3.
V3 : 4 1 / 5 = 6 : x _4V2_L6 V3 x = 37-8
4l/5 126 / 5
X 6= :2/a =
i26 / 5
21/s
X 6 = 126A X V 2 = * " / , « = 37-8
4. Hogyan határozható meg a legegyszerűbben a kező aránypárban az ismeretlen tag értéke?
követ-
3-5 : x = 7 :20 4 x = 10:4 5.
IV.
12 : 4 = x : 5 2 / 3 x = 17
összefoglalás.
Mikor egyenlő értékű két arány? Mit csinálhatunk két egyenlő értékű aránnyal? Mi az aránypár? Hány tagja van az aránypárnak? Hogyan hívjuk az aránypár tagjait? Milyen összefüggés van a külső és a belső tagok között? Hogyan kapjuk az ismeretlen külső tagot? Hogyan számítjuk ki az ismeretlen belső tagot? V. Házi feladat
kijelölése.
Krix
Márton.
Ásványtan-vegytan. Az arany. Tanitás a polgári isk. IV. o.-ban.
Szemléltető eszközök: Aranytárgy, az arany tartalmú kőzet, aranyfüst, higany, csipesz, láng, képek, térkép. ' 7. Előkészítés. a) Számonkérés. A közönséges fémekről tanultak rövid ái tekintése. b) Élménipujújtás-hangulatkeltés. — Felmutatom az aranygyűrűmet. Ézt az aranygyűrűt évek óta hordom, ki van téve a levegő hatásának és mégsem veszítette el ragyogó fényét. (Nem oxidálódik = nemes fém. — A szegedi múzeum népvándorláskorabeli aranyleletein meg sem látszik az idő vasfoga.) Földünk legelső ismert féme az arany volt. A Biblia is tanúskodik arról, hogy az aranyat már réges-régen ismerték és (218
kedvelték. Több görög író említést tesz művében az aranyról, melyet akkoriban is már igen nagyra becsültek s ékszernek meg istenségeik szobrainak készítésére használtak. Bizonyára hallottatok már az inkák mesés gazdagságáról. (Rengeteg aranyának áldozata lett az inka nép.) E nép földalatti kerteket Jéiesített s aranyból, ezüstből vert, drágakövekkel kirakott fákat, virágokat meg állatokat helyezett azokba. Ha hazánk történelmét vizsgáljuk, látjuk, hogy a rómaiak nehéz, véres harcokat vívtak az erdélyi részek (Dácia) birtokáért, amelynek aranygazdagsága már az akkori időben is ismeretes volt. Erről tanúskodik csaknem valamennyi régibb keletű bánya, mely a leletek tanúsága szerint római bányaművelés alatt állott. . Az aranyláz, mely Amerika felfedezése után izgalomban tartotta egész Európát, rengeteg embert hajtott az ú j világrészbe. — Mire is nem veszi rá az emberi szíveket az átkozott aranyéhség! Ez a mondás talán soha jobban nem illett egy korszakra mint a 20. századra, mely alatt a világháború zajlott le, borzalmaival és mérhetetlen értékpusztításaival. A véres háború után megkezdődött és állandósult a nem kevésbbé véres gazdasági háború, mely lassan a pusztulás szélére vitte a győzőt és legyőzöttet egyaránt. Válságban van a világgazdaság. Minden ország igyekszik menteni a menthetőt, mindenütt keresnek valami állandó értéket, mely bizalmat gerjeszt. A sokféle javító és mentő tervnek, mely a gazdasági válságot enyhíteni és kiküszöbölni akarja, a gerince az arany. II. T ár gy alá s. Szemléltetem az aranytartalmó kőzetet. — Ez az annyira áhított és mégis oly sok bajt okozó fém mindig és mindenütt csak kis mennyiségben fordul elő. Azonban az arany nagy értéke miatt ezek a fínomeloszlású kis mennyiségek is legtöbbször kitermelhetők. Sőt, minél jobban tökéletesíti a technikai tudomány a zúzóműveket, minél finomabbak lesznek a kitermelő eljárások, annál több aranyelőfordulást tudnak kiaknázni. Minél' értékésebb a fém, annál szegényebb' lehet a fémet tartalmazó nyersanyag. Amíg 1 q vasércben legalább 30 kg vasnak kell lennie, hogy azt az ércet felhasználhassuk, az aranyérc 1 q-jában megelégszünk 1 g arannyal; ba tehát 1 m 3 aranyércben (50 q) 50 g-nyi arany vau, már érdemes kitermelni. Mekkora lehet 50 g arany? — Gondoljátok meg azt, hogy az arany2 •5-szer nehezebb a vasnál! (50 g víz térfogata 50 cm 5 , 50 g arany térfogata: S0 / 20 = 2 - 5 cm3.) Tyúktojásnagyságú arany = 1 kg. Az aranynak nagyobb tömbökben való előfordulása a legritkább esetek közé tartozik. Erdélyben, Brádon, is találtak egy közel 60 kg-os tömböt. (3 dm 3 ). Az eredeti lelet a bécsi császári múzeumban van, a Nemzeti Múzeumunkban csupán aranyozott gipszmásolatát őrzik. (219
Az arany minden földrészen található, elsődleges és másodlagos fekvőhelyeken, Európa azonban az aranytermeiés terén az utolsó helyet foglalja el. Ma a világtermelés szempontjából a következő nagyobb területek jönnek tekintetbe: India, Szibéria, Dél-Afrika, Dél-Amerika, Kalifornia, Alaska, Ausztrália, Ural-hg. és hazánk. A hazai aranyelőfordulások a Kárpátok belső övében Selmecbányától a Marosig, félköralakban húzódó vulkáni vonulathoz vannak kapcsolva: Selmec— Körmöcbánya, Nagy-, Felső- és Kapnikbánya, Verespatak, Offenbánya, Zalatna, Brád, stb, a híresebb aranybánya-központok. Minden aranyvidéken először a másodlagos helyekre bukkannak rá és csak ezek kimerülése után látnak hozzá az elsődleges arany kitermelésének. Az arany nyerése. A bő vízzel felkavart aranytartalmú iszapot durva posztóval bevont lejtős csatornába öntik. (A posztó szálai közé lerakódnak a nagy fajsúlyú aranyszemek.) A posztóról időnkint lemosott és idegenanyagot még mindig tartalmazó aranyiszapot higannyal keverik. Kísérlet, a) Az aranygyűrűt egy percig higanyba teszem. (Megfehéredett.) A higany az arannyal foncsorrá, amalgánná ötvöződött. — Mit csináljak, hogy ismét megsárguljon? (Sidollal kell lesúrolni.) De ajkkor a leoldott arairuy veszendőbe megy! b) A gyűrűt lángba tartom. (A higany elpárolgott s az arany visszamaradt.) (A higany az arany iszapból is kiválasztja az aranyat. Az amalgánból a higanyt hevítéssel kiűzik s az arany visszamarad.) Az elszálló higanygőzöket lepárlás útján visszanyerik. A másodlagos fekvőhely aranyát könnyű kitermelni (az idő porlasztotta el a sziklát), ezért a nagyobb arany vidékeken az első években óriási mértékben emelkedik az aranytermelés. Ha azonban az aranymosók kimerültek és az elsődleges aranyat kezdik bányászni, — ami sokkal drágább művelet — akkor az aranytermelésben jelentékeny visszaesés. mutatkozik. Amíg a 20. századig a világ addigi összes aranytermelésének % részét a másodlagos fekvőhelyekről nyerték, addig ma már csak V 10 része származik másodlagos fekvőhelyekről. A világ évi aranytermelése kb. 8000 q. (40 m s ; akkora kocka, melymiek éle kb. 3.6 m.) Hazánk évi aranyiermelése kb. 30 q (akkora kocka, amelynek éle kb. 5 dm). 1 kg arany ára kb. 6000 P. Tulajdonságai. A legjobban nyújtható, lapítható fém; 1 g aranyból 2000 ni bosszú drótot lehet kihúzni s olyan vékonyra lapítható, hogy 10.000 egymásra helyezett lemez 1 mm vastagságú! (60 cigarettapapír is 1 mm vastagságú.) Ez az igazi aranyfüst. (A sírkövek betűit ezzel aranyozzák. — Szemlélte(220
tem. A sírkőbe vésett mélyedést ragasztóanyaggal bevonják s az aranyfüstöt a vájatba nyomják. Gyakran láthatunk azonban olyan feliratot, amely, rövid idő alatt megfeketedett, sőt meg is zöldült. [Hamis aranyfüsttel (sárgaréz) vonták be.] — A vegyiszereknek is ellenáll; csupán-a királyvíz (sósav és salétromsav elegye) oldja. — A vasnál jóval lágyabb, de az ólomnál keményebb. (Könnyen kopik s ezért rézzel ötvözik. Az aranytárgyakat 4-féle finomságban készítik: I. 896, II. 900, III. 750, IV. 585. Miért nem süllyedt le az aranygyűrűm a higanyba? (Mert a IV. finomságú tárgyban nagyon sok a jóval kisebb fajsúlyú réz.) Hogyan állapítja meg az ékszerész egy olyan törött aranytárgy finomságát, melyről a jelzés hiányzik? [A tárgyat a fekete próbakövön végigbúzza s a visszamaradt sárga csíkot salétromsavval leönti: a salétromsav (választóvíz) kioldja a rezet.] A kimarás mértékéből aztán, nagyítóüveg segítségével, megállapítja az ékszerész a tárgy finomsági fokát. Aranyozás. 1. Lemezelés. Aranylemezt sajtolnak a felhevített fémre, 2. Foncsorozús. Az aranyamalgámmal bevont tárgyat tűzbe teszik. (A higany elillan.) 3. Galvanizálás. Az aranyoldat negatívsarkára helyezett tárgyra a kiváló arany lerakódik. A világ arany termelése két irányban használódik fel: 1. ércpénzkészítésre (pénzfedezésre), 2. az ipar használatára, tu- • dományos és orvosi célokra. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi politika középpontjában az arany áll. Naponta olvashattuk az újságban, hogy melyik világbirodalom mennyi aranyat adott el, a .másik menynyit vásárolt, gyűjtött, halmozott össze. Franciaországba, Angliába és az Egyesült-Államokba .valósággal ömlött az arany a világháború utáni két évtizedben, a gazdaságuk mégis éppúgy Szenved, tengődik, mint azok a gazdaságok, ahonnan elszívta ezt az aranyat. Minden háború sok pénzbe kerül, mert a háború értékpusztítással jár, ami a hadviselő felek elszegényedésére vezet. De ha egyik oldalon elszegényedés következik be, akkor a másik oldalon megfelelő gyarapodás történik. A háborúk alatt a hadviselő felek hadiszállítói a semlegesek és különösen az Egyesült-Államok voltak, tehát a világháború gazdasági következménye az lett, hogy Európa elszegényedett és Amerika meggazdagodott. A világ aranykészletének ilyen eloszlása igen érdekes ésnem várt hatással van Amerika gazdasági helyzetére. Az odaözönlött arany a megélhetést megdrágította, ami lényegében, azt jelenti, hogy a dollár belföldi értéke csökkent. Az. ipar (221
csak drágán tudott termelni s ezáltal csökkent az iparcikkek eladási lehetősége. Az arany beáramlását mesterségesen kellett megszüntetni, mert ellenkező esetben súlyos gazdasági válságot idézhet elő és részben idézett is. U. i. nyersanyagra és élelmiszerre Amerikának nincs szüksége, tehát, hogy pénzét értékesítse, készárút hozott be, ami viszont a hazai ipart teszi tönkre és óriási munkanélküliséget eredményez, ami be is következett. Viszont Németországban, ahol arany vajmi kevcs van, mit látunk? (Nem az arany, hanem a munka teszi erőssé a nemzetet.) Az arany sorsa tehát az utolsó évtizedek borzalmas viharain keresztül azt a tanúiságot adja, hogy a világgazdaság csak természetes törvényeket követ és azt önkényesen irányítani nem lehet. A világgazdaság egységes élő szervezet, melynek ereiben az aranyvér kering és ahogy az állati szervezetben a vérnek mindenütt egyformán kell elosztva lenni, úgy az aranynak is a világgazdaságban egyenletesen kell keringeni, ha feladatát teljesíteni akarja. Jeges Sándor
Á szeszgyártás, Tanitás a polg. iskola IV. osztályában.
A tanítás előzménye a szeszerjedés és a szeszesitalok megismertetése. Ott megfigyeltük a szeszeserjedés lefolyását, úgy amint az a természetben végbemegy. Láttuk a szeszeserjedés természetes feltételeit. A tanuló- és bemutató-kíésrletek során igyekeztünk az erjedés kémiai értelmét meglátni. A szeszgyártás tanítása az előző órákon szerzett ismereteknek az alkalmazása. Kevés alkalom kínálkozik ugyan a tanulók öntevékenységére, azonban a gyártás menetének problémaszerű beállításával (milyen kémiai alapja van az egyes gyártási mozzanatnak?) szolgálhatjuk a gondolkodtató elvet. A technológia ilyen kémiai megalapozásával az iskolai értelemben vett igazi munkáltatást, a szellem foglalkoztatást szolgáljuk. De iskolánk gyakorlati életre nevelő célkitűzése is megkívánja, 1-ogy vegytani oktatásunk során a természetből ellesett ismereteket úgy mutassuk be, mint amelyek a gazdasági, ipari haladásnak, így számtalan ember megélhetését biztosító gyári munkának alapjai. Az ilyen tanítás az „az életből, az életnek" elvét valósítja meg. Előkészület a tanításra: 96°/o-os alkohol, denaturált szesz, szeszgyári minták kikészítése. Irodalom: Dr. Wichelhaus H. : Népszerű előadások a chemiai technologia köréből, Dr. Hérics •—Tóth J.—Osztrovszky A.: A szeszgyártás kézikönyve, Zalka Zs.: Mezőgazdasági szeszgyártás. (222
