DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa
AGRÁRGAZDASÁGI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA IDŐSOR-MODELLEK ALKALMAZÁSÁVAL
Készítette:
Hegedűsné Baranyai Nóra
Keszthely 2007.
1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, TÁRGYA, CÉLKITŰZÉSEI, AKTUALITÁSA A magyar mezőgazdaságnak nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelentősége is igen számottevő. A rendszerváltás után másfél évtizeddel, és az Európai Uniós csatlakozást követően nagy jelentőséggel bírnak az elmúlt időszakot elemző kutatások és a jövőt megcélzó előrejelzések. A gazdálkodók számára nélkülözhetetlenek az agrárgazdasági információk ahhoz, hogy világosan lássák saját helyzetüket a piacon, és ezáltal javíthassák gazdálkodásuk eredményességét, illetve felismerjék a jövőbeli sikeres fejlesztési irányokat. A mindenkori gazdaságpolitikának nagy szüksége van az agrárgazdasági folyamatokat alkotó és befolyásoló összetevők megismerésére, a hatások-ellenhatások múltbeli feltérképezésére ahhoz, hogy a jövő agrárstratégiáját már ezek figyelembe vételével alakítsa ki. Az értekezés ehhez kíván segítséget nyújtani a rendelkezésre álló adatbázisok és vizsgálati módszerek felhasználásával.
A tudományos vizsgálódás a kilencvenes évek végén tudományos diákköri kutatási téma keretében indult, melynek elsődleges célja a statisztikai módszerek megismerése, valamint azok gazdasági idősorok elemzése során történő alkalmazása volt. Ez a kutatómunka képezte alapját a „Makrogazdasági folyamatok a gazdaságstatisztika látókörében” című 2001-ben megvédett diplomadolgozatnak. A tovább folytatott kutatás során – új módszerek (késleltetett regresszió analízis, sztochasztikus és simító eljárások, autokorreláció, trendszűrés) gyakorlati alkalmazása mellett – a téma leszűkült a mezőgazdaságra, de azon belül folyamatos bővülésen ment keresztül. Azt a hipotézisünket szerettük volna igazolni, hogy a gazdaság különböző területén meglévő ciklikusság létezik a mezőgazdaságban is.
Az értekezés vizsgálat tárgyává tette: - az agrárgazdasági folyamatok és struktúrák főbb jellemzőit hazánkban a rendszerváltástól napjainkig; - a legfőbb szántóföldi növények vetésterületének és termelésének hosszú távú tartós alaptendenciáját, ciklikus hullámmozgásait az 1920-as évektől a jelenlegi évtized közepéig; - az állatállomány és az állati termék előállítás összevetését a tendenciák, a ciklusok, és a jövőben várható folyamatok szempontjából; - a liszt, a burgonya, a cukor és a főbb vágóállatok fogyasztását;
1
- a főbb szántóföldi növények, az állatok, valamint az állati termékek havi felvásárlási árának és felvásárolt mennyiségének ciklikusságát középtávon (1992-től napjainkig); - az egyes termékek ára és mennyisége közötti kapcsolat szorosságát; - az Európai Unió országaiban kialakult termelői árakat, különös tekintettel a gabonafélékre és a vágósertésre.
Az értekezés egyes fejezetei e témák részletes kifejtése mentén kerültek meghatározásra. A fenti felsorolásból a kutatás célkitűzései is körvonalazódnak: - a magyar agrárgazdaság főbb termékei vonatkozásában az elmúlt több mint nyolcvan évben lezajlott folyamatok, összefüggések bemutatása; - a termékek havi felvásárlási árának és felvásárolt mennyiségének vizsgálata, a ciklikusság megismerése, az összefüggések és együtthatásuk feltérképezése a kilencvenes évektől napjainkig; - a múltban lejátszódó alaptendenciák (trendek) és a ciklikusság feltárása alapján, több vizsgálati módszer alkalmazásával jövőprognózisok készítése, az eredmények összehasonlítása. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A magyar mezőgazdaság éves adataiból képzett idősorok elemzése során a vizsgálat tárgyát a legjelentősebb gabonafélék, a búza, a kukorica, az árpa, a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa (1921-2004), továbbá a legfontosabb haszonállatok, a sertés, a szarvasmarha, a baromfi (1922-2004), valamint a növényi- és az állati termékek, a liszt, a burgonya, a cukor (1950-2004), a tehéntej és a tojás (1949-2004) képezték. Az elemzések magukban foglalják a növények vetésterületét, termésmennyiségét egy főre vetítve, az állatállomány ezer főre jutó nagyságát, és a növényi és állati termékek fogyasztásának színvonalát. A vizsgálatok adatbázisát a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai
(Magyar
mezőgazdaság
1851-2000,
a
Mezőgazdasági
statisztikai
évkönyvek-, a Magyar statisztikai évkönyvek sorozatai) szolgáltatták. A kutatás másik nagy területének, a legjelentősebb növényi és állati termékek havi felvásárlási- és piaci árának, valamint felvásárolt mennyiségének (1992-2006) elemzéséhez szükséges adatbázist a Statisztikai havi közlemények 1991-2003, és a KSH elektronikus adatbázisa (STADAT) nyújtották.
2
Az Európai Uniós országok termelői árainak egymáshoz történő közeledése is vizsgálat tárgyát képezte – az adatok összehasonlíthatósága érdekében 1998 és 2003 között –, az EUROSTAT AgrIS adatai alapján.
A fent részletezett vizsgálati területek folyamatainak elemzése döntően a determinisztikus idősor-elemzési módszerre épült. A hosszú távú elemzésekben az Y = Ŷ · C · V , a középtávú havi adatsoros idősoroknál az Y = Ŷ · S · C · V multiplikatív
modellek kerültek alkalmazásra. A vizsgálat tárgyát képező vetésterület, termelési színvonal, valamint fogyasztás tekintetében az elemzés első momentuma az idősor alakulására jellemző tartós alaptendencia megállapítása volt. Az idősor trend körüli kisebb-nagyobb hullámzása a hosszú idősor ciklikus komponensének meghatározását tette lehetővé. A lehetséges trendfüggvények közüli választás (specifikáció) minden esetben a grafikus ábrázolásra, az illeszkedés vizsgálatra, illetve szakmai mérlegelésre támaszkodott. Az alapirányzat meghatározása lineáris (ha az idősorban nem volt fordulópont), valamint parabolikus (ha az idősorban egy, vagy több fordulópont volt) trendfüggvénnyel történt. Az adatsor ábrái alapján a hosszú idősorokat szakaszokra bontva résztrendekkel is jellemeztük. Az egyes szakaszok trendfüggvényeinek szignifikáns különbözőségét F próbával teszteltük. A múlt és a jelen megismerése és elemzése lehetőséget adott rövid távú (öt éves) jövőképek felvázolására különböző megközelítésben, többféle módszer, illetve modell alkalmazásával. Az előrejelzések: - a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, - a harmonikus súlyozású résztrendek-, valamint - a Brown-féle kettős exponenciális simítás modellje alapján készültek. Az előrejelzések megbízhatóságát a közelmúltra vonatkozó extrapolált és tényleges adatok közötti korreláció meghatározásával ellenőriztük. A hosszú távú ciklushatás kimutatása a többi komponens (trend, véletlen) hatásától megtisztított, majd 9 tagú mozgó átlagolással kisimított idősori adatok ábrázolásával vált lehetővé. A havi felvásárlási árak és felvásárolt mennyiségek ciklikusságának vizsgálatánál a szezonalitás miatt 12 tagú mozgóátlag került alkalmazásra.
3
A felvásárlási árak és felvásárolt mennyiségek közötti kapcsolat szorosságát késleltetett regresszió- és korrelációszámítással különböző modellek (eredeti és trendmentes adatok, szukcesszív különbségek, és az időt is beépítő háromváltozós modell) alapján vizsgáltuk. Az eredmények kiértékelésénél az autokorreláció jelenlétét a Durbin-Watson-féle korrelációs együtthatóval mutattuk ki. A legjelentősebb gabonafélék és a vágósertés felvásárlási árának az Európai Unió országaiban történő alakulását, az egyes országok idősorainak konvergenciáját az egyszerűbb leíró statisztikából ismert átlag, szórás, relatív szórás mutatószámokkal elemeztük. 3. EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK A mezőgazdaság legfontosabb termelőalapjainak és kibocsátásainak viszonylag széleskörű időbeli vizsgálata rávilágított arra, hogy a mezőgazdaság utóbbi 80 – 85 éve ellentmondásosan alakult. Az Osztrák – Magyar Monarchia felbomlása, az I. és a II. világháború, az 1929-es gazdasági világválság, valamint a politikai és gazdasági rendszerváltás jelentős hatással volt mind a növény-, mind az állatállomány alakulására. Mindazonáltal a mezőgazdaság vizsgált „termékeinek” időbeli változása nem mutatott egységes képet. A szántóföldi növények (kivéve a napraforgót) rendszerváltás utáni vetésterülete lecsökkent. Ebben több tényező játszott közre. A búzánál agrárpolitikai tényezők, a burgonyánál a hasznosításban betöltött szerepének csökkenése, a cukorrépa esetében a cukoripar kisebb igénye vezetett területcsökkenéshez. A napraforgó az egyetlen olyan növény, amelynek vetésterületében pozitív változás következett be a vizsgált időszak alatt, a megváltozott fogyasztási szokások miatt.
A növények és az állatok, valamint az állati termékek előállításának elemzési eredményei azt mutatták, hogy a növények termelését az időjárás, a belföldi és a külföldi piaci helyzet, a vetésterület és a földhasználat alakulása, a fajtaszerkezet, a gépesítés, a növényvédelem és az agrotechnika, az infrastruktúra fejlődése, az állatállomány alakulása, valamint a fogyasztói szokások befolyásolták. A gabonafélék és a cukorrépa termelését a 20-as évektől a 80-as évek végéig növekedés jellemezte, majd ezt követően csökkenés vette kezdettét az állatállomány visszaesése, a szövetkezetek szétesése, valamint a cukoripar kisebb cukorigénye miatt. A vizsgált
4
időszak alatt a burgonyatermelés visszaesésének, és a napraforgó termelés növekedésének lehettünk tanúi. Az állatállomány és az állati termék előállítás csökkenésére a 90-es évektől kezdve jelentős hatást gyakorolt a nagyüzemek szétesése, az elaprózódott birtokméret kialakulása, a magángazdaságok létrejötte, a termelők nehéz pénzügyi helyzete, a fogyasztói szokások megváltozása, az exportpiacok beszűkülése, valamint a takarmányárak alakulása. A baromfiállomány alakulásában 2000-től kezdve pozitív változás következett be.
A felhasznált előrejelzési módszerek alkalmasnak mutatkoztak a vetésterületek, a termelések, és a fogyasztási színvonalak elkövetkezendő öt évének előrejelzésére. A korrelációszámítás alapján megállapítást nyert, hogy a fogyasztás hosszú idősorának alaptendencia szerinti előrejelzése sokkal megbízhatóbbnak bizonyult, mint a termelési mutatóké (vetésterület, termésmennyiség) és az állatállományé. Általános tapasztalat, hogy elfogadható prognózis csak többoldalú közelítéssel, több módszerre támaszkodva készülhet, de még ebben az esetben is óvatosan kell kezelni a kapott eredményeket, hiszen az időjárás, a gazdálkodók jövedelmi helyzete, a piaci kilátások, valamint a kormányzati intézkedések pozitív, illetve negatív hathatást is gyakorolnak a mezőgazdasági termelés trendjére. A vizsgálatok a múltbeli tendencia folytatódásaként a búza, a kukorica, az árpa, a burgonya és a cukorrépa vetésterületének csökkenését, illetve a napraforgó növekedését vetítik előre. A termésmennyiségek prognózisa azt mutatta, hogy a búza, a kukorica, az árpa és a napraforgó esetében emelkedés, a burgonya és a cukorrépa vonatkozásában visszaesés várható. Tanulságos eredményt kapunk, ha összevetjük a vetésterületek és a termésmennyiségek extrapolációját. Ebből az látható, hogy míg a gabonaféléknél ellentétes irányú, addig a burgonya, a cukorrépa (mindkét vizsgált szempontból csökkenés várható) és a napraforgó (mindkét vizsgált szempontból növekedés várható) estében azonos irányú változás bekövetkezése valószínűsíthető a vetésterületek és a termésmennyiség vonatkozásban.
Megállapítható volt, hogy a vizsgált növények egy főre vetített termelésének éves adatai a trend körül hullámzást mutattak, ami hosszú távú ciklusok jelenlétére utalt (1. ábra). A gabonafélék ciklusosságára a vizsgált időszak elején 19 éven át tartó 5
dekonjunktúra volt jellemző. Ezt követően a búza és a kukorica termésmennyiségének hullámzásában egy, az árpánál két ciklus rajzolódott ki. Konjunktúrában jelenleg a kukorica ciklusa van. A három növény utolsó ciklusának amplitúdója (a trend és a csúcspont közötti távolság) a búzánál volt a legnagyobb, több mint 40 %, ezt követte a kukoricáé, és a legkisebb (20 %) az árpáé volt. A gabonafélékhez hasonlóan a többi szántóföldi növény is mutatott ciklikusságot, de hullámmozgásukban eltértek egymástól. 1. ábra A gabonafélék termelésének hosszú hullámai 150 140 130 120 110 % 100 90 80 70 60
19 21 19 25 19 29 19 33 19 37 19 41 19 45 19 49 19 53 19 57 19 61 19 65 19 69 19 73 19 77 19 81 19 85 19 89 19 93 19 97 20 01
50
búza
kukorica
árpa
Forrás: Magyar mezőgazdaság 1851-2000 és Mezőgazdasági évkönyv 2004 által közölt adatok alapján saját számítás
A jövőre vonatkozó „képet” árnyalhatjuk azáltal, ha összevetjük az egy főre jutó termésmennyiség
alaptendenciájának
előrejelzését
a
hosszú
távú
ciklikusság
alakulásával. A prognózisok készítésénél figyelembe kell venni, hogy a ciklusok felszálló ága az alaptendencia jövőben várható növekvő értékét tovább erősítheti (búza, kukorica, árpa), vagy a csökkenést mérsékelheti (a leszálló ág esetében ez fordítva van).
Az állatállomány és az állati termék előállítás öt éves előrejelzése alapján kirajzolódott az a korántsem pozitív kép, miszerint, ha a múltbeli tendenciák tovább folytatódnak, akkor a sertés- és a szarvasmarha-állomány, a tej- és a tojástermelés további csökkenésére, valamint a baromfiállomány mérsékelt ütemű növekedésére lehet számítani. Az állatállomány hosszú idősorait is hullámzások jellemezték. A múltbeli ciklikus folyamatok folytatódását feltételezve az állatállomány és az állati termék előállítás színvonalának ciklusára várhatóan konjunktúra lesz a jellemző. Ez a szarvasmarha, a sertés, a tej és tojástermelés csökkenő alaptendenciáját valószínűleg mérsékli, a baromfi-termelés növekedését pedig felerősíti.
6
A
növényi-
és
az
állati
termékek
hazai
fogyasztási
színvonalának
alaptendenciájában jelentős különbségek mutatkoztak az utóbbi ötven évben, ami a marha-, a sertéshús-, a liszt-, a cukor-, a tej- és a tojás fogyasztását negatívan, a baromfihús-fogyasztást pozitívan érintette. Ezen tendenciák folytatódását vetítik előre az öt éves prognózisok. A liszt-, a burgonya- és a cukorfogyasztás színvonalára is jellemző volt a ciklikuság. A ciklusok összevetése során azt az eredményt kaptuk, hogy az egyes termékek fogyasztásának hullámai a 60-as, 70-es évektől a 80-as, 90-es évekig hosszan elnyúló leszálló, vagy felszálló ágban voltak. Ez azt mutatja, hogy ebben az időszakban a fogyasztási szokások nem ingadoztak jelentős mértékben. Megállapítható volt továbbá, hogy a burgonya- és a cukorfogyasztás ciklusára a jövőben dekonjunktúra, a lisztfogyasztásra pedig konjunktúra lesz jellemző. Az állatállomány és a húsfogyasztás ciklusainak lefutását tekintve nagyfokú hasonlóság mutatkozott az állatállomány nagysága és a húsfogyasztás színvonala között. A kilencvenes évek második felétől (kivéve a marhahús-fogyasztást) konjunktúra jellemzi a ciklusokat (1. táblázat). Ez a jövőre nézve pozitív, hiszen az EU és a hazai agrárpolitika is szorgalmazza az állattenyésztés újbóli megerősítését. 1. táblázat Az állatállomány és az állati termék fogyasztás alakulásának ciklikus szakaszai Megnevezés Állatállomány (ezer főre) Szarvasmarha
Sertés
Baromfi
Emelkedés
Esés
Időszak
Időtartam, év
1948-1987 1998-
40 4
1948-1987 1998-
40 4
1971-1979 1996Időszak 1957-1961 1988-1991
9 6 Időtartam, év 5 4
Sertéshús
1968-1985 1998-
18 4
Baromfihús
1965-1985 1996-
21 6
Fogyasztás (egy főre) Marhahús
Időszak 1926-1947 1988-1997
Időtartam, év 22 10
1926-1947 1988-1997
22 10
1954-1970 1980-1995
17 16
Időszak
Időtartam, év
1962-1987 19921954-1967 1986-1997
26 10 14 12
1954-1964 1986-1995
11 10
Forrás: Magyar mezőgazdaság 1851-2000 és Mezőgazdasági évkönyv 2004 által közölt adatok alapján saját számítás
7
A havi termékárak elemzése során megállapításra került, hogy a piaci- és felvásárlási árak hasonló hullámmozgást mutattak, ezért csak a felvásárlási árak alakulását vizsgáltuk. A gabonafélék, a burgonya és a vágósertés felvásárlási árainak idősorában három, a napraforgónál, a vágóbaromfinál, a vágómarhánál és a tojásnál kétkét ciklus bontakozott ki az elmúlt 10 – 15 évben. A tejár alakulásában nincs ciklus. A búza, az árpa, valamint a kukorica árainak utolsó ciklusa a vizsgált időszak vége felé elérte mélypontját, ami csak óvatos előrejelzésre ad lehetőséget. Eszerint az elkövetkezendőben az árak felfutását lehet valószínűsíteni. A jövőben a várhatóan biztosabb piaci lehetőségeket kínáló korai burgonya termesztésében mutatkozik kitörési pont. A napraforgó világpiaci ára várhatóan nem fog jelentősen változni, az Európai Uniós támogatások hatására azonban a napraforgó exportjában növekedésre lehet számítani. A sertés felvásárlási ára jelenleg dekonjunktúrában van, a nemzetközi sertéskereskedelem bővülése remélhetőleg pozitív változást hoz magával az árakat tekintve. A 2004-ben elindult pozitív folyamat a szarvasmarha-állományt tekintve remélhetőleg a jövőben sem áll meg. Uniós tagságunkkal a gazdák előtt megnyílt a lehetőség a támogatások elnyerésére, amely növelheti a tartási kedvet, így a közeljövőben a vágómarha árak további javulása várható. A vágóbaromfi állomány növekvő trendjét megtörhetik a napjainkban jelentkező járványos megbetegedések.
A felvásárolt mennyiségekben jelentkező hullámmozgások elemzése során megállapítható volt, hogy a növények mennyiségei sokkal hektikusabb képet rajzoltak elénk, mint ahogy az a vágóállatok és az állati termékek hullámzásában tapasztalható volt. Mindez arra vezethető vissza, hogy a felvásárolt mennyiségek alakulását a véletlen tényező, az időjárás olyan jelentősen befolyásolja, hogy ennek teljes kiszűrésére nem volt mód. A vágósertés esetében négy, a vágómarhánál és a vágóbaromfinál két és fél ciklus volt megfigyelhető a vizsgált időszak alatt.
Az árak és a mennyiségek ciklikus alakulását vizsgálva megállapítható, hogy a konjunkturális és dekonjunkturális szakaszok ellentétesen alakultak. (2. ábra). Az ár- és a volumenalakulás közötti kapcsolatvizsgálatok kimutatták, hogy két termék (búza és a vágóbaromfi) esetében az árváltozást még ugyanabban a hónapban követte a felvásárolt mennyiség változása. A többi terméknél egy – tíz hónapos késéssel reagált a mennyiség az árváltozásra (árpa és vágómarha egy, burgonya öt, napraforgó és tej hat, vágósertés 8
nyolc, kukorica tíz hónap). E megállapítások a különböző modellekkel végzett késleltetett regresszió- korrelációszámítás eredményei. Az alkalmazott modellek többsége szignifikáns volt, kivételt ez alól csak a tojás árának és mennyiségének kapcsolatát leíró modellek képeztek. 2. ábra A búza havi felvásárlási árának és mennyiségének ciklikussága 165 150 135 120 105 % 90 75 60 45 30 1992.jan.
1994.jan.
1996.jan.
1998.jan.
mennyiség
2000.jan.
2002.jan.
2004.jan.
2006.jan.
ár
Forrás: Statisztikai havi közlemények 1992-2006 alapján saját számítás
Megállapítható volt, hogy a búza, valamint a napraforgó felvásárlási ára és mennyisége között a kapcsolat lazának mondható. Az árpánál és a kukoricánál már szorosabb a korreláció az ár és a volumen között. A vizsgált növények közül a burgonya ára és mennyisége között a legszorosabb a kapcsolat. A gabonafélék havi árainak és mennyiségeinek hullámzását az időjárás mellett a minőségi jellemzők, az árakban jelentkező kormányzati szintű beavatkozások, a kivitel támogatása, a keresleti és a kínálati piac kiegyenlítődésének igénye, az agrotechnológiai igények, a támogatások, valamint a vetésterület változása befolyásolta.
A számítások alapján elmondható, hogy az állatok felvásárlási ára és felvásárolt mennyisége között a kapcsolat szoros volt. Ez még inkább igaz a kukorica árának és a sertés-, valamint a baromfi árának kapcsolatára. A takarmányozás költségei számottevő befolyással bírnak a sertésárakra, ezt bizonyítja a kukorica és a sertés árának késleltetett regresszió analízise, ami hét hónapos késést mutatott ki. A sertéshús felvásárlási ára nyolc hónappal előzi meg a felvásárolt mennyiségben bekövetkező változást. Mindez azt mutatja, hogy a kukorica árának változására a sertés felvásárlási volumene 15 hónappal később tud reagálni, ami lefedi azt az időt, amíg a sertés eléri a vágósúlyát. A tej felvásárlási ára és felvásárolt mennyisége közötti kapcsolat közepesen szorosnak tekinthető.
9
A vágóállatok havi árait és mennyiségeit szintén több tényező együttes hatása alakította ki. A kereslet és a kínálat egymásra hatása, az egyensúlyra való törekvés, az export, az import, a támogatás, az állami beavatkozás, a hazai fogyasztás, valamint a takarmányár volt jelentős hatással a hullámmozgások alakulására. A tej esetében az árakat és a mennyiségeket befolyásoló faktorokként a tehénállomány csökkenése, a tejtermelés minősége, a takarmányárak, a tejfelvásárlók és a termelők közötti megállapodások, az uniós kvóták, valamint a külpiaci értékesítési lehetőségek említhetők. A tojás felvásárlási, illetve piaci árát a tojó állomány nagyságának változása, valamint a hazai-, és az export kereslet határozta meg az elmúlt években.
A hazai felvásárlási- és piaci árakat, mint láthattuk nemcsak belső, hanem külső tényezők is befolyásolják. Megállapítást nyert, hogy a termékek felvásárlási árai az Európai Unió vizsgálatba bevont országaiban közeledtek egymáshoz. Sőt egyes országok (Ausztria, Szlovákia, Magyarország) már a csatlakozás előtt mutattak némi konvergenciát. A gabonafélék árai egymáshoz jobban konvergáltak, mint a vágósertésé. Ez főként annak köszönhető, hogy ezen termékek Uniós szabályozás alá esnek. Hazánk szempontjából ez azt jelenti, hogy a hazai felvásárlási árakra az uniós országok árai jelentős befolyást gyakorolnak, mely hatás az elkövetkezendő időben még inkább erősödni látszik. 4. ÖSSZEFOGLALÁS Összegzésként
elmondható,
hogy
a
felhasznált
statisztikai
módszerek
alkalmasnak bizonyultak a múltban lejátszódott folyamatok feltárására és a jövőre vonatkozó előrejelzések elkészítésére. Megállapítást nyert, hogy a naturáliák több évtizedes dinamikájában az alaptendencia mellett hosszú távú ciklushatás is kimutatható. A kutatás igazolta azt a hipotézist is, hogy a növényi és az állati termékek havi felvásárlási árai és mennyiségei a kilencvenes évektől napjainkig jelentős rövid távú ciklikusságot mutattak. Az alkalmazott késleltetett regresszió számítás, valamint az idő tényező kiszűrésére használt módszerek segítségével kimutathatóvá vált a piaci árak és a mennyiségek közötti kapcsolat. A kutatás igazolta, hogy a prognózisok készítésekor a tendencia előrejelzéséhez több módszer egyidejű alkalmazása szükséges, valamint azt,
10
hogy az előrejelzéseknél a becslés mellett figyelembe kell venni a hosszú és rövid távú ciklushatásokat is. Az elmúlt évek agrárökonómiai nézeteinek ismeretében elmondható, hogy az agrárközgazdászok a mezőgazdaság helyzetét hasonlóan értékelik ugyan, de a problémák megoldását másban vélik megtalálni. Az értekezés mindenekelőtt arra szándékozott rávilágítani, hogy a múlt megismerése hozzásegítheti a gazdaság szereplőit a jövőre vonatkozó döntések meghozatalához. Mint látható volt, lesznek olyan termékek, amelyek termelése a jövőben vissza fog szorulni (pl. cukorrépa, burgonya), ellenben az állattenyésztésben kiaknázatlan lehetőségek vannak. A sertés példája jól mutatta, hogy a felvásárlási árakra, valamint a takarmánynövények árainak változására milyen érzékenyen reagálnak a szereplők. A kiszámíthatóbb tartási feltételek, a külföldi piaci lehetőségek kiaknázása, valamint az EU által nyújtott támogatások kihasználása kitörési pontot nyújthat az állattartóknak. A gabonafélék növekvő termésmennyisége az elkövetkezendő időben remélhetőleg az állattenyésztés megerősödésével, valamint a bioüzemanyag előállításának igényével fog párosulni. 5. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ KUTATÁSI EREDMÉNYEK
A kutatás átfogó információt szolgáltat a magyar mezőgazdaság néhány alapvető jellemzőjének időbeli alakulásáról. Ennek keretében megállapításokat tett a mezőgazdasági naturáliák több mint nyolcvan évet magában foglaló idősoraiban fellelhető tartós alaptendenciákról, hosszú távú ciklushatások érvényesüléséről.
A kutatás igazolta, hogy a prognózisok készítésekor az alaptendencia előrejelzéséhez több módszer egyidejű alkalmazása szükséges, továbbá, hogy a jövőkép trendje a hosszú és rövid távú ciklushatások figyelembe vételével jól árnyalható.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a növényi és az állati termékek havi felvásárlási árai és mennyiségei a kilencvenes évektől napjainkig jelentős ciklikusságot mutattak.
Az alkalmazott késleltetett regresszió számítás, valamint az idő tényező kiszűrésére használt módszerek lehetőséget nyújtottak annak megállapítására, hogy milyen szoros a kapcsolat az idősori árak és mennyiségek között, valamint hogy az egyes termékek árainak változására hány hónappal később reagálnak a felvásárolt mennyiségek. 11
6. A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE
A jövőben további vizsgálati lehetőséget jelenthet az értekezés kereteiben vizsgált
naturáliák
körének
kibővítése
(pl.
kertészeti
termékek,
takarmánynövények stb.).
További összehasonlításokat érdemes végezni az Európai Unió országaiban a havi felvásárlási árakat és a felvásárolt mennyiségeket tekintve.
Az árak alakulásában tapasztalható konvergencia mértékét az értekezésben alkalmazott mutatókon túlmenően más szóródási, illetve kiegyenlítődési mutatószámokkal (pl. Gini-mutatók), vagy pl. a szórásnégyzet felbontás módszerének alkalmazásával is lehetne a jövőben analizálni.
A termésátlagokra ható tényezők bővebb értékelése és elemzése szintén új vizsgálati területet jelenthet.
A dolgozat keretein túlmutató új vizsgálati lehetőségek között kell megemlíteni a fogyasztás befolyásoló tényezőinek vizsgálatát, amivel lehetőség kínálkozna a fogyasztási preferenciák elemzésére.
7. A TÉMÁBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA Előadások, konferenciák kiadványaiban teljes terjedelemben megjelent anyagok: 1. Dr. Kardos Zoltánné – Hegedűsné Baranyai Nóra (2006): Agrárgazdasági folyamatok és struktúrák főbb jellemzői hazánkban XLVIII. Georgikon Napok konferencia 2006. szeptember 21-22. Keszthely 2. Poór Judit - Hegedűsné Baranyai Nóra (2006): A legjelentősebb hazai agrártermékek felvásárlási- árának és mennyiségének időbeli vizsgálata I. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Gazdasági Kutatócsoport 2006. június 2. Veszprém 3. Judit Poór – Nóra Hegedűsné Baranyai (2006): Dynamic Investigation of Market Processes of the Main Agricultural Products, Within the European Union III. Internation Conference University of West-Hungary Faculty of Agricultural and Food Siences 6-7. April 2006. Mosonmagyaróvár 4. Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2005): A hazai regionális külkereskedelem dinamikájának
és
szerkezetének
vizsgálata 12
Kis
és
közepes
vállalkozások
Magyarországon az EU csatlakozás után Tudományos Konferencia a magyar Tudomány Napja alkalmából, ÁVF 2005. november 10. Budapest 5. Judit Poór – Nóra Hegedűsné Baranyai (2005): Connection of foreign trade of Hungary and the Middle-East European countries Babes-bolyai University The Impact of European Integration on the National Economy 28-29. Oktober 2005. Cluj-Napoca, Romania
6. Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2005): Magyarország és néhány közép – kelet európai ország agrár-külkereskedelmi kapcsolata A Gazdálkodásban 1995-2005 között publikált PhD hallgatók I. Tudományos Konferenciája, 2005. október 14. Mosonmagyaróvár 7. Nóra Hegedűsné Baranyai – Judit Poór (2005): Agricultural foreign trade of Hungary in connection with the Middle-East European countries XLVII. Georgikon Napok konferencia, 2005. szeptember 29-30. Keszthely
8. Hegedűsné Baranyai Nóra (2005): Néhány mezőgazdasági termék felvásárlási- és piaci árának havi alakulása 1992 és 2005 között XLVII. Georgikon Napok konferencia, 2005. szeptember 29-30. Keszthely 9. Poór Judit – Hegedűsné Baranyai Nóra (2005): A magyar külkereskedelem dinamikájának
és
szerkezetének
vizsgálata
külkereskedelemre AVA2 Agrárgazdaság,
különös
tekintettel
Vidékfejlesztés és
az
agrár-
Agrárinformatika
Nemzetközi Konferencia, 2005. április 7-8. Debrecen 10. Poór Judit – Hegedűsné Baranyai Nóra (2005): Néhány komparatív előny mutató eredményének összehasonlítása a hazai agrár-külkereskedelemmel kapcsolatban XI. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, 2005. március 24. Keszthely 11. Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2005): A magyar külkereskedelem időbeli és szerkezeti vizsgálata különös tekintettel az agrár termékekre RODOSZ Romániai Magyar Doktorandusok És Fiatal Kutatók Országos Szövetségének hatodik országos tudományos konferencia, 2005. március 18-19. Kolozsvár
13
12. Hegedűsné Baranyai Nóra - Poór Judit (2004): A magyar külkereskedelem alakulása a rendszerváltástól napjainkig különös tekintettel az agrártermékekre XXX. Óvári Tudományos Konferencia, 2004. október 7. Mosonmagyaróvár 13. Kardosné Nagy Judit– Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2004): Adalékok a gazdasági versenyképességről kvantitatív megközelítéssel, ágazati betekintéssel „Magyarország és a 21. század kihívásai az Európai Unióban” tudományos konferencia, 2004. április 29. Komárom 14. Hegedűsné Baranyai Nóra (2004): A globalizáció avagy a termékek szabad áramlása a számok tükrében X. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, 2004. április 29. Keszthely 15. Baranyai Nóra (2003): Az előrejelzés és módszerei a hazai vállalkozásokban XLV. Georgikon Napok konferencia, 2003. szeptember 25-26. Keszthely 16. Baranyai Nóra – Dr. Kardos Zoltánné (2003): A kilencvenes évek agrárgazdasági folyamatainak
főbb
jellemzői
hazánkban
Agrárgazdaság,
vidékfejlesztés
és
agrárinformatika az évezred küszöbén nemzetközi konferencia, 2003. április 1-2. Debrecen 17. Baranyai Nóra (2003): A mezőgazdaság néhány jellemzőjének regionális egyenlőtlensége IX. Ifjúsági Tudományos Fórum konferencia, 2003. március 20. Keszthely 18. Baranyai Nóra – Dr. Kardos Zoltánné (2002): Agrártermékek termelési és forgalmi folyamatai a statisztikai adatok tükrében XXIX. Óvári Tudományos Napok konferencia, 2002. október 3-4. Mosonmagyaróvár 19. Baranyai Nóra (2002): Agrárgazdasági folyamatok a stabilitás szemszögéből XLIV. Georgikon Napok konferencia, 2002. szeptember 26-27. Keszthely 20. Dr Kardos Zoltánné – Baranyai Nóra (2002): Az agrárgazdaság főbb jellemvonásai területi megközelítésben az új évezred elején „A rendszerváltás (változtatás) mérlege” konferencia, 2002. április 27. Komárom
14
Lektorált folyóiratcikkek: 1. Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2006): Analysis of Hungarian Regional Foreign Trade with Especial Regard to the Agriculture STUDIA OECONOMICA, Románia 2. Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2006): A hazai agrár-külkereskedelem regionális vizsgálata Gazdálkodás 50. évf. 16. különkiadás 3. Hegedűsné Baranyai Nóra – Poór Judit (2005): Magyarország és néhány közép – kelet európai ország agrár-külkereskedelmi kapcsolata Gazdálkodás 49. évf. 14. sz. különkiadás 4. Judit Poór – Nóra Hegedűsné Baranyai (2006): Dynamic Investigation of the pruchase price and quantity of maize and pig, Journal Central European Agriculture megjelenés alatt
15
