Zöld óvoda és a néphagyományőrzés kapcsolata a mai magyar óvodapedagógiában
Ikrény,2012.május 10.
Készítette: Farkasné Kovács Andrea Lakcím: 9141 Ikrény, József A.u.56.
Mottó: „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni, vess magot. Ha egy évtizeddel számolsz, ültess fát. Ha terved egy életre szól, embert nevelj!”
Tartalomjegyzék I. Bevezető 1. Utat kell találnod ................................................................................................... 1.oldal 2. A témaválasztás indoklása..................................................................................... 2.oldal II. Bemutatkozás 1.Napsugár Óvoda bemutatása .................................................................................. 3.oldal 2.Környezet és a néphagyományőrzés kapcsolata óvodánkban ................................ 3.oldal 3.Óvodai életünk bemutatása-„Úton a Zöld óvoda felé” .......................................... 6.oldal 4.Környezet és természetvédő szemlélet alakulása. Zöldülés útján kollégákkal, óvodásokkal a szülők felé.......................................................................................... 9.oldal III. További tennivalók, tervek .................................................................................... 11.oldal Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 12.oldal Melléklet ......................................................................................................................... 13.oldal
I. Bevezető Utat kell találnod Március van, tél vége, tavaszelő. Hamarosan megkezdődik a megújulás. Nemrég olvadt el a hó, de a határ már zöldül: „selymit a kakas már kitakarta”, s a madarak is szép énekkel köszönik a napot, ha egy kicsit melegebben süt rájuk. Egy napos délután engem is kicsalt a kertbe. Ahogy mentem, sétálgattam, véletlenül ráléptem valamire. Egy sárgarépa volt. Ahogy lehajoltam, hogy felszedjem, a fű között néhány apró széndarabot is leltem. Hát ez hogy került ide? Eszembe jutott a tél és a hóemberünk. Valóban, itt állott, ezen a helyen és ez volt a szeme, ez a szája, a répa pedig az orra. Ha valakinek megmutatnám e „régészeti leleteket”, senki sem mondana szemet, szájat, orrot. Mert azt, a hóból készült embert-a múltat!-csak nekünk idézi fel, mert tudjuk, hisz mi csináltuk. Így vagyunk valahogy azzal a régi világgal, amiről sokat és sokszor hallottunk, olvastunk, vagy tanultunk, nem is gondolván akkor arra, hogy ezek nemcsak régi könyvek, a krónikák lapjain találhatók, de ott rejtőzködnek a gyermekjátékdalokban, a népdalokban a kivesző félben lévő népszokásokban! (Ezek az íratlan történelem dokumentumai.) Ha e szövegeket, dallamokat vagy szokásokat nézzük, elősejlik belőle környezetünk szépsége, megmutatják azokat a részleteket, amelyek segítségével eljuthatunk egy régen eltűnt világba, a természet szeretetén át a néphagyományba. Oda vezetnek sokszor bennünket, ahol őseink, elődeink éltek: az ősök udvarába.
Témaválasztás indoklása „Nem elég a szülőföld szeretetéről csupán beszélni. A szülőföld levegőjét be kell lélegezni, gyümölcsét, kenyerét, vízét folyamatosan ízlelni kell. Színeit, formáit szomjas lélekkel kell emlékezetünkbe vésni.”1
Dr. Barsi Ernő nyugdíjas főiskolai tanár, néprajzkutató megindító szavait olvasva és átgondolva csak azonosulni lehet azokkal. Gyermekéveimet Fertőszentmiklóson a Hanság szívéhez közel, míg ifjúkoromat Csornán a Rábaköz szívében töltöttem el, ahol bőven volt alkalmam a természet szépségeit megcsodálva a népi hagyomány különböző formáit szemügyre venni, rácsodálkozni a környezet adta szépségek és a néphagyomány elválaszthatatlan kapcsolatára.
1
Dr. Barsi Ernő: Néprajz az általános iskolakezdő szakaszában, Bp. 1992/11 szám, 5.oldal
II. Bemutatkozás Napsugár Óvoda bemutatása Óvodánk 3 csoportos, mintegy 71 gyermek nevelését biztosító intézmény, Győrtől 10 km-re a 85-ös főút mentén Sopron irányába haladva helyezkedik el. Intézményünk udvara tágas, szépen parkosítva, sok fával, bokorral beültetve. Az óvoda kerítését zöld sövény fogja körbe, amely védi a gyermekeket a zaj és porártalomtól. Gyermekeink számára felbecsülhetetlen érték óvodánk tágas játszóudvara, melyben többnyire a természetes anyagokból készült fa játékokat részesítjük előnyben. 1999 óta néphagyományőrző óvodaként működünk. Ünnepeinket a jeles napok köré szervezzük. Terveinkben a néphagyományőrző jeles napok mellett a „zöld jeles napok” is nagy szerepet kapnak. Ezekhez választjuk mondókáinkat, verseinket, énekeket, énekes játékainkat.
A környezet és a néphagyomány kapcsolata Helyi nevelési programunkban illetve éves munkatervünkben a néphagyományőrzés mellett kiemelt helyen szerepel a környezeti nevelés, ezen belül a környezet védelmére nevelés és a környezettudatos magatartás formálása, alakítása. Kollégáimmal közös gondolkodásunk vezetett arra, hogy néphagyományőrző Helyi Nevelési Programunkban kiemelt helyen szerepel a környezeti nevelés. Megvizsgáltuk a környezet és a néphagyomány kapcsolatát. Megállapítottuk, hogy az ember szorosan kötődik az őt körülvevő környezethez, a gyakorlati tapasztalataikat az ember természeti megfigyelésekből merítette. A néphagyományok része a szokások, szertartások, az időjáráshoz és a természet változásaihoz kapcsolódnak. A következő generációk jövője attól függ, hogy a ránk bízott gyermekek később felnőttek, milyen szemlélettel illetve értékrenddel rendelkeznek, hogyan viszonyulnak természeti és társadalmi környezetükhöz. Ennek megalapozása illetve alakítása már óvodáskorban megkezdődhet, hiszen a környezet megismerésének vágya a gyermekekben születésüktől jelen van. Érdekes, változatos, örök mozgásban lévő természet mindig nyújt valami különleges élményt minden figyelő szemnek, csak észre kell venni. Az óvónő feladata, hogy ráirányítsa a gyermek figyelmét az őt körülvevő természetre, természeti környezetre.
Célunk: A környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása az emberi, természeti és tárgyi világ iránt. A környezet megismerése közben alakuljon a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli és sikerbeli szemlélete. A természeti és a szűkebb lakókörnyezetben való érzelmi viszonyulás alapozása. Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése. Alapozódjon a gyermekekben a környezetharmónikus viselkedéshez szükséges készségek, jártasságok. Érzelmi életük gazdagítása a természethez kapcsolódó hagyományőrző tevékenységekkel. A környezet megismeréséről a gyermekeknek, már korai kisgyermekkorban szerzett tapasztalataik vannak. Az otthoni környezetről, állatokról, a közvetlen természetről már sokat tudnak. Minden kisgyermek ösztönösen kötődik a természetes környezethez. Beszoktatás ideje alatt is tapasztaltuk, hogy a síró kisgyermek, az udvari környezetben megvigasztalódik. A kisgyermek számára az óvoda idegen környezet. Szeretetteljes, barátságos, színes környezettel próbáljuk elfogadhatóbbá tenni az óvodát az első napokban. Biztonságos eligazodást segíti az óvoda helyiségeinek megismerése. Az udvaron is van lehetőség az apró rovarok, kis állatok, virágok és gyümölcsök megismerésére. Környezetmegismerő erdőszéli és réti séták során terméseket, leveleket, bogyókat gyűjtünk. Kertekből a szülők segítségével takarmánymagokat, mákgubót, zöldség és gyümölcsféléket kapunk. A gyümölcsök feldolgozása heti egy sétanapon történik csoportonként. A község határában megfigyelhetjük a mezőgazdasági munkákat, vetés, növénygondozás, aratás, betakarítás. A határból gyűjthetünk kalászt, szalmát, kórót, stb. a házaknál tartott állatokat élőhelyén ( ólban, karámban, istállóban) nézhetjük meg. A gazdaság istállóiban tartott lovakra fel is ülhetünk. A családok nagy része foglalkozik valamilyen állattartással, így a gyermekek a közvetlen élményeiket is elmondhatják. Sétáink során, erdőszéleken meghallgatjuk a madarak és a természet hangját. Érezzük az erdő és a lekaszált fű illatát. Megfigyeljük a természet gazdag színeit, a fény és az árnyék váltakozását. Az időjárás változásait érzékeljük a szabad tartózkodás alatt, megváltozik öltözködésünk. Az állatvilágban is megfigyelhetők a változások ( téli álom, meleg bunda, gyűjtögetés, stb.). Egzotikus állatok viselkedését, élőhelyét videó filmen nézzük meg. Minden évben ellátogatunk a győri Állatkertbe, itt megfigyelhetik az állatok viselkedését. A ház körül élő madarak fészkelését, költözését megfigyelhetjük. A madarak viselkedése megváltozik az ősz beköszöntével. Szobanövényeket nap mint nap gondozzuk. Jövőre kiskertbe vethetjük a magokat, ültethetjük a palántáinkat.
Jeles napokon magokat ültetünk, ágakat hajtatunk. Luca napjára búzát, Borbála napon és Katalin napon ágat hajtatunk. A növények életfeltételeit mi biztosítjuk. Fejlődésüket figyelemmel kísérjük. Tevékeny részt veszünk az udvar gondozásában, környezetünk védelmében. Ügyelünk a tisztaságra, leveleket, száraz ágakat összegyűjtjük. Természetes környezetben gyűjtött tapasztalatokat a csoportokban megbeszéljük, rendszerezzük, képek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok segítségével tudásunkat bővítjük. Helyben található műhelyeket, üzleteket meglátogatjuk, megismertetjük a gyerekeket a felnőttek munkájával (fodrászüzlet, orvosi rendelő, posta, takarékszövetkezet, asztalosműhely, stb.). Az otthonról hozott élőlényekről szóló könyvekből mesélünk, nézegetjük, beszélgetünk. 6-7 éves korban már érdeklődnek a bolygók, földtani, légköri jelenségek iránt is. Séták, kirándulások során sok mindent felfedeznek a gyerekek. Kötetlen beszélgetésben mindig felteszik kérdéseiket és erre lehetőség is van azonnal válaszolni, a beszélgetés, magyarázat mellett az érdekes állatot, növény vagy jelenséget alaposan megfigyeljük. Egyéni élményeiket szívesen elmondják társaiknak és felnőtteknek. Ismereteik bővítésével, újabb és újabb szót tanulnak meg. Megértik jelentését, értelmét. Az utcai sétákon minden felnőttnek köszönnek, illedelmesen viselkednek. Környezetismereti sétáinkat csoportonként más-más időpontban valósítjuk meg. Évszakok változásait az udvaron is megfigyelhetjük (rügyezés, lombhullás, fák virágzása, éledő rovarvilág, stb.), de heti egy alkalommal, céllal indulunk útnak. Gyűjtött anyagokat a vizuális foglalkozásokon feldolgozzuk. Termésképek, óvoda dekorációk készülnek. Asztali kosárba gyűjtött dió, makk, csipke stb. később kerül felhasználásra. Érzelmeik, a természethez kapcsolódó viszonyuk rajzaikon, festményeiken jelennek meg. Évszaktablóra hoznak képeket, rajzokat, újságkivágásokat. Minden évszak jellemzői, jelei felfedezhetők a csoport dekorációjában. Hangulatos kollázsokat, tablókat, termésképeket készítenek a gyerekek. Minden évben ellátogatunk a Győri Állatkertbe, ilyenkor a tízórait is a szomszédos parkban fogyasztjuk el. Összefoglalva: Óvodánk nevelőtestületének minden tagja nyitott, fogékony illetve elkötelezett a hagyományok ápolására, a környezeti nevelés azon elemeire, amely óvodáskorban megvalósítható. Általános szemléletünket jellemzi a környezettudatos magatartás, növények és állatok védelme. Elkötelezettek az egészséges életmód valamint a környezetbarát szemléletmód megalapozására.
Óvodai életünk bemutatása-„Úton a Zöld óvoda felé” Óvodánkban programjainkat, rendezvényeinket a jeles napok köré csoportosítjuk. Minden évben munkatervben fogalmazzuk meg. Őszi programjaink közé tartoznak a szüreti mulatság, Mihály napi vásár. Szüretkor leszedjük, szemezgetjük, kóstolgatjuk majd kipréseljük a szőlő levét, a mustot pedig megkóstoljuk.
Ősz a nagy betakarítások ideje almaszüret, dió-verés, kukoricatörés. Az ősszel betakarított terméseket felhasználjuk foglalkozásaink során, termésbábok, játékok készítése: gyékény, csuhé, kukorica, gesztenye, makk, toboz, levelek, bogyók felhasználásával.
Készül a csutkababa
Kukoricaszár
ökör, kukoricacsászár
Minden évben ősszel és tavasszal egészséghetet szervezünk különböző programokkal. Ezen a héten a szüretben leszedett gyümölcsökből (alma, körte, dió) gyümölcssalátát készítünk, melyet majd közösen fogyasztunk el. Lehetőség nyílik a megtapasztalás útján színének, formájának, ízének megbeszélésére. Kenyérsütés, medvehagymás túrókrém készítése és megkóstolása. A zöldségnapon zöldségbábok készülnek, illetve meg is kóstoljuk valamennyi zöldséget, különböző játékokat látszunk, amit a gyerekek nagyon élveznek. Gyűjtjük a különféle leveleket, kiszáradt tobozokat, köveket. A levélsíppal, a kövek egymáshoz ütögetésével hangversenyt rendezünk, a legkülönbözőbb hangokat hozzuk ki belőlük. Katalin napkor gyümölcsfaágat hajtatunk, az adventi koszorút is különféle termésekből készítjük a gyerekekkel illetve a szülőket bevonva délutáni „bütyköldére” hívjuk őket. Az őszi ünnepkör körében elmaradhatatlan a töklámpás készítése, szintén a szülőkkel közösen mindenki elkészíti a saját maga töklámpását, amit hazavihet, de előtte kiállítást rendezünk belőlük. Állatok világnapja, állatkerti látogatás. Óvodánkban már hagyománnyá vált a középsőcsoportosok Lucázása, csoportról csoportra járnak a fiúk és szétszórják a kis kévébe kötött szalmát, közben tréfás népi regulákat mondanak. Luca napkor búzát ültetünk kiscserépbe, mindenki saját maga gondozza, majd hazaviheti a karácsonyi asztalra. A gyermekeket bevonjuk a környezetünk gondozásába is. Az óvoda udvarán található veteményeskertet illetve virágládákat közösen gondozzuk, együtt készülünk fel a télre.
A téli ünnepkörben Borbála napján cseresznyeágat hajtatunk, mindennap megfigyeljük a gyerekekkel, hogy mi történik, közben beszélgetünk az ehhez kapcsolódó néphitről. Karácsonyvárás időszakában mézeskalácsot sütünk, ezzel díszítjük a csoport karácsonyfáját. Sokat beszélünk a madarak védelméről, gondozásáról. A gyerekekkel közösen helyezzük ki a madáretetőt, együtt visszük a madaraknak az eleséget. A tavaszi ünnepkörben megfigyeljük a vándormadarak visszatérését (közeli gólyafészkekhez látogatunk). A gyerekekkel készítjük elő a kiskertünket a veteményezéshez. Virágvasárnap zöldágjárás népszokás. Májusbot készítése,májusfa állítása az óvoda udvarán, majd körültáncoljuk, énekeljük. A májusfa a természet újjászületésének jelképe. Madarak, fák napja, kirándulás és játékos akadályversenyek. A nyári ünnepkor is sok tennivalóval telik, ekkor figyelhetjük meg az aratást a határban, nyári terméseket gyűjtünk, búzakoszorút fonunk.
Környezet és természetvédő szemlélet alakulása” Zöldülés útján kollégákkal, óvodásokkal” Vezetőként meggyőződésem, hogy környezet és természetvédő szemléletet óvodáskorban a gyermekeken keresztül a szülőkhöz eljutva tudunk kollégáimmal közösen kialakítani. A családokat bevonva minél több közös program szervezésével melyben a szülők is tevékeny résztvevői lehetnek közvetlen környezetük gondozásának. (Óvoda udvar rendezése, fák metszése és gondozása, fa ültetése, virágosítás. Társadalmi munka.)
Egészséghéten a szülők számára is előadások szervezése (fogápolási tanácsadás, reformétkezés) ezáltal is az egészséges táplálkozás szemléletének kialakítása a cél. Bevonjuk a szülőket évente kétszer a papírgyűjtésbe, már hónapokkal előbb kezdik gyűjtögetni a papírt, majd a kisgyermekkel közösen hozzák el az óvodába. Az elmúlt évben ősszel, egy alkalommal elektromos hulladékgyűjtést is szerveztünk óvodánkban. A gyermekekben tudatosítottuk, hogy ezek a gyűjtések környezetünk védelme érdekében történnek. A csoportszobákban a hulladékot szelektíven gyűjtjük. Közösségünkben is megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, ezáltal a gyermek otthoni környezetében is azt tapasztalhatja, hogy a papírt és a műanyag flakont külön gyűjtjük. A környezeti nevelésben akkor örülhetünk sikereinknek, eredményeinknek, ha a gyermekek számára szokássá válik, hogy a szemetet csak a szemetesbe dobják, legyen az természetes számukra. Séták során illetve a kiskertben vagy az óvodaudvaron váljék szokásukká az is, hogy nem szakítják le a virágokat, nem szedik le a falevelet, nem tapossák el a katicabogarat. Vegyék észre, hogy a növények szomjaznak, télen a kismadarak éheznek. Nekünk, óvodapedagógusoknak, ha sikerült ezeket a szokásokat kialakítani a gyermekben, bevonni őket egy környezet és természetvédő szemlélet kialakulását, környezetünk zöldítését.
III. További tennivalók, tervek Vezetőként további terveim között szerepel a szülők és fenntartó minél szélesebb körben való bevonását a Zöld Jeles Napok szervezésébe illetve azokon való részvételbe. (Szülői értekezletek témái- környezeti nevelés) Kollégáimmal elhatároztuk, hogy szeretnénk elnyerni a Zöld Óvoda címet, ennek érdekében Kritériumrendszerének megfelelését tűztük ki célul. Falusi óvodaként előnyösebb helyzetben vagyunk a városi óvodákkal szemben, hiszen óvodánk szép zöld környezetben helyezkedik el. A húsz kritériumrendszer többségével rendelkezünk. Fenntartónk anyagi helyzetére való tekintettel a tárgyi feltételek biztosítását többnyire pályázati pénzből tudjuk megvalósítani. Óvodánk épülete kicsi, felújításra szorul a villany- és fűtésrendszer, valamint az épület hőszigetelése. A gyermeklétszám folyamatos emelkedése miatt szükséges az óvoda bővítése, a fenntartó jelenleg pályázat útján kívánja megoldani. Az óvodabővítés magvalósulása esetén szeretnénk udvarunkon egy kicsit nagyobb kiskertet kialakítani, gyümölcsfákat ültetni (jelenleg meggy, cseresznye és diófánk van). Óvodánk játszóudvarán a környezetbarát anyagból készült játékok vannak többségében, szeretnénk ezeket bővíteni. Nem rendelkezünk ivókúttal illetve kevés az udvari árnyékolónk, ezért ezeket szeretnénk megvásárolni. Terveink közt szerepel, hogy az óvodaépület helyiségeinek berendezése segítse a környezetbarát szemléletmód megalapozását. Csoportszobáink élősarokállványára szeretnénk akváriumot mindhárom csoportba a jelenlegi hulladékgyűjtők helyett szelektív hulladékgyűjtőket vásárolni. A környezeti neveléshez szükséges szakirodalom bővítése a célunk. Törekszem arra, hogy továbbra is minden csoportnak egyéni hangulata legyen sok-sok növénnyel, természeti kincsekkel. Jelenleg is ez tükröződik csoportszobáinkon. Összegezve: Óvodánk felnőtt közössége pozitív példát nyújt a környezettudatos magatartás és szemléletformálás terén az óvodás gyermekek és szüleik számára egyaránt. Tisztában vannak a fenntarthatóság jellemzőivel és ezek tevékenységeikben meg is nyilvánulnak.
Irodalomjegyzék 1. Óvodások környezeti nevelése RÉPCE-FÜZETEK 5. Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Budapest 2004 2. Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 2010 3. javított kiadás 3. HOP 2009. átdolgozás 4. A néphagyományőrzés szerepe a mai magyar óvodapedagógiában Farkasné Kovács Andrea szakdolgozat 2003
Melléklet
