Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

(HUSK/1001/1.1.2/0046)

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

Ez a dokumentum az EUROPÉER Európai Fejlődésért és Együttműködésért Közhasznú Alapítvány (www.europeer.eu) és a Regionálna rozvojová agentúra Dolny Zemplín (www.rradz.sk) együttműködésében készült.

További információ: sustain.europeerakademia.hu

2014.

A tanulmány célja és feladatköre

Tartalomjegyzék 1

A tanulmány célja és feladatköre ..................................................................................................... 2

2

A fenntartható építés piaca Magyarországon ............................................................................. 3

3

4

5

2.1

Helyzetkép ........................................................................................................................................ 3

2.2

Az új építés egyik ígéretes részterülete: a passzívházak ................................................ 8

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén .................................................. 12 3.1

A Nemzeti Együttműködés Programja (NEP) ................................................................. 12

3.2

Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) .................................................................................................. 12

3.3

Magyarország Nemzeti Reform Programja (NRP) ........................................................ 13

3.4

A Nemzeti Energiastratégia (NES) ...................................................................................... 15

3.5

II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT II.) .............................. 15

3.6

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ............................. 18

3.7

OFTK ................................................................................................................................................ 20

Jogszabályi háttér................................................................................................................................ 24 4.1

Az energiatanúsítványokról szóló rendelet ...................................................................... 24

4.2

Az épületek energetikai jellemzőiről szóló rendelet ..................................................... 25

A fenntartható építés finanszírozása........................................................................................... 28 5.1

Támogatási források 2007-13................................................................................................ 28

5.1.1

Zöld Beruházási Rendszer .............................................................................................. 28

5.1.2

Zöld Beruházási Rendszer Panel Alprogram ........................................................... 29

5.2

Állami energiahatékonysági célelőirányzat ...................................................................... 30

5.3

Támogatási források a 2014-20-as uniós pályázati időszakban .............................. 31

5.3.1

Operatív Programok.......................................................................................................... 32

Nincs összhang a KEHOP és a VEKOP között ................................................................................ 41 5.4

A megújulós építőipari beruházások állami támogatása............................................. 44

5.5

Banki finanszírozási források................................................................................................. 46

5.5.1

A kis-és középvállalkozások számára elérhető források .................................... 46

ROSEFF Hitel (Románia) .................................................................................................................. 49 5.5.2 5.6 6

A lakossági energiahatékonysági beruházások banki forrásai......................... 50

Megoldási javaslatok a finanszírozásra .............................................................................. 53

Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben ........................................................... 55 6.1

A beruházásokat ösztönző tényezők ................................................................................... 55

6.2

A beruházásokat akadályozó tényezők .............................................................................. 56

1

A tanulmány célja és feladatköre

1 A tanulmány célja és feladatköre Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse a kis- és középvállalkozások számára nyitva álló lehetőségeket a fenntartható építés terén. A tanulmány megvizsgálja az általános gazdasági környezetet, a piaci igényeket, a szabályozási kereteket, illetve az elérhető támogatási forrásokat. Ebben a tanulmányban a fenntartható építészet az alábbi részterületeket foglalja magában: • • • •

energiatakarékos, illetve megújuló energiával működő új épületek építése meglevő épületek megújuló energiával való ellátása meglevő épületek energiahatékonysági célú felújítása Építéshez közvetetten kapcsolódó jogszabályi környezet és finanszírozási források

Magyarországon a közeljövőben az új építési megbízások szokatlanul csekély száma miatt elsősorban az energiahatékonysági felújítások jöhetnek szóba, kisebb részben pedig a megújuló energiaforrások, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások. A fenntartható építés elősegítésében kulcsszerepe van az államnak, a kormányzati ösztönző intézkedéseknek, illetve a megfelelő banki konstrukcióknak. Mivel azonban a jelen tanulmány alapvető célja a kis- és középvállalatok lehetőségeinek bemutatása, ezért az állami szabályozást, illetve az uniós támogatásokat csak annyiban mutatjuk be, amennyiben ezek közvetlen üzleti lehetőséget jelentenek a kis és középvállalkozások számára.

2

A fenntartható építés piaca Magyarországon

2 A fenntartható építés piaca Magyarországon 2.1 Helyzetkép Magyarország gazdasági válságból való kilábalását erősen akadályozza az alacsony energiahatékonyság, amely azonban a legkisebb költséggel, de a legnagyobb társadalmi és klímavédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos felújítási révén javítható lenne. A nagyjából 4,3 milliós lakásállomány több, mint fele nem felel meg a korszerű műszaki és hőtechnikai követelményeknek, a középületek esetében ez az arány pedig még ennél is rosszabb. Hazánkban rendkívül sürgető feladat az energiapazarlás megfékezése, mert az importfüggőségünk nagyon magas. A ma Magyarországon felhasznált energia megközelítően 40 %-át az épületeinkben használjuk el, ennek több, mint 60%-a a fűtés és a hűtésre megy el. Legnagyobb CO2 kibocsátók az épületeink, amely még az ipart és a közlekedést is megelőzi ebből a szempontból. A háztartások és a közintézmények a bevételeik nagy százalékát már az energiaszámláikra költik. Azonban egy komplex és jól átgondolt felújítás után a CO2 kibocsátás és fűtési energiafelhasználás mintegy 85%-át is meg lehetne takarítani.

3


Az épületek rejtik magukban a legnagyobb primer energia megtakarítási potenciált, hiszen itt reális költségen jelentős energiamennyiség takarítható meg. Az épületek korszerűsítése mellett szól az is, hogy ebben a szektorban lehet leginkább költséghatékony módon elérni az energia megtakarítást. Az Európai Unió egyik fő prioritása az épületek energiahatékonyságának javítása, mert ez bizonyítottan az a terület, ahol a klímavédelmi célokat könnyen teljesíthetjük. Az Európai Unió irányelvei egy a jelenleginél jóval hatékonyabb támogatási rendszer szükségességét írják elő. Mind a környezetvédelmi szempontok, mint az uniós kikötések a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak. Ez a szemlélet jut érvényre az energiatakarékossági és energiahatékonysági programokban

4

A fenntartható építés piaca Magyarországon megfogalmazott célokban és eszközökben. Az elmúlt években nem készült olyan állami program, ami hatékonyan és nagyobb léptékben tette volna lehetővé az épületek épület energiahatékonysági a felújítását. Ehelyett olyan pályázatokat írtak ki, amelyeknek a forrásai hamar kimerültek, és a pályázói önrész finanszírozásával is sok probléma akadt, és így csak a lakóépületek nagyon kis százalékában sikerült felújításokat megvalósítani. A jelenlegi viszonyok között annak ellenére, hogy lenne igény a felújításra, a támogatási rendszer nem tesz lehetővé olyan finanszírozási konstrukciót, amelyben azok a háztartások is juthatnának támogatáshoz, amelyek nem, vagy csak minimális mértékben rendelkeznek önrésszel.. Ez hosszú távon még nagyobb energiakiadásokhoz, energiaszegénységhez és a lakásviszonyok egyenlőtlenségéhez vezet.

Az új lakások építése sok évtizedes mélyponton Az elhúzódó gazdasági válság következtében a magyar építőipar soha nem látott mélyrepülésbe repülésbe került az elmúlt években. Amint azt az 1. ábra is mutatja, az építkezések száma az I. világháború alatti szintre esett vissza.

1.. ábra: Lakásépítések száma Magyarországon

2013-ban ban összesen 7300 új lakásépítés történt, ami a 2004. évinek mintegy 17 %-a, % és a 1 2012-es es évhez képest is 31 %-kal % kevesebb. A saját használatra történő lakásépítések száma jelentősen csökkent, nt, azonban az értékesítésre szánt lakások aránya 43%-ra 43% nőtt. 2013 végén 4,4 millió lakás volt az országban, ez 0,2 %-kal % kal több az előző évinél. A lakásállomány lassú gyarapodása és a megszűnt lakások számának csökkenése a hazai lakásállomány megújulásának tartós lassulását okozta. (A 100 évenkénti évenkén megújuláshoz évi 40 ezer lakást kell építeni.

Bár az EU kohéziós és regionális politikája nyomán megvalósuló állami és önkormányzati építkezések bizonyos mértékig biztosítják az építőipari ágazat túlélését,

1

KSH 2013 Magyarország

5

A fenntartható építés piaca Magyarországon az építőipari pítőipari vállalkozás rég nem látott mértékben mennek csődbe. 2012-ben ben egy felszámolási hullámon mentek keresztül az építőipari ágazatok, aminek hatása a 2014-es es évben is érzékelhető marad, azonban januárban 343 új építőipari vállalkozás jött létre, de még így is alulmarad a 2600 megszüntetési kérelem érelem mellett. Márpedig a magyar gazdaság trendjei csak lassan látszanak változni. Az Európai Bizottság 2013-as előrejelzései szerint2 a GDP 2014-ben 2014 2,4 %-kal fog növekedni. Az építőipar területén végre látható a fellendülés a 2014-es es jelentések szerint. Áprilisban 27,2%-kal emelkedett az építőipari termelés volumene, az egy évvel korábbihoz képest3.

2. ábra: Az építőipari termelés volumene

Az általános építőipari viszonyok a fenntartható új építésre is hatással hatással vannak. A kevés új építésű ház között akadnak fenntarthatóság szempontjából példaértékű házak, és a módosabb magánemberek is szívesen építenek passzívházakat, illetve energiatakarékos házakat, az építtetők többsége azonban elsősorban a lehető legkisebb legkisebb kezdeti bekerülési költséggel akarja felépíteni a házát.

2 3

http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2014_spring/hu_en.pdf http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/epi/epi21404.pdf

3.. ábra Felújítási hitelek és lakás vásárlási hitelek (forrás: FHB Bank Zrt.)

6


A 7/2006-os rendelet módosítása szerint 2019-től minden új középületet, 2021-től pedig minden egyéb új épületet közel nulla energiaszinten kell majd megvalósítani, és ezeknél az épületeknél a felhasznált energia 25 százalékát megújuló energiából kell nyerni. A pályázati forrásokat felhasználó épületeket 2015. január 1-jétől újonnan meghatározott, költség-optimalizált követelményszinten kell kialakítani, és 2018-tól a szabályozás minden egyéb épület építése és felújítás esetén is kötelező lesz, az erről szóló jogszabály-módosítás 2014 március elején jelent meg. 4

A beruházások iránti kereslet A fenti helyzetet árnyalja. hogy a nehéz viszonyok között fennmaradó építőipari aktivitás folyamatosan tevődik át a felújításokra. Mivel a felújítások jelentős része nem engedély-köteles, az energiahatékonysági beruházások alakulásáról nincsenek átfogó statisztikák. Közvetett bizonyíték a lakásfelújítások súlyának növekedésére, hogy a felújítási célú hitelek száma egy ideje meghaladja az új lakásokra adott hitelek számát, amint azt a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. is mutatja. Ezen túlmenően az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet 2014-es felméréséből5 kiderül, hogy az elmúlt 3 évben a lakosság egy része hajtott végre valamilyen energetikai tárgyú lakásfelújítást, és a következő 3 évben is kb. ilyen arányban terveznek ilyen beruházásokat. Itt tehát a romló gazdasági viszonyok ellenére sem várható visszaesés.

4

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600007.TNM#

5

http://energiaklub.hu/publikacio/energiahatekonysagi-barometer-2014

7


2.2 Az új építés egyik ígéretes részterülete: a passzívházak Az energiahatékony épületek építésének elősegítése még nem volt elsődleges szempont az országos településrendezési és építési követelmények megalkotásánál, ezért az egyéb kívánt célok elérése jellemzően nem került összhangba az energiahatékonysági megfontolásokkal. A passzívház-építés nem konkrét építési rendszer, sokkal inkább az építészetben és az építőiparban elterjedt megoldások tudatosan energiafogyasztást csökkentő felhasználását jelenti. Az ismert építőanyagokból létrehozható nagyon jó minőségű ház, amely azért más, mint a hagyományos házak, mert megfelel három követelménynek: •

légtömörség

•

fajlagos primerenergia – szükséglet

•

fajlagos fűtési energiaigény

A passzívház építési módot Németországban a Passivhaus Institute Darmstadt fejlesztette ki és fogalmazta meg, és ezt az építési módot alkalmazzák nemzetközileg is. Magyarországon a KIVÉT-PHA Minőségi Passzívház6 minősítési rendszert alkalmazzák, ami a magyar viszonyoknak megfelelően lett kialakítva és kompatibilis a német Passivhaus Institute minősítésével. A tanúsító védjegyet 2006-ban vezették be, a KivÉt pályázatok értékelése a benyújtott dokumentumok alapján történik, a Minősítő Tanács által felkért független szakértő végzi. A KivÉt védjgy odaítéléséről a szakértői jelentés alapján a Minősítő Tanács szótöbbséggel dönt. Ahhoz, hogy az épület megkapja a minőségi passzívház minősítést, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: 1. Fajlagos éves fűtési energiaszükséglet maximum 15 kWh/(m2/év) vagy fajlagos fűtési hő szükséglet maximum 10 W/m2 2. Fajlagos éves primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2/év) 3. Nyári túlmelegedés gyakorisága maximum 10% 4. Nyomásteszt n50 maximum 0,6 1/h

A minőségi passzívház mellett több kategóriát is megkülönböztetünk. Ezek a következőek: 1. Passzívház közeli épület

6

http://www.kivet.hu/index.php?option=com_docman&task=cat_view&gid=104&Itemid=572

8

A fenntartható építés piaca Magyarországon Ez annyiban tér el a passzívháztól, hogy az éves fűtési energiaszükséglete maximum 25 kWh/(m2/év) lehet. 2. Alacsony energiaszintű épület Ennél a típusnál éves fűtési energiaszükséglet maximum 40 kWh/(m2/év) és a nyomásteszt maximum 1,0 1/h. 3. Passzívház komponensekkel felújított épület Az éves fűtési energiaszükséglet max. 35 kWh/(m2/év) lehet. 4. Alacsony energiaszintre felújított épület

Az alacsony energiaszintre felújított épületnél az éves fűtési energiaszükséglet maximum 50 kWh/(m2/év) és a nyomásteszt maximum 1,0 1/h. A passzívház kritériumok szerint felújított épületekben kellemesebb élni, hiszen a komfortérzet és a levegő minősége is javul. Az ablakok és a falak felületi hőmérséklete a felújítás után a sarkoknál is olyan meleg lesz, hogy nem alakul ki páralecsapódás. A szellőztetőrendszer folyamatosan gondoskodik arról, hogy a lakásban friss levegő legyen. A penészképződést ezzel szinte teljesen ki lehet zárni. A passzívház komponensek beépítésével a meglévő épületek fajlagos fűtési energiaigénye 10-30 kWh/m2 értékre szorítható vissza éves szinten. Így ez akár 90%-os megtakarítást is eredményezhet. A magyar lakóházak átlagos éves fűtési energiaigénye 148 kWh/m27. Amennyiben a házat a felújítjuk passzívház elemekkel (30 cm szigetelés, háromrétegű ablak, hővisszanyerős szellőztetés), ez az érték akár 30 kWh/m2-re is csökkenhet évente. Ami azt jelentené, hogy a passzívház éves fűtési költsége kevesebb, mint a hagyományos házban az egyhavi fűtésszámla. Azonban egy ház meglévő adottságain csak aránytalanul nagy ráfordítással lehet változtatni, így felújítással szinte soha nem tudunk olyan jó energetikai eredményt elérni, mint új építéssel. Az épület kompaktsága, benapozottsága mind olyan tényező, amin csak minimális mértékben lehet változtatni. Ezért a felújítások esetében a 30 kWh fajlagos fűtési energiaigény elérése a cél. Míg a 15 kWh érték tekintetében minőségi passzívházról beszélünk, addig a 25-39 kWh közé eső épületek passzívház közeli épületnek tekintendők a magyar minősítési rendszer alapján.

7

http://www.odyssee-mure.eu/publications/profiles/hungary-energy-efficiency.pdf

9


4. ábra: A passzívház működése

A magyarországi építési szabályozás alapja a 253/1997. (XII. 20) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (továbbiakban OTÉK) 8. Az OTÉK rendelkezik az országos szabályozásról, ezt részletezi, esetenként szigorítja a helyi szabályozás. Az épülethatároló szerkezettel szemben még van egy fontos kritérium, ami segíti azt, hogy a ház energiafelhasználás ne legyen pazarló, és így az ökológia lábnyoma is alacsony maradjon. Fontos követelmény, hogy az éves primerenergia-igény ne haladja meg az 1 m2-jutó 120 kWh értéket. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, két fontos alapelvnek kell megvalósulnia. Az egyik az épület hőveszteségének csökkentése, a másik pedig a hőnyereség növelése. A legalapvetőbb eszköze a megvalósításnak a hatékony tervezés. A tervezési terület környezeti feltételeinek, a klimatikus viszonyok ismerete mellett kiemelt eszköz az épület megfelelő tájolása, a tömegformálás, valamint az optimális terület és lehűlő felület arány megfelelő konstellációja. Emellett nem elhanyagolható az ablakok mennyisége és mérete, valamint az árnyékolási megoldások megfelelő összehangolása. Ezen tényezők alkalmazásával lehetünk a legnagyobb hatással a jövendő épület energiaigényére. A műszaki megoldások tekintetében a legfontosabb a megfelelő minőségű, egyenletesen hőszigetelt és hőhidaktól mentes épületburok. Ennek

8

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700253.KOR)

10

A fenntartható építés piaca Magyarországon a szerepe az épület hőveszteségének csökkentése miatt jelentős. A buroknak a részeit képezik a megfelelő méretű, mennyiségű és jó helyre tájolt nyílászárók. Az ablakoknak a hőveszteség csökkentése mellett kiemelt szerepük van a napsugárzáson keresztül a hőnyereség maximalizálásában is. Kiemelendőek még a szerkezeten a csatlakozási pontok is, hiszen ezeknek minél légzáróbbnak kell lenniük.

11

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén

3 Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén A fenntartható építészet kapcsán a kormányzati stratégia homlokterében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások elterjesztése áll. Az épületek energiahatékonyságának javítását számos kormányzati stratégia és program határozza meg célként. A dokumentumok mind kiemelik, hogy az épületenergiahatékonysági és megújuló energia-beruházások egyszerre szolgálják a gazdaságfejlesztést, az energiafüggőség csökkentését, a munkahely-teremtést és a környezetvédelmet. A legfontosabb stratégiai dokumentumok a következők: 1) Nemzeti Együttműködés Programja, 2) Új Széchenyi Terv, 3) Magyarország Nemzeti Reform Programja, 4) Nemzeti Energiastratégia, 5) II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv, 6) Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, 7) OFTK. Ezen anyagok fenntartható energiapolitikára vonatkozó megállapításait az alábbiakban gyűjtöttük össze:

3.1 A Nemzeti Együttműködés Programja (NEP) 9 A 2010. májusában elfogadott NEP szerint: „Magyarországnak elő kell segítenie az építőiparban az „energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezés” megvalósulását, amely a zöldtechnológiák támogatására, valamint új és felújított épületekben az energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztésére irányul. Egy országos energiahatékonysági program fellendítené az építőipart, évente a lakásállomány 10%-ának felújítása 80 000 építőipari munkahelyet teremtene és ez a befektetés az országnak kevesebb, mint 10 év alatt megtérülne, továbbá környezetvédelmi vállalásainkat is megoldaná.”

3.2 Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Az 2011. januári ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési programja 10 szerint: „Az épületenergetikai fejlesztések hatására várhatóan 60–70 ezer új munkahely létesül, és 10 éves időtávon belül az államháztartás többletkiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit. Az épületenergetikai fejlesztések élénkítik az építési termékek, épületgépészeti anyagok gyártását, a megújuló energiafajták alkalmazását elősegítő technológiák elterjedését, így a megvalósuló új beruházások jelentős többlet áfa és szja bevételt jelentenek, illetve javítják a hazai kis- és középvállalkozások gazdasági versenyképességét. Az épületenergetikai fejlesztések ösztönzése kiváló lehetőséget jelent a gazdaság élénkítésére rövidtávon – akár egy éven belül – az építőipari kis- és 9

http://orbanviktor.hu/attachment/0009/8616_00047.pdf

10

http://ujszechenyiterv.gov.hu/download/32582/002_Zoldgazdasag2.pdf

12

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén középvállalkozások megrendeléseinek növelése által, 3–5 éven belül pedig a lakossági fogyasztás növekedése miatt, amelynek forrását a fejlesztések eredményeként képződő energiamegtakarítás kínálja majd.

3.3 Magyarország Nemzeti Reform Programja (NRP) 11 Az Európai Unió összes tagállama elkötelezte magát az Európa 2020 stratégia mellett. Azonban, mivel minden tagország különböző gazdasági körülményekkel rendelkezik, a tagországoknak a saját céljaikat az EU céljainak megfelelően kell kialakítaniuk, ezért a tagországoknak el kell készíteniük saját programjaikat, hogy megmutassák, az irányelvek és lépések milyen módon tudják fenntartani a növekedést és a munkahelyeket az Európa 2020céljaival összhangban Az új, 2020-as célszám az energiamegtakarítás tekintetében 10%-ról 18%-ra változott. Ez az elsődleges energiafelhasználás esetében 1113 PJ, a véső energiafelhasználás tekintetében legfeljebb 760 PJ fogyasztási szint elérését jelenti. A megújuló energiák részaránya a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 9,6%-ra növekedett. A megemelt célszámok egyrészt ambiciózusak, jelezni hivatottak, hogy hazánk elkötelezett a közösségi klíma- és energiapolitika mellett. Az energiahatékonyság növelése a tervek szerint - összhangban az Európai Unió elvárásaival - hangsúlyos szerepet tölt majd be a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló uniós források hazai felhasználása során is. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program mellett további operatív programokon belül is támogatandó célként jelenik meg, megsokszorozva a terület által a korábbi időszakban elérhető támogatási források összegét. Mégis van egy szépséghibája a megemelt energia-megtakarítási célszámnak: 2012-re már kormányzati intézkedések nélkül is 1000 Petajoule (PJ) alá esett a teljes magyar energiafelhasználás. Ez alapvetően a 2008-ban kezdődött recesszióval indokolható, ami azonban egyelőre nem jelenik meg az NRP jövőképében. Az NRP szerint kormányzati beavatkozás nélkül 2020-ra 1350 PJ lenne az ország energiafogyasztása, azaz a mai fogyasztási szint 135%-a. Összehasonlításul, az utóbbi évtizedek statisztikái alapján Magyarország teljes tényleges primer energiafelhasználása 1990-ben volt a legmagasabb, 1200 PJ

11 http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2014/nrp2014_hungary_hu.pdf

13


5. ábra Az energiafelhasználás alakulása

A NERP szerint: „Magyarország csak akkor tud megfelelő választ adni a globális klímaváltozásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatására, a világszerte növekvő energiaigényre, a fosszilis energiahordozók árának kiszámíthatatlan k változására, ha a gazdásági modellben az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználása és a saját erőforrások előtérbe helyezése meghatározó ghatározó jelentőséggel bírnak.” A NERP konkrét energiahatékonysági energiahatékonysági intézkedéseket is meghatároz. Ezek: − Állami és önkormányzati tulajdonban lévő lév épületek energiafogyasztásának és energetikai állapotának mérésére irányuló adatszolgáltatási és adatfeldolgozási rendszer létrehozása. A cél egy adatszolgáltatási rendszer rendszer kidolgozása, amely az állami és önkormányzati tulajdonban lévő lév épületek energiafogyasztásának és energetikai ergetikai állapotának mérését, monitoringját monitoringját szolgálná. A kapott adatok segítségével a prioritásoknak és alapelveknek megfelelően megfelel en tervezhető, tervezhet kivitelezhető az érintett épületek komplex energetikai felújítása. − Iparosított technológiával épült lakóépületek komplex energia-hatékony energia hatékony felújítása és új energia-hatékony hatékony építés ösztönzése. ösztönzése. Az intézkedés közvetlen célja a lakóépületek energetikai korszerűsítése sítése révén az Energiahatékonyság javítása. Az intézkedés keretében támogatási programok ösztönzik sztönzik iparosított technológiájú lakóépületek komplex épületenergetikai pületenergetikai felújítását, illetve új energia-hatékony hatékony lakóépületek építését. pítését. Hosszú távú cél ezen kívül a lakóépületek lakóépületek korszerűsítése korszer révén

14

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén fenntartható, élhető lakókörnyezet kialakítása és a lakók életszínvonalának minőségi javulása. − Ipari szereplők (kiemelten KKV-k), valamint közfeladatot ellátó, de nem közintézményi épületek komplex energia-hatékony felújítási tevékenységének támogatása. Az intézkedés célja az ipari energiahatékonyság mérhetővé tétele, az ipari szereplők hatékonyabb energiafelhasználását célzó audit és monitoring rendszer standardizálása, valamint a nemzetközi példák alapján hosszú távú önkéntes kötelezettségvállalásra irányuló megállapodások megkötése. Motiváló szabályozási környezet és elismerési rendszer kialakítása. − Épületenergetikai Stratégia kidolgozása. Az Épületenergetikai Stratégia kijelöli a Komplex Épületenergetikai Program céljait, és meghatározza a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket (támogatási, K+F, minőségbiztosítási, oktatási-képzési, információszolgáltatási és szabályozási területeken).

3.4 A Nemzeti Energiastratégia (NES) 12 A NES-t az Országgyűlés 2011. október 3-án fogadta el. Az alábbi megállapításokat tartalmazza: „a) Energiatakarékosság. Az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb, rövid távon is megvalósítható módja a fogyasztás csökkentése energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. … Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. Ezért a meglévő épületállomány – különös tekintettel a középületekre – felújítása prioritás. Az Energiastratégia célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30%-al való csökkentése 2030-ra az Európai Uniós irányelvekkel összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. „

3.5 II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (NEHCsT II.) 13 A 2011. október 25-én elfogadott NEHCsT II. egy sor intézkedést határoz meg az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében. Ez a dokumentum – amely minden tagállamra kötelező érvényű - 2016-ig céloz meg éves szinten egy százalékos

12

http://www.kormany.hu/download/3/58/30000/ESTRAT2030%2020110513.pdf

1374/2011. (XI. 8.) Korm. határozat: Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervéről 2016-ig, kitekintéssel 2020-ra

13

15

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén csökkentési arányt (2007-től 2016-ig terjedő időszakra) és rendel ehhez eszközöket. Ezek közül a legfontosabbak: − ZBR Klímabarát Otthon Panel Alprogram folytatása (pályázati mechanizmus, állami ESCO). A cél a ezen belül az iparosított technológiával épült lakóépületek számszerűsíthető emisszió csökkentést és energia megtakarítást eredményező felújítása, gépészeti rendszereinek, berendezéseinek a korszerűsítése; − Egyedi mérések, mini hőközpontok alkalmazása a távhőszolgáltatásban (pályázati mechanizmus, állami ESCO); − Épületenergetikai követelmények alkalmazása és szigorítása. A 7/2006.(V.24.) TNM rendelet szerinti új előírások a korábbi hőtechnikai követelményekhez képest mintegy 30%-kal szigorúbbak. Az elérhető megtakarítások realizálása érdekében a követelmények betartását szigorúan ellenőrizni kell; − Épületek energetikai tanúsítványának elterjesztése; − Energiahatékonysági szaktanácsadói hálózat működtetése; − Energiahatékonysági oktatási-képzési anyagok kidolgozása; − Új energiahatékony lakóépületek építése; − Hagyományos technológiával épült lakóépületek komplex energetikai felújítása; − Háztartási kazánok energiahatékonysági követelményeinek a meghatározása, és időszakos felülvizsgálata; − Háztartási kazánok, gázbojlerek és klímák eco címkézése; − Közintézmények energiatakarékos felújítása (ÚSZT pályázati mechanizmus); − ESCO típusú beruházások szabályozás oldali elősegítése; − Zöld közbeszerzés: energiahatékonyság információk, kritériumok a közbeszerzési eljárásokban

6. ábra A megújuló energiaforrások tervezett részaránya

16


17


3.6 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve A 2009/28/EK irányelvnek14 megfelelően a 2011. december 22-én elfogadott cselekvési terv15 fő célkitűzése, hogy 2020-ra a végső energiafelhasználáson belül 14,65%-ra növekedjen a megújuló energia-felhasználás aránya Magyarországon. Ebben az épületszektornak és beruházásainak is nagy szerepe van, amit az irányelv a 13. cikkének (4) bekezdése is kiemel. „A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek célja, hogy az építési ágazatban a megújuló energiaforrásokból előállított, bármilyen típusú energia részaránya emelkedjen.” A cselekvési terv, amelyet a kormánynak kétévente felül kell vizsgálnia16, a fenti célok eléréséhez szükséges intézkedéseket határozta meg.

8. intézkedés: A megújuló energiahordozó felhasználás növelését biztosító beruházási támogatások 2011–2014 között: pénzügyi ösztönző intézkedések bevezetése (és folytatása) a cél, vissza nem térítendő támogatási rendszereken (KEOP, KEHOP, ZBR, ÚVMP) keresztül. 9. intézkedés: A következő új fejlesztési periódusban (2014–2020) önálló energetikai operatív program indítása (kb. 800 Mrd Ft forráskerettel, amely megújuló energiaforrások ösztönzését és energiahatékonyságot egyaránt támogat): szintén pénzügyi ösztönző bevezetése. A jelenleg körvonalazódó KEHOP programról lásd az 5.1.8 pontot. 10. intézkedés: Közösségi finanszírozású források, programok: pénzügyi ösztönző intézkedések az EU által közvetlen kiírásra kerülő pályázati forrásokra alapozva (NER 300, EGT/ NORVÉG Alap, Cost, CIP, IEE, SAVE, Altener, STEER, TEN-E, FP7, JPI, South East Europe, Central East Europe stb.), amelyek a KKV, önkormányzati, közintézményi, kutatói, stb. szektor számára elérhetőek.17 16. intézkedés: Magasan kvalifikált zöldgalléros munkahelyteremtés a) Új zöld know-how bevezetéséhez, sorozatgyártásához kapcsolódik b) Meglévő zöld technológia adaptálása, gyártása, forgalmazása c) Hagyományos környezetbarát,

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/28/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről

14

15

http://www.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3 %B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

16

A következő felülvizsgálat határideje 2013. december 31.

17

http://www.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3 %B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf

18

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén energiahatékony építészeti technológiák d) Zöld kistérség – Zöld mentor e) Zöld KKV – Zöld munkahely: pénzügyi ösztönző intézkedések, a meglévő és 2014 utáni operatív programok forrásain keresztül (pl. TÁMOP, GOP, OFA). 19. intézkedés: Épületenergetikai szabályozás (előírások) összhangban a RED 13. cikk (4) bekezdésével: jogszabályi intézkedés a 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet alapján, amelynek célja új épületek építése, valamint a meglévőek felújítása során a műszaki, technikai és gazdasági feltételekhez igazodóan a megújuló energiaforrások fokozottabb alkalmazása (pl. kötelező részarány előírása 4 lakásos vagy annál nagyobb társasházak esetén, 250 m2-t meghaladó irodaépítés esetén). 20. intézkedés: Zöld finanszírozás, ennek keretében a Zöld Fejlesztési Bank létrehozásának megvizsgálása: pénzügyi jellegű intézkedés, amelynek célja zöld beruházások finanszírozására pénzügyi alapok kialakítása. 23. intézkedés: Kapcsolódó iparágak fejlesztése – Zöldgazdaság-fejlesztés (napelem, kollektor, kazán és egyéb megújuló berendezések gyártásának fejlesztése): pénzügyi ösztönző intézkedés a jelenlegi és 2014 utáni gazdaságfejlesztési operatív programokon keresztül az ipari szektor, kkv-k számára. 27. intézkedés: Középületek épületenergetikai programja: jogi szabályozás és pénzügyi ösztönzés kormányzati szervek, közintézmény-fenntartók számára a megújuló energia irányelv 13. cikk (6) bekezdésével összhangban a középületek korszerűsítése során megújuló energiaforrások fokozott beépítését elősegítendő.

A fenti intézkedések közül több nem indult el a cselekvési tervben megjelölt időpontban, pl. a zöld bank felállása 2012. január 1-től. Részletesebb információt a közeljövőben tervezett intézkedésekről a cselekvési terv felülvizsgálata adhat.

19


3.7 OFTK Az Országgyűlés az 1/2014. (I. 3.) OGY határozattal18 elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). A dokumentum, mely a korábbi Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK) integrálásával készült, rögzíti az ágazati fejlesztésiés a területfejlesztési célokat, valamint összehangolja azokat. A koncepció a 2014-2020as uniós tervezéshez is kiinduló alapot ad. A koncepció az 1254/2012 (VII. 19) kormányhatározat19 alapján készült. 1. A területfejlesztési politika funkciói és alapelvei a. Az OFTK kijelölte az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás – rendszerét, megteremtve a területi szempontok racionális érvényesítésének lehetőségét, mint az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A Koncepció célja, hogy hosszú távon kijelölje a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén a társadalmi és gazdasági fejlesztések irányait, irányt mutasson a közszféra, a piaci szféra és a civil szféra együttműködésében. A meghatározott célok végrehajtásához célzott irányokat jelöl ki, amik megalapozhatják a 2014-20-as tervezési időszakot. Így azokra a kitörési pontokra és válságterületekre fókuszálhat, amelyek az ország hosszú távú fejlődését szolgálhatják. A dokumentum a fejlesztéspolitika eszközeivel szeretné segíteni azt a nemzetgazdasági fordulatot, amelyen keresztül a magyar gazdaság és társadalom tartós növekedését idézhetné elő. Ennek kiemelt eleme a gazdasági stabilitás, a társadalmi felzárkóztatás, a hazai vállalkozások megerősítése, versenyképességük javítása és a helyi gazdaság élénkítése. A harmadik kiemelt terület a társadalmi és gazdasági fejlődést biztosító természeti erőforrások használata, ezen keresztül a fenntartható gazdálkodás és a környezetvédelem.

Az OFTK fejlesztési koncepciója az építő- és építőanyag ipar terültén Az építőipari tevékenység az ingatlan- és infrastruktúra- fejlesztés igényeinek kielégítéséből, intézményi és kereskedelmi építmények, lakások építéséből, valamint a meglévő épületállomány korszerűsítéséből áll. Ahogy már az 1. fejezetben is utaltunk rá, Magyarországon történt a legnagyobb visszaesés az építőipar tekintetében.

18

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK14001.pdf

19

http://proteolipide2.rssing.com/chan-3112171/all_p87.html

20

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén A magyar építőipari vállalkozásoknak nincsenek megfelelő anyagi helyzetben, eszközellátottságuk gyenge, és a fejlesztésekhez nincsenek forrásaik, azonban ennél nagyobb probléma, hogy a minőség szempontjából sem képviselnek elégséges álláspontot. Az adóterhek magas volta miatt jelentős a feketemunka aránya is. Tehát sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem kielégítőek. Fejlesztendő célok: • • • • • • • • • • • • • • •

Versenyképes és tőkeerős építésgazdaság kialakítása A szakmai morál helyreállítása, a tisztességes vállalkozói környezet megteremtése Az építési folyamat szereplői, feladatainak felülvizsgálata Az építőiparhoz kapcsolódó szakképzések felülvizsgálata Szakmai segédletek kidolgozása A tartozások visszaszorítása Az épületek energiahatékony felújítása Az Uniós közleményben foglaltak alapján az épületek energia-teljesítményének egyértelműsítése, Az állami intézményrendszer védelme Országos decentralizációs törekvés, amelyben Budapesttel szemben a vidéki városok is vonzóak lehetnek a befektetők számára Az állam aktívabb szerepvállalása Önrész biztosítása A hazánkban gyártott építőanyag termékek tudatos felhasználása A magyar építőanyag gyártás kultúrájának megtartása Szabályozó eszközökkel elősegíteni a magyar vállalkozók sikerét a befektetők

Fejlesztési források Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció megvalósításának elsődleges eszközei a pénzügyi források, döntő részben uniós források, kisebb részben a nemzeti költségvetésben biztosított hazai fejlesztési források. A kohéziós források esetében várhatóan kevesebb forrás áll majd rendelkezésre hazánk számára, mint 2007-2013ban, a vidékfejlesztési források esetében a források nagyságrendileg nem csökkennek a várakozások szerint. A költségvetés feszes helyzetét tekintve a nemzeti fejlesztési források korlátozott szerepet vállalhatnak a fejlesztéspolitika finanszírozásában, azonban az uniós források által nem finanszírozott területeken szerepük fontos lehet. Az állami fejlesztéspolitika célkitűzéseinek megvalósítása elsősorban a fejlesztéspolitika finanszírozási rendszerének hatékonyságán múlik. Az igények realizálása, a

21

Kormányzati célkitűzések a fenntartható építészet terén költségvetési keretek meghatározása és a fenntarthatóságra épülő finanszírozási rendszer a hatékonyság kulcsa.

Egy összehangolt, és átlátható támogatási rendszer kialakítása elengedhetetlenül fontos: •

Össze kell hangolni a támogatási rendszereket időben, támogatási területben és a pályázati feltételeknek megfelelően

•

A társfinanszírozáson felül szükséges a haza források elosztási rendszerét az uniós rendszerekhez igazítani

•

Egységes, közérthető és nyilvános pályázati nyilvántartási rendszert kell létrehozni, hogy hatékonyan működjön az információellátás

•

Stabil pályázati rendszereket kell működtetni, lehetőség szerint több körös kiválasztási rendszerrel

Forráskoncentráció A hazai támogatáspolitika területén, de főleg a területfejlesztési politikába szereplő források esetében hangsúlyosan kell figyelembe venni a koncentráció elvét, mind földrajzi szinte, mind pedig a beavatkozási terület szerint. Speciális területi koncentrációs követelmény, a társadalmi gazdasági szempontból az elmaradott térségek pozitív megkülönböztetése

22


7. ábra Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere

23

Jogsza Jogszabályi háttér

4 Jogszabályi háttér 4.1 Az energiatanúsítványokról szóló rendelet rendele Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 Kormányrendelet értelmében 2012. január elseje óta minden 50 m2-nél m2 nél nagyobb lakás eladása vagy bérbeadása alkalmával kell energiatanúsítványt készíteni. A tanúsítvány jellemzően 2020 30 ezerr forintba kerül és a Magyar Mérnöki Kamara által akkreditált tanúsítók jogosultak ilyen tanúsítványok készítésére. A tanúsítvány egy példája látható a 8. ábra.

8.. ábra: Tanúsítvány egy alföldi vályogházra

Bár csak nemrég vezették azokat be, a tanúsítványok viszonylag ismertek a lakosság körében, az Energiaklub felmérése szerint a megkérdezettek 18%-a 18% már látott energiatanúsítványt. Sajnos azonban az emberek nagy része még nem látja, hogy milyen haszna származhat mazhat a tanúsítványból, hiszen ugyanezen felmérés szerint a felújítani

24

Jogszabályi háttér tervezők ¾-e nem akar tanúsítványt csinálni a felújítás kapcsán, azaz szakértő bevonása nélkül akarja eldönteni, hogy melyik beruházás a legmegfelelőbb. Pozitív fejlemény, hogy a tanúsítványokról szóló rendelet 2013 januárjában életbelépő módosítása nyomán nehezebb lesz elkerülni a tanúsítvány készítését, és így fokozatosan egyre több ember ismerheti meg annak előnyeit. A legfontosabb új szabályok: • •

•

• •

az épületek energetikai besorolását a lakáshirdetésekben is meg kell jeleníteni, ha az már elkészült. már az 500 és 1000 m2 közötti hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 m2 felett volt kötelező); • az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll; az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerződésekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette; a tanúsítványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni; a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőségellenőrzés is.

4.2 Az épületek energetikai jellemzőiről szóló rendelet A kormányzati stratégiák egyik központi eleme az épület-energiahatékonysági követelmények felülvizsgálata. Ma a 7/2006(V.24.) TNM rendelet határozza meg az épületek energetikai jellemzőit. A jelenlegi szabályok több területen is elmaradnak a szomszédos országokban érvényben levő értékektől. 2014 márciusában a 7/2006-os rendelet módosítása szerint 2019-től minden új középületet, 2021-től pedig minden egyéb új épületet közel nulla energiaszinten kell majd megvalósítani, és ezeknél az épületeknél a felhasznált energia 25 százalékát megújuló energiából kell nyerni.

A rendelet az épület felújításakor az alábbi követelményeket állítja: „6. § (1) Meglévő épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési vagy szerelési tevékenységgel érintett épületelemek közül a határoló- és nyílászáró szerkezeteknek meg kell felelniük a hőátbocsátási tényező követelményértékének..”

25

Jogszabályi háttér Az EU épület-energiahatékonysági irányelvének 20 (EPBD) célja, hogy a tagállamok olyan épület-energiahatékonysági standardokat fogadjanak el, amelyek biztosítják a költségoptimális építkezést. Azaz azt, hogy az egy épület építési és felújítási költsége és élettartama alatti energiaköltsége összességében a lehető legalacsonyabb legyen, és az emberek ne építsenek olyan házakat, amelyeket olcsóbb felhúzni, de fennállásuk során rengeteg energiát pazarolnak el. Az EPBD kötelezi a tagállamokat, hogy 2020 végéig minden új épület közel nulla energiaigényű legyen Az Új Széchenyi Tervben foglaltak szerint az épületek energiafogyasztásának csökkentése elengedhetetlen. E szerint a 2011-2020 közötti időszakra a megfogalmazott célértékek: i) új építés esetén 2020-ra az energiahatékony épületek ösztönzése (25kWh/m2év); ii) a hatékonysági beruházásoknál 60%-os megtakarítás elérése. Az EPBD-t a Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK irányelve szerint ötévente felül kell vizsgálni, ez a munka jelenleg folyamatban van. A tagállami szabályozásnak biztosítani kell azt is, hogy a standardok költség-optimális szintre legyenek beállítva. A költség-optimalizálási számítások21 most zajlanak az ezt részletesen szabályozó EU Bizottsági Rendelet 22 alapján, amelyek elkészültével várhatóan kötelezővé válik a szabványok szigorítása. Több szempontból is fontos, hogy az új standardok a költség-optimalizálás keretein belül a legnagyobb energiahatékonyságot jelentő megoldásokat írják elő, és a 2020-as közel nulla standard bevezetése előtt egy közbenső lépcsőt is beiktassanak. Ez ugyanis: • • •

elősegítené az építőipar alkalmazkodását az új, egyre komolyabb követelmények megjelenését kiszámíthatóvá tesszük; megelőzné, hogy a ma épülő új házak még élettartamuk elején elavultakká váljanak; biztosítaná, hogy hazánk ne a más tagállamokban már nem szabványos építőanyagok lerakóhelye legyen. (Figyelemre méltó, hogy minden szomszédos EU-állam már szigorúbb szabványokat alkalmaz.)

Az EPBD 5. §-a foglalkozik az ún. alternatív rendszerekkel. Alternatív rendszerek alatt megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszert, a kapcsolt energiatermelést, a táv- vagy tömbfűtést és -hűtést, vagy a hőszivattyús rendszert kell érteni.

20

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/31/EU IRÁNYELVE (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás)

21 https://www.e-epites.hu/2442 22 A

BIZOTTSÁG 244/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről

26

Jogszabályi háttér Az (1) alapján „új épületnek az építése esetén a tervezési programban és az építészetiműszaki dokumentációban vizsgálni és rögzíteni kell a műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét”. A (4) szerint „meglévő épület jelentős felújítását megelőzően az alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét és a gazdaságos megvalósíthatóságot (…) vizsgálni és dokumentálni kell.” A rendelet tehát csak a vizsgálatot (műszaki, környezeti és gazdaságossági szempontból) és annak dokumentációját írja elő, kötelezettséget megújuló energia-technológiák alkalmazására nem tartalmaz.

27

A fenntartható építés finanszírozása

5 A fenntartható építés finanszírozása 5.1 Támogatási források 2007-13 5.1.1 Zöld Beruházási Rendszer A 2059/2007 (IV.3.) Kormány határozatnak megfelelően, amelyben a Kormány felhatalmazza a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztert, hogy dolgozza ki a kibocsátáskereskedelemből származó bevételek felhasználásának elveit és intézményi kereteit, 2008-tól ún. Zöld Beruházási Rendszer került felállításra. A ZBR lényege, hogy csak olyan intézkedéseket támogathat, amiket az üvegházhatású gázok csökkentését hivatottak elérni. Ezek az intézkedések a ZBR támogatása nélkül csak rosszabb minőségben, vagy egyáltalán nem tudnának megvalósulni. A támogatott projektek esetében el kell számolni az elért kibocsátás csökkentéssel a kiotói egységeket vásárló partnerek felé. A ZBR a hagyományos épületek esetében az energiatakarékos felújítás keretében ad támogatást a megújuló energiaforrások alkalmazásához is. A ZBR keretében az NFM 2012 nyarán hirdette meg fűtéskorszerűsítési pályázatát,23 amelyben családi házak és négy lakásnál kisebb társasházak pályázhattak 40%-os utófinanszírozásos támogatásra. Az 1 Mrd forintnyi forrást alig egy hét alatt felszívta az 1068 nyertes pályázó. Az önrészt és az előfinanszírozást a pályázóknak kellett biztosítaniuk. A kazán-felújítási pályázaton a XII. kerület lakói az átlagos budapesti lakosra jutó támogatás több mint négyszeresét kapták egy főre számítva. A támogatási döntések elemzéséből látszik, hogy leginkább a gazdag kerültekben lakókon segített a kormány, amikor 40%-os utófinanszírozásos állami támogatást kínált, kedvezményes hitel nélkül. A magyarok túlnyomó része nem képes előteremteni a pályázáshoz szükséges önrészt, csak akkor lenne képes pályázni, ha önrész nélküli kedvezményes hitelt is kapna a beruházáshoz.

23

http://www.kormany.hu/download/a/a0/a0000/%C3%9ASZT%20F%C5%B0T%C3%89SKOR%20P%C3%A1ly%C3%A1zati%20%C3% BAtmutat%C3%B3.pdf

28

A fenntartható építés finanszírozása 5.1.2 Zöld Beruházási Rendszer Panel Alprogram A Kormány még 2009-ben hirdette meg a Panel II. nevű panel felújítási programot, amelyben a felújításokat az üvegház-kvóták nemzetközi eladásából származó bevételekből tervezte fedezni. Azonban a 700 befogadott pályázatból 2010-ig csak 16-ot tudtak finanszírozni. A szén-dioxid-kvóták értékesítéséből 3 milliárd forintot ítélt meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Panel II. program pályázatainak finanszírozására. Ebből 104 lakóközösség valósíthatja meg tervezett energetikai fejlesztéseit, a hőszigetelést, a nyílászárók cseréjét és a fűtéskorszerűsítést. A minisztérium összesítése szerint a felújítások több mint 4 700 család otthonát érintik, ráadásul 6,5 milliárd forint összegű megrendeléshez segítik az építőipari vállalkozásokat.

2011-ben a kormány arról döntött, hogy a társasházak energetikai felújítását célzó pályázatokat a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelemének bevételeiből fedezik. Az év áprilisától így érkezett összesen 13 milliárd forintnyi támogatás 242 lakóépületnek. 2012 végén csak kisebb pénzinjekciót kapott a program: a költségvetés módosításával 1,63 milliárd forintot csoportosítottak át erre a célra, 2013 februárjában pedig további 4,56 milliárd forintot. A lassan csordogáló támogatások nem kevés fejtörést okoznak a pályázói oldalon, hiszen az elmúlt négy évben nemcsak a finanszírozási feltételek, de a technikai lehetőségek is jelentősen megváltoztak. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. ezért térítésmentes műszaki és gazdasági tanácsadást nyújt a beadott pályázatok módosításához. A mostanáig megítélt összesen 16,7 milliárd forint állami támogatás több mint 30 ezer lakás felújítását teszi lehetővé, és mintegy 50,1 milliárd forintnyi megrendelést biztosít a hazai építőiparnak. A felújítások közel 197 millió KWh/év energia-megtakarítást eredményeznek, és 45 tonna/év feletti mennyiséggel mérséklik a hazai szén-dioxid kibocsátást. Az elnyert pályázatok kivitelezéséhez további 4,2 milliárd forint hiányzik. A pályázatkezelő ÉMI Nonprofit Kft. várja a pályázati felülvizsgálat eredményéről korábban értesített társasházak válaszlevelét a még rendelkezésre álló pénzek odaítéléséhez. 2013 végén a volt nemzeti fejlesztési miniszter előrevetítette egy Panel III program indítását, amely a következő hét évre kiszámítható módon nyújtana támogatást a szigetelni, kazánt cserélni, nyílászárót cserélni kívánóknak. Évi 54 ezer lakás kerülne felújításra majd, évi 70 Mrd Forintnyi forrásból, azaz egy lakásra 1,3 M Ft jutna. Az NFM tájékoztatásából kiderült, hogy a források egyharmada (évi kb. 23,8 Mrd Ft) az EUs forrásokból, pontosabban a KEHOP-ból származna.

29

A fenntartható építés finanszírozása A tervezett források (feltéve, hogy a kétharmad is állami állami forrásokból származik, akár hitel, akár vissza nem térítendő támogatás formájában) a szakmai szervezetek által megfogalmazott lakossági energiahatékonysági beruházási forrásigényeknek megfelelnek: Az öt szakmai szervezet. köztük a MEHI támogatásával novemberben n megjelent Hazai Hatékonyság program évi 40 ezer lakás felújítását szorgalmazta évi 60 Mrd Forintból, amelyből 20 Mrd Forint származna a KEHOP-ból. KEHOP

5.2 Állami energiahatékonysági célelőirányzat A magyar költségvetés rendszeresen biztosít kisebb támogatási támogatási összegeket az épületek energiahatékonyságára, általában 40-50%-os 40 os vissza nem térítendő támogatás formájában. E források kihelyezését jelenleg az Építőipari Minőségügyi Nonprofit Kft. intézi. 2012-ben ben a kazáncserét támogatták, 2013-ban 2013 ban a társasházak komplex energiahatékonysági felújítását. Amint azt az Hiba! A hivatkozási forrás nem található. mutatja, ezek a források sosem voltak túl nagyok, legföljebb pár ezer lakás felújítását tudták segíteni, és ezek az összegek is évről évre csökkennek. A források ötletszerűen, szinte egyik napról apról a másikra kerülnek kiírásra, és a kiírás után pár nappal rendszerint ki is fogynak

10. ábra: Épület-energetikai energetikai célelőirányzat

30


5.3 Támogatási források a 2014-20-as uniós pályázati időszakban Uniós támogatási források 2015-től Jelentős, bár még egyelőre pontosan nem felmérhető változásokat hoz az energiahatékonyság és a megújulók finanszírozásában a 2014-2020-as uniós támogatási időszak. Az új hétéves pénzügyi tervezési időszak több szempontból is gyökeres változást jelent a korábbi 2007-2013-as időszakhoz képest: •

•

A források 20%-át az éghajlatváltozás elleni harcra kell költeni, aminek egyik fő eszköze az energiahatékonyság, épület-energetikai beruházások finanszírozása. Lehetővé, sőt kifejezetten támogatottá válik az innovatív finanszírozási eszközök (garancia-alapok, forgótőke-alapok, támogatott hitelek, stb.) alkalmazása.

Az 2014-2020-as uniós pályázati időszak tervezése jelenleg zajlik, és várhatóan 2014 második felében zárul le. A Kormány nyilvánosságra hozta az EU-val kötendő Partnerségi Megállapodás tervezetét,24 amelyből kiviláglik, hogy jelentős szerepet kap az energiahatékonysági beruházások finanszírozása, különösen a lakosság körében.

11. ábra: az operatív programok forrásainak megoszlása

24

http://www.nth.gov.hu/pm/index.html

31

A fenntartható építés finanszírozása 5.3.1 Operatív Programok

Annak meghatározására, hogy az uniós támogatásokat milyen célokhoz veheti igénybe a magyar kormány, operatív programokat kell alkotni. Ezek a programok 2013 decemberében kerültek társadalmi egyeztetésre, majd újabb átdolgozás után 2014 májusában elküldték őket Brüsszelbe. A következő pontokban az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásunk olvasható.

5.3.1.1 Környezet és energiahatékonyság operatív program A KEHOP átfogó célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek védelmével összhangban valósuljon meg. A 2014 és 2020 közötti program öt fő területe az alkalmazkodás a klímaváltozás hatásaihoz, a települési vízellátás, szennyvízelvezetésés tisztítás, a hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések, a természetvédelmi és élővilági fejlesztések, valamint az energiahatékonyság fejlesztése és megújuló energiaforrások alkalmazása lesz. A nemzeti fejlesztési prioritásokra több, mint 1100 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A struktúra nagyban hasonlít a régi pályázati rendszerre, a környezet és energiahatékonyságra szánt pénzek felosztása viszont azt eredményezi, hogy jóval komplexebb szemléletben és fejlesztésekben lehet gondolkodniuk majd a pályázóknak. Az átfogó cél elérése érdekében a KEHOP által lefedett valamennyi fejlesztési terület és beavatkozási irány esetében az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő céloknak kell érvényesülniük:

1. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása; 2. Az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; 3. A szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése; 4. Egészséges és fenntartható környezet biztosítása.

A KEHOP-on belül az energiahatékonyságra és a megújulókra a 2014-20-as ciklusban 300 Mrd forint forrás áll majd rendelkezésre. Az ehhez kapcsolódó főbb intézkedések:

32

A fenntartható építés finanszírozása •

Épületek energiahatékonysági alkalmazásának kombinálásával

korszerűsítése

megújuló

energiaforrások

•

Távhő-rendszerek felújítása, illetve megújuló alapra helyezése

•

Közvilágítás korszerűsítése

•

Energiamenedzsment rendszerek bevezetése a közfeladat-ellátásban

•

Szemléletformálás

•

Smart Grids

A Környezet és energiahatékonyság Operatív Programban azonban több hiányosság is észlelhető: Még nem elérhető az Épületenergetikai Stratégia Az anyag energiahatékonyságra vonatkozó részei csak erős megszorításokkal véleményezhetőek, hiszen a lakossági energiahatékonysági megtakarítások esetén hiányzik az elérendő megtakarítás mértéke. Ez később kerül meghatározásra, az még mindig kiadásra váró Épületenergetikai Stratégia alapján. Ennek megfelelően szükség lesz egy újabb társadalmi egyeztetésre, amikor a KEHOP által elérni javasolt megtakarítások már ismertek. Energiahatékonyság és megújulók együttes kezelése Az energiahatékonysági ágazat számára jelentős probléma, hogy a nagy, hálózatra termelő megújuló energiaforrások támogatása, a távhőfelújítás, valamint a lakossági energiahatékonyság közös prioritásban szerepel, így ugyanis nem becsülhető az energiahatékonysági piac várható mérete a 2014-2020-a időszakban. Ameddig nem tudjuk megbecsülni, hogy mondjuk 2017-ben hány m2 szigetelőanyagra, vagy hány db kazánra lesz szükség, addig nem számíthatunk arra, hogy jelentős új hazai termelőkapacitások jönnek létre. Annak ellenére, hogy a megújulók és az energiahatékonyság közös célt szolgálnak, a két terület két külön piacot jelent a termékek és a piaci szereplők tekintetében, és a támogatottak köre is gyakran elválik. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás A 2. prioritási tengelyben megjelölt célok fontossága nem vitás, de nem fedi le az adaptáció terén szükséges legfontosabb feladatokat, inkább a katasztrófavédelmi rendszer intézmény-fejlesztési szempontjait látszik előtérbe helyezni. A prioritási tengely egyáltalán nem foglalkozik az épületek hővédelmi beruházásaival. Az éghajlatváltozás a legnagyobb mértékű és legkomolyabb életveszélyt jelentő hatása a nyári hőhullámok felerősödése, ami Magyarországon is dokumentált módon sok öreg, illetve beteg embert ölt már meg idő előtt. Ez a tendencia erősödni fog az éghajlatváltozás erősödésével, és az egyik fő megoldási

33

A fenntartható építés finanszírozása irány az öregek otthonainak, illetve kórházaknak a hővédelme (szigeteléssel, (szi illetve légkondicionálással), illetve önkormányzati hűsölők kialakítása. Ez a feladat-csokor csokor nem szerepel nevesítve a prioritásban. A támogatások által elérendő megtakarítások szintje A KEHOP által a Nemzeti Reform Program alapján megjelölt 10%-os 10 energiahatékonysági célkitűzés elavult, hiszen a Kormány felülírta a Nemzeti Reformprogramban foglalt vállalást, amikor az Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában Magyarország 17,5%-os 17,5% os energiahatékonyságenergiahatékonyság növekedést tűzött ki célul. A Kormány Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_ hu.pdf.. A magyar Kormány célkitűzése értelmében értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent. Azonban az „ölbe tett kéz” forgatókönyv egészen biztosan nem reális, hiszen olyan növekedési ütemett feltételez, ami teljesen ellentétes az elmúlt tíz év tendenciájával. Az 1113 PJ primer energiafogyasztási szintet akkor is alulmúljuk, ha a KEHOP nem költ energiahatékonyságra. Ezt mutatja az alábbi ábra:

Mivel a jelenlegi célkitűzés már lényegileg teljesült, teljesült, és a KEHOP támogatási összeget sem rendelt az energiahatékonysági beruházások mellé, valamint a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia még nem jelent meg ezért nem lehet tudni, hogy mekkora támogatási összeg jut majd energiahatékonyságra. Az energiahatékonysági hatékonysági beruházások nemzetgazdasági hatásai Szemben más részterületekkel, részterületekkel a KEHOP nem emeli ki az energiahatékonysági beruházások iparfejlesztési és munkahely-teremtési munkahely teremtési előnyeit, noha ezek igen jelentősek. Az energiahatékonysági beruházások munkahelyteremtő munkahelyteremtő képessége mind költséghatékonyságban mind volumenben összemérhető a turizmuséval, illetve a nonprofit vállalkozásokéval, amelyeket a Partnerségi Megállapodás a legfőbb munkahely-teremtési teremtési forrásoknak tekint (az energiahatékonyság terén nagyon olcsón, ón, állásonként kb. 1 M Ft forrás felhasználásával lehet munkahelyet

34

A fenntartható építés finanszírozása teremteni). Az iparfejlesztés tekintetében pedig, ha kiszámítható kereslet alakul ki egy hosszú-távú állami programnak köszönhetően, akkor lehetővé válik az építőipari import kiváltása hazai termelési kapacitásokkal. Épület-energetikai auditok finanszírozása, mint támogatandó intézkedés Az energiahatékonysági prioritás által meghatározott támogatandó intézkedések csak projekt-előkészítés keretében finanszírozzák az épület-energetikai felméréseket, tehát, amikor már elvi döntés született arról, hogy egy adott felújítási beruházást elvégeznek. Ez azért problémás, mert az ingatlan-tulajdonos gyakran nem tudja, hogy érdemes-e belevágni egy felújításba, illetve hogy (középületek esetén) az adott intézmény kezelésében levő több épületből melyikben fogjon bele a felújításba. Ugyanakkor sok esetben ezekre az előzetes feltáró auditokra sincs forrás, és így számos jó beruházási lehetőség marad kiaknázatlanul. Lakossági energiahatékonysági beruházások pénzügyi támogatása A KEHOP tervezet nem ad koherens javaslatot erre a finanszírozási formára, csak a főbb vonalakat említi meg, amelyek alapján számos további kérdés merül fel. A teljesség igénye nélkül: mi a különbség a kamattámogatás és a kedvezményes hitel között? Miért korlátoznánk az állami garanciát szociális alapon, amikor Magyarországon a szociálisan egyébként nem rászorulók is sokszor hitelképtelenek, vagy már hitellel terhelt az ingatlanjuk. Miért van szükség garancia-vállalásra, ha a KEHOP-tervezet egyébként nem számol magán-források bevonásával? A személyi alapú garancia helyett nem lenne-e jobb a hiteleket az energiaszámlákon behajthatóvá tenni, így hozva a hitelkihelyezőt biztosabb helyzetbe? Mekkora a kamattámogatás mértéke?

Pénzügyi eszközök hiánya a Közép-Magyarországi Régióban A fejlettebb régiókban (tehát Közép-Magyarországon) 0 Ft jut pénzügyi eszközökre az energiahatékonyság és a megújulók finanszírozása terén. Ez ellentmond annak a megállapításának, amely szerint a 15%-os rugalmassági keret kihasználásával a Közép-Magyarországi régióban is tervez pénzügyi eszközöket használni a KEHOP. A nem Uniós finanszírozási források alacsony részaránya Nem jelölik meg egyértelműen, hogy mennyi nem állami forrást kíván a KEHOP bevonni az energiahatékonyság és a megújulók finanszírozásába. Nincsenek megjelölve a fejlesztési banki források és üresen maradt magánfinanszírozás aránya sem. Ha azonban az uniós finanszírozás aránya 85-95%, akkor feltételezhető, hogy a Kormány nem számít jelentős magánforrásokra. Azonban a régiós tapasztalatok is azt mutatják, hogy az energiahatékonysági beruházások

35

A fenntartható építés finanszírozása finanszírozásába hatékonyan vonható be a kereskedelmi bankok tőkéje, valamint a nemzetközi fejlesztési bankok forrásai. Összhang a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerrel A KEHOP javaslata szerint a ZFR azt finanszírozná, amire a KEHOP-ból nem jut pénz. Ez bizonyos értelemben logikus, ám nagyon fontosnak tartjuk, hogy a ZFR pénzek KEHOP rendszerét felhasználva kerüljenek kiosztásra.

5.3.1.2 Gazdaság és Innováció Operatív Program

A program első tervezete szerint a prioritások között szerepel a versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció- és kutatás-fejlesztés, a rekreációs és egészségügyi szolgáltatások és a turizmus fejlesztése, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése, valamint az üzleti környezet fejlesztése A 4. prioritás a természeti és a kulturális erőforrások megőrzésére törekszik az energiahatékonyságon belül, amire összesen a 2014-2020 alatt 20 Mrd HUF forrás jut. A 6. prioritás a pénzügyi eszközök, amely évi 57 Mrd forint forrást tartalmaz. A GINOP kedvezményezettek fő típusai a pénzügyi intézmények. egyéb lízingcégek, megyei és fővárosi vállakozásfejlesztési alapítványok és tőkealap-kezelők. A turisztika és az energiahatékonyság együttes kezelése a 4. prioritásban A jelenlegi tervezet egy prioritásba helyezi az energiahatékonysági beruházásokat és a turisztikát. A két terület közötti kapcsolat nem egyértelmű és a tervezet sem indokolja meg a két terület összekapcsolását. Ez, azért jelent gondot, mert így ugyanis nem becsülhető az energiahatékonysági piac várható mérete a 20142020-a időszakban. Ameddig nem tudjuk megbecsülni, hogy mondjuk 2017-ben kb. hány m2 szigetelőanyagra, vagy hány db kazánra lesz szükség, addig nem számíthatunk arra, hogy jelentős új hazai termelőkapacitások jönnek létre. Az energiahatékonyság és a turisztika két külön terület a termékek és a piaci szereplők tekintetében, és a támogatottak köre is gyakran elválik. A vállalati eredmények

energiahatékonysági

beruházásoknál

elvárt

energia-megtakarítási

A GINOP nem ad semmilyen fogódzót arra, hogy mekkora az az energiahatékonysági megtakarítási szint, amit a vállalatoknál el kívánunk érni 2020-ig. Bár ezen a területen valóban kevés elérhető információ van, a Századvég készített elemzéseket az ipari energiahatékonysági potenciálra, ami kiindulópont lehet a becslésekhez: http://www.szazadvegeco.hu/files/kutatasok/Energiamegtakaritasi-potencial.pdf

36

A fenntartható építés finanszírozása A vállalati energiahatékonysági beruházásoknál elvárt foglalkoztatási eredmények Az energiahatékonysági beruházásoknál a GINOP nem említi meg ezek iparfejlesztési és munkahely-teremtési előnyeit. Az energiahatékonysági beruházások munkahelyteremtő képessége mind költséghatékonyságban mind volumenben összemérhető a turizmuséval, illetve a nonprofit vállalkozásokéval, amelyeket a Partnerségi Megállapodás a legfőbb munkahely-teremtési forrásoknak tekint (az energiahatékonyság terén nagyon olcsón, állásonként kb. 1 M Ft forrás felhasználásával lehet munkahelyet teremteni). Az iparfejlesztés tekintetében pedig, ha kiszámítható kereslet alakul ki egy hosszú-távú állami programnak köszönhetően, akkor lehetővé válik az építőipari import kiváltása hazai termelési kapacitásokkal. A vállalatoknál támogatandó intézkedések A tervezet a 3. intézkedés-csomag esetében nem fejti ki részletesen, hogy milyen energiahatékonysági intézkedéseket kíván támogatni. Vállalati energiahatékonysági beruházások pénzügyi támogatása A tervezet csak áttekintés-szerűen mutatja be a pénzügyi eszközök felhasználását az energetika területén, számos kérdés merül fel a részletes megvalósulást illetően. Például, milyen módon lesznek kombinálva a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások? Kell-e önrészt biztosítani a vállalkozóknak? Milyen garanciákkal lesz biztosítva a hitelek visszafizetése? Lesz-e egy központi Energiahatékonysági Alap, amely hosszútávra, kiszámíthatóan biztosít forrásokat? A nem Uniós finanszírozási források alacsony részaránya A GINOP pénzügyi táblázatából nem derül ki egyértelműen, hogy mennyi nem állami forrást kíván a GINOP bevonni az energiahatékonyság finanszírozásába. Nincsenek megjelölve a fejlesztési banki források és üresen maradt magánfinanszírozás aránya sem. Ha azonban az uniós finanszírozás aránya 8595%, akkor feltételezhető, hogy a Kormány nem számít jelentős magánforrásokra. Azonban a régiós tapasztalatok is azt mutatják, hogy az energiahatékonysági beruházások finanszírozásába hatékonyan vonható be a kereskedelmi bankok tőkéje, valamint a nemzetközi fejlesztési bankok forrásai. Pénzügyi eszközök az energetikai projekteknél A tervezet pénzügyi része szerint a GINOP forrásokból csak a fejletlenebb régiók részesülhetnek. Az energiahatékonysági beruházások esetén a kedvezményes hitelek és garancia-alapok kapcsán ez indokolatlan megszorítás, hiszen a Közép Magyarországi régió vállalatai ugyanabban a nehéz gazdasági helyzetben és szűkös hitelfelvételi környezetben működnek, mint a fejletlen régiók vállalatai. Az energiahatékonyság terén adandó vissza nem térítendő támogatások pedig ahhoz szükségesek, hogy a vállalatok elkezdjenek foglalkozni egy olyan kérdéskörrel, amire egyébként nem lenne idejük, illetve kapacitásuk – a karbonszegény

37

A fenntartható építés finanszírozása gazdaság létrehozásához fűződő érdek pedig közérdek, ami ugyanolyan sikerrel szolgálható a KMR régióban, mint azon kívül. 5.3.1.3 Területfejlesztési Operatív Program A TOP a jelenleg futó hat regionális operatív programot váltja fel. A program keretében a megyei és kistérségi szintű, valamint a megyei jogú városokat érintő komplex fejlesztési programokat valósíthatják meg a területi szereplők a megfelelő fejlesztési terveikhez, illetve a TOP-ban rögzített prioritásokhoz igazodva. E prioritások közé tartozik a megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programoknak, a nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjainak, a kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programoknak, illetve a decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programoknak a támogatása. Leginkább a 3. prioritás (Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken) ami több olyan intézkedést is magába foglal, ami fontos a fejlesztések szempontjából. A 2014-20 ciklus alatt az OP költségkerete 34 Mrd ft/év. Legfontosabb intézkedések: – Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák támogatása (helyi integrált stratégiák) – Kisebb közlekedési fejlesztések – Önkormányzatok energiahatékonysága és megújulók

Főbb célcsoportok: települési önkormányzatok, a településeken élő lakosság, a középületek üzemeltetői. Kedvezményezettek a települési önkormányzatok. A TOP alig tárgyalja az energiahatékonyságot segítő pénzügyi eszközöket, és nem tartalmaz részleteket a Partnerségi Megállapodásban szereplő Energiahatékonysági Alapról. Az Alap fontos része a tartós és kiszámítható energiahatékonysági finanszírozásnak.

Azonban észlelhető néhány hiányosság ebben az Operatív Programban is. Összhang megteremtése a KEHOP és a TOP között A jelenlegi tervezet szerint az önkormányzati, illetve állami közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági beruházásai mind a KEHOP-ból, mind a TOP-ból finanszírozhatók, bár némileg más finanszírozási konstrukciókkal. A tervezetből nem egyértelmű, hogy

38

A fenntartható építés finanszírozása mire való a forrásoknak a megkettőzése, illetve az sem, hogy a gyakorlatban hogyan teremtik meg majd az összhangot a két forrás között. Összhang megteremtése a GINOP és a TOP között A jelenlegi tervezet tartalmaz támogatásokat a vállalatok energiahatékonysági beruházásaira, de ezek némileg eltérő rendszerben kerültek kifejtésre, és nem látszik az összhang a két támogatási rendszer energiahatékonysági vállalati finanszírozási modellje között. A finanszírozható energiahatékonysági beruházások részletesebb kifejtése, az önálló auditok finanszírozása A tervezet több helyen is, de csak általánosságban beszél az energiahatékonysági beruházásokról, nem olyan részletes, mint a KEHOP erre vonatkozó része. Javasoljuk a KEHOP megfogalmazásának átvételét. Kiemelendő pl., hogy a KEHOP beszél az energiamenedzsment rendszerek bevezetéséről. Mindemellett, a KEHOP nem említ egy fontos elemet, az épület-energetikai auditok támogatását beruházásoktól függetlenül. Audit híján az intézményfenntartók sokszor nem tudják, hogy melyik épületüket érdemes a leginkább felújítani Az energiahatékonysági beruházások megtakarítási céljának meghatározása A tervezet csak általánosságban fejti ki, hogy a cél az energiahatékonyság növelése, de nem határozza meg, hogy 2020-ig mekkora megtakarítást kívánnak elérni a célterület vállalkozásainál, illetve önkormányzati létesítményeiben, illetve a városi területekre kiterjedő átfogó beruházásoknál. (Az 53. oldal pl. csak az EUszintű célt említi meg, de ennek hazai megfelelőjét nem.) Mivel az egyik indikátor éppen az elért megtakarítás szintje, nagyon fontos, hogy legyen egy olyan célkitűzés, amelyhez mérni lehet az elért eredményeket. Ez annál is inkább fontos, mivel a magyar Kormány a Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. (A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_ hu.pdf.) A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent. A konkrét, PJ-ban mérhető energia-megtakarítási cél gazdaságfejlesztési szempontból is fontos, hiszen ennek alapján becsülhetik meg az energiahatékonyságban működő cégek, hogy mekkora kereslet lesz termékeikre és szolgáltatásaikra. A hosszú távú, kiszámítható kereslet pedig ipari beruházásokat tesz lehetővé. A KKV-k energiahatékonysági beruházás-ösztönzésének támogatása Ez a beruházási prioritás fontos célt határoz meg, de kihagyja a kkv-k beruházásösztönzésének az egyik legfontosabb területét, az energiahatékonyságot. Az

39

A fenntartható építés finanszírozása energiahatékonysági beruházásokra pontosan illik az a jellemzés, hogy a kkv-k a forráshiány miatt nem képesek felmérni a lehetséges beruházásokat, fejlesztéseket. Az energiahatékonysági beruházások jelentősen növelhetik egy vállalat jövedelmezőségét, viszont olyan szakértelmet, illetve előzetes felméréseket igényelnek, amivel az átlagos KKV nem rendelkezik. Fontos kiemelni, hogy számos vállalati energiahatékonysági beruházás azért nem történik meg, mert nincs megfelelő vállalati energia-audit, illetve nincsenek felmérve a beruházási lehetőségek. Ezek az előkészítő, információ-gyűjtő lépések azonban nem támogathatók hitelek formájában, hiszen önmagukban nem termelnek jövedelmet. A vállalati auditok készítésének támogatása egyébként az Energiahatékonysági Irányelv nyomán kötelessége is a Kormánynak. Pénzügyi eszközök beruházásoknál

és

KEHOP

összhang

a

települési

energiahatékonysági

A tervezet szerint ezek az intézkedések a szociális szolgáltató-rendszer illetve az önkormányzati épületek fejlesztését szolgálják, többek között energiahatékonysági céllal. Nem egyértelmű a viszony a KEHOP 5. prioritásával, amely szerint (részben ugyanazon épületekre vonatkozó) önkormányzati beruházások esetében az ún. Energy Performance Contracting (EPC) finanszírozási megoldás kerül alkalmazásra. Mivel a jelenlegi tervezetek szerint mindkét forrásból juthat finanszírozás bizonyos feladatokra, a forrásfelhasználás módját is érdemes lenne egységesíteni. Energiahatékonyság az egészségügyi és szociális alapellátás fejlesztésében A tervezet nem említi meg az egészségügyi, illetve szociális alapellátási fejlesztések esetében az energiahatékonyságot, mint beruházási célt. Nem jelennek meg továbbá az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás szempontjai, noha a következő évtizedek intenzív hőhullámai elsősorban a szociális és egészségügyi intézmények lakóit ölik majd meg, amennyiben nincs biztosítva az épületek megfelelő hőmérséklete. A nem Uniós finanszírozási források alacsony részaránya A TOP pénzügyi táblázata nem jelöli meg egyértelműen, hogy mennyi nem állami forrást kíván a TOP bevonni az energiahatékonyság finanszírozásába. Nincsenek megjelölve a fejlesztési banki források és üresen maradt magánfinanszírozás aránya sem. A régiós tapasztalatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági beruházások finanszírozásába hatékonyan vonható be a kereskedelmi bankok tőkéje, valamint a nemzetközi fejlesztési bankok forrásai.

40

A fenntartható építés finanszírozása 5.3.1.4 Versenyképes Közép – Magyarország Operatív Program

A VEKOP meghatározó fejlesztési prioritásai közé tartozik az intelligens és tudásalapú növekedés, a versenyképes gazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az integrált települési és közösségi infrastruktúra fejlesztése, a Pest megyei városokra és térségeikre irányuló térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok, továbbá a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok támogatása. A 2. prioritás forrása 3 Mrd forint/év, az 5. prioritás (Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései) forrása 11 mrd forint/év. Fontosabb intézkedések: 1. pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének javítása energetikai projekteknél 2. a közszolgáltatást nyújtó épületek és önkormányzati lakóépületek felújítása

Főbb célcsoportok: A pénzügyi közvetítők szolgáltatásait közvetlen vagy közvetett módon igénybe vevő, Magyarország területén működő, megújuló energia felhasználását vagy energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztést megvalósító vállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú intézmények.

A dokumentumban több hiányosság is észlelhető: Nincs összhang a KEHOP és a VEKOP között A jelenlegi tervezet szerint az önkormányzati, illetve állami közfeladatot ellátó épületek energiahatékonysági beruházásai mind a KEHOP-ból, mind a VEKOP-ból finanszírozhatók, bár némileg más finanszírozási konstrukciókkal. A tervezetből nem egyértelmű, hogy mire való a forrásoknak ez a megkettőzése, illetve az sem, hogy a gyakorlatban hogyan teremtik meg majd az összhangot a két forrás között. Összhang megteremtése a GINOP és a VEKOP között A jelenlegi tervezet tartalmaz támogatásokat a vállalatok energiahatékonysági beruházásaira, de ezek némileg eltérő rendszerben kerültek kifejtésre, és nem látszik az összhang, a két támogatási rendszer energiahatékonysági vállalati finanszírozási modellje A vállalkozások energiahatékonysági beruházásainak összehangolt támogatása A 2. prioritás számos támogatható célt megjelöl a vállalkozások számára, de ezek között nincs ott az energiahatékonyság, noha az ilyen irányú beruházásokkal jelentősen javítható a vállalkozások jövedelmezősége. A pénzügyi eszközöknél ugyanakkor megjelenik a vállalati energiahatékonysági beruházások finanszírozása. Fontos kiemelni, hogy számos vállalati energiahatékonysági

41

A fenntartható építés finanszírozása beruházás azért nem történik meg, mert nincs megfelelő vállalati energia-audit, illetve nincsenek felmérve a beruházási lehetőségek. Ezek az előkészítő, információ-gyűjtő lépések azonban nem támogathatók hitelek formájában, hiszen önmagukban nem termelnek jövedelmet. A vállalati auditok készítésének támogatása egyébként az Energiahatékonysági Irányelv nyomán kötelessége is a Kormánynak. Az energiahatékonysági beruházások megtakarítási céljának meghatározása A tervezet csak általánosságban fejti ki, hogy a cél az energiahatékonyság növelése, de nem határozza meg, hogy 2020-ig mekkora megtakarítást kívánnak elérni a Közép-Magyarországi régió vállalkozásainál, illetve önkormányzati létesítményeiben. Mivel az egyik indikátor éppen az elért megtakarítás szintje, nagyon fontos, hogy legyen egy olyan célkitűzés, amelyhez mérni lehet az elért eredményeket. Ez annál is inkább fontos, mivel a magyar Kormány a Energiahatékonysági Irányelv keretében 2013 áprilisában 17,5%-os energiahatékonyság-növekedést tűzött ki célul. (A Kormány által beadott anyag itt érhető el: http://ec.europa.eu/energy/efficiency/eed/doc/reporting/2013/hu_report2013_ hu.pdf.) A magyar Kormány célkitűzése értelmében a primer energiafelhasználás a 2020-ra becsült „ölbe tett kéz” forgatókönyv szerinti 1349 PJ helyett csak 1113 PJ lesz, ami 17,5%os csökkentést jelent. A konkrét, PJ-ban mérhető energia-megtakarítási cél gazdaságfejlesztési szempontból is fontos, hiszen ennek alapján becsülhetik meg az energiahatékonyságban működő cégek, hogy mekkora kereslet lesz termékeikre és szolgáltatásaikra. A hosszú távú, kiszámítható kereslet pedig ipari beruházásokat tesz lehetővé. Vállalati energiahatékonysági beruházások pénzügyi támogatása A tervezet csak áttekintés-szerűen mutatja be a pénzügyi eszközök felhasználását az energetika területén, számos kérdés merül fel a részletes megvalósulást illetően. Például, milyen módon lesznek kombinálva a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások? Kell-e önrészt biztosítani a vállalkozóknak? Milyen garanciákkal lesz biztosítva a hitelek visszafizetése? Lesz-e egy központi Energiahatékonysági Alap, amely hosszútávra, kiszámíthatóan biztosít forrásokat? Pénzügyi eszközök az önkormányzati energiahatékonysági beruházásoknál A tervezet szerint az önkormányzati energiahatékonysági beruházásoknál „A prioritástengely támogatásai főként vissza nem térítendő formában valósulnak meg.”. Ez nincs teljesen összhangban az 54. oldalon olvasható szöveggel, amely szerint „A 4. és a 2. tematikus célhoz a pénzügyi eszközök alapvetően önállóan lesznek felhasználhatóak, de önkormányzatok energiahatékonysági, megújuló energia felhasználását célzó projektjeinek esetében lehetőség lesz vissza nem térítendő forrásokkal kombinált alkalmazásukra is.” Kérdés továbbá a viszony a

42

A fenntartható építés finanszírozása KEHOP 5. prioritásával, amely szerint (részben ugyanazon épületekre vonatkozó) önkormányzati beruházások esetében az ún. Energy Performance Contracting (EPC) finanszírozási megoldás kerül alkalmazásra (KEHOP, 84. oldal). Mivel a jelenlegi tervezetek szerint mindkét forrásból juthat finanszírozás bizonyos feladatokra, a forrásfelhasználás módját is érdemes lenne egységesíteni. A finanszírozható energiahatékonysági beruházások részletesebb kifejtése, az önálló auditok finanszírozása A tervezet csak általánosságban beszél az energiahatékonysági beruházásokról, nem olyan részletes, mint a KEHOP erre vonatkozó része. Kiemelendő pl., hogy a KEHOP beszél az energiamenedzsment rendszerek bevezetéséről. Mindemellett, a KEHOP nem említ egy fontos elemet, az épület-energetikai auditok támogatását beruházásoktól függetlenül. Audit híján az intézményfenntartók sokszor nem tudják, hogy melyik épületüket érdemes a leginkább felújítani A nem Uniós finanszírozási források alacsony részaránya A VEKOP pénzügyi táblázata nem jelöli meg egyértelműen, hogy mennyi nem állami forrást kíván a VEKOP bevonni az energiahatékonyság finanszírozásába. Nincsenek megjelölve a fejlesztési banki források és üresen maradt magánfinanszírozás aránya sem. A régiós tapasztalatok azt mutatják, hogy az energiahatékonysági beruházások finanszírozásába hatékonyan vonható be a kereskedelmi bankok tőkéje, valamint a nemzetközi fejlesztési bankok forrásai.

43


5.4 A megújulós építőipari beruházások állami támogatása Az Európai Unió célkitűzéseihez hasonlóan a magyar energiapolitikának is fontos eleme az a megújuló energiaforrások arányának növelése, és az energiafüggőség csökkentése. A megújuló energiahasznosítási technológiákra jellemző, hogy a piacon jelenlévő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest általában drágábbak, főként a technológia újszerűsége és a kezdeti magas költségei miatt, sőt ezt néha még a fosszilis energiaforrásoknak nyújtott támogatások (pl. államilag szabott ár) is befolyásolják. A megújuló energiák elterjedésének támogatása több szempontból is fontos: •

Az energia importfüggőség csökkentése, energiaforrások diverzifikálása

Mivel Magyarország energiaellátása nagy részben importált energiaforrásokkal történik, különösen a földgáz terén erős és egyoldalú a függőség. Ezért az ország energiaellátás és függetlensége jelentős kérdés. Az Európai Unió energiabiztonsági stratégiájában fontos szerepet kap, hogy az energiafüggőséget, és az ebből eredő kockázatot minimalizálni tudják. A megújuló energiák hasznosításának növelése ebből a szempontból kiemelten fontos lehet.. •

Hosszú távú ellátásbiztonság

Az energiaforrások néhány évtizeden belül kimerülhetnek, ellenben a megújuló energiák hiánypótló értékkel rendelkeznek a hosszú távú energiaellátás szempontjából. •

Régiófejlesztés, térségfejlesztés

Az országban az osztott energiatermelés is elterjedhetne, ha a megújuló energiákat a helyi energiaforrások kihasználásával lehetne alkalmazni. A megújuló energiaforrások használata elősegíthetné a térség fejlődését a táj hagyományos jellegének megőrzésével.

A hazai megújuló energia-felhasználás az elmúlt években csak lassú emelkedést mutat (4. ábra). Új épületekben, meglévő épületek korszerűsítésekor előfordul megújuló energia-technológiák alkalmazása, ám a viszonylag magas beruházási összegek miatt az installációk száma messze elmarad az épületek adottságainak megfelelő potenciáltól25. Megújuló energia-technológiánkénti hivatalos statisztikák nem léteznek (a legtöbb technológia engedély- és bejelentési kötelezettségtől mentesen beépíthető), iparági becsléseket csak az egyes szakmai szervezetek, szövetségek közölnek önkéntes alapon.

25

Lakóépületek megújulóenergia-potenciáljáról lásd az Energiaklub tanulmányát: Lakóépületekben elérhető megújulóenergia-potenciál, http://energiaklub.hu/publikacio/lakoepuletekben-elerhetomegujuloenergia-potencial

44


12. ábra Megújulók aránya a végső energiafelhasználáson belül, 2008-2012 2008 2012 (forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)

Akár közcélú, akár egyéni megújuló energia-felhasználásról energia van szó, elmondható, hogy a teljesen önerőből megvalósuló beruházások nagyon ritkák, a szűkös források okán az állami támogatások határozzák meg a beruházások mértékét. Különösen az elmúlt évek napkollektor-beruházásain beruházásain látszik jól, hogy az állami támogatások „rángatják” a piacot. Kedvező (lakossági) támogatásokat biztosító években jelentősen megnövekedett a kereslet és ennek megfelelően az eladások száma is (5. ábra) m2

Évenként installált napkollektor-felület Magyarországon (2001-2013)

55 000 50 000 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Éves napkollektor-felület (m2)

Síkkollektor [m2]

Vákuumcsöves kollektor [m2]

Forrás: MÉGNAP

13. ábra Ingadozó napkollektor-beépítés beépítés Magyarországon (forrás: MÉGNAP)

Az energetikai szolgáltatások piaca erősödőben

45

A fenntartható építés finanszírozása Ahogy az energiaköltségek egyre nagyobb részét teszik ki a fogyasztói kiadásoknak, egyre növekszik a háztartási energiafogyasztással kapcsolatos tanácsadás, a háztartási energetikai auditok jelentősége. Ezen a területen jelentős változások várhatók az energiatanúsítványok kötelezővé tételétől (a tanúsítványok részletesebb bemutatását lásd a : 4.1 fejezetben), amit 2012ben vezettek be minden 50 m2 feletti lakás adásvételénél. 2013 januárjától pedig tovább szigorították a szabályokat, így nehezebbé vált a tanúsítvány-készítés megkerülése. Az Opten szerint “Az építőipari vertikumban egyedül a tervező cégeket kerüli el a tömeges bezárás”, itt nem változott a vállalkozások száma26.

5.5 Banki finanszírozási források Az alábbiakban azokat a banki forrásokat mutatjuk be, amelyek kifejezetten az energiahatékonysági, illetve megújuló energia-hasznosítási beruházásokat segítik a fenntartható építés terén, rendszerint valamilyen közvetett állami vagy nemzetközi fejlesztési támogatás segítségével. A bankok kereskedelmi alapon természetesen szintén kínálnak hiteleket, de mivel ezek nem irányulnak kifejezetten a fenntartható építésre, ezeket nem taglaljuk. 5.5.1 A kis-és középvállalkozások számára elérhető források EIB energiahatékonysági hitel Az Európai Beruházási Bank támogatásával a Raiffeisen Bankon keresztül Magyarországon érhető el egy kedvezményes kamatozású hitel, amelyhez vissza nem térítendő támogatás is járul27. A forrás kis- és középvállalatok valamint társasházak számára érető el, az alábbi feltételekkel: Beruházás mérete:

Minimum 44 millió Ft, maximum 7,5 milliárd Ft

Támogatható beruházások:

Energia-hatékonysági és megújuló energiaforrást biztosító beruházások (energiafelhasználást javító épület-felújítások, ipari beruházások energiamegtakarítás céljából, stb)

Elvárt energia- Az energia megtakarítási arány legalább évi 30% az megtakarítási arány építőipari beruházások esetén, és legalább évi 20% a többi beruházás esetén, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése legalább évi 20%

26

lásd Hiba! A könyvjelző nem létezik.. lábjegyzet

27

https://www.raiffeisen.hu/nagyvallalatok/finanszirozas/eib-kkv-energiahatekonysagi-program

46


Vissza nem a beruházási érték 14%-a, de maximum 41 millió Ft térítendő támogatás (azaz egy kb. 300 M Ft-os beruházásnál éri el a mértéke maximumot) Kamatláb

1 vagy 3 havi BUBOR / EURIBOR + kamatfelár a hitelvizsgálat eredményétől függően

Egyéb feltételek

* Csak magyarországi beruházásokra * Csak 250 fős alkalmazotti létszám alatt * A hitel euróban és forintban is igényelhető * Projekt befejezésének időpontja: 2015 Június

Megjegyzendő, hogy a kedvezményes feltételek nem mentesítenek a bank általános hitelképességi követelményeinek teljesítésétől, azaz csak stabil és a hiteltörlesztés ideje alatt fenntartható vállalkozás kaphat hitel.

5.5.1.2 Nemzetközi példák az energiahatékonyság finanszírozására Európában már több országban is kínálnak kedvező hitelkonstrukciókat az energiahatékonyság finanszírozására.

SLOVSEFF Hitel (Szlovákia) Bár nem magyarországi forrás, érdemes megemlíteni a SLOVSEFF hitelkonstrukciót, ami mind KKV-k, mind lakóépületek számára elérhető. A hitel feltélei a következők Beruházás mérete:

maximum 2,5 M EUR (700 M Ft)

Támogatható beruházások:

Ipari energiahatékonyság, lakóépületek felújítása, megújulós beruházások. A fő követelmény, hogy a belső megtérülési rátának legalább 10%nak kell lennie

Elvárt energia- Nincs megszabva megtakarítási arány Vissza nem Utófinanszírozás: A környezetvédelmi feltételek térítendő támogatás verifikált teljesítése nyomán a hitelösszeg egy bizonyos mértéke százalékának visszafizetése: - Ipari energiahatékonysági projekteknél: 7,5%

47

A fenntartható építés finanszírozása Megújuló beruházásoknál: 5 5-15% Lakásszövetkezeteknél: 10% (25% (25%-os energiamegtakarítás alatt), 15% (25% os megtakarítás felett) Egyéb támogatás

Szakértői segítség a hitelkérelem és az üzleti terv összeállításában

BEECIFF (Bulgária)

A KKV-k k energiahatékonyságának finanszírozása terén az EU források és a fejlesztési, illetve kereskedelmi banki hitelek összekapcsolására a legjobb példa a bolgár kormány és az EBRD közös programja, a 2012-ben 2012 indult Bulgaria Energy Efficiency Competitive Financing Facility (BEECIFF). A program kifejezetten a KKV-szektor szektor energiahatékonysági beruházásait célozza meg. A program vissza nem térítendő támogatási elemét a bolgár Versenyképességi Operatív Program biztosítja, a hitelkomponenst pedig 14. ábra: A BEECIFF működési modellje az EBRD, helyii közreműködő bankokon keresztül. A program kulcseleme a projekt-előkészítésben projekt előkészítésben nyújtott támogatás, illetve, hogy a beruházási projektek részben standardizáltak, és egy előre meghatározott lista tartalmazza a támogatható beruházásokat. A BEECIFF hitelek további további feltételei:

Beruházás mérete:

nincs megszabva (a maximum támogatási érték 300 M HUF)

Támogatható beruházások: * Technológiai projektek: egyszerű, kisebb méretű projektek (egy támogatott anyagok és eszközök listájából választhatók, erre bizonyos feltételekkel bármelyik gyártó regisztrálhat) audit alapú projektek: bonyolultabb projektek, * Energia-audit

48

A fenntartható építés finanszírozása amelyek egy energia-audit ajánlásain alapszanak * Csak KKV-k pályázhatnak: kevesebb, mint 250 alkalmazott, és az éves forgalom 15 Mrd Ft alatt, vagy a teljes eszközállomány 126 Mrd Ft alatt * Egyes ágazatok ki vannak zárva Technológiai projekteknél: 30% Vissza nem térítendő * Energia-audit alapú projekteknél: 40% támogatás mértéke * + 10% támogatási bónusz (elemenként), ha az alábbiakból valamelyik igaz a projektre: - tüzelőanyag-váltás - Energy Management System bevezetése - egyes kiemelt szektorokban - ha a cég önfogyasztásához megújulót használnak - kogeneráció - Technológiai projekt, de van audit is. * A támogatás mértéke nem lehet több, mint 50% * maximum 59 M Ft * Segítség a projekt-fejlesztésben (állandó projekt-tanácsadó) Egyéb feltételek

* A bank pénzügyi hitelképességi vizsgálatot folytat az odaítélés előtt * A projekt támogatását az Irányító Hatóság hagyja jóvá * A vissza nem térítendő elemet a projekt megvalósulásának ellenőrzése után folyósítják. Az ellenőrzést az Irányító Hatóság szakértője végzi

ROSEFF Hitel (Románia) A ROSEFF hitelt az EBRD biztosítja romániai kis- és középvállalkozásoknak, helyi közvetítő bankokon keresztül. A modell kulcseleme, hogy technikai segítséget is nyújt a hitelfelvevőknek a projekt létrehozásához, illetve a projekt megvalósulásával független auditor méri fel a megtakarításokat. Ez EBRD 60 M EUR-t (kb. 18 Mrd Ft-ot) biztosított erre a célra, ehhez párosul még az EU által felajánlott vissza nem térítendő támogatás (a hitelösszeg maximum 15%-a). A ROSEFF egyik innovatív eleme, hogy egyes, előre jóváhagyott technológiák és anyagok beépítése esetén gyorsított eljárásban zajlik a hiteligénylés, mert nem kell külön

49

A fenntartható építés finanszírozása felmérni a megtakarítás mértékét. Így pl. minden 15 cm fölötti szigetelés, minden LEDlámpa, minden kondenzációs kazán eleve támogatott. Ezzel a kisebb vállalatok számára lényegesen könnyebbé válik a hitelfelvétel. Beruházás mérete:

kis projekteknél: maximum 74 M Ft nagy projekteknél: maximum 300 M Ft

Támogatható beruházások: Energiahatékonysági beruházások Elvárt energiamegtakarítási arány

* Ipari és kereskedelmi épületeknél a minimum megtakarítás: 30% * Ipari technológiáknál a minimum a 20%

Vissza nem térítendő támogatás mértéke

* Nagy projekteknél: 30 – 35% megtakarítás között 10% 35%-os megtakarítás fölött 15% * Kis projekteknél a felvett hitel maximum 10%-a egyetlen beruházásra, de ha több beruházás egyszerre valósul meg, akkor 15% is lehet. * Lakóépületeknél és kogenerációnál: 15% * Ipari technológiáknál: 20 – 25% megtakarítás között 10% 25%-os megtakarítás fölött 15% * A támogatást utólag, a megtakarítások verifikációját követően fizetnek ki

Egyéb támogatás

* Díjmentes projekt-tanácsadás és hitelkérelemmel * A megtakarítások díjmentes verifikálása

segítség

a

5.5.2 A lakossági energiahatékonysági beruházások banki forrásai 5.5.2.1 Energiahatékonysági célú hitelek A Raiffeisen Bank által kínált EIB-hitel (lásd 5.5.1) társasházak számára is elérhető. Ezt a hitelt egyébként túlnyomórészt társasházaknak folyósítják, ami leginkább annak köszönhető, hogy a társasházak nagyon megbízható adósok, hiszen gyakorlatilag nem tudnak csődbe menni (a hiteltörlesztés a közös költség része, és az egyes lakók közös költség-tartozásait jelzálogosíthatja a társasház.

50

A fenntartható építés finanszírozása 5.5.2.2 Egyéb, lakáshoz jutást támogató hitelek Jelenleg nincs olyan banki termék, amely magyar állami támogatásokat kifejezetten a fenntartható építési beruházások számára biztosítana. Ugyanakkor több olyan állami támogatási forma is van, amelyek általában a lakáshoz jutást támogatják. Itt ezeket mutatjuk be.28 Kamattámogatott hitel 2013. január elsejétől került bevezetésre a kamattámogatott hitel megújult formája, amelyben 5 éven át fix mértékben támogatják a piaci forinthitel kamatait. A kedvezményes hitel felvehető új lakás vásárlására, vagy építésére, használt lakás vásárlására, korszerűsítésére és bővítésére is. A kamatkedvezmény mértéke új lakás vásárlásánál gyerektelen és egy, vagy két gyerekes családok esetében az ötéves állampapír hozamának 60%-ával, több gyermek esetén 70%-ával, használt lakás vásárlásánál és felújításnál és bővítésnél 50%-ával egyenlő. A hitel felhasználható 2010 január elseje utáni használatba vételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlásához (max 30 millió forint plusz telekár), valamint használt lakás vásárlásához és korszerűsítéséhez (max. 20 millió forint vásárlás, 15 millió korszerűsítés). Ebből a támogatott kölcsön új lakásnál nem lehet több, mint 15 millió, használt lakásnál 10 millió forint. Mivel a kamattámogatott hitel a legtöbb lakáshitel esetében kérhető, ezért ha valaki hitelt vesz fel, érdemes igényelni a kamattámogatást. Fiatalok otthonteremtési támogatása Ez annyiban különbözik a kamattámogatott hiteltől, hogy gyerektelen, vagy egy gyerekkel rendelkező személyek 35 éves korig, több gyerek esetén 45 éves korig vehető igénybe, nem csak új lakáshoz, hanem bővítéshez és nagyobb lakás vásárlásához is felhasználható. A kamattámogatás mértéke az állampapír hozamának 50-70%-a, a gyerekek számától függően, az ingatlan maximum 25 millió forint lehet. Lakásépítési támogatás Új lakáshoz igényelhető, építésre és vásárlásra is, vissza nem térítendő támogatás, a gyerekek számától és az ingatlan nagyságától függően 800 ezer és 2,5 millió forint közötti összeg, amely kiemelten jó energiaosztályba tartozó lakásoknál még magasabb is lehet. Feltétele, hogy legalább "B" energiaosztályú lakást vegyünk, vagy építsünk. Az ennél jobb minősítésű lakások esetén akár 1,3-szor nagyobb összeget is kaphatunk az államtól. A lakás összterülete nem haladhatja meg a 160 négyzetmétert. Lakástakarék-pénztár

28

Forrás: http://kiszamolo.blog.hu/2013/01/22/allami_tamogatasok_lakasvasarlashoz#more5033628

51

A fenntartható építés finanszírozása A lakástakarék-pénztári rendszer lényege, hogy állami támogatást biztosít a lakáselőtakarékosságra. Aki ilyen módon gyűjt pénzt lakásra, további évi 72 ezer forint állami támogatást szerezhet. 5.5.2.3 Egyéb banki programok A magyarországi bankok rendszeresen kínálnak különféle könnyítéseket az energiahatékonysági beruházásokra. A K&H Bank Zöldhitel programja például kedvezményes hiteleket kínál, amelyek csak energiahatékonysági beruházásokra érhető el, és az energiahatékonysági tanúsítvány díját megtéríti a bank.29 A Fundamenta Lakáskassza Zrt. Zöld Programja nem kínál többlet-kedvezményt az energiahatékonysági beruházásokra, hanem igény esetén teljes körű energiahatékonysági felmérést, tervezést és kivitelezést ajánl ügyfeleinek.

5.5.2.4 Nemzetközi példák a lakossági energiahatékonyság finanszírozására

Számos ország használja az uniós forrásokat a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására. A fent bemutatott EIB Green Initiative, illetve a SLOVSEFF program társasházak számára is elérhető. Ezek mellett az alábbi, uniós forrásokat használó programokat érdemes kiemelni:

KredEx alap (Észtország) Az állam non-profit alapot hozott létre, amit 35%-ban az ERFA, 65%-ban Európa Tanács (CEB) finanszírozott. A forrásokat két kereskedelmi bankon keresztül kínálták lakóépületek felújítására. A lakóknak fix kamatozást ajánlanak maximum 20 évre, és legalább 15% önrészt vissza nem térítendő támogatásként adnak oda (ez nagyobb is lehet, ha magasabb a megtakarítás mértéke) Követelmény, hogy legalább 20%-kal javuljon az épület hatékonysága. A felújításokat a kötelező energia-audit javaslatai alapján kell elvégezni. A beruházást megelőző energiaauditot és tervezést is 50%-ban támogatja az állam egy másik forrásból.

Sustainable Energy Utility (USA, Delaware állam)

https://www.kh.hu/publish/kh/hu/lakossag/termekek_szolgaltatasok/hitelek/ingatlanfedezetu_hitelek_lakas_celra/zoldhitel_ing atlanfedezettel.html

29

52

A fenntartható építés finanszírozása Az innovatív finanszírozási megoldások egyike az ún. performance contracting, ahol a beruházást egy harmadik fél finanszírozza, és a beruházás haszonélvezője a megtakarításokból törleszti a beruházás költségét. A Performance Contracting-jellegű megoldások egyik jellemző példája a Delaware államban működő rendszer. A programban olyan nagyobb (évi 20 M Ft-nál magasabb közüzemi számlájú) közintézmények vehetnek részt, ahol az energia-audit jelentős energia-megtakarítási lehetőségeket azonosított. A résztvevő közintézményeknél a beruházást végrehajtó cég garanciát vállal az elérendő megtakarítás vagyoni értékére, az állam pedig garantálja, hogy a közintézmény közüzemi költségvetését a hitel visszafizetéséig nem csökkenti. A beruházást részben egy közhasznú alapítvány, a Sustainable Energy Utility finanszírozza, amely részben adómentes kötvénykibocsátásokból szerzi a forrásait (a kötvényeket részben az energetikai beruházó cégek vásárolják, így teremtve piacot maguknak). A források másik része bankoktól származik, amelyeknek ez a konstrukció nagy biztonságot nyújt. Amennyiben a garantált megtakarítások nem valósulnak meg, a beruházó cég köteles ezt saját pénzéből kipótolni.

5.6 Megoldási javaslatok a finanszírozásra

A fejlesztések eszközei A korábbi támogatási rendszerek és a külföldön sikerrel véghezvitt programok alapján az energiahatékonysági fejlesztéseket szolgáló eszközöknek több fontos követelménynek is meg kell felelniük. • Az igényekhez mérten jelentős pályázatkezelői kapacitással illetve egy pályázatkezelő rendszerrel és hatékony finanszírozással megvalósítható, hogy a projektekkel elért energia megtakarítás emelkedjen és ez a szén-dioxid nagyfokú kibocsátás csökkenését idézze elő; • Minél több pályázót el lehessen érni, közvetlen tanácsadás és segítségnyújtás működjön. • A különböző igényekhez különböző megoldásokat kell nyújtani. Fontos figyelembe venni az épületek típusát, a pályázók pénzügyi helyzetét, a projektek méretét is. • Az eddigi támogatási rendszerek problémája a kiszámíthatatlanság és az időszakosság volt. A pályázatok mind rövid határidőhöz voltak kötve, és akkor is

53


•

• •

•

pár nap után kimerült a pénzügyi keret. Ehelyett olyan pályázati rendszert kellene létrehozni, amely folyamatosan lehetővé teszi a pályázatok befogadását és értékelését. A folytonosság biztosításánál még a másik elsődleges szempont a finanszírozás folytonossága. Utófinanszírozás esetén, ha a teljesítés és a kifizetés között kiszámíthatatlan hosszúságú, vagy túl hosszú idő telik el, akkor ezzel ellehetetlenül a vonzó piaci konstrukció. Fontos, hogy a források egy kézben összpontosuljanak, ami a hatékony megvalósítást teszi lehetővé. A pályázati kiírások legyenek áttekinthetőek, legyen ösztönző a megfogalmazása, legyen közérthető és egyszerű. A pályázat lehetőleg a legkevesebb adminisztrációval legyen megvalósítható, legyen átlátható a pályázati folyamat, valamint a kompetencia is az az elem, amely biztosítja a rendszer hatékonyságát. A beruházásokkal szembeni szigorú követelmények mind a magas minőséget és a valódi energia megtakarítást hivatottak biztosítani.

A Zöldenergia-fejlesztés eszközei A megújuló energiafajták arányának növelését erősen ösztönözheti a technológiai fejlődés és a gyártási kapacitások bővülése, ezáltal a piaci versenybe való belépést fokozottan serkenti. Ehhez persze a piacbarát környezet és hosszú távon is kiszámítható szabályozási környezet elengedhetetlen. A megújuló energiaforrások a következetes ütemű térnyerését elősegíthetik a hazai támogatási forrásokon túl a megfelelő intézkedések is. 3. A fosszilis áramtámogatások felülvizsgálata 4. A jelenlegi támogatás rendszer átformálása 5. A pályázati rendszerek egyszerűsítése, a források összehangolása 6. A támogatási rendszer fűtési és hűtési célú felhasználást preferáló áthangolása 7. A hatósági engedélyeztetési rendszer leegyszerűsítése 8. A megújuló energiatermelők hálózati csatlakozásának egyszerűbbé tétele 9. A kötelező átvételi rendszer felülvizsgálata Az elosztóhálózat puffer kapacitásának növelése

54

Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben

6 Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben 6.1 A beruházásokat ösztönző tényezők Az energiaárak alakulása Bár az általános gazdasági nehézségek miatt az építőipar helyzete is igen nehéz, az energiahatékonysági beruházások iránti igény várhatóan tovább nő, ugyanis hosszútávon megállíthatatlannak tűnik az energiaárak növekedési trendje. Ahogy azt a 15. ábra ábra mutatja, a KSH adatai szerint a 1960 és 2012 között kb. két és félszer nagyobb ütemben nőtt a háztartási energia ára, mint az összes fogyasztási cikké együttvéve. A háztartási energiára fordított összegek a teljes kiadások arányában is nőttek: míg 2000-ben az átlagos magyar háztartás bevételeinek csak 11%át költötte háztartási energiára, 2011-re ez az arány 16%-ra emelkedett.

Energiaárak és általános infláció (1960: 100)

Általános árindex

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

Energia árindex

15. ábra: Az energiaárak és az általános infláció alakulása

A fenti adatok hatását jól tükrözi, hogy a nagyközönség növekvő arányban gondol arra, hogy érdemes lenne lakása felújításába beruházni. Ezt jól tükrözik a felmérések is: Az OTP 2012 augusztusi felmérése szerint30 „a magyar háztartások többsége szeretne tudatosabbá válni az energiafelhasználás terén, és komoly igény mutatkozik részükről ezeknek az ismereteknek a bővítése iránt. … a lakosság döntő része áldozna pénzt a rezsiköltségén esetlegesen megspórolt összegből további energiahatékonysági korszerűsítésre, amennyiben abból újabb megtakarítása keletkezne”

30

http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/otp-egekben-a-magyar-haztartasok-rezsikiadasa.html

55

Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben Az épületállomány energetikai állapota Jelenleg a magyar épületállománya energiahatékonyságáról pontos információk nem állnak rendelkezésre, várhatóan a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia lesz hiánypótló ebből a szempontból. Addig is az Energiaklub Negajoule című kutatásából van némi rálátásunk a területre. Ebben a kiadványban a 74 féle épülettípust megkülönböztetve becsülték fel a hazai lakásállományt; a felosztás a falazat, a fűtési rendszer és a melegvíz előállító-rendszer alapján került kialakításra. Az energetikai számítások szerint mindegyik épületfajta energetikai jellemzője kedvezőtlen. A lakóépület nagy része elavult, és több, mint 60 %-uk 1980 előtt épült. A családi házak jellemzően alacsony energiahatékonyságúak, éves primerenergia-igényük 400-500 kWh/m2 körül alakul.

Az energiaszolgáltatók számára is feladat lesz az energiahatékonyság támogatása A korábbi tervekkel ellentétben mégis bevezetik a 1,5%-os szolgáltatói energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, amely 2014-től kötelezi az energiaszolgáltatókat, hogy évi 1,5%-nyi megtakarítást érjenek el fogyasztóik között, például a lakásfelújítások támogatásával. A rendszer lényege, hogy az energiaszolgáltatókat arra kötelezi, hogy az évente az eladásaik 1.5%-ának megfelelő mennyiségű energiát takarítsanak meg a végfogyasztók körében. Ehhez az energiaszolgáltatók kénytelenek lesznek anyagilag is segíteni fogyasztóik beruházásait. Ilyen rendszer már régóta működik Nagy-Britanniában, ahol az energiaszolgáltatók a családi házak szigetelését támogatták. További fontos elem, hogy a tervezet meghatározza, hogy pontosan mennyi megtakarítást kell a szolgáltatóknak évente előteremteni. Ez pedig évi 2 vagy 2,7 milliárd kilowattóra attól függően, hogy a közlekedési energiafogyasztást is bevonják-e a rendszerbe, vagy sem.

Energia-auditok támogatása Az energia-audit még nem elterjedt, pedig ahol elkészül, ott jelentős beruházásokat indukálhat. Egy nagyobb középület felújítása nem képzelhető el egy azt megelőző komplex energetikai felmérés nélkül. Ameddig azonban ez a felmérés nem készül el, addig nehéz az üzemeltetőnek eldönteni, hogy érdemes-e belevágni a felújításba. Ezért az energia-auditokat indokolt külön finanszírozni, azzal a céllal, hogy előkészítsük az energiahatékonyság beruházási döntéseket.

6.2 A beruházásokat akadályozó tényezők A 18-59 éves magyarok lakókörülményei nem változtak számottevően az elmúlt 1 év során: a lakosság 54% családi házban él, 84% saját tulajdonú ingatlanban. Új lakóház építésére a lakosság 4%-ánál került sor. A magyarok 29%-a tavaly úgy nyilatkozott, hogy belefogna otthona felfrissítésébe, az elmúlt 12 hónapban egyelőre a háztartások 68%-ánál nem történt előrelépés. Az ország iskolái, kórházai

56

Hajtóerők és akadályok a fenntartható építészetben épületenergetikai szempontból jelentős részben elavultak, energiapazarlóak. Ezen épületek fogyasztásának csökkentése jelentős többlet-terheket venne le a költségvetés válláról. Óriási a társadalmi igény a lakás-felújítási támogatások iránt. Ezt az is mutatja, hogy a meghirdetett pályázati források általában 1-2 nap alatt elfogynak. A családok negyede szeretné felújítaná a lakását, azonban egy éven belül erre csak a háztartások ötöde képes. Hitelt továbbra sem szeretnének felvenni, így elsősorban a saját megtakarításukból fedeznék a finanszírozást. Azonban a magyar lakosság 87%-ának nincsen megtakarítása. Az állam által kínált önrész nélküli hitel megoldást jelentene ezekre a finanszírozási problémákra, azonban a rendszer kiszámíthatatlansága miatt ilyen alternatívára nem lehet számítani.

A Megújuló energia-technológiák kivitelezői gyakran nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal és képzettséggel. Több szakmai szervezet szervez rendszeres továbbképzéseket (pl. Magyar Épületgépészek Szövetsége, Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, stb.), hogy helyreállítsa a szakmák hírnevét. Zöld szempontok nem elsődlegesek. A lakók rossz anyagi helyzete, a megtakarítások alacsony szintje miatt az építkezéseket, lakásvásárlásokat a pénzügyi, gazdasági szempontok határozzák meg, a környezetvédelmi szempontok általában csak alacsony súllyal esnek latba.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (2007-2013) - www.husk-cbc.eu és www.hungary-slovakia-cbc.eu - „Jelen kiadvány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.”

57

Üzleti lehetőségek a fenntartható építés terén

Recommend Documents