Radics Kalman
Folytatjuk tovabb Zoltai tanulmanyainak kozleset, e kotetunkben ket rovidebb cikkel. A Tejtermekek es husfelek vetelkedese a regi debreceni haztartasban cimu a Debreceni Kepes Kalendariom 1936-0s szamaban, A polgari szabad bormeres Debrecenben cimu pedig 1937-ben jelent meg. Zoltai Lajosnak e ket targykorben meg szamos irasa szuletett:
* * *
* * * *
*
*
Debrecen 200 ev elott. Gazdasagtortenelmi adatok. Bp., 1902. 3 1 p. Adatok a d-i regi polgarok haztartasahoz 1567-163 8. Torteneti Tar 266-279. p. Debrecen. Kozgazdasagi adatok. Bp., 1904. 56 p. Debrecen a torok uralom vegen. A varos haztartasa 1662- 1692. Bp., 1905. 212 p. A debreceni kertsegek multja Db., 1934. 8 p. Kepek a debreceni regi csaladi eletbiil. 111. A regi debreceni asszony a hazaban es hazon k i d . Db., 1934. 6 p. Mikor keletkeztek Db. hataraban a pusztai csardak? Debreceni Szemle VI. 271-282. A regi d-iek mulatsagai es mulatohelyei. Debreceni
*
*
*
* *
*
~ j s a g . V. 20.,27. es VI. 10. Vazlatok a debreceni regi polgar hazatajarol. A lakohaz belseje. Db., 1937. 38 p. Vazlatok a debreceni regi polgar hazatajarol. A lakohaz kulseje es reszei. Db., 1938. 40 p. D varos menese, gulyaja a XVIII. szazad elso feleben. MGt.Sz. 1. Ua. Debr., IV.39. Foldosztasrol valo 'statutumok D varos kozleveltarabol. MGt.Sz. 3-4. fUz. D varos lakossaga foglalkozasi agak szerint a XVIII. sz. vegeig. ROELT. 11. evf D sz. kir. varos Deri muzeumanak tortenete. Vezeto a Deri muzeumban. Db. 1930., benne: D varos
I I
I
!
foldmuvelese 1100- 1031, * A regi Debrecenbol. A D-i viselet 1115-1 161, A dpolgari szabad bormeres. i kereskedelem fejlodese. A varos tiszti foorvosai. Az orszagos vbarok. Db., 1936. 113 1-1321. Zoltai. Lajos leveltari kutatasai a kovetkezo fobb irategylitteseken alapulnak : IV. A. 1001- 1009. A kiralyi biztosok iratai 1770- 1848 kozotti idoszakbol., IV. A. 10 1 1 . Debrecen Varos Tanacsanak iratai. 15 18- l 8481- 19051, IV. A. 1012. Debrecen Varos Szamvevosegenek iratai 1603- l848/-1873/, IV. A. 10 13. Debrecen Varos Hadipenztara iratai 1662- l848., IV. A. 10 18. Debrecen Varos Torvenyszeke iratai. 1604- 18481- 18691, 1V.B. 1 102. Debrecen Varos Kozgyulesenek /Bizottmanyanakl iratai 1848- 1849., IV. B. 1 105 Debrecen Varos kozgyiilesenek iratai 1850-1853., 1V.B. 1109.Debrecen Varos Tanacsanak iratail1 847Il848-l872/1885/, IV. B. 1 1 12. Debrecen Varos SzamveVQ Hivatalanak iratai11839-11848-18721- 19 191, IV. A. 1022. A Debreceni Foldipenztar iratai 1818- 1914.
E felsorolt iratokbol Zoltai Lajos elsosorban az adofokonyveket, kivetesi lajstromokat, kozgyulesi hatarozatokat, szamadasokat, orokbevallasi jegyzokonyveket, peres iratokat es a kiralyi kisebb haszonvetelek elszamolasait tanulmanyozta. A kozlCsben elofordul6 mCrtCkek:
* * * * * *
hektar = 1,74 kat. hold hold, kataszteri hold = I600 negyszogol = 3,3 kisnyilas kishold = 1000 negyszogol, magyar hold = 1200 negyszogol ol = 1,896 meter oreg cseber = 100 icce = 84,5 liter mazsa = 56 kilogramm
*
*
kisnyilas = 500 negyszogol = kisnyilas = iirgenyilas = apronyilas = tengerinyilas nyilaslszantol = Debrecenben 18 1 %to1 9000 negyszogol, korabban 3200-8000 negyszogol kozott valtakozott
-
A dolgozatokban elofordulo pknznemek : I
I I
*
I
* * *
conv./conventios/ forint = 2,5 valtoforint denar = 1 magyar forint 11100-ad resze = penz garas = 3 krajcar forint = magyar forint = 100 ezust denar, 4,80 magyar forint = 1 szimpla arany; renes forint = 20 garas
* * *
korona = 1892-to1 = 100 filler = 0,304878 gramm arany pengo = 1927-1946 kozott = 100 filler,' 1kg szinarany = 3800 pengo valto forint = 60 krajcar = 20garas
A polgari szabad bormCrCs Debrecenben.
i i
I
1
I I
!
I
Ezelott 40-50 esztendovel, amikor meg nem hodoltak rivalgo tengernyi tomegek a kulonfele testedzo jatekoknak, a hetvegi kirandulh soknak es a termeszetjarasnak, amikor meg nem szuletett meg a legcsodalatosabb es legaldasosabb emberi talalmanyok egyike, a radio es amikor meg a tortenelmi nagy Magyarorszagban eltiink tobb munkaalkalom es tobb kereseti lehetoseg kozott: akkor a debreceni ember, hogy csak magunkrol beszeljunk, ha nem lelt dolgot maganak es valami szorakozasra, konnyii idotoltesre vagyott, kozonseges szokas szerint es leghamarabb vagy a kavehazban vagy a korcsmaban talalta meg azt. Kavehaz, es korcsma viragkorat elte akkor. Most pedig - suriin halljuk - a vendeglos ipar felett is megnehezedett az idok jarasa. Debrecenben egypar kavehiznal tobbet nem talaltunk. Az egykor zajos, nepes korcsmak csendesek, uresek, szamuk is tan megfogyatkozott.
A mult szazad vegen minden utcanak megvolt felkapott, nepszerii bormerese, mindegyik ilyen bormeresnek estenkent egybegyiilo, pityizalo, mulato torzsvendeg tarsasaga, muzsikalo ciganybandaja. Tapasztalt debreceniek azt tartottak, hogy amelyik csapszek elott az esfi orakban legtobb magarahagyatott talyigaslo b legtovabb alldogal, napi ke-
I
I
I
1, I
I
!
23 3
.
resetebol Bacchusnak is aldozo gazdajara varakozva, ott biztosan jo bort mernek.
A kavehazak inkabb a varos kozponti, legforgalmasabb reszeben, a vasuthoz vezeto utcakban telepedtek meg. Tobbnyire utcasarkon. Egyik-masik kereszeletu volt. De nagyobb reszoknek jol ment b hoszszu viragzasnak orvendtek. Nevezetesebb kavehazak voltak: a vasuti allomasto1 befele jovo sorban: a Telegdi-fhrdoe, a Kossuth, mindig ciganytanya, Kiss Andras, a Royal, a Korzo, a Frohner, a Hungaria, melynek elodje, ugyanazon helyen, mielott Weichlinger berendezte, nemes Tormay Ferenc kavehaza es etterme volt meg a hatvanas evekto1 fogva. Elokelosegre nezve vetelkedett a Hungariaval az Arany Bikaszallo kavehaza, gazdag civisek es a kornyekbeli foldesurak talalkozohelye. A szinhaz tajekan egyszerre neha 3-4 kavenaz is csalogatta magahoz a korheiykedoket. Az iramot legtovabb birta a Bohmkavehaz, Simon@ polgarmester hazaban es a Kiraly Mihalye, amelynek tulajdonosa most Nemeth Nandor, neve pedig Angol Kiralyno. Majdnem az egyetlen, amely az Arany Bikaval egyutt szerencsesen meguszta a debreceni kavehazakat elsopro valsagot. Szemlenket a Godenyi-kavehazzal fejezhetjuk be. Csapo-utca elejen sokaig viragzott. Kisiparos polgarok jartak bele. ~n most tulajdonkeppen azokrol a baratsigos, otthoni hangulatot lehelo kis korcsmakkal, az ugynevezett polgari bormeresekkel, azok letrejotte es elmulasa tortenetevel kivanok foglalkozni, amelyek a mult szazad masodik harmadatol fogva sokszazados multtal dicsekvo varosi csapszekek szerepet vettek at es toltottek be. 501 esik visszaemlekezni rajok. Hiszen sokan vagyunk meg, akiknek vigsagra, devajkodasra, ciganyeletmodra, kalandos kiruccanasokra hajlamos ifjusaga, ez a soha vissza nem tero alomszerii szep idoszak kedves emlekekkel, artatlan pajkossagoknak, a fiatalsag eletoromeinek boldog emlekeivel kapcsoIodik egyik-masik nepszerii kis korcsmahoz, ennek emberseges, nyajas tulajdonosa nevehez. Megis nem ilyen szemelyes erzelmekbol fakad a fo oka annak, hogy most szurke historiat szovok a polgari bormeresek multjarol. Mikor en a huszas eveimet eltem - jo felszazada mar ennek - Banki bacsi, Huszar bacsi, Lisztes bacsi, Pap Gyuri bacsi, Aranyine asszony, Varga neni voltak a mar szabadabban mozgo nagyobb diaksag legszivesebben
felkeresett bormeroi. A szomjas polgar fele az Aranykaptarol, Rozsabokorrol, Kakas Martonrol, Ket galambrol, Kispiparol Harom herelorol, Kis kancsorol, Jozan kemenyseprorol elnevezett s mas hasonlo nevii kiskorcsmak integettek csalogatolag. Sokan voltak, varosszerte szaznal is tobben voltak ezek a polgari bormeresek; sziikseg volt reajuk, mint a sokaktol unalmasnak tartott, meglehetosen egyhangu idevaIosi tarsas elet szint es elevenseget kolcsonzo tenyezoire. Szaporitottak a varos jovedelmet. Ezenfelul meg-megedesitettek a dolgos civis eletB nek megkeseredett napjait; baratsagos poharazgatassal, nota es ciganyzene mellett felvidamitottak hetkoznapi gondoktol-bajoktol elbi~sitott szivet-lelket.
A kiralyi kisebb haszonvetelek (regaliak) koze tartozott italmeresi jog gyakorlha, amiota leveltari okmanyok es feljegyzesek tanuskodnak rola, mindig a varos polgarainak osszesseget illette Debrecenben. Mar Bathori Istvan erdelyi vajda es lengyel kiraly Varsoban irott levelevel, 1582-ben ugy rendelkezik, hogy a bormeres teljesen Debrecen varos lakosainal maradjon es annak minden jovedelme maganak a varosnak kozos hasznara es szuksegletere fordittassek. Elodeink hosszu idon keresztul ugy inteztek ezt, hogy a bormeres, hozzaveve a ser es egettbor arulasat, mig egyfelol allandoan biztos es jelentekeny jovedelmet, minden egyebet felulhaladoan hozott a varos kozsziiksegletenek kielegitesere, masfelol megkonnyitette a polgari telkeken ulo lakosok adoterheinek hordozasat, mert biztositotta szamukra kerti es hegyi bortermesok ertekesiteset az altal, hogy akar ado fejeben, akar keszpenzfizetesert beszedven, "elkostoltatvan" borukat a varosi tanacs, a kozcsapszekeken haszonnal elmerette. A varos teruleten kozfogyasztasra boroshordot nem uthettek csapra masutt, egyetlen ~naganhaznalse, hanem csak a hat vagy het kozonseges belso csapszeken, a varos vendegfogadoiban, a Fejerloban es a Bikaban, meg a pusztai kulso csardaknal. Mint ahogy minden emberi intezmenyben talalnak megroni, kivetni, megvaltoztatni valot az erdekeltek, ugy elegedetlenkedtek egyszermaskor a debreceni civisek is a bormeres modjaval, amelybe idok folyasaban csakugyan becsusztak kulonfele visszaelesek es huncutsagok,
az 173 1-ben alkotott borbiroi utasitasok, a grof Forgach- es Geotz-fele kir. biztossagok altal eletbeleptetett ujitbok es tilalrnak ellenere is.' A mult szazad harmincas eveiben - az Orszagszerte mgindult Nit6 jelszavakkal es mozgalmakkal parhuzamosan - kulonosen nagyra nott az elegiiletlenseg a bormeresi haszonvetel regimodjaval szernben. N B melyek azert hibaztattak, mert mar keveset jovedelmez a megsokasodott terhek alatt gornyedo hazipenztarnak; masok e haszonvetelnek a polgarsag kozott egyenlobb es igazsagosabb elosztasat koveteltek. Az ujitas erdekeben ropirat is jelent meg, nevtelenul; de majd mindenki tudta, hogy a szerzoje Auer Andras vasaros, tekintelyes eskutt polgar. Egy kuldottseg, amelynek a varos hazi- es hadipenztarinak megvizsgalasa volt a feladata, 1833 elejen a kozterhek apasztasa es uj jovedelrni forras megnyitasa vegett azt javasolta, hogy ideiglenesen, mig a megromlott penzugyek megpvulnak, az addig hazilag kezelt belsocsapszekek es vendegfogadok a bormeres jogaval egyutt kulon-kulon adassanak berbe, polgaroknak es nem masoknak. A berloknek pedig legyen szabad, a csapszekek keves szama miatt, alkalrnatos maganhazaknal is bort meretniok; sot, hogy a polgarsag is a maga kerti es hegyi 6- es Gborat jomoddal adhassa el, a szuretet koveto november, december, januar honapokban minden taksa (dij) nelkul, a sajat-, vagy mas polgartarsa hazanal kimerhesse. A harom ho elteltevel a bort mar egyedul a csapszekek berloi arusithassak, akiknek szabadsaga terjedjen ki a rnegnevezett harom honapra is. Az arendatorok minthogy idegen bort is merhetnek, a nyeresegre vett bor utan oreg csebrenkent (egy oreg cseber 100 icce) 30 pengo krajcar akcizat (fogyasztasi adot) fizessenek, hogy mind a polgarok bora elkelhessen, mind a varos ill6 jovedelemhez juthasson. A varosi kozgyiiles tobbsege meg melyebbre es szelesebbrehatoan szakitott a regi renddel, ugy okoskodvan, hogy a bormeres jussa az adomanylevelek szerint " az egyes polgarok szolgalataiert es erdemeiert adatott a polgarok kozonsegenek, anelkul, hogy az adomanyleve-
'
A bormerdsrol Cs korcsmikrol tobbszor ds tobb lielyen irtam mir. Nevezetesen: "Dcbrecen torok oralo~nalatt s a viros I~iztartAsa."..,Debrecell viros 1658-1682. evi szi~maddsai.","Debrecen dlete a XVIT. szimdeleji fobiroi sz5madAsok tiikr6 bell.", tovibbh "Debrecen vhros lielyrajzi tortenete." cimu reszint nyomtatisban megjelent, reszint keziratban lievero munkhim foglalkoz~iakvelok.
lekben a haszonvetel modja meghataroztatott volna. Tehat valamint regebben szabad volt az akkor leginkabb megegyezonek osmert modot fogadnia el a polgarsagnak - amit bizonyit a bormeresnek a grof Forgachiana commissiotol eredo rendje -, ugy a rnostani polgari kozonseget is megilleti az a szabadsag, hogy meghagyvan a privilegiumot a maga valosagaban, a haszonvetel modjat a jelenlegi kornyulallasokhoz allapitsa meg". A tobbseg tehat a kovetkezo modon hatarozott: A kulso es belso vendegfogadok, csapszekek, polgaroknak es nem masoknak, az epuletigazitb es jokarban tartas kotelezettsegevel berbeadatnak; de minden polgarnak is megengedtetik taksa mellett mindenfele bornak szabadon meretese a lnaga hazanal, vagy mas polgartarsa hazinal; a nem polgarok es ezek hazai, valamint a borhaszonvetelbol, ugy a korcsmak arendalasabol is kirekesztetnek. A taksa nelkul valo bormerest arenda fizetese mellett csak a kulso csapszekekhez es a ket belso vendegfogadohoz koti a varos. A belso csapszekek pedig mint taksafizetesre kotelezett hazak berelhetok ki. Az akcizat tninden helybeli lakos, k~veveaz itt lako nem polgar nelnes urak hazi szuksegre behozando borat, fizetni tartozik, a varos hataran kivul termett borainak oregcsebritol 3 pengo krajcart; ugyanennyit fizessenek a helybeli lakosok is a kereskedesre szedett boroktol; hanem a videki lakosok ketannyit, azaz 4 krt. fizessenek. Aki ezt nem fizeti meg, borat elvesziti. Az akcizaszedks is bCrbeadand6 vagy kiiliin, vayy a v.ii~nj~vedele~~me1 egyutt. Rakovszky Daniel fobiro, Fay Janos polgarmester es Nanasy Gabor eskutt polgar inditvanyara megtoldottak azzal is az uj rendet, hogy a csapszekek berloi kotelesek a polgarok borat megvenni; amig idebent illendo aron elado bort talalnak, addig ki ne menjenek a varosbol bor utan. Foldi Janos eskutt polgar (nem azonos az iroi miikodeserol is osmert Foldi Janos hathazi orvossal) talan az egyetlen, aki a regi rend fenntartasa mellett kardoskodott. Jegyzokonyvbe is vetetni kivanta, hogy a bormerohazak elszaporodasatol felti a joerkolcsoket.
A valasztott hites kozonseg Vecsey Jozsef nepszoszolo elnoklese mellett 1833 junius 10-en tartott gyiileseben, a tanks jelenlete nelkul meg kulon is jol meghanyta-vetette a nagyon fontos bormeres ugyet; majd utoljara Se~nseyJob kiralyi biztos elolulesevel a tanacs es az eskiitt polgarok testulete junius 13-an kozos tanacskozasban is meg-
egyezett a szabad polgari bormeres eletbeleptetesere nezve. Az alaptervezeten meg mindig talaltak igazitani, toldoznivalot. Peldaul eppen a kiralyi biztos kivansagara hataroztak el, hogy a polgarok tetszesok szerint novembertol marcius vegeig debreceni kerti bort is merhessenek; aprilistol fogva pedig oktoberig kertit vagy hegyit, akar mindkettot, de hatosagi ar megallapitasa nelkiil. Tovabba ekkor vettek be a csapszekek arveresi feltetelei koze, hogy szabad legyen a haszonberloknek, valamint mas polgaroknak is, akik hazuknal bort fognak merni, a vendegek szamara etelt is kesziteni es arusitani; ah01 hely van, vendeget szallasra is befogadni. Mert ez a haszonvetel nem Ieven jus regale kiralyi jog - azt a polgarok addig is gyakoroltak, kiilonosen vasarok idejen. (A vasari vendeglatas sokaig jol jovedelmezett a debreceni polgaroknak. Ez is egyik oka volt annak, hogy a debreceni tanacs nagykeson csak az 1690-es evekben gondolt kozonseges vendegfogadohaz berendezesere. Az elso es szaz evnel tovabb egyetlen vendegfogad6 nalunk a Fejerlo volt. Hasonlo szokas uralkodott a felsomagyarorszagi nemet varosokban is.) A varosi kozgyiiles az elore fizetendo bormeresi dijat kesobb akarta meghatarozni a csapszekek es vendegfogadok arveresenek eredmenyehez kepest. A borbeli haszonvB tel uj modjatol legalabb 30,000 pengo forint evi hasznot remeltek a hazipenztar javara. Minthogy az udvari kamara hamarosan jovahagyta a kir. biztos 91tal is partolt kozgyiilesi hatarozatot, a szabad bormeres 1843 elejen eletbe is lepett, a kamara altal harom esztendoben megszabott probaidore. A csapszekek es vendegfogadok berbeadasa is ennyi idore szolott.
A probaido alatt a tapasztalathoz kepest megint ujabb modositasokat es potlasokat hoztak be a szabad bormeres rendjebe. - Ezeknel a targyalasoknal Semsey Job helyett nagykallai Kallay Istvan kir. biztos kepviselte a kormanyszeket. Az 1836 junius 1 1-en tartott kozgyulesnek a bormeres dolgaban hozott hatarozatai a kovetkezok: A belso vagyis utcai csapszekek a berlet lejarta utan, minthogy feleslegesek, orokaron adassanak el. (Mar most megmondhatom, hogy ezt a hatarozatot csak 10-15 ev mulva hajtottak vegre. Kevessel a szabadsagharc elott adtak el a Szentanna- es a Kiscsapo-utcai Morgocsapszeket. A Mester-, Peterfia-, Csapo-, es Varad-utcai csapszekek
pedig az otvenes evekben keriiltek magankezbe. A Cegled-utcai Novella-csapszeket (Kigyo-utca elejen) 1842-ben kisdedovonak engedtek at.)
A kulso vendeglok koziil az otvenes evekben a Ghilanyit lovaslaktanyava alakitottak at; a Ponyvas vagy Szarvas helyen pedig katonai korhazat epitettek; a Szeles telket az epiilo vasilti indohaz teriiletehez csatoltak. Vakbor-merok ellen (akik t.i. sajat hazuknal jogtalanul es tilalom ellen adogattak el bort) a fokozatos buntetes alkalmazasat hatarozta el a varos. Bz elso rajtakapasnal a csapon talalt bor elkobzasin feliil 50-, masodik esetben 100- harmadikban 150 conv. frt a biintetes. A feljelento jutalomkeppen az 50 frt birsagnak egy harmadat, a 100 es 150 frtnak pedig egy otodreszet kapja.
A fizetni nem tudo vakboros embernek annyi napi aristom jar, ahany frt-ra birsagoltak. Aki masodszor, harmadszor is visszaesik a vakbor-meres vetsegebe, az olyan testi buntetessel is sujthato. Ez utobbit azonban a felsobbseg nem engedte meg. A fogyasztasi adot is modositottak. Idegen bornak oreg csebritol helybeli lakosok ezentul is 3 p. krt, idegenek 4 krt tartoznak fizetni. De az akciza alul felmentettek ugy a nemes urak, mint a helybeli polgarok hazi szuksegletre behozott borai 50 kis cseberig. Palinkaert az akciza kiilonbseg nelkiil 13, p. kr oreg csebritol. A szabad bormero hazakat eloszor 1 836-ban osztalyoztak fekvesuk es varhato forgalmuk szerint. A legalso osztalyba sorozottak taksajat 16 convencios frt-ban allapitottak meg; a tobbit 8-8 fit-tal magasabban. Az elso osztalybeli borrnerohaz dija tehat 48 fi-t. Idetartoztak a legobb helyen, a Piac-utca mindkkt oldalan fekvo hazak a Nagytemplomto1 a Varad-utcai meszarszekig. A 11. osztalyba soroztak a I'iacba torkolo nagy utcak Piachoz kozelebb eso hizait. A 111-ikba Hatvan-, Mester-,> Peterfia-, Csapo-, Cegled-, Anna-, Varga-, VAracl-, Miklos- es Nemet nevii nagy utcakat egeszen, tovabba a Nemet-utcai arok nlatt levo Tizenh8ro1nvarost, Nagy- es Kishj-utcakat, az orszigos vBsirallashoz valo kozelsegok miatt. A IV. osztalyba soroztak az osszes kisebb utcakat, zugokat es kozoket, amelyek a Piachoz kozelebb esnek, mint a
1 1
I
j
varos szelehez; tovabba a malomzugokat es az arok aljait mindenutt, minthogy a kulso varosokat, ah01 bort sern szabad merni, az utobbiak tartjak borral. Az V. osztalyba tartoznak a varos szelehez kozelebb eso zugok es kozok. Kimondottak, hogy ez a beosztas a valtozo koriilmenyekhez kepest idonkent kiigazithato. A kiralyi felseg a bortneresi taksakat 1837-ben nkmi valtoztatassal erositette meg. Az elso osztalye 50 frt evenkent. A tobbie fokozatosan 40, 30, 30, es 10 pengo forint lett. Megengedte tovabba, hogy a polgar, aki a szabad bormeres haszonvetelet egyedul polgari hazastelke utan gyakorolhatja, de csak egy helyen, meg ha tobb haza van is, - a bormerest nem polgarnak is berbe adhassa; azonban a berlo a gazdan kivul kiilon taksaval meg nem terhelheto, minthogy a berlo elelem utan mar ugyis adozik. A helytat-iotanacs ugyanekkor a szabad bormeres harom esztendoben meghatarozott probaidejet ket esztendiivel meghosszabbitotta.
-
Az ujitassal ezutan sem volt mindenki megelegedve. Nemelyek karosnak es meltanytalannak tartottak a polgarsag ama tekintelyes reszere nezve, amelynek csak kerti sziiloje volt es maga nem elt szabad bormB res jogaval. Ennek a felfogasnak adott kifejezest Komlosy Daniel szenator az 1836 junius 1 1-i kozgyiilesen. lgy okoskodott: a bormeresbeli privilegium fundamentumat a helybeli szolloskertek teszik (Aligha! vetem kozbe en.) Marpedig, - folytatja Komlosy - tapasztalas szerint a szabad bormeres mellett a bort nem mero polgarok kerti bora nem kel el, pincej6kben rajtok marad. Minthogy a szabad bormerest gyakorlo polgarok szama egy otodet is alig teszi azoknak, akik a haszonvetellel nern elhetnek, igy a polgari terhek viselesevel ennek elotte osszekotott borbeli jovedelernben legkevesbbe seln reszesiilhetnek: tehat a kozigazsag hozza magaval, hogy a varos gondoskodjek a bort nem mereto polgarainak kartalanitasarol. Kallay Istvan kiralyi biztos pedig nem Iatott semmi serelmet abban, ha valamely polgar nem nyit bormerest a hazanal. Mindazonaltal kijelentette, nem ellenzi, ha foglalkozik e kerdessel is a kozonseg. A Komlosy Daniel altal kovetelt karpotlas aligha keriilt megint a tanacskozo zold asztalra. Nem akadta~n sehol kesijbbi targyalasara. Kordbelol elintezest nyert ket varosatya felszolalasaval, akik a kerti
340
bor panaszolt kelletlenseget azzal cafoltak, hogy ok nem regiben is nehany szaz cseber kerti bort vasaroltak ossze. Masok a szabad bormeres rendjenek egyes tilt6 szabilyai miatt e l 8 gedetlenkedtek. Nagy Mihaly es Nanasy Beniamin iigyvedek tolmacsoltak a kiralyi biztos es a kozgyules elott harmincnegy bormero polgar tizenegy pontba foglalt panaszat. Prokatori eszjitriwk felebarati szeretettel cukrozott, szocialis izu, koruk divatos jelszavaval megtiizdelt es kulonos liberalis pedagogiai felfogassal koritett panaszirat altal kiserelte meg reabirni a kozonseget a kozre nezve ketsegteleniil alkalmatlan b karos maganerdekek tamogatasara. Idezek nehiny jellemzo panaszt es ervelest. Sokalltak a taksat Is helytelenitettek, liogy azt elore kell fizetniok. Abban pedig az egyenloseg sereltnet lattak, hogy mig a ket vendegfogadoban, a lakodalmakban es kezfogokban esti tiz ora utan is szabad az eves-iv+, niuzsikali~s:a polgari bormereseket pedig mar esti tiz orakor be kell zarni. NanBsy Beniaminek a kozonseg szivere, szocialis erzekere igyekeztek hatni, amikor ezt mondottak: "a kaszalni-kapalni nem tanult tobb mint 300 muzsikus ciganynak a muzsikalas ejjeli 10 oran tul megtiltatvan, elelmuktol, melyet kulonosen ejjel kereshetnenek meg, megfbsztatnak." El is ertek a bormero polgarok annyit, hogy pesti peldarn ezentid nyaron 1 1 oraig tarthattak nyitva; de telen a zarora tovabb is 10 ~naradt.Az engedmenyt annyival inkabb megnyerhettek, mert egy korabbi kozgyk Iesi hatarozat a bormero gazdak haza elott ego limpis tartasat ejjeli 1 I oraig kovetelte. A muzsikalas idejenek meghosszabit~siitazonban a kir. biztos eliitotte a tarsasagban eles eme fo principiumi'tval: a polgarti~rsak ne haboritsak meg egymas ejjeli nyugalmat, vigyazzanak a kozrendre.
A debreceni rendorseg feherszernelyek vagyis nok alkalmazasat a bormero helyisegekben, vendeglokben a szabad bormeres behozatalakor csak ugy engedte meg, ha tisztesseges magaviseletokert a gazda felel. A harminchatok e redelkezes miatt is panaszkodtak; a bormero gazda reszerol teljesithetetlennek allitottak a felelosseg vallalAsit masok tisztesseges viselkedeseert. Egyuttal a korcsmai szolgalatot a jo hiziaszszonnya neveles alkalmatos modjanak tuntettek fel. Mert az o velekedesek szerint "amely feherszemelyek sziileik felvigyizasa alatt bort m B ro hazaknal nonek fel, liozzaszoktatodvan az emberekkel valo szelid banashoz, midon ferjhez mennek, csinosabbak s ininden hazi foglala-
tossagra alkalmatosabbak s meg nem unhatok, sereny es vidor gazdaszszonyok lesznek. Ezert nem is lehet azt mondani, hogy a szabad bormeres a romlott erkolcsok iskolaja volna".
A panaszolt korlatozb es felelossegtartozas bizony tovabbra is meg~naradta bormeresekben, mar csak a regi, tisztes hagyomanyokhoz valo ragaszkodasbol is. igy eredmenyteleniil kifogasoltak azt a tilalmat, amely a polgari bormeresekben nern engedi meg diakvendkgek reszere a kiszolgalast. Ezt a buntetessel ervenyesitendo tilalmat a varosi hatosag mar csak azert sem szuntethette meg, mert kiralyi rendeleten alapult. A korcsmarosok megis kulonosnek, okszeriitlennek tartottak, hogy a tanulo ifjak mulatozasaert a bormero haz gazdajat citaltatjak, pirongatjak es birsagoljak. Holott nem minden diakot lehet megkiilonboztetni masfoglalkozasu borivo vendegtol; igy erveltek ok.
en en
A polgari szabad bormeres rendje az oteves probaido letelte utan felsobb engedely nelkiil is megmaradt. Bach-korszak alatti nehany eves megszakitast leszamitva, mirol mindjart szo esik, megmaradt mindaddig, mig az allam az 1888. evi XXXV. tc. alapjan meg nern valtotta az italmeresi jog jovedelmet. A debreceni polgarok eleinte nem nagyon tortek magukat a bormeres szabadsagaval valo eles utan. Nem mondhatjuk, hogy mindjart sok kiskorcsma arasztotta el a varost, amitol pedig nemelyek feltettek. Az elso tiz esztendo a hazipenztar jovedelme megkettozeseben bizakodok vermes remenyeit sem valtotta be. Kezdetben mutatkozott ugyan jelentos emelkedes; de mar a negyedik, otodik esztendoben a regi rend jovedelmezoseget sem ertek el. Az 1838-39-ik ev elso feleben osszesen 133 polgari bormerest irtak ossze; magaba foglalja e szam a varos berbeadott utcai csapszekeit is. Az elso osztalyba soroztak 8, a 11.-ba 14, a 111.-ba 59, a 1V.-be 38, az V.-be 3 bormerest. Polgari b o r m b b volt ekkor pecsujfalusi Pechy Antal Cegled (Kossuth) -u. 14. sz., ozv. bokonyi Bek Palne Barczay Anna Piac-u. (most Tiszagalota) es Erdelyi Jozsef kollegiumi tanar felesegenek Nemet Rozalianak Piac-u. 35. sz. hazaban. Nyolc ewe1 kesobb, 1846-47-ben 2 13 a polgari bormerok szama; ezenfelul volt a hat varosi csapszek. Rangszerint I. osztalyu 9, 11. oszt.
19, 111. oszt. 80, IV. oszt. 104, V. oszt. 1 . Elsoosztalyu bormerest tartottak : Gramn Szilveszter a mi Piac-u. 7.sz. Vecseyhaz helyen; Svetics Matyas kereskedo, Piac-u. 33. sz., nelnes Uhrinyi Pal, iigyved, Piac u. 39.sz. (most Kisdebrecen nevi1 vendeglo), Esdelyi Jozsef professzor, Piac-u. 35. sz., Kulcsar Mihaly szijjarto, Piac u. 53.sz., nemes Kiss Orban Istvan kereskedo, Kossutli-u. 4. sz., tovabba Kun Kata es Marjalaky Mihaly Szechenyi-u. 38.sz. alatt.
A szabad polgari bormeres beliozatalatol vart nagyobb mertekii kozjovedelem emelkedese, ambar az elso evekben a varos lakossaga szaporodott, kereskedelrni forgalma is emelkedett, hogy rnennyire nern teljesedett be, kitunik, a kovetkezo adatok egymasmellk allitasabol: Az 1834-t6l 18334:: eltelt 10 ev alatt, a megunt regi rendtartas mellett a varos osszes jovedelme volt a bormeresbol az akkori szamvevoseg hivatalos kirnutatasa szerint 134,333 conv. for~nt;a re8 tett koltseg 15,397 conv. forint. Maradt tiszta haszon 109,035 conv. fit. Ebbol egy esztendore 10,903 conv. frt es 33 kr esik. A szabad bormeres behozatala utan pedig 1834- 1845-ig, tizenegy esztendo alatt a jovedelmezoseg igy alakult: bormeresi taksakbol befolyt osszesen 54,838 ezust fit es 30 kr. Huszonharom varosi vendegfogado, csapszek es vasarteri kopince bkrebol pedig (a pusztai csardakat nem szamitva ide) ugyanazon id0 alatt 77,830 fit 50 kr ezustben. Vagyis a vasos osszes jovedelme bormeresbol e tizenegy evben 133,649 frtra rilgott. A taksabeli evi atlagos jovedelem 4984, a haszonberi 7074, egyiitt 1 1,958 ezust forint; csak ezerrel tobb, mint a regi rendtartas atlagos evi jovedelmezosege. Azonban e csekely jovedelmi tobbletnel bizonyosan nagyobbra ertekeltek, ugy a varos, mint az allam erdekeinek nezopontjabol azt, hogy a bormeres szabadsaga altal megszaporodott az onallo keresethez jutottak, az ado-alanyok'szama. A szoban forgo id0 alatt a fogadok es csapszekek bere altalaban alabbesett. 1844-ben a Szeles nevu kulso vendegfogadb es a ket kulsovasarteri koplnce kivetelevel valamennyi kevesebbet jovedelmezett mint 1835-ben. A varosi borinero hazakert 1834-ben arveresen 9766 frtot igertek, mig 1843-ban, a mar eladott es mas celra forditott szentanna- es cegled-utcai csapszekek nelkul csak 6399 fit azok evi
arendaja. E csokkenes legfobb oka a pclgari bormeresek szamanak emelkedese lehetett. A szabadsagharc elbukasat koveto onkenyuralom idejeben a megsziines veszedelme fenyegette a polgari szabad bormerest. ~ j i t a svolt e rendszerben mar az is, hogy a bormeres haszonelvezetere jogositott hazbirtokos 6s e joggal szemely szesint elo polgarokat a csaszar neviben tkrsulatba tonioritettek. A kozigazgatasi es rendori hatosagok csak e tarsulattal allottak szoba. Tulajdonkeppen pedig az volt a baj, hogy felsobb lielyen kezdtek ketsegbe vonni a polgarok egyenenkent valo privil6gialis jogat a bormeresre, azt vitatva, hogy a regale haszna csak a polgarok osszesseget, a varost illeti. A Forgach-fele kir. biztossag idejb tol, 1774-to1 fogva 1834-ig ervenyben volt bormeresi gyakorlat es az ezt koveto polgari szabad bormeres sem volt tehat egyeb, mint a kozpenztar erdekeben felvett, de celszeriitlennek bizonyult probalkozas, amelyre nezve az utolso evekben minden felsobb jovAhagyas is hianyzott. Ezzel a felfogassal a csaszar 1858-ban a polgasi bormero tirsulat folyamodisrit, amelyben a bonneses jovedelmenek bizonyos reszet maginak ke~-te,el is utasitotta.
A polgasi szabad bormeres IS34 6ta alkal~nazottformajanak itthoni s eros fegyverzetii nagy ellenzoje volt lnaga Csorba Janos a ~ninden teren i~jitani-javitaniakaro kinevezett polgarmester, aki ugyan epsegben kivanta tartani azt a gyakorlatot, hogy a bormeresi regale javadaloni a polgarsag es a varosi penztar altal fele-fele reszben kozosen liasznaltassek. Azonban az addigi kezelesi mod az altala kepviselt kozigazgatris elvevel-fogalmaval, valamint az uralkodo rendori es ipari szabalyokkal szerinte osszeegyeztetlieto, a kozbiztossag, erkolcsiseg I-6vhsaratovibb fenntarthato nem Ieven, felvetette Csorba polg~sniester a bormeresi I-egale-javadalom liaszonberbe adasanak gondolatat, olykeppen. hogy a fogyasztasi ado birlete is liozzacsatoltassek; a kozonseg saj6ttesmesii hazi borfogyasztisa adomentessegben reszesiiljon, a tiszta jovedelem pedig egyenlo fele reszben osztassek ineg a hazipenztar es az egesz polgarsag kozott. A kozsegtanacs 1858. niaj 10-en tartott kozgyiileseben egyetlen szotobbseggel, tizenegy szavazattal tiz ellen, elfogadta a polgarmester inditvinyat. Beleegyezett abba is, hogy a bormeres csak cserepes epiiletekkel bis0 telken gyakosoltassek, polgarjogot cserepes haz tulajdonosa
kaphasson; nadas haz naddal javitasa tobbe meg ne engedtessek, sot nadat behozni a varosba szabad ne legyen; ellenben a varos tetocserepet haszon nelkul, termelesi aron adja polgarainak.
A csaszari beliigyminiszter a polgari bormeres felett tamadt surlodas megszuntetese vegett 1859 elejen a bormeres vegleges eligazitasat kovetelte, olykeppen, hogy a privilegium fenntartasa mellett a varosi penztar belole a leheto legnagyobb hasznot hima, de a lakosok erdekeire is meltanyos gond fordittassek. Egy alkal~nibizottsag javaslatara a kozsegtanacs most is az egesz bormeresi jog berbeadasaval velte elerhetonek a beliigyi kormany altal kituzott celt. A javaslat szerint a berlet hasznanak egyik fele a kozpenztare, masik fele pedig a lakossage lenne, ugy hogy kulon kezeltetnek a polgarok javat szolglilo celok eleresere, kozintezmenyeinek fenntartasara, terheinek konnyitese vegett; felole pedig mindenkor a kozsegtanacs volna hivatott hatarozni. Minden debreceni lakos sajattermesu videki borat dijmentesen hozhassa be; a bormeres a hat fo-utcaban kulon-kulon adassik berbe; a korcsmak szama pedig az egesz varosban 83-nel tobb ne legyen, korcsmaros csakis keresztyen ember lehessen. Ezt a javaslatot 1859 februar 30-24. napjain targyalta es fogadta el a kozsegtanacs. ~ s z a k b i h a r m e ~csiisziri ~e hatosaga ezt a hatirozatot nagyobb 1-6 szeben jovahagyta, de a jovedelem felhasznalasara vonatkozo rendelkezest k~fogasolta.Ellene a varos felebbezett a beliigyminiszterhez, 1859 jul. 19. Az arverest megtartottak es a bormeresi javadalmat a fogyasztasi adoval egyiitt 1859 november 1-to1 szamitott hasom evre berbeadtak egy hattagu tarsasagnak. Tagpi voltak Telegdi Laszlo iigyved, Vecsey Imre epitomester, Rickl Jozsef, Telegdi Lajos, Hegedus Karoly es Bignio Janos kereskedok.
A berbeadast 335 debreceni polgar tulnyomolag bormkro, a csB szarhoz intezett folyamodassal tamadta meg, elpanaszolvan, mennyire serelines, karos ugy reajuk, mint az egesz varosra, ennek gazdasagi eletere, sot a kincstarra nezve is a bormeresi regale berbeadiisa. Ez az intezkedes ellenkezik a regi uralkodoktol nyert es megerositett privil6 giumokkal is. A kabinetiroda lekuldte a felseg folyamodvinyt a kozsegtanacsnak. Ez pedig most a helytartosag magatarthsa ~niattfelven attol, hogy a bormeresi jog eddigi hasznalatat is megcsorbitja, de meg maga is tapasztalta mar a berlok altal kezdett egyedarusag karos kovetkez-
menyet, a lakossag egyre novekedo elegiiletlenseget: rnindenkeppen a folyamodok allaspontjara helyezkedett. Ezt annyival inkabb megtehette, mert mar nem ult a nyakan a kemenykezu Csorba polgarmester, akit a kormany mas fele nevezett ki. A kozsegtanacs 1859 nov. 10-en viszszatert az egyenenkent gyakorolhato polgari szabad bormeres modjihoz. Elhatarozta, I~ogyhatnegnevezett berlok akar azonnal, akar kesobb hajlandok baratsagosan atengedni a berletet a polghrsagnak, ez ugyanazon feltetelek mellett azt atveheti. A berlet haromeves idejenek elteltevel azonban a szabad bormeres mindenesetre visszaallittatik.
A berlok kihuztak a harom esztendot. Perre is keriilt velok a sor, mert a visszalepesert karpotlast kivantak. Ebbe pedig a varos nem ment bele. A szabad polgari bormeres visszaallitasat meg egyszer, 186 1 maj. 11-en, az alkottnanyos varosi kozgyules is kimondotta. Ez az intezmeny t, i. a polghri szabad bormeres - arnint mar mondottam - az italmeresi es korcsmaltatasi jogot allami egyedarusigga tevo 1888. evi XXXV. tc. eletbeleptetesevel szunt meg. Debrecen varos az italmeresi jog kartalanitasaert - Szovat es Samson nelkul 2,778,100 korona erteku, 4 114-ot kamatozo kotvenyt kapott. Belole a vilaghaboni elott evenkent l35,O 14 korona evi bevetele volt Debrecen varos hazipenztaranak. Ezt az akkori zaroszamadasokbo1 tudonl. Jelen voltam hirlapitudositokent azon a varosi kozgyiilesen, amelyen Simon@ Imre polgarmesteriink megelegedett mosolyto1 kisert orvendezo szavakkal jelentette a varosatyaknak, milyen jol sikerult neki a penzugyminiszteriumban a regale megvaltasarol folytatott tirgyalason megtorni ezt a kemenydiot es minden tekintetben megmenteni, biztositani a varos erdekeit. ~ r d e m e sderek, jo Podesztank! Neked regota nem fajhat, hogy ez a kozel harommillios ertek is fustte valt a vilaghaboniban. Hova lett az osi italmeresi jog ara?
A m. kir. penzugyminiszter az 1923. evi XXXII. tc. 5. $-a erejenel fogva elrendelte az 1902. evi V. tc 71. $-a ertelmeben kiadott 4 112 %-kal kamatozo allamadossag nevreszolo kotvenyeinek bevaltasit. Ugyanakkor megsziintette azok kamatozasat 1933 dec. 3 1-to1 fogva.
Debrecen varos kozgyiilese 1934 apr. 30-an megkiserelte, hogy a varosok torzsvagyonukat ert eme sulyos vesztesegert vala~niformaban karpotlast kapjanak az allarntol. E targyrol szolo feliratanak tamogatasa vegett a tarstorvenyhatosagokat is felhivta. Hiabavalo probalkozas. A penziigyminiszterium roviden, ridegen kijelentette, hogy az allamhaztartas koltsegvetese terhere el nem vallalhatja penziink elertektelenedb senek hatranyai t. Debrecen kenytelen volt csaknem teljes erteket veszitett papirpenzt fogadni el annakelotte jol jovedelmezett szazados jogainak ara fejeben. Zoltai Lajos CIVIL LIBERAL WINE-TAVERNS OF DEBRECEN
Lajos Zoltai
The paper of Lajos Zoltai that is based upon receaches in the archives evokes the history of civil liberal winetavers in Debrecen. Such wine-taverns assumed the role of the former bodegas from the second third part of the last century both in increase of the income of the town and in life of the burgesses turning into the taverns. The smaller income profit of the king included the practising the law of retailing of wine and spirits that was the legal due of whole of the totality of the burgesses of the town. The retailing of wine and the sale of beer and burnt wine for the aims of public need resulted also significand income and assured the sale of yield of burgesses. Opening of new sources of income accounted for hiring out with the right of retail of wine of inns and inner taverns that were guided b y home management until that time. This chage was accelerated after 1833 as a result of a decision of the general assembly. The liberal winetaverns were classified at the first time in 1836. In the first part of the year of 1838-39 altogether 122 civil wine-taverns were drawn up and
"
this number included also the hired out street-pubs of the town. In 1846-47 the number of civil wine-taverns were 213 and in addition of this number there were the six pubs of the town. The order of civil liberal wine-taverns was liquidated by the statute No. XXXV of 1888 because the income from the right of retail of drinks was redeemed by the state.
Tej termtkek Cs hlisfCICk vetClkedCse s rCgi debreceni hiiztsrtlisban.
A tengeri es kolompes termesztes kezdete. Urgenyilasok. Az elso ES egyeb emlekehizlalotelepek es nagyhizlalo gazdik. Az ~ t k o fold. s zetes dolgok.
A sertestenyesztes Debrecenben is legalabb a Bences-baratok amaz okleveleivel egyidos, amelyekben az elso szent kisalyok kiilonfele foglalkozasil szolgakon, mesterembeseken k i d kanaszokkal, sertespasztorokkal is megajandekoztak monostoraikat. Azonban barmennyire debreceni kulonlegesseg is a messze foldon hires, kozkedvelt szaraz borsos kolbasz, meg a paprikas szalonna es barmennyire rajong is a debreceni magyar a serteskaraj es az elegyesen sertes- es marhahussal toltott kaposzta utan: leveltari kutatasaimon keresztul en megis ugy latom, hogy 150-200 esztendovel ezelott a serteshus, szalonna 6s zsis szerepe a debreceni haztartasokban bizonyos tekintetben kisebb volt, mint manapsag. ~ r z e m ,hogy ezt nem mindenki hiszi el nekem. De mindjart megprobalom be is bizonyitani meresz allitkomat.
A marha- es juhhus frissen es fistolve, szaritva, ahogy honfoglalo oseink is ettek, a kiilonfele szarnyas es emlos vadak, meg a folyoktavak temerdek hala, mocsarak csikja, teknosbekaja igen valtozatossa tettek ugy a gazdag, mint a szegeny magyar ember konyhajat, meg ha teljesen hianyzott volna is kornyezetebol a szelid diszno, ami pedig ugyan elterjedt volt. Debrecenben a meszarosceh mellett suriibben a XVII. szazadban tiinnek fel a sertesvago hentesek. De a meszaroscehnek mar a budai tanacstol 15 13-ben kolcsonkert es alkalmazasba vett artikulusai is rendelkeznek a disznovagas, a serteshus 6s kolbasz, az olok vagy hentesek felol s nemcsak szarvasmarhak, baranyok, kecskek, hanem nagyobb vadak, u.m. ozek, szarvasok, vadkecskek, medvek es vaddisznok vagasat is engedelyezik. No de folytassuk a beigert bizonyitast. A debreceni cehek XVI. es XVII. szazadban keszult torvenyei a remekelni akaro ujtagtarstol a mesterasztalra, hogy mine1 izletesebb etelekbol lakomazhassek a nemes tarsasag, inkabb szarnyas- es tehenpecsenyeket irtak elo es kevesebb serteshust. Peldaul a debreceni fesusok, gombcsinalok az unnepi mesterasztalra, noha nem a leglobban jovedelmezo mesterseget uztek, ilyen boves etlapot allitottak ossze: 1. tehenhussal, velos konccal es disznoorjaval elegyesen fozott kaposzta, felul eleven borssal meghintve; 3. laskaval vagy rizskasaval fott kappan vagy jo kover oreg tyuk; 3. malac vagy Iud-, vagy rucahussal fozott fekete lev. 4. lud- vagy rucaaprolekjaval fozott kasa; 5. egy szep es jo tehenhusbol es egy kover t*kboI a110 pecsenye. Hozza elegendo bor. Egeszen termeszetes, hogy olyan nepnel, amelynek egyik osi foglalkozasa volt a pasztorkodas (masik a halaszat, vadaszat), azaz juhnyajak, szarvasmarhagulyak-csordak tartasa: mindennapi eleseg a tej, zsendice, sajt es turo. Koztudomasu torok-tatar nepekrol az is, hogy a kancatejet sem vetettek meg. Ecsedi Istvan az azsiai utazo Almasyval egyetertoleg irja, hogy a pasztor eledele nem hus, hanem gabonafelek; a Hortobagyon is az, tehat: lebbencs es tesztaskasa alakjaban. (Ecsedi I.: A hortobagyi puszta elete. 134-146.) A XVIII. szazadbeli leveltari okirataink a napszamra es esztendos kommenciora (illetmenyre) fogadott debreceni munkasok, cseledek elelmezesenel egyenloen emlitik kasa, lencse, borso, szalonna mellett a sajtot es a turot is. A nagy gazdak, mint peldaul a mostani Bethlen-
utcai 10. sz. haz tulajdonosa ns. Szoke Janos, a XVIII. szazad elso feleben elt tozser, hordoszamra "nyomattak" a juhtlfrot, nagy tomegben csinaltattak a sajtot. Szoke Janos vincellerjeinek, szoloniunkasa~nak egyszerre 10- 15 sajtot is kiadott elelmezesukre. Hazi b mezel cseledei evenkent ket-harom hordo turot is elfogyasztottak. Sajnos, hogv a nemzetes ur sem egy-egy sajtnak sulyat, sem a turos hordo urtartalmat nem jegyezte fel a naplojaban. Ebbol tudom, hogy a turot oszfele augusztus elejetol fogva Derneter-napjaig szoktak gyiijteni; 300-300 drb fejos juhnak tejet pedig a tavaszi-nyari honapokban sajtra forditottak a Szoke-udvarban; naponta harmat-negyet is nyomtak. Amit otthon el nem fogyaszthattak, azt a piacra vittek. Nyomtatas idejen a sajtot a szallason buzas-arpas vermekben tartottak. Abban az idoben sok civis haznal emlitenek sajtnyomo deszkat, maskent sajtnyomo kavat. A debreceni regi kamrak lelthrai a juh- es tehenvajrol nem igen szolnak kevesebbszer mint hajrol es disznozsiros bodonokrol. Jomodu civis haznal egyik sem hianyzott.
A juhhus is kedvelt eledel. Kelete akkor is inkabb osszel volt, csakugy mint most. Ezt Szoke Janos orokoseinek periratain kivul mas feljegyzesekbol is latom. Most megis csak Szoke Janos haztartasahoz fordulok bizonyitekert. Hazi szuksegre megoltek ott 1747-ben het juhot es 35 baranyt; 1748-ban pedig ot juhot es 34 baranyt. A csalad, cseledek, pasztorok szamara meghizlaltak 1747-ben I6 sertest; 1748ban pedig maguk nem bajlodtak sertesjavitassal, hanem penzen vettek harom hizottat, ot mazsa szalonnat, het mazsa Is 14 font sertesaprolekot. Egy akkori mazsa koriilbelol 56 kilogrammnak felelt meg. Hany szaj vart ennyi husra? Szoke Janos csaladja mig a gyermekek sajat szarnyukra nem keltek, ot-hat tagbol allott. A hazi cseledseghez nagyes kis-kocsis, fozoszolgalo es szobaszolgalo tartozott. Kulso munkat vegzett tobbnyire kulon kommencio mellett egy-egy majoros, beres, gulyas, sores, menespasztor, nyajjuhasz, fejojuhasz, kospasztor, hegyi es kerti vinceller. Idoszakonkent szolgalt meg egy par szantoostoros ks villas is. Debrecennek a torok uralom alatti allapotjarol irott konyvemben (Dr. Zoltai: Debrecen a torok uralom alatt. 133.1.) olvashato, hogy "gazdasagi es kereskedelmi teren a sertestenyesztes meg nem emelkedik kesobbi nagyjelentosegere. De mar akkor is vannak a debreceni
polgaroknak sertesnyajaik. - Ezekkel etetik fel az erdok makktermeset." Most pedig meg~nutatom nehany hiteles adat segitsegevel, mennyire mogotte maradt Debrecenben meg a XVIII. es XIX. szazadok talalkozasanal is a sertestenyesztes a juhtenyesztesnek. A bizonyito adatokat a varos regi adokonyveibol vettem ki. Ezekben ugyanis megtalalhato az adotirgyak &?eke, illetoleg szama is. h e ado a16 esett Debrecenben: 1773-ben Peterfia-utca nelkiil juh 7000, sertks 798 drb; 1776-ban a varos egesz teriileten juh 8420, sertes 1503 drb; 178 I-ben a varos egesz teriileten juh 15,033, sertes 1 13 1 drb; 1795-ben a varos egesz teriileten juh 1 O,350, sertes 63 5 drb; 1805-ben a varos egesz terdeten juh 697 1, sertes 1435 drb; 1835-ben a varos egesz teriileten juh 13,2 10, sertes 3 10 I drb; 1845-ben a varos egesz teriileten juh 1 1,983, sertes 4795 drb; 1846-ban a varos egesz teriileten juh 10,428, sertes 4 1 17 drb; 185 I-ben osszeiratott juh 35,586, sertes 7400 drb. Ez utobbi allatallomany igy oszlott meg: a Hortobagyon legelt 13,586 juh, a belso legelon 12,000 fejosjuh. Sertesbol a Hortobagyra esett 4300, a belso legelore 3 100 drb. (Szollosi Janos rendorfokapitany javaslata a varos haztartasanak megobbitasara. Kozs. tan. Jkv. 185 1 marc. 15.)
E kimutatasbol megtetszik, hogy Magyarorszag egyik legnepesebb es legnagyobb allattenyeszto varosaban a XVIII. szazad vegen evenkent atlag 1000 korul mozgott az ado ala eso sertesek szama. A juhaszat mellett valoban igen alacsony. Hiszen a juhok szii~natizszertizenotszor annyi. Az arany a mult szazad kozepe fele eszrevehetoen valtozik a sertestenyesztes javara. Most mar a sertesek szama meg-
negyszerezodik, sot ot ev ~ n i ~ l vennek a is csaknem kettosere szokken. De ugyanezen ido alatt a most mar fokeppen gyapjiert tenyesztett juhallomany is 150 %-kal szaporodik. Ekkor indul ineg a debreceni sertestenyesztes felviragzasa. A serteshizlalas nekilendules~vel parhuzamosan egyre nagyobb teriiletet foglal el egy annak elotte elhanyagolt kereskedelmi novenynek, a tengerinek ter~nelese.Vetesteriilete a mul t szazad vegefele mar csaknem utolerte a kenyer- es mas kalaszos ~nagvakvetesteruletet. Utobbi evtizedekben terrnesztese megint hanyatlik. Mert - sajnos, ~negcsappanta se~teshizlalasjovedelmezosege is. - (1 88 1-ben 36,670 kat. hold volt tengerivel bevetve a debreceni fiildiin, az akkori vetesteriilet 34 %-a; ugyanakkor a buzae, rozse, arpae, zabe egyutt 34,685 kat. hold. Az 1933. h i Statisztikai ~ v k i i n ~szerint v az elozo evekben mintegy 35,000 kat. hold (14,368 hektar) a tengerivel bevetett terulet, a szintofold osszteriiletenek 30%-a; egyeb szemes ternienyeke 43,918 hold (34,698 hektar). Kulonosen hangzik, de valo, hogy a XVIII. szazad elso feleben alig talaltam nyornat a tengeri vagy kukorica, maskent torokbi~zatermelesenek, a debreceni roppant nagy hatarban. Virosi leveltarunk megfakult feljegyzesei koziil talan a legelso, legalabb is az elsoknek egyike, amely a tengerit emliti, 1699-bol valo. Egy hitvesi husegkrol elfelejtkezett asszony inquisitiojaval kapcsolatban esik szo a meg akkor Debrecenben is inkabb csak kertekben testnesztett "tengeribi~zirol". (Var.Ltr. Jkv. 1699: 547. 1 .) /E nevet ismeri mar Comenins Amos 1673-ban megyelent szotara. Pariz Papai szotaranak 1708. evi locsei kiadasa pedig Torokbuza neven. Rakoczi Ferenc IevelezesCben: Kukorica.1 Szoke Janosnak sajat gazdalkodasasol az 1730-as evekben gondosan vezetett naplbja teljesen hallgat tengeri vagy torokbuza terniesrol. A debreceniek mas forrasok tanuskodasa szerint is akkor meg csak buzat, ketszerest, arpat, kolest vetettek szantofoldjeikbe. A zabot sem ernlegetik. Sot a burgonya is majdnem ismeretlen, legalabb is kelletlen konyhanoveny meg a XVIII. szazad utolso harmadaban is. Egy kvart6 lyos nemet katona 1787-ben sza11asado gazdaja Komlosi Mihaly szappanosmester ellen tett panaszaban azt is eloadja, hogy a gazda szolgaloja nem tudta megfozni es ehetetlenne tette a neki atadott
,,Grundpiren"-t, ~nagyarul ,,kolompertn, amit a panaszjegyzokonyv deakul ,,pirum terrestre"-nek (azaz foldi kortvelynek) irt. (Varosi Ltr. Rel.: 1787: 61 .sz.)
A kolompernak Debrecen videken elterjeszteseben resztvett es erdemet szerzett Rick1 Jozsef nemet kalmar, aki leszarmazottai kozt Clo csaladi hagyomany szerint mindjart Debrecenben letelepedese utan, Jozsef csaszar uralkodasa alatt, 1785-88 kozt, vetni- es sutni-fozni valo kolompert is arusitott a boltjaban. ujdonsag volt ez meg akkor. Kisebb-nagyobb mennyisegii kamarakban vagy gorekban elrakott tengerit csak az 1770-es evekbeli hagyateki leltarak kezdenek emlegetni szorvinyosan. 0 z Mihlly javai kozott a goreban tiz zsaknyi tengerit talaltak. (Ltr. Rel.: 1774: 84.sz.) Kotyavetyen eladtak, zsakjaert 34 denart kaptak. Bihari Istvan igen jomodu polgar utan 27 zsak kukorica is maradt. Vagyonat 36 ezer forintra becsiiltek. (Ltr. Rel.: 1775: 129.). Olajos Andras hagyatekaban, akirol azt is feljegyeztek, hogy penzes Iadaja kulcsat felesege el01 nadragszijara kotozve, mindig magaval hordozta, szinten elofordul egy fel-gore tengeri, 30 zsakkal. Leveltarunk irasaibol pontosan nem deritheto ki, mikor osztanak ki eloszor tengeri ala foldeket Debrecenben. -Hozzavetolegesen a XVIII. szazad kozepe tajan. Az idevonatkozo legregibb hatosagi rendelkezest 177 1-bol ismerem. De szavaibol megtetszik, hogy nem ez volt a legelso. A valasztott hites kozonseg marc. 32-en elvegzi ,,hogy a tavalyi kukoricafoldek a felso jarason osztassanak ki arpafoldeknek". A kesobbi idok jol ismert szokasabol kovetkeztetve, mar harom vagy het ewe1 azelott is megvoltak ezek a kukoricafoldek.
A grof Forgach-fele kir. biztossag idejeben a hazutani- es beresfoldek hasznalatara tett javaslatot a valasztott kozonseg es t a n k s kozgyiilese 1774 marc. 14-en azzal a hozzaadassal fogadta el, hogy lakoknak torokbuza foldek se adassanak. (Kir.bizt. .Tkv. 67. es kov. 11.) Kesobb megis gyozott az embersegesebb i s demokratikusabb felfogas. Mert 1816 tavaszan, eltelven a tengeri foldek hasznavetelere nezve meghatarozott het esztendo, amely utan azokat arpafoldnek szoktak forditani, a tanacs, tekintettel arra ,,hogy a tengerivetes kivalt a szegenyebbsorsu es civile beneficiummal nem biro lakosokra nezve mulhatatlanul szukseges, elhatarozta kiildottsegi javaslathoz kepest ugy
a felso-, mint az also-jarasi utcak szamara tengerifoldek kiosztasit, oly moddal, hogy azok harom esztendeig szantassanak." (Prot. polit. 18 16 : 13 1. lap.) A tengerifoldeket a belso legelo teriiletebol idonkent masmas helyen szakitgattak ki, a Csere alatt, vagy Mikepercs fele, mas oldalon pedig tul a Tocon, Szepes, Ondod es Macs-pusztak kozott. Nyilvetessel osztottak ki ezeket is, a hazutani es a beresfoldek peldajara, az arra illetekesek es jelentkezok kozott 10 ol szeles, 50 ol hosszu, igy 500 negyszogoles darabokban. Nevuk pedig Kis-, urge-, apro-, vagy tengerinyilasok. ,,Amely fold elelodven, hogy a benne volt csutkito1 kitisztittassek es a futermesse alkallnatos lehessen, a szekeres gazdak kozt lninden 7 esztendoben i~gyosztodik el, hogy hisom diiliibol lesz egy dido s igy hossza 150 olet teszen; de igy is csak 1500 n-olet ad." (Szentivanyi I. kir. biztossaganak Jkv. 1830 aprilis 30. tanacsules magyarazata szerint.)
A felsojarasi nepnek 1833-ban 2330 kisnyilas foldben volt tengerivetese, vagyis 728 kat. holdon. A tengeri nyilasokba tengerinel egyebet nem volt szabad termeszteni, se tavaszi buzat, se arpat. (Vat-. Ltr. Rel.: 1809:441 + 1816: 608 + 1819: 147 + 1833: 147. sz. 6s Prot. Pol. 1830: 76. 1 .). Csak az utolso esztendoben. mikor har-om nyilast fogtak ossze eggye, kellett aspaval bevetni. Helyen valonak latorn a szabadsagharc elotti Iparegyesiilet (pesti) Hetilapjaban, 111. jegyii urnak a debreceniek gazdalkodasarol megjelent cikksorozatabo1 idezni az urge vagy kisnyilasok ismerteteset is. ,,A legelobol bizonyos szanthato reszt minden 38 ev alatt felszaggatnak. Negyedreszet het evig hasznaljak. Ez a negyed 3800 holdat tesz. (Nem mondja: milyen holdat, valoszinuleg 1000 oles kisholdat ert alatta). A polgar - folytatja - minden ot eziist frt ado utan kaphat belole 1000 11olet, amelynek Bra (helyesebben :bere) a ket elso evre 50-50, a h9tra16 v6 ot evre, evenkent 30 pengo ks. A cel az, hogy a gyep meg ne vknuljon." Hozzateszi a cikk irbja, ki eros ellenzoje volt a Debrecenben nagyon meggyokeresedett vagyonkozossegnek - ,,minthogy e kiosztas a legelo felesleg voltat mutatja, jo volna tan ezt is a gazdasag rendes mehetese vegett sajatjogu birtokka tenni". (I. e. Hetilapja 1845 jirl. 39. 35. sz. 37. 1 .). Harmincesztendo tnillva csakugyan erre is sor kerult; 1876ban kiosztottak a belso legelot a haztulajdonosok kozt.
A debreceni ember a tengeri meghonosodasa elott disznoit arpaval es makkal javitotta szalonnasabba, zsirosabba. Isten amikor eleg makkot adott a Nagyerdon, Apafajan, Soman, Szatan, meg a tobbi erdon, a tanacs megengedte, hogy a polgarok tiz-tizenket penzirt, azaz denarert raereszthess>k disznaikat. Siildobol kettot vettek egy sz61nba. Oreg marhaktol neha 15 penzt is kellett fizetni a makkoltatasert. A serteshizlalasnak uzletszeru gyakorlasa nagyobb mertekben dighogy megindult, a hizlalo gazdak a belso legelonek a varoshoz kozelebb eso reszein, leginkabb a szolloskertek es temetok kozott uresen a110 teriileteken hizlalo helyeket fogtak fel, kutat asattak es ideiglenes kunyhokat raktak - ugy Iatszik - kulon tanacsi engedelem nelkul. Koriilbelol azokon a helyeken, ah01 a XVII. szazadbeli irasok altal emlegetett szeriiskertek fekudtek. A varosi eloljirosag a serteshizlalok teriiletenek szabalyozasara eloszor a mult szazad negyvenes eveiben gondolt. A szanaszellyel szabadon jar6 sertesek felturtak a kozlegelot es meginkhbb megrontottak a maskulonben is gondozatlan orszagutakat. Emiatt sok panasz hangzott el. Mas oldalrol felismerven a varosi tanacs a sertesliizlalasnak es az ezzel osszefUggo hentesmestersegnek kozgazdasagi nagyfontossagat, a polgarsag vagyonosodasara kedvezo hatasat, biztositani akarta e foglalkozasok fennmaradasat, sot tovabbi fejlodeset. (Var. Ltr. Jel. 6911844. sz. a. 33 drb melleklettel, terkepekkel). A valasztott liites kozonseg mar 1840 november 19-en elhatarozta Nanasy Gabor szenator, Vecsey Gyorgy nepszoszolo, Orban Lajos, Sutha Mihaly es Kiraly Mihaly eskuttek javaslatara, hogy minden polgar, aki a varos alatti nyomhon hizo-serteseivel bizonyos helyet elfoglal, fizessen elore minden darabert egy ezust garast; nem polgar pedig ket ezust garast; a fizetes annyiszor teljesitendo, ahanyszor uj csapatsertest hajtanak ki a nyomasra hizlalas vegett. A serteskupecek dtal addig adomazsa nevevel a hizlalb helyeert szedett dij ezentul megszunik. Negy evvel kesobb, 1844 nyaran hivatalos kikiildottekkent Vas Beniamin, Frank Antal tanacsnokok, Beregszaszi Pi1 mernok s meg nehany eskutt feljartak, osszeirtak a hizlalo gazdikat, a tanyak, etetok, furosztok altal elfoglalt, gyepelesre, turkalasra hasznalt helyeket, szamszerint harminchatot. Ilyen helyeket talaltak az Ispotaly gatja es a
Boldogfalvikert'kozott (most a vasuti allomas teriilete), a 1-Iomokkert napnyugati, deli es keleti oldalan, a Szentannautcai Szenaskert, Baromvasarter, Epreskert korul (most a Bocskai laktanya es Dohinygyir tajeka), az Olajiito hatamogott, a Csapokert d,eli oldalan, t.i. a Konya laposan es a Kincsesto konil; tovabba a hathaziut menten; i ~ g ya Liba-, Sesta- es ~ j k e r t e kkozott (most ez az Istvanmalom es Margit-f'i1rd6 telepe); a Csigekert hata megetti pestises telneto szomszedsagiban, a Kontoskert es a pestiut kozott (most a Hosok-temetoje); vigiil a mester-utcai kapun kivul a hatvanutcai temetoig (jelenleg a Gyermekmenhely kornyeke.)
A kiildottseg ezeket a teriileteket ketto-hiu-om kivetelevel, liizlali~s szamira jovendoben is meghagyatni javasolta. Gazdasigosabb felhasznalasra valo tekintetbol ajanlotta, hogy ah01 a hely fekvese megengedi, tobb gazda alljon ossze, kozos hizlalot csinaljon, kozepen kozos gyeplegelovel, koriil pedig kulon-kulon tanyakkal, etetokkel. Minden telep kerittessek fel. A tovabb folytatott targyalas eredmenyekeppen a virosi tanacs 1844 szept. 27-en az iment elosorolt teriileteket, a varadutcai temeto nyugoti oldalan, a szentannautcai szenaraktar, a baromvasarter tnellett es a mesterutcai kapu elott fekvo hizlalok kivetelevel, cie ezek helyet a Homokkert mogott megfeleloen potolva kijelolte a hizlalok szamara, felmerette, kicovekeltette es a jogosult gazdik kozott hasznilatra szetosztani elrendelte. A felkerites idejeul eloszor 1 845, Szent Mihaly napjit, azutan 1 846 Szent Gyorgy napjat tiizte ki. A hizlaloknak szovetkezeti alapon valo kozos berendezesehez nem ragaszkodott. Kiilonben is nalunk akkor meg ismeretlenek, szokatlanok a szovetkezeti eszlne elonyei. A serteshizlalas megrendszabalyozasa a kozvetleniil erdekeltek koreben megis, a kivul allok kozt meginkabb kozmegnyugvast keltett. Csak azok elegedetlenkedtek. akik a megszokott Jobb legelofoldet elhagyni kknyszeI-iiltek, vagy akik serteseiket messzebbfekvo szabad-legelon szerettek jartatni. Az ekkent kijelolt serteshizlaloteriilet osszesen 163 kisholdat es 1104 n-olet tett. Utolagos valtoztatas kovetkezteben a Honiokkert megett korulbelol 10,000 n-ollel bovult.
A polgarok annyi teriilettel meg is elegedhettek. Hiszen az 1845beli hivatalos osszeiras also- es felsojarason mindossze 2066 hizosertest talalt; ezenkiviil kijart a varosrol gyepelni, furdeni 337, kiilon az ujsori hazaktol 59 drb sertes. Nem egeszen erdekesseg nelkiil valo visszahozni az emlekezetbe azokat, akik 90 esztendovel ezelott iizletszeriien foglalkoztak serteshizlalassal. Ime a hiteles nevsor 1844-bol a hizok szamanak feltiintetesB vel : Als6j~rasroI:~ t Jozsef s 200 drb. Bithori Samuel 38 drb. Csoka Samuel Palfi Andrassal 130 drb. Engi Jozsef 100 drb. Ifj. Haranghi Gyorgy 100 drb. Horvath Andras 36 drb. Huszti Istvan 50 drb. Kapros Janos 50 drb. Karacsony Jozsef 50 drb. Keresi Janos 100 darab. KOvacs Istvan 86 drb. Kucik Ferenc 30 drb. Kucik Mihaly 100 db. Nagy Gyorgy 100 drb. Nagy Istvan 18 drb. Nemethi Janos 100 drb. Simon Janos 20 drb. Somogyi Jozsef 60 drb. - Felsojarasrol: Moricz Janosne 48 drb. Panczel Istvan 110 drb. Rickl orokosok 300 drb. Ungvari Gyorgy 5 drb. Vasari Andras 250 drb. Osszesen 3066 drb. Ugyanazon osszeirb szerint husznal tobb sertest jartattak ki a varosrol furdetni a nyomasra ezek: Gombos Ferenc 48, Gombos Janos 4 1 , Harsanyi Andrasne 30, P. Kiss Jozsef 55, Pap Mihaly 20, Toth Janos 38 darabot. Ket evvel kesobb kesziilt osszeirasban nehany hijjaval a fentieken kiviil, mas nagy hizlalokkal is talalkozunk, akik vagy mint kupecek, vagy mint sertesvago hentesek jeloltetnek meg a nevsorban. ~j nevek a serteshizlalok kozt az also jarasrol: Bihari Istvan, Gede Janos, Palfi Daniel, Nemeth Jozsef, Szoke Istvan, Tolnai Ferenc. A felsojarasrol: Balogh Istvan, Bundi Peter; Gombos Andras, Gombos Gergely, Pestrejaro Harsanyi Janos, Jambor Ferenc, Oreg Jona Istvan, ifj. Jona Istvan, Kallai Mihaly, Kiss Istvan, Moric Janosne, Nagy Mihaly, Timar Szabo Mihaly, K. Szucs Jozsef. Mennyi jo magyar nevet viselo torzsokos polgar, vagy ahogy egy 1809. evi okirat nemzetes Alfoldi Mihaly uramat nevezi (akinek olajfestesu arckepe a Deri-muzeum nepviseleti termeben Iathato) "torzsok hazafi es civis", vagy ahogy egy mhik foljegyzes 1810-ben Tomosvari Gyorgyrol mondja: "civis es helyes lakos". (Orokbevallasi Jkv. 1809- 18 12. 6 1. es 212. 1.).
A sertestenyesztes a hizlalokban szepen viragzott, jovedelmezett. Sok tekintelyes polgari vagyonnak, joletnek alapjat segitette megvetni; gyarapodasat gyorsitotta. A vasuti halozaf kiepulese, amely Debrecent 1857-ben kapcsolta be a vilagforgalomba, sokkal konnyebbe tette a hizott sertes ertekesiteset akar elo, akar feldolgozott illapotban. De serteskereskedoink ugyanakkor azt is tapasztalhattak, hogy fejlodest jelento nemely uj alkotasok kezdik oket itt-ott kiszoritani elso foglalasi~ hizlalo majo~jaikbol,amelyek a szinten erosodo egeszsegiigyi, koztisztasigi kiivetelminyekkel es a j6izlkssel is szembekeriiltek. Az ~jkel-tes a libakert kozt mar 1847-ben az Istvan-gozmalom telepiilt meg. Az Epreskert szomszedsagaban k i t ev mulva katonai laktanyit kezdtek epiteni. Nehany ev mulva vasuti palyaudvar foglalta el az Ispotaly gatja mogotti posvanyos teriiletet. A kozsegtanacs I86 1-ben egy helyre akarta csoportositani a szetszort serteshizlalokat; ezt az ujitast egeszsegiigyi erdekek is siirgettek. A gazdaszati szakbizottmany javaslatasa 156 kat. hold sovinyhomokteruletet jelolt ki a kozlegelobol a monostorpalyi Ietai orszigutak kozott. ugy gondolkoztak, hogy egy sertksre 16 n-6let szimitva, konnyen elfer ott 15,600 drb. sertes; sot lninthogy nemelyek egy disznora 5 n-olet is elegendonek tartottak, a kiszemelt teriilet 45-50 ezer darab hizlalasara is alkalmatosnak Iatszott. Kimondtak: nem fognak tobbe masutt engedelyt adni nagyban meno serteshizlalasra. Ezt a helyet is nem orokos joggal, hanem minden darab hizosertes utan jar0 30 o. e. krajcarert hasznalhatjak. ~ l l a n d oepulet rei nem rakliatci; de tartoznak a hatarjelzo facolopoket oltalmazni, fenntartani es megismetlodo kihagis eseten emelkedo birsiig terhe mellett csupan e liatirjelelten be101 legeltethetnek. (Kozs. tan. jkv. 186 1 marc. 16. 1996. sz. 164. 1 .). Ez az intezkedes is ideiglenesen csinalt rendet. Csak atmenetileg igazitotta el a serteshizlalok iigyet. A keves penzzel megkezdett szinhazepites koltsegeire a hatosag 1863. es 1864. a varostol keletre, fokeppen pedig delnyugotra fekvo homoklegelobol hatszaz holdnal nagyobb teruletet eladott orokosen. Ennek tulnyomo reszen eltiltotta a serteshizlalast. Csak a dioszegi-uttol a vamospercsi-utig eso teriileten, koriilbelol 100 holdon engedte meg. Hajlandonak nyilatkozott, hogy szukseg eseten egy dulo folddel boviteni fogp. Elrendelte a hizlaloknak faultetvennyel es deszkaval bekeritteteset is. Az ekkor kiosztott fddet
Atkosfoldnek nevezik ma is. A kiiztinseg egy resze eliitt annyira ellenszenves volt ennek a sovany hom.okbuckas teriiletnek a szinhaz kedvB ert kiosztasa. Mbok velekedese szerint az Atkos fold elnevezes inkabb termeketlensege miatt ragadt rea.
A sert6hizlalok ugye e foldek eladasaval sem nyert kielegito megoldast. Az eladasi feltetelekben megallapitott korlatozashoz, innen 70 esztendo tavolabol ugy Iatszik, hogy sem a majorsagi foldek tulajdonosai, sem a varosi hatosag nem ragaszkodott szigonian. Mert mar 1869ben a varosi kozgyules arra utasitja kozrendtartasi bizottsagat, hogy figyelemmel a sertes kereskedelem igen fontos erdekeire, tegyen javaslatot, hol es a varostol milyen tavolsagra helyeztessenek el a serteshizla1ok (Kozgy. jkv. 246- 1869. bkgy.). Sem a vart javaslatot, sem az arra hozott kozgyulesi hatarozatot nem talaltam meg. Azonban 1890 elejen uj szabalyrendelet keszult a serteshizlalo telepek engedelyezeserol. Ennek I . $-a telepengedelyhez koti a sert6hizlalo felallitasat. A 2. $ szerint egeszsegugyi tekintetbol csak a varos keleti es delkeleti oldalara engedelyezhetok, megpedig tul azon a tCrkCpi vonalon, amely a Csapbkert deli gyepiijen a MAV-to1 mert 500 meterre eso ponttol fogva, parhuzamosan a vasutvonalaval huzatott a Homokkert keleti szegleteig, innen pedig ugyanezen kert szelen halad a varadutcai temeto keleti vegeig, majd delnyugoti iranyban keresztiil vag a mikepercsi orszaguton s ugy en el a Boldogfalvai kert delkeleti szegletet. Ez a szabalyrendelet tehat az 1864-ben kiosztott ~najorsagifoldek osszes kiilso reszeit engedelyezte serteshizlalo helyul. De megkovetelte, hogy az ott mar meglevo hazlakok egy ev alatt vizhatlan messzel kesziilo burkolassal es sertesfiirdovel Iattassanak el. Egy erdekcsoport Palfi Daniel vezetese alatt meg a most emlitett szabalyrendelet megalkotasa elott reszvenytarsasagi alapon a vasut- es a dioszegi ut keresztezesenel serteshizlalo telepet es elolegkolcsonzo penzintezetet akart alapitani. A varosi kozgyules 1883 nov. 8-an 20 hold foldet 6000 forintert oda is igert nekik, sot kesz volt 300 db harmincezer frt neverteku reszveny jegyzesevel is tamogatni a vallalatot. (Kozgy. jkv. 208-1883. bkgy. sz. h.). Egy ev mulva ugyanezen helyen szemelt ki es kert a penziigyminiszterium a varostol 24 hold foldet a felallitando dohanygyar szamara. Teljesiilt is a miniszterium
kivansaga. Palfi Danieleknek pedig a varos a mikepercsi-uton igert inas helyet (Kozgy. jkv. 130. I s 16 1 - 1884. bkgy. sz. 11.). A dohanygyar hamarosan fel is epult. De a reszvenytarsasagi hizlalo vallalat terve altalam nem osmert okbol nem valosult meg. A varos a dohanygyaron till, a dioszegi-uton rendezte be 1893-ben a kozvagoliidat a sertesperzselovel egyutt. A vagohid elibe helyezte el a sertesvasart is 1 898-ban. Sertestenyesztok es kereskedok akkor is panaszolkodtak, kivalt az amerikai es balkani verseny miatt. A mult szizad harom utolso evtizede rnegis arany ido volt az onellatasban kinlodo mostani allapothoz k 6 pest. Akkor a szabadkereskedelem es az Osztrak Magyar Monarchia egyseges nagy vamterulete biztositotta e felfoglalkozas konnyebb es nagyobb jovedelmez6seget is.
Zoltai Lajos
COMPETING DIARY PRODUCTS AND MEET IN THE ANCIENT HOUSEHOLDS OF DEBRECEN
Lajos Zoltai
The paper supported by research work made in the Archives by Lajos Zoltai goes back to the times of 150-300 years earlier. The author states that at that time the pork meat, bacon and fat played minor role in certain respects than even between the two world wars. Beef and mutton were eaten also in smoked and dried form but poultry and ~naln~nal game, fish of rivers and lakes and loach and turtle of swamps were also present in their menu. Beside the butcher guild of Debrecen the pig-slaughtering butchers appears more frequently only in the 17 th century.
The laws of guilds in the 16 th and 17 th century ordain the makers of masterpieces to place mostly fowl and cow roasts and lesser pork meat on the table. In the 18 th century in the documents regarding food supply of day-labourers and of people of payment in kind of Debrecen besides of mush, lentil, pee and bacon there are mentioned equivalently cheese and curd as well. In that time cheese pl-essure boards were often present in a lot of "civis" (well-to do peasants') houses. Mutton was popular food mostly in autumn. Lajos Zoltai brings his data niostly from the houseliold of Janos Sz6ke lived in the 18 tli century. Nevertheless the original registers of taxes are abundant sources of other statistics regarding animals and crops. At the end of the I8 th century there were about one thousand taxable pigs in Debrecen but the number of seep was ten or fifteen times higher. In the midcile of the 19 th century the rate changed observably to the benefit of pig-breeding. The article finishes by commenting upon the conditions of pig-fi~ttening(till the end of the 19 th centuty).
