ZÖLD FOGYASZTÁS A PASSZÍVHÁZAK JELENTŐSÉGE A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETÉN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

ZÖLD FOGYASZTÁS A PASSZÍVHÁZAK JELENTŐSÉGE A KÖRNYEZETVÉDELEM TERÜLETÉN

Készítette: Veszprémi Szilvia Budapest, 2011.

1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék ................................................................................................................. 3 2 Ábrák jegyzéke ................................................................................................................... 5 3 Bevezetés ........................................................................................................................... 6 4 A zöld fogyasztás ................................................................................................................ 7 4.1 A jelen helyzet ....................................................................................................................... 7 4.2 EU-s irányelvek, szabályozások ............................................................................................. 9 4.3 Világtrendek ........................................................................................................................ 12 4.4 A zöld fogyasztás ára ........................................................................................................... 13 4.5 Harc a zöld fogyasztóért ...................................................................................................... 15 4.6 A zöld fogyasztást befolyásoló tényezők ............................................................................. 19 4.6.1

Attitűd .......................................................................................................................... 19

4.6.2

Státuszszimbólum ........................................................................................................ 22

5 A passzívházak jelentősége a környezetvédelem területén................................................. 25 5.1 Mi a passzívház? .................................................................................................................. 26 5.1.1

Meghatározás .............................................................................................................. 26

5.1.2

Az első passzívház ........................................................................................................ 26

5.1.3

A passzívház előnyei .................................................................................................... 27

5.1.3.1 Éves energiaszükséglete ......................................................................................... 28 5.2 Európai Uniós irányelvek ..................................................................................................... 29 5.3 A passzívházak terjedése világszerte ................................................................................... 30 5.4 A magyarországi helyzet ...................................................................................................... 33 5.5 Költségelemzés, haszonelemzés ......................................................................................... 34 5.5.1

A befektetés megtérülési ideje .................................................................................... 37

5.5.2

Mennyibe kerül Magyarországon megépíteni egy passzívházat? ............................... 40

5.6 CEPHEUS .............................................................................................................................. 41 5.6.1

A CEPHEUS projekt eredményei .................................................................................. 42

5.6.2

A passzívházak lakóinak elégedettségi szintjei ............................................................ 45

5.6.3

A passzívházak piaci sikere és fenntarthatósága ......................................................... 50

5.7 Támogatások ....................................................................................................................... 52 6 A passzívházak megítélése a hazai fogyasztók szemében.................................................... 53 6.1 Kérdőív módszertana és eredményei .................................................................................. 53 3

6.2 Szakember interjú módszertana és eredményei................................................................. 60 6.3 Passzívház-tulajdonos interjú .............................................................................................. 61 7 Összefoglalás, javaslatok ................................................................................................... 63 7.1 Javaslatok ............................................................................................................................ 63 7.2 Összegzés............................................................................................................................. 64 8 Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 65 9 Melléklet .......................................................................................................................... 69

4

2 Ábrák jegyzéke 1.sz. ábra: A világ népességnövekedése 1750-2050.......................................................... 8 2.sz- ábra: A zöld vásárlás észlelési mátrixa ...................................................................18 3.sz. ábra: A környezettudatos fogyasztó magatartás grafikonja ....................................21 4.sz. ábra: Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős tevékenységek, EU-15 (2005) ...................................................................................................................25 5.sz. ábra: Passzívház komponensek: speciális technika minden szinten ....................... 28 6.sz. ábra: A három háztípus elemzése a pótlólagos költségek tükrében ........................ 36 7.sz. ábra: A befektetések megtérülési ideje, konstans energiaárak mellett ....................37 8.sz. ábra: A befektetés megtérülési ideje, növekvő energiaárak mellett ........................ 38 9.sz. ábra: Fűtési költség különbségek ............................................................................40 10.sz. ábra: A CEPHEUS épületeiben mért hőfogyasztás mértéke .................................42 11.sz. ábra: Hőfogyasztás és megtakarítások ..................................................................43 12.sz. ábra: Benti átlaghőmérséklet (CEPHEUS projekt Nov-Feb.) ............................... 44 13.sz. ábra: A beköltözés okai ......................................................................................... 46 14.sz. ábra: Mennyire elégedett a hőmérséklettel? .......................................................... 47 15.sz. ábra: Mennyire volt elégedett a levegő páratartalmával ezen a télen? ..................48 16.sz. ábra: Hogyan értékeli a szellőztető rendszert? ...................................................... 48 17.sz. ábra: Komfortérzet a hagyományos házakhoz képest ...........................................49 18.sz. ábra: A lakók véleménye a passzívházaikról ........................................................ 50 19.sz. ábra: Hallott már a passzívház-technológiáról? ....................................................55 20.sz. ábra: A passzívházak igaznak vélt jellemzői......................................................... 56 21.sz. ábra: A passzívházak vélt többletköltségének nagysága a hagyományos háztípusokhoz képest .......................................................................................................59 22.sz. ábra: Többletköltség kifizetésének nagysága és hajlandósága .............................. 60

5

3 Bevezetés Dolgozatom témájának a fogyasztói magatartáson belül a zöld fogyasztás témakörét választottam. A kérdéskört – meglehetősen tág mivolta miatt – a dolgozat második felében a passzívházakra szűkítem, melyben megvizsgálom lehet-e a passzívházakkal fajsúlyos eredményeket elérni a környezetvédelem területén. Dolgozatom célja továbbá, hogy marketing szempontból vizsgáljam a passzívházakat, amiket minél több aspektusból kívánok elemezni a valóban használható marketingstratégia érdekében. Az első érdemi fejezetben ismertetni kívánom a zöld fogyasztás tényezőit. Elsőként azokat az okokat járom körül, amik a napjainkban egyre inkább súlyosbodó környezeti problémák mögött állnak. Majd bemutatom a hazánkra is érvényes aktuális, környezetvédelemmel kapcsolatos Európai Uniós szabályozásokat, irányelveket. Ismertetni fogom továbbá a zöld fogyasztással összefüggő világtrendeket és törekvéseket, valamint azt, hogy mi a zöld fogyasztás „ára”, tehát mit, és hogyan tehetünk környezetünk megóvása érdekében. Ezek után kívánok rátérni a marketing szempontból fontos tényezőre: a zöld fogyasztó témakörére. Részletezni fogom a zöld fogyasztóért küzdés javasolt lépéseit, illetve azokat a lényeges tényezőket, amik a zöld fogyasztói magatartást leginkább befolyásolhatják. Ezekhez különböző külföldi kutatások, tanulmányok eredményeit kívánom felhasználni. A következő fejezetben kívánom bemutatni a passzívházak jelentőségét a környezetvédelem területén. Ismertetni fogom magát a passzívház fogalmát, a passzívháztechnológiát, fontosabb előnyeit, illetve a passzívház szabványt is. Ezek után itt is részletezni kívánom a vonatkozó uniós irányelveket, melynek dolgozatom szempontjából óriási jelentősége lesz a jövőben. Ezután rátérek a passzívházak terjedésére világszerte, bemutatom azon országokat, ahol a legelterjedtebb a technológia, illetve azokat, ahol jelenleg folyik a minél szélesebb körben való terjeszkedés. Majd elemzem a magyarországi helyzetet is. A következő nagyobb témakörön belül a marketing szempontból igen fontos költség- és haszonelemzésre térek ki, mind külföldi, mind hazai adatok alapján. Eközben részletezem a befektetés lehetséges megtérülési idejét is. Majd rátérek a CEPHEUS elnevezésű Európai Uniós projektre és eredményeinek elemzésére, mely szervesen kapcsolódik dolgozatom alap problémaköréhez, illetve fontos alapjául szolgál. Ennek segítségével bemutatom a passzívházak megítélését a külföldi fogyasztók körében, valamint a program következtetéseit. A második nagy fejezet végén pedig az esetünkben meglehetősen lényeges támogatásokról kívánok írni. 6

Végül pedig külön fejezetet szentelek a passzívházak magyarországi megítélésének. Saját kutatási eredményeimet kívánom részletezni: egy laikus kérdőív, valamint egy szakmai mélyinterjú alapján. Kutatásom során azt vizsgálom, hogy mennyire ismerik a magyar emberek a passzívházakat, illetve mennyire érdekli őket környezetük helyzete. Végül pedig egy passzívház tulajdonos tapasztalatait fogom bemutatni. Összefoglalásképpen pedig rávilágítok, marketing szempontból milyen lépéseket lehetne tenni a passzívházak minél szélesebb körű elterjesztése érdekében, illetve összegzem a fontosabb eredményeket.

4 A zöld fogyasztás Szerencsére napjainkban a környezet helyzete, a környezettudatos magatartás már a mindennapok része, beszédtémája. Tagadhatatlan, hogy egyre égetőbbek a problémák, és nem csupán elcsépelt frázisok az olyan nagy ívű szavak, mint az üvegházhatás vagy a klímaváltozás. Ezek mögött sajnos tényleg súlyos tények húzódnak meg, aminek figyelmen kívül hagyása beláthatatlan következményekkel járhat. Manapság egyre többet találkozhatunk azon divatos kifejezésekkel, mint zöldnek, ökónak, környezettudatosnak lenni, ami egyértelműen pozitív jövőképet vázol fel. Egyre több vállalat látja be, hogy ezt a piacot neki is ki kell elégítenie. Rengeteg termék mellett szerepel már az energiatakarékos, környezetbarát jelző, ami azt mutatja, hogy valóban egyre többet foglakozunk a környezeti problémákkal, és talán valóban egyre többet teszünk ellene.

4.1 A jelen helyzet Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért most lett ilyen sürgető a probléma, miért most kell szembenézni azzal, hogy rossz irányba indultunk el. Erre a legkézenfekvőbb adat a Világbank World Popultaion Growth1 kiadványában található. Adataik szerint az elmúlt 50 évben hihetetlen mértékű népességnövekedés figyelhető meg.

1

A Világbank honlapja (www.worldbank.org,) letöltve 2011.10.20.

7

1.sz. ábra A világ népességnövekedése 1750-2050

(Forrás: worldbank.org) Jól látható, hogy míg az 1700-as években 1 milliárd alatt volt a világ össznépessége – ami lényegesen nem is változott az 1900-as évek elejéig – most, 2011 októberében már elérte a 7 milliárd főt. Az előrejelzések alapján pedig a növekedés üteme kicsit sem lassul. 2050-re akár már a 9 milliárd főt is elérheti. Könnyen belátható, hogy ennek környezeti következményei igen számottevőek, hiszen ahogy nő a népesség, úgy nő óriási ütemben a fogyasztás is. Ami ebben a fő problémát jelenti, hogy főként nem megújuló energiát fogyasztunk, így a sokat emlegetett fenntartható fejlődés2, a környezet megóvása a fejlődés mellett semmiképpen sem elérhető. Az új technológiák térnyerése soha nem látott mértékben növeli például az elektromos energia fogyasztását. A grafikon adatai alapján sajnos az is jól látható, hogy a népesség pont azon országokban nő rohamosan, amelyek fejlettségi szintje nem teszi lehetővé, hogy a környezet

védelmére

is

hangsúlyt

helyezzenek.

Így

a

fejlett

országokban

a

környezettudatos szemlélet elterjesztése szinte már létkérdés. Jól mutatja azt, hogy az emberek egyre inkább tudatában vannak a problémáknak, hogy számos jól, és régóta működő mozgalommal találkozhatunk világszerte. Közülük az egyik legismertebb – a hazánkban is évtizedek óta jelen lévő – Föld Napja mozgalom. A mozgalom elindítása Denis Hayes amerikai egyetemista nevéhez fűződik, akinek vezetésével 1970 április 22-én végre felszólalt a világ a természet megóvása érdekében.3 2 3

http://www.globalissues.org/issue/367/sustainable-development A Föld Napja hivatalos oldala (http://www.earthday.org/)

8

Azóta – ahogyan erről Jack Neff: Earth Day is 40 years old: What headway have we made? tanulmánya is beszámol – számos radikális változást sikerült elérni. Rengeteg törvény szabályozza például a fogyasztást. A tanulmány adataiból az is kiderül többek között, hogy az újrahasznosítás elterjesztésének köszönhetően jelentősen, 13 %-al csökkent 1994 és 2008 között a csomagolóanyagok hulladékmennyisége. Amint az a magyar Föld Napja Alapítvány honlapjáról kiderül, Magyarország 1990-es csatlakozása óta folyamatosan részt vesz a világ szinte minden pontján megrendezésre kerülő programokon, támogatja az elképzeléséket. Ennek céljából létrehoztak egy alapítványt is (Föld Napja Alapítvány), aminek feladatai között a rendezvények koordinálása, az útmutatás, a különböző kiadványok szerkesztése szerepel többek között. Tapasztalataik alapján évről évre egyre többen állnak gyakorlatban is a kezdeményezés mellé, ami így már jelentős eredményeket képes felmutatni. Az elmúlt 20 év alatt például sikerült bevezetni és népszerűvé tenni a szelektív hulladékgyűjtést,

az

iskolai

oktatás

környezettudatosabbá

tételét,

valamint

a

környezetbarát, azaz a zöld termékek fogyasztását.4

4.2 EU-s irányelvek, szabályozások Környezetünk védelme, a környezettudatosság előtérbe helyezése természetesen az Európai Unió vezérelvévé is vált. Számos irányelvet, szabályozást, javaslatot dolgoztak ki, amiket az alábbiakban kívánok részletezni.5 A klímaváltozás elleni harc jegyében például az Európai Bizottság 2009-ben elfogadta azt a javaslatot, miszerint három év alatt fokozatosan kivonják a nem energiatakarékos, hagyományos izzólámpákat a forgalomból, valamint azokat felváltják energiatakarékos fényforrásokra. Becsléseik alapján 2020-ra ez körülbelül 11 milliárd euróval csökkentheti az Unió energiaszámláját, ami Belgium éves fogyasztásával egyenlő, illetve évenkénti 32 millió tonnával kevesebb széndioxid kibocsátást eredményezne.6

4

A magyar Föld Napja Alapítvány honlapja (http://www.fna.hu/tortenetunk/afoldnapja) Az Európai Unió hivatalos oldala, Commission Communication on Renewable Energy MEMO/11/54, Brussels, 2011. január 31. (http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/54&format=HTML&aged=0&languae =en&guiLanguage=en) 6 http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/kivonjak-a-forgalombol-a-hagyomanyos-villanykortet-001532 5

9

1.sz. táblázat Fényforrások energiafelhasználásának összehasonlítása IZZÓ

Teljesítmény:

25 Watt 40 Watt 60 Watt 75 Watt 100 Watt 120 Watt

Energiafogyasztás 1000 óra alatt

25 kWh 40 kWh 60 kWh 75 kWh 100 kWh 120 kWh

ENERGIATAKARÉKOS LÁMPA Teljesítmény:

Energiafogyasztás 1000 óra alatt

5 Watt 7-9 Watt 11 Watt 15 Watt 20 Watt 23 Watt

5 kWh 7-9 kWh 11 kWh 15 kWh 20 kWh 23 kWh

LED-ES LÁMPA

Teljesítmény:

0,5 Watt 1 Watt 2 Watt 3 Watt 4 Watt 5 Watt

Energiafogyasztás 1000 óra alatt

0,5 kWh 1 kWh 2 kWh 3 kWh 4 kWh 5 kWh

(Forrás: http://www.consent.hu/csat/Fenyforrasok_osszehasonlito_tablazata.pdf) A szabályozás indokoltsága a fenti táblázat alapján nyilvánvaló. Hiszen egy 60 Wos hagyományos izzó fényereje megegyezik egy 11 W-os energiatakarékos izzóéval, így sokkal kevesebbet fogyaszt. Rendkívül nagy hangsúlyt helyeznek a megújuló energiák (szél-, víz-, napenergia, biomassza, stb.) minél nagyobb arányú használatára is, ezen technológiák elterjesztésére. Miután 1997-ben az Európai Bizottság elfogadtatta a megújuló energiák használatáról szóló irányelvét (‘‘White Paper for a Community Strategy and Action Plan, Energy for the Future: Renewable Sources of Energy’’), melyben 2010-ig 6 %-os részarányban jelölték meg az ilyen forrásból származó energiák használatát, 2006-ban már megemelték ezt a számot 12 %-ra.7 Hogy állunk most?8 A 2011 elején még érvényben lévő „Megújuló Energia Direktíva” (Renewable Energy Directive) alapján nem voltak kötelező érvényű azonnali célok meghatározva a 2010-es évre. Azonban két korábbi – a fentebb már említett – irányelv, azaz a 2001-es „Zöld Áram Irányelv” és a 2003-as „Bioüzemanyag Direktíva” lefektetett indikatív, de nem kötelező érvényű célokat két szektorra is: az villamosenergia és a szállításiközlekedési szektorra vonatkozóan. 7

Energy Policy: Renewable Energy Policies in the European Union (Energy Policy Volume 34, Issue 3, 2006. február, 343-351. old.) 8

Commission Communication on renewable energy 2011. január

10

Az villamosenergia szektorban csupán a tagállamok közül 7-nek sikerült teljesítenie a 2010-es célkitűzéseket. A fuvarozás/közlekedés területén pedig csak 9 államnak. Az egész

Unióra

tekintve

tehát

elmondható,

hogy

csupán

18 %-os

megújuló

energiarészesedést sikerült elérni az villamosenergia szektor tekintetében, a kitűzött 21 %al szemben. A szállítási iparágban ez már egy közelebbi számot mutat, az előirányzott 5,75 %-os részesedési aránnyal szemben 5,1 %-ot sikerült csak megvalósítani. A 2009-ben elfogadott „Megújuló Energia Irányelv” már kötelező érvényű célokat tartalmaz. Az új törvény 20 %-os megújuló energia részesedést tűz ki célul az egész Unió energiamixére vonatkozóan 2020-as dátummal. A törvényben előírtak alapján minden ország saját célokat kell, hogy teljesítsen a fő cél elérése érdekében. Nyilvánvaló, hogy ezen cél teljesítéséhez beruházások, valamint anyagi források szükségesek. A Bizottság jelentése alapján minden tagállamnak végre kell hajtania saját nemzeti cselekvési tervét, valamint nagymértékben növelnie kell a megújuló energiák finanszírozásának, támogatásának mértékét. Ezért az évenkénti tőkebefektetéseknek minimum meg kéne kétszereződniük (70 milliárd euróra), aminek nagy része a magánszektorból kell, hogy származzon (nagyvállalatok szél-, illetve napenergiára való átállása, magánháztartások napenergia felhasználása, stb.). Mind az Európai Unió, mind pedig a legtöbb tagállam nagy választékban kínál olyan pénzügyi eszközöket, amik a megújuló energiák költségeinek csökkentését szolgálják. Ezek között vannak tőketámogatások (hitelek, segélyek, saját tőke alapok, stb.), valamint termelési segélyek is (prémiumok, kvóták, pénzügyi ösztönzők, tenderek). A jelentés alapján azonban az is látható, hogy a különböző EU-s támogatások a megújuló energiák használása érdekében még elég alacsonyak. Kiemelik továbbá, hogy a környezet védelmén kívül még óriási munkahelyteremtő ereje is van az új energiákra való átállásnak. Jelenleg ebben a szektorban 1,5 millióan dolgoznak, ám a legújabb kutatások alapján 2020-ra ez a szám akár meg is kétszereződhet. Az általam vizsgált passzívházak esetében szintén fontos irányelvet határoztak meg az Európai Unióban, miszerint 2020-tól minden új házat úgy kell megépíteni, hogy energiafelhasználása közel nulla legyen.9 Erre dolgozatom későbbi részében részletesen ki fogok térni.

9

A Magyar Passzívház szövetség honlapja (www.mapasz.hu) 2011.11.02.

11

Mivel Magyarország környezetpolitikája – kialakításában és végrehajtásában is– szorosan kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikájához és szabályozási eszközeihez, a fenti szabályozások természetesen hazánkban is érvényben vannak.10

4.3 Világtrendek Ahogyan az forrásaim eredetéből is látszik, a világ szinte minden pontja foglalkozik a környezetvédelem, a zöld fogyasztás kérdésével. Nincs ez máshogy a Közel-keleti és az Észak-afrikai térséggel kapcsolatban sem. Az arabianbusiness.com11 írása ugyanis arról számol be, hogy a térségben 5,3 %-al nőtt az alternatív energiaforrások használata 2010-ben. Ez a szám a második helyre volt elég a világ egészét tekintve, a tradicionálisan zöld Csendes-óceáni Ázsiai térségek után. Az alternatív energiák – víz-, nap-, szélenergia, nukleáris energia, biomassza – használata elengedhetetlen, ha tartani akarják a versenyt újdonsült energiaszükségletükkel. Hiszen folyamatosan nő a népesség, fejlesztések vannak mind az ingatlanok, mind pedig az infrastruktúra területén, sőt, mi több a vízfogyasztás is jelentősen megnőtt. Annak következtében, hogy a MENA (Middle East North Africa) térségnek ki kell törnie az olajfüggésből, Egyiptom már 2008-ban 56,8 %-ban megújuló energiaforrásokat használt, Irán pedig 18 %-ával a második helyen állt. Mivel a térségben található a világ összes olajtartalékának a 61 %-a, így az alternatív energiák korábbi használata minimális volt, azonban talán még éppen időben vették észre, hogy a nem megújuló energiaforrások végesek. A környezettudatosság irányába hajlást az is jól mutatja, hogy már olyan díjakat is átadnak, amik a legzöldebb vállalatokat, irodákat illetik meg. 2006-ban ezt az elismerést az amerikai Adobe nagyvállalat San Jose-i irodaháza kapta meg a szintén amerikai Green Building Council-től. A díj odaítélésének egyik legnagyobb jelentőségű oka az volt, hogy a vállalat mind a 151 irodáját felújította, amik mindegyike arany minősítést ért el. A felújításoknak következtében 2001 óta az Adobe 35 %-al csökkentette az villamosenergiafelhasználását, valamint 41 %-al a gázfogyasztását, míg dolgozóinak létszáma eközben 80 %-al nőtt. Az Adobe hangsúlyozta, hogy zöldet építeni, zöldnek lenni nem csupán jó

10 11

http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=161 Arabianbusiness.com : Green energy consumption up 5.3% in MENA in 2010 (London 2011.02. 06.)

12

állampolgári viselkedés, de jó üzlet is, hiszen 1,1 millió dollár befektetése 45 energiatakarékos projektbe évenként 1 millió dollár megtakarítást eredményez.12

4.4 A zöld fogyasztás ára Praktikus és költségvetés-kímélő megoldások a környezetvédelem jegyében13 Manapság zöldnek lenni nemcsak trend, nemcsak felelősség, de egyes adatok alapján jövedelmező is egy vállalat számára. A zöld fogyasztás elősegítésében elkötelezett amerikai egészségügyi intézmények pedig tudatában vannak annak is, hogy az emberek és a környezet egészsége szorosan összefügg. A Journal of Healthcare Management cikke alapján az a kórház, aki csökkentette energiafogyasztását, a környezeti hatásokon kívül számos más pozitív hatást is elkönyvelhetett. Felméréseik alapján kevesebb orvosi műhiba, sikeresebb műtétek, elégedettebb páciensek, valamint jobb dolgozói hangulat és anyagi előnyök is következtek a váltásból. A legnagyobb előnyének pedig azt tartják, hogy jobb lett a korházzal kapcsolatos befektetői hangulat. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy környezettudatosnak lenni – tehát csökkenteni az energiafogyasztást, valamint a CO2 kibocsátást – nagyon költséges feladat. Ahhoz, hogy egy vállalat, esetünkben pedig a pénzügyi összeomlás szélén álló kórházak is ebbe az irányba mozdulhassanak el, számos praktikus és olcsó megoldást kínál a cikk írója. Elsősorban kiemeli, hogy odafigyeléssel és pontos feljegyzéssel mennyit lehet tenni a zöldebbé válásért. Bill McKibben Wandering Home című könyvében (2005) leírtak szerint gépjármű vezetési stílusának megváltoztatásával ért el mérhető eredményeket, míg a HCA Inc. egyes épületeiben – a rendszeres ellenőrzésnek köszönhetően – vízszivárgást észleltek, aminek orvosolása után jelentősen csökkent a fogyasztásuk. Az Egyesült Államokban a víz- és energiafogyasztás csökkentése érdekében létrehoztak egy ellenőrző rendszert is, Energy Star elnevezéssel, aminek köszönhetően az intézmények a többi egészségügyi létesítmény adatai tükrében ellenőrizhetik saját fogyasztásukat, és ezáltal felülvizsgálhatják azt. Hogy a zöld fogyasztás elérése ne viselje meg a költségvetést, a műszaki rendszerek (gépészeti, cső és elektromos) optimalizálása tökéletes megoldás lehet a 12

Nachtigal, Jeff. :The Greenest Office in America, Business 2.0 7. 8 (2006. szept.): 52. Vernon, Walter N:Keeping Green: Reducing Energy Consumption Without Harming the Budget Journal of Healthcare Management; 2009 május/június; 54, 3; ABI/INFORM Global 159. old. 13

13

kórházak számára is, hiszen a felmérések alapján többségük a lehetséges hatékonyság alatt működik. A következő tényező dolgozatom további részében is külön szerepet fog kapni, nevezetesen az állami támogatások, ösztönző pénzügyi segítőcsomagok kihasználása. Ahogy a legtöbb országban, így az Amerikai Egyesült Államokban is külön alapot hoztak létre a környezettudatosság elérése érdekében, több milliárd dolláros tőkével. Azonban a legnagyobb hiba, hogy ezen összegek túlnyomó többsége nem kerül lehívásra. Ha az általunk vizsgált kórházak tekintetében nézzük, a támogatások kihasználása létkérdés, így rendkívül szükséges lenne nagyobb figyelmet fordítani ezekre is, esetleg külön stábot létrehozni a pályázati támogatások elnyerése céljából. Elmondható még továbbá, hogy az olyan – relatív olcsó – megoldások, mint az izzók kicserélése energiatakarékos fényforrásokra elképesztően sokat tehet környezetünk megóvása érdekében, hiszen a fogyasztás jelentős mértékben csökken általuk.14. Ráadásul ennek hatása már rövidtávon is mérhető, nem beszélve a számottevően alacsonyabb rezsiről. Fontos továbbá, hogy a vállaltok eldönthessék, kitől vásárolják az energiát, hiszen így támogathatóak a megújuló energiaforrások, úgy, mint például a nap-, víz- és geotermikus energia. Nyilvánvaló, hogy napjainkban ezen energiaforrások jelenleg még a lefölöző árstratégia „áldozatai”, ám a nagy felhasználók nyomására a verseny következtében csökkenhetnek a most még meglehetősen magas árak. Sőt, mi több, az ilyen típusú energiákkal még nem foglalkozó erőművek is a megújuló energiák irányába fordulhatnak, aminek hosszú távú következménye az egész világ számára rendkívül pozitív lenne. R. Cree Road to greener fleets15 írása alapján ahhoz, hogy egy vállalat ökológia lábnyoma, tehát környezetterhelése minél kisebb legyen a fentebb felsoroltakon kívül a gépjárművek optimális használatát is szükséges górcső alá venni. Kifizetődő lenne – mind környezeti, mind pedig anyagi okokból – vezetői kurzusokat, továbbképzéseket tartani, amiknek következtében csökkenhetne az óriási mértékű fogyasztás, illetve a balesetek száma.

14

http://www.consent.hu/csat/Fenyforrasok_osszehasonlito_tablazata.pdf Cree, Richard: Road to greener fleets Director; 2010. szept.; 64, 1; ABI/INFORM Global, 65. old. 15

14

Megfontolandó lenne továbbá alacsonyabb fogyasztású, kis teljesítményű motorral rendelkező gépjárműparkot kialakítani, amire az egyre erősebb adózási előírások is bőven szolgáltatnak okot. Erre az igényre már az autógyárak is reagálnak, hiszen folyamatosan jönnek ki az egyre „zöldebb” járművek a futószalagokról, tehát a kínálati oldal nagyon nagy. Nem beszélve az újabb technológiákról (hibrid, bioetanol, stb.), amik térnyerése óriási előrelépés lenne. Természetesen nem minden helyzetben elégíti ki egy vásárló igényét a kicsi, ámde környezettudatos autó, így a gyárak limuzinok dimenziójában is folyamatosan kísérleteznek a kisebb fogyasztás, a kevesebb CO2 kibocsátás érdekében. A gépjárműparkok tekintetében is fontos a már említett rendszeres odafigyelés, folyamatos karbantartás, korszerűsítés, hiszen így biztosítható az optimális fogyasztás, valamint a balesetek száma is radikálisan csökkenthető általa. A tanulmány arra is rávilágít, hogy az utazások hosszának lerövidítése, a dolgozók utazásainak összehangolása, illetve az „áru-utaztatás” elkerülése szintén sokat jelenthet. Végül, de nem utolsó sorban legfontosabbként kiemeli, hogy rendkívül lényeges az egész vállalati kultúrát a környezettudatosság szellemében formálni, hiszen így mindenki megérheti, hogy a cél nem csupán a költségek csökkentése, hanem magának a környezetnek a védelme is.

4.5 Harc a zöld fogyasztóért16 Amint erre a korábbiakban is már utalást tettem, az úgynevezett zöld fogyasztó a mozgatórugója, központi szereplője a zöld marketing fejlődésének. Hiszen az ő külső nyomásuk kényszeríti a marketingszakembereket arra, hogy reagáljanak, válaszoljanak és megértsék igényeiket. A marketing területén dolgozók ezért folyamatosan vizsgálják, azonosítják a zöld fogyasztókat, hogy minél jobban ki tudják elégíteni szükségleteiket. Ez a tanulmány pontokba szedve ír „aranyszabályokat”, hogy hogyan kell elérni, megszerezni, azaz levadászni a zöld fogyasztókat. Útmutatást vázol, hiszen már az elején felhívja a figyelmet rá, hogy egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a marketingesek, mivel óriási ellentmondás feszül a zöld fogyasztás, és az általuk korábban képviselt nézet között, miszerint a fenntarthatatlan túlfogyasztást kell elérni. 16

Peattie, Ken: Golden goose or wild goose? The hunt for the green consumer Business Strategy and the Environment; 2001 július/aug.; 10, 4; ABI/INFORM Global, 187. old.

15

Első szabályként kiemeli, hogy a „préda” és szokásainak azonosítása, megismerése elengedhetetlen a jó marketingstratégia kidolgozásához. Ottman 1993-ban megjelent tanulmánya például a zöld fogyasztót szocio-demográfiai alapon kezelte. Kimondta, hogy az nagy valószínűséggel zöld, aki tanult, liberális politikai nézetei vannak, tehetős, 30-49 év körüli nő, 6 éves, illetve idősebb korú gyermekei vannak. Ez a nézet azonban hamar megdőlt, hiszen nem volt elég meggyőző és alátámasztott. Bár – ahogy az általam vizsgált tanulmány is részletezi – rengeteg nagyon ellentmondásos kutatás látott napvilágot, amikből volt, ami ezt igazolta, és volt, ami pedig cáfolta. Mindenesetre nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy szocio-demográfiai okok befolyásolnák leginkább a zöld fogyasztást. A következő szabály, hogy jó csalit használj. Ugyanis mind a zöld reklám, mind a rosszul szervezett PR tevékenységek, mind pedig a zöld címkézés sikertelen eszköznek bizonyult. Ezek ugyanis inkább összezavarják és szkeptikussá teszik a vásárlót, ami egyértelműen eltántorítja őket a vásárlástól. Fontos tudni, hogy hogyan kell eladni azt a tényt, hogy egy zöld termék legtöbbször drágább, mint nem zöld alternatívája. Nem azt kell kérdezni ugyanis, hogy mennyit lenne hajlandó pluszban fizetni egy környezettudatos vásárló a környezet védelmében, hanem, hogy olyan termékeket akarnak e vásárolni, amik azért olcsóak, mert szennyezik a környezetet. Ennek következtében az egyik legfontosabb dolog hangsúlyozni azt, hogy milyen hátrányai vannak a nem zöld helyettesítő termékeknek, aminek következtében kiemelhető, hogy a zöld termékek fogyasztása viszont milyen előnyökkel jár. Negyedik

szabályként

a

jó

PR

és

az

egyéb

marketingkommunikáció

szükségességére hívja fel a figyelmet, azaz, hogy ha nem is sikerül „elkapni” a prédát, legalább jó körítést csinálj neki. A források feldolgozása során tapasztaltam, hogy több tanulmány is kitért arra, hogy bármennyire is zöldebbé válnak az emberek, és megvan bennük a vágy, hogy környezetbarát termékeket fogyasszanak, az elméleti síkon erős attitűdjük a gyakorlatban nem jelenik meg. Tehát manapság még a legtöbb olyan vállalat, aki válaszolni próbált erre a kihívásra (zöld termékek, stb.), negatív eredményekkel szembesül. Hiába befolyásolja az attitűd a magatartást, valójában ez nem mindig vezet tényleges fogyasztáshoz is. Tehát a préda igazából sokkal kisebb, gyávább, sokkal kevesebb van belőle és sokkal kevésbé tervezhetünk vele.

16

Erre az általam vizsgált tanulmány Durcker 1960-as felmérését hozza fel példaként, miszerint például az a feltevés, hogy a vásárlók tudják mi kell nekik, nem igaz. Ezt jól mutatja ugyanis, hogy egy 1500 fős felmérésben a 16 környezettel kapcsolatos kérdésre átlagosan csak 6-ra tudtak jól válaszolni. Ugyanezen tanulmány kiemeli, hogy a vásárlók nem hisznek a nagy szavakat használó, magukat környezetbarátnak hirdető vállalatoknak. Az Egyesült Királyságban végzett felmérés adatai alapján ugyanis többségük, 71 %-uk úgy gondolja, hogy csupán a magasabb árak kifizettetése érdekében cselekszenek így. Szintén ebben a felmérésben látható, hogy a hamis, alaptalan ígéretekkel, környezeti fenyegetettséggel dolgozó „környezettudatos” reklámkampányok a válaszadók 60 %-nál nem érnek el eredményt. Ez az eredmény a fentebb tárgyalt pontoknál is óriási jelentőségű, azaz a PR tevékenységek, a ténylegesen jó kommunikáció elengedhetetlen a zöld fogyasztók elérése érdekében. Azt is nagyon fontos látni, hogy körülbelül 31 %-uk magával a zöldnek nevezett termékkel sem volt elégedett. Ennek fő oka, hogy a nagy versenyben, az új igények kielégítésének sürgetésében nagyon sokszor rossz minőségű, félrevezető termékeket dobnak piacra, ami természetszerűleg csökkenti a környezetbarát termékek keresletét és általában a vásárlók szkeptikusságához vezet. Ahhoz, hogy jobban megértsük a zöld fogyasztói magatartást, vagy legalább egy szegmensét, a vásárlói viselkedés részét, a lenti ábra nyújt segítséget. A mátrix két változón keresztül vizsgálja a zöld vásárlás valószínűségét, ezek pedig: a kompromisszum és a bizalom mértéke a környezeti előnyök által generálva egy adott vásárlási döntés folyamán. A kompromisszumok között vannak az úgy nevezett zöld prémiumok, tehát a magasabb ár, az alacsonyabb technikai teljesítmény elfogadása a magasabb öko teljesítmény tükrében, valamint a tény, hogy képesek többet utazni olyan áruházláncok miatt, amik zöld termékekkel foglalkoznak (például: Out of this World organikus szupermarket lánc).

17

2.sz. ábra A zöld vásárlás észlelési mátrixa A bizalom foka

Ezt megéri („Feelgood

Nyerő-nyerő helyzet („Win-win

purchases”)

purchases”)

BodyShop

Újrahasznosított, nem klórral fehérített

Természetes pamut ruhák

papíráru

Miért ezt? („Why brother?”)

Miért ne? („Why not?”)

Környezetkímélő autó

Ólommentes üzemanyag

Nem eldobható pelenka

Mosószer utántöltő

magas

alacsony magas

alacsony

A kompromisszum mértéke

(Forrás:K.Pattie: Golden goose or wild goose? The hunt for the green consumer 187. old) A felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók egyre inkább elutasítják azt a kompromisszumot, hogy magasabb árat fizessenek valamiért zöld mivolta miatt. Ez a tény az általam vizsgált terület tekintetében egy intő példa lehet, hiszen a legjobb technikák is csak akkor igazán csábítóak, ha elérhetőek. Felméréseikből az is jól látszik, hogy a rosszabb technikai teljesítmény elfogadása manapság már nem olyan általános, igenis elvárják a környezetbarát termékektől ugyanazt a teljesítményt. Azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mi az a faktor, ami eldönti, hogy hajlandóak e végül a vásárlók megkötni ezen kompromisszumokat. Ez a tényező pedig nem más, mint a bizalom, hogy a terméknek környezetvédelmi előnyei vannak. Tehát, hogy tényleg valós környezeti problémára ad választ, valamint, hogy valóban jobb az adott termék környezeti szempontból. A fenti ábra tehát azt mutatja, hogy egy adott vásárlás esetén hogyan képes változni a fogyasztói hajlandóság a kompromisszumkészség és a bizalom mértékének tükrében. Azok a termékek tehát, amik a „win-win” szektorba esnek, azaz nem igényelnek sok kompromisszumot és környezetbarátok is, nem szenvednek a piacon. Sőt, azon termékek is jó fogadtatást fognak elérni, amelyek gazdaságosak, jó technikai szinten vannak, alacsony a kompromisszumigényük, habár környezetvédelmi szempontból nem 18

olyan

jók

(mosószer

utántöltők).

Azon

termékek

esetében

viszont,

amelyek

megvásárlásához jelentős kompromisszumokra van szükség, a környezeti előnyeik, és az ebben való bizalom fogja eldönteni a vásárlást. A tanulmány írója egyértelműen abban látja megközelítésének előnyét, hogy már magával a vásárlással, mint cselekvéssel foglalkozik, az egész fogyasztást pedig egy folyamatnak tekinti. Tehát inkább a szituáció okozta befolyásokra koncentrál a szokásos szocio-demográfiai és személyiség általi hatások helyett.

4.6 A zöld fogyasztást befolyásoló tényezők 4.6.1 Attitűd Megállapítható, hogy a zöld marketinggel kapcsolatos kutatások egyre inkább elterjedtek, és ennél csak nagyobb ütemű terjedés prognosztizálható. Köszönhető ez annak, hogy a vásárlók ma már sokkal környezettudatosabbak, és ezen tulajdonságuk alapján kívánnak viselkedni a piacon is.17 Rylander és szerzőtársainak tanulmánya ezért kiemeli, hogy ezt az óriási mértékben növekvő zöld fogyasztást a marketingeseknek egy olyan lehetőségként kell felfogniuk, aminek minél jobb megismerése és feltérképezése következtében új szegmenseket érhetnek el úgy, hogy közben szociálisan éber és a közösségi értékeket figyelembe vevő állampolgárokként tűnnek fel. Ennek érdekében a kutatás egy teória rendszert vázol a zöld fogyasztás, valamint a zöld magatartás megértése céljából. A tanulmány írói korábbi környezettudatos viselkedésekkel foglalkozó kutatások, és az emberi viselkedési teóriák felhasználásának ötvözéséből hozták létre ezt az általam vizsgált teória rendszert. Első lépésként meg kellett állapítaniuk, hogy hogyan definiálják a zöld fogyasztói magatartás fogalmát. Kutatásaik alapján marketing szempontból a leghasználhatóbb a Szociálisan Felelős Fogyasztói Magatartás elnevezésű skála alkalmazása (Socially Responsible Consumption Behaviour, Antil 1984), ami kombinálja a környezettudatos attitűd vizsgálatát a magatartási szándékokkal. Azonban rögtön kiemelik, hogy jelentős

17

Rylander et al: Understanding green consumption behavior: Toward a theoretical framework American Marketing Association. Conference Proceedings; 2001; 12, ABI/INFORM Global, 386. old.

19

mennyiségű variáció figyelhető meg a zöld magatartás vizsgálatakor, mivel eltérőek a vásárlók érdeklődési körei, valamint érdekeltségei is a környezet védelme területén. Második lépésként azt vizsgálták, hogy mik a döntést – tehát a zöld magatartást – befolyásoló tényezők, valamint, hogy ezeknek milyen mértékben van szerepe a környezettudatos viselkedésben, azaz mennyire erős a hatásuk az emberekre. A személyes befolyásoló változók között szerepelnek az értékek, a normák, a tudásszint, a személyiség és a demográfiai helyzet is. Ezen tényezők képesek tehát alakítani az emberek attitűdjét a környezettudatos viselkedés és a környezeti témák irányába. Az attitűd a vásárlói magatartás tanulmányozásának egyik legfontosabb területe, hiszen az attitűdkutatások eredményeinek segítségével jelentősen könnyebben kialakítható, és jobb vállalati marketingstratégiák jöhetnek létre.18 Ahogyan szinte minden marketing könyvben, így ebben, a fogyasztói magatartást vizsgálóban is Fishbein modellje a kézenfekvő az attitűd vizsgálatakor. Fishbein modellje alapján az attitűdnek magatartást befolyásoló hatása van. Azt pedig, hogy milyen erős ennek impressziója, a következő tényezőktől függ: az attitűd erőssége, más attitűdök létezése, az attitűdre való reakcióképesség, valamint a társadalmi környezet tényezői. Ezek mellett pedig még kiemeli az emberi tulajdonságok milyenségét és az érdekeltség mértékét is. Az attitűd erőssége szempontjából megállapítható, hogy minél erősebb egy attitűd, annál nagyobb valószínűséggel van hatása a magatartásra. Ez lehet pozitív és negatív attitűd is. Tehát például, ha valaki érdeklődik egy kultúra iránt, nagy valószínűséggel előszeretettel vásárol onnan származó, arra emlékeztető termékeket. Averzió esetén pedig szinte biztos, hogy nem fog a fogyasztó olyan termékeket vásárolni, amivel kapcsolatban negatív attitűdje van. Más attitűdök létezése oly mértékben képes befolyásolni a magatartást, hogy esetleg eltántorít az eredeti ötlettől, vágytól. Hofmeister könyvében erre a tengeren túli utazás utáni vágyakozás, valamint a repüléstől való félelem kettősségét hozza fel példának. Reakcióképesség alatt pedig a megtehetés, és meg nem tehetés helyzete befolyásolja a magatartást. Tehát hiába van nekem pozitív attitűdöm a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, ha erre a városomban nincs kidolgozott stratégia, nem tudom környezettudatosan gyűjteni a szemetet, mivel csak hagyományos szeméttelepek és 18

Hofmeister-Tóth Ágnes: A fogyasztói magatartás alapjai Aula Kiadó, Budapest, 2003, 189-211.

20

hulladékfeldolgozás létezik. Vagy a passzívházak esetében hiába vagyok elkötelezett híve a technológiának és a környezet védelmét igenis szem előtt tartom, ha anyagilag nem tehetem meg, hogy ilyen házat építsek. A társadalmi környezet szituációs tényezői esetében mások ellenérzése miatt hagyunk fel például a vásárlással, vagy pont pozitív üzenete miatt kezdünk úgy viselkedni, ahogy elvárják tőlünk. A tudatosvásárló.hu ezzel kapcsolatban hozza fel azt példaként, hogy Amerikában a környezettudatosság miatt hagynak fel egyre többen a palackozott víz fogyasztásával, és térnek át inkább a csapvízre. Több példán keresztül mutatja be, hogy közvetlen környezetünk, a társadalmi környezet miként képes befolyásolni fogyasztói magatartásunkat. Egy dolgozó példás viselkedése például elérte, hogy munkahelyén felhagyjanak a palackozott víz fogyasztásával. 3.sz. ábra A környezettudatos fogyasztó magatartás grafikonja

(Forrás: Rylander: Understanding green consumption behavior: Toward a theoretical framework American Marketing Association / Winter 2001, 386. old.) A 3. számú ábrán látható grafikon megalkotásakor a szándék és a viselkedés közötti kapocs volt az egyik legtörékenyebb aspektus. Ennek oka, hogy rengeteg ember tartja magát zöldnek, tartja fontosnak a környezetet figyelembe vevő attitűdöt és szándékot, de mégsem viselkedik ennek megfelelően. Ezen kapcsolatot befolyásoló legvalószínűbb tényezők az ellenőrzés helye, az észlelt fogyasztói hasznosság, az árérzékenység, a zöld 21

célokban való hit, a referenciacsoportok hatása, a befektetett energia szükségessége, valamint a már említett cselekvési lehetőség, képesség. Ahogy az a fenti ábrán is megjelenik, ezeken felül még óriási szerepe van viselkedésünkben az adott cselekvéshez párosítható jutalomnak, illetve büntetés eshetőségének. Az általam vizsgált Rylander és tárai által jegyzett tanulmány hivatkozik Schwepker és Cornwell (1991) írására, miszerint léteznek bizonyítékok arra, hogy az emberek hajlandóak nagyobb összegeket kifizetni a zöld termékekért, azonban az még nem világos, hogy mely hatásos „jutalom” képes felülkerekedni azon „büntetésen”, hogy nagyobbak a költségek. A fentebb leírtak tükrében megalkotott grafikon alapján tehát elmondható, hogy a fogyasztók egyre inkább a környezetei kérdések és viselkedések irányában alakítják ki attitűdjeiket, amiket különböző szociális és személyes tényezők befolyásolnak. Továbbá az attitűd mint felelős jelenik meg a viselkedési szándékok esetében. A szándék vagy vezet fogyasztáshoz, vagy nem, amiket pedig külső (pl.: büntetés) és belső (pl.: árérzékenység) tényezők befolyásolnak.

4.6.2 Státuszszimbólum Hofmeister-Tóth Ágnes A fogyasztói magatartás alapjai című művében rávilágít, hogy a fogyasztók előszeretettel vásárolnak olyan termékeket és szolgáltatásokat, amik segítségével társadalmi státuszukat igyekeznek kifejezni a többi ember számára. Egyes termékek ugyanis státuszszimbólumként működnek, amikhez alapból presztízs értékű fogalomtársítás kapcsolódik. Ennek elméleti alapjait a társadalmi rétegződésen keresztül érthetjük meg, ami tulajdonképpen

a

táradalomban

élő

egyének,

vagy

csoportok

hierarchikus

elrendeződésének módját takarja. Egy adott társadalmi rendszerben a társadalmi osztály kifejezés az egyén pozíciójára vonatkozik, amit foglalkozása, végzettsége, jövedelme és vagyoni helyzete határoz meg. Marketingszempontból egy ilyen osztály a fogyasztóknak egy hasonlóan működő, gondolkodó csoportja. Ezzel kapcsolatban fontos beszélni a státuszról, mint fogalomról is. Minden státusz tulajdonképpen egy szerep is, ami lehet szerzett vagy öröklött. Marketingszempontból

22

ennek azért van jelentősége, mert minden ember általában azokat a termékeket, szolgáltatásokat választja, ami az ő társadalmi hovatartozására, státuszára utal. Esetünkben egy innováció, azaz a passzívházak státuszértéke vitathatatlan, hiszen azon túl, hogy környezettudatosságával példaértékű, egyediségével különleges, tehát mindenképpen státuszszimbólumi pozíciót érhet el. Ami a magasabb költségek miatt nagyon fontos lehet, hiszen így hajlandóbbak többet fizetni a hozzá társított presztízsérték miatt. A marketingszakemberek számára tehát fontos annak ismerete, hogy milyen társadalmi rétegek vannak egy adott társadalomban, hiszen ezáltal tudják megtámogatni például a státuszértékű termékek/szolgáltatások bevezetését a piacra. Az általam vizsgált következő tanulmány19 fő kutatási területe pont ebben a kérdéskörben vizsgálja a zöld fogyasztás problémakörét. Arra keresi a választ, hogy hogyan

lehet

az

embereket

abban

motiválni,

hogy

zöldek

legyenek,

tehát

környezettudatosabban viselkedjenek. A tanulmány írója ugyan utal azon teóriákra, miszerint a válasz vagy a nagyobb mennyiségű információ-szolgáltatásban vagy pedig a különböző pénzügyi ösztönzőkben van. Azonban kiemeli, hogy kutatásukban ők azon evolúciós teóriákra támaszkodtak, melyek a státuszt, mint hírnév értékű, és az önzetlenség által elért előnyökkel járó dologgal párosítják. Tehát esetünkben a motivációs tényező maga a státusz lenne, ami utáni vágyakozás elősegítheti a zöld fogyasztás szélesebb körű elterjedését. Kutatásaik alapján a státusz képes úgy motiválni, hogy az emberek inkább vásárolnak relatíve rosszabb, de zöld termékeket, mint luxusdarabokat. A hírnévből származó szociális előnyök, és a különböző önző érdekek megszerzése miatt az embereket a státusz jelentősen motiválta a zöld termékek megvásárlására. Viszont felméréseik alapján ez a motivációs erő csak a nyilvános viselkedésben érvényesült, a magánéletben nem. A státusz, tehát a vágyott/megszerzett társadalmi hovatartozás által motivált fogyasztás a drágább zöld termékek megvásárlását is népszerűvé teszi, annak ellenére, hogy a nem zöld megfelelőjük jelentősen kevesebbe kerülne.

19

Griskevicius, Vladas:Conspicuous conservation: Pro-environmental consumption and status competition ProQuest Dissertations and Theses; 2008; ABI/INFORM Global, pg. n/a

23

Ezek alapján – ahogyan azt az általam vizsgált tanulmány is következtetésképpen levonja – a státusz motivációs erejének aktivizálása hatásos stratégia lehet a marketingszakemberek kezében a zöld fogyasztás előmozdítása érdekében.

24

5 A passzívházak jelentősége a környezetvédelem területén A globális felmelegedés, a klímaváltozás és az egyéb környezeti problémák szükségszerűen megkövetelik olyan – környezetvédelmileg is hatékony – alternatívák használatát, amik az ellenük folytatott harcban megoldást nyújthatnak, és amelyek segítségével fenntartató jelenlegi életszínvonalunk és gazdasági aktivitásunk. Ezek a törekvések, és megoldáskeresések szerencsére napjainkban már globális szinten is megfigyelhetőek. Az Energia Politika (Energy Policy)20 írásából tudhatjuk, hogy a törekvések között fontos alappillérnek számít a Kiotói Egyezmény, ami egy nemzetközi megállapodás annak érdekében, hogy 2012-re az 1990-es szintnél 5 %-al kevesebb legyen az üvegházhatású gázok (GHGs) kibocsátásának mennyisége. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a közösségi áram- és hő fogyasztás a GHG kibocsátás 30 %-át teszi ki. 4.sz. ábra Az üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős tevékenységek, EU-15 (2005)

9% Közösségiáram-és hőtermelés

4% 30%

5%

Közútiárufuvarozás Gyárakésüzemek

12%

Lakossági Kereskedelmitevékenység Olajfinomítók 16%

Egyéb

24%

(Forrás:Audenaert A., et al.; Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses, 47. old.)

20

Audenaert A., et al.: Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses Energy Policy Volume 36, Issue 1, 2008. január, 47-55. old.

25

Ez alapján elmondhatjuk, hogy ebben a szektorban lehet elérni a legnagyobb változtatásokat, a legjelentősebb csökkentéseket. Ebből logikusan következik, hogy a környezettudatos

építkezés

milyen

rendkívüli

mértékben

képes

hozzájárulni

a

környezetvédelmi célok eléréséhez. Dolgozatom további célja, hogy ezt minél részletesebben be is bizonyítsam.

5.1 Mi a passzívház? 5.1.1 Meghatározás A passzív ház elnevezés az energiatakarékos, környezetbarát épületekre alkalmazott – Németországban kifejlesztett – minősítési rendszer. Tulajdonképpen az alacsony energiafelhasználású épületek tökéletesítéséről beszélünk.21 Az elnevezés elsősorban egy szabványosított minőséget határoz meg (ezt nevezik passzívház-minőségnek), mely minőség elnyeréséhez nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelnie az adott háznak. A kritériumok között szerepel például a maximum négyzetméterenkénti energiafelhasználás meghatározása is,22 melyre később részletesen is kitérek. A passzívháznak tehát egy minden részletre kiterjedő rendszernek kell lennie. A Passivhaus-Institut definíciója szerint: „A passzívház olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérsékletet biztosítása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”23 Fontos kiemelni, hogy a minősítési rendszer nem köti ki, hogy milyen típusú épület lehet passzívház. Így nem csak lakóépületek kaphatnak ilyen minősítést, hanem iroda-, iskolaépületek, valamint régi, de felújított házak is. Ez valószínűsíthetőleg nagymértékben hozzá fog járulni a passzívházak minél szélesebb körű elterjedéséhez.

5.1.2 Az első passzívház24 Az első passzívház 1990-ben épült Németországban, Darmstadtban. A technológia gyökerei azonban már az 1980-as évek közepén tesztelés alatt voltak. Dr. Wolfgang Feist

21

Schnieders, et.al.: CEPHEUS results: measurements and occupants' satisfaction provide evidence for Passive Houses being an option for sustainable building Energy Policy 34. 2 (2006, jan.): 151-171. old. 22 Caulfield, John. : Body Heat,. Builder 32. 11 (2009. nov.): 16,19. 23 Passivhaus Institut hivatalos oldala (http://www.passiv.de/) 2011.09.28. 24 A Magyar Passzívház Szövetség honlapja (http://www.mapasz.hu/) 2011.10.01.

26

professzor és csapata fejlesztette ki a rendszer alapjait, amit végül 1990-ben a gyakorlatba is átültethettek. Ez a ház mérföldkőnek, ugródeszkának tekinthető a passzívház építésének történetében, különösen annak a ténynek köszönhetően, hogy már akkor kiderült, hogy számos célkitűzést rögtön sikerült felülmúlni. A házban élő négy család azóta is élvezheti az alacsony energiaköltséget, valamint a magas életminőséget. Nem sokkal az első passzívház megépülése utána létrehozták a már említett Passivhaus Institut-ot (1996), ami a szabvány gondozásáért, valamint a minőségért felelős. Csak azon házak nevezhetőek passzívháznak, és kaphatják meg a minősítést, amik megfelelnek a Passzívház Intézet előírásainak.

5.1.3 A passzívház előnyei25 A passzívházak legnagyobb előnye – és egyben legfontosabb megkülönböztető tulajdonsága a tradicionális házakkal szemben -, hogy nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Ez főként kiemelkedő hőszigeteltségüknek köszönhető. A passzívház tehát olyan légmentesen lezárt ház, ami annyi „szabad” hőt tart bent, amennyi a házon belül adott. A megfelelő hőmérséklet eléréséhez szükséges fűtési energiát kizárólag olyan passzív forrásokból nyerik, mint például a lakás helyiségeinek elhasznált levegőjéből nyert maradék hő, a speciális hőszivattyúkból nyert, természetes úton előállított friss levegő, valamint a bent lakók és háziállataik saját hőkibocsátása, vagy az általuk végzett mindennapi tevékenységek által keletkezett hő (fürdés, főzés, háztartási berendezések veszteségi hője, stb.). Ezeket kombinálják a napenergiából nyert hővel, a már említett kiemelkedő hőszigeteléssel, valamint a rendkívül magas minőségű hőszigetelő ablakokkal és az ellenőrzött szellőztetési rendszerrel. Ezek kiaknázásához rendkívül fontos a megfelelő tájolás, tehát, hogy a maximum napsütéses órákat legjobban hasznosítani tudják, illetve az úgynevezett dupla-fal rendszer, aminek segítségével megszüntethető a hőhíd jelenség, azaz kiküszöbölhetőek a túlzott hőveszteségek.

25

A Magyar Passzívház Szövetség hivatalos oldala

27

5.sz ábra Passzívház komponensek: speciális technika minden szinten

(Forrás: IG Passivhaus Österreich (www.igpassivhaus.at)) 5.1.3.1 Éves energiaszükséglete A

fent

felsoroltaknak

köszönhetően

egy

passzívház

éves

maximum

energiaszükséglete 15 kWh négyzetméterenként. A szabvány szerint egy ilyen épület éves energiafelhasználása – mely a fűtésen kívül tartalmazza a hűtést, az úgynevezett használati melegvíz előállítását, a világítást, a műszaki berendezésekhez felhasznált energiát, illetve az ellenőrzött szellőztető rendszer üzemeltetését – nem lehet több évi 42 kWh/m2-nél. Ez azt jelenti, hogy napjainkban egy passzívház éves energiaköltsége körülbelül 5 euró négyzetméterenként.

Összehasonlításképpen

egy

hagyományos,

téglaház

éves

energiaszükséglete ezzel szemben 300-400 kWh/m2. Tehát körülbelül 90 %-os energiamegtakarítás érhető el évente a hagyományos épületszerkezetekhez képest. Marketing szempontból természetesen ez a legerősebb érv a passzívház technológia mellett, ráadásul ez úgy érhető el, hogy – amint erre majd a későbbiekben kitérek – nem igényel ilyen mértékű extra költségeket az építés.26 Legfontosabb előnyei tehát a következők: 

Rendkívül alacsony fűtési költség.



Kellemes hőérzet, ugyanis a hőszigetelésnek köszönhetően a belső falak hőmérséklete megegyezik a belső hőmérséklettel, tehát a falak nem sugároznak hideget.



Nincs huzat a házban.



A szabályozott szellőztetésnek köszönhetően szabályozott a páratartalom, így nem alakulhat ki penészedés az épületben.

26

A Passivhaus Intsitut oldala (http://www.passiv.de/) 2011.09.29.

28



Szintén a szellőzőrendszernek köszönhetően a pollenek 70 %-a is kiszűrődik, ami manapság – az allergia népbetegséggé alakulásának éveiben – rendkívül nagy előny.



Egész évben friss a levegő a lakáson belül.



Minimális az energiafelhasználás, ami párosul a jelentősen alacsony CO2 kibocsátással is, ami napjainkban szintén kardinális kérdés. Dolgozatom alap célkitűzése, hogy bebizonyítsam, a passzívházak milyen nagy mértékben képesek a zöld fogyasztást segíteni, így a CO2 kibocsátásra később részletesen is kitérek. A passzívház technológia tehát ahelyett, hogy arra fókuszálna, miként lehet

környezetbarát energiát előállítani, egyszerűen az energiafogyasztás mértékét csökkenti radikálisan. (A legtisztább energia a meg nem termelt energia.) Ez a tulajdonsága teszi tagadhatatlanul

zölddé,

környezetvédelmi

szempontból

rendkívül

hatékonnyá

a

technológiát.27 Dr. Wolfgang Feist fizikus professzor szerint a csekély energiaigény az ilyen típusú házakban még magasabb komforttal is jár. Így a környezettudatosságnak nincs „aszketikus mellékíze”, tehát nem jár lemondással a környezettudatos cél. Véleménye szerint csak így lehet a mai világban jelentős környezeti változásokat elérni, ami elterjedésével remélhetőleg globális méretekben is érezhető majd a javulás.28

5.2 Európai Uniós irányelvek29 Amint erről már a zöld fogyasztás fejezetében említést tettem, az Európai Unió a passzívházak dimenziójában is jelentős fontosságú irányelvet fogalmazott meg. Az Unió 2010-ben elfogadott energiaszabványa értelmében 2020-tól kötelező lesz a közel nulla energiafelhasználás elérése az épített környezet esetében, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden új háznak passzívház technológia szerint kell épülnie. A határozat értelmében 2018-tól a közszférában, míg a magánszférában 2020-tól lépne életbe a szabályozás. A kidolgozók szerint 8 év átfutási idő elegendő kell, hogy legyen minden tagállam számára, hogy elkezdje a szükséges előkészületeket: a szabályok

27

Miller, Anne. : Property: Getting Active With Passive HousesWall Street Journal [New York, N.Y] 13 2011:július .22. 28 Szép Házak folyóirat, 2003/2. 135. old. 29 A Magyar Passzívház szövetség honlapja (www.mapasz.hu) 2011.11.02

29

és vonatkozó törvények megalkotását. Az irányelv célja, hogy csak olyan házakat lehessen ezentúl építeni, amik energiafelhasználása és károsanyag-kibocsátása nagyon alacsony. Az OzoneNetwork a 2020-as európai irányelvvel kapcsolatban kiemelte, hogy óriási előrelépést jelentene Magyarországnak ez a szabályozás, hiszen rendkívüli mértékben csökkenne hazánk energiafüggősége. A Magyar Passzívház szövetség elnöke ugyanis rávilágított, hogy Magyarországon a már meglévő lakóépületek fajlagos energiaszükséglete éves szinten meghaladja a 200 kWh-ot négyzetméterenként, ami az újépítésű házak esetén is még 160 kWh körül van. Abban az esetben, ha ez 60-80 %-al kevesebb tudna lenni, már negyedével csökkenne az ország energiafüggősége. Hazánkban ugyanis az energia 40 %-át az épületek használják fel. A jelenlegi kormány programjából már annyi kiszivárgott, hogy 10-15 év alatt akarják az arra alkalmas 3 millió lakást energetikailag rendbe tenni. Azt is tudni vélik, hogy a hőszigetelés, az ablakcsere és a fűtés-korszerűsítés együtt kap majd támogatást, viszont ennek mértékéről még nem lehet tudni semmit.30 A Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) azonban már kidolgozta a Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) programját. Ennek alapja egy pontozási rendszer lenne, amiben tulajdonképpen az eredeti és a felújított házat pontoznák. Pontonként pedig akár négyzetméterenként 2600 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtanának az építtetőknek.31

5.3 A passzívházak terjedése világszerte32 A már említett első passzívház, a darmstadti 1990-es építés óta világszerte, de főleg Európában 15-20000-re tehető a megvalósult passzívházak száma. Ausztriában – az IG Passivhaus Österreich (Ausztriai Passzívház Érdekszövetség) adatai alapján – körülbelül 2500-3000 ilyen ház épült. A Passivhaus Institut adatai alapján láthatjuk továbbá, hogy Németországon és Ausztrián kívül Svájcban és a Skandináv országokban igen népszerűek az ilyen típusú házak, számuk pedig rohamosan nő. A legutóbbi, 2010-es adatok alapján már 30 ezres nagyságrendről beszélnek.

30

www.ok.hu Csak passzívházat lehet építeni 2020-tól 2010.05. A Magyar Építőanyagipari Szövetség honlapja (http://www.measz.hu/hu) 32 Fenntartható építészet szakmai konferencia (http://www.zeroco2.hu/hu/) 31

30

A terjedés pedig a következő évtizedekben soha nem látott ütemet fog venni, hiszen a már említett EU-s irányelvek is életbe lépnek. 2.sz. táblázat Az amerikai passzívházak

(Forrás: Energy Design Update, 2011. január, 6. old.) A terjedés egyik kulcs országa pedig az Amerikai Egyesült Államok lehet, ahol azonban németországi koncentráltságának köszönhetően a kezdetekkor elutasításba ütközött a technológia. Az országban ugyanis kétségbe vonták a tervezés átláthatóságát és

31

rugalmasságát, mivel az a német időjárási viszonyokra volt kifejlesztve.33 Végül 2007-ben létrehozták Urbana-ban az amerikai Passive House Institut-ot (PHIUS). 2009-ben már legalább 150 szaktanácsadóval működött az intézmény annak érdekében, hogy az egész országban terjesszék az energiatakarékos házak, a passzívházak előnyeit. Amint azt már említettem, Európában több tízezres nagyságrendben beszélhetünk megvalósult minősített passzívházakról, míg az USA-ban még nem kapott ilyen szinten lángra ez a technológia. 2009-es adatok alapján 7 minősített passzívház épült az Egyesült Államokban, ezeken kívül pedig több, mint fél tucat ház vár a minősítésre. A PHIUS egyik nagy feladata, hogy tanfolyamokkal és egyéb kapcsolódó programokkal felkeltse az érdeklődést, és elültesse a fejekben a passzívház fogalmát, valamint meggyőzze az embereket és bebizonyítsa, hogy mennyire megéri kicsit többet befektetni egy ilyen típusú házba. Az elterjedést hátráltatja egyelőre, hogy néhány szükséges anyag nem kapható amerikai beszállítóktól, valamint, hogy csupán nemrég fordították le angolra a minőségi szabványokat, amik pedig metrikus rendszerben vannak meghatározva.34 Ahogyan az szinte minden európai országban, az USA-ban is nő a passzívházak iránti érdeklődés és kereslet, köszönhetően az egyre magasabb energiaáraknak és a környezettudatosság terjedésének.35 A builderonline.com írása példának hozza Lance Wright-ot, aki saját 2100 négyzetlábas (kb 640 m2) házát passzívház szabványok alapján építette. A ház elsődleges energiaforrása termálvíz melegítő rendszer. Adatai alapján a nagy nyári melegben a kinti 32 fokos meleggel szemben a házban csupán 22 fok volt mindenféle légkondicionáló berendezés nélkül. A téli dermesztő -26 fok körüli hidegben pedig csupán 17 fokra hűlt le a ház belső hőmérséklete. A már említett Európában élen járó országokon kívül Belgiumban is egyre inkább nő a passzívház technológia népszerűsége. 2002-ben létrehozták a helyi passzívház intézményt (PHP). Négy év elteltével a különböző bemutató projektek és az újszerű technológia is elérhető a Benelux piacon, ami a technológia újítások felé való fordulás fejlődését mozdítja elő. A belga jelentés alapján már számos passzívházat építettek az

33

Energy Design Update: Revisiting the Passive House, 2011 január Caulfield, John:Body Heat 35 E.D.U.:Revisiting the Passive House 34

32

országban, valamint bizonyítást nyert, hogy a mély fekvésű országokban is van létjogosultsága a technológiának.36 Amint arról egy török tanulmány37 beszámol, Törökországban az energiahatékony, passzív, napenergiát hasznosító házak népszerűsége nagyon alacsony. Az emögött meghúzódó okok főleg a technológiai hiányosságokban keresendőek. Esetükben például a már jól bevált, valóban hatékony passzívház technológia használata nagy valószínűséggel emelné a népszerűséget. Az sem elhanyagolható számunkra a fenntartható fejlődés szempontjából, hogy napjainkban már nemcsak a klasszikus családi ház dimenziójában terjed ez a technológia, hanem egyre nagyobb teret hódít különböző, többemeletes irodaépületek, raktárak, ipari létesítmények építésénél is, ami mindenképpen jó irányba mutat.

5.4 A magyarországi helyzet Mint azt már korábban – a kritériumoknál – említettem, csak azon épületek nevezhetőek passzívháznak, amik megfelelnek a Passivhaus Institut előírásainak. Hazánkban 2009 tavaszán adták át az első ilyen házat. A Pest megyében, Szadán 2008-ban épült családi ház az első olyan épület Magyarországon, ami rendelkezik ezzel a tanúsítvánnyal. Tehát megfelelt az energiatakarékos otthon minden – az Intézet által előírt – feltételének. A hivatalos elismervény bizonyíték, hogy a ház valóban önállóan „működik”.38 A legfrissebb adatok szerint jelenleg Magyarországon 8 darab minősített passzívház van. Ezek mindegyike az elmúlt 2-3 évben épült. Közben pedig folyamatosan épülnek az új, minősítés előtt álló házak. A Passivhaus Institut-hoz kapcsolódó passivhausprojekte.de oldalán részletes információk találhatóak minden eddigi minősítést elnyert passzívházról, az összes műszaki leírásukkal együtt. Így a magyar házakról is találhatunk információkat. Az első minősítés hazánkban is megnövelte az érdeklődést a passzívháztechnológia iránt, hiszen rendkívül sokat foglalkozott a sajtó az említett házzal. Az építészfórum.hu írásából az is kiderül, hogy számos kísérlet történt már a szadai családi 36

Mlecnik , et.al.:Passive house projects in Belgium, International Journal of Environmental Technology and Management 9. 4 (2008): 390. old. 37 Fikret Okutucu , et. al.: Research into practice: Malatya solar housing Emerald Group Publishing Limited, Vol. 28 No. 5, 2010, 420-439 old. 38 A Magyar Passzívház Szövetség honlapja (http://www.mapasz.hu/)

33

ház előtt a technológia alkalmazására, azonban egyik sem kapott minősített státuszt. Ezek között volt többek között a nagy nemzetközi sikert elért 2005-ös Solanova-projekt, aminek érdekessége még abban is állt, hogy ráadásul egy többlakásos panelfelújításról volt szó. Ezen kívül épültek még családi- és irodaházak is, minősítés nélkül. A szakemberek az első minősítés sikerét abban látják, hogy addigra már több, hozzáértő ember tudott összefogni, és megtervezni a házat.39 Szintén az építészfórum írása alapján tudhatjuk, hogy 2009 februárjában megalakult a PAOSZ, azaz a Passzívházépítők Országos Szövetsége, melyet olyan magánszemélyek, és cégek hoztak létre, akik elkötelezettek a hivatalos darmstadti minősítés iránt. A szervezet tagja jegyzik szinte az összes magyar minősített passzívházat. A PAOSZ tagja a nemzetközi Passzívház Szövetségnek is. Ezenkívül pedig a nemzetközi szinten minden évben megszervezett Nemzetközi Nyílt Passzívház Nap hazai megszervezése is a nevükhöz fűződik. Idén ezt 2011. november 11-13 között rendezték meg, aminek keretében minden érdeklődő előtt megnyíltak a minősített passzívházak kapui.40 Ennek jelentősége az innováció minél szélesebb körű elterjesztésének előmozdításában van, hiszen rengeteg a kételkedő, alul-, vagy félreinformált ember hazánkban is, amint ez majd a kérdőívek elemzésénél is kiderül.

5.5 Költségelemzés, haszonelemzés Kutatásaim során számos összehasonlító elemzést találtam, amik a hagyományos és a passzívházak közötti különbségekre helyezték a hangsúlyt. Ahhoz, hogy valós képet kaphassunk a befektetéshez szükséges költségekről, több ilyen tanulmány adatait fogom összegezni. Az

általam

vizsgált

első

tanulmány41

a

hagyományos,

az

alacsony

energiafelhasználású, valamint a passzívházak tekintetében végzett vizsgálatokat a költséghatékonyság elemzése céljából. A koncepció alapja az úgynevezett EPB belga törvény (Energy Performance Interior Climate holland megfelelője), ami a K-érték42, valamint az E-érték43 alapján sorolja be a házakat. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban 39

http://epiteszforum.hu/node/17277 Passzívház Kft. (http://www.passzivhaz.info.hu) 41 Audenaert, et al :Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses 42 2 K-érték: a ház hő veszteségének mutatója, W/m 43 E-érték: energiafelhasználás mértéke 40

34

tudják betartani az építészek az előírásokat, kifejlesztettek egy szoftvert is. Az előírások számban kifejezett értékei az alábbi táblázatban figyelhetőek meg, ami a vizsgált tanulmány alapját is képezi. 3.sz. táblázat Az EPB által előírt fő követelmények a három háztípusra Az EPB szerinti fő értékek Típus

Épület-előírások/elvárások

Hagyományos ház

≤ K45 E ≤ 100 Ellenőrzött szellőztetési mennyiség ≥ 30 m3/óra/fő

Alacsony energiafelhasználású ház

K30 – K45 Éves fűtési energia igény ≤ 30 kWh/m2 Ellenőrzött szellőztetési mennyiség ≥ 30 m3/óra/fő

Passzívház

K15 – K20 Éves fűtési energia igény ≤ 15 kWh/m2 Ellenőrzött szellőztetési mennyiség ≥ 30 m3/óra/fő

(Forrás: Audenaert, A et al.:Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses, Energy Policy 36 (2008) 48. old.) Az általam vizsgált kvantitatív felmérés alapja egy ház, amit öt különböző típusú passzívházzá, 3-féle alacsony energiafelhasználású házzá és 3 különböző hagyományos házzá terveztek át. A 210 m2-es ház alapformáján nem változtattak, csupán a felhasznált anyagok és technológiák különböznek. A költségek elemzése szempontjából először megnézték, hogy mennyit tesznek ki a különleges extra költségek a passzívházak esetében a két másik háztípushoz képest. Ezeket a pótlólagos költségeket hét kategóriába sorolták, amik a következőek: a fűtés ára, a szellőztetés, szigetelés, légmentesítés, plusz földmunkák, az alapterületbeli különbségek (a vastagabb falak miatti veszteség) és az egyéb költségek. Fontos megjegyezni azonban, hogy míg az utolsó hat tényező valóban a passzívházak extra költségeit jelenti, addig az első, a fűtés, a két másik háztípus passzívházhoz képesti extra költségeit. Az alábbi grafikonon látható az eredmény, amiből jól látható, hogy a szigetelés (64 %) és a szellőztetés (27 %) jelenti a legnagyobb anyagi többletet egy passzívház építése esetén.

35

A költségelemzés alapján a tanulmány kihozza, hogy a hagyományos háztípushoz képest az alacsony energiafelhasználású ház 4 %-al kerül többe, míg egy passzívház 16 % -al. 6.sz. ábra A három háztípus elemzése a pótlólagos költségek tükrében

(Forrás: A. Audenaert et al. / Energy Policy 36 (2008) 50. old.) Az elemzés az energiaárakat az egyes házakban szükséges energia mennyiség alapján vizsgálta, a Belgiumban leginkább elterjedt gáz ottani árának figyelembevételével (0,04 euro/kWh). A költségek elemzése szempontjából még a támogatások területét is vizsgálták. Belgiumban ugyanis az energiatakarékos házak építésére különböző támogatások nyerhetőek el (nemzeti, vidéki, és önkormányzati dimenzióban), amik mértéke maximum 721,06 euró (hagyományos házak esetén) és 2600 euró között változhat. 4.sz. táblázat A költséghatékonysági vizsgálat fő komponensei Teljes költség (EUR)

Extra költségek (EUR)

Támogatások (EUR)

Energiaárak (EUR)

Hagyományos

244.191

0

721

1849

Alacsony e.

253.459

9268

2600

1248

Passzívház

283.401

39.209

2600

600

(Forrás: A. Audenaert et al. / Energy Policy 36 (2008) 50. old.)

36

Haszonelemzés céljából azonban nem elég megnézni, hogy mennyiből lehet megépíteni a három különböző háztípust, hanem szükséges további tényezők (energiaárak, fogyasztás, stb.) figyelembevétele is. A költség és haszonelemzés egyik talán legfontosabb részterülete tehát a befektetés megtérülési idejének vizsgálta. Ugyanis feltételezéseim alapján – amit a későbbiekben bemutatásra kerülő kérdőívek és interjúk is alátámasztanak – minden ember első kérdése, hogy az a plusz költség, ami megjelenik egy passzívház esetében, mikor fog várhatóan megtérülni.

5.5.1 A befektetés megtérülési ideje A fent vizsgált tanulmány44 eredményeit mutatnám tehát be a befektetés megtérülési idejével kapcsolatban is. Fontos megjegyezni, hogy az első felmérést állandó energiaárakkal végezték, semmiféle leértékelési tényező nem játszott szerepet, ami azt hivatott kompenzálni, hogy nem vették figyelembe az inflációt. Az első grafikonról leolvasható az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy a nettó építési költségek fedezve legyenek állandó energiaárak mellett. 7.sz. ábra A befektetések megtérülési ideje, konstans energiaárak mellett

(Forrás: A. Audenaert et al. / Energy Policy 36 (2008) 51. old.) 44

Audenaert, A et al.:Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses

37

Az alacsony energiájú házba való befektetés a felmérés alapján tehát 12,3 év alatt térül meg a hagyományos házhoz képest. Passzívháznál ez az idő 29,9 év. Ha az alacsony energiafelhasználású és a passzívházat állítjuk egymással szembe, akkor ilyen kondíciók mellett 47 év a megtérülések közötti differencia. A második grafikon 10 %-os évenkénti energiaár növekedés esetében vizsgálja a három háztípus közötti különbséget. Ebben az esetben a passzívház többletköltsége 18 év alatt térül meg, míg az alacsony energiafelhasználású ház 9,5 év alatt, a hagyományos háztípushoz képest. Az alacsony energiafelhasználású házhoz képest 24 év szükséges egy passzívháznak a megtérüléshez. 8.sz. ábra A befektetés megtérülési ideje, növekvő energiaárak mellett

(Forrás: A. Audenaert et al. / Energy Policy 36 (2008) 51. old.) A két grafikonból jól látható, hogy – különösen a passzívház esetében – a megtérülési idő szignifikánsan lerövidül a változó energiaárak miatt, hiszen annak energiafelhasználása szinte nulla. Azonban a tanulmány alapján az is kiderül, hogy még évenkénti 14 %-os energiaár-növekedés mellett is 20 évnyi megtérülési idő-különbség van az alacsony energiájú és a passzívház között. 25 %-os növekedés esetében ez 12 év. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy ebben a vizsgálatban nem alkalmazták azon továbbfejlesztett,

többletköltségeket

csökkentő

38

technológiákat,

amik

fejlesztésén

folyamatosan dolgoznak, és amiket napjainkban már alkalmaznak is.45 Ezek az úgynevezett második generációs olcsó passzívházak. Dr. Wolfgang Feist professzor elmondása alapján a korábban befektetett 100 ezer márka helyett – a folyamatos kutatásoknak köszönhetően – ma már csak 15 ezer márkával kerül többe a passzívház egy hagyományos technológiával épület, 156 m2-s házhoz képest. Ez 7700 euró, körülbelül 1,9 millió Ft többletköltséget jelent csupán.46 Ezt már egy átlagos polgár is megengedheti magának. A befektetés megtérülési idejével kapcsolatban fontos figyelembe venni azt az alapvető különbséget is, ami egy német és egy magyar igényszintjét érinti. A németek – ahonnan elindult ez a típusú építési mód – téli időszakban, a fűtési szezonban 18°C-ban érzik jól magukat, míg mi, magyarok 21°C-ban. Felmérések alapján elmondható, hogy 1°C-os hőmérséklet különbség 5 %-os energiatöbbletet igényel. Vagyis a passzívházak megtérülési ideje hosszabb hazánkban, mint Németországban, egy német háztartásban. Ezt a tényt tehát szintén figyelembe kell venni a tervezésnél.47 Érdemes külön hangsúlyozni a különböző háztípusok közötti fogyasztáskülönbségekből adódó nyereségeket/veszteségeket. Itt mutatkozik meg igazán a passzívházak anyagi előnye. Ez lehet a környezeti hatékonyságuk mellett az egyik leghatásosabb érv mellettük. A passzívházteam.hu adatai alapján is elmondható ugyanis az a megtakarítási százalék (80-90 %), amiről már az energiafelhasználásnál említést tettem. Ezt jól példázza a 11-es számozású grafikon. Az 11-es számú, lentebb található ábrán ugyanis jól látható, hogy míg egy új építésű, 120 m2-s ház átlagosan körülbelül 150-200000 Ft-os fűtési költséggel számolhat évente, addig egy passzívház ennek csupán töredékével, nagyjából 32000 Ft-al. Ez a különbség mindenképpen figyelemre méltó. Azonban a német és a magyar háztartások közötti, már említett különbség fűtési költség szempontból is érdekes. Hiszen a magasabb energiaigény többletköltséget is eredményez. Ennek betervezése a költségek, és a várható haszon számításába szintén nagyon fontos, hiszen csak így kaphatunk valós képet.48 45

Baffia Enikő, Kucsera Mihály: „Passzívházak” Németországban Szép Házak folyóirat, 2003/2. 135. old. Szép Házak folyóirat, 2003/2. 135. old. 47 Hibridházak (http://www.hibridhazak.hu/a-plusz-haz?gclid=CNrB3ZOOx6sCFcJXmAod0Ulx1A) 48 Hibridházak 46

39

9.sz. ábra Fűtési költség különbségek

(Forrás: http://passzivhazteam.hu/)

5.5.2 Mennyibe kerül Magyarországon megépíteni egy passzívházat? Miután megnéztük, hogy a nemzetközi viszonylatban milyen költségekkel kell számolni egy passzívház-technológiával épült ház esetén, érdemes megvizsgálni, hogy Magyarországon az eddigi 8, minősítést elnyert háznál mennyibe került az építtetés. Ehhez a Passzívház Kft. elemzését használtam49, melynek hitele a két, minősített tervezőjén, és azon alapszik, hogy az első magyar passzívház felelős műszaki vezetője készítette. Elmondása alapján a 2008-ban épült szadai ház teljes kivitelezése 28 millió forintba került. Az ingatlanpiaci költségszámítás szerint a fedett terasz alapterületének a felét is bele kell számolni a hasznos alapterületbe, így 126 m2 + 14 m2-es alapterületű házról beszélünk. A számítás elvégzése után 200 ezer Ft/m2-es fajlagos építési költséget kapunk. Az Építész Kamara számításai alapján egy hagyományos ház építési költsége az előírások szerint körülbelül 239 ezer Ft/m2. Ezen adatok alapján elmondhatjuk, hogy sikerült némileg olcsóbban megépíteni ezt a passzívházat, mint egy ugyanilyen méretekkel rendelkező hagyományos típust. Ez az eredmény marketing szempontból igen fontos, hiszen az egyik legfontosabb, hajlandóságot befolyásoló tényező az ár. 49

Passzívház Kft. honlapja (http://www.passzivhaz.info.hu/publikaciok/blog/mennyibe-kerul-egypasszivhaz.html)

40

Az építész adataiból az is kitűnik, hogy a többi, általa vizsgált és épített passzívház mindegyike valamivel olcsóbban épült, mint egy normál ház.

5.6 CEPHEUS50 Dolgozatom fő célja, hogy alátámasszam azon állításomat, miszerint a passzívházak képesek jelentősen hozzájárulni a környezet védelméhez. Kutatásaim során az egyik leghasznosabb ilyen irányú tanulmány az Európai Unió védjegye alatt kifejlesztett, CEPHEUS által készített elemzés. A CEPHEUS rövidítés a költséghatékony passzívházakra, mint európai sztenderdekre utal (Cost Efficient Passive House as EUropean Standards). A következőkben a CEPHEUS projektek eredményeit kívánom részletezni, valamint alátámasztani, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzéseiben a passzívházak tökéletes opciót nyújtanak. Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány 2006-os keltezésű, így az azóta kifejlesztett költségcsökkentő technológiák nem szerepelnek benne. Költséghatékonysági szempontból kiemelik, hogy azért tud ez a technológia igazán eredményes lenni, mert olyan dolgokat optimalizál, amikre amúgy is szükség lenne, tehát meg kéne fizetni (ablakok, szellőztetés, burkolat, stb.). Ennek következménye, hogy megtakarításokat lehet elérni. A passzívház filozófia egyik alapja, hogy a fűtési energián kívül minden más energiaforrást is optimalizálni kell, például a villamos energiát is. A CEPHEUS céljai között így az is szerepel, hogy a teljes, végső fogyasztás 120 kWh/m2 alatt maradjon. Ez az érték azért is lényeges, mert ez jelentősen kevesebb, mint a jelenleg érvényben lévő EU-s szabályozásoknak megfelelő új házakkal szembeni elvárások. Ennek következtében előtérbe kerülhetnek a megújuló energiaforrások is, hiszen a cél, hogy minden más energiaigényt ilyen forrásokból fedezzék. Először kiemelik, hogy a program keretein belül 221 ház szerepelt, 5 európai országban szétszórva. Elsőként a technikai megvalósíthatóságot vizsgálták, tehát, hogy sikerült e elérni a kitűzött energiafogyasztás mértékét, alacsony költségek mellett. Majd rámutatnak, hogy a tudományos kísérlet keretein belül nagy hangsúlyt kell helyezni a befektetők,

vásárlók

elfogadási

szintjére,

valamint

a

felhasználói

viselkedés

tanulmányozására is. Fontosnak tartották, hogy minél több európai országban végezzék a vizsgálatokat, mivel így a laikusok és a szakértők is közelebbről megismerhetik a

50

Schnieders , et.al.:CEPHEUS results: measurements and occupants' satisfaction provide evidence for Passive Houses being an option for sustainable building

41

technológiát. Célkitűzéseik között szerepel még, hogy megteremtsék a költséghatékony passzívházak egyre szélesebb körű piaci megjelenésének előfeltételeit.

5.6.1 A CEPHEUS projekt eredményei A vizsgálat három nagy részt tartalmaz, melyek közül az első a CEPHEUS keretein belül megvalósult 11 nagy projekttel foglalkozik. 11 darab felépült passzívházon keresztül mutatják be, hogy milyen eredményekkel szerepelnek a passzívház-technológiát alkalmazó épületek, azaz, hogy mennyire költséghatékonyak. Az eredmények szempontjából fontos megemlíteni, hogy néhány házat a vizsgálat ideje alatt nem laktak, így tehát nem mindegyik háznál lehetett elegendő időintervallumban végezni a vizsgálatot. A légmentesség szempontjából arra a megállapításra jutottak, hogy ennek tökéletes kivitelezése elengedhetetlen feltétele a kívánt hatékonyság elérésének. Hosszabb

elemzést

olvashatunk

a

fűtéssel

kapcsolatos

energiafogyasztás

eredményeiről. Ez ugyanis az egyik legfontosabb kritériuma a passzívház rendszernek. Az alábbi ábra foglalja össze a 11 ház fűtési energia-felhasználását. 10.sz. ábra

Hőfogyasztás (kWh/m2a)

A CEPHEUS épületeiben mért hőfogyasztás mértéke

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 157. old.) A jelentősnek mondható eltérések a belső hőmérséklet-különbségeknek, illetve a sokcsaládos házak (2-es, 6-os, 9-es projekt) miatt fordulnak elő. 42

A fűtési energia vizsgálatán belül kitértek a hitelesített éves fogyasztási szintekre is, ugyanis nem lehet összehasonlítani a szimuláció során mért eredményeket és a korábban kiszámított értékeket, hiszen tagadhatatlan, hogy a belső hőmérséklet hatása a fogyasztásra is kihat. Ez alatt azt kell érteni, hogy, amennyiben egy házban nem laknak, úgy több energiát igényel első körben a „felfűtése”. Tehát nincs minden házról ugyanannyi adat. Ennek a problémának a kiküszöbölésére egész évre kivetítették a meglévő értékeket, valamint 20 fokban állapították meg a házon belül szükséges hőmérséklet nagyságát. A következő ábra ezt a szabványértékeket hasonlítja össze a hagyományos házak referenciaértékével, aminek méretei megegyeznek egymással, valamint a PHPP51 segítségével kiszámított értékekkel. 11.sz. ábra

Hőfogyasztás (kWh/m2a)

Hőfogyasztás és megtakarítások

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 158. old.)

51

The Passive House Planning Package, passzívház tervezési szoftver (Forrás: Passivhaus Institut oldala)

43

Látható, hogy a megtakarítás mértéke átlagosan 80 % felett van. Ez az eredmény már számos más forrásból is bebizonyosodott, mely bizonyítja, hogy valóban elérhető ez az érték. A következő pontban kiemelik, hogy a háztartási meleg víz fogyasztás mértéke nem sokban tér el az átlag fogyasztóétól. Ennek előállítása azonban megújuló energiákból történik. Az előbbiekben leírtak alapján tehát elmondható, hogy így az elektromos energia teszi ki az összfogyasztás nagyobb részét. Ennek okán a CEPHEUS projekt is kísérletet tett, hogy ezt a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Ebben a viszonylatban is eltérnek a házak, de például Hannoverben 38 %-os megtakarítást sikerült elérni. Költséghatékonysági szempontból tehát fontos a hőfogyasztás kérdésköre, mivel ez a legfontosabb költségcsökkentő tényező, ugyanis ez alig van egy passzívházban. Minimális az a hőmennyiség, amit más forrásból kell nyerni. Ez csak abban az esetben volt jelentősebb a vizsgált házak esetében, ahol a kivitelezés során hiba csúszott a gépezetbe (rossz árnyékolás, nem megfelelő légmentesítés, stb.). 12.sz. ábra

Benti átlaghőmérséklet (Co)

Benti átlaghőmérséklet (CEPHEUS projekt Nov-Feb.)

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 160. old.) A vizsgálat következő pontja a ház belső hőmérsékletének mérésével foglalkozik. Elsőként a téli belső hőmérséklettel. 44

Eredményeikből láthatjuk, hogy átlagosan 20 fok körül volt a vizsgált időszakban a házon belüli hőmérséklet. A nyári időszakról pedig elmondható, hogy kényelmes szinten tudták tartani a hőmérsékletet, tehát nem kellett plusz hűtést beiktatni. A költséghatékonyság egyik bizonytéka tehát, hogy az extra befektetések (speciális burkolat, szellőztetőrendszer) ugyan extra kiadásokat igényelnek, de a fűtésrendszert nem kell kiépíteni. A projekt keretén belül azonban nem minden esetben sikerült csökkenteni a végső költséget, mivel szkeptikusságból vonakodtak a kivitelezők, így olyan rendszereket is beépítettek, amikre nem lett volna szükség. Átlagosan, 12-nél több ház figyelembevétele esetén az extra költség 91 euró/m2 jelentett, tehát körülbelül a teljes költség 8 %-át. 5.6.2 A passzívházak lakóinak elégedettségi szintjei A német CEPHEUS projektek közül kettőben (01-es Hannover és a 02-es Kassel) végeztek szociális felmérést, melyben a lakók elégedettségi szintjét vizsgálták. Számos más, ilyen irányú felmérés rávilágít, hogy a tulajdonosok elégedettségi szintje általában igen magas a passzívházakkal kapcsolatban. Ez a CEPHEUS vizsgálata során is bebizonyosodott. A fő különbség a két vizsgált építmény esetén csupán a benne lakók maguk. A hannoveri ház ugyanis egy családi ház, míg a Kassel-ben 2000-ben épített ház egy többlakásos, többemeletes épület. A felmérés a „User-oriented design of Passive Houses” nevet kapta, azaz a használó-orientált passzívház tervezést. A vizsgálat 2,5 évig tartott, egészen az első bérlők beköltözésének pillanatától kezdve. A kutatás fő területei: 

a felhasználói viselkedés elemzése



részletes elemzés a felhasználói viselkedés okairól



felmérés, hogy javítsák a viselkedési és a technikai hiányosságokat



ezen felmérések eredményének kiértékelése

Azzal a hipotézissel láttak neki a kutatásnak, hogy a bérlők viselkedésének hatása sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a fűtési energia igényét, mint a tulajdonosok esetében. Ennek oka, hogy a bérlők a legtöbb esetben sokkal kevésbé azonosulnak az ingatlannal és annak jellegzetességeivel, mint a tulajdonosok. Tehát az új technológiák 45

használatának és a szokások megváltoztatásának hajlandósága sokkal kisebb a bérlők esetében. Ahhoz, hogy megbízható eredményeket kapjanak, két külön úton vizsgálták a dolgokat: technikai és szociális szinteken. A hosszú távú kutatás folyamán többször újra interjút készítettek a bérlőkkel. Egyszer téli időszakban (2000 novembere), majd következő tavasszal (2001 márciusa), majd egy év múlva a nyár kezdetén (2002 májusa). Lényeges volt, hogy mindig ugyanazokkal az alanyokkal végezzék, hiszen így lehetett csak igazán hasznos következtetéseket levonni. Kiadott házak esetében azonban a fluktuáció – hosszú távú projektek esetén szembetűnőbben – igen nagy. Azonban esetünkben a két vizsgált háznál az egyikben 84 % körül volt azon bérlők száma, akik maradtak a vizsgálat egész ideje alatt, a második ház esetében ez 92 % volt. Ezek az adatok már egyértelműen előre vetítik, hogy nagyon magas volt az elégedettségi szint. Ahhoz, hogy kellő mértékben stimulálni tudjuk a passzívházak piacát, tudni kell, mi volt a beköltözések fő oka, mik voltak a leginkább motiváló tényezők. Első körben a reklámkampány a passzívházra, mint fogalomra, és az alacsony energiaigényre épített. Az eredmény azonban elmaradt. Csak miután azon divatos kifejezésekkel operáltak, mint a „gyönyörű fekvésű”, „teraszos” és „újépítésű ház”, nőtt meg az érdeklődés. 13.sz. ábra

Említési szám

A beköltözés okai

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 163. old.) 46

A potenciális vevők a lakások megnézése folyamán pedig semmiféle utalást nem tettek a passzívház mivoltára, csupán a hiányzó radiátorok tűntek fel nekik. Ebből egyértelműen látszik, hogy a legkevésbé fontos elem a passzívház vonás volt. Az 15-ös számú ábra foglalja össze a beköltözést motiváló tényezőket. Összességében azonban elmondható, hogy az ingatlanügynökség nagyon sikeresen ki tudta adni a lakásokat. Az említett grafikonról az is nagyon jól látszik, hogy erkély nélkül valószínűleg sokkal kevésbé lett volna sikeres az értékesítés. Három nagyon fontos aspektusból vizsgálták az elégedettség mértékét: a hőmérséklet, a levegő minősége és a szellőztetőrendszer tükrében. A házon belüli hőmérséklettel kapcsolatban például a többség (88 %) a „jó” és a „nagyon jó” minősítést adta, negatív véleményt senki sem mondott. Ez mindkét időszakra, tehát a télire, és a nyári hónapokra is hasonló eredményt mutatott. A házon belüli hőmérséklethez kapcsolódó elégedettségi szint az alábbi grafikonon látható. 14.sz. ábra

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 166. old.) Mind a három szoba esetében (nappali, fürdő- és hálószoba) nagyon magasnak mondható az elégedettség. A 6-os értékelési skálán 4-es alatti eredmény alig született. A levegő minőségét a tulajdonosok 95 %-a az „elégedett” és a „nagyon elégedett” minősítéssel látta el. Ebben az esetben sem érkeztek negatív vélemények. 47

15.sz. ábra

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 165. old.) A jövőre nézve nagyon fontos hiányosságra világított rá a kutatás ezen része, miszerint a megfelelő és mindenre kiterjedő információszolgáltatás elengedhetetlen a passzívházak tökéletes kihasználásához. A vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy – például a páratartalom esetén – a nem elegendő mennyiségű információ rossz használathoz vezetett, így nem tudta kezdetekben azt az elégedettségi szintet produkálni, ami potenciálisan prognosztizálható lett volna. 16.sz. ábra

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 164. old.)

48

Szintén semmilyen rossz visszajelzés nem érkezett a szellőztetőrendszerrel kapcsolatban. Ennek eredményei a 18-as számozású grafikonon láthatóak. Az ilyen típusú, tehát a „zöld” házak nemcsak alacsony energiaigényük miatt fontosak, hanem azon tulajdonságuk miatt is, hogy nagyban hozzájárulnak a lakók jólétéhez és egészségéhez. A passzívházak ugyanis megoldják a penészedés problémáját. A vizsgált esetekben senki sem számolt be penészedésről. A lakók éreztek némi javulást egészségük tekintetében: több, mint 50 %-uk jobban érezte magát, mint korábban. Ez azonban betudható valószínűleg az újdonság varázsának is. Ugyanezen eredmények figyelhetőek meg a komfortfokozat értékelésénél is. Az alábbi ábrán a passzívházak hagyományos házakhoz képesti értékelése látható a kényelemi szintek különbségeit alapul véve. 17.sz. ábra

(Forrás: : J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 167. old.) Érdekesség, hogy a komfort értékelése a nyári időszakban nagyon jó elégedettségi szintet mutatott (a 6-os skálán átlagban 5,2-et ért el), ami leginkább a nyári belső hőmérsékletnek tudható be. A 2,5 évig tartó kutatás véleményeit összegezve a lakók nagyon jónak értékelték a szellőzető rendszer könnyű használatát, a nagyon magas hőkomfortot és a levegő minőségét is. Ezen felül pedig óriási elégedettséggel töltötte el őket a rendkívül alacsony rezsiköltség, ami az egyre növekvő energiaárak mellett is biztosítva van. A passzívházak 49

ilyen magas elfogadási rátájának tagadhatatlanul döntő jelentősége van a marketing területén. 18.sz. ábra A lakók véleménye a passzívházaikról

(Forrás: J. Schnieders, A. Hermelink / Energy Policy 34 (2006) 168. old.)

5.6.3 A passzívházak piaci sikere és fenntarthatósága A fentiek alapján bebizonyosodott, hogy a passzívházak alkalmasak, megbízhatóak és kényelmesek mind technikai, mind pedig szociális szempontból. Ez a bérlők magas elfogadási rátájához és elégedettségéhez vezet. A CEPHEUS projekt bemutatta, hogy ezen előnyök mind elérhetőek minimális plusz befektetésekkel és, hogy a fenntartási költségek valószínűleg minden más háztípushoz képest sokkal alacsonyabbak lesznek. Mit kell tehát tenni ahhoz, hogy a passzívház elfoglalja méltó helyét a piacon? Elsősorban a sikerhez az kell, hogy különféle komparatív előnyökkel bírjon a „termék” a piacon lévő termékekkel szemben. Esetünkben ezek az előnyök tagadhatatlanul jelen vannak. Fontos azonban, hogy az előnyök ne csak a tudósoknak és műszakiaknak legyenek nyilvánvalóak, hanem azon releváns piaci szereplőknek is, mint az építők és a vásárlók.

50

Sajnos az épületek a „tapasztalási javak” közé tartoznak, tehát előnyeik csak egy bizonyos használati idő után érezhetőek. Általában ugyanis nem lehetséges kipróbálni a házat,

mielőtt

beköltöznénk.

Ezért

általánosságban

elmondható,

hogy

a

referenciacsoportok hatása óriási jelentőséggel bír: közeli barátok véleményei, elfogulatlan szaklapok írásai. Így ahhoz, hogy elérjük a célközönséget szükséges lennie számos megvalósult projektnek, amin keresztül megtapasztalhatják a tényeket. Németországban, Svájcban és Ausztriában folyamatosan nő a passzívházak száma, a vizsgált időszakban évente megkétszereződött. Így ma már a referenciák száma kellőképpen nagy. Az elméletileg megjósolt előnyök a gyakorlatban is beigazolódtak, a tapasztalatok pedig szerencsére a lényeges csoportok között is terjednek. A siker sztori az általam már leírt első passzívházzal kezdődött, ami minden aspektusában jól teljesített. Ez volt a szükséges első lépés a további sikerekhez. A másik fontos dolog pedig az volt, hogy bebizonyosodott, hogy nem szükséges óriási mértékű extra befektetés és különleges építési típus. A piacon ugyanis az előnyök közül a legfontosabb az ár kérdése, és sajnos ez szinte minden esetben a befektetés költségét jelenti, nem pedig a teljes, későbbi fenntartási költséget. A tanulmányból azonban az is kiderül, hogy szerencsére már a CEPHEUS projekt esetén is bebizonyosodott: a hagyományosnál is lehet olcsóbban építeni passzívházat (Hannover–Kronsberg), sőt már számos kisebb cég ráállt ezen alapanyagok gyártására, sokkal olcsóbb árakon. Abban a pillanatban pedig, hogy ez a kérdés megoldódott, a lakók máris a további előnyös tulajdonságokra koncentrálnak. A legtöbb esetben az alacsony energiafogyasztás nem elég ok a bérlőknek a beköltözésre. A fontos előnyök tehát a következőek: presztízs, wellness, kényelem, környezetbarát tulajdonság. A passzív házak fokozatosan kilépnek azon kis piaccal rendelkező termékek közül, amik „ultra-zöldnek” voltak titulálva, vagy éppen további presztízselőnyökkel nem jártak. A jövő pedig még számos olyan kérdést tartogat, amire a passzívház lehet a legjobb válasz. Ezek közül az egyik legfontosabb a „fenntartható épület” kérdése, aminek szociális, ökológiai és gazdasági összetevői is vannak. Szociális előnye, hogy a kényelmes élet lehetőségét tartogatja, ami az egyre növekvő energiaárak mellett sincs veszélyeztetve. A fenntartás költsége pedig az egyik legfontosabb gazdasági érv a passzívházak mellett. Ökológia szempontból pedig a nagyon kicsi pótlólagos energiaigény, és az ehhez párosuló alacsony CO2 kibocsátás a mérvadó.

51

5.7 Támogatások Amint azt már az Európai Uniós irányelvnél jeleztem, a támogatások szükségessége mindenképpen elengedhetetlenek a passzívházak elterjesztése szempontjából. Belgiumban – ahogy azt a költségek elemzésénél is már részleteztem – a passzívházakra járó támogatások mértéke maximum 2600 euró lehet, ami körülbelül 750000 Ft-nak felel meg.52 Hazánkban azonban a támogatások rendszere kicsit összetettebb, mivel a különböző törvények és kormányváltások miatt folyamatosan változik. Számos korábbi adatot sikerült találnom, amik viszont mára már teljesen elavultnak számítanak. Ezek között – összehasonlításképpen – szerepel a Szép Házak nevű magazin 2003-as adata, miszerint a magyar

állami

támogatás

legfeljebb

500 ezer Ft

lehet

lakásonként.

Ugyancsak

összehasonlításképpen, a passzívház.com adatai alapján, ha valaki 130 m2-nél kisebb passzívházat épít, 25000 Ft/m2 állami támogatással teheti azt. 53 A hazánkban jelenleg érvényes támogatásról az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszeréből nyerhetünk valós adatokat54. Az Új Széchenyi Terv honlapján olvashatjuk, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1,6 milliárd forintot különített el, és írt ki pályázatot róla az energiahatékonysági felújítások, illetve az energiatakarékos új otthonok építésére. A kiírás alapján a „Mi otthonunk felújítási és az új otthon építési Alprogram” forrásait a nemzetközi kvótaértékesítésből befolyó pénzösszegekből biztosítják. Ezen kívül a Gazdaságfejlesztési operatív program keretén belül további 9 milliárd forint került a pályázati alapba, amit a mikro-, kis-, és középvállalatok pályázhatnak meg energia- és nyersanyaghasználatuk optimalizálására. A természetes személyek és lakóközösségek pedig az 1992 előtt épült, hagyományos lakóépületek teljes körű energetikai korszerűsítésére nyújthatnak be pályázatot. A támogatható tényezők a következők: a nyílászárók cseréje, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, a hagyományos energiaforrással működtetett fűtési és használati 52

Audenaert, A et al.Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses 53 http://www.passzivhaz.com/ 54 Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere http://ujszechenyiterv.gov.hu/indulo_energiahatekonysagi_programok_a_lakossag_es_a_kkv_szektor_sza mara

52

melegvíz rendszerek felújítása, átalakítása, illetve a megújuló energiafelhasználás elősegítése. Amennyiben legalább 50-60 %-os energia megtakarítást sikerül ezekkel elérni, lakásonként legfeljebb 3-5 milliós, vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni, ami viszont nem haladhatja meg a teljes felújítási költség 50 %-át. További feltétel pedig, hogy ezen lakóingatlanoknak legalább három energetikai kategóriát kell javulnia. Az új otthonok építése esetén szintén az energiahatékonyság minél magasabb szintjének elérése a cél. A kiíráson természetes személyek, illetve építtető és gazdálkodó szervezetek nyerhetnek el pénzt. Ez az összeg négyzetméterenként 40-60 ezer forint között változhat, de nem haladhatja meg a 6 millió forintot lakóegységenként. A támogatási tevékenységek köre megegyezik a felújításoknál felsoroltakkal, és ugyanúgy vissza nem térítendő, utófinanszírozásról van szó. A pályázatok 2011. augusztus 15-e és 2011. október 30-a között adhatók le, illetve a keret kimerüléséig nyújthatók be.

6 A passzívházak megítélése a hazai fogyasztók szemében Kutatásom célja, hogy bemutassam a fogyasztói magatartás, azon belül is a zöld fogyasztás, valamint az attitűd és a státusszimbólum kapcsolatát a passzívházakon keresztül. Célom volt, hogy kiderítsem, melyek azok a tényezők, amik leginkább befolyásolják a zöld fogyasztói viselkedést hazánkban, 2011-ben. Mivel a dolgozat korábbi részében már ismertettem számos külföldi kutatás eredményeit, fontosnak tartottam magyar viszonylatban is bemutatni a potenciális fogyasztókat befolyásoló tényezőket. Úgy gondolom, hogy ennek megértése, alaposabb ismerete jelentős segítséget nyújthat marketing szemszögből. Célom volt továbbá bebizonyítani, hogy a passzívházak milyen jelentős mértékben tudnak hozzájárulni környezetünk jobbá tételéhez. A magyarországi helyzetet három úton kívánom megvizsgálni. Első körben primer kutatás keretén belül, kérdőív formájában vázolom a hazai fogyasztói magatartást, majd egy speciálisabb, szakemberrel készített interjú segítségével. Végül pedig egy szekunder forrásból származó, hazai passzívház tulajdonossal készített interjút ismertetek.

6.1 Kérdőív módszertana és eredményei Az első primer kutatás keretén belül kvantitatív felmérést végeztem, kérdőív formájában. A kérdőívet elektronikus levél formájában, illetve közösségi oldalon (www.facebook.com) jutattam el a célszemélyekhez, aminek oka nem csupán a könnyű 53

kezelhetőség, de azon véleményem is, hogy az emberek sokkal hajlandóbbak kérdőívekre válaszolni, ha azt akkor, és ott tehetik meg, amikor, és ahogyan az nekik kényelmes. Kérdőívemet 2011 november 8-a és 2011 november 20-a között tettem közzé, valamint ekkor küldtem ki a személyes leveleket is. Először a kitöltők demográfiai adatait ismertetem, majd ezután térek rá a további válaszokra, eredményekre. Kérdőívemet 113 emberrel töltettem ki, amiben 52 férfi, illetve 61 nő vett részt. Igyekeztem a lehető legszélesebb körben kitöltetni, viszont a hangsúlyt főként a 25 év körüli, saját otthon teremtése előtt álló emberekre helyeztem, hiszen az ő hozzáállásuk nagyban segítheti/hátráltathatja a passzívház-technológia elterjedését. Rajtuk kívül természetesen vannak középkorú házaspárok, illetve 20 év körüli fiatalok is. Így a kitöltők átlagéletkora 24,5 év lett. A kitöltők többsége (62 %-a) budapesti lakos, míg tanulmányaikat tekintve a legtöbben (85 %) rendelkeznek legalább főiskolai diplomával. A felmérés első három pontjában a környezettudatossággal kapcsolatban tettem fel kérdéseket. Az első kérdésem rendkívül egyszerű, azonban a későbbiekben nagy jelentőséggel bíró kérdés volt, miszerint környezettudatosnak tartják-e magukat. Későbbi horderejét az adja, hogy – amint azt a korábban bemutatott több tanulmány is alátámasztja – az emberek többsége elméletben szem előtt tartja ugyan a környezet helyzetét, viszont gyakorlatban ez sokszor már nem jelenik meg. A válaszadók meghatározó többsége, 70 %-a tartja magát környezettudatosnak. A második kérdés célja az volt, hogy megtudjam, mit tartanak környezetbarát viselkedésnek az emberek. Ehhez több válaszlehetőséget is megadtam, amik közül többet is lehetett választani (szelektív hulladékgyűjtés, zöld termékek vásárlása, energiatakarékos izzók beszerzése, bioüzemanyag használata, spórolás gázzal és vízzel), valamint egy nyitott válaszadási lehetőséget is. Ezt azért tartottam szükségesnek, mert úgy gondoltam lehetnek még más, környezetileg fontos viselkedésminták is, amik önálló leírása valószínűsíti a ténylegesen az alapján való viselkedést. Az egyéb válaszlehetőségek között így szerepelt az elektromos berendezések teljes áramtalanítása használaton kívül, valamint a tömegközlekedés használata. Ezen kívül pedig négyen kiemelték a szemetelés elkerülését is. Az általam megadott válaszlehetőségek közül a legtöbben, 84-en a gázzal és vízzel való spórolást emelték ki, valamint előkelő helyen végzett az energiatakarékos izzók 54

használata (az összes válasz 35 %-a), és a szelektív hulladékgyűjtés is (30 %). A legkevesebb megjelölést a bioüzemanyag használata kapta, ezt csupán négy válaszadó jelölte meg. Az utolsó, még nem passzívházzal kapcsolatos kérdésem kifejezetten a magyarországi helyzettel kapcsolatos. A kérdés folyamán hazánk környezettudatosságát, „zöld”-ségét vettem górcső alá, aminek folyamán egy 5 pontos Likert skálán kellett bejelölniük Magyarország megítélését ebből a szempontból. A kitöltők válaszainak átlaga 2,16 lett. A válaszok között 1-4-ig terjedtek a pontok, a legmagasabb pontot (5), senki sem jelölte meg. Ez úgy gondolom, hogy elég sokat elmond hazánk helyzetéről, bár több 4-es értékelés is érkezett, így nem teljesen pesszimista a helyzet. A következő kérdések már a passzívház-technológiához kapcsolódtak, amik keretén belül arra voltam kíváncsi, hogy mik lennének azok a tényezők, amik az ilyen típusú építkezés mellett szólnának, mik azok, amik ellene. Első kérdésként azt tettem fel, hogy hallottak-e már a passzívházakról. Ezután kétfelé vált a kérdőív, annak függvényében, hogy igennel, vagy nemmel válaszoltak rá. A válaszadók közül a legtöbben (62 %) az igen választ jelölte meg. Közülük a többség (45 ember) férfi volt. 19.sz. ábra

Hallott már a passzívház-technológiáról?

38%

62%

igen nem

(Forrás: saját készítésű ábra) Az igennel válaszolóknál az érdekelt nagyon, hogy milyen mértékben ismerik, hogy valóban ismerik-e a passzívház technológiát, vagy esetleg tévesek az információik. Tőlük 55

így a következő kérdés a passzívházak előnyeiről szólt a hagyományos háztípusokkal összevetve. A felsoroltak közül több válaszadási lehetőség is volt, amiken belül szándékosan elrejtettem pár fals, félrevezető információt is. Az eredmények a következő diagramon láthatóak. 20.sz. ábra

(Forrás: saját kutatási eredmény) A 70 kitöltő közül a legtöbben a költséghatékony jelzőt jelölték be, ezt követte az a – környezetileg igen fontos – tény, hogy kevesebb szén-dioxidod bocsát ki, mint egy hagyományos ház, valamint, hogy nem szükséges hagyományos fűtőberendezés. Ez utóbbi, és a huzatmentesség „lemaradása” azonban a technológia egyik legfontosabb alapja, így látható, hogy az ismeretek még meglehetősen hiányosak. A válaszadók közül ketten az egyéb lehetőséghez odaírták még fontos előnynek, hogy mind anyagilag, mind környezetileg megtérülő befektetésről beszélünk. Ezen kívül pedig két személy (két férfi) kiemelte a státusszimbólumban rejlő előnyeit is, azaz, hogy lehet vele dicsekedni, jelentősen nagyobb presztízzsel jár ilyen típusú házat építeni, mint hagyományos épületet. Csupán az összes válasz 1,1 %-ában jelöltek meg helytelen választ (gyorsabb felépíteni, kevesebb építőanyag szükséges a megépítéshez), akik pedig később az egyéb opció alatt meg is kérdezték, hogy mi is az a passzívház-technológia valójában. A következő kérdésnél nyitott válaszadási lehetőséget adtam meg, ugyanis az előbbiek függvényében, és saját attitűdjük figyelembevételével voltam kíváncsi arra, hogy 56

építenének-e passzívházat, ha építkezés előtt állnának. Az egyszerű igen-nem válaszon kívül így le szerettem volna íratni az indoklásokat is. Ez a kérdés bizonyult az egyik leghasznosabb kérdésnek a kérdőíven belül. A passzívházakat előzetesen ismerő válaszadók 71 %-a építene passzívházat, az alábbi indoklásokkal/feltételekkel: Nagyon sokan kiemelték, hogy azért építenének ilyen típusú házat, mert onnantól kezdve az egyre növekvő energiaárak már nem befolyásolnák őket. Több vélemény is kimondta, hogy az energiaforrások kifogyóban vannak, így mindenképpen növekvő energiaárakkal kell számolni a jövőben, ami ellen tartós megoldást nyújthat a rendkívül alacsony energiaigényű passzívház. Költséghatékonysági szempontból a fenntartási költségre is nagyon sokan hivatkoztak. Közülük jó páran elfogadták, hogy habár többet kell az építésnél valószínűleg befektetni, a fenntartás olyan minimális lesz, hogy mindenképpen megéri. Az igennel válaszolók 6,5 %-a rövid távú megtérülésként említette a passzívházat, míg körülbelül 15 %-uk szerint hosszútávú befektetésről beszélünk. Mindkét esetben a fenntartási költséggel, és egyes esetekben a környezeti előnyökkel indokolták, hogy ennek ellenére is építenének ilyen technológiával házat. Volt, aki szerint minimális a befektetés többletköltsége, ami az alacsony fenntartási költségekkel párosulva verhetetlen indok. Dolgozatom fő aspektusa szempontjából – miszerint nagyon sokat tehetünk környezetünkért a passzívházak segítségével – is meghatározó mennyiségű, ezt igazoló véleményt kaptam. Rendkívül sokan (az igennel válaszolók 78 %-a) kiemelték, hogy fontosnak tartják a választásnál a károsanyag-kibocsátás mértékét, valamint a passzívház környezetbarát

voltát.

Érdekes,

hogy

az

igennel

válaszolók

28,5 %-ánál

a

költséghatékonysági szempontok mellett egyenrangúan megjelent a környezeti szempont is. Sokan voltak azonban, akik az anyagi forrásuktól tették csupán függővé a helyzetet, tehát annak megfelelő szintje döntené el náluk a passzívház-technológia alkalmazását. Természetesen ez jelentheti a prioritás fontosságát és kikerülhetetlenségét is, nem csupán azt, hogy csak ez számít. Három ember volt, akik számára a hagyományos fűtési rendszer kiiktatása és az ezzel járó kényelmi, és anyagi előnyök döntő jelentőséggel bírnak. Egy válaszadó csupán annyival indokolta támogató válaszát, hogy szerinte „Ez a jövő!”. 57

Az igennel válaszolók esetében tehát elmondhatjuk, hogy mind az anyagi, mind pedig a környezeti megfontolások pozitív irányban lettek kimondva, nagyjából azonos fajsúllyal. Ennek ismerete a passzívházak promótálásánál rendkívüli jelentőséggel bírhat, hiszen ezek lehetnek azok a tényezők, amik kihangsúlyozása, vagy tisztázása előremozdíthatja a passzívház-technológia minél szélesebb körű elterjedését. A kérdésre, hogy építenének-e passzívházat a válaszadók 20 %-a válaszolt nemmel. Felük a költséghatékonysági kifogásokkal, valamint a megtérülési idő nagyságával indokolta nemleges válaszát. Véleményük szerint jelenleg még túl sok idő, mire megtérül, amihez mostani anyagi helyzetük sem nyújt megfelelő hátteret. Öt személy kiemelte továbbá, hogy azért nem építenének ilyen típusú házat, mert a technológia még nem eléggé elterjedt ahhoz, hogy meg tudjanak benne bízni. Ebből az öt főből hárman a már megszokott komfortelemekről való lemondással (kandalló, nagy nyitható ablakfelületek, közvetlen kertkapcsolat hiánya) is indokolták tartózkodásukat a technológiától. Egyikőjük kiemelte, hogy tudomása szerint a megtérülési idő egyelőre még olyan nagy, hogy ő „elhalasztaná a kérdést tíz évvel”. Véleménye szerint ugyanis a megtérülési időpontig már amúgy is szükséges egy házat részlegesen felújítani. Volt olyan válaszadó, aki a magas költségek mellett még a passzívházak kinézetét is kifogásolta. Természetesen hölgyről volt szó. A maradék 9 % nem adott meg határozott választ. Ők egyelőre még nem tudják eldönteni, alkalmaznák-e a technológiát, viszont egytől-egyig azon az állásponton voltak, hogy megfontolnák, és tájékozódnának róla. Három személy közülük részben mindenképpen alkalmazná a passzívház-technológiát, mert egy-két dolgot mindenképp hasznosnak lát. A következő kérdésem a passzívházak anyagi vonatkozásáról szólt, mivel előzetes feltételezéseim szerint a legnagyobb hangsúlyt ez a tényező adja. A kérdés így hangzott: „Ön szerint egy normál ház építési költségéhez képest hány százalékkal drágább egy ugyanakkora passzívházat felépíteni?”. A válaszok a következő diagramon láthatóak.

58

21.sz. ábra

A passzívházak vélt többletköltségének nagysága a hagyományos háztípusokhoz képest 23% 26%

0-15 % 16-30 %

51%

több, mint 30 %

(Forrás: saját készítésű) Láthatjuk, hogy a válaszadók kicsit több, mint fele (51,6 %-a) szerint egy passzívház építése 16-30 %-al drágább, mint egy hagyományos házé. Nagyjából ugyan olyan arányban oszlik meg az ennél kisebbre (0-15 %-ra) értékelők, és az ennél nagyobbra (30 %-nál többre) értékelők száma. A következő kérdésnél ennek függvényében voltam arra kíváncsi, hogy az alanyok mennyi plusz ráfordítást lennének hajlandóak kifizetni egy hagyományos ház felépítési költségeihez képest. A válaszokat maximum 10, 20, illetve 30 %-ban határoztam meg, továbbá adtam két plusz lehetőséget is, miszerint „nem számít a többletköltség”, valamint az egyéb opció. A válaszadók többsége (28,1 %-a) maximum 20 %-os többletköltséget lenne hajlandó kifizetni egy passzívházra, 25 %-uk maximum 10 %-ot fizetne ki, míg 18,8 %-uk akár 30 %-al többet is hajlandó lenne erre áldozni. Érdekesség, hogy szintén 18,8 %-nak nem számítana a többletköltség. Ők egytől-egyig egyetemet/főiskolát végzett felnőttek, átlagéletkoruk 28 év. A maradék válaszadók pedig az egyéb opción belül fejtették ki véleményüket, melyek között szerepelt például az a vélemény is, mely szerint nem feltétlenül kerül többe egy passzívház megépítése. Egy másik válaszadó szerint, ha lehetősége lenne rá, nem számítana a költség, jelenleg viszont erősen befolyásolja aktuális anyagi helyzete. Ugyancsak egy válaszadó a „jelenleg semennyit” jelölte meg kategóriaként.

59

22.sz. ábra

Többletköltség kifizetésének nagysága és hajlandósága max. 10% 9%

25%

19%

max. 20% max. 30%

19%

28%

nem számít a többletköltség egyéb

(Forrás: saját kutatás eredményei) Azon válaszadók között, akik arra a válaszra, miszerint ismerik-e a passzívháztechnológiát nemmel válaszoltak, a következő kérdést tettem fel a passzívházak előnyeinek rövid ismertetése után: „Építene-e passzívházat, ha annak építési költsége megegyezne vagy maximum 20%-kal lenne magasabb egy normál házénál?” Elsöprő többséggel igen válaszok érkeztek, csupán egy ember válasza volt nemleges.

6.2 Szakember interjú módszertana és eredményei Mint azt már fentebb említettem, fontosnak tartottam szakemberekkel is felvenni a kapcsolatot, hiszen az ő tapasztalataik közvetlen visszacsatolást tükröznek. Több, speciálisan a passzívházakra szakosodott építész irodával vettem fel Interneten keresztül a kapcsolatot, azonban csak egy megkeresésem volt sikeres. Az építész iroda, az Aktív Passzív Stúdió volt, akinek egyik munkatársa készséggel állt rendelkezésemre. Elmondásuk alapján nagyon sokan érdeklődnek náluk a passzívháztechnológia iránt, azonban nekik csak töredékük jut el a tényleges megvalósításig. Kérdésemre elmondták, hogy náluk jelenleg 9 projekt fut, amik a közlejövőben, a jelenlegi 8 magyar minősített passzívház mellett, meg fogják kapni a Passivhaus Institut minősítését. Ennek elérése – elmondásuk alapján – a támogatások igénylésénél, valamint a minőségigarancia szempontjából nagyon lényeges.

60

Szerettem volna a költségelemzésnél már említett Passzívház Kft-nél megtalálható adatokhoz hasonló eredményeket, kimutatásokat kérni tőlük, azonban elmondásuk szerint ilyen felméréseket nem végeztek, mégpedig azért nem, mert nem fizettek nekik eddig még ilyenért. Elismerték, hogy ha megfizetnék, mindenképpen végeznének ilyet. Fontosnak tartottam továbbá még megkérdezni, hogy sikerült-e már nekik olcsóbban felépíteniük egy passzívházat, mint egy normál házat. Illetve, hogy ezt elképzelhetőnek tartják-e. Véleményük szerint ez családi ház léptékben nem lehetséges. Ebben az esetben szerintük már sokkal inkább elterjedtebb lenne a passzívház-technológia.

6.3 Passzívház-tulajdonos interjú Fontosnak tartottam tulajdonosi szempontból is megvizsgálni a passzívházak megítélését, hiszen ki tudhatná jobban mik a passzívházak előnyei, milyen bennük élni, mint maguk a bentlakók? Ehhez egy szekunder forrásból származó kérdőívet kívánok elemezni, amit az egyik, elsők között épült passzívház tulajdonosával, Boros Károllyal készített az AUSTROTime, majd tett közzé az építésiportál.hu-n55. Boros Károly építész nem csupán tulajdonosi, de szakemberi szemmel is képes megítélni a dolgokat. Az építész és családja 2009 tavaszán vette birtokba tényői házukat, amivel kapcsolatos tapasztalataikról tudhatunk meg többet a kérdőív során. Első körben arról érdeklődtek nála, hogy mi vezette arra, hogy az eddig felépített sok-sok épület után a passzívház-technológia szerint építsen magának házat. Elmondása szerint mindig is fontosnak tartotta a hőszigetelés optimalizálását, valamint, hogy már korábban is próbálkoztak átvenni a technológia bizonyos részeiből, de saját háza előtt még nem valósult meg egy tervük sem. Érdeklődése a passzívházak iránt két különböző ausztriai tanulmányút során kapott erőre. Véleménye szerint az egyre emelkedő energiaárak, valamint az egyre szigorodó hőszigetelési előírások igazolják a passzívháztechnológia szükségességét. Tapasztalatai szerint a nem megfelelően hőszigetelt épületek nagyon gyorsan veszítenek értékükből. Hangsúlyozta, hogy a tervezési fázis az egyik legkritikusabb része a háznak. Ő, mivel akkoriban még egyáltalán nem volt ismert hazánkban a technológia, saját maga, mindenféle előképzettség nélkül vágott neki a tervezésnek. Azonban hamar rá kellett döbbennie, hogy tervei meg sem közelítették a passzívházak szintjét. A már emlegetett 55

http://www.epitesiportal.hu/cikkek/az-elso-magyar-passzivhazlako_165.php

61

PHPP program rendkívül nagy segítséget jelentett, valamint egy német „konzulens” is a segítségére volt. A következő kérdés a kivitelezésre, a megfelelő szakemberek megtalálására irányult. Interjúalanyunk elmondta, hogy németországi konzulense, valamint az energetikai számításokat végző szakember közreműködése nélkül biztos nem épülhetett volna meg a ház. Kiemelte, hogy a munkásokkal való folyamatos interakció a korábbi építési szemléletek miatt elengedhetetlen volt. Minden egyes munkafázisban jelen kellett lennie, hogy ellenőrizze, nem visznek-e végbe magánakciókat. A lényeges és a lényegtelen közötti határvonal meghúzása jelentette a legnagyobb problémát, azaz, hogy mi az, ami még belefér, mi az, amire viszont minden körülmények között nagyon oda kell figyelni. Az építész elmondta, hogy olyannyira félt a későbbi rossz eredményektől, hogy minden csomópontot, minden kis részletet maga talált ki. Ennek eredménye az lett, hogy ötször jobb lett a ház légzárása, mint az előírásokban megfogalmazott érték. Ez Európában egyedülálló szintet jelent. A kivitelezést tehát egyértelműen a félelmeik lassították le, de így viszont nem csúszott hiba a gépezetbe. Sőt, voltak olyan újításaik is, amikkel eltértek a német szokásoktól, de ugyanazt a szintet tudták velük produkálni. Az építész azonban elárulta, hogy már a kezdetekben sok súlyos hibát elkövetett, többek között azt, hogy egy eredetileg nem passzívháznak tervezett házát kezdte el átalakítani passzívházzá. Csupán konoksága, és önbizalma tette lehetővé, hogy sokak ellenzése (többek között a német konzulens hölgy) ellenére is belevágott az építkezésbe. Véleménye szerint sokkal etikusabb, egyszerűbb és olcsóbb a saját házát használni állatorvosi lónak, mint másokon kísérletezni. Amikor a házban való élés tapasztalatairól kérdezték, interjúalanyunk elmondta, hogy első gondolatuk az volt, hogy miért nem építették meg már hamarabb ezt a házat. Szokásuk, hogy minden új házban először megfürdenek, azonban az itteni első fürdésre elfelejtették kikészíteni a törölközőket. A teljesen egyenletes hőmérséklet, valamint a kellemes meleg ezt a problémát semmissé tette. Elmondása alapján nincs hideg pont a házban, minden felület meleg, ami olyan magas komfortérzetet ad, ami egy hagyományos házban teljességgel elképzelhetetlen. Kiemelte továbbá, hogy a szellőztető rendszer olyan jól működik, hogy az első napokban folyamatosan azt keresték hol van nyitva ablak, ugyanis olyan friss levegő volt állandóan. Működése pedig olyan csendes, hogy éjszaka

62

sem lehet észrevenni. A friss levegőn pedig mindenki nagyon kellemesen alszik. A család elmondása szerint házuk világos, meleg és csendes, még a magát munkamániásnak tituláló családfő is inkább otthon maradna munka helyett. Utolsó pontként pedig kiemelte, hogy ma már minden házat ezzel a szemlélettel épít, legyen az passzív, vagy hagyományos ház. Az interjú készítésekor (2009. április 21.) vázolta azon elképzelését, miszerint nyílt napokat fognak szervezni a passzívházak népszerűsítése érdekében. Ez azóta már több alkalommal is megvalósult, idén 2011 november 11-13-ig.56

7 Összefoglalás, javaslatok 7.1 Javaslatok Dolgozatom egyik fő célja a passzívházak minél szélesebb körű elterjesztéséhez szükséges adatok ismertetése, azok minél alátámasztottabb bemutatása. Marketing szempontból úgy gondolom elengedhetetlen a dolgozatomban bemutatott

elemzésekhez

hasonló

tanulmányok,

kimutatások

végzése,

illetve

kommunikálása a közvélemény felé. Ennek szükségessége mind a saját kérdőív eredményeinek elemzésekor, mind pedig a CEPHEUS keretein belül végzett felmérések alapján nyilvánvalóvá vált. Az átlagemberek ugyanis – ahogyan általában az új dolgokat – fenntartásokkal, előítéletekkel kezelik a passzívház-technológiát is. Ez úgy gondolom a nem megfelelő tájékoztatás, valamint a félretájékoztatás és a még viszonylag kis létszámú szakmai réteg miatt fordulhat elő. Mindenképpen szükségesnek tartanám valóban releváns forrásokból származó kiadványok minél szélesebb körű terjesztését, hiszen az emberek meg vannak győződve arról, hogy egy passzívház csak rendkívül hosszan megtérülő befektetés lehet. Szintén fontosnak tartanám, hogy közérthető, mindenki számára belátható és megérthető példákon keresztül mutassák be az előnyöket, valamint világítsanak rá arra, hogy nem csupán a befektetési összeg mértékét, de a későbbi fenntartási költséget is alapul kell venni a döntésnél. Úgy gondolom, – amit a lakosság körében végzett kérdőívem is alátámasztott – az emberek elméleti attitűdje igen magas a környezeti problémák csökkentésének irányába hazánkban is, azonban a gyakorlati megvalósításon van még mit javítani. Véleményem szerint napjainkban és a jövőben még inkább fontos lesz hangsúlyozni a környezettudatos személetet, a termék/szolgáltatás környezetbarát mivoltát, 56

A Passzívház Kft. honlapja (www.passzivhaz.info.hu)

63

hiszen ezáltal erősíthető az attitűd, befolyásolható a zöld fogyasztó. Ugyancsak fontosnak tartom a státuszszimbólum hangsúlyozását, hiszen – különösen ház léptékben – ennek is óriási jelentősége van. Bár számos szakmai rendezvénnyel, nyílt nappal találkozhatunk már, de úgy gondolom, ahhoz, hogy nagyobb rétegekhez is eljusson a passzívház-technológia fogalma, ennél sokkal nagyobb, átfogóbb, globálisabb marketing lépéseket kéne tenni, akár kampányszerűen is.

7.2 Összegzés Dolgozatomban ismertettem a zöld fogyasztás, illetve a zöld fogyasztó fontosabb ismérveit, valamint a kérdéskör aktualitását és fontosságát. Bemutattam, hogy a népesség napjainkban tapasztalható ütemű növekedése milyen óriási mértékben fogja befolyásolni környezetünk amúgy is törékeny helyzetét, illetve, hogy mit tehetünk a környezeti problémák súlyosbodása ellen. Ennek keretén belül ismertettem a világ- és Európai Uniós trendeket, törekvéseket. Illetve több tanulmány, rendkívül részletes adatait felhasználva bemutattam a zöld fogyasztó és az attitűd, illetve a státuszszimbólum kapcsolatát. Ehhez – többek között – az Amerikai Marketing Szövetség elemzéseit is használtam. A zöld fogyasztás nagy témaköréhez kapcsolódóan pedig kiemeltem a passzívházak kérdéskörét. Célom volt, hogy bemutassam, milyen meghatározó mértékben képes egy passzívház hozzájárulni az üvegházhatású gázok, illetve egyéb káros anyagok kibocsátásának csökkentéséhez, miközben anyagi szempontokból is szükségszerűen vizsgáltam a témát. Több forrás adatait használtam a minél reprezentatívabb eredmény érdekében, melyek között külön említést érdemel a CEPHEUS elnevezésű Uniós projekt. Ennek a programnak a segítségével rendkívül sok, marketing és környezeti szempontból is fontos eredményt tudhattunk meg. Ezután külön részt szenteltem a támogatások témakörének, mely sajnos hazánkban elég labilis talajon áll, viszont egyértelműen döntő tényező lehet. Végül pedig több szemszögből vizsgáltam a hazai zöld fogyasztói magatartást, illetve ezzel kapcsolatban a passzívházak megítélését. Ehhez egy kérdőívet, egy rövidebb mélyinterjút, illetve egy szekunder kutatásból származó interjú eredményeit használtam. Mindhárom kutatás rendkívül eredményesnek mondható, hiszen sok hasznos következtetés vonható le belőlük, illetve a helyzet valós képének bemutatását segítik. 64

8 Irodalomjegyzék Cikkek, tanulmányok: 1. Arabianbusiness.com: Green energy consumption up 5.3% in MENA in 2010 (5,3%-al nőtt a zöld energiák fogyasztása a közel-keleti és az észak-afrikai térségben, 2010-ben) London, 2011. február 06. 2. Audenaert, A; Cleyn, S H De; Vankerckhove, B: Economic analysis of passive houses and low-energy houses compared with standard houses (A passzívházak, az alacsony energiafelhasználású házak, valamint a hagyományos házak összehasonlításának gazdasági elemzése) Energy Policy Volume 36, Issue 1, 2008 január, 47-55. old. 3. Baffia Enikő, Kucsera Mihály: „Passzívházak” Németországban Szép Házak folyóirat, 2003/2. 134-135. old. 4. Caulfield, John: Body Heat (Test-hő) Builder 32. 11 (2009. november): 16,19. 5. Cree, Richard: Road to greener fleets (Út a zöldebb lábnyom felé) Director; 2010 szept.; 64, 1; ABI/INFORM Global, 65. old. 6. Energy Design Update: Revisiting the Passive House (A passzívház újralátogatása) 2011. január; 5-6. old. 7. Energy Policy: Renewable Energy Policies in the European Union (Megújuló Energia Politikák az Európai Unióban) Energy Policy Vol. 34, Issue 3, 2006 február, 343-351 old. 8. Fikret Okutucu, et al.: Research into practice: Malatya solar housing Structural Survey (Gyakorlati kutatás: Malatya solár házainak strukturális felmérése) Emerald Group Publishing Limited, Vol. 28 No. 5, 2010, 420-439 old. 9. Griskevicius, Vladas: Conspicuous conservation: Pro-environmental consumption and status competition (Tudatos takarékoskodás: Környezetbarát fogyasztás és státusz verseny) ProQuest Dissertations and Theses; 2008; ABI/INFORM Global, n/a

65

10. Miller, Anne: Property: Getting Active With Passive Houses (Tulajdon: Aktívnak lenni a passzívházakkal) Wall Street Journal (New York, N.Y) 2011.07.13.: .22. old. 11. Mlecnik, Erwin; Marrecau, Christophe.: Passive house projects in Belgium (Belgiumi passzívház projektek) International Journal of Environmental Technology and Management 9. 4 (2008): 390. old. 12. Nachtigal, Jeff: The Greenest Office in America (Amerika legzöldebb irodája) Business 2.0 7. 8 (2006. szept.): 52. old. 13. Neff J.: EARTH DAY IS 40 YEARS OLD. WHAT HEADWAY HAVE WE MADE? (A Föld napja 40 éves. Mit tettünk eddig?) Advertising Age, Chicago 2010.04.19 14. Peattie, Ken: Golden goose or wild goose? The hunt for the green consumer (Arany tojást tojó tyúk, vagy vadliba? Harc a zöld fogyasztóért) Business Strategy and the Environment; 2001 júlus/augusztus; 10, 4; ABI/INFORM Global, 187. old. 15. Rylander, David H;Allen, Charlotte: Understanding green consumption behavior: Toward a theoretical framework (A zöld fogyasztói magatartás megértése, egy teóriarendszer segítségével) American Marketing Association. Conference Proceedings; 2001; 12, ABI/INFORM Global, 386. old. 16. Schnieders, Jurgen; Hermelink, Andreas: CEPHEUS results: measurements and occupants' satisfaction provide evidence for Passive Houses being an option for sustainable building (CEPHEUS eredmények: a mérések és a használók elégedettsége bizonyítékul szolgál, hogy a passzívház egy opció a fenntartható építkezés területén) Energy Policy 34. 2 (2006. január): 151-171.old. 17. Vernon, Walter N: Keeping Green: Reducing Energy Consumption Without Harming the Budget (Zöld energia fogyasztása a költségvetés megnyirbálása nélkül) Journal of Healthcare Management; 2009 május/június; 54, 3; ABI/INFORM Global, 159. old. 66

Weboldal címek, Internetes források: 1. A Világbank honlapja (http://www.worldbank.org ) letöltve 2011.10.20. 2. http://www.globalissues.org/issue/367/sustainable-development letöltve: 2011.09.25. 3. A Föld Napja hivatalos oldala (http://www.earthday.org/) letöltve: 2011.08.28. 4. A magyar Föld Napja Alapítvány honlapja (http://www.fna.hu/tortenetunk/afoldnapja) letöltve: 2011.10.20. 5. Az Európai Unió hivatalos oldala: Commission Communication on Renewable Energy (Bizottsági Kommunikáció a Megújuló Energiaforrásokról) MEMO/11/54, Brussels, 31 January 2011 (http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/11/54&format=HTML &aged=0&languae=en&guiLanguage=en) letöltve: 2011.10.01. 6. http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/kivonjak-a-forgalombol-a-hagyomanyosvillanykortet-001532 letöltve 2011.11.01 7. http://www.consent.hu/csat/Fenyforrasok_osszehasonlito_tablazata.pdf letöltve 2011.10.03. 8. A Magyar Passzívház szövetség honlapja (http://www.mapasz.hu ) letöltve: 2011.11.02. 9. http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=161 letöltve 2011.11.15. 10. Passivhaus Institut hivatalos oldala (http://www.passiv.de/) letöltve 2011.09.28. 11. A Magyar Építőanyagipari Szövetség honlapja (http://www.measz.hu/hu) letöltve 2011.10.05. 12. OzoneNetwork hivatalos oldala (http://www.ok.hu ) Csak passzívházat lehet építeni 2020-tól 2010.05. letöltés:2011.10.15. 13. (http://www.zeroco2.hu/hu/) Fenntartható építészet szakmai konferencia; letöltés:2011.08.25. 14. http://epiteszforum.hu/node/17277 letöltés: 2011.09.25 15. Passzívház Kft. (http://www.passzivhaz.info.hu) letöltve 2011.10.14. 67

16. Hibridházak (http://www.hibridhazak.hu/apluszhaz?gclid=CNrB3ZOOx6sCFcJXmAod0Ulx1A) letöltve 2011.11.11. 17. http://passzivhazteam.hu/) letöltve: 2011.10.01. 18. Passzívház Kft. honlapja (http://www.passzivhaz.info.hu/publikaciok/blog/mennyibekerul-egy-passzivhaz.html) letöltés: 2011.10.09. 19. Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere http://ujszechenyiterv.gov.hu/indulo_energiahatekonysagi_programok_a_lakossag_es_a_k kv_szektor_szamara letöltve: 2011.11.18. 20. http://www.epitesiportal.hu/cikkek/az-elso-magyar-passzivhazlako_165.php letöltve: 2011.09.11. Könyvek: Hofmeister Tóth Ágnes: Fogyasztói Magatartás, Aula Kiadó, Budapest, 2003

68

9 Melléklet Kérdőív: Alapadatok megadása: Nem Életkor Lakóhely Iskolai végzettség 1.Környzettudatosnak tartja magát? Igen Nem 2.Mit tesz Ön a környezetvédelem érdekében? (több válasz lehetséges) Szelektív hulladékgyűjtők Zöld termékek vásárlása Energiatakarékos izzók Bioüzemanyag használata Spórolás gázzal, árammal, vízzel Egyéb 3.Jelölje meg az alábbi 1-5-ig tartó értékelő skálán, hogy Ön szerint Magyarország mennyire „zöld”! 4.Hallott már a passzívház-technológiáról? Igen Nem 5. Ön szerint milyen előnyei vannak a passzívházaknak a hagyományos építésű házakkal szemben? Az alább felsorolt ismérvek közül többet is bejelölhet! (több válasz lehetséges) Költséghatékony Kevesebb CO2 kibocsátás 69

Kevesebb építőanyag szükséges a felépítéséhez Gyorsabb megépíteni Nincs huzat a házban Nem szükséges hagyományos fűtőberendezés Egészségesebb a beltér levegője Egyéb 6. Ha Ön építkezés előtt állna, építene-e passzívházat? Válaszát kérem indokolja! 7. Ön szerint egy normál ház építési költségéhez képest hány százalékkal drágább egy ugyanakkora passzívházat felépíteni? 0-15% 16-30% több, mint 30% 8. Hány százalék többletköltséget lenne hajlandó befektetni, hogy passzívházat építhessen? max.10% max.20% max.30% Nem számít a többletköltség Egyéb 9./a 4-es kérdésre nem-el válaszolóknak/ Az alábbi rövid ismertető elolvasása után építene-e passzívházat, ha annak építési költsége megegyezne vagy maximum 20%kal lenne magasabb egy normál házénál? A passzívházak előnyei röviden, hogy költséghatékonyak (fenntartási költségük minimális), CO2 kibocsátásuk alacsony, a légtisztító berendezéseknek köszönhetően antiallergén, egészséges levegő van az ilyen házakban, huzatmentesek, nem igénylik fűtőberendezés kiépítését. Igen Nem

70

Szakember interjú: 1. Sokan érdeklődnek Önöknél a passzívház technológiáról? 2. Közülük hánynál jutnak el a tényleges megvalósításig? 3. Mit várnak azon EU-s szabályozástól, miszerint 2020-tól minden háznak kötelező lesz passzívház technológia szerint épülnie? 4. Tudomásuk szerint vár még ház minősítésre (Passivhaus In.)? 5. Végeztek a megvalósult projektjeiken költség- és haszonelemzést? (Esetleg el tudnák nekem ezt küldeni?) /megtérülési idő, extra költségek, stb./ 6. Mi a véleménye/ük arról, hogy akár olcsóbban is ki lehet hozni egy ilyen típusú házat a hagyományos háztípushoz képest? Önöknek már sikerült esetleg?

71