Magyar Újságírók Országos Szövetségének Alapszabálya 2012. április 5. csütörtök, 20:49 A MÚOSZ új Alapszabályát a rendkívüli küldöttgyűlés 2011. szeptember 24-én fogadta el. Az alábbi dokumentum a 2014. november március 31- x-ei küldöttgyűlés döntéseivel módosított szövegváltozat. A változtatások meghatározóan az időközben elfogadott új civiltörvény rendelkezéseihez igazítják a MÚOSZ alapdokumentumát. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület alapvető adatai 1.1. Az Egyesület neve: Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1.2. angolul: Association of Hungarian Journalists, németül: Verband Ungarischer Journalisten, oroszul: Ассоциация венгерских журналистов. , 1.3. az Egyesület rövidített neve: MÚOSZ 1.4. Alapítva: 1896 Founded :1896 Seit : 1896
основан : 1896 1.5. Az Egyesület székhelye: H-1064 Budapest, Vörösmarty u 47/a. 1.6. Az Egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, az Alkotmány keretei között, jelen Alapszabály és a küldöttgyűlés vagy felhatalmazása alapján más testület által alkotott szabályzatok előírásai szerint. 1.7. Az Egyesület pecsétje: kör alakú, 3 cm átmérőjű, rajta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége felirat és a MÚOSZ logója. Jogállás Az MUOSZ – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) 4. § (1) bekezdése szerint működő – közhasznú Szövetségként bejegyzett, Szövetségi formában működő, autonóm, demokratikus szakmai szervezet, amely a tagok közös, tartós, Alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület célkitűzései 2.1. A MÚOSZ közhasznú, az újságírók demokratikus, pártoktól és állami szervektől független, egyesületi formában működő szakmai érdekképviseleti és kulturális szervezete. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független – pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, támogatást tőlük nem fogad el. A társadalmi szervezet országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem ajánl. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívül más is részesülhet. Az egyesület hitet tesz a Magyarország által is elfogadott a médiát (is) érintő ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, kivált annak 19. cikkelye mellett, amely kimondja:
1
„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.” Hitet tesz az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartája, annak 11. cikkelye mellett, amely szerint: „a) Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát és az információk és eszmék átvételének és átadásának szabadságát a közhatóságok beavatkozása nélkül és a határoktól függetlenül. b) Tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot és a sajtó pluralizmusát.” 2.2. A Szövetség 2.2.1. fellép a tájékoztatás és a nyilvánosság szabad érvényesüléséért és azok etikai tisztaságáért; 2.2.2. kiáll a sajtószabadságért; 2.2.3. erősíti az összefogást és a szolidaritást a szakmai szervezetek között; 2.2.4. képviseli a szakma érdekeit a nyilvánosság működésével és a médiaszabályozással kapcsolatos, valamint szakmát érintő egyéb jogalkotási kérdésekben; 2.2.5. őrzi, illetve támogatja a magyar újságírás értékeit; 2.2.6. szorgalmazza és támogatja tagjainak képzését; 2.2.7. jogi és erkölcsi védelmet nyújt tagjainak; 2.2.8. ösztönzi és szervezi tagjainak öngondoskodását; 2.2.9. a szakma etikáját támogató tevékenységet végez. 2.3. A megjelölt célok érdekében önállóan, illetve az újságírók más szakmai, illetve érdekvédelmi szervezeteivel, civil szervezetekkel, szakszervezetekkel együttműködve: 2.3.1. törekszik a szakmai szolidaritás érvényre juttatására; 2.3.2. részt vesz a szakmai-etikai normák tudatosítását és érvényesítését szolgáló programokban; 2.3.3. fellép a munka díjazásának, az újságírók foglalkoztatásának, élet- és munkakörülményeinek, egészségügyi és szociális ellátásának javítása érdekében; 2.3.4. támogatja, segíti a helyi orgánumokat feladatuk teljesítésében; 2.3.5. saját és idegen tulajdonú ingatlanjaiban oktatási tevékenységet folytat, szakmai tanfolyamokat, továbbképzéseket szervez, és részt vesz a szervezett újságíró képzésben 2.3.6. jogi tanácsadást biztosít és az újságírói tevékenységgel összefüggő esetekben az elnökség döntésének megfelelően jogi képviseletet szervez; 2.3.7. kapcsolatokat tart fenn a nemzetközi újságíró és egyéb szervezetekkel, velük együttműködve továbbképzéseket, konferenciákat szervez és lehetővé teszi az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások igénybevételét; 2.3.8. díjakat, alapítványokat hozhat létre, kitüntetésekre, jutalmakra tesz javaslatot és ilyeneket maga is adományoz; 2.3.9. szervezi és támogatja tagjai és családtagjaik egészségügyi ellátását, saját tulajdonú ingatlanjaiban biztosítja tagjai és a családtagjaik számára az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások igénybe vételét, rekreációs ellátásukat;
2
2.3.10. az újságírói hivatást és a szövetség életét bemutató belső, illetve külső kommunikációt szolgáló fórumokat működtet, szakkönyvtárat működtet, kulturális pályázatokat hirdet, kiállításokat, ismeretterjesztő rendezvényeket, konferenciákat szervez; 2.3.11. támogatást nyújthat azonos célokat szolgáló más szervezeteknek; 2.3.12. feltárja és elemzi a médiavilág fejlődését, így különösen az újságírói szerep változásait, az új kommunikációs eszközök megjelenését, a szakmai és egzisztenciális konfliktusokat, és segíti azok feloldását; 2.3.13. szorgalmazza, hogy a média szereplői, a munkáltatók (tulajdonosok) és a munkavállalók egyedi, kölcsönösen elfogadott, nyilvános és átlátható szakmai, etikai és foglalkoztatási normákat dolgozzanak ki, és ennek alapján kössenek megállapodásokat. 2.4. Közhasznú szervezetként az egyesület az alábbi tevékenységeket végzi: - tudományos tevékenység, kutatás keretében a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 2. § a) pontja, továbbá 5-6. §-a szerinti közfeladat támogatása érdekében szerepet vállal a kutatási célok, területek, módszerek feltérképezésében, és ezeknek a kormányzat felé történő közvetítésében, - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 12, 18, 58 és 59. §-ai szerinti közfeladat teljesítése érdekében közreműködik az újságíró-képzést folytató intézmények szakmai ellenőrzésében, szakmai ajánlások, ellenőrzési szempontok megfogalmazásában és azok folyamatos felülvizsgálatában, - kulturális tevékenység keretében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. §-a szerinti, továbbá a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény (kihirdette a 2006. évi XXXVIII. törvény) 11. cikkelye szerinti közfeladat teljesítése érdekében szakmai támogatást nyújt a kulturális örökségvédelem állami feladatainak (elsősorban a védetté nyilvánítás) ellátásához, illetve a szellemi kulturális örökség megőrzéséhez; a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 6/A., 53. és 76-81. §-ai szerinti állami és önkormányzati feladatok ellátását segíti elő, - emberi és állampolgári jogok védelme körében az alaptörvény I. cikk (1) bekezdése, illetve a 2010. évi CIV. törvény 4. § (1) bekezdése szerint az államra háruló kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében feltárja és az állami szervek tudomására hozza az emberi jogokat, illetve a sajtó szabadságát sértő magatartásokat; – az egészség-megőrzés körében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. 35. §-án alapuló állami és önkormányzati népegészségügyi feladatok teljesülése elősegítése érdekében saját ingatlanjait igény szerint – külön megállapodás alapján – rendelkezésre bocsájtja sport, szabadidős és ifjúsági önkormányzati feladatok ellátására. II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA 1. Az Egyesületnek rendes, örökös, tiszteletbeli, junior és pártoló tagjai lehetnek. 2. A MÚOSZ tagja lehet minden nagykorú személy, valamint minden olyan jogi személy, aki/amely azonosul a szövetség céljaival, elfogadja a szervezet alapszabályát, fizeti a tagdíjat, valamint megfelel az alábbiakban felsorolt feltételeknek.
3
3. Rendes tagként vehető fel az a természetes személy, aki legalább két éve újságírói, vagy annak minősülő tevékenységet folytat, illetve a nyilvánosság tájékoztatásában hivatásszerűen közreműködik. A MÚOSZ újságírónak tekinti azt a személyt, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik, vagy ilyen szakmai gyakorlatot követően vonult nyugdíjba. Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában való hivatásszerű közreműködés. 4. Örökös tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja. 5. Pártoló tag lehet az a természetes illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a szövetség céljaival azonosul, és azok megvalósítását támogatja. 6. Tiszteletbeli tag lehet az a természetes személy, akinek ezt az elnökség felajánlja. A tiszteletbeli tagságra az Elnökség vagy a Tagfelvételi bizottság tehet javaslatot. A tiszteletbeli tagságra vonatkozó javaslatot írásban a MÚOSZ Elnökségének kell előterjeszteni és az elnökség hagyja azt jóvá. 7. Junior tag lehet az a természetes személy, aki felsőfokú tanulmányokat folytat (ideértve a felnőtt szakképzést), rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal illetve a szakirányú képzést végző oktatási intézmény igazolásával és rendszeresen publikál. A juniori tagsági státusz 1 évre érvényes, azt minden évben meg kell újítani a nappali tagozatos diákigazolvány illetve a szakirányú képzést végző oktatási intézmény igazolásának bemutatásával. Ennek hiányában a junior tagsággal járó kedvezményes státusz nem tartható fenn. Ha a junior tag a junior tagságát nem újítja meg, akkor törlésre vonatkozó szabályok irányadók, ha azonban a junior tag rendes tag kíván lenni, akkor azt az újabb felvételi nyomtatvány beadásával megteheti. 8. A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. Az egyesületi tagsággal rendelkező jogi személy tagja nem nyeri el automatikusan a szövetség egyéni tagságát. A rendes és a junior tag belépési nyilatkozatát a Tagfelvételi Bizottsághoz kell benyújtani. A tagfelvételi eljárást és a tagfelvételi kérelem elbírálásának rendjét a MÚOSZ szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) szabályozza. A tagokat az Egyesület nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. A pártoló taggal az elnökség döntése alapján az elnök köt megállapodást. 9. Az elnökség határozata alapján az elnök társult tagsági megállapodást köthet, amelynek alapján a társult tag tagjai részesülhetnek a szövetség szolgáltatásaiból. 10. A tagok jogai: 10.1. Rendes és örökös tagok: - A tag jogosult részt venni az egyesület tevékenységében, aktív és passzív választójoga van a legfelsőbb, illetve az ügyintéző és a képviseleti szervekbe. Azokban a szervekben, amelyeknek tagja, indítványtételi és szavazati joga van, egyébként pedig az egyesület bármely szervéhez javaslattétellel élhet. - A tag előzetes időpont-egyeztetés mellett jogosult betekinteni a Egyesület valamennyi okiratába – a döntés-előkészítő iratokat kivéve –, de a személyiségi jogokat és az üzleti titkot köteles tiszteletben tartani. Erre vonatkozóan írásbeli nyilatkozatot kell tennie.
4
- A tag támogatásért, jogsegélyért, erkölcsi és egzisztenciális védelemért fordulhat a szövetséghez, továbbá igénybe veheti a szövetség létesítményeit és kedvezményeit. - A tagsági jogok és kötelezettségek a tagfelvételről szóló határozat keltétől illetik és terhelik a tagot. 10.2. A tiszteletbeli tagok - igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait; - használhatják a „MÚOSZ tiszteletbeli tagja” címet; - megkapják a MUOSZ igazolványát 10.3. A junior tagok - javaslatokat tehetnek a szövetség testületeinek; - támogatásért, jogsegélyért, erkölcsi és egzisztenciális védelemért fordulhatnak a szövetséghez; - igénybe vehetik a szövetség szociális, egészségügyi és kulturális létesítményeit és kedvezményeit. - A junior tagok választójoggal nem rendelkeznek, de bizottsági taggá (a bizottság vezetőségének tagsága kivételével) megválaszthatók. 10.4. A pártoló tagok - igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait; - a jogi személy pártoló taggal kötött szerződés által meghatározott egyéb jogokkal rendelkeznek; - használhatják a „MÚOSZ pártoló tagja” címet. 11. A tag kötelessége: - az Alapszabály, az Újságírói Etikai Kódex és az Érdekképviseleti Kódex szabályainak betartása; - aktív közreműködés az Egyesület céljainak megvalósításában; - a tagsági díj fizetése. (Az örökös és tiszteletbeli tagsággal tagdíjmentesség jár.) 12. A tagsági viszony szüneteltetése: A szervezeti és működési szabályzat feltételrendszere alapján a tagság írásbeli kérelemre meghatározott ideig szüneteltethető. 13. A tagsági jogok felfüggesztése: - Ha a taggal szemben súlyos etikai illetve fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai eljárás jogerős befejezéséig a tagsági jogok gyakorlását az Etikai Bizottság külön határozattal felfüggesztheti. Etikai eljárás során büntetésként kiszabható a tagsági jogok határozott időre történő felfüggesztése. 14. A tagság megszűnése - A tagság megszűnik a tag egyoldalú írásos kilépési nyilatkozatával. A tagság ebben az esetben a nyilatkozatnak az elnökség általi kézhezvételének napján szűnik meg. - A tagság megszűnik, ha a tag a tárgyévi tagdíjat a tárgyévet követő április 1-ig annak ellenére sem fizette meg, hogy díjelmaradásáról írásban tájékoztatást, majd 8 napos határidővel a hátralék megfizetésére igazolható módon felszólítást kapott. A tagot ebben az esetben az elnök törli a tagnyilvántartásból.
5
- Tagot az Elnökség kizárhatja, ha a tagot a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélte, illetve ha Magyarország területéről kiutasították. - Az „örökös” és a „tiszteletbeli” tagi cím megszűnik, ha az elnökség e címet érdemtelenség miatt visszavonja. - Kizárással, az Etikai Bizottság határozata alapján.
III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE A) A MÚOSZ legfelsőbb szerve 1. Általános rendelkezések 1.1. Az Egyesület legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés, amelynek kizárólagos hatásköre – a 2. pontban foglaltakon túlmenően – az egyesület stratégiájának meghatározása. 1.2. A küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha azt a személyiségi jogok vagy az üzleti titok védelme indokolja. 1.3. A küldöttgyűlés naptári félévenként legalább egyszer ülésezik 2. A küldöttgyűlés hatásköre 2.1. Az egyesület küldöttgyűlése alkotja meg és módosítja az egyesület alapszabályát, dönt az egyesület névváltoztatásáról, az egyesület megszűnéséről. 2.2. A küldöttgyűlés határozza meg az egyesület éves költségvetését. Dönt az éves tagdíj mértékéről, továbbá a cél szerinti juttatások köréről és az igénybevételük feltételeiről. A küldöttgyűlés választja meg az egyesület könyvvizsgálóját. 2.3. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása. 2.4. A küldöttgyűlés határozza meg az egyesület vagyongazdálkodásának irányelveit. 2.5. A küldöttgyűlés választja meg az elnökség tagjait, illetve az egyesület elnökét és alelnökeit, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjait és vezetőjét, az Etikai Bizottság elnökét, alelnökeit és tagjait és mindezen szervek póttagjait. A küldöttgyűlés választja meg továbbá az egyesület tiszteletbeli elnökét. A felsorolt tisztségeket csak az nyerheti el, aki a választást megelőzően legalább 10 /tíz / év folyamatos szövetségi tagsággal rendelkezik 2.6. A küldöttgyűlés az E) fejezet rendelkezései szerint Bizottságokat hoz létre. A bizottságok munkájáról szóló éves beszámolóról a küldöttgyűlés határozatot hoz. 2.7. A küldöttgyűlés megalkotja az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát. 2.8. A küldöttgyűlés beszámoltatja a hatáskörébe tartozó testületeket, és elbírálja az egyesület szerveinek döntéseivel szemben a tagok által benyújtott panaszokat. 3. A küldöttgyűlés megbízatásának keletkezése 3.1. A küldötteket egyéni szavazás útján választják. Küldött az lehet, aki a választást megelőzően öt éves folyamatos szövetségi tagsággal rendelkezik. [Az elnökség állásfoglalását igényli:] Nem lehet küldött az, aki1990 előtt a pártállam valamelyik tömegszervezetében (MSZMP, KISZ ) vezető tisztséget töltött be vagy az ügynöktörvény hatálya alá esik. A jelöltnek
6
hozzájárulását kell adnia ahhoz, hogy adott esetben az Mandátumvizsgáló Bizottság a rá vonatkozó iratokat kikérje. Küldött az lehet, aki legalább 10 jelölést kapott. Egy tag csak egy jelöltre adhatja a jelölését, aki több jelöltet jelöl, valamennyi jelölése érvénytelen. A megválasztott küldöttek személyét a küldött nevére szóló jelölőcédulák hitelesítik. A jelölőcédulát a jelölő tagnak a MÚOSZigazolványa másolatával is hitelesíteni kell. 3.2. A küldött megbízatása megszűnik - lemondással, - tagsági jogviszonya megszűnésével, vagy az Etikai Bizottság jogerős döntése alapján tagsági jogviszonya felfüggesztésével . 3.3. A szavazólapok leadásának határideje a küldöttgyűlést megelőző 30. nap. A szavazólapok leadása a küldöttjelölt kötelessége. 4. A küldöttgyűlés működése 4.1. A küldöttgyűlés elnöke a küldöttgyűlést a határnapot megelőzően 25 nappal írásban kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval hívja össze. 4.2. A küldöttgyűlés határozatképes, ha a határnap eredeti időpontjában a küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az eredeti időpontot követő 1 óra elteltével az eredeti napirend tárgyalása tekintetében a küldöttgyűlés a megjelent küldöttek létszámára tekintet nélkül határozatképes. Megismételt küldöttgyűlés az alapszabály módosítására, továbbá az elnöknek és a vezető testületek (elnökség, felügyelő bizottság, bizottságok) tagjainak több mint fele egyidejű megválasztására nem jogosult. 4.3. A küldöttválasztást követő első küldöttgyűlést a küldöttgyűlés vezetőségének megválasztásáig a korelnök vezeti. A korelnök a küldöttgyűlés elé terjeszti a küldöttgyűlés napirendjét, továbbá a küldöttgyűlés 3 elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének, 2 hitelesítő tagjának és 2 szavazatszámlálójának jelölt küldöttek nevét. A küldöttgyűlés a tisztségviselőinek személyéről több jelölt esetén is egyidejűleg szavaz, a szavazásra feltett tisztséget az a küldött viseli, aki az adott tisztségre a legtöbb szavazatot kapta. A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megbízatása a küldöttgyűlés megbízatásáig tart; valamely tag kiesése esetén a soron következő küldöttgyűlésen először a kiesett tag pótlásáról kell gondoskodni; a küldöttgyűlés elnökének kiesése esetén a korelnök tesz javaslatot az új elnök személyére. 4.4. A küldöttgyűlést megelőzően legkésőbb 20 nappal bármely küldött indítványt tehet a napirend kiegészítésére, feltéve, hogy írásban határozati javaslatot is előterjeszt. Az elnök az indítványt nem teheti fel szavazásra, ha a küldöttgyűlésen a küldöttek legalább kétharmada nincs jelen, vagy az indítvány írásbeli határozati javaslatot nem tartalmaz. A küldöttválasztást követő első küldöttgyűlés napirendjére vonatkozó javaslatot a küldöttgyűlés megválasztott elnökei terjesztik elő. A napirend kiegészítésére vonatkozó indítványt és határozati javaslatot az előterjesztő küldött ilyenkor szóban is előadhatja. 4.5. A küldöttek írásban módosító indítványokat nyújthatnak be az előterjesztésekhez. A módosító indítványokat a küldöttgyűlés elnöke ismerteti. A napirendi pontok előadói és a módosító indítványok előterjesztői előterjesztéseiket szóban kiegészíthetik, illetve a küldöttek ebben a körben hozzájuk kérdéseket, észrevételeket intézhetnek. Az egyes napirendi pontok tárgyalása után a küldöttgyűlés először a módosító indítványokról, majd az egységes szerkezetű javaslatról szavaz. 4.6. A küldöttgyűlés – ha az alapszabály másként nem rendelkezik – határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A személyi kérdésekről – a küldöttgyűlés vezetősége megválasztásának
7
kivételével – a küldöttgyűlés titkosan szavaz. A szavazás eredményét a szavazatszámlálók jelentései alapján a küldöttgyűlés elnöke állapítja meg. 4.7. A küldöttgyűlésről vezetett jegyzőkönyv tartalmazza a napirendi pontok tárgyalásán elhangzott felszólalásokat, a határozati javaslatok és a módosító indítványok megjelölését, a leadott igen és nem szavazatok, valamint a tartózkodások számát és a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés elnöke írja alá, és a hitelesítő tagok hitelesítik. 4.8. A meghozott határozatról az egyesület elnöke nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a határozatra vonatkozóan a jegyzőkönyvben szereplő adatokat (így különösen a leadott támogató, ellenző és tartózkodó szavazatok számát, a módosító indítványokra vonatkozó adatok kivételével), a határozat tartalmát, keltét és hatályát. A küldöttgyűlés határozatát az elnök az érintettel tértivevényes levélben, a határozat egy példányát mellékelve közli. A határozatot az egyesület internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni, egy példányát pedig a székhelyen is ki kell függeszteni. 4.9. A küldöttgyűlés elnökei a rendes küldöttgyűlések között rendkívüli küldöttgyűlést hívnak össze, ha a tagok tíz százaléka vagy a küldöttek 30 százaléka ezt az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, vagy ha erre a felügyelő bizottság vagy az elnökség a napirend és a határozati javaslatok megjelölésével indítványt tesz. 4.10. A küldöttgyűlésen az elnökség, a bizottságok és egyéb szervezeti egységek vezetői tanácskozási joggal vehetnek részt, ha nem küldöttek. 4.11. A küldöttgyűlés elnökei testületként járnak el, határozataikat egyszerű többséggel hozzák. 5. A küldöttgyűlés megbízatásának megszűnése 5.1. A küldöttgyűlés megbízatása 4 évre szól. 5.2. Megszűnik a küldöttgyűlés megbízatása akkor is, ha 5.2.1. saját vezetőségét a választást követő első küldöttgyűlésen nem tudja teljes körűen megválasztani; 5.2.2. az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveit, illetve felügyelő bizottságát a választást követő első küldöttgyűlésen nem tudja megválasztani; 5.2.3. tagjainak létszáma az eredeti létszám felére csökken; a megszűnés időpontja ebben az esetben az utolsó küldött megbízatása megszűnésének időpontja. B) A MÚOSZ ügyintéző és képviseleti szervei a) Az elnökség 1. Az elnökség hatásköre 1.1. Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, amely a küldöttgyűlés határozatainak keretei között irányítja az egyesület működését. 1.2. Az elnökség gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról. 1.3. Az elnökség javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a hatáskörébe tartozó kérdésben határozathozatalra. 1.4. Az elnökség éves vagy féléves munkaterv alapján működik. 1.5. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem rendel a küldöttgyűlés hatáskörébe 2. Az elnökség megbízatásának keletkezése
8
Az 11 tagú elnökséget és annak 3 póttagját a küldöttgyűlés választja. Elnökségi tagok azok a jelöltek lehetnek, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
3. Az elnökség működése 3.1. Az elnökség havonta, évenként legalább tíz alkalommal ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze a napirend és a határozati javaslatok elektronikus úton történő kiküldésével. 3.2. Az ülés határozatképességével, vezetésével, jegyzőkönyvezésével, a napirendi pontok tárgyalásával és a határozathozatallal kapcsolatos kérdésekben a küldöttgyűlésre vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadók. 3.3. Az elnökség határozatai nyilvánosak, a határozatokat az üléseket követően legkésőbb 7 munkanap elteltével az egyesület honlapján közzé kell tenni. 3.4 A tiszteletbeli elnök tanácskozási joggal vehet részt az üléseken. 3.5 Az elnökség a határozatait az elnök kezdeményezésére zárt elektronikus rendszer igénybe vételével is meghozhatja. 4. Az elnökség megbízatásának megszűnése 4.1. Az elnökség tagjának megbízatása megszűnik: 4.1.1. lemondással; 4.1.2. tagsági jogviszonya megszűnésével, 4.1.3. visszahívással 4.2. Az elnökség megbízatása a következő elnökség megválasztásáig tart. 4.3. Az elnökség megbízatása megszűnik akkor is, ha tagjainak létszáma a felére csökken. 4.4. Az elnökséget a küldöttgyűlés – az új elnökség egyidejű megválasztása mellett – visszahívhatja. b) Az elnök 1. Az elnök hatásköre 1.1. Az elnök irányítja az elnökség munkáját. E feladatkörében megbízhatja az elnökség tagjait, hogy meghatározott szakterület referenseiként irányítsák és felügyeljék a szakterületet, az elnök vagy az elnökség által meghatározott határidőben intézkedjenek, illetve tegyenek javaslatot az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésben határozathozatalra. Az elnök felelős az elnökség határozatainak végrehajtásáért. 1.2. Az elnök önállóan képviseli az egyesületet. Akadályoztatása esetén az alelnökök közül kijelölheti helyettesét vagy helyetteseit. Tartós akadályoztatás esetén a küldöttgyűlés dönt a helyettesítésről, vagy új elnök választásáról. 2. Az elnök megbízatásának keletkezése 2.1. Az elnököt a küldöttgyűlés közvetlenül választja. Elnök az lehet, aki megszerezte a küldöttek szavazatainak egyszerű többségét. 2.2. Ha egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok egyszerű többségét, második fordulót kell tartani, amelyen csak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott két jelölt indulhat. Elnök az, aki a több szavazatot kapta.
9
3. Az elnök megbízatásának megszűnése 3.1. Az elnök megbízatása a következő elnök megválasztásáig tart. 3.2. Az elnök megbízatása megszűnik a következő esetekben is: 3.2.1. visszahívással; 3.2.2. lemondással; 3.2.3. tagsági jogviszonya megszűnésével; 3.2.4. az elnökség megbízatásának megszűnésével. 3.3. Az elnököt a küldöttgyűlés – az új elnök megválasztásával egyidejűleg – az elnökség megbízatásának érintése nélkül is visszahívhatja. C) Felügyelő bizottság 1. Az egyesület gazdálkodását öttagú felügyelő bizottság ellenőrzi. 2. A felügyelő bizottság évente legalább egyszer ülésezik az egyesület székhelyén. Az ülés napirendjét, illetve a napirenden szereplő kérdések megtárgyalásához szükséges iratokat az elnök legkésőbb nyolc nappal az ülés előtt megküldi a felügyelő bizottság tagjainak. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A felügyelő bizottság a határozatait egyhangúlag hozza. 3. A felügyelő bizottság az ellenőrzés során az elnökségtől, az elnöktől és a küldöttgyűlés vezetőségétől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 4. A felügyelő bizottság köteles a küldöttgyűlés vezetőségét tájékoztatni, ha arról szerez tudomást, hogy az egyesület működése során jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, továbbá ha ezzel kapcsolatban az elnökség vagy tagjai felelősségét megalapozó tény merült fel. 5. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet 6. A Felügyelő Bizottság az egyesület működéséről éves beszámolót terjeszt elő, amelyet a küldöttgyűlés határozattal fogad el. D) A küldöttgyűlésre, az elnökségre, az elnökre és a felügyelő bizottságra vonatkozó közös eljárási és összeférhetetlenségi szabályok 1. Az elnökség ülései nyilvánosak, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyvek és a határozatokról szóló nyilvántartás tartalmára, a határozatok közlésének módjára vonatkozóan a küldöttgyűlésre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az elnökség jegyzőkönyvét az elnök és két alelnök, akadályoztatásuk esetén elnökségi tag írja alá. 2. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az elnökség és a felügyelő bizottság tagja (a továbbiakban: vezető tisztségviselő) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
10
3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, vagy betölteni kíván. 4. A küldöttgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt olyan személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. 5. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) az elnökség tagja; b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 6. Az összeférhetetlenségi okot a küldöttgyűlés vagy az elnökség bármely tagja és az érintett is köteles haladéktalanul bejelenteni a küldöttgyűlés elnökének. A bejelentés alapján az elnök haladéktalanul tájékoztatja a küldöttgyűlést. Ha az összeférhetetlenségi okot az érintett maga jelentette be, az elnökség és a felügyelő bizottság a továbbiakban nem járhat el, az egyesület elnöke pedig csak a munkáltatói jogokat gyakorolhatja. Ha az összeférhetetlenségi okot az érintett nem maga jelentette be, a küldöttgyűlés döntéséig eljárhat, az elnökség és az elnök azonban új kötelezettségeket nem vállalhat. Ha az összeférhetetlenséget utóbb a küldöttgyűlés egyszerű többsége vagy a bíróság megállapítja, az e pontban foglalt korlátozásokkal ellentétes eljárásáért az érintett teljes kártérítési felelősséggel tartozik. 7, A testület a tagjai kétharmadának szavazatával bármely tagja tagságát a testületet létrehozó szerv döntésének egyidejű kezdeményezésével felfüggesztheti. A felfüggesztett tag nem jogosult a testület munkájában részt venni mindaddig, amíg a testületet létrehozó szerv a tagságát meg nem erősíti. A testületet létrehozó szervnek a határozatát legkésőbb a kezdeményezéstől számított [A változat] 60 napon belül [B változat] a soron következő ülésén meg kell hoznia. E) Bizottságok 1. Etikai Bizottság 1.1. A természetes személy tag újságírói tevékenységének az újságírás etikai normái szerinti megítélésére a Szövetség létrehozza Etikai Bizottságát. Az etikai bizottság hatáskörébe tartozik a természetes személy tag újságíróval szemben e tevékenysége során bárki által az újságírói hivatással összeegyeztethetetlen magatartás (így különösen a nyilatkozat tartalmának jogtalan megváltoztatása, az ellentétes álláspontok részrehajló ismertetése, az ellenőrizetlen forrásból származó információk közzététele, a lényeges információk elhallgatása, illetve a magánszféra megsértése) miatt emelt panasz kivizsgálása és az újságíró tevékenységének minősítése.
11
1.2. Az Etikai Bizottság 24 tagból és 3 póttagból áll. A tagokat és a póttagokat az előző Etikai Bizottság mandátumának lejártát megelőző küldöttgyűlésen kell a tagok közül megválasztani. Az Etikai Bizottságnak az lehet tagja, aki legalább 3 éves folyamatos újságírói tevékenysége alatt az Etikai Bizottság által elmarasztalva nem volt, és sorrendben a küldöttek legtöbb szavazatát megszerezte. A tagjelöltek a tagság vállalására irányuló szándéknyilatkozatukat (amely tartalmazza a kizáró ok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatot is) a bizottságot megválasztó küldöttgyűlés elnökének nyújtják be írásban. 1.3. Az Etikai Bizottsági tagság megszűnik a tagsági jog megszűnésével vagy lemondással. A póttagok a rájuk adott szavazatok sorrendjében követik egymást a kieső tagok pótlásában. Szavazategyenlőség esetén a póttag személyéről az Etikai Bizottság tagjainak javaslata alapján az Etikai Bizottság teljes ülése dönt. 1.4. Az Etikai Bizottság elnökét és tagjait a küldöttgyűlés a szövetség tagjai közül választja meg. Az Etikai Bizottság maga választja meg tisztségviselőit és határozza meg ügyrendjét. Az Etikai Bizottság elnöke megbízatásának lemondás vagy halál miatti megszűnése esetében a küldöttgyűlés a soron következő ülésén új elnököt választ. 1.5. Az Etikai Bizottság a Szövetség Etikai Kódexe alapján háromfős tanácsokban jár el, amelyek határozatával szemben a kézhezvételtől számított 30 napon belül az Etikai Bizottság elnökéből és alelnökeiből álló fellebbezési tanácsához terjeszthető elő fellebbezés. A fellebezés elbírálási határideje 30 naptári nap. A jelen alapszabály hatályba lépésekor hatályban lévő Etikai Kódex módosítására, illetve új Etikai Kódex alkotására és annak módosítására a küldöttgyűlés jogosult. 2. Más bizottságok, szakosztályok létrehozása 2.2. A küldöttgyűlés, vagy az elnökség bármely feladatra a tagok közül állandó vagy eseti bizottságot hozhat létre. A bizottság létrehozataláról, feladatairól elnökéről, egyéb vezető tisztségviselőiről és tagjairól egyidejűleg kell szavazni. 2.3. A küldöttgyűlés a bizottság létrehozásáról szóló határozatban előírhatja, hogy a bizottság határozatai az elnökségre kötelezőek. 2.4. A bizottság ügyrendjét maga határozza meg. 2.5 A szakosztály létrehozásának, működésének és megszűnésének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
3. A bizottságok megszűnése 3.1. A 2. pont alkalmazásával létrehozott bizottság jelentésének elfogadásával az eseti bizottság megszűnik. 3.2. A bizottság megszűnik akkor is, ha tagjainak több mint fele lemond vagy küldötti megbízatása vagy tagsági jogviszonya megszűnik. F) Önálló szervezeti egységek 1. A szervezeti egységek létrehozása 1.1. A küldöttgyűlés az egyesület egyes, területileg vagy tevékenységében körülhatárolható egységét önálló szervezeti egységgé nyilváníthatja, továbbá rendelkezhet annak jogi személyiséggel való felruházásáról.
12
1.2. A szervezeti egység létrehozataláról, feladatairól, jogi személlyé nyilvánításáról és vezetőjéről egyidejűleg kell szavazni. 2. A szervezeti egységek megszűnése 2.1. A szervezeti egységet az azt létrehozó szerv szünteti meg. 2.2. A szervezeti egység megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a szervezeti egység tartozásait a szervezeti egység kiegyenlítette, vagy azokat a MÚOSZ a hitelező egyetértésével átvállalta. IV. GAZDÁLKODÁS, NYILVÁNTARTÁSOK ÉS BESZÁMOLÁS 1. Az Egyesület hosszú távú gazdasági alapja az ingatlanvagyon, amely egyben a jövő generációkat megillető örökség. 2. Az egyesület a küldöttgyűlés és az elnökség határozata alapján, az éves költségvetés keretei között cél szerinti juttatásokat folyósíthat. A juttatások folyósítása az elnökség által kiírt pályázat alapján történik. 3. A cél szerinti juttatások adatai nyilvánosak. 4. Az egyesület mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. 5. A közhasznúsági jelentést az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és elfogadni. A közhasznúsági jelentés tartalmazza a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) az államháztartás bármely alrendszerétől, a kisebbségi, települési önkormányzattól és az önkormányzatok társulásától, valamint mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámolót. 6. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő június 30-áig az egyesület honlapján vagy egyéb módon közzé kell tenni; a közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet és arról saját költségére másolatot készíthet. 7. Az egyesület befektetési tevékenységet folytat. A befektetési szabályzatot a felügyelő bizottság véleményével együtt kell a küldöttgyűlés elé terjeszteni. 8. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; vállalkozási tevékenysége érdekében gazdasági társaságot hozhat létre. 9. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapító okiratban meghatározott tevékenységére fordítja. V. A KÖZHASZNÚSÁGGAL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület működésével kapcsolatos valamennyi iratba munkaidőben, előzetes időpontegyeztetés alapján az egyesület székhelyén bárki betekinthet. A betekintés nem járhat a személyiségi jogok és az adatvédelem sérelmével.
13
2. Az egyesület működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, továbbá beszámolóinak közléséről az egyesület saját internetes honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. Ezeket az adatokat a székhelyen is ki kell függeszteni. VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 1. A jelen alapszabály 2011. szeptember 24. 2014.november 22. napján lép hatályba. 2. A 2012. évi tagdíjról az elnökség határoz. / ez törlendő / muosz.hu ,------------------------------------,
14
