** Pn w c. MA6YAK IEODALKI I5TÉZET E8 KŐ!

•

*

VASÁRNAPI ÚJSÁG M2&

HAEMINCZNEGYEDIK

ÉVFOLYAM

1$

1887. FELELŐS SZERKESZTŐ:

NAíJV

KIADÓ-TULAJDONOS:

MIKLÓS

FRANKLIN-TÁRSULAT

o

€/•£•**•

a Pn

w c

BUDAPEST. F R A N K L I N - T Á R S U L AT MA6YAK IEODALKI I5TÉZET E8 KŐ!fTVST01£DA (Egvttem-nteza 4. szám.)

Szám

A „Vasárnapi Újság" 1887. évi folyamának tartalma. i) K é p e k é s rajzok jegyzéke. I . Arczképek.

Szám

at Hazaiak. Szám

Vajkay Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sárkány József. . . . . . . . . . . . . . . . Baross G á b o r .__ . . . . . . . . . ___ __. Feszty .*.rpád.._ . . . ___ __. . . . Kisfaludy Károly halálos ágyán. — Bajza. — Toldy. — V ö r ö s m a r t y . Barabás Miklós 1830 évi rajza u t á n . . . . . . . . . . . __. Dobos J á n o s . . . . . . _._ ___ ... Békés Gáspár ... ... ... ... Barabás Miklós. Legújabb, saját maga által készített arczképe . . . __. . . . . . . . . . Gróf Nádasdy Lipótué, F o r r a y J ú l i a bá­ r ó n ő . Baraltás Miklóstól, ... Gróf B a t t h y á n y Lajosné, Zichy Antónia grófnő. Barabás Miklóstól ___ ___ . . . Gróf Károlyi Györgyné, Zichy Karolina grófnő. Barabás M i k l ó s t ó l . . . . . . . . Báró F ó r r a y n é , Brunszwiek Júlia grófnő, Barabás Miklóstól __. . . . . . . _._ D r . W e k e r l e S á n d o r . Biczó Géza r a j z a . . . Petőfi. Barabás 1845. évi rajza u t á n . . . Petőfi. Tiroler metszete Barabás rajza u t á n A pozsonyi országgyűlés bécsi küldöttsége 1848 m á r c z . 15-én (64 arczkép) . . . . . . Vasváry P á l . Barabás Miklós rajza K o m á r o m y Alajos. ___ . . . . . . . . . . . . H e r m á n Ottó halászati t a n u l m á n y - ú t j á n H e r m á n Ottó . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hetesy D á n i e l . Biczó Géza rajza . . . Székely I m r e . . . . . . . . . . . . . . . . . . Karács Teréz ... ... ... ... ... Mária királyné, I I . Lajos neje ... ... Köszeghy Károly. — Podagrássy, Doppler •Ilka> c z í m ü dalművében. — L o r e n z o , G o u n o d . R o m e o és J u l i á . - j á b a n . — Lepo­ relló, Mozart «Don J u a n . - j á b a n . — Csip­ k é s T a m á s , E r k e l tííévtelen hősei»-ben. — P i e t r o , A u b e r «Porticii n é m á . - j á b a n . — F ő p a p , G o l d m a r k . S á b a királynő»-jében. Baksay S á n d o r . Bicző Géza rajza . . . . . . Németh Albert.. . . . . . . . . . . . . . . . D r . Müller K á l m á n , a B ó k u s - kórház új igazgatója. Biczó Géza rajza. . . . . . . G y a r m a t h y Z s i g á n é . Biczó Géza rajza . . . B u b i c s Z s i g m o n d püspök ... ... ... Kovács Z s i g m o n d v e s z p r é m i p ü s p ö k . . . . Gróf Dessewffy Marczel. Biczó Géza rajza Stefánia t r ó n ö r ö k ö s n é , udvarhölgyével, Pálffy grófnővel A b b á z i á b a n . . . ... Gróf S'zéchen A n t a l ... ... ... Gróf K u u n Géza ... ... ... ... ... Balázs S á n d o r . . . . . . . . . . . . . . . . . D r . Arányi L a j o s . . . . ... ... ... Berzeviczy Albert. Boskovics Ignácz rajza Báró Aczél Béla . . . . . . ... ... Gróf Gvadányi József.. . . . . . . . . . . . Karsay Sándor, a dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerület p ü s p ö k e . . . . . ___ . . . I . Ferencz József ... ... ... ... ... A n e m z e t i színház régi j e l e s e i : Egressy Gábor, m i n t Gritti. — Bartha, m i n t Zrí­ nyi Miklós. — L e n d v a y n é , m i n t J u h a . — Kaiser-Erusztné, a « K u n o k , czímü dal­ m ű b e n . — Schodelné, m i n t Norina . D o n P a s q u a l e . - b a n . Hollósy Kornélia, m i n t G a r a Mária. — Szentpétery, m i n t Zách. — F á n c s y , m i n t D o n Jósé d e S a n t a r e m . — Beuza, m i n t Miska, Doppler .Ilkán czímü dalművében. — Füredy, m i n t Figaro. — Szigeti József, m i n t Sas I s t v á n . — Megyeri Károly. — Telepi György. — Szilágyi Pál. — Szerdahelyi József. — László József. — B é t h i Mihály. — Udvarhelyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . Bonnaz Sándor, Csanádi püspök. Biczótól Bedegi Nyáry Krisztina. A F r a k n ó v á r á b a n őrzött arczkép u t á n . . . ... ... Stoczek József . . . . . . . . . . . . ... József föherczeg és családja. Koller Károly legújabb fölvétele u t á n . . . . . . . . . . . . M á r i a D o r o t h e a és Margit főherezeg-kisaszszonyok. Koller Károly fényképe után E r z s é b e t és Klotild föherczegkisasszonyok. Koller Károly fényképe u t á n . . . . . . . . . Mészöly G é z a . . . . . . Gróf Brunszwiek T e r é z i a . . . . . . . . . . . . Négy h a l o t t : Ocsvai F e r e n c z . -» Tanárky Gedeon., — D r . J e n é i Viktor. — Báró Bánffy Ádám ... ... ... ... Tisza K á l m á u n é . lioskorics Ignácz r a j z a . . . Meszlényi Gyula, szatmári püspök. Biczótól Literáty Ödön . . . . . . ... Stefánia főherczegasszony és k ö r n y e z e t e : Stefánia főherczegnö. — Herczeg Lobkoviez N á n d o r n é . — Gróf Festetics Kálm á n n é . — Majláth grófnő. — Sylva-Tar u c c a grófnő. — Podstatzky-Lichtenstein Amália grófnő. — Gr. Eszterházy Mórné. — Chotek S z i d ó n i a g r ó f n ő . . . . . . . . . . . . b)

1 1 2 4 6 7 8 9 9 9 9 9 10 12 12 12 12 14 15 15 15 16 17 19

18 22 23 24 25 27 27 28 31 82 82 32 32 33 34 34 35 37

23 25 25 25 26 26 26

29 30 32 34 36 36 37 45 47 47 47 37 47 48 48 48 49 50 50 50 50 50 50 51

Szám

A .Segitség.-album czimlapja kisebbített alakban. VágóP&l rajza... . . . . . . — 35 Deák szobra. A H u s z á r műtermében fölvett fénykép után . . . . . . . . . . . . . . . — 40 Eperjes, N.-Károly, Toroczkó. Zichy Mihály allegorikus rajza . . . . . . . . . . . . . . . 41 A .Segítség, á-ik kiadásából: Tűzvésznél. B. Mednyánszky L . és Pap H e n r i k rajzai 41 A képzőművészeti társulat őszi kiállításából: Különös meglepetés. Szirmay Antal . . . 44 Gyermek-arczkép. Vastagh György . . . 44 Arczkép. Burger Lajos . . . ___ . . . . . . 44 Részlet a Kunságból. Tölgyessy Arthur 44 Lándzsér vára. Ligeti A n t a l . . . . . . . . . 44 Vásárfia. Ballá E d e . . . . . . . . . . . . 44 Férfi-arczkép. Benczvr G y u l a . . .... . . . 44 Aratás előtt. Mészöly Géza.__ . . . . . . 44 Vásári baleset. x.bner Lajos . . . 44 Pihenők. Aggházy Gyula . . . . . . . . . 44 Zala folyó, Zalabér mellett. Telepy Károly 44 Tavaszkor. Tarnóczy Berta . . . . . . ___ 4 1 A kik szeretik egymást. Skuteczky Döme 44 Mária Dorothea főherczegnö. Vastagh Gy. 46 Templomromok a Margitszigeten. Mária Dorothea főherczegnö rajza . . . . . . 46 F i u m e i bárka. Margit főherczegnö rajza 46 A m ű c s a r n o k b ó l : Városligeti hieroglifek. Temple János festménye.. . . . . . . 47 Tiszaparti halászkunyhó. Mészöly Gézától 47 Szénahordás. Mészöly Gézától . . . 47 • Vaskapun, fehérmegyei kacsázó. Mészöly G. 47 Baromfiudvar. Mészöly Gézától . . . . . . 47 A nyír-baktai kastély. Mészöly Gézától . . . 47 Vizi malom. Mészöly G é z á t ó l . . . . . . . . 47 A Balaton öble az akarattyai partokkal. Mészöly Gézától . . . . . . " . . . . . . . . . 47 H i d alatt. Mészöly Gézától — . . . . . . 47 Balatoni halásztanya. Mészöly Gézától . . . 47 A Balatonról. Mészöly Gézától ... . . . 47 Tiszaparti füzes alkonyatkor. Mészöly G 47 E r d ő mélye. Mészöly G é z á t ó l . . . . . . . . . 47 Az orsz. magyar képzőművészeti társulat őszi kiállításának második sorozatából: Lóversenyen. Bruck Miksa . . . . . . . . . 48 A kíváncsiak. Skuteczky D ö m e . . . . . . 48 Gyermekcsoport - arczkép. Női arczkép. Vastagh György . . . . . . . . . . . . . . . 48 A jó parthie. j.argitay Tihamér. . . . 48 Genre-kép. Komlóssy E d e . . . . . . . . . . 48 A Mátyás-templom Budán. Schiked inz A. 48 • A hol nincs, ott n e k e r e s s . . Bihari S. 48 Potya t r i b ü n . Vajda Zsigmond . . . . . . 48 Két testvér. Kimnach László ... ... 48 A beszterczebányai rézhámorból. Skuteczky D ö m e . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 Atelier-titkok. Tornai Gyula. . . . . . . 48 Arczkép. Baczka F e r e n c z . . . . . . . . . 48 A fösvény. Karcsay Lajos . . . . . . . . . 48 Az Arany-szobor pályatervei: Kiss György­ től, Zala Györgytől. Stróbl Alajostól, Zala Györgytől, Róna Józseftől . . . . . . . . . 48 Erzsébet és Mária királynők Nagy Lajos sírjánál. Liezenmayer Sándor festménye 50 A mosás. Szobonya Mihály rajza . . . . . . 50 A walesi herczeg a berzenczei szarvasvadá­ szaton. Adam E m i l festménye. . . . . . . 51 A forrás mellett. Szobonya Mihály rajza 52 Karácson. Roskovics Ignácztól . . . . . . 52

52

I I I . Táj- és úti képek. I I . Műtárgyak. a) Hazaiak.

39 43 44 45 46 46 46

48 49 51 51

52

Külföldiek.

Goblet.. ... ... ... ... ... ... Palissy B e r n á t . . . . . . . . ... ... J e n ő föherczeg. Bicző Géza rajza . . . . . . Goschen lord, az új angol pénzügyér . . . Iddesleigh lord, Anglia elhunyt külügyére A n é m e t birodalmi gyűlésből: B á r ó Stauffenberg. — W i n d t h o r s t J e n ő . — Báró F r a n ­ kenstein. — Bebel F e r d i n á n d Ágost. — B i c h t e r J e n ő . — \irchow Rudolf __ . . . S e m b r i e h Marczella . . . . . . . ... I . Vilmos. Németország császárja . . . Vilmos császár 1827-iki a r c z k é p e . . . . . . Beckx páter ... ... ... ___ Holnb E m ü . . . . . . . . . . . . . . . . . . Falb Rudolf.. .. ...... Has Allulah, a saatii győző és környezete Depretis ola-z k o r m á n y e l n ö k . __ . . . . . . Crispi olasz b e l ü g y m i n i s z t e r . . . . . . . . . S c h n á b e l e Vilmos ... ... ... ... ...

Fejedelmi vendégek Vilmos császár 90-ik születésnapján: Viktória svéd trónörökösnü. — Gusztáv svéd trónörökös. — Frigyes d á n trónörökös, — Rudolf trón­ örökös. — Walesi herczeg, az angol trón­ örökös. — Amadé, Aosta herczege. — Vladimír, orosz nagyherczeg. — Vladimír orosz nagyherczegné. — Nikolajevics Mihály, orosz nagyherczeg. — Balduiu belga herczeg, a flandriai gróf legidősebb fia. — F ü l ö p flandriai gróf, belga trón­ örökös. — György szász herczeg. — Albert, szász király. — Karolina szász királyné. — IV. Lajos, hesseni nagyherczeg. — Alexanclrina, mecklenburg-schwerini anya-nagyherczegnő, Vilmos császár nővére. — Erzsébet r o m á n királyné. — Károly, r o m á n király. — Lujza, badeni nagy­ herczegné. — Frigyes, badeni nagyherczeg. — Péter, oldenburgi nagyherczeg. — György, oldenburgi herczeg. — I I . György, szász-meiningeni herczeg, — Zsófia, szász-weimári nagyherczegné. — Károly Sándor, szász-weimári nagyherczeg. — Lajos, bajor herczeg. — Károly Ágost, a szász-weimári nagyherczeg legidösb fia Rouvier, az uj franczia miniszterelnök . . . F e r r o n , az uj franczia hadügyminiszter F l o u r e n s , franczia k ü l ü g y m i n i s z t e r . . . . . . Viktória királynő 1877 . . . „_ i Viktór.a királynő megkoronáztatásakor . . . Albert herczeg, A'iktória királynő férje. Thornburn festménye . . . . . . . . . ___ Fejedelmi vendégek Viktória angol királynő j u b i l e u m á n : Kapiolani, Hawaii király­ nője. — Károly, portugál trónörökös. — Heléna, orlean-i herczegnő, portugál trón­ örökösné. — D o n Antonio, spanyol kii", herczeg. — Eulalia, spanyol k i r . her­ czegnő. — Konstantin, görög trónörökös. — Vilmos, porosz kir. herczeg. — Devawongse, siami herczeg. — Cutchi R a o , keletindiai fejedelem. — Gusztáv Adolf svéd trónörökös ... ... ... ... ... Krupp Alfréd ... ... ... ... Katkov Mihály . . . . . . . . . Petrov, bolgár hadügyminiszter . . . . . . Emin p a s a . . . . . . ... ... ... Stanley . . . .... . . . . . . . . . . . . . . . Ejub khán, az afghán t r ó n k ö v e t e l ő . . . . . . Mulej Hasszán, Marokkó, szultánja Frigyes Vilmos n é m e t trónörökös . . . . . . Viktória német t r ó n ö r ö k ö s n é . . . . . . . . L i n d J e n n y (4 kép) . . . . . . . . . . . . _ . . Dr. Morell Mackenzie . . . . . . ... Coquelin Constant Benjámin (3 kép) . . . Caffarel tábornok . . . . . . . . . . . . . . . Limousin asszony ... ... ... ... D'Andlau tábornok __ . . . ... Wilson Dániel . . . . . . . . . Grévy, a franczia köztársaság volt elnöke Sadi-Carnot, a franczia köztársaság uj elnöke Freycinet, volt m i n i s z t e r e l n ö k . . . ... Ferry, volt miniszterelnök . . . . . . . . . Verdi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Viktor E m m a n u e l , nápolyi herczeg, olasz trónörökös. . . . _ ... ... ... Van-Zandt, a magyar kir. operaház vendége Koburg Klementina herczegnő, a bolgár fejedelem anyja ... ... ... ... ...

2 2 3 4 4

5 7 13 13 13 15 17 18 18 18 19

A kihívás. Déry Kálmán festménye ... 1 Czigányzene. Grund f e s t m é n y e . . . . . . . . . 2 Mária Dorothea főherczegnö mellszobra. Zala György m ű v e . . . . . . . . . 3 József n á d o r fogadalmi szobra az alcsúthi föherczegi kápolnáb.an. Zala György m ű v e 3 A festészet. Feszty Árpád falfestménye a budapesti V I — V H . kör nagytermében. _ _ 4 A nádsíp. Fesi ty Árpád falfestménye a magyar kir. operaházban ... ... ... ... 4 A kárvallottak. Feszty Árpád f e s t m é n y e . . . 4 •Nincs párja a Mollináry-bakának.'. Herzl Kornél festménye . . . . . . . . . Ömai szüzek Hoözata. Coomnns H.-tól (i A meny megérkezése. Barabás M i k l ó s t ó l . . . 9 Koldus-gyermekek, Barabás M i k l ó s t ó l . . . 9 Utczaseprö fiú. Barabás Miklóstól ... 9 A Krisztus - ábrázolások t ö r t é n e t é b ő l : Az . A b g a r u s . vagy «Edessa»-féle Krisztuskép a genuai St.-Bartolomeo egyházban. — Krisztus E m m a u s b a n . Müller K. fest­ ménye. — Leonardo da Vinci kartonja. — Krisztus bevonulása Jeruzsálembe. Giotto festménye. — Szőnyegkép, a Tiberius-féle smaragdkő - véset utánzata. — Mozaik­ utánzat. Freskó a katakombákból. — A kálvária. — Zsidó éremkép az oxfordi m ú z e u m b a n . — Zsidó Krisztus-érem, — Krisztus bronz érem-képe «British-Mus e u m b a n . — .Királyok királya»-érem. — Uveg-amulet. — J u s t i n i a n u s császár arany­ pénze. — <0dvezitőnk». Hugues Merle festménye. — . A keresztről való levétel.» Rubenxtől.—Freskó a Domitilla-féle kata­ kombákból. — . B e d e m p t o r m u n d i . t Memling J . festménye. — Veronika kendője a r ó m a i Sz.-Péter templomban. — «A j ó p á s z t o r , szobor. — A r a v e n n a i mozaik. — Krisztus-fej. Garracci Annibáltól . . . . . . 15 Mária, I I . Lajos özvegye. Bronz szobor Leone Leonitól . . . . . . . . . . . . . . . 17 Deák Ferencz sarkophagja. Stróbl Alajos szoborműve . . . . . . . . . . . . . . . 21 A végső u t . Gangesi emlék. EduHn l o r d Weeks festménye . . . . . . . . . . . . . . . 29 Gróf Teleki Blanka szobra. Saját műve 30 A czilinder-próba. Bihari Sándor festménye 30 Béldi P á l csatába készülése. Vastagh György festménye . . . . . . . . . . . . . . . 31 A .Segitség.-album boritékának hátsó lapja. Roskovics Ignácz r a j z a . . . . . . . . . . . . 34

Arany J á n o s lakása Geszten. Mészöly G.-tól Nagy-Enyed . _ . .... . . . . . . — — Kerellö-Szent-Pál . . . . . . . . . . . . . . . . A radnóthi kastély. Dörre T. rajza. . . . F o g a r a s vára a Vadas-kert felől. Dörre T . Az országház Pozsonyban ... ... ... A követi tábla gyűlésterme Pozsonyban . . . A főrendi tábla ülésterme P o z s o n y b a n . . . Az Al-Dunáról (képcsoportozat) ... ... A mehádiai fürdő: Coronini-magaslat. Fer­ d i n á n d - u d v a r és tér. Karolina-fürdő. A .. nagy_gyógycsarnok. Oláh-templom. Her­ kules-fürdő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Tatarczy-villa Mehádiában. Than L . váz­ lata után rajzolta Háry Gy ... ... Munkács - beszkidi v a s a t : Á k o s á r i völgy hídja. Fénykép u t á n rajzolta Dörre 1. A határszéli alagút bejárata. Fénykép után rajzolta Biczó Géza. — A huklivai völgy áthidalása. — Az Opor áthidalása. — A munkács-beszkidi vasút t é r k é p e . . . . . . Bonczida .... . . . . . . .._ . . . . . . . . . A mehádiai pályaudvar. Dörre T. r a j z a . . . Herkules-fürdő, az előtérben a Tatarczy-villával. — Ferencz-József-udvar. — Gyógycsarnok. — A Tatarczy-villa. — Rudolfudvar. Dörre T. rajza . . . . . . . . . . . . Leánykő Toroczkó k ö z e l é b e n . . . . . . . . . A Székelykő Toroczkó felől Székelykő... . . . . . . . . . . . . . . . . . . Toroczkó. Veress F . kényképe után Eperjes v á r o s . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az eperjesi evang. kollégium a tűzvész előtt Deák Ferencz mauzóleuma a kerepesi-úti temetőben. Dörre T. rajza . . . A berzenczei kastély. Dörre T. . . . . . . Eperjes elhamvadt részei. Divald K. fény­ képe u t á n . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ , Eperjes elhamvadt r é s z e i : Az árok-uteza, a hol a tűz támadt _ ... Kalotaszegi udvarház. Bruck Lajostól . . . Kalotaszegi udvarház (Hóry F a r k a s háza). Telepy Károly festménye . _ _'_ A Stefánia-gyermekkórház Budapesten (11 kép). Háry Gyulától ... ... ... ... Rudolf trónörökös vadászkastélya Mármarosban, az Erdészvölgyben: Kuzi patak. — A vadászkastély az Erdész völgy felől. — A vadászkastély a Tisza felől. — Részlet az Erdészvölgyből. Dörre Tivadar rajza

,

K/ám

F o g a r a s és a B e t h l e n - a j t ó . . . . . . . . . . A Béldiek udvarháza Bodolán ... ... A Béldi és Vitéz családok c z í m e r e i . . . . . . A magyar történelmi társulat h u n y a d m e gyei kirándulásáról: A m a r o s n é m e t h i kas­ tély. — Déva. — Vajd.i-Hunyad vára. — A tört. társulat tagjai Vajda-Hunyadon . . . A kishegyesi csata emlék. Háry Gyula rajza Erdőben ... ... ... ... .. . . . . . . Gróf Gvadányi József háza Szakolczán (e század e l e j é n ) . . . ... ... ... Gróf Gvadányi József háza Szakolczán, emléktáblával.-. ... ... Városligeti képek: A Hattyú-sziget. — A Stefánia-út. — Részlet a Nádor-szigetről.— Szökőkút a köröndben. — Zuhatag a t ó ­ nál. Bőire T. r a j z a . . . . . ... Nyitrai képek: Városház. — Püspöki lak. — Apátsági épület. — Megyeház. — Nyitra látképe. T-» Színház. Dirre T. rajza . . . A m . k i r . honvédsátortábor Nyitrán . . . Nyitra a XVII. században ... ... ... A király dolgozó-szobája. ... ... ... A veszprémi vár _ ... ... A zala-ujvári kastély. Fénykép u t á n Biczó. Kolozsvári képek: A városháza. — A Ferenczreudiek egyháza az Óvárban. — A kegyes­ rendiek tordaútezai temploma. —• A főtér vásár alkalmával. — A belközép-útczai m i n o r i t a - t e m p l o m . — A külmagyar-útezai református templom. — A főtéri plébánia­ templom bejárata. — Mátyás király szüle­ tési háza Kolozsvárit. •— A Bánffy-ház Kolozsvártt, a király lakása szept. 22. és 23-dikán. — Kolozsvár . . . . . . A csáktornyai régi v á r . . . . . . _~. A n e m z e t i színház épülete. — A nemzeti színház épületének tervrajza (1835). . . . A terebesi kastély, a király lakása szept. 11—14-én. F é n y k é p u t á n rajzolta Biczó A «Nagy udvar* Déván, a király lakása szept. 15—21-én. Dörre T. rajza . . . . . . A Mária-Dorothea-intézet épületének terve Diadalív a vajdahuuyadi vasgyár kapuja előtt a király látogatása a l k a l m á b ó l . . . . A Zsedényi-emlék Tátra-Füreden.__ . . . Deák Ferencz emlékszobra és mellékalakjai: Justitia. — ÁUambölcseség. — Hazaszere­ tet. — Kiegyezés (5 k é p ) . . .._ . . . . . . Hricsó vára ... ... ... ... ... A nagyszombati jezsuita t e m p l o m . . . A szuesányi t e m p l o m . . . . . . . . . A bittsei nászépület. Dörre T . r a j z a . . . . . . Zemplénmegye székháza Sátoralja-Ujhelyen Kazinozy Ferencz mauzóleuma Széphalmon Kazinczy Ferencz sírja S z é p h a l m o n . _ A Kossnth-uteza Sátoralja-Ujhelyen A földmívelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium új p a l o t á j a . . . . . . . . . . Az első magyar óvo-képző intézet T o l n á n . A Valero-utczai óvó-képző i n t é z e t . . . . . . A kisdedóvó-képző intézet épületének r é ­ gibb része. — Ujabb része. — A főlépcső Veszprémmegye új székháza

32 32 33 34 34

35 36 37 37 37 37 38

38 39 JO iO II 12 43 44 44 ti 44 45 48 15 45 17 18 48 19 51

b) Külföldiek.

Karavanszeráj S k u t a r i b a n . . . . . . . . . . . . A Northcote-ok családi sírboltja . . . . . . Tizenegy emeletes h á z New-Yorkban.. . . . A D u n a forrása D o n a u - E s c h i n g e n b e n . . . Jégpalota St.-Paulban, Észak-Amerikában A Pliva völgye . . . . . . . . . . . . . . . Jajcza. Asbóth J . «Bosznia és Herczegovina» czimű művéből ... ... ... ... ... 6 Jajcza v á r nyugati oldala . . . . . . . . . 8 A guntramsdorfi liget. Stefánia főherczegnö 8 rajza .... . . . . . . . . . . . . . . . 8 Weidau erdészlak. Stefánia főherczegnö rajza 8 Minkendorf (Münchendorf), Stefánia főher­ 11 czegnö rajza . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 A dunai ligetek tipusa. Patisinger F.-től 11 Megtámadott szarvas. Pausinger F.-től . . . 13 Az abissziniai király palotája Makellében Erzsébet királyné keleti utazásából: A L a c r o m a - szigeti apátság. — A Lovag-utcza Rhodusban ... ... ... ... 13 Gacsina . . . . . . . . . . . . . . . ___ Az Anicskov-palota S z e n t - P é t e r v á r t t . . . . 13 Kufstein. Gróf Teleki Blanka rajza „ _ ! Kufstein vidéke. Gróf Teleki Blanka rajza Cromer (két k é p ) . . . . . . . . . . _ . — . . . j A Jedikula Konstantinápolyban . . . — i Albán-Skutari . . . . . . . . . . . . . . . . . . Skutari vára. Strausz Adolf fényképe u t á n 14 rajzolta Háry Gyula . . . . . . . . . . . . 17 V i z i k e r e k e k H a m a h k ö r n y é k é n K i s - . zsiában 17 A Comédie F r a n c a i s e : A színház külseje.— Moliere szobra. — A «Foyer» szoborcsar­ noka. — A Vesztibül. — Voltaire szobra Houdontól. — A főlépcső. — Jeladás a 17 függöny felhúzására. — A «Guignol» vagy 19 szinészpáholy. — Az igazgatósági szoba 19 Jules Claretie igazgatóval . . . . . . 47, 19 A Zirio-villa San-Remóban, a n é m e t trón­ 19 örökös tartózkodási helye 20 | Mentone a franczia R i v i é r á n . . . . . . . . 20

21 21

;JI 3[ at

6 8 9

in

10 10 12 12 12 12 12 12 13 16 16 30 30 31 31 45

1 . Elmélkedések, értekezések, fejte­ getések. Lap

is 47 50

22 1 ' 2 1 * + • * •

Viktória angol királynő jubileuma alkal­ mából tartott isteni tisztelet a westminsteri apátsági templomban j u n . 21-éu . . Képviselőválasztás a vidéken: A programmbeszéd. — A csata után. — Szavazó-szál­ lítás. — Jelöltre várók. — Balpárti vá­ lasztók. — Kormánypárti kortesek. Erdődy Gyula grófné és Angyalffy Erzsi r a j z a . . . A tiszai arviz. — Gátszakadás a kis tiszai munkálatok. zsilipnél. — Védekezési Qaust rajza. — Árvíz elől menekülők a H.-M.-Vásárhely és Szeged közötti tölté­ sen. — Menekülők tanyája a gáton. — A töltés a viz között. — Á porgányi zsi­ lip és szivattyu-ház (két kép.) . . . . . . Földes zsákok szállítása a kis-tiszat szaka­ dáshoz. Háry Gyula rajza . . . Betömési munkálatok a kis-tiszaiszakadásnál. Háry Gyula rajza . . . . . . . . . Az angol királyi család tagjai az ünnepi körmeneten . . . Viktória királynő jubileuma alkalmából megcsókolja gyermekeit . . . . . A zugi katasztrófa . . Boulanger tábornok dolgozó-szobájában . . Az angol hajóhad jubileumi szemléje Spitheiulnél : A hajóraj ünnepélyen kivilá­ gítása. — A «Minotaurus» hajó legény­ sége. — Bengáli fény a •Silvertown» hajón. — A legénység a kötélzetén. — Az ágyuszó hatása. — Egy segédkező a hajó fohliszitésénél . . . . . . . A szentÍBtvánmipi népünnepély előkészü­ letei : Az ezüst ágyúgolyó a városliget­ ben. Tolnay Ákos rajza A szerencse-hozó golyó. A szentistváunapí népünnepély bejáratának diszitményi i Hat ökrös diszfogat a szentistvánnapi nép­ ünnepélyen. Boskovics I . tervvázlata után _ ... rajzolta Dörre T. • Segitség<-ünnepély a városligetben: A • Segitség.-album és sorsjegyek árulása a díszkocsin, az ünnep délutánján. — Tom­ bolajegyeket kínáló hordár. — Részlet a ligetből: a diszmenetre várók. — Csárdás. — Csárdás-táncz. — A győztes csacsi. — Hengerkuszás. — Eicelsior. — A tombola a fővárosi pavillonban. — Tánczvigalom a népünnepély estéjén a fővárosi pavil­ lonban. — A kiállítási korzón. — Soholz Gizella, a népünnepély szépségver-envén az első aranyalma nyertese. — Kolozsi Mariska, a népünnepély szépségversenyén a harmadik aranyalma nyertese Koburg Ferdinánd bolgár fejedelem fogad­ ... tatása Viddinben Képek az osztrák-magyar hadseregből: Sze­ kerészét. Műszaki csapat. Utászát. — A vezérkar. Dragonyos. — Tábori tüzérség. — Német gyalogság. — Honvédhuszár. Egészségügyi csapat. Német honvéd. Hon­ véd sebesült-hordozó. — Huszár. Vadász­ tiszt. Vadász. — Ulánus. Egy magyar ezred zenekara. — Német gyalogos. Vadász. Vártüzér. Magyar baka . . . A hadgyakorlatokról: Előőrsön.—A király a n é p között. — Hídverés a király és a vezérkar jelenlétében Az exeteri szinház égése: A függöny égése a tűz kezdetén. — Hullák felismerése. — A tűz kívülről ... A király megérkezése Dévára szept. I.Vén. Kéméndy Jenő rajza _ Rudolf trónörökös megérkezése Dévára szept. 18-án este a kivilágításkor. Kéméndy J e n ő rajza. Angol követség Marokkóban : A küldöttség fogadtatása Dukalában. — A marokkói szultán próbalövése az ajándékul hozott forgópisztolylyal ... ... ... A vezincourti eset. Brignon és Wangen meglövetése . . . A párisi rendjel-botráuy tárgyalása A czár, a czárné és a walesi herczegné a czár dolgozó-szobájában Kopenhágában A dán király és királyné a király dolgozó­ szobájában, Kopenhágában . . . A franczia nemzetgyűlés Versaillesban.. Párbaj u t á n ... ... ... Karácsonyi vásár Budapesten: A H a r i s bazárban.— A városház-téren. — Angyal­ járás. — A Jézuska expresse A karácsony történetéből: A római saturnaliák. — A zenebona-mester. — A J u l tuskó

Szám Verne Gyula «Hódíté B o b u r i czimű regé­ nyéhez 42 rajz 1, 2, 8, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27 28 Egy csalékony r a j z . . . _. P. Szathmáry Károly aDodó. czímü elbe­ széléséhez 3 rajz Dörre T i v a d a r t ó l . . . 5, (> •11 Franczia- és Németország hadereje ... 7 Kossuth levele László Károlyhoz (Hason­ más) . . . . . . . . . . . . 17 \ H m által elöntött terület (Térkép).. Szomaházy István .Nyíri pajkosok, czímü elbeszéléséhez négy rajz Dám Tivadar­ tól 27, 80, 38, 84 Eperjes város térképe az 1887. máj.6-diki tűz után Nagy-Károly térképe az 1887. máj. 6-diki tűz után ... •lókai Mór .Mátyás király forrását czímü elbeszéléséhez két rajz linskorics Ignácztól 85 A nemzeti színház első előadásának színhtpja (Hasonmás) _ A nemzeti színház ötvenéves fönnállása em­ lékére szept. 28-án tartott díszelőadás. Az •Olyinpi verseny, záró jelenete. Kozmiita F . fényképe u t á n rajzolta lláry G y u l a , . . 41 Az .Olyinpi verseny .-bői: Budapest a három m a f f w színházzal. — A hatvani kapu a ti >rok temetővel s ISiu Iái iák és Pestnek XVTI. századbeli képével. Koxmttta F. fény­ képe után rajzolta Háry Gyula ti 82 A Tnurzó-ezímer ... ... 44 Az Kszterliázy-ezímer . . . . . . . . . . . . . 44 Verdi Othcllója: A 2-dik felvonás 5-dik jele­ nete. — A 2-dik felvonás utolsó előtti . . . 50 jelenete liuiliiv.inszkv Gy. . J é z u s . ez. költeményéit • Nők a tükör e l ő t t . : Katalin. — Matild. Feszty Árpád rajzai . . . . . . . . . . . . . 51 84

V I I I . Női munka és divat.

35 86

Í

87 87

Mi

B2 52

V I I . Vegyes tárgyúak; illusztrácziók elbeszélésekhez; hasonmások, zene­ művek. A múló év ... ... ... ... ... Mikszáth Kálmán .Tavaszi rügyek, czímü elbeszéléséhez, 9 rajz Vágó P á l t ó l . . 1,2,3,

Homlokrajz a
1 4

8 12

\< 12 IS I •">

ír, 18 21 21 23 28 •Jti

26 26 26 26 21 i

29

86 M9 39 44 45 49 ;*.i

50~ 50 52 52

b) Szöveg.

45 46

I V . Természettudomány, ipar, gaz­ daság.

Tünhalászok lesőhelye az adriai tenger­ 22 parton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Lefényképezett villámok Olmützben, 1886 július 21-én . . . . . . . . . .— . . . - - 25 Tál, kígyóval s állati alakokkal, Palissy m ü v e Zománczos tányér, Palissytől . . . . . . -— 29 Niagara-vizesés, az ip.ir értékesítésére ter­ vezett csatornával _. . . . . . . Arczkép-keret d o m b o r ú é g e t é s s e l . . . . . . Fali akasztó domború égetésben. Fúvó domború égetésben. . . . . . . 31 • L a F r a n c é , kétszer viritó rózsa . . .

Szám Moha-rózsa ... ... — ... ... (i A február 23-iki földrengés a Riviérán: • Perle des Jardins* thea-rózsa... . . . . . . 6 Az Allard-ház Nizzában. — A saint-etiA kitömött J u m b ó . . . . . . . . . . . . . . . 8 ennei nevelőintézet Nizzában. — A BenzaAz elefánt faváza ... ... ... ... ... ház Nizzában. —A C'ipollino-villa MentoMagyar halászélet: A kullogó. — Tanyave­ neban. — Táborozás a Sasserino-téren tés. — Csukázó oláh. — Pöndörös (Sió). Nizzában. — A földrengés okozta romok — A csikasz (ecsedi láp). — A kivonulás. átkutatása Diano-Marinában. — Jelenet Hermán Ottó művéből __ . . . . . . . . . a nizzai pályaudvaron, február 23-dika A magyar halászat könyvéből (21 ábra) . . . reggelén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Víz és felhők. Pillanatnyi fénykép után Vilmos német császár életéből: Vilmos Közelgő dagály az Északi t e n g e r e n . . . . . . herczeg tűzkeresztsége. — Vilmos m i n t Virágfakadás az i p a r c s a r n o k b a n : Az üveg­ Poroszország herczege az 1848-iki berlini h á z b a n . — Cypripedium. — Cattleya forradalom alatt . . . . . . . . . 13 mossia álba. — Phalaenopsis. — Lykaste Egy nihilista nyomda felfödöztetése Szent"Magyar bokályok éi tálak. Hermán Ottó ... . . . ._ . . . . . . . . . Pétervárott rajza (23 ábra) . . . . . . . Egy nihilista személyazonosságának meg­ Régibb székely és kalotaszegi bokályok, állapítása Szent-Pétervárott . . . tányérok, tálak, szőttesek. Dr. Wartha V. Schnábele elfogatása: A n é m e t szemtanuk fényképe u t á n . . . . . . . . . . . .... . . . álláspontja. — Hirlaptudósitok és nézők A magyar kertészeti egylet virágkiállítása a franczia határnál. — Franczia határ­ az iparcsarnokban. Kozmata fényképe után jel. — Német határjel . . . . . . 19 Régi «varrottas» szövetek és m á s erdélyi Képviselők és főrendiházi tagok mint népházi iparczikkek. Wartha V. fényképe utón fölkelő lovas tisztjelöltek: Báró Prónay K r u p p esseni gyárából: Krupp-ágyú szállí­ Dezső. — Beöthy Algernon. — Gróf tása hajón. — Ostrom-ágyú. — Hegyi Apponyi Antal. — Gr, Dessewffy Aurél. — ütegek. — Krupp-ágyú a gyártelepen... Balázsi, m . k. őrmester. — Kiss Pál. — Az amerikai kétfejű csodatehén . . . . . . B. Prónay Gábor. — B. Lipthay Frigyes — A fölkelő nap augusztus 19-én : NordhausenJakabffy István. — Szentkirályi Albert. — ben. — Berlinben. — Kölnben. — Kiéi­ Gróf Bánffy György. — Krájcsik Fe­ ben. — Bécsben . . . . . . . . . . . . . . . 33 rencz. — Gróf Apponyi Albert. — F á y JÍ japáni hegyikristály kikészítése. — A László. — Gr. Csekonits E n d r e . — Rácz szent kristály a mikádó uralkodói jelvé­ Béla főhadnagy. — Gr. Cziráky Antal. — nyei közt. — Különböző kristály-gulák Lovag Henneberg Károly altábornagy. — Az Excelsior-Halifax-korcsolya... . . . . . . Szerényi Miklós főhadnagy. — ^ tvös I m r e A főváros villamos vasútja : Villamos telep főhadnagy. — Gr. Bissingen. — Nippenés gőzmotor. — A kocsik külseje. — A sín­ burg E r n ő , örmeBter. — Rohonczy Ge­ alapzat átmetszete . . . . . . . . . . . . .... deon, tizedes. — Krausz Lajos. Klösz A párisi nagy opera villám világítása: Modu­ György fényképe után . . . . . . . . . . . . n látor a színpad alatt ... ... . . ... Nemzeti kaszinói tagok mint népfölkelő A Jupiter, egyik holdjáról tekintve lovas tisztjelöltek: Gr. Károlyi István. — Hogyan lehet egy gyertyát elégetni a viz Gróf Bethlen Gergely. — Gróf Cziráky Béla. — B . Eötvös Lóránt. — Gr. Zichy Jenő. — Gr. Batthyány Elemér. Fénykép után rajzolta Angyalffy E r z s i . . . . . . . . V . Népviselet, genreképek. Vázlatok lóhátról (4 rajz) Feszty Árpád Képviselők mint népfelkelő gyalog-tiszt­ lern házasságok: Ulemházasság. Érdekjelöltek : Visi Imre. ,— Láng Lajos. — Beksics Gusztáv. — Ábrányi Kornél. — JSZ katonák fővegviselete: I . Első Péter Olay Lajos. — Szlávy Olivér. — Neményi és Erzsébet, I I . Pál, I I I . Katalin, IV. Mik­ Ambrus. — Molnár Viktor. Kozmata fény­ lós, V. Első Sándor, VI. Második Sándor képe u t á n . . . . . . . . . . . — •-'í czárok alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . Uri bakák : Adjon I s t e n ! — Oktatás a gya­ Toroczkóiak. Verést F . fényképe u t á n . . . korló téren. - A bakancs. — RajvoualNéger-keresztelés az amerikai Egyesült-álla­ bau. — Tüzelésre készen. Vágó Pál . 21 mokban . . . . . . ... ... Rudolf trónörökös és családja a laxenburgi Kalotaszegi répviselet. Fénykép után raj­ parkban. Ganae V. rajza.. . . . . zolta Biczó Géza . . . . . . . . . . . . . . . A rózsa-leány megkoszorúzása Solymáron "Csorgóra m e n ő bánffyhunyadi fiu. Fény­ A florenczi ünnepélyek: A székesegyház k é p u t á n rajzolta Biczó G é z a . . . . . . . . homlokzatának leleplezése. — A történeti G y e r m e k e k a fűben.. . . . . . . . . . . . . .. . . . ... . körmenet.. Makraka törzsből való afrikai néger katonák Követek az angol királynő bálján, a királyi Flamand halászok az északi tengerparton család megérkezésére várva . . . - - . . . Angol követség Marokkóban: Á főnök Deák Ferencz tetemeinek átszállítása a zenészei. — Marokkói solymász. — A DuDeák-mauzoleumba május 21-kén. Weinkala-törzs lovagjátéka . . . . . . . . . . . . 42 wurm A. f é n y k é p e . . . . . . 24 Marokkóból : Koldusok. — Nők üdvözlő A párisi vig opera égése: A színház lán­ kiáltása. — A szultán háremének sátrai. — gok közt. — Eltűntek után tudakozó­ Az ételek felhordása a szultán e b é d j é r e . . . dás. — A színfalak mögött. — A kiásott ... J-ikutari-vidéki albán hullák elszállítása. — Jelenet a MariSpanyol-zsidó utczai alakok Szalonikiban vaux-uteza felőli r é s z e n . . . . . — — M Durrazzói szállítás . . . . . . . . . ... A czár a doni kozákok közt: A czárevics Durrazzói polgár . . . . . . . . . . . . . . . a mint a keresztet megcsókojja. — Tá­ Kávés a h á n b a n ._ ... ... borozás a vasút m e n t é n . — Őrszem egy Karaván vezető __ . . . . . . _ ... áthidalásnál. — Kozákok, a m i n t vissza­ Sárközségi leány. Fénykép u t á n . . . . . . . tartják a vasúthoz közeledőket. — Éjjeli A nogajka hazájából: Téli kozákviselet. — vizsgálat a v á g á n y o k o n . . . . . . . . . — Déli pihenő, — Meneten. — Előőrsön. — A tiszai árvízkép . . . _ . . . . . . . . . . . Kozák-táncz. — Ötven kancsuka. — A A budapesti képviselőválasztási mozgalmak­ tűzvonalban. — A nogajka. — Takarmány­ ból : A fő-főkortes. — Budai svábok a I I . szállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kerületből. — Milimáris szekerek indu­ A kicsinyek öröme . . . . . — .... . . . lása a szavazás színhelyére a józsefvá­ rosi templomtól. — A király-nteza be­ menete. — U r i fogatok a lövölde-téren. V I . Időszerű illusztrácziók. — Morbitzernél (VIII. kerület). — A h i ­ vatalos felköszöntő. — Fotográfiák. Kim­ A bolgár küldöttség tagjai: Grekov. — nach László rajza . . . . . . . . . . . . . . 25 Kalcsev. — S t o i l o v . . . . . . . . . . . . . . Az angol királynő életéből : A királynő ál­ •Orosz katonaság. Egy szotnya kozák lő­ dozása koronázás alkalmával. Leslie fest­ gyakorlata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ménye. — A walesi herczeg menyegzője. Iddesleigh lord halála Salisbury downingThomas festménye. — Viktória legidősebb streeti h i v a t a l á b a n . . . . . . . . . . . . . . . leányának esküvője Frigyes Vilmos herOrosz katonaság: Cserkesz katonák . . . czeggel (a m a i német trónörökössel.) Moltke beszéde a német birodalmi gyűlés l'hilipp festménye. — Viktória királynő j a n u á r 11-diki ülésén . . . . . . . . . . . . megkoronáztatása. Hayter festménye. — Bismarck beszéde a n é m e t birodalmi gyűlés A királynő az első tanácsülésen. H'ilkie j a n u á r 11-diki ülésén . . . . . . . . . . . . festménye. — Viktória királynő menyegStanley pokolgépje... . . . . . . . . . . . . z&je.Hayter festménye.—Viktória királynő ••Orosz hadikészületek: Lovas a császári I. Napóleon sírjánál. Ward f e s t m é n y e . . . 26 testőrségből. — Cserkesz a császári testA budapesti képviselőválasztások : A loedveŐrségből. — Bombaszállitmány a kievi utcza (II. kerület). Kimnach L . rajza. — fegyvertárban. — Péter Pál gránátos őrség Szavazás a király-utezai lövölde - helyi­ Miklós czár szobra előtt. — Szent Péterségben. Kimnach László rajza . . . . . . 26 várra menetelő dragonyosok. — Doni kozákok legénységi iskolája . . . . . . . . . 10 26

2 . Elbeszélések, genreképek.

Lap

Lap

A három köfej. Jókai Mór regényéből . . . 850 Orosz történetek: Lap I. Mikor a czárné hatalma sem segít 519 Forrás előtt (képpel). Baksay Sándor . . . 867 Í j Tavaszi rügyek. Elbeszélés. I r t a Mikszáth H . A haragos c z á r . . _ 547 Évfordulón (képpel) . . . . . . . . . . . . .._ D l . A boldogulás titka 517 Kálmán (10 képpel) . . . . . . 2, 23, 38, 54 A n ő k és a természettudományok. Könyves 3 . Költemények. A szentpétervári rémuralom. I. Knropatkin Tóth K á l m á n . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134 A hódító Robur. Verne Gyula regénye. Fordította Huszár Imre (42 képpel) 7, 2f>, gróf esete. I I . Dolgorucki Fedor KonA masszovai gyarmat-politika. Ifj. Jankó 3. 180 Arany J á n o s : A földrengés. (Töredék) 12, 58, 74, 94, 114, 130, 146, 163, 179, stantinovics herczeg . . . . . . . . . . . . 562 A máreziusi napok. Pulszky Ferencz. . . . 189 Juliska elbujdosása... . . . . . . . . . 846 214, 235, 247, 266, 283, 298, 315, 330, 347, Mátyás király forrása (képekkel). Jókai Mór 574 Az örök béke. Vezérczikk tárczában. V. S—r. 328 Feljajdulás ... 867 :S63, 383, 398, 415, 430, 450, 466 Egy vizcsöpp, a mely öl. Igaz történet, r—n. 578 A volapük nyelv. Putnoky Miklós . . . . 371 Piroska betegségében ... ... ... Kárvallottak (képekkel). Feszty Árpád . . . 56 A két testvér. Orosz életkép. Toistoi gróf A magyar és török népköltészetről. Thury Szülőhelyem ... ... ... ... emlékirataiból ... ... »;:ÍÍI József _ . . . . . . . . . . . . 382, 402 Dodó. Történelem előtti (prehistorikus) no­ Sejtelem . . . . . . . . . . . . . . . 867 vella. É b e r Györgynek ajánlja P. SzathKépek az orosz rendőrség köréből. A «Kolo1861 . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az angol nő a családban: máry Károly (3 képpel). . . . 71, 9 0 , kol. u t á n . . ... ...679 t'zimtelenűl ... ... ... ... ... I . Leánynevelés . . . . . . . . . . . . . . . 886 A Don Juan-legenda. MarcziányiGyörgy 745, 7h I Melyik talál? . ... . . . 867 H . Hogy m e n n e k férjhez az angol leányok :S97 H o n n a n ered a baj ? Parabola. Toistoi u t á n , fordította Pettkó Irén . . . . . . . . . 113 A Mufti. Epizód Izmail khedive uralkodá­ Bajza József: Emlékezések Munkásélelmezés és munkakereset Euró­ 486 A . s z ü l e , m e g a . b a n y a . . Irta Baksay sából . . . 758 Baksay Sándor: Az Iliász első é n e k é b ő l . . . 110 pában és Amerikában. R. . . . Sándor . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359 j Orosz történetek. Oroszból Cs—y—o.: Ballá (Zádor György): A magyar színház A h a r a n g . Rácz Sándor . . . . . . 600, 627,012 Miklós czár és a postamesterné _ 795 m e g n y i t á s a k o r . . . . . . . . . . . . . . . . . 639 A graphologiáról. Ráskó Béla ._. . . . . . . 609 Patak banya. Baksay Sándor elbeszélése Miklós czár kalandjai berlini ú t j á b a n . . . 795 Baráti L a j o s : Emlékezet 378, 394, 410 . . . . . . . . . 770 A munkakereset és munkásélelmezés.EuróMiklós czár életéből (Gagarine Alexej u t á n ) . . 814 Emlékkönyvbe (Lamartine után) pában és Amerikában. HoUender József üx; A Seljabin-család. Orosz életkép. Oroszból 427 Rákhel. Baksay Sándor . . . . . . . . . 815 748 A nyiri pajkosok (képekkel). Történeti elBartók Lajos: Keresztfa a hegytetőn . . . 21o Szólásmódok és közmondások.. . . . 7 1 1 , Orosz életképek: beszélés. Irta Szomaházy István 447,462, Dicsőség ... ... ... 427 Taine a franczia forradalomról.. . . . 730, 713 Az elkárhozott lélek . . . ... . ...830 478, 494, 510, 526, 542, 559 Kárpáti emlékek . . . . . . .__ . . . A kisdedóvás Magyarországon. P . Szath­ A gorodnói m e d v e v a d á s z a t . . . . . . . . s.",J BedSházy J á n o s : Anakreon dalaiból: miakin Alexej emlékirataiból. Oroszból 483 máry Károly . . . 871 Az a s s z o n y o k r ó l . . . . . . . . . . . . . . . IS A jövő háborúja és a Mannlicher. — m. 830 Egy orosz nábob története. Goío*i»!í-tól___ 497 { Az u j o n e z o z á s . . . . . . . . . . . 855 I M.-Gy.-Monostor. I r t a Gyarmathy Zsigáné 498 | A mosás (képpel). M— th K—n. _.. A lánykához . . . . . . . . . — . . . 15 Párbaj (Literáty Ödön arczképével) —rs.

Lnp A - / e r e l e m bélyege _ „ 15 Aggkorban ... ... ... 15 Borúth E l e m é r : Alkonyatkor . . . . . . . . . 184 Csönden éj v a n .__ ___ ___ 184 Bokor alá . . . _ . . . _._ . „ 184 H a én veled . . . __. . . . . . . . . . 184 Dalmady G y ő z ő : A magyar n ó t a . . . . . . 2 God savé the Qneen (Angol néphymnusz) 433 Az anya . . . . . . . ___ . . . 6(4 Dömény József: Az árverés . . . . . . . . . 43 Vihar alatt . . . . . . . . . .__ . . . 558 N e s i r j _ _ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 558 Az árva .__ ... 826 Dömötör J á n o s : Halottak napjára . . . . . . 730 Dura M á t é : Osztályrész _. _ _ 810 Ebeezky Béla : Oly tiszta, szép vagy 462 Ernyei J ó z s e f : A bájos g y e r m e k . . . . . . 498 Fábián G é z a : Özvegy a s s z o n y . . . . . . . . . 90 142 Fejes I s t v á n : H a r e z ' e l ő t t ... ... 294 A népfelkelők ... ... ... ... Góbi I m r e : A v á n d o r m a d a r a k (Sátherberg Kg svéd verse u t á n ) . . . _ A Deák F e r e n c z szobra helyén . . . . . . 658 .-,75 Gyulai P á l : A patak és a nefelejcs Hóilasi L a j o s : Halk sóhajjal . . . . . . . . . 110 22 Hlyén B á l i n t : Zrínyi I l o n a . . . ... Húsvét ü n n e p é n . . _ . . . _ . . . 243 674 Jakab Ö d ö n : Szegény magyar . . . . ... Jókai Mór : Olympi verseny. (Ábrándkép) 669 II. Kemény E n d r e : A h á b o r ú . . . . . . ___ 174 478 Nem f u t t a t o t t . . . I — I I I . ... Király Kálmán : Tölgy t ö v é b e n . (Halma E.) 498 Kosa E d e : Ablakomnál . . . . . . — —. 318 168 Ijévay J ó z s e f : Látogatók ... Órák, napok __ . . . . . . . . . . . . 748 I.éraii S á n d o r : Dalok I—V ... 63 Egykor s z e r e l m e t . . . .... . . . 116 Templomban . . . . . . ... ... 605 Oh fáj beszélni . . . . . . . . . . . . . . . 690 690 Messze szép hazámtól . . . — Malomhegyi I s t v á n : Hegyek közt . . . . . . 162 162 Kocsin ... ... ... Mátray Lajos : E p i g r a m m . . . . . . 567 7(Mi Pajor I s t v á n : Ipolyi emlékezete . . . . . . Paláiiui Lajok : Zúgolódás . . . . . . . . . 622 542 Pálmai 1, álmán : Csuk örüli ... E m b e r és sors. |Lorm H . u t á n ) . . . . . 83Í 837 Kis levélke _ . . . 162 Pap Zoltán : Vigasztaló . . . 126 Pásztói: Egy elkárhozott dalaiból. I—II. Hangok a föld alól ._ . . . . . . . . . 326 Pataj Sándor : Idegen k ö l t ő k b ő l : 394 L a c r i m a e Christi . . . . . . ... Oly tiszta . . . . . . . . . ___ . . . . . . :>9l 394 Egv fenyő áll . . . . . . . . . . . . Petii Mór: E l f e l e j t v e . . . .... . . . . . . . . . 446 754 Hadnay liezsö: Búcsú . . . . . . . . . . . . Radó A n t a l : Törött virágcserép. (Snlly 866 Prudhomme).. . . . ... ... ... Reviczky G y u l a : Márczius 15 . . . . . . 904 27.S Diákélet . . . . . . . . . . . . ... Rtidnyánuzky Gyula : B u d a p e s t . . . . . . . . . 378 446 Végrendelet . . . ___ . . . . . . Gyalogösvény (ajánlva Baksay Sándor­ 510 nak) ... ... ... A honvágy' . . . " . . . . . . . . . . . . 738 860 •Jézusi-ból. Előhang ... ... ... 875 Sántlia Károly: Karácsony ü n n e p é n . . . Szász B é l a : Levél a "Méhészeti Közlöny• 342 szerkesztőjéhez . . . . . . . . . . . . A h á r o m a n g y a l . . . . . . . . . . . . . . . 567 71 Szász K á r o l y : T e m e t ő b e n ... A csáklyai kő ... ... . . . . . . 235 567 Epigramm ... ... ... ... 873 Karácsony (képpel) . . . 791 Széchy Karoly : Halottak estéje . . . . . . Szomaházy I s t v á n : V é n biblia . . . . . . . . . 359 567 Szontágh P á l : P a p í r - k o r . . . . . . . . . ... Vajda J á n o s : Si dno faciunt idem . . . . . . 567 590 N. N. emlékkönyvébe ... 810 Varsányi G y u l a : Felejteni . . . . . . ... Vértesy Gyula : S. L . ravatala mellett . . . 730

4 . Élet- és jellemrajzok. A királyi itélö tábla elnökei (Vajkay Károly és Sárkány József arczképével) _ Baross Gábor (arczképpel) . . . . . . _.. (loblet, a franezia k o r m á n y uj elnöke (arczképpel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Palissy és m ű v e i (képekkel) . . . . . . . . . J e n ő íöherczegnek a n é m e t r e n d fogadalmi lovagjává avattatása ( a r c z k é p p e l ) . . . . . . l'eszty Árpád (arczképpel) . . . . . . . . . Két angol miniszter (Goseheu l o r d é s l d d e a leigh lord arczképével) . . . . . . . . . . . . A német birodalmi gyűlésből (arczképekkel) Kisfaludy Károly halálos ágyán (képpel) . . Arany J á u o s r ó l . Síét* Károly felolvasásából Do >•>» Eanos (arcaképp©!). — á — r _._ S e m b r i e h Marezella (arczképpel) Ifj. dr. H o r v á t h Árpád. Kacziány Géza . . . Békés Gáspár. 1520—1579 (arczképpelt. —i Barabás művészete és kora (arczképpel s képekkel) . . ... ... ... ... — Dr. Wekerle Sándor, pénzügyi uj állam­ titkár larezképpel)... . . . . . . ... ... Vilmos császár kilenczven éve (2 képpel) Beckx pal -uita rend generáliba (arczké) i ... . ... l-Yuray és Xadasdv grófnékról. Ijicey Klára K o m á r o m } Alajos ( a r c z k é p p e l ) . . . . . . . . H e r m á n Ottó íare/.képpelt —. . . . . . . ••'iifcrfiu iHetesy Dániel arcz-

9 21 30 31

87 53 62 69 89 97 109 115 118 125 141 157 209

Gróf Teleki Blanka (képekkel). V. . . . . . . Krupp Alfréd és az esseni gyártelep (arcz­ képpel és képekkel) . . . ... ... Gróf Széchen Antal és gróf K n u n Géza (arczképekkel). Sz. L . . . . . . . . . . . . . Dr. Arányi Lajos. 1812-1887. (arczképpel) Balázs S á n d o r . 1830—1887. (arczképpel) . . . Berzeviczy Albert (arczképpel). V. I . . . . Báró Atzél Béla (arczképpel) . . . . . . . . . Petrov, bolgár hadügyminiszter (arczképpel) Gróf Gvadányi József (arczképpel és képek­ kel). Dr. Kovács D é n e s . . . J__ . . . . . . Karsay Sándor, ág. hitv. evang. püspök (arczképpel). Sántha Károly . . . . . . . . . E m i n pasa és Stanley expedicziója (Emin pasa és Stanley arczképével)._ . . . . . . Gróf Batthyány Lajos ifjúsága. Balogh Gyula . . . . . . . . . . . . . . . 590, 605, A király Magyarországon (arczképpel) . . . Ejub khán, az afghán trónkövetelő (arcz­ képpel)... ... ... ... ... ... . . . A nemzeti színház régi jelesei . . . . . . . . A csángó költő. Molnár A n t a l . . . . . . . Bonnaz Sándor, csanádi püspök (arczkép­ pel). -II — I ... ... ... ... ... ... Xyáry Krisztina (arczképpel). Ipolyi Arnold hátrahagyott munkája ... ... Stoczek József (arczképpel) ... ... Muley Hasszán, Marokkó szultánja (arcz­ képpel). . . . . . . . . . . . . . . . . . . József főherczeg és családja (arczképekkel) A n é m e t trónöiökös. (A trónörököspár arcz­ képével) . . . . . . . . . . . . . . . ... A svéd csalogány (Lind J e n n y jelmezképeivel) Mészöly Géza (képekkel) . . . . . . . . . . . . N'égv halott (Ocsvai F., T a n á r k y G., dr. J e n é i V., B. Bánffy Á. arczképeivel). H. J Tisza K á l m á n u é (arczképpel). P. Sz. K Wilson Dániel (arczképpel) ... ... ... A franezia elnökválság. (Satli Carnot és Grévy arczképével) . . . . . . . . . . . . Az olasz trónörökös (arczképpel) ... ... Meszlényi Gyula, szatmári püspök (arcz­ képpel). r. y. z.. . . . . . . ... Vau-Zandt kisasszony, a m . k i i . operaház vendége (arczképpel) . . . . . . ... . . . . A tróuörökösné és környezete (arczképosoportozattal) ... ... . . . --. . . . . . . Berzsenyi Dánielről. I r t a Xofzlopy Tivadar Kolmrg Klementina herczegnő (arczképpel)

707 809 818 825 834 845 856 865 875 881

5 . Történelem, régészet és rokon­ tárgyak. Petőfi, m i n t Pönögei Kis Pál megérkezik Pestre. Dr. Sas* I s t v á n . . . . . . . . . . . . 5 Komárom 1848—49-ben. D r . Yáczy J á n o s 46 Utazás ismeretlen állomás felé. I I . rész 127. 142, 159, 178, 190, 210, 243, 262, 27s A világosi fegyverletétel. Orosz katonai for­ rásból. ... ... ... 150 A márcziusi napok 1848-ban. Dr. Yáczy János. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 A pozsonyi országgyűlés (képekkel) ... 182 A pozsonyi országgyűlés bécsi küldöttsége 1848. márcz. 15-én ( k é p c s o p o r t o z a t t a l ) . . 194 A pozsonyi országgyűlés bécsi küldöttségé­ nek arczképcsarnoka . . . . . . . . . . . . 200 Emlékezések az oroszok 1849-iki hadjára­ tából. Ilőke Lajos . . . . . . . . . — . . . 212 Krisztus képei (képekkel). . . . . . . . . . 253 Lengyel nemesi élet a XVII. században. Szádeczky Lajos művéből- . . . . . . . . . 265 Orosz hadjárat Erdélyben (1848/9). Murawjeff Gaviselovits Alexej orosz munkájából 270 Magvar hadifoglvok az erdélyi orosz invázionális hadseregben. 1848—1849... 282 Mária magyar királyné szobra egy olaBZ m ű v é s z t ő l . . —. . . . — . . . . . . . . . 286 Az orosz hadsereg átkelése a magvar ha­ táron 1849. j ú n . 18-án. Murawjef-től . . . 334 Brassói emlékeimből. Réthi L a j o s . . . . . 342 P ü n k ö s d napja 1848-ban. Yáczy J á n o s . . . 368 Udvari szokások Mária Terézia idejében. Közli Király Pál . . . 385, 414, 566, 582 Kossuth Lajosné bujdosása. Közli d r . Borovszky S a m u . . . . . . . . . . . . _._ . . . 434 Egy tragédia hőse a történelem világánál (képekkel).. . . . . . . .._ _ . . . . . . . . 513 A szenvedők országából (1849). Gagarine Alexej Alexandrovits emlékirataiból . . . 592 Nyitra képe a XVII. századból (képpel). Taiiúnyi Károly _ . . . . . . . . . 613 Ötven év előtt (képpel) .. . . . . . . . . . 637 A nemzeti színház megnyitása 1837. aug. 22-én. Dr. V. J. _ . . . . . . . . . 638 Deák Ferencz az élet véghatárán. Rónay Jáczint n a p l ó j á b ó l . . . . . . . . . .... . . . 666 Utazás ismeretlen állomás felé. H L rész. 675, 681, 707. 72.;. 289, 754. 7ÍM. 7M, 81(1. 826, 846 Petőfi újabb reliquiái 1x38—1849. Dr. Yáczy János. ... ... ... ... _ 697 Gróf Hoffmannsegg utazása Magyarországon 1793—1794. . . . . . . . .'.. . . . . . . 714 A kisdedóvó-egylet múltja és jelene. P . Szathmáry Károly felolvasásából . . . 790

21>i 6 . Hazai táj- és néprajzok, közintézetek, 219 népszokások, műtárgyak. 232 241 József nádor fogadalmi szobra éa Mária

Dorothea mellszobra (képekkel)

...

...

41

249 Arany J á n o s lakása Geszten (képpel). G. K. 97 . . . 119 255 Barabás rajzaihoz (képekkel) . . . ... ... 218 . . . . . . . . . . 261 Az Al-Duna vidékéről . . . . . . . . . .. A muukács beszkidi vasút (képekkel). 277 . . . . . . -— Pulszky Garibaldi . . . . . . . . . . . . . . 225 . . . . . . . . . . . 279

Holub E m i l (arczképpel) . Székely l m n (arczképpel) f a l b Rudolf iarczképpel>. Kar. arczképpel) Két olasz miniszter (Depretis és Crispi arczképével) . . . . . . .. ... ... ... Kőszeghy Károly (arczképpel és képekkel) lor (arczképpel). —á— ._ . . . A trónörökös családjáról . Pet.'.ii, ; >i László N é m e t h Albert larezképpel) . . . _ közkórházinak uj igazgatója (Müller Kálmán arczképével) . . . . . . . Az uj franezia m i n i s z t é r i u m (Bouvier, F e r ron és Floureno arczképével) . . . . . . . G y a r m a t h y Zsigáné (arczképpel) ._ . . . A« angol királynő jubileuma (arczképekkel) mond, Kassa nj püspöke (arcz

994 297 357 :as7 401 409 412 425

445 453 Zsigmond (arczképpel) -i-wffy Marczel (arczképpel.). Dr. Out­ 461 it. Ernő

Lap ml. 470 A gyepről, Mikor a czár utazik. A pSolokoli u t á n . . Egy t e m e t ő — p a p i r o s b ó l . Várnai S á n d o r . - . 479 497 Apróságok a franezia színpadról. S. . . . Coqnelin magáról és előadásairól (képekkel) 510 Tanulmányok az aszfaltról. V. S. . . . . . . ... 512 Verdi «Othello»-ja (képekkel) ... 52/ Bégi karácsonyok. V. S Hogy készülnek a bethlehemek? (képekkel) 546 531 589 A bolgár küldöttek körútja (képpel) ... ... 611 Iddesleigh lord halála (képpel) ... ... 612 Oroszország hadikészülődései 621 Bismarck és Moltke a n é m e t parlamentben (képekkel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 623 629 A frauezia-német mérkőzés ( k é p p e l ) . . . . . 645 A Kisfaludy-társaság közülése . . . . . . . 657 Orosz fegyverkezések (képekkel). 665 Földrengés a Riviérán ( k é p e k k e l ) . . . . . . 667 Erzsébet királyné utazása keleten (képekkel) 697 Bas Allulah és táborkara (képpel) . . . . . . 713 Schnábele elfogatása ( k é p p e l ) . . . . . . . . "29 Honatyák m i n t népfölkelők (arczképcsoportozattal) . . . . . . .... _-_ . . . . . . ... 742 ... 747 A kertészeti k i á l l í t á s r ó l . . . . . . . . . A tud. akadémia nagygyűlése . . . . . . . . . 769 Eperjes égése (képekkel).. .... — 799 A solymári rózsaleány-ünnep (képpel) 801 A flórenczi ünnnepélyek (képekkel) 835 Fejedelmi vendégek Vilmos császár szüle­ tése napján (arczképekkel) . . . . . . . . . 837 Követek az angol királynő bálján (képpel) Deák Ferencz temeteinek áthelyezése a 851 Deák-mauzoleumba ( k é p p e l ) . . . . . . . . . A tiszai gátszakadás (képekkel). Kanitzer G. 7 . Általános nép- és országisme. A választások _.. . . . _.. . . . . . . ... Emlékezések az angol királynő jubileuma Tünhalfogás (képpel)... . . . . . . . . . . . . 15 alkalmából. Hőké Lajos és Pulszky Ferencz Karaván-szeráj Skutariban (képpel) ... 41 «Segítség» . . . . . . . . . . . .... .... . . . | A Hudson-alagnt.. . . . . . . . . . . . . . . . 44 Az angol királynő a jubileumi istenitiszte98 Oroszország hadereje (képpel). —á—/—. • leten ( k é p p e l ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az európai néphimnuszokról. — n d . . . ... 119 Képviselőválasztás a vidéken (képekkel) . . . A D u n a forrása ( k é p p e l ) . . . . . . . . . . 133 Az árvíz (képekkel). ... ... ... ... Katonai fövegviselet Nagy Pétertől a leg­ Az angol királynő üdvözlése (képekkel) . . . újabb korig (képcsoportozattal). Timkó I . 133 Fejedelmi vendégek az angol királynő jubi­ Jajcza, a magyarok utolsó végvára Boszniá­ l e u m á n (arczképcsoportozattal) . . . . . . b a n (képpel) . . . . . . . . . . . . . . . 165 Zugi hegyomlás (képpel).. . . . . . . . . . Lakomázás a rómaiaknál ... ... ... 166 A tróuörökösné Ábbazziában (képpel) A dunai ligetek Bécstől a magyar határig Boulanger elutazása Parisból ( k é p p e l ) . . . (képekkel). Irta Rudolftrónörökös főherczeg 197 A t ö r t é n e l m i társulat vándorgyűlése.. . . . A trónörökös könyvéből . . . . . . . . . . . . 200 Hajóhadi szemle Spitheadnél az angol ki­ A czár palotái. Az Anieskov - palota és rálynő j u b i l e u m a alkalmából (képekkel). Gacsina (képekkel).__ . . . . . . . . . . . 963 Eperjes és N.-Károly pusztulásának térképe A czár és kozákjai (képekkel) ... ... 400 Karsay, ág. ev. püspök jubileuma. Sántha K. Cromer, Erzsébet királyné angolországi E m i n pasa és Stanley expedicziója (arczké­ nyaralóhelye (képekkel). G. B. . . . . . . 517 pekkel) . . . . . . . . . - - . . . . . . . Egy fiatal magyar tudós keleten. Ballagi Halászforradalom Ostendében (képpel).. Aladár levelei.._ . . . . . . . . . . . . . . . 5 1 8 A veszprémi tűzvész (képpel) . . . . . . . . . Egy fiatal magyar tudós Orosz- és F i n n ­ Az exeteri színház pusztulása (képekkel) országban. Ballagi Aladár levelei _. . . . 583 A kivándorlási szédelgés . . . _. Stanley Afrikáról (képpel) . . . . . . . . . 594 A nemzeti színház j u b i l e u m a . Marokkó és népe (képekkel) . . . . . . . . . 689 Oroszellenes tüntetés Bulgáriában (képpel) A marokkói népéletből (képekkel).. . . . 713 Az országgyűlés megnyitása ... ... ... Alban-Skutari (képpel). . . . . . . . . . . . . 747 A nemzeti színház félszázados jubileuma 759 Leánykérés Keleten. Thúry József.. . . . (képpel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Balkán-félszigetről (képekkel) _ _ 762 A vajdahunyadi vas-diadalkapu (képpel) A Comédie Franyaise (képekkel) . . . 781, 800 A franczia-német határvillongás (képpel)... A Riviérán (képpel). A. . . . . . . . . . . . . 834 A magyarok ü n n e p e A m e r i k á b a n . . ... A nogajka hazájából (képekkel) . . . . . . 853 D r . Mackenzie és San-Bemo (képpel). . . . Az osztrák-magyar-orosz határszélről.—y—o 869 A rendjel-botrány P a r i s b a n (képekkel) _. A gyorsírás jubileuma _ . . . . . . . . . . . .

493 Marezafáuk. Löveti Klára . . . . . . --Budapesti gyermekkórház (képekkel). J'ar501 nai Sándor ... - --- . - A czilinder - próba (képpel) 525 A királyfi vadászkastélya Mármarosban (képpel) . . . . . . . . . . . . --533 634 Pusztai élet. Nyiri kép. Lombosfalvi L. J. 541 Hnnyadvármegyéből (képpel). Réthi Lajos. 557 A hegedű a czigányok költészetében. Dr. Hermann Antal . . . . . . . . . --529, 563 A kishegyesi csataemlék (képpel). Kozma L . 565 Nyitra hajdan és most (képekkel). TagányiK. Képek az osztrák-magyar hadseregből (ké­ pekkel) —n . . . . . . . . . 573 A nyitrai hunvéd-sátortábor (képpel) . . . .595 A zala-ujvári kastély (képpel) Kolozsvár (képekkel). Ifj. Szász Károly tr. 622 Csáktornya (képpel) . . . — -603 A nemzeti színház épülete (képekkel) . . A terebesi kastély (képpel) ... 630 Deák szobra (képekkel) . . . . . . . . . . . . 645 A magyar tanítónők háza (képpel). . . . 694 Zsedényi emléke (képpel) . . . . . . . . . . . A Deák-szobor (képekkel) ... 705 A műcsarnokból (képekkel). . . . . . . . . . Széphalom (képekkel). Fejet István ... 721 Sátoralja-ujhelyi képek (képekkel) . . . . . . 737 A közgazdasági minisztérium uj palotája (képpel) . . . . . ... ... ... ... ... 745 A műcsarnokból (képekkel) . . . . . . 783, 753 Az Arany-szobor (képekkel). R. . A magyar népviseletről. Baksay Sándor 773 Ei zsebet és Mária királynők Nagy Lajos 775 sírjánál (képpel) .._ . . . . . . . . . . . . 777 Veszprémmegye uj székháza (képpel) . . .

Magvai' halászélet. Hárman Ottó könyvé­ ből (képekkel) ... ... ... " A magyar halászat könyve. Hermán O t t ó t ó l . . . . . . ... ... . . . . . . 233,250 Mesterszótár. Hermán Ottó könyvéből . . . 234 Az erdélyi czigányok h ú s v é t i szokásai. Dr. Wlitlocki Henrik . . . . . . . . . . . . 246 A ladik (képekkel). Hermán Ottó könyvéből 252 Herkules-fürdőből (képekkel) . . . . . . 281 Bonczida. D—k Farkas . . 286 Toroczkó (képpel) . . . . . . . . . 309 Eperjes ( k é p e k k e l ) . . . . . . 333 Deák Ferencz síremléke (képpel) . . . . . . 341 Berzencze (képpel) . . . . . . . . . . . . . . 345 Az erdélyi czigányok pünkösdi szokásai. Dr. Wlitlocki H e n r i k _ . . . . . . 368 Kalotaszegről. Gyarmathy Zsigáné . . . . 414 Magyar családélet. Jókat Mórtól 451

8 . Természettudomány, ipar, kereskedelem és rokon.

Lap 682 694 726 757 774 817 833 873 875

45 77 78 111 118 190 166 183 217 299 317 353 336 369 370 377 380 385 394 402 421 433 436 450 455 469 470 478 503 518 519 520 534 549 583 595 597 613 630 631 643 664 666 673 681 696 698 783 805 831

1 0 . Nó'i munka és divat. i

A tenger mélye . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villám fotográfiája (képpel). Hoitty Pál Mesterséges e s ő . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bölény pusztulása . . . ... . . . . . . A Niagara-vízesés értékesítése (képpel) . . . A tükörüveg . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fába égetés művészete (képekkel). Id.... Allotriophagia. S, F. B... ... ... A páviánok életéből . . . . . . _ _. Újjáalakulás az állatoknál . . . . . . . . . Stanley pokolgépje . . . . . . . . . . . . . . . A holdlakók napfogyatkozása (képpel). Hoitsy Pád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Felhő és vízmozgás (képekkel) . . . . . . A fecske. Villanyi József 285, 291, 31*, 317, Magyar bokály, magyar tál (képekkel). Her­ mán O t t ó . . . . . . . . . . . .... . . . . . . A borostyánfa __ . . . . . . . . . . . . . . . Utazás a tenger alatt __ . . . . . . . . . . . . A föld közepe felé . . . A budapesti váltótorony (képpel) . . . . . . Kétfejű tehén (képpel) . . . . . . . . . . . . Az aug. 19-iki napfogyatkozás (képekkel) Az arany legrégibb bányászatáról. Téglás G. Áz a l u m i n i n m - k o r s z a k . . . . . . . . . . . . Egy magyarföldi növény (Nymphaea thermalis) érdekében. Schilbertzky K á r o l y . . . A forró e l e d e l . . . . ... ... ... ... A japáni hegyi kristály (képekkel) . . . . . . Nagy vizikerekek H a m a h mellett (képpel) Egy uj korcsolya (képpel). Pirovich Aladár Feltámasztott növények . . . . . . . . . . . . A főváros villamos vasútja (képekkel).__ A párisi opera villaiuvilágitása (képpel). R. Ideális tájkép a Jupiter legbelsőbb holdjáról (képpel). Hoitsy P á l . . .. ... ... Természettudományi kísérletek házi esz-

közökkei (képpeii ...

10 11 25 26 61 63 63 72 73 104 119 173 265 346 311 331 335 417 451 503 549 590 663 678 698 699 761 763 782 817 869 S71

Bevezető czikk e r o v a t h o z . . . . . . . . . . . 12 12 A magyar nőkhöz. Gyarmathy Z s i g á n é . . . A műiparról. K. F. É. . . . . . . . . . . . . 13 13 Divattudósítás (képekkel). Orion . . . . . . A gyüszű történetéből . . . . . . . . . . . . 14 46 Legyezők, m i n t szobadíszek (képekkel).._ Valami a szakácsiskolákról (képekkel) . . . 47 78 Párisi divattudósítás (képpel). Flóra Fenyő és rózsa (képekkel). B . Büttner Lina 100 A bécsi nagyvilágból. Fedora _ . . . 101 101 Ujabb kotillon-tourok . . . . . . . . . . . . Budapesti divattárcza (képekkel) . . . . . . 102 Menyasszouvi ruhák és nászünnepélvek (képekkel)'. I). P.-a.^ — . . . ... . . . 103 131 Báli jelmezek (képekkel) . . . . ._. . . . Az illatról és az illatszerekről __ . . . 151. 160 201 Ékszerek és ötvösművek (képpel). —s. —'. Luxus a színpadon. Mikádo ... ... . . . 203 214 A rezeda. B. Büttner Lina . . . __. — Tavaszi divatok (képekkel). —0. . .— . . . 255 269 A hajviselet a múlt században (képekkel) 303 Divat és nagyvilág (képekkel). Fedora 350 Budapesti divattárcza (képekkel). Fedora Az erdélyi népipar kérdéséhez (képekkel). 365 Hermán Ottoné . . . . . . . . . . 386 Budapesti divatlevél. F—a ._. . . . . . . Levél a nagyvilágból (képekkel). F—a . . . 437 30° R. Divat- és saison-táreza (képekkel). 185 Levél a nagyvilágból (képpel). F—o.. . . . 597 653 Divatlevél (képekkel). F—a . . . . . . . . . Budapesti divatlevél (képekkel) . . . . . . 731 SIS A bécsi társaságból (képekkel) ... ... Divat és nagyvilág (képekkel). F—a . . . . . . 836 877 A nagyvilágból . . .. . . . ... 878 Divattanulmányok (képekkel) Í-'—a _ A ^tű ^ világából . . . .... ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 879 ^ ,, . . ' •• .. • • t ,z

... ...883 1 1 . Vegyes kisebb czikkek és kép

9 . Tárczaczikkek. napi érdekű közlemények. Modern házasságok (képekkel)... . . . . . . A jubiláló 1S87.. ... ... ... ... Korcsolya-idény... . . . . . . ... Nincs párja a Molliiiáry-bakának (képpel) A táncz és törtéuete. Farsangi tanulmány. Hidvéghy Béla ... ... ... ... ... Virágfakadás az iparcsarnokbau (képekkel) Vázlatok lóhátról. Feszty Á r p á d . . . . . . . Uri bakák (képekkel). Vágó P.__. . . . . . . A kortesvilágból (képcsoportozattal). —o. Választási fotográfiák (képekkel) _ Baksay Sándor e l b e s z é l é s e i r ő l . . . . . . . . . Augusztusban. II. . . ... Ünnep e l ő t t . . . . . .. Hotel Budapest. Várnai Sándor _ Hegedűk és hegedükészítök. V.—r ... Hunyadmegyeiemlékeimből.Szádeciltyhajoa Egy vadászat Moldovában. (Eredeti levél). Feriz ... ...

^^^^^^^^^

'^^^^^^^

Egy csalékony rajz (képpel) . . . . . . —. A czigányzene (képpel) ... . . . . . . 29 Az e m b e r i hang v á l t o z á s a . . . . . . .. . . . 45 A kitömött J u m b ó (képekkel) . _ 61 Mesterséges t o j á s . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Amerikai jégpaloták (képpel).. . . . ... A sajtóhibák t ö r t é n e t é b ő l . . . . . . .... . . . 91 Utazás a föld körül veloczipéden... ... 301 Nihilista-üldözések S z e n t - P é t e r v á r o t t . . . . 334! Elsülvedt kincsek . . . . . . . . . . . . . . . 349 | A kutyák a n é m e t előőrsi szolgálatban . . . 417 Régi m é r t é k e k . . . . . . . . . . . 435 j A kutyák történetéből . .__ . . . . . . 465 ' Néger keresztelés . . . . . . - . . 545; A skót házasság . . .... . . . --- . . . --5501 A szeutistvánnapi népünnepély diszfogata 581 j A «Segítség»-albumból. - . - --- --- 566, 599 i Léghajógyár ... ... ... . 626 ; A párisi hírlapkiadó-hivatalok . . . .. Gyermekek a fűben ( k é p p e l ) . . . ._. 681 Szemfényvesztés fonallal (képpel) . .

17 29 115 136 116 152 .82 284 287 287 299 335 347 368 503 566 699 579 579 597 599

SZÁM. 1887, Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÜJSÁG és \ egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre _ 6 «

BUDAPEST, JANUÁE 2. Csupán a VASÁRNAPI U J S i O

egésZ é

{ " ' félévre

e

8

frt

X X X I V . ÉVFOLYAM

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: [ * g e a i C T r e 6 \ félévre _ 3

ÉVFORDULÓN.

O

LASSÜ léptekkel, hideg hólepelbe burkolva, mint feljáró kisértet, közéig az év utolsó estéje. Tikkaszt a köd, melynek elomló rétegén lappangva fúrja keresztül magát a liémények meleg füstje. Zizzenve szitál a csipös zúzmara, ablakom alatt hallom a megdermedt le­ velek utolsó sóhaját, a mint a szélvihar felkapva üzi a vad forgatagba. Kandallómban hamuvá om­ lott a felgyújtott szénrakás, csak egy kis szikra vil­ lan még itt-ott küzdve az enyészettel. így száll az alkony köde a lélek gondolataira is, a szenvedé­ lyek tüzében hamuvá égett szívben csak egy utolsó szikra pislog még, — deczember 31-ike van, az év utolsó estéje. ROZVA,

Az idő megvénít, s mi megvénítjük az időt. A gyarló ember tenyerét tartja arcza elé, hogy ne lássa a borzalmas végtelent. Vén Szilveszter apó koldus-általvetőjében ott viszi minden mulasz­ tásaink terhét, görnyedve alatta. Távozz csak le­ telt idő, ne tégy tanúságot ellenünk a lelkiisme­ ret itélő széke előtt; vannak emlékek, melyeket jó halva tudnunk. S a múló időnek halálvivódásai közt ime megkondul a búcsúztató harang. A templom ives boltozatai alatt meggyónt bűnök démonai röpkednek. A harangok ünnepélyes kondulásába b lejátsza akkordját a pezsgős poharak koezczaniésa, a szilaj tánczléptek alatt dübörgő padló tejmpa dobbanása, s a zene vidám sikongása. Ö;t álló katona didergve 'húzódik a faköpönyeg alá s lecsukott szemei a távol otthont látják, hol meleg kandalló körül vidám nép csoportosul. A nagyapa most ülteti térdére gügyögő unokáját, a tűzhelyen pattogva vet lobbot a rárakott dió­ héj. Konyhán, tűzhelynél habarva forr az illatos meleg puncs, s bujdosik a viseltes kártya, mely­ nek hiányzó lapjai már néhány idegen hátúval vannak teljes hadilétszámra emelve. Itt pajkos diák-adomák járják a körülült hosszú asztalnál, ott elpilledt gyermekek hevernek vetetlen ágyon, széken, pamlagon szanaszét. Dübörgve sikamodik a gőzvonat neki a fehér pusztaságnak, ma­ gányos utazó órájára néz, s a mint a mutató ha­ bozva megáll a tegnap és ma rejtélyes határvo­ nalán, előkeresgéli a jó villányival telt palaczkot e kitöltve szépen a gyüszünyi pohárba, félős mosolylyal ajánlja fel ismeretlen útitársának. Bekukkan a vonatvezető is a zúzmarás ablakon, K boldog újévet kívánva hörpent egyet maga is. Füstös, bűzös lebujban a pálinkás pohár kiesik a hajléktalan csavargó gémberedő mjai közül, s

A MULO

ÉV.

M

•

Külföldi elöfizetédekhez a postailag metrhrvtiroiroH viteldíj Ín csatolandó

2

VASÁRNAPI UJSAG.

a szerencsétlent egy szebb álom világában rin­ gatja át az idő sajkája a múltból a jövőbe. * Kandallómbanaz utolsó szikra is kialszik. Halk suhogás ver föl szenderemből s derengő fény szű­ rődik át félig lecsukott pilláim között. Egy nő-alak száll alá a kis szoba négy fala közé, hol múlt s jövő adott légyottot egymásnak. Kuhája szivárvány szinben tündököl, lába nem érinti a földet, mosolyogva nyújtja kezét s kaczéron rebeg ajka üdvözletet. «Megállj, megállj; ismerlek, káprázatos alak, a kit sohasem láttalak. Felismertelek uj arezod. megifjult homlokod alatt is, örökké csábitó, örökké hitszegő, csalfa lény. Mint te, társaid is biztató niosohiyal, őszinte arczczal, igézőn jelen­ tek meg csillogó lepleikben. Mézédes hangon suttogták hazug Ígéreteiket: íme itt kezemben a tavasz illatos rózsája, itt hozom fejemen a nyárszaka ragyogását; vedd el, tied mind. S arany l'üzérrel koszorúzták homlokom, mennyei boldog­ ság cseppjét töltötték poharamba. És nézd ezt itt, ki most hagyja el a földet, hova tűnik, mit hagy egyebet itt. mint csalódást, undort, elégületlenséget ? Hallod a sóhajt, mely feltör az emberiség szivéből: a megunt küzdelem emésztő fáradságát ? Atyáink fiatalon haltak el, mi öre­ gen születünk. Mit csalogatsz hát kápráztató ajándékaiddal. Nincs már varázsa azoknak ke­ serűn megpróbált sziveinkre; azért oltottam el kandallóm tüzét, azért rejtőztem magányba a gyász és születés kettős ünnepén.» Most lassanJiozzám közeledett, s gyöngéden megfogva kezemet, félig emberi, félig túlvilági hangon megszólalt: «Milyenek lennénk én ós társaim, mint a mi­ lyenekké magad teszesz ? Te magad vagy az, bo­ tor, a ki megvetetted az élet egyszerű örömeit s ;i tűzhely csendes magányát. Nézd a távozót; ne azt kérdd, mit hagyott itt, kérdd azt, mit visz magával tőled? Hol vannak tetteid, hol vaunak munkáid? Mit jelent hát ez a hiu siránkozás? Nézd, eleid mennyi nagyot hoztak létre halhatat- j lan művekben, remek alkotásokban, termékeny | eszmékben. Ott hagyták mindenütt szellemök áldásos nyomát s még sem voltak fáradtak, mint te; szerették a szórakozásokat, s hittek a köte­ lességben, s még testben megaggva is, lélekben ifjaknak, érezték magokat egy jobb, tökéletesebb létre Jó kedvvel dolgoztak, mert volt hitük, esz­ ményük. Hidd, hogy az vagyok a ki voltam, s végy ugy. a mint vagyok. Ajándékaim mindig ugyanazok és mindig ujak. A tavasz bimbója, ha tud lelked érezni, a naptól aranyozott érett kalá­ szok, ha tudsz munkálni. Serlegedbe nem töltöm istenek italát, de az öröm és fájdalom éltető bo­ rával öntöm tele, mely vigasztal és fölemel. Hozom a munkát és a reményt, keresd hozzá a hitet.» Megfogta kezemet és megerősödve, ifjultan emelkedtem fel; ráfujt a kandalló kialudt ham­ vára, a tűz ezer sziklában sziporkázva éledt fel. Szétvonta szobám függönyeit, s künn zajgó élettel, derengő fénnyel kelt az újév hajnala! A M A G Y A R NÓTA. Hogy is volt csak az a nóta ? Oh húzzátok, húzzátok még! Ne ezt, ne e z t . . . azt a búsat! Szebbet annál sohse hallék. Sir a lelkem, mikor hallom, Oly ismerős minden hangja! Hajh, ez az a százados bú, Mely a magyart el nem hagyja. Oh húzzátok! a gyönyörtől Ugy is részeg már a lelkem, Vigadok is, kesergek is, Az érzés oly nevézhetlen. Szól a nóta, azt gondolom. Drága gyöngyök hullanak rám, Drága gyöngyök sokasága... Vagy könyektől ázik orczám? Mennyi fény és gyász egyszerre! A nagy napok felcsilloguak. Sohse voltam ilyen gazdag, Sohse voltam elhagyottabb. Tudja isten, mi szorítja Egyszerre a szivem' össze ; Elég, elég . . . hagyjátok el, Az a nóta meg ne ölje. Dalmady

Győző.

TAVASZI

RÜGYEK.

ELBESZÉLÉS.

Irta MIKSZÁTH KÁLMÁN.

Egész legendakör van elterjedve Selmeczen Gábel Jánosról, arról az együgyű emberről, a ki szemben lakott a lyceum-épülettel, s valóságos kötekedési tárgyul szolgált a pajkos nebulóknak. Pedig testvóröcscse volt az egyik professzornak, Gábel Istvánnak. Onnan könnyen kölcsönözhe­ tett volna respektust, ha ugyan lett volna annak is. No már csakugyan czudarul bántak a szegény Gábel Jánossal. A lovaira epigrammákat csinál­ tak, a kinyitott ablakain át cserebogarakat ere­ gettek be. Egy tarisznyára valót fogott egyszer össze Nagy Jani és beöntötte az ablakon, épen mikor ő kegyelme vacsorált. A «Vidám» nevű lovát egy éjjel bemeszelték fehérre; a helyi nyom­ dában egy külön újságot szedettek ki számára, mely tele volt a legcsodálatosabb hírekkel: Spa­ nyolországban egy czukorbányát fedeztek fel, mely az egész vüágot el fogja látni. (No ez nem jó dolog — sopánkodék Gábel János uram, mert egy czukorgyár részvényei képezték a vagyonát.) Kossuth kétszázezer emberrel betört Mehádiánál. (No ez jó dolog — rikkantott fel vidáman, mert nagy forradalmár volt belsejében.) Pesten tegnap óriási földrengés volt, az egész város elsülyédt mindenestől.

1 . SZÁM. 1 8 8 7 . XXXIV. ÉVFOLYAM.

láttam legelőször, midőn anyám látogatni ment a fivéremet s engemet is magával vitt. Egész csodadolgokat beszéltek nekem otthon Selmecz felől. Micsoda házak vannak ott, milyen ragyogó fedelű templomok! Hát még a hires Kálvária-hegy rengeteg apró kápolnáival, hát még a két vár, a hírhedett «Klopacska!» Iste­ nem mennyi látnivaló! És ez csak a fele! mert a másik fele a föld alatt van. Felülről is majd­ nem olyan város mint akár Pest, alulról pedig még Parisnál is különb. Mondhatom, meglepett. Minden olyan külö­ nös volt itt. Nem csak a házak, de az emberek is. A heverek furcsa öltözete, a két keresztbe tett kalapács a fövegeiken, az erdészek tölgylevele a kabátjaik hajtókáin, mind a legnagyobb bámu­ lással töltött el. Anyám a vendéglőbe szállt és onnan izent Palinak, hogy itt van. Míg a staféta odajárt, ő azalatt végig heveredett a divánon, az uti fárad­ ságát kipihenni. Nekem nem volt nyugtom, ki­ osontam legott az utczára, beszaladgáltam nagy mohón egy akkora darabot a hegy-völgyes, sikátoros városból, a minőt csak lehetett az eltévedés veszedelme nélkül. Mert sokat hallottam olyan szerencsétlen gyerekekről, a kik nagy városok­ ban ugy elvesztek, hogy soha sem találhattak rá többé a szüleikre. Éhes figyelemmel vizsgáltam mindent, az aszszonyok undok vörös gugáját, mely a nyakukon nő az egészségtelen ivóvíztől, a bányászok szo­ katlan alakú lámpáit, megmosolyogtam a bőrkötényt, melyet hátul viselnek, megcsudáltam a Szittnya-hegy hatalmas csúcsát, aztán egy gye­ rekcsoport közzé keveredtem, kik egy vaskeres­ kedés falánál gomboztak. Nekem is voltak gomb­ jaim, gondoltam magamban, «itt lehet valamit kezdeni» s megálltam köztük néhány perczig, de csakhamar riadva futottam vissza a vendéglölpe. —• Anyám, anyám, — kiáltám lelkendezve, r— képzeld csak, itt a kis gyerekek is németül beszélnek. Anyám mosolygott és szeretetteljesen hátba

Halálsápadtan ugrott íel, inert a leánya, a kis Mariska ott járt iskolába. — Kocsis, fogjon — hörgé. — Rögtön indu­ lunk Pestre. ütött: — De hiszen Pest nincs már meg, — ellenve­ — Eredj te golyhó, hát hogy beszéljenek más­ tek pajkos tanácsadói. képen ? Hiszen ugy születtek szegények. — Igaz, — sziszegte, — nincs már meg! (De előttem mégis megfoghatatlan maradt ez Levetkőzött, lefeküdt az ágyba, küelte a hideg­ a dolog.) láz és fel sem kelt addig, míg jó emberek fel '• Csakhamar megjött Pali is. Szegény kis bánem világosították, hogy Pest most is a maga tyácskám egészen el volt rongyosodva. Az ujjai helyén van. kinéztek a csizmájából, a nadrágja ki volt repedve Ezt így egyszerűen el nem hitte volna, mert a térdénél. A szép kékposztóju kabát, melynek azok közé tartozott, a kik semmi valószínűt el olyan nagyon örültünk az öszszel, mikor a csonem hisznek, hanem vakon esküsznek minden lánczi «kecske* hazahozta, tele volt zsn-foltókkal lehetetlenségre. Megmagyarázták hát neki az ő I és szakadásokkal. esze szerint, hogy csakugyan sülyedőben voltak És nem csak a ruhája ment tönkre, a hasadá­ Pesten a házak, hanem a távirda-drótok, melyek sok, f eslések miatt, hanem a teste is. A balhalánházakat, oszlopokat összetartanak, nem eresz- tékján egy kék folt volt, a jobbik arczán egy tették őket. Hiába, nagy dolog az, ha egy város félkörbe hasított vörös vonal. Amaz ököl, ez meg meg van drótozva! éles köröm nyoma. Azonfelül a keze is szét volt Ilyen együgyű ember volt Gábel János, a kinél ; marczangolva és az ujjai bekötözgetve. Anyánk, a ki egész utón morgott, hogy ropa Pali bátyám lakott diák korában. Én akkor

1. SZÁM. 1887. xxxrv. ÉVFOLYAM.

pánt kegyetlen lesz a gyerekhez (mert arról értesített Gábel János, hogy ha nem jön fel valaki rendbehozni az ügyeit, talán ki is csap­ ják), egyszerre elfelejtette a kemény szavakat, átölelte Palit és sirni kezdett. — Jaj mi lett belőled? Mivé tettek? (Meg­ csókolta arczán a kék foltot.) Ki ütött meg édes­ kém ? (Azután a karmolás helyét simogatta meg.) Az isten verje meg a körmét a gazembernek! (Kioldozta egyenkint ujjain a kötelékeket és meg­ fújta sorba a sebeket, mintha a gyöngéd anyai lehellet egyszeribe meggyógyítaná.) Oh kedves Lázárkám! Hát ezt a ruhát mivé tetted te hegyi zsivány? Ni, a nadrágod is el van szakadva a térdén. Ugy-e megtérdepeltettek szegénykém? Mondd meg, beszéld el szivem, ki vert meg, mindjárt kiásom a szemevilágát. — Senki! •—• monda Pali bűnbánóan lesütve a szemeit édes anyja vallató tekintete előtt... — Senki? Hát magától lett ilyen ez a ruha, meg ez az arcz ? — A pajtások — dörmögte Pali. — Ök -csinálták ? — Igen mamám, a pajtások, a kiket én ver­ tem meg. — Ejnye akasztófára való, — pattant fel anyánk mérgesen, — hát te verted meg őket, hát te hősködöl itt? No iszen szépen vagyunk. Gyönyörű levelet írt a gazdád. Édes apád bete­ gen fekszik otthon, ugy elbúsitottad, talán meg is hal, te leszel a gyilkosa. Én is inkább a föld alá bújtam volna szégyenletemben, azért is jöt­ tem el, hogy otthon ne legyek, hogy ne szurkál­ hassanak az emberek a gúny-nyilaikkal, mert az egész környék tudja, hogy ki akarnak csapni. Hát mit csináltál, valld be? De ne is szólj, hall­ gass, a ki gonosz, az hazug is, egyetlen szavadat sem hiszem el, hanem majd elbeszéli Gábel bácsi. Vegyétek a kalapjaitokat, menjünk! Gábel János épen az ebédtől kelt fel és jóizüen pöfékelt a debreczeni makra-pipájából (mert Debreczenben a selmeczi pipa a becses, Selme­ czen pedig a debreczeni), mikor benyitottunk hozzá. Nagyfejű szőke ember volt, a nyakát bizo­ nyos dölyfös merevséggel tartotta, a kidüllesztett melle is kevély érzelmeit árulta el, csak a bizony­ talan szinü szemeiből nézett ki a gyámoltalanság és a jó sziv. Nagy tisztelettel ugrott fel és a hadonászó kezeivel gyorsan sietett szétkergetni a füstöt, és a bajuszát megigazítani. — No hála istennek, — kiáltott fel, — csak hogy már megjött a tekintetes asszony. Mikor tetszett megérkezni? De hát kérem alásan hoz­ zánk kellett volna ebédre fáradni. Ejnye, ejnye! Aha nini, ez a kisebbik! (És most hozzám lépett Gábel bácsi, megsimogatván a fejemet.) No az isten növeszsze nagyra. Izmos palántácska tekin­ tetes asszonyom, és meglehetős nagy feje van, elég agyvelő lehet benne. — Azt majd meglátjuk Gábel ur akkor, — vágott közbe anyám, — most csak a másikról van szó, a Paliról... annak a dolgában jöttem. — Igen, igen . . . Mikor született ez a kisebbik ? — 1849-ben — monda anyám. — Tyüh, hisz akkor nagyon jó. Nyáron vagy télen? • — Télen. — Bravó! Hisz akkor forradalmi gyerek. — Nem ér az kedves Gábel ur semmit. — Nem ér? Hát nem méltóztatik tudni, hogy én rebellis vagyok. Nagy rebellis. Kevés hija, hogy nem voltam elcsukva a forradalom után. Kerestek is, becsületemre mondom, kerestek, egy krumpli-földön voltam elbújva. De aztán abba hagyták a keresést a gazemberek és így marad­ tam szabadon. Egy uncia vér nem sok, de annyi sincs bennem, a mi ne volna forradalmi. Vala­ hányszor az ujjamat megvágom, mindig egy csata

3

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

SENKI ! MONDA PALI, BŰNBÁNÓAN LESÜTVE SZEMEIT ÉDES ANYJA VALLATÓ TEKINTETE ELŐTT.

folyik el a véremben. Már én olyan vagyok, — Nagyon jól van. Most már énekeljétek el kérem alásan. És az a szokásom, hogy csak for­ az én nótámat. radalmi gyerekeket veszek fel egész kosztba, de — Ugyan ne kínozza őket, kedves Gábel ur — azokat azon az áron, a mit az alumneumban fizet­ szólt anyám türelmetlenkedve. — Ugy is látom, nének. Most is van vagy négy Uyen, a kiket úgy- hogy kedves hangjuk van. szólváningyen tartok. Jutka fiam (ez aszolgálóhoz — Nem, nem, a nótámat követelem. Nálam volt intézve), küldd be csak a legkisebb diákokat, rend van. Már én üyen vagyok, kérem alásan. a «gyűjteményt". A gyerekek összemosolyogtak s aztán elkezd­ Egy perez múlva belépett három bolyhos diák, ték szomorú monoton hangon dalolni: kicsattanó pufók piros arczczal, vidoran, barna Müller Gyula nagy naptára, szemeik kíváncsian szegződtek ránk és bizonyos Szerkesztette Friebajsz István, tisztelettel Palira. Ugy nézett ki a három gyerek, Ezer nyolezszáz ötven négyben. Emich Gusztáv betűivel. mintha testvérek volnának. — Énekeljétek el a Szózatot! rendelé Gábel Anyám meg nem állhatta, hogy el ne nevesse bácsi, mialatt a büszkeség bizonyos vegyüléké­ magát. vel jártatta végig rajtok a tekintetét. — Különös nótája van Gábel ur. A fiuk rágyújtottak a «Hazádnak rendületle­ De Gábel ur nem felelt; könnyei előtörtek az nül)) dallamára, mely akkor olyan népszerű volt, elérzékenyüléstől, nem birt szavakat találni egy mint most egy-egy operette-valczer, arezuk még darabig. kerekebbé lett, a szájuk a fülükig szaladt, a — Különös nóta, •— szólt aztán, a keszkenő­ szemöldökeik a homlokukra hurezolkodtak fel, jével törülgetve szemeit, — különös bizony, mert olyan lelkesedéssel fújták. temetési dal ez tekintetes asszonyom: akkor éne-

ENEKELJÉTEK EL A SZÓZATOT!

RENDELÉ GÁBEL BÁCSI.

VASÁRNAPI UJSAG. keltük mi ezt, mikor a szózatot nem volt szabad. A szózat helyett énekeltük, mikor a haza a ko­ porsóban feküdt. Sírtunk, lelkesedtünk rajta, pedig csak egy naptárczím volt az egész. Most is összeszorul a szivem . . . — Jól van, kedves Gábel ur, de talán áttér­ hetnénk az én dolgomra. — Oh nem, nem, még egy produkcziót akarok, még egy húrt óhajtok megpendíteni a tekintetes asszonyban. Legyen elkészülve, hogy a legrend-. kivülibbet fogja hallani. (Kevélyen a mellére ütött.) Hyet csak Gábel János birt összehozni. Anyám bámészkodó várakozással függeszté rá szelid kék szemeit. — Gyertek idébb fiuk, — biztatta a gyereke­ ket Gábel ur — egyenkint közelegjetek s mond­ játok meg a neveiteket és hogy hol születtetek. Az egyik fiu bátran előlépett: — Én Szabó László vagyok.

KIHÍVÁS.-

— Jól van, jól, kedves Gabel ur, — vágott vissza a mama, — csak azt cselekszi a gyerek, a mit a császár. — Igaz, igaz, ez még nem hozná bajba, hanem

A rossz kigőzölgés és a bányaélet miatt betegesek, — Meg is kapja kétségkívül. —• Legfölebb fölszedem a gyereket és haza­ véznák és halaványok. Már ugy is születtek. — A Náczkó három évig szopik, hat éves korában viszem. Megél az otthon is. — Hüm — felelte Gabel úr mosolylyal, — pipázik és hét éves korában megindul járni, még az is kérdés, hogy haza lehet-e majd vinni ? tizenhat éves korában megházasodik és uj Nácz— Mit akar ön ezzel mondani? — kérdé kókat nemz, huszonnyolcz éves korában meghal végelgyengülésben és a kalapácsát, kötényét ós anyám szorongva. lámpáját ráhagyja a Náczkóira. — Tessék a gyerekeket kiküldeni, — szólt hal­ Az arany nyomorékokká teszi az embereket. Sel­ kan, — négyszem közti dolog az ! meczen könnyebbszáz mázsa aranyat találni, Anyám felénk fordult. — Menjetek fiuk, nézzetek szét egy kicsit a mint egy ujonczot — a ki a katona-mértéket fogadóban, hogy a kocsis elrakta-e a lószerszámot megüsse. Különben egyike a legérdekesebb városoknak és megetette-e a lovakat? a világon, kivált ilyenkor télen. A hó finom apró Ott künn ezer érdekes látnivaló kínálkozott. pelyhekben pilinkél, az utak és gyalog-átjárók Epén utolsó farsang volt s ilyenkor Selmeczen csúszósak a reggeü fagy miatt. A hegyeken és a megelevenednek az ős német szokások. Maskarák hegyoldalokban fekvő házakból lehetetlen lejönni jártak az utczákon komoly méltósággal. A bá­ nyász- és erdész-tanulók is most veszekesznek máskép a völgykatlanban fekvő piaczra, mint ha meg. Egy napra felfordul a világrend. Az «arany az elszánt lélek, legyen az hölgy vagy férfi, egy lámpához» czímzett kávéház csak ugy zeng ele­ szalmazsupra ül, keresztet vet magára s azon le­ ven zsibongásuktól. Az egész esztendőn át szol­ ereszkedik isten nevében. Biz ez egy kicsit vesze­ gája volt az első éves, a «fuchs», a negyedéves­ delmes sikló. Fölfelé azonban teljes lehetetlen nek, a (i veterán »-nak, tetszés szerint töltötte ezen feljutni, úgy hogy a csúszós, jógkórges napokon

PETŐFI MINT PÖNÖGEI KIS PÁL MEG­ ÉRKEZIK PESTRE. Az 1844-ik évnek kora tavaszán, lőcs-pöcs idő­ ben, a mint Íróasztalomnál tanulással elfoglalva ülök, hallom, hogy a szobámba vezető sikátoron át kemény katonás léptekkel közeledik valaki H csakhamar oly erőteljes kopogtatással és ajtókitárással nyit be, hogy első meglepetésemben va­ lamely hívatlan tolakodóra kellé annyival inkább gondolnom, mert hetyke belépéséhez legkevésbbe ülő külsejével, fakóra elnyűtt posztógallérban, szokatlan hosszú, majd állig érő lesimított som­ fabottal, a mint köszöntés nélkül felém tartott, majd karját kézfogásra kinyújtva, félig elzüllött állapotban, halvány alakjával előttem szótlan megállt s merőn rám nézett, — oly zavarba jövók, hogy benne bárkit inkább, mint boldog ob­ sitos-kora óta nem látott, ma már pedig a költő hírében álló gyermekkori barátomat gyaní­ tottam. Meglepetésemben nem tudva, ily föllépŐTel szemben mitévő legyek, mindaddig merőn és szótlanul állék előtte, mig látszólag belső meg­ indulással magát meg nem nevezé s melegen karjai közé nem szorított. A viszontlátás öröme, fűszerezve azon kedves hirrel, hogy Debreczenből jövet Pákhtól is izene-

TÜNHALÁSZOK L E S Ő H E L Y E AZ ADRIAI TENGERPARTON.

DÉRY KÁLMÁN FESTMÉNYE.

A kereskedők firma-tábláit éjjelente leszedi és kicseréli, a csizmadia-czéget kiakasztja a szürszabónál és viceversa. Konfúziókat csinál a mes­ teremberek közt. Bubla István lakatos komám e gy reggel arra ébred, hogy ő Mladenecz Márton, a cserepes. Este drótot huz végig az utczán, a járókelők potyognak, mint a vadkörte. Az egész város trémában van végette, könyörgöm alásan. Itt a szentháromság átellenében dohányt árul egy vak öreg asszony a kapu alatt. Pali öreg pléheket vagdal ki kerekre és azokon veszi a do­ hányt. A szegény anyóka azt hiszi, ezüst hatosok. Egy egész szakajtóra való gyűlt már fel. Azt is be fog kellem most váltania a tekintetes asszony­ nak. És tetszik-e tudni, kérem, hogy ez az utóbbi dolog már nem puszta vásottság, az már bűntény?

VASAKNAPI UJSAG.

1. SZÁM. 1 8 8 7 . XXXIV. ÉV?PI.YAM.

csak folytatódik a matrikulákban és mindenütt. azt cselekedte a minap, hogy a leczke-órától meg­ Csak meg kell tudni látni éber szemmel. Szám­ szabaduljon, melyen felelnie kellett volna, név­ űzöttek gyermekei ezek. Ilyen kollekczió nincs telen levelet irt a bátyámnak, a professzornak, több, arról jót állok melyben figyelmezteti, hogy a lakására másnap — Mindenesetre érdekes, de most térjünk át délután három és négy óra közt rablók törnek. végre a Pali dolgára, mert azért jöttem az ön A szegény professzor-bátyám bérelt emberekkel sürgős levele következtében. otthon strázsált és rettenetes ijedelmeket állott — Oh igen, — válaszolta Gabel úr a kecske- ki. A leczke-órát természetesen nem tartotta szakállát simogatva. — Az egy egészen közönséges meg. . eset. Palit kicsapják. — Ugy kell neki. Minek hagyta magát bolonddá Mintha a mennykő ütött volna le ebben a tenni? szóban. — Hiszen ha csak ez volna, könyörgöm. Ezért — Hát mit tett ? — kérdé anyánk türelmet­ még nem ülne össze a sedes. De az a főben­ lenül. járó, hogy a bátyámnak, a ki a természetrajz — Inkább azt kellene kérdeznünk, kérem professzora, a tudományos reputáczióját tette alásan, mit nem tett. Ront-bont a mit ér, üt- tönkre a pernahájder. Egy gombát gyúrt kérem vág a hova ér. Az utczánkbeli lakosok ablakait kenyérbélből, — de hogy az ördögbe jut eszébe összetörte. Mindjárt itt lesz az üveges a kontók­ az ilyen! Föltette az almáriom tetejére a míg kal, vagy tán itt is van már valahol az udvaron. megszárad és a penész belepi. Akkor aztán oda- -

A

— Hol születtél? — kérdé Gábel ur. — Londonban — válaszolta a gyerek. — Nagyon jól van. No most te másik. Hogy hínak? — Daróczy Mihálynak — Hol születtél? — Parisban. Gábel ur fürkésző szemeket vetett anyámra, hogy az vájjon csodálkozik-e már s aztán előszólitá a harmadik csemetét: — Mi a neved ? — Katányi György. — És te hol születtél? — San-Franciskóban. — Elég! — kiálta Gábel ur pathoszszal. — Elmehettek! Ha egy irott betű se lenne, asszo­ nyom, arról, a mi történt, ennek a három magyar gyereknek a születési helyéről ki lehetne találni, hogy itt valami nagy dolognak kellett történnie. A forradalom nem szűnt meg asszonyom, hanem

1. SZÁM. ] 8 í > 7 . XXXIV. ÉVTOLTAM.

adta bátyámnak, hogy találta a Szittnya hegyén. A bátyám kapott rajta, mert teljes életében ős gombakövületekre les, egy tudományos érteke­ zést irt róla, mint valami csodaleletről, kinyo­ matta a saját költségén, és akkor sült ki, hogy az egészet ez a paniperda gyúrta. Beláthatja a tekin­ tetes asszony, hogy a bátyámnak satisfakczió kell. Kedves anyánk jóságos arczán még mosoly is tündökölt ezekre a vádakra. Pali daczosan for­ dította el fejét s színlelt közömbösséggel jártatta szemeit a szomszéd ház fedelén, a hol két tarka macska sétálgatott begyesen és nyújtózkodott közbe unottan, én pedig irigykedve hallgattam a bátyám kalandjait. Nem adtam volna sokért, ha ezt a sok turpisságot én követtem volna el. Mert nagyon szépnek látszik az a gyermekszobák abla­ kából. — Nos ha igy van, hát csak adjanak satisfakcziót a professzor urnák, a miért gombának nézi a kenyér bélét. '

a rossz kedvét. Ma egy napra megfordítva van. A fuchs az ur s a veterán a szolga. De vissza is fizeti üyenkor széles jó kedvében a mit egész esz­ tendőn át szenvedett. Csihi-puhi! ütik a fuchsok a veteránokat s a künn ácsorgó csőcselék hahotája közt összeverve, összeszakgatott ruhában lök­ dösik ki őket a kávéházból. Egymást váltogatták a tarka képek. Egy Náczkó (minden benszülött selmeczit Náczkónak hivnak) víg kurjongatássakdülöngve megy az utczán.böfög közbe és csuklik s rekedtes hangon fel-felkiált: — Félre az útból, mert balálfia^a kit a botom­ mal elérek! — Ez ugyan sokat vett be a jóból — mondom Palinak. — Eszeágában sem volt. Nem ivott az egy osöpp italt sem. Csak játaza a részeget, mert az itt divat s a Náczkónak tekintélyt szerez a társai és a leányok előtt. Szegény Náczkók, valóban szánalmas alakok.

ős nomád szabadság uralkodik a hegyi házakban. A törvény keze oda nem ér, ha valami megidé­ zett terminus van, az semmis, ha valaki meghal, azt el nem temetik. Valaha népes, élénk város volt. Hej mikor még a szép feslett Bösel Borbála ott tánczolt, dobzódott az uj vár fényes termeiben, akkor még sok arany volt alul, sok ember volt felül. De az aranynyal az ember is megfogyott, az ódon kö­ zépkori házak, a melyeknek a homlokzata három emeletes, a háta pedig nyomorúságosan odalapul a fedelével a hegyoldalhoz, néptelenek. (Néme­ lyiknek a hosszú sor termeit átjárónak hasz­ nálja a lakosság.) A lakosság is végkép elszegé­ nyedett. Szerencse, hogy bigott katholikusok. Csakis ezzel a vallással élhetnek ők meg — mert sok a böjt benne. (Folytatása következik.)

tet hoz, csakhamar mindkettőnket kellemes hangulatba ringatott. Ennek meglett aztán az a kivánt következése, hogy első megütközésem elkerülé figyelmét. Holott hirtelen lobbanó létére, ha észrevesz valamit, megteszi, hogy mint jött, szótlan távozik s tán épen ugy mint Paklihoz irt «Végszava »-ban: • Nem legelső rajtam már e seb, De egyik sem volt fájóbb, mérgesebb A sok között, Melyet vétkes könyelmüséggel A hűtelensóg fegyverével Bennem baráti kéz ütött • —

épen úgy elitéi s méltatlan haraggal fordul el tőlem is, hogy csakugyan ne lehessen egyetlen barátja se, kiről elmondhassa, hogy vele soha össze nem veszett. Köztudomású ugyanis, hogy változó s időn­ ként igen ingerlékeny és minden oldalról sebez­ hető kedélyénél fogva a vele való békés együtt­ élés igen bajos volt, valamint ezen hangulatát kiismerni, reá számítani s benne megbízni még bajosabb. Miért is a jó egyetértésnek egyet­ len módja a következetes alkalmazkodásban,

6

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

1. SZÁM. 1 8 3 7 . XXXlV. ÉVFOLYAM.

VASAKNAPI UJSAG.

1 . SZÁM. 1 8 8 7 . XXXIV. ÉVFOLYAM.

vagyis szeszélyei elöl való ügyes kitérésben rej­ volna. Kövidre nyúlt életében százszor inkább lett. Ki ehhez értett, bókében élhetett vele, kü­ tűrt és szenvedett, hogysem egyszer sodrából ki­ lönben haragtartás, kibékülés egymást követhet­ tért vagy magát megadta volna. Edzett szer­ ték. Annyival inkább, mert nézeteit bárkinek vezete minden csekély bajnak oda se nézett, alárendelni, elveiből engedni soha nem szokott annál kevésbbé, hogy ezt dédelgetve, kényel­ s készebb volt bármily eshetőséggel — nem te­ met, nagy igényeket hajhászott vagy mindezért kintve a következést — szembeszállni, mintsem legfőbb kincsét, független elhatározását bármily előle kitérni. Ez okon, főkép irótársaival, sokat föltételnek feláldozta volna. Mindez nála lehe­ zsörtölődött s összeütközések nélkül valakivel tetlenséggel volt határos. Énjének átlátszó tiszta­ tartós barátságban élni alig tudott. De ki volna, ságát semmi belső vagy külső befolyás el nem ki ezért ellene vádaskodnék s tán jellemét össze­ homályosítható. Sőt még betegsége sem törte férhetetlenséggel bélyegezné, midőn lényének meg egészen. Tudtommal háromszor volt beteg. jobb fele sokkal szebb és nemesebb tulajdonok­ Egyszer katona-korában, akkor is orvosa kénykal ékeskedett, hogysem gyöngéi azt elhomályo­ szeríté, hogy kórházba jelentkezzek szabadulása síthatták volna. S más részt, ha igazságosak végett. Majd Pesten nötlenségében, midőn Frieakarunk lenni, kérdem, lehet-e csodálni, ha visz- beisz-féle lakásán a hatvani-utczában bezárkózva szatetszö viselkedésűnek, szögletes modorának s egyre dolgozott s végre Debreczenben, versei le­ alkalmazkodásra általán képtelennek mutatko­ másolásával s rendezésével foglalkozva. Mily zott? Lehet-e kárhoztatni, ha viszontagságos éle­ munkát és önmegtagadást kívánt pedig ez fűtetlen tének sokféle ajabajában a legjobb szándékú ki- szobában, étlen-szomjan — habár költeményeit •térést vagy közeledést is balul fogta fel s Ítélte mind betűről betűre tudta is — képzelni lehet. meg, midőn teljes világéleteben sem testi, sem Azt nem vitatom, hogy elhag3r(fttsága, nélkü­ lelki nyugalma nem volt ? — Vagy tán egy örö­ lözései, színészi sikertelensége, szülőivel újabb kös zaklatottságban élő embertől követelhetjük-e, meghasonlása és több effélék kétesebb, sőt hogy alkalmazkodó, figyelmes, megelőző, tanácsra nagyon is sötét jövőt nem áhítottak elébe, mint hajló s azt követő legyen, midőn erre nem­ különben jobb sorsától ezt várni lehetett volna; csak alkalma s ideje hiányzik, hanem az csakhogy mindezt elhatározása kényszerítő ru­ kedélyállapotával sem egyez össze? Nem szük­ gójaként el nem ismerhetem, valamint saját be­ ségkép ezekkel ellenkező hajlamoknak kellett-e ismerése is ennek határozottan ellene mond. a hatások végtelen száma s változatosságából Aztán örökre emlékezetes egri látogatása Tar­ származni és saját szavaival élve, az őj «szent kányi Béla révén, a kispapoknál töltött ideje, a Dávid hárfájára se hallgatói) sajátsága nem vendéglátós örömei, a versei felolvasását követő sok csalódás s még több hányódás árán szer­ lelkesedós, végre sötét kedélyének az egri han­ zett oly egyéni tulajdonnak tekintendő-e, gokban fellobbanása: mely ha tiszteletet nem is, legalább kegyeletes el­ • Kedvemnek ha magja volna, nézést mindenesetre megérdemel ? Elvetném a hó felett, Jellemzésére vonatkozó eme kitérés igazolá­ Ha kikelne, rózsaerdő Koszorúzná a telet* sára szolgáljon, hogy most is tél idején félig be­ tegen, elsanyarodva, üres erszénynyel, ruhátlanul s az innen magával hozott biztató benyomások kel útra s a nagy áradások miatt kerülőn érkezik nem mind arra engednek-e következtetni, hogy Pestre, holott ha kikeletig vár, legalább nem nem vendéglátó papokat keresett ő bennök, hanem koczkáztatja különben is megtört egészségét. hogy versei szavalásánál lelkesülve lelkesítsen Azonban mit neki időviszontagság, nyugalom, s álomlátásai megvalósulásáét a kivívott sikerben otthon, egészség; «ha vágyainak sólyomszárnya már itt fellelhesse ? El is érte, mert oly váratlan, támad", viharral, vészszel daczolva viteti magát lehet mondani gyújtó lelkesedést keltett a derék feltartóztathatatlanul. ifjaknál költeményeivel s önbizalmát is annyira Ez esetben annyival inkább, mert nagyratörő emelé, hogy kedvesebb emlékkel Pestre alig tért vágyaival ama bizonytalan válság küszöbén, be valaha. Igen, itt vette feljövendő nagyságának mely «lét vagy nemlét» kérdéseként lebegett első foglalóját, s nemcsak biztató útra valóként előtte, tovább nem maradhatott. Sőt nagyon sie- hozta azt magával, hanem innen-tovább a siker­ tőben kellett határoznia, hogy élete fordu­ nek biztos kilátásával is. Ezért egri látogatása lóján túl még jövője titkaiba is bepillant­ s annak az «Egri hangok»-ban kifejezése, mint hasson, mely hovatovább mindig határozatla­ ] dicsőíttetésének első hangja örökre emlékezetes nabb alakban kezdett fel-feltünedezni képze­ ! esemény marad. letében. E tán hosszadalmas, de elhatározása kö­ Hy lelki izgatottságnak zaklatásait kétség s rülményeit és kedélyállapotát meggyőződésem remény közt vergődő s kibontakozást sürgető szerint hiven jellemző kitérés után fölveszem szelleme tovább túrni képtelen lev^n, előlük elbeszélésem fonalát ott, hol a viszontlátás örö­ menekülendő, azon egyetlen élőhöz zarándokolt, mén s több apró-cseprő kérdezösködéseken átkinek kinyilatkoztatása vagy megvalósítja dicső­ ; esve, utazása czéljának megbeszéléséhez egész sége álmait, vagy ha úgy tetszik, páraként I komolysággal hozzáfogott. oszlatja szét azokat. Egy nélkülözések közt Mindenekelőtt viseltes s a Mátra szele által töltött tél után kínosan búcsúzott el Deb- itt-ott megszaggatott köntösét téve le, annak reczentől, hátrahagyva kiegyenlítetlen számlát, ; belső zsebéből egy irattekereset vett elő s mikeserű csalódást és sok egyéb búsító emléket s I előtt asztalomra letenné, elmondá, hogy ezek részlehet mondani, kecsegtető reményének csak ron­ . ben megjelent, részben kiadatlan költeményei, csaival indult el a költőkirály Vörösmartyhoz, i melyeket összegyűjtve kiadás, illetve Vörös­ hogy egyedül hozzá felebbezhető szellemi marty és Bajzánál leendő bemutatás s vélemé­ ügye kiegyenlítést, kétkedő és igazolást áhítozó nyüknek kikérése végett hozott el magával és lelke megnyugvást találjon. Elete legválságosabb sok hányódás után a szavukban leendő meg­ útja állt előtte a költőbabér dicsőségeért, sokkal nyugvás czéljából utazott ide. Belső megindulás­ életbevágóbb s következésekben is gazdagabb, sal kiejtett szavai erős meggyőződését árulták mint egy későbbi útja szerelmi boldogságáért. el. E csomagban voltak l'önögei Kis Pál néven Nem hiányzott ugyan költői méltatását illetőleg összes költeményei sajátkezüleg szépen leirva, jeles és mély belátósú emberektől eredő jóaka­ egyes lapok szélvonalakkal ellátva, külső táblája ratú bírálat, kedvező vélemény, sőt elragadó ! ékes betűkkel czimezve. A negyedrétüleg össze­ magasztalás sem. Mindezt, mint reá nézve hí­ varrt s hüvelyk vastagságú füzetnek zöldes fakó zelgő elismerést, nálásan fogadá, de kielégíteni, szinü s érdes papirosa szűk anyagi körülményt megnyugtatni ez nem birta. Lelke eligazodását látszott elárulni. Tudvalevőleg már kezdő iró lé­ egyedül Vörösmartytól várta, bizalmát csak tére egyes költeményei különféle álnév alatt jelen­ benne találta. E helyzetet még tűrhetetle­ tek meg s tán színészi hajlamainál fogva utolsó nebbé, lehet mondani kínossá tévé, hogy álta­ költőneve fölvételéig szerette is azt változtatni.Igy lán ismert s már kezdő iró-korától fogva mutat­ most is még eddig nem használt név alá rejtőzött, kozó nagyralátása is mintha szinte oszladozni melynek eredetére alföldön jártamban jutottam kezdene s így kijózanodás helyett önbizalmában s mely szerint azt Fülöpszállás elavult nevétől .rendült volna meg. Ily összekuszált körülmények (Pönöge) származottnak vélem. hatása után lehet-e csodálni, ha lényének össze­ Mielőtt a Vörösmartynál teendő látogatáshoz tartó ereje minden izében bomladpzni látszott ? szükségelt előkészületekről szólanék, mindenek­ De mondhatná valaki, hogy nem a költői hir- előtt megemlítem, hogy híressé vált ólmos botját név és dicsőség álomlátásai, hanem a szükség megérkezése után az ajtó mellett levő sarokba és nyomor által megtört ember, elveszítve hajt­ akként támasztó, hogy akár ma is ott állhatna hatatlanságát, keres megszorult helyzetéből sza­ markolatja ólom rovátkáival s tömörsége súlyá­ badulást és kéri a tekintély segélyét. Alig val, ha értéktelen tárgyként ott feledve, év multán hiszem, hogy jelleméből vagy élete bármely moz­ épen úgy el nem kallódik, mint sok egyéb, az zanatóból ezt alaposan bebizonyítni bárki is képes események során nagygyá nőtt csekélység. Ez

levén pedig rövid története e nevezetes ereklyé­ nek, sajnálattal kell kimondanom, hogy úgy ed­ dig, mint ezután leendő feltalálásának valószí­ nűsége is kérdésessé vált ama tisztogató előre­ látása hiányában, ki haszontalan limlomként távolította azt el szobámból. Elhelyezkedvén nálam, .elbeszélé utolsó talál­ kozásunk óta viszontagsággal telt életét, szülei­ vel újabb összeütközését, s főkép kérlelhetetlen atyja keserű kifakadásait, hogy semmiben sincs megállapodása, földönfutóként szinészesapatokkal barangolja be az országot, komoly életirányt nem követ s mélyebb megindulással folytató, hogy édes anyja mily sokat szenved e kettős harcz közben, melyet atyjával kell miatta vi­ selnie, hogy mégis titokban szeretetének jelei­ vel elhalmozhassa. Megemlékezett sanyarúan átélt teléről, mindenkitől elhagyott állapo­ táról, melynek ridegségót tovább túrni kép­ telen levén, eljött, hogy tisztázza dolgait s e végett a két főtekintély: Vörösmarty és Bajza nézetét költészete iránya, tárgya, alakja s általán jelentősége és értéke felöl meghallgassa s ked­ vező fogadtatás esetén pártolásra is felhívja, hogy ezéltalan hányódásainak valaha vége szakadjon. •— Beményéuek támaszaként egri fogadtatására s költeményei hatására a legélénkebben hivatko­ zott. Sötét gondolatainak ez volt világító pontja s meghasonlott kedélyét dicsősége legfénylőbb rétegébe ragadá. A mennyire ellentálló s edzett volt ugyanis testileg, annyira a hatások és ellen­ hatások pillanatnyi befolyása alatt állt lelkileg. Gyönge fűszálként minden enyhe fuvallatra meg­ rezdült. Legszebben »bizonyítja ezt Vörösmar­ tynál tett látogatását követőleg kedélyállapotának gyors átalakulása egyik szélsőségből a másikba. De nehogy elbeszélésem fonalát megszakítsam, el kell mondanom a helyzet jelzésére, hogy sze­ génynek elrongyoltsága főkép felső öltözetének egy részén oly fokú vala, miszerint azt sajátommal kellett kicserélni. Nagyon megviselte azt a sok ülés téli munkája közben. Nyakkendőt is változ­ tatott szép csokorra megkötve. Még ekkor a nyak­ kendőt nem küszöbölé ki különczsége, sőt Tóth Gáspár által kiállított öltözékét zsinóros mellé­ nyén kívül aranyrojtos nyakravaló is ékíté. — Ólmos botja helyett, a mint akkor szokás volt, egy vékony, pirosra mázolt s fehér gombocskájú nádpálczika lön kiválasztva. Fütykösére többé soha se gondolék, valamint ö se említé. A külső tisztességnek lehetőleg eleget tevén, füzetét hóna alá véve s gallérjába burkolózva, indult kitűzött útjára, azon ígérettel, hogy fo­ gadtatása eredményét azonnal közölni fogja. — Látogatásakor nem kérdezem lakását s így arról, nem is szólhatok. Valószínű, hogy régi ismerő­ söknél vagy rokonoknál húzódott meg, mert is­ meretséget még akkor Pesten korabeliekkel vagy irótársakkal nem igen köthetett. Eltávozása után néhány nap múlva épen oly sebes léptekkel, mint először, nyitott be hozzám, csakhogy vonásainak derültségéből a régire rá­ ismerni lehetetlen volt. — Mintha megbűvöltek volna, annyka különbözött mostani s előző ke­ délyállapota egymástól. Örömtől ragyogó szemek­ kel monda el, mily melegen fogadá * az öreg», így nevezé Vörösmartyt, magánál tartó költeményeit s midőn érettük ment, még élénkebb jelekben nyilatkozott a költőkirálynak meghatottsága, sőt, mi több, mozgalmat indított a költeményeknek azonnal kinyomatására. Bajzáról, a kimért mo­ dorú és hidegebb kritikusról, önkényt érthető, hogy nem oly lelkesülten nyilatkozott; de. kielégíté nemcsak fogadtatásával, hanem még te­ tézte ezt azon felhívással is, hogy illő dij mel­ lett az «Athenteum»-ban költeményeket közöl tőle. Lángoló jó kedve, tudva, hogy dicsősége nem álomlátás, hanem megtestesült valóság, ha­ tárt nem ismert s érezve, hogy az ország első­ költőjének becsülését s mások kedvező fogadta­ tását kivívnia ós tüneményszerű emelkedésének alapját minden oldalról megvetnie sikerült: nálá­ nál boldogabb embert képzelni sem lehetett. Belejátszott ez érzelem emelésébe szüleivel való kibékülésének biztos kilátása is, tudva, hogy a rideg apa szive e hírek hallatára meglágyul. Úgy is történt. Láttam, megfigyeltem költő-dicsőségének ma­ gaslatán, boldogsága kellő közepén, Júliája mel­ lett, hazafiúi lelkesedéstől elragadtatva; de tisztább öröme a mostaninál soha sem volt. Kétkedése helyett remélt, bízva bízott, hogy megálmodott dicsőségét eléri s hogy az ((kike­ letre virítani kénytelen.» Ugy is lön. Dr. SASS ISTVÁN.

A VERNE

HÓDITÓ G Y U L A

ROBUR. REGÉNYE.

Fordította HUSZÁR IMRE.

ELSŐ FEJEZET. Melyben" a tudós világ zavara nem csekélyebb a tudatlan világ zavaránál. Puff!... Puff!... A két pisztolylövés csaknem egyszerre dördült el. Egy tehén, a mely mintegy ötven lépésnyi tá­ volságban sétálgatott, az egyik golyót a hátgerinczébe kapta. Pedig semmi köze se volt az egész dologhoz. Az ellenfelek közül egyik se sebesült meg. Ki voltakét gentleman? Nem lehet tudni, pe­ dig ez kétségkívül kedvező alkalom lett vohia arra, hogy neveiket átadják az utókornak. Mind­ össze csak anynyit mondhatunk, hogy az idősebbik angol volt, az ifjabbik pedig amerikai. A mi azonban ama hely kijelölését illeti, a hol az ár­ tatlan kérődző a legutolsó maroknyi füvet lele­ gelte, ennél semmi se könnyebb. E hely a Nia­ gara jobb partján volt, nem messze attól a lánczhidtól, a mely az amerikai partot a kanadai part­ tal összeköti, három angol mérföldnyire a zuhatagokon alól. Ekkor az angol az amerikai felé közeledett és igy szólt: — Én mindamellett mégis azt állítom, hogy a Rule Britannia volt. —• Nem! a Yankee Doodle volt! — viszonzá az amerikai. A szóváltás már-már újra kezdődött, mikor az egyik tanú — kétségkívül a szarvasmarha érde­ kében — közbeszólt. — Mondjuk, hogy a Yankee Doodle és a Rule Britannia volt és menjünk reggelizni. Közmegelégedéssel elfogadták ez# a kompro­ misszumot az amerikai és az angol nemzeti nóták közt. Amerikaiak és angolok karöltve fölmentek a Niagara balpartján a Goat-Island szállodájába, a mely a két zuhatag közt semleges területet ké­ pez. Miután most már szemközt ülnek a hagyo­ mányos lágy tojással, sonkával, hideg roastbeeffel, a szájpadlás-perzselő mixed pickles-ael és a theának oly mennyiségével, a mely a hires zuhatagokkal is méltán versenyezhetne, — nem fogjuk őket élvezeteikben háborgatni. Különben is, nem igen valószínű, hogy még valaha szó legyen rólok ebben az elbeszélésben. Kinek volt igaza, az angolnak-e vagy az ame­ rikainak? Nehéz volna elhatározni. De a pár­ baj eléggé mutatja, mily szenvedélyre gerjesz­ tette a kedélyeket nemcsak az uj vüágban, de a régi kontinensen is egy megmagyarázhatatlan tü­ nemény, a mely körülbelül egy hónap óta min­ den elmét megzavart. ...Os sublime dtdit cceliimque tueri, monda Ovid az emberi nem nagyobb dicsősé­ gére. Valóban, mióta az ember megjelent a földgömbön, soha se nézték annyira az eget. Épen a múlt éjjel egy légi trombita érczes hangjai harsantak meg Kanada ama része fe­ lett, a mely az Ontario tó és az Erié tó közt fekzik. Némelyek a Yankee Doodle-t hallották, má­ sok a Rule Britanniát. Innét támadt az angol­ szászok közt az a szóváltás, a mely egy reggeli­ vel végződött a Goat-Island-on. Voltaképen pe­ dig talán egyik se volt a két hazafias dal közül. De senki se volt kétségben az iránt, hogy ez a sajátszerű hang azzal a különlegességgel birt, hogy az egböl látszott beszélni a földre. Azt kellett-e hinni, hogy valamelyik angyal vagy arkangyal fújt égi trombitába ? . . . Vagy talán jókedvű léghajósok játszottak e harsány hangszeren, a melynek a hírnév oly lármásan veszi a hasznát ? Nem! Nem volt ott se léghajó, se léghajós. Egy rendkívüli tünemény jelentkezett a maga­ sabb légi régiókban, — olyan tünemény, a mely nek se természetét, sem eredetét nem birták fel­ ismerni. Ma Amerika felett jelent meg, negyvennyolcz órával később Európa felett, nyo ez nap múlva Ázsiában, a Mennyei Birodalom felett. Mi volt ez a trombita, a mely vándorlását ekkép jelezte, ha nem az utolsó Ítélet trombitája ? A tünemény a földgömb összes országaiban, királyságokban ép ugy mint köztársaságokban, bizonyos nyugtalanságot okozott, melyet minden áron le kellett csillapítani. Ha önök a házukban valamely szokatlan és megmagyarázhatlan zörejt hallanának, nem az volna-e legelső dolguk, hogy a zörej okát minél hamarább kipuhatolják és ha

ez nem sikerülne, nem hagynák-e el házukat és nem költöznének-e más házba ? Kétségkívül! De ez esetben a ház a föld­ gömböt jelentette, a melyből nem lehet át­ költöznünk a Holdra, Marsra, Vénusra, Jupi­ terre, vagy a naprend­ szer bármelyik másik bolygójára. Ki kellett tehát nyomozni, mi tör­ ténik, nem a végtelen űrben, hanem a légkör régióiban. A hol nincs levegő, ott nincs zaj és miután zaj tagadhatat­ lanul volt — még pedig trombita hangjai által okozott zaj, — ennél fogva a tünemény szük­ ségképen ama légréteg közepette ment véghez, a melynek sűrűsége fel­ felé folyvást csökken és a mely csak nyolez kilométernyi szélesség­ ben veszi körül a föld­ gömböt. Természetesen ezer E megfigyeléseket nyilván nem meg ezer hirlap felkapta lehetett egyetemlegesen elvetni. e kérdést, megvitatta Kétségtelen, hogy a fényt látták minden oldalról, megvi­ különböző pontokon, egymás­ lágította vagy elhomá­ után, néhány óra lefolyása alatt. lyosította, való vagy va­ lótlan tényeket húesztelt, megrémítette vagy Következőleg vagy különböző góczpontok idézték megnyugtatta olvasóit, — a halandóság érdeké­ elő, a melyek végig futottak a földi légkörön,, ben, — szóval felizgatta a kissé megrémült nagy vagy pedig, ha egyetlen góczpont idézte elő, tömeget. A politika határozottan háttérbe szo­ akkor ez a góczpont oly sebességgel birt ha­ rult, a nélkül, hogy. e miatt a dolgok rosszabbra ladni, a mely csaknem kétszáz kilométernyire fordultak volna. De hát voltaképen mit jelentett rúghatott óránkint. De vájjon láttak-e nappal valami szokatlant a az egész? Kérdéseket intéztek az egész világ csillagászati levegőben ? Soha. intézeteihez. Múe valók a csillagászati intézetek, Vagy legalább a trombitaszót lehetett-e hallani ha a hozzájuk intézett kérdésekre nem tudnak felelni ? Mire valók a csillagászok, a kik száz mil­ a légrétegekben? Semmiféle trombitaszó se hallatszott napkelte liárd mértföldröl is szétválasztják egymástól a kettős és hármas csülagokat, ha néhány kilo­ és napnyugta közt. Nagy-Britanniában nagy volt a zavar. Az méternyi távolságban nem tudják fölfedezni egy obszervatóriumok nem bírtak egyetértésre jutni. kozmikus tünemény eredetét ? Greenwich nem tudott megegyezni Oxforddal, Nem is lehetne kiszámítani hány teleskóp, messzelátó, szemüveg, látcső, orrcsipesz és mo­ noha mind a kettő azt állító, hogy semmi sincs nokli volt e szép nyári éjszakákon az égre szegezve a jdologban. j — Optikai csalódás! — monda az egyik. és hány szem kandikált a mindenféle nagyságú I— Akusztikai csalódás! — monda a másik. és tökélyü műszerekbe. Legalább is százezrekbe ;Sefelett összevesztek. De csalódás, minden­ kellene számítanunk. Bízvást mondhatnánk tíz­ szerte, húszszorta többet az égboltozaton szabad esetre. A berlini és a bécsi obszervatóriumok közt szemmel látható csillagok számánál. Nem! a fél földgömb minden pontjáról egyidejűleg meg­ támadt vita nemzetközi bonyodalmak előidézé­ figyelt nap- vagy holdfogyatkozás soha sém sével fenyegetett. — De Oroszország a pulkavei ébresztett maga iránt ily általános kíváncsiságot. obszervatórium igazgatójának személyében be­ A csillagdák feleltek, de nem kielégítőleg. bizonyította nekik, hogy mind a kettőjüknek Mindegyik adott véleményt, de mindegyik más­ igaza van; az egész csak attól a szemponttól félét. April hó utolsó és május hó első heteiben függ, a melyet elfoglalnak az elméletileg lehetet­ ennélfogva valóságos belháború tört ki a tudo­ len, de gyakorlatüag lehetséges tünemény termé­ szetének megítélésében. mányos világban. Svájczban, a Sántisen, az Appenzell kantonban A párisi obszervatórium nagyon tartózkodóan viselte magát. Egyik osztálya se nyilatkozott. levő obszervatórium, a Bigin, a Gábrisen, a A mathematikai csillagászat osztályában nem Szt-Gotthárdon, Szt-Bernáton, a Julieren, a Simtartották méltónak, megfigyeléseket tenni; a dél­ plonon, Zürichben és a tiroli havasok közt a köri müveletek osztályában semmit se födöztek Sonnblicken levő állomások nagyon tartózkodóföl; a természettani müveletek osztályában sem­ lag viselték magukat az érdekes tünemény­ mit se vettek észre; a geodesiai osztályban sem­ nyel szemben, a melyet még soha senki se kon­ mit se tapasztaltak; a meteorológiai osztályban statált — és ez a tartózkodás nagyon észszerű semmit se láttak; a számolási osztályban semmi­ volt. De Olaszországban, a Vezúv meteorológiai nek sem akadtak a nyomára. A vallomás legalább őszinte volt. Hasonló őszinteséget tanúsított a állomásán, az Etna állomásán, a mely a hajdani mont-sourisi obszervatórium és a Saint-Maur Casa Ingleseben van elhelyezve, a Monté Cavon, parkban levő delejességi állomás. Nem csekélyebb az illető tudósok nem haboztak elismerni a tüne­ tiszteletet tanúsított az igazság iránt a Bureau mény valódiságát, miután látták egy napon egy kis des Longitudes. A francziákat nem hiába neve­ gőzgomoly és egy éjjel hullócsillag alakjában. Ha­ nem hogy voltaképen mi lehetett; azt ők se tudták. zik frankoknak, vagyis őszintéknek. Valóban, a titok kezdte már untatni a tudóso­ A vidéki állomások kissé merészebben nyilat­ koztak. Május 6-ról 7-re éjjel talán mutatkozott kat, míg másfelöl szenvedélyesen érdekelte sőt valamely villamos eredetű fény, mely azonban el is rémítette a tudatlanokat, a kik a természet nem tartott húsz másodpercznél tovább. A Pic- bölcs törvényeinél fogva mindig az óriási több­ du-Midin ezt a fényt este kilencz és tíz óra közt séget képezték, képezik és fogják képezni e föl­ látták. Puy-de-Dómeben a meteorológiai állomá­ dön. A csillagászok és a meteorológusok meg­ son éjfél utáni egy és két óra közt figyelték meg; szűntek volna vele foglalkozni, ha 26-ról 27-re a Ventoux hegyen, a Provenceban két és három éjjel Finmarkban (Norvégia), a kentokeinói óra közt; Nizzában három és négy közt; végre obszervatóriumban, és 28- és 29-ike közti éjjel a Semnor Alpeaen, Annecy, a bonogati tó és a Spitzbergenben az iszfjordi obszervatóriumban, genfi tó közt abban a pillanatban, mikor hajna­ egy részről a norvégiaiak, más" részről a svédek egyetértésre nem jutottak volna az iránt, hogy lodni kezdett.

8

VASÁENAPI ÚJSÁG.

1. SZÁM. 1887. XXXIV. ÉVFOLYAM.

De tréfával nem lehet elütni a dolgot. Ezt a rá idő. Néhány nap múlt el a nélkül, hogy a egy északi fény közepette megjelent valami óriási madár — valami légi szörnyetegféle. — Habár megjegyzést a bostoni obszervatórium koczkáz- tünemény — akár meteor volt, akár egyéb — az alakját nem is lehetett szabatosan meg­ tatta, a melyet az Atlantic Irón Works Society mutatkozott volna. Trombitaszó se hallatszott a határozni, annyi legalább kétségtelen volt, hogy alapított és a melynek véleménye csülagászati levegőben. Vájjon a rejtélyes égi test lezuhant-e bizonyos testecskeket dobott ki magából, melyek és meteorológiai kérdésekben kezd törvényerő­ a földgömb valamely pontjára, a hol nehéz lett volna a nyomára akadni — például valamelyik vel bírni a tudományos világban. úgy durrogtak mint a bomba. Ekkor közbelépett a cincinnatii obszervató­ tengerbe ? Európában szíveskedtek nem vonni kétségbe a Vájjon az Atlanti-tenger, aCsöndes-tenger vagy finmarkeni és a spitzbergeni állomások meg­ rium, mely 1870-ben épült, Kilgoor ur nagylelkű­ figyeléseit. Az egész dologban az látszott a leg- ségéből és világszerte hires a kettős csillagok az Indiai-oczeán mélységeiben feküdt-e valahol? csodálatosbnak, hogy a svédek és norvégek valaha mikrometrikai méreteiről. E tudományos intézet Hogyan lehetett volna e tekintetben határozottan igazgatója teljes jóhiszeműséggel kijelentette, hogy nyilatkozni ? valamiben egyetérthettek egymással. De ekkor, június 2-ika és 9-ike közt, az ujabb Az állítólagos fölfedezés felett nagyokat nevet­ minden bizonynyal van valami a dologban, hogy tek Dél-Amerika összes obszervatóriumaiban, valamely mozgó test meglehetősen rövid idő­ tények egész sorozata ment véghez, a melyeket Brazíliában, Peruban, La Platában, nem külön­ közökben mutatkozik a légkör különböző pont­ egy egyszerű kozmikus tünemény föltételezésével ben Ausztráliában is, Sidneyben és Adelaideban jain, de hogy e mozgó test mivoltáról, terjedel­ nem lehetett megmagyarázni. Nyolcz nap alatt, a hamburgiak a Szt-Miklós ugy, mint Melbourneban. Pedig az ausztráliai méről, gyorsaságáról és pályájáról teljes lehetet­ torony tetején, a törökök az Aja Szófia mecset len határozott véleményt mondani. nevetés a legragadósabbak közé tartozik. Ekkor egy roppantul elterjedt hírlap, a New- legmagasabb minaretjén, a roueniak székesegy­ Szóval csupán egyetlen egy meteorológiai állo­ más főnöke nyilatkozott igenlöleg e kérdésben, da­ York Herald, egyik előfizetőjétől a következő — házuk érez tornyán, a strassburgiak a Münster ormán, az amerikaiak a Hudson torkolata előtt, czára a tömérdek gúnynak, a melyet a megoldása névtelenül beküldött — közleményt kapta : ellene zúdíthatott. Ez a bátor ember egy khinai «Az olvasó közönség még bizonyára nem feledte a szabadság-szobor magasra felnyújtott fáklyáján, volt, a Zi-Ka-Wey obszervatórium igazgatója. Ez el azt a versenygést, a mely néhány év előtt tá­ és Bostonban a Washington-emlék tetején, a a csillagászati állomás egy tágas síkság közepén madt, a ragginaksai Begum örökösei: Sarrazin khinaiak Kantonban, az ötszáz szellem tisztele­ épült, nem egészen negyven kilométernyire a ten­ franczia orvos közt Francavüle városból és tére épült pagoda csúcsán, az indiaiak a tanjouri gertől és óriási láthatárral, rendkívül tiszta lég­ Schultze német mérnök közt Stahlstadt városból, templom gúlájának tizenhatodik emeletén, a körrel bír. a mely két város az Oregon déli részén fekszik, rómaiak a Szt-Péter templom keresztjén, az an­ golok Londonban, a Szt-Pál templom keresztjén, — Lehetséges, — monda az igazgató, — hogy az Egyesült-Államokban. az egyptomiak a gizehi nagy gúla csú­ az egész nem egyéb madárszerű készülék­ csán, a párisiak az 1889-iki világkiállí­ nél, röpülő gépnél. tási, 300 méternyi magas vastorony vil­ Müyen ízetlen tréfa! lámhárítóján egy-egy lobogót láthattak, a Azonban ha a vitatkozások élénken mely e nehezen hozzáférhető pontok folytak az ó-világban, képzelhető, milye­ mindegyikén lengett. nek lehettek az újvilág ama részén, mely­ A lobogó fekete szövetére csillagoknek legnagyobb területét az Egyesült-Alvoltak hímezve és a közepén egy arany lamok foglalják el. nap tündökölt. (Folyt, köv.) A yankee tudvalevőleg nem szokott egyszerre négy utón elindulni, hanem csak egyen és pedig rendszerint azon, a EGYVELEG. mely egyenesen czélhoz vezet. A szövet­ séges államok obszervatóriumai nem is * Munkácsy Mihály, mint az albanyi mulasztották el kendőzetlenül megmon­ «Sunday Press» írja, amerikai útjában Newdani egymásnak kölcsönösen véleményü­ Yorkban egy érdekes régi képet látott egy zsidó zsibárus kirakatában. Kérdésére a tu­ ket. Ha a messzelátóikat nem vagdalták lajdonos ezt mondta: «Valódi Munkácsyegymás fejéhez, ez csakis annak tulajdo­ kép, 500 éves, oda adom 500 forintért.» — nítandó, hogy kénytelenek lettek volna «Lehetetlen», feleié a művész, «hiszen Mun­ csülagászati műszereiket másokkal pótolni kácsy még él s jelenleg itt is van». «Micsoda!» épen abban a perczben, mikor legnagyobb — válaszolt a zsibárus, — «az aficzkó csaló, szükség volt rájuk. minden igaz művész annak tartja; a híres A vitás kérdésben a washingtoni ob­ Munkácsy 500 évvel ezelőtt élt.» szervatórium Kolumbiában és a cam* 200,000 zongorát gyártanak jelenleg bridgei a Dima államban szemközt állt megbízható számítások szerint évenkint az a darmouth-college-i obszervatóriummal egész világon. A legtöbb ez összegből, mint­ Konnektikutban és az aunarborival egy 73,000 darab, Németországban készül. :;: Michigánban. Iskola egy fa bensőjében. Német­ A vita tárgyát nem a megfigyelt tüne­ országban Elbingtől éjszákra mintegy két mérföldre van egy óriási tölgyfa, valószínűleg mény mivolta képezte, hanem a meg­ a legnagyobb az országban. E fa törzsének figyelés tüzetes pillanata, mert vala­ átmérője 9 36 méter, benseje üres s az ür oly mennyien azt állították, hogy egy és ugyan­ nagy, hogy egyszer egy egész osztály (35 azon éjjel, ugyanabban az órában, ugyan­ tanuló, 11—12 éves korú gyermekek s a ta­ abban a perczben, ugyanabban a másodnító) helyet foglaltak benne. Az üreg külön­ perczben pillantották meg, noha a rejté­ ben rendes ajtóval van elzárva s a fára nagy lyes tünemény pályája csak közepes ma­ gondot fordítanak. gasságban haladt le a láthatár felett. Már * Hajlítható kő. Karolina államban állí­ pedig a Konnektikuttól a Michigánig, Ditólag oly mészkövet találtak, mely nedve­ mától Kolumbiáig elég nagy a távolság Fuff!... Puff!... A két pisztolylövés majdnem egyszerre dördült el. sen gyűrű alakban meghajlítható s ha ebben arra, hogy e kettős megfigyelés ugyan­ az alakban száríttatik meg, ez alakot állan­ abban a pillanatban a lehetetlenségek dóan megtartja. közé soroztassék. * A gazdagság terhe. Egy fiatal ember dr. Frank­ «Az se ment feledésbe, hogy Schultze ur, FranDudley Albanyban, New-York államban és cavület elpusztítandó, egy óriási löveget röpített lin Benjámin előtt csodálkozását fejezte ki a felett, West-Point, a katonai akadémiától, megczáfolták ki, a melynek feladata volt lezuhanni a franczia hogy némely ember szerint a gazdagság terhet s kelle­ metlenséget is okozhat. A hires bölcs nem válaszolt kollegáikat egy jegyzékben, a mely számokkal városra és azt egyszerre megsemmisíteni. erre semmit, hanem az asztalon levő kosárból egy fejezte ki a rejtélyes tünemény feltűnését és el­ «Még kevésbbé mehetett pedig feledésbe az a almát adott a földön játszó gyermeknek, mely nagy hajlását. körülmény, hogy e löveg, a melynek kezdetleges örömmel nyúlt az ajándék felé. Még nagyobb volt az De később kisült, hogy ezek a tudósok téve­ sebessége az óriási ágyúból való kilövetése pilla­ öröme, midőn egy másikat is kapott, habár apró désben voltak a kérdéses égi test felől, a mit ők natában rosszul számíttatott ki, a közönséges kezeiben alig tudta a két almát megtartani. Egy perez megfigyeltek, az csak egy meteor volt, a mely át­ lövegekénél tizenhatszorta nagyobb -—• vagyis múlva Franklin egy harmadikat is adott neki s a surrant a légkör rétegein. Ez a meteor tehát óránkint hatszáz kilométernyi sebességgel rö­ gyermek a két almát melléhez nyomva, a harmadikat nem lehetett az általánosan vitatott tárgy. De pült, — hogy többé le se esett a földre, hanem is reájuk tette, de az onnan csakhamar elgurult s a különben is, hogyan trombitálhatott volna a meteor alakjában kering és fog keringeni örökké gyermek sírni kezdett, t Lássa», monda Franklin a fiatalnak,
1. SZÁM. 1887. XXXIV. ÉVFOLYAM.

A KIRÁLYI LTELŐ TÁBLA ELNÖKEI. másodnapján jelent meg a hiva­ talos lapban az értesítés, hogy az ország egyik legfelsőbb bíróságának, a királyi ítélő táblának, huzamosb idő óta üresedósben levő állása betöltetett. A ki ismeri az igazságszolgál­ tatás terén fönnforgó számos bajainkat, a melyek orvoslásra várnak s különösen a felső fo­ rumoknak túlterheltetését, örömmel fogadhatta, hogy az ideiglenes állapotnak, mely mellett alig lehetett a helyzeten segíteni, vége szakadt s oly állapot létesíttetett, mely lehetővé teszi, hogy e téren is kielégítést nyerjenek a közönség jogos várakozásai s az ügymenetben nagyobb gyorsa­ ság legyen elérhető az eddiginél.

K

ARÁCSONY

De ha e ténynek már önmagában is megnyugtatólag kellett hatnia, mennyivel inkább még annak a körülménynek, hogy a betöltés módja is akként ment végbe, a mint azt a jogászvilág — e tekintetben a legilletékesebb fórum—közvélemé-

Vajkay Károly, a királyi Ítélőtábla elnöke. «Sein az Isten, sem az emberek nem ajándé­ koznak semmit. Az élet vásárterén kell vennünk mindent. Szerencsénknek ára a munka.» Egy mé­ lyen gondolkodó tudós állította ezeket és igaz­ sága volt. A kinevezési rendszernek megvan az a nagyhátránya, hogy midőn egyes kinevezésekkel nagy érdekeket akar kielégíteni, ugyanakkor más, szintén nagy érdekeket hagy kielégítetlenül. Bitka eset az, midőn egy kinevezésről elmond­ hatni, hogy minden érdeket kielégít. Csak akkor történik ez, ha a kinevezés nem ajándék, nem szolgálatok jutalma, hanem annak a munkának az ára, a mit a kinevezett becsületesen végezett. Az 1886. évi decz. 26-iki hivatalos lapban hozták nyilvánosságra, hogy a budapesti királyi tábla elnökévé Vajkay Károly, ugyanazon ki­ rályi tábla alelnöke neveztetett ki. Elmondhat­ juk, hogy e kinevezés nem volt senkire meglepő; azt mindenki várta, s a mikor megtörtént, a köz­ vélemény mint természetes következményét fo­ gadta annak a szakképzettségnek, annak a ki­ tartó munkásságnak, annak az ernyedetlen szorgalomnak, mely Vajkay Károlyt ismertté és becsültté tette a társadalom minden rétegében.

a hadseregben, melyben ugyancsak nem protegálták a rebellis honvédeket. Vajkay Károly született 1825. február 23-án Bécsben. Atyja a herczeg Esterházy - család házi orvosa volt. Jogi tanulmányait a pozsonyi jogakadémián végezte 1842. és 43. években, ugyanott töltötte el a gyakorlati évet is Petöcz István, Pozsonymegye főügyésze mellett; majd mint királyi táblai jegyző Zárka, akkori itólőmester oldala mellé esküdött fel, és ezen állásá­ ban ugy Zárkának mint Ürményi József akkori alnádornak szeretetét kiérdemelte, kik fölismer­ vén benne a tehetséget s tapasztalván az odaadó szorgalmat, öt mindig kiváló figyelmükre mél­ tatták. A közügyvédi vizsgálatot 1845 szept. 12-én, a váltóiigyvedit pedig 1846 márcz. 13-án tette le; de sokat ígérő pályáját meg sem kezdhette, mert az 1848. évi események az ő kezében is a karddal cserélték fel a tollat, s ő mint Ivánka Imre segédtisztje teljesítette hazafiúi kötelességét. A szabadságharcz leveretése után őt is beso­ rozták az osztrák hadseregbe s egész 1857 szep­ tember 14-ig nem Themisnek, hanem Marsnak kellett szolgálnia. 1857-ben mint huszár főhadna•gyot nevezte ki az akkori igazságügyi miniszter

SÁRKÁNY JÓZSEF.

VAJKAY KÁROLY.

nye várta„olyanokat állítván a királyi itólő tábla élére, kiknek múltja, jelleme, képességei teljes reményt nyújtanak, hogy a tehetségeikhez és munkaerejükhöz kötött várakozásában a közön­ ség csalódni nem fog, sőt joggal nézhet oly ered­ mények elé, melyek a magyar igazságszolgáltatás hitelét egy sorba fogják állítani a nyugati álla­ mokéival. Vajkai Károly, a kn\ tábla eddigi alelnöke lön kinevezve a tábla elnökévé, mig az alelnöki szé­ ket a kir. tábla tanácselnökeinek egyik legkitű­ nőbb jogásza, Sárkány József foglalja el. Hogy e két kinevezést a magyar jogászvilág mily örömmel üdvözli, annak egyik bizonyságául szolgálhat az is, hogy e két kitűnő férfiú élete pályájának alábbi ismertetését mi is előkelő jo­ gászi körökből veszszük. Az nj elnökre vonatkozó közleményt lapunk számára Komjáthy Béla, a jogász-világban is kiváló szerepet játszó orszá­ gos képviselő tollából nyerjük, mig az alelnökre vonatkozó adatok szintén egy kitűnő jogász által bocsáttattak rendelkezésünkre.

y

VASÁENAPI ÚJSÁG

Nem politikai szereplése, nem valamely poli­ tikai iránynak tett szolgálata emelte őt föl e díszes állásra; egy hosszú élet becsületes küz­ delmének, munkásságának megérdemelt ára volt az. Vajkay Károly hazánk bírói karának minden­ kor dísze volt, és ha lehetett volna is a királyi tábla elnöki állását mással betölteni, méltóbbal bizonyára nem, mint ő. Mint jogászt ismeri a szakközönség, minek egyik legnagyobb bizonyí­ téka az, hogy a magyar királyi tudomány egye­ tem 1880. május havában, a százados ünnepély alkalmából dísz-tudorrá nevezte ki. Tudori okle­ vél igazabb elismerést nem tartalmazott soha. Mint bírót ismerik az igazságot kereső felek, mert ítéletei megnyugtatták még azokat is, kikre kedvezőtlenül hangzottak. ítéleteinek alapja min­ dig a törvény és igazság volt. Hivatását mindig betöltötte, kötelességének megfelelt, és nem csak a bnói pályán, de más téren is igazolta képessé­ gének sokoldalúságát. Hivatalos nagy elfoglaltsága mellett a szép­ irodalom terén is számot tevő munkás volt: T ika álnév alatt sok becses munkával gazda­ gította irodalmunkat. Midőn pedig a szabadság­ harcz leverése után, 1850-ben, mint volt honvédet az osztrák hadseregbe besorozták, ott is kitün­ tette magát, s egész a főhadnagyságig és az ez­ red segédtisztségeig fölvitte. Hallatlan eset abban

a pesti cs. kir. országos törvényszékhez tanács­ titkárra, 1860-ban pedig a székesfehérvári cs. kir. megyei törvényszékhez tanácsnokká. 1861 ápril 31-én a cs. kir. törvényszékek felosztattatván, Vajkay Károly egyedülés kizárólagosan sajátszakkópzeitségenek protekeziója által azonnal a buda­ pesti királyi tábláhoztanácsjegyzővé neveztetett ki. Ez időtől fogva képességének kitüntetésére tért nyervén, fokozatosan haladt előre. 1862-ben táblai titkár, 1866-ban hétszemélyes táblai ta­ nácsjegyző, lS67-ben pedig a táblánál szám­ feletti előadó biró lett. Az 1868. évi 54. t. ez. által a semmítö székből alkotott m. kir. kúria legfőbb itelőszéki osztálya felállíttatván, 1869-ben ideiglenes minőségben ott mint előadó biró nyert alkalmazást, 1870. január 10-én pedig mar ren­ des bíróvá neveztetett ki. Haladásában ott sem állott meg, mert már 1872-ben a királyi táblá­ hoz tanácselnökké léptették elő, 1880. június 27-én pedig a királyi tábla alelnöke lett. Működése alatt úgyis mint biró, úgyis mint iró az osztatlan tiszteletet, a társadalmi téren pedig szelíd kedélye, megnyerő modora és puritán becsületessége által a közszeretet tette osztály­ részévé, s 1881. nov. 7-én kelt legfelsőbb elhatá­ rozással pedig a «szeredi» előnév használata mellett saját és törvényes utódai részére a ma­ gyar nemességet is elnyerte.

10 E nemesi oklevél nélkül is nemes volt ö a szó igaz értelmében, s az oklevél csak elismerését tartalmazza annak, a mit működésével már ré­ gen kiérdemelt: mert mi telieti inkább nemessé az embert, mint a kötelesség htt teljesítése, a munka, egy kifogástalan, eUsmerést parancsoló múlt, a melynek a jelen folytatása és a mely a jövőnek biztos záloga.

Sárkány József, a királyi itélő tábla alelnöke. Mikor még az esküdtszék új intézmény volt a magyar judikaturában s a közönség még nagyobb érdeklődéssel látogatta a többnyire politikai hát­ terű sajtópörök nyilvános végtárgyalásait, mint a.szinházi premiereket; a pestkerületi esküdtszék üléstermében első pillanatra leköté a figyelmet a törvényt alkalmazó három tagú bíróság emel­ vényén a középső alak, a kire elég volt rá te­ kinteni, hogy ki merje mondani az ember a vé­ leményt : «ezt a férfit isten is bírónak teremtette.» Komoly, mondhatni szigorú arczkifejezés, ke­ mény, átható tekintet, mely azonban átengedte csillámlani az emberszeretetet, csengő,erős hang, keresetlen, egyszerű, s mégis tiszteletet paran­ csoló magatartás, a mellett az a nyugalom, az a biztosság, melylyel a fárasztó, de sokszor izgal : mas tárgyalásokat vezeté, az a világos, tömör, s mégis minden részletet felölelő összegezés, melyei a vádló és vádlott részéről fölhozott érve­ léseket és bizonyítékokat elsorolá: mindenkit meggyőzhettek arról, hogy itt egy szakmáját tel­ jesen értő, fontos állását átérző, igazi reszrehajlatlan, igazságos bíróval van dolgunk, a kinek külseje által tett benyomásainkat belső tulajdonai is teljesen igazolják. Semmi körülmények között nem volt arra eset, hogy a pestkerületi esküdt-bíróság elnökét a tárgyalásnak bármi meglepő fordulata, a felek szenvedélyessege vagy a közönség magatartása kihozta volna komoly nyugalmából; soha arra, hogy csak egy tekintettel, egy arczvonásával is előre elárulta volna, hogy a tárgyaláson fölho­ zott érvek valamelyikének a többinél több vagy kevesebb súlyt tulajdonít. A sokszor kaczagtatóan komikus jeleneteket ép oly hideg komolyság­ gal nézte, mint azokat, melyek fölbátorítják a hallgatóságot. Ennek az elnöknek az arczához ugyan hiába folyamodott a habozó esküdtszéki tag valamelyes informáczióért s kénytelen volta törvény szavát követni, mely azt rendeli, hogy egyedül a saját lelkiismeretét és meggyőződését kérdezze meg: mi tevő legyen. Ha mindig és mindenütt ily kezekben lehetett volna az esküdt­ székek vezetése, nem lehet elképzelni sem, hogy egyátalában föl merülhetett volna az a sok pa­ nasz, mely az esküdtszékek ellen sokszor egész jogosan is fölhozatott. Sárkány .József, a királyi itélő tábla új alel­ nöke, 1828 február 27-iki Egyházán, Pestniegyében született. Atyja magas műveltségű evangéli­ kus lelkész vala előbb Egyházán, majd Pilisen s hosszú évek során volt a pestmegyei evang. esperesség főesperese. Fiának, ki már tanuló korában kitűnt szellemi szép tehetségével, ala­ pos kiképzésére sem gondot, sem költséget nem kiméit. Sárkány József szerencsés tapintattal a jogi pályát választotta s már 1847-ben kitűnő siker­ rel tette le az ügyvédi vizsgákat, Pestmegye ben lépett a közszolgálat terére s még ugyanabban az évben Kossuth Lajos és Szentkirályi Móricz kö­ vetek mellé a pozsonyi országgyűlésre küldetett, hol Kossuth nagyhírű követi irodájának az igaz­ gatója lett. 1848-ban Kossuth Lajos már mint pénzügy­ miniszter, elnöki fogalmazójává nevezte ki a szép képzettségű és komoly törekvésű húsz éves ifjút, de ez állásában csak rövid ideig maradhatott, mert a haza a csatasíkra szólítá a nemzet fegy­ verfogható fiait, ő is karddal cserélé föl tollát s a hadügyminisztérium fölszólítására letévén a had­ bírói vizsgát is, a Don Miguel nevet viselő 39-ik honvédgyalogezred hadbírójává neveztetett ki, hol fokozatos előléptetéssel százados hadbírói rangra emeltetett. Itt nem maradt azonban soká. Kiváló szak­ képzettsége és rendkívüli munkássága folytán a magyar hadügyminiszter által az Aulich tábor­ nok parancsnoksága alatt álló II-ik honvéd had­ test táborkarához törzshadbirói minőségben igaz­ ságügyi főnökké léptettetett elő s Aulich tábor­ noknak egyik legmeghittebb tisztje lett. Szép világot vett a még akkor igen fiatal em­ ber jeliemére, hogy a közte és Aulich tábornok

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

1.

SZÁM. 1 8 8 " . XXXIV. ÉVFOLYAM.

között kifejlett benső baráti viszonynál fogva ! letesen, a menyire ez a mérő ón segítségével újabb előléptetése folytán Aulichtól megválni I lehetséges volt. Ezek a kutatások is igen érdekes nem akarván, azt nem fogadta el, inkább lelé­ eredményekre vezettek. Megtudtuk például bepett a hadbírói pályáról s arra kerté a hadügy­ I lőlök, hogy a britt szigetek tenger alatti íensíkon minisztériumot, hogy öt ismét a Dom Miguel- nyugosznak, mely fensík felett néha alig torony­ ezred első zászlóaljához századosi ranggal he­ magasságig terjed a tenger vize s csak Irlandtól lyezze át, mely kérése a tisztikar óhajtásával is ; nyugotra sülyed le a tenger mélysége rohamo­ találkozván, meg is hallgattatott. Ekkor aztán san. A mérő ón által tett észleletek tehát meg­ fegyverrel harczolt s később a komáromi var- erősítették a geológia és biológia által már régen őrségnek 1849. augusztus 3-án történt nevezetes ' hirdetett elméletet, hogy Nagybrittaiinia az eurókirohanása alkalmával annyira kitüntette magát, I pai szárazföldi kiegészítő része s a calaisi csahogy még ott a csatatéren örnagygyá neveztek ki. [ torna aránylag ujabb eredetű. Tehetetlennek és teljesen használhatatlannak A komáromi kapituláczió után ő is elbujdosott a hazából s Angol- és Francziaországbaii, Bel­ bizonyult azonban a mérő ón a Nagy-oczeánon. giumban, Hollandiban és Németországban tar­ Nem volt semmi támaszpont, melyből meg lehe­ tózkodott, jogi tanulmányainak elve. Visszatérvén tett volna ítélni, mikor éri el a feneket. Midőn a hazába, 1850. óta mint ügyvéd működött. azonban megért a gondolat, hogy az ó és uj vi­ Mint ritka képzettségű jogász csakhamar több lágrészt tengeralatti sodronynyal is össze kell nagy uradalomnak lön jogügyi igazgatója, szá­ ' kötni, a tengermély megmérésének is új kormos bel- és külföldi pénzintézetnek és társulat­ i szaka állott be. Brook leoldható mérő ónjának nak jogi tanácsosa, több hazai vállalat igazgató feltalálása lehetővé tette pontosan megállapítani választmányának tagja. Pest szab. kir. városa az időt, midőn a mérő ón zsinórjának végéről a szintén képviselő testületének tagjává válasz­ '. talajjal érintkezés folytán a golyó leválik, sőt a totta s az első ügyvéd-egyesület, épen az ő indít­ i zsinór végén alkalmazott készüléken a mely­ ványa folytán, Budapesten megalakulván, annak ségből még némi mutatványokat is lehetett ő lett osztatlan bizodalommal megválasztott alel­ felszínre hozni. Az eleinte igen egyszerű Brooknöke. féle készülék azóta több javításon ment keresz­ Az alkotmány visszaállítása után 1869-ben tül s ma minden nagyobb hajón egész sereg május havában az igazságügyminiszter a magyar mélységmérő készülék van, melyek segítsékir. itélő táblához rendes bíróvá nevezte. S ő I géből többek közt mázsaszámra képesek már nem habozott húsz évet fölülhaladó s gazdagon : az iszapot akár 5000 méter mélységből föl­ jövedelmező ügyvédi irodáját: a birój pályának emelni és ez által lehetővé tették, hogy a ten­ anyagilag bizony nagyon is szerényen jutal­ germély sajátságos organikus világát közelebbről mazó munkakörével cserélni föl. Hogy teljesen ! tanulmányozhassuk. Ember azonban még nem függetlenül élhessen új hivatásának, minden hatolt nagyon ruélyre és valószínűleg soha sem előbbi hivatalos összeköttetését félbeszakította s lesz képes, mert nincs oly buvárharang és sisak, Pestváros képviselő testületéből is kilépett, mely­ mely több száz légköri nyomást kibírna. A vilá­ nek éveken át oly buzgó, hasznos és népszerű gosság legalsó nyoma is mintegy 400 méter mélyre hatol, itt sötét violaszín van és azon tagja volt. Ez időtől kezdve Sárkány József, mint a pesti i alul örök éjszaka. Ezenkívül a hőmérséklet is kir. itélő tábla rendes bírája és e hivatalán fölül folyvást apad, még az egyenlítő körül is jéghi­ még mint a pestkerületi esküdtszéki sajtó bíró­ deg a víz a tengermólyben, valószínűleg azért, ság teendőivel megbízott táblai küldöttség elnöke mert a sarkvidékekről folvtonosan özönlik erre működött, bog}- miként, azt a sorok elején kisér- felé. A jelenlegi pontos mérések eszközlése előtt lettük meg vázolni, •— egész 1871. szeptember haváig, a midőn a pesti királyi törvényszék elnö­ általában azt hitték, hogy a tenger talaja hason­ lóan a szárazföldéhez nagy hegységekből és nagy kévé neveztetett ki. Jellemzi e férfiú tekintélyét és a köztiszteletet völgyekből áll és ennek megfelelően az egyes kis melylyel a közvélemény önkényt körülövezte,hogy oczeáni szigetek tengeralatti hegyek csúcsai vol­ valahányszor állást cserélt, hogy egy magasabbat nának. Kétségtelen, hogy, ha a tenger vize eltűn­ foglaljon el, azt az elhagyott munkakörre nézve nék, a talaj egyenetlennek tűnnék fel ós a szige­ tek óriási hegyeknek látszanának, azonban az mindig nagy veszteségnek tekintették. A pesti törvényszék az ország mintabiróságává bizonyos, hogy oly hegycsúcsok minő pl. a Tátra fejlett az ő vezetése alatt, s még emelkedett hegység, a tenger alatt nincsenek. A szárazföld abban a tekintélyben, melyet előbbi vezetőitől hegycsoportjai általában a földkéreg egyszerű ránczai, melyekből az egyes hegységek lassan­ Nagy Károlytól és Csapó elnöktől örökölt. 1875-ben neveztetett ki a királyi itélő tábla ként alakultak át a levegő és a víz hatása alatt, egyik tanácselnökéve, mely állásában egészen a mig némelyek egészen megsemmisülnek. A folya­ kir. itelő tábla alelnökévé történt mostani kine­ mat állandó. Haim számítása szerint az Alpevezéséig maradt. A mellett, hogy buzgón, lelki­ sek egykori tömegének fele már eltűnt. A mint ismeretesen teljesíté a munkával tulon-túl elhal­ elpusztulnak a nemzetségek, úgy tűnnek el egy­ mozott királyi tábla egyik tanácsának elnöki másután a hegyek is és töredékeiket a folyók teendőit, hogy kevés szabadság-idejét is minden szállítják a tengerbe. A jelenlegi folyók gondos évben jogi tanulmányok czéljából saját külföldi számítás szerint mintegy 6000 év alatt visznek utazásokra használta föl s szakmájában mindig oly mennyiségű szüárd anyagot a tengerbe, mint lépést tartott a tudomány fejlődésével: még talált a mennyi összes évi rizmennyisógök súlya ós mi időt buzgalmát a polgári munkakör egyéb téréin ez a hatezer év az évek myriádjaihoz képest, is érvényesíteni. A budapesti evang. esperesség- mióta a szárazföld fennáll! nek világi gondnoka, a fővárosi képviselő testü­ De míg a szárazföldön még csak a folyamat­ let választott tagja, lőrin«zi birtoka révén Pest­ ban van az egyhangú hullámos felszín létesümegye törvényhatóságának virilis tagja, a buda­ lése, a tenger mélyén ez a helyzet már legtöbb pesti ügyvédi kamara által igazgatott segélyző helyen létrejött. Száz és több tengeri mérföld tá­ egyletnek s számos jótékonysági egyesületnek volságra eső pontokon a tengermély jóformán igazgató tagja stb. Csak nemrég választotta az egyenlő és az emelkedő vagy leszálló talajhul­ 1848/9-diki honvédek országok egyesülete is al­ lámzások különösen az Atlanti-oczeánon oly elnökének. A mellett igen hasznos tevékenységet enyhék, hogy az óriási területhez képest teljesen fejtett ki 1884-ben, mint a szerzői jog biztosítá­ eltűnnek. Bizonyosan nem volt ez sem mindig sára szolgáló törvényjavaslat kidolgozására kikül­ ilyen, de a tengermély jelenlegi állapota valószí­ dött enquét-bizottság elnöke, a midőn is 27 ülés­ nűleg már abban a korszakban kezdődött, midőn ben vezette a tanácskozásokat, mely odaadó | a föld felülete alakult. működéséért a magyar irók ós művészek társa­ A tengerpart közelében a folyók által összesága is meleg köszönetet mondott neki. Jelen | hordott iszap és törmelék rendesen itt is marad magas állásában igazságszolgáltatásunk még s a hullámok ismét-ismét visszaverik azok egysokat várhat az ö erélyótől, kiváló tehetségeitől. | részét a partokra, ugy hogy minden szárazföld­ nek tengeralatti lépcsője is van. Csak a legfino­ mabb iszap jut el a nagy tengerre és adja meg A TENGER MÉLYE. némely esetben annak sajátságos színezését. A szárazföld felületét egészben véve már is­ Ezt láthatjuk Khina keleti partjain, hol a Homertnek tarthatjuk, sőt azt is elmondhatjuk, angho naponkint 50 millió köbláb iszapot visz a hogy mintegy kétszáz év óta megközelítőleg he­ tengerbe, mely erről Sárga-tengernek neveztetik. lyes fogalmunk van annak körvonalairól. A ten­ Az Amazon és Orinoko iszapjának jelentékeny ger mélyéről azonban egész a legutóbbi időkig része is meglátszik messze éjszaknyugat felé. Az nem tudtunk semmit s még jelenleg is nagyon Atlanti-tengeren és részben más oczeánokban is hiányos ismereteink vannak felőle. Csak a par­ el van terjedve az úgynevezett globigerina iszap, tok közelében kutatták ki a tenger mélyét rész- melynek főalkatrészét a globigerina bulloides

1. 82ÁM. 1 8 8 7 . XXXIV. ÉVFOLYAM.

foraminifera héjai képezik. A Kanári szigetektől Nyugot-Indiáig ennek • helyét igen finom piros agyag foglalja el, lárva, barnakő maradványa, a tengeralatti vulkánok jelei. A Nagy-oczeán kö­ zép és nyugoti részeiben 3500—7500 méter mélységben találjuk a radiolariák héjaiból alko­ tott iszapot; a déli Jeges-tengernél 2000—3000 méter mélységben a diatomeák iszapját. A legnagyobb tengermély, melyet eddig pon­ tosan megmértek, a Nagy-oczeánban van a Kuriláktól keletre. A «Tuscarora» amerikai hajó mérő ónja hatolt le itt 1874-ben 8513 méter mély­ ségig, mely mélység 300 méter hián megfelel a Gaurisanker magasságának. A «Challenger» a Csendes-oczeán éjszaki részén is talált 8000 méter mélységet, úgy hogy Japántól kelet felé nagy árkot kell a tengerben gyanítanunk, melyet a térképeken néha már «Tuscarora» mélységnév­ vel jelölnek. Általában a Csendes-oczeán talaja sokkal egyenlőtlenebb, mint az Atlánti-oczeáné s itt valóban lehet hegységekről beszélni. A ten­ germély és a délamerikai Kordillerák közt levő magassági különbözet többet tesz 10,000 méter­ nél és pedig csak 150—200 tengeri mérföld tá­ volságra. E helyen is nagy talajhasadék van, melyet, miként az ázsiai parton, vulkanikus he­ gyek környeznek s az egészből azt a benyomást nyerjük, mintha ez a talaj fiatalabb korú volna, mint az Atlanti-oczeánó. Ez utóbbi legnagyobb tengermélyét 7086 méternyire 1873-ban a «Chal-

LEFÉNYKÉPEZETT VILLÁMOK

lenger» fedezte fel a kis Antilláktól éjszakra s igy ismét közel a parthoz s épen nem a tenger közepén, mint előre gondolni lehetett volna. Az eddigi mérések alapján Krümmel némi valószínűséggel 3400 méternyne számította ki a tengermély átlagos mélységét s ebből a tengervíz mennyiségét 3.138,000 köbmérföldre. A száraz­ föld felülete, a mennyire a tenger szine felett emelkedik, teljesen elférne ez óriási űrben s a tenger mélységét csak egy huszadrészszel apasz­ taná. Maga az Amazon folyó másodperczenként 70,000 km. vizet visz a tengerbe, a Kongó 50,000-et, a Mississippi 23,000-et s csaknem ugyanannyit a Jangcsekiang és Laplata, mind a mellett a föld összes folyóinak 60,000 éven át sikerülne csak oly óriási mennyiségű víztömeget összehozni, a milyen a tenger. Mikép is lehetne az másként, midőn a szárazföld minden vize a tengerből ered annak a hatalmas szivattyúnak, a nap melegének segítségével, mely folytonosan nedvességet hoz a tengerről a szárazföldre, hol azok összegyűlve ismét a tengerbe ömlenek, hogy fennálljon az örök körforgás mindaddig, mig nap melegíti a földet.

A VILLÁM FOTOGRÁFIÁJA. • Gyors, mint villám», szokták mondani. De mekkora hát ez a gyorsaság? Wheatstone angol tudós legalább megközelítőleg megadja erre a feleletet. Számításai szerint egy fellobbanó vil­ lám alig tart tovább a másodpercz egy milliomod­ részénél. Nem is csoda, mi csak egy rövid szikrát

VASÁRNAPI UJSAG.

11

látunk a levegőben, a melyről pedig tudva van, alkalmat a villám lefotografálására. És ez teljes hogy rézdrótba szorítva is nem kevesebb, mint mértékben sikerült neki. Egy gelatin-lapon hat negyvenezer mérföldet fut meg egy másodpercz ' villámnak a fotográfiáját kapta, melyek egymás­ alatt. után czikáztak át az égen, s melyek közül egy Az alatt a milliomod másodpercz alatt, mialatt egy alig tartott a másodpercz egy milliomodnyi a villám kigyúl és kialuszik, mi észreveszszük, részéig. A képen, mely ezeket a villámokat ábrá­ de alakját ki nem vehetjük. Az emberi szemnek zolja, az, a melyik jobb felöl legszélről látható, bizonyos időre van szüksége, hogy valaminek be is ütött a Kloster-Hradischban levő méntelep alakját kivehesse. A látás maga bizonyos neme j épületébe. A balfelől levő legszélső, a mint lát­ a fotografálásnak. A szem reczehártyáján egy sa­ juk, nem lefelé tartott a földnek, hanem egyik játságos sárgás - vöröses anyag fejlődik, melyen felhőből a másikba. a látott tárgy lefotografálja magát, épen ugy, Meg kell még jegyeznünk, hogy a villám szí­ mint a kollodiumos lemezen, a melyet a foto­ nénél ós fényénél fogva igen alkalmatos a fotográfus szekrényébe helyezDe bizonyos idő szük­ grafálásra. Kékes szine igen intenzív chemiai ha­ ségeltetik ahhoz, hogy a tárgy képe keletkez­ tással bír. Más jelenséget, mely oly kevés ideig hessek, valamint ahhoz is, hogy elmúlhass ék. tart, mint a villám, nem lehetne oly szépen leEzért hirtelen jövő tüneményt nem látunk mind­ fotografálni. Sőt szabad szemmel sem lehetne járt abban a pillanatban, a mint megjelenik, ós egyebet oly jól látni, mint épen a villámot. egy szempillantásig látjuk azután is, midőn mái Hoitsy Pál. elmúlt. Megpróbálhatja ezt bárki is saját szemén. Nagy hirtelenséggel kapjon el szemei előtt egy égő KIHÍVÁS. üszköt, vagy csak gyufát is, s ugy fog neki tet­ (Déry Kálmán festménye.) szeni, mintha annak fényét egy szempillantásig Korcsma belseje tárul föl. Jobbra is, balra is akkor is látná, mikor már kezét egészen elkapta. Annyira pontosan észre lehet venni, hogy a ivók ülnek az asztalok körül. E pillanatban azon­ ban senki sem néz a poharára, mindenki tekin­ szemnek ily időre szüksége van, miszerint a csiltete arra a deli paraszt legényre van irányozva, ki ott áll a középen, kihívón, fenyegetőn. «Gyere birokra.» Mély csend követi a kihívó szót A kihez intézve van, ott az asztalnál, mélyen szemére húzott kalap alól gyűlölködve tekint a legényre. Szomszédja, egy öreg ember, oda hajlik hozzá, kezét vállára teszi és csilajntja. «Ne hallgass rá.» A esi>2>ortozat e pillanatban is, mikor mindenki figyelmét lenyűgözi a jelenet, nagyon eleven. Észre lehet venni, hogy itt kemény szóváltás es­ hetett s a jelenlevők két pártra szakadtak. A ki­ hívó legénynyel szemközt ülő paraszt kemény nézése mutatja, hogy a másik pártján tart; talán a borából is ivott. Mellette a ködmenes atyafi bizonyos izgatottsággal tömi a pipáját a dohány­ zacskóból. A háttérben egy ven ember, botjára támaszkodva, szinte lesni látszik, hogy az a nyalka legény mit fog most csinálni. Mellette ketten csöndesen sugdosnak s az egyik, egy öreg ember, a kihívott legényt vizsgálja. A kihívó háta mögött csúf alattomossággal nyúl botja után egy suhancz — ha ugyan volna bátorsága; míg asztal­ társa, egy tisztes arczu, s már idős ember, csititólag emelkedik föl, hogy az ingerült kihívót békére intse. A nyalka legény imponál mindenkinek. Ellen­ fele is egészen elvész a korcsmai asztalnál. A történtekhez megadja a magyarázatot épen az az alak, mely a képen egészen háttérben áll, OLMÜTZBEN, 1886. JUL. 21-ÉN. egy csinos leány, ki megdöbbenve húzódott félre, szívére teszi kezét és szeme oda tapad a csinos lagászok azt számításba is veszik. Mikor egy-egy legényre. 0 az oka e jelenetnek kétségtelenül, csillag az ő nagyítójuk pókhálószálán keresz­ s ő el is dönti, hogy a kettő közül melyiknek van igaza. tül szalad, s szükségük van egész pontosan Ez Déry Kálmán festményének tárgya, kifejező tudni ezt az időt, akkor leszámítják a szem alakokkal, erős hullámzásu csoportozattal, jól hibáját is, mely később vette észre a tüneményt, gondolva és jól megfestve. A festő szintén az ifjabb generáczió tagja; a mint a hogy az végbement. Sőt észrevették azt bécsi festészeti akadémián tanult. A műcsarno­ is, hogy egyik ember szeme e tekintetben gyor­ kunk kiállítását látogató közönség az 1885-iki ki­ sabb felfogású mint a másiké. Ha két csillagász állításból emlékezhetik rá "Babszolgavására régi együtt észlel, az egyik valamicskével hamarább Alexandriában» czimü nagyobb festménye után. látja a tüneményt, talán a másodpercz egy tizedEGYVELEG. réezével, mint a másik. A szemnek ezen fogyat­ * A madaraknak téli oltalmát illetőleg után­ kozását személyes hibának nevezik az asztronó­ zandó példakép ajánlhatjuk azon rendszabályokat, miában. melyeket erre nézve a bázeli ornithologiai társulat Miután azonban a szem ilyen tökéletlen egy hozott. A társaság ugyanis már régebben állított fel fotografáló készülék, nem csoda, hogy a gyors etető asztalokat a madarak számára, s ujabban el­ határozta, hogy a madaraknak annál hatályosabb villámnak az alakját nem igen vehetjük ki. A rossz megvédése czéljából ezen asztalokat magasabbra fotografáló készülék helyett gondoskodni kel­ emelteti és fenyügalyakkal és tövisbokrokkal fedi be, lett tehát egy jóról, s e tekintetben az ember hogy egyrészt a kutyák és macskák ellenében bizto­ sítsa, másrészt meg a havat azoktól távol tartsa. valóban felülmúlta a természetet. A gelatinból Ezenkívül kieszközölte, hogy a város közkertéiben készült fotografáló lapok oly érzékenyek és oly és temetőiben a bogyótermő fáknak és bokroknak kitűnőek, hogy elegendő egy szempillanat, s meg­ szokásos galyazását és tisztogatását csak tél végével eszközöljék. Ekképen a bodzafa, repkény, stb. fognak örökítik a képet. a madaraknak legegyszerűbb, legtermészetesebb s Megpróbálták ily lemezekkel a villámot is le- legolcsóbb etető asztalul szolgálni. Egyszersmind fel­ hívást bocsátott ki a társaság, hogy mindazok, kiknek fotografálni, s az teljesen sikerült. kertjök vagy faültetvényök van, hasonló eljárást Ez év július 21-én nagy vihar vonult el Olmütz kövessenek. A ki még többet akar tenni, annak azt és vidéke fölött, mialatt 5 centiméter átmérővel ajánlja a társaság, hogy udvarának valamely parlagon heverő szögletében vessen tavaszszal néhány nyári bíró jegek estek, s a villám szakadatlanul czikázott. virágot, s őszszel, midőn megértek, hagyja ezeket Selinger ottani fotográfus, a ki már előbb is fog­ ott; ezzel a czinegék számára a fél télre jó ételről lalkozott ezzel a kérdéssel, felhasználta ezt az gondoskodott.

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

Az otthon az, a mi minden erény ós minden Midőn lapunk nemzeti nagyság kútfeje. S milyen kevés is elég kiválólag a nők néha ahhoz, hogy otthonunkat paradicsommá, érdekeit szem valódi otthonná varázsoljuk csín, kényelem tekin­ előtt tartó uj rovatot nyit meg olvasóinak, ezzel a tetében. És kire háromolnék e jótékony feladat finomult izlés s a gyakor­ méltóbb joggal, mint a háztartás védangyalára, lati élet kívánalmainak vél a nőre? E rovat tehát, mely a nagyvilág választé­ kos ízlésének tolmácsa kivan lenni, egyszersmind szolgálatot tenni. Napjaink mindinkább az otthon kedvessé tételének is hű tolmácsa, szó­ Bíkozódó igényei az anyagi szólója lesz, s mindkét nemű feladatai teljesíté­ létföltételek terén, a kényelmességi és művészeti sében nem egy szép és hasznos munkakört lesz szempontok ^növekedő súlya, ; . az emberi elme alkalma kijelölni a női szorgalomnak és képes­ szakadatlan törekvése jobbat és jobbat alkotni: ségeknek. Ebben a reményben nyitjuk meg a «Vasárnapi megteremtették a divat ama minden téren érvé­ nyesülő uralmát, mely valódi hatalommá lett Újsága ez uj rovatát. ma a müveit világ előtt, s melynek szabványai A MAGYAR NŐKHÖZ. alól senki sem vonhatja ki magát egészen. Ennek a szellemnek a köréből veszszük e rovatban ta­ Idő és szivem szerinti a t. szerkesztő ur föl­ nulmányaink, fejtegetéseink, közhasznú ismerte­ szólítása, hogy irjak e rovatba. Idő szerinti, mert téseink tárgyait, a mennyiben azok a magyar a mi szeretett magyar berezegnénk, Klotild főnő-közönség, s különösen lapunk olvasónői herczegasszony csak az imént adott nemes példát, szükségleteinek leginkább megfelelnek. — De hogy nem kell külföldre futni mindenért, itthon midőn a divatot, mint szintén a magyar nők is meg lehet kapni mindent, még azt is, a mi érdekkörébe tartozót akarjuk bevonni lapunk egy föherczegi lak berendezéséhez szükséges. És programmjába,nem keressük abban a szeszé­ környezetének hazafias szelleme rámutatott a lyest, a múlót, a szertelent, az üresen fényelgöt fenség előtt azon útra, melyen a magyar ipar és feltűnni akarót, hanem iparkodni fogunk gya­ felvirágzása fakad. És, a többek között, rámuta­ korlatiasan komoly és nemes oldaláról fogni fel tott Erdélynek délnyugati havasai alatt meg­ feladatunkat, mint az észszerű izlés és egyszerű húzódott viefékére, Kalotaszegre: ott a szegényülő eleganczia terjesztését. S ezt annál is inkább, szorgalmas magyar nép nem kér alamizsnát, mert nem titok a beavatottabbak előtt, hogy a nem segélyt, csak azt kéri, hogy a mi hivatva divattal foglalkozó legtöbb vállalat nem annyira van asszonyainak kenyeret adni: az az eredeti a közönség érdeknélküli s jóindulatú szolgálatát szép varrás és a páratlan fodorvászon, találja tekinti föladatának, mint inkább egyes czé- meg az utat minden magyar házhoz. A József gek érdekeit képviseli. E tekintetben van re­ főherczeg házához már megtalálta. Klotild főményünk, hogy valódi hézagot pótolhatunk kö­ herczegasszony dicsérettel halmozta el, s kedvencz zönségünknél. Ugyanez a szempont lesz mérvadó lakának minden termét kalotaszegi fodorvászon­ divatképeinknél is, melyek azonkívül, hogy meg­ nal és varrottassal díszítette. felelő szövegeink hű ülusztrálásául szolgálnak, a Szivem szerinti pedig azért e felszólítás, mer legtöbb hasonló közlemény modorától eltéröleg, ! régi vágyam, ifjúságom szép álma, hogy kedves bizonyos tekintetben önmagokban is magasabb : szülőföldem jó részéről megemlékezzem. Ifjúi műbecscsel biró kompozicziókat nyújtanának. i rajongással fényes terveket szőttem, de hát Meg vagyunk győződve, hogy ily irányban j «Nagy ábránd nyomdokán, Silány való jő be!» nyitva tért hasábainkon a komolyabb értelem­ i Később megelégedtem volna annyival is, hogy e ben vett divat kérdéseinek, közvetve a hazai ! nép ősi magyaros tájviseletét ne tekintsék a ipar ügyének is munkásai lehetünk. Mert e rovat, I szomszéd megyékben oláhnak s ezért megmosotávol attól, hogy egyedül a női öltözet változó j lyogni való buzgólkodással sokat firkáltam errejelenségeire szorítkoznék, fel fogja ölelni mind­ ! arra, mig egyszer beláttam, hogy ennél ugyan azokat az ágait a fejlettebb izlés alkotásai köré­ ! okosabbat is lehetne tenni. — Jött az 1885-diki nek, melyek ugy a műipar, mint a dekoratív mű­ , országos kiállítás. A háziiparcsarnokban helyet vészetek, s ugy a nemesebb dilettantizmus termé­ ! foglalt a kalotaszegi szoba s ez az alkalom megkei, mint a művelt háztartás ezernyi kedves apró­ i mutatta, hogy mit kell tenni a nép érdekében. ságai sorában a hasznost a széppel és kellemes­ A munka — a minden jó kútforrása — lesz az, sel összekötik. A magyar ipar oly jelszó, melyet a mi megmenti e népet. Azóta a legmagasabbtól általánosan hangoztatnak, de nem szabad feled­ kezdve sok lelkes honleány terjeszti e szép mun­ nünk, hogy a magyar iparhoz magyar közönség kát; első sikerét Bécsben aratta. Dr. Herich is szükséges, melynek mtiértelme lépést tartson Károlyné az osztrák múzeum kiállításán fárad­ annak haladásával s megnyissa tápereit annak, hatatlan erélyével bemutatott több száz darabra hogy így a közvagyonosodás és közízlés kettős I menő varrottast, melyek mind elkeltek s meg! czélját egymást támogatva közelíthessék meg. lehetősen erre irányították a figyelmet. Ettől

1. SZÁM. 1 8 8 7 . XÍX1V.

ÉVTOLYA*.

kezdve folyton adom a munkát Kalotaszeg asszo­ nyainak, azt sem tudva, kié lesz, mi lesz e hím­ zésekből ? Csak arról lévén bizonyos, hogy az jó nekik, csak azt látva, mint szerzik vissza azokat a földeket, melyekben a fodorvászonra való ken­ der terem s melyeket szegénységökben — s talán a szegénység miatti magyaros kesergéssel, idegen korcsmárosok kezére juttatott a férfi-nép:— épen ezeket a földeket most a «fehérnép» szerzi vissza a van-ottassal! Jönek az elaggott öregek és arról biztosítanak, hogy látnak még ők pápaszemmel varrni, leg­ alább a «bokorkötést» látják. Jönek parányi leányok és eltikkadva erősitik, hogy tudnak ők már varrni, megtanulták nekem. No ha meg­ tanultátok nekem, én nem is hagylak! Ha azt kérdi valaki, hogy: hát aztán mire lehet alkalmazni a varrottast? annak nagyjából ennyit mondhatunk: a legdíszesebb butorbevonásra, ajtó-, ablakra, függönyre, asztalteritőkre, kávé- és thea-abroszokra, kendöcskékre, asztal­ futókra, kredencz- ós táleza-teritökré, hálószobák minden függönyzetére és ágyteritökre; s mind­ ezekre lehet ugy használni (a bútorokat is oda­ értve), hogy ha beszennyül s kimossák, sem szí­ nét, sem fodrát el nem veszti és tart, folytonos viseléssel évtizedekig. * Fehér bolti vászonra hímezve—a mit ugy neveznek, hogy *fehéres» — ágynemükre s minden más finom fehérneműbe alkalmas, szebb az úgynevezett urkolásnál és sokkal tartósabb is annál. Szóval benne van ebben a munkában az, a mi életet kell hogy adjon neki: eredetiség, szépség és tartósság. Azért nem is kérünk mi senkitől alamizsnát, pénzbeli segélyt, még a kormánytól sem, ezen háziipar megteremtéséhez, csak azt kérjük, hogy a mi nemcsak eléri, de jóval túlszárnyalja a kül­ föld e nemű munkáit, azt hazulról vegyék hazám leányai. Szép példát mutatott erre Klotild föherczegasszony s ha szeretjük nagyjainkat a divatban kö' vetni, kövessük a jóban is. Tudom (mert tájéko­ zom magam több hozzám intézett ausztriai levél­ ből), hogy most vagy egy évig ugyancsak lesz keleté a varrottasnak mint dicatnak, de nekünk nem szabad azt _ divatnak tekinteni, hanem egy olyan kenyéradó növénynek, mely most — mint virág a naptól — szint nyert a fejedelmi jóság fényétől, s hogy mély, tartós gyökeret verjen, az már tőlünk — magyar nőktől függ. Egy egész vidék háziiparáról van itt szó. A magyar nőkben mindenkor érős volt a nemzeti szellem és volt | hozzá érző szivök is. Minden időben fel tudták fogni, hogy: «Az ember akkor közeledik az er­ kölcsi tökélyhez, ha nem csak magára, de kör­ nyezetére és az utána jövők sorsára is gondol». Gondoljunk tehát "a saját népünknek kenyeret adó háziiparaink felvúágoztatására. Mert ha igaz | az angolnál, ugy igaz nálunk is az, hogy «a hol akarat van, mód is van» a jóra. Gyarmathy Zsigáné.

A MÜIPARRÓL. A XIX. század utolsó évtizedei, melyek hai zánkra nézve minden tekintetben a rohamos ! fejlődés korát alkották meg, oly gyökeres és ala; pos haladást más téren aligha hoztak létre, mint minőt a müiparén föltüntethetünk. Midőn íöváS rosunk a nagy és világvárosok sorában helyet foglalni megindult, a műipar Magyarországon • még gyermek-czipőit taposta; s a^mi szép a leg, népesebb utczák egy-egy ékes kirakatában a \ járó-kelő tömegnek szemébe ötlött, idegen föld­ ről került hozzánk és ennélfogva Ízlésünknek ! nem is felelhetett meg teljesen; mig ma máimindennek nagy része itthon készül. E körülmény nemcsak hazaszeretetünk alap' ján hat felvidítólag reánk; örvendenünk kell annak azonkívül azért, mert általa hozzáférhe* Lehet, a mint herczeg Esterházy Pálné — s utána I többen — meg is mutatták, ruhákra alkalmazni: egy| szerübb és egészen díszes ruhákra.

1. SZÁM. 1 8 8 7 . XXXIV. ÉVFOLYAM.

tővé válik a középosztály számára is a jólétnek ama foka, melyet hajdan csak a bőségben élők ismertek. A műipar legtöbb termékei ugyanis egyrészt a kényelemnek eszközeit képezik, másrészt a jó izlés terjesztői és fejlesztői gyanánt tekinthetők; azért is csak olyan államban válhatik az vi­ rágzóvá, melynek lakosságában ez határozott irányban ki van fejlődve s amaz iránt is elősze­ retet nyilvánul. E két jelentékeny tényezője a műipar fejlődé­ sének hazánkban hatalmas gyökeret vert im­ már s ennek folytán természetes, hogy termé­ kei is a megfelelő arányban folyvást dusabbakká válnak. Első helyen állanak itt a fa-butorok, melyek, a szép munkához és szolid anyaghoz viszonyítva, aránylag olcsón bocsáttatnak áruba. Az anyagra nézve ebédlő- és férfiszoba-berende­ zések számára a tömör tölgy- és diófa használta­ tik majdnem kivétel nélkül, oszlopokkal ellátva és domború faragványok által ékítve. Természe­ tes, hogy e minőségű darabok az összhangzat kedvéért nagy, masszív alakokban készülnek; míg a lakószoba puhafa-bútorai kisebb, s a társalgó-terem kiegészítő fa-butor-darabjai egé­ szen kisded a lakot öltenek. Ez utóbbiak több­ nyire mahagóni-, ében- vagy másnemű feketére fényezett fából állíttatnak elő; gyöngyház, ele­ fántcsont és bronz berakások által díszítve. Kétségtelenül a legszebb, legtartósabb és ezért a legnagyobb becsű díszítését a fabú­ tornak azonban a festés képezi, mely annak minden sima lapjára alkalmazható. Igen szép kivitelű génre, bibliai vagy fantasztikus festmé­ nyek foglalnak ekként úgy ét és edény-szekrények, valamint iróasztalkák ós szekrénykék ajtajain és hátlapjain helyet, nagybecsűvó alakítván át a bútordarabot, melynek ékítése gyanánt szol­ gálnak. A festés különben is gyakori jelenség a mű­ ipar minden ágazatában, mindenütt rendkívül emelvén úgy szépséget, mint értékét a tárgynak, melyre alkalmaztatik. Találkozunk vele nagybe­ csű festmények utánzatai alakjában porczellánból ós kőedényből készült tálczákon, faltányérokon és virágtartókon; továbbá üveg bőr és elefántcsont műtárgyakon. S mert nagy keletet eredményez­ nek e rendkívüli szépségű czikkek, nem ' lehet kételkednünk abban, hogy a müérzék és műösmeret, hála az ez irányú törekvéseknek, hazánk­ ban mindinkább nagyobb és nagyobb tért hódít magának. Talán még elterjedettebben mint a festés, foglal helyet a műiparczikkek ékítése so­ rában a dombormivü faragvány és öntés. Kezdve apró divatczikkeknél, mint minők szivar- és pónztárczák, névjegytartók s több effélék, a dom­ bormivü képekig ós szalon-szobrokig, állhatatosan megjelen e két műipar-faj, melyek mindegyike rendkívülien hatásos és a divatnak alávetve nincs, bizonyos fokú műbecscsel birván. A divat fogalmának különben is műipartárgyakkal szemben tág létkör engedélyeztetik; nem azt ösmerjük el itt divatosnak, a mi új, hanem ami határozottan szép és ízlé­ ses, vagy mit a magyar közönség közkedvelt­ ségében részesít. Ezért, ha ízlésesen berendezett lakással akarunk binii, nem szükséges, hogy az teljesen új is legyen; csak az összhangzatot kell megteremteni s a régi darabokhoz választékosan illeszteni tudni az újakat ós kevés költség da­ czára is mindig a csín és kellem bélyegét vi­ selheti magán otthonunk. Igen előkelő házak elkényeztetett ízlését ez ugyan nem elégíti ki: ott a styl uralkodik. Látni e czélokra készült remek-szép ó-német ebédlő­ ket korhű képekkel, faldiszítményekkel ós edé­ nyekkel ; török vagy perzsa pipázó-szobá­ kat, hol egyoldalt kerevet vonul végig, fölötte a pipázó-eszközök és szerekkel, míg szemben a keleti pompával kiállított bútor helyezkedik el; franczia társalgó-termeket, túlhalmozva mind­ ama bájos «nippei> -ékkel, melyek az efféle ter­ met gazdagság tekintetében egy egész lakosztálylyá varázsolják át, hol a bámuló szem órák hosszán át megpihenni nem tud; és gyermek­ szobákat, hol minden «en miniatűré" a gyermek­ hez arányítva készül. Hanem a mi általánossá vál a stylszerüségekből, azok a keleti szőnyegek s a keleti és ódon dísztárgyak. A perzsa, ind és smyrna szőnyegek igen szép és tartós voltuknál fogva terjedtek el rendkívüli módon, úgy hogy a legtöbb középosztályú háztartásban is találni utánzottakat vagy valódit. Hasonlóan közkedveltek a japáni

13

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

festett fa- és domborúan dolgozott csont-inütárgyak, a keleti bronz csecsebecsék és mindennemű régiségek, sőt ez utóbbiaknak utánzataik is. Kiváló előmenetelt jegyezhetünk még fel a papíriparról, mely megszűnt csakis a czélszerűség eszköze gyanánt szolgálni, számtalan alak­ zatban a divattárgy fokára emelkedvén. így gyártanak papír faltányérokat, papir virágedényburkolatokat, legyezőket, sőt színes papir-csipkeszövetből lárupahomályosítókat is, és számos efféle czikkeket, melyek csekély értékeik daczára oly szépek, hogy minden csinos szobának ékítő kiegészítési darabjai gyanánt szerepelhetnek. Hasonló sikert ért el a színes üvegipar, hol a színeket tekintve a bársonyutánzat meglepő magas fokon áll. Egy ez anyagból készült virágkosarat vagy női iró-eszközt megpillantván, első tekintetre senki sem kételkednek abban, hogy az csakugyan a legszebb rózsaszín, piros vagy kék bársony áthuzattal van bevonva. Nem fejletlen gyermek alakjában, hanem ser­ dült ifjú gyanánt áll tehát immár a magyar mű­ ipar előttünk, érezzük, tudjuk, hogy van életerő benne, hogy már is képes síkra szállni más nem­ zetek termékeivel, a hogy ma-holnap egyik-másik ágazatában hajdani mestereit túlszárnyalni is fogja. S ezért minden magyar polgár, a ki meg­ takarított filléreiből egyet-egyet házának fölsze­ relésére és díszítésére fordít, tegye azt kettőzött örömmel azon tudatban hogy a közügynek áldozza, a haza oltárára teszi le. • K. F. E.

DIVATTUDÓSITÁS. Budapest, 1886. decz. végén.

Néhány éve csak, meg Paris volt az egyedüli irányadó a női divat terén. Eugénia császárné, a Rattazziak, Metternichek korában, ha Paris nagy búcsújárása megmozdult kora tavaszszal a longchampsi gyepre, e nagy világsétának hasonlíthatlan látványa volt az, mely a divat tör­ vényeit megszabta. Ragyogó fogataikon a di­ vat matadornői itt fejtették ki fényes toüette-jeik legnagyobb pompáját s Paris női valóban ural­ kodtak a világ felett. Ma mindez máskép van. A változó idők sze­ szélye, mint egyebütt, a divat terén is levette Paris fejéről a souverain fejedelem koronáját s London, Bécs, Berlin erős és elhatározott ver­ senyre keltek vele. Tagadhatatlan, hogy a hol a divat alkotásainak bizonyos meghatarozhatlan chie-kel való kiállításáról, azoknak kirakatszerü bemutatásáról, szenzácziós meglepetésekről stb. van szó, ott'még mindig Parisé az első hely; de ezeknek már csak az exotikus orosz és amerikai nőkre van kizárólagos varázsa; ellenben az angol divatnak, a «génre anglais»-nak jogosulságát, sőt kultuszát már maga Paris is elismeri s a bécsi izlés tekintélyének oly hölgyek hódolnak meg, mint Patti, ki diadalutjában kizárólag bécsi öltözeteket hord magával.

Tehát ma már az angol és franczia izles meg­ lehetősen ellensúlyozza egymást a hölgyek igé­ nyeiben. Tudva van, hogy legalább a napnak meghatározott óráiban s különös alkalmaknál a szigorú angol, úgynevezett tailor-stünek ép annyi jogosultsága s szerepe van, mint a divat francziás Ízlésének. Általában az angol szabás az irányadó az úti, utezai, séta-, fürdői és falazó öltözeteknél, míg a franczia a szorosabb érte­ lemben vett társasági öltözet. Amazoknak egy Péter Uobinson, az ulsterek és redingote-ok fel­ találója, egy Eedjérn, a londoni divatvilág ez elsőrendű nőszabója tűjének s szabásának kü­ lönös chic-jét, hasonlíthatlan pontosságát, mely a legügyesebb nöszabóval szemben is annyira meg­ különbözteti a férfi-kezet, mi sem közeütheti meg. Elismerik ezt a franczia nők magok is s elibe a szakba vágó igényeiket még a hasonló birü párisi czegek mellett is, minők a Felixek, Leferriérek, Morinok ós Blosierek, Londonból fedezik. 1):- talán sehol sem érvényesül az angol izlés oly határozottan, mint a gyermekruhák viseletében. A gyermt'knthák egész külön tanulmányszakot képeznek ma a divat terén, melynek megvannak a maga nagymesterei, a kik a naivul bájos ter­ mészet emez üde alkotásait választják remek­ lésük tárgyává. Ha egy teljes báli dísz hőskölte­ ménye a divatnak, a kecses pongyola vagy házi ruha egy érzelmes lyra, akkor a gyermekruhák magannyi kedves kis idyllek, melyekben a gyer­ mekded fonnák zsengesége nyer kifejezést. A legkedveltebb gyennekdivatok mindenesetre angol minták után készülnek, s míg magában Angliában a franczia kabátnak adnak elsőséget, legalább a salon-gyermek-toilette-ekben, addig Francziaország viszont az angol kosztümök után rajong merő udvariasságból. Nálunk, Istennek hála! nem ismerik az Angliában már tíz éves gyer­ mekre is kötelező gyermek-salonöltözetet, de a tá­ gabb értelemben vett angol viselet (costume anglais) valósággal elárasztja sétahelyeinket és játék­ tereinket tetszetős, kényelmes formáival. Nézzük csak az angol világuralom jelképes öltözetét, az olyannyira kedvelt matróz-öltözeteket, vagy tailor-kostümöket, melyekre kicsinyeink oly sóvárogva áhítoznak, s bár még talán egy mosdó­ vizes tál veszélyeitől is irtóznak, azért matróz­ ruhát mindenik kíván magának. És hű szövet­ ségeseikre találnak a legtöbb hiúsággal eltelt mamában, a ki nem tudva azt, hogy a matróz­ ruha csak nyolez-tíz éves nyúlánk fiúnak való, minélelőbb szeretné gyermekét kész embernek látni — legalább ruházatban. Az az irány, hogy a gyermekeket lehető korán, még mielőtt csecsemő-ruháikból kinőttek volna, nadrágba, blúzba bújtassák, s egész karrikaturákat, mmiatür-gavallérokat csináljanak a ké­ nyeztetett kedvenczből — épenséggel nem mond­ ható angolosnak. Egyszerű utánzata az annak a magát rég lejárt franczia h-ánynak, mely a leg­ kisebb lánykákat is mamáik hű másává s igazi »*

14

VASÁBNAPI ÜJSAG.

GYERMEK-RUHÁK ANGOL MINTÁK UTÁN.

kis párisi divathölgyekké akarta tenni. De a ter­ mészetes gyermekruhák fesztelen s a szabadban játszásra is alkalmas angol divatja napról-napra j o b b a n utat t ö r ; meggyőződhetik erről bárki, ki n e m csupán angol mintát akar, hanem fáradsá­ got vesz magának azok nagy választékáról is lehetőleg eredeti források után szerezni tudomást. Képünk egy vonzó kis csoportozatot m u t a t be a legdivatosabb gyermekruhákból. A szék mögötti fiúcska aranybarna plüs kostümében, selyemasztrakán szegélylyel és surah-övvel, a lányka, ki a többieknek felolvas, vörös plüsben, vörös gyöngyökkel vegyített gombdíszszel, a háttérben álló gyermek, szafir-kék bársonyban, mely szép ellentétet m u t a t kis nővére világos créme surahaljával, kinek dereka és felső szoknyája chartreuse-plüsből valók, — mind a legcsinosabb példányok e nemben. Az ugró-kötél tartóján villam-kék színű csikós selyem van, hasonló árnyalatú plüs tünik-kel és felső szoknyával, gyöngy-gombokkal díszítve.

A mi a női kalapriseleteket illeti: e téren Paris vezérszerepeosztatlanabb mint, a divat más czikkeiben. Vüot asszony, a nagy Vüot, kinek m ű ­ termeiben az elegáns Paris ebédelötti találkát adott egymásnak, hogy a legújabb kartonok közt kutatgatva töltse idejét, a genialis, a felülmúlha­ tatlan Yirot n e m létezik ugyan többé •— de neve még él, raktára, kartonja, ehiffre-jei, sőt — árai is ugyanazok még; Yidallal együtt ő képezi a fényes Dioskurt a kalapdivat egén. De újabban Bécs itt is erős versenyt támasztott a szajnaparti világvárosnak, sőt itt-ott a divatárusok a bécsi kalapokat még fölébe helyezik a párisi model­ leknek. — Ez utóbbiak itt is inkább a feltűnést hajhászszák, gazdagok a túlterheltségig s maga­ sabb árakon fizettetnek mint amazok. A diskrétebb, előkelőbb, mérsékeltebb bécsi modellek, fő­ kép Galamberti műterméből, most m á r keletre, Komániába, Orosz- és Törökországba is mind nagyobb kivitelt szereznek magoknak.

1. 8ZÁM. 1887. XXX1V. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. 1887. XXXIV. ÉVFOLYAM.

de az első gyüszű csak két század múlva fordul elő. A tannenbergi vár romjaiból ásták ki s jelenleg a darmstadti múzeumban őrizik. A következő században már gyakrabban találkozunk gyüsztíkkel, sőt világos, hogy Nürnbergben külön gyüsztíkészítők is voltak, bár 1533-ig nem alkottak önálló czéhet. A legelső gyüszű-czéhszabályzat 1537-ből ered s 1568-ból van egy technikai könyv, mely a gyüszű-öntés készítésére is ad utasításokat. Ugyanez időből maradt fenn a tanácsnak egy végzése, mely bizonyos Endtner gyüszűkészítő mesternek szigorúan megtiltja az általa feltalált esztergályos pad használatát, mivel az «csak neki hozna hasznot, a többi mestereknek ellenben ártana». Mint a legtöbb e korban készített iparczikk, a gyüszű is igen Ízlésesen volt előállítva, különböző állat- és növényalakok, az évszám, a mester bélyege s bölcs mondatok nem hiányoztak róla soha. Voltak különös díszgyűszűk; egy, melyet a Gewandschneider testvérek Nürnbergben 1586-ban készí­ tettek, aranyozott ezüst serleghez hasonlít, melynek tetején genius alak van óriási ollóval jobb, s e<*y lándzsa-alaku nagy tűvel balkezében. Ugy látszik, hogy e nagy gyüszűt valóban serleg gyanánt hasz­ nálták. Gazdag urak menyasszonyaiknak aranyból és drágakövekből készíttettek gyüszűket. Benschoter Miklós amsterdami aranyművesnek több csinos mun­ kája van, melyeken művészeti tárgyakat s különösen bibliai tárgyú képeket gyakran lehetett látni. Némely ily díszgyüszű tetején külön fedél alatt üres hely volt balzsamok s más illatos tárgyak tartására; másoknál az arany gyüszű felett igen csinos ezüstözött hálózat volt, mely a valódi gyüszű szépségét még annál inkább kimutatta. A múlt század közepéig csak Nürnbergben, Köln­ ben és Hollandia egy pár városában voltak gyüsztí­ készítők ; később azonban sok helyen elterjedtek s csakhamar alkalmazásba vették a vízi erő által hajtott gépeket. Az első gyüszűk bronzból, később rézből készültek, ma már általában aczélból, és a gyáripar e téren a kis ipart csaknem teljesen meg­ szüntette. Megszűnt ez által a gyüszűk művészi ki­ állítása is, mivel a gyüszű-gyárosok egyszerű, igény­ telen czikkeket állítanak elő, holott a gyüszűk díszes és művészies kiállítása azok kelendőségét kétségkívül előmozdítaná.

* Érdekes újdonságukul említhetni fel a kalapokban azt, hogy a nemez szeletekre van osztva, melyek szalmafonat módjára vannak összevarrva. Barnában, ó'zbarnában, tengerszin kékben, szürkében ez az újítás sok sikerrel alkalmaztatik s az ilyen nemez egyként alkalmas szegélynek és alapnak. A piperésebb kalapok rendesen bársonyt használnak diszítésűl és — fáj­ dalom ! —- sok apró madarat. Filigrán ezüst vagy aczél ormójú békateknő-fésük is láthatók sok párisi mintán. A legjobb stilű kalapok kevésbbé túlhaj­ tott magasságúak ma, mint voltak néhány hónappal ezelőtt, Aképcsoportozaton látható első kalap fekete szalma. Tudnivaló, hogy a szalmakalap téli viselete, főleg Angliában, igen elterjedt, majdnem kizárólagos. Az, melyről most szó van, kagyló-alakú, egy újabban kü­ lönösen kedvelt exotikus madár, a halászsas-tollcsokorral s fekete bársony legyezőveJLmelyre egy pár fehér madár jön. A 2-ik számú nemezkalapot mutat őzbarna színben felhajtott karimával és megfelelő, szinű szalag­ csokorral. A 3-ik számú karmazsinszínű nemeznek ka­ rimája egészen fekete, fényes tollbokrétával és alant szárnynyal. A 4-ik kalapnak, mely fekete nemez, felálló bársony legyezője van pipacsvörös színben, melyhez fekete szárnyak vannak alkalmazva s para­ dicsom-madár- és más tarkább tollak valódi bokrétát képeznek rajta. Egy ismert budapesti czég, a Békefi, legújabban igen csinos, úgynevezett Norderney sapkákat is ho­ zott forgalomba, szőrme-kostümökhöz valókat, me­ lyek a főrangú világ több ismert hölgyénél már is kedvező fogadtatásra találtak. Orion.

A GYŰSZŰ T Ö R T E N E T É B Ő L .

Korcsolyázó öltözet szörmedíszszel. irvaj 1. és társa mintája utsn rajzolta Angyalit? Erzsi.

Sok más hasznos találmányéhoz hasonlóan a gyüszű eredete is ismeretlen előttünk. Legelőször a Xll-ik században élt szent Hildegard egy művében talál­ kozunk e névvel, de ott már ugy beszél róla, mint ismert dologról. Ugyanez időben egyes szorgalmas háziasszonyok síremlékén az ollót megörökítették,

Téli utczai öltözet zsinórdízszsel. Árvay J. és társa mintája után rajzolta Angyalffy Erzsi.

TÜNHAL-FOGAS.

VASÁENAPI ÚJSÁG. Egyszerre rettenetes ordítás támadt, oly nagy, mintha az egész part elsülyedését kellene jelen­ teni. Luka adta meg a j e l t : a tünhalak közeled­ tek a parthoz. A tün, mint minden más hal, ikrázás alkalmá­ val a partok felé közeledik s ily módon mind­ inkább belekeveredik a hálózatba, honnan nincs többé menekvés. Már látszott is a viz hullám­ zása. Luka minduntalan kiabált a létra tetejéről s figyelmeztette az embereket a tenger különböző részeire. De nem is ügyeltek reá, mindenki csó­ nakba szállott s a hálók felé közeledett fölfegy­ verkezve. A legfelül úszó halak sárgás uszonyát és sötétkék hátsó részeit már lehetett látni. Csak­ nem mindegyik embernyi nagyságú volt, néme­ lyik két annyi is, vagy épen 4—500 kilogramm súlyú. Veszedelmöket érezve nagyon erősen csap­ kodták a vizet, de különben nem védték magu­ kat. Csakhamar megkezdődött a gyilkolás. A/, öböl sötétkék vize pirossá lett a halak veiétől. A vérengzés láza alatt Luka is elhagyta kémlelő helyét, azonban véletlenül lecsúszott s a vizbeesett. Segélykiáltásait nem vették figyelembe, még csak egy evezőt sem nyújtottak neki, oly annyira elfoglalta az embereket az öldöklés vágya s h a a ((Sybilla» utasai nem lettek volna jelen, a szegény ember bizonynyal vizbe fuladt volna. Midőn megölték mind a halakat, melyek a háló fölemelkedő részében voltak, az alsóbbakat húz­ ták fel s az öldöklés újból kezdődött. Mi azonban már eleget láttunk s csolnakunkkal visszatértünk a hajóra. Másnap ívggel a szomszéd elöíoknál levő kis öbölben, melyet jegeczes mészfalak vettek körül, egy gőzössel találkoztunk, melynek fedélzete tele volt kötelekre akasztott tünhalakkal. — «Sok besózott hal van még lenn is», — jegyzemeg a kapitány. — «Igen sok halat azon­ ban ismét a tengerbe dobnak, mert nincs sójok. Ez az eset minden évben előfordul.)) «Szerencse» — tevó hozzá az ezredes, — «hogy a tenger még pazarabb, mint ezek az emberek. H a ily halászat alkalmával elpusztul száz darab, a tenger ugyanannyi ezret hoz létre. H a nem történnék így, a tenger kincse épen úgy kiapadna, mint némely helyen a szárazföld élő állatai kipusztulnak. Szerencsére a tenger mórhetetlen gazdagsága mellett az emberek esztelensóge nem okozhat nagy veszedelmet.))

Az adriai tenger éjszaki vidékén, a magyar •tengerpart közelében is, a halászok legjövedel­ mezőbb tés legkellemesebb foglalkozásai közé tar­ tozik a tünhalfogás. Az érdekes halászat elöjelenetét mutatja mai képünk, melyhez magyaráza­ tul egy i s m e r t utazónak következő leírását közölhetjük : Hajónk, a «Sybilla» az isztriai partokhoz kö­ zeledett. F a és bokor nem látszott a szemközt fekvő sziklák lejtőin. A virágok hiányát azonban teljesen pótolta a sötétkék tengerrel ellentétben a meredek sziklafalak sokszínűsége, mely oly vál­ tozatos volt, a mint csak virágkelyhek lehettek. Piros, sárga, kék, fehérszin tükröződött vissza a habokban, melyeknek tajtéka a szinváltozatot még élénkebbé tette. Az öböl hátterében hatal­ mas sziklatömbök között néhány ház volt látható, előtte emberekkel. A gép megállott és a kapi­ tány felszólítására a társaság csolnakon partra szállott. Szétoszlottunk a parton és vizsgálgattuk az ott összegyűlteket, kik között sok rettenetes alak volt, de mind udvarias és előzékeny emberek. Néhányan közülünk értették a benszülöttek nyel­ vét és társalkodni kezdtek velők, köztök Eeinhold ezredes, ki annak idején Dalmácziában állomásozott. Az emberek közül egy, kit társai Lukának neveztek, hozzálépett és szerényen megkérdezte: vájjon annak idején nem volt-e egy dalmát ezred parancsnoka ? s midőn az ezre­ des igenlően intett, azt mondta Luka, hogy az ezredes alatt szolgált és soha sem kapott bünte­ tést. Az ezredes megajándékozta ós megkérdezte, hogy jelenleg mivel foglalkozik. — «Spion vagyok» — válaszolt Luka. Az egész társaság hangosan nevetett a feleleten. — «Szép üzlet egy volt katonának)) — feleié az ezredes szintén mosolyogva.«Azonban, folytatá tovább, felénk fordulva —•«a dolog nem oly rossz mint látszik. E n tudom, mit akar ő mondani. H á t h o n n a n nézel, Luka» ? A volt katona a szemközt fekvő part egyik kiálló partjára mutatott. Két nagy rud volt ott, mélyen a földbe ásva és a víz felé hajolva, ha­ sonló egy fához, melyet a vihar kidöntött és most ferde helyzetbe jutott. «Ez a készülék a t ü n h a l a k kémlésére szolgál», monda az ezredes, távcsövét egy urnák átadva, ki egy darabig vizsgálván azt, igy szólt: — «Két rud van ott körülbelől egy láb távol­ IRODALOM ES MŰVÉSZET. ságban egymástól, párhuzamosan ugyanazon szög alatt felállítva. Keresztfákkal vannak össze­ Anakreon dalai, fordította Bedőházy János. — kötve s így létrát alkotnak, mely mintegy 50 láb­ Anakreon, a téjoszi dalnok, talán az egy Hornért ki­ nyira emelkedik a tenger szine felé. A létra csú­ véve, eleitől leginkább vonzotta az újkor minden né­ csát hosszú kötél erősíti össze a part egyik emel­ peinek műfordítóit; nem csoda, — a bor és szerelem, kedettebb részével.» — «A felső végén ülés van», — t é v é hozzá az melyekről ő oly édesen dalol s oly könnyű vidám keezredes — cezen az ülésen tartózkodik a spion. délylyel, a legáltalánosabb érzelmek soha ki nem Természetes, hogy nem szabad szédelgősnek apadó és sehol nem ismeretlen forrásai. Nálunk ma­ lennie. H a félre lép, azonnal beleesik a tengeri >v. gyaroknál is mindig igen kedves volt Anakreon. Cso­ Mozognia sem szabad nagyon, mert különben konai, a legrokonabb szellem hozzá, fordított is be­ reszket a létra». lőle, utánozta is. Más fordítói is akadtak, többi közt Luka arra a kérdésre, hogy miért nincs most Szabó Károly s ujabban Ponori Thewrewk Emil; leshelyén, megjegyzé, hogy senki sem képes ott emez a legteljesebb Anakreont adta, egészen alakhű 10—12 óránál tovább kiállani. Ö maga is alig fordításban, még a töredékeket is, a mik utána fenvolt képes leszállani. A halászat bérlője kiáltott maradtak s a kétségeseket is, melyek Anakreonnak fel hozzá, hogy szálljon le egy pár órára és jár­ tulajdoníttatnak, vagy tőle elvitattatnak. Ponori j o n a parton, hogy a vérkeringés helyre álljon Thewrewk Emil Anakreonja, kritikai jegyzeteivel, a lábában. Most azonban ismét fel akar szállani. A kirándulók megtudták egyúttal másoktól, tudomány minden igényeinek megfelelő s a mellett, hogy a tünhalak megérkezését minden órán vár­ hűsége és csinossága által, irodalmilag is jeles fordí­ ják. Már minden csolnak készen volt, hogy az tás. — Bedőházy János, kitől néhány anakreoni dal első intésre kihajózzanak és bevgnják a hálókat, évek előtt a Kisfaludy-társaságban is be volt mutatva melyeket vizén úszó fadarabok jelzettek, mint s ott is tetszést nyert, a műfordító egyik erényére, hosszan elnyúló feketepontú vonalak. A leg­ a formai (külső) hűségre nem tart igényt, ő az Anak­ utolsó hálókban, az úgynevezett holt kamrák­ reon (róla is nevezett) egyenlő méretű, negyedfél ban, m á r észre is vettek néhány nagy halat. jambusos — természetesen rímetlen — sorait mo­ A spion azonnal elvált a társaságtól s egy fél dem versalakkal, ötödfeles és négyes jambusokkal óra múlva látni lehetett, mint kapaszkodik fel váltakozó s keresztrímekkel ellátott négysoros stró­ lassan a létra fokain. Az emberek között az izgatottság nöttön-nőtt. Beszélték, hogy egy fákkal helyettesítette. Az anakreoni vers ugyan ma­ szomszéd szigetről idegenek jöttek, bizonynyal gában is megközelíti (minden más szkhémánál in­ abból a czélból, hogy a halászat alkalmával a kább) a modern izlés formáit; de bizonyos, hogy a zavarosban valamit elcsenjenek. Valaki azt hí­ rím — mai nap — elengedhetetlen a lyrai dalban, resztelte, hogy a külső hálók egyikét egy nagy minden népköltészetben; s ezért a Bedőházy változ­ delphin ketté szakította és ez által nagy károkat tatását nem rosszalhatjuk, sőt helyeselhetjük. S még okozott s a delphint puskalövésekkel meg is öl­ inkább azt, hogy ő választott formájában könnyen, ték. Az előkészületek nagyban folytak. Alkudoz­ sőt elegancziával mozog s Anakreon vidám, s mégis tak sóra, melylyel az elfogott halakat besózzák, érzelmes hangulatát s egész lelkét jól és szépen adja keresgették az olajat, melybe a jobb húsdarabo­ vissza. Keze alatt természetesen megnyúlik, kibővül kat tegyék, bunkós botokat, bárdokat, vasdarabo­ kissé az anakreoni dal, veszít tömötteégéből, sokszor kat hoztak a p a r t r a ; egy néhány Triesztből jött kereskedő mái- veszekedni is kezdett egymással. egyszerűségéből is; de egész szellemes hangulata

15 megmarad; s a dalok a mellett, hogy modern ízlésűek, igen csinosak és jól olvastatják magukat. Hiszszük, hogy Bedőházy két könyvecskéje (melyet Imre Sándor ref. kollégiumi nyomdája Maros-Vásárhelytt ízlése­ sen áhított ki s mely Csiky Lajos ottani könyvárus bizományában 1 frt 20 kr ár mellett jelent meg) kedvencz olvasmányul s hártyaboritékával csinos asztal­ díszül is fog beválni. ízelítőül egy párt közlünk belőle: Az asszonyokról. Nézd, a természet a bikának A küzdelemre szarvat ad, Kemény patát a paripának, Az oroszlánynak karmokat. Gyors lábat ád a gyáva nyúlnak, Tanítja úszni a halat, S repülni tenyerén tanulnak A légbe' fönn a madarak. A férfit felruházza észszel, S a nőkről megfeledkezik ? Okét se hagyja puszta kézzel, Szépséget osztogat nekik. Hej I fegyver nincs is ily hatalmas. Hiába kelnél ellenük: Mit érne barczi tüz ? mit a vas ? Leverne bűvölő szemük. A lánykához. Ne fuss úgy homlokom havátul, Kedves leányka, oh maradj! Bái- éltem rég a nyár szakán tul, S te el sem érted még nyarad'. De oh ! sóhajtanál ugy értem, A mint sóhajtok érted én ( Nézd; íme e virágfüzérem, Piruló lány, neked szedem. A rózsa napkelet hevében Ott fekszik a liljom haván, S szinök nem illik egybe szépen ? Ép' u87> a m m t te s én babám! A szerelem bélyege. Lovak csípőjén sütve bélyeg, Hogy tudd kinek tulajdona, Hogy mással össze ne cseréljed, Fegyvert visel a katona. Ki a szerelmes, rátekintek, Egy perez se tölt s megismerem: Szivébe nézek, egy picziny jegy Van ott beégve balfelén. Aggkorban. Fejem megőszült, fürtjeimnek Fehérlik minden szála im, Szép ifjúságom búcsút intett, Az aggkor nyomja vállaim'. 0 És tűnni látom, hej! örökre Az élet legszebb idejét, Rágondolok s hej! sirva, nyögve Tekintek, zord halál, feléd! Oh mert setét a sírnak éje, Hová ijesztő ut vezet. Mert a ki már leszállt a mélybe, Az vissza sohsem érkezett. Verne uj regénye. Jelen számunkban kezdjük meg Verne Gyvla legújabb regényének közlését, melynek czime iA hódító Robw. E művében a népszerű regényíró ismét visszatér arra az irányra, a melynek nagy hírnevét köszöni és a mely • Utazás a holdba», i Utazás a hold körül,» • Utazás a tenger alatt,» • Öt hét léghajón» stb. műveit annyira érdekes és vonzó olvasmányokká tette. Az olvasó ezúttal a levegőben fog utazni az elbeszélés hősével ós vele együtt a legmeglepőbb és legtarkább kalandokat fogja átélni, melyek érdeklődését és figyelmét kétség­ kívül folyvást ébren tartandják. A rendkívül sikerűit franczia eredeti illusztrácziók nem csekély mérv­ ben fokozzák lapunk ez uj regényének érde­ kességét. A magyar színészet története, irta dr. Vali Béla, a Kisfaludy-társaság által jutalmazott pályamű. E munka a második jutalmat nyerte a Kisfaludytársaságtól a magyar színészet történetének megírására hirdetett pályázaton. A 100 aranyos jutalmat Bayer Ferencz művének ítélték meg, s mert Vali művét szintén értékesnek találták, 500 forint jutalomban részesítették. Bayer munkája az akadémia kiadásában fog megjelenni, Vali Béláé pedig Aigner Lajos kiadá­ sában most hagyta el a sajtót, 464 oldalra terjedő nagy kötetben, mely Szalay Imre közoktatásügyi miniszteri tanácsosnak van ajánlva. E szerint rövid idő alatt két derék munkából ismerkedhetünk meg a hazánk közművelődésére nézve oly fontos színészet tört énetével, melynek adatait összegyűjteni már sür­ gető is volt.

16

VASÁRNAPI UJSÁG

s sok helyen teljes képet adnak a felölelt kérdé­ Vali a nemzeti szinház megnyitásáig festi színé­ szetünk történetét, a legrégibb nyomoktól kezdve. sekről. Kötetét arczképekkel, illusztrácziókkal is ellátta, s Keleti Károly maga irta meg a nagy. átalános be­ közli mellékletül színészetünk legrégibb irott emlé­ vezető részt hazánk anyagi és művelődési állapotai­ két, I. Lipót színházi engedélylevelének hasonmását ról, eszmegazdagon és tanulságot nyújtón. Ez, vala­ is. Ebben 16!t6-ban a kolozsvári származású Felvin- mint a kiállítás története és szervezetének részletes czi György kapott engedélyt színi előadások tartá­ leírása teszi az első kötet tartalmát. A többi kötetek­ sára. A könyv alapvető munka, először foglalja egybe ben a különböző szakférfiak beható jelentései követ­ az adatokat, melyek után magának a szerzőnek kel­ keznek a kiállítás egyes csoportjairól. A második lett kutatni. Évek hosszú sorára és az ügy iránti kötet a mezőgazdaságot, állattenyésztést s az őster­ mély vonzalomra volt szükség, hogy minden oldal­ melést, a harmadik az ipar különböző ágait, a negye­ ról összegyűljön az anyag, levéltárakból, könyvekből, dik, a befejező kötet, a műipart, művészetet, közok­ hírlapokból, élő tanuk emlékezetéből. Elismerésre tatást, közlekedést és a pótkiállításokat öleli tol. méltó a kitartás, melylyel a szerző fáradozott, igen Számtalan ábra és rajz csatlakozik a szöveghez, jelentékeny az eredmény, melyhez jutott és a toll is továbbá a kiállítás egyes helyiségeinek kepe, s a házi jó, niely az anyagot feldolgozta, s élénkbe tárja a ipar csarnokából az egyes paraszt-szobák es népvise­ magyar színészet képét, alakjait, küzdelmeit. A köny­ letet feltűntető alakok fénykép másolata. A becses vet "irodalomtörténeti rész nyitja meg az ünnepi munka ára 5 frt. misztériumokról, az iskolai színjátékokról, a magyar Vas Gereben és Garay János összes munkái. színészet kezdetleges korának megmaradt emlékei­ ről. Majd a hazánkban működött külföldi színtársu­ Mehner Vilmos a Vas Gereben és Garay János öszlatokkal ismertet meg. Ezek főurak pártfogását élvez­ szes munkáiból ismét több füzetet adott ki. ték. Gr. Esterházy olasz énektársulatáról, gr. Vas Gereben műveiből hét füzet (23—30) jelent Károly olasz és franczia színházáról Megyeren, meg, melyekben véget é r a * Pörös atyafiak* czimü gr. Erdődy varasdi főispán olasz és német opera regény, s* megkezdődik a Nemzet napszámosai* ér­ színházáról, a pozsonyi és a pesti s budai né­ dekes korrajz, melynek ujabb kiadását már régibb met színházakról szól." Az első magyar színjátszó idő óta várja a magyar közönség. A két hosszabb mű társulat sorsa, Kelemen Lászlóék budai szereplése és között, a harmadik kötet kiegészítése gyanánt, há­ bukása képezi a következő lapok tartalmát. Az első rom elbeszélést kapunk: a «Badacsonyi szüret,» erdélyi és a második pesti színtársulat szereplésével, «Berzsenyi mint kérő» és «Régi módi házasság* czimely sokszor vált dicstelenné, ujabb fejezet ismertet mek alatt. Ugy a novellákhoz, mint a regényekhez meg. 8 az után a pesti német színészet állapo­ Gyulay László készített szép illusztrácziókat. Egytának szintén jut egy czikk. Ezt a vándorló egy füzet ára 25 kr. Garay János munkáinak első magyar színtársulatok, a miskolczi, székesfehér­ teljes kiadásából a 7—10-ik füzeteket kapjuk. A rö­ vári, dun ántuli és debreczeni társulatok IS 15— videbb költeményeket tartalmazzák a költő arczké1837-ig terjedő viszontagságai, küzdelmei vált­ pével s a dr. Ferenczy József által irt életrajzzal és ják fel. A pesti nemzeti szinház építése és jegvzetekkel. Egy-egy füzet ára 25 kr. — Mind a két megnyitása képez határpontot a történelmi s érde­ kiadvány eléggé jelentékeny arra, hogy széles olvasó­ kes epizódokkal bővített fejtegetésben. A befejező körre találjon. fejezet a szinészeti hatóság, czenzura és kritika álla­ Elbeszélések és rajzok, irta Tutsek Anna, kitől potával foglalkozik s ennek hatásával a színészetre. a lapokban több elbeszélés jelent meg már. Öt novel­ Mind e részek bőven tárgyalvák, közben egyes élet­ lát választott ki ezek közül a kötetbe : «A zsarnok*, rajzokat is nyerünk jeles régi szinészeinkről, maecze«Életiskola», «Téli mese». «A kis tánczosnő», "Tö­ násaikról. Sok van e könyvben, melyet mindenki vises utakon*. Mindannyiban megtalálja az olvasó a érdekkel olvashat. Az első rendszeres munka sziné- . szórakozást, s rokonszenves írói tulajdonokat, melyek­ szerünk múltjáról. Ára 3 frt 50 kr. től mé.g többet is lehet vámi. A kötet Szász Bélának «Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és ] van ajánlva, s Kolozsvárit jelent meg. Uj lapok. Tolnai Lajos ismert írónk szerkesztésé­ Képben* czimmel Rudolf trónörökös kezdeménye ben njévtől "Irodalom* czimű, hetenkint- kétszer zésére és védnöksége alatt megjelent irodalmi válla­ megjelenő kritikai és szépirodalmi lap indul meg, latnak 27-ik füzete elhagyta a sajtót. Ez a Ma­ melyből a mutatványszám már megjelent. Előfizetési gyarországra vonatkozó résznek a 7-ik füzete s a ára egész évre 10 frt, negyedévre 2 frt 50 ki-, s a magyar nemzet történetének egyik legérdekesebb Pallas-társulat nyomdájában rendelhető meg. — korszakát, a Zrínyi-Nádasdy-féle összeesküvéstől * Kolozsvár* czimen uj politikai napilap indult meg, Petelei István jeles elbeszélőnk szerkesztésében Az (1670) a pragmatica sanctióig (1713) terjedőt tartal­ uj lap az eddigi * Magyar Polgár* és «Kolozsyári Köz­ mazza dr. Panler Gyula alapos történelmi tanulmányra löny* összeolvadásából keletkezett, és szintén a kor­ mutató,#lénk és érdekes előadásában. E füzetet is, mánypárt közlönye. — «Házi szárnyasaink* czim mint az előbbieket, egykorú festmények, metszetek alatt indít meg Parthay Géza január 1 -étől a baromfi és gobelinek után készült számos rajz díszíti, melyek galamb és madártenyésztést, s mellékesen minden hasznos gazdasági mellékfoglalkozást felkaroló illusz­ nagyobbára most jelennek meg először nagyobb kö­ trált szaklapot. Minden hétben jelenik meg egy-egy zönség előtt. Összesen 15 képet és 6 fac-similét ta­ szám. Előfizetési ára egy évre 4 frt. Előfizetések és lálunk a füzetben, melyek mind a leghitelesebb e mutatványszámok iránt való megkeresések a kiadó­ korbeli emlékek után vannak másolva az ország kü­ hivatalhoz (Budapest, II. ker. Donáti utcza 12. sz.) lönböző részeiben, részint bécsi gyűjteményekben őr­ küldendők. Érdekes k ö n y v t á r czimmel f. évi január 10-én zött eredetiek nyomán. Az arczképek sorozata: egy uj vállalat indul meg, mely a magyar és külföldi Wesselényi Ferencz nádor, Nádasdy Ferencz ország­ irodalom jelesebb termékeiből olcsó áron akar köny­ bíró, Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Széchenyi György veket nyújtani a közönségnek. Első kötete Kleist esztergomi érsek, Teleki Mihály, II. Rákóczy Ferencz Henrik német költőnek «Heilbronni Katicza* czimű arczképei, továbbá Buda 1686-iki ostroma és az színművét tartalmazza, Beviczky Gyula fordításában ; 1687-ki eszéki ütközet a bécsi császári palotában levő második kötete Chamisso Adalbert «Schlemihl Péter csodálatos története* czimű hires művét közli, fordí­ szőnyegképek után; I. József koronázása Pozsonyban, totta Kormos Alfréd; a harmadik Scháffle «Sákkina zentai csata, portyázó kuruczok, magyar huszártiszt geni trombitás* czimű költői becsű müvét tartalmazza és magyar hajdú a XVII. századból, végül a gyula­ Luby Sándor fordításban, szintén a költő életrajzával fehérvári Károly-kapu III. Károly lovagszobrával.— Az * Érdekes könyvtár* sorozatába fölvesz tudomá­ A díszes kiállítású füzet a Kévai testvérek bizomá- nyos és szakmunkákat is. A könyvtár havonként egy kötete fog megjelenni, s az egész évi folyamra 4 írt­ nyában jelent meg s ára 30 kr. jával (félévre 2 frt, negyedévre 1 frt) lehet előfizetni a kiadóhivatalnál (Budapesten, Bévay-utcza 8.). de Hivatalos j e l e n t é s az 1885-iki orsz. kiállításról, bármely egyes füzet minden könyvkereskedésben akiállitás országos bizottságának megbízásából és külön is kapható lesz. Egyes füzetek ára 50 kr. kiadása mellett szerkesztette dr. Keleti Károly mi­ Folyóiratok. A «Turul* a heraldikai és genealó­ niszteri tanácsos, az orsz. statisztikai hivatal főnöke. giai társulat közlönyének deczemberi füzetében A nagy munka füzetenkint adatott ki, s az egészből Deák Farkas ír báró Nyáry Albertről nekrológot, még hátra volt füzetek most hagyták el a sajtót, az Nagy Iván a Chontus családról, dr. Karácsonyi János a Laczkfiakról, stb. Lehóczky Tivadar pedig a beregI. kötet második, a III. kötet harmadik s a IV. kötet megyei levéltárban őrzött nemes leveleket és czimemásodik, harmadik és negyedik füzetei. Az egész reket sorolja föl. — A • Nemzeti Nőnevelés* utolsó négy nagy kötetre terjed, s maradandó emléke és füzetében Péterffy Sándor befejezi leányiskolái neve­ tanulsága a fényes kiállításnak, melynek egyes osz­ lési rendszerünk hibáiról irt értekezését, Sebes­ tyénné- Stetina Ilona életrajzot közöl Ipolyi Arnold­ tályairól, csoportjairól szakavatott tollak írták meg ról ; Kenessey Béla a hollandi polgári leányiskolák az ismertést, állították össze az adatokat, s tüntetik tananyagát ismerteti; Komáromy Lajos az ifjúság­ föl ama viszonyokat, melyek közepette a kiállítás nak szánt könyveket bírálja. -»- A Méhészeti Lapok találta az ipar, a termelés egy-egy ágát; kiemelvén a hetedik évfolyamát végezte be most kiadott füzeté­ lényegesb haladásokat, újításokat, s figyelmeztetve vel. A folyóirat az orsz. méhészeti egyesület közlö­ nye, melyet Kriesch János szerkeszt, s a méhészet hiányokra. Munkájok tehát gyakorlati fontossággal ügyét buzgón képviseli. Előfizetési ára egész 3 fit, bir az érdeklettekre. E mellett az egész vállalat ma­ társulati tagoknak 2 frt. gas tudományos színvonalon áll, mert az egyes elő­ Iskolai könyvek. Német mondattan, tanodái és adók a tudományos segédforrásokat is felhasználták magán használatára, irta dr. Szemák István, VII.

1. SZÁM. 1 8 X 7 . XXXIV. ÉVFOLYAM

1, SZÁM 18S7-. xxxív; ÉVFOLYAM.

kerületi állami gym. tanár. Harmadik javított ki­ adás; ára'50 kr. — Gyakorlati német nyelvtan, kez­ dők számára; irta Klingenberg Jakab tanitó. Első rész ; második javított kiadás, s ára kemény kötésben 25 kr. Mindkettő a Franklin társulat kiadása. A népszínházban egy kis eredeti operettet mu­ tattak be docz. 27-ikén A milliomosnö czimen. Szö­ vegét irta Reiner Ferencz, zenéjét Bátor Szilárd és Hegyi Béla. A szöveg egy 30 millióval biró özvegy kezéért folytatott versengéssel ismertet meg. Termé­ szetes, hogy ily rengeteg gazdagsághoz franczia föld kell, de azért a szöveg maga épen nem francziás, ha­ nem igen is vaskos. A zene egy jelentékeny része keringő. Egy pár részt megtapsoltak, s Hegyi Aranka, Pálmai Ilka csinosan is énekelték.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A földrajzi t á r s a s á g decz. 23-iki ülésén Berec Antal titkai- az afrikai tudományos kutatások és uta­ zások legújabb eseményeiről tett jelentést, aztán Vámbéry Ármin tartott előadást a Kaspi-tengeren túli vasútról. Oroszországnak rég óhajtott terve volt a Kaspitenger keleti partjának összeköttetése az Oxussal és majd Samarkanddal. Több izben megkísértette a vasút lerakását, de iszonyú nehézségeket támasztot­ tak a turkomanok ellenállásai és a roppant homok­ sivatagok. Skobelev tábornok volt az, a ki előbbre vitte a vasút ügyét, miután előbb elpusztított vagy 30,000 turkomant. A vasút talajához agyagot kellett messze földről szállítani; sok bajt okozott a viz hiánya is. A már Mérvig elkészült vonal 1335 verstet tesz'és körülbelül 40.000,000 rubelbe került. Az Odesszával való összeköttetés mellett Oroszország belsejéből 5 nap alatt lehet majd csapatokat szállí­ tani Közép-Ázsiába. Az uj vasútnak kulturális jelen­ tősége nem valami nagy, a mennyiben ott ugy is gyér a lakosság, a letelepítés pedig az égalji viszo­ nyoknál fogva majdnem lehetetlen. A kereskedelem nyerni fog az uj vasút által; régi kereskedelmi utak meg fognak újból élénkülni és mint 2000 év előtt, a világforgalom újra a Kaukázuson keresztül fog Európa felé vonulni. Főczélja azonban a vasútnak sztratégiai és politikai. Ázsiában most Európa tudta nélkül valódi vasúti háború folyik. Oroszország építi tovább vasutját 20,000 emberrel, Anglia pedig Indiá­ ból észak felé építteti vasutját 25 000 emberrel. Fűtőanyagul petroleumsalakot fognak használni az uj orosz vasútnál. Az előadó azzal zái'ta be érdekes előadását, hogy alig várja az időt, midőn a vonat füttye mellett haladhat majd át ama vidékeken, a melyeken oly sokat utazgatott teveháton. Az országos régészeti t á r s u l a t decz. 28-ikán tartotta évi közgyűlését az akadémiában, Pulszky Ferencz elnöklete alatt. Dr. Hampel József titkári jelentése a társulat halottairól, br. Nyári Albertről és Ipolyi Arnoldról melegen emlékezett meg. Az utób­ binak emlékére a társulat gyászünnepélyt rendez, melyen dr. Czobor Béla fog emlékbeszédet mondani. A társulat ez idén megkezdte a hazai régészetet tárgyazó kézikönyvek sorozatának kiadását, a mely hivatva lesz pótolni a műrégészeti kalauzt. A társu­ lati tagok száma 437, ezek közt 61 alapító. A vagyoni állapot teljesen kielégítő. A társulat folyóirata kül­ földön is egyre nagyobb tekintélyre tesz szert és kül­ földi szakemberek is készségesen működnek közre benne; de a havi üléseiket nem kiséri oly siker, mint a folyóiratot, mert azokat a nagy közönség csak gyé­ ren látogatja. A társulat legutóbb megkezdte a nép­ szerű előadásokat is, melynek czélja a régészeti szak iránti közérdeklődést előmozdítani. Az 1887-ik évre a bevételek 2811 írtban a kidások 2800 írtban állapítattak meg. Hampel József titkár ezután nagy­ mérvű elfoglaltságát hozva fel okul, lemondott ez állásáról. Majláth Béla indítványára a közgyűlés saj­ nálatának adott kifejezést és jegyzőkönyvi elismerését fejezte ki a titkárnak ez állásában kifejtett kiváló működéséért. Helyébe egyhangúlag dr. Szendrei Já­ nost választották meg. A Petőfi-társaság uj tagul dr. Ferenczy Józsefet választotta meg. A tisztviselők az eddigiek maradtak. A közgyűlés az akadémia nagy termében janur 6-án lesz. Az elnöki megnyitóbeszédet Komócsy József tartja ; a titkári jelentést Ábrányi Emil terjeszti elő ; Tolnai Lajos emlékbeszédet mond Győry Vilmos fölött; elbeszéléseket Beniczkyné-Bajza Lenke, és Balázs Sándor olvasnak föl; költeményeket pedig Endrődi Sándor, Reviczky Gyula és Szabó Endre.

EGYHÁZ É S ISKOLA. Kis-Kun-Halas város közönsége a lefolyt év deczember 2()-ikán szép ünnepélyt rendezett az ottani községi iskolák igazgatójának, az öreg Hetessy Dá­ nielnek megtisztelésére, az öreg ur52 éves tanügyi mű­ ködése emlékéül. Vári Szabó István polgármester és iskolaszéki elnök a városház nagytermében, fényes közön­ ség ovácziói között tartalmas beszéddel üdvö­ zölte a sokérdemü aggot; utána Péter Dénes fő-

gondnok a reform, egyháztanács, majd Szalay Zsig­ mond a községi tanítói testület, Csontó Lajos a főgymnasiumi tanári kar szerencsekivánatait tolmá­ csolták. Eljöttek a különböző hitfelekezetek, tantes­ tületek, ipartestületek, meleg szavakkal emelvén ki mindegyik a maga részéről megbízóik üdvözletét az általánosan tisztelt és szeretett aggnak. E nyilatko­ zatok maradandó emlékek kíséretében történtek. Az iskolaszék jegyzője egy okiratot nyújtott át 100 forint tiszteletdíjról, mely neki évről-évre élte fogy­ táig kiutalványoztatott. Tisztelői nevében egy drága művű ezüst Írókészlet tükrében törtek meg a megha­ tott agg-ember könnyei; s végre volt tanítványai, kik között már sok férfi deres fővel intézi Halas vá­ rosának, a köznevelésnek, közigazgatásnak és számos egyházaknak ügyeit, — s kiknek nevében Korda Imre főgymnasiumi tanár és ismert filolog szólott, — egy diszes ezüst kehelylyel fejezték ki hálájukat egy­ kori derék nevelójök iránt, élénken hangsúlyozván a hálát és elismerést, melylyel neki tartoznak. Az ün­ nepély hivatalos része a nagy közönség éljenzései között véget érvén, más alakban ujúlt fel a közlako­ mán, hol sok szép áldomásban meg annyi tükörben láthatta az öreg ur fölelevenedni félszázados múltjá­ nak emlékeit hálás és gyöngéd nyilatkozatok szép keretében, s meggyőződhetett, hogy — az ő sok töviséi nem tövisek voltak, hanem bimbók, melyek­ ből rózsák feselnek. Az ebéd alatt egymás után érkez­ tek a volt tanítványok üdvözlő táviratai Budapestről, Bácskából, Bánátból, kunsági városokból. Végre a fénves napot, — mely ennek a hasznos életnek — reméljük — még sokáig tartó alkonyát megfényesí­ tette, — bezárta a Rrecsányi színtársulata által ren­ dezett disz-előadás, melynek első felvonása egy gon­ dosan díszített babérkoszorú volt, a közönség éljen­ zései közben a színtársulat nevében átnyújtva az ünnepeltnek.

MI UJSÁG? Mai számunkkal veazik olvasóink a «Vasár­ napi Ujság» 1886. évi folyamának tartalom­ jegyzékét egy féliven; ugyancsak mai számunkban adjuk lapunk «Nóí munka és divat« czimü uj rovatának 1887. évi első közleményét. A királyné külföldi útja. A királyné valószínű­ leg február 1 -én elindul külföldi útjára. A felséges asszony ezúttal is Írországba fog menni, hol 6—8 hetet tölt. A trónörökös-pár decz. 26-ika óta a Fiume mel­ letti kies üdülő helyen, Abbáziában időz. Ott van a Koburg berezegi pár is. A trónörökös-pár decz. 27-én kirándulást tett a fiumei öbölbe. A királyfi kíséreté­ vel az «Adler» nevű torpedónaszád fedélzetén he­ lyezkedett el, míg Stefánia főherczegnő és nővére, Koburg herczegnő a «Phantasie» yachton vettek részt a kirándulásban. Zichy Ágost gr. kormányzó és neje decz. 28-ikára a trónörököspárhoz ebédre vol­ tak hivatalosak. A trónörökös a Várna nevű édes­ vizű tavat is megnézte, mely vizét tengeralatti utón a Monté Maggiore-ból nyeri. József főherczeg levele. Mara Csap horvát irónő, ki a délszláv népéletből vett rajzaival keltett figyel­ met, s jelenleg Brüszelben él, megküldte József főherczegneg «Goldjana» czimű legújabb munkáját, mely a czigány életből van merítve. A főherezeg következő levelet intézte az Írónőhöz. «Tisztelt kisasszony! Fogadja köszönetemet a •Goldjana* szíves elküldéseért. A könyvet igazán nagy érdeklődéssel olvastam. Nem is sejtettem, hogy még egy hölgy is behatol egy gyakran jogosan, de még többször jogtalanul szidalmazott nép szellem­ világába. Ha esetleg megint előveszi a tollat a czigányok érdekében, kérem ne feledje el, hogy hazájában van a czigány-élet és a czigány-nyelv egy ismerője, a ki mindenkor kész önnek a czigány kifejezésekről felvilágosítással szolgálni és a kinek különös örömet szerezne, ha e tekintetben a jeles Írónőnek aláren­ deltjeképen szolgálatára lehetne. Fogadja még egy­ szer őszinte köszönetemet, melylyel maradok tiszte­ lője József főherczeq. * Az uj közlekedésügyi miniszter. Baross Gábor, a közlekedésügyi minisztérium eddigi államtitkára, miniszterré neveztetett ki. A kinevezés decz. 29-ikén kelt. Az uj miniszter decz. 30-ikán tette le az esküt Bécsben,' ő felsége előtt. A «Vasárnapi Ujság*-nak volt alkalma már Baross Gábor életrajzát megismer­ tetni olvasóival; ezúttal tehát csak a főbb adatok is­ métlésére szorítkozhatunk: Baross 1848. június 6-ikán született Pmzsinában, Trencsénmegyében. A nyilvános pályára 1871-ben lépett, midőn szülőmegyéje aljegyzővé választotta. 1875-ben választották meg képviselővé és ez idő óta állandóan tagja a magyar parlamentnek. A parla­ mentben mint jegyző s számos bizottság tagja nagy tevékenységet fejtett ki s 1882-ben,miután Hieronymi az osztrák-magyar államvasut-társulat szolgálatába

VASÁRNAPI UJSÁG. lépett, államtitkárrá neveztetett ki a közlekedésügyi minisztériumhoz. 1884-ben ugy Trencsénmegyében, mint Győrött képviselővé választották, ő az utóbbi kerület képviseletét tartotta meg. Jókai ajándéka a múzeumnak. Jókai a nemzeti múzeumnak egy óriási kagylót ajándékozott, mely az indiai óceánban is csak kivételesen fejlődik oly nagygyá, mint az ajándékozott példány. A héj egy méter hosszú, 62 czentiméter magas, s a kettős héj súlya 3 métermázsa. Hogy ily súlyt s nagyságot ér­ jen, az állatnak legalább is 150 évesnek kellett lennie. A két zárizom tapadási helye 15 cm. átmérőjű, ugy hogy e zárizom segélyével a tátongó kagylóhéjak hirtelen összehúzása által a karvastagságú kötelet el­ vághatja. A tengeri halászok ily állatból 50—60 font húst nyernek s ezt füstölve meg is eszik. Hnsa azon­ ban kemény s nehezen emészthető. A párisi «Notredame» templomban szentelt víztartónak használtatik egy sokkal kisebb kagylóteknő, ugy hogy Jókai e szép ajándékának az angol múzeum példányán kivül párja nincs. Jókai ezenkívül küldött 2 ritka szépségű, 3 láb magas tölcsér-spongyát (Poterion infundibulum) a mi szintén a ritkaságok sorába tartozik. Esküvő. Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter leányát, Anna kisasszonyt, decz, 28-ikán vezette oltárhoz Pott Konstantin, hadi tengerészeti hadnagy. Az esküvő a lipótvárosi bazilikában volt. A meny­ asszony részéről Eötvös Lóránt báró egyetemi tanár és a vőlegény részéről Pott Emil müncheni egyetemi tanár szerepeltek mint tanuk. Esküvő után az uj pár Polába, a vőlegény állomáshelyére utazott. Az országos kiállításról a számadásokat a keres­ kedelmi miniszter most terjesztette a képviselőház elé. Egy millió és 144,000 frt a deficzit. E mellett a még fenálló épületek 658,036 frtba vannak számítva, s ha ily árban nem értékesíthetők, a deficzit nőni fog. Eddig nem sikerült az értékesítés. A nagy iparcsar­ nokról még nincs eldöntve, hogy mi czélra alkalmaz­ zák. A város nem nagy hajlandóságot mutat az átvé­ telre. Át akarta azonban venni a rendőri pavillont rendőrségi czélokra 5000 írtért. Ezt meg a belügy­ miniszter nem hagyta helyben, nem találván alkal­ masnak ily czélra az épületet. A szabadságharcz emlékei. A segesvári szeren­ csétlen ütközetben, hol Pet'őfi is elveszett, Skariatin orosz tábornok szintén halálát találta. Már régen van neki díszes emléke ; most azt megújították s pavillonszerű mennyezettel is ellátták. Őrház is áll mellette, s abból őr vigyáz, nehogy az emléket rongálják. Az őr a szebeni katonai főparancsnokságtól évenkint 40 frtot huz. Nem messze Skariatin emlékétől, lent a völgyben, a szántóföldek között van egy kis dudvás földdarab, melyet az eke nem bánt, de kegyelet se ápolja. Itt nyugösznak elesett honvédeink közös sír­ ban s minden valószínűség szerint velők nyugszik Petőfi is. Van ugyan már huszonöt év óta egy szobor­ bizottság, de ez egyebet se tett, mint gyűlésezett, — Szóba jött most, hogy az agyagfalvi székelygyűlés emlékét is meg kellene örökíteni. Mozgalmas napok­ nak egyik legérdekesebb jelenete volt az utolsó szé­ kely nemzet-gyűlés az agyagfalvi réten. A gyűlés va-lóságos táborozás volt. Több napig tartott. A székblyek családostól jelentek meg; ott tűzhelyeket, sá­ torokat alakítottak ; ott sütöttek és főztek a szabad ; ég alatt. Mint kolozsvári lapokban olvassuk, Berzenczey István mozgalmat indított meg az iránt, hogy az utolsó székely nemzeti gyűlés színhelyén, az agyag- | falvi réten, hol 30,000 székely torokból hangzott fel 1848-ban a szorongatott haza hívó szavára a kiáltás: • Hamegyünk, menjünk mind !• — emlékkő állíttas­ sák. Jelenleg a gyűlés tulajdonképeni helyét kutatják, hová az emlék fölállítandó lenne. E czélra az akkori szószék helyét akarnák kijelölni. Kiásott város. Orosz lapok szerint a Dnieper I partján egy teljesen ismeretlen várost fedeztek föl. Mintegy öt versztnyire Bjelozerszk falutól láthatók e I városnak romjai, melyet nemrég vizsgáltak meg be­ hatóbban. Szabályosan épített utczák nyomaira a kad tak, házak alapfalait, helyiségeket, melyek szénnel, edénycserepekkel és esontmaradványokkal voltak telve, fedeztek fel. Találtak vermeket is, melyek gabonatartókul szolgáltak, ezenkívül találtak még vizvezető csöveket, házieszközöket, szobortöredéke­ ket, építészeti díszítéseket, ólomdarabokat és görög pénzeket «01bia» felirattal. Minden valószínűség arra mutat, hogy ezek annak a városnak a romjai, melynek nevét a pénzek viselik. Ez ideig még alig, Hogy a tizedrésze van kiásva a városnak s hihető, hogy a tavaszszal az ásatások folytatásakor igen érdekes felfedezéseket fognak tenni. Felvilágosítás. Lapunk múltkori számának tüj zeneművek* rovatában Bertha Sándor Deuxiéme csárdás zenemüve 7 frank 50 centime-re, Troisiéme csárdás-a pedig 6 frankra van téve. Minden félreértés

17 elkerülése okáért az illető zeneszerző most azt irja nekünk, hogy ez az ugy nevezett erős ár (prix fórt), melyet a párisi kiadók indokolhatatlan szokásból tesznek a zeneművekre, s melyeknek csak egy íiarmadát szokás megfizetni: a jelen esetben tehát 2 frank 50 cent. és 2 frankot. Ez a fonák szabály min­ den Parisban megjelenő zeneműre nézve áll, kivévén azt az esetet, midőn az ár mellett a nett£ (tisztán) szó is előfordul, mint az operák zongora-kivonatain például; csak ekkor köteles a vevő a jelzett összeget megfizetni a Francziaországból jövő zeneművekért. * Adakozás. A «Vasárnapi Ujság* szerkesztőségé­ hez a hajléktalanok menedékházánál; építéxére. P.Tenkről Pappszász Lajosné 18 frtot küldött be, mely összeghez járultak: Bérei Zsuzsanna, Mihaleczkí Antónia, Kaszab Júlia és Szabó Rozália 8 frt, Papp­ szász Lajos 10 frt. Összesen 18 frt. Rendeltetési he­ lyére juttatjuk. Egy csalékony rajz. A mellékelt igénytelennek látszó rajz, ha közelebbről megtekintjük, az optikai csalódások egész sorozatát mutatja. Egy párra figyel­ meztetjük olvasóinkat: Az ABCD négyzet oldalai középen kifelé hajlóknak látszanak, holott valóságban egészen egyenesek. Ellenkezőleg az abed benső négy­ zet oldalairól azt gondoljuk, hogy kifelé görbülnek,

Jtígy csalékony rajz. pedig ezek is egyenesek épen ugy, mint a legbenső 1, 2,3,4-gyel jelzettnégyzet oldalai, bár itt a csalódás a vonalok rövidsége miatt kisebb. A két nagy kör, mir és nzn által befogott térről ugy látszik, mintha az egész rajz többi része felett volna. Az no kis ív egy kisebb kör részének látszik, holott az lm és pr ívekkel együvé tartozik s egy s ugyanazon kör része. Hasonló az eset a többi három megfelelő ívvel. Alig hihető továbbá, hogy az st és ij ívek között levő tér ugyanoly széles, mint a vv és zz ívek közt levő, stb. Az no és zz ívek közt levő tér annál kisebbnek látszik, minél inkább közeledünk az noz vastag kör felé, holott ez ívek egészen konczentrikusak. Ugyanezen ívekről az látszik, hogy 2vd irányban távolodnak egymástól, holott ez a valóságban nem ugy van. Egyszóval e kis rajz nagyon sok tanulságos s mulattató észleletre ad alkalmat.

Előfizetési fölhívás

a Vasárnapi üjság és Politikai Újdonságok 1887. évi folyamára. A tVasárnapi Ujság* ajelen évvel 34-ik, testvér­ lapja, a «Politikai Újdonságok*, 33-ik évfolyamába lép. Mind a kettő régi ismerősként, kipróbált jó barátként kopogtat be ismét a magyar emb<jr házá­ hoz, szellemére, irányára, czéljairi. megmaradván annak, a mi volt kezdettől fogva egész pályafutása alatt de ugy tartalmában, mint kiállításában alkal­ mazkodva a fokozottabb igényekhez, a finomultabb ízléshez és az élet növekedő szükségleteihez. Épen azért mind a két testvérlap az új évtől kezdve ismét tetemesen megbővített tartalommal és uj rovatokkal szaporítva fog megjelenni, így akar­ ván viszonozni a közönség érdeklődését, mely hosszú pályáján folyvást növekedő mértékben méltányolta és jutalmazta törekvéseit. * ' A t Vasárnapi Ujság» a legjelesebb hazai irókat és művészeket számítja dolgozótársai közé, s e mellett a külföldi irodalom feltűnőbb termékeit is megismer­ teti közönségével. Mint képes lap szépirodalmi köz­ leményeit, kivált elbeszéléseit, regényeit is illustrálva kívánja bemutatni. így ez évfolyamában jelesebb hazai művészeink által illusztrált elbeszélé­ seket közöl Jókai Mórtól, Mikszáth Kálmántól,

Baksay Sándortól, Gyarmathy Zsigánétól, P. S z a t h m á r y K á r o l y t ó l , K a z á r E m i l t ő l , etb., s k ö z l i V e r n e Gyulának.a «Vasárnapi Ujsági k ö z ö n s é g e előtt hódító i s o l y k e d v e l t i r ó n a k l e g ú j a b b r e g é n y é t *A Robur* czimmel, minden számban egy-két képpel. A « V a s á r n a p i Ujság* m i n t c s a l á d i l a p , m e l y c z é l jává tette a családban fölmerülő m i n d e n irányú igé­ n y e k k e l s z á m o l n i , a j ö v ő é v t ő l k e z d v e egy vj rovat­ fog megjelenni. «Női m u n k a é s divat» tal bővítve lesz ez uj rovat czime, s abban a női m u n k a körébe, a háztartásra, a házberendezésre, kézi munkára, házi iparra, s t b . tartozó k ö z l e m é n y e k e n kivül a divat torén, f ö l m e r ü l ő s a j ó í z l é s t é s a s z é p i r á n t i é r z é k e t fejlesztő j e l e n s é g e k lesznek ismertetve, különös t e ­ kintettel a hazai iparra.

A «Vasárnapi

Ujság«

ezentúl is azt tűzi m a g a

elé czél gyanánt, h o g y a hazafias érzületnek csa, a n e m z e t i tükre legyen. emberek

haladásnak

tolmá­

képe, a közéletnek

hű

K ö z l i a h a z a i é s külföldi n e v e z e t e s e b b

arczképeit

élet-

és

jellemrajzokkal

kisérve; k ö l t e m é n y e i b e n é s e l b e s z é l é s e i b e n a szép­ irodalmi

b e c s m e l l e t t az erkölcsi

tartalmat é s n e m ­

zeti irányt k e r e s i ; k é p e i b e n , k é p m a g y a r á z a t a i b a n , melyeknek

érdekességet

az é p e n n a p i r e n d e n l e v ő

vagy művészi becsök vagy események

kölcsönöznek,

történelmi, népismei, természettudományi társa­ dalmi s a tudomány nőpszerüsítésére.vívmányainak n a g y körben elterjesztésére szánt czikkeiben állandóan igyekszik megtartani az egyszerű t e r m é s z e ­ t e s s é g é s józanság, való h ű s é g é s erkölcsi m e g b í z h a t ó ­ ság

1. SZÁM. 1887. XXXIV. ÉVFOLYAM.

VASÁKNAPI UJSÁG.

18

a m a fokát,

mely e lapot

családi lappá, v a l ó d i

házi baráttá tette o l y sok m a g y a r t ű z h e l y körében. A v i d á m h a n g , tréfa é s e l e v e n s é g n i n c s belőle k i z á r v a de a sikamlós kétértelműségekkel való kedveskedést másoknak engedi. T á r c z a c z i k k e i és k i s e b b

tárcza-

s z e r ü k ö z l e m é n y e i , v a l a m i n t a heti események sére szánt színházi

(irodalmi, és művészeti,

közintézeti, hír-

egyházi

és vegyes)

közlé­

és

iskolai,

rovatai

is

u g y a n e z e n s z e m p o n t szerint vannak összeállítva. A • V a s á r n a p i Ujság, társlapja, a „ P O L I T I K A I Ú J D O N S Á G O K " teljesen független politikai h i r l a p , m e l y n e k i r á n y á t n e m b e f o l y á s o l j á k sem pár­ sem egyesek személyes tok, sem érdekszöveikezetek, érdekei, m e l y e t a p á r t a t l a n igazság és meggyőződés kimondásában n e m gátolnak s e m m i n e m ű lekötelezettségek é s m a g á n tekintetek ; melyet, m i n t az ese­ mények ismeretének h ű é s részrehajlatlan kutf o r r á s á t , valódi szükségnek ismert el a magyar olvasó E politikai lap a h é t eseményeit kellő közönség. m a g y a r á z a t t a l e l l á t o t t g o n d o s , h ű ö s s z e á l l í t á s b a n tárja az o l v a s ó e l é , s a k ö z ö n s é g együtt találja b e n n e m i n d ­ jelen meg, úgy, azt, a m i a n a p i l a p o k b a n elszórtan hogy e lap, kivált vidéken, h o l a hiányos postajárás a n a p i é r t e s ü l é s t k ü l ö n b e n i s m e g n e h e z í t i , a ~Tiapi lapokat is lehetőleg pótolja. A

«Politikai Újdonságok*-hoz

ujabban « M a g y a r

Gazda* czimalattkét hetenként megjelenő g a z d a s á g i l a p v a n c s a t o l v a , s jövőre ezenfelül r e n d k í v ü l i m e l ­ l é k l e t e k k e l i s b ő v í t v e l e s z a lapnak eddig is heten­ k é n t m á s f é l s m i n d e n m á s o d i k h é t e n k é t n a g y i v r e ter­ j e d ő t a r t a l m a , m e l y a Politikai

Újdonságokat

SAKKJÁTÉK.

A „FRANKLIN-TÁRSULAT"

1417. számú feladvány. Schuster Zsigmond-tói

kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható — az osztrák tarto­ mányok számára Szelinski György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben, I., Stefansplatz 6.

HALÁLOZÁSOK, E l h u n y t a k a közelebbi napok alatt: B A T FERENCZ, B e r e g v á r i n e g y e v o l t e l s ő a l i s p á n j a , a b e r e g i ref. e g y ­ h á z m e g y e volt segédgondnoka, B e r e g m e g y e bizott­ s á g i tagja, v o l t o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő , 7 4 é v e s k o ­ rában, B e r e g - S u r á n y b a n . — B A G I JÓZSEF, az alföld h í r e s é s d ú s gazdája, k i saját erejéből, s z o r g a l m á b ó l lett milliomos gazdag ember, Csongrádmegye bizott­ s á g á n a k virilis tagja, s k i m e g m a r a d t e g y s z e r ű s é g é ­ b e n roppant v a g y o n a mellett is, é s fáradozott, m í g gyermekeit, övéit gondosan neveltette és a munká­ h o z szoktatta, 8 7 éves korában Csongrádon. — H E G T E S S T ANTAL, nyugalmazott pécsváradi alapítv. ü g y é s z , 61 -ik é v é b e n . — OROSZ L Á S Z L Ó , U n g m e g y e v e t e r á n férfia, a p r o v i z ó r i u m a l a t t m e g y e i t ö r v é n y ­ széki ülnök, 7 5 éves, Ungvárott. — DALLOS IMRE, győrmegyei bizottsági tag, életének 66-ik évében, Gecsén. — MARCZS KÁROLÍ, m a g y . kir. m é r n ö k , Zala-Egerszegen, élte 7 l i k é v é b e n ; u g y a n o t t PROSCH BÉLA,

34

éves.

—

'BORBÉLY

FERENCZ

(Budapesten). A p e s t i sakkörnek ajánlva.

Sötét.

LÁNGH

— Özv. F E K E T E LAJOSNÉ szül Székely Terézia, 8 4 é v e s , T o r d á n . — Ö z v . E L I Á S S Y G Y U L Á N É szül. B e r czelly Jolán, 5 0 éves, Váczott. — Özv. KÖNCZEY S Á N D O B N É szül. M a g a s s y M a r i a , P e c z e - S z ő l l ő s ö n . — M O S C H G I Z E L L A , m ű v e l t fiatal h ö l g y B u d a p e s t e n . — GERLITS SÁNDORNÉ szül. Orlandy Katalin, 2 4 é v e s , S z o m b a t h e l y e n . — ZABDLIK LAJOSNÉ szül M e d g y e s i A n n a , 2 8 é v e s , K o l o z s o n . — H E I N E VILMOSNÉ szül. Vámossy Lilié, 57 éves, Debreczenben. — LAKÍNÉ szül. B e l e n c z e i A n n a , 5 3 éves, S z e n t T a m á s o n . — M E I N E S ISTVÁNNÉ szül. Erdei Mária, 2 0 é v e s , D e b r e ­ czenben.

ez ideig

a

b

o

a FüágOS. «

t

g

h

Világos indul s a h a r m a d i k lépésre m a t t o t m o n d .

Az 1 4 1 8 . sz. f e l a d v á n y m e g f e j t é s e . Zagyva

Imrétől

c8;

Debreczenben.

d3, f i ;

f5;

d6 ;

1

*

i

e8, d 4 ;

t>2, g7 ;

Loyd

A A A A

Vasárnapi Ujség Vasárnapi Ujság a tVilágkrónikávalt együtt Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok-.. Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok a a Világkrónikái ah együtt... ... _._ . . .

4 frt — kr 5 « — • 6 • —i 7 • — •

E g é s z é v r e (január—deczember). A A A A

Vasárnapi Ujság 8 frt — kr Vasárnapi Ujság a tVilágkrónikávalt együtt 1 0 • — • Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok 12 • —• Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok a tVilágkrónikávalt együtt ... 14 « — i

L a p u n k a z o n t i s z t e l t előfizetőit, k i k n e k e l ő f i z e t é s e d e c z e m b e r h ó v é g é v e l lejár, fölkérjük a z e l ő f i z e t é s mielőbbi megújítására, n e h o g y a lap küldésében fenn­ akadás álljon b e .

A s l r á i ó . N e m tudjuk, h o g y eshetik, h o g y é p e n e g y szerzőnek h á r o m s z o r maradtunk felelettel a d ó s o k ; h o l o t t m i —- h a csak v a l a m i el n e m t é v e d — m i n ­ denkinek i z e n m szoktunk, h a többet n e m , annyit h o g y n e m k ö z ö l h e t ő , v a g y é p e n kritikán aluli. — A m i a m o s t a n i t illeti, biz ez g y ö n g e ; m e r t a h u m o r é s a bús h a n g u l a t n e m olvad b e n n e jól össze é s s e m rész­ vétre, s e m m o s o l y r a n e m t u d h a n g o l n i , de m e g ­ hatni s e m .

T. előfizetőink szíveskedjenek az előfizetés megajitásánál, vagy a •Világkrónika* megrendelésénél ezimszalagjnkból egy példányt a posta-utalványra ragasztva beküldeni, s min­ den reklamácziót és egyéb a szétküldésre vonatkozó közle­ ményeket a kiadó hivatalhoz küldeni.

A n é p e m l é k e i . Beranger e g y i k legszebb költe­ m é n y e . D e fordításához több erő, több gyakorlat, a költői n y e l v é s verselés biztosabb u r a l m a kívántat­ nék, í g y , a h á n y sor, a n n y i j a v i t n i v a l ó ; a f o r m a egészben s i n c s m e g t a r t v a . A z eredetiben a rím e l h e ­ l y e z é s e e z : a b b a — c d c d — e f f e : a fordításban a r i m e k fele e l v é s z . S végre t e g y ü k hozzá, h o g y e s z é p költe­ m é n y t i r o d a l m u n k m á r r é g bírja I l l é s s y György sokkal sikerültebb fordításában.

A Viíárnapi Cjság és Ftlitikai I j á t n ú g o k kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-uteza 4. sz.)

V e m k ö z ö l h e t ő k . H o v a szállt a l e n g e szellő. — A távollevőhöz. — B i z t a t á s . — Hajnal.

Pál.

F ű z v e 8 0 kr.

tartalmaz bűneseteket, csodálatos

regéket, vadász é s utikalandokat stb.

tünemények-,

U J FALI NAPTÁR O R Á S Z A T I N A P T Á R . Szerkeszti Nyári Ferencz. XIV. évfolyam. Fűzve 80 kr.

B

m I

ÉLŰRE—FIZETÉSI FELHÍVÁS!

L-nl

i

ben : E x n e r Kornél. — Tarnóczon:

im

: K. J . é s F . H . , nevé­

N é m e t h P é t e r . —•

sakkor.

IK-

R ö v i d é r t e s í t é s e k . Budapest:

I

S. E . B l á t h y t a n u l ­ n e m helyes.

A z 1 4 1 5 . s z . Gejerstam-féle

felad­

s ö t é t futár áll. K é t

könyvek kik hozzá

e

millió

S z u r o n y t

A Franklin-Társulat könyvkiadó­ hivatala ingyen és bérmentesen küldi

K é t

teljes vé­

m u s z k a

b a k k a n c s !

s z e g e z z ,

millió

b o m b á t

b a k k a n c s

p a t t a n t s !

lcészül

—

F u t n i

e l ő t t ü n k

vitézül.

F e l , a E l d ö r d M u s z k I»alya

m u s z k a h á b o r ú r a ! ü l t I s t ó k á g y ú j a , a r e p ü l l e v e g ő b e , p o t t y a n s á r g a f ö l d r e !

könyvnyomda 4. sz.)

3ÍVJ1 Hakár apát 3!HjGenovéva sz. 4 KJTitus pk. 5(S,Teleszforp. vt. 6 C Vízkereszt 7|PiP. Rajmnnd ap. SjSíSzeverin ap.

B. Ábel Énok Lóth. Simeon Vízkereszt Rajmnnd Erhard

Görög- Orosz

21 E Juliana sz. 22 Anasztázia 23 Krét 10 vt. 23 Kar. e. böjt 25 \.-KaráesoH 2C Egvipt, fut. 27 lst. 1. Tért.

Izraelita

6 7 Illés 8 9 10 B.J e. 11 12 S. í a j .

Htlf Táltuáui: D Első negyed 2 án 1 6. 36 pk. < . u.

ELŐFIZETÉ-I FELHÍVÁS

A „BOLOND ISTÓK" TJJ A Bolond

Istók,

ÉVFOLYAMÁBA.

a legdíszesebb

l a p u n k , j ö v ő é v v e l tizedik

Előfizetési január-márezius január-június egész

évre

kiállítású

H A T O D I K

K I A D Á S

...

a s z ö v e g

Ara

félévre -

I. -

Előfizetések, legczélszerübbeu

... -

-

-

élcz-

£

forint

4

forint

8

forint

posta-utalványnyal, a kiadó­

egyetem A Bolond

utcza 4. Istók

F O R D Í T O T T A

fűzve

1 forint

k ö z é

n y o m o t t

40

á b r á v a l .

krajezár.

T A R T A L O M . Bevezetés. — A n ö v é n y e k általános összetétele. — A z o n elemek, m e l y e k b ő l a n ö v é n y e k szerves része össze v a n t é v e . — A tápszerek, m e l y e k b ő l a n ö v é n y e k szerves része képződik. — Azon elemek, m e l y e k b ő l a n ö v é n y e k szervetlen (éghetlen) részei v a n n a k összetéve. — Talajtan. — A n ö v é ­ n y e k táplálkozása. — A tápanyagok felvétele a talajból. — Trágyatan. — A takar­ m á n y anyagok közelebbi alkotó részei. — A z állati test fontosabb alkotó részei. — Az állati táplálkozás törvényei. — A t a k a r m á n y e m é s z t h e t ő s é g e és tápláló értéke. — A gazdasági h a s z n o s állatok táplálásáról. — Betűrendes t á r g y m u t a t ó . — F ü g g e l é k . A m a g y a r királyság mezőgazdaságára vonatkozó statisztikai adatok.

A • Franklin-Társulati kiadásá­ ban Budapesten megjelent s min­ den könyvárusnál kapható — az osztr. tartom, számára Szelin^zlti György cs. k. egy. könyvárusnál Bécsben, 1., Stefansplatz Kr. 6.

a lovak, szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések 8 egyéb hasznos háziálla­ tok betegségeinek megis­ merése 8 gyógyitása. Állatorvosok, falnsi gazdák és gazdát isitok számára

GÖBEL CŐ1LÍSTIS i Negyedik A r a

f ű z r e

IRTA

ERDÉLYI JÁNOS. Kiadja a Kisfaludy Társaság. A r a fűzve 3 frt.

Vásaonba. k ö t v e 3 frt 6 0 .

T a r t a l o m : E l ő s z ó . — P á l y á k é s p á l m á k . — Mikes Kelemen. — Berzsenyi

EISKNMAYIE SÁNDOR

szám. kiadóhiratala.

A •Franklin-Társulat* kiadásában Budapesten megjelen' és minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok szamara Szelinski GyPrgy cs. kir. egyet, könyváruanál Bécsben, I., Stefansplatz tír. 6.

PÁLYÁK ÉS PÁLMÁK.

írták

—

U T Á N

Dr. N E M E S G Y Ö R G Y . N e g y v e n e g y

feltételek:

évnegyedre

...

és legnagyobb

évfolyamába lép.

h i v a t a l n a k k ü l d e n i . Budapest, F e l e l ő s szerkesztő : N a g y M i k l ó s . CL. E g y e t e m - t é r 6. szám.)

A

avagy

HETI NAPTÁR. Január hó. protestáns

a posmi gazd. vegytani kísérleti állomás főnöke.

Bolond Istók.

Franklin-Társulat magyar irodalmi intézet és (Budapest, egyetem-utcza

KÉRDÉSEK ÉS FELELETEKBEN 1 Dr. W I L D T J E N Ő

I Mmmmm^m^MMÉ!^^^sai^m^ÉM!É^^^^M

első j á t s z m á k u t á n félbeszakadtak.

es

N E U E R W A N D K A L E N D E R , 1 ganzer Bogén íO kr.

A «Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható — az osztr. tart. számára Szelinski György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben I. Stefansplatz 6.

§

Andorfi S. — K o v á c s J. — Az Erkel-sakktársaság

a kiadásában megjelent jegyzékét mindazoknak, gett fordulnak.

egész iv 20 kr.

IRTA

Kfl-gl t. sz.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten

Katholikits

M A G Y A R N É P N A P T Á R A . Szerkeszti ifj. Tatár Péter. Képekkel. XXXII-ik évfolyam. Fűzve 25 kr.

N Ő K N A P T Á R A . XIX. évfoly. Képekkel. Fűzve 60 kr.

B h 8 — h 4 : (a) t. sz.

2. V f 5 — h 3 . _ _ _ 3. V v. F matt.

yap

tündér-

F ű z v e 6 0 kr.

N V É D - N A P T Á R (egyúttal katonai naptár), szer­ H O keszti Áldor Imre. XX-dik évfolyam. Fűzve 60 kr.

Sötét.

I. F f 2 - h 4 — — — 2. V f 5 — c 5 3. V c 5 — c l — f 2 m a t t .

v á n y b a n h2-őn

T T A T A R I D O - N A P T Á R , mindennemű hivatalno* * kok, ügyvédek, jegyzők, orvosok, gazdatisztek, utazók és üzérek számára, hasznos jegyzetekkel és 366 üres lappal ellátva, irópapiron és kemény kötésben 1 frt 20 kr.

R C Z - N A P T A R . XXVI. évfolyam, képekkel;

[i Világos.

Hibaigazítás:

E R I L L U S T R . V O L K S - K A L E N D E R fűr N E UUngarn u. Siebenbürgen. XXII. Jahrg. Geheftet 50 kr.

XXIII. évfolyam.

GAZDASÁGI VEGYTAN

tette.

F é l é v r e (január—júniusra).

L

I D É

N A P T Á R A .

Fűzve 5 0 kr.

8.-től.

j á t s z m á k b ó l azért n e m közöltünk, m e r t a match-ek^az

Előfizeted föltételeink.

S z e r k e s z t i Sporzon

Legfinomabb szakái- és haj fé­ nyező, egy üveg 50 kr. Valódi Zöld dióhéj-olaj egy üveg 80, 40 kr. Kitűnő Hajszesz, mely a haj-kihullást megszünteti, erősiti a gyönge haj talajt, egy üveg 60 kr. Közkedvelt Magyar bajuszpedrő, fehér, barna v. fekete, egy doboz 25 kr. Leg­ újabb Növény haj festő rudaci pomádé, mely az ősz hajat azonnal szőkére, barnára és fekete eredeti szim-e festi meg, egy nagy dz. 1 frt, egy kis dz. 50 kr. Vidéki megrende­ lések 1 fiitól feljebb után­ vétellel küldetnek. — Kap­ ható egyedül üzletemben VI., Nagymező-utcza 45. Budapest, T o k o d y F e r e n c z , fodrász.

megfejtése.

S ö t é t harmadik l é p é s e B b 6 — b l f. — A Noa-féle m a t c h

F ü a l A r a - H a a k ö l t e m é n y m o t t ó j á t nézzük, azt vélnők, a k ö l t ő hibáztatja szenvedő h ő s n ő j é t ; h a a v é g e felé egyre j o b b a n m e l e g ü l ő kidolgozást nézzük, u g y tetszik, a költő i s e g y ü t t érez h ő s n ő j é v e l . Mi i s ez utóbbi felfogás m e l l é á l l u n k ; asszony dolga n e m a politika s annak, a kit szeret, n e m bírálhatja tetteit, m e r t n e m értheti indokait. A z ő e r e j e : h o g y szeret é s bizik. í g y a k ö l t e m é n y ellen n e m v o l n a kifogá­ sunk, s ő t — m o t t ó j á t e l h a g y v a tetszenék i s n e k ü n k s szívesen közlenők is, h a kissé több erő v o l n a a kidol­ gozásban, több plastika a színezésben s végre több, ü g y e s s é g a v e r s e l é s b e n (kivált a rimek n é m e l y i k e n a ­ g y o n i s gyönge.) Kisértse m e g , á t m e n n i m é g e g y s z e r az egészen s ú g y k ü l d e n i be. Addig e z t félreteszszük s megtartjuk. (A m á s i k : hideg, bágyadt, erőtlen.)

G A Z D A

Sándor.

Megfejtés.

A pesti

Deák Farkas, Nagy Gábor, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Turóczi Adolf. Vl-dik évfolyam. Fűzve 25 kr.

c6, e 7 .

m á n y á n a k ö n által b e k ü l d ö t t m e g f e j t é s e

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.

I A L T J S I

V i l á g o s i n d u l é s a m á s o d i k lépésre m a t t o t m o n d .

A z 1 4 1 1 . sz. f e l a d v á n y

ÉKELY-EGYLETI KÉPES NAPTÁR. S Z Szerkesztő-bizottság: Bochkor Károly, Buzogány Áron,

ROTESTANS UJ KÉPES NAPTAR.

—BRILLANTIN

is a legnagyobb é s legtartalmasabb politikai heti lappá M i n d a k é t lapnak kiegészítőjéül szolgál a «Világ­ krónika' czlmű képes heti közlöny, m e l y hetenként e g y í v e n s s z á m o s képpel illusztrálva j e l e n m e g . A • Világkrónika* 1887. évi folyama «A b á n y a u r a * c z i m ü r e g é n y t fogja közölni, művészi kivitelű k é ­ p e k k e l illusztrálva.

' S T V Á N B Á C S I N A P T Á R A . XXXII. évfolyam. • Képekkel. Alapitá Majer István. Fűzve 00 kr.

X X X I I I . é v f o l y a m . S z e r k e s z t i Dúzs

ROLY k a a o n o k , a p o z s o n y i t á r s a s k á p t a l a n l e g i d ő s b tagja, a r a n y m i s é s p a p . 8 5 é v e s ; u g y a n o t t B R Ü N H U B E R MIHÁLY, esztergom-egyházmegyei pap, 6 6 éves. — B E N N IZIDOR, szervitarendű a r a n y m i s é s p a p , a r e n d legidősb tagja, 8 3 é v e s , E g e r b e n . — D r . SZÁSZY D E Z S Ű , végzett orvosnövendék, ki B u d a p e s t e n a h i m l ő á l d o z a t a l e t t . — OKOLICSÁNYI GYÖRGY, B o r s o d ­ m e g y e e g y i k e l ő k e l ő c s a l á d j á n a k feje, T i s z a - F ü r e d e n . F B Ö L I C H G U S Z T Á V N É szül. K e m p t e r A u g u s z t a , o r ­ szággyűlési képviselő neje, Budapesten. — Özv. B A ­ LOGH B E Z S Ő N É s z ü l . D e P o n t i A l q i z i a , k i t ű n ő m ű v é s z ­ nőnk, Blaha Lujza (b. Splényi Ödönné) g y ö n g é d e n szeretett é d e s anyja, ki egykor m a g a i s működött a színpadon, s kiben a művésznő a legjobb anyát s gyermekei a legszeretőbb n a g y a n y á t vesztették el, 5 8 é v e s k o r á b a n ; b e n n e a n e m z e t i s z í n h á z j e l e s fiatal tagja, B e n e d e k Lajos i s anyósát gyászolja. — MARIA NEPUMÜCZENA (Schott Terézia) a nagyváradi Orsolyaapáczák tagja, ki a leánynevelés terén is évtizedekig fáradozott, 7 2 éves korában, szerzetesi fogadalmának 47-ik é v é b e n . — BODOR DOMOKSNÉ szül. Miiller E m í l i a , sepsi-sz.györgyigym. igazgató tanárának neje 3 0 éves.

úgymint:

negyedévre t 1.50 • Mutatványszámok, kívánatra ingyen és bérm. küldetnél.* A tMagyar Háziasszonya kiadóhiva­ tala Budapesten, V. nagy - korona -utcza 20. szám.

1848—49-es

MÓR, lovasberényi segédjegvző. BUTTNER K Á ­

az 1887-ik évre szóló általánosan kedvelt dús tartalmú

gyár Háziasszony* háztartási és szép­ irodalmi hetilapnak előfizetési á r a : egész évre frt 6.— félévre « 3.—

h o n v é d h n s z á r ő r m e s t e r P o z s o n y b a n . — OROSZI M Á R ­ TON K Á R O L T , u r a d a l m i s z á m t a r t ó F e l - B a á r o n . — G R A Ü FERENCZ élete 26-ik évében Székesfehérvárott. — D Ó Z S A GYÖRGY, a v i d é k i s z í n é s z e t e g y i k v e t e r á n j a , egykor a budai népszínháznak is tagja, 7 5 é v e s k o ­ rában N.-Váradon, h o l csekély nyugdíjból élt szegé­ n y e s e n . — K E L E M E N ÖDÖN, segédszinész, Kolozsvárit. — Szrvős ALBEBTV ügyvéd é s birtokos, 5 4 é v e s , Nagy-Kőrösön. — ÁBRÁNYI GÁBOB, Ábrányi E m i l írót á r s u n k s n e j e szül. W e i n M a r g i t , a z o p e r a s z í n h á z m ű v é s z n ő j é n e k n e g y e d f é l é v e s fiacskája, B u d a p e s t e n . — FÜGGER IGNÁCZ, n y n g . őrnagy, 6 0 éves, Győrben.

19

VASAKNAPT UJSAC,

1. SZÁM. 1887. XtXIV. ávjOLÍAM.

kiadás. £»0 k r . ' '

Dániel. — Kisfaludy Károly.

— Vörösmarty Mihály. — Czuczor Gergely. — T o m p a Mihály. — Petőfi

S á n d o r . — A r a n y J á n o s . — Madách

Imre. — F ü g g e l é k . A r a n y J á n o s levele Erdélyi János­ hoz. — Madách Imre levele Erdélyi Jánoshoz.

1. SZÁM. 1887. XXXIV. ÉVFOLYA*

VASÁBNAPI UJSÁG.

20 Különös figyelemre méltó!

Előfizetésre felhívás

A hírneves Dr. Forti-féle

sebtapasz

GÖRÖG-RÓMAI

ESSSSÍiSfíí

Ezen kitiinü liatasn. nem eléggé ajánlható gyégytapasz készí­ tője FORTI LÁSZLÓ. Lak.: Budapest, I. k., Nándor-utcza 3.

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapbató — az osztrák tartomá­ nyok számára Sselinaki György cs. [kir. egyetemi könyv­ árusnál Bécsben I., Stefansplatz Nr. 6. AZ

OLCSÓ K Ö N Y V T Á R megjelent

füzetek.

I

ÖSSZEÁLLÍTOTTA

CSIKY GERGELY.

|

JTHNÁPT 3J

(A szöveg közé nyomott képekkel.)

Ára fűzve 1 frt 20 kr., diszkütésben 1 frt 80 kr. I

Még a bor is először, Mig ki nem forrt, — lőre. De a mustból muskotály Leszen esztendőre. URAMBÁTYÁM termése is Egy évet most tölt be. Öcsém asszony, öcsém uram, Most igyék belőle, Jó kedve lesz tőle!

J u bilálu nkt — a tudós Ötven éves pályán; Harmlncz éves háborút Házasok kiéllván; Jubilál már minden ember Tiz év fordulásán; Egy esztendőt, a legelsőt, Hogyne jubilálnám, Én, az URAMBÁTYÁM!1!

k .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent és mindé. könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok számára Szelinszki György ca. k. egyetemi könyvárusnál. Becsben I., Stefansplatz !*> «

GYULAI PÁL

AZ E L Ő F I Z E T É S Á E A : január—márczius évnegyedre január—június félévre január—deczember egész évre

... 2 frt' — 4 frt 8 frt

. Az előfizetések legczélszerűbben postautalványnyal az Uram­ bátyám kiadóhivatalába (egyetem-utcza 4. BZ.) küldendők. Az első évfolyamból i s szolgálhat még teljes számú példá­ nyokkal

Az Urambátyám

kiadóhivatala.

RAPA.IH F Ü B D Ö s a v a n y ú v i z - f o r r á a legtartalmasabb szikeny- s lavany-savanyúS » ^ v i z . G&rod kísérletei bebizonyították, 5 T J j « ^ l r o e y a szénsavas lavany a legj S t í i S S ^ jobb és legbiztosabb gyógylegbiztosabS gyógy­ szer köszvényben ^. szenvedők száX/2»«w mára. és lavany-tartalma ^"*^JWí//} , Vi^* / * áltál a líadaini savanyú" ^^•.^J'iljCj"*^^ viz különleges gyógyszerként ^ 7,,« « / ' $ j í ? > , hat: kószvénvnél, epe-, hólyag- es «e -^*>«IÍJ5 köveknél, arany-érnél, görvelynél, golyvánál,^ gyomor-bajoknál és egyáltalában " ^ * i £ 2 < í ? > í í £ sárgaságnál, gvomorbajoknái éB egyáltalában "* hurut- és idekbajokbsn.QlosófardöV, lakások, v e n d é g l ő s s é , ^^^. Főraktárak B u d a p e s t e n : Edeskuty L. é s Mattöni & Wille uraknál. Kapható minden n e v n l m b b aiomael tarkán é» fiiszerkercskcdfcabsn. «*>—**

í^v ^..zik^^ga^ö

METZ M. B u d a p e s t , s z e r v i t a - t é r 5-dik szám.

214 füzet. Pl&aohe Gusztáv. Művészek csarnoka. (Ra­ Ajánlja ujon nyitott fael, Michel Angeló, Leonardo da Vinci.) Franb i z o m á n y i gyári raktárát cziából fordította Szász Károly. Fűzve 30 kr. finom kézi szappanok, 215 Tibnllna elégiái. Fordította, bevezetéssel és illatszer, spongya, fésű. és kefe-árukban. jegyzetekkel ellátta Csengeri János. Fűzve 40 kr. Kiadás gyári árakon. Petrarca összes szerelmi szonettjei. For­ 216 dította és magyarázatokkal ellátta Radó Antal. Fűzve 80 kr. Szász Károly. Schiller. Élet- és jellemrajz. 217 Fűzve 30 kr. 218. Storm Tivadar. A kastélyban. Beszély. Né­ S J T K L Ö H Ö G E S E L L E N metből fordította Baüa Mihály. Fűzve 20 kr. 30*7 Dr. F Á Y K I S S 219. Corneille Péter. Cinna vagy Augusztus ke­ gyelme. Tragédia öt felvonásban. Francziából l fordította Pajor István. Fűzve 20 kr. szepesi kárpát-nóvény-kiYonata m^&™g ££ XJÜ^r^S 220. Czuczor költeményei. Fűzve 40 kr. szepesi kárpát-növény-cznlaorkák 221. S a c i n e . Athalia Tragédia öt felvonásban. — szepesi kárpát-nö?ény-thea lfig?\£sX£ii£E Francziából fordította Ctiky Gerg. Fűzve 20 kr Mell- és tüdő-betegeknek! 222. U . Fülöp. Prescott nyomán Szász Károly. — 15 év óta a legjobb sikerrel használtattak és ajánltattak: köhögés, Fűzve 30 kr. hurut, rekedtség, köb-hurut (szamárhurut), náthaláz (influenza), szükmellűség, lélekzeti bajok, oldalszúrás, kifejlett torokgyulladás, tüdő­ 223 Schiller kisebb prózai irataiból. Aestheti- gyulladás és egyéb kimerítő és gyengiíö beteg Bégekben. Valódi mi­ kai értekezések. Kémetbői fordította Zollner Béla nőségben kaphatók magánál a készítőnél F á y k i s s J ó z s e f gyógy­ szerésznél Temesvárott (Józsefváros) Budapesten : T ö r ö k J ó z s e f Fűzve 30 kr. gyógyszerésznél kiraly-utcza 12. szám; T h a l l m a y e r éa S e i t z , William Brough Flipper é s Wobbler. Víg­ kereskedőknél K o c h m e i s t e r F r i g y e s u t ó d a i n á l , és a legtöbb n t. magyarhoni gyógyszertárban. játék egy felvonásban. Angolból fordította Csiky Gergely. Fűzve 20 kr.

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest ecye-.em-utcza 4.)

Második jávitott kiadás Vörösmarty arczképévol. Fűzve — — — — — — — 2 forint. Félbórkötésben 3 forint

EMLÉKBESZÉDEK. Fűzve 2 frt. Félbőrkötésben 3 forint. Tartalma: Kazinczy Ferencz. — Pákh Albert. — B. Eötvös József. — Toldy Ferencz. — Kriza János. — Szigligeti Ede. — B. Kemény Zsigmond. — Gróf Széchenyi utolsó évei. — li. Jósika Miklós. — Mészáros Lázár. — Kossuth levele Deák halálakór. — A Vasár­ napi Ujság 25. évfordulóján.

KATONA JÓZSEF BÁNKBÁNJA. Ifatona arczképéveL Vászonba kötve

Fűzve 2 frt

—

2 frt 40 kr.

EGY RÉGI UDVARHÁZ UTOLSÓ GAZDÁJA. Dörre Tivadar rajzaival Harmadik kiadat Fűzve 1 frt 40 kr. - Diszkötésben 2 frt. '~lr~r==-',(-r7't

s=r 1 vJ^E~L7r-rí===Jt

'f—Zffc

1

A FRANKLIN TÁRSULAT kiadásában Budapesten megjelent lü s minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok ü számára SZELINSKI GYÖRGY cs. kir. egyetemi könyvá-usnál | Bécsben, I., Stephansplatz 6. rí

KÖDKÉPEK A KEDÉLY LÁTHATÁRÁN. REGÉNY. IBTA

KEMÉNY ZSIGMOND. MÁSODIK Ára

fűzve

KIADÁS.

1 frt 60 kr.

mm

Csupán a VASÁRNAPI UJSAG

BAROSS GÁBOR.

KÖLTEMÉNYEI. VÖRÖSMARTY ÉLETRAJZA.

BUDAPEST, JANUÁR 9.

2 - D I K SZÁM. 1887. Előfizet, ti feltett lek: VASÁBNAPI UJSAG és \ egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK efjyiitt: I félévre _ 6 >

Második bővített kiadás a költő arczk pével. __ 5 frt j , { t r Az újévvel második évfolyamába lép U r a m b á t y á m s Fűzve 4 frt. Diszkötésben _ jövőre az ecldiginél is választékosabb tartalomra és nagyobb változatosságra fog törekedni. Az eddigi alakban és nagy­ .. . . ságban, de még díszesebb kiállításban jelenik meg s mű­ vészi kivitelű képeit ezután is Jankó János, Dörre, Innocent s mások fogják rajzolni.

S z e r k e s z t i : G Y U L A I PÁL. Legújabb

?w

MYTHOLOGIA

Központi küldeményezö raktár B u d a p e s t e n : B é c s b e m : Pleban Xav. Ferencz a régi cs. k. tábori gyógyszertárában, Istvantér 1. sz., Dr. Girtier gyógyszertárában, Freiung 7. sz., Scharrer Konrád gyógyszertárában, Mariahilferstrasse 74. sz., Fritz G. és R., BrSunerstrasse 5. sz., Bruno Raabe. Továbbá Wilhelm Fer. és társ. III. Landstrasse, Linkebahngasse 3., Droguistáknál. P r á g á b a n : Fürst József a "fehér angyalhoz* czimzett gyógyszertárában, Poric 1071. II. Gráczban : Nedwea A. a .szerecsenb.es> czimzett gyógysz. a MúrtérenB n d a p e s t e n : Altwirth J. városi gyógytárában, városháztér. Schernhoffer K. özv. a «nagy Kristófhoz- czimzett gyógytárában, Kristóf-tér sarkán. — Pillich Fr. gyógysz. Dorottya-utcza. — ürbánn J. királyntcza 93. sz.; továbbá Thallmaver és Seitz, nádorntcza., Kochmeister Fr. utódainál, nagy (3) korona-utcza 23. sz. Neruda Nándor, hatvani utcza 7. sz. Droguistáknál. Tclkessy J. udvari gyógyszerész a várban. Ylassek E. gyógyszerésznél a Krisztinavárosban, Jánostér. Frumm J. gyógyszerésznél Víziváros, fö-utcza. Moldoványi J. gyógyszerésznél, Víziváros, fő-utcza. Eiszdorfer G. gyógysz. Tabánban (Ráczváros) temp­ lomtér, és Dévay Szóllósy J. gyógytárában, Krisztinaváros, városmajoru'cza. Á c s o n : Kratochvill József A r a d o n : Rozsnyai M. és Scháffer A. gyógysz. B a l a t o n - F ü r e d e n ! Orbán J. Balassa-Oyarmaton : Havas Gy. és Herepey K. B.-Csabán: Varságh B. Berettyó-Újfa­ l u n : Tamássy Qfm, Csépán : Czibulka Gy. D e b r e c z e n b e n : dr. Rothschnek V. E., Ta.rássy K. Göltl N., örvényi 0., Mihalovits István és MurakSzy K. D u n a - F ö l d v á r o n : Nádhera P. E g e r b e n : Köllner Lő­ rinc?, és Buzáth Lajos gyógysz. E p e r j e s e n : Krivoss Gy. és Kom V. E r s e k u j v á r o t t : Conlegner J. Gyöngryösön Mersits N. és Baruch J. G y ő r ö t t : Stirling K., Lippóczy M. és Mehlschmidt .!. H.-Hadházon : Farkas udí'm. H n s z t o n : Keresztes S. és Schmidt K. Jászberény­ b e n : Merkl J. és Muraközy L. K a l o c s i n Horváth K. K a p o s v á r o t t : Czollner V. és Babochay K. Barczag'on Báthory B.-nál. K a s s á n : Gallik G., Wandraschek K., Megay G. és Hegedűs L. K é s m á r k o n : Genersich C. A. Kis-Várdán : Khudy J Komáromban: Schmidthauer A. Klrchner M. és Kovács Ar sztid.Kún-Madarason: Jung K. L é v á n : Medveczky S L o s o n c i o n : Kirchner D. és Pokornv L. Mez ő - K ö v e s d e n : Fridély B. M.-Túron: Csippék E. Mező-Kászonyb a n : Rátz Gyula. Mező-Kovácsházán: Kiss P. Miskolczon: Dr. Rácz Gy., Dr. Szabó Gyula. Kurucz J. és Ujházy K. Mitroviczán : Krstonosic A. B . - K a n i z s á n : Prager Béla és Belus J. H.-Károlyban: Füleky P. és Ifjabb Koricsánszky L. B . - K ő r ö s ö n : Medveezky Gy. Kag-yszombaton: Csepcsányi B. N.-Varadon: Huzella M., Molnár J. és Heringh S. V y i r e g y h á z á n : Korányi J. Szopkó Alf. gyógysz. és Kovács S. B a g y - K á l l ó n : Hvezda K. Pakson: Malatinszky S. P é c s e t t : Sipöcz J. P o z s o n y b a n : Érdy Isíván Putnokon : Fekete N. B i m a s z o m b a t o n : Hamaliiár K. B o z s n y ó n Pósch J. gyógysz. örökösei és Hirsch J. N. S.-A.-Ujhelyen: Medveczkv J. Sopronban : Gráner J. S ü m e g e i i : Stambor.-zkv L. Szathntáron; Bossin J., Dr. Lengyel M. és Literáty E. Szeg-eden: Kovács Albert. S i . - P e l é r v á r o t t : Braun J., Dieballa Gy. S z é k e l y b i d o n : Szabó J. és Szentpétery F. S z e n t e s e n : Várady L. és Podhradszky L. Szepes-Szombaton • Gréb J. Szolnokon : Kecskéssy F. S z o m b a t h e l y e n : Rudolf A. Tarp á n : Monó I. T e m e s v á r o t t : Tárczay I. és Jahner C. M. T e e s ö n ; Ágoston Gy. T.-TJjlakon : Roykó G. Tokajban: Reiner D. Tornallj á n : Urszinyi Zs. TJngrvárott: Lám Sándor., Bene L. gyógysz. Krausz A., Speck J. és Peltsárszky A. V á c i o n : Az Irgalm. gyógysz. V a á l o n ; Frischmann F. V a r a n n ó n : Gaál S. V e s z p r é m b e n : Ferenczy K. és Szili Horváth P. Z i l a h o n : Unger G. Zirczen: Tejfel J. E r d é i y b e n : B r a s s ó n : Gyertyánffy és Társainál. D e é s e n : Róth P. K o l o z s v á r i t : Valentini A., Wolf J. és Dr. Ember Bogdán. Kézdi-Vásárhelyen : Kovács F. M . - V á s á r h e l y t : Bucher M. S i e p s i - S z e n t - G y ö r g y ö n : Beteg B.. ötves P. és Barabás F. S z á s z v á r o s o n : Graffius J. VajdaH u n y a d o n : Dr. Jnchó F. B o m á n i á b a n : J a s s y b a n : Engel J. a •koronához- czimzett gyógytárában. B u s i de V e d é b e n : Varo K. gyógyszerész. V a s l u i b a n : Ortyuszky E. gyógyszerész.

kapható — az osztrák tartományok B

számára SZEL1NSKI GYÖRGY cs. kir. egyetemi könyvárusnál I Bécsben, I., Stephansplalz 6.

mely rendkívüli gyógyereje, el­ oszlató, érlelő s fájdalmat csil­ lapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb és egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. Egy cso­ mag ára 5 0 kr. nagyobb cso^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ magé 1 frt. használati utasí­ tással együtt postán küldve 2 0 krral több.

TÖRÖK JÓZSEF

A FRANKLIN-TÁRSULAT kiadásában Budapesten megjelent I s minden könyvárusnál

MinőN nemzetünk visszaszerezte belügyei fölött a szabad rendelkezés jogát, az állam­ ügyek vezetőinek figyelme mindjárt ama tér felé fordult, melyen a legnagyobb elmaradás volt tapasztalható. Gazdasági életünk nagy mér­ tékben sínylette a közlekedési eszközök elégtelen voltát, mely csaknem lehetetlenné tette termé­ nyeinknek méltányos haszonnal való elárusítását, mivel az elért hasznot nagyban apasztották a szállítás tetemes költ­ ségei. Az is nyilvánvalóvá lett, hogy a hiányzó közlekedési eszközök előállí­ tását egészen a magánvállalkozásra bizni elhibázott dolog lenne. Hiszen egész líj életet kezdtünk, ezredéves multunk daczára uj állammá lettünk, az uj államok felé pedig, a mig meg­ szilárdulásuk jeleit nem látja, nem . fordul a külföldi tőke bizalommal, belföldi vállalkozásra pedig számítani ezer meg egy okból nem lehetett, az első ok az volt: hogy mi magunknak nem volt pénzünk s igy nem is akadhatott vállalkozó. Nem volt mit tenni, mint magának az államnak ragadni kezébe a kezde­ ményezést és a saját költségén épí- . teni vasutakat. Hát biz ez eleinte nagyon nehezen ment, tudva levén, hogy az államnak mindent drágábban adnak, mint azt az élelmes magán­ vállalkozó meg tudja szerezni. Az első darabka vasutat — Pesttől Salgótar­ jánig — a vasúttársaság bukása jut­ tatta az állam kezébe. Ugy nőtt az azután végpontjából tovább, mint a ráknak a lába, mig aztán évek hosszú során részint új vonalak kiépítésével, részint magántulajdonban levő régiebheknek beváltásá­ val a magyar államnak olyan tekintélyes háló­ zata lön, mely joggal követelhette magának az országban a domináló szerepet. Persze, hogy idáig eljuthassunk, az a nemzet­ nek tömérdek áldozatába került. Kölcsönt csak drága kamatokra kaphattunk, óriás közvetítési díjak mellett; a megkapott pénzt se ruháztuk he mindig a legczélszerűbben, mert épültek görbe, családi vasutak, megállapított egységes terv nél­ kül is; aztán tapasztalatlanok levén e téren, tö­

A

X X X I V . ÉVFOLYAM

j egész évre 8 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: í *** *"* 6 , r t ' félévre .„ 4 * t félévre ... 3 •

Külföldi előfizetésekhez a postailng meghatározott viteldíj is csatolandó

mérdekbe került a leczkepénz. melyet rosszhi­ tet tekintenök, — akkor bizony az alig volna jó, szemű idegen vállalkozók neveltek nagyra. De az annál kevésbbé fényes üzletnek mondható. Bőt az a körülmény, hogy kormány, törvény­ ország nem sajnálta az e czélra tett költekezést, hozás s maga a közvélemény is, hogy úgy mond­ mert a legszükségesebb beruházást látta benne s juk, szerelmes volt a vasútiunkba s kényeztetett még a drága építkezést, a fölmerült hibákat és gyermekének szerété tekinteni: oly bajokat táegyéb helytelenségeket is enyhe kritikával volt niiis/tatott a magyar államvasutak üzemében, hajlandó megítélni. Magyarországnak ma már közel tízezer kilo­ melyek már-már pénzügyi zavarainknak egyik méternyi vasúthálózata van s ennek csaknem állandó kútfejévé fenyegetőztek válni Bőséges fele állami vagy legalább állami kezelésben levő költekezés, laza ellenőrzés drágává tették az admagán-vasút. A mit a magyar állam a saját nnnisztráeziót s utat nyitottak a vasutak czéljaira törvényhozásüag megszavazott hitel áthágására, a mi természetesen csuk zavarólag hatott az ország linancziára. S e baj annál veszedelmesebb vala, mert lappangott, nyilvánosságra nem jutott idején, s ha még tovább is rejtőzhetik: az egész államvasuti rendszer áldozatává eshetik.

BAROSS GÁBOR, AZ UJ KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER.

vasútjaiba fektetett, az igen nagy összeg: majdneji négyszáz millió forint, sőt ha az e czélra fölvett kölcsönök beszerzési költségét is hozzá veszszük, jóval több az ötödfélszáz milliónál. Ez után bizony igen nagy kamatot kell fizetnünk, melynek az államvasutak jövedelme ma még a felét sem hozza he. Es ha az államvasutaknak nem tekintenök azt a nemzetgazdasági hasznát, melyet a szálhtás olcsóbbá, biztosabbá, rendessé tételével a közönségnek hajt, hanem csak jövedehnezésüket állítanék szembe az általuk oko­ zott teherrel, szóval, ha pusztán csak mint üzle­

így álltak a dolgok, midőn I883 elején egy fiatal ember foglalta el a közmunka- és közlekedésügyi minisz­ tériumban az államtitkári állomást, a kinek tevékenysége nem volt ugyan ismeretlen a közélet egyéb téréin, de a közlekedésügyi dolgokban még nem nyilt alkalma ahhozértésének adni jeleit. Nem csoda hát, hogy Baross Gá­ bort, az új államtitkárt, új állomásán nem fogadta a bizalomnak valamely nagyon bátorító előlege. Sőt ellenke­ zőleg: sokan bizalmatlanul tekintet­ tek reá s irgalmat vélt iránta gyako­ rolhatni, a ki már előre nem ítélte el működését. O, mint az már e la­ pokban épen államtitkárrá kineveztetése alkalmából említve volt, 1848ban Trencsénmegyében született s a jogi tanfolyamot a budapesti egyete­ men bevégezvén, szülőmegyéjében lé­ pett a közpályára, mint aljegyző az ottani kir. törvényszéknél, s midőn az ügyvédi diplomát is megnyeré, megyei al-, majd főjegyzővé, utóbb árvaszéki elnökké választatott. Megyéjében egyik szóvivője vala a hazafias pártnak s a magyar elem ébrentartására e nemzetiségi izgalmaknak kitett helyen hírlapot is alapított, a •Vágvölgyi Lapok»-at, melyet hosszabb ideig szerkesztett. Po­ litikai iskolázottságának, hivatali buzgóságának és munkaerejének nem egyszer adta tanújelét s ezek­ nek köszönheté, hogy 1875-ben az illava-puchói kerület országgyűlési képviselőjévé választotta.