Zombori Béla: Új feladatok, kompetencia-igények és kihívások

Intézményvezetői kompetenciakövetelmények a szakképzésben Observatory vitafórum 2007. november 13.

Zombori Béla: Új feladatok, kompetencia-igények és kihívások

ismeretek megszerzésére vonatkozó törekvés szinte hibának számít. Itt ezzel nem szembesültünk, igen helyesen ez a rendszer elismeri, hogy a kompetenciák alkalmazása, így szükséges fejlesztése is csak

I. II. III.

A tanulmányban szereplő kompetencia-keretrendszer

megfelelő ismeretek birtokában lehetséges.

elemzése

Nehezen képzelhető el, hogy egy igazgató hiánytalanul rendelkezik

A kompetencia-keretrendszer gyakorlati alkalmazásának

minden felsorolt kompetenciával, de nyilvánvalóan ezért jelenik meg

korlátai

ez a rendszer egy keretrendszerként. Ennek következménye, hogy

A kompetencia-keretrendszer dinamikája

mindig az adott körülmények határozzák meg, milyen súllyal szerepelnek a rendszer egyes elemei egy-egy valóságos helyzetben.

I.

Mégis maga a keretrendszer jól alkalmazható lenne egy igazgatói

Megállapítható, hogy a tanulmány a gyakorlat szempontjából is

minősítés elkészítésénél, mint referencia. Mérhetővé és ezzel

pozitív módon visszaigazolható rendszert képez azokból a

minősíthetővé tenné annak a munkának egy részét, ami egyébként

kompetenciákból, amelyekkel általában véve, egy igazgatónak

nehezen mérhető objektív módon. Hasonló a helyzet éppen ezekben

rendelkeznie kell, illetve kellene. Kifejezetten dicsérhető a rendszer

a hónapokban a pedagógusok minősítési rendszerének kidolgozása,

felépítése abból a szempontból, hogy a kompetenciákkal összekötve

az ezen alapuló minősítési folyamat elindítása esetében.

sorolja fel azokat az ismereteket is, a melyek szükségesek a

Amennyiben ez a folyamat kiterjesztésre kerül az igazgatókra is,

cselekvőképességhez. Ezt azért emelem ki, mert sajnálatos módon

akkor a szóban forgó keretrendszer ennek alapja lehet.

gyakran tapasztalható a kompetenciák olyan értelmezése, amely úgy

Továbbra is hangsúlyozva, hogy ezeket teljes körűen egyetlen

tünteti fel ezt, mint valami minden mástól függetlenül birtokolható,

igazgató sem birtokolhatja, kiemelnék egy másik területet is ahol jól

sőt fejleszthető tulajdonsághalmazt. Ez elsősorban a

hasznosítható ez a rendszer. Az igazgatók alapképzésében

kompetenciaalapú oktatás előtérbe helyezésével összefüggésben, a

(közoktatási vezetőképzés, stb.), a képzési célt a kompetenciák

tanulói kompetenciák fejlesztésével kapcsolatban fordul elő, ahol az

oldaláról megközelítve az itt összefoglaltak irányt mutathatnak a


képzés megszervezéséhez, a tananyag összeállításához, sőt a képzés

Egy másik fontos, szintén aktuálisan szükséges kompetencia a

során alkalmazott módszerek tekintetében is. Ez utóbbi elsősorban a

mérés-értékeléssel kapcsolatos. Jelenleg szinte nem jelenik meg

gyakorlatok, az egyéni kompetenciák fejlesztésére szolgáló

közoktatást érintő törvény és rendelet, amely valamilyen formában

tréningek megszervezésénél jelenthet nagy segítséget.

ne érintené ezt a kérdéskört. Legnyilvánvalóbb területe ennek a

Nem folytatva tovább a nyilvánvaló alkalmazási lehetőségek

pedagógiai munka, amelyben szintén megvan az igazgató sajátos

felsorolását, néhány megjegyzést tennék a továbbiakban néhány

szerepe. Egy szervezet vezetőjeként azonban az igazgató számára

olyan kompetenciára és hozzá tartozó ismeretre, amelyek nem, vagy

még fontosabb az iskola minősítésével és az ehhez kapcsolódó

csak implicite szerepelnek a megismert rendszerben.

mérésekkel összefüggő ismeretek birtoklása és azok alkalmazási

Legfontosabb ezek közül a konfliktuskezelésre való alkalmasság.

képessége. Kiemelten fontos itt egy olyan kompetencia megléte,

Talán hangsúlyozni sem kell, hogy miért kiemelt tétel ez egy

amelyik alkalmassá teszi az igazgatót egy nagyon zárt, és

gyakorló igazgató számára. A pedagógiai munka területén csak azt

folyamatosan, hosszú távon működő szabályozási rendszer

az alapvető konfliktushelyzetet hozom fel példaként, amely abból

működtetésére. Egy iskola nagy tehetetlenségű szabályozási

adódik, hogy egy iskola nevelési elvei, céljai eltérnek, esetenként

rendszernek számít, így minden beavatkozás csak hosszútávon

igen jelentősen eltérnek, azoktól a negatív külső, társadalmi

mérhető hatású, amit úgy is értékelhetünk, hogy különösen érzékeny

hatásoktól, amelyek a tanulókat érik. ….

a rendszer az ilyen jellegű vezetői beavatkozásra az egész intézmény

De konfliktusok sorozata jellemzi az igazgató munkáját az

jövőjét illetően.

iskolaátszervezések nyomán is …

Nem szaporítva vég nélkül ezeket a példákat, már csak egy

Azért ezt a két példát emeltem ki, mert mindkettő alapvetően

olyan kompetenciát szeretnék kiemelni, amely kifejezetten a

konfliktuskezelés, azonban módszereiben eltérő, vagyis a

szakképző intézmények igazgatóit érinti. Abban a helyzetben,

hozzákapcsolódó ismerethalmaz és a szükséges készségek

amikor nap, mint nap az a vád éri a szakképzést, hogy nem követi a

különbözőek.

munkaerő piaci változásokat, nem a hiányszakmákban képez, munkanélkülieket képez, stb., akkor egy szakképző intézmény


igazgatója nem engedheti meg magának, hogy ne legyen felvértezve

Természetesen nem kívánom valamennyi kompetencia alkalmazási

a munkaerőpiacon való részvételhez szükséges kompetenciákkal.

korlátait számba venni, azonban néhány közülük kiemelendő, mert a

Ezek megfogalmazása nem egyszerű, mert nem a közoktatásban

szükségesnél jobban korlátoz.

megszokott fogalomrendszer, jogi háttér, stb. ismeretét és az ezekhez

A szakképző intézmény az emberi erőforrás menedzsment

kapcsolódó készségeket, az ott megszokott cselekvőkészséget

szempontjából egy igen összetett szervezet. Olyan munkaerőt

tételezi fel. De talán nem is feladat egy ilyen rövid hozzászólás

igényel, aki egyszerre szakember a saját szakterületén, mint

keretében ezt megtenni, a figyelmet ráirányítani erre a problémára

valamilyen szakos tanár, ugyanakkor rendelkezik pedagógiai,

azonban feltétlenül szükséges.

módszertani, stb. kompetenciákkal is. Ezeket nem sorolom tovább, mert a mondanivalóm szempontjából csak annak érzékeltetése

II.

szükséges, hogy a szokásosnál jelentősen összetettebbek (A JÓ

A következő felvetődő kérdés, hogy alkalmazhatók-e a gyakorlatban

TANÁR) az itt felmerülő követelmények. Tapasztalatból eredően

azok a kompetenciák, amelyek a rendszerben szerepelnek,

állítható, hogy ezeknek a kompetenciáknak egy része tanulható,

lehetséges-e hasznosításuk, már amennyiben ezekkel az igazgató

fejleszthető, a leglényegesebbek ezek közül azonban vagy

rendelkezik. A kérdés felvetése azért tűnik számomra életszerűnek,

adottak,vagy nem, tipikusan tehát az eredendő képességek sorába

mert az igazgatók napi munkájukat tulajdonképpen egy

tartoznak. Szakképző intézményekben ezek az amúgy is összetett

kényszerpálya mentén végzik. Ennek során számos olyan

követelmények kiélezetten jelentkeznek a mérnök-tanárok, műszaki

peremfeltétel adódik, amelyek talán nem is teszik, tennék lehetővé a

tanárok esetében. Talán nem kell hangsúlyozni, hogy sok tekintetben

rendelkezésre álló kompetenciák hatékony gyakorlati alkalmazását.

rajtuk múlik egy intézmény sikere, áttételesen az igazgatói

(Bár lehet mondani, hogy az is egyfajta kompetencia, hogyan lehet

tevékenység eredménye. Belátható tehát, hogy az igazgató emberi

ezeket megkerülni)

erőforrás menedzsmenttel (HRM) kapcsolatos munkája is alapja az iskola eredményességének. Ezen a területen szinte lehetetlen az egyébként természetes tervszerű humánerőforrás gazdálkodás, a


minőségi kiválasztási szempontok érvényesítése, sok esetben

foglakoztatására vonatkozó szabályok, a fegyelmi eljárásra

egyáltalán a választás lehetősége. Korlátként divatos sok okot

vonatkozó sajátos szabályok, az egyéni felelősség kérdéseinek

felsorolni, de valójában ennek hátterében egyetlen ok, az anyagi

tisztázatlansága, stb.

juttatások területén az igazgató munkáját igen erőteljesen korlátozó

Összefoglalva tehát, elmondható, hogy az igazgatói kompetenciák

szabályozási rendszer, található. Nem egyszerűen a pénzhiányról van

ezen a területen, még ha rendelkezésre állnak is, csak nagyon

szó, hanem egy sok tekintetben igazságtalan rendszerről, amely

korlátozottan hasznosulhatnak.

amellett, hogy rendkívül alacsony alapjuttatást tesz lehetővé, nagyon

Hasonló területnek számítanak a pénzügyek is. Kevéssé

kis mértékben érzékeny a minőségi munka elismerésére (szolgálati

nevezhető az iskolai gazdasági munka gazdálkodásnak, hiszen már a

idő a szabályozó elem), szinte teljesen nélkülözi a hosszabb távon

tervezés pillanatában adottak a keretszámok, az ezekre épülő

működő motivációs elemeket, stb.

költségvetési terv pedig eredendően tőkehiányos, egy szigorúan

Egy mérnöki végzettséggel rendelkező számára az ipari területnél

szabályozott belső átcsoportosítási lehetőséggel, kompenzálási

összetettebb követelmények és az ezzel szinte „fordított arányban

automatizmus nélkül, a saját bevételek adminisztratív korlátozásával

álló” elismerés teszi érdektelenné ezt a pályát. Ez elveszi még a

és felhasználásának irreális szabályozásával. Itt is tetten érhető tehát

lehetőségét is annak, hogy az igazgató tervszerű humánerőforrás

az igazgatói cselekvőképesség mesterséges korlátozása. Az elmondottak természetesen nem teszik szükségtelenné a

gazdálkodást folytathasson. Hasonló hatással van erre a területre a jogilag erősen szabályozott

tanulmányban körvonalazott kompetenciák meglétét egy vezető

közalkalmazotti lét. Egyrészt ez a közalkalmazott számára egyfajta

számára, azonban mégis rámutatnak arra, hogy ez csak egy

biztonságot hivatott biztosítani, amely azonban egy alacsony

szükséges feltétele a sikeres iskolavezetésnek, azonban nem

biztonsági szintnek mondható (lsd. fent), másrészről viszont szinte

elégséges feltétele annak.

lehetetlenné teszi az emberi erőforrás gazdálkodást az igazgató, mint munkáltató számára. Ide tartoznak a jogi környezetből a munkaviszony megszüntetésének szabályai, a nyugdíjasok

III.


A kompetencia keretrendszernek érdekes vizsgálati szempontja lehet

Ez akkor válik problémává, ha ezekkel az új igényként felmerülő

a kompetenciák átrendeződésének szükségessége, a vezetet

kompetenciákkal az igazgató nem rendelkezik. Ez sajnálatos módon

intézmény belső életében bekövetkezett változások függvényében.

igen rövid időn belül láthatóvá válik, hiszen működési zavarokat

Ennek a kérdésnek a felvetését az indokolja, hogy általában véve is a

idéz elő az iskola életében, hirtelen megnövekszik a konfliktusok

közoktatási intézmények átszervezésének időszakát éljük, különösen

száma, stb.

jelentősek azonban a változások a szakképző intézmények

A kompetenciák átrendeződése szempontjából hasonló

tekintetében. Ezeket a változásokat jelenleg tipikusan az iskola

helyzet áll elő akkor is, ha a létszám növekedése ugyan nem lépi túl

összevonások jelentik, illetve az iskolatársulások, a TISZK-ek

a kritikus pontot, azonban funkcióbővülés, feladatnövekedés

létrehozása jelzi.

történik. Tipikus helyzet, amely szintén napjaink eseményeihez

Az összevonások sajátos vonása a vezetett intézmény tanulói és

köthető, hogy egy iskola feladatköre új képzési szinttel, területtel

dolgozói létszámának ugrásszerű megnövekedése. Ebben az esetben

bővül. (SZKI+SZI+esetleg gimn.). Ezekben az eseteken is az

annak a kérdésnek a tisztázása kerül előtérbe, hogy milyen módon

igazgató szempontjából a vezetéshez szükséges kompetenciák

függ a vezetett szervezet létszámváltozása (hirtelen

átrendeződéséről van szó. Szerencsés esetben ilyenkor igazgató

létszámváltozása) az igazgatótól megkívánt kompetenciákra. Jól

munkájában csak arról van szó, hogy a birtokolt kompetenciák közül

mérhető ez a hatás, bár ennek vizsgálatára még nem került sor. A

most az eddig nap, mint nap alkalmazottak helyett más

vezetési struktúrára gyakorolt hatása közvetlen: egy bizonyos

kompetenciákra helyeződik a hangsúly. Ez általában legfeljebb

létszámnövekedésen túl már nem elegendő ezt a vezetők számának

apróbb zökkenőket jelenthet a szervezet működésében, de

növelésével és a munkaköri feladatok újraosztásával követni. Van

alapvetően azt nem befolyásolja mérhetően negatív irányba.

egy olyan kritikus pont, amelyen túl már minőségi váltásra van

Ebben az esetben is, mint ahogyan a létszámnövekedésnél is, akkor

szükség. Ez úgy is megfogalmazható az igazgató látószögéből, hogy

jelentkezik a negatív hatás, ha a változások által igényelt

más vezetői kompetenciákra van szükség a sikeres vezetői

kompetenciák hiányoznak.

munkához vezetőség minden tagjától, így az igazgatótól is.


A megoldásra, a problémakezelésre csak elméletben könnyű választ

által birtokolt kompetenciák összességének. Valójában ez

adni. Talán három megoldás lehetséges. A legkézenfekvőbb

biztosíthatja az iskolákban (máshol is) a sikeres működést.

megoldás a vezetőváltás. Erre a napi gyakorlatból példát hozni nem

Természetesen egy ilyen menedzsmentnek a felépítése és irányítása

tudok, tehát nyilvánvalóan ez csak egy elméletinek tűnő megoldás

is az egyéni vezetői képességeken múlik, ilyen értelemben tehát a

marad. Ennek okait talán most nem szükséges elemezni.

csapatépítés és az ehhez kapcsolódó kompetenciák tűnnek

A második megoldás a vezetőképzésben, továbbképzésbe,

alapvetően meghatározónak.

átképzésben keresendő. Ez több sikerrel kecsegtet, de talán csak viszonylag szűk körben alkalmazható, az ilyenkor felmerülő követelmények miatt: azonnal álljon rendelkezésre a lehetőség, rövid képzési idejű legyen, célirányos, szinte személyre szabott legyen. Harmadik lehetőségként egy belső szervezési megoldás kínálkozik. Az eddigi vezetési struktúrát kell átalakítani, ami csapatépítési feladat. Szerencsés eset, ha az igazgató ezzel a képességgel rendelkezik, tehát képes arra, hogy felmérje, saját hiányzó kompetenciáit hogyan lehet egy alkalmasan megválasztott összetételű csapattal pótolni. .. Engedjék meg, hogy mondanivalómat az utolsó gondolat általánosításával zárjam. Bár a tanulmány is az igazgatók egyéni kompetenciáival foglakozik, és én is elsősorban ezekre összpontosítottam, de megkockáztatom, hogy ennél talán nagyobb jelentősége van az igazgatók munkáját közvetlenül segítő csapat

Zombori Béla: Új feladatok, kompetencia-igények és kihívások

Recommend Documents