Taplofeldolgozas Korondon Baaz Ferenc emlekenek"
Neprajzi tekintetben igen nevezetes az egykori Udvarhelyszek egyik jelentos kozsoge Korond (Corund). A kozseg leginkabb a. tavoli idobe visszanyulo, meg rna is majd minden osaladban uzoLt fazekasmestersegerol hires. Nagyon keveset tudunk azonban a mulf szaza d masodik feleben megindul6 taplo-feldolgozasarol. A neprajzi es helyismereti irodalom Icginkabb csak altalanossagban omllti az erd6lyi vagy eppen a szekely taplo-feldolgozast, minden kozelebbr helymeghatarozas nelkul;s csak egyes esetekben utal kozvetlcnul Korondra. CSAPLOVlCS Janos is megemliti mar, hogy taplobol sapkat is keszitonek.! Az 1877 december 2-an megnyilt kolozsvari noi-ipar cs ipartortenelmi tarlaton a Szekelyfi:ildrollJekUJdott targyak kozott taplokalap szerepel.! A Pallas Lexikon taplo eimszava alatt targyalja a taplo fujtait, feldolgozasuk folyamatat es a folhasznalas kulonbozo m6djait. Megemliti, hogy a szlovak, ruten os a delkelett felvldek ordoiben gyujtik a felhasznalasra keruld taplonagyreszet.s Maurxaa K. es GERAMB V. muuksjukban az
tesek." A taplo felhasznalasanak m6djat egeszen roviden megemliti mar BATKY Zsigmond: "A fa kcrgcnek feldolgozasaval kapcsolatban meg kell emlitenilnk a fak torzsen tenyeszo taplogomba kiilonfelc folhasznalasat. A kiscbb taplogomMb61 sapka, a nagyobbol, arnely neha jokora kenyerterjedelmfi, haromlabu zsamoly-illdke keszul."! Kesziwsi hclyiikre vonatkozoan azonban nem
*
A t ragikus kOl"iilmenyekkoztitt !uulifogsaghnn clhunyt et hnografus M; 1940-eS rnaga is foglalkozot.t, a korondi t aplofcldolgczassal. 1 CSAPLOVICS, Johann: Gem6Jde. fXm Unqom. II. Post, 1929. 107. 2 A Szikely/oldrol a kolozsoari I8n. dec. 2-dn me{/7lYUt noi-ipar {:8 ipartortenf.'lmi tdrlatra bekiildott tdrgyak iegyz6ke. A S7k.kely MiivclOdesi es Kozgazdasagi EgyesUlct masodik evkonyvo 1877 -rc. Bp, 1878. 153. - Az idezett. helyen a kovetkezot. olvashatjuk: evekben
"Tapia kalap, Szekely mu." Palla.s Lcxikon, XV. lip. 1897. 932-933. K..-GERAMU, V.: Steieri8ckes Trach.tenbuch. 1. Graz H132. 33-35. Itt szeretnenk megomhteni, hogy F..rdelyb61 ogesz El1rOpaba szallitot tak a taplot., RADVANYI Antal: A szekely/oldf l.apkiipar. A "topldszat" monogrd/iciia. Erdeszet i Lapok, LI (19l2) 17. fii.7.ct 700-711. 5 BATKY Zsigrnond : Mesterkedes, A magyarsag neprajza. 2. kiadas. L Hp. 1941.264. 3
, MAUTNER,
Tapl6jeldolgozaa
101
Korondon
0
I 1
i
JI6
5
7
'Ii
I
8
1. dbra. 1. re,~zel6} 2. kea/enoklJ, 3. iltiaztit6,
4-5. IJzelokt(8, 6. botolo, 7. ollo, 8. so/pka minta.
kozol adatokat. A taplogombanak kiilonbozd targyak kesziteserc valo fclhasznalhatosagat ugyancsak altalanossagokban omliti BANHEOYI-BoHUS-KALl\fAR- UBRIZSY botanikai munkaja is: ,,2. Fornes fomentarius (L) Kiokx. Bukkfataplo" cimszo alatt: "Regebben a tiizutesnel hasznaltak, Anyaga disztargyak, tovabba sapka, ov stb. keszltesero alkalmas."? BALINT Sandor a ta plosa pka cimszo ala tt emliti a szegedi es az onnan elszarrnazottak koreben is ismeretcs taplokeszitmenyt. Ez "tapI6b61 keszult ferfisapka, amelyet a hetvenes ovekben meg tanyan viseltck."? MOLNAR Balazs a taplonak a Sarreten tfizcsiholaara vale felhasznelasarol kozol adatokat." 8
BANHEGYI
tJr,szag n(~gygombtii Bp. 1953. 436.
Gu.bor-K.A.I.Jd.offi Zoltan-UBRlzSI Gabor: lvfagyar(Magyarorszag viragtalan novenyeinak hatarozo kezikonyve). II.
J6z<Jcof-BoHUll
, B.hINT Sandor: Szegedi Sz6tdr. II. Bp, 1953. 548. A t.u.rgyak kesz[tesi helyere ncm utal. 8 .MOLNAR
Balazs: TuzgerjelJzirJa tapMrol.
NE
XXXV
(1943) 118-121.
102
Perenczi Gha
--------------------------------------
__ .
.
as
Az elobb felsorolt munkak mellett ma.r a szekelyfoldi taplogyfijtesre ertekesitesre utal ORBA~ Balazs: ,,_ .. a bukkfa-taplot igen nagyban gyujtik, s Brassoban Olshorssag s7.amara adjak el mazsajat 8-10 frttal ... "9 A Szekosfehervsron 1879-ben megtartott orszagos kia-Uit-ason szekelyfoldi targyak is szerepeltek. A targyakat, ismerteto bcszamoloban a kovetkezokst olvashatjuk: "Qzvegy Lakatos J6zsefne a korodi(l) taplobol keszult munkakat allitotta ki, melyeket a tariugynek ez erdemes notagja a vezetese alatti leanyiskola kis novendekeivel keszittotott. Ezen osinos, szokatlan munkak a kiallitason any-
2. abra. Bukkfa
to.p16gomba,
feJ.kesz es kesz taplotargyak
nyira feltiintek, hogy Svajczba s Nemetorszagba is tettek megrendeleseketAjanland6 azonban, hogy ily naplo anyagbol osak czelszerti dolgokat keszitnenek, nem pedig olyanokat is (mint erszenyek, dohanyzacskok), melyek hasznalat folytan azonnal szetmennek."lO KOZMA Ferenc a szckelykereszturt a.llami tanit6kepzQ igazgatoja, ugyancsak 1879-ben megjelent munkajsban a szekely ha.ziipar Ismertetese kereteben megemliti a taplofsldolgozast is: "Tap-
8 ORBAN Balazs: A Szekely/old lciraaa t.oTtinelmi, rigeszet.i, termeazetrajzi e-lJnepi{Jmei ezempontbol, VI. Bp. 1873. 419_ 10 Szekely czikkek a lJ2eke8·/ehCrvdri ()1'8Z0gfM kidllitdson 1879 _A Szekely M(ivclMesi Kozgazdasagi Egyesiilet negyedik evkonyve 1879-re. Bp, 1880- 88- A szovegben olvashat6 "korodi" val6s7.inuleg sajtohiba korondi helyet.t. A helysegmognevezessel kapcsolatos problemat azonban megnyugtat6 m6don nem donthetjiik cl. Az adatot levelt.a.rbnn is igyekeztiink allcndrizni, sajnos aeonban pillanatnyilag eredmenytelenul.
es
Tapl6feldol{lQZda
Korondon.
103
16bOLKorondon es Sz.-Udvarhelyen igen esinos kalapokat, sapkakat, kezi taskakat, dohanytartokat s mas aprossgokat keszitenek."ll Az elObbi munkak szukszavu hiradasatval szemben kimondottan a korondi taplo-feldolgozassal foglalkozik RADVANYI Antal. Tanulrnanyaban a "toplasz" sz6 eredetcvel, majd a ktilonbozQ tapl6kkal, a toplaszat magyar os idegen nyelvti irodalmaval, a nalunk tenyeszo vagy elO, vagy talalhato (a harom kozul barmolyik) taplogomhak termeszetrajzaval, a toplaszat tochnologtal ismertetcsevel, valarnint annak kozgazdasagi ertokenek es foldrajz! elterjedc-
3. dbra.
A tap16gomba
t.isztitMa.
4. €ibra. A tllpl6 nyujMsa
senek ismertetesevel foglalkozik.w Nagyjab61 hasonlo m6don Ismertette szeriisitO oikkeben a korondi taplofeldolgozast GASPARGyula is.13
nep-
11 KOZMA Ferenc: A Szekely/old kjjzg~gi If.! kii:l:mivelodiIJi dllapota. Bp. 1879. 300. A szekelyudvarhelyi taplofeldolgozasea utal RADVANYI Antal is. Ennek ellonere idevonatkoz6an biztos adatokat nem sikeriilt szereznunk. Val6szfnilnek tartjuk, hogy hosszabb ideig nem dolgozhattak itt. Az id6zett adat, azonban bizonyos mert ekig tamogatja S7. el6bhiekhen emlitett Lakatos JlU1osoe mtik6desi helyevel kapcsolatos aszre· vetelunket, mar csak ezert, is, mort nem cmliti K6rondot. 12 RADVANYI i, m. 700-711. A tnplofeldolgozas foldrajzi eltcriedesere vonatkoz6o.n a Szekelyfold mellett a Fclvideket, ThiiringiB.t, Also- es Felso·Aus:z.triAt omliti, - Yo. meg; MAUTHNER-GERAMB i. m. 33-3li. - RADvANYI Antal 8. ki:'ivctkez5 fontosabb, taptofeldolgceassal kapcsolatos munkllkat sorolja fel : HARTIG, Robert: Lebr-
104
Ferenczi Geza
Az eldbbiekre hivatkozva elmondhatjuk tehat, hogy Korondon az 1870-es evekben mar foglalkoztak a taplobol keszitett. targyak eloallitasa,val. Idevonatkozoan szeretnenk megemliteni, hogy az egyik 71 eves adatkozlom, Gal Samu :Ulitasa szerint kb. 130 esztendeje fogJalkoznak taplo targyak keszitesevel, Ezt a terminust ketkcdessel kell fogadnunk, mivel az adatkozlo szerint is a taplofeldolgozast a kozsegbcn Fulop Janos, cgykori postamester kezdte meg. Az egykori postamostert RADVANYI Antal Filep neven emliti.14 Fulop Janos az lS20-as evek kozepen szulatet.t, s 1918-1920 kozot.t halt meg kb. 96 eves koraban. Igy legjobb esetben is csupan az 1840-es evektol kezdve foglalkozhatott taplo-rnunkaval. Ketsegesse teszi a mult szaza d elsa feleben uzott intenziv taplofeldolgozast a Szekelyfold helysegeit bcjaro es azokban folytatott mestersegeket reszletesen, lelklismeretesen es megbizhat6an leir6 ORBA~ Balazs munkaja is. Az r8GO-as evekben gyiijt6tt, 186B-ban megjelent munkajaban nem emliti a taplo feldolgozasat, csupan arra utal, hogy a Szekelyfoldon gytijtottek a taplot, s azt.Brassoban nladta,k_15 Ezek alapjan arra ko vetkeztethetunk, hogy a taplo gyujtcse mar a XIX. szaza d elso feleben, vagy meg korabban is szokasban volt., viszont a helyi feldolgozasa osak az lSiO-es evekben kczdddhetett. Taplctargyak elOa,llitasaval a csak sapkat keszit6 Fulop Janoson kiviil a mar emlitett Gal Sarnu aposa, Varga Andras is foglalkozott. A keresletnek megfeleld targyak keszitesenek jelentoseget GMSamu ismerte fel.lS 19l1-blm kozdte meg a finornabb kivitclti sapksk, valamint az egyre Jatogatottabb furdohelyek, Korond, Parajd, Szovata fiirdokozonsege igerryeinek megfclolObb disz- 68 emlek-
targyak kesziteset. Gal Sarnu szentgericei (GUa.~eni) sztiLet6sii. Hazassagkotesokor kertilt Korondra, idevalosi Ia.nyt veve folcsegul. A taplo feldolgozasanak mfiveszetet a mar emlitctt FuH>p Janostol es aposat6J, Varga Andrast61 aki kb, 56 eves koraban, 1914·ben halt meg) tanulta. Arra vonatkozoan azonban, hogy tanitoi hal ismcrkedtek meg ozzcl a mesterseggel, kulfoldon jarva. lattak cs tanultak-o meg, vagy pedig maguk [ottek ra., felvih~gosita.st nem tudtunk szerezni.17 Mindcncsctrc el6z61eg mcgszerzett felkeszultsegct es szaktudast fcltetlcnul buck der Baumkrankheiten: Bertin 18!l9. ) 73. 178. - KRQM"RKQI.Z: Abbildung lind Be8v/treibung der Sclnoamme. 1831. - ZEI.LNJ;;X J. : Obemie der kiiheren Pilze. Leipzig- 1S07. ISTvANFFY Gyula: J"I(1{}yar ehel(j t!fI merges gomMk kOnyt'e. BJ'. J891). 51, J(lO-Jfil. 13 GASPAR Gyula: A korondc taplo.sQK.. B(JvHr X (1944) 2. sz. 61-65. 14 R.-u>vA...."YI i. ID. 710. H ORRAN i. ID. I 129--131. - A tuplogombat regi iddk ot a tiizcsiholasro. hasznaltak fel. (:.\[OLNAR i. m. 118-J:ll). Korondon es kOrnyc5k6n f6keDt u pa.szt.orok 68 '~rd6ket jur6k ma is hasznaljflk. Az oreg{,k meg rna. is jobbax'a c~z~l gyujtjilk meg pipti· jukat es ('igar(~tt{tjukat. A fiatulok mar n{'lll hns~.DUljt\k. Gyfrjtotf.ek tt tupl6gombat "galyadugaszo.t" celjar!1 (CSAPLOVICS i. m. 107.). CSAPLQVrCS ('mlid, hogy Tl"Cncsenbcn kcrcskcdest uznck [I, htplogombavul, nagy IDcDnyisegb('n s7,cdik, es Cscho:r8zagon at Lipcsebe. Frankfurt urn Mainba Rzallitjiik. nhonDon toviibb viszik Angli::ibo is. Itt u. tupl6val 0. haj6epit<:lskor a lW.j6tE'stC'kf:'n kelctkcZ('tt resrket dugos7,oljii1{, tOmitik. Errc utalnak a Pullas Lcxikon cs RADVANYI Antal t&bbszor emlitett a.du.tai is. Egy jeli)· ben a tisztftott tnplot schcs7.cti (!ciokra, venes csiilopftasarn 6s fogkezeJesnel is frl·
hIlSZD{tltfJ.k. I~ Yo. RADvANYI i. m. 710. A kovetkezokeppcn
cmliti: ,,1"fdlette (ti. FUlop Janos KOT()17d kiluno lanitOja, Gaa./. uram feile8zloie KClTcmd ltirnevea [op!dfJzat6:nak." 11 Igen sujnalatos. hogy HADvANYI, bar besz61t meg tl toplas7.atot megkezdo Fulop JUllossa.l, nem ad valnszt a mcstcrseg meghonosod
Tapldjeldolgrnd8
Korondon
105
igenylO fozesi, aztatasi es pacolasi eljaras tdcgcnben megtanult folyamatra enged kovetkeztetrri.P Ugyszmten pillanatnyilag ismeretlen elot tunk az is, hogy miert eppen Korondon foglalkoznak a taplofcldolgozsssal, illetve miert ott maradt fenn napjainkig. Adataink vannak arra vonatkozoan, bogy Szekelyudvarhelyen, valamint a szomszedos Farkaslakan (Lupeni) cs Csiksomlyon (Sumuleu) is keszitettek taplogombabol kulonbozo targyakat,19 Fennmaradt meg akkor is, mikor ott mar hagyomanyos a fazekassag, s ninosen olyan osalad, ahol valaki ne
5. libra.. Taplonyujtas
6. dbm. A sapka keR7itese
f~gJalkoznck agyagedeny keszitesevel.s? Korondon, Bajororszaghoz hasonloanta tobbe-kevesbe csak ozzel a munkaval foglalkoz6 toplsszok elnek. IhDvANYI Antal adatalval ellentctben22 rna ma.r [oval kevescbb (kb. szaz) cmbernek nyujf rnegclhetest. A taplofeldolgozast azonban ezek egy resze a mezogazdasagi munka kiegeszitesenek tckinti, de van csak toplaszkodasbol rnegelO csalad is (pL Gal Sarnu). i. rn. 710. OBBA::> i. m , VI 419. - RADVANYI i. m. 710.: "A toplaszat, kulonoson a fhcke1y. toldon kovesbbe kihasznalt havasi crdoi ment en tcrjedt. eL Korond (Udvarhcly vm.), inncn tr-rjcd [, el !I. foglnlkozas Farkaslakdra, majd Szekolyud varhelyre es Csfksomlyora." 20 HA.AzForenc: Adatok a korondi [azekas mesterseqhez, NE XXXII (1940) 184-187. 21 ~lA:t.'TNER-GERAMB i. m. 33--35. Szorinte Bajororszagban regcbbem kulon 18 RADV.,hrYI
19
tapl6keszituk voltak, akik £6· vagy mellckfoglelkozaskent,uztek a tap16keszftest. 22
RADVANYI
i, m. 710.
106
A taplogombak botanikai ismortetesevcl nem foglalkozunk, feladatunknak elsosorban azt erezzuk, hogy a munkafolyamatot, az egyes taplotargyak e10a1litasat as azok diszitesenok folyamatat leirjuk. Ezt annal is inkabb fontosnak tartjuk, mert mind a Pallas Lexikon, reszben RADVANYI Antal is, mind MOLNAR Balazs es GAspAR Gyula fentebb emliteU tanulmanyai egeszE'n mas munkafolyamatot isrnertetnek. Az altaluk leir t munkamenet a kovetkezo: Az el6keszitett taplobclet magukkeseitette lugban bizonyos ideig fOzik, majd mintegy kISt heten keresztul aztatjak, mig [ol "me-gcl'ik". Az aztabis befejezosenek ide-
7. abro. A mintak
presoleso
jet a taplo szinebOl allapitjak meg. Ezutan kovetkezlk a saletromos vizben tortCno pacolas. Ez a lsgkenyesebb munka. Gondosan iigyelni kell arra, hogy a szuksegesnel gem tobbet, sem kevosebbet nem szabad pacolni, mert maskent karba vesz a sok es nagyon faraszt6 munka s az anyag is. Csak mindezek utan kezdodik meg a foldolgozas, a t4rgyak alakitasa, elkeszitese.2a A Korondon napjalnkban torreno taplofoldolgozas modja menete sokban kulonbozik a korabban ismert m6dokt61. A feldolgozasra korulf anyag a lombos fakou termo, rozsdabarna kulsejti bukkfa- (Fornes fomentarius (L), 2. 8.bra)24,valamint a kizarolag diszitesi celokat szolgalo, igen nehezen gyujthetO volta miatt nagyon ertekes, feher 8zinu nyirfa taplogomba (Fornes Inzen-
as
23 24
Pallas Lexikon i, m. 932-933. Yo. GAsp.tiI. i. m. 1. kep.
GAsPARi. m. 63. -
RADVANYI
i. n. 706.
Korondon
Tapl6jelddgoz48
107
gac [De Not] &CC.).25 A taplogomba tavasszal, a fa leveleivel egyiddben [olenik meg, s egy honap alatt felhasznalhato nagysagura novekszik. Legaltalanosabb az evi-ketszert term est ado, de van evenkent barornszorr szedest biztosito fa is. A taplo szedese alta-laban junius vegevel kezdodik, es a ho lehullasaig tart. Ezutan a nappalok rovidsego es az idojaras rniatt mar nemigen gyujthetnek. A tap logo mba utan a topldazoknak jokora teruletct keU bejarni, Korondrol taplogomba utan bejart-cik az egesz Gorgenyi-ha vasokat, de elbarangoltak Nagybanyaig is az erdokben. A kulonbozzi keszitmenyek diszitesehez felhasznalt, feher nyirfatap16gomba gyujtese meg nehezebb, mivel a nyirfa rendesen nern nagy bomegbcn, esupan szorvanyosan fordul e1O.A taplogombat rendszerlnt mindig ugyanarr61 a j8.1'ol szcdik. Az erdot jar6 toplaszce: nyilvantartjak a legjobb teriileteket es fakat. Azokat a fakat, amclyekrol a legtobb taplot szcdik toplos la.nak nevczik. A'I. ossz~gyiijtott taplogombat kamraban raktarozzak e\ a felhasznalasig. A feldolgozas elsa mozzanata a taplogomba tis:r.tStasa. SarlO a.Iaku, kulon crre a celra kaszabol keszitett tisztito- es 8zel6ke8sel (1. abra), a bal kczzel eT{)sen a t.erdehez szoritott taplogomba perornet vagdossak Ifl (3. abra). Ktsebb-nagyobb darabokban lefaragjsk, letisztUjak a taplo feluletonek kemeny kerget. A 8. abran j61 Jathat6 a tiszt.itaskor keletkezd apro hulladek a sapkaminta {csuialc) mellett. A munka vegeztevel csupsn a taplo vekonyabb vagy vastagabb
bclsd, puna reszo marad
meg. A
tlsztttasnal hasznalt
kest
rendszertnt
maga a toplasz keszlt.i kaszabol. Ugyanezzcl a. kessel kesclik, szelik: a taplogomba belso reszet - a vastagsagatOl fiiggoen - egy-Mrom vekony lapra, szeleti«. Keseleskor ugyancsak balkezzel bal terdukhoz szorfijak a taplot, Mind a tisztitaskor, mind a keseleskor erosen kell szoritani es tartani a taplot es a kest, hogy a balesetet elkeruljek, A toplaszok ezt tartjak a legkenyesebb 6s legveszelyesebb munkanak. A toplasz mar rnunka kozben elhatarozza, hogy mit fog kesziteni a kiszelt anyagbol. Ennek megfeleloen nyUjtja ki a szeletet (4-5. abra), Ha a szelet kisSI) kerneny, merev, akkor at egcrfab6l keszult sapkamintara, csutakce, helyezett szeletet, a bukkfabol keszult boto16/tival (1. abra) utogetdk, mig nyujtasra megfelelove valik.Nyujtasnal a szeletet k6t keziikben tartjak, 6s minden iranyba huzogatjak. Minden huzas utan forditanak rajta egy keveset. fgyalakitj6.k ki a szuksegesllek megfelelo nagysa.got es format. Minthogy a tapl6 konnyen nyulik, kis szeletbol meglep6en nagy lapot lohet nyernL fgy pl. kozepes nagysagu ferfitenyer teriedelmii szeletbOl GaJ Samu a szerzo eWtt nytljt.ott ki ferfi€apkahoz sziiksegcs nagysagu anyagot. Ezt a kinyujtott lapot kidolgozott anyagnak nevezik (2. abra). Mindezek utan ktivetkezik az anyag kivalogaMsa. A tophtsz a keszitendo t{~rgynak megfclelcSen osztalyozza, valogatja az anyagot (taska, sapka, disz , i. m. II. 236. - ~1AUTN.ER-GERAMB s7.crint a barns. biikkfatap16t es a. feMr nyirfatapl6t hasznaljilk fel a. nep muveszd, kivngasos mint{lk keszite:e:re. 28 Vo. RADVA~YJ i. m. 703. Cs 1. libra. 21 MA'UTN.ER-GERAMB (i. m. 33-35.) n7.t. irjak, hogy a sapkak tobbnyire l{l.bos vagy (gomh) sfrvcgnlakl1nk, ~.iild 87.nlaggul Sy.egvc. A Grundlesee kornyekerol szUrma!l.O adatko:d6jiik kf.'l'C'khMisapkakat es kalapokat is keszitett, s a liip16gomM.t nedvesen, szeles tetcju fil('kalapon (!) aJakit.oUa. 6 muga keskeny szelii, oJacsony kolapot bordott, umely a szalaggal egyiitt kiilonosen nngy gombab61 keszwt. Z8 Ugyanesak .MAUTNER-GERRAMB szerint a knlap kiHsejet olykor laposrc1id mOOjal'a. kesziilt mintAkkal diszitcttek. Z5 BANHEGyx-BoH'CS-KAU1AR-UBRIZSI
(L m. 33-35.)
108
Ferenezi Gero
stb.), majd vagy eredeti barna szinben hagyjak, vagy a azuksegesnek megfelelOen szinezik, [estil«. A festeket uzletben vasaroljak, megfolelo suriisegiire keverik, majd ezzel a folyekony festekkel zoldrs, pirosra, kekre festik a taplot. A festeket eesettel viszik a festendf t.a.rgy oldalara: a ragasztoval kenendo Ielulet festetlen marad. A festes utan pa.r orara bekovetkezd szaradas utan mtntazzak, alakitjak az anyagot.
8. db·ra. PresclO mint ak
Az cgyik leggyakoribb munkajuk, a feibeli {sapka, kalap ) keszitese a kovotkezdkeppen tortenik: A megfelelo nagysagu egerfabol keszulf [ornuu». vagy mas neven csuiakrz: (1. abra) rah<.tzzak a kidolgozott anyagot, cs a toplasz a nyakan tartott spargak6tegh61 kivett szallal szorosan lekot.i (6. abra). A mintan 24 6rat hagyjak, utana lcvcszik. Ezalabt a taplo elvesztt termeszetea nedvosseget es felveszi a minta alakjat, s kisse tojasdad alaku labos-szerfive valik. Ezutsn megkezdik a eimiederezest, A sirmit, simledert olloval kiva.gjak, kartonnal osszedolgozzak, felerositfk, majd ferro vassal lsvasaljak. A sirmi. felerositese utan koriilnYI;rjak os a simlederrel cgyiitt beezeqilc a sapkat. Regebben csak
Tapl6/elddgOZiUJ
100
Korondon
korulvagtak a sapkat, de nem szcgtek be. A szegest Korondon Gal Sarnu alkalmazta eloszor as honositotta meg. A beszeges utan felerositik az elore elkeszrtctt oldaldiszt, raillcsztdk a. szalagot, s ezzel elkeszult a sapka. A kesz sapka szaraz allapotban scmmifelo kiilsf behatasra nem vcszti el alakja-t. Annyira rugal mas, hogy - mint a keseitdk mondjak - kirug. Megazas eseten, ha ovatosan teszik le s nem gyurik ossze, akkor Imegtartja alakjat, maskiilonben azonban deformalodik, as addigi finomsagat is clvesztt. A toplaszok msgkulonboztetnek olyan taplot, amelyet sokaig verhet az eso s nem azik be, nem fogja a vizet, cs van olyan, amelyik hamar atazik, fogja a oizet, )oris targyakat is hasonlokcppen nyl'ljtjak, olloval kiszabjak as a megfeleW alakura alHtjak ossze. Bizonyos keszitmenyeket preselessel disaitik.
A diszitcsre szolgalo mintakat
(1.
abra) a toplaszok maguk kcszit.ik. A rnintat az asztalra helyezik, rahelye-
zik a klnyujtott
anyagot, s ruhava-
salashoz hasznalt vasalo h()mt)rsekletenel jobban melegitet.t vasaloval, ket haromszori huzassal "bclcpreselik a taplot a mintaba (7 -8. a.bra). A korondi toplaszok a 1. abnl.n lathato, valamint mas diszrtestt fa- es egetett agyag mfntakat hasznaljak. A rnintakat a mcster rnaga vesi vagy egeti. Szeretnenk rnegjegyezni, hogy a. kezzel nyujtott taplo vasalassal meg 1.0Y30bb nyujthato, A vasalas idejct azonban nem szabad elnyujtani, 9. dbm. Ov nyujt asn tnplecslkbol mert a forro vas konnycn elegd i az anyagot. A taploholmikat az elObb ismertetett va,~a1a,smellett kiili::in kivagott (!s felragasztott elernekkel is dlszitik (9. abra). A fak, a cdlzo vadaszok, mcnekulo sza.rvas, hiikkmakk, lcpkek preselt cs kivsgott, fellllesztet t mintak, mig a Iuto baloldalan a szarvas f610tti rosz vini.gjai, madara csak prcselt diszites, Negativjaik cgy resze (menektilo azarvas os a. madar) az 2. uhrin !athat6. A kulonbozf taplotargyak osszeallita.sanal, a kiilon slkeszitett diszltoelemek Ielerositesenck csak ragasztot hasznalnak, Csak igen kiveteles esetbcn varrnak (pI. fulestaska esetebcn), A ragaszto osszetetele a kovetkezo: 5 dkg liszthcz kb. 2 dkg enyvot tesznek, vizzel lei.intik, es az enyv megolvadasaig fozik. Ezutan hfilni hagyjak. Lehfiles utsn mar hasznalhatova valik. Ez a ragaszto annyira osszeragasztja az anyagot, hogy megerfiltetesre inkabb £'1szakad, mintsem, hogy szetvaljek a ra.gasztas. A taska fillet belelik, s ugy illesztik feI. Tcherbirasa igen nagy, kb. 5-8 kg. Regebben selyemmel tap16va1, rna papirossal tapJ6val dolgoznak:
es
e8
110
Ferenczi Giza
ovek, taskafulek, altalaban a huzasnak inkabb kitett reszok, taskak belelesekor hasznaljak rna selyem helyetta papirt. Ez nyilvanvaloan a min()seg romlasahoz vezetett, de az anyagbeszerzesi nehezsegek kovetkezteben, valamint az olcsobb elOallitas erdekeben kcnytelenek erne szolidabb modon dolgozni. Taplogombabol a lsgkulonfelebb i.argyakat keszitettek as roszben keszitik rna. is: ferfl- es n{li sapka es kalap, Ialiszdnyeg es falifuto (2. abra), asztalteritO, asztalfuto, asztalkozcpre valo, utazoparna, divanyparna, ndi es gyermektaska, ov, konyvjelzo, mejidisz, erpok stb. A mclldiszeket alakjuknak 6s diszitesuknek megfeleloen cserelapinak, tOlgylapinak, szol6lapina.k stb. hivjak. A toplaszok munkajuk termekoit bel- es kulfoldon ertekesitettek reszben maguk, reszbon pedig kozvetitok utjan. Anglia, Bulgaria, Csehezlovakia, az Egyesult Allamok, Franoiaorazag, Japan, Svaje, TiSrilkorszag kulonbozo tertiIeteire is eljutottak - fOkent regebben - keszitmenyeik. A kulfoldi megrendelesek az ut6bbi evtizedckben elapadtak, habar sok tekintctben igen [elcntos lennc a. kapcsolatok felujit.asa .. A holyt ert6kcsitesi lehetoseg is igcn szukkoru. Leginkabb egyszeru, igenytelcn keszitmenycikct kcresik OS va!"aroljak. Ez pedig a mfivoszt rnunka rovasara, vezet, mivel fokozatosan elszoknak az igenycsebb munkak eloallitil.$a,t61. Aruikat elsosorban Szovatan, Szekelyudvarhelyen, valamint a. tobhi nom tu) nagy t.a.volf;agra leva varosokban arulgatja.k, b,9,rmesszt varosokban, elsosorban udulohelyekre (pJ. Herkulesfurdd, Predeal, Sinala stb.) is eljut arujuk.29 Ilyenkor rendszerint vasuton, allomasokon, nagyobb szomelyforgalmat lebonyolito helycken arulgatjak keszitmenyciket, Aruikat hclyben 2- 20, piacon 6-30 leuert lehet megkapni. A legkelendohb targyakat keszitik leginkabb, nehogy karba vesszen munkajuk. Nagyon kar, hogy a toplaszok ugyesseget, mfivesz! erz6k6t, alkotokesz. segp.t egykor messze foldon hirdetO uepmiiveszeti foglalkozas az ertekesites hianya miatt fokozatosan elsorvad. Hasznos lenne, ha meg lehetne teremteni e nepmfiveszeti tekintetben is szambajovo taplokeszitmenyek bel- es kulfoldi elhelyezeset. so FERENCZI GiZA
29 A kcsz tnplotargyak eladasara vouatkozoan RADVANYI Ani ul (i. m. 709.) a kOvctkczokct. irja: "A kesz arukat , mint supkakat Os dfszrnunkakat n t aplokcreakrdf (minthogy a kosz..8rU (!)ke..<;zltesc t elen tortcmk) 0. falvakban tuvarsze l osszevasarolja. Szekely tRpI6kr.1'Cskedoink (1 kes7.arukat kenyesen nag y papirdobozokba csomngoljak es a varosokba es kulonOs{'n fiirdoh€'lyckrc clOrc dkUldv(' bejarj
il"Odalmi anyag kike>relleseert e..'l Iclkiismeretc8 lemasol{ls{lert. A rajzokat VERESTOY Arpad keszitettc. - A fenykepck a sz('l'20 felvetelei. A ncgativok 1:1. SzekelyudYDrh('lyi Muzeum tulajdonAul:!n v8nnak.
