",.. a munkát - bármi nagy- magadtól várd el

",.. a munkát - bármi nagy- magadtól várd el elsősorban, s ne feledd el, hogy példa vagy!" IRadó Lilii

PÁLyÁZAT

az " Esély Pedagógiai Központ" Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértói és Rehabilitációs Bizottság intézményvezetöi állására.

J

;1"ZLC('"0 Készitette: Andrej a Békéscsaba, Szilágyi D.u.18. 2008. április 30.

TARTALOMJEGYZÉK I. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Ll. Szemelyi adatok' 1.2. Iskolai vegzettsegek 1.3. A pályázat megirásához

3

vezető

3 3 3

út

II. HELyZETELEMZÉS

8

2.1. Jellemzó adatok 2.2. Az intezmeny öndefiniciója 2.3. Az intezmenyi tanulónepessegjellemz6i 2.4. Tárgyi feltetelek 2.5. Szemelyi feltetelek 2.5.1. A pedagógusok. 2.5.2. Az oktató-neveló munkát segitó dolgozók.

8 10 12 14 17 17 19

III.ISKOLAFEJLESZTÉSI ELVEIM 3.1 A közoktatási intezmeny vezetője 3.2. A nevelő-oktató munkához 3.3.Az intezmeny által nyújtott szolgáltatásokhoz 3.4. A mt1ködessel kapcsolatban................................. 3.5. A szervezeti felepíteshez 3.6. Celjaim IV. ÖSSZEGZÉS

o ••••• o.

V. MELLÉKLETEK

00 • • •

20 20 21 24 29 30 34. 00.36 37

2

Io SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

., Tedd azt, amit hiszel és higgy abban, amit teszel!"

101. Szerrullyi adatok Név:

Andrej Éva

Születési hely: Békéscsaba Születési idő: 1966. június 25. Anyja neve:

Vozár Mária

Családi állapot: élettársi kapcsolat Zvara László (vállalkozó, Zvara László Bt.1 Gyermekem: Zvara Zsanna (10) Jankay Tibor Két Tanitási Nyelvú Általános Iskola Lakcim: Békéscsaba, Szilágyi Dezső u. 18. E-maiI: [email protected] 1.20 Iskolai végzettségek

Középiskolai érettségi: Rözsa Ferenc Gimnázium (1984) Főiskolai diploma: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzó Föiskola oligofrénpedagógia-pszichopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár (19901 Második diploma: Juhász Gyula Tanárképzó Fóiskola egészségfejlesztö-mentálhigiénés szakember Harmadik diploma: Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar közoktatási vezetó szak -jelenleg folyamatban Negyedik diploma: Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképzó Kar Tanár-minőségfejlesztés-tanár

Mesterképzés -2008. szeptembertől 1.3. A pályázat megírásához

vezető út

1984- ben érettségiztem a Rözsa Ferenc Gimnáziumban. 1984. július 01.- október 15. között Tarhoson a Gyógypedagógiai Intézetben dolgoztam nevelőtanárként, majd kikérővel Békéscsabára kerültem. 1984. október 16.- 1986. február 5-ig a békéscsabai

3

Egészségügyi Gyermekotthonban segédápolóként ismerkedtem a súlyosan és halmozottan sérült gyermekek világával.( Ebból az idószakból maradt meg egy patronált .kisfiú· segitése, aki azóta felnótt ugyan, de a kapcsolatot ma is ápoljuk. Általa vagyok aktiv tagja az Értelmi Fogyatékosok és Segítóik IÉFOÉSZ/Békés megyei Egyesületének.) 1986. február 6.-tól ajelenlegi Esély Pedagógiai Központ jogelódjénél alkalmazott Nagy Gyula nyugalmazott igazgató napközis nevelóként. Sikeres felvételi után: 1986-1990 között levelezö tagozaton elvégeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzö Fóiskolát, s gyógypedagógiai tanárként folytattam pályafutásomat. 1987/88-as tanévben elméleti felkészítésen vettem részt kollégáimmal az Egyéni Fejlesztésen Alapuló Alternatív (EFA) Program iskolai bevezetése elótt. 1988. szeptember l-jén indult útjára az EFA program iskolánkban, s ebben a programban a termelés-gazdálkodás terület gazdája lettem. Én lehettem a kidolgozója az azonos nevu tantárgy tantervi programjának is. 1992/93- s tanévben fizetés nélküli szabadságot igényeltem, s ez idó alatt Spanyolországban éltem. 1994-1996 között a szegedi Juhász Gyula Tanárképzó Fóiskolán egészségfejlesztó-mentálhigiénikus posztgraduélis végzettséget szereztem önerőből és önswrgalomból. 1997. tavaszán a HRG Alapitvány szervezésében alapozó ismereteket szereztem szenwros integrációs terápiás és hidrorehabilitációs gimnasztika foglalkozások tervezéséból, megszervezéséból és megtartásából szintén önerőből. 1997. szeptember l.-tól az ,iskolában ellátott, autizmussa! éló tanulók megemelkedett létszáma szükségessé tette újabb csoport kialakitását a már meglévó mellé. Akkor - már ugyan terhesen, de- elvállaltam e csoport vezetését. 1997. decemberében Budapesten az Autizmus Alapitvány és Kutatócsoport által szervezett alapozó tanfolyamot végeztem el, s az itt átélt élmények és tapasztalatok megerősítették bennem e nehéz, de izgalmas terület iránti elkötelezódésemet. 1998. február 3-án megszületett kislányom, s az Ó nevelésének szenteltem az elkövetkező két és fél éveL A szakmától azonban nem szakadtam el, hiszen ekkor alakult az Aut-Pont Alapitvány, s szervezésében ekkor kezdtek rendszeressé válni a szüló-szakember találkozók, amiken én is igyekeztem részt venni gyermekem nevelése mellett is. 1999-2000-ben a Békés megyei Munkaügyi Képzó Központ által szervezett swciális asszisztens képzésben A lelki élet zavarai nevú tantárgy oktatója voltam, s végdolgozati konzulensnek is választottak, hasznositva mentalhigiénés végzettségemet.

4

2000. szeptemberében folytattam munkámat az autizmus ellátásban . Ebben a tanévben az iskola biztosított ef!3 elméletben és gyakorlatban jártas szupervíziós segítséget munkánkhoz Prekap Csilla autista szakértő személyében. Ettől kezdve a gyógypedagógia ezen területe is magas szintú ellátást biztositott és biztosít az íde járó f!3errnekeknek és szüleiknek. Országosan is ismerték munkánkat, amit különálló munkaközösségként végeztünk, s aminek munkaközósség vezetője lehettem 2005-ig. S hOf!3 a f!3ógypedagőgía más területétól se szakadjak el teljesen, 2003. szeptemberétőlutazá f!3óf!3pedagógusként is tevékenykedtem az autista csoportban töltött fejlesztés mellet. Sajnos terhességem alatt többszörös porckorongsérvem alakult ki, mely a tanulóknak munkámmal együtt járő, gyakori "fIzikai vezetése" hatására egyre erősebben ismétlődő fájdalommal és korlátozott mozgással járt, íf!3 orvosí utasításra, ideiglenes jelleggel, 67 %- os egészségkárosodásom okán kérvényeztem közalkalmazotti munkavíszonyom felfüggesztését. 2005. októberében, és 2006. márciusában egyike lehettem az ország 8 kiválasztott, autizmus területen kellőképpenjártas szakemberének, akik a FOf!3atékosok Esélye Közalapítvány által szervezett és finanszirozott, az autizmussal élők felnőttkori ellátására való felkészülést célzó, Theo Peters (,aki Európa legnaf!3obb tekintélyü autizmus szakembere) és munkatársai által tartott nemzetközi képzésen vehettünk részt. 2005. október 16-án szünt meg munkaviszonyom az Esély Pedagógiai Központban. Két éven át rokkantságí nyugdijat vettem ígénybe. 2005. november 21.- 2006. november 30.-íg Gyulán a Nevelési Tanácsadó és Ef!3séges Pedagógiai Szakszolgálatnál vállal tam állást megbizásí szerzódéssel. Itt korai gondozást (szenzoros integrácíós szemléletű mozgásméréseket és terápiát. beszédmegindítást célzó kommunikációs fejlesztést, autizmus-gyanu pedagógiai megfif!3elését, vizsgálatát és gondozását) végeztem a tanácsadóban, ílletve bölcsödében, óvodában. Elóadásokat tartottam védónóknek, ővónóknek, pedagógusoknak a szenzoros íntegráciő fontosságáről és az autizmusról. Szupervízora voltam az autizmus ellátásban

érintett kollégáknak Gyulán és a Kistérségben. Lehetőséget kaptam vízsgálatok végzésére és szakvélemények irására. 2006. szeptemberétől ef!3ik volt tanítványom íntegrációját patronáltam a Kézműves Szakiskolában, ahol ma már kisebb, az autizmusából adódó zókkenóket leszámitva, sikeres a beilleszkedése és elfogadottsága.

5

2006 /2007- s tanév első félévében elinditója és aktiv segitője voltam egy ép intellektusú, autizmussal élő, felső tagozatra lépő tanuló eredményes tóbbségi iskolai integrációjának is Gyulán. A szomszéd városban eltöltött időszak segitette azt a felismerést, hogy geríncproblémám ellenére is van a gyógypedagógiának sok-sok terúlete, ahol sikeresen kamatoztathatom a bennem lévő ismereteket, tudásokat. 2007. szeptemberében megkezdtem tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Közoktatási vezető szakán. Jelenleg az alapozó szakasz vizsgáira és végszigorlatára készülök. Az alapozó szakaszt többféleképpen lehet folytatni. Én két képzést is választottam: folytatom a megkezdett képzést és közoktatási vezető szakképesitést szerzek 2 félév alatt, mesterképzes keretében megszerzem a minőségfejlesztés-tanár végzettséget is , mely képzésben az elvégzett alapozó szakasz összes megszerzett kreditpontját beszámítják, igy leróvidül a 3 féléves képzési idó. J elenleg nem dolgozom, minden tanulmányaimra fordítom.

időmet

és figyelmemet családomra és

Bevallom őszintén, hogy amikor jelentkeztem az egyetemen mindkét képzésre, nem számoltam azzal a ténnyel, hogy a jelenlegi intézményvezetó kéri közalkalmazotti munkaviszonyának megszüntetését már ebben az évben. Számitásalm szerint éppen befejeztem volna a képzéseket a pályázat kiirásáig. Váratlanul ért Duray Miklósné Éva kéreIme, de érzek magamban annyi erőt, energiát, hogy ellássam a vezetői feladatokat és befejezzem egyetemi tanulmányaimat is.

Pályázok az Esély Pedagógiai Központ vezetői állására, mert van bennem elhivatottság, erő és tudás a szakma, az itt tanuló gyermekek és szüleik iránt, húsz év elméleti és gyakorlati tapasztalatával rendelkezem, aktiv munkatapasztalatot szereztem az Alapitó Okiratban szerepló valamennyi területén ennek az összetett intézménynek. Tudom, hogy a szociális szerepek legnehezebb és talán legtöbb konfliktust hordozó változata a vezető szerep. A uezetó olyan személy, aki képes hatást gyakorolni egyes emberekre, csoportokra, meghatározni bizonyos szabályokat, nonnákat, dönteni kritikus helyzetekben, képes modellt nyújtani és bátoritást adni másoknak. •/ sears/

»

6

A vezetők nem különböznek alapvet6en azoktól, akik kővetik óket, de vannak olyan jellemvonások (Baron-Bymel, amelyekkel jó, ha rendelkeznek: l. A hajbjerö

A vezetőket általában magas teljesítményszükséglet, ambició jellemzi. Képesek nagy energiákat mozgósítani céljaik elérése érdekében. Kitartóak, szívósak, az akadályoktól nem hátrálnak meg. 2. ŐSZinteség és becsü!eússég Ezen megbízhatóságot, hitelességet és nyitottságot értenek.

3. Vezetöi motiváció Ez a motiváció két fő forrásból táplálkozhat: - az egyén azért szeretne vezető lenni, hogy megszerezzen egy olyan státuszt, amelyben mások felett uralkodhat, a személy azért kiván vezető lenni, hogy másokkal együttműködve elérjen közös célokat. (Engem ez ambicionál.) 4. önbizalom A vezető erősen hísz saját képességeiben, bízík önmagában.

s.

Kognitív képességek a képesség, hogy a személy képes nagy mennyiségű információ feldolgozására, szervezésére és értelmezésére. Elsősorban az

6. Szakértelem

Ismemie kell a csoport céljait, megfelelő szakismeretekkel kell rendelkeznie, hogy átJássa a különbözö megoldási lehetőségeket, képes legyen szakmailag ís vezetni az adott csoportot. 7. Kreativitás

Képesnek kell lenní a problémák újszerü vízsgálatára, eredetí megoldások találására illetve javaslatára.

8.Rugalmasság A vezetőnek fel kell ísmemie a helyzet által megkivánt követelményeket, és tudnia kell alkalmazkodni azokhoz. Bár vezetőí tapasztalataim csak a középvezetés szintjeíre korlátozödnak (1997. szeptemberéig a kibóvitett ískolavezetés tagja voltam a termelés-gazdálkodás tevékenységrendszer területének gazdájaként, majd az autizmus ellátás szakmai munkaközösségének vezetését bízták rám, s ezt a tevékenységet

7

felmondásomig végeztemj, sok helyzetben biwnyitottam már, hogy a felsorolt kompetenciákkal rendelkezem s azokkal élni is tudok. Hirdetem továbbá. azt is, hogy ennek az intézménynek a szabályozö és a stratégiai dokumentumai magas szlntű szakmai hozzáértéssel lettek kidolgozva, s hogy bárki fogja továbbvezetni az .Esély" Központot, energiáit a mindennapi oktató-nevelő munkávai kapcsolatos tennivalókra koncentrálhatja a dokumentumelemzés és átdolgozás helyett. (Ha csak a törvényi szabályozás nem teszi kötelezővé.l

Szerencsés vagyok, mert családom biztos, nyugodt és támogató hátteret biztosit számomra, ismernek, biznak bennem, bátoritanak a pályázattal kapcsolatban is.

ll. HELYZETELEMZÉS "Legyen meg a bátorságunk ahhoz, hogy mindent megvizsgáljunk,

mindent megbeszéijünk, sót mindent megtanitsunk" leondorcet) A helyzetelemzés összeállitása szükséges a múködés jelleIDZÓinek leírásakor. Ez swlgál a kilndulópontul a hiányosságok feltárására, abeavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez. Nem célom ennek a nagyon összetett, szerteágazó tevékenységet folytató szervezetnek a mindenre kiterjedő jellemzése, de azért f6bb jellemzóit számba vettem.

2.1.

Jellemző adatok

Az .Esély Pedagógiai Központ· Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Biwttság 2005. szeptember l-jétől működik jelenlegi fonnájában. A többcélú közoktatási intézményhez került integrációval a Nevelési Tanácsadó, létrejött új intézményegységként a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Biwttság. Az intézményi integrációval, az új intézményegységek létrehozásával, a szakembereknek egy szakmai közösségben történő koncentrálásával kiépitett rendszer a diagnózis megállapitásától, a nevelési-oktatási feladatok ellátásával és ehhez illeszkedő pedagógiai szakswlgáltatással biztosilja a rendszerszemléletű, komplex szükséglet-kielégitést.

Az intézmény jelenleg hatályos Alapitó Okirata (2008. január 24-én kelt) értelmében: Székhelye:

Békéscsaba, Vandháti út 3.

Telephelyei:

Békéscsaba,

Széchenyi liget Wlassich sétány 4/1

8

Madách u.2. Pásztor u. 70. Szabó Pál tér 1/2. Csabai út l. Kossu th u. 1.

Alapitó szeroe, fennlartója és felügyeleli szeroe: Békéscsaba Megyei Jogú Város Onkonnányzata Jogállása: önálló jogi személy Gazdálkodási jogköre: önálló költségvetési szerv Rletékességi és működési köre:

Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a közoktatásról szóló 1993.évi LXXlX. Törvény 121.§ (5) bekezdése szerint a működési (felvételi) körzete Pedagógiai szakszolgálat 80521-2 szakfeladat szám alatti tevékenység Pedagógiai szakmai szolgáltatás 80541-0 szakfeiadat szám alatti tevékenység

Típusa:

többcélű,

közös

igazgatásű

közoktatási intézmény

Intézményegységei: l. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményegység 2. Egységes pedagógiai szakszolgálati intézményegység 3. Nevelési Tanácsadó pedagógiai szakszolgálati intézményegység 4. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértói és Rehabilitációs Bizottság (TKVSZRB) Tagozata nincs. Alaptevékenység TEÁOR száma: 85.20 Alapfokú oktatás 85.32 Szakmai középfokú oktatás Alaptevékenysége: 1993. évi LXXlX. Törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyennekek védelméről és a gyámúgyi igazgatásról 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2004. évi I. törvény a sportról alapján Az intézmény, mint többcélú közös igazgatásű közoktatási alaptevékenységében gyógypedagógiai nevelési intézményként:

intézmény,

- az összetett iskola, általános iskolai és a speciális szakiskolai évfolyamokon nevelési - oktatási, fejlesztési, képzési tevékenységet folytat a sajátos nevelési igényű gyermekek - tanulásban akadályozottak, értelmi akadályozottak, a pszichés fejlödés zavarai miatt a nevelési, tanulási

9

folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak (FKVSZRB kijelölésével), autizmussal

élők·

számára.

- általárws Iskolai 7-8. osztályban történik a nevelése-oktatása azoknak az ép értelmú, súlyos magatartási zavarral, beilleszkedési nehézséggel kUzdó tanulóknak, akik a többségi általános iskolákban 14 éves korukig nem tudtak eleget tenni tankötelezettségliknek, és helyi önkormányzati rendelet alapján Q Nevelési Tanácsadó ebbe az intézménybe javasolja.

- PedDgógiai szak.s%olgálatot múködtet a korai gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, a konduktiv pedagógiai ellátás, a logopédia, az utazó gyógypedagógus hálózat működtetése, és a gyógytestnevelés megvalósitására. _ A Tanulási Képességet: V"u:sgáló S%<ÚCértöi és Rehabilitációs Bizottság a sajátos nevelési igény ssúrésére, valamint SN/ további fennállásának megállapítása céljából vizsgálatokat, kontroll vizsgálatokat végez. - A Nevelési Tanácsadó vizsgálatokat végez a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral

küzdő

gyerekek körében, és terápiás ellátásokat szervez

számukra. - Peclagógiai szakmai ""lgáltatást nyújt a békéscsabai nevelési-oktatási intézmények, valamint a velük jogviszonyban állók körében pályaválasztási tanácsadásként és integrációs tanácsadó szolgálat működtetésével. A város speciális nevelési szükségletkielégitó folyamatában résztvevők számára, képzéseket, továbbképzéseket szervez, szakmai tanácsadó szolgáltatást biztosit külön órakeret biztositása néikül. Az általános iskola beiskolázása körzethatárok nélkül a város egész területére kiterjed. Abban az esetben történik beiskolázás a megye más településeiröl, ha az adott településen az iskolatipus nem múködik és a szülók a kollégiumi elhelyezést nem vállalják. A középfokon a Speciális Szakiskola megyei beiskolázású.

Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazottakkal teljes mértékben egyetértek, maradéktalanul magaménak érzem (hiszen a megfogalmazásához vezető út aktiv, tevékeny részese voltam magam is), nem gondolom, hogy lehet korszerúbben, igényesebben, teljesebben fogalmazni. Vezetói pályázatommal nem egy más szemléletet szeretnék megvalösitani, nem kivánok más célokat és nevelésfilozófiai elveket felállitani sem önmagam, sem az intézmény felé. Pályázatomban ezért gyakran idézek az intézményt múködtetó dokumentumokböl.

2.2. Az inthrnény

őndejiníclója

intézmény olyan többeélü, közós igazgatásü köwktatási intézmény, amelyben a sajátos nevelési igényú tanulók és szüleik maradéktalanul érvényesithetik a jogszabályokban meghatározott jogaikat. Az

A sajátos nevelési igényhez való alkalmazkodás az intézmény egész pedagógiai rendszerének meghatározója, alappillérei:

10

• •

a tanulók egyéni szükségleteinek sokoldalú megismerése az egyéni szükségletekre alapozott sérulésspeciflkus eljárások alkalmazása a nevelés, oktatás, fejlesztés, képzés egész rendszerében. Fentiekkel összhangban a pedagógiai és az azt segitó tevékenységeket olyan nevelótestúlet és alkalmazotti közösség végzi, akik magas szinvonalon rendelkeznek humán pedagógiai, pszichológiai képességekkel, attitúdökkel (tolerancia, elfogadás, empátia, hitelesség).

Ez a testület az elmúlt 15 év alatt olyan - országosan is ismert és szakmailag elismert iskolafejlesztő tevékenységet folytatatott, melynek során a legkorszerubb elméleti tudás és pedagógiai gyakorlat birtokába jutott. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy -az eltelt 3 év kivételével- e folyamatnak én is részese lehettem. Mindezekkel összefüggésben az intézmény pedagógiai mühelyként rendszeres továbbképzések, szakmai konferenciák rendezöje. A város speciális nevelési szükségIetrendszerének kielégitésében bázishelyzetű. Ennek megőrzése, fejlesztése folyamatos feladatjelleggel jelenlévő az iskola működésében.

Módszereiben, eljarasaiban az intézmény az elfogadó, ugyanakkor a következetesen határozott bánásmöd elvét aIkalmazza. A nevelésfilozöfiai elkötelezödésének megfelelően a pedagógiai célokat, feladatokat és tevékenységeket egységes pedagógiai rendszerként értelmezi, miszerint minden elemét a szükségletekre alapozva határozza meg. Az iskola tevékenységrendszere az egyéni fejlesztésre alapozva négy

egyenrangű

alrendszerból épül fel: · tanítás - t:amdás, · termelés - gcudálkodás tartalmú, · közéleti tartalmú, · szabadidő" jellegü tevékenységrerulszerek. A tevékenységrendszerben szereplő tarta1mak, mint helyi társadalmi közegben lezajló pedagógiai folyamatok biztositják a kultúra - és értékközvetitést, a személyiségformálást, a szocializációt, a szolgáltatást, mindazt, amit az iskola a maga totalitásában nyújtani tud. Az iskolahasználók jelleffiZÖiből, valamint nevelésfilozöfiai alapelvekből következöen az intézmény értékrendszere azokból az értékekből épül fel, amelyek szellemében önismerettel, alkalmazkodni tudással rendelkező, a másságot elfogadó, toleráns, közösségi tevékenységben aktívan résztvevő, au tonóm személyiségek nevelhetők. a nehéz anyagi körulmények közölt élő, alacsony képzettségű népességből keru Inek ki, akik szociopszichés hátrányokkal is küzdenek gyermekeik másságából adódóan - elszigetelödés, bűntudat, érdekérvényesitési bizonytalanság jellemezheti őket. Ennek következtében a családok nyújtotta társadalmi háttér, mint társadalmi mikrokömyezet sokkal inkább segitségre szoruló, mint segitségnyújtó az iskola nevelési rendszerében.

Az iskolahasználó családok

döntően

lI

2.3. Az intézményi tanuü>népesség Jellerru:öi Az intézmény ellátási területe a sajátos nevelési igényű populáció széles körét érinti, eltérő ellátási formák alkalmazásával. Közös vonás - az ellátás vonatkozásában -, hogy a nevelési, oktatási tevékenységet az egyes tipusok és azon belül egyes tanulók sajátosságaihoz pedagógial, pszichológial jellemz6ikhez, sajátos tanulási jellemz6ikhez, életkorukhoz - igazítja. Az iskoláskorú sajátos nevelési igényü tanulók típusonkénti megoszlása:

enyhe értelmi fogycrtékos (tanulásban akadályozott) és értelmi akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók, akiknél a nevelés, oktatás folyamataiban kiemelten veszi figyelembe az iskola a jellegzetes különbségeket: - a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciókat, - az eltérő pszichikus funkciók egyéni változatosságát, >

- a fejlődés eltérő ütemét és dinamikáját, - a fejlesztés tanulónként is eltérő várható eredményeit

penxu;iv fejlődési %aV<11'ban sunvedö, autUmussal élő tanulók, akiknél a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek min6ségi károsodása következtében megnyilvánuló egyéni jellegzetességeihez igazodik a fejlesztés folyamata. >

Az autizmusspecifIkus eljánisok megválasztásához figyelembe veszi: - a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív deficitet - a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikációt, - az egyenetlen intelligenciát, illetve képességprofilt, - a következményes sztereotip viselkedést, érdek.lódést, aktivitást.

A ps%ichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, kóros aktivitászavari tanulók, akiknél az iskolai nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából tipikus jellemz6ik: - az alapvetö eszköztudás elsajátításának és képességének deficitje és/vagy - következményes magatartás zavarok, - intelligenciaszintnek ellentmondó teljesítménybeli elmaradások, teljesítményszóródás

>

>

súlyos magatartási, beilleszkedési %a1JaTTO:l 1c:ü%dö tanulók nevelése,

oktatása során kiemelten veszi figyelembe: - az iskolai kudarcokkal terhelt "elöéletüket"', - a többnyire erősen problémás családi szocializációs hátteret.

12

Az " Esély" Pedagógiai Központban gyógypedagógiai szegregáIt oktatásban

részesüló általános iskolai tanulók száma: 136 fó, arányuk a városban az általános iskolás korosztályhoz viswnyítva 2,90/0, nem haladja meg az országos SO/o-OS átlagot. Ugyanakkor az intézmény szakemberei által a Pedagógiai Szakszolgálat keretében ellátott sajátos nevelési igénytl tanulók száma az elmúlt tanévben 558 ró volt. A feladatellátás függvényében a létszám alakulását az l.számú táblázat szemlélteti. 1 táblázat Feladatellátás

2006/2007. I félév adatai 'föl 48 14 29

Konduktív pedagó~a Korai fejlesztés Utazó gyógypedagógus hálózat óvoda Utazó gyógypedagógus hálózat általános iskola Utazó gyógypedagógus hálózat középiskola Logopédia Gyógytestnevelés Osszes ellátott

404 347

Nevelési Tanacsadas TKV Szakértói és Rehab. Bizottság

372 389 1603 428 314

A sajátos nevelési igényú tanulók aránya a város tanulólétszám8.hoz viswnyítva 120/0, mely jelentösen meghaladja az országos átlag 7 %_ os megjelenési arányat. Ez a tény miruIenképpen beavatkozást igényeU

A TKVSZR Bizottságnak 2007. december 31.-éig kellett felülvizsgálnia a szakvéleményeket, s a vizsgálat függvényében kell megtenni a szükséges lépéseket az arány megvalósítható és indokolt csökkentésére. Az általános iskolába járó, tanulásban akadályozottak 30,9 % hátrányos

helyzetü (HH), s csupán 1,5 % a halmozottan hátrányos helyzetü (HHH) kategóriába sorolt. Az intézményben a 2005/2006-os tanévtól óvodai csoport is működik. A szegregáIt nevelés keretében 8 óvodáskorú, 100%-ban sajátos nevelési igén}'Ü kisgyermek fejlesztése folyik. Közülük 5 gyermek hátrányos helyzetú, ami a csoport létszámának 62,5 %_ a. A város oktatási koncepciójának, az intézményfejlesztési tervének megfelelóen az óvodáskoru sajátos nevelési igényú gyermekek intézményes ellátása integrált keretek között is történik az erre a feladatra kijelölt óvodákban, ahol a tankóteles kor alatti sajátos nevelési igényesetén - a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértói és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján - a korai

13

fejlesztés és gyógypedagógiai tanácsadás keretében nyújt segitséget ez az intézmény, illetve az utazó szakember ellátás müködtetése az óvodákra is kiteIjed. A város óvodáiban a sajátos nevelési igény diagnózissal rendelkező kisgyermekek előfordulása 3,1%-os értéket mutat, ami jóval alacsonyabb arány, mint az általános iskolás populációban való gyakoriság. A Speciális Szakiskolába a tavalyi tanévben 92 tanuló járt, s a létszám 39,1%-a (36 fól hátrányos helyzetü, mig csupán 9,8% (9 fól volt halmozottan hátrányos helyzetü. A Speciális Szakiskolában tanulók száma az elmült években rohamos ütemben csókkent, ma csupán 90 tanuló végzi kózépiskolai tanulmányait ebben az intézményegységben. (4 éve létszámuk még elérte a 140 fóti. Ez a folyamat részben a demográfiai változásokkal magyarázható és elóre prognosztizálható volt, de mindenképpen további figyelmet és vizsgálódást érdemel. Sajnálatos az a tény, hogy az ,Esély" Pedagógiai Kózpontban a 2006/2007-es tanévben az összes tanuló 7 % -a kényszerült osztályisméUésre, a hátrányos helyzetü tanulók 6%-a volt évfolyamismétIó. (A 2005/2006. évi országos átlag 2,11 % III) Mindenképpen felül kell vizsgálni ennek az okát és meg kell tenni a szükséges lépéseket ennek a magas aránynak a csökkentésére. 2.4. Tárgyi feltéterek

Az Esély Pedagógiai Kózpont Általános Iskolája kivételes helyzetben van, hiszen az 1999/2000-es tanévtól egy üj telephelyen folytathatta az oktatást a város által épittetett üj épületben , új bútorokkal felszerelve a Vandháti út 3.szám alatt. Ez Békéscsabán a legújabb épületben müködó alapfokü oktatási intézmény. Sajnos roára már kissé szükösnek mondható, a speciális ellátás összetettségéból adódóan több helységet is igényeine az itt folyó sokrétü és magas színvonalú munka.

A csökkenó gyermeklétszám mellett szabadultak fel tantermek, de az uJ feladatellátás felváIJalásával, mint az óvoda és az értelmi akadályozottak számára szervezett osztály, üjabb igény jelentkezett a meglévö helységek átszervezésére. Termek összenyitásával oldödott meg az óvodai elhelyezés. A gyermekek egyéni helyzetben történó fejlesztéséhez azonban kevés a rendelkezésre álló terem, szoros órabeosztással használják a kollégák a fejlesztószobákat. A kiszolgáló helységek megfelelnek a mai kor igényeinek és elvárásainak, biztosítják az akadálymentes közlekedést is, de csakl!l az épület alsö szintjén. Az épület hangulatossá, barátságossá varázsolásában szorgos kezü felnóttek és gyennekek vesznek részt. Az épület állagának megóvásában és karbantartásában aktívan vesznek részt a kollégák és a tanulók egyaránt. A Széchényi ligetben talált ,otthonra' 1993-ban a Speciális Szakiskola. Mára teljesen belakták az általuk használható épületeket és földterületet. A szakmai képzést 6 tanterem, 4 mühely, l ebédló és tanulókert (üvegházzal és fóliasátorral) szolgálja.

14

Az itt tanulók rendszeresen vesznek részt és érnek el elókeló helyezést a Speciális Szakiskolák Országos Szakmai versenyein (ebben az évben ez az intézmény rendezte ezt a megmérettetéstj. Az épület folyamatos állagmegóvását, új területek kialakitását az itt épitészeti szakmát tanuló fiatalok végzik szakoktatóik irányítása mellet szakmai gyakorlatkent. Az iskola közvetlen környezetét virágokkal és dísznövényekkel teJepitik be évről-évre a mezőgazdasági jellegü szakmacsoport tanulóí. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményegység tárgyi fe!tételeinek

Meghatározása nem egyszefÜ feladat, hiszen az ellátott tefÜlet nem egy épületre, s nem egy területre koncentrálódik. Több épületben múködik a város több pontján a városi logopédiai ellátás: - a Wlassích sétány 411. - a Madách u. 2. - a Pásztor u. 70.

- a Csabai út l. - Kossuth L. u.l. szám alatt. A logopédiai fejJesztóhelyíségek a célnak megfelelően kerültek kialakitásra. A foglakozások során használt eszközök, játékok folyamatos karbantartást és cserét igényelnek, melyeket az intézmény költségvetéséból a lehetóség szerlnt mindig is támogatott. Folytatva a hagyományt, számomra is feladatként fogalmazódik meg a magas szlntü, hatékony és elismert munka háttérfeltételeinek biztosítása a lehetőségek függvényében. Rövid távú célként elsősorban az audio-vizuális eszköztár fejlesztését tartanám megoldandónak. Jelenleg a korai fejlesztés. gondozás. a konduktív pedagógia feladatellátás az egészségügyi alapellátási intézmény megüresedett bölcsödei csoportszobájában kap helyet 2007. szeptember l-jétől a Pásztor utcán. 12007. (VI. 28.j közgy. határozati. Konduktiv pedagógiai ellátás folyik még az Esély Pedagógiai Központ Általános Iskolájában, a Napsugár Integrált Óvodában, a Szabó Pál téri Általános Iskolában. A gy6gytestnevelés színterei: a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium, a Szlovák Gimnázium, a nSZK, a volt 3. számú iskola épülete. Az utazó gyógypedagógiai ellátás kiterjed Békéscsaba város óvodáira, általános

és középiskoláira. Ezt az ellátást a TKVSZRB szakvéleményével rendelkező tanulók abban az intézményben veszik igénybe, ahol tanulói jogviszonyuk fennáll. Az ellátás tárgyi feltételei csakúgy, mint a fejlesztópedagógiai ellátásnál a többségi óvodák, iskolák által biztositottak, jellemz6ikben különbóznek. Az azonban egységesen elmondható, hogy eszközbeli ellátottságukban még fejlesztésre szorulnak.

IS

A Nevelési Tanácsadó 2005. szeptembere óta intézményegysége az iskolának. Telephelye a Szabó Pál téri iskola épületében található. 10 helységet használnak akollégák, melyból egy Ayres-terápiás mozgató szoba. 8 fóállásü és egy félállásü szakember (pszichológus, gyógypedagógus) használja mindennapos munklija során a helységeket, s csupán egy szoba van, amelyen két szakembernek kell osztoznia. A helyiségek állaga felújításra szorul, főleg a nyilászárók állapota és használhatósága kiván mihamarabbi megoldást. A szakemberek által használt vizsgálatokhoz rendelkezésre álnak ugyan a minimálisan szükséges vizsgálóeszközők, de a tudomány fejlódésével, a diagnosztikai eljárások és módszerek körének kiszélesedésével, finomodásával, a továbbképzéseken elsajátított módszerek bevezetéséhez és használatához igény lenne a tesztm.atéria frissítésére is. Nagy hasznát vennék a tanácsadó dolgozói a fejlesztések során, de a diagnózis pontosabb, megbizhatóbb felállitásában is a digitális technika eszközeinek (elsősorban kamerának, fényképezőgépnek), mellyel jelenleg nem rendelkeznek, s ilyen irányú szakmai feladataikat legtőbbször saját mobiltelefonjaikkaJ tőrténő rögzitéssel végzik. Vezetőként igyekeznék a gazdálkodási lehetőségeknek megfelelően eszközfejlesztést támogatn i ezen intézményegység részére. A 2007 j2008-as tanévtől a fejlesztő pedagógiai ellátás is az Esély Pedagógiai Kózpont alapfeladatai közé került, a fejlesztő pedagógusok munkáltatója is ez az intézmény. A tevékenység végzésének helyszíne nem változott, továbbra is a város többségi iskoláiban végzik munkájukat a kollégák, a Nevelési Tanácsadő intézményegység szakmai koordinálásával. A város iskoláiban II fejlesztő pedagógus végzi munkáját egy-egy iskolában, ez alól csak a Gerlai Általános Iskola kivétel, ahol fél állásban történik az ellátás, illetve az Erzsébethelyi Iskolának mindkét telephelyén van fejlesztő pedagógus a tanulási nehézséggel küzdő tanulók magas számára tekintettel. A fejlesztő pedagógusok által használt helységeket a többségi általános iskolák biztositják, igy ezek megléte, állaga, bútorzata és fe1szereltségük színvonala eltérő a különböző helyszineken. A fejlesztőmunkához használt eszközők egy részét a kollégák dicsérendő szorgalommal és igényesen saját maguk készítik, más részüket évek óta használják, s lenne igény a frissítésre, cserére, újításra is. Ez mostantól az intézmény feladata, lehetőségeihez mérten kell gondot forditani a folyamatos, ütemezett beszerzésekre. Tanulási Képességet Vizsgáló SzakértJii és Rehabilitációs Blzottságot

2005. szeptemberéig a város nem múködtetett, ezt a tevékenységet a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága látta el. A korábbi kötött felhasználású állami normativ támogatás a megyei önkormányzathoz érkezett, mely az ellátott létszámok alapján osztotta le azt a települési önkormányzatok részére. A fmanszirozás oly módon változott, hogy a kötött felhasználásból kikerült a sajátos nevelési igényüek ellátása, a települési önkormányzatok a speciális igényú gyermekek ellátására emelt állami normatívát igényelhettek.

16

1

Ez a változás azonban már nem tette lehetövé, hogy a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértói és rehabilitációs biwttság ingyenesen lássa el Békéscsaba város gyermekeit. Az ellátás éves szintű összege olyan magas volt. hogy a szakmai és a kóltségvetési érdekek a saját szakértói biwttság létrehozását sürgették. Így jótt létre 2005. szeptemberében a városi TKVSZR Biwttság az Esély Pedagógiai Központ önálló intézményegységeként a Vandháti úti épület egyik emeleti szárnyában, kisebb átalakítási munkálatok elvégzése után. Mivel ez az intézményegység viswnylag rövid ideje működik az e célra átalakított helységekben, elmondható, hogy állaga, felszereltsége megfeleló. PedDgógúJi Szak11l4i Szolgáltatás feladatellátása a Vandháti út 3. szám

alatti iskola épületében kap helyet, ezért tárgyi feltételei az ott leirtak szerint alakuinak. 2.5. Személyi feltételek

Amikor 1986-ban elkezdtem ebben az intézményben a Jókai utcán dolgozni, a pedagógusok létszáma 33 fó volt, a pedagógiai munkát l gazdaságvezetó és l adminisztrátor segitette, s az épület takaritását 2 fó végezte, s egy gondnok óvta-vigyázta az épületet. Az eltelt évek alatt, ahogyan kitetjedt az iskola tevékenységi köre, úgy nótt az alkalmazotti létszám a sokszorosára. Az fenntartó által elfogadott létszám jelenleg: 120, 25 fó. 2.5.1. A pedagógusok

A 2005/2006-os tanévtól múködik óvoda! csoport az iskolában, ahol jelenleg 8 kisgyermek (2 fó tanulásban akadályowtt, 3 fó értelmi akadályowtt, 2 fó autizmus, l fó pervaziv fejlódési zavar diagnózissal rendelkezik) ellátását 2 fó gyógypedagógus és egy gyógypedagógiai asszisztens végzi. 34 fóállású gyógypedagógus dolgozik , ók 10 osztályban 136 tanulásban akadályowtt tanulót oktatnak-nevelnek. Az egyéni képességek minél hatékonyabb kibontakoztatását 2 fó részfoglalkoztatású szakember segíti.

Az általános Iskolában

A Speciális Szakiskolában a tavalyi esztendóben 92, az idén 90 szakértói biwttság által kiadott szakvéleménnyel rendelkező középiskolás tanul 6 gyakorlati, 2 szakmai elméleti, 5 közismereti tárgyat oktató fóállású szakoktató irányitásával. Munkájukat 3 óraadó pedagógus egészíti ki. Az alapfokú és a középfokú iskolájában az intézménynek l fóállású, függetlenitett szakember végzi a gyermek- és Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, köszönve a fenntartónak azt a szándékát, miszerint a munka fontossága okán biztositja az iskoláknak ezt a státusz annak ellenére, hogy a köwktatási törvény módositásakor ez a feladat is átkerült a nem kötelező alkalmazas kategóriába. Jó lenne, ha hosszú távon is lenne financiális keret

17

erre a feladatra ebben a formában, hiszen az esélyegyenlóségi törvényből következő feladatokkal, a társadalmi problémák iskolai megjelenésével nem csak az aktuális helyzet kezelése kell megtörténjen egy-egy oktatási intézményben, de fokozódó jelleggel kell preventív intézkedéseket is tenni. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazottainak 2006/2007.

évi

megosztását a 2.szároú táblázat szemiélteti. A táblázatban megjelenitetteken kivül l fö pályaválasztási felelős, l fő részfoglalkozású pszichológus a Nevelési Tanácsadóban - kistérségi feladat ellátására-, valamint 2 fő mentálhigiénés szakember dolgozik- vegyes feladatot látva el (saját iskolájában és a város többi iskolálban egyaránt). Az intézmény valamennyi dolgozója rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges végzettséggel, többen szereztek a1apdiplomájukra épülő kiegészítő képzettséget, jelenleg is a testület magas létszáma folytat különböző felsőfokú tanulmányokat. 2 . számú táblázat

Intézményegység / szakterület

Főállású

pedagógus

RészfogWkoztatású pedagógus

Fő-

állású segí-

Részfog1a1kozású

Admlnis zuátor

Össze-

sen

segítő

tő

Nevelési Tanácsadó

7

l

l

9

Szakértői

2

l

l

4

Bizottsá/!; Lo~ooédia

Utazó

6 13

4

6 20

3

~ÓlNPedMóltia

szoKonduktív, matooedMÓgia Gvómestnevelés Korai gondozás

Összesen:

4 l l 34

4 l l 4

4

3

2

2 2 47

Megállapitható, hogy az intézmény dolgozói elégedettek az iskolavezetés munkajával, a stratégiai és operatív telVezéssel, a dolgozók irányításával, az erőforrások értékelésével, a folyamatok szabályowttságával, hiszen a partneri elégedettségmérés mutatói (2007) az 5 fokú skálán 4,5 és 5,0 közótti értékeket adtak. Elégedettségük az iskolával 4,34. Néhány kérdésben lett az eredmény 4,0 alatti, amik érdemesek az emlitésre, s melyek orvoslása nem kiván nagy erőfeszitést, csak odatlgyelést:

18

rendelkezem a jó színvonalú munkavégzéshez szükséges eszközökkel (3,93) a munkahelyemen számit a véleményem (3,93) a kollégák között van a legjobb barátom (3,68) az utóbbi fél évben kaptam visszajelzést a vezetéstól a munkavégzésem szinvonalát illetően (3,81) 2.5.2.Az ok!ató-neveló munkát segító dolgozók

Már az Esély Pedagógiai Központ jogelódjében is jelleffiZÖ volt az EFA program bevezetése óta a tanulók egyéni képességeihez igazodó, egyéni haladási ütem szerinti oktatás. Ez egyike a pedagógiai elveknek, melyek áthatják az egész iskolai oktatómunkát. Ez a munka azonban nehezen lenne megvaJósitható, vagy legalábbis alacsonyabb hatékonysággal, ha nem lennének a pedagógiai munkát segitó gyágypedngóglai a.ssrlsz:ten.sek és gondozök. 12 fóállású asszisztens, 2 fóállású és 5 részmunkaidóben foglalkoztatott gondozö lelkes, szakszerú tevékenysége erositi a pedagógiai tevékenységeket. Szakképzett oktatá.stechnikus irányitja és támogatja az oktatás technikai feltételrendszerének használatát, gondozását, fejlesztését. Egy ekkora feladattal rendelkezö, ilyen sok alkalmazottat foglalkoztató szervezetben felelósségteljes háttértevékenység hárul a gazdasági, ügyviteli tevékenységet végző ,irodai' dolgozókra. Jelenleg 6 ember végzi ezt a tevékenységet. Nem kevésbé fontos a technikai alkalmazottak felelósségteljes, igényes munkája sem, hiszen ók azok, akik nyomán az épületek napról-napra elnyerik tisztaSágukat, visszanyerik eredetihez hasonló állagukat. Az épületekbe belépve nyerjük első benyomásainkat. Ók azok, akik látványosan járulnak hozzá az első benyomás kialakitásához. Ók azok, akik a gyermekek étkeztetésében játszanak szerepet. Van olyan gyermek, aki az ók közvetitésével jut élelemhez nap, mint nap. Mondja valaki azt, hogy nem fontosak a rendszer apró alkatrészeként a működésben.

Tudniuk és érezniük kell nap, mint nap, hogy szükség van rájuk és munkájukra, s nélkülözhetetlenek az egység működéséhez. Közülük öten fóállásban, kilencen 6 órás alkalmazásban, illetve mellékáJlásban gondoskodnak az olajowtt működésröl.

19

UI.ISKOLAFEJLESZTÉSI ELVEIM

• Semmi sincs arra kárhoztatva, hogy megmaradjon olyannak, amilyen. • (Becker idézete az intézmény IMJP-jéböl) 3.1. A kö_ktatá.sl lrd:é%mény .-etiíje .Ha képes vagy elképzelni, képes vagy megtenni ist·

A közoktatási törvényben foglaltak értelmében - felelós az intézmény szakszenl és tórvényes mülcódéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dOnt az intézménymüködésével kopcsolatban minden olyan ügyben, melyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más Iultáskórbe. . felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és min6ségirányitási programjának máködéséért, a gyermek- és ijjÚságvédelmi feladatok rnegszeroezéséérl és ellátásáért, a neveM és oktató munka egészséges

és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulá- és gyermekbalesetek megelözéséért, a gyermekek, tanulök rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. - képviseli az intézményt. - feladatkörébe tartozik külön6sen aj a neuelötestület vezetése; bj a neveló és oktató munka irányitása és ellenőrzése; c) a nevelótestület joglcórébe tartozó dOntések elókészítése, végreluljtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; d) a rendelkezésre álló lcóltségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény múködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; e) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákónkormányzatokkal, illetve szülói szervezetekkel (közösségekkel) való együttmúködés; J) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;

g) a gyermek- és ifjÚságuédeImi munka irányitása; h) a tanulá- és gyermekbaleset megelózésével kapcsolatos tevékenység irányitása.

Mindezek mellett számomra elsó helyen a humanizmus áll. tudatos, offenzív nevelömunkában közösséget létrehozni tudó személyek, nevelők tevékenységének támogatására különös figyelmet forditanék. Jó intézmény csak elegendó szeretettel alakítható ki. Szakszerű,

.. A legfontosabb eszköz és értékes vagyontárgy az iskolában maga a pedagógus.•

Fontos és egyre inkább elismert tény, hogy az emberi eróforrásokkal történő gazdálkodás és menedzselés kelló figyelmet kell kapjon a köwktatás intézményeiben is.

20

Fontos szempont számomra a kollégákkal való nyilt és ószinte kommunikáció, szükségesnek tartom a külónbózó dóntéshozatali folyamatokba való érdemi bevonásukat, ösztönöznem a szervezet iránti elkötelezettségíJ.k és azonosulásuk erősödését. Vallom, hogy az emberi eróforrásokkal való foglalkozás folyamata a nagyobb hatékonyságot kell swlgálja és az egyenló lehetóségek biztositása kell jellemezze. Kólcsónhatásban kell lennie az emberi eróforrásokra irányuló stratégia és az intézmény fó céljaira irányuló stratégia kózótt. lskolavezetóként a kóvetkezó elveket tartanám szem előtt mindennapos munkám során: ~ ~

~

~

>-

Az iskolában dolgozó emberek- tanárok és nem tanárok- olyan szociális tőkének tekintendők, amely képes a fejlödésre. A dóntéshozatalban való részvétel érték. A megfelelő döntésekhez az embereket el kell látni mindazokkal az inforrnációkkaJ, amelyek a különbözó lehetőségek közótti választásoknál a megfelelö itélet lehetöségét biztositják. A hataimat nem centralizálni, hanem szétosztani, delegáIni kell az iskolai szervezeten belül, hogy a bizalmat és együttműködést ösztönözzük a tantestület tagjai és az iskola dolgozói közótt. Az iskola minden szereplőjének és partnerének (dolgozók, tanulök, szülők, fenntartö, külső együttműködő partnerek) érdekeit összhangba kell hozni. A szervezeti kultúrának egyszerre kell támogatnia az egyéni kreativitást

és kell biztosítania a csapatmunkát, az innovációt és a

minőség

menedzselését elósegitő légkórt. A kórnyezet kihívásaira rugalmasan és érzékenyen reagálni tudó szervezeti rendszert kell kiépiteni és működtetni.

3.2. A

nevelő-olcta1:D

munkához

"Senkit se eresszetek útjára úgy, hDgy jobbá és boldogabbá ne tennétek!" • Az iskola akkor tólti be ualós társadalmi funkdóját, ha nevelési, feJ7esztési

céljai elérése érdekében sokirányú, tevékeny iskolai életet, fej7esztési1"ejlödési lehetóségekben gazdag nevelési alaphelyzetet biztosít, és ehhez egyenrangúan veszi figyelembe a tanuló egyéni szükségleteit és a társadalmi szükségletet. " ( EFA program neuelésfilozófiája)

Jól akkor müködik az intézmény, ha mindezt ügy teszi, hogy a fejlesztendő képességek körét valós társadalmi szükségletból vezeti le és olyan tevékenységrendszert épit ki, amely valós társadalmi közósségi gyakorlóteret biztosit a fejlódéshez. A fejlesztésben biztositja mindenki számára az egyéni háttértényezói által igényelt tempót, tartalmi mennyiséget és minóséget, oly mödon, hogy az egyéni fejlesztéshez biztosit tartalmi és szerkezeti feltételeket az ellátás valamennyi színteren.

21

Ezek a mondatok még az 1980-as évek vegen fogalmazódtak meg a modeUkisérlet kidolgozásakor értékként, az iskola nevelésfilozófiájaként. Az elmúlt évek alatt sem vesztettek aktualitásukból. A ma iskolája azonban a beváIt és bizonyitott tudásokat oktatja a beláthataUan jövó számára, s ez a helyzet folyamatos elégedeUenségélményt tart fenn a közoktatás szereplói közótt. Ez a helyzet nagy elvárásokat támaszt az oktatási intézmények felé. Az Esély Pedagógiai Központ a beiskolázott tanulók speciális volta miatt még inkább nehezitett helyzetben van. Fokozott figyelmet kelJ forditson azon képességek, készségek, tudások, attitűdök és kompetenciák fejlesztésére, melyekre a sajátos igényű tanulók össztársadalmi gyakorlatra való felkészitéséhez elengedhetetlenek. A mai rohamosan változó világban, a mai társadalomban számtalan döntési és választási helyzettel találkozunk. Meg kell tanulni felelósséggel dönteni a felkinálkozó lehetóségek közótt. Problémamegoldó képesség nélkül az egyén nem vagy csak nehezen tud alkalmazkodni a gyorsan változó világhoz. műveltséget adjon és alakitson ki tanulóiban, amelyek birtokában tevékenyen, hasznosan vehetnek részt a szű.kebb és tágabb társadalmi életük alakitásában. Olyan ismeretek és tudások kialakitására van szükség, amelyek hozzásegitenek a másokkal való egyúttműködés képességére, nyilt és ószinte kommunikációhoz, a környezetből érkező ingerek és információk befogadására, értékelésére és szelektáIására. Ma már nem nyújthat korszeru múveltséget tanulóinak az az intézmény, amelyik nem törekszik a problémamegoldó gondolkodás, a személyes kezdeményezókészség, az innovációhoz és kockázatvá1laláshoz szükséges készségek kialakitására. Meg kell alapozni és ki kell alakitani az élethosszig tartó tanulás alapjait és garanciáit. Ez ma már kulcskérdéssé válik.

Az iskolának arra kell törekednie, hogy olyan tudást és

Az Európai Unió tagjaként hazánk is igyekszik megfelelni az EU oktatáspolitikai elvárásainak. Ez alól egyik iskolatipus sem lehet kivétel. Manapság az oktatás és a képzés tünik a leghatékonyabb eszköznek a munkanélküliség orvoslására. Mivel a kereskedelem egyre inkább nemzetközi jelleglivé vált, a technológiai fejlódés globalizálódik, és beköszóntött az információs társadalom kora, az emberek sokkal több információhoz és ismeretekhez juthatnak, mint azelótt. Ugyanakkor ennek hatására fontos változások játszódtak le a munka szervezetében és a megkivánt készségekben. E tendencia következtében általánossá vált az elbizonytalanodás, sót sokaknak- közülük is sok számban a fogyatékossággal élóknek- elviselhetetlen kirekesztésben van

részük. Az oktatás és a képzés továbbra is azon tényezók közé kell tartozzon,

amelyek biztositják, hogy az emberek közel azonos lehetóségeket kapjanak az életben. Úgy gondolom, hogy változaUanul az iskolát kell tekintenünk tanulöink nevelésének fó színterének.

22

Vallom, hogy ebben az intézményben most is, csakúgy, mint az elmúlt 60 évben mindig, nyitott, a korszeru ismeretekre, módszerekre fogékony, kezdeményezö, innovatív szakemberek dolgoznak, akik összefogásával valósulhattak meg az intézmény eddigi eredményei, és szakértö hozzáállásukkallehet tervezni ajövőt. nAz egyén javát csak az szolgálja, ha az ember lelki tükrében az egész közösség tükröződik...

fontos, hogy miruienki, aki kollegiálisan együtt dolgozik másokkal, tudatában legyen, mit tesznek társai, a gyerekek, a szülök. mi történik az iskolában - azaz tudatában ott él az egész iskola. Nemcsak egy rész, hanem az egész. Egy pedagógus akkor lesz igazán jó tanár, és egyre jobb tanár, ha nemcsak az iskola, hanem több isloola, a mindenség él tudatában. A közösség abból él, abból táplálkozik, hogy az egyén, az iruiiuiduum, a tanár ki tud teljesedni, a saját erejét oda tudja adni az összességnek. " (Rudolf Steiner) A vezetés céljai pedig csakis a vezetettek közremúködésével, az által valósulhatnak meg.

Ő

munkájuk

Az oktató-nevelő munka hatékonysága döntően attól függ, hogy milyen az intézmény kollektívája. Egy oktatási intézmény feladata bizonyos konkrét ismeretek közvetítése, a gyermekek személyiségének és szociális viselkedésének formálása is. Ezért a csoport feladatát csak jó légkörben, megfeleló emberi kapcsolatok esetén tudja maradéktalanul ellátni. A vezetői hatékonyság egyaránt feltétele a csoportcél (pl.: a pedagógiai programban megfogalmazott) elérésének és a csoport fennmaradásának. Minden dolgozönak- legyen az pszichológus, pedagógus, pedagógiai munkát segitő, technikai alkalmazott...- éreznie kell, hogy fontos láncszeme az intézmény életének, munkájára, tudására szükség van. Ebben az aspektusban szemlélve az iskola valamennyi alkalmazottja partneri és munkatársi kapcsolatban áll egymással egy közös, mindenki által ismert cél érdekében. Vallom, hogy a munkatársak között nyilt, bizalommal teli légkörnek kell lennie, kellően fontos, hogy ismerjék egymást, szükséges, hogy megfeleiő hangnemben intézzék el egymás közötti problémálkat, szívesen dolgozzanak együtt, általában jö.üenek jól ki egymással, legyen kicsi a szembenállásuk, ne legyen jellemző a klikkesedés. Ha ez megvalósul, akkor van esély a jó, pozitív munkahelyi klíma meglétére és megélésére. Egy szervezet klimáját kelló mértékben meg tudja határozni a vezetói stílus. Személyiségem jeileffiZÖje a feladatorientáltság, de hangsúlyosan jelenik meg a kapcsolatorientáció is. Leginkább a demokratikus vezetési stílus híve vagyok, igyekszem minden helyzetben ennek megfelelően eljárni. Fontos kérdésekben bátorítani és segiteni kívánom a csoportdöntés folyamatát, mely reményeim szerint a tájékoztatás és tájékozódás, a meggyózés és érvelés, a vita és alku folyamán alakul ki. Ezen folyamatok eredményeként alakulhat ki a demokratikus vezetési stilus, melyben a célok és feladatok meghatározásában, a döntéshozatalban részt vesznek a tantestúlet tagjai is, s ezáltal tudják sokkal inkább magukénak érezni azokat.

23

r

Oktatási szakértők álIáspon\ja szerint jó lenne, ha az emberek a mai társadaiomban élni tudnának, és nem csak utasításokat végrehajtani. Ennek elérése tanulás áltai lehetséges, s a mai iskoláknak feladata helyzeteket teremteni arra, hogy az intézmény dolgozói, tanulói és szülői a megfelelő színtereken részt vehessenek az öket érintő döntések meghozatalában, erdeklódjenek az iskolát érintö kérdések iránt, ötleteik legyenek, merjenek kezdeményezni, s ezáJtai ónállóbbá, feielősségteljesebbéváljanak. Ez kedvezó hatással bír munkavégzésükre, személyiségük alakulására egyaránt. 3.3 Az iskola által nyújtott szolgáltatásoklwz:

Mint minden közoktatási íntézmény, úgy az Esély Pedagógiai Központ is szolgáltató intézmény. Feladatainak bővülésével az elmúlt években egyre inkább ez a funkcíó erősödött. Az intézmény által nyújtott szolgáltatások megrendelője, igénybe vevője és elfogadója - gyermeke által- a szülő. Minden itt dolgozónak érdeke kell legyen, hogy a maga területén minőségileg a legjobbat nyújtsa, híszen az elégedett szülőnél nincs jobb reklám. Amilyen fontosnak tartom az iskolai célok és feladatok meghatározásakor a tantestület aktív részvételét, úgy tudom, hogy megvalósitásuk a szülők nélkül szinte lehetetlen, vagy legalábbis kevésbé síkeres. A célokhoz vezető úton nélkülözhetetlen a szülők szerepe. Különösen fontos a szülő szerepe abban az intézményben, ahol a tanulók akadályozottságuk okán korlátozottak képességeikben, érdekeik érvényesítésében. Igaz ez még annak a ténynek a birtokában is, hogy a családi háttér is sok esetben segítésre szorul. A szülői ház és az intézmény együttműködésének • alapja a gyennek iránt érzett közös nevelési felelősség,

• megvalösulási formái: - a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai • •

tevékenység, feltétele: - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermekl

személyiség.

Az intézmény a gyermek optimális fejlesztéséhez, neveléséhez a következő segitségnyújtási formákat kinálja: • nyílt napok, nyílt órák szervezése, • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • Egyéni adottságokra, képességekre alapozott fejlesztést • változatos, színes tevékenységrendszer • előre tervezett szülői értekezletek, • fogadóórák, • családlátogatás, • folyamatos szakember segitségnyújtásának lehetőségét

24

- logopédus - pszichológus, mentálhigiénés szakember - egészségügyi szakember (orvos, védönö)

Alapelveim sorában elsők között szerepel az elégedettség. Vallom, hogy ha a dolgozó elégedett a munkájával, körülményeivel, elismertségével, akkor kellően motiválttá vállk tevékenységeiben. Ha motivált a gyermekkel foglalkozó felnőtt, akkor nagyobb eséllyel sikerül bevonnia egy-egy folyamatba a rá bízott gyermeket, s ezáltal az ő motivációja is megfelelő irányba mozdul. Ha a gyermek elégedett helyzetével, érzelmi viszonya az intézmény felé pozitivan alakul, akkor a szülői elégedettség is magas fokú. Ha a szülő elégedett az intézménnyel, képes partnerként támogatni az intézményi oktatást, fejlesztést és nevelést.

A szülői érdekérvényesités szervezett lehetőségéről és módjáról a Közoktatásről szóló törvény 59.§ (A szülői szervezeti és 60.§- a (Az iskolaszék) is rendelkezik. Ebben az intézményben megalakult ugyan az Iskolaszék, de idóvel megszünt. Jelenleg Szülői Szervezet tároogatja a pedagőgiai munkát. A 2006j2007-es tanévben végzett elégedettségmérés eredménye alapján kijelenthető, hogy a szülők elégedettek az intézménnyel, összességében jónak itélik meg az oktató-nevelő munkát, az intézmény és a család kapcsolatát. A beérkezett kérdőivek átlagértéke a szülői elégedettség kapcsán: - az általános iskolában: 4. 34 (5-ös skálán) - logopédián: 4. 69 - szakszolgálatban: 4, 64 (korai gondozás) 4, 09 (középiskolában). Ezek a mutatók elfogadhatóak, jónak mondhatók. Mindezek ellenére nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a logopédiai ellátást igénybe vevő szülők válaszaiban miért jelent meg 16. g%-ban a "nem tudom". A kiosztott kérdőívek között magas arányban szerepel a "nem válaszol'''-t (71,56%). Az SNI ellátásban a kérdóiv kérdéseire adott válaszok közótt vannak, amelyek alacsonyabb átlageredményt mutatnak, továbbgondolást szükségeltetnek, s kijelölik a fejlesztendő feladatokat is:

- az utazó gyógypedagógus tartja velem a kapcsolatot 2, 52 - elegendő információt kapok a rehabilitációs foglalkozás céljáról: 3, 98 - elegendő tájékoztatást kapok gyermekem képességeivel kapcsolatban: 3, 3 - részletes értékelést kapok gyermekem teljesitményéről: 3, 58 - lehetőségem van betekinteni az órán folyó munkába: 3, 45 - van információm arról, mivel lehet fordulni az utazó pszichológushoz: 3,52

25

A szülőktől az intézményben végzett oktató-, fejlesztó- és nevelómunkában az alábbi együ ttműködési formákat kérném: - őszinte véleménynyilvánitást, igényeik megfogalmazását - érdeklődó, támogató, együ ttműködő magatartást - nevelési problémák öszinte feltárását és közös megoldás keresését - aktiv, támogató részvételt az iskola által szervezett rendezvényeken. Szeretném, ha az őszinte kapcsolaton alapuló együttműködés nemcsak a problémák megoldásában nyilvánuina meg, hanem tovább folytatódnának azok a rendezvények az intézményben, melyek közös élményt nyújtanak: .családi vasárnapok" játékos vetélkedők a család (testvérek, szülők, nagyszülőkj bevonásával közös kirándulasok, túrázások

iskolai ünnepségek a család részvételével és bevonásával a programok szervezésébe...

A gyermekek napközbeni ellátása elsósorban nevelési feladat. Az általános iskolában jellemz6en sok szülő igényli gyermekének a tanórán kivüli ellátást is intézményes keretek között. A tanórán kívűli tevékenységek és szolgáltatások az iskolatipus adottságaiból adódóan szükséges színterei a swcializációnak, a személyiségfejlódésnek, a képességfejlesztésnek, a társas kapcsolatoknak, a szabadidó hasznos és értelmes eltöltésének és a swciális juttatások igénybevételének. Kiemeit szerepe van ezen a területen az érzelmi és erkölcsi nevelésnek, valamint a közösségformálásnak. Feladatomnak tartom a jövóben is a lehetőségek függvényében a működtetés feltételeinek fenntartását, javitását. A napközi otthonos nevelés képes felvállaIni a gyermek nevelésében olyan feladatokat, melyek családi megoldása kevésbé sikeres. Támogatnék minden olyan kezdeményezést, amely szervezettebbé, eredményesebbé tenné tanulóink délutáni, iskolában töltött idejét. Felső tagozatban szükség és igény szerint szervezhető ellátási formaa tanulószoba. Fontos szerepe lehet a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében, másnapi felkészülésének segítésében

Az Esély Pedagógiai Központot, mint széles körben swlgáltató intézményt, feladatellátásának sokszinűsége okán is nagyfokú nyitottság jellemez. Ez a nyitottság nem csak az űj ismeretek, tudások, módszerek felé nyilvánul meg, hanem külső partneri kapcsolataiban is. A nevelés, oktatás, fejlesztés egy oktatási intézményben a tanulóra irányul.

Ahogyan elképzelhetetlen hatékony nevelés a szülói háttér támogatása nélkül, úgy alapigazság az is, hogy kelló motiváció hiányában az oktatás egyirányú ismeretközléssé szűkül. Az intézmény által nyújtott swlgáltatásokat a szülő .megrendelése· kapcsán a tanuló veszi igénybe.

26

El kell érni, hogy tanulóink számára természetessé váljon az oktatásban és a képzésben való részvétel az egész életük során. Biztositani kell a tanulás folyamatos és változatos formáit. Emellett meg kell találni annak a módját, hogy az elsajátított készségek az egyéni teljesítmények mérésének egyik eszközévé váljanak.

Vallom, hogy ezek az eszmék nem új keletúek az itt dolgozó szakemberek számára. Ez az intézmény eddig is nagyobb hangsúlyt fektetett a használható, gyakorlatias ismeretek közvetitésére-az itt tanuló gyermekek speciális jellemzői okán is-, mint pusztán a lexikáJis ismeretek sz3.monkérésere. Szimpatikus számomra az a hasonlat, mety szerint egy gyermek fejlesztését leginkább egy háromlábú szék szimbolizálja. Ez a szék a partnerséget jelképezi. Az ülőke szimbolizálja a nevelés, oktatás, fejlesztés folyamatát, a lábak közül az egyik a gyermeket,a másik az intézményt, a harmadik pedig a szülői hátteret.

E hasonlat szerint ahhoz, hogy a fejlesztés elérje a célját, mindhárom láb megfelelő ,hozzáállása' kell. Ha bármelyik hiányzik, vagy nem teljes értékú, akkor a szék (=fejlesztésj meginog, esetleg fel is borul. Az egyensúlyi helyzetben maradás annál nehezebb, minél kevesebb láb vesz részt a megtartásában . Az elégedettség a tanulói oldalról is meghatározója az oktató, nevelő, fejlesztő munka minőségének és eredményességének. Ha a tavalyi tanév partneri elégedettségmérésének adatait vesszük alapul, megállapitható, hogy az intézménnyel kapcsolatban álló diákok elégedettsége nem éri el a 4, 0- s átlagot az 5 fokú skálán. Az alacsonyabb értékek mögött nem mindig áll reális önértékelés éppen a tanulók sajátos nevelési igényének ténye okán. Mindezen ismeretek mellet sem szabad figyelmen kivül hagyni a kapott adatokat, hiszen az őszinte Véleménynyilvánítás lehetóségével fogalmazódtak meg, s a mögöttes tartalmak feltárást szükségeltetnek! A

felsős

tallu1ók átlagos elégedettsége: 3, 93

Néhány 4, O alatti értéket mutató eredmény, amin érdemes lenne gondolkodni

és tenni az arány javításáért: - mindennap foglalkozhatok azzal, amiben Q legjobb vagyok 3, 5 - minden héten megdicsér valamelyik tanárom: 3, 6 - a tanáraimat nem csak a tanulmányi eredményem érdekli: 3, 88

27

- van beleszólásom az engem érintő kérdések eldöntésébe: 3, 6 - ,illik' jól teljesiteni: 3, 7 - rendszeresen kapok visszajelzést a teljesítményemrol: 3, 91 - az előző tanítási napon volt siJcerélményem: 3, 47 - gyakran érzem úgy, hogy magával ragad a tanári előadás: 3, 28 - elégedett vagyok az iskolával: 3, 51

sm

ellátásban részesülö alapfokú oktatásban részesülö tanulók átlagos elégedettsége: 3, 88

Az

Néhány igen alacsony értéket kapott kérdés: - foglalkozáson való részvétel nehezemre esik: 2, 14 - a többségi iskolai tanáraimmal, barátaimmal beszélgetek a foglalkozásokon történtekről: 2, 08 - szüleim érdek1ödésselfigyelik a foglalkozásokon való részvételemet: 3, 59 A középiskolás SNI ellátásban részesülök még alacsonyabb értékeket jelöltek. Átlagos elégedettségük: 3,.11

Ugyanazokat a területeket jellemezték a rias%tóan alacsony értékkel, mint az alapfokú oktatásban ellátást igénybe vevók: - foglalkozáson való részvétel nehezemre esik: 2, 11 - a többségi iskolai tanáraimmal, barátaimmal beszélgetek a foglalkozósokon történtekről: 1, 38 - szüleim érdeklódéssel figyelik a foglalkozásokon való részvételemet: 2, 74

Mindenképpen fontosnak tartom ezen mutatók javításának célul túzését a következő partnerelégedettségi mérés elkövetkezéséig ajobb eredmények okán. Mivel feladatellátása kiterjed a város óvodáira, diákotthonaira, alapfokú iskoláira, s most már középiskoláira is, elrnondhatjuk, hogy kiterjedt külső partnerhálózattal kell ápolnia rendszeresen a kapcsolatot. Vannak igen erős és eredményes civil szervezetek is a városban, akikkel megosztozik a gyermekek, tanulók ellátásán. Ilyenek a teljesség igénye nélkül: Speciális Nevelésért Alapitvány az Aut-Pont Alapitvány az Aut-Köz-Pont A Mozgáskorlátowttak Békés Megyei Egyesülete Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Központ ÉFO ÉSZ Békés Megyei Egyesülete Békés Megyei Könyvtár és Humán Swlgáltató Centrum TKVSZR Bizottsága Családsegító és Gyermekjóléti Swlgálat A város kulturális intézményei Hasonló vagy azonos feladatellátást végzö oktatási intézmények az ország kúlönböző pontjain ...

28

3.4. A müködéssel kapcsolatban

Az intézmény önálló költségvetési szerv. Biztonságos működéséhez a személyi, tárgyi. gazdasági feltételeket a fenntartó Békéscsaba Megyei Jogú Város Onkormányzata szabályozza. biztosítja és ellenőrzi.

Ebben az intézményben az egy fóre jutó önkormányzati tároogatás 1.274.000 Ft.

jelenleg

A fenntartó jó gazdája az intézménynek, melyet az szigorú, költségtakarékos és racionális gazdálkodással .hálál meg'. Az intézmény költségeit színte kizárólag a múködési köítségek teszik ki. Ezek között is a béIjelíegú kiadások hangsúlyosak. Az állami normativából és a

fenntartóí tároogatásból főleg a törvény által meghatározott létszároban és a közaikalmazottí bértábla alapján kötelezö bérrel fo!\lalkoztatottak elíátására van lehetóség. A mai megszoritásokkal terhelt időben, a gazdálkodási keretekböl egyre kevesebbet tud az íntézmény dologi kiadásokra költeni. Felújilás, fejlesztés csak

külső

forrás bevonásával lehetséges.

lntézményvezetóként mindent megtennék a bevétel-orientált szemléletú gazdálkodás folytatása érdekében, hogy takarékos üzemeléssel, a saját bevételek növelésével, külső támogatók bevonásával, lakossági források kiaknázásával, pályázati lehetőségek (helyi és Uniós) széles körü igénybevételével, az intézményi kapacitások optimális kihasználásával többlet bevételhez jusson az intézmény. Vallom továbbá azt ís, hogy a bér mögött feladatnak kelí lennie. A jobb munkát jobb bérrel kivánom elismerni. A minőségi munka erkölcsi elismerésére akkor is lehetőséget keresek, ha pénzt nem tudok rendelni a kiemelkedő teljesitményhez. Szem

előtt

tartom és tartatnáro a gazdálkodást: -

ídővel,

- pénzzel

- energiával, - emberi

erőforrással.

Az Esély Pedagógiai Központ működése során mlnosegen azt érti, hogy a jogszabályi előirásoknak és a fenntartőí elvárásoknak megfelelve, a kor követelményeit, a partnerek teljes elégedettsége melíett szolgálja. Ehhez elengedhetetlen, hogy az intézményben folyó oktatás-nevelés és a szolgáltatások mínősége folyamatosan fejlődjön. (részlet az íntézményi mínőségirányitásiprogramból.) Ennél teljesebben én sem tudom megfogalmazni azt, hogy vezetőként milyen elv motiváIna a múködéssel, múködtetéssel kapcsolatban. Az intézményben folyó munkát a jogi szabályozók előírásai szerint összeállított stratégíai és operatlv jellegú dokumentumok szabályozzák. Ezek közül a

29

legfontosabbak, melyek szélesebb szólítanék mindenkit:

körű

ismeretére, tudására, használatára

A Pedagógiai Program tartalmazza a feladatokat, amiket az oktató-nevelő munka tervezése és kivitelezése folyamán az iskola valamennyi dolgozöjának ismemie kell és szem előtt kell tartania. Az Intézményi Minóségirányitási Program (IMIPj fogalmazza meg mindazt, hogy

a pedagógiai programban lefektetett célokat, értékeket, feladatokat hogyan kell elérni és végrehajtani. A Szervezeti és Múkődési Szabályzat (SZMSZI kell, leirja, hogy a megfogalmazott célok, feladatok végrehajtása kőzben hogyan kell ,viselkedni'. Vezetőként

e1várnám, hogy az oktató, nevelő, fejlesztő munka tervezésenél, kivitelezésében és értékeléséhez mindenki felhasználja ezeket a szellemi termékeket, amik éppen ennek az intézménynek készültek. Az intézmény dokumentumai is magas szintű szakmai tudással, hozzáértéssel, nagy gonddal lettek kidolgozva, megfelelnek a tőrvényi szabályozás előírásainak is. Az elmúlt évek oktatáspolitikai változásai ténylegesen nagy feladatot róttak az intézményvezetókre és a beosztottakra a dokumentumok kidolgozásának elöírásávaJ, átdolgoztatásaivaL Reménykedni lehet abban, hogy kissé nyugodtabb időszak vár az oktatási intézményekre, vagy legalábbis az elméleti kidolgozások helyett több idő és figyelem jut a gyakorlati munkavégzés tervezési, szervezési, lebonyolítási, ellenőrzési és értékelési folyamataira. Bizom abban, hogy az elkövetkezendő időszak sokkal inkább a pedagógiai tevékenységről kell szóljon, annak mennyiségi és minőségi aspektusáról. 3.5. A szervezeti felépitéshez

Jelenleg az intézményben 4 intézményegység között oszlanak meg azok az összetett feladatok, melyeket az intézmény felvállalt a sajátos nevelési igényú tanu!ók városi és kistérségi ellátásában. Az intézményegységek közúl 3 élén intézményegység vezető áll, ezek a következők: - Egységes pedagógiai szakswlgálat - Nevelési Tanácsadó - Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Biwttság. A Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményegységet két igazgató helyettes vezeti: - Általános iskolai - Speciális Szakiskolai. Kúlön Gazdasági Vezető látja el a gazdálkodássai összefüggő feladatokat. A szakmai munka szervezését én is 4 intézményegységgel kívánom megoldani. Az elképzeléseim azonban kissé eltérnek az eddigitől.

30

A mátrixos megjelenítést választottam, mert ez két dimenziót, kettős koncentrációt érvényesit. Jól szemlélteti azt is, amire egy ilyen kitetjedt szervezetnél fontos odafigyelni. Nem elszeparált egységek halmaza jelenik meg az ábrán, hanem talán sikerült szemléltetni azt a célomat, hogy minden egység minden másikkal összefügg, minden kolléga valahol a többiekkel is összetartozik, egymásra épül az egész szervezet. Az általam felvázolt intézményszerkezeti modell ábráját az 1.számú melléklet tartalmazza. Külön egységként müködtetném az óvodát és az alapfokú Iskolai ellátást. Az óvodás csoport a tanulásban akadályowtt, értelmi akadályowtt nem integrálható kisgyermekek részére szervezném. Úgy gondolom, nem szerencsés ezeket a típusokat összevonni a többségi integrált ellátásba nem bevonható, az autizmusban mélyebben érintett gyermekekkel. A szükségleteik ugyan kissé hasonlóak, mégsem ugyanazt a bánásmódot igénylik a csoportok. A demográfiai helyzet és az integrációs törekvések a csökkenő gyermeklétszámmal előre vetítik ebben az intézményegységben a csókkenő tanulólétszámot, illetve azt a tényt, hogy a szegregáIt oktatásban részt vevó tanulók alacsonyabb intellektussal végzik majd el ezt az oktatási formát.

A Speciális Szakiskolai képzést különálló egységként gondolom megszervezni. Az alapfokon csökkenő, tanulásban akadályowtt tanulói létszám már most is érinti a ..szakit" . Számolni kell azzal, hogy az integrációs nevelés kiszélesítésével a középfokra is jellemző lesz a tanulók kognitív képességeinek. gyengesége. Már az elmült évek is azt mutatták, hogy az ide kerüló fiatalok SOO/o-a nem képes a szakmát szakmunkás szinten elsajátítani, csak részsza.kmunkás szinten. Mindenképpen nagy előrelépés kell legyen a modul-rendszerü oktatás bevezetése és a projekt módszer kiterjesztése. Mindenképen szükségesnek tartom az alapfokú és középfokú oktatás közelítését egymáshoz, mégis szerencsésebbnek tartom külön intézményegységként szervezni. A szakiskola beiskolázása a tanulásban akadályowtt tanulókra vonatkozik. Megvizsgálnám annak a lehetőségét is, hogy a többségi iskolákban integrált oktatásban részt vevő, határeset intellektussal rendelkew, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályowtt, több tantárgyból is a minősítés értékelés alól felmentett tanuló számára mennyire tudna esélyt adni az .Esély" Központ speciális szakiskolája. BekeTÜlve a többségi középiskolába szembesülnek azzal tanulók és pedagógusok egyaránt, hogy a tanulói teljesítmény és a követelmény minimuma sokszor megközelíthetetlen, vagy legalábbis nagymértékben nehezített. Vallom, hogy ezek a fiatalok lehetnének azok, akik a speciális szakiskolában képesek lennének szakrnunkásvizsgát tenni. A közeljövó nagy feladata kell legyen a felkészülés az értelmi akadályowtt tanulók belépésére a középfokú iskolai képzésbe. Sajnos a képzési profll az elmúlt években szükült, aminek egyik oka mindenképpen a népességi mutatókkal van összefüggésben.

31

Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogyan lehetne ,lányosabb' szakmát is oktatni a jelenlegi képzések helyett vagy mellett. A 2007. szeptemberében beinditott értelmi akadályozott, összevont általános iskolai osztályból előreláthatóan 5 év múlva átléphetnének az első ballagók a középiskolába. Ki kellene dolgozni képzésük lehetőségeit, rendszerét. Vonzóbbá kell tenni a képzést, ha nem akarjuk felszámoini a .Szaki!". Fontos, hogy folytatödjanak a megkezdett projekt- módszerrel feldolgozandó témakörök a két iskolatipus tanulóinak együttműködésével, s figyelmet kell kapjon a kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése. Elképzelésem szerint az autizmussai éló tanulók ellátása az intézménynek azon terulete, amely jelentős mértékben fejleszthető. Ez a gyógypedagógiának egy nagyon sajátos terulete, ami nem igazán tud illeszkedni a hagyományos iskolai oktatás rendszerébe. Eddig is többszór és tóbb helyen fogalmazódott meg az igény a szakemberek, szülők részéről egy teljesebb köru ellátás igényére, mely felölelné a diagnózis felállitásától a ,szakképzésig" a gyermekek fejlesztését. Bár még nem tömegesen, de máT lenne igény az integráciös kritériumokkal biró, jó intellektusú gyermekek többségi óvodai, iskolal, középiskolai ellátásba való beilleszkedésének szakszerű, hosszú távon kifizetődő segitésére. Ez a gondolat már sok-sok éve érlelődött bennem, s a hazai gyakorlat is azt mutatja, hogy azokban az iskolákban, ahol legalább tagozatként működtetik ezt a teruletet, ott tud igazán kiteljesedni a szakmának ez a viszonylag fiatai, de dinamikusan fejlödő szakterulete, s tudja kiszélesiteni az ellátási formákat cs lehetőségeket. Szeretném, önálló intézményegységként működtetni az autizmussa! élök közoktatásl ellátását:.

Evek óta lenne igény a szülők részéről egy speciális, autizmus diagnózissal rendelkezó kisgyermekek részére kialakított óvodai fejlesztésnek. Az értelmi és tanulásban akadályozott óvodások részére létrehozott csoport a beinditása óta maximális létszámmal működik, több kisgyermeket nem tud fogadni. Az integrált nevelésre nem. vagy kevésbé alkalmas óvodaskorú és ilyen szakvéleménnyel biró csemeték heti pár órás fejlesztésre járnak az Aut-KözPontba. A gyermekeknek és szüleiknek is megnyugtató lenne egy óvodás csoport kialakítása, ahol éppen a szociális-kommunikációs deficit csökkentésében indokolt lenne a korai életszakaszban a speciális módszerekkel támogatott intenziv fejlesztés. A későbbi iskolai továbbhaladás prognózisa is kedvezóbb lenne ezáltal. Ma még nincs megszervezve az alapfokú oktatás folytatása, akár egy képességfejlesztő speciális szakiskolal képzés beinditásával. Nevelésük, oktatásuk igy lenne teljesebb szüleik megnyugtatására és megelégedésére, s a későbbi esetleges szociális foglalkoztatásban, védett munkahelyen tőrténó elhelyezkedési esélyeik növelésével. Úgy gondolom, hogy e terulet mássága és fejlődóképessége szemponljából is indokolt külön intézményegységként működtetni intézményegység-vezetó irányitása mellett.

32

Jelenleg 3 intézményegység keretében valósul meg az egységes pedagógiai szakszolgálat. A kówktatási tórvény 34.§ rendelkezik a pedagógiai szakswlgálatról Szerintem ezek a területek egymásra épülnek, a munka hatékonyabb koordinálása szempontjából indokolt egy közós vezetésü egységben müködtetni. Én ebben mindenképpen a vizsgálati idő TÖvidülését, a szakvélemények kiadásának gyorsabb ütemét, a fejlesztés megszervezésének mihamarabbi kijelölését várom, természetesen meghagyva a különbözö területek szükséges szakmai autonómiáját. Egy szakmai közósségben Uelen esetben intézményegységben) történó koncentrálással kiépített rendszer a diagnózis, szakvélemény felál/ításátöl, a nevelési- oktatási feladntok kijelölésével és az ellátás megszervezésével biztositani tudja, és igy még fokowttabban ki tudja elégíteni a rendszerszemléleru, komplex szükségletkielégítésI. Ha cel a stabil rendszermúködés, a rövidebb diagnosztikai idő, a célzottabb, adekvátabb terápiák időbeni megkezdése - márpedig ez fogalmazódik meg az intézmény szabályozó dokumentumaiban-, akkor számomra egyértelmú hogy az egységes pedagógiai szakswlgálati ellátás. Véleményem szerint a munkaerővel való gazdálkodás szempon\jából indokolt lehet az ellátás ilyen módon való megszervezése. Talán kiolvasható az ábrából, hogy számitok a Diákok érdekképviseletére is a döntések meghozatalában. A Diákönkormányzat ebben az intézményben sok-sok éve múködik. A modellkisérlet bevezetésekor is az iskolai tevékenységrendszer egyike volt a közéleti tartalmú rendszer. Ez volt tulajdonképpen a diákönkormányzat elödje, fejlödésének magja.A tanulók és az őket patronáló felnóttek mára már beletanultak az érdekképviselet mikéntjébe. Továbbra is támogatandó az általános iskolában az érdekképviselet tanulása, a szakiskolában az érdekérvényesités gyakorlása. A szűken értelmezett intézményvezetés az igazgatóból, az intézményegységek élén álló intézményegység-vezetőkbólés a gazdaságvezetőból állna.

Természetesen indokolt másokat is bevonni az intézményt érintő döntések meghozataiába. A felelősség és feladat delegálásával lehet érdekeltté tenni az alkalmazottakat az iskolát érintő döntésekben való felelös részvételre. kibővített vezetés tagja az aktuális feladat jelleggéból adódóan a minöségirányítási munkacsoport vezetője, a gyermek- és ifjúságfelelős, a diákönkormányzatot patronáló felnőtt és a szülői szervezettel kapcsolatot tartó pedagógus.

A

Vezetóként átgondolnám a szakmai munkaközösségek tevékenységet. Ott, ahol indokolt, meghagynám, de ahol kevésbé indokolt a folyamatos fennállása, ott megszüntetném. Sakkai gazdaságosabb és célszeTÚbb adott, konkrét feladatok megtervezésére, megszervezésére, lebonyolítására és ellenórzéséreértékelésére eseti munkacsoportokat felállitani meghatárowtt feladatra , meghatárowtt ideig és összetételben.

33

Ezt az elképzelésemet jeleniti meg az elképzelt szerkezeti rajwn a halvány "rácsszerkezet". Adott, konkrét feladatra az egész intézmény alkalmazotti státuszából a tevékenységhez sziikséges ismeretekkel és kompetenciával bíró személyek keriilnének ilyenkor egy szakmai csapatba. Ez a szemlélet segítheti az egyenletes terhelés elvének megvalósitását is, hiszen nagy valószíniiség szerint mindig mások kapnának lehetőséget a konkrét feladathoz sziikséges képességeik szerinti többletfeladat végzésre. 3.6. Céljabn

" Tanuljunk a tegnap elkövetett hibáinkból és csináljuk jobban, mint tegnap,

majd tanuljunk megint, és holnap csináljuk jobban, mint ma!"

Hosszútávon céliaim akóvetkezók.:

A stabil, folyamatos, minóségí mutatókkaJ jellemezhetó miiködés biztositása. Pozitiv mérlegii, költségta.karékos, szigorú gazdálkodással az intézmény hosszútávon is önálló intézményként való müködtetése. Az infrastrukturális feltételek mindenkori szükségletekhez igazítasa folyamatos

feladat. Ezen belül hosszú távon a szakszolgálati tevékenysegek egy helyszinen történö biztosítása jelentkezhet feladatként. (Önkormányzati tulajdonú oktatási, egészségiigyi célú megiiresedett ingatlanok felhasználásávalj. Ez munkaszervezési, gazdaságossági okokból és nem utolsósorban a szakmai hatékonyság szempontjából is kivánatos. Segítséget jelentene a sziilóknek is a könnyebb megközelíthetőség okán. Ennek az igénynek a megfogalmazása megjelenik a város koncepciójában is.

Az általános iskola épülete korszeru. modern, tetszetős, de a szabadtéri infrastrukturális feltételek szegényesek. A tanulók speciális jellemzóikból adódóan, és életkori sajátosságaik okán is fokowtt igénnyel bírnak a mozgás terén. Szeretném megoldani az udvari játékok fejlesztését, játszótér kialakítását, mely megfelel a szabályozó rendeletek előírásainak is és figyelembe veszi a tanulók korösszetételét, fogyatékossági tipusaInak igényeit is. Ehhez kiilsó és belső forrást is keresnék. Az összetett intézmény közös hagyományainak kialakítása, megszilárditása.

34

Középtávon [eladatomnnk tekintem •

Az intézményegységek összehangolt

működtetését

• • • • •

Partneri elégedettséget Jó intézményi klima megteremtését, megtartását Jól szervezett intézmény vezetését Karriertervezést, a humán eröforrásokkal való hatékony gazdálkodás Egyenletes teherelosztást, tehereloszlást • Az egész életen át tartó tanulás képességének megalapozását • a kulcskompetenciák fejlesztését • az esélyegyenlőségmegteremtését és fenntartását • az egészségfejlesztést, az egészséges életmódra nevelést • mentalhigiénés segítést • a környezet /tárgyi, személy, ökológiai/ védelmét • a kistérségi feladatellátásban való részvételt • a speciális nevelési-szükséglet igény teljes körü városi ellatása • részvétel a felnőttoktatásban • a gyermek és iíjúságvédelem preventív jellegének erősítése • Tanulásban akadályozott tanulók integrált formában történő nevelésénekoktatásának megszervezése • Az inkluziv nevelés feltételrendszerének Idépűlésének szakmai tapasztaJatokon alapuló segitése

Rövidtávú céljaim:

• • • •

• •

• • •

A vezetöi pályázatban foglaltak részletes megismertetése a kollektívával Az intézmény részletesebb megismerése A vezetői tevékenységgel járó űj feladatok elsajátitása Az iskolai dokumentumok átvizsgálása, esetleges módosítása A működés általam elképzelt szerkezetében a vezetők kiválasztása belső pályáztatás sal Az új rendszer szerinti munka megszervezése és beindítása a 2008/2009.évi tanévtöl törvényi előirásként kell végezni a pedagógusok teljesilményértékelését és az intézményi önértékelést az lMIP-ben kidolgozott rendszer szerint. A közoktatási törvény mödositásából adödó feladatok megoldása A tanév során jelentkező feladatok megoldása, elvégzése

35

IV. ÖSSZEGZÉS

Ha összejövünk, az a kezdet. Ha együtt maradunk, az már haladás. Ha együtt dolgozunk, az a siker. '1 Henry Fordl II

Iskolavezetési elképzeléseim megfogalmazásakor figyelembe vettem a város közoktatást érintö feladatellátási, intézményhálózat-müködtetési és fejlesztési tervét, valamint az esélyegyenlöségi Intézkedési elképzeléseit. A fennállö, folyamatos, létfontosságünak tartom.

stabil és

biztonságos gazdálkodás

Kiemeit figyelmet érdemlönek és fontosnak tudom az intézményi vizsgálő rendszeres elemzéseket.

megőrzését

működést

Kiemelt szerepet és fontosságot tulajdonitok a munkavégzéshez szükséges feltételek biztositásának, a minőségi munkavégzésnek. Hiszem és tudom, hogy kiválö adottságokkaJ rendelkező, magasan képzett pedagögusokkal, gyermekszeretö, igényes technikai személyzettel rendelkezö, szakrnaiságában országosan ismert és elismert intézmény vezetói állásat pályázom meg. Pályazatom megirása közben is szembesultem azzal, milyen szerteágazó is ennek az intézménynek a tevékenysége, milyen sokrétúek a feladatai, a dolgozói, a partnerei. Tisztában vagyok azzal is, hogy sem az új vezetőnek, sem a kollégáknak nem lesz könnyU a vezetöváltás, bárki személyében kerül is kinevezésre Durayné Éva utódja, hiszen nagyon magasra tette a mércét tudásban, szakertelemben egyaránt. Bizom abban, hogy továbbra is figyelemmel fogja kisérni, s tanácsaival, szakértői ismereteivel és tapasztalataival, személyes jelenlétével még sokáig fogja segiteni az általa megálmodott és megvalósitott .módszertani központ" mükódését. Kérem, amennyiben a pályázatomban megfogalmazottakkal egyetértenek, támogassanak elképzeléseim megvalósitásában:

h(c d~ Andrej É a

36

IMELLÉKLETEK

37

l. melléklet

l.számú melléklet. Az általam elképzelt intézményszerkezet

Igazgató

Ü~y\·ittl:

GllzdltSligi vezető Technikai dolgozók

Óvoda és Általános

SlltciÁlis Sznkiskoln

Iskola IntézlUéllyegység

Intézméu)'eg)'ség

Egységes Pedagógiai SzakszolgAlat IntézIIlényegység

Autizmus elhí.:is Intézmtnyeg)'ség

~Iillőstgirányítsísi

1II1111kacsoport

§~

~ .~

GytrlUek- és

ifjl'llriág\'édellui

felelős

ol

Diákönkorlullnyzat

'3 tn §~

-.. ='

-g ~.§ ·0 .;;;~:t::2

t:

N

tn

'O ...

"-O Ol-

- =' ~ § tn_

.- :t:: tn O O N

-la;>..

--g

.~

öl:
o)

-la O öl ;>..

O O

Sziilői

]j

.~ ~

-:
-g ~

~;>.. CS

->

~ ;>..

~;>..

~

]

'o

ol

>

'o

- --- --"" .0)

O

,

o'>

N

•

..".

,

....-ol O

." O

·0

tn tn

O

-la

TS

.~

O

'0 -g

.2~

""§

~.~

E-

cll O

~O

N

ol

-

tn~

".,

~tn .0)

f./)

.~

~:
c.. '5 o)

.0)

~Q, tn

tn (,)

.-> tn

'o o) o)

Z

NtJ

~ .Cl

E-~

ZE

= 'Ol

cll

o)