ZOMBORI HETILAP. templomban, amit kenyérszentelő ünnepség követ a templom előtt, majd a környező falvak csoportjai és

ZOMBORI HETILAP XVI. (XXXIX.) évf., 841.-842. szám

2015. július 29., szerda

Ára 40 dinár

KUPUSZINA

Holnap Tanyaszínház Tavaly ünnepelték először központilag a nyugatbácskaiak államalapító királyunk, Árpád-házi Szent István király emléknapját, augusztus 20-át. A rendezvény fogadtatása minden várakozást fölülmúlt, nemcsak a térség magyarsága, hanem a körülöttünk, illetve velünk élő más nemzetiségű polgárok részéről is. A nyugat-bácskaiak az idén is együtt ünnepelik Zomborban a magyarság egyik legjelentősebb ünnepét. A rendezvény szervezője a Dunatáj Régiófejlesztési Egyesülés civil szervezet. Augusztus 20-án 17 órakor kezdődik az alkalmi szentmise a Szent István-

templomban, amit kenyérszentelő ünnepség követ a templom előtt, majd a környező falvak csoportjai és

BEZDÁN

Szombaton Hármas Találkozó

zenekarai fölvonulnak a főutcán a Szentháromság térig, ahol össztánc következik. Az idei rendezvény díszvendége Brindza Beatrix népdalénekesnő. A rendezvényt kézművesek kirakodóvására kíséri. Kedvcsinálónak szánjuk a tavalyi rendezvényen készült fotókat, amelyek magukért beszélnek. od

Könnyítés a hallássérülteknek és a világtalanoknak A közigazgatási hivatal polgárok ügyintézésével foglalkozó szolgáltató központjában múlt kedden üzembe helyezték azt a berendezést, amelynek a segítségével az eddiginél könnyebben értekezhet a hallókészülékkel vagy Kohleáris implantátummal rendelkező ügyfél a tisztviselővel. A kezdeményezés az Altea civil szervezettől ered, amelynek képviselője, Snežana Blagojević elmondta, kilenc éve indították útjára a projektumot, és ennek keretében ezúttal Zombor mellett Paraćinban és Čačakon helyezték üzembe ugyanezt a berendezést. Srđan Stojnović, a Siketek és Nagyothallók Szövetségének segédtitkára kijelentette, jó lenne, ha ezt a megoldást az iskolákban is alkalmaznák, mert egyrészt a nagyothalló gyerekeknek, másrészt a tanítóknak, ta-

nároknak is segítséget jelentene. Minthogy manapság szorgalmazzák az inklúziót, remélhetőleg erre is hamarjában sor kerül. Saša Todorović polgármester hangsúlyozta, módfelett örül annak, hogy Zombor is azon városok közé tartozik, amelyek korszerű megoldásokat alkalmazva segítik a nagyothallók, világtalanoknak, illetve egyéb rokkantsággal élők ügyintézését. A berendezést a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium finanszírozta. A hallássérültek mellett a világtalanoknak is gondoltak, nekik az ügyintézéshez szükséges valamennyi telefonszámot és adatot tartalmazó Braille-írásmóddal készült tájékoztató áll rendelkezésükre. FCZS

Mire jó a biztonsági öv? Zombor egyike annak a hét szerbiai városnak, ahol a gépjárművezető-oktatók továbbképzésben részesülhetnek, illetve megszerezhetik a munkavégzésükhöz szükséges licencet. A Közlekedésbiztonsági Ügynökség múlt héten tartotta az első ilyen vezetésoktató-tanfolyamot a Műszaki Szakközépiskolában. A szemináriummal párhuzamosan a Szentháromság téren két szimulátorral szemléltették a biztonsági öv használatának hatékonyságát. Az egyik berendezéssel az érdeklődők a frontális ütközés élményét tapasztalhatták meg, a

Két év kihagyás után az idén ismét láthatja a közönség Kupuszinán a Tanyaszínház produkcióját. A társulat Gárdonyi Géza A bor című színművét viszi színre László Sándor rendezésében. A helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek köszönhetően megvalósuló esemény július 30-án, csütörtökön 21 órakor kezdődik a falu központjában. fczs

másik pedig a gépkocsi fölborulását szimulálta, természetesen ellenőrzött, biztonságos körülmények között, hogy a gépezetben ülő elképzelhesse, mi történhet vele a valóságban, és milyen következményekkel járna, ha nincs bekötve a biztonsági öve. A Közlekedésbiztonsági Ügynökség, a helyi önkormányzat, és annak közlekedésbiztonsági tanácsa által szervezett egész napos akció során sokan kipróbálták a szimulátorokat, és az élményből fakadóan a továbbiakban nem felejtik el becsatolni a biztonsági övüket. FJJ

Nyári szünet a Dunatáj szerkesztőségében A Dunatáj következő száma augusztus 26-án jelenik meg, s abban beszámolunk majd a legmelegebb nyári hónap történéseiről.

Augusztus 1-én, szombaton tizenegyedik alkalommal rendezik meg Bezdánban a csatornaparton a most már hagyományosnak számító Hármas Találkozót. A rendezvény délelőtt 10 órakor a kézművesek kirakodó vásárával kezdődik. Az évről évre mind több látogatót vonzó rendezvényen bemutatkoznak a bezdáni és a környékbeli civil szervezetek, egyesületek. A gyerekek kipróbálhatják magukat a kézilabdában, valamint számtalan más játékban. A fölnőttek a szimultán sakk és a céldobás mellett akár a pálinkafőzésben is megmutathatják tudásukat. Délután egy órától a csatornán sárkányhajó-párbajt tartanak. Ebben két hat fős csapa küzd egy-egy hajóban, egymással szemben ülve, és az győzedelmeskedik, akinek előbb sikerül két méter távolságra eltolni a másik hajóját. A szabadtéri színpadon délután 16 órától kulturális műsor kezdődik magyarországi, horvátországi és szerbiai föllépőkkel. Este nyolc órától rock-koncertekre kerül sor, amelyet a béregi Tamburaši együttes indít, majd a kikindai Vanya Con Trios folytatja a közönség szórakoztatását,és végül föllép a Sonja Bakić & Jive Band zenekar. A rendezvénynek gasztronómiai szerepe is van, egész nap több helyen lehet majd tájjellegű ételeket fogyasztani. Az idén a kulináris finomságokat kedvelők a nyárson sült ökröt is megízlelhetik. A Duna menti kultúrnap főszervezője a helyi Pulzus Civil Szervezet. od

Ismét élelmiszercsomag a falvaknak A városi rászorulóknak népkonyhai ellátást, a falvakban élőknek élelmiszercsomagot biztosít a zombori önkormányzat és a Vöröskereszt helyi szervezete. Minthogy nőttön nő a szegénység a községben, mind többen szorulnak az alapvető szociális segélyezésnek erre a formájára. Egyre többen élnek mélyszegénységben. Számukra a napi háromszori étkezés is megoldhatatlan. A falvakban élő rászorulóknak szánt 550 élelmiszercsomagot az idén harmadik alkalommal osztották ki. A Vöröskereszt teherautója szállította ki a helyi közösségekbe a rizst, babot, sót, fűszert, száraztésztát, cukrot, kukoricalisztet, borsóés zöldbabkonzervet, levesport és étolajat tartalmazó csomagokat, amelyeknek az elosztása a szociális gondozó javasolta lista szerint történik. Dr. Zoran Parčetić szociális

és egészségüggyel megbízott városi tanácstag elmondta, hogy az év végéig még háromszor osztanak csomagokat. – A jól megszervezett közbeszerzéseknek köszönhetően jelentős pénzt takarítottunk meg, így december folyamán még higiéniai termékeket tartalmazó csomagokat is kiosztunk. A falvakat illetően Bezdánban a legnagyobb a rászorultság, oda 75 csomagot vitt ki a Vöröskereszt teherautója, Béregre 21-et, Őrszállásra 62t, Kerényre 60-at, Monostorszegre 43-at, Bácsgyulafalvára 41-et, Csonoplyára 36-ot, Nemesmiliticsre 39-et, Regőcére 32-t, Doroszlóra 37et, Sztapárra 35-öt, Gádorra 25öt, Sárira 19-et, Küllődre 21-et, míg legkevesebbet, 4-et Harasztin osztottak szét a legrászorultabb családoknak. od

2


Most kell tisztíttatni kéményeinket! A tűzesetek negyedét kormos kémény okozza

A júliusi pokoli kánikula sokakkal feledtette a két-három hónap múlva ismét beköszöntő fűtési idényt, annak minden velejáró

– Németországban aki kitanulja a kéményseprő szakmát és vállalkozásba kezd, évente három hónapot továbbképzésen köteles tölteni. A mi régi, egyébként jó mestereink, sajnos, nem ismerik az új technológiákat, főképp az új fűtési módokat, a földgáz és a korszerű fűtőtestek használatát illetően semmilyen tapasztalattal nem rendelkezhetnek, de jellemző, hogy a polgárok sem fektetnek elég hangsúlyt a kéménytisztításra. Gondot viselek róla, hogy alkalmazottaink folyamatosan tanuljanak. Nem árt tudni, hogy a legkisebb füstszivárgás is mérgező, csak minél észrevétlenebb, annál lassabban betegít meg. Bármilyen fűtési módról legyen szó, az évenkénti egyszeri tisztítás kötelező, és erre tanácsos szakembert hívni – hallottuk Vranještől. Ki emlékszik még rá, hogy 1990-ig a Vajdaságnak saját kéménytisztítási A kémények harminc százaléka szabálytalan, és ennél rendelete volt, akkor Szerbia kormánya fogva veszélyes törölte a vonatkozó törvényt és csupán két évvel ezelőtt hoztak új kommunális bosszúságával, elsősorban a fűtőanyag meg- törvényt, amely magában foglalja a kéményfizethetetlen árával, a beszerzési gondokkal, tisztításra és karbantartásra vonatkozó rendenem beszélve a fűtőtestek, de még inkább a letet is. kémények állapotával. – Szabadka kommunáPedig kéményeinket most lis közvállalata foglalkell tisztíttatni! kozik e tevékenységgel, A téli tűzesetek jelenÚjvidék is foglalkoztat nétős hányadáért a piszkos, hány kéményseprőt, de az kormos kémény a felelős. összes többi önkormányzat nagyon le van maradA szakemberek szerint évente legalább egyszer ki va e tekintetben, ha van is kellene tisztíttatni kémékéményseprő foglalkoznyünket, sőt, ha szénnel is tatottja, legtöbb esetben fűtünk, javallott a kétszeri egyáltalán nincs tisztában tisztítás. az újabb tudnivalókkal – Minap fölkerestük nyilatkozta az Odžačar Dušan Kozoderović tűzigazgatója, aki 2007-ben oltóparancsnokot, aki az egész országot fölölelő elmondta, tavaly októberszemináriumot szervezett től az idén április végéig kéményseprők részére, Zlatoslav Vranješ Zomborban 206 tűzeset mert legtöbb esetben még volt, ezek közül 51 kéazt sem tudták, hogyan ménytűz. Szerencsére, szinte minden esetben kell kinéznie egy szabályosan megépített késikerült hatékonyan leküzdeni a „vörös ka- ménynek, holott a gázképződés és a kormosokast”, nem keletkezett igazán nagy kár, de ami dás szempontjából ez elsődleges dolog. ennél is fontosabb, emberi sérülés nem történt. Vranješ szerint Zomborban a kémények legalább 30 százaléka szabálytalan, Dušan Kozoderović tűzoltóparancsnok arra a földgázzal történő fűtéskor keletis fölhívta a figyelmet, hogy törvény tiltja a tar- kező gázok elvezetése minden ötölóégetést, megszegése büntetendő, arról nem dik kémény esetében nem megfelelő. beszélve, hogy a rendkívüli szárazság és a szo- Ezeknek a kéményeknek a használata katlanul magas hőmérséklet miatt fokozottan közben folyamatos a gázszivárgás, csak mivel kis mennyiségben kerül tűzveszélyes a növénymaradék meggyújtása. a helyiség levegőjébe, aminek nincs A lángok könnyen és gyorsan átterjedhetnek a látványos, gyors következménye, többi szántóföldi parcellára, a közeli erdős ré- a lakók nem érzékelik, hogy lassan szekre, és veszélyeztethetik az ottani lakóépü- mérgeződnek. – A fűtési idényben 315 kotlaházat leteket. tisztítottunk, most pedig mindössze Az elmúlt évek átlaga azt mutatja, hogy a tűz- 30-at, ami arra utal, hogy csak akkor híveseteknek a 25-30 százalékát a kéménytisz- nak bennünket, amikor már észlelhető a baj. títás elmulasztása okozza. Rendszabályozni kellene, Különösen veszélyes, ha tisztázni a kötelezettségea tetőgerenda találkozik a ket és meghatározni a renkéménnyel, ami az öreg deletszegés szankcionáláházaknál gyakori. Ilyenkor sát. Úgy hírlik, rövidesen megtörténhet, hogy a gekötelezni fogják az önkorrenda közepe parazsasodik mányzatokat a kommunális át, az izzás lassan halad tevékenységen belüli kéa fa mélyében, nem is veményseprő-szolgálat megszik észre azonnal, aminek szervezésére, és amennyia következményeibe jobb ben ezt a helyi illetékesek nem belegondolni. elmulasztják, a köztársaság Fogas kérdés, kihez forfogja megszervezni az önduljunk kéménytisztítás kormányzat terhére. Ez jadolgában, hiszen az orvíthat a helyzeten. Magam szágban sehol nem képezis készítettem egy javaslanek kéményseprőket. Erre tot, átadtam a polgármesDušan Kozoderović kértünk választ Zlatoslav ternek, de eddig még nem Vranještől, az Odžačar volt szerencsém beszélni vállalat igazgatójától. vele – nyilatkozta Vranješ.

NEMESMILITICS

Aratási ünnepség és hálaadás A régmúlt aratásai hagyományait fölidézve, nem megfeledkezve az új kenyérért szóló hálaadásról háromnapos ünnepséget tartottak Nemesmiliticsen. E rendezvény is a vallási

énekkar, a műsorhoz Ilija Ezgeta írt alkalmi összekötő szöveget. A rendezvény zárónapján ft. Marinko Stantić hálaadó szentmisét mutatott be a

és néphagyományok összefonódásáról tanúskodott. Július 10-én gyónási lehetőséggel kezdődött a hálaadás a Kálvária-kápolnában, ezt ft. dr. Marinko Stantić, a zombori Szent Kereszt-templom plébanosa vezette. Ezt követően Mirko Kopunović múltidéző, hagyományokról szóló új könyvét mutatta be Zlata Vasiljević újságírónő és Lucia Knezi műsorvezető a helyi közösség nagytermében. Az irodalmi estet Batalo Balázs Melinda és Kemény Krisztina éneke gazdagította. Tartalmas, változatos, szórakoztató és ugyanakkor hagyományápoló műsorra került sor másnap este. A maradandó élmén�nyel szolgáló programot a helyi Lemeš Horvát-Bunyevác Kultúregyesület szervezte, díszvendégként hívta meg az úgyszintén

Kisboldogasszony templomban ft. Egedi Antal helyi plébános koncelébrációjával. Ősi hagyomány szerint a nagy bandagazda és párja, Adrijan Brkić és Anastazija Jurić, valamint a kis bandagazda és párja, Stefan Benčik és Lidija Ivanković oltár elé vitte megszentelésre az új lisztből készült kenyeret és az idei szalmából font koronát. Az aratókat és az ünnepség részvevőit a templomnál lévő keresztnél fogadta Aleksandar Vidaković, a helyi közösség elnöke, majd a népviseletes menettel fiákeren körbejárta a falut. Az ünnepség legidősebb részvevője a nyolcvannyolc éves Stipan Knezy-Baćkov volt, a díszítést Kanyó Dániel vállalta magára, míg a lovaskocsik fölvonulását Nikola Ivanković szervezte.

helyi Németh László Magyar Művelődési Egyesületet, valamint vendégföllépő volt a Vidovdansko kolo egyesület, a Musica Viva énekkar, a Zombori Városi Kultúregyesület, a béregi Silvije Kranjčević kultúegyesület és

A rendezvényen készült fotók magukért beszélnek, részben nosztalgiát ébresztőek, másrészt örvendezésre adnak okot, hiszen láthatóan nem halt ki a hagyományápolás igénye a militicsiekből. Željko Zelić

Az Odžačar vállalat igazgatója nemcsak a jövőbe tekint, a szakma múltját is kutatja. Elmondta, 1860-ban németül és magyarul íródott az a szabályzat, ami a zombori kéményekre, illetve karbantartásukra vonatkozott, tehát e tekintetben másfél évszázaddal ezelőtt jobb volt a helyzet, mint napjainkban. Csoda, hogy nincs több tűzeset, és hogy csak ritkán történik halállal végződő szénmonoxid-mérgezés. A pénztelenség lehet a magyarázata, hogy sokan maguk tisztítják kéményeiket. Zlatoslav Vranješ elismeri, lehet, hogy ezt tökéletesen meg tudják csinálni, de olyasmi is előfordul, hogy a tapasztalatlan tisztogató beavatkozása után intenzívebb tüzeléskor begyullad a kéményben maradt koromlerakódás, ami komoly tüzet okozhat. Ha kéményseprő égeti ki a kémény falára rakódott szennyeződést, föntről indítja a folyamatot és lefelé halad, épp azért, hogy ne keletkezzen tűz. Ezt mindenképp szakemberre kell bízni. Beszélgetőtársunk azt is elmondta, a régi épületeknél különösen nagy figyelemre van

szükség. A környező falvakban, főképp az egykor németek lakta településeken úgy építették a távoli múltban a kéményt, hogy gyakorlatilag több helyiségből egy kéménybe vezették a füstöt, ugyanis valamikor létezett az úgynevezett kéményadó, aminek a mértéke attól függött, hány kémény magasodik a tetőn. Ez a kéménymegoldás különösen tűzveszélyes. Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a spórolás bizonyos esetekben tetemes kárral járhat, de az sem mellékes, hogy a kéménytisztítás 1.200 dinár, minden egyéb beavatkozás pedig növeli az összeget, a kiégetés például óránként ezer dinárba kerül, és nem lehet előre tudni, mennyi időt vesz igénybe, ha pedig a fűtőtest úgyszintén fontos tisztítását is a kéményseprőre bízzuk, jelentős összeggel vékonyodik a bukszánk, de ez még messze nem annyi, mintha kigyulladna a tető a házon, vagy lassan, de biztosan ölné a családot az észrevétlen visszaszivárgó szénmonoxid. FCZS

3


Mézet termelő apró csodák A méhek világa

A zümmögést követő szúrástól mindenki tart, ám egy dolog biztos: a mézet szinte mindannyian szeretjük. Hogy mekkora munka áll e zseniális termék hátterében, Poszert Károlytól és fiától, Dánieltől próbáltuk megtudni, ugyanis Poszerték hobbiméhészettel foglalkoznak. – Mikor kezdtek méhészettel foglalkozni? – kérdeztük. – 1974-ben kezdtem méhészettel foglalkozni, amit a nagyapámtól és a nagybácsimtól tanultam el. A nagyapámnak csaknem húsz kaptára volt. Akkoriban gépjármű hiányában még főképp kerékpárral közlekedtek, valamint a kaptárokat lovakkal és spediterrel költöztették egyik helyről a másikra. A nagyapámtól és a nagybácsimtól három családot kaptam ajándékba, és elindítottam a saját méhészetemet. A nagyapám halála után megörököltem még hét méhcsaládot. A 80-as évek végéig sikerült mintegy huszonöt méhcsaládig jutnom. Legtöbb száz családdal foglalkoztam az évek során. – Hány család fér el egy kaptárban? – Kaptáronként egy család van, viszont a családon belüli számbeliség több tényezőtől is függ. Télen át megközelítőleg 10-15 ezer méh található a kaptárban. Normális körülmények között egy méhcsaládban egy méhanya van és elsődleges szerepe a család szaporodásának biztosítása. A méhanya ugyanolyan petéből kel ki, mint a munkásméhek, azonban küllemében és fölépítésében is nagyban különbözik. Eltérő fejlődésének elsősorban az álca állapotban fogyasztott eltérő tápanyagok, főleg a méhpempő az oka. A méhcsalád a megfelelő körülmények létrejöttekor új anyát nevel. Miután a fiatal anya kikel, az idősebb anya a dolgozók nagy részével együtt elhagyja a kast, és új lakást keres. Amennyiben a körülmények kedvezőtlenek, a munkásméhek vagy nem nevelnek, vagy elpusztítják a kikelt anyát. A hímek csak a nyár folyamán tartoznak a családhoz, és ebben az időszakban kizárólag a szaporodásban tevékenykednek, majd elpusztulnak, a mézet pedig a munkások hozzák. A méhanya akár 4-5 évig is él, de a méztermelő méhészetben általában a két évesnél idősebb anyákat lecserélik. A méhkastól függően egy családban maximálisan 50-60 ezer fő lehet. – Milyen méhfajták találhatóak felénk? – Legfőképp a nyugati mézelő méh, vagyis az úgynevezett háziméh található meg felénk, emellett az úgynevezett olasz, orosz és bánáti méhek is föllelhetők. Ezek mind mézhozó fajták, de természetesen vannak vadméhek is. Például az afrikai méhek is mézhozók, de a szúrásuk közvetlen halált okozhat. – Mi játssza a legfőbb szerepet a méhkaptárok helykiválasztásánál? – Ha kell, a méhek nagyobb távot is megtesznek ahhoz, hogy találjanak nektárt, akár öt kilométerre is elröpülnek, de akkor számolni kell a megtett út során elfogyasztott energiával, tehát alig marad alapanyag a mézhez. Ezért a kaptáraink helykiválasztásánál mindig figyelembe vesszük, hogy minél közelebb legyen a legelőhöz. Tulajdonképp attól függ a mézhozam is, hogy milyen legelőt választottunk és milyen távot kell megtenniük a méheknek. – Melyik virág adja a legtöbb mézet? – Felénk mostanában az olajrepcéből termelnek a legtöbbet, ami régebben nem volt jellemző térségünkre. Mintegy húsz évvel ezelőtt még csak Baranyában találhattunk olajrepcét. Akkoriban traktorral vittük át a méheinket a legelőkre. A legminőségesebb méz az akác és a napraforgó virágából nyerhető. Minden gyümölcsfa, a gyermekláncfű, a vöröshere, a fehérhere, a bogáncs, az aranyvessző, a fátyolvirág és tavasszal egyebek közt a fűzfa virága is alapanyagként szolgál a méheknek. A fűzfa virágának az összetétele nagyon fontos anyagokat tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a méhek fejlődésében. Azáltal, hogy az említettek más-más időpontban virágoznak a kaptárok helyét is cserélgetjük, mivel egy helyen általában két virágzást tudunk elcsípni. A mézharmat egy cukortartalmú kiválasztási termék, amit különféle félfedelesszárnyúak, különösen a levéltetvek, liszteskék és egyéb tetűfélék állítanak elő. Alkalmanként a méhek is gyűjtenek nektár helyett mézharmatot. Ezek akár alapjául is szolgálhatnak az úgynevezett lomb-, fenyő-, harmat-, illetve erdei méz számára. – Az említett helycsere milyen időközönként történik? – Az olajrepcével kezdjük április elején, majd az akáccal folytatjuk és júniusban megyünk a napraforgóra, ami zárja a helycserélő fázist. Ezt követően visszatérünk a Dunához, vagyis pontosabban a Darázsi fokra, ahol valójában teleltetjük is a méhészetünket. Minden költözés után kipörgetjük a mézet.

– Mit értünk pörgetés alatt? – A kaptárban lévő keretek általában hársfalécből készülnek, amelyre a méhek lépet építenek. Ebbe a keretbe hálósan vékony drótot húznak be, hogy megakadályozzák a lép kitörését. Hordás után, amikor a sejtek tele vannak mézzel, begyűjtjük a kereteket és kipörgetjük. A pörgető hasonlóan működik, mint egy mosógép, amelynek dobjába behelyeznek

Poszert Károly, kezében a kasból kivett keretekkel

egy mézzel teli keretet. Forgás közben a méz kicsurog a sejtekből, amit a dob alján lévő terelővályú összegyűjt és kivezet egy edénybe. A szennyeződések elkerülése érdekében szűrőt teszünk az edényre. A pörgetés során a keretet megfordítjuk, mivel a lép mindkét oldalán vannak sejtek. Természetesen minden pörgetés előtt megnézzük a kereteket, és ha a sejtek legalább háromnegyedig telítődtek, akkor lehet pörgetni. A méhek, amikor telerakják, betömik viasszal a sejteket, így ha kézzel megforgatjuk, nem szabad csöpögnie a méznek. A pörgetés előtt ezt a viaszréteget levágjuk, hogy utat biztosítsunk a méznek. A folyamat után visszatesszük a kereteket a kasba, majd a méhek megtisztítják a lépet és folytatják a munkát. – A lépből nyerhető a nyers viasz is? – A méhészek a kipörgetett lépek egy részét kivágják a keretből, amiből kinyerhető a tiszta viasz. A kivágott lépet kifőzik és megkapják az úgynevezett sonkoly olvadékot, amit leszűrve edénybe töltenek, majd később kifordítható a szilárd viasz. Ez értékesíthető is, de sok esetben újrafölhasználásra kerül, azaz műlépet készítenek, amelyet ráolvasztanak a keretre, majd erre a méhcsalád ráépíti az új sejteket, kialakítva az új lépet. – Mennyi méz termelhető egy év alatt? – Régebben sokkal jobb legelők voltak és több mézet is tudtunk kinyerni. A legelők romlásának oka nyilvánvalóan főképp az erősödő permetszereknek tudható be. Egy példát kiemelnék, régebben lassabb tempóban arattak és volt egy úgynevezett tisztesfű, ami az aratás előtt virágzott. Manapság a mezőgazdasági gépek fejlődése lehetővé teszi a gyorsabb aratást és nincs idejük a méheknek tápanyagot nyerni belőle. Mondjuk az akácfákról hozzávetőlegesen 10-től 15 kilogramm méz jön be. Az olajrepcéből megközelítőleg 10 kg kapható, mivel amikor virágzik, a méhek fejlődésben vannak és ugye ők maguk is fogyasztják a mézet. A 70-es években a napraforgóról a jobb családok akár 30 kg mézet is hoztak. Sokan nem szeretik ezt a mézet, mert gyorsan kristályosodik, pedig arról lehet tudni, hogy adalékanyag-mentes mézet eszünk, hogy kristályosodik. Az elmúlt években a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt egy kaptárból csaknem 20-25 kilogramm mézet szereztünk, ami mondjuk tökéletes körülmények között maximálisan 40-50 kilogramm lehet. Sokan azt gondolják, drága a méz, pedig nem a méz drága, hanem a mi béreink alacsonyak. – Mire szolgál a méhpempő? – A méhpempő több mint százötven biológiailag aktív ös�szetevőt tartalmaz, mint amilyen például a fehérje, zsiradék, cukor, vitamin, ásványi anyag, enzim és még számos egyéb bioaktív anyag. A méhpempő elsősorban a méhkirálynő tápláléka. A pempő kinyeréséhez először eltávolítják a családból

az anyát és anyabölcső kezdeményeket adnak, bennük anyaálcákkal. Pár nap után kiveszik az álcákat és ezután a csupán pár milligramm méhpempő kizárólag fakanállal kivehető. Egy család egy szezon alatt körülbelül 500 gramm méhpempőt képes termelni. A begyűjtésekor több tényezőre is komolyan kell figyelni, valamint steril üvegedényben fénytől, hőtől és levegőtől védett helyen két celsius fok hőmérsékleten kell tárolni. Épp e tényezők miatt sokan nem is termelnek méhpempőt, így mi sem foglalkozunk az előállításával. – Miből lesz a propolisz? – A propolisz egy ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, amelyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól és levélnyeleiről gyűjtenek be a méhek, majd a kaptáron lévő lyukak tömítésére használják, valamint fertőtlenítik vele a lépet és javítják a rajta keletkezett hibákat. – Köztudottan a háziméhek is szúrnak. Hány szúrást kell eltűrnie egy méhésznek? – Előfordult, hogy egy méhekkel töltött délelőtt során 20-30 szúrást is kaptam. A szervezetem már immun a csípésekre és nem is dagadnak be, viszont amikor esetleg eret találnak el, akkor egy kicsit jobban megmutatkozik. A fiammal ellentétben nem hordok védőmaszkot, de ennek is megvan az oka. Pamut pólóban dolgozom és fontos, hogy rövid ujjú, mivel nem szorulnak alá a méhek, valamint kevesebbet izzadok, és ezáltal kevésbé vonzom őket. A fejre védőmaszkot mindenképp kell tenni, mivel a szemgolyót ért csípések az esetek nagy százalékában teljes vaksághoz vezetnek. – Miből áll a teleltetésre való fölkészülés? – Télre a kaptárban mintegy 10-15 kilogramm mézet hagyunk a méheknek, ami szükséges ahhoz, hogy tavaszig a kasban tudjanak táplálkozni. A kaptárat télen sem zárjuk le teljesen, tehát a méhek ki tudnak jönni, de főleg bent tartózkodnak és melegítik a házat. Harminc évvel ezelőtt megjelent térségünkben egy ázsiai méhatka, az úgynevezett Varroa jacobsoni, ami a háziméh parazitája. Az erős fertőzöttség akár az egész méhcsalád pusztulását okozhatja, ezért a tél beállta előtt kezeléssel védjük a családot az atkáktól és egyéb betegségektől. Érdekesség, hogy az említett parazita Ausztráliában még mindig nem jelent meg, egyelőre elkerüli azt a kontinenst. – Milyen módon melegítik a méhek a kaptárt? – Télen át a méhek körülbelül harminc fok hőmérsékletet tartanak a kason belül. Ilyenkor egy gomolyban vannak a királynő körül és a mézfogyasztással, valamint dörgölőzéssel érik el a kaptárban a megfelelő hőmérsékletet. Ha esetleg befúr valamilyen rovar vagy egér, akkor megszúrják és propolisszal bebalzsamozzák, hogy ne induljon bomlásnak a kaptáron belül. Nálunk már többször előfordult, hogy harkály próbált betörni, mivel hallotta bent a zümmögést. – Létezik olyan egyesület, ahol segítséget kaphatnak a méhészek, vagy megoszthatják tapasztalataikat? – A Szerbiai Méhész Szervezetek Szövetsége tulajdonképp azért jött létre hogy együtt tudjunk a méhészetben jelentkező problémák megoldásán dolgozni, valamint tanácsokat és tapasztalatokat is megoszthassunk egymással. Az elmúlt

Zsongás a kaptár bejáratánál

években az egyesület sokat ügyködött azon is, hogy olyan méz-exportőröket találjon, akik jól fizetnek a mézért. Van egy folyóiratunk is, ahol az országon belüli mellett a világ méhészettel kapcsolatos történéseit is figyelemmel kísérhetjük, emellett az internetes portálon fórumok segítségével folyamatos kapcsolatot tartunk egymással – hallottuk Poszert Károlytól és Dánieltől. Oberajter Dávid

4


Van-e jövője a népdalnak és a hagyományápolásnak? A húsz éves doroszlói vegyes kórus vezetője, Wilhelm József nyilatkozik

Június első hétvégéjén Csantavéren tartották az idei, XXXIX. Durindót és az LII. Gyöngyösbokrétát, a vajdasági magyar népzenei együttesek, néptánccsoportok és szólisták hagyományápoló és hagyományőrző, ifjúsági és felnőtt kategóriájú, nem verseny jellegű szemléjét. Az idei fesztivál dr. Kiss Lajos születése 115. évfordulójának jegyében zajlott, és egyúttal tisztelgés volt a 70 éve elhunyt Bartók Béla munkássága előtt. A Magyar Nemzeti Tanács kiemelt jelentőségű rendezvényének szép számban voltak nyugat-bácskai föllépői. Kupuszinai népdalokkal szerepelt a Csizmadia Anna vezette kupuszinai Krajcárka népdalkör, dél-alföldi lakodalmas dalokat adott elő a szilágyi József Attila Művelődési Egyesület Szakál Mónika vezette Búzavirág menyecskekórusa, névnapköszöntő hagyományt mutatott be a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület keretében működő doroszlai vegyes kórus, amelynek vezetője Wilhelm József. Nyilván a látványnak is köszönhetően elsöprő sikert arattak a tánccsoportok, a lakodalom másnapját, vagyis a trasákolást bemutató kupuszinaiak (művészeti vezetőjük Váci Erzsébet, zenekarvezetőjük Guzsvány Lénárd), dél-alföldi táncok bemutatásával a csonoplyai Arany János Kultúregyesület tánccsoportja (Savellin Zellei Zsuzsanna és Savellin László volt a koreográfusuk, a Csalóka zenekar kísérte őket Rózsa Tibor zenekarvezetővel az élen). Gombosi csalogató címmel adták elő műsorszámukat a Kámán Mónika és Cseperka Tímea koreográfiájában föllépő bogojaiak (művészeti vezetőjük Hajnal Viktor, a Juhász Gábor vezette Juhász-zenekar kíséri őket), Lakodalmassal lépett színpadra

köreinknek, hogy nem igyekeznek a helyi Zsigmond Magyar Művelődési Egyesünépdalokat fölkutatni, hanem már kész válet vegyes kórusának vezetőjét kérdeztük logatásokhoz nyúlnak, azokat énekelik, és a tapasztalatokról, arról, hogyan látja ő a ettől egyhangúvá válik a műsor. helyzetet. – A doroszlóiak hon– Mi most már a huszanan merítenek? dik évünkbe léptünk, min– Nagyon gazdag a haden évben ott vagyunk a gyományunk, sokan kurendezvényen és tulajdontatták a doroszlói hagyoképp egy évig gyakorolunk mányokat Kiss Lajostól a következő föllépésre. Az Bodor Anikón át Kovács idén a névnapköszöntés Endréig. Amikor az 1990szokását vittük színpadra, es évek elején elkezdtem ami jellegzetesen magyar dolgozni, magam is hatalnyelvterületű szokás. Sajmas anyagot gyűjtöttem nos, a Durindón a magyar össze, azokhoz nyúlok énekes népi hagyomávissza most. nyokat nem igazán viszik – Ezek helyi népdalok? színpadra, például a lako– Variánsai a magyar dalmas szokásoknak azon népdalkincsnek, vagy a részeit, ahol nem táncoltak, szövegük más, vagy a dalhanem énekeltek, de emlam van elvariálva. Kizálíthetném a disznótorost, a rólagosan doroszlói dalok farsangi hagyományokat, nincsenek, de az egész a pünkösdölést, az egyházi dunántúli dalkincsnek vaénekeket is. Némi ellenálgyunk a hordozói, és azon lás van a zsűri részéről belül léteznek a doroszlói is, mert úgy gondolják, variánsok. hogy mi ezzel valamiféle Wilhelm József elmondlátványos dolgot akarunk, ta, húsz évvel ezelőtt, a de szerintem ugyanúgy a millenáris ünnepség alkalhagyományunk része ez mából létesült a hagyois, mint a szokványos népmányápoló kórus, jelendaléneklés. Ebben, amit leg tizenkét tagja van. Az mi csinálunk, vannak népi alakulástól mostanáig két játékok, beszélgetések, férfitag tartott ki, egyikük humorizálás, és ugyanúgy épp a karvezető, öten naodatartozik az énekléshez, Wilhelm József gyon régóta énekelnek a mint a népdal. Sokkal kön�kórusban, mindig van, aki elmegy és újak nyebb a zsűri dolga, ha van egy öt dalból is jönnek. Idős korúak a tagok, hatvantól álló csokor, amit előad egy énekkar, de nyolcvanöt évesek. szerintem az egy kissé “mű”. Fontos, hogy – A fiatalokat nem érdekli vagy időszűke miatt nem csatlakoznak e műfaj ápolóihoz? – Annak idején próbálkoztam gyerekeket is bevonni a kórusba, volt egypár produkció, amikor együtt tudtunk működni, de

nem igazán érdekli őket. Nem tudom, mi ennek az oka. Folyamatosan elhangzanak ígérgetések, de egyelőre még a negyvenesötvenes korosztályból sincsenek csatlakozók. Vannak fiatal népdalénekeseink, akik szólóban énekelnek, mint például a méltán híres és elismert Brindza Beatrix, de a többiekben nem látom a hajlandóságot, hogy társuljanak hozzánk. – Megpecsételi-e valamiképp fönnállásának huszadik esztendejét a társulat? – Szeretnénk őszre egy nagyobb ünnepséget rendezni, arra meghívnánk mindazokat a kórusokat, amelyekkel együttműködtünk a húsz év folyamán, de ez természetesen az anyagi lehetőségektől függ. A Négyesfogaton belül a szilágyi, a kupuszinai és a gombosi énekkarok a partnereink, Magyarországon Bajával és Ádánddal van kapcsolatunk, a horvátországi Kiskőszeggel, erdélyi és kárpátaljai énekkarral is együttműködtünk. Többször voltunk náluk és mi is vendégül láttuk őket. Ha lesz rá lehetőség, meghívjuk az énekkarokat, de ha nem, akkor is meghívjuk képviselőiket egy műsorra, ami nem is biztos, hogy a mi különálló műsorunk lesz, hanem része a Móricz Zsigmond MME rendezvényének – hallottuk Wilhelm Józseftől, aki két évvel a kórus megalakulását követően, a leköszönő karvezetőtől, Klem Valériától vette át a csoport irányítását, mégpedig abból a meggondolásból, hogy noha végzettségét tekintve történész, a maga részéről hozzá akar járulni ahhoz, hogy a zenei hagyományt ápoló csoport ne essen szét. Mint mondja, sokáig segítette munkáját Bodor Anikó, mai napig nagy örömmel vezeti a kórust, amelynek tagjaitól rengeteg pozitív energiát kap, főleg az idősebbektől, a Népművészet Mestere címmel rendelkező Babos Rozi nénitől, Kistamás Mihály bácsitól, a többi tagtól, akiknek a szeretetét és ragaszkodását igyekszik a maga módján viszonozni. F. Cirkl Zsuzsa Gellér Ágnes fotói

Gyermekfoglalkozás a német egyesületben

A Wilhelm József vezette doroszlói vegyes kórus

a doroszlói ifjúsági tánccsoport, Pál Rita koreográfiájára táncoltak a fiatalok, amihez a Csernicsek József vezette fúvószenekar biztosította a talpalávalót. Sárközi lánytáncot mutattak be a nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület Báló József koreográfiájára táncoló táncosai, amihez a zenét a Kovács András vezette egyesületi citerazenekar biztosította. Kúlát a Népkör Magyar Művelődési Központ Árvácska vegyes énekcsoportja képviselte a szemlén, mégpedig Szerelmes dalokkal, művészeti vezetőjük Vendel Gyöngyi. A fönti gazdag fölsorolásból arra következtethetünk, hogy az utóbbi időben oly sokat hangoztatott és vitathatatlanul riasztó elvándorlás ellenére maradtak elegen olyanok, mégpedig fiatalok is, akik fontosnak tartják a népi hagyományok e megnyilvánulási formáinak ápolását, továbbvitelét. Néhány héttel a legnépesebb vajdasági magyar kulturális tömegrendezvény után Wilhelm Józsefet, a doroszlói Móricz

általában nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk a közönségtől, elmondása szerint sokkal érdekesebb, változatosabb számára, amit mi csinálunk, viszont a zsűri nem így látja. Minden évben mással készülünk – nyilatkozta Wilhelm József. – Miért fontos részt venni a Durindón? – Több szempontból. Fontos, hogy lássák, még vagyunk és dolgozunk, őrizzük hagyományainkat. Az a hangzó anyag, amit a fesztivál alatt fölvesznek, rögzítenek, egyszer biztos különleges értéket fog képviselni. Igyekszem olyan népdalokat összeválogatni, amelyeket másutt nem énekelnek, és utána gyakran visszahallom ezeket a dalokat mások népdalcsokraiban. Nyilván rájönnek, hogy “jé, tényleg, emlékszem, ezt énekelték nálunk is”. Számomra unalmas, amikor azt hallom, hogy dél-alföldi dalok következnek, és ugyanazt a népdalcsokrot énekelik, mint Komáromban vagy bárhol másutt a Kárpát-medencében. Szerintem nagy hibája a mi népdal-

Különböző kreatív díszítő technikákkal ismerkedhettek a Szent Gellért Német Humanitárius Egyesületben a gyerekek a Csináld magad elnevezésű műhelymunka keretében. A képzést a Nyitott Zóna ifjúsági csoport szervezte az IFA – Külföldi

agyagból készítettek ékszert, figurákat, csecsebecséket és megtanulták, hogyan díszíthetnek fényképekkel vászonszatyrokat, pólókat. A kreatív igyekezet produktumait a gyerekek hazavitték, hogy elbüszkélked-

A kreatív foglalkozás részvevői

Kapcsolatok Intézete támogatásával. Az érdeklődő gyerekek Oberajter Klára csoportvezető segítségével elsajátították a papírmasé készítés alapjait, megismerkedtek a decoupage technikával, FIMO

hessenek alkotásaikkal. A szervezők és a műhelymunka résztvevői egyaránt elégedettek, így valószínűleg megismétlik a foglalkozást. FJJ

5


Bezdán idegenforgalmi lehetőségei Kővágó Orsolya a zombori Veljko rekreatív-, vadász/horgász-, gasztronómiPetrović Gimnázium diákja. Az Újvidéken ai- és kulturális turizmus. Léteznek éttermegtartott GENIUS versenyen első helye- mek, pizzériák, kávézók, továbbá a Duna zést ért el a szülőfaluja turisztikai lehető- és a csatorna mentén kikapcsolódási és ségeit föltáró munkájával. Kutatómunkája pihenési lehetőségek vannak kiadó szállásbevezetőjében egyebek közt a következő- helyekkel. Ekkor erősödött meg bennem ket írja: …szülőfalumból, Bezdánbón so- a kérdés, vajon erre Bezdánban mennyire kan vándorolnak el mostanában. Az figyelnek oda? Van e valaki (valakik), aki utóbbi, két-három évvel ezelőtt kezdődött ezt követi, aki egyeztet a különféle civil elvándorlás inkább a pénztelenség miatt szervezetek és a vállalatok, magánvállalvan, és nem olyan, mint amikor a délszláv kozók között? Kiderült, a vadásztársaság, a polgárháború következtében mentek el tájvédelmi terület, a civil szervezetek tagsokan Bezdánból. Azért kezdtem kutatni jai között nincs túl sok kapcsolat, a különféle rendezvények nincsefalum turisztikai lehetősének összehangolva. Ami a geit, mert úgy gondolom, legfontosabb, a Bezdánban hogy eekz több embernek megforduló vendégek és megélhetést nyújthatnának. vendégéjszakák számáról A továbbiakban Orsolyát nincs kimutatás. faggatom kutatásának kö– Hogyan fogadtak a rülményeiről, a munkáról civil szervezetek vezetői, és munkája eredményeiről. aktivistái, a magánvállal– Miért pont ezt a tékozók, akikkel a bezdáni mát választottad? turizmusról beszélgettél? – A válasz egyszerű: – Nagyon segítőkészek mert bezdáni vagyok, és voltak, és igyekeztek a lismindig is érdekelt a falum támon szereplő kérdéseimsorsa. Hiszek abban, ha re pontosan válaszolni. A egy kicsit is odafigyelnénk beszélgetéseknél kiderült, a környezetünkre, akkor többnyire ők is látják, ninsokkal szebb és vidámabb csenek kihasználva a falulenne településünk, és sokban rejlő idegenforgalmi kal többen lennénk olyan lehetőségek. Főleg pénzfiatalok, akik Bezdánban Kővágó Orsolya hiányra hivatkoztak, meg szeretnénk maradni. – Miből gondolod, hogy kedvezőek arra, hogy nincs igazán kereslet. Sokszor a zombori vagy tartományi, országos poBezdán turisztikai lehetőségei? – Abból, hogy nyitott szemmel járom a litikusok érdektelenségével magyarázták a falut és folyamatosan találkozom a nálunk kedvezőtlen helyzetet. – Szerinted is így áll a helyzet? áthaladó turistákba. Ők egyrészt a bezdáni – Mivel több éves tapasztalat áll mögyógyfürdő betegei, akik délutánonként, estefelé a faluban sétálgatnak, másrészt göttük, úgy gondolom, ez részben így van, ott vannak a Horvátország vagy Magyar- ahogy mondják, viszont sok mindent a faország felől érkező kerékpáros turisták, luban is meg lehetne oldani. Jó volna, ha a valamint sokan megfordulnak itt a közeli helyi közösségben lenne egy személy, aki hétvégi házak vendégei közül is. Sokszor először fölmérné a helyzetet és koordinálkérnek útmutatást, hogy mi hol található. ná azokat, akiknek valamilyen közük van a Észrevehető, hogy tanácstalanok, nem tud- turizmushoz. De addig is nagyon jó lenne, ha a falu bejáratainál lennének útmutató ják, mit kezdjenek szabadidejükkel. – Szerinted van jövője a falusi turiz- táblák a turisták számára, olyan fontos információkkal, hogy hol lehet étkezni, szálmusnak? – Szerintem van, de én nem a falusi lást találni, milyen látnivalók találhatók a turizmus lehetőségeit kutattam, ugyanis a faluban és környékén, hol vannak fürdési kutatásomban azzal foglalkoztam, hogy a lehetőségek stb. Fontos lenne ezen kívül Bezdánban már megtalálható, ám alacsony pár nyilvános WC fölállítása. Ami viszont szintű turizmust hogyan lehetne fejlesz- már egy pozitív változás, hogy emléktábteni. Már létezik turizmus Bezdánban, de lát állítottak azokról a bezdániakról, akik ezt szinte nem is látjuk. Itt a gyógyfürdő, a részt vettek valamelyik olimpián. Ez is egy falu határában ott vannak a víkendtelepek, érdekes színfoltja a településnek. – Mi lett az alapos munkád eredmévalamint Bezdánt körbeveszi a Felső Duna mente tájvédelmi terület, és persze itt van a nye? – A GENIUS versenyen elért első helyeDuna, a csatorna, a zsilip, a történelmi emlékmúzeum, a faluban található egyházi- zés nagyon boldoggá tett. Az oklevél és a történelmi emlékek és egy sor rendezvény, jutalomkönyv mellé egy erdélyi táborozást amit a helyi civil szervezetek szerveznek. is nyertem. Számomra nagy élmény volt az További kedvező tényező, hogy a horvát- is, hogy jobban megismerhettem falumat. magyar-szerb hármas határ ölelésében fek- De emellett örülnék, ha a munkám valamilyen jó változást indítana el Bezdánban, ha szik a település. – Meddig dolgoztál és milyen mód- például szórólapokat nyomtatnának, vagy a település történelmi, egyházi, ipartörtészerrel? – Tavaly ősszel kezdtem el a kutatást és neti emlékhelyei mellett ismertető táblákat az idén májusig folytattam. Először a falu helyeznének el. Még jobb lenne, ha a turiznevezetességeivel kapcsolatos adatokat mus föllendülése által csökkenne a faluból gyűjtöttem össze, majd folytattam a kör- elvándorló fiatalok száma. Kővágó Orsolya végezetül elmondta, nyező terület különleges állat- és növényvilágának tanulmányozásával. Később ös�- szerinte fontos lenne a szomszédos teleszeírtam azokat a vendéglátóipari helyeket, pülésekkel való kapcsolat javítása. Ugyanahol étkezni lehet, vagy ahol megszállhat a úgy, ahogy a faluban nincs összehangolva vendég. Ezt követően a civil szervezetek- a munka, a szomszédos települések köben tevékenykedőkkel és másokkal foly- zött sincs teljes összhang. Például itt van tattam beszélgetést arról, hogyan látják a szomszédban egy kisállatkert, vagy ott ők a bezdáni kihasználatlan lehetőségeket. vannak a batinai (Horvátország) borospinEzeket az adatokat kellett azután témakö- cék. Talán egyszerűbb lenne különféle fejrökre bontanom és földolgoznom. Majd lesztési pályázatokon részt venni, ha ös�következett a legnehezebb rész, ugyanis szefognának a térség települései. Persze az összegeznem kellett az összegyűjtött ada- is jó lenne, ha helyben valaki, egy magánvállalkozó vagy egy szervezet fölismerné a tokat és levonni a következtetéseket. – Mire jöttél rá a kutatásod, a beszél- turisztikai lehetőségeket, és ki is használná azokat, ami munkahelyek teremtését jelengetések során? – A beszélgetésekből kiderült, hogy a tené. faluban létezik már egészségügyi-, Wilhelm József

Sokan azt hinnék, ha az ember valami okból kifolyólag tolókocsiba kerül, onnantól kezdve megpecsételődik az élete, és minduntalan korlátok fékezik. A bezdáni Faddi Csaba, aki több mint 15 éve mozgáskorlátozott, folyamatos kihívásokat keres magának. Csabát egy hónapja megválasztották a zombori paraplégiások egyesületének elnökévé. – Mivel foglalkozik az egyesület? – Sajnos az előző elnök, Nikola Nikolaš márciusban elhunyt, így új elnököt kellett választanunk. Az igazgatóbizottság és a testület engem választott erre a posztra. Az egyesületnek 42 tagja van és főképp a gerincsérülteket gyűjti maga köré. A jövő hónapban a harminc éves fönnállásunkat ünnepeljük. Elsősorban előadásokat, klubösszejöveteleket, sporttevékenységeket és különféle műhelymunkákat

Faddi Csaba a Colosseum előtt

szervezünk. Jelenleg a szeptemberben megrendezésre kerülő sportjátékokra készülünk. – Hogyan került kerekesszékbe? – 1999-ben meggyszedés közben eltört az ág, amiben kapaszkodtam, ráestem a fa tövében lévő padra és gerinctörést szenvedtem. A kezdeti sokk után a rehabilitáció alatt kezdtem fölfogni, mi is történt velem. Sokat segített, hogy a rehabilitáció során olyanokkal voltam körülvéve, akik szintén kerekes�székbe kényszerültek. – Hogyan sikerült visszatérnie a hétköznapokba? – Lassan igyekeztem megbarátkozni a tényekkel, és mivel sok szabadidőm volt, olyan tevékenységet kerestem, ami örömet szerez. Balesetem előtt a bezdáni hajógyárban dolgoztam, és akkoriban találtam egy leírást üvegben lévő hajómakettek készítéséről. Az első kísérletem során egy kis hajót raktam össze üvegben. Rájöttem, hogy ez egy klassz időtöltés, így folytattam, és az idő előrehaladtával nekifogtam az üveg nélküli modellek készítéséhez is. Az utóbbi években már kicsit kevesebbet foglalkozom velük, de azért nem unatkozom, mindig találok valami elfoglaltságot. – Miből áll elkészíteni egy hajómodellt? – Meghatározó szempont a makettkészítéshez a kézügyesség, a türelem, az idő, valamint, mivel kifejezetten hangulatfüggő, az is, hogy mikor kezdünk neki. Először elkészítem a hajótestet, amelyre hajlítható árbocot szerelek, ami általában egy fogpiszkáló. Ezután a rugalmas hajótestet az árboccal együtt átcsúsztatom az üveg száján, majd belül odaragasztom és cérnákkal rögzítem a hajót. A legvégén kerül rá az orrtő, amelyet szintén ragasztóval erősítek a hajótesthez. Számos kiállításon részt vettem, több elismerést is szereztem a munkáimmal. A MIRK-en (Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítás) három évben egymás után első helyen végeztem, amivel kiérdemeltem a Nagymester oklevelet. A www. theshipmodels.com címen található a weboldalam,

ahol összegyűjtöttem a hajómodell-alkotással kapcsolatos anyagokat.

– Tudtommal szeret utazni is. Milyen helyeken járt idáig? – Amikor megtanultam autóbuszon egyedül utazni, akkor megjött a kedvem a további utazásokhoz. 2004-ben egyházi szervezésben elutaztam autóbus�szal Franciaországba. Ezután otthon készítettem egy utazási falat, s eldöntöttem, hogy minden utazásomról kirakok rá egy-egy „relikviát”. Az elmúlt évek során sikerült eljutnom Milánóba, Luxemburgba, Belgiumba, Lengyelországba, Monacoba, Angliába, Barcelonába, Madridba, Palma de Mallorcára, Ibizára, Grand Canariára, Rómába, Frankfurtba, Taizéba, Párizsba, Dubaiba, és még sok más helyre. Dubaiban sikerült feljutnom a Burdzs Kalifára, amely a maga 828 méterével jelenleg a világ legmagasabb felhőkarcolója. Itt lifttel fölvittek bennünket a kilátóig a 124-ik emeletre, ami 452 méteren van, és megtekinthettük Dubait ebből az elképesztő magasságból. Emlékként beszereztem a Burdzs alArab hétcsillagos szállodának és a Burdzs Kalifa épületének az összerakható makettjét, amelyeket ki is raktam a szobámban. – Turisztikai cégeken keresztül utazik? – Először általában találok és megvásárolok egy repülőjegyet az interneten. Többnyire a szezonon kívüli jegyeket keresem, mivel olcsóbbak. Ezt követően pedig becserkészek egy rokkantbarát szállást. Azért utazom repülővel, mert szinte mindenhol kiváló az akadálymentesítés és segítenek is. – Milyen az akadálymentesítés a nagyvárosokban? – Összességében mondhatni, kielégítő, ami meglepő, hogy például Barcelonában szinte mindenütt nagyszerűen megoldották az akadálymentesítést. Dubaiban nem a legmegfelelőbb, annak ellenére, hogy milyen gazadag. A tömegközlekedést tekintve viszont gazdaságos, mivel átszámítva 400 dinár a napijegy. Sokszor kerültem már kényelmetlen szituációkba, de igyekeztem nem megijedni tőlük. Gondolkodtam már azon, hogy indítok egy blogot (internetes napló), ahol megosztom az élményeimet és tapasztalataimat, hátha ezáltal segíteni is tudok valakinek. – Hogy van megelégedve a szerbiai egészségügyi ellátással? – Nálunk a teljes rokkantak gondozási díj címén 25 ezer dinárt kapnak és ebbe kell beférni mindennek, a személyi segítőtől kezdve a gyógyszereken és egyéb szükséges dolgok át. – A mozgáskorlátozottak számára milyen a munkalehetőség Szerbiában? – Sajnos, ez szintén rosszul van megoldva országunkban, mivel mi rokkantnyugdíjasok vagyunk, és ha munkába állunk, elvesztjük a nyugdíjat. A nyugati országokban ezt már máshogy vezetik, és lehetőség

adódik munkára is a kerekesszék ellenére. – Honnan meríti e hatalmas életenergiát? – Ha azt mondogattam volna magamnak, hogy nekem már sosem lesz lehetőségem utazni, akkor valószínű, mindezt sosem tudtam volna megvalósítani. Úgy gondoltam, ha azt sugallom, hogy eljutok egy helyre, akkor az előbb-utóbb összejön. A dolgok mindig változnak, mivel ez egy dinamikus világ. Ami most még elérhetetlen, nem biztos, hogy az is marad. Az igazság az, hogy jómagam sem sejtettem, hogy ilyeneken kell gondolkodnom. Az emberek többsége fél a tolókocsitól, és ez egy kicsit elrettentő, de talán ezért is vágok bátrabban neki a dolgoknak, mivel szeretném megmutatni, hogy nekem nincs veszítenivalóm. – Milyen tervei vannak a jövőt tekintve? – Szeptember végén, ha minden a terv szerint halad, ismét elutazom. A cél Stuttgart és München, beleértve a híres Oktoberfestet is. Jövő márciusra pedig már lefoglaltam a repülőjegyet a BudapestKoppenhága útvonalra – fejezte a beszélgetést Faddi Csaba. Oberajter Dávid

6


A parkok városa, vagy város a parkban? Virág Gábortól, a Forum Könyvkiadó igazgatójától. A zombori bemutató iránti érdeklődés, sajnos, messze várakozáson aluli volt, amiben mindenképp közrejátszott a vidékünkre nem jellemző, rekkenő hőség. Ha a helyiek nem vették a fáradságot a megjelenéshez, az eseményt jelenlétével megtisztelte Őriné Nagy Cecília, a gödöllői Városi Múzeum művészettörténésze, a monográfia bevezetőtanulmányának szerzője. A gödöllői és a zombori Városi Múzeum közötti együttműködés is kellett az értékes kiadvány létrejöttéhez. – Végre megjelenhetett a gödöllői művésztelep harmadik alapítótagjának, Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor mellett Juhász Árpádnak a monográfiája, amivel régóta adósai vagyunk Čedomir Janičić, Ninkov K. Olga, Virág Gábor, Őriné Nagy a művészéletnek Cecília és Zora Šipoš a Városi Múzeumban tartott bemutatón és a gödöllői művésztelepnek is. róla szóló kétnyelvű, magyarul és Ez a kiadvány még közelebb hozta szerbül megjelent kiadvány egy év- egymáshoz a zombori és a gödöllői vel a festőművész halálának 100. év- múzeumot, amelyek közt eddig is fordulója után jelent meg az újvidéki fönnállt az együttműködés. EgyszeForum Könyvkiadó gondozásában. riben világossá vált, mennyi minA monográfiában közzétett képe- den összeköt bennünket. A zombori ket Ninkov K. Olga művészettör- származású Frey-lányok, Rózsa és ténész, a szabadkai Városi Múzeum Vilma jelentős tagjai a gödöllői műkusztosza válogatta. A könyvbemu- vésztelepnek, de mellettük még Frey tató alkalmából az alábbiakat nyilat- Ella is, aki Knézy Lehelnek a felesékozta: ge volt, ő pedig Juhász Árpádnak az – Tíz évet szünetelt a Forum kiadó unokaöccse, tehát itt már nagyon széképzőművészeti sorozata, a kismonográfiák-sorozat, és most újra napvilágot látott egy kötet. Úgy gondolom, ez mindenképp figyelmet érdemel. Olyan művészt mutat be, akinek az életműve több országban maradt, így itt, Szerbiában és Magyarországon is megtalálhatóak művei, és most először látjuk egyben opusát, vagy legalábbis opusának egy nagy részét. Zombori festőművészről van szó, aki a gödöllői művésztelepnek az oszlopos tagja volt, tehát személyisége fontos számunkra, de ugyanúgy Gödöllőnek is, a monográfia pedig fontos mindkét ország szakembereinek, nemcsak a művészetkedA monográfia, amelyet mindenkinek velőknek, hanem a kutatóknak is. érdemes forgatnia Kiemelendő, hogy pont Újvidéken és ebben a sorozatban jelent meg, mert ez egy nagyon nívós sorozatnak pen alakul az a kör, amely a Vajdasászámított, és mindnyájan azt szeret- got, Zombort és Gödöllőt egységbe forraszthatja – avatott be bennünket nénk, ha e hagyomány folytatódna. – Úgy vélem, egy nagyon jelen- Őriné Nagy Cecília. A monográfiából egyebek közt az tős hagyományt sikerült most újraélesztenünk. 1978 óra jelentek meg is kiderül, Juhász Árpád küldetésszee monográfiák a Forum Könyvkiadó rű föladatot vállalt a néprajzi elemek gondozásában, aztán beállt egy hos�- és a népélet pillanatainak megörökíszabb szünet, amit szerettünk volna tésével. A kiadvány további kutatásmegtörni, és mindenféleképp nagy hoz szolgálhat alapul. Mindenképp öröm az számunkra, hogy a sorozat ajánlott kézbe venniük és forgatniuk újraindult, ráadásul Juhász Árpád azoknak, akiket térségünk múltja és személyében zombori származású művészettörténete kicsit is érdekel. művészt mutat be a kötet – hallottuk FCZS

Gödöllő után múlt szerdán Zomborban is bemutatták a Juhász Árpád életét és életművét bemutató nemrég megjelent monográfiát. A Városi Múzeumban tartott rendezvény házigazdái Zora Šipoš és Čedomir Janičić művészettörténészek, az intézmény munkatársai voltak. Juhász Árpádot Zombor és Gödöllő egyaránt saját festőművészének tartja, hiszen a fák városában született, a zombori gimnáziumban érettségizett, ugyanakkor a gödöllői művésztelep meghatározó tagjaként jegyzi nevét a művészettörténet. A

Zombort bár egy évszázada a parkok városának nevezik. Ehhez nem csupán négy parkja (Hősök parkja, Ivo Lola Ribar park, November 29. park és az Újszelencse park) járult hozzá, hanem négy kiserdeje, (Sikara, Rokovci, Lóversenytér, Petrova gora), a város fasorai, hatalmas

A Hősök parkja legendás tiszafái

zöldövezetei, apró ligetei, díszcserjéi és sövényei egyaránt, így akár azt is mondhatnánk, a város voltaképpen egyetlen nagy park. A város első krónikása, Szlatkovics Máté mitologikus jelenetként írta meg, ahogy a város bí-

Az Ivo Lola Ribar park

ban a Megyeháza előtti ligetet, a mai parkot. Az egyébként tüdőbeteg polgármester választása nem véletlenül esett a Celtis Occidentalisra, ugyanis a bogyófa ugyan az első 5–6 évben lassan növekszik, de masszív törzset és durva, érdes levélzetet hoz, ami ideálisan fölfogja a port, és zajcsökkentő hatása is jelentős, ráadásul nincs különösebb talajigénye, jelentősebb gondozásra, ápolásra sincs szüksége. Egy anekdota szerint Csihás Benő, miután elrendelte a bogyófák ültetését, minden hajnalban végigjárta a körutakat, noteszébe jegyezte a facsemeték állapotát, és ahol hajnalban még nem volt meglocsolva a fa töve, bezörgetett a gazda ablakán. Igyekezetének hála, nyáron a városközpontba vezető zombori utcák zöld alagútra hasonlítanak. Néhány éve az akkori Čistoća kommunális közvállalat különböző szakértők bevonásával elkészítette a város zöldövezeteinek kataszterét, amelyben a közterületen álló minden egyes fa, cserje, bokor, sövény fizikai és biológiai állapota szerepel, és a karbantartásuk, amit a mai Zelenilo kommunális közvállalat végez, ezen adatok alapján történik. Sajnos, a száz évesnél idősebb fák koruknál, korábbi elhanyagoltságuknál fogva kivágásra ítéltettek, mint a sétálóutcát szegélyező platánok is, viszont a Zelenilo gondoskodik pótlásukról és gondozásukról. A Megyeháza előtti park az idők során elveszítette egykori neobarokk jellegét, manapság inkább tájkompozíciónak mondhatnánk, de megmaradtak a XIX. század végén ültetett buxusok és tiszafák. Ez utóbbiak óriásira nőttek, folyamatosan kúp alakúra formázzák őket, motorfűrésszel. Ilyenkor a környéket is jobb elkerülni, mert a levelek által fölfogott szennyeződés homokviharként teríti be a parkot. Itt, miként a többi városi parkban és a ligetekben és az utcai fasorokban sok a platán, a közönséges pagodafa, nagylevelű hárs, vadgesztenye. Izgalmas a zombori utcákon barangolni, persze nem kell mind a 120 kilométert egyszerre be-

rája, Markovics József határőrvidéki kapitány a XVIII. század nyolcvanas éveiben a vállán lógó tarisznyából a szülőföldjéről, Szlavóniából hozatott makkot elszórva telepíti a Sikarát (ma is népszerű kirándulóerdő) és a Bükkszállási erdőt. Megjegyzem, daliás lehetett a kapitány, hiszen az 1 040 hold erdősítése nem félnapi munka. Tény viszont, Markovics rendelte el az utcák fásítását, és a rá száz évre polgármesterré választott Csihás Benő voltaképpen elődjének munkáját fejezte be, amikor három- és négysávos fasorokat ültettetett a körutak mellé. Hogy mitől lett Zombor a legzöldebb város? Mert még az egykori nagy Jugoszláviában is annak számított. Attól, hogy négy parkja van, 90 000 négyzetméteres zöldfelülete, 121 kilométer hosszú fasorai, itt meg kell jegyezni, a város utcáinak hossza 120 kilométer (!), több mint 20 000 fája, köztük legtöbb a bogyófa (ostorfa, amerikai celtisz, Az Újszelencse park, mellette játszótér, szabadtéri edzőterem és Celtis Occidentalis), amelyek a város gördeszka-pálya szolgálja a kikapcsolódást minden egyes polgárára 27 négyzetméter területű zöld árnyékot vetnek. járni, de mondjuk elindulni az Apatini úton, ahol A város módszeres fásítása a XIX. században kerékpárút is vezet, mert azt tapasztaljuk, hogy kezdődött a helyben nevelt eper- és más fákkal, a zöld alagút egyszerre bájos ligetté terebélyesePetar Vukičević polgármester három parkot dik, úgy érezzük, mintha az érintetlen természet is alapított, majd Csihás Benő hozta divatba a ölén járnánk. Fekete J. József bogyófát, ezek ültetésével alapozták meg 1898-

7


Egy tűnő kultúra maradványainak mentése Boris Mašić apatini helytörténet-kutató vendégei voltunk

– Támogatóink közt vannak külföldön élő Duna menti né- nyílt szárnya miseruhákat, kegytárgyakat tár a szemlélő elé, zömNemrég ünnepélyes keretek közt megnyitották az Apatini Duna Menti Német Szakrális Múzeum második szárnyát. A metek, és fontos kiemelni, hogy Apatin Község teljes körű tá- mel a bácsszentiváni templomból erednek, Stefan Augsburger, bővítkezésről és az évtizedek gyűjtő munkájának eredményeként mogatását élvezzük, nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is vagyis Rónai István tulajdonát képezték. Nagyon jó állapotban segít bennünket. Segítenek apatini és őrződtek meg a textíliák, nem volt szerencsém másutt hasonlót látogatókat váró látványos kiállításról, valamint az apatini Jézus bácsszentiváni származású külföldön élő látni. A kegytárgyak között kiemelném a püspöki botot, amely a Szíve-templom és környezete gyárosok, Hanz Illik és Ernst Jäger, az középkorból ered, amikor Apatin benedek rendi apátsággá vált, új gyűjtemény létrejöttében nagy támoga- és e címtől mostanáig nem fosztották meg. látnivalóit magában foglaló szak– Mikor, hogyan látogatható a múzeum? rális komplexumról Boris Mašić tást nyújtott a németországi Reno Wabis – Itt egy személyben jómagam vagyok a takarító, a teremőr, helytörténetkutató némettanárral, Alapítvány és a freiburgi esperes, a németországi püspöki kar egykori elnöke, a raktárnok, tehát a mindenes. Örülök minden látogatónak, éra fölöttébb értékes gyűjtemény aki templomunk védnöke is egyben. istápolójával beszélgettünk. deklődőnek, engem kell keresni, legkönnyebb üzenetet hagyni a – 1745-ben épült föl az első – Hány német nemzetiségű lakosa facebook társasági oldalon, ilyen módon fölvehető velem a kapapatini templom, amelyet fél van ma Apatinnak? csolat – hallottuk Boris Mašićtól, akivel a templomból a mellette – A második világháború előtt Apatin elterülő, úgyszintén történelmi jelentőségű temetőbe folytattuk évszázaddal később, 1795-ben a legnagyobb német városnak számított utunkat. szó szerint elnyelt a Duna. Ezt követően a központban épült föl az egykori Jugoszláviában. 14 ezer lako– Ez az alsótemető. A város egyik részében lakók a a barokk templom. A Jézus Szísával gazdasági és ipari központként tar- fölsőtemetőbe, a másik részben lakók pedig ide temetkeztek. ve-templom nem olyan régi, de tották számon, Európának ezen a részén a Itt zömmel gazdagok, nagybirtokosok nyugszanak, Mayerok, nagyon jelentős szakrális épülete németek gazdasági és pénzügyi központja Hermannsdorfok stb., a fölsőtemetőben inkább kézművesek, Apatinnak. Itt tevékenykedett a volt. Ennek, sajnos, mára az árnyéka sem iparosok temetkeztek. Itt van a Fernbach-kápolna. Hatalmas második világháború alatt a nemmaradt meg. A 14 ezer lakosból mintegy vagyonnal rendelkező család volt a Fernbachoké. Óriási örökzetiszocialista, vagyis hitleri ha4 és fél ezren lágerekben haltak meg. A séget kaptak Németországból, és már a 18. század végétől fölváváros adottságai következtében, annak sárolták a földet. Egyrészt akkor még sok volt a szabad, eladásra talommal szemben álló ellenzéki mozgalom, amit a történészeknek érdekében, hogy az ipar újra talpra állhas- szánt föld, másrészt mindig rendelkeztek olyan tartaléktőkével, son, a második világháború után kényte- amiből megvehették a tönkrement gazdák földjeit. Az idősebbik még mindenképp érdemes lenne kutatniuk. A templom 1933-ban lenek voltak az életben maradt németeket Fernbach Bálintnak 14 gyereke volt, közülük hat fiú és mind épült bécsi építész tervei alapján. kiengedni a gyűjtőtáborokból, ennek kö- a hatan birtokosok. Mindenképp említést érdemel az afrikai vaA tervek szerint nagy kolostornak szönhetően sok család megúszta, túlélte dász ifj. Fernbach Bálint szondi kastélya, aminek mára nyoma az 1945-ös borzalmakat és újra beépültek sincs, ott volt az akkori Magyarország első állatkertje. Nem ok kellett volna fölépülnie mellette, Villámcsapás érte a Jézus Szíve-templom egyik mert Apatin apátsági státussal a társadalomba. Még a kulturális élet is nélkül akar most egy produceri ház filmet forgatni az életéről. A tornyát. Leégett, most fölújításra vár. rendelkezett, ehelyett fölemelműködött, létezett még a német iskola, Fernbachok építették Zomborban a mai Városi Múzeum épületék a paróka épületét, amely ma saját lapjuk volt, a művészetek is újra tét, az övéké volt a babapusztai csodálatos kastély, amely romis fönnáll. Adam Berencz volt az első plébános, ő szerkesztette teret kaptak. Ennek köszönhetően Apatinban maradt meg leg- má vált, nem beszélve a kastélyt övező páratlan arborétumról, a Die Donau ellenzéki lapot. Adam Berencz tisztelendő hang- inkább a német kultúra a többi vajdasági ját hallhatták a Vatikáni Rádió hallgatói is, itt is tartóztatták le városhoz viszonyítva. A szakrális értékeket 1944-ben Göbbels parancsára. Ennek folytán ez az épület nagyon fölújítva igyekszünk elérni azt, hogy a néfontos szerepet töltött be a német történelemben. Sajnos, Berencz met kutlúrtörténetben Apatin azt a helyet azt a sorsot sem tudta meggátolni, ami a későbbiekben a néme- foglalja el, ami európai viszonylatokban is tekre várt, holott nagyon korán figyelmeztetett arra az elveszejtő megilleti. Ezért igyekszünk a megsemmipolitikára, amely felé Németország haladt. Ez azonban később sült vagy megsemmisülőben levő templonem számított, nem gátolhatta meg egy civilizáció elpusztítását, e mokból áthozni ide a még menthető szobpusztítás nyomainak, sajnos, a mai napig tanúi vagyunk – idézte rokat, festményeket, kegytárgyakat. Úgy véljük, ennek a plébániának, föl a múltat a helytörténész, majd így folytatta: a katolikus hívek jelenlétének köszönhetően, van jövő– A német kultúra itteni nyomainak, je. A második világháborút főképp a szakrálisoknak a pusztítása követően még kétezren valarra ösztönzött bennünket, hogy létrehozzuk e vajdaságinak szánt központot, lották magukat németnek. ahová begyűjthetjük mindazt, ami a leKözülük sokan emigráltak, de még mindig erőteljes a rombolt templomokból még menthető. hagyomány, él a sváb tájÉvtizedek óta zajlik e gyűjtés, és végre elérkezett az ideje és megteremtődött a szólás, és ennek köszönhető, lehetősége annak, hogy ezt a kulturális hogy sikerült ennyi értéket A bácskai német kultúra iránt érdeklődők számára páratlan élményt kínál kincset nyilvánosság elé tárjuk. begyűjtenünk. Sajnos, kétaz apatini múzeum ségtelen, hogy ez a civilizá– Mi történt Adam Berencczel? – Adam Berenczet letartóztatásakor ció eltűnőben van, már nem beszélhetünk valódi aminek már nyomai sincsenek. Fölhívtam a leszármazottak fia zombori börtönbe vitték, ahonnan német kisebbségről, de keressük a lehetőségeket, gyelmét, tegyenek valamit, ha lehet, a megmentéséért. Királyi Auschwitzbe akarták szállítani a zsihogy legalább a nyomai megmaradjanak az utókor családdal állnak rokonságban, és remélem, megtalálják a módját dókkal együtt, de a kalocsai esperesszámára. Ma hivatalosan 115-en vallják magukat e páratlan érték megmentésének – ecseteli őszinte elszántsággal nek sikerült kiementenie a börtönből és németnek, de becslésünk szerint legalább 150-200 Mašić.- A Fernbach-kápolna az első ide temetett családtag sírja Kalocsára vinni, ahol a háború végéig fős a közösség. Az itt maradottak zöme vegyes há- fölé épült, az a sír pedig annyiból jelentős, hogy egyedüli fönnrejtegették. A háború után megkísérelt zasságból származik. maradt német sír a betelepülés idejéből. A kápolnában levő márkapcsolatot létesíteni amerikaiakkal – A gyűjtemény igen értékes tárgyakkal ványlapokat összetörték, a sírokat kifosztották, nagy munka volt annak érdekében, hogy becsukják a nébüszkélkedhet. Melyek ezek? helyreállítani. A kiállított tárgyak közt látható e met lakosságot fogva tartó lágereket, fakereszt, amelyet a lágerből való sza– Könyvtárunkban mintegy hatszáz bibliofil, a Ilyen horderejű értékmentést csakis fanatizmussal lehet proazzal érvelve, hogy ami a németekkel badulás reményében faragott egy kisfiú. 16. század végétől a 18. század végéig megjelent dukálni. Szerencse, hogy mindig mindenütt adódik egy-két olyan itt történik nem egyéb, mint népirtás. Sajnos, sokakkal egyetmeben, ő sem élte kiadványt őrzünk. Az első vitrinben a legrégibb eltökélt személy, aki nem ismer lehetetlent, különben sokkal túl a borzalmakat. Sajnos, mindhiába. Már nem tért vis�könyveket állítottuk ki, amelyek német könyv- nehezebb dolguk lenne a múltat kényelmesebben kutatni szánsza Kalocsáról, ott halt meg 1968-ban. tárakból erednek, és amelyeket a német könyv- dékozóknak. Az sem kétséges, még ekkora igyekezettel is egy Szomorú, hogy megfeledkeztek róla, élete végéig tulajdonképp nyomtatás kezdetein jegyez a történetírás. Legtöbb ilyen könyv eltűnt, vagy legalábbis rohamosan tűnő kultúrának csak a töredéháziőrizetben élt. Azzal, hogy az ő neve alatt alapítottuk meg az akkor került a mi térségünkbe, amikor a 18. ke menekíthető meg a végső pusztulástól. A múzeumban apatini német egyesületet, nemcsak őt akartuk megóvni a feledés- század második felében bezárták a magyarkiállított tárgyak, szobrok jelentős része a bácsszentiváni től, hanem azt a tényt is, hogy a németség soraiban voltak olyan országi kolostorokat. A jezsuita szerzetesek templomból való. A templomot nem proletárdühtől elbomozgalmak, amelyek szembenálltak a nácizmussal, ahogyan azt „munka” nélkül maradtak és ide vándorolrult elméjű kommunisták rombolták le 1945 után, hanem is, hogy ennek ellenére a második világháborút követően sokan tak, ahol akkortájt épültek a templomok, 1991-ben robbantások következtében ment végképp tönkváltak a svábok közül is ártatlan áldozatokká. Az ő nyomdokain kevés volt a lelkész, és mint koruk csúcsre. Nemrég dronról készült fotókon látszik, a templom járva igyekszünk fölhívni a figyelmet arra, hogy e térségben el- értelmiségijei magukkal hoztak nagy szábelteréből fák nőttek a magasba, nem állta növekedésük tűnt egy nép a civilizációjával együtt, és nyomait, anyagi javait mú könyvet. A könyvekbe jegyzeteltek, és útját mennyezet, tető. Számtalan ilyen és ehhez hasonló a mai napig orozzák, tönkreteszik, pusztítják mindenféle követ- e jegyzetek alapján nyomon követhetjük példát találunk Vajdaság-szerte. Miközben e szívet fájdító kezmény nélkül. útjukat. Különösen büszkék vagyunk arra tényekkel foglalkozunk, érdeklődéssel szemléljük a kar– A Jézus Szíve-templom mintha befejezetlen lenne. az 1550-ben kiadott könyvre, amely bécsi zaton kiállított plakátokat, köztük házigazdánk büszkén – Valóban, soha nem fejezték be, félig kész állapotban maradt, domonkos rendi kolostorból ered, de emmutat fölmenőinek, a Horn hangszergyártó és forgalmanem épültek föl a tervezett csodálatos oltárok, nincs orgonája és líthetem a Szerbiában föllelhető legrégebzó családnak a hirdetményére. Bach zenéje szól CD-ről, harangja. Folyamatosan használatban volt és van. Az 1990-es bi ex-librist, egy bécsi uralkodóé volt és annyira gyönyörűséges, hogy már-már fáj hallgatni. E években többször is megrongálták, kifosztották. Hála a doná- mi őrizzük. 1717-ből ered a másik könyv, helyen bűvölte el hallgatóságát két évvel ezelőtt a híres toroknak húsz éve zajlik nemcsak a templom, hanem az egész amely a belgrádi jezsuita kolostorból jutott orgonaművész, Varnus Xavér,egyik nagyszülője révén ő Boris Mašić szakrális komplexum fölújítása. Fölújítottuk a házat is, amelyben hozzánk, Szavojai Jenő ekkor vette be Belis Apatinból eredezteti magát. Akkor azt ígérte, visszatér. Berencz élt, és a Fernbach-család kápolnáját. grádot. Könyvtárunkban Gutenberg kora Mi is. – Ki biztosítja ehhez az anyagiakat? beli kiadványokat is őrzünk. A múzeum második fázisban megF. Cirkl Zsuzsa/Oberajter Dávid

8


45 ÉVES A DUNATÁJ

Mikor lesz kész a vízvezeték

Ássák már az árkokat – Segít a szövetkezet Telecska vízvezetékéről sok szó esett már, a Dunatájban is több alkalommal foglalkoztak vele, de a legnagyobb gondot Dr. Jankovics József, Báló Károly, Faragó József, Erős Antal és Lábadi Pál vették a nyakukba, amikor magukra vállalták ennek az építkezésnek levezetését. Mint ahogy Faragó József és Báló Károly elmondták, a nehézségek napról napra halmozódtak még az építkezés kezdete előtt. A hálózat mintegy 400 háztartásra terjed ki, és az ehhez szükséges 1800 dinárt háztartásonként ebben az évben 400-400 dináros részletben, a visszamaradt 1000 dinárt két éven át egyenlő részben kötelesek a polgárok befizetni. Báló Károly, a bizottság tagja elpanaszolta, hogy az elmúlt vasárnappal bezárólag több mint 150-en nem fizették be az első 400 dináros részletet, de ahogyan megkezdték az árkok ásását, azóta sokan eleget tettek kötelezettségüknek. A közelmúltban többen föltették a kérdést, mikor készül már el a vízvezeték, erre mi bizottsági tagok nem tudtunk választ adni – mondta Báló -, ellenben amikor egyeseket megkérdeztünk, hogy befizette-e már legalább az első részletet, sok esetben azt a választ kaptuk: még nem. Sokat kellett futkosnia a bizottságnak, mire a tagoktól beszedett valamennyi pénzt, és a munkálatokat még a mai napig sem tudtuk volna megkezdeni, ha a Zombor község tanácsától nem kaptunk volna 50 000 dinárt, valamint a szövetkezettől 80 000 dináros kölcsönt. Faragó József bizottsági tag, aki közvetlenül megbízatást kapott az árkok kiásására, ugyancsak tele van panasszal. A vízközösség tagjai ugyanis a legutóbbi gyűlésen elfogadták, hogy minden háztartás számára 25 folyóméter hosszúságban kiássák az árkot. Ez rendben is volna, de minden tag a saját háza előtt szeretné elvégezni a munkát, ami lehetetlen, mivel egy-egy telek szélessége alig 15-16 méter. Viszont vannak egyes szakaszok, ahol nincs lakóház, de a vízvezeték ott is elhalad. Mindentől eltekintve a munkálatokat megkezdte a pacséri Joó Lajos Építővállalat, azzal a kötelezettséggel, hogy minden házban november 29-éig elvégzi a vízvezeték szerelését. Talpai József (Megjelent 1970. augusztus 19-én, a Dunatáj 29. számában)

A ZOMBORI ÁRUHÁZ MEGNYITÁSA ELŐTT

Halfőzőverseny Bezdánban Augusztus 15-én kilencedszer szervezik meg a Bezdáni Bogrács halfőzőversenyt. A program 17 órakor kezdődik a Vadászotthonnál, a bográcsok alatt 18 órakor gyújtják meg a tüzet. A versenyzők kizárólag pontyból főzhetik a halászlét. Négy fős társaság számára 2.600 dinár a részvételi díj, ami 2 kilogramm halat és tűzifát, valamint a helyfoglalást tartalmazza, emellett szükség esetén háromlábat is biztosít a

szervező, továbbá minden csapat kap egy-egy föliratozott pólót. A legügyesebb szakácsok értékes jutalmakra számíthatnak. A halfőzőversenyt a Bongo halasbolt szervezi, helyfoglalás és további tájékoztatás a boltban, illetve Slezák Ferencnél kérhető a Kolut utca 6. szám alatt, valamint a 063 11 28 096-os telefonszámon. od

Mindenkit várnak a Szenttamási Barázdára Augusztus 1-én rendezik meg az idei, sorrendben XVI. Szenttamási Barázdát. A mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági mechanizáció népszerűsítésének és fejlesztésének, valamint a mezőgazdagságban szerzett tapasztalatok közvet-

len megosztásának céljából szerveződő hagyományos rendezvény 9 órakor kezdődik a Pionir Rt. parcelláján az Újvidéki út jobb oldalán (kb. 3 kmrel a településtől, a birtok régi igazgatóságánál). A versenyen részt vehet minden traktorista nemSzerbia Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Zombor Város Közigazgatási Hivatala Kommunális Ügyosztályának Környezetvédelmi Részleg

KÖRNYEZETVÉDELMI ESETTANULMÁNY SZÜKSÉGESSÉGE MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ KÉRELEMRE VONATKOZÓ ÉRTESÍTÉSE

Értesítik a nyilvánosságot, hogy a belgrádi „TELEKOM SRBIJA” részvénytársaság (Újvidék Körzet) projektumhordozónak a zombori végrehajtó egysége (Zombor, Stepa Stepanović körút 32.) környezetvédelmi esettanulmány szükségességének megállapítására vonatkozó kérelmet nyújtott be a Zomborban, a

re és korra való tekintet nélkül, függetlenül attól, hogy mezőgazdasági vállalat, illetve földművesszövetkezet dolgozója vagy önálló mezőgazdasági termelő. A résztvevők búzatarló szántásában versenyeznek (25 centiméter mélységre) könnyű és nehéz traktorokkal a következő kategóriák szerint: 1. Könnyű - „A” csoport (1-2 fejes ágyekék és váltvaforgatók); 2. Közép - „B” csoport (3 fejes ágyekék vagy váltvaforgatók); 3. Nehéz - „C” csoport (4 vagy többfejű ágyekék vagy váltvaforgatók). A díjakat pénzben és nyereménytárgyak formájában biztosították az első, a második, valamint a harmadik helyezett versenyző számára mindhárom kategóriában. A díjak ös�szege kategóriánként: I. helyezett – 20.000,00 dinár és tíz napos szálláshely Sutomoren, II. helyezett – 15.000,00 dinár és III. helyezett – 10.000,00 dinár. Emellett díjazzák a legfiatalabb és a legidősebb versenyzőt, a legjobb női versenyzőt, továbbá a legjobban fölszerelt traktort-erőgépet is. A szervezők mindekit szeretettel hívnak és várnak, akár részvevőnek, akár szemlélőnek. Štrosmajer utca 28. szám alatti 7751-es számú zombori kataszteri parcellán felállítandó „Telekom Srbija” SO23/SOU23/SOL23 bázikus mobiltelefon-állomás létesítése kapcsán. Az érdekeltek a kérelmező benyújtotta adatokba és a dokumentációba az ügyosztály urbanisztikai részlegén, a 143-as számú irodában nyerhetnek betekintést 2015. 07.31-től 2015. 08. 07-ig munkanapon 8 és 12 óra között. Az értesítés közzétételétől számított 10 napon belül az érdekeltek benyújthatják e szervnél a környezetvédelmi esettanulmány szükségességének megállapítására vonatkozó észrevételeiket. A közzétevő szerv az Értesítés 3. bekezdésében jelzett időponttól számítva 10 napon belül dönt arról, hogy a projektum megvalósításához szükséges-e környezetvédelmi esettanulmányt készíteni, és döntéséről idejében értesíti a nyilvánosságot.

MAGYARORSZÁGI MUNKALEHETŐSÉG (Megjelent 1970. augusztus 19-én, a Dunatáj 29. számában)

A DUNATÁJ MÁJUSTÓL AZ ÉV VÉGÉIG ZOMBOR VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL JELENIK MEG Alapító: Magyar Polgári Kaszinó – Zombor • Kiadó: Dunatáj Lapkiadó-intézmény • Igazgatóbizottság: Rezicska Károly (elnök), Karcher Erzsébet, Szlákó József, Jankovich Jenő, Oberajter Dávid • Igazgató, fő- és felelős szerkesztő: Fridrik Zsuzsanna • Szerkesztőség: 25000 Zombor, Szent György tér 1/I • Telefon/fax: 412-035 • Weblapunk címe: www.dunatajlap.rs • E-mail: [email protected] • Folyószámla: 165-7038-77 kod: Hypo Alpe-Adria Bank A.D. Beograd Filijala Sombor • Nyomda: ART Studio, Zombor, Sterija utca 5a • Terjesztők: Press International Újvidék • A Dunatáj első száma 1970. február 4-én jelent meg. Megszűnt 1993-ban, újraindult 1999. március 17-én.

Munkásokat keresünk hosszú távú magyarországi (Mosonmagyaróvár) autóipari céghez. Férfiak, nők, párok és pályakezdő fiatalok jelentkezését várjuk! Amit ajánlunk: stabil munkahely, fizetett szabadság és ünnepek, ingyenes szállás és utazási támogatás, étkezési utalvány, túlóra-lehetőség plusz

pénzért. Elvárások: korrekt hozzáállás, megbízhatóság, jó egészségügyi állapot, általános iskolai végzettség, írás-olvasáskészség magyarul. Korhatár: 18-48 év. A kiutazás biztosítva, a kezdő jövedelem: 380 euró. Érdeklődni: a 06-779-3576-os telefonszámon.

Tengerparti nyaralási lehetőség Hvar szigetén, Vrbovskán várja vendégeit a Fehér Apartmanház. Négy személy részére a napi bérlés 35 euróba kerül. Érdeklődjön a 00385-21-77-40-70-es telefonszámon.

Hirdetés Harkányban 300 méterre a fürdőtől garzonlakás kiadó. Érdeklődni a 063 501 698-as mobiltelefonszámon.

ZOMBORI HETILAP. templomban, amit kenyérszentelő ünnepség követ a templom előtt, majd a környező falvak csoportjai és

Recommend Documents