(...) önkormányzati rendelete

1

Tata Város Képviselő-testületének ………/…………. (……...) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól és az ezzel összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Tata Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában, birtokában (használatában, kezelésében, stb.) lévő a) ingatlan vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban együtt: ingatlan vagyon), b) ingó vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban együtt: ingó vagyon), c) a tagsági jogot vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (a továbbiakban együtt: portfolió vagyon), d) vagyoni értékű követelésekre és igényekre (a továbbiakban együtt: várományi vagyon). (2) Az Önkormányzat ingatlan, ingó, portfolió és várományi vagyona e rendelet vonatkozásában a továbbiakban együttesen: önkormányzati vagyon. Az önkormányzati vagyon egyes elemei a továbbiakban: vagyontárgyak. (3) A rendelet hatálya az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre terjed ki. 2.§ E rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a) az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és helyiségek hasznosítására vonatkozó önkormányzati rendelet, b) közterületekre és a közterületek használatának rendjére vonatkozó önkormányzati rendelet, c) a pénzeszközök felhasználásának feltételeire, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal összefüggő kérdésekre, ha az Önkormányzat mindenkori éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik. 2. A Vagyontárgyak meghatározása 3.§ (1)A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az Önkormányzat e rendelete állapítja meg. (2) A képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemnek minősíti e rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyonelemeket.

2

4.§ Korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonba (továbbiakban: korlátozottan forgalomképes vagyon) tartozó vagyontárgyak: a) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, b) önkormányzati tulajdonban álló művészeti alkotások, c) az önkormányzati költségvetési szervek vagyona, d) közfeladat, vagy közszolgáltatás ellátására létrehozott, vagy ekként működő önkormányzati gazdasági társaságok és nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: önkormányzati gazdasági társaság) e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt önkormányzati részesedései, e) az önkormányzati gazdasági társaságok használatában lévő önkormányzati vagyon, f) közterek, közparkok, valamint az egyéb közterületek, g) köztemetők, h) köztéri műalkotások, i) a távhőrendszer üzemeltetéséhez szükséges közművagyon, j) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy a Képviselő-testület e rendeletével annak nyilvánít. 5. § Üzleti vagyontárgyak – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon önkormányzati vagyontárgyak, amelyek nem tartoznak az 4. § szerinti törzsvagyon körébe. 6. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy – átminősítést megelőző állapot szerinti - forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül a Képviselő-testület hozza meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre továbbá azzal a feltétellel kerülhet sor, ha az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, vagy közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, vagy közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervben foglaltakkal. (3) Amennyiben egy önkormányzati vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolása függ az adott vagyontárgy e rendelet 4. §-ában felsorolt és (2) bekezdésben rögzített funkciójától vagy jellegétől is, úgy a forgalomképesség megváltoztatásával egyidejűleg megfelelő módon az Önkormányzat vonatkozó rendeletének módosításával, vagy szükség szerint az alapító okirat, társasági vagy más szerződés módosításával, kiegészítésével stb. - rendelkezni kell – ha jogszabály nem tiltja – a vagyontárgy ezen funkciójának vagy jellegének a megváltoztatásáról is. (4) Önkormányzati vagyon megszerzése esetén az Önkormányzat tulajdonba kerülésével, vagy tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy 4-5.§-ok szerinti forgalomképesség szerinti besorolásáról. (5) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szervek, önkormányzati gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg - minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy – annak rendeltetése alapján - az önkormányzat törzsvagyonába - korlátozottan forgalomképes vagyonába - , vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra. 3. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai, eljárás a tulajdonos képviseletében

3

7.§ (1) Az Önkormányzat a vagyonával való gazdálkodás körében a tulajdonost a Ptk. szerint megillető jogok gyakorlására, valamint kötelezettségek teljesítésére jogosult, és kötelezett. E körben egyéb törvények a Ptk. szabályaitól eltérően rendelkezhetnek. A tulajdonost megillető jogok (továbbiakban: tulajdonosi jogok) címzettje az Önkormányzat, a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a Képviselőtestület rendelkezik, akit a tulajdonosi jogok gyakorlása körében megillet különösen: a) az önkormányzati vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos stratégia kialakítása, b) az önkormányzati vagyon használatával, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntés, c) kötelező vagy önként vállalt önkormányzati feladat ellátása céljából önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati gazdasági társaság alapítása, d) a gazdasági társaságok közgyűlésein, vagy taggyűlésein képviselendő álláspont kialakítása - mandátum kiadás -, vagy az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló önkormányzati egyszemélyes gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, valamint egyéb önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi döntéseinek meghozatala, e) gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon rendelkezésre bocsátása, f) az önkormányzati vagyon megterhelését, kezességet, szavatosságot eredményező ügyekben való döntés meghozatala, g) peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés, h) az önkormányzati gazdasági társaságok részére bármilyen jogcímen tőkejuttatásra vagy tulajdonosi kölcsön nyújtására vonatkozó döntés, i) az önkormányzati vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az vagyontárgy, vagy vagyonelem megszerzésére irányul, j) a vagyonnal való gazdálkodás körében – ahol jogszabály megkívánja - a versenyeztetés módjának meghatározására és részletes szabályainak megállapítása, k) jelen rendeletben foglaltak szerint ingyenes vagy kedvezményes vagyon juttatás, l) az önkormányzat mindenkori költségvetéséről szóló rendeletében foglaltak szerint hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról szóló döntés. (2) A Képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlásának jogát az Önkormányzat szerveire: a Képviselő-testület bizottságaira, vagy a polgármesterre ruházhatja át. A tulajdonosi jog gyakorlóját – az e rendeletben foglalt kivételekkel – a vagyontárgy - ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani. (3) Amennyiben az önkormányzati vagyon egyes elemei – egy adott jogügylet, vagy egy tulajdonosi döntés keretében történő elbírálás esetén a forgalomképesség szempontjából különböznek - a jogügylet, vagy az előterjesztés üzleti, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat is tartalmaz -, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyontárgy alapján kerül sor. Ennek értelmében, ha a vagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat is tartalmaz, a korlátozottan forgalomképes vagyonra, ennek hiányában az üzleti vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell a kérdéses vagyon egészére alkalmazni. (4) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyontárgy – vagyontömeg - összértéke az irányadó a vagyontárgyak együttes értékesítése, vagy hasznosítása során a) ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása egy eljárás keretében csak egyetlen természetes, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére, vagy konzorcium esetén a kijelölt képviselő által vezetett konzorciumi tagok részére történik, vagy

4

b) ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy egyéb módon történő hasznosítása egyidejű döntésekkel, de több eljárás keretében, több személy részére történik. (5) A portfolió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy versenyeztetési eljárás keretén belüli értékesítésre történő felajánlását is. (6) A tulajdonosi jogokat gyakorló, valamint az önkormányzati vagyonkezelő szerv, továbbá a képviselet jogát szerződésen alapuló meghatalmazás alapján ellátó személy - a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, vagy a szerződés keretén belül meghatalmazás alapján - gyakorolhatja jogait, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, a telekrendezési eljárások végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését, továbbá a közigazgatási eljárásban az ügyfél jogát, a (7) bekezdésben foglaltak kivételével. Nem vonatkozik ez a szabály a (9) bekezdésben foglaltakra, továbbá a jogi képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazásra. (7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlannyilvántartási és építésügyi hatósági eljárásokban - így például: építésügyi hatósági eljárás kezdeményezése, földhivatali adatváltozás átvezetése, határozat kiegészítése, kijavítása, ügyintézési határidő meghosszabbítása iránti kérelem, hiánypótlás teljesítése, fellebbezés benyújtása stb. -, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, az ügyfél, kérelmező jogait a polgármester, vagyonkezelési szerződés esetén – a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján – a vagyonkezelő gyakorolja. (8) A (6) bekezdésben meghatározott szerv gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit, az ingatlan és ingó vagyon használatával – bérletével - összefüggésben pedig gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit. (9) Az Önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően, az Ötv. és a Tata Város Önkormányzata és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 28/1999. (VII.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) szabályaival összhangban bízhatja másra. (10) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot szerződéssel kizárólag a Képviselő-testület alapíthat. (11) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben az ingatlan tulajdonjogának, vagy a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyásáról. (12) Forgalmi értéktől függetlenül, az önkormányzati vagyont csak olyan ajánlatot tevő, vagy kérelmező szervezet vagy személy részére lehet értékesíteni, tulajdonba, bérbe, használatba, vagyonkezelésbe adni, amelynek a képviselője, vagy aki büntetőjogi felelőssége tudatában írásban nyilatkozik arról, hogy: a) az Önkormányzat felé nincs három hónapnál régebben lejárt tartozása, kivéve, ha a tartozás jogosultjaként eljáró szerv a tartozás későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult, b) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt nem áll; c) tevékenységét nem függesztette fel, vagy akinek tevékenységét nem függesztették fel; d) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt nem követett el, vagy elkövetés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mentesült; illetőleg tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdése

5

alapján a bíróság jogerős ítéletében nem korlátozta, vagy korlátozás esetén az eltiltás ideje már eltelt; e) önkormányzati vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatszolgáltatatás miatt az eljárásból nem zárták ki. (13) A (12) bekezdésben foglalt adatokat a 12.§ szabályai szerint kell kezelni. 4. A vagyongazdálkodás célja és elvei 8.§ (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, a tulajdonosi joggyakorlás célja a helyi közösségi igények kielégítéséhez, a helyi közszolgáltatások színvonalas ellátásához szükséges vagyontárgyak és eszközök biztosítása, az önkormányzati vagyon megóvása, a vagyon értékének megőrzése és vagyonvesztés elkerülése, a vagyon hatékony és gazdaságos működtetése a vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, valamint a vagyontárgyak – az adott körülmények között lehető legnagyobb bevételt eredményező - értékesítése. (2) Az önkormányzati vagyonnal – bármilyen jogcímen - történő rendelkezés, a tulajdonosi jogok gyakorlása révén létrejövő jogügyletek, jogviszonyok csak írásbeli forma megtartásával, vagy szerződés alapján történhetnek. Az Önkormányzat tulajdonába kerülő önkormányzati vagyonnal összefüggő jogügylet további érvényességi feltétele az, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlására irányuló döntéssel egyidejűleg a szükséges fedezet az Önkormányzat adott éves költségvetési rendeletében rendelkezésre álljon. E rendelet előírásainak megsértésével kötött szerződés, jogügylet, valamint jognyilatkozat semmis. (3) A vagyongazdálkodás során - a gazdaságosság, a hatékonyság, és az eredményesség követelményeinek érvényesítésével – a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie és az Önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelését, a fejlesztési források megteremtését, gyarapítását kell szolgálnia. A tulajdonosi jogok gyakorlója az önkormányzati vagyont érintően a vagyon használatának, hasznosításának átengedésére csak olyan szerződést köthet, amely - a vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva – az Önkormányzat számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb. 5. A Vagyongazdálkodás Irányelvei 9.§ (1) A Képviselő-testület a választási ciklusra érvényes gazdasági program részeként – a Képviselő-testület mandátumához igazodó időtartamra – határozattal fogadja el a Vagyongazdálkodás Irányelveit. A Vagyongazdálkodás Irányelvei tartalmazzák a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó – a 7.§-ban foglaltakkal összhangban álló - elveket és célkitűzéseket. (2) A Vagyongazdálkodás Irányelvei az (1) bekezdésben megjelölt elveknek és célkitűzéseknek megfelelően tartalmazzák: a) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körében a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás, értékesítés célját és jellegét; b) az üzleti vagyon körébe tartozó azon ba) ingatlanok körét, amelyek tekintetében az ingatlan és eredeti funkciójának megtartása indokolt; bb) ingatlanokat, melyek értékesítése, hasznosítása az adott időszakban lebonyolítandó, külön megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése mely kötöttségek, feltételek mellett vagy szempontok figyelembe vételével történhet meg -, bc) portfolió vagyon körét, melynek megtartása indokolt,

6

bd) üzleti vagyonelemeket - ingatlan, ingó és portfolió vagyon -, melyek értékesítése, hasznosítása az adott időszakban indokolt, s a vagyontárgy jellegénél fogva az értékesítésnek akadálya nincs. (3) A Vagyongazdálkodás Irányelveiben foglalt előírások kötelezőek a Képviselő-testület szerveire, a Képviselő-testület szerveinek nem minősülő költségvetési szervekre és önkormányzati vagyonkezelő szervekre, valamint bármilyen jogviszony alapján az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító személyekre. (4) A Vagyongazdálkodás Irányelveiben foglaltak alapján, az egyes években történő végrehajtással összefüggő feladatokról a Képviselő-testület határozattal dönthet. A polgármester minden évben az éves költségvetésről szóló rendelet megalkotásáig beszámol a Képviselő-testületnek az (1) bekezdés szerint elfogadott Vagyongazdálkodási Irányelvekben foglaltak előző évben történő teljesítéséről. 6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása és nyilvántartása 10.§ (1) Az Önkormányzat vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. (2) Biztosítani kell, hogy a vagyonkimutatásban szereplő adatok egyezzenek a könyvviteli mérlegben, valamint az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterben (a továbbiakban: kataszter) lévő, megfeleltethető értékadatokkal. A Képviselő-testület a vagyonkimutatást határozattal fogadja el. (3) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások létrehozásáról és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében a kataszterben szereplő, megfeleltethető értékadatok egyezőségéről, közzétételéről a polgármester gondoskodik. (4) A mennyiségi felvétellel történő leltározást a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kétévenként kell kötelezően végrehajtani. (5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról katasztert kell – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelően - felfektetni és folyamatosan vezetni. (6) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a (5) bekezdés szerinti értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfolió és várómányi vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván (a továbbiakban együtt: nyilvántartott érték). Amennyiben több érték áll rendelkezésre, úgy azok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni. 11.§ (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, tulajdonjog változással nem járó bármely módon történő hasznosítására, megterhelésére, vagy egyéb tulajdonosi joggyakorlásra irányuló döntést megelőzően - ide nem értve a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntést - az adott vagyontárgy értékét: a) ingatlan és vagyoni értékű jog esetén, amennyiben a nyilvántartott értéke a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket nem éri el, és a hasznosítás során versenyeztetésre nem kerül sor, vagy az adott vagyon nyilvántartott értékkel nem rendelkezik, úgy 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, egyéb esetben a nyilvántartott értéke alapján; b) ingó vagyon esetén legalább könyv szerinti nyilvántartási értéken, de ha nyilvánvaló, hogy ez az érték – különösen az ingóság állagára tekintettel – nem helytálló - aránytalanul alacsony, vagy aránytalanul magas -, úgy 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az: ca) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett kategóriában szereplő nyilvános értékpapír, s arra a Tpt.

7

egyéb szabályai nem vonatkoznak, úgy a tőzsdei kereskedésben 30 naptári napon belül, az egyes tőzsdei kereskedési napok záróárfolyama alapján számított átlagérték figyelembevételével; cb) egyéb, nem a Tpt. hatálya alá tartozó, de nyilvános ajánlattétel alá eső értékpapír esetén a nyilvános ajánlatban foglaltak alapján; cc) minden más esetben 12 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján; d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nyilvántartott értéke alapján; nettó értéken kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott 12 hónapnál régebben, de 3 évnél nem régebben készült forgalmi értékbecslés esetén, a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható. (3) Nem kell az (1) bekezdés szerinti forgalmi értékbecslést elkészíteni, ha az ingatlan értékét befolyásoló lényeges körülmények nem változtak, ilyen esetben (2) bekezdés szerinti forgalmi értékbecslés is elfogadható. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően önkormányzati vagyon gazdasági társaság, vagy egyesülés részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása csak a könyvvizsgáló által megállapított értéken történhet. 7. Nyilvánosság, adatkezelés 12.§ Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a szerződés létrejöttétől számított 60 napon belül Tata Város honlapján közzé kell tenni, továbbá ilyen irányú kérelemre – az önköltségi ár megfizetésével – papír alapon is ki kell adni. A közzétételről és a kiadásról a polgármester gondoskodik. 8. Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 13.§ (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonról törvényben, vagy az Önkormányzat rendeleteiben meghatározott módon és feltételekkel lehet rendelkezni. Korlátozottan forgalomképes vagyon hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén fedezetül nem szolgálhat. (2) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a magasabb szintű jogszabályban meghatározott körben a) a műemlék ingatlanok, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, c) védett természeti területek kapcsán a jogügyletek érvényességéhez. (3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogok gyakorlása - a (4) bekezdésben, valamint a 18-21.§-okban foglalt kivételekkel a) 2 millió forint forgalmi értéket el nem érően a polgármester, b) 2-10 millió forint forgalmi érték között az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság, c) 10 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy meghaladóan a Képviselő-testület feladat- és hatáskörét képezi.

8

(4) A műemlékek és a közcélú épületek tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Képviselőtestület feladatkörébe tartozik, kivéve a közcélú épületekben lévő nem lakás célú helyiségek alkalmi célra történő használatba- , bérbeadása, melyről a polgármester gondoskodik. (5) Önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaság alapítására vonatkozó előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának indokait, más módon szervezeti formában - történő feladatellátással szembeni előnyeit és – a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban - azt, hogy az alapítás, vagy piacra lépés nem jár versenytorzító hatással. (6) A helyi közút tartozéka - amennyiben nem minősül közműnek - nem idegeníthető el, gazdasági társaság rendelkezésére nem bocsátható, de selejtezhető és szerződéssel hasznosítható. (7) A polgármester dönt a) az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, közparkokban felszíni építmények, közművek, valamint az azokkal összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez, a már meglévő építmények ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez, továbbá utcabútorok elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében. Létesítés esetén a tulajdonosi hozzájárulás megadása - közművek létesítése kivételével – az ingatlan használatára tekintettel ellenszolgáltatás biztosításához köthető. b) az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, közparkokban, közutakon, azok alatt vagy felett, illetőleg abban ba) zárt felhasználói csoport részére elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását, továbbá zárt célú hálózaton elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását szolgáló elektronikus hírközlési berendezések és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, vagy építési engedély szükséges - az építési jogosultság igazolása, a tulajdonosi hozzájárulás, valamint az ellenszolgáltatás kérdésében, valamint bb) elektronikus hírközlési berendezések és építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatt kártalanítással, valamint a Ptk. 108. § (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben. (8) Korlátozottan forgalomképes vagyon átruházása, vagy megterhelése során a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyszerű szavazattöbbséggel dönt. 9. A költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések 14. § (1) Az önkormányzat kötelező és önként vállat feladatainak ellátására alapított költségvetési szervek vagyona az Önkormányzat vagyonát képezi, amit az Önkormányzat a költségvetési szerv használatába ad. A költségvetési szerv a használatába kapott ingatlan és ingó vagyont - az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül, jelen rendeletben foglalt korlátozásokkal bevételei növelésére fordíthatja. (2) A költségvetési szervek használatában lévő vagyonra – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Vagyonkezelési szerződés hiányában, annak megkötéséig a 15.§ szabályai alkalmazandók. 15.§ (1) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője – az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt a költségvetési szerv használatában lévő

9

a) ingó vagyon hasznosításáról 500.000 forint értékhatárt el nem érően a polgármester utólagos tájékoztatása mellett, továbbá 500.000 Ft-ot elérő, de 2 millió forintot meg nem haladó ingó vagyon hasznosításáról a polgármester előzetes hozzájárulásával, b) feleslegessé vált ingó vagyona - selejtezési szabályzatában foglaltak szerinti értékesítéséről, leselejtezéséről, vagy térítésmentes átengedéséről, c) ingatlan vagyon eseti jelleggel legfeljebb egy éves határozott időtartamra történő bérbe, vagy használatba adása tekintetében, azzal, hogy a szerződés meghosszabbításának lehetőségét ki kell zárnia. (2) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője – az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül - az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság előzetes hozzájárulása alapján dönt a) az (1) bekezdés a) pontjában említett 2 millió forintot meghaladó, de 10 millió forintot el nem érő értékű ingó vagyon hasznosításáról, b) az (1) bekezdés c) pontjában említett ingatlan vagyont érintő egy évnél hosszabb időtartamú szerződések tekintetében, ha a szerződés időtartama legfeljebb 3 évre szól, azzal, hogy a szerződés meghosszabbításának lehetőségét ki kell zárnia. (3) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője – az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával dönt a) az (1) bekezdés a) pontjában említett 10 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű ingó vagyon hasznosításáról, b) az (1) bekezdés c) pontjában említett ingatlan vagyont érintő három évnél hosszabb időtartamú szerződések tekintetében, az időtartam automatikus meghosszabbításának lehetősége nélkül, továbbá határozatlan idejű szerződésekről. (4) A Képviselő-testület előzetes hozzájárulását kell kérni a költségvetési szerv és alapítvány vagy társadalmi szervezet között kötendő, a költségvetési szerv használatában álló önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg tartalmazza az alapítványnak vagy társadalmi szervezetnek a költségvetési szerv címére történő székhelybejegyzéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulását is. (5) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság előzetes hozzájárulásával gyakorolja az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő ingatlan vagyont érintő hatósági engedélyezési eljárásban a tulajdonost megillető jogokat a (6) bekezdésben foglaltak kivételével. (6) A költségvetési szerv székhelyével, vagy telephelyeivel szomszédos ingatlanokra kiadott építési, használatbavételi, telekrendezési, bontási és egyéb hatósági határozatokkal kapcsolatos fellebbezési jog gyakorlására az önkormányzati költségvetési szerv vezetője önállóan jogosult. (7) Minden más, a költségvetési szerv használatában lévő önkormányzati vagyont érintő, az (1)-(6) bekezdésekben nem említett ügyben a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. 10. Önkormányzati gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések 16. § (1) Az önkormányzati gazdasági társaság vezetője önállóan dönt a 4. § e) pontjában meghatározott a) ingó vagyon és a vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről továbbá legfeljebb három évi időtartamra szóló egyéb módon történő hasznosításáról, annak értékétől függetlenül, b) ingatlan, ingatlanrész vagy tulajdoni illetőség megszerzéséről - a társaság alapító okirata eltérő rendelkezése hiányában - 5 millió forint értékhatárig,

10

c) ingatlan, ingatlanrész bérbe-, használatba adásáról, vagy más módon – tulajdonjog változását nem eredményező – hasznosításáról legfeljebb 1 évi időtartamra, értéktől függetlenül. (2) Minden más, az önkormányzati gazdasági társaság használatában lévő önkormányzati vagyont érintő (1) bekezdésben nem említett ügyben a tulajdonosi jogokat a Képviselőtestület gyakorolja. 17. § (1) Kizárólag az Önkormányzat tulajdonában álló egyszemélyes önkormányzati gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogait közvetlenül a Képviselő-testület gyakorolja oly módon, hogy - az Önkormányzatra, mint alapító szervre vonatkozó jogszabályok, az általa kibocsátott rendeletek és belső szabályzatok alapján írásban dönt a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben. A döntésről az Önkormányzat polgármestere a társaság ügyvezetését haladéktalanul köteles értesíteni. (2) A többszemélyes önkormányzati gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogosítványait a Képviselő-testület gyakorolja oly módon, hogy a társaság legfőbb szervének döntését megelőzően a mandátum kiadás tekintetében előzetesen határoz a mindenkori gazdasági társaságokról szóló törvény, vagy más törvény által a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése, valamint a részvénytársaság közgyűlése kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésekben. (3) Minden más, a többszemélyes önkormányzati gazdasági társaság legfőbb szervének az adott társaság társasági szerződésének, vagy alapszabályának, vagy alapító okiratának rendelkezése által legfőbb szervi döntést igénylő kérdésben a társaság legfőbb szervének ülését megelőzően az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó Bizottság dönt. (4) Az Önkormányzatot a többszemélyes önkormányzati gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén a polgármester – a (2)-(3) bekezdés alapján lefolytatott előzetes önkormányzati döntéseknek megfelelően – kötött mandátummal képviseli. A polgármester a képviseleti jogát – a reá irányadó szabályok szerint – átruházhatja más helyi önkormányzati képviselőre, vagy a Polgármesteri Hivatal dolgozójára. (5) Ha a társaság legfőbb szerve a (2)-(3) bekezdés szerinti tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által előzetesen nem tárgyalt kérdésben kíván dönteni, úgy az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását, vagy a legfőbb szerv ülésének felfüggesztését kell kezdeményeznie. E kezdeményezés legfőbb szerv általi elutasítása esetén az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend tárgyában hozandó határozat hozatalkor – az Önkormányzat érdekeire kedvezőbb megoldást jelentő módon – „nem”-mel kell szavaznia, vagy a szavazásban nem vehet részt. (6) Az Önkormányzat és az önkormányzati gazdasági társaság közötti – jelen szakasz (1)-(5) bekezdésében nem szabályozott – bármely jogügylet tekintetében - ide értve, de nem kizárólagosan a szerződéskötést, a társaságnak bármely módon és jogcímen történő tőkejuttatást - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ezen szabályok megfelelően irányadók az önkormányzati gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedés, szavazati jog megszerzésére, valamint annak növelésére vagy csökkentésére. 18.§ (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati gazdasági társaságokban meglévő társasági részesedések részbeni vagy teljes körű értékesítése (jelen szakaszban a továbbiakban: privatizáció) során - amennyiben nem a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kct.) előírásait kell alkalmazni – jelen §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a társasági részesedés tervezett privatizációja által az önkormányzat önkormányzati gazdasági társaságban meglévő részesedése vagy szavazati joga 50 % alá csökken, az érintett

11

társasági részesedést – az értékesítést követően – a képviselő-testület köteles üzleti vagyonná nyilvánítani, ide nem értve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonelemeket. (3) Az önkormányzati társaságokban a tagsági, részvényesi jogokat megtestesítő részvények, üzletrészek teljes körű vagy részleges privatizációjára az érintett vagyon üzleti (piaci) vagyonértékelését követően kerülhet sor. (4) A privatizáció során a Képviselő-testület dönt a) az adott társasági részesedés értékesítésének elhatározásáról, a privatizáció céljáról, b) a privatizációs tanácsadó kiválasztásának szükségességéről, privatizációs tanácsadó igénybevétele esetén a tanácsadó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás elveiről, feltételeiről, eredményéről, a tanácsadóval kötendő szerződésről, c) a - privatizációs tanácsadó javaslata alapján - az értékesítés módjáról, feltételeiről és ütemezéséről, a társasági részesedések részbeni vagy teljes körű értékesítésére irányuló versenyeztetési eljárás fajtájáról, s mindezek alapján a pályázati felhívásról - meghatározva egyben a pályázati ajánlatok értékelésének és bírálatának szempontjait [előminősítés esetén a pályázati eljárásban részvételre jogosultak köréről, továbbá többfordulós pályázati eljárás esetén a második, vagy további fordulóba jutó pályázók köréről] és a pályázati felhíváshoz csatolt dokumentációról, továbbá - az önkormányzat ajánlati kötöttsége nélkül - a nyertes pályázóval kötendő szerződések tervezeteiről - ha a pályázati kiírás tartalmazza, hogy azok a pályázókkal már a pályázati eljárás során közölhetők-, d) a - privatizációs tanácsadó által vagy közreműködésével - lefolytatott versenyeztetési eljárás eredményeként a benyújtott pályázatok érvényességéről, az eljárás eredményéről, és – eredményes eljárás esetén - a vevővel kötendő szerződésről. (5) A privatizáció zavartalan, a Képviselő testület által előzetesen elfogadott ütemezés szerinti végrehajtásának, lebonyolításának elősegítésére, koordinálására, a döntések előkészítésére a Képviselő-testület eseti bizottságot hozhat létre, ennek hiányában a jogosítványokat az SZMSZ szerint pénzügyekkel, valamint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottságai együttesen gyakorolják. (6) Az (5) bekezdés szerinti szerv jogkörében a) véleményezi a privatizációra vonatkozó valamennyi javaslatot - így különösen a privatizációs tanácsadó kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárást, a megkötendő tanácsadói szerződést, a privatizációs tanácsadó által vagy közreműködésével lefolytatandó versenyeztetési eljárás dokumentumait, a benyújtott pályázatok értékelésére és elbírálására vonatkozó javaslatot, az értékesítésre irányuló szerződést -, b) ellenőrzi a privatizálásban érintett társaság munkavállalói érdek-képviseleti szerveivel való egyeztetést, c) ellenőrzi a privatizáció folyamatának Képviselő-testület által elfogadott elvek és ütemezés szerinti végrehajtását, a privatizációs tanácsadó szerződés szerinti teljesítését - e körben iratbetekintési joga van -; d) a privatizáció eredményére vonatkozó javaslatot, valamint ezzel egyidejűleg a pályázat nyertesével megkötendő részvény vagy üzletrész adásvételi és jogügylethez kapcsolódó egyéb szerződések tervezetét döntés végett a Képviselő-testület elé terjeszti. 11. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 19.§ (1) Az üzleti – ingatlan - vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok összességét - ide értve különösen az ingatlan megszerzését, bérbe-, használatba-, vagyonkezelésbe adását, más jogcímen történő hasznosítását, továbbá megterhelését, a fennálló tulajdonviszonyok bármilyen jogcímen történő megváltoztatását, valamint az ingatlan bármilyen jogcímen történő átruházását a) 2 millió forint forgalmi értéket el nem érően a polgármester

12

b) 2-10 millió forint forgalmi érték között az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó Bizottság, c) 10 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a (2) bekezdésben foglalt kivétellel. (2) Üzleti – ingatlan - vagyon tekintetében a 13.§ (8) bekezdésében foglalt kérdésekben a polgármester előzetes véleménye alapján az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság dönt. (3) Az üzleti – ingó - vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról - ide értve az ingó vagyon átruházását, vagy az Önkormányzat belső szabályzatai szerinti selejtezését is a) 2 millió forint forgalmi értéket el nem érően a polgármester, b) 2-10 millió forint forgalmi értéket elérően az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó Bizottság, c) 10 millió forint forgalmi értéket meghaladóan a Képviselő-testület dönt. 20.§ (1) Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság kültagja, korlátolt felelősségű társaság, nonprofit gazdasági társaság tagja és részvénytársaság részvényese lehet. Az előzőek szerinti társaság alapításáról, valamint már működő társaságban tulajdoni részesedés, szavazati jog megszerzéséről, annak növeléséről vagy csökkentéséről – értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. (2) Az Önkormányzat tulajdonában álló portfolió vagyonnal kapcsolatos portfoliógazdálkodási tevékenység körében a tulajdonosi jog gyakorlása az alábbiak szerint történik: a) 2 millió forint forgalmi értéket el nem érően a polgármester, b) 2-10 millió forint forgalmi érték között az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó Bizottság, c) 10 millió forint forgalmi értéket elérően vagy meghaladóan a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (3) Az üzleti – portfolió - vagyonnal való gazdálkodás körében a tulajdonosi jogok gyakorlására a 19.§ (2)-(6) bekezdéseiben foglalt szabályok megfelelően irányadók. 21.§ (1) Az üzleti – portfolió - vagyon szabályozott értékpapírpiacon, vagy tőzsdén (továbbiakban: tőzsde) nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírjai tekintetében a Tpt. szabályai megfelelően irányadók. (2) A tőzsdén jegyzett értékpapírok – részvények - bizományi értékesítésben való közreműködésre a tulajdonosi jogok gyakorlója, a Kbt. 9. § (5) bekezdés b) pontja alapján, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül választhat ki e tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban PSZÁF) tevékenységi engedélyével rendelkező befektetési vállalkozást. A befektetési vállalkozással kötendő bizományi szerződés megkötéséről, a részvényértékesítés feltételeiről és a részvény értékesítés minimális árfolyamáról - minimál vételárról - a Képviselő-testület dönt. (3) Amennyiben a tőzsdén jegyzett értékpapírok értékesítése nem a (2) bekezdésben megjelölt módon történik, a Kbt. szabályai figyelembevételével – közbeszerzési eljárás lefolytatásával kell eljárni. Ebben az esetben a részvények értékesítésében közreműködő pénzügyi tanácsadó kiválasztásáról, a tanácsadóval kötendő szerződés megkötéséről, a részvényértékesítés feltételeiről és a részvény értékesítési árfolyamáról – vételárról - hozandó döntés a Tata Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő gazdálkodási körébe tartozó beszerzésekre vonatkozó Közbeszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Közbeszerzési Szabályzat) szerint történik.

13

(4) A másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, folyamatosan nyilvánosan közzétett árfolyammal rendelkező részvények tekintetében a Képviselő-testület dönt arról, hogy a részvények értékesítését a (2) vagy a (3) bekezdés szerint bonyolítja. (5) Minden más az (1)-(4) bekezdés hatálya alá nem tartalmazó forgalomképes portfolió vagyon tekintetében történő tulajdonosi joggyakorlásra a 19.§ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló olyan portfolió vagyon értékesítésére, ahol az Önkormányzat gazdasági társaságban meglévő társasági részesedése a 25 %-ot meghaladja a 17.§ rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. II. Fejezet EGYES KÜLÖNÖS ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az önkormányzati vagyon versenyeztetésére vonatkozó szabályok 22.§ (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, valamint a hasznosítás jogának átengedése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében csak nyilvános - indokolt esetben zártkörű versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik. (2) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait, ha: a) a bérbeadás, használatba adás, vagyonkezelésbe adás államháztartási körbe tartozó szervezet, vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik; b) ingatlancserére kerül sor, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza és az ellenszolgáltatás is ingatlan; c) a vagyon forgalmi értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt; d) a nemzeti vagyonról szóló törvény versenyeztetési szabályainak alkalmazása alól törvény kivételt tesz. (3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a (2) bekezdésben felsorolt esetekben is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról. (4) A versenyeztetési kötelezettség a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll. 23.§ (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv – kiíró - dönt, a versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv - a kiíró képviselője - is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján - megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető. A kiírót megbízottként képviselő személy megbízása – a kiíró döntésétől függően – kiterjedhet - meghatalmazás alapján, a kiíró nevében és képviseletében eljárva - a nyertessel kötendő szerződés aláírására is (a kiíró és képviselője a továbbiakban együtt: kiíró). (2) A versenyeztetési eljárás típusai: a) nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás, b) nyilvános vagy zártkörű árverés, c) portfolióvagyon zártkörű elhelyezése,

14

d) versengő ajánlatkérés, e) portfolió vagyonnak a Tpt. szerinti értékesítése ea) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, eb) nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy ec) szabályozott piacon történő értékesítésre adott – versenyt nem kizáró - megbízással. (3) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség. A versenyeztetési eljárás egyes eljárás típusokra jellemző részletes szabályait az Önkormányzat Versenyeztetési Szabályzat elfogadásával állapítja meg, amit a Képviselő-testület határozattal fogad el. (4) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha a) az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, így különösen, ha az Önkormányzat közszolgáltatás ellátásával összefüggő érdeke azt indokolttá teszi, b) ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat hat hónapon belül érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása, c) jogszabály rendelkezései, vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy az értékesítés csak meghatározott személy részére történhet - vételi vagy eladási opció -, d) az önkormányzati gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedés - részvény, üzletrész - meghatározott körben történő értékesítését – az önkormányzati gazdasági társaság által ellátott tevékenység tekintetében - szakmai befektető bevonása, vagy a társaság tulajdonostársaival, tagjaival korábban kötött megállapodás - vételi jog, vagy eladási korlátozás - indokolja. (5) Pályázati eljárás esetén a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg és hozza nyilvánosságra. Rendelkeznie kell arról, hogy az eljárást megelőzi-e előminősítési eljárás, a pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy alternatív ajánlat tehető-e. A pályázati felhívásnak, tartalmaznia kell azonban legalább a következőket: a) az érintett vagyonelem megjelölését, szükség szerint annak értékét, vagy minimálárát, b) a kiíró megnevezését, székhelyét, c) a pályázat célját, módját és típusát - nyilvános vagy zártkörű -, a fordulók számát, d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat, e) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra vagy értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, biztosítékára vonatkozó előírásokat, f) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét, g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, h) az ajánlati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt, i) az ajánlati kötöttség időtartamát, valamint esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat, j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,

15

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – előre meghatározott okból és esetekben - eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön, l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit. (6) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles országosan és a vagyontárgy megtekintésének helyén, a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el. (7) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (8) Pályázati eljárás kettő vagy annál több fordulóban is meghirdethető. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. A második fordulóban az első fordulóban tett ajánlatok érvényben maradnak, módosítani a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően lehet. (9) Többfordulós pályázatnál az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett ajánlattevők - amennyiben a pályázati kiírás erre lehetőséget ad - a második fordulóban közösen is nyújthatnak be ajánlatot - ajánlatok egyesítése -. Az ily módon létrejövő konzorciumban - amennyiben erre a pályázati kiírás lehetőséget ad - részt vehet az az ajánlattevő is, aki az első fordulóban érvényes ajánlatot tett, de a második fordulóban való részvételre nem szerzett jogot. (10) Előminősítési eljárás esetén a kiíró olyan két- vagy többfordulós pályázatot ír ki, amelynek első fordulójában az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, valamint pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján határozza meg a második fordulóra részvételt nyert ajánlattevők körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell. (11) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást - kiírást, hirdetményt -, hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg (12) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani. (13) A zártkörű elhelyezés olyan részvényértékesítés, amikor az Önkormányzat tulajdonosként a részvényeit bizományi szerződés keretében befektetési szolgáltató útján ajánlja fel értékesítésre külső befektetőknek oly módon, hogy – a PSZÁF megfelelő tevékenységi engedélyével rendelkező - befektetési szolgáltató a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti jegyzési garanciavállalása biztosítja a befektető részére elidegenítésre nem kerülő részvények egészének vagy egy részének megvételét.

16

(14) Az eljárást megindító felhívásban meg kell határozni az ajánlatok értékelési szempontját, amely a következő lehet: a) a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (15) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén meg kell határozni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat; c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (16) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén a részszempontok között szerepelnie kell a legmagasabb összegű ellenszolgáltatásnak, legalább 60 %-os súlyban. Ingatlanértékesítés esetén az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása során a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás összege az ingatlanra készült értékbecslésben szereplő értéknél 10 %-kal alacsonyabb lehet, ha a pályázatban lévő többi részszempont a helyi gazdaságot élénkítő hatással bír a munkahelyteremtés és a várható helyi adóbevételek tekintetében. (17) Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó által kínált ellenszolgáltatás összege az ingatlanra készült értékbecslésben szereplő értéknél 10 %-kal alacsonyabb, és a pályázó a pályázatában szereplő egyéb részszempontokban meghatározott vállalásait nem teljesítette a szerződés megkötésétől számított 4 éven belül, úgy a pályázat tárgyát képező vagyonelem szerződéskötés kori forgalmi értékének és a fizetett vételár közötti különbségének a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét köteles megfizetni. (18) A (17) bekezdésben szereplő vállalások biztosítására az önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlanra. (19) A nyertes pályázó a pályázatban vállalt kötelezettségek teljesítéséről évente beszámolót küld minden év december 15-ig. 24.§ (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. (2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. 25.§ (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, valamint az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette - legjobb ajánlattevő -. (2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést, az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel. 26.§ (1) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, valamint a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az

17

ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni. (2) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat. (3) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy - ha a kiírás erre lehetőséget adott - a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el. (4) A versenyeztetési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet, kivéve azt, ha a korábbi versenykiírásban a szerződés meghosszabbításának, vagy az újabb határozott idejű szerződés megkötésének lehetősége szerepelt. 2. Vagyonkezelés 28.§ (1) Az üzleti és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, valamint a vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyonra ezen címben foglaltakat kell alkalmazni. (2) Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, valamint társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog nem létesíthető. (3) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat, vagy általa harmadik személynek biztosított használat következménye. (4) Az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják. (5) Vagyonkezelői jogot pályázat útján ellenérték fejében, valmint kijelöléssel lehet megszerezni. (6) A vagyonkezelői jog a Képviselő-testület döntése alapján kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg, erre irányuló kezdeményezést – a jogszabályi feltételek megléte esetén – az érintettek és a Képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága kezdeményezheti. (7) Vagyonkezelői jog megszerzésére irányuló pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról és a pályázat eredményének megállapításáról a Képviselő-testület dönt. (8) A pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a 7.§ (12) bekezdésében foglalt körülményekről. 29.§ (1) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket, b) gondoskodni a vagyonkezelésében álló önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról,

18

c) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, ide értve a kataszter hiteles vezetéséhez szükséges, jelen rendelet szerinti adatszolgáltatást, d) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni, e) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket. (2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott hányadok szerint - több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk. 30.§ A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. 31.§ (1) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyon bérbe- használatba adására, vagy más módon történő hasznosítására e rendelet rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbehasználatba adással, vagy hasznosítással kapcsolatos jogokat - így pl. a közbeszerzési, vagy versenyeztetési eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerződés megkötése, stb. - a vagyonkezelő gyakorolja. (2) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell továbbá, hogy a vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti jogai gyakorlása körében a vagyonkezelési szerződés időtartamánál, lejártánál hosszabb időtartamra szóló kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat kivéve, ha ehhez az Önkormányzat részéről eljáró tulajdonosi joggyakorló szerv előzetesen hozzájárult. (3) A fentiekkel összefüggésben vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a vagyonkezelő köteles az általa kötendő szerződésekben a szerződés megszűnésének, valamint megszüntetésének szabályait oly módon meghatározni, hogy ez utóbbi szerződések időtartama ne haladhassa meg a vagyonkezelési szerződés időtartamát. Amennyiben az Önkormányzat (2) bekezdés szerinti előzetes hozzájárulásának birtokában a vagyonkezelő által kötendő szerződések időtartama meghaladhatja a vagyonkezelési szerződés időtartamát, a szerződések megszűnésének, vagy megszüntetésének szabályait oly módon kell meghatároznia a vagyonkezelőnek, hogy a vagyonkezelési szerződés megszűnését követően az Önkormányzat minden további jogkövetkezmény nélkül dönthessen a szerződés fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. (4) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a vagyonkezelő az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályok megsértése esetén felel az Önkormányzatnak és harmadik személyeknek okozott károkért. (5) A vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a vagyonkezelő által a vagyon használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe csak jelen szakaszban foglalt szabályok szerint, az Önkormányzat előzetes engedélyével megkötött szerződésekben lép az Önkormányzat. 32.§ (1) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

19

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult, e) ha a szerződés időtartama alatt a vagyonkezelésébe vett vagyontárgy az Önkormányzat tulajdonából bármely módon - hatósági határozat, jogszabályi rendelkezés, káresemény miatti megsemmisülés stb. - kikerül, f) ha a szerződés tárgyát képező ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból művelési ág változás, telekmegosztás, területváltozás stb. - megváltoznak, g) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja. (2) Ha a vagyonkezelő az előző pontban foglalt tájékoztatási, vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének a vagyonkezelési szerződésben előírt határidőre nem tesz eleget, a polgármester tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. E határidő elmulasztása a szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül. 33.§ (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Ötv. (új) 109. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester ellenőrzi a vagyonkezelő által elkészített részletes írásbeli jelentés, beszámoló, vagy elszámolás alapján, amit minden olyan szerződésről kérhet, amely a kezelt vagyon értékének a vagyonkezelői szerződésben meghatározott százalékát meghaladja. (2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, valamint az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelési intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (3) A polgármester az ellenőrzés jogának gyakorlását – ideértve annak egyes részjogosítványait is – az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala útján gyakorolja, s egyes jogosítványok gyakorlására harmadik személynek – e rendelet képviseleti jogra vonatkozó szabályai szerint – meghatalmazást adhat, vagy harmadik személy szakértőként történő igénybevétele mellett dönthet. (4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult a) az ellenőrzött szerv önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, valamint tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni, és ott tartózkodni, c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt kérni, d) az ellenőrzési tevékenység sikerességéhez - szükség esetén – harmadik személy szakértői segítségét igénybe venni, szükség esetén vizsgálatát – előzetes értesítés nélkül ismegbízólevele felmutatásával megkezdeni. (5) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét – a (3) d) pontban foglalt kivétellel - az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatja, c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi. (6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, valamint képviselője jogosult

20

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (7) Az ellenőrzött vagyonkezelő, valamint képviselője, dolgozója köteles: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni, b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció - iratok, okmányok, adatok - teljességéről nyilatkozni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni. (8) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a Képviselő-testületet, költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg. (9) Amennyiben a polgármester az általa végzett tulajdonosi ellenőrzés alapján a vagyonkezelő részéről mulasztást, szerződésszegést, vagy az Önkormányzat érdekeit sértő eljárást észlel, köteles a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén tájékoztatni és intézkedését kezdeményezni. Rendkívüli sürgősség esetén, vagy az Önkormányzatot fenyegető azonnali kár elhárítása érdekében köteles a Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezni, vagy utólagos tájékoztatás mellett azonnali intézkedéseket kezdeményezni. 34.§ (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti. (2) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel – felmondással - nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, de a felek kötelesek a vagyonkezelési szerződést módosítani. (3) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. (4) A vagyonkezelő az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az önkormányzati vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével - csökkenésével vagy növekedésével - a szerződés szerint elszámolni. (5) Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenében végzett tevékenység ellátásával összefüggésben vállalt kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, a vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a szerződésben rögzített ellenérték, és a ténylegesen elvégzett tevékenység értékének különbözetét az Önkormányzatnak - a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon – köteles megtéríteni. 3. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzése és kedvezményes átruházása, követelés mérséklése, elengedése lemondás követelésről

21

35.§ (1) Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén, a szerzés jogcímétől függetlenül a) 2 millió forint értéket el nem érően a polgármester, b) 2-10 millió forint értéket el nem érően az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság, c) 10 millió forint értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület határoz. (2) Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén kötelező a forgalmi értékbecslés, valamint a megszerzett vagyon forgalomképesség szerinti besorolásáról történő döntéshozatal. 36.§ (1) A mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket meghaladó értékű önkormányzati vagyon tulajdonjogát, vagy használatának, hasznosításának jogát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kedvezményesen bármely jogcímen átruházni, átengedni - a 22.§ alapján lefolytatott versenyeztetés útján - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben lehet. (2) A mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi forgalmi értéket el nem érő értékű vagyon tulajdonjogát, vagy használatának, hasznosításának jogát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kedvezményesen átruházni, átengedni, az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, vagy érdekeit egyébként nem sértő módon és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben lehet. (3) A kedvezményes juttatás az alábbi szervezetek javára, vagy jogcímek alkalmazásával történhet: a) az államháztartási körbe tartozó szervezet javára, a feladatellátással összefüggésben, b) más helyi, megyei önkormányzat javára önkormányzati közszolgáltatás, vagy közfeladat átadás-átvétele, vagy átvállalása kapcsán, c) jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára az általa ellátott állami, önkormányzati közfeladattal - annak ellátásával, átadás-átvételével, vagy átvállalással - összefüggésben, d) önkormányzati költségvetési szerv javára az alapító okiratában foglalt alaptevékenység ellátásával összefüggésben, e) közhasznú szervezetek javára, e szervezetek által ellátott közhasznú tevékenység végzésének, folytatásának elősegítésére, különösen, ha az, az Önkormányzat törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatellátásához, az abban való közreműködéshez, vagy átvállalásához kapcsolódik. f) társadalmi szervezetek, sportegyesületek javára, ha tevékenységük az Önkormányzat törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladatellátásához, az abban való közreműködéshez, vagy átvállalásához kapcsolódik. g) karitatív támogatáshoz csatlakozásként az önkormányzat természetes személy számára ingatlant biztosíthat ingyenes használatba adással, bérbe adással vagy kedvezményes vételáron, maximum 25 éves részletfizetési lehetőség mellett. Az adás-vételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a megvásárolt ingatlanra az önkormányzat javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. (4) Az (1) és a (3) bekezdés g) pont hatálya alá tartozó jogügyletekről a Képviselő-testület, a (2) bekezdés alá tartozó jogügyletekről a) 2 millió forint értéket el nem érően a polgármester, b) 2-10 millió forint érték között az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság, c) 10 millió forint értéket elérően, vagy azt meghaladóan a Képviselő-testület határoz.

22

37.§ (1) Behajthatatlan követelés az a követelés a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (továbbiakban: Számv.) 3.§ (2) bekezdés 10. pontja szerinti követelés . (2) A behajthatatlanság tényének megállapításáról - a vonatkozó egyéb jogszabályi előírásokban foglaltak alapján - és egyúttal az ilyen követelésről való lemondásról a) a Számv. 3.§ (2) bekezdés 10. f) -g) pontjai esetében egyedi forgalmi értéktől függetlenül az önkormányzati költségvetési szerv vezetője, a Polgármesteri Hivatalnál a polgármester, b) a Számv. 3.§ (2) bekezdés 10. a)-e) pontjai esetében 2 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt el nem érően az SZMSZ szerint pénzügyi ügyekkel foglalkozó bizottság, c) a Számv. 3.§ (2) bekezdés 10. a)-e) pontjai esetében 2 millió forint egyedi forgalmi értékhatárt elérően, vagy meghaladóan a Képviselő-testület dönt. (3) Behajthatatlan követelés leírásáról – a behajthatatlanság tényének megállapításáról és ezzel egyidejűleg az ilyen követelésről való lemondásról szóló (2) bekezdés szerinti döntést követően – az önkormányzati költségvetési szerv vezetője, valamint a polgármester gondoskodik a Polgármesteri Hivatal útján. (4) A követelésekről való (2) bekezdés szerinti lemondásra csak azt követően kerülhet sor, ha a követelés értékesítése, faktorálása sem vezetett eredményre. (5) Behajthatatlannak nem minősülő követelés mérséklésére, elengedésére, átütemezésére, vagy részletfizetés engedélyezésére, valamint a követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a követelés teljesítése meghiúsult, vagy megszűnt az Önkormányzat behajtással összefüggő érdeke - így érdekmúlás, lehetetlenülés -, vagy az beszámítás útján rendezhető. Ilyen esetben a 38.§ szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a követelésről vagy annak egy részéről történő lemondás a döntésre jogosult egyoldalú nyilatkozatával is történhet. 4. Perbeli és peren kívüli egyezség 38.§ Az Önkormányzat tényleges vagy várományi vagyonát érintő perbeli, vagy peren kívüli egyezség megkötésére a) 2 millió forint pertárgy-, valamint per hiányában a peren kívüli egyezségben szereplő forintban megjelölt értékig a Polgármester, b) 2-10 millió forint közötti pertárgy-, valamint per hiányában a peren kívüli egyezségben szereplő forintban megjelölt értékig az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó bizottság, b) 10 millió forint feletti pertárgy-, valamint per hiányában a peren kívüli egyezségben szereplő forintban megjelölt értéket meghaladóan a Képviselő-testület jogosult. 5. Elővásárlási jog gyakorlása 39.§ (1) Az Önkormányzatot bármilyen jogcímen megillető elővásárlási jog tekintetében a vételi ajánlatban, vagy az adásvételi szerződésben meghatározott érték alapján a) 2 millió forint forgalmi értéket el nem érően a polgármester, b) 2-10 millió forint forgalmi érték között az SZMSZ szerint tulajdonosi ügyekkel foglalkozó Bizottság, c) 10 millió forint forgalmi értéket elérően, vagy meghaladóan a Képviselő-testület dönt. (2) Elővásárlási jog gyakorlása esetén gondoskodni kell az Önkormányzat költségvetésében e célra biztosított előirányzatról, továbbá a joggyakorlás a meglévő e célra biztosított előirányzat keret terhére történhet.

23

6. Telekrendezés 40.§ (1) Telekalakításra, -szabályozásra, -megosztásra, -egyesítésre, -határrendezésre, -átalakításra, valamint a közterületből való le- vagy hozzájegyzésre (a továbbiakban: telekrendezés) irányuló eljárás során a telekrendezéssel érintett önkormányzati tulajdonban álló, vagy az eljárás eredményeként önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanra – ingatlanrészre - vonatkozóan – a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel és eltérésekkel - a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester hatásköre különösen az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és az illetékes építésügyi hatóság jogerős határozatával engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadása és aláírása, valamint a telekhatár-rendezéssel összefüggő tulajdonosi döntések meghozatala. (2) A telekrendezéssel összefüggésben a tulajdonosi jogok gyakorlására az általános szabályok irányadók azzal, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója előzetesen dönt a), az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről; b) az adott ingatlanra vonatkozó érvényes szabályozási tervvel összhangban az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról. (3) Amennyiben a telekrendezés az Önkormányzat tulajdonában álló több, különböző forgalomképességű ingatlant érint, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása – a 7§ (2)-(3) bekezdéseivel összhangban – a legkevésbé forgalomképes ingatlanra vonatkozó rendelkezések alapján történik. (4) Amennyiben a telekrendezés nem érint már önkormányzati tulajdonban álló ingatlant, de az eljárás folytán az Önkormányzat tulajdonába kerül ingatlan – ingatlanrész -, úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából elsődlegesen a megszerzendő ingatlan jelen rendelet 4-5.§ szabályai szerinti besorolása az irányadó, s ha ez nem állapítható meg, az üzleti – ingatlan - vagyonra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. (5) Amennyiben a telekrendezés mind a (3), mind a (4) bekezdés hatálya alá tartozó ingatlant is érint, úgy a (3) bekezdés szerint kell eljárni. 7. Alkalmi célú igénybevétel 41.§ (1) Az önkormányzati vagyontárgy alkalmi célú igénybevételéről – a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivételével - a polgármester jogosult dönteni. (2) Méltánylást érdemlő esetekben a polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával dönthet az önkormányzati vagyontárgy ingyenes, vagy kedvezményes alkalmi célú igénybevételéről is, a 36.§ (3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával. (3) Alkalmi célú igénybevétel keretében valamely önkormányzati vagyontárgy 90 napon belül összesen legfeljebb 7 napot meg nem haladó időtartamú használata biztosítható. A 90 napot a polgármester azonos igénybe vevőre vonatkozó, ugyanazon ingatlant érintő első döntésétől kell számítani. 8. Önkormányzati vagyon megszerzése törvény által szabályozott nyilvános eljárásban 42.§ (1) Az Önkormányzattól független harmadik személytől ingatlan tulajdonjogának, használatára vagy hasznosítására vonatkozó jogának Önkormányzat által történő

24

megszerzéséről (jelen szakaszban továbbiakban: beszerzés) értékhatártól függetlenül a polgármester dönt – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) az ingatlan tulajdonjogának, használatára vagy hasznosítására vonatkozó jogának átengedését törvény versenytárgyalás, versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el; és b) a beszerzés az a) alpont szerinti nyilvános eljárásban történik; és c) az Önkormányzat részéről az a) pont szerinti beszerzés – a Kbt.-ben előírt egybeszámítási kötelezettségre is tekintettel – nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, vagy a beszerzés a Kbt. szerinti kivételi körbe tartozik; és d) a beszerzés ellenértékeként az Önkormányzat által fizetendő vételár különösen kedvező nem magasabb az ingatlan kikiáltási áránál -; és e) az Önkormányzat mindenkori költségvetésében az e célra biztosított pénzügyi forrás az Önkormányzat rendelkezésére áll. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti beszerzésről a soron következő Képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni. III. Fejezet ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. Záró rendelkezések 43.§ (1) E rendelet 2012. május 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tata Város Képviselőtestületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól és az ezzel összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 4/2009. (III. 6.) önkormányzati rendelete. (3) E rendelet hatályba lépését követően az egyéb önkormányzati rendeletekben szereplő 4/2009. (III. 6.) önkormányzati rendeletre, vagy a Vagyonrendeletre való hivatkozás alatt jelen rendeletet kell érteni. 2. Értelmező rendelkezések 44.§ E rendelet alkalmazásában 1. Árverés: a vagyontárgy értékesítésének, vagy hasznosításának nyilvános, vagy zártkörű, az ajánlattevők közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. 2. Elidegenítés: a vagyontárgy tulajdonjogának más személy részére bármilyen jogcímen történő átruházása - értékesítés, ajándékozás, stb. -. 3. Érték: a vagyontárgy nettó - Áfa nélkül számított - forgalmi értéke, függetlenül attól, hogy a nyilvántartásokban egyébként bruttó értéken szerepel. 4 Értékhatár: nettó értékhatár. 5. Értékesítés: a vagyontárgy tulajdonjogának ellenérték fejében történő bármely jogcímen történő visszterhes átruházása - így pl. adásvétel, csere, bizomány, apportálás -, ide nem értve az Önkormányzat és más önkormányzat, valamint az állam között tulajdonjog-rendezés jogcímen történő tulajdonjog átruházást, valamint az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a feladat ellátásához szükséges vagyon más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét.

25

6. Hasznosítás: a tulajdonost megillető, a vagyontárgy tulajdonjogának változásával nem járó egyes részjogosítványok - így különösen a birtoklás, a használat, a hasznok szedésének joga, stb. - gyakorlása, a biztosítékul adás és a megterhelés jogának kivételével. 7. Helyi közút: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény hatálya alá tartozó, az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület. 8. Helyi közút műtárgya: a híd, hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. 9. Helyi közút tartozéka: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47.§ k) pontjában meghatározottak azzal, hogy az útfenntartással kapcsolatos közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés alatt a forgalomirányítással kapcsolatos közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítményeket, berendezéseket, kábel- és védőcsőhálózatokat is érteni kell. 10. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: olyan nyomdai úton előállított (előállítható) vagy dematerializált értékpapír, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által értékpapírnak minősített okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz – kölcsön - összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának - a hitelezőnek - a megjelölt időben és módon megfizeti, vagy teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy. 11. Ingatlan: a földterület és minden olyan dolog, ami a földdel tartós kapcsolatban áll. 12. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyon értékű jogok: különösen a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások - víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó-vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás - megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. 13. Ingó és egyéb vagyon: ingatlannak, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak, portfolió vagyonnak és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagyonnak nem minősülő dolgok és egyéb vagyonelemek. Ide tartoznak különösen: az immateriális javak, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, beruházások, felújítások, beruházásokra adott előlegek, tárgyi eszközök értékhelyesbítése, tartósan adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek, egyéb hosszú lejáratú követelések, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése, az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök az ingatlanok kivételével, készletek, pénzeszközök, követelések, egyéb aktív pénzügyi elszámolások, amelyek alatt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. Rendeletben meghatározott fogalmakat kell érteni. 14. Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken való átruházása, mely egyébként a polgári jog szabályai szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címen történő megtámadását tenné lehetővé. 15. Kizárólagos jog: jogszabály, így az Önkormányzat rendelete alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet, személy jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre, összhangban a Kbt. szabályaival és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekkel. 16. Közcélú épület: az Önkormányzat és költségvetési szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan, így különösen a Polgármesteri Hivatal épülete, a közoktatási-, egészségügyi célokat szolgáló épületek.

26

17. Közművek: a lakosság és lakosságon kívüli fogyasztók szükségleteit kielégítő, a víz-, a gáz-, a villamos energia-, a távközlés-, a közcsatorna-rendszer- és a távfűtés vonalas létesítményei – műtárgyaival -, technológiai berendezései, építménye. 18. Közterület: egyrészt közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhat és az ingatlannyilvántartás ekként tartja nyilván, másrészt a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos, használó által megnyitott és kijelölt része, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása - utak, terek -, a pihenő- és emlékhelyek kialakítása - közparkok, köztéri szobrok stb. -, a közművek elhelyezése. 19. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magán levéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó, a jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat, valamint a közületi tervtár anyaga. 20. Megterhelés: az önkormányzati vagyont érintően a tulajdonjog, vagy a tulajdonjog részjogosítványainak jogszabályon vagy szerződésen alapuló, valamint bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva történő korlátozása, ingatlan esetén ide értve minden, az ingatlannyilvántartás szabályai szerint az adott ingatlan tulajdoni lapjának III. részére bejegyezhető terhet. 21. Muzeális emlék: a természet és társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka. 22. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 23. Nyomvonal jellegű távközlési berendezés: a távíró, a távbeszélő, az adatátviteli- a távjelző valamint a rádió és televízió műsorszóró hálózat létesítményei közötti vezetékes összekötetés, valamint az ezekkel összefüggő – közbeiktatott – műtárgy, tartozék és helyhez kötött egyéb építmény, a közösségi rádió és televízió vevőantenna-rendszerekhez tartozó vezetékes összeköttetés. 24. Nyilvántartott érték: a vagyontárgy 10.§ (6) bekezdés szerint megállapított értéke. 25. Önkormányzati gazdasági társaság: az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, közfeladat, vagy közszolgáltatás ellátására létrehozott, vagy ekként működő gazdasági társaság és a nonprofit gazdasági társaság. 26 .Pályázat: a versenyeztetési eljárás azon formája, amelynek során az ajánlattevők által írásban benyújtott ajánlatok közül a kiíró, vagy az általa megbízott szerv vagy személy, az ajánlattevők részvétele nélkül, a nyilvánosság kizárásával kiválasztja az Önkormányzat számára legkedvezőbb ajánlatot. 27. Pénzügyi követelés: minden olyan pénzben kifejezhető követelés, amely a múltban keletkezett és jogosultja az Önkormányzat. 28. Portfolió vagyon (tulajdoni részesedést jelentő befektetések): olyan nyomdai úton előállított, előállíttatható, vagy dematerializált értékpapírok, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okiratok, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba- vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapírok, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény, stb.

27

29. Tulajdonosi jogok, tulajdonosi jogok gyakorlása: a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatban megillető jogosítványok összesség adja a tulajdonosi jogokat, így a tulajdonosi joggyakorlás ezen jogosítványok összességének, vagy az adott vagyonhoz igazodó részjogosítványainak gyakorlása, melynek célja az önkormányzati vagyon megóvása, hatékony és gazdaságos működtetése és gyarapítása; így különösen a jelen rendelet 7.§ (1) bekezdésében foglalt tulajdonosi jogok gyakorlása, az önkormányzati vagyon megszerzésével, elidegenítésével, használatával, hasznosításával kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala, az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a vagyon megszerzése, megterhelése, vagyonkezelésbe adása, gazdasági társaság részére pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatásként történő rendelkezésre bocsátása, perbeli és peren kívüli egyezség megkötése, fizetési kötelezettség mérséklése, elengedése és leírása, a telekrendezés, a forgalomképesség átminősítéssel történő megváltoztatása, az elővásárlási jog gyakorlása, tulajdonosi jognyilatkozat megtétele, nyilatkozattétel hatósági eljárásokban. 30. Üzleti (piaci) érték: az ügylet tárgyát képező önkormányzati vagyon feletti valamely jog az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő - átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető reális ellenérték; 31. Üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés. 32. Vagyoni értékű jog: minden olyan dologra vonatkozó jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és –hacsak törvény eltérően nem rendelkezik - főszabály szerint önálló forgalom tárgya lehet. Így pl. a bérlet, a használat, haszonélvezet joga, használati jogok, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog jogosultját illető jogok. 33. Vagyonkezelés: az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképes vagyonának e rendeletben meghatározott körére az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesített vagyonkezelői jog alapján – a vonatkozó jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés keretei között – végzett tevékenység. 34. Védett természeti terület: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII.tv. hatálya alá tartozó nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület és természeti emlék. 35. Vizek: a folyóvizek - folyók, állandó és időszakos vízfolyások -, a közcélú csatornák és a természetes tavak, vagy ezek medre. 36. Vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény ami a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések, vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.

28

Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól és az ezzel összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló ....../2012. (…...) önkormányzati rendelet 1. melléklete Az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok 1. Tatai Városgazda Nonprofit Korlátolt felelősségű Társaság Székhelye: 2890 Tata, Kossuth tér 1. Cégjegyzékszám: 11-09-014613 Adószáma: 18606481-2-11 2. Tatai Városkapu Közművelődési, Turisztikai, Pályázatkoordináló és Kommunikációs Kiemelten Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 2890 Tata, Váralja u. 4. Cégjegyzékszám: 11-10-001634 Adószáma: 13993928-2-11 3. Tatai Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 2890 Tata, Új út 15. Cégjegyzékszáma: 11-09-002805 Adószáma: 11185060-2-11 4. Tatai Városfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság Székhelye: 2890 Tata, Kossuth tér 1. Cégjegyzékszáma: 11-09-008124 Adószáma: 12632053-2-11 5. Tatai Fényes-fürdő Fürdőüzemeltetési Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Társaság Székhelye: 2890 Tata, Fényes-fasor 1363/14 Cégjegyzékszáma: 11-09-003258 Adószáma: 12601756-2-11

29

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól és az ezzel összefüggő tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló ....../2012. (…..) önkormányzati rendelet 2. melléklete kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelem 1. Művelési ág alá nem tartozó beépítetlen földterület 2. Tatai Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 3. Tatai Városgazda Nonprofit Korlátolt felelősségű Társaság

3073/1 hrsz.(Harangláb) Tata, Új út 15. Tata, Kossuth tér 1.