nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői: adó, vevő, üzenet, kód, közös nyelv, közös valóság, közös előismeret, beszédhelyzet, zaj, kapcsolat. 3. típusai: egyirányú-tv, rádió kétirányú- csetelés, telefonos beszélgetés, kávéházi beszélgetés közvetett: tv, rádió, csetelés, mert nem vagyunk jelen egy helyen, és vmi eszköz közvetíti a társalgást. közvetlen: beszélgetés, előadás, mert egy helyen vagyunk, a levegő közvetíti kettőnk között ugymond az üzenetet.
4. mi a tömegkommunikáció?-egyszerre több, sok embernek szól, közvetett és egyirányú módon közöl információt. pl, tv, rádió, újság, internet 5.hangtörvények-magánhangzótörvények: hangrend-magas hangrend: e é i í ö ő ü ű mély hangrend- a á o ó u ú vegyes- ezek keveredése döntsd el milyen hangrendűek a szavak: autóban, szerelem, kisbolt, tavaszias, nyáron, tanulókkal, szitakötő 1. mély, 2. magas, 3. vegyes, 4. vegyes, 5.mély, 6. mély, 7. vegyes
mássalhangzótörvények : vannak szavak amelyeket másképp írunk mint ejtünk, a szótő toldalékkal találkozván hangváltozások történnek akár írásban is vagy csak kiejtésben. pl. összeolvadás: szabadság-d+s=cs-nek ejtjük zöngésség szerinti részleges hasonulás:évkönyv-v+k=f+k v-t írunk, f-t ejtünk f hang nem zöng próbáld ki! képzés helye szerinti részleges hasonulás:színpad- n helyett m-t ejtünk. a képzés helye az n-m-re vonatkozik csak. írásban nem jelölt teljes hasonulás: adta-d+t= tt, d hang hasonul a t-hez, írásban ez nem változik
írásban jelölt teljes hasonulás: kézzel- kéz+vel eredetileg, ugye val vel rag, írásban is módosult otthon- 1 db. t hangot ejtünk. rövidülésnek nevezzük kiesés: 3 hangból egyet nem ejtünk, azaz kiesik. pl. mindnyájan ejtve:minnyájan nyújtás:egy hangot hosszabban ejtünk. egy- ejtve egy sok esetben mi érvényesül a következő szavakban? fogtam, lábasban, zsinórral, anyja, egyszer, tavasszal, kisebb, boldogság, dobtam, neveltje,
6. szóelemek: tőmorféma azaz szótő és toldalékmorféma azaz toldalék toldalékok típusai: képző jel rag elemezd a szavakat: rendezetten, szépségesek, tanulmányaimban, sportolókkal, ehetünk 1. rend, rendez, rendezett, rendezetten-szötő, igeképző, melléknévképző,módhatározórag 2. szép,szépség,szépséges,szépségesek-sztő,főnévképző,melléknévképző,többesszám jele 3. tan, tanul,tanulmány,tanulmányaim,tanulmányaimban-sztő,igeképző,fn képző,birtoktöbbesjel 4. sport,sportol,sportoló,sportolók,sportolókkal-szótő,igeképző,fn képző, többesszámjele,társhatározórag 5. eszik,ehet,ehetünk-sztő,ható igeképző,igei személyrag most egyedül: vitathatjuk, színészekkel, könyveimben,boldogságban,zsiványkodásaim jellemezd az igéket: pl. veszem-kijelentő mód, jelen idő, E/1. személy,határozatlan ragozás határozott ragozás: veszem ( azt ) határozatlan ragozás:veszek ( valamit ) eladtuk, vedd meg, csinálnánk, kitalált, megzenésítettek, látom, látni fogják, aludni fogunk 7.összetett szavak: két vagy több tagból álló szó, melynek jelentése más mint az eredeti tagoké. már a halotti beszéd és könyörgésben is található összetett szó. típusai: szerves, szervetlen: egyik vagy mindkét tagja viszonyszó alárendelt, mellérendelt. alárendeltnél egyikkel kérdezünk a másikra, innen ismerhetjük fel. pl. napsütötte- mi sütötte? nap sütötte- ez egy alárendelt de búbánat- mellérendelt csakhogy- szervetlen milyen típusúak a következő szavak: hófehér, nyakatekert, mégis, ugrabugrál, csiribiri, miatyánk, lábtörlő, egyetért, célbadobás, alig-alig, háztető, eszik-iszik, lót-fut, magasugrás
8.mi a szófaja a szavaknak: kedves, mi, fut,anya, három, azt, ki, szép, távol, éjjel, sok, Bakony, volna, és, jaj, Péter, aludni, egymást, holnap, ötödik, eszik, nem, az, talál, olvasni, de, Mazda, mindenki, énekel, ő, velem, reggel, kevés, hét, mikor, fésű, olaj, csúnya, lesz, előtt, oh,megfőnév, melléknév, számnév, névmás,határozószó, ige, igenév-ezek a valódi szófajon belüli nagy csoportok névelő, névutó, segédige, igekötő, kötőszó, szóértékű módosítószó- ezek a viszonyszavak indulatszó, mondatértékű módosítószó-ezek a mondatszók 9. mondatok egyszerű mondat: egy állítmány van benne. Kati eszik. mit állítok? eszik. ez az állítmány. ki eszik? Kati-ez az alany összetett mondat- két vagy több állítmány van a mondatban, a tagmondatok között vessző van pl. Kati eszik, de az anyukája olvas. Elemezd a mondatokat. Kati reggel sokat eszik. mit állítok?-eszik, ki? Kati, mikor? reggel-időhatározó, mennyit eszik? sokat-mennyiség jelző Holnap a gyerekek nem mennek iskolába. mit állítok? nem mennek, Ki? gyerekek, mikor? holnap-időhatározó, hova? iskolába-helyhatározó most egyedül: Reggel futok a parton. A gyerekek három verset olvasnak minden nap. Találtam egy órát, majd elmentem anyukámhoz, és elmondtam neki. Péntekenként a fiatalok összejönnek a parkban azért, hogy beszélgessenek. A kertben sok szép, egészséges, fiatal gyümölcsfa van.
10. helyesírásunk alapelvei: kiejtés szerinti, szóelemző, hagyományőrző, egyszerűsítő kiejtés szerinti: köznyelvi kiejtésre vonatkozik, toldalékok magánhangzóinak hosszúságára pl. indul, szótövek magánhangzóinak változására, pl. gyűl-gyülekezik szóelemző: szótő-toldalék találkozásánál történő módosulások.lásd mássalhangzó törvények jéggé vált, dobtam,
hagyományőrző- a j-ly hangok jelölésével foglalkozik, lásd papagáj, gólya illetve a régi családnevek helyesírását vigyázza. pl. Eötvös, Batthyány egyszerűsítő-meggyel, Mariannak, sakk-könyv, Kiss-sel, díszszázad, vagyis hol lehet betűt spórolni és hol nem. erre vigyáz ez a törvény 11.nyelvi jel: érzékeinkkel felfogható jelenség, ami többet mutat önmagánál. pl a füst az egy tűznek a jele. a piros lámpa a stop-nak, a galamb a békének. a szavakat ilyen szempontból is vizsgálhatjuk. jelentéstanilag. pl vár- vár mint épület és mint ige. ez egy azonos alakú szó, mert a hangsor ugyan az (azonos a hangalak) de jelentésükben nincs kapcsolat. mobiltelefon-egy jelentésű szó. nincs más jelentése a szónak. toll- többjelentésű mert jelenti a madártollat és a golyóstollat és a jelentések között van kapcsolat-eredetileg madártollal írtak. eb-kutya-szinonímák azaz rokonértelmű szavak, ugyanazt jelentik milyen típusúak a következő szavak: esőcsatorna, ár, ég, eszik/fal, vén tyúk, szalad, tuskó, számítógépezik, szemét, csap, szakad/zuhog
12.szöveg- kerek, egész lezárt üzenet, a beszéd egysége. kohézió azaz összetartó erő jellemzi. globális kohézió azaz az egészet átfogó összetartó erő: cím, téma, rokonértelmű szavak, bekezdések lineáris kohézió azaz kisebb egységeket összetartó erő- utalószavak, névmások, kötőszavak. lehet írásbeli- levél, fogalmazás, üzenet, tanulmány szóbeli- előadás, beszélgetés, felelés
csoportosítási lehetőségek: írásbeli-szóbeli dialóg azaz kétirányú-monológ valaki elmond, leír valamit, nem várva választ elbeszélő, leíró,érvelő szövegek tervezett-spontán szakszöveg/tudományos, társalgási szöveg/magánéleti, közéleti, hivatalos, publicisztikai, egyházi 13. retorika-szónoklattan, az előadás művészetével foglalkozik. a szónok azaz előadó felkészül az előadásra: témát választ, anyagot gyűjt, eltervezi az előadást, felépíti, megszerkeszti, javítja, gyakorolja, előadja
a jó előadó: intelligens, figyelmes, határozott, hiteles, humoros, egyenes, spontán is tud lenni megtanulni előadni fontos, mert jellemez minket. vita során hasznos a kulturált viselkedés, hogy ne a másikat akarjuk megsérteni, hanem elfogadtatni az álláspontunkat és elfogadni a másik álláspontját. 14. köznyelv: a magyar anyanyelvű emberek által ismert, használt nyelv. csoportnyelv: társadalmi rétegződések szerinti nyelvváltozatok pl. szakmai nyelv(orvosok autószerelők, jogászok, kutatók nyelve) diáknyelv, egy-egy hobbi nyelve, argó-tolvajnyelv azaz a bűnözők szókincse, kifejezése, szlengdiáknyelv és köznyelv állandóan módosuló igényes friss nyelve
