Rónasági TAKARÉKSZÖVETKEZET 6085. Fülöpszállás, Kiskunság tér l.
Üzleti jelentés
2014.
Cg.: 0302000278/90.
........................................................................................................ 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ
3
2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG
7
3.A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK
8
4.VÁRHATÓ FEJLŐDÉS
9
5. A K+F TEVÉKENYSÉG:
12
6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA
12
7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA
12
8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS 39
13
9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA
13
10. A HITEL-, KAMAT, LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT BEMUTATÁSA
18
2
1. Bevezető
1.1.Makrogazdasági környezet A magyar gazdaság 2014-ben a vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott, de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. Elemzők kiemelték ugyanakkor azt is, hogy a tavalyi magas növekedés átmenetinek tekinthető, a fékeződés jelei már néhány helyen megmutatkoznak, tehát akár lassulhat, fékeződhet is a növekedés. Az előrejelzések szerint várható, hogy folytatódik a magyar gazdaság határozott növekedése. A Takarékbank elemzői szerint a korábban prognosztizáltnál jelentősebben, 2014-re 3.6 %-os gazdasági növekedés várható, amely kissé mérséklődhet 2015-re. A növekedés motorja elsősorban a fogyasztás erősödése lesz, ezen belül azonban a felpörgő fogyasztás veszi át a vezető szerepet a beruházásoktól. Az elmúlt két évben a beruházásoknál dinamikus fejlődések tapasztalhatók, ezek várhatóan nem esnek vissza, azonban csak visszafogottabb növekedés várható. Az EU-s források felhasználása, valamint a növekedési hitelprogram kiterjesztése besegít a növekedésbe. A foglalkoztatási helyzet fokozatos javulása, illetve a várható komolyabb reálbér-növekedés, valamint a devizahitelek bankok általi rendezése miatt a háztartások rendelkezésére álló jövedelem erőteljesen nő, emiatt a fogyasztás növekedésére lehet számítani. Az elmúlt hónapok sorozatos inflációs meglepetéseket tartogattak, ennél fogva az infláció éves üteme az év nagy részében a negatív tartományban maradt, tehát a fogyasztói árak alacsonyabbak a korábban vártaknál. Nem tapasztalható sem belső, sem pedig külső környezetből inflációs árnyomás sem az élelmiszer, sem pedig az energia árak tekintetében, így a folyó évben továbbra is negatív inflációra számítanak az elemzők. Az előrejelzések szerint az MNB-nek nincs oka kamatemelésre, sőt ismét jelentős tér nyílt meg a további kamatcsökkentés irányába kb. 1.5 %-os szint eléréséig. A munkaerő-piaci helyzet tovább javulhat a következő két évben van rá esély, bár az elmúlt évben tapasztalt kiugró foglalkoztatás-bővülés már nem várható. Nem kiugró dinamikával, de még tovább nőhet a közfoglalkoztatás, a magánszektor munkahely teremtése is vélhetően lépést fog tartani ezzel. 2015. év végén az előző év véginél erősebb forintra lehet számítani, a magyar deviza legfeljebb átmenetileg gyengülhet, akár többször is, a prognózis szerint, függően az újra indított MNB alapkamat csökkentés ellenére. Év végére 300.- Ft körüli árfolyamra lehet számítani az Euróval szembeni árfolyamban. Amennyiben a hitelminősítők figyelmét sem kerüli el a gazdasági teljesítmények sorozatos javulásai, a folyó év végén legalább a kilátások javítására sor kerülhet, ez esetben 2016-tól esetleg akár 2-essel is kezdődhet az euro-forint árfolyamának a jegyzése. A magyar gazdaság válság előtt, válság utáni helyzetét elemezve is tehetünk megállapításokat. Az a tény, hogy 2014. év egészében 3.5 %-os volt a GDP növekedése, ilyen magas növekedési ütemet utoljára 2006-ban láthattunk. A magyar gazdaság tehát nemcsak talpra állt a 2008-ban kibontakozott kettős recesszióból, (2010- 2011-es részleges kilábalást 2012-ben újab visszaesés követte) hanem jelenleg az egyik legnagyobb dinamikájú növekedést tudjuk mutatni a kontinensen. Tehát az elmúlt évek leszakadásával szemben most felzárkózási pályán van az ország, ez már egyértelműen látszik. Az árváltozások hatását kiszűrve, a GDP-t
3
a 2013-as állandó árakon figyelembe véve láthatjuk, hogy 2014. negyedik negyedéve volt az első alkalom a globális válság óta, hogy elérte Magyarország a 2008. évi kibocsátási szintjét. Ez a válság azonban Európa többi országát is érintette. Az Euroövezet gazdasága ugyanezen időszak alatt szintén csak arra volt képes, hogy 2014. végére ismét elérje a 2008. évi szintet. A legutóbbi két év jó gazdasági növekedési adatai abban mindenképpen segítették Magyarországot, hogy ne az utolsó helyen szerepeljen a GDP növekedésben, ez EU tagokhoz viszonyított listában azért úgy néz ki, hogy a 28 tagállamot figyelembe véve Magyarország csak Horvátországot, és Szlovéniát előzi meg. Szűkebb környezetünkre, működési körzetünk ügyfélkörére, a mikro- kis- és középvállalkozásokra ráirányítva a figyelmet, a következő tapasztalatok említhetők: Az MFB 2014. év őszi vállalati felmérése szerint az élénkülő belső kereslet és a vállalati forráshelyzet némi romlása ellenére stagnálás tapasztalható a forrásbevonási kedv alakulásában, miközben a vállalatok finanszírozási helyzetre vonatkozó várakozásai javulnak. A magyarországi vállalkozások elsősorban olcsó forrásokat keresnek, elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokra pályáznak a folyó évben. Az elmúlt évben a fokozatos csökkenést követően a folyó évre a hitelfelvételt tervező cégek aránya érdeklődést mutat az önerővel kombinált, visszatérítendő- és a vissza nem térítendő támogatásból álló finanszírozási termék iránt. Környezetünkben elsősorban a Növekedési Hitel Program iránt mutatkozik élénkebb kereslet, azonban ez is messze elmarad a várakozásoktól, és a lehetőségektől. A működési körzetünkben fellelhető vállalkozásoknál egyenlőre, még csak a várakozó optimizmus jelei fedezhetők fel, kevés a határozott szándékkal, meggyőződéssel beruházást tervező cég. Ettől kissé eltérő tapasztalataink vannak a mezőgazdaság területén, ahol némi elmozdulás, élénkülés tapasztalható. A mezőgazdaság megítélése jó, jövedelmezősége stabilabb, mint korábban. A mezőgazdaságba áramló támogatások tőke oldalról erősítik az ebben a szegmensben gazdálkodó vállalkozásokat, jövedelemtermelő képességük piaci kilátásaik javulást mutatnak. Az olcsó kamatkörnyezet, a Növekedési Hitelprogram kiterjesztése vélhetően tovább javítja a környezetünkben élő vállalkozások gazdasági helyzetét reményeink szerint. 1.2. A Rónasági Takarékszövetkezet tevékenysége 2014-ben Takarékszövetkezetünk az elmúlt üzleti évben is az alapszabályban foglaltaknak megfelelően a küldöttgyűlés által elfogadott üzleti terv alapján folytatta tevékenységét. Igazgatóságunk éves munkaterv alapján ülésezett, beszámoltatta az ügyvezetést az elvégzett munkáról, az üzleti terv végrehajtásának állásáról. Az üzletpolitika előterében az ügyfélkör bővítésén és minőségi kiszolgálásán túl új lehetőségek keresése és kiaknázása áll annak érdekében, hogy a kormány területfejlesztési célkitűzéseivel összhangban, a kistérségi feladatok, a kis – és középvállalkozások, a mezőgazdaság, valamint a lakosság számára színvonalas banki szolgáltatásokkal segítse a vidék fejlődését. Tudjuk, hogy piaci részesedésünk nem meghatározó, mégis elmondhatjuk, hogy a Takarékszövetkezetek ma is pozitív szerepet töltenek be a vidék, a falvak, és kisebb-nagyobb városok gazdasági életében. Nem elhanyagolható, hogy mit teszünk a kis és közepes vállalkozások, önkormányzatok finanszírozása területén, a helyi vállalkozások életben tartásában. Mi továbbra is a vidék első számú pénzügyi szolgáltatója kívánunk maradni, ez eredendő küldetésünk, ennek a szolgálatnak vetjük alá feladatainkat, immáron 57 éve.
4
Takarékszövetkezetünk gazdálkodását a prudens, minden területen a biztonságos üzemelésben gondolkodás határozta meg. Működésünk stabilizálása és likviditásunk megőrzése, valamint tőkehelyzetünk további növelése tette ki fő feladatainkat. Üzletpolitikánkban 2014. évre közzétett számadataink mértéktartó állománynövekedést tartalmaztak. A mérlegfőösszeg 1,4 %, a forrásállomány 1,6-os növekedését, a hitelállomány szintentartását irányoztuk elő. A Rónasági Takarékszövetkezet a 2014. évet a tervezett 25,5 milliárddal szemben, 31 milliárd 188 millió Ft mérlegfőösszeggel zárta. A növekedés döntő részben a kötelezettségek emelkedéséből származik. Az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet felszámolása következtében kiemelkedő mértékben emelkedett a betétállományunk, az orgoványi takarékszövetkezet betéteseinek a kártalanítása következtében 4 milliárd Ft körüli növekedést realizáltunk. Több, mint 13 milliárd Ft összegű kártalanítás kifizetésére kaptunk lehetőséget, a Takarékbank által elvárt 30 % körüli betét megtartást sikerült elérnünk. A saját ügyfeleink bizalmát is megtartottuk, sőt további új ügyfeleket is próbáltunk megnyerni magunknak. Két új kirendeltség nyitására kaptunk lehetőséget, Izsákon és Ágasegyházán, már mind a két fiók esetében elmondható, hogy a várakázásnak megfelelően folyik a betétgyűjtás, Izsák esetében pedig a hitelfolyósítások is beindultak. A takarékszövetkezet kamatpolitikája, a szolgáltatások színvonala emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó források is bővültek. A takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megerősítette annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia erősödése volt tapasztalható. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek (forrás állomány) a 2013. évet meghaladó mértékben 5.054 millió forinttal emelkedett, mely 3,201 millió Ft-tal magasabb az előző évitől. A betétállomány megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a látraszóló és folyószámla betétek aránya 26,6 %-ról, 24,5 %-ra csökkent. Az előző évhez viszonyítva a rövid lejáratú lakossági betétek aránya 2 %-kal növekedett, a hosszú lejáratú betétek aránya változatlan. Továbbra is a rövid lejáratú, illetve a látra szóló megtakarítás volt a népszerű, mely a betétek 98,8 %-a. Lásd: 1. számú melléklet Szektor szerinti megoszlás: lakossági 83,1; nem pénzügyi vállalatok 9,7; önkormányzatok 1,3; egyéni vállalkozók 4,9 ; egyéb 1 %. Lakossági megtakarítások aránya majdnem 1 % ponttal nőtt. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségekből 392.775 eFt a forint alapú devizahitelezés miatt felvett hitel, 15,037 eFt-tal nőtt, az árfolyamváltozás következtében. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettséget növelte a Növekedési Hitelprogram lebonyolításához szintén a Takarékbank Zrt-től felvett refinanszírozási hitel, mely az év végén 1.871.060 eFt volt, 917.733 milló Ft-tal emelkedett. Az ügyfelekkel szembeni követelés 2014.év végén 9.954.558 eFt volt, melyet a mérlegben csökkentett a 1.147.077 eFt-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva 947.054 eFt-al csökkent nettó értéken, s így is aránya a mérleg-főösszeghez viszonyítva 38,8 százalékról, 28,2 százalékra csökkent. Ez a teljesítmény lényegesen elmarad a korábbi években tapasztalt növekedéstől. A követelés állomány megoszlása az eredeti szerződéses lejárat szerint: Éven belüli kihelyezés 22,2 %, éven túli kihelyezések aránya 77,8 %, mely 3,3 % ponttal emelkedett. Szektor szerint: Nem pénzügyi vállalatok 53,59 %, lakosság 25,54 %, önálló vállalkozók 18,2 %, egyéb pénzügyi közvetítők 2,41%, önkormányzat, nonprofit 0,26%. A vállalkozói szektorba kihelyezett állomány aránya 3,41 százalék ponttal csökkent. 3,4 százalék ponttal emelkedett viszont az önálló vállalkozók részére kihelyezett állomány aránya, mely döntően a
5
Növekedési Hitelprogram keretében nyújtott hitelek állományának emelkedésének köszönhető. A lakossági szektor felé kihelyezett hitelek aránya szinte azonos arányú, mint az előző évben. Lásd: 2. sz. melléklet A deviza hitelek állománya 466.723 ezer forintot tett ki a mérleg forduló napján, mely 3.658 eFt-tal csökkent, az állomány sokkal nagyobb arányban csökkent, csak az árfolyam megemelkedett. Az eszközállomány összetételének változását vizsgálva megállapítható, hogy 10,5 % ponttal csökkent az ügyfelekkel szembeni követelések, ugyanakkor 14,4 % ponttal nőtt a hitelintézetekkel szembeni követelések aránya. A szövetkezet adózás előtti eredménye 83.235 eFt, mely az előző évi 1,9 szerese, a tervezett értéknél is 0,4 százalékkal magasabb. Mérleg szerinti eredményünk alakulására kedvezőtlenül hatott, hogy a 14.914 eFt 10 %-os mértékű társasági adón felül, a 2008.évben képzett fejlesztési tartalékot nem tudtuk felhasználni, a feloldott rész után 19 % mértékű társasági adót kellet megfizetnünk 1.544 eFt összegben. 2010-ben igénybevett sávos adózási kedvezmény feltételének nem teljesülése miatt további 4,5 millió Ft került elszámolásra. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje 1.498.535 eFt-ra nőtt, mely 11.856 eFt-os növekedést jelent. A szavatoló tőke alakulására kedvezőtlenül hatott, hogy az üzleti évben 12,130 millió Ft-tal kellett csökkenteni az alárendelt kölcsöntőkét, de az üzleti évben elért mérleg szerinti eredmény pótolta, sőt növekedést is biztosított. A bankbiztonságot kifejező I. pillér alatti tőke-megfelelési mutató egy év alatt 18 százalékról, 20,75 %-ra emelkedett, ami lényegesen meghaladja az előírt szintet. A tőke megfelelési index 2.pillér (belső tőke) alatt 169,51 százalékról 216,09 százalékra, a tőke megfelelési mutató 13,56 százalékról, 17,29 százalékra emelkedett. A SREP alatt előírt tőkekövetelmény, a szabályozói tőkekövetelmény 133 százaléka 768.588 eFt, tőkemegfelelési index 194,97 %, a tőke megfelelési mutató 15,60 %. Takarékszövetkezetünk kockázati profiljának megfelelő tőkével rendelkezik, a szabályozói tőkekövetelmény feletti többlet tőke lehetőséget nyújt a további fejlődésre. Szövetkezetünk 2014. évben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon szükséges értékvesztéseket és visszaírásokat. Céltartalékot továbbra is képeztünk a függő és jövőbeni kötelezettségek után, melynek összege 3.852 eFt. Az üzleti évben egyéb céltartalék címén hitelintézetünk a fogyasztóvédelmi vizsgálat megállapításai miatt képzett 45.615 eFt összegben. A 2014. évi XXXVIII. törvény, a 2014. évi XL. törvény és a kapcsolódó MNB rendeletek szerinti elszámolásból eredő fogyasztói követelésekre elvégzett kalkulációt a Takarékbank Zrt felülvizsgálta, és módosította, ennek értelmében az általuk megállapított 41.190 eFt céltartalék megképzésre került. A Hpt. 83. §. (1) bekezdése szerinti általános tartalék, az adózott eredmény tíz százaléka megképzésre került. Az üzleti év gazdálkodásának értékelése kapcsán megállapítható, hogy a piaci, banki versenyben sikerült helytállnunk. Elmondható, hogy évek óta egyenletes fejlődést értünk el. Elismerést érdemlőnek tartjuk azt, hogy Takarékszövetkezetünk évek óta nyereségesen gazdálkodik.
6
2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség
Főbb mutatók Mutató megnevezése Tőkearányos nyereség (szokásos vállalkozási eredmény / saját tőke) Alaptőke jövedelmezősége (adózott eredmény / jegyzett tőke) Tartósan befektetett eszközök aránya (befektetett eszközök / összes eszköz) Tőkeellátottsági mutató ( saját tőke / összes forrás) Források szerkezete a./ rövid lejáratú kötelezettségek aránya ( rövid lej. köt. / összes forrás) b./ hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (hosszú lej. köt. / összes forrás) Likviditási mutató ((pénzeszközök + összes követelés + értékpapírok) / rövid lejáratú kötelezettségek) Átlagos kamatmarzs Költség – bevétel arány (Cost to Income ratio) Saját tőke arányos nyereség (ROE) Eszköz arányos nyereség (ROA)
Érték 2013. 2014. 2,95 % 5,52 % 2,73 % 15,76 % 41,99 % 50,37 % 5,88 % 4,83 % 89,3 % 4,45 % 108,28 %
88,88 % 5,67 % 109,52 %
3,13 % 49,92 % 0,46 % 0,03 %
2,48 % 51,27 % 2,63 % 0,14 %
A tőkearányos nyereség 5,52 %-ot ért el, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 2,57 százalékponttal javult. Az alaptőke jövedelmezősége 15,76 %-ot ért el, ami 13,03 százalék-ponttal magasabb az előző évitől. Az előzőekben számított eredmények az eszközarányos nyereség 0,11 százalék pontos növekedésében is tükröződnek. A saját tőke -arányos nyereség 2014-ben 2,63 %, amely 2,17 %-ponttal magasabb a 2013. évinél. Tartósan befektetett eszközök aránya 50,37 %-ra emelkedett 41,99 %-ról, a hosszú lejáratú állompapírok vásárlásának következtében. A tőkeellátottsági mutató 4,83 % 1,05 %-kal csökkent a forrásállomány ugrásszerű növekedése miatt. A költség-bevétel arány 51,27 %, ami a bázishoz viszonyítva 1,35 százalék ponttal magasabb, az alacsony kamatok következtében. Az átlagos kamatmazs 2,48 %-ban realizálódott, az előző évhez viszonyítva 0,65 % ponttal csökkent. A szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei, és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg. Az éves kamatbevétel viszonyítva az átlagos mérlegfőösszeghez 6,27 %-ról 3,95 %-ra csökkent, míg a kamatkiadás átlagos mérlegfőösszeghez viszonyított aránya 3,14 %-ról 1,46 %-ra csökkent. A mérleg-főösszeg a saját tőke 20-szorosát tette ki, az előző évhez (17-szeres) viszonyítva 3 ponttal magasabb. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 5,9 %, 1,9 százalékkal ponttal magasabb, ami megfelelő üzletpolitikáról gondoskodik.
7
A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást a folyamatos fizetőkészség és -képesség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2014-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, rendkívüli betétkivonásra sem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutató is, a rövid lejáratú kötelezettségeket 109 %-ban biztosítják az eszközök, az előző évben is hasonló volt az arány, 1 %-ot nőtt. A hitelek a betétek %-ában 49,74 százalékról, 36,41 százalékra mérséklődött. A mérlegen belül a minősített eszközök állománya 18,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel szembeni követelés állomány, mely 2014. december 31-én 9.964.558 eFt volt. A problémamentes, és külön figyelendő kategóriába sorolt követelések aránya 83,6 százalékról, 82,1 százalékra mérséklődött, ami kisebb mértékű minőség romlást mutat. A problémás követelések kezelésére kiemelt figyelmet fordítunk, előtérbe helyezzük az ügyféllel történő megegyezést. További szigorítást jelentett hitelezési gyakorlatunkban, hogy 2013. júliusától, a szavatoló tőke öt százalékát elérő kockázat vállalásokat fel kell terjesztenünk a SZHISZ felé. Az értékvesztés elszámolása a várható veszteségre megtörtént. Az értékvesztés aránya a bruttó hitelállományra vetítve 9,6 százalékról, 11,5 százalékra emelkedett. A mérlegfőösszeghez viszonyított arány 4,3 százalékról, 3,9 százalékra csökkent. A bevétel arányos költségszint 31,4 %, ami 3,8 százalék ponttal magasabb az előző évinél. Az eszközarányos költségszint 1,95 %, 0,45 százalék ponttal csökkent. A személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség 10,1 %, mely 8,4 százalék ponttal magasabb az előző évinél. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok 2014.-ben az MNB Monetáris Tanácsa folytatta az alapkamat csökkentési politikáját a decemberi 2,1 %-ról, jelenleg 2015. március 25-től 1,95 %-ra csökkent. Mérleg fordulónapján függővé tett kamatokból 11.127 eFt térült meg, ez kedvezően hatott az eredmény alakulására. Mérlegkészítés időpontjáig esedékes kamatokból nem került megfizetésre 827 eFt, mely csökkentette az eredményt, a nullás számlaosztályban kellett elszámolni. A mérleg készítés időpontjában újraminősítések elvégzésekor a hitel követeléseknél 20.828 eFt, értékvesztés felszabadítására volt lehetőség, egy átlag alatti minősítési kategóriában nyilvántartott ügylet esetében nem csak az elmaradás került megfizetésre, hanem előtörlesztés is történt. Az egyéb céltartalék esetében újabb 21.190 eFt képzés történt, a devizás fogyasztói hitelek forintosításával összefüggésben kalkulált várható veszteség ennyivel nőtt a Takarékbank által kidolgozott kalkuláció alapján. Összességében megállapítható, hogy a mérlegkészítéskor elvégzett értékelések a 2014. üzleti év eredményének alakulását pozitívan befolyásolták.
8
4. Várható fejlődés Szövetkezeti Hitelintézetünk az elmúlt évben várakozással tekintett az új Integráció létrejöttére, azaz a Garanciaközösség megalakulására, amely a jövőbeni biztonságos gazdálkodásunkat garantálja, és egyedüli módon csak az Integrációs közösségbe tartozó takarékszövetkezetnél fordul elő az, hogy minden begyűjtött betét 100 %-ban garantált, és kettős biztonságot nyújt. Egy évvel korábban még arról beszéltünk, hogy várakozással tekintünk arra, hogy a szolgáltatási területünkön is változás következik be, miszerint a termékeink megújulnak, és modernebb termékekkel tudjuk kielégíteni ügyfeleink igényeit. Ma már elmondható, hogy a Takarékbanknak köszönhetően számos új termékkel rendelkezünk, amelyet ügyfeleinknek felajánlhatunk, és ennek köre fokozatosan emelkedik. A folyó évi üzletpolitikánk, stratégiánk éves terveinkre épül, amelyet a Takarékbank határozott meg részünkre. Más szempontok szerint gazdálkodunk, más termékek nyernek prioritást a folyó évtől, minden figyelmünket a tervekre irányítva kívánjuk Takarékszövetkezetünk fejlődését a jövőben is biztosítani. Azt tervezzük, hogy a mérlegfőösszegünk szerényen fog növekedni, ennél sokkal nagyobb hangsúlyt kap az, hogy a befektetési termékek értékesítése területén hatalmas fejlődést kell elérnünk. Az üzleti tervünkhöz csatolt mellékleteink bemutatják a számszerű tervfeladatainkat. A saját forrás termékeinknél a lakossági megtakarítások érvényesülésével számolunk, amely nem lesz jelentős, hiszen a befektetési termékek, és értékpapírok területén 1.5 milliárd Ft-ot meghaladó növekedést kell biztosítanunk, reálisan ennél nagyobb mértékű fejlődés nem látszik elérhetőnek jelenlegi működési területünkön. Az eszköz oldali termékeknél a hitelezés területén vár el tőlünk a Takarékbank jelentős növekedést, elsősorban a lakossági jelzáloghitel db szám, valamint a lakossági jelzáloghitel állomány területén. A 660 millió Ft-ot meghaladó állománynövekedést lakossági termékben kell elérni, amelynél a Takarék Kiváltó Hitel központi termék értékesítése területén kívánunk jelentős eredményt elérni. A Takarékbank által kidolgozott termék kondíciói versenyképesek, azonban jelenleg már azt is látni, és érezni lehet, hogy van a lakosság részére ennél kedvezőbb kondíciójú termék is, de mindent meg kell próbálni a sikeres értékesítés érdekében. Szintén a hitelezés területén kell óriási teljesítményt elérni, a lakossági fogyasztási hitel értékesítésében, ahol közismerten nem vagyunk túl aktívak, nem nálunk vették fel az ügyfelek eddig ezt a terméket, hanem a vásárlás helyén, az áruházakban. A nettó módon történő közel 30 millió Ft- elérése érdekében mindent meg kell tenni, a teljesítés elérése reálisnak tűnik. A vállalkozói hitelezésben közismerten évek óta aránylag jók vagyunk – bár az utóbbi években az igénybevétel a vállalkozók részéről visszaszorult – a nettó 776 millió Ft-os növekedést megfeszített, igen aktív ügyfél akvizícióval teljesíteni kell. A SAPS megelőlegező új hitel folyósításában is minden kirendeltség ki kell, hogy vegye a részét a termék értékesítésében, a 365 millió Ft elérése megfeszített munka, új ügyfél akvirálás esetén teljesíthető.
9
Új hiteltermék a Takarék Gazda- Gazdakártya, és az ehhez kapcsolódó számlatermék a Takarék Gazda számla közel 100 db új nyitása. A Takarék faktoring ügyletek nem ismert termék működési körzetünkben, meg kell ismertetni, és megkedveltetni egy-egy vállalkozással, mindent meg kell próbálni a 200 millió Ft- teljesítése érdekében. Tovább kell fokozni a bankkártya értékesítéseket, törekedni kell arra, hogy minden új számlát nyitó ügyfél részére kártya igénylés is történjen. Az Internet bankolást tovább kell fokozni, szükség esetén meg kell ismertetni az ügyfelekkel, be kell mutatni a működését. A Rónasági Takarékszövetkezet jelenleg 6 Önkormányzat számláját vezeti, a tervekben 3 db Önkormányzati szla vezetés szerepel, nem lesz könnyű a jelenlegi helyzetben. A nyereséges gazdálkodás biztosítása érdekében mindent meg kell tenni, el kell érni a Takarékbank által meghatározott 84 millió Ft-ot meghaladó összegű adózott eredmény elérését. A saját tőke tervekben szereplő összegét el kell érni, az 1 milliárd 583 millió Ft összegű tőkét 2015. év végén biztosítani kell. A fentiekben a főbb termékek tervfeladatai került ismertetésre, 2015. évi stratégiánkban, célkitűzéséeinkben még az alábbi célok elérése, megvalósítása is szerepel: -
A működési költségek erőteljes visszaszorítása annak érdekében, hogy a Takarékbank által behatárolt csökkentett összeg teljesíthető legyen.
-
az átvett eszközök értékesítése tekintetében eredményt kell elérni, az eszközök nyilvántartott értékének csökkenését kell elérni.
-
Fokozni kell a keresztértékesítéseket. Minél több számlát kell nyitni, és az ügyfelektől a megbízásokra kötelezettséget vállaltatni. A hozzánk hűséges ügyfelek részére más termékeket is fel kell ajánlani.
-
A jutalékbevételek erőteljes növelését kell elérni, ennek érdekében minél több befektetési terméket, állampapírokat kell értékesíteni, biztosítási ügyleteket kötni.
-
Az üzletpolitika teljesülése, a fenti célok megvalósulása érdekében fontos, és elengedhetetlen a személyes ügyfélkapcsolatok további erősítése, bővítése, az ügyfél akvizíciós tevékenység növelése.
-
Szükséges a Hitel/Betét arányunk jelenlegi szintjének a növelése, 2015. év végére közelíteni kell a 45 %-os mértékhez
10
MARKETING REKLÁM POLITIKA 2015-BEN A Rónasági Szövtkezeti Hitelintézet a Takarékbankhoz csatlakozva, a Takarékbank által meghatározott markerting célokhoz szorosan kapcsolódva, az útmutatások szerint végzi feladatait. Tekintettel arra, hogy a Takarékbank meghatározta azt a reklámkeretet, amely erre a célra felhasználható, és ezt a Takarékbank részére át kell utalnunk, más reklám tevékenységet nem tudunk felvállalni. A fentiekben vázolt szöveges értékelést, elemzést követően az alábbiak szerint állítottuk össze számszaki terveinket. A Rónasági Takarékszövetkezet Igazgatósága az alábbiakban részletezett középtávú tervet fogadta el a 2015. 2016. és 2017. évekre vonatkozóan. FŐBB TERVSZÁMOK 2015. ÉVBEN
Adatok: Ezer Ft-ban
Mérleg főösszeg Betétállomány Hitelállomány Adózás előtti nyereség Saját tőke
30.200.- millió Ft 26.500.- millió Ft 11.431.- millió Ft 93,8.- millió Ft 1.583.- millió Ft TERVSZÁMOK 2016. ÉV VÉGÉN Adatok: Ezer Ft-ban
Mérleg főösszeg Betétállomány Hitelállomány Bruttó nyereség Saját tőke
31.400.- millió Ft 28.000.- millió Ft 11.500.- millió Ft 70.- millió Ft 1.600.- millió Ft
TERVSZÁMOK 2017. ÉV VÉGÉN Adatok: Ezer Ft-ban
Mérleg főösszeg Betétállomány Hitelállomány Bruttó nyereség Saját tőke
32.500.- millió Ft 29.500.- millió Ft 11.800.- millió Ft 80.- millió Ft 1.640.- millió Ft
11
A Rónasági Takarékszövetkezet kisebbségi részvényes a Magyar Takarékszövetkezeti Bank ZRT- ben, tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének, valamint az OBA Betétbiztosítási Alapnak. Igazgatóságunk a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja által meghatározandó üzleti arculathoz kíván csatlakozni, reklámjaiban, marketingjében a közös arculat megjelenítését alkalmazza a további jó üzleti hírnév megtartása érdekében, így egy egységes piaci megjelenést biztosító magyar tulajdonú Szövetkezeti Hitelintézetként szolgálja ki ügyfeleit, és kívánja megvalósítani üzleti elképzeléseit. 5. A K+F tevékenység:
Nem jellemző információ. 6. Környezetvédelem bemutatása
A Takarékszövetkezet az alábbi környezet szennyező anyagot bocsátja ki: A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat, akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája
A Rónasági Takarékszövetkezet jelenleg 14 kirendeltségben (Fülöpszállás, Soltszentimre, Csengőd, Akasztó, Tabdi, Páhi, Kiskőrös, Kecel, Imrehegy, Kecskemét, Kőhíd u. 6. szám, Kecskemét, Horváth Cirill tér 1. Császártöltés, Izsák, Ágasegyháza) a felsorolt településken szolgálja ki ügyfeleit. A rendelkezésre álló létszám 76 fő, amelyen 2015-ben nem kívánunk változtatni. Ez a létszám feltétlenül szükséges ügyfeleink teljes körű kiszolgálásának biztosításához, kisebb és nagyobb létszámú, illetve forgalmú kirendeltségeink vannak. A kisebb létszámú kirendeltségekben a feltétlenül szükséges lészámmal állunk az ügyfeleink rendelkezésére úgy, hogy az ügyfelek kiszolgálása, és a távollétek helyettesítése megoldott. A nagyobb létszámú kirendeltségekben a nagy forgalom miatt munkacsúcsok keletkeznek, azonban az ügyfelek kiszolgálása zökkenőmentes. A 20-a utáni időszakokban, (amikor már a havi készpénzforgalom zöme lebonyolódik,) kerül sor a szabadságok kivételére és az esetlegesen még szükséges háttérmunka ellátására. A központ létszáma 14 fő, a megnövekedett feladatok ellátását csak jelentős túlmunkával, napi 10-12 órai munkaidő mellett, és még hétvégi munkával lehet csak ellátni. A túlmunkátért bér fizetni nem tudunk. Ezen feltételek mellett igyekszünk a feladatokat teljes mértékben ellátni. Dolgozóink a Takarékbank Képzési Politikájához kapcsolódva folyamatosan vesznek részt továbbképzéseket, oktatásokon, termékfejlesztési projektekben, stb. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége 61 fő tulajdonosai is a szövetkezetnek, 21 százalékos tulajdoni aránnyal. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására.
12
8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 391
Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök a) Készpénz b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénügyi eszközhöz lehessen jutni
24 388 010 1 561 975 22 729 058
30 417 918 1 718 702 28 607 239
125% 110% 126%
d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma
96 977
91 977
95%
II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására
23 457 462
29 389 015
125%
23 457 462
29 389 015
125%
c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval
b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között
9. Kockázatkezelési politika
Kockázati Stratégia: A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja az intézmény kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: -
kockázatvállalási alapelvek kockázati étvágy, kockázatvállalásai hajlandóság lényeges kockázatok meghatározása és a kockázati szerkezet bemutatása kockázatkezelés felépítése, szervezetének bemutatása
Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatkezelési és kockázatvállalási elveket és tartalmazza mindazokat a szabályokat, 1
IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás 13
kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy: - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat Kockázati étvágy alatt az a mennyiségű és típusú kockázat értendő, amelyet az intézmény el akar fogadni üzleti céljainak megvalósítása és az intézmény értékének növelése érdekében kockázati típusonként. A kockázattűrés – avagy kockázati tolerancia – ezzel szemben a kockázatnak az a maximális mennyisége és típusa, amelyet az intézmény el akar fogadni üzleti céljainak megvalósítása és az intézmény értékének növelése érdekében összességében és kockázati típusonként. A kockázati tolerancia és kockázati étvágy mennyiségi és minőségi kategóriákkal egyaránt megfogalmazható. A kockázati tolerancia általában nagyobb, de sohasem lehet kisebb, mint a kockázati étvágy. A Szövetkezeti Hitelintézet kockázati étvágyát és kockázattűrését a lényeges kockázati típusonként az alábbi minőségi mértékek egyikével jelöli meg: • nagyon alacsony, • alacsony, • közepes, • magas, • nagyon magas. A kockázati étvágyát a Szövetkezeti Hitelintézet az üzleti stratégiával összhangban, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, figyelembe véve a Szövetkezeti Hitelintézet és a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció üzleti célkitűzéseit, és rendszeresen, évente értékeli, felülvizsgálja, fejleszti.
14
Kockázat típusa
Kockázati étvágy
Kockázattűrés mértéke
Stratégia kockázat
Magas
Magas
Irányítási kockázat
Alacsony
Alacsony
Belső irányítás, belső kontrollok magas színvonalon történő működtetése. A Szövetkezeti Hitelintézet nagymértékben fogad el biztosítékokat. Ezeket a Fedezetértékelési szabályzatban rögzített módon erős kontrollok mellett veszi figyelembe (gyakori fedezetértékelés, kellő mértékű volatilitási korrekciók, biztosítéki monitoring).
Indoklás Évente meghatározott tartalékok, de kockázatok folyamatokban, a piaci versenyre való reakciókban, stb.
az
integrációs
Szabályozói reziduális kockázat
Alacsony
Alacsony
Reputációs kockázat
Alacsony
Közepes
Tőkekockázat
Alacsony
Közepes
Eredménykockázat
Közepes
Közepes
Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat
Közepes
Közepes
Sztenderd kamatsokk esetén a gazdasági érték változása (súlyozott nettó pozíció) általában a szavatoló tőke 0-10%-a közötti.
A sajtó figyelés és a sajtóban való folyamatos megjelenéssel próbálja a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció a reputációs kockázatot kezelni. A tőkekorlátok miatt a tőkemegfelelés, tőkehelyzet szoros nyomon követése, megfelelő belső tőkeképződés. Aránylag stabil jövedelmezőség, a tervezett eredménytől való eltérés szoros nyomon követése.
Likviditási kockázat
Közepes
Magas
Magas likvid eszköz arány, de az integrációs források sem lejáratban sem devizanemben nem felelnek meg a finanszírozási igényeknek. Nagybetétesektől való függőség az integrációs források miatt magas. Közvetlen lakossági források szintje magas.
Országkockázat
Alacsony
Alacsony
Üzleti kapcsolatok az EU tagállamaival, illetve USA-val. EU-n kívüli üzleti kapcsolatok főleg szomszéd államokkal. Ezen kívüli üzleti kapcsolatok erős korlátok között.
Elszámolási kockázat
Nagyon alacsony
A Szövetkezeti Hitelintézet elszámolási kockázatot keletkeztető ügyleteket kizárólag a Takarékbankkal köt, ezáltal ezen kockázat kezelelésnek Nagyon alacsony szükségessége – a piaccal történő ellenügylet megkötése során – csak a Takarékbanknál merül fel.
Koncentrációs kockázat
Magas
Magas
A Szövetkezeti Hitelintézet mérete, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfél-csoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez közeli értéket alkalmaz, de a kockázatokat összetett limitrendszerrel kontrollálja.
Hitelezési kockázat– ügyfélkockázat
Közepes
Magas
Nagyobb kockázat vállalása jövedelmezőség mellett.
Hitelezési kockázat – partnerkockázat
Nagyon alacsony
Devizaárfolyam kockázat
Közepes
Magas
Összesített nettó hosszú vagy rövid pozíciók a szavatoló tőke 3%-a alatt.
Működési kockázat
Közepes
Magas
A megfelelési és a csalási kockázatokat erős kontrollokkal próbálja a Szövetkezeti Hitelintézet minimalizálni. Közepes kockázattűrés az egyéb működési kockázatoknál, ahol a kockázatok csökkentése erőforrás igényes.
Magas
A külső tényezők hatása jelentős, de a külső tényezőkből fakadó hatást a Szövetkezeti Hitelintézet, illetve a Takarékbank folyamatosan figyeli, hogy kellő időben meghozhassa a szükséges intézkedéseket. A tőkehatás vizsgálatára stressz teszteket végez.
Külső tényezőkből fakadó kockázat
Közepes
a
pénzügyi
céloknak
megfelelő
A Szövetkezeti Hitelintézet partnerkockázatot keletkeztető ügyleteket kizárólag a Takarékbankkal köt, ezáltal ezen kockázat kezelelésnek Nagyon alacsony szükségessége – a piaccal történő ellenügylet megkötése során – csak a Takarékbanknál merül fel.
A Szövetkezeti Hitelintézet minimális szavatoló tőkekövetelményét tőkeszükségletet is a hitelkockázat meghatározó szerepe jellemzi.
és
a
belső
A hitelezési és piaci kockázatok közötti szerkezetet a devizahitelek súlya miatt befolyásolja a forint árfolyamának alakulása. A Szövetkezeti Hitelintézet az elmúlt években tudatosan törekedett a deviza hitelek arányának csökkentésére és az ez irányú munka a jövőben is
15
folytatódik. A devizahitelek jelentőségét a Szövetkezeti Hitelintézet a stressz teszteknél és közvetve a stressz-puffer számításánál is figyelembe veszi. A stratégiai terv időszakában – figyelembe véve a kockázati étvágyat és az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság miatt a korábbiaknál jóval nagyobb mértékű árfolyam ingadozásokat – a kockázati szerkezetben lényeges változással a Szövetkezeti Hitelintézet nem számol. A Szövetkezeti Hitelintézet kockázati szerkezetét kockázati típusonként, és – a hitelezési kockázati kitettségek esetében – kitettségi osztályonként mutatja be. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. Az SZH tervezett kockázati szerkezete a minimális szabályozói és a SREP utáni tőkekövetelmény alapján 2014 - 2016 (2018) között* 2013.12.31 tény Hitelkockázat Piaci kockázatok Működési kockázat Összes
2014.12.31 tény
2015.12.31 terv
2016.12.31 terv
2017.12.31 terv
2018.12.31 terv
77,05%
73,09%
74,81%
74,24%
73,88%
74,18%
0,51%
0,00%
0,76%
0,76%
0,75%
0,86%
22,44%
26,91%
24,43%
25,00%
25,37%
24,96%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
Az SZH tervezett kockázati szerkezete a minimális szabályozói és a belső tőkemegfelelés alapján 2014 2016 (2018) között* 2013.12.31 tény Hitelkockázat Piaci kockázatok Működési kockázat
2014.12.31 tény
2015.12.31 terv
2016.12.31 terv
2017.12.31 terv
2018.12.31 terv
58,04%
51,23%
52,03%
52,07%
51,72%
52,47%
0,39%
0,00%
0,53%
0,53%
0,52%
0,61%
16,91%
18,86%
16,99%
17,53%
17,76%
17,66%
24,66%
29,91%
30,45%
29,86%
29,99%
29,26%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
100,00%
Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Koncentrációs kockázat Likviditási kockázat Elszámolási kockázat Országkockázat Egyéb kockázatok Összes
Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő az Ügyvezető-főkönyvelővel együttműködve a felelős. Kockázatkezelési feladatkörök: - üzleti döntés előtti kockázati véleményezés
16
-
kockázatkezelés módszertanának folyamatos nyomonkövetése, elsajátítása kockázatok monitoringja, kontrollja
A fenti feladatokat a Takarékszövetkezetnél 1 fő munkatárs látja el. Minden esetben előírás, hogy a terület független legyen az üzleti területektől, s a kockázatkezelés az Ügyvezetésnek és az Igazgatóságnak tartozzon beszámolási kötelezettséggel. Szövetkezeti Hitelintézet egyedi szintű minimális szabályozói és SREP utáni tőkemegfelelési-terve 2014 2016 (2018) között
Alapvető tőke Jegyzett tőke Eredménytartalék, tőketartalék, egyéb tartalékok Adózott eredmény Osztalék (-) Általános kockázati céltartalék Immateriális javak (-) Visszavásárolt saját részvény (-) Alapvető tőkéből egyéb levonandó tétel (-) Járulékos tőke Alárendelt kölcsöntőke Alárendelt kölcsöntőke (át nem váltott kötvények) Részvénnyé átváltoztatható kötvény Járulékos tőkéből levonandó tétel (-) Szavatoló tőke Hitelkockázat tőkekövetelménye Piaci kockázatok tőkekövetelménye sztenderd módszer Működési kockázat tőkekövetelménye Minimális szabályozói tőkekövetelmény - 1. pillér összesen Minimális szabályozói Tőketöbblet/tőkehiány Minimális szabályozói Tőkemegfelelési mutató (%) SREP előírások utáni tőkekövetelményhez alkalmazott szorzószám a minimális szabályozó tőkekövetelményhez képest SREP előírások utáni tőkekövetelmény SREP - Tőketöbblet/tőkehiány SREP - Tőkemegfelelési mutató (%)
2013.12.31
2014.12.31
2015.12.31
2016.12.31
2017.12.31
2018.12.31
1 474,179
1 498,168
1 503,670
1 553,000
1 623,500
1 685,800
250,000
250,000
250,000
250,000
250,000
250,000
1 224,561
1 248,322
1 253,870
1 305,000
1 375,000
1 437,000
6,822
32,562
53,500
63,000
72,000
75,000
-3,652
-2,889
-3,150
-3,000
-3,000
-3,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
-0,382
-0,156
-0,200
-2,000
-1,500
-1,200
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
12,500
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
12,500
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000 1 486,679
0,000 1 498,535
0,000 1 503,670
0,000 1 553,000
0,000 1 623,500
0,000 1 685,800
509,079
423,099
540,000
567,000
595,350
625,000
3,381
0,000
5,000
5,000
5,000
6,000
148,268
154,787
160,000
165,000
170,000
175,000
660,728
577,886
705,000
737,000
770,350
806,000
825,951
920,649
798,670
816,000
853,150
879,800
18,00%
20,75%
17,06%
16,86%
16,86%
16,73%
131%
133%
134%
134%
135%
136%
865,554
768,588
944,700
987,580
1 039,973
1 096,160
621,125
729,947
558,970
565,420
583,528
589,640
13,74%
15,6%
12,73%
12,58%
12,49%
12,30%
17
10. A hitel-, kamat, likviditási kockázat bemutatása
Hitelkockázat A Takarékszövetkezet 2014 évben is megfelelően kezelte a hitelezési kockázatot, a hitelkockázatot számszakilag a kockázattal súlyozott kitettség értékével fejezzük ki, amelynek összege 2014-ben 5.288.733.523 Ft lett. A tavalyi évhez képest jelentős mértékben csökkent (17,3%), mely több tényező függvénye, egyrészt a hitelállományunk is csökkent, másrészt a törvényi keretek lehetőséget adnak ún. KKV (0,7619) szorzó alkalmazására, mellyel a hitelezési kockázatunk tőkekövetelményét csökkenthetjük. A Takarékszövetkezet tőke megfelelési mutatója 1.pillér alatt 20,75% 2.pillér alatt (SREP) 15,6%. Kamatlábkockázat A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatát követően a legjelentősebb kockázati tényező, amellyel mindig számolunk. A kamatkockázaton belül az átárazási kockázatot megfelelően kezelni tudjuk azzal, hogy hiteleink egy igen jelentős része a jegybanki alapkamathoz vagy a BUBOR-hoz kötött. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet likviditásának kezelése szintén az alapvető működési feladatok közé tartozik. Két szinten működik, egyrészt a napi pozíció kezelése, másrészt a teljes lejárati struktúra átfogó kezelése. Az elmúlt gazdasági év során mindenkor biztosítottuk a jegybanki tartalékolási kötelezettségünket. 2010. november 1-től az MNB lehetőséget adott arra, hogy a pénzintézetek a kötelező tartalékként elhelyezett pénzeszköz mértékét saját hatáskörben eldönthesse 2 ill 5% között választhasson. Takarékszövetkezetünk élt ezzel a lehetőséggel. Ez a döntés kedvezően hatott a jövedelmezőségre is, hiszen a tartalékként elhelyezett összeg a mindenkori jegybanki alapkamattal kamatozik, de a zavartalan pénzforgalom lebonyolítása is indokolta a döntést. A napi likviditás alapvetően a szolvencia tervezésével és fenntartásával érhető el, a teljes eszköz és forrás állomány lejárati szerkezetét kezelni tudjuk.
Fülöpszállás, 2015. április 1.
Losonczy Gáborné Elnök-ügyvezető
Nagyné Gubacsi Ilona Ügyvezető-főkönyvel
18
Rónasági Takarékszövetkezet Fülöpszállás 1.sz.melléklet
Forrásállomány kirendeltségenként /e Ft Kirendeltség Fülöpszállás Soltszentimre Csengőd Akasztó Tabdi Páhi Kiskőrös Kecel Imrehegy Kmét. 10. Kmét. 11. Császártöltés Izsák Ágasegyháza Mind összesen:
2013.12.31
1 318 565 751 600 1 650 324 2 729 892 504 922 861 530 6 132 039 4 328 375 338 984 2 321 592 668 525 429 060 0 0 22 035 408
Rész arány Szöv.össz.áll.
5,98% 3,41% 7,49% 12,39% 2,29% 3,91% 27,83% 19,64% 1,54% 10,54% 3,03% 1,95% 0,00% 0,00% 100,00%
2014.12.31
Rész arány Szöv.össz.áll.
1 621 894 5,99% 820 873 3,03% 1 904 413 7,03% 2 792 939 10,31% 636 840 2,35% 1 513 337 5,59% 6 598 271 24,36% 4 285 384 15,82% 407 793 1,51% 3 654 804 13,49% 1 553 231 5,73% 546 132 2,02% 601 983 2,22% 152 047 0,56% 27 089 941 100,00%
Forrásállomány összetétele / e Ft vált % 123,00% 109,22% 115,40% 102,31% 126,13% 175,66% 107,60% 99,01% 120,30% 157,43% 232,34% 127,29% 100,00% 100,00% 122,94%
Rész arány Szöv.össz.áll .
Betét tipus
2013.12.31
Lakossági folyó számla Vállalkozói bank számla Könyves látraszoló Önkorm. sz.és Kp.ktgv. Lekötés nélkül össz Betéti okiratok Könyves betétek Lekötött lakossági sz Lakáscélú betét Takarék levél Lekötött bank sz. Lekötött önkorm sz Lekötött összesen Mind összesen
2 111 739 9,58% 2 577 720 11,70% 89 327 0,41% 222 624 1,01% 5 001 410 22,70% 125 0,00% 4 784 223 21,71% 11 047 748 50,14% 38 115 0,17% 735 0,00% 1 069 960 4,86% 93 092 0,42% 17 033 998 77,30% 22 035 408 100,00%
Betétállomány kirendeltségenként (ezer Ft-ban)
Rész arány Szöv.össz.áll.
2 904 458 10,72% 3 341 579 12,34% 141 449 0,52% 265 784 0,98% 6 653 270 24,56% 125 0,00% 6 879 659 25,40% 12 560 215 46,36% 31 379 0,12% 615 0,00% 876 757 3,24% 87 921 0,32% 20 436 671 75,44% 27 089 941 100,00%
vált % 137,54% 129,63% 158,35% 119,39% 133,03% 100,00% 143,80% 113,69% 82,33% 83,67% 81,94% 0,00% 119,98% 122,94%
Betétállomány összetétele (ezer Ft-ban)
7 000 000
Váll.bankszla. 12,34%
6 000 000
2014.12.31
Lak.foly.szla 10,72%
Lekötött számla 3,24%
5 000 000
Önkorm.szla. 1,30%
4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000
Könyv betét 25,92%
0
Egyéb 46,48% 2013
2014
Küldöttgyűlés 2015 19
Rónasági Takarékszövetkezet Fülöpszállás 2.sz.melléklet
Hitelállomány kirendeltségenként /e Ft Kirendeltség Fülöpszállás Soltszentimre Csengőd Akasztó Tabdi Páhi Kiskőrös Kecel Imrehegy Kmét. 10. Kmét. 11. Császártöltés Izsák Ágasegyháza Központ Mind összesen:
2013.12.31
Rész arány Szöv.össz.áll.
2014.12.31
Rész arány Szöv.össz.áll.
Hitelállomány összetétele /e Ft vált %
Tipus
MG hitelek Vállalkozoi hitelek Folyószámla váll. Rónazálog Épitési Személyi Zálog Folyószla. Magán Hit.int.szemb.köv. Önkormányz. hitel öss ze se n Munkáltatói
539 983 65 223
5,08% 0,61%
458 369 73 700
4,65% 0,75%
84,89% 113,00%
206 967 1 437 664 56 277 84 226 2 520 366 1 875 391 3 357 2 959 660
1,95% 13,52% 0,53% 0,79% 23,70% 17,64% 0,03% 27,83%
255 893 1 336 909 59 419 89 720 2 151 133 1 910 402 3 583 2 869 840
2,59% 13,55% 0,60% 0,91% 21,81% 19,37% 0,04% 29,09%
123,64% 92,99% 105,58% 106,52% 85,35% 101,87% 106,73% 96,97%
822 866 24 462 0 0 36 874
7,74% 0,23% 0,00% 0,00% 0,35%
506 243 31 785 76 637 1 606 39 083
5,13% 0,32% 0,78% 0,02% 0,40%
61,52% 129,94% 0,00% 0,00% 105,99%
100,00%
92,77%
10 633 316
100,00%
9 864 322
2013.12.31
Rész arány Szöv.össz.áll.
2014.12.31
Rész arány Szöv.össz.áll.
11 678 5 960 904
0,11% 56,06%
9 129 5 713 609
0,09% 57,92%
1 866 609 2 145 851 344 842 238 195 40 091 15 146 10 000 0
17,55% 20,18% 3,24% 2,24% 0,38% 0,14% 0,09% 0,00%
1 586 716 1 909 476 310 408 272 167 38 896 13 921 10 000
16,09% 19,36% 3,15% 2,76% 0,39% 0,14% 0,10% 0,00%
10 633 316 2 480
100,00%
9 864 322 2 263
vált % 78,17% 95,85% 85,01% 88,98% 90,01% 114,26% 97,02% 91,91% 0,00% 0,00% 92,77% 91,25%
100,00%
Hitelállomány összetétele (ezer Ft-ban)
Hitelállomány kirendeltségenként (ezer Ft-ban)
Lakossági hitel 2,90%
3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000
Épitési hitel 22,51%
1 500 000 1 000 000 500 000
Zálog hitel 0,39%
Vállalkozói 74,01%
0
Mg hitel 0,09% 2013
Egyéb 0,10%
2014
Küldöttgyűlés 2015 20
Rónasági Takarékszövetkezet Fülöpszállás 3.sz. melléklet
Kirendeltségek nagyságrendje 2014.12.31. Kirendeltségek nagyságrendje
Császártöltés 1% Kecskemét 11 6%
Izsák 2%
Ágasegyháza Fülöpszállás 0% 6% Soltszentimre 2% Csengöd 6%
Kecskemét 10 18%
Akasztó 11%
Megnevezés Fülöpszállás Soltszentimre Csengöd Akasztó Tabdi Páhi Kiskőrös Kecel Imrehegy Kecskemét 10 Kecskemét 11 Császártöltés Izsák Ágasegyháza Összesen:
Betét + Hitelállomány 2 080 263 5,64% 894 573 2,42% 2 160 306 5,85% 4 129 848 11,19% 696 259 1,89% 1 603 057 4,34% 8 749 404 23,70% 6 195 786 16,78% 411 376 1,11% 6 524 643 17,67% 2 059 474 5,58% 577 917 1,57% 678 620 1,84% 153653 0,42% 36 915 179 100%
Tabdi 2%
Imrehegy 1%
Páhi 4%
Kecel 17% Kiskőrös 24%
Küldöttgyűlés 2015
21
