HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 6.
Üzleti jelentés
2014.
Cg.: 09-02-000180
........................................................................................................
Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK
2
2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG
5
3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK
7
4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS
7
5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ
7
6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA
7
7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA
8
8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS 39
8
9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA
9
10. AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT-, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 1.
sz. melléklet
14 16
2. sz. melléklet
17
3. sz. melléklet
18
4. sz. melléklet
19
5. sz. melléklet
20
2
1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei lényegesen változtak. A gazdaság továbbra is stagnáló. A munkanélküliségi ráta megyénkben sajnos magas szinten mozog. Az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, másrészről viszont szűkült a kamatmarzs. A Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A működési területünkön üzemelő multinacionális cégek, mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek. Ezek hatása az ügyfélkörünkbe tartozó kis- és középvállalkozásokra kettős: a beszállítói körnek piacot jelentenek, viszont gyengítik a kereskedelmi kisvállalkozók pozícióját. Továbbra is növekedett a lakossági megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása, a már hosszabb ideje élő lakásigények kielégítését segítette a lakás támogatási rendszer. A bankpiac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű a működési területünkön, a versenytársak nagybankok és Takarékszövetkezetek. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk. 2014. év folyamán az NHP hiteleknek köszönhetően a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, dominánsan a lakossági ügyfélkör és a kisvállalkozások igényeltek hitelt, melyet Szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a 2014. üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 7 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2014-ben betétkamatait 9 alkalommal, a hitel kamatait 12 alkalommal, változtatta. A Takarékszövetkezet 2014. évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodás mellett feleljen meg a 228 tag bizalmának és stabilizálja a Szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A Takarékszövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, valamint üzletpolitikai intézkedéseit. Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni szükséges, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a Szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelen lévő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állampapírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. 3
A Szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. A hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy mint számlavezetőként tartós kapcsolat alakult ki. A Szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2014. évben is a lakossági betétgyűjtés állt, bár az előző évhez képest a lakosság megtakarításai csökkentek, ezzel ellentétben a vállalkozások megtakarításai nőttek. A lakossági betétek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 73,88 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy rövid lejáratú megtakarítások arányában nőttek. A Szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél rosszabb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 229 137 ezer Ft-tal csökkent, a betétállomány 41 437 ezer Ft-tal nőtt az előző évhez képest. 2014. évben a hitelkihelyezések nagy része 92,58 %-át vállalkozásoknak nyújtott a Takarékszövetkezet, melynek jelentős részét az NHP hitelek tették ki, csupán 7,42 % jutott a lakossági körnek. A Szövetkezet adózás előtti eredménye 2014-ben 14 152 ezer Ft, mely az előző évi negatív eredmény után jónak mondható. A Szövetkezet auditált szavatoló tőkéje 390 415 ezer Ft, amely 9 055 ezer Ft-os növekedést jelent egy év alatt, melyhez hozzájárult a pozitív mérleg szerinti eredmény valamint a megképzett általános tartalék összege is. A fizetőképességi mutató 27,44 %, ami a egy év alatt 2,72 %-os növekedést mutat, melyhez hozzájárult az alapvető tőke növekedése. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató1 (ICAAP) egy év alatt 13,94 %-ról 17,89 %-ra növekedett. 2014. évben a Takarékbank által még 2013-ban kiadott egységes módszertan módosított változata szerint számítottuk a mutatót. A növekedés fő oka a kamatkockázat jelentős csökkenése. A Szövetkezet 2014-ben is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került.
A törvényileg előírt általános tartalék is megképzésre került. A Takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: új számítógépek kerültek beszerzésre, valamint a kirendeltségeken áttértünk a vékonykliens alkalmazására. A Szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, a Takarékszövetkezet vagyona nőtt.
1
Az un. II.Pillér alatti 4
2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A Takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében nőtt. (Lásd:1. sz. melléklet) Az adózott eredmény az összes bevétel arányában 2 %-ra változott, ami az előző évhez viszonyítva 8,1 százalékpontos növekedés jelentett. A mutató javulása a pozitív adózott eredménynek köszönhető. A bevétel az eszközökre vetítve 10,1 %-os színvonalat ért el, ami 0,7 százalékponttal kevesebb, mint a bázis. Melynek oka, hogy emelkedett az eszközök nagysága, ugyanakkor csökkent a bevétel. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható a hitelnyújtás nagysága. A Takarékszövetkezet az év folyamán 1729,434 ezer Ft hitelt nyújtott, melynek jelentős részét a vállalkozások megújuló folyószámla hitelei tették ki. A kölcsönbírálata szigorúbbá vált a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez való csatlakozást követően. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség az előző évhez képest 0,9 százalékponttal nőtt, mely a pozitív adózott eredmény hatása. A saját tőke arányos nyereség 2014-ban 2 %-ra nőtt, amely 8,7 százalékponttal magasabb a 2013. évinél, ami szintén a pozitív eredményre vezethető vissza. Mint ismeretes, a Szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége 77,7 %-ra nőtt, ami 12,4%-os növekedést mutat az előző évhez képest. Bár 2014. évben a kapott kamatok nagysága összességében kevesebb volt az előző évhez képest, de a kamatkülönbözet előző időszakhoz viszonyított aránya lényegesen jobb volt. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége 2014-ben 3,6 %-ra nőtt, ami a bázisidőszakhoz képest 10 %-os emelkedést mutat. Aminek oka szintén a pozitív eredményre vezethető vissza. A Takarékszövetkezet kamatmarzsa 2014-ben 5,3 % volt, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb a bázisnál, mely a kamatkülönbözet csökkenésének a hatását mutatja. A Takarékszövetkezet tőkeellátottsága nem változott. A mérleg-főösszeg a saját tőke tízszeresét tette ki. A Takarékszövetkezet fizetőképeségi mutatója 27,4 %, ami 2,7 %-os növekedést mutat az előző évhez képest. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke növekedése, amely kedvezően alakult, a bázishoz képest 2 % nőtt.
5
A hitelfedezettségi mutató 6,6 %-kal növekedett az előző időszakhoz képest (32,8 %), melynek oka az ügyfelekkel szembeni kötelezettség, valamint a megképzett értékvesztés csökkenése. A Takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4,6 %, ami 0,6 %-kal több a bázis időszakhoz képest. A mutató értéke javult, bár nőtt az összes eszköz, ugyanakkor csökkent a korrigált mérlegfőösszeg. Mely megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik, amin a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A Takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást, a folyamatos fizetőkészség fenntartásával. A Takarékszövetkezet 2014-ben sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való hitelkihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A működés biztonságát jól szemléltetik a likviditási ráta mutatószámai, melyek a következők: A Likviditási ráta I. szinten alig változott. Oka, hogy 2014. évben a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek is szinte egyformán növekedtek. A Likviditási ráta II. 2014. évben a bázishoz képest 0,31 %-kal csökkent. Oka, hogy az állampapírok állománya számottevően csökkent, felszabaduló pénzeszközeinket számlavezető bankunknál kötöttük le. A likvid eszközök aránya 30,5 %, ami jelentősen csökkent az előző időszakhoz képest. Ennek oka, hogy csökkent a Takarékszövetkezet állampapírokba történő betét elhelyezése az előző időszakhoz képest. A Takarékszövetkezet ezeket a felszabaduló pénzeszközeit a számlavezető bankjánál (a Takarékbanknál) kötötte le. A hitelek a betétek %-ában mutató értéke 39,6 %-ra csökkent a bázis 47 %-ról. Ennek oka, hogy a hitelek iránti kereslet csökkent, melynek következtében visszaesett az ügyfelekkel szembeni követelésállomány is. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2014-ben is kiemelt figyelmet fordított a Takarékszövetkezet, ami maradéktalanul nem teljesült. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítás szem előtt tartása. Sajnos a betétek esetében a rövid lejárat a domináns, míg hitelek esetén a hosszabb lejárat a jellemző (4. sz. melléklet), így nehéz a lejárati összhangot biztosítani. A hitelportfolió minősége 11,8 %-ra nőtt az előző időszakhoz képest, amely a hatékony intézkedéseknek köszönhető. Melyet a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében tett a Takarékszövetkezet. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. Minden egyes leírt hitelre teljes mértékben megképzésre került az értékvesztés, a mutató 0,1 %-kal csökkent az előző időszakhoz képest. 6
Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 83,2 %, ami a bázis időszakban 80,6 % volt, így 2,6 %-os javulás figyelhető meg. Ami azt mutatja meg, hogy a nem problémamentes hitelek mögött milyen mértékben van megképezve az értékvesztés. A mérlegfőösszeghez viszonyított arány 3,3 %, ami 0,1 %-os csökkenést mutat az előző időszakhoz viszonyítva. A mutató alacsony értéke azt jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A követelések lejárat szerinti összetételét az 5. sz. melléklet tartalmazza. A különböző hatékonysági mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a lehetőségeihez mérten tervezettől némileg elmaradva, de megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 64%, ami 5,4 százalékponttal meghaladja a bázist, melynek oka, hogy a tárgyévben a költségek növekedtek, a bevételek viszont csökkentek. Az eszközarányos költségszint 6,3 %, ami 0,2 %-kal növekedett mely a megemelkedett költségek hatása. A bérarányos adózott eredmény mutatója 4,9 % mely az előző évhez viszonyítva 21,7 %-os emelkedést jelent. A mutató értékének növekedése a pozitív adózott eredmény hatását jelzi. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) b)
Lényeges portfolió-változás nem történt. Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése.
4. Várható fejlődés A Takarékszövetkezet elkészítette a 2015. évi üzleti tervét a Takarékbank jóváhagyása mellett. A terv készítésénél az alábbi ismert –feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk a következő eredmények valószínűséggel számol: A források 36%-os növekedését irányoztuk elő. A kihelyezések tekintetében 107 %-os növekedés a cél. A szolgáltatások bővülése új konstrukciókkal, gazda hitel, gazdakártya, előfinanszírozás. A takarékossági intézkedések a költségek oldaláról. Az üzlethálózat fejlesztésével a 2015-ös évre nem terveztünk. Az adózás előtti eredmény 14 152 ezer Ft. A pénzügyi szervezetek különadója címen a következő évre is 5 670 ezer Ft-ra számolunk. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ
6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: 7
A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat és akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2014-ben 28 fő volt. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a Szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. Dolgozóink folyamatos továbbképzéseken vesznek részt. Támogatjuk őket szakmai előrehaladásuk érdekében végzett tanulmányaikban. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 392 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök a) Készpénz
3 635 251
3 737 135
103%
119 238
150 351
126%
3 510 125
3 580 897
102%
5 887
5 887
100%
3 462 295
3 520 390
102%
3 462 295
3 520 390
102%
b)szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni
c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között
2
IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 8
A pénztárakban és az ATM-ekben fellehető készpénz állomány jelentősen növekedett a bázis időszakhoz képest, melynek oka az ügyfélkiszolgáláshoz szükséges készpénzigény növekedése. Az állampapírok állománya jelentős mértékben csökkent, viszont nagymértékben nőtt a Hitelintézetekkel szembeni követelés nagysága. Oka, hogy a Takarékszövetkezet a felszabaduló pénzeszközeit a számlavezető bankjánál kötötte le. Az ügyfelekkel szembeni követelése visszaesett. Az előzőekben felsorolt három változás együttes hatása mindössze 2 %-os emelkedést jelentett. A pénzügyi kötelezettségek minimális növekedése az NHP hitelek, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések emelkedéséből adódott.
9. Kockázatkezelési politika
1. 2. 3. 4.
5.
a) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kontroll folyamatait, rendszerint ilyen irányban törekszik fejleszteni. Elsősorban olyan kockázatot vállal, amelynél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, a termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, elemzi az egyes típusokra vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os limitterhelésnél jelez az Elnök-ügyvezetőnek, illetve az üzleti területeknek a limitek betartása érdekében. A lényeges kockázatokra vonatkozóan a felügyeleti jelentéssel összhangban tájékoztatást ad az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak.
A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalásait, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működést és a felügyelet ne korlátozza tevékenységét. A törvényi előírásokat betartja. A kockázatkezelési politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, tartalmazza mindazon szabályokat és kockázatkezelési célokat, amelyek alkalmazása a Takarékszövetkezet egészére kötelező.
b) Belső tőkeszükséglet tervezése, meghatározása, számítása Az alábbi táblázat szemlélteti a tárgyév és az elkövetkező három év tőketerv adatait: adatok ezer Ft-ban
Belső tőkeszükséglet (ezer Ft) 1 Hitelezési kockázat 2 Működési kockázat Kockázatos portfólió ( 3 Követelés fejében átvett ing.) 4 Kamatkockázat
2014 tény 69082 44731
2015 terv 75000 49000
2016 terv 82000 53000
2017 terv 95000 60000
8000 9179
8000 9638
0 10120
0 12000
9
II. pillér alatti tőkeszükséglet 5 tőkepuffer nélkül (1+2+3) 6 Tőkepuffer
130992 13099
141638 14164
145120 14152
167000 16700
II. pillér alatti tőkeszükséglet 7 tőkepufferrel (4+5) 8 Stressz puffer 9 Belső tőkeszükséglet (6+7)
144091 30491 174582
155802 32005 187807
159632 42366 201998
183700 43022 226722
Belső tőkeszámítás:
Kockázatok
Adatok: ezer Ft-ban Tőkeszükséglet 2014.12.31
Tőkeszükséglet 2013.12.31 190 196
130 992
Hitelezési kockázat
77 394
77 082
sztenderd módszer I. pillér tőkekövetelménye a belső tőkemegfelelés számításánál alkalmazott, az I. pillérhez viszonyított kedvezmények hatása (a csökkentő hatást negatív előjellel kell bevinni) MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 1. A 90 napon túli késedelemben lévő hitelekből várható veszteségek fedezettsége MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 2. Retail gépjármű finanszírozás MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 3. Balloon/bullet ügyeletek MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 4. Devizában denominált hitelek MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 5. Többszöri átstrukturálás MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 6. Kombinált lakossági hiteltermékek 2013 március 1-je után MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 7. Független közvetítők közreműködésével kialakult lakossági hitelportfóliók MNB által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 8. Követelés fejében átvett ingatlan -portfólió Piaci kockázatok (devizaárfolyam- és kereskedési könyvi kockázatok) Devizaárfolyam kockázat
77 093
69 082
0
0
189
0
0
0
0
0
0
0
112
0
0
0
0
0
0
8 000
0
0
0
0
II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepuffer nélkül
10
Kereskedési könyvi általános és egyedi kamat- és részvénypozíciós kockázat általános kamat
0
0
0
0
egyedi kamat
0
0
általános részvény
0
0
egyedi részvény
0
0
46319
44 731
0
0
0
0
66483
9 179
0
0
0
0
10%
10%
0%
0%
10%
10%
19020
13 099
209216
144 091
Stressz tesztek összes tőkeszükséglete
218825
174 582
Diverzifikációs hatás Forint leértékelődés miatti tőkeszükséglet növekedés Portfolió minőség romlása
-67206
-57 101
0
0
104486
101 053
-13821
-7 516
-27641
-15 032
50%
50%
0
0
142755
87 262
1659
1 680
50951
49 204
218825
174 582
9609
30 491
218 825
174 582
381360
390 415
Működési kockázat Működési kockázat negyedévenkénti növekménye, ha az eredmény egy részét beszámítják a belső tőkébe Koncentrációs kockázat Kamatkockázat (nem ker. könyvi) (akkor lesz tőkekövetelmény, ha túllépi a szavatoló tőke 20%-át) Likviditási kockázat Országkockázat (ha releváns) Addicionális tőke szükséglet a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükségletének százalékában Önértékelés Tőkepuffer a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükségletének százalékában Tőkepuffer II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepufferrel Stressz puffer számítása korrelációs módszer
Koncentrációs stressz teszt 20 legnagyobb adós feltételezett 90 napon túl lejárt tartozása értékvesztés hányad Devizaárfolyam stressz teszt - sztenderd Banki könyvi kamatkockázat stressz teszt sztenderd - a belső tőkeszükséglethez a kamatkockázatnál elvégzett számítás eredménye, függetlenül attól hogy átlépi-e a szavatoló tőke 20%-át vagy sem Likviditási stressz teszt Működési kockázat belső tőkeszükséglete stressz százalékkal növelve Ellenőrzés Stressz puffer stressz tesztek tőkeszükséglete csökkentve a II. pillér alatti tőkeszükséglettel tőkepuffert is beszámítva Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve Belső tőke mérése Hpt. nagykockázati limitekhez szavatoló tőke -
11
Kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke Szavatoló tőke Kereskedési könyvi nagykockázatok miatti szavatoló tőke csökkenés
381360
390 415
381 360
390 415
0
0
Számviteli céltartalékból működési kockázati jellegű
0
0
Figyelembe nem vett járulékos tőke
0
0
Adózott eredmény figyelembe vett százaléka adózott eredmény figyelembe vehető százalékának alsó határa adózott eredmény figyelembe vehető százalékának felső határa Adózott eredmény Adózott eredmény belső tőkemegfelelés értékelésénél figyelembe vett százaléka Belső tőkemegfelelés értékeléshez figyelembe vett szavatoló tőke Tőkemegfelelés a 2. pillér alatt
0
0%
0%
0%
50%
50%
-25672
8 033
0
0
381360
390 415
162535
215 833
Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt
13,94%
17,89%
I. pillér alatti tőkekövetelmény összesen
123412
113 813
77093
69 082
0
0
0
0
46319
44 731
257948
276 602
Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt
24,72
27,44%
Belső tőkeszükséglet stressz pufferrel az I. pillér alatti tőkekövetelmény=100%
177%
153%
Stressz puffer és tőkepuffer aránya a belső tőkeszükséglet tőkepuffer és stressz puffer nélkül számított értékéhez
15%
33%
136%
151%
167840 213520
171 857 218 558
18,18%
18,17%
Hitelezési kockázat Devizaárfolyamkockázat Kereskedési könyvi kamat- és részvénypozíciós kockázat (általános és egyedi) Működési kockázat Tőkemegfelelés I. pillér alatt
SREP által megadott tőkekövetelmény % SREP alatti tőkekövetelmény SREP Tőkemegfelelés SREP Tőkemegfelelési mutató
12
A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. A Takarékszövetkezet az I. Pillér keretében a hitelezési kockázatra a meghatározott minimum tőkekövetelményen túl a II. Pillér keretében saját belső eljárása szerint is számít tőkekövetelményt. A belső tőkeszámítás esetében kiterjed az MNB által publikált kockázatos portfóliók tőkekövetelményére és a kamatkockázatra is. Az így kiszámított tőkeszükségletre tőkepuffert képez, ami az előző tőkekövetelmények összegének a 10 %-a. A stressz puffer stressz tesztek után számított tőkekövetelménye tovább növeli a belső tőkekövetelmény összegét. Az előzőekben felsorolt tőkekövetelmények összege adja a II. Pillér szerinti belső tőkeszükséglet végleges összegét. A Felügyeleti felülvizsgálat (SREP) előírásainak figyelembevételét követő tőkekövetelmény mértéke 2014. december 31.-én 151 % volt. c) A belső tőkeszükséglet változásának figyelése
Változások az előző évhez képest: A hitelezési kockázat I. Pillér szerinti tőkeszükséglete csökkent, melynek oka a kedvezményes KKV szorzó alkalmazása. A működési kockázat csökkenésének oka a kamatkülönbözet jelentős visszaesése előző évben. Az MNB által közzétett kockázatos portfóliók tekintetében a 90 napon túli késedelemben lévő hitelekből várható veszteségek fedezettségére, valamint a többszöri átstrukturálásra nem kellett plusz tőkét megképeznünk az előző évvel ellentétben. Viszont az új elemként bevezetett követelés fejében átvett ingatlanra az I. Pillér szerinti tőkeszükséglet 100-%-át kellett megképeznünk. A Kamatkockázat jelentősen csökkent az előző évhez képest, melynek oka, hogy a hosszú lejáratú értékpapírunkat rövid lejáratúra cseréltük. A stressz tesztek tőkekövetelménye viszont emelkedett, ami azt jelenti, hogy a kamatkockázat még mindig elég magas. A belső tőkeszükséglet jelentősen csökkent az előző időszakhoz képest, melynek okai a kamatkockázat csökkenésére, valamint a kedvezményes KKV szorzó alkalmazására vezethető vissza. A szavatoló tőke növekedése az immateriális javak csökkenésére, az általános tartalék növekedésére, valamint a pozitív mérleg szerinti eredmény alakulásának következménye. Melynek hatására javult az I. Pillér és a II. Pillér szerinti tőkemegfelelési mutató értéke is. A SREP miatti tőkemegfelelés szint 136 %-ról 151 %-ra emelkedett. A Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete tőkepufferrel és enyhe stressz hatással 174 582 ezer Ft, mely után számított tőkemegfelelési mutató 17,89 %. d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 2013 júliusában elfogadásra került a 2013. évi CXXXV. törvény a Szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról. A törvény hatálybalépését követően az OTIVA volt tagintézményeinek közös módszertanára kellett áttérnünk a belső tőkeszámítás területén, melyet 2013.11.30-tól használtunk. Ezen új szabályozás szerint kellett elkészíteni a belső tőkeszükséglet számítást 2014.03.31-ig, mely minden egyes hónapban kiszámításra került, amit a Takarékbank részére is megküldtünk. A számítás alapját a Felügyeleti jelentéstáblákban szereplő adatok adták. 2014.04.01-től jelentős változás következett be az adatszolgáltatásba, melynek alapja CRR az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete. Melynek következtében a belső 13
tőkeszámításra kidolgozott tábla Felügyeleti jelentésre hivatkozó sorai megszűntek. Ezen sorokat az új táblák megfelelő soraival próbáltuk megfeleltetni, és ezen értékek alapján készítettük el a belső tőkeszámítást. (Az új adatszolgáltatás táblái (ITS) nagyobb részben hasonlítanak a régi COREP táblákra, bár új kitettségek is szerepelnek benne, és az eddigiektől eltérően forintban kell tölteni). A felmerülő lényeges kockázatok a következők: Hitelezési kockázat az ügyfelekkel és a partnerekkel szemben fennálló követelések nemteljesítéséből fakadó kockázat, amikor az ügyfél vagy a partner nem pontosan a szerződés szerinti feltételek szerint teljesíti kötelezettségét. Működési kockázat a nem megfelelő folyamatok és rendszerek, külső események vagy személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezett. Nem kereskedési könyvi kamatkockázat mely azon jelenlegi illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a kamatlábak kedvezőtlen változása estén hatnak. e) A kockázatkezelés szervezeti felépítése: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök. A kockázatkezelő hatáskörébe tartozik a nagyobb összegű kockázatvállalással kapcsolatos ügyiratoknak a kérelem befogadásától a hitel kifolyósításáig történő részletes átvizsgálása. A kockázatkezelő a vonatkozó dokumentumokba irat betekintési joggal rendelkezik. Munkája során a kockázatvállalásban résztvevő dolgozók kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden adatot, dokumentumot és információt haladéktalanul a kockázatkezelő rendelkezésére bocsátani. A kockázati stratégiát az ügyvezetők közösen készítik el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A stratégiában foglaltak évente egy alkalommal felülvizsgálatra kerülnek.
10. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása
a) Árkockázat a beszerzési, értékesítési árak „nem várt” alakulásából adódó kedvezőtlen többlet teher. Az ár alakulásának a kockázatára hatást gyakorolnak a kamatlábak, a piaci likviditás, az árfolyam változása, a fedezeti ügyletekből származó kockázat. b) Hitelkockázat azt mutatja meg, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a kötelezett nem, vagy nem az előírt időben és módon teljesít. A hitelkockázat a legalapvetőbb banki kockázat, melynek kezelése meghatározó fontosságú a Takarékszövetkezet számára, mivel a bevételek jelentős része ebből az üzletágból származik. Amit nagymértékben befolyásol az ügyfél nemfizetésének a valószínűsége. Ennek elkerülésére a Takarékszövetkezet a hitelkihelyezés előtt minősíti az ügyfelet, limiteket állapít meg, továbbá fedezeteket von be. A kihelyezés után pedig folyamatos monitoring alatt tartja a hitelt. Amennyiben nem várt esemény következik be, megpróbálja a lehető leghamarabb, a lehető legjobb megoldást 14
megtalálni a tartós nemfizetés elkerülése érdekében. A hitelezési kockázat az első pillér szerinti tőkeszükséglet számításában, és a belső tőke módszertanban is szerepel. c) A kamatkockázat jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) érintő kockázat, melyek értékét az elvárt hozamszint változása befolyásolhatja. A hozamok emelkedése (kamatemelés, inflációs várakozások változása, leminősítés stb.) hátrányosan érinti az ilyen értékpapírok piaci értékét, míg azok csökkenése előnyösen. Jellemzően minél hosszabb a futamidő, illetve minél alacsonyabb a fix kamatfizetés, annál jelentősebb az árfolyammozgás. A banki kamatkockázat beépítésre került az ICAAP (II. pillér) szerinti tőkemegfelelés számításába. d) Likviditási kockázat alatt megkülönböztetjük a piaci likviditási kockázatot, valamint a finanszírozási likviditási kockázatot. A piaci likviditási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank csak számottevő árveszteséggel tudja értékesíteni piaci eszközeit a piaci zavarok miatt. A finanszírozási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank nem képes teljesíteni vagy csak számottevő jövedelmezőségi veszteségek árán tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. A likviditási kockázat mérésének egyik legalapvetőbb eszköze a lejárati összhangelemzés. A leggyakrabban használt likviditási mutatók a következők: o általános likviditási kötelezettségek),
mutató
(forgóeszközök/rövid
lejáratú
o azonnali likviditási mutató (pénzeszközök+piacképes értékpapírok/rövid távú kötelezettségek), o a saját tőke multiplikátor (összes eszköz/saját tőke). a.) Cash-flow kockázat a működési- a befektetési-, és pénzügyi műveletekből származó pénzáramok vonatkozásában fellépő kockázat. Amely magában foglalja az árbevétel, a fix, és a változó költségek változását. A cash-flow számítása az eredménykimutatás alapján történik.
Hajdúdorog, 2015. március 04.
…………………………………………. Kiss Gizella Elnök Ügyvezető
………………………………………… Korondán Miklós Ügyvezető
15
1. sz. melléklet
A vagyoni-,pénzügyi és jövedelmi helyzet mutatói
S.sz. Megnevezés 1 2 3 4 5 6 7 9 10 11 12 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
Me. Előző év Tárgyév Eltérés+,Jövedelmezőségi mutatók Bevételarányos nyereség % -6,1% 2,0% 8,1% Eszközarányos bevétel % 10,8% 10,1% -0,7% Eszközarányos nyereség % -0,7% 0,2% 0,9% Saját tőke arányos nyereség % -6,7% 2,0% 8,7% Hitelintézeti tevékenység jövedelmezősége % 65,3% 77,7% 12,4% Pénzügyi és befektetési. szolgáltatás eredményessége % -6,4% 3,6% 10,0% Kamatmarge % 5,3% 4,7% -0,6% Tőkeellátottsági mutatók Tőkeáttételi mutató 10,0 10,0 0,0 Fizetőképességi mutató (hitelezési kockázat szintjén) % 24,7% 27,4% 2,7% Hitelfedezettségi mutató % 32,8% 39,4% 6,6% Kockázatvállalási mutató % 4,0% 4,6% 0,6% Likviditás, szolvencia Likviditási ráta I. 0,56 0,55 -0,01 Likviditási ráta II.(gyorsráta) 0,67 0,36 -0,31 Likvid eszközök aránya a mérlegfőösszeghez % 56,0% 30,5% -25,5% Eszközminőségi mutatók Eszközportfólió minősége (nem problémamentes .arány) % 10,7% 11,8% 1,1% Hitelveszteségi ráta % 0,79% 0,10% -0,69% Elszámolt értékvesztés arány % 80,6% 83,2% 2,6% Mérlegfőösszeg arányos elszámolt értékvesztés % 3,4% 3,3% -0,1% Hatékonysági mutatók Bevételarányos költségek (rezsi/pü.i -bef.szolg.bev.) % 58,6% 64,0% 5,4% Eszközarányos költségek % 6,1% 6,3% 0,2% Személyi jellegű ráfordítás arányos nyereség % -16,8% 4,9% 21,7%
16
2. sz. melléklet BETÉTÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2014. Adatok: ezer Ft-ban Sorsz. 01 02
03 04 05 06 07 08 09
Állomány BETÉTFAJTA Takarékbetétek Életciklus betétek Lakáscélú megtakarítás. (ifj.,otthon) Betét I. Lak. folyószla.+ lekötött betétek Váll. folyószla.+ lekötött betétek Betét II.
10 11
Takarékszelvény Kamatjegy Egyéb ép.szerű betétek Takaréklevél
12
Betét III.
13
Mindösszesen
Elhelyezés
Elhelyezés
Felvét
Felvét
Állomány
2013.XII.31. 534667 0
2013. 1 729 155 0
2014. 1289539 0
2013. 1 827 077 0
2014. 1306670 0
2014.XII.31. 517536 0
2484
290
2754
1 649
263
4975
537151
1 729 445
1292293
1 828 726
1306933
522511
2049139
27 017 817
22209325
27 143 806
22348475
1909989
677685
15 429 350
18457996
15 213 673
18262283
873398
2726824 0 0
42 447 167
40667321
42 357 479
40610758
27833387 0 0
300 37730
0 1 409
0 678
0 5 429
0 1164
300 37244
38030
1 409
678
5 429
1164
37544
3302005
44 178 021
41960292
44 191 634
41918855
3343442
0 0
0 0
17
3. sz. melléklet HITEL ÁLLOMÁNY - ÉS FORGALOM 2014. év
S.sz.
HITELFAJTA
Állomány
Hitel nyújtás Hitel nyújtás
2013.XII.31 01. 02. 03. 04.
Épitési,lakás-, ingatlan hitelek Régi "kedv." kölcs. Áruvásárlási hitel Személyi hitel
06.
Fogyasztási hitelek (3+4) Lak. folyószla +Egyéb hitelek
07.
LAKOSSÁGI HITELEK
05.
08.
09.
Vállalkozói hitelek
MINDÖSSZESEN: Munkáltatói
2013.
2014.
Hitel törlesztés 2013.
Hitel törlesztés 2014.
Adatok: ezer Ft-ban Egyéb Állomány jóváírás 0 2014.XII.31
Egyéb terhelés 0
1020,318
26,449
46,290
125,658
182,771
0
0
883,837
0 2,421
0 2,302
0 1,817
0 4,002
0 2,573
0 0
0 0
0 1,665
204,409
29,672
30,685
149,428
95,951
0
0
139,143
206,830
31,974
32,502
153,430
98,524
0
0
140,808
7,462
46,739
49,512
43,950
50,843
0
0
6,131
1234,610
105,162
128,304
323,038
332,138
0 0
0 0
1030,776 0
318,006
1621,454
1601,130
1482,814
1626,433
0 0
0
292,703 0
1552,616
1726,616
1729,434
1805,852
1958,571
0
0
0
0
0
0
0
0 0 0
1323,479 0 0
18
4. sz. melléklet LEJÁRATI ÖSSZHANGELEMZÉS 2014.
Adatok: ezer Ft-ban Hiv.
Megnevezés
4AT11 4AT12
Eszközök Források Finanszírozási rés(gap) I. Követelések Kötelezettségek Finanszírozási rés(gap) II.
4AT21 4AT31 4AT32 4AT41 4AT5152 4AT5354 4AT61 4AT7 4AT8
Lejárt a 106,873 222,737
0-30 nap 31-90 nap b c 877,577 341,421 2141,421 834,212
91-180 d 664,670 88,756
181-365 e 79,450 56,316
1-2 év f 119,742 0,000
2-3 év g 217,379 0,000
3-5 év h 884,815 0,000
Lejárat 5-10 év 10 év felett nélküli i j k 325,214 233,420 198,289 176,948 0,000 409,774
Összesen l 4048,850 3930,164
-115,864 -1264,844 0,000 0,000 0,000 0,000
-492,791 0,000 0,000
575,914 0,000 0,000
23,134 0,000 0,000
119,742 0,000 0,000
217,379 0,000 0,000
884,815 0,000 0,000
148,266 0,000 0,000
233,420 0,000 0,000
-211,485 0,000 0,000
-115,864 -1263,844
-492,791
575,914
23,134
119,742
217,379
884,815
148,266
233,420
-211,485
Bevételek
35,573
77,876
113,629
188,922
416,000
Kiadások Finanszírozási rés(gap) III. Eszközmódosítások
33,417
66,834
100,251
200,498
401,000
-115,864 -1261,688 0 -25,277
-481,749 -1,453
589,292 -3,187
11,558 -4,439
445,396
671,143
31,003
53,821
-716,434
-1191,646
555,102
-46,702
117,477
222,698
898,004
144,059
255,740
509,000
405,000
-500,000
50,000
-40,000
-115,000
-300,000
-4,000
-5,000
0,000
-210,000
-790,000
50,000
0
70,000
-100,000
590,000
140,000
250,000
0,000
0
2,566
3,354
5,102
3,298
7,477
207,698
8,004
0,059
0,740
-104,612
133,686
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
0,000
Forrás átcsoportosítások Finanszírozási rés(gap) 4AT91 IV. Eszközállomány 4AT111 változások Forrásállomány 4AT112 változások Finanszírozási rés(gap) 4AT121 V. 4AT Tulajdonosokhoz 1221 kapcsolódó ügyletek
-1201,363 0
119,742 -2,265
217,379 5,319
884,815 13,189
148,266 -4,207
233,420 22,320
0,000 0,000
-211,485 0,000 0,000 -104,612
19
5. sz. melléklet
A Takarékszövetkezet telephelyei és azok főbb jellemzői: S.sz. 1 2 3 4 5
Adatok: ezer Ft-ban Létszám Betét állomány Hitel állomány Fő Hajdúdorog, Tokaji u. 6. 15 1549,396 485,035 Hajdúböszörmény, Kossuth u. 9. 6 1406,016 482,110 Hajdúböszörmény-Vid, Krúdy Gyula u. 2. 2 107,131 69,331 Hajdúnánás, Kossuth u. 17. 3 95,387 124,642 Debrecen, Pásti u. 1/E 2 185,512 162,361 Összesen: 28 3343,442 1323,479 Cím
20
