virginia-kódexnek nevezték. A százötven irott lapból álló papirkézirat a tizenhatodik század elejéről való. A kódex nagy részben Assisi Szent Ferencz legendájáról szól. Utána dr. Frankéi Bertalan vendég olvasta fel a «Magyar Népdab czimű most megjelenő kétkötetes mono­ gráfiából «a palotás zene viszonya a népdalhoz» czímű részét. Frankéi, ki évek óta eredeti kutatá­ sok alapján irta meg a magyar népdal zenei monog­ ráfiáját, azt fejtegeti, hogy mily elemeket talált abban, és kimutatja, hogy a palotás zene idegen ze­ néből eredt, de csakhamar mint verbunkos éstánczzene és mint virtuóz hallgató-zene magyarossá változott. Szalutj

Ftanktf «'''''

A Cserneki és Tarkeó'i Dessewffy család. A nem­ zet történetébe csak úgy nyerhetünk mélyreható bepillantást, ha a nagyobb szerepet játszott csalá­ dok történetét is ismerjük. Ezért közérdekűek az egyes családok történetével foglalkozó művek, me­ lyek közé tartozik a fenti czím alatt megjelent könyv is. Lapunk más helyén bővebben ismertetjük eme nagybecsű munka tartalmát, melyet Dessewffy Sándor Csanádi püspök megbízásából irt Éble Gábor s itt csak külső, rendkívül díszes kiállításáról emlé­ kezünk meg. A 318 oldalra terjedő vaskos, nagy ;ilakú könyv részint több színben, részint feketén nyomott műmellékletei tsnúskodnak a hazai sok­ szorosító ipar nagy fejlettségéről s nyomdai kiállí­ tása a legjobb e nemű külföldi termékekkel is bát­ ran kiállhatja a versenyt. A valóban mintaszerű kiállítás a Franklin-Társulat nyomdáját dicséri. A díszes könyv ára fűzve 30 korona.

föltétele.

A SKUPSTINA.

BELGRÁD A SZÁVA FELÖL.

ben oly nevezetes helyet elfoglaló költői maradvá­ nyainak felkutatásakor és kiadásakor mélyen bele­ merülvén a kuruez-költészetbe, maga is ösztönzést nyert a lUkóezi szabadságharcza egyes mozzanatai­ nak költői feldolgozására. E nagyobbrészt a hatvanas és hetvenesévekbenírtkölteményeiből.melyek annak idején a lapokban és folyóiratokban, egyebek közt Arany «Koszorúi-jában s a «Vasárnapi Ujságoban jelentek meg, most összegyűjtött egy csinos kötetben negyvenegyet. A költemények nagyobb­ részt líraiak, de vannak köztük kisebb epikai és genreképek is. Hangban és formában a kuruezköltészet hagyományait követik; a régies nyelv sokszor alkalmas eszközévé válik bennük a han­ gulatkeltésnek s a hazafias lelkesedés és bánat meg­ ható módon nyilvánul bennük. A kötetet az Athenaeum adta k i ; ára két korona. A tiszta jövede­ lem a Kassán felállítandó Eákóczi-szobor alapjára fordíttatik.

Gábor amattUf

is érdeklő részeinek megismertetéséhez. A két utóbbi kötet ára egy korona 50 fillér. A fák birodalma. Irta Hanusz István. Nem természetrajzi, vagy gazdasági könyv Hanusz emez újabb munkája, hanem ép oly érdekes, mint han­ gulatos beszélgetés általában a fákról, aztán néhány nevezetesebb fa leírása. Leírja az őserdő fáit, mily csodásan szabá­ lyos sorokban nőnek néha, hogy nyomja el az erősebb a gyengébbet. Felsorolja a legnevezetesebb óriás fákat s azokat, a melyeket vallásos tisz­ telettel illetnek a különböző népek. Leghíresebb ezek közt a ceyloni szent fügefa, melyhez már vagy kétezer év óta zarándokolnak a hívők nagy tömegei. E fa minden lehullott levelét talizmán gyanánt adják el drága pénzen. Egyik fejezete a «magyar fát-ról, vagyis a dióról szól. Ez a fa a honfoglalás előtt még nem tenyészett hazánkban s nyilván őseink hozták magukkal, melyet még valahol az Azovtenger partján kedveltek meg annyira, hogy tán ma is legnépszerűbb fánk; a mint erről sok dal és népies mondás is tanúskodik. A vonzó olvasmányul szol­ gáló könyvet számos szinnyomatú képpel,díszítve, az Athenaeum adta ki szép kiállításban. Ara 4 ko­ rona 20 fillér. Dugonics András életrajza. A szegediek kegye­ letesen ápolják városuk nagyérdemű fiának, Dugo­ nics Andrásnak emlékét: szobrot is állítottak neki, nevére irodalmi társaságot alapítottak. E társaság pályázatot hirdetett Dugonics életrajzára s a nyer­ tes pályaművet, Prónai Antal kegyesrendi tanár munkáját most szép kiállításban kiadta. Az életrajz nemcsak Dugonics életére terjeszkedik ki, hanem Szeged XVlII-ik századi társadalmi állapotainak jellemzésére is. Nagy adatkészlettel mondja el az egykor oly kedvelt és népszerű regényiró élete folyását, jellemzi egyes munkáit. A könyv ára három korona.

• Ciné Mintye« (Tartsd eszedben) czím alatt új regény jelent meg; szerzője Dózsa Endre volt országgyűlési képviselő, jelenleg Kolozsmegye al­ ispánja, ki már egy régebbi regényével is figyelmet Az « Országgyűlési k ö n y v t á r i czímű vállalat­ keltett. Most megjelent munkája az erdélyi nem­ ból, melyet dr. Fayer Gyula és Vikár Béla szer­ zetiségi állapotokat tárgyazza, a kibékülés, a test­ kesztésében a Franklin-Társulat ad ki, megjelent véri engesztelődés szellemében. A cselekvény az az első három kötet. Az elsőben, a mely kettős 1848-iki időkben indul meg s a szofta-mozgalmakban ér véget s így a régebbi magyar társadalmi élet­ kötet (ára három korona), Kenedi Géza foglalja nek széles körét foglalja be. Az alakok rajzában össze a magyar sajtójogot, úgy a mint életben van. sok életismeret nyilvánul s a nagy terjedelmű könyv A sajtó joga eddigelé ily rendszerességgel és teljes­ érdekes olvasmány. A 28 íves kötet csinosan ki­ séggel nem volt jogi irodalmunkban feldolgozva. állítva a Révai Testvérek irodalmi intézet és a ko­ A kötet a terjedelmes joganyagot a maga egészében lozsvári «Korvin Mátyás erdélyi könyvkiadó rész­ vénytársaság* kiadásában jelent meg Rákosi Jenő s oly áttekinthető rendszerben adja, hogy tudo­ meleghangú előszavával; ára hat korona. mányos becse mellett a gyakorlati életben is Mintalapok. A kereskedelemügyi miniszter támo­ haszonnal lehet forgatni. A kötet alapos szakava­ gatásával és megbízásából Szterényi József minisz­ tottságra valló, világos előadásánál fogva is érté­ teri tanácsos elnöklése alatt álló bizottság szerkesz­ kes munka. A vállalat második kötete Maílekovics tésével megjelenő Mintalapok VHI-ik évfolyamá­ nak negyedik sorozatához tartozó faipari, továbbá Sándor iGazdasági viszonyunk Ausztriával* czímű szövő- és nóipari, nemkülönben a vasipari és fém­ tanulmányának első részlete, mely az 1867-iki ipari füzetek megjelentek. E füzetekkel a Mintakiegyezés idevonatkozó anyagát adja, ismertetve a lapok-nak nemcsak a VH-ik évfolyama nyer befe­ kiegyezésben megállapított ama határozmányokat, jezést, hanem az egész mű is, minthogy jövőbeni melyek Ausztriával való gazdasági viszonyunk sza­ kiadását a minisztérium az iparművészeti társu­ latra ruházta s az új megállapodás szerint a Minbályozásánál irányadók. A harmadik kötetet dr. talapok-nak jövőben nemcsak tartalma, hanem Bulogh Arthur írta, czíme: «Az osztrák alkotmány alakja és kiállítása is változást fog szenvedni. köréböl«. A birodalmi képviseletről szóló osztrák Egyes füzetek három koronáért a Mintalapok alaptörvény 14-ik íjának monographiája e munka kiadóhivatalában Budapesten, VI. ker., Aradi-utcza 14. sz. a. kaphatók. s így hozzá- járul az osztrák alkotmány bennünket

Az Operaszínház a legutóbbi estéken Wagner Eikhárd nagy zenedrámáiból egész sorozatot adott elő, a közönség nagy érdeklődése mellett Az első sorozatot június 9-ikén fejezte be »Az istenek al­ konyat czímű nagy zeneművel. A második sorozat június 13-ikán kezdődik a «Rajna kincsei előadásá­ val ; követi másnap «A valkür», azután «Siegfried» és június 18-ikán «Az istenek alkonyán. Ezeket az első sorozatból ismétlik, a melyet nem minden zenebarátnak volt alkalma végig nézni, jegyekhez nem juthatván. Operánk igazgatója, Máder Eezső ez előadásokkal megelőzte a német földön kívül levő operaszínházakat, a hol pedig szintén folyton fokozódik Wagner kultusza. E Wagner-előadások nálunk művészi esemény, de még nagyobb volna, ha operaházunk saját nemzeti jellegével is emelte volna. Az előadások művészi értékének is voltak hiányosságai, noha elismerésre méltó erővel telje­ sítették egyesek a feladatot s a színház hathatósan közreműködött művészettel Ízléssel és díszszel. De a siker rovására volt, hogy többféle nyelven énekel­ tek s az eddig szokásos olasz, franczia szóhoz a hollandi is hozzá járult. Operánk igazi jelentősége az volna, ha a magyar nyelv hangzanék ott s Wag­ ner nagy alkotásait is kivétel nélkül nemzeti nyel­ vünkön énekelnék. Bezerédj István emlékszobra. Bezerédj Ist­ vánnak, a negyvenes évek szabadelvű mozgalmai egyik kiváló harezosának emlékszobrot készül állí­ tani szülővármegyéje, Tolnamegye. Bezerédj Ist­ ván kivált azzal tette nevét emlékezetessé, hogy mint nagy emberbarát szóval és tettel küzdött a jobbágyság helyzetének könnyítéseért. Szobrára főleg Simoncsits Elemér kaszinói elnök buzgólkodása folytán már 22 ezer korona gyűlt össze, a még szükséges 10 ezer korona beszerzésére országszerte foly a gyűjtés. A szoboralap javára Tolnamegyében többféle ünnepélyeket rendeznek. Szegszárdon jú­ nius 11-ikén tartották meg az ünnepélyt, melyen Boda Vilmos képviselő beszédén s Schneider János Bezerédj életéről szóló felolvasásán kívül Bodnár István alkalmi költeménye is előadásra került. A költemény egyik része így hangzik : Háromszázév szűrte át keservét, Szegény jobbágy-nép, a te szíveden, Csoda-e, ha megtelt bús panaszszal, És hogy örök könnyforrás lett a szem ? Eöghöz k ö t ö t t e k . . . vess, arass, de — másnak, Húzd, vond az igát, ne lopd a napot S e honnak földje csendes nyoszolyának A sajátodúi egy sírt sem adott A másé minden I kis portád, a ház, Kopott falával búsan integet, Ereszében gunnyaszt a fecskepár S szinte szomorú a gólya-kelep, Örülni vágynak ők az örülőkkel — S nincs nóta, dal az eszterhéj alatt, Vén diófa fukar lomb s gyümölcscsel — A'jobbágy fája: mogyorófa csak ! . . . így, így volt e z . . . De cseng már lángszava S az édes szónál szebben szól a t e t t : Eabszolgakéz csak átok a hazán, Feloldalak, emberek legyetek! A föld a h a z a ! legyen hát hazád, Hiszen, ha ez van, fél csak a teher, Századok óta járod Golgotád Nép, kereszteden kezem majd emel.

A szegénysorsú tüdö'betegek szanatóriumának egyesülete június 9-ikén tartotta közgyűlését tagjai nagy érdeklődése mellett. Gróf Batthyány Lajos elnök üdvözölte a megjenteket és röviden fejtegette az egyesület czéljait. Dr. Tauszk Ferencz egyetemi magántanár előter­ jesztette az igazgatóság évi jelentését. Az egyesület vagyona 640,939 korona. Az ágyalapítványi helyek 31-re szaporodtak fel; Budapest 6 alapítványával összesen 37 ingyen hely van. A szanatórium épület* 935,978^koronába került, melyhez a most engedé­ lyezett sorsjegykölcsönnel az állam 500,000 koro­ nával fog járulni. Az igazgatóság a tüdővész elleni mozgalomnak országossá tételével foglalkozott és ennek néhány szanatórium egylet megalakulása máris látható eredménye. 1902-ben 400 embert vettek föl a szanatóriumba. A közgyűlés köszönetet mondott Széli Kálmán miniszterelnöknek és Lukács László pénzügyminiszternek a képviselőház elé terjesztett törvényjavaslatért, a mely az egyesület­ nek alkalmat nyújt a szanatórium kibővítésére. Végűi dr. Korányi Frigyes tartott értekezést a tüdő­ vész elleni küzdelemről. Megdöbbentő adatokat sorolt fel a tüdővész pusztításáról és kifejtette az eljárásokat, melyekkel a külföldön, főleg Anglia Németország, Francziaország védekezik. Mióta sza­ natóriumokat állítottak, a tüdővész azokon a helyen szembetűnően csökken.

MI UJSÁG? Erzsébet királyné szobra. Erzsébet királynénak Budavárban emelendő emlékszobrára hirdetett má­ sodik pályázatra érkezett szobor-tervezeteket a Műcsarnok nagy termeiben állították fel. A huszon­ hét pályamű csaknem egészen elfoglalja a Műcsar­ nokot. A biráló bizottság tagjai e héten naponkint üléseztek és részletesen megvizsgálták a pálya­ műveket, hogy az ítéletet mielőbb meghozhassák. A szobortervezeteket csak azután nézheti meg a közönség. A biráló bizottság június 8-ikán tartotta Báth György főrendiházi t8g és az iparművészeti társulat elnökének elnöklésével alakuló ülését. Az ülésen megjelentek a külföldi meghívott szakértők: Schrnitz Brúnó György müncheni műépítész, Bartholdi párisi és Van der Stappcn Károly brüsszeli szob­ rászok, továbbá a magyar birálók teljes számban. Előadónak megválasztották Radisics Jenő miniszteri tanácsost, az iparművészeti múzeum igazgatóját. A megalakulás után a bizottság a szobor kijelölt helyének, a budavári Szent György-térnek meg­ tekintésére indult, mely a múlt pályázat óta át­ alakuláson ment keresztül, a mennyiben talaját le­ ásták és elkészült a királyi palota kertjének szegé­ lyeképen az oszlopsor, mely az emlékmű egyik keretéül fog szolgálni. A külföldi szakértők és a biráló bizottság tiszteletére Széli miniszterelnök e hó 9-ikén este a Park-klubban ebédet adott; más­ nap a «Fészek» művészek klubja rendezett estélyt, június 12-ikének estéjére pedig Ráth György elnök és neje hívta meg a bizottságot a városligeti fasor­ ban levő palotájába. József föherczeg Kolozsvárit. A honvédség főparancsnoka, József föherczeg e hó 8-ikán Ko­ lozsvárra érkezett. A honvéd csapatok fölött június 8-ikán tartott szemle után megnézte a József Ágost föherczeg védnöksége alatt álló Erdélyi Kár­ pát-egylet néprajzi múzeumát. Ezután a Mátyásszobrot tekintette meg, délután pedig az egyetemet és annak intézeteit. A tudományegyetemi Karolina­ kórház berendezése annyira megnyerte tetszését, hogy a következő táviratot intézte Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez: •Tóth miniszteri osztálytanácsos és Korb építész kiilauzolá&a mellett most láttam Nagyméltóságod

VASÁRNAPI ÜJSÁG. gyönyörű művét, a kolozsvári tudományegyetem kórházát, a mely a tudomány legújabb haladásait képviseli és hazánk díszére szolgál.» A gróf Lónyay-pár Sárospatakon. Gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia herczegnő már huzamo­ sabb idő óta Bodrog Olasziban időzik. E hó 9-ikén délután meglátogatták a sárospataki főiskolát, mely előtt nagy sokaság várakozott. Dókus Gyula zemp­ léni alispán s a főiskola világi gondnoka, továbbá Nóvák Lajos igazgató fogadták és kalauzolták az iskola gyűjteményei a könyvtár, a képtár, a régiség és természetrajzi múzeum megtekintésénél a ven­ dégeket, ismét Nóvák igazgató intézett a grófi pár­ hoz üdvözlő beszédet, melyben megemlékezett a főiskola hitet, történelmi múltjáról. Stefánia her­ czegnő következőket válaszolta: • Örömmel látogatom meg drága férjemmel hires történeti múltú. — s a Perényiek és Rákócziak hazafiságából nemzetünk díszévé felvirágzott főiskoláju­ kat. Mindketten Jeljes szivünkből kivánjuk, hogy az eddigi nemes szellemben tovább fejlődve, szép főis­ kolájuk mindenkor a nemzeti géniusz buzgó ápolója maradjon.»

397 pítésével a környéket lakottabbá tette. Eákóczi kuruczai katonaszállást tartottak ott s 1753-ban gróf Károlyi Ferencz, a kuruez tábornok, Károlyi Sándor fia, mint az ecsedi uradalom birtokosa, hozzálátott a mai város helyén egy község szervezéséhez. Volt akkor ott huszonnégy gazda. Később Békésmegyé­ ből lutheránus tótokat hoztak s a városképződés megindult. Nyíregyháza június 7-ikén az alapítás emlékére díszközgyűlést tartott, a melyen Leffer Sámuel tanár mondott ünnepi beszédet és ismer­ tette a város történetét. A jubileum alkalmából a város neffffveneter koronás alapítványt tett egy mezőgazdasági iskolára. A templomokban isten­ tiszteletek voltak, este pedig a városi színházban díszelőadást rendoztek, a melyet lakoma követett. *Újsziget a déli saroknál.Now-Yorkból jelentik, hogy Shackteton hadnRgy a tDucovery* gőzös dél­ sarki f'xpotlicziójának tagja,odaérkezett óselmondta, hogy a délsarki vidéken új szigetet fedeztek fel. A szigetet léggömbről vették észre, a melyet 225 méter magaságba bocsátottak fel. Az új szigetet, a mely a «Discoveryi horgonyzási helyétől 800 kilométernyire fekszik, az angol király tiszteletére Edvárd király földjének nevezték el.

A budapesti tudomány-egyetem rektora. A bu­ T. olvasóink figyelmébe ajánljuk a Lueff Sándapesti egyetem tanári karának rektorválasztói ilor pipere-szappan és illatszertarában (Budapesten IV., június 8-ikán az új iskolai évre dr. Hcinrich Gusz­ ker. Váczi-utcza 9.) kapható Siréne-crémet, mely a leg­ táv bölcsészetkari tanárt és jeles irót választották jobb és teljesen ártalmatlan arezszópitő-szer és e tulaj­ rektorrá, a többi három szavazatot báró Eötvös donságánál fogva bátran ajánlható. Loránd, Pauer Imre és Frölich Izidor kapta. A vá­ lasztást küldöttség tudatta Heinrich Gusztávval és HALÁLOZÁSOK megkérdezte, hajlandó-e elfogadni a rektori méltó­ Elhunytak a közelebbi napokban: OTROKÓCZY ságot? Dr. Heinrich Gusztáv elfogadta a választást és igérte, hogy miután ilyen megtiszteltetés érte, az LAJOS, berementi plébános, czímzetes kanonok, a pécsi egyházmegye nesztora, 85 éves korában. — egyetem érdekeinek képviseletében fokozottabb VEBZÁR ISTVÁN, nyíregyházi róm. kath. espores plé­ mértékben fog közreműködni. A küldöttség azután bános, 78-ik évében, Nyíregyházán. — MÁRK PÁL, visszatért a rektorválasztó-gyűlésre, a hol Kétly rek­ a debreczeni ref. főiskola nyűg. tanára Debreczentor tudomásul vette Heinrich kijelentését s Hein­ ben, 81 éves korában. — Id. TÖRŐ LAJOS, rákos­ csabai ref. lelkész, kinek temetésére Budapestről is rich Gusztávot az 1903—1904. év rektorául jelen­ sokan mentek Eákos-Csabára. — NAGY JÓZSEF, tette ki. 48-as honvéd, Zala vármegye nyűg. főszolgabirája Egy vitéz szabadságharezos síremléke. Kolozs­ 71-ik évében, Budapesten. — Péchujfulusi PÉCHY várit harminezhét esztendő óta pihen a sírban LÁSZLÓ, élete 46-ik évében Diósgyőrben. — JAMINSKI MARCZELL, nyűg. kir. főmérnök 70 éves korában, Bethlen Gergely, az 1848—49-iki hadjárat egyik leg­ Budapesten. — PASCHNÁR GYULA, dr. nyűg. ország­ vitézebb hőse, a szabadságharcz után Olaszország­ gyűlési gyorsíró, 37 éves korában, Budapesten. — ban mint magyar légionista s mint Garibaldi tábor­ MIROSAY MIHÁLY, Bártfa város öreg tanítója, kit a noka harczolt tovább. Hamvait közelebb kiemelik, templomból hazamenet ért a hirtelen halál. — JÁNDY LAJOS, régi honvéd Bem hadseregéből, ki a díszsírba helyezik és díszes emlékkel látják el. Köz­ szabadságharcz után még tíz évig szolgált mint be­ vetlen a sír fölé kőszarkofágot tesznek, arra vésik a sorozott az osztrák hadseregben, 73 éves korában, csatahelyek nevét, a melyekben a néhai részt vett. Debreczenben. — SZLAMKA JÁNOS, kereskedő, városi E fölé jön a hatalmas gránit obeliszk s azon a hős helyettes bíró, Nagytapolcsányban, 64 éves korá­ tábornok mellszobra márványból. Az Országos Tör­ ban. — FARKAS IZOB, a «Hungáiia» egyesült gőzmal­ mok részvénytársaság hivatalnoka 25 éves korában ténelmi Ereklyemúzeum most gyűjti össze az el­ Budapesten. — KONCZ ELEK, az első magyar általá­ hunyt tábornok életére és katonai szereplésére vo­ nos biztosító-társaság debreczeni fiókjának titkára natkozó adatokat; olaszországi működésének adatai 65 éves korában. összegyűjtésére Türr tárornokot kérték föl. A mű EBNEY JÓZSEFNÉ, szül. Kammermayer Heléna, a összeállítását Kőváry László történetíró vállalta el. budapesti nemzeti zenede igazgatójának veje, SztEuprechtben, hová nyári pihenőre ment. — Özv. Házasság. Vikár Béla országgyűlési gyorsíró KUBINYI KONRÁDNÉ, Kubinyi Endre üllői plébános revizor és író, lapunknak is munkatársa, f. hó 9-én édes anyja, 76 éves, Üllőn. — Özv. SZÁNTHÓ ISTVÁNNÉ a budapesti ref. templomban tartotta esküvőjét szül. Balasits Gizella, m. kir. erdőfelügyelő özvegye, Bőké Kornéliával, dr. Bőké Gyula egyetemi tanár 59 éves korában. — Özv. KLÁZER ANTALNÉ, 66 éves leányával. korában, Érsekújváron. Eljegyzés. Erdélyi Mór cs. és kir. udvari fény­ képész, eljegyezte Lord Anna kisasszonyt, özv. Lord Bertalanné úrnő leányát Budapesten. Szerkesztői üzenetek. Magyar írónő Berlinben. A berlini női szövetség kiállítást rendezett, melyre a magyar kereskedelmi miniszter Sárost Bella ismert irc'nőt küldte ki tanulmán3'ozásra. A kiállítást június első napján zárták be s a kiállítási elnökség lakomán búcsúzott el Sárosi Bella kisasszonytól. A lakomán Albu szerkesztő verses köszöntőt mondott, a melyre vá­ laszolva, Sárosi Bella meghatottan mondott köszö­ netet a berliniek szives fogadtatásáért. Eisenhut Ferencz hagyatéka. Eisenhut Ferencz jeles festőnk után sok kép és vázlat maradt. Va­ gyont nem is hagyott özvegyére és két árvájára. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat érint­ kezésbe lépett az özvegygye], hogy a művész ha­ gyatékában levő képeket és műalkotásokat Buda­ pesten, a Műcsarnokban az őszszel kiállíthrssa. A jövedelmet az özvegynek juttatják. Nyíregyháza jubileuma. Szabolcsmegyc szék­ városa és a Nyírség központja, a 30,000 lakosú Nyíregyháza e hó 7-ikén ülte meg fennállásának százötvencdik évét. A régi Árpád-kori okiratok.már emlegetik «Ecclesia de Nyir» név alatt. A tatárok elpusztították s a sovány homokos területen azon­ túl ez a hely évszázadokig csak mint az ecsedi rop­ pant uradalom egyik része szerepel, mígnem Bocskai István a katonafajnak, a hajdúknak letele-

Vadász. A vadjuhoknak nem csak egy, hanem több fajtája van, melyek egymástól nagyságra nézve igen különböznek, de abban mindannyian egyeznek, hogy rendkívül ügyesen futkosnak a legmeredekebb szik­ lákon is. akárcsak a zerge. Vad, szilaj állatok s ebben nagyon elütnek szelid rokonaiktól, melyek tudvalevő­ leg a világ legjámborabb állatai. A legnagyobb vadjuhok Szibériában élnek ; ezek valóban óriási számba mennek, inig a Szardínia és Korzika szigetein tenyészök sokkal kisebbek. Ujabban hazánk több vadászterületén is telepítettek meg vadjuhokat, me­ lyek itt könnyen meghonosodtak. A Tisza partján. Alkony vala. A két kis vers nincs tehetség nélkül irva, csak az a baj, hogy az első meglehetős semmitmondó, a másik meg érzékies hangjánál fogva nem nekünk való. Májusi éj. A Balassa-verset elég jól pengeti, de előadása, nyelve egyenetlen, csinosabb részek válta­ koznak benne laposakkal. Hí nékem az erdő. A mit elmond, elég csinosan mondja, de nem kelt vele elegendő érdeket, mert mintha inkább az ész, mint a szív hangjait hallanók ki belőle. Vihar az éjben. Nincs a versnek semmiféle rhytmusa, ezért úgy hangzik, mint a szétdarabolt próza. Különben az éji vihar borzalmas sejtelmességét sem rajzolja elegendő erővel. \ Bekvártélyozás. Szemerg az őszi eső. Az első vajmi gyönge, az elején egy két élénkebb mondat mindaz, a mi jó benne. A másik valamivel többet ér, a közepe táján éreztet némi őszi hangulatot, csak az a baj, hogy az első strófa keresett hang-

24.

398 u t á n z á s a i v a l m o d o r o s s á válik, az u t o l s ó p e d i g m e r ő b a n a l i t á s . Több m a g á b a m é l y e d é s , ö n t u d a t o s a b b m ű ­ v é s z i t ö r e k v é s , a m i n e k hfját látjuk v e r s e i b e n .

SAKKJÁTÉK. 2332. számú feladvány. Heathcote 6.-től.

Magyar királyi államvasutak.

Vonatösszeköttetések Budapest és a nevezetesebb hazai fürdők és gyógyhelyek között.

SŐTBT.

Magyarázatok:

"-•" /A •

• »

b

wiííw AWB

Hi • f

c

*4

e

f

g

h

Világos indul 8 a harmadik lépésre matot mond.

KRPTALANY.

Az indulási és érkezési idők a középeurópai idő szerint vannak kitüntetve. Az éjjeli időt esti f,Q0 órától 552 perczig a perezek szám­ jegyének aláhúzása jelzi. A gyorsvonatok v a s t a g o n nyomtatott óraszámokkal van­ nak jelölve. Az expressvonatok v a s t a g o n nyomtatott óra és pirczszámmal vannak jelölve.. 1 Csak jiinius 15-től bezárólag szeptember 15-ig közlekedik. 2 Csak minden hétfőu, június 15-töl bezárólag augusztus 3l-ig pedig minden pénteken is közlekedik. 8 Csak július 4-től bezárólag augusztus 31-ig minden vásár­ os ünnepnap előtti köznapon közlekedik. 4 Csak június 1-től bezárólag szeptember 15-ig közlekedik. 5 Csak május és szeptember hónapokban közlekedik. 8 Csak június 1-től augusztus 31-ig közlekedik. ' Május 1-től bezárólag június H-ig vasár- és ünnepna­ pokon, június 15-től bezárólag szeptember 15-ig pedig na­ ponta közlekedik. 8 Minden szerdáról csütörtökre és minden szombatról vasárnapra hajló éjjelen közlekedő keleti, illetve ostendei expressvonat. 0 Csak bezárólag szeptember 15-ig közlekedik. S t u b n y a - f i i l ' d ő (vasúti á l l o m á s S t u b n y a fürdő) Hatvan—Zólvomon á t : Budapest keleti p. u. . . ___ ind. 7 10 9 35 3 30 5 20 11 10 Stubnyafűrdő . . . ___ . . . érk. 1 11 7 14 9 58 f) 00 10 50

A 22-dik számban közölt képtalány tóse: A méreg kóstolással is megárt.

megfej

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. Szerkesztőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-uteza 9.

A Szinye Lipóczi Lithion-forrás kitűnő sikerrel használtatik me-, húgghólgag- és köszsénubántalmak ellen, hnggdara és viztltti nehézségeknél, a ezukros húggárnal, továbbá a Itgzö és emésztést szervek hurutéinál. V»« mentes! Kóanyen emészthető! Csíramentes ! Kapható ásvánuvizkereskedésekbett rogy a Salvator-forrás igazgatóságánál Ej>er>r.irn

Budapesten, főraktár Édeskuty L urna'. I8804

Kérje ingyen és bérmentve ! legújabb 1903. évi, körülbelül 3 0 0 0 d í ­ s z e s ábrát t a r t a l m a z ó á r j e g y z é k e t IZl^I ¥rr|^| f orvos-sebészi mű~ • V í j i - i l i * * • • » • és kötszer-gyárostól BUDAPEST, IV., Korouaherczeg--u. 17. T a r t a l m a z z a az összes új­ donságokat, melyek a beteg-ápolás é s b e t e g k e n y e l e i n h e s szükségesek, minden eszközt rend­ szeresen a megfelelő betegséghez osztályozva, «.m cs. és kir. szabad, legújabb rendszerű sérvkötők, t e s t e g y e n é s z e t l gépek, fmnfűzők. Járó- é s támgépek), m ű v é g t a g o k (mnkezek é s műlábak), gyer­ m e k á g y a s o k ó s c s e c s e m ő k részére teljes betegfelszerelé­ sek tejsterilizálók stb. Továbbá H y g i e n i k u s g ú m m l á r u k minden czélra, k o z m e t i k u s szerek, v a l ó d i ang/ul é s s o l l l n g e n i aczéláruk különböző czélokra.horotvklo eszkőzök

Mig eddig a régi b ő r b e t e g s é g e k , a legkülönbözőbb súlyos i d e g b a j o k ( n e u r a s t h e n i a . v i t u s t á n c z ) , a s á p ­ kor, a n ő i a r e z o t e l é k t e l e n í t ő p a t t a n á s o k s a női nemi szervek folyásokkal kombinált hurutos meg­ b e t e g e d é s e i n e k k e z e l é s é n é l csekély értékű idegen vizekre voltunk utalva, addig ujabban

a PARÁDIARSEN vízben (vastartalommal) olyan kincsnuk van. mely minden eddigi arsen-vasfis víznél IRÜIICCMIO I.evk-ü) hnt/isonabb. k ö n n y e b b e n e m é s z t h e t ő * manapság mar minthogy legilőbbkelő orvosi tekintélyeink felkarolják a a togyasztók egész btiegc dii>én hatásait, hazánkban csakm-m kizáróla­ gos keresletnek örvend. Gróf háiolyi ilihály uradalmi felügyelősége Párád.

Egy postaláda 7 palaczk parádi arsen-vastartalmu gyógyvizet Magyarország összes posta­ állomásaira 5 korona 80 fittéi ért bérmentesen szállít a

Főraktár: É D E S K U T Y L . BUDAPESTEN. ,

24.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

CB. és kir. udvari szállító.

9949

Ásványvíz - nagykereskedő. Kapható minden gyógytárban és megtolható ffiaserkereekedéaben.

S z k l e i l ó (vasúti állomás Geletnek-Szklenó) a) G a r a m - B e r z e n c z é n á t : Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . . ind 7 1 0 9 35 5 20 Geletnek-Szklenó ... ... ... ... érk. 1 24 6 SS" 6 23 b) P á r k á n v - N á n á n á t : Budapest nyugoti p. u. . . . . . . . . . ipd. 6 00 7 20 2 15 Geletnek-Szklenó . . . . . . . . . . . . érk. 2 24 6 2 24 5 10 I S S z l i á c s (vasúti á l l o m á s Szliács) Zólvomon á t : Budapest keleti p. n. . . ind. 7 10 9 35 3 30 5 20 11 l ű Szliács . . . . . . . . . .... • érk. 12 17 5 29 8 ÜZ 4 40 9 00 S z o b r á n c z (vasúti állomás N n g y - M i h á l y v a g y U n g v á i ) a) M i s k o l c z - S . - A . - U j h e l y e n á t : . Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . i n d 7 25 2 35 9 40 Nagy-Mihály ... ... ... ... ... érk. 3 28 10 U 9 17 b) M i s k o l c z — C s a n o n á t : Budapest keleti p. n. . . . . . ind. 7 25 8 35 2 35 9 i í ! Ungvár . . . . . . . . . . . . . . . érk. 3 52 7 3.2 10 48 H 36 S z o l y v a - H á r s f a l v a (vasúti állomás S z o l y v a Hársfalva) Miskolcz—Munkácson át : Budapest keleti p. u. ... . . . ind. 2 35 9 40 Szolyva-Hársfalva .. ... ... ... ... írk. 1 2 1 2 1 1 0 S z o v á t a ( v a s ú t i állomáB Sóvárad) a) K o l o z s v á r — K ü k i i l l ő s z ó i j ö n á t : Budapest keleti p. u. . . . . .... . . . . . . ind. 9 00 5 45 Sóvárad... . . . . . . . . . . . . ... érk. 8 26 8 52 b) A r a d — T ö v i s - K ü k ü l l ő s z ö g ö n á t : Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . . ind. 8 10 2 Ifi 10üü Sóvárad ... ... ... ... ... „ . érk. 8 26 8 26 8 59 T a r c s a - f ü r d ő (vasuti á l l o m á s Tárcsa fürdő) Győr-Szombathely—Felső-Körön á t : Budapest kelet p. u. . . . . . ind. 6 50 8 50 2 15 9 i Tarcsa-fürdő ... ... . . . . . . érk.fi18 fi I S 10 IS 9 3 T á t r a h á z a (vasúti á l l o m á s K é s m á r k ) Kassán á t : Budapest keleti p. 11.... . . . . . ind. 7 25 7 35 8 12 1 0 i ü 1 Késmárk . ... . . ... ... érk. 4 26 9 Iá 9 50 8 00 1 T á t r a i f ü r d ő k é s pedig T á t r a f ü r e d , , \ l s ó - T á t r a f ü r e d és Ű j - T á t r a f ü r e d (vasuti állomás Poprád Felka) a) K a s s á n á t : Budapest keleti p. u. ind. 7 25 7 35 2 35 8 12 9 12 10 12 1 P, prád-Felka . . . . ; . érk. 3 34 7 12 1 2 1 2 8 25 11 22 6 53 1 6 Ruttkán á t : Budapest keleti p. u. . . . ind. 7 10 7 1 0 9 3 5 3 3 0 5 2 0 Poprád-Felka . . . . . . érk. 4 45 1 5 00 2 50 2 5 2 12 48 c) Z s o l n á n á t : B idapest nyugoti p. u. . . . ind. 7 20 7 20 9 25 6 15 10 22 Poprád-Felka . . . . . . . . . érk. 4 45 l 5 00 2 52 8 10 12 49 T á t r a - L o m n i c z (vasuti á l l o m á s Tátra-Lomnicz) (A poprád-felka—tátra-lomniczi vonal csak június 15 tői bezá­ rólag szeptember 15-ig van nyitva.) a) K a s s a P o p r á d - K e l k á n á t : Bud • pest keleti p. u. _ __ ind. 7 25 8 1 2 9 1 2 10 40 x Tátra-Lomnicz . . . . . . . . . érk. 5 46 1 10 35 1 2 00 x 7 53' b) R u t t k a — P o p r á d - F e l k á n á t : Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . . . . . ind. 7 1 0 5 20 Tátra-Lomuiez . . . . . . . . . . . . . . . . . . írk. 5 4 6 * 2 0 0 ' c) Z s o l n a — P o p r á d - F e l k á n á t : Budapest nyugoti p. u. . . . . . . . . . ind. 7 20 6 1 5 10 22 Tátra-Lomnicz ... ... ... ... érk. 5 46 1 10 35 1 2 00 1 T e p l i c z (vasuti á l l o m á s Tapla-Trenesén-Teplicz) Galántán á t : Budapest nyugoti p . n. . . . . . . ind. 7 20 9 25 6 1 5 10 2Q érk. 12 04 5 50 10 46 5 40 Tepla-Trencsén-Teplicz... . . . T h u r z ó - F ü r e d (vasuti á l l o m á s G ö l n i c z b á n y a ) Kassa—Margitfaliin á t : Budapent keleti p. u. i"d. 7 25 7 35 8 12 9 1 2 1 0 1 2 1 Gölniczbánya... .. ... érk. 3 20 7 55 7 05 11 10 7 05 T u s n á d (vasuti á l l o m á s Tusnád-fürdő) a) K o l o z s v á r B r a s s ó — S z e p s i - S z e n t - G y ö r g y ö n á t : Budapest kelet p. u . . . ind. 9 00 9 1 5 Tusnád-fürdő érk. 1 04 fi 22 b) A r a d — T ö v i s — B r a s s ó — S e p s l - S z e n t - G y ö r g y ö n á t : Budapest keleti p . u. . . . ind. 8 10 2 15 Tusnád-fürdő . . . ._ ___ érk. 1 04 8 52

VIhnye

(vasuti

állomás

Szénásfalu—Vihnye)

a) Garam-Berzenczén át:

Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . . ind. 7 10 9 35 5 2 0 Szénásfalu—Vihnye . . . . . . . . . . . . érk. 1 32 7 10« (j w,

b) Párkány-Nánán át: Budapest nyugoti p. u. . . . . . . . . . ind.fi00 7 20 •) ]-, . . . . . . .... érk. 2 17" 2 17° 10 22 Szénásfalu—Vihnye V i z a k n a - S Ó s f Ü r d Ő (vasuti á l l o m á s V í z a k n a fürdő) a) K o l o z s v á r — K i s - K a p i i s o n á t : Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . . . . . ind. 9 00 9 1 5 Vizakna-mrdö . . . . . . . . . . . . . . . . . . érk. 3 2 2 1232 b) A r a d — T ö v i s - K i s - K a p u s o n á t : Budapest keleti p. u. . . . . . . . . . . . . ind. 8 10 2 1 5 10 00 Vízakna-fürdő . . . . . . . . . .... . . . érk. 3 22 3 33 fjíl

Bud pest Brassó... Budapest Brassó...

SZÁM.

1 9 0 3 . 5 0 . ÉVFOLYAM.

Z á f z o n (vasuti á l l o m á s Brassó) a) K o l o z s v á r o n á t : keleti p. u. . . . . . . . . . . . . ind. 9 0 0 5 4 5 91;, . . . . . . . . . ... ... ... érk. 7 50 9 27 2 Ötj b) A r a d T ö v i s e n á t : keleti p. u . . . . . . . . ind. 8 10 2 1 5 10 00 ... ... ... . . . . . . érk. 7 50 5 2 2 9 27

Ezen fürdőhelyek vasuti állomásaira Budapestről személyenkiut a következő m e n e t d i j a k fizetendők és pedig:

399

VASÁENAPI ÚJSÁG.

SZÁM. 1 9 0 3 . 5 0 . ÉVFOLYAM

' Legjobban bebP1 zonyult tápláték egészségesésgyo mor-bélbe. eg gyér. m ekeknek.

/a Gyermekeké ^ kitűnően fejlödnek* tőle és nem szenved nek emésztési zavarokban.

J

Alapíttatott 1865, A leéjobb M" és külföldi

Ala ittatott1865

P

'

zongorák, pianinók és harmoniumok legolcsóbban la|iliaiók

ekliszl

HeckenastGuszíáY zon;:uraternieben

Ha őszül a haja „STELLA"-HAJVIZET,

Budapest, IV.,Gizella-léi 2 (Viczi-utcza sarkin).

n e használjon mást, m i n t a

E h r b a r udvari zongoragyár S o h i e d m a y e r é s fiai stuttgarti udvari zongoragyár magyarországi egyedüli kép­ viselete. Valódi amerikai har­ moniumok. 9720

MflNPOLfl KORPA ARC ÁPOLÁSRA

mert ez n e m hajfestő, de o l y vegyi összetételű szer, m e l y a haj eredeti színét adja vissza. Ü v e g j e 2 K .

LEGJOBBAN BEVÁLT SZER

Nagy kölcsönző-intézet.

/y\0TS^Hfl.ésTsi,BÉCS

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, Budapest, V . , Szabadság-tér, a Sétatér-ntcsa sarkam. 9988

Árjegyzék ingyen.

Magyar királyi szabadalmazott és védjegyezett

Budapest keleti p á l y a u d v a r r ó l : Brassó, Medgyes, Téeső, Vizakna-fürdö, Máramaros-Sziget, Nagy-Bocskó, Földvár, Maros-Vásárhely, Lucsivna-fürdő, Pop­ rád-Felka, Gánócz, Igló, Lubotin-Lubló-fürdő állomásokra gyorsvonat I. oszt. 30 kor., II. oszt. 20 k o r . ; személyvonat I. os?t. 2 * kor., II. oszt. 16 kor., III. oszt. 10 kor. Nagy-Mihály, Szatmár-Németi, Szolyva-Hársfalva, Ungvár állomásokra gyorsvonat I. oszt. 27 kor., II. oszt. 18 kor.; személyvonat I. oszt. 21 kor. II. oszt. 14 kor., III. oszt. 9 kor. Eperjes, Marsjtfalu, Bózsahegy állomásokra gyorsvonat I. oszt. 27 kor., IÍ. oszt. 18 kor.; személyvonat I. oszt,. 20 kor. 40 fill.. II. oszt. 13 kor. 60 fill., III. oszt. 9 kor. Margii falun Szolnokhutára új menetjegy váltandó. Bárcza, Eorosznó-Szt András, Kaisa, Siklós-Vokány. Stubnya-fürdö, Bozsnyó állomásokra gyorsvonat I. oszt. 24 kor., II oszt. 16 kor.; személyvonat I oszt. 18 kor., II. oszt. 12 kor., III. oszt. 8 korona. Bárczán Metzenzéfre új menetjegy váltandó. P a l á d r a Kis-Terennén át gyorsvonattal I. oszt. 12 kor.. II. os/.t. 7 kor. 90 ÜÜ.; személyvonattal I. oszt. 9 kor. 90 fill., II. oszt 6 kor. 50 fill., H Í 4 kor. 10 fillér. S á r b o g á r d r a gyorsvonattal I. oszt. 9 kor., II. oszt. 6 kor.; szem élv vonattal I. oszt. 7 kor. £0 fill., II. oszt. 4 kor. 80 fill., III. oszt. 3 kor. C s í z r e gyorsvonattal Füleken át I. oszt. 18 kor., II. oszt 12 kor. : személyvonattal I. oszt. 14 kor. 40 fill, II. oszt. 9 kor. 60 fill., III. oszt. 6 kor. C s o r b a t ó r a t yorsvonattal I. oszt. 31 kor. 50 fill., II. oszt. 21 kor. 50 fill.; személyvonat I. oszt. 25 kor. 50 fill., II. oszt. 17 kor. 50 811., III. oszt. II. kor. 50 fill. B á r t f á r a gyorsvonattal I. oszt. 31 kor. 10 fill. II. oszt. 20 kor. 80 fill.; személyvonattal I. os't. 24 kor. 50 fill., II. oszt. 16 kor. 40 fill., III. oszt. 10 kor. 40 fill. M p t ó - T e p l á r a gyorsvonattal I. oszt. 28 kor. 50 fill., II. oszt. 19 kor.; személyvonattal I. oszt. 21 kor. 60 fill., II. oszt. 14 kor. 40 fill., III. oszt. 9 kor. 50 fill. S / . l i á c s r a gyorsvonattal I. oszt. 21 kor., II. oszt. 14 kor.; személyvonattal I. oszt. 16 kor. 20 fill., II. oszt. 10 kor. 80 fill., HL oszt. 7 kor. T á r c s a - f ü r d ő r e személyvonattal I. oszt. 22 kor. 40 fill. II. os»t. 15 kor. 60 fill. III. oszt. 10 kor. 20 fill. B a l f - f ü r d ő r e gyorsvonattal I. oszt. 18 kor., II. oszt. 12 kor.; személyvonattal I. oszt. 15 kor. 60 fill. I I . oszt. 10 kor. 40 fill., III. oszt 6 kor. 20 fill. S z e p e s - B é l a — B a r l a n g l i g e t r e gyorsvonattal I. oszt. 32 kor., I I . oszt. 21 kor. 2 0 fill.; személyvonattal I. osz}. 26 kor., II. oszt. 17 kor. 20 fill., III. oszt. 10 kor. 80 fill. S ó v á r a d r a Kolozsváron vagy Aradon át gyorsvonattal I, oszt. 38 kor. 40 fill., II. oszt. 25 kor. 60 fill.; személyvo­ nattal I. oszt. 32 kor. 40 fill., II. oszt, 21 kor. 6 0 fill., HL oszt. 13 kor. 50 fill. S z á s z - R é g e n r e gyorsvonattal I. oszt. 32 kor. 40 fill, H. oszt 51 kor. 60 fill.; személyvonattal I. oszt. 26 kor. 40 fill., II. oszt. 17 kor. 60 fill., III. oszt. 11 kor. K o v á s z n á r a gyorsvonattal I. oszt. 36 kor., II. oszt. 23 kor. 60 fill.; személyvonattal I. oszt. 30 kor., II. oszt. 19 kor. 60 fill, III. oszt. 12 kor. 2 0 fill. S z i n v é r - V á r a l j á r a személyvonattal I. oszt. 24 kor., II. oszt. 16 kor., III. oszt. 10 kor. 20 fill. M á l n á s - f ü r d ő r e és T u s n á d - f ü r d ő r e gyorsvonattal I. oszt. 33 kor., I I . oszt. 21 kor. 80 fill.; személyvonattal I. oszt. 27 kor., II. oszt. 17 kor 80 fill., IH. oszt. 11 kor. 10 fill. L i p i k r e gyorsvonattal I. oszt. 34 kor. 20 fill., II. oszt. 22 kor. 80 fill.; személyvonattal I. oszt. 28 kor. 20 fill., IIoszt. 18 kor. 80 fill, III. oszt. 12 kor. G ö l n i c z b á n y á r a gyorsvonattal I. oszt. 27 kor. 40 fill., II. oszt. 18 kor. 40 fiU.; személyvonattal I. oszt. 20 kor. 80 fill, II. oszt. 14 kor., III. oszt. 9 kor. 30 fill. T á t r a - L o m n i c z r a gyorsvonattal I. oszt. 32 kor., II. oszt. 21 kor. 20 fill.; személyvonattal I. oszt. 26 kor., II. oszt. 17 kor. 20 fill., III. oszt. 10 kor. 80 fill. P ü s p ö k - f ü r d ő r e gyorsvonattal I. oszt. 24 kor. 80 fill, II. oszt. 16 kor. 44 fill.; személyvonattal I. oszt. 18 kor. 80 fill., II. oszt. 12 kor. 44 fill., III. oszt. 8 kor. 30 fill.

BUDAPESTI GYÁRAK ES CZÉGEK. Kristály üvegkfeletok i s dísztárgyak kaphatók

9811

ELSŐ MAGYAE ÜVEGGYÁK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

B u d a p e s t , V., Fürdő-u. é s F e r e n c z József-tér sarkán. Diana

fürdőház.)

Alapíttatott 1802. Állami arany érem 1896, jury tag. Bronce érem Paris 1900. Cs. és kir. udvari szállítók és szerb kir. udv. szállítók

Kunz József és Társa királyi kiválts, nagykereskedők.

Vászon, asztalnemiiek, kész

fehérnemiiek,

menyasszonyi kelengyék, függöny, á g y t a k a r ó és szőnyegáru r a k t á r a .

Budapest, V., Deák-tér 1. Motor erőre b e r e n d e z e t t f e h é r n e m ű gyár.

Budapest n y u g o t i p á l y a u d v a r r ó l :

Budapest, 1903 május hó.

Az igazgatóság.

(Utánnyomat n e m dijaztatik.)

Igen finom, enyhe, virágillatu

PIPERE­ SZAPPANT \ a kelet pompás illatá­ val, 4 1|2 kilós posta­ csomagban (kb. 50 drb) szállítok

legenyhébb jóizü lax&ns még csecsemőknek is adható, Rendelve angol franezia, magyar és német eg'etetni tanáiok által. — Kapható minden gyógytárban. 9777

csak 5 koronáért mert a sajtolásnál egy kissé megsérültek. Az ír különben a három­ szoros. Az 50 drb. között van a valódi előnyösen ismert „Má-Hllla" szépség­ ápoló szappan is, (törv. vévde.) Napsütés, bor­ átka, pörsenés, máifoltok, szeplők s min­ den arctisztátlanság el­ len sikeresen bevált. Egyes egyedül megren­ delheti a pénz előzetes megküldése vagy után­ vét mellett: (CANN 10NÁC7.-nál WIEN, II., Lilienbruungasse No. 17.

Nodnsin Aranyér-balzsam. Egyedfll álló szer. mely operatió vagy égetés nélkül t ö k é l e t e s e n é s biztosan gyógyítja úgy a vak, valamint a nyitott a r a n y e r e t . Kórliázilag kipróbálva. Teljesen ártalmatlan. Elismerolevelek szerint száiakat és százakai teljesen kigy)g)itoll. Törvényesen védve. Kapható a készitönéi :

i V

mérnök és gyáros.

ingyen!!

9692

udv.

szállítója.

Grand l'ni

Párisi világkiállítás 1900.

Kwizda-fele Restitutionsflitid

f « C T X fürdőtelepek MarU*31*J git-nyaralóban első­ rendű, szálloda, eggyes és ket­ tős szobák 60 krtól S frtig, Mar­ git-penzióban külön szoba, tel­ jes ellátás kiszolgálattal 1 frt 60 krtól 2 frtin megrendelhetők. Margit-nyaraló avatni Margit­ penzió hétzfelügyelősége Csizfürdő cziin alatt. — Va>utnál külön kocsik.

K N U T H KAROLY Cs.és'ihir. fensége József föherczeg Gyár és iroda:

Nagy Kálmán, gyógyszertára Nyíregyházán, továbbá T ö r ö k J ó z s e f n é l , ISudapest. Király-utcza Iá és a többi gyóg) szertárakban is. Ára használati ulasilással együtt i korona, bér­ mentes küldéssel postán 5 kor. az összeg előzetes beküldése, vagy után­ vétel ellenében. 9885

r

Egy h á z t a r t á s i mérleg

cs. és kir. inosdóviz lovak számára. -tO év óla használják az udvari paripa-istállók, valamint a nagyobb katonai és polgári istállók mint erösitő nagy fáradalmak előtt és mint ujraerősitő nagy fáradalmak után, az Inak merevségénél stb. Képessé teszi a lévai kitűnő teljesítményekre az idomitásnál. Ára egy üvegnek K 2.80. — A Kwizda-fele Resututionsfiuid csak akkor valódi, ha fenti védjegvgyel bír. Főraktár! T ó r ö k J ó z s e f gyógyszerész, Budapest, Király-utcza 12 és Andrássy-út 26. sz.

Kwizda Ferenc Ján. cs. és kir. oszlr.-magyar. ro­ mán királyi és bulgáriai feje­ delmi" udvari szállító. Kerületi gyógyszerész Korneuburgban, Bécs

mellett.

B u d a p e s t , V I I . k e r . , G a r a y - u t c z a 10. Központi viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, szivattyúk, vizerőmfivi emelő­ gépek stb.

xi a a a tj

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

FOGÁPOLÓ-SZER ( E l i x í r , P o r és P a s z t a )

W A C H T L É S TÁRSA fényképészeti czikkek raktára ^

KÉSZÍTIK A.

BENCÉSEK

B U D A P E S T , IV., Eskü-út 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Árjegyzék ingyen.

mm\

udvari szállító.

Hazánk első é s legnagyobb

Herkulesfiirdő és Oravicza állomásokra gyorsvonattal I. oszt. 30 kor., II. oszt. 20 kor.; személyvonattal I. oszt. 24 kor., H. oszt. 16 kor., III. oszt. 10 kor. , P ö s t y é n r e gyorsvonattal I. oszt. 21 kor., I I . oszt. 1* kor.; személyvonattal I. oszt. 16 kor. 20 fill., II. oszt. 10 kor. 80 fill. III. oszt. 7 kor. T e p l a - T r e n c s é n - T e p l i c z r e gyorsvonattal I. oszt. A kor., II. oszt. 16 kor.; személyvonattal I. oszt. 18 kor., Ik oszt. 12 kor., III. oszt. 8 kor. G e l e t n e k - S z k l e n ó és S z é n á s f a l u - V i h u y e állomá­ sokra gyorsvonattal I. oszt. 14 kor. 40 fill., II. oszt. 9 kor. 60 fill.; személyvonattal I . oszt. 13 kor. 20 fill., Ti. oszt. 8 kor. 80 fill.: III. oszt. 5 kor. 50 fill. B u z i á s - f ü r d ő r e gyorsvonattal I. oszt. 27 kor., II. <>»•• 17 kor. 80 fill. ; személyvonattal I. oszt. 21 kor., II. oszt. ló kor. 80 fill., I H . oszt. 9 kor. 10 fill. R a j e c z - f ü r d ő r e gyorsvonattal I. oszt. 25 kor., II. oszt. 16 kor. 6 0 . ; személyvonattal I. oszt. 19 kor., H . oszt. 1* kor. 60 fill., I H . oszt. 8 kor. 40 fill.

9920

/ 5 0 drb csak 5 kor. /

9922

Molykár Ellen Biztosító Megóvó Intézete Iroda:

VI., Ó-atcza

42.

ssám.

Raktárak: VI., Ó-utcza 42., 44. (saját ház), 45., 46, és Uj-nteza 43. B u d a p e s t .

K. I R N E

R

J O Z S E

F

király Ősiségének udvari szállítója,

BUDAPESTEK, raktára: IY., Béesi-utoa l, gyára: Bóxsa-utaa 7. Dúsan ellátott raktár legújabb szerkezetű kettős vadász-fegjyerekből, golvóíegyverek, amerikai Winchester serétes ismétlő fegyverek, forgóptsztolyok, szalonfegyverek és pisztolyok, töltények éa vadasz-szerekbol m e l y e k lóságáért kezeskedik. (Alapíttatott 18Q8. *rb,n.>

Mesésen olcsó árakmellett szál­ lítom tulhalmozott raktáromból világhírű és kitűnő minőségük révén kedvelt m e x l c ó l ezüst­ á r u i m a t és pedig • 6drb m e x i c o i e z ü s t a s z t a l k é s 6 drb znexicói ezüst e v ő v i l l a 6 drb m e x i c ó i e z ü s t evőkanál i2 drb m e x l c ó l ezüst k á v é s ­ kanál, 1 drb m e x l c ó l l e v e s meritő-kanál, 1 drb m e x l c ó l tejmeritő-kanál, 6 darab na­ gyon eleij'inn d e s z e r t k é s ,fídi b nagyon elegáns d e s z e r t v i l l a , 2 drb igen mutatós m e x i c ó i ezüst-tryertyatartó 4 6 drb ö s s z e s e n csak forint 6 5 0 . Minden megrendelő e enkivül jutalomképen egy lityi kiló teherképességü, szavatosságmellett pontosan múkudü ház­ t a r t á s i mérleg-et is kap tel­ jesen díjtalanul. Minthogy ez életben ily kedvező vásárlási al­ kalom aligha fog ismét előfor­ dulni, tévedések kikerülések vé­ gett újból megismétlem, hogy a teljes 46 darabból álló szer­ v i z t a h á z t a r t á s i mérleggrel egyetemben (mint jutalmat) ö s s z e s e n csak 6 50 í r t é r t adom! A m e x l c ó l e z ü s t (belül is) egy teljesen fehér fém, mely­ nektartósságáért és elsőrendű minőségéért 3 5 é v i Í r á s b e l i j ó t á l l á s vállaltatik. Az áruk küldése vagy utánvét mellett vagy az összeg előzetes békülrése esetén történik az európai aktárból: Iffnatz E a n n , W i e n I., U l i e n b r u n n s t r a s s e 1 7 .

SOULAC-ban. A. SECÜIN, Bordeaux

VERSENYEN

KÍVÜL.

az 1900-iki párisi világkiállításon.

ci n a a ti Eddig nem létezett, páratlan a maga nemében a M

R E K O R D " műintézet vállalata,

mely hazai szegénysorán akadémiai művészekből alakult, a czéljuk a nagyközönségnek alkalmat nyújtani i g a z i m ű ­ v é s z i m u n k á k o l c s ó b e s z e r z é s é r e . Kérjük a n. é. közön­ ség b. pártfogását, mert ezáltal alkalmat nyújt az elnyomott művészeknek pályájuk folytatására.

J ó m u n k á é r t m i n d e n k o r kezességet vállalunk bármely rossz fénykép u t á n i s .

Árak

minden

titánfizetés

nélkül:

Életnagyságú kretarajzok vagy nagyítások , papirkerettel együtt __ 3 k o r . Életnagyságú Passtel-festmény , papirkerettel együtt ... ... 6 kor. Életnagyságú olajfestmény... ... 1 0 kor.

• • " Vidéki megrendelések utánvéttel, minden f é n y k é p u t á n 1 kor. csomagolási díj fizetendő.

Műterem:

VII., RottenMller-uteza

46.

i>4-

VASAKNAPI U S A Ü .

400

3ZAM.

191(3. ÓU. EVKOLVA*.

-KÉK

fehérnemű mosáshoz a legjobb kékitőszer. Törvé­ nyileg v é d v e ! Mosó-intézetekben és háztartásban a'legkedveltebb kékítő. Olcsó és tnliilnmlhutlan. I kis üveg 2 4 fillér, tizszeri mosá»hoz elegendő I 1 nagy üveg 1 . 6 0 korona, Vs üveg 1 k o r o n a . Mindenütt kapható. Utánzatoktól óvakodjunk Kizárólagos gyártói :

Si?ii*"^

Mié--*

Hochsinger Testvérek vegyészeti gyára,

_ .1

B u d a p e s t , V I . , R ó z s a - n t e z a 8 5 . sz.

I s o h i a s , k ö s z v é n y , r h e n m a , o s o n t t ö r é s e k és ezek u t ó b a j a i ellen b i z t o s g y ó g y u l á s t , nynjlanak

HERKULESFÜRDÖ világhírű k e n d ő s és s ó s m e l e g f o r r á s a ! . Felséges tartózkodás a llelmagvaroi siági Kárpátok ózondns hegyi levegőjében. Legnagyobb kényelem. Mérsékelt árak. Igen érdekes fürdőközönség. — Kitűnő vasúti összeköttetés. Prospektust ingyen küld az igazgatóság.

FOLDES-féle ""• MARGITCRÉME orsán e s biztosan h a t ó saer szeplő, m á j - és Br f o l t o k , k i ü t é s e k , p a t t a n á s o k és m i n d e n n e m ű bőrbaj ellen. R ö g t ö n h a t . Zsírtalan. Ártalmatlan. Kapható mindenütt. Á r a 1 korona.

Készíti: Gutori FÖLDES KELEMEN gyógyszerész A r a d o n ,

rülHÖraniíuK kenesvizn gyÓKjfrtrdő. páratlan gőzfürdővel et leamudornebb iszapfürdőkké' pompás ásványvíz nsz.idák kai. hő- én kádfürdőkké 1 I'rospektus ingyen bérmentve

Császárfürdő B U D A P E S T E N 9843

télies nyári gyógyhely.

Q/S arcztisztitó kenőcs

(Szlavóniában)

I. rangú fürdőhely.

8M0

Egyetlen iódtartalmu alkalikus hőforrás (64° C) a kontinensea. A l o n j a v ö l g y i v a s ú t á l l o m á s a (üugosellon át). Azonkívül Pakrac-Lipik d e l i v a s ú t á l l o m á s a (Zónatarifa). Kitüntetve: Budapest, Bécs, London, Róma, B r ü s s e l . Fényesen berendezett gyógyterem, kávéház, és éttermek, nagyszabású park. fedett sétány, térzene, kitűnő gyógyszállodák, katonatiszti gyógyház, gvermeksanatorium. pompásan berendezeti fürdőépületek. Villanyos világítás Felülmúlhatatlan hatású g y o m o r - , b é l - ó s g é g e h u r u t ­ nál, köszvény é s osúzos bajoknál, ischiasnál, csont­ b a j o k n á l , mindennemű h u r n t o s b á n t a l m a k n á l , vala­ mint minden m i r i g y - é s v é r b e t e g s é g e k n é l . A fürdő-idénv alatt 8 k i v á l ó o r v o s r e n d e l . L i p i k i b é w i a szétküldése egyenesen a forrástól, továbbá É d e s k u t y L . ezcgtől Budapesten. L i p i k i forrássá k ö z v e t l e n a f&rdöigacgatóságnál rendelhető. Bővebb felvilágosítással szolgál

a

fürdőigazgatóság.

és

nyirfabalzsama

sza)»i>an.

Dr. Leiigiel beiizoe-szappana a legenyhébb és leghasznosabb bőrápoló szer. E g y d a r a b 1 korona 2 0 fillér.

Raktáron az összes nagyobb

József

ára

gyógyszertárakban.

Főraktár Magyarország

Török

Főraktár: Török József gyógyszertára B .dapsst, Király-utoza 12, és Andrássy-ut 26. Bzám. Az e g y e d ü l l é t e z ő v a l ó d i a n g o l Farbenfabriken vorm.

Friedr.Bayer & Co.,Elberfeld Abteil. für pharmacettt. Produkte.

H y g i e n . I n s t i t u t 9771

D. Franz Steiner & Co..

oldható húsfehérnye, a hús tápanyagát (fehérnyél és só­ kat) majdnem Íztelen könnyen old­ ható por alakjában tartalmazza ; kivaló é t v á g y g e r j e s z t ő

erősítő - szer

gyenge a táp- \ betegágyalálkaaMian soknak, anelmaradotgolkórhan taknak.mell, i szenvedő ideg- és gyogyermekekmorbetegek- nek, üdülők­ nek, I nek, stb.

SZÉPITOSZER

+SoYánysá§+ Szép telt testidomok a mi keleti erőporanktól,1900.évi páriái arany­ éremmel kitüntetve 6—8 hét alatt már 30 fontnyi gyarapodáaért kezeBség. Orvosi rend. szerint. Szigo­ rúan becsületes.Kern Bzédelgés. Szá­ mos kösz ön Öle vél. Ár a kartononként I kor. 50 fillér. Postautalvány vagy utánvéttel. Használati után kánnal.

®mmsm

Berlin, 18 .Kőni»grátserstr»sBe 78. Főraktár Magyarország részére I T5r5k Józaef.gyógyBi. Kirsly-n. 12.

a Balassa-féle valódi angol

UGORKATEJ,

25. SZ. 1903. (50.ÉVFOLYAM.) Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSAG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

SZERKESZTŐ

FŐMUNKATÁRS

NAGY MIKLÓS.

MIKSZÁTH KÁLMÁN.

egész évre 2 4 korona félévre 12

Csupán a f egész évre 1 0 korona VASÁRNAPI UJSiG \ félévre 8 •

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (s Világkrónikával)

BUDAPEST, JÚNIUS 21. Í O korona

Külföldi eirttzeténekhe. a poatailag meghatározott viteldi) ia csatolandó.

zül nyolcz olyan művet választott ki, melyek érdemesek a jutalmazásra. E művek között is különbséget tett és négyet az első, négyet a z EEZSÉBET királyné emlókszobrára hirdetett második csoportba osztott. Az első osoportba második pályázat sorsa fölött e hét első sorozott pályatervek hat-hatezer, s a második ^napján döntött a külföldi és hazai szak­ csoportba helyezett művek négy-négyezer ko­ értőkből alakított biráló bizottság. A döntés rona jutalmat kaptak. Egyszersmind elhatá­ most sem vezetett végleges eredményre. A bi­ rozta a bizottság, hogy új, szűkebb körű pályá­ zottság ugyanis megbízást egyik művésznek zatot hirdet s az új pályázatban való részvételre sem adott, hanem a beküldött pályatervek kö­ a mostani pályázók közül, megfelelő kárpótlási

AZ ERZSÉBET EMLÉKSZOBOR PÁLYATERVEI.

Á

összeg biztosításával, azokat hívja föl, a kiknek pályaműveiben méltánylandó művészi hiva­ tottság mellett oly alapeszme érvényesül, mely fejlesztésre alkalmas és kivitel esetén abszolút becsű műalkotást eredményezhet. Az első csoportba sorozta a bizottság Zala György, Teles Ede, Margó-Popper és Mátrai szobrászokat, a másodikba Fadrusz János, Róna József, Damkó József és Maróthi Rintel Géza szobrászokat, a kiknek a pályatervei most köz-

mel> azonnal eitávolil minden szeplöt.

máj foltot, pattanást, bőratkát (mitesser) stb. és az arraiak friss üdeséget, liatalságot kölcsönöz. E g y ü v e g á r a 2 k o r . , ehhez u g o r k a - s z a p p a n 1 k o r . , poudre 2 kor.

^tÜy1; Balassa Kornél £j&i Temesvár. Kapható minden gyógyszertárban. Főraktár Budapesten : T ö r ö k JÓZSet gyógytárában Király-utcza 12 és Andrássy-út 26.

CALDERONI és TÁRSA Budapest, IV., Kishid-utcza 8. Fényképészeli készülékek szerelések műkedvelők

és fel­ számára.

KODAK

Vas - Somatose alakjában különösen

sápkóros oknak orvosilag ajánlva. Vas-Somatose 2°A> szerves vasve­ gyületei tartalmazó tiszta Somatose Raktáron a gyógyszeatárakban és gyógyanyagkereskedésekben. Csak eredeti csomagolásban valódi.

fTsMAPl

részére

gyógyszertára,

Budapest, Király-u. 12 és A n d r á s s y - n t 2 9 .

Nagy tégely K 1.60, kisebb K 1.— Szappan 1 korona.

Főraktár: T ö r ö k J ó s s e f gyógytárában B u d a p e s t e n . zélzó utánzato'ttóI óvakodjunk. A. közönség megtévesztését ezé'

LIPIK

9889

VjUH

,-^Or

D r . JLeiigiel F r i g y e s

f ö l ü l m n l h a t l a n jó hatással biraz arcz" bór szépítésére. Ezen balzsam éjjelen át majd" nem észrevétlenül választja le a pikkelyeket, miáltal a bőr megszabadul a legtöbb tisztitlanságtól, mint mindennemű f o l t o k t ó l , bőratkáktól, szeplőtől, orrvöröss é g t ő l stb. A bőr simává, puhává válik és fehér lesz. Csodahatisiinak mondható ezen balzsam hatása a bőr­ felület gyors helyreállítására nézve, különösen pedig himlők után. Egy korsó ára 3 korona. 9814

Szeplő, Kimlöhely, siiiuür m*ijt\>lt-Fa.l
»\L^MH

eredeti gyári áron.

Vjszerkezetű

ajMJW :

ljr

stereoskop - készülékek. 'Stereospido.» Nagy képes árjegyzék. — LAtsaer-raktár : IV., Váczi-utcza 1. szám.

A KIRÁLYNÉ ALAKJA ZALA GYÖRGYTŐL. AZ

F r a n k l i n - T á r s u l a t ' n y o m d á j a , Budapesten. IV., E g y e t e m - u t c z a 4. sz.

E R Z S É B E T - E M L É K S Z O B O B

A KIRÁLYNÉ ALAKJA FADRUSZ JÁNOSTÓL. PÁLYÁZATERVE1.