Dr. Stark Tamás
\ MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS AZ 1944 ŐSZI DÉLVIDÉKI MEGTORLÁSOKRÓL M i n d a z , a m i a Délvidéken 1944 ő s z é n történt, n e m volt elszigetelt j e l e n s é g . K e l e t - E u r ó p á n a k n e m volt olyan szeglete, ahol ne fordultak v o l n a elő h a s o n l ó megtorlások, etnikai, politikai tisztogatások, g e n o c í d i u mok. A délvidéki m a g y a r s á g tragédiája tehát egy fél kontinenst átfogó n é p e s s é g m o z g a t ó , kitelepítő, és megtorló k a m p á n y n a k volt a része, akkor is, ha a jugoszláviai elkövetők m á s hatalmaktól függetlenül, saját d ö n t é s ü k szerint gyilkoltak. A XIX. s z á z a d m á s o d i k fele óta Közép-Kelet E u r ó p a történetének legfőbb m o z g a t ó r u g ó j a a nemzeti e s z m e , a n a c i o n a l i z m u s . Ez az idea, mely az 1918 után megszületett „ n e m z e t á l l a m o k b a n " talált a l e g n a g y o b b v i s s z h a n g r a , i d e g e n testet lát a nemzeti k i s e b b s é g b e n , a m e l y n e k felszá m o l á s a , felszívása n e m z e t i kötelesség. A fiatal, m é g a n e m z e t é p í t é s s t á d i u m á b a n lévő, d e k i s e b b s é g e k k e l rendelkező á l l a m o k a széthullástól való a g g o d a l m u k b a n törekedtek a k i s e b b s é g e k f e l s z á m o l á s á r a , a n e m zetközi helyzet a d t a lehetőségek és politikai b e r e n d e z k e d é s ü k szerint megválasztott e s z k ö z ö k k e l . E n n e k az elvnek a l e g s z é l s ő s é g e s e b b változata a nemzeti szocia lizmus, a m e l y az „ e g y állam egy nemzet" elvet „faji" alapra helyezte. A „faji" g o n d o l a t m e g v a l ó s í t á s a a gyakorlatban azt jelentette, h o g y a n é m e t „élettérből" kiűzik a „fajilag" idegeneket, és helyettük betelepítik az élettéren kívül élő n é m e t e k e t . A z „egyfajú" n é m e t „élettér" m e g v a l ó s í t á s a K ö z é p - E u r ó p a teljes etnikai átrendezését jelentette, mivel a h á b o r ú f o l y a m á n ö s s z e s e n mintegy 6 0 0 ezer népi n é m e t e t telepítettek túl n y o m ó r é s z t K e l e t - E u r ó p á b ó l a n é m e t területre, e l s ő s o r b a n a k o r á b b a n L e n g y e l o r s z á g h o z tartozó Várta vidékre. Közismert, h o g y a Szovjetunióban is jelentős t ö m e g m o z g a t á s o k r a került sor, e z e k jellege a z o n b a n különbözött a közép-kelet európai telepítésektől. Bár a szovjet v e z e t é s elhatárolta m a g á t a cári rendszer oroszosító politikájától, s z á m o s jel utal arra, hogy a z osztály-alapon és etnikai a l a p o n végrehajtott tisztogatások között v é k o n y a határvonal. A potenciális v a g y valódi osztályellenség f e l s z á m o l á s á t célzó politika a n e m o r o s z területeken n e m z e t i s é g e k és etnikai c s o p o r t o k elitjének m e g s e m m i s í t é s é t jelentette. Mivel az e l l e n s é g e s osztályok likvidálása a nemzeti ellenállás lehetséges fészkeit s e m m i s í t e t t e m e g , közvetve és k i m o n d a t l a n u l , o r o s z nemzeti célokat is szolgált. A z „ e l l e n s é g e s " osztá lyok f e l s z á m o l á s a után került sor a „ m e g b í z h a t a t l a n n a k " tekintett n e m zetiségek áttelepítésére, a „ b ű n ö s " népek m e g b ü n t e t é s é r e , ill. m u n k a erejük k i h a s z n á l á s á r a .
De n e m c s a k a n a g y h a t a l m a k , N é m e t o r s z á g és a Szovjetunió t ö r e k e d t e k „ i d e g e n " , „ e l l e n s é g e s " népcsoportok kitelepítésére, m e g b ü n tetésére. S a b i n M a n u i l a , a r o m á n Központi Statisztikai Intézet igazgatója részletes tervet készített A n t o n e s c u marsall s z á m á r a arról, h o g y milyen l é p é s e k b e n lehetne R o m á n i á t etnikailag h o m o g é n n e m z e t á l l a m m á ala kítani. A n e m z e t i s é g i k é r d é s „ v é g l e g e s " rendezési terve szerint mintegy 6,2 millió e m b e r t kellett v o l n a lakóhelyéről elmozdítani. Ennél jóval i s m e r t e b b a londoni c s e h s z l o v á k e m i g r á n s k o r m á n y v e z e t ő j é n e k E d u á r d B e n e š n e k az 1941 óta terjesztett terve a n é m e t e k kitelepítéséről. Ez a terv feltehetőleg 1943-ban egészült ki a m a g y a r o k kitelepítésének követelésével. C s e h s z l o v á k i a tiszta szláv állam akart lenni. M a g y a r o r s z á g o n kormányzati t é n y e z ő részéről h a s o n l ó „végleges" rendezési tervek n e m merültek fel. A Teleki Pál miniszterelnök n e v é h e z kötődő nemzetiségpolitikai elv elvetette a n e m z e t á l l a m elméletét és m é g az e r ő s z a k o s asszimilációt is ellentétesnek tartotta a m a g y a r h a g y o m á nyokkal és a m a g y a r é r d e k e k k e l . A z o r s z á g területi m e g n a g y o b b o d á s a után a m a g y a r k o r m á n y az 1918-as etnikai státus q u o alapján állt és az u t ó d á l l a m o k által a h ú s z a s évek elejétől folytatott intenzív betelepítési politika k ö v e t k e z m é n y e i t a kiutasítással, illetve, a r o m á n o k e s e t é b e n az a n y a o r s z á g g a l kötött ö n k é n t e s n é p c s e r e m e g á l l a p o d á s s a l igyekezett m é r s é k e l n i . M a g y a r o r s z á g tehát n e m folytatott átfogó telepítési politikát, d e a k ö z i g a z g a t á s kiépítésére nagy s z á m b a n érkeztek közalkalmazottak a visszacsatolt területekre. A z 1938 és 1941 között visszatért területe ken a m a g y a r e t n i k u m statisztikailag is kimutatható m e g e r ő s ö d é s e első s o r b a n az ö n k é n t e s n é p e s s é g m o z g á s n a k , valamint a szlovák, r o m á n és s z e r b t e l e p e s e k kiutasításának, t á v o z á s á n a k volt a k ö v e t k e z m é n y e . A legjelentősebb n é p e s s é g m o z g á s o k a D é l v i d é k e n történtek, és a visszacsatolt területek közül itt került sor a l e g s ú l y o s a b b atrocitásra is. B á c s k á b a n telepítették le az egyetlen telepítési akció résztvevőit: mint egy 17 ezer bukovinai székelyt. U g y a n a k k o r jelentős s z á m b a n utasítot tak ki s z e r b köztisztviselőket és telepeseket (dobrovoljácokat). A szerb s z a k i r o d a l o m t á g határok, 3 0 ezer és 150 ezer k ö z é teszi a z o k s z á m á t akik a v i s s z a c s a t o l á s miatt kényszerültek elhagyni lakóhelyüket. A z utóbbi s z á m f o r r á s a nyilvánvalóan a szerbiai n é m e t katonai p a r a n c s n o k s á g egyik, közvetlenül a bácskai m a g y a r b e v o n u l á s után készült jelenté se miszerint: „ . . . a magyar kormány kb. 150 ezer szerbet, akiket állítólag a jugoszláv kormány telepített a Magyarországnak ítélt Duna Tisza közére, ingóságaik nélkül és mindössze háromnapi hideg élelemmel ellátva Ó-Szerbiába szándékozik toloncolni." (A W i l h e l m s t r a s s e és M a g y a r o r s z á g , N é m e t diplomáciai iratok M a g y a r o r s z á g r ó l 1 9 3 3 - 1 9 4 4 , szerk: Ránki G y ö r g y - P a m l é n y i E r v i n - T i l k o v s z k y L ó r á n t - J u h á s z G y u l a , K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1968, 5 8 1 . old.)
Bár a m a g y a r katonai közigazgatás adott ki rendeletet az 1918 után beköltözöttek kitelepítéséről, e n n e k v é g r e h a j t á s a a szerbiai n é m e t m e g s z á l l ó h a t ó s á g o k ellenállásába ütközött. M a g y a r forrás szerint 15 ezer szerbet telepítettek ki. A kiutasításoknál sokkal s ú l y o s a b b v á d a m a g y a r h a t a l o m m a l s z e m b e n a hírhedt „újvidéki v é r e n g z é s " . A s z e r b partizánok t á m a d á s a i miatt 1942 januárjában a m a g y a r f e g y v e r e s erők által elkövetett m e g t o r l ó hadjáratot az újabb szerb s z a k i r o d a l o m g y a k r a n g e n o c í d i u m k é n t említi. A mintegy ezer zsidó és 4 ezer s z e r b legyilkolása a partizánok és a n e m m a g y a r lakosság megfélemlítését célzó t ö m e g gyilkosság volt, d e n e m g e n o c í d i u m , mert a z s i d ó s á g szisztematikus elpusztítása 1 9 4 4 - b e n kezdődött, a s z e r b s é g teljes v a g y részleges kiirtásának v a g y kitelepítésének g o n d o l a t a pedig a m a g y a r k o r m á n y z a t részéről s o h a s e m merült fel. A h á b o r ú v é g é n a n é m e t e k által leigázott ili. a velük a h á b o r ú fo l y a m á n s z e m b e f o r d u l t n é p e k s z á m á r a különleges l e h e t ő s é g kínálkozott a h o m o g é n n e m z e t á l l a m m e g t e r e m t é s é r e , és a kollektív felelősségre v o násra, b ü n t e t é s r e . A közép-kelet-európai n é m e t s é g s o r s a az elüldözés, kitelepítés és a Szovjetunióba való deportálás volt. K i s e b b m é r t é k b e n u g y a n , d e m i n d e z t a m a g y a r s á g is megtapasztalta. A z első nagy c s a p á s t a szovjet h a d s e r e g fogolyszerző hadjárata jelentette. A kollektív felelősségre v o n á s j e g y é b e n a jelenlegi területen a szervezett elhurcolás „hivatalosan" csak a n é m e t n e m z e t i s é g ű e k e t érin tette. A r e n d e l k e z é s e k r e álló d o k u m e n t u m o k b ó l arra következtethetünk, hogy a helyi szovjet p a r a n c s n o k s á g o k n a k előre m e g h a t á r o z o t t s z á m ú s z e m é l y t kellett elfogniuk. így a n é m e t e k által n e m lakott területeken a n é m e t n e v ű e k e t m a j d a m a g y a r n e v ű e k e t is elvitték. M a g y a r és n é m e t n e m z e t i s é g ű e k e t n a g y s z á m b a n vittek el Kárpátaljáról, a Felvidék keleti részéből és Erdélyből is. A kiszállított, mintegy 6 0 0 ezer m a g y a r civil és valódi hadifogoly egy o l y a n , a h á b o r ú elején létrehozott h a t a l m a s tábor r e n d s z e r b e került, ahol 1939-ben, ill. 1944-ben elhurcolt lengyelek, r o m á n o k , n é m e t e k , j a p á n o k , kínaiak, koreaiak és m á s n e m z e t i s é g ű e k voltak. A z erdélyi m a g y a r s á g o t n e m c s a k a f o g o l y s z e d é s sújtotta. A z észak-erdélyi t e l e p ü l é s e k e n 1944 s z e p t e m b e r k ö z e p é n a szovjet c s a p a tok n y o m á b a n m e g j e l e n t e k a Juliu M a n i u parasztpárti politikus után „ M a n i u - g á r d á k n a k " nevezett alakulatok. A m a g y a r e l l e n e s hadjárat s o r á n t ö m e g g y i l k o s s á g o k a t hajtottak v é g r e t ö b b e k között S z á r a z a j t á n , Csík s z e r e d á n és C s i k s z e n t d o m o n k o s o n . Bár 1944. n o v e m b e r 14-én szovjet közigazgatást v e z e t t e k be É s z a k - E r d é l y b e n és n o v e m b e r 16-án a S a n a t e s c u - k o r m á n y feloszlatta a Maniu-gárdákat, d e a F e k e t e - K ő r ö s m e n t é n a reguláris r o m á n h a d s e r e g folytatta a tisztogatásokat. Bár Sabin M a n u i l a terve az etnikailag h o m o g é n N a g y - R o m á n i a m e g v a l ó s í t á s á r a a h á b o r ú után elvesztette jelentőségét, r o m á n részről 1 9 4 5 - b e n is t ö b b ször felmerült a m a g y a r o k kitelepítésének g o n d o l a t a . A b é k e t á r g y a l á s o k
á r n y é k á b a n a z o n b a n a G r o z a - k o r m á n y a m a g y a r s á g g a l való m e g b é k é lés látszatát igyekezett fenntartani. A h á b o r ú v é g é n a k ö r n y e z ő o r s z á g o k közül e g y e d ü l C s e h s z l o v á k i a volt a b b a n a h e l y z e t b e n , hogy k o m o l y a n h o z z á k e z d h e s s e n az „ i d e g e n " n e m z e t i s é g e k f e l s z á m o l á s á h o z a n n a k é r d e k é b e n , hogy az o r s z á g etnikailag h o m o g é n n e m z e t á l l a m m á váljon. 1944 nyarán m i n d B e n e š , a londoni k o r m á n y vezetője, m i n d K l e m e n t G o t t w a l d , a m o s z k v a i k o m m u n i s t a csoport feje arra számított, hogy a Duklai-hágó irányába e l ő r e n y o m u l ó szovjet h a d s e r e g „kinyomja", v a g y i s m e n e k ü l é s r e készteti, esetleg deportálja a m a g y a r o k a t . A szovjet h a d e r ő valójában délkeletről é s z a k n y u g a t felé tartva foglalta el az országot, így a felvidéki m a g y a r o k a h e l y ü k ö n m a r a d t a k . U g y a n a k k o r tény, hogy a szovjet h a d e r ő a Kárpátalján n a g y o b b , míg a háború alatt M a g y a r o r s z á g h o z tartozó dél szlovákiai területeken kisebb méretű deportálásokat hajtott v é g r e . Miután a m a g y a r s á g t ú l n y o m ó része szülőföldjén maradt, az újjáalakuló c s e h s z l o v á k á l l a m teljes jogfosztással, elüldözéssel, m a j d „ l a k o s s á g c s e rével", a z u t á n c s e h o r s z á g i kitelepítéssel, végül pedig „reszlovakizációs" k a m p á n n y a l kísérelte m e g a m a g y a r s á g felszámolását, eltüntetését. Sokkal rövidebb, de annál v é r e s e b b volt a m e g t o r l á s Jugoszláviá ban. M e g kell a z o n b a n említeni, hogy a Tito-féle partizánsereg megtor lóhadjárata n e m c s a k a m a g y a r s á g ellen irányult. Mintegy 4 0 0 ezer n é m e t e t telepítettek ki ill. űztek el J u g o s z l á v i á b ó l , köztük 2 9 0 ezret a V a j d a s á g területéről. N e m tudni p o n t o s a n , hogy h á n y a n vesztették éle tüket a megtorló k a m p á n y k ö v e t k e z t é b e n . L e g a l á b b 4 0 ezerre tehető a kollektív büntetés horvát áldozatainak s z á m a . (Vladimir Zerjavic: Population L o s s e s in Y u g o s l a v i a 1 9 4 1 - 1 9 4 5 , D o m i Svijet, Z a g r e b , 1997, 146, 96. old.) M a t u s k a M á r t o n , C s e r e s Tibor, M é s z á r o s S á n d o r és m á s o k , l e g ú j a b b a n A. Sajti Enikő kutatásaiból m a már tudjuk, hogy a m a g y a r k ö z i g a z g a t á s , é s a h a d e r ő kivonulása után, október k ö z e p é n (október 17-én) a J u g o s z l á v Népfelszabadító Antifasiszta T a n á c s ( A V N O J ) , ill. a Legfelsőbb P a r a n c s n o k s á g d ö n t é s é r e B á c s k á b a n , B á n á t b a n és Bara n y á b a n katonai közigazgatást vezettek be, és kezdetét vette a n é m e t és m a g y a r lakosságot e g y a r á n t sújtó megtorlás időszaka. A z 1945 január jáig tartó ö l d ö k l é s n e k M é s z á r o s S á n d o r visszafogott b e c s l é s e szerint 1 5 - 2 0 ezer á l d o z a t a volt. A m a g y a r s á g sorsa a közvetlen terror befeje z é s e után is bizonytalan volt. J u g o s z l á v részről is felmerült a n e m e t e k mellett a m a g y a r o k részleges kitelepítésének a terve. A T i t o - Š u b a š i ć k o r m á n y agrárügyi minisztere, Sreten Vukosavljević 1945. április 19-én, két héttel a m a g y a r o k jogfosztását k i m o n d ó kassai k o r m á n y p r o g r a m közzététele után 8 0 ezer m a g y a r kitelepítését j a v a s o l t a a D e m o k r a t i k u s Föderatív J u g o s z l á v i a G a z d a s á g i T a n á c s á n a k . A javaslat n e m került
m e g v a l ó s í t á s r a , d e M a g y a r o r s z á g és J u g o s z l á v i a között m é g i s létrejött egy l a k o s s á g c s e r e - e g y e z m é n y amit a z o n b a n n e m hajtottak v é g r e . Mint a minisztertanácsi j e g y z ő k ö n y v e k b ő l é s a b é k e e l ő k é s z í t ő a n y a g b ó l kiderül, az ideiglenes m a g y a r k o r m á n y h o z utólag eljutottak információk a délvidéki terrorhadjáratról, d e ezekről a z e s e m é n y e k r ő l már a k k o r s e m beszéltek n y i l v á n o s a n , mivel a jugoszláviai m a g y a r s á g helyzete k e d v e z ő b b r e fordult, és a fő kérdés már a teljes f e l s z á m o l á s előtt álló felvidéki m a g y a r s á g m e g m e n t é s e volt. A k o m m u n i s t a hatalomátvétel után a z t á n t a b u v á váltak a szovjet h a d s e r e g által végrehajtott deportálások, a hadifogolysors, és a határon túli m a g y a r s á g o t sújtó etnikai tisztogatások. M a g y a r diák, o l v a s ó 1 9 9 0 előtt gyakorlatilag n e m szerezhetett t u d o m á s t a m a g y a r s á g o t a h á b o r ú utolsó s z a k a s z á b a n ért megtorlásokról. De a n a g y nyugati ö s s z e f o g l a lók, így J o s e p h B. S c h e c h t m a n , E u g e n Kulischer, A n t o n y B o u s c a r e n , Michale M a r r u s m ű v e i s e m említik a Délvidéken történteket. ( J o s e p h B. S c h e c h t m a n ; P o s t w a r Population Transfers, University of P e n n s y l v a n i a Press, 1962; Michael Marrus; T h e U n w a n t e d , O x f o r d University Press, 1985; E u g e n e Kulischer; Europe o n the M o v e . W a r a n d Population C h a n g e s , N e w York, 1948) M i n d e z e k e t az elhallgatott t é m á k a t a nyugati m a g y a r e m i g r á c i ó tartotta é l e t b e n . V a l ó s z í n ű l e g az első, k ö n y v b e n megjelent hír a délvidéki v é r e n g zésekről N a g y Ferenc s z á m ű z ö t t miniszterelnök Küzdelem a vasfüggöny mögött c í m ű v i s s z a e m l é k e z é s é b e n jelent m e g 1 9 4 8 - b a n . Igaz, c s u p á n egy m o n d a t b a n esik s z ó a „németek kivonulását követő tömeges magyarmészárlás heteiről.." (Nagy Ferenc: K ü z d e l e m a v a s f ü g g ö n y mögött, E u r ó p a , B u d a p e s t , 1990., 190. old. Eredeti kiadás: T h e Struggle b e h i n d the Iron Curtain, M a c M i l l a n , N e w York, 1948.) A délvidéki m e g t o r l á s o k k a l é r d e m b e n Sulyok D e z s ő foglalkozott A magyar tragédia c í m ű nagy, önéletrajzi e l e m e k e t is t a r t a l m a z ó ö s s z e f o g laló m ű v é b e n . (Sulyok Dezső: A m a g y a r tragédia. A trianoni b é k e és k ö v e t k e z m é n y e i . A szerző kiadása, N e w a r k 1954., 1 5 6 - 1 5 7 . old.) S u lyok úgy tudta, h o g y királypárti csetnikek és Tito k o m m u n i s t a partizánjai egyaránt résztvettek a b o s s z ú h a d j á r a t b a n , m e l y n e k - t u d o m á s a szerint - 3 0 ezer á l d o z a t a volt. „Néhol egész falvakat válogatás nélkül kiirtottak, másutt előre elkészített lajstromok alapján szedték össze áldozataikat és ölték őket halomra. Újvidéken a Magyar Közművelődési Szövetség tagjait azzal terelték össze, hogy közmunkára viszik őket, majd az összeterelt mintegy 1200 embert a sportpályán halomra géppuskázták. Másokat kommunista kényszermunka táborokban kínoztak halálra..." Sulyok n e m nevezi m e g forrásait, mégis k ö n y v e ö n m a g á b a n forrás értékű, mivel rövid leírására, és adataira k é s ő b b s o k a n hivatkoztak. K ü l ö n ö s , hogy a s z a k i r o d a l o m s z á m á r a szinte teljesen ismeretlen m a r a d t Szigethy G y ö r g y , Szemtanúja voltam Tito délvidéki vérengzései-
nek c í m ű k ö n y v e , mely 1 9 5 6 - b a n jelent m e g C l e v e l a n d b a n . A szerző a s z e m t a n ú p o n t o s s á g á v a l 115 oldalon keresztül m o n d j a el mindazt amit 1944 őszétől 1947-ig Újvidéken átélt. Szigethy leírja, hogy a megtorlás n e m c s a k a m a g y a r o k és a németek, h a n e m az „osztályellenség" és a s z e r b értelmiség ellen is irányult. Források m e g n e v e z é s e nélkül a szerző a m a g y a r á l d o z a t o k s z á m á t - beleértve a közvetlenül v a g y közvetve meggyilkoltakat is - 6 0 ezer főre teszi. A kötetet az egyik l e g n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n m e g j e l e n ő amerikai m a g y a r lap, a Katolikus M a g y a r o k V a s á r n a p j a a d t a ki. A lap, illetve a kiadó k é s ő b b is helyet adott a t é m á nak. A m á s i k részletes és u g y a n c s a k szinte teljesen ismeretlen b e s z á moló H o m o n n a y Elemértől származik. H o m o n n a y Elemér 1957-ben húsz oldalas a n g o l nyelvű röpiratban akarta a világ figyelmét felhívni a délvidéki m a g y a r s á g sorsára. A szerző szerint a m a g y a r áldozatok szá m a 3 0 ezer volt, és u g y a n c s a k 3 0 ezren elmenekültek. H o m o n n a y úgy tudta, hogy Tito partizánjai 150 ezer német polgári s z e m é l y t is meggyil koltak. ( H o m o n n a y Elemér: Atrocities, C o m m i t t e d by Tito's C o m m u n i s t Partisans in O c c u p i e d S o u t h e r n Hungary, C l e v e l a n d , 1957.) Sajnálatos, és a délvidéki m a g y a r s á g ügye s z e m p o n t j á b ó l hátrá nyos, hogy e l s ő s o r b a n a szélsőjobbhoz kötődő s z e r z ő k foglakoztak a m a g y a r s á g o t ért s é r e l m e k k e l : a Szovjetunióba történő deportálásokkal, a romániai, szlovákiai és a jugoszláviai üldöztetésekkel. M a r s c h a l k o Lajos és Fiala Ferenc a Vádló bitófák című, a m a g y a r h á b o r ú s f ő b ű n ö s ö k v é d e l m é b e n írt k ö n y v ü k b e n a győztesektől e l s z e n vedett m e g t o r l á s o k között megemlítik a délvidéki e s e m é n y e k e t is. (Mar s c h a l k o L a j o s - F i a l a Ferenc: V á d l ó bitófák, L o n d o n , 1958.) Fiala Ferenc önálló kötetében az 1 9 6 0 - b a n M ü n c h e n b e n megjelent Egy hajó elsüllyed a Dunán c í m ű riportregényében a M a g y a r H a r c o s o k Bajtársi K ö z ö s s é g e által gyűjtött a d a t o k alapján ír a megtorlásról (Fiala Ferenc: Balkáni s z í n játék. In.: Egy hajó elsüllyed a D u n á n , Mikes K e l e m e n Kör, M ü n c h e n , 1960.) Málnási Ö d ö n , a L o n d o n b a n 1958-ban kiadott Magyar mártyrok című v é k o n y k ö n y v é b e n S z o m b a t h e l y i Ferenc t á b o r n o k tragikus sorsá nak b e m u t a t á s a k a p c s á n írt arról, hogy „Tito hadserege legalább 30 ezer magyart mészárolt te" (Málnási Ö d ö n : M a g y a r Mártyrok. L o n d o n , 1958., 3 3 . old.). Egy N é m e t o r s z á g b a ( N S Z K ) emigrált m a g y a r kutató 1978-ban A n d r e a s W e i s s e n b a c h n é v e n publikált Tábornokaink halála c í m m e l e g y e r ő s e n a p o l o g e t i k u s t a n u l m á n y t az 1 9 4 2 - b e n végrehatott v é r e n g z é s m a g y a r szervezőiről. Bár a m u n k á b a n a m a g y a r t á b o r n o k o k sorsával foglalkozik, Szigethy G y ö r g y fent említett b e s z á m o l ó j a alapján ír az 1944 őszi megtorlásokról is. ( A n d r e a s W e i s s e n b a c h : M a g y a r o r s z á g és a F e g y v e r e s S S , T á b o r n o k a i n k halála. Körösi Csorna S á n d o r T ö r t é n e l m i T á r s a s á g kiadása, M ü n c h e n , 1978., 122. old.) 1 9 7 9 - b e n jelent m e g K r u p a S á n d o r A sarló-kalapács áldozatai c í m ű k ö n y v e , m e l y b e n a szer ző kitér a délvidéki m e g t o r l á s o k r a is (Krupa Sándor: A sarló-kalapács
áldozatai. A s z e r z ő kiadása, DeWitt, M i c h i g a n , 1979., 15. old.). A Katolikus M a g y a r o k V a s á r n a p j á n a k 1 9 8 9 - b e n megjelent é v k ö n y v é b e n Lelbach Antal foglalkozott a délvidéki m a g y a r s á g történetével. A s z e r z ő források e m l í t é s e nélkül ír „Tito népirtásáról" m e l y n e k s z á z e z e r á l d o z a t a volt (Dr. L e l b a c h A n t a l : Délvidéki vagyok. In.: Katolikus M a g y a r o k Vasár napja Évkönyv, Y o u n g s t o n e , Ohio, 1989., 1 1 1 - 1 1 8 . old.). Itthon a h a t a l o m n e m adott lehetőséget t ö r t é n é s z e k n e k arra, hogy hitelesen m u t a s s á k be a h á b o r ú utolsó hónapjainak e s e m é n y e i t , a szov jet c s a p a t o k által végrehajtott deportálásokat és az u t ó d á l l a m o k b a n élő m a g y a r s á g hányattatásait. A n y o l c v a n a s é v e k elején a z o n b a n kezdett repedezni a j é g . Balogh S á n d o r 1 9 8 2 - b e n megjelent k ö n y v e A népi demokratikus Magyarország külpolitikája, 1945-1947 m é g nagyjából a h a g y o m á n y o s , akkor m e g k í v á n t s z e m l é l e t e t tükrözi, de ha az olvasó a lábjegyzeteken is átrágta m a g á t , a k k o r k o r á b b a n elhallgatott e s e m é n y e k r ő l is t á j é k o z ó d hatott. A s z e r z ő a k ö n y v f ő s z ö v e g é b e n megemlíti a délvidéki megtorlá sokat, d e a felelősséget a csetnikekre hárítja: „A Jugoszlávia felszaba dulását megelőző - és követő - hetekben a Bácskában és Bánátban a Draža Mihajlović katonai vezetése alatt álló csetnikek követtek el súlyos vérengzéseket a magyar nemzetiségű lakosság körében. Helyenként súlyos megpróbáltatások érték a magyarságot, és ilyenkor nemritkán ártatlan emberek estek áldozatul más fegyveres csoportok cselekedetei nyomán is." ( B a l o g h Sándor: A népi d e m o k r a t i k u s M a g y a r o r s z á g kül politikája, 1 9 4 5 - 1 9 4 7 , Kossuth K ö n y v k i a d ó , B u d a p e s t , 1982., 36. old.) H o g y kik e z e k a „ m á s f e g y v e r e s csoportok", arról a lábjegyzetben tesz sokat m o n d ó említést. E b b e n h o s s z a s a n idéz Sulyok k ö n y v é b ő l , d e az idézet előtt azért „kötelező eligazításképpen" m e g j e g y z i , „Sulyok Dezső részletesen taglalja a jugoszláviai magyar nemzetiségű lakosság felsza badulás utáni helyzetét, de ezt is elsősorban arra használja fel, hogy a jugoszláv kommunistákat és az antifasiszta fegyveres ellenállást rágal mazza." M é g i s , ez a f u r c s á n , s z e m é r m e s e n bevezetett, Sulyoktól vett rész volt a z első információ a m a g y a r o l v a s ó n a k a m a g y a r e l l e n e s m e g torlásokról, akkor, a m i k o r az e m i g r á c i ó b a n kiadott k ö n y v e k m é g a könyvtárak zárolt osztályain voltak elhelyezve. T é n y , h o g y aki akart, az értett B a l o g h S á n d o r lábjegyzetéből. Ilyen volt Für Lajos, aki a Mennyi a sok sírkereszt című, az Alföld folyóirat 1984-es é v f o l y a m á b a n megjelent és a z ó t a sok kiadást megélt t a n u l m á n y á b a n v i s z o n y l a g részletesen f o g lalkozott az u t ó d á l l a m o k b a n maradt m a g y a r s á g h á b o r ú utáni sorsával. Für Lajos B a l o g h lábjegyzetére hivatkozva, d e S u l y o k szavaival s z á m o l be a délvidéki m e g t o r l á s o k r ó l . Én m a g a m is Balogh S á n d o r r a és S u l y o k D e z s ő r e h i v a t k o z v a írtam a T ö r t é n e l m i S z e m l e 1 9 8 5 / 1 . s z á m á b a n megjelent, Meghalt, eltűnt, fogságba esett c í m ű t a n u l m á n y o m b a n , h o g y „Bácska, Észak-Erdély és Dél-Szlovákia lakosságát az utódállamok fegyveres bandái tizedelték" 1 9 8 9 - b e n , a t a n u l m á n y k ö n y v v é dolgozott
verziójában már h a s z n á l t a m a súlyos vérengzés szavakat, bár a megtor lásokkal k a p c s o l a t b a n önálló kutatásokat n e m v é g e z t e m . K é t s é g t e l e n , h o g y n e h é z feladat előtt állt A. Sajti Enikő, aki a Délvidék 1941-1944 c í m ű k ö n y v é b e n külön fejezetet szánt az 1944 ő s z é n történteknek. R é s z l e t e s e n e l e m z i a katonai közigazgatás b e v e z e t é s é n e k körülmé nyeit, d e a t ö m e g g y i l k o s s á g o k r ó l n e m ír. ír viszont a m e g t o r l á s e g y é b formáiról, így m a g y a r és n é m e t n e m z e t i s é g ű l a k o s s á g kifosztásáról m u n k a t á b o r o k b a gyűjtéséről és kitelepítéséről (A. Sajti Enikő: Délvidék 1 9 4 1 - 1 9 4 4 . K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1987., 2 4 4 - 2 4 8 . old.). M i n d a z a m i n e m kerülhetett be az 1987-ben kiadott k ö n y v b e , b e n n e v a n A. Sajti Enikő 2 0 0 3 - b a n m e g v é d e t t a k a d é m i a i doktori disszertációjában, mely r e m é l h e t ő l e g h a m a r o s a n könyv f o r m á b a n is megjelenik. M á s o k a n y o l c v a n a s é v e k m á s o d i k felében m é g ennyit s e m írtak. Például a M e d v e t á n c k ö n y v e k s o r o z a t b a n 1988-ban B u d a p e s t e n Jelen tés a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről c í m e n egyedülálló kiadvány jelent m e g mely kendőzetlen helyzetértékelést adott az elsza kított m a g y a r s á g helyzetéről. A vajdasági m a g y a r s á g r ó l A r d a y Lajos írt, d e történelmi b e v e z e t ő j é b e n n e m esett szó az 1944 őszi megtorlásokról. És n e m esett s z ó a délvidéki m a g y a r o k kálváriájáról a n y o l c v a n a s é v e k v é g é n megjelent, M a g y a r o r s z á g XX. századi történetét b e m u t a t ó nagy összefoglaló m ű v e k b e n s e m . K é t s é g t e l e n , hogy 1989 után sok m i n d e n megváltozott. De vajon éltek-e a m a g y a r o r s z á g i és a határokon kívül élő kutatók, történészek a váratlanul eljött s z a b a d s á g g a l ? A kilencvenes é v e k elején - mint t ö b b m á s , k o r á b b a n t a b u n a k s z á m í t ó t é m a e s e t é b e n - egy c s a p á s r a s z á m o s a l a p m ű jelent m e g a délvidéki m a g y a r s á g elleni bosszúhadjáratról. A s z á m o s t a n u l m á n y közül k i e m e l e m C s e r e s Tibor, M a t u s k a M á r t o n és M é s z á r o s S á n d o r műveit. Mindegyik szerző részletesen dokumentált, átfogó képet a d a m e g t o r l á s napjairól, elő- és utótörténetéről. M a t u s k a M á r t o n és M é s z á r o s S á n d o r m u n k á i b ó l világosan kiderül, h o g y a m a g y a r e l l e n e s m e g t o r l á s n e m „népi" b o s s z ú , h a n e m a Legfelsőbb Parancs n o k s á g által j ó v á h a g y o t t , a l a p o s a n m e g s z e r v e z e t t megfélemlítő akció volt. ( M a t u s k a M á r t o n : A m e g t o r l á s napjai. M o n t á z s K ö n y v k i a d ó B u d a pest, é.n., 3 7 5 old.) De m e g kell említeni Mojzes Antal, S z l o b o d a J á n o s , Teleki Júlia, Ballá Ferenc és Ballá István munkáit is, a m e l y e k e g y - e g y település sorsát mutatják be. ( S z l o b o d a J á n o s : Z e n t á n történt 1 9 4 4 - b e n . Jugoszláviai M a g y a r K ö z m ű v e l ő d é s i T á r s a s á g , Újvidék, 1997., 2 3 3 old.; M o j z e s A n t a l : Halottak napja B a j m o k o n . C n e s a Kiadó, Bajmok, 1994., 8 3 old.; Teleki Júlia: K e r e s e m az a p á m sírját. L o g o s , Tóthfalu, 1999., 2 0 9 old.; Dr. Ballá F e r e n c - D r . Ballá István: A b e z d á n i vérfürdő, In.: H o n ismeret 2001/3.) Kár, és n e m a s z e r z ő k ö n múlt, hogy e z e k az a l a p m ű v e k és hely történeti t a n u l m á n y o k , a m a g y a r o r s z á g i t ö r t é n e t t u d o m á n y r a n e m g y a k o roltak kellő hatást. A korábbi t a b u k m a m é g mindig jórészt fehér foltok a
hazai t ö r t é n e t í r á s b a n . U g y a n a k k o r tény, h o g y a k ö r n y e z ő o r s z á g o k b a n a h á b o r ú utolsó napjaiban és a h á b o r ú után végrehajtott etnikai tisztoga t á s o k m a m á r l e g a l á b b említésre kerülnek a korszakkal foglalkozó, újabban megjelent munkák többségében. A délvidéki megtorlásokról a legjobb f o r r á s m ű a Források a Délvidék történetéhez c í m ű d o k u m e n t u m g y ű j t e m é n y h a r m a d i k kötete. A közölt öt v o n a t k o z ó forrás, korabeli hivatalos iratokat, v i s s z a e m l é k e z é seket é s rövid történelmi feldolgozásokat tartalmaz. ( C s o r b a Béla szerk.: Források a Délvidék történetéhez, 3. kötet, Hatodik Síp Alapítvány, Budapest, 1999.) T á g a b b ö s s z e f ü g g é s e k b e n e l s ő s o r b a n a z o k a k ö n y v e k érintik a tragikus e s e m é n y e k e t , m e l y e k a K á r p á t - m e d e n c e n é p e s s é g é v e l foglal koznak. Kocsis Károly a K á r p á t - m e d e n c e etnikai geográfiájáról szóló m u n káiban mindig részletesen ír a határ menti m a g y a r s á g h á b o r ú alatti és utáni m e g p r ó b á l t a t á s a i r ó l . A Délvidék etnikai a r c u l a t á n a k változásával k a p c s o l a t b a n C s e r e s Tibor és M a t u s k a Márton m u n k á i r a hivatkozva, Kocsis 2 0 e z e r r e teszi az 1944 őszi megtorlás á l d o z a t a i n a k a s z á m á t . (Károly K o c s i s - E s z t e r Kocsis Hodosi: Ethnic G e o g r a p h y of t h e Hungár ián Minorities in t h e C a r p a t h i a n Basin. H u n g á r i á n A c a d e m y of S c i e n c e s , Budapest, 1998., p. 153. ... Kocsis Károly: Elcsatoltak. M a g y a r o k a s z o m s z é d á l l a m o k b a n . T u d o m á n y o s Ismeretterjesztő Társulat, B u d a pest, 1990., 5 6 old.) P a p p S á n d o r k ö n y v e , A határon túli magyar nemze ti közösségek életrajza 1918-1988, az u t ó d á l l a m o k szerint, kronológias z e r ű é n , tehát kiemelt d á t u m o k h o z , n a p o k h o z kötve sorolja fel a határon túli m a g y a r s á g é l e t é n e k f o n t o s a b b állomásait. O k t ó b e r 17., v a g y i s , a ka tonai k ö z i g a z g a t á s b e v e z e t é s e k a p c s á n mintegy fél oldalon ír a s z e r z ő a m e g t o r l á s o k r ó l , m e l y 4 0 ezer áldozatot követelt. ( P a p p Sándor: A hatá ron túli m a g y a r n e m z e t i k ö z ö s s é g e k életrajza 1 9 1 8 - 1 9 8 8 . V e s z p r é m i E g y e t e m i Kiadó, V e s z p r é m , 1999., 146. old.) 2 0 0 1 - b e n jelent m e g C. T ó t h J á n o s s z e r k e s z t é s é b e n A Kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén c í m ű összeállítás. A szerkesztő s z e r z ő részletesen foglalkozik az u t ó d á l l a m o k b a n m a r a d t m a g y a r s á g elleni m e g t o r l á s o k k a l , és - konkrét források említése nélkül - ö s s z e f o g lalja a délvidéki m a g y a r e l l e n e s hadjáratról e d d i g megjelent tényeket. (C. T ó t h J á n o s : A K á r p á t - m e d e n c e i m a g y a r kisebbségi k é r d é s a h a r m a d i k é v e z r e d k ü s z ö b é n . Salgótarján, 2 0 0 1 . , 9 7 - 9 8 . old.) N a g y ö s s z e f o g l a l ó m ű v e k és politikatörténeti t a n u l m á n y o k a z o n b a n általában c s a k kis teret szentelnek a határon túli m a g y a r s á g sorsá nak b e m u t a t á s á r a , így a délvidéki m a g y a r s á g 1 9 4 4 őszi tragédiájára rendszerint c s u p á n n é h á n y s z ó m a r a d . Kivétel H e r c z e g G é z a diplomácia-történész 1 9 9 9 - b e n megjelent A szarajevói merénylettől a potsdami konferenciáig c í m ű k ö n y v e , mely vi s z o n y l a g részletesen foglalkozik a t é m á v a l ( H e r c z e g G é z a : A szarajevói
merénylettől a p o t s d a m i konferenciáig. M a g y a r S z e m l e Könyvek, B u d a pest, 1999., 5 2 2 . old.). A legtöbb m u n k a a z o n b a n c s a k érinti ezt a s o k a k által m a is k é n y e s n e k tekintett témát. Pl. a Magyarország a második világháborúban c í m ű lexikon az 1942. januári újvidéki razziáról részletesen, közel egy oldalon ír, de a megtorlást c s u p á n egy m o n d a t b a n említi m e g . ( M a g y a r o r s z á g a m á s o dik v i l á g h á b o r ú b a n , Lexikon A - Z s , szerk.: Sipos Péter, R a v a s z István. M a g y a r H a d t u d o m á n y i T á r s a s á g , Budapest, 1996., 4 4 1 . old.) E g y - e g y m o n d a t o t szentel a délvidéki m a g y a r o k s o r s á n a k a díszes kiállítású A magyarok krónikája, és az ünnepi kiadású Milleneumi magyar történet D e e z e k az e g y m o n d a t o s információk is suták, és n e m eloszlatják, h a n e m i n k á b b fenntartják a tragédia körüli homályt. A ma gyarok krónikája azt írja, hogy „Több tízezer ártatlan albánt és magyart megöltek, munkatáborokba hurcoltak. (A m a g y a r o k krónikája, Officina N o v a , Budapest, 1996., 6 4 1 . old.) A Milleneumi magyar történeiben pedig az s z e r e p e l , hogy „Az 1944 őszi székelyföldi magyarellenes román, illetve a Délvidéken az 1944-45 fordulóján végrehajtott magyar ellenes jugoszláv vérengzés nyomán mintegy negyedmillió magyar menekült el Romániából, illetve Jugoszláviából (Milleneumi m a g y a r történet. Osiris, Budapest, 2 0 0 2 . , 5 6 9 . old.) R o m s i c s Ignác a Magyarország története a XX. században című m ű v é b e n a h a t á r o n kívül rekedt m a g y a r o k sorsával egyetlen m o n d a t erejéig foglalkozik, és e b b e n szerepel h á r o m s z ó a „szerb partizánok vérengzéseirőt . ( R o m s i c s Ignác: M a g y a r o r s z á g története a XX. s z á z a d b a n . Osiris, B u d a p e s t , 1999., 3 0 1 . old.) Viszont egyáltalán n e m szerepel a délvidéki m e g t o r l á s O r m o s Mária Magyarország a két világháború korában c í m ű k ö n y v é b e n ( O r m o s Mária: M a g y a r o r s z á g a két világháború k o r á b a n . C s o k o n a i Kiadó, 1998.), s e m G e r g e l y J e n ő - P r i t z Pál közös m u n k á j á b a n , A trianoni Ma gyarország 1918-1945című kötetben (Gergely J e n ő - P r i t z Pál: A triano ni M a g y a r o r s z á g 1 9 1 8 - 1 9 4 5 . V i n c e Kiadó, Budapest, 1998.) U g y a n c s a k k i m a r a d a délvidéki etnikai tisztogatás története a Pándi Lajos által összeállított Köztes Európa 1763-1993 c í m ű 1 9 9 7 - b e n megjelent 7 9 0 oldalas kötetből, mely t é r k é p e k e n és m a g y a r á z ó s z ö v e g e k e n keresztül mutatja be a t é r s é g fontos eseményeit. (Köztes E u r ó p a 1 7 6 3 - 1 9 9 3 , összeállította Pándi Lajos, Osiris, Budapest, 1997., 7 9 0 old.) A m a g y a r s á g elleni megtorlásokról szóló a l a p m ű v e k és t a n u l m á nyok szerzői szinte kivétel nélkül délvidékiek. Kétségtelen, hogy ők v a n n a k l e g k ö z e l e b b a t é m á h o z , nekik volt leginkább m ó d j u k beszélni a s z e m t a n ú k k a l , és ők ismerik a helyi levéltárakba való bejutás fortélyait. A v a j d a s á g i kutatók „helyzeti előnye" a z o n b a n n e m elégséges m a g y a r á z a t arra, h o g y ez a t é m a nincs kellőképpen b e m u t a t v a a hazai történetírásban. Ú g y tűnik, mintha csak a v a j d a s á g i a k n a k lenne igazán 11
11
1
fontos a múltjuk tisztázása. De ez nincs így. Kutatók új n e m z e d é k é n e k lesz a feladata, hogy másféle t ö r t é n e l e m k ö n y v e k e t írjanak, olyanokat, a m e l y e k b e n teret s z e n t e l n e k a határon túli m a g y a r sors részletes b e m u t a t á s á n a k is.
Bukovinai
Örömmámorban
székelyek
fogadják
fogadtatása
Szabadkán
Újvidéken
a bevonuló
honvédeket
[Mindkét kép forrása: A visszatért
Délvidék]
Nehéz
az úttörés.
Hankiss
Elemér
levele négy
kutatóhoz.
