Zimonyi Nóra: Az előcsatlakozási alapok szerepe Magyarország és Zala megye felkészülésében az Európai Unióhoz történő csatlakozásra

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Zimonyi Nóra: Az előcsatlakozási alapok szerepe Magyarország és Zala megye felkészülésében az Európai Unióhoz történő csatlakozásra

1


Tartalomjegyzék I. Bevezetés…………………………………………………………………………………..6 II. Az Európai Unió keleti bővítése és az előcsatlakozási alapok………………………….…8 II. 1. A keleti bővítés folyamata…………………………………………………………..8 II. 1. 1. A helsinki csúcs………………………………………………………….…9 II. 1. 2. A nizzai döntések: a csatlakozási tárgyalások útitervének meghatározása..10 II. 1. 3. Nizza után………………………………………………………………….10 II. 1. 4. A magyar csatlakozási folyamat…………………………………………...11 II. 2. Az előcsatlakozási alapok…………………………………………………………..12 II. 2. 1. A PHARE-program………………………………………………………..14 II. 2. 1. 1. A PHARE-program célja……………………………………….16 II. 2. 1. 2. A PHARE-program intézményrendszere……………………….19 II. 2. 1. 3. A regionális programok…………………………………………20 II. 2. 1. 4. Területfejlesztési PHARE-programok………………………….20 II. 2. 1. 5. Az első regionális PHARE-programok…………………………21 II. 2. 1. 6. Kísérleti regionális fejlesztési program I. (PHARE HU 9606)…22 II. 2. 1. 7. Kísérleti regionális fejlesztési program II. (PHARE HU 9705)...23 II. 2. 1. 8. 2000. évi nemzeti beruházási program………………………….24 II. 2. 1. 9. 2001. évi program……………………………………………….25 II. 2. 1. 10. PHARE 2002-2003-as programok…………………………….26 II. 2. 1. 11. Intézményfejlesztési programok……………………………….26 II. 2. 1. 12. Határon átnyúló (CBC) programok……………………………27 II. 2. 1. 13. Szociális alapot modellező PHARE-programok………………28 II. 2. 2. Az ISPA-program……………………………………………………….…29 II. 2. 2. 1. Az ISPA alapelvei és prioritásai………………………………...30 II. 2. 2. 2. Támogatott intézkedések………………………………………..30 II. 2. 2. 3. Pénzügyi keret…………………………………………………..32 II. 2. 2. 4. A végrehajtás szereplői…………………………………………33 II. 2. 2. 5. A kifizetés ütemezése…………………………………………...35

2


II. 2. 3. A SAPARD-program……………………………………………………...35 II. 2. 3. 1. A SAPARD-program és a magyar vidékfejlesztés……………..37 II. 2. 3. 2. A magyar SAPARD-terv kidolgozása………………………….38 II. 2. 3. 3. A SAPARD-terv egyeztetése…………………………………...39 II. 2. 3. 4. A SAPARD-program intézményrendszere……………………..39 II. 2. 3. 5. A SAPARD-program felépítése………………………………...42 II. 2. 3. 6. A SAPARD-terv céljai………………………………………….44 II. 2. 3. 7. Az intézkedéscsomagok………………………………………...45 II. 2. 3. 8. A pályázatok elbírálása…………………………………………50 III. Az előcsatlakozási alapok hatása Magyarország gazdaságára…………………………...52 III. 1. A PHARE-program eredményei a magyar gazdaságban………………………….52 III. 1. 1. A Tempus-program………………………………………………………54 III. 1. 2. PHARE-Orpheus eredményei hazánkban………………………………..56 III. 2. Az ISPA hatása Magyarországon………………………………………………….57 III. 2. 1. ISPA vasúti és közúti projektek………………………………………….58 III. 2. 2. Környezetvédelmi projektek……………………………………………..59 III. 3. A SAPARD-program hatása Magyarország gazdaságára…………………………61 III. 4. Sikertelenségek okai……………………………………………………………….65 IV. Zala megye és az előcsatlakozási alapok…………………………………………………67 IV. 1. Zala megye és a PHARE…………………………………………………………..67 IV. 1. 1. Zala megyében megvalósult PHARE-fejlesztések……………………….67 IV. 1. 2. Zala megye és a PHARE CBC…………………………………………...70 IV. 2. ISPA-projektek Zalában…………………………………………………………...71 IV. 3. SAPARD-program Zala megyében………………………………………………..73 IV. 3. 1. Nyertes SAPARD-projektek Zalában…………………………………….74 V. Befejezés………………………………………………………………………………......83 Irodalomjegyzék…………………………………………………………………….………..85 Mellékletek…………………………………………………………………………………...88

3


Táblázatok, diagramok és ábrák jegyzéke

1. sz. diagram –PHARE kifizetések 1995-2001……………………………………………..16 1. sz. táblázat – PHARE-programok pénzügyi kerete………………………………………..19 2. sz. táblázat – Példaértékű projektek a PHARE HU 9606 keretében…………………...…..22 3. sz. táblázat – Néhány példaértékű projekt a PHARE HU 9705 keretében………………...24 4. sz. táblázat – Területfejlesztési PHARE-programok 1992-2001…………………………..28 2. sz. diagram – Területfejlesztési és szociális alap típusú PHARE-programok támogatási kerete 1992-2002………………………………………………..29 5. sz. táblázat – Az országokra meghatározott minimum és maximum értékek……………...33 6. sz. táblázat – A SAPARD forrásának megoszlása…………………………………………36 7. sz. táblázat – A SAPARD-terv intézkedéscsomagjai………………………………………47 8. sz. táblázat – PHARE-projektek száma……………………………………………………54 9. sz. táblázat – Tempus-program költségvetése……………………………………………..55 3. sz. diagram– Benyújtott SAPARD-pályázatok száma……………………………………..61 10. sz. táblázat – Az EU rendeletnek megfelelő üzemek száma, illetve kapacitása a SAPARD előtt és után…………………………………………………….63 11. sz. táblázat – A zalakarosi program pénzügyi kerete……………………………………..69 1. ábra – Zala megye térképe…………………………………………………………………72

4


I. Bevezetés

2004. május 1-jén lezárult egy évtizedes folyamat, Magyarország teljes jogú tagjává vált az Európai Uniónak. A "menetelés" azonban nem ér véget, sőt bizonyos területeken most kezdődik meg igazán. Ezek közé tartozik az EU számunkra még idegennek tűnő támogatási politikája. Ennek elsajátításához állt rendelkezésünkre a csatlakozás előtti időszak, amikor három, az EU által létrehozott úgynevezett előcsatlakozási alapokon keresztül egyrészt viszonylag komoly összegekhez juthattunk Brüsszelből, másrész bepillantást nyerhettünk az Unión belüli boldoguláshoz feltétlenül szükséges pályázatírási technikákba. Az előcsatlakozási alapok tehát a csatlakozást segítették elő, lehetővé téve, hogy az Európai Unión belül működő alapoktól lehívhatóak legyenek a támogatások, melynek előfeltétele volt a megfelelő intézményrendszerek kiépítése, valamint a felhasználás algoritmusának elsajátítása. Az előcsatlakozási alapok a csatlakozásig tartó tanulási folyamat, a "learning process" részei voltak, melyek a Strukturális Alapok, és a Kohéziós Alap kezelésére készítették fel a potenciális felhasználókat. Magyarország három fő támogatási csatornán keresztül jutott támogatásokhoz: az ISPA-, a SAPARD-, valamint a PHARE-program révén. A PHARE-program az intézményfejlesztés és egyéb beruházási programok részbeni finanszírozását célozta meg. A SAPARD-program a kelet-közép-európai országok számára nyújtott támogatást a versenyképes agrárgazdaság kialakításához és a vidék fejlesztéséhez. Az ISPA-program

a

környezetvédelmi

és

közlekedés-infrastrukturális

beruházások

megvalósítását támogatta. A három előcsatlakozási alap, melyeket a szakdolgozatom témájává választottam fontos szerepet játszott abban, hogy hazánk egyre felkészültebbé vált a csatlakozásra. A szerepük

5


azonban nem elhanyagolható abban sem, hogy a csatlakozás után milyen hatékonyan tudjuk kihasználni az uniós forrásokat. A szakdolgozatomban be szeretném mutatni azt, hogy miért hozta létre az Európai Unió ezeket az előcsatlakozási alapokat, hogyan működtek, és milyen eredményeket értek el Magyarországon.

Fontosnak tartom megvizsgálni azt is, hogy ezek az eredmények mennyiben járultak hozzá hazánk fejlődéséhez, milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra, mennyire tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az előcsatlakozási alapok kínáltak nekünk az elmúlt évek és évtized során. A dolgozatom végén konkrét példákkal szeretném megmutatni azt, hogy mi is valósult meg a PHARE-, SAPARD-, és ISPA-támogatások segítségével Magyarországon, és Zala megyében. Az előcsatlakozási alapok eredményeit bemutató komoly szakirodalmi feldolgozás eddig még nem született, de én úgy gondolom, hogy ezek az alapok a csatlakozás után sem vesztették el teljesen elméleti és gyakorlati fontosságukat, így érdemes elemezni azokat.

6


II. Az Európai Unió keleti bővítése és az előcsatlakozási alapok bemutatása II. 1. A keleti bővítés folyamata Az 1989-90-es év fordulóján Európában, és fokozatosan világszerte is véget értek a hidegháború évtizedei és ezzel együtt véget ért egy világtörténeti korszak, amelyet - főként az öreg kontinensen - a vasfüggöny valóságos és jelképes jelenléte fémjelzett. „A függetlenségüket visszaszerző közép- és kelet-európai államok - köztük Magyarország - a polgári demokratikus államberendezkedés és a liberális piacgazdaság európai mintáinak követése mellet tették le voksukat. Németország visszanyerte egységét, a posztkommunista országok többsége pedig kinyilvánította azon szándékát, hogy mielőbb csatlakozzék az euroatlanti térség államainak értékközösségen alapuló szervezeteihez: az Európai Közösséghez és a NATO-hoz.”1 Az Európai Közösség (majd rövidesen - 1993-tól - az Európai Unió) a hidegháborús megosztottságon túllépő Európa újraegyesítésének legfontosabb szimbólumává és egyben intézményes keretévé vált. A Közösség a 1990-es évek elején még nem állt készen tíz vagy akár még több új tagország fogadására. A bővítés normatív és intézményi feltételeinek biztosításához az Unió reformjára volt szükség. Az első döntő jelentőségű lépést ebbe az irányba 1993-ban tették meg az EU állam- és kormányfői Koppenhágában, amikor

1

Blahó András (2002) Európai integrációs alapismeretek Aula Kiadó 22.p.

7


kinyilvánították az EU fogadókészségét a közép- és kelet-európai országok felé. A „keleti” (és minden további) bővítést hármas kritériumrendszer teljesítéséhez kötötték, vagyis a koppenhágai kritériumokhoz. 1998-ban a közép- és kelet európai tagjelölt országok közül öt esetében az Európai Bizottság úgy találta, hogy teljesítik a koppenhágai kritériumokat. Ez az öt ország a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia volt. Így 1998 márciusában ezekkel az országokkal illetve a szintén tagjelölt Ciprussal megkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások. A Bizottság ezt követően minden évben országjelentést vagy ún. éves jelentést (regular report) tett közzé valamennyi tagjelöltről. Ebben ismertette, hogy az adott ország az év során milyen lépéseket tett, mekkora fejlődést tanúsított a kritériumoknak való megfelelésben, illetve figyelmeztetett az esetleges problémás területekre, „normaszegésekre”. A bővítésnek – illetve a bővítésre való felkészülésnek – mind a tagállamok, mind a tagjelöltek oldalán komoly költségvonzatai voltak és vannak. Ezek fedezésére az Agenda 2000-ben – tehát az EU 2000-2006-os költségvetésében – a tagállamok forrásokat különítettek el. A bővítéssel kapcsolatos források két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok - az egyre növekvő - pénzek tartoztak, amelyeket 2002-től kezdődően az EU a bővítés utáni költségekre különített el. E forrásokat csak az új tagországok csatlakozása után, tehát legelőször 2004-ben lehetett felhasználni. A másik csoportba tartoztak azok a pénzeszközök, amelyek a csatlakozásra való felkészülést hivatottak támogatni a tagjelölt országokban. Ezek az ún. előcsatlakozási alapok, amelyek viszont csak a csatlakozás időpontjáig vehetők igénybe.

II. 1. 1. A helsinki csúcs Az 1999. december 10-11-én megtartott helsinki csúcson a tagállamok úgy döntöttek, hogy

2

Horváth Zoltán (2002) Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 420-421.p.

8


2000 elején a másik öt közép-és kelet-európai tagjelölt országgal, valamint a csatlakozási kérelmét 1998-ban megújító Máltával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. A helsinki csúcs emellett rámutatott, hogy ezzel megszűnt a tagjelölt országok csoportokra való felosztása. Az egyéni elbírálás szerepét hangsúlyozva pedig a tagállamok aláhúzták, hogy a differenciálás elvét fokozottan fogják figyelembe venni, azaz a korábban tárgyalásokat kezdők (az innentől „luxemburgi csoport"-nak nevezett hat ország) között is lehet különbségtétel és a később induló országok (az ún. „helsinki csoport"-nak nevezett hat ország) akár utol is érhetik, netán meg is előzhetik a már régebb óta tárgyalókat.2 A helsinki csúcs jelentős döntést hozott Törökországgal kapcsolatban is, miután a tagországok hivatalosan is elismerték Törökország tagjelölti státuszát, igaz a csatlakozási tárgyalások vele kapcsolatban nem kerültek szóba. Az ezredforduló éve tehát jelentős előrelépéseket hozott az integrációs folyamatban. 2000. február 14-én megkezdte működését az EU belső reformjait előkészítő Kormányközi Konferencia. 2000. február 15-én a helsinki döntéseknek megfelelően az EU hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a második hatos csoporttal, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Máltával. A Kormányközi Konferenciát a nizzai Európai Tanács zárta le 2000 decemberében, ahol az állam- és kormányfők maratoni ülésezését követően elfogadták a Nizzai Szerződést.

II. 1. 2. A nizzai döntések: a csatlakozási tárgyalások útitervének meghatározása

A 2000. december 7-10-i nizzai csúcs elsődleges jelentősége volt, hogy lezárta a tagállamok által a bővítés előfeltételének tartott intézményi reformokat, megszületett a bővítést lehetővé tevő Nizzai Szerződés. Az EU döntéseivel igazolni kívánta, hogy úgy gondolja elérkezett az idő, hogy új lendületet adjanak a bővítési folyamatnak. Ezért a nizzai csúcson az intézményi reformok mellett a tagállamok állam- és kormányfői jóváhagyták az Európai Bizottság 2000. november 8-án megjelentetett bővítési Stratégiai Dokumentumát is, amely egy olyan menetrendet ajánlott, amely a csatlakozás felé vezető utat próbálta meg konkrétabb formába

9


önteni. A stratégia a helsinki időkeretből kiindulva megerősítette, hogy 2002-ben a legfelkészültebb jelölt országokkal a tárgyalások lezárhatók lesznek, amennyiben a tagjelöltek teljesítik a felvételi kritériumokat. A Nizzában elfogadott tárgyalási „útiterv" [angolul: road map] három féléves programot határozott meg a legfelkészültebb országok számára a csatlakozási tárgyalások még nyitva álló fejezeteinek lezárására.

II. 1. 3. Nizza után A 2001. június 15-16-án megrendezett göteborgi csúcson a tagállamok megerősítették és még konkrétabbá tették a nizzai időkeretet, azáltal, hogy már egyértelmű célként jelölték meg, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végéig lezárják, és a 2004-es európai parlamenti választásokon ezen országok már tagként vegyenek részt. Ezt követően valódi áttörés következet be a csatlakozási tárgyalások menetében. Az Európai Bizottság tárgyalási ütemtervét követve a tagjelölt országok egymás után „pipálhatták ki” még a legnehezebb fejezeteket is. A célegyenesbe végül is tíz tagjelölt ország – Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – futott be, akik 2002 végén, Koppenhágában – éppen tíz évvel azután hogy a tagállamok ugyanitt meghirdették a felvételi kritériumokat – lezárták a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanezen országok 2003. április 16-án Athénban aláírták a Csatlakozási Szerződéseket, amelyek 2004. május 1-jén léptek hatályba. A bővítési folyamat azonban ezzel még nem ért véget. Bulgária 2004. szeptemberében lezárta csatlakozási tárgyalásokat, Románia 2005-re tervezi. Belépésük az Unióba 2007-ben valósulhat meg legelőbb. Törökországgal 2004. októberében kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. Horvátország 2003-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a Bizottsághoz, és várhatóan vele is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat 2005-től. A csatlakozási kérelem benyújtását tervezi még több balkáni és kelet-európai ország. A bővítési folyamat folytatódik...

II. 1. 4. A magyar csatlakozási folyamat 10


A Közösség és a csatlakozásra aspiráló Magyarország között 1998. november 10-én megkezdett érdemi tárgyalásokat számos, a közeledést és legfőképpen az uniós taggá válást célzó gazdasági és diplomáciai lépés előzte meg. A 70-es években és a 80-as évek elején a két fél között jellemzően még csak ágazati megállapodások köttettek (acélszektor, magyar juh- és kecske export, textil), azonban 1986ban az Európai Parlament javasolta, hogy az EK kössön Magyarországgal kereskedelmi és együttműködési megállapodást, amelyet végül 1988-ban írtak alá.3 Ugyancsak ez év augusztusában Magyarország és az Európai Közösség felvette a diplomáciai kapcsolatokat. 1989-ben dolgozták ki és indították útjára a PHARE-programot, melynek Magyarország már a kezdetektől haszonélvezője volt. 1991. december 16-án került sor az EK és Magyarország közötti társulási szerződés (Európai Megállapodás) megkötésére. Ez az egyezmény szabályozta a kereskedelmi és gazdasági együttműködést,

előirányozta

a

jogharmonizációt,

felölelte

továbbá

a

kulturális

együttműködést és a politikai párbeszédet. Magyarország 1994. április 1-jén nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A Bizottság javaslata alapján, öt közép- és kelet európai társult országgal (Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia), valamint Ciprussal 1998 elején megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. 2003 áprilisában Magyarország aláírta a Csatlakozási Szerződést. Így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.

II. 2. Az előcsatlakozási alapok A csatlakozás után Magyarország is a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokra jogosult, az innen megszerezhető források maximum a GDP 4%-át érhetik el. Azonban az Unió a csatlakozásig hátralévő időszakban is biztosított forrásokat a

3

Dr. Majoros Pál (1999) Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó 76-77. p.

11


tagjelölteknek. Ezeket a támogatásokat mindenki addig vehette igénybe, amíg nem vált a Közösség tagjává. Az Európai Tanács 1999. június 21-én három rendeletben szabályozta a 2000. év után a társult államok EU-tagságra való felkészülését segíteni hivatott három pénzügyi eszközt, illetve azok koordinálását. 1. Az 1266/99/EK rendelet az uniós tagságra jelentkező országok részére az előcsatlakozási stratégia keretében nyújtott támogatás koordinálásáról és a PHAREprogramot (Poland-Hungary Aid for the Reconstruction of the Economy) létrehozó 3906/89/EGK rendelet módosításáról rendelkezett. Ennek értelmében a PHAREprogram a jövőben a közösségi vívmányok átvételéhez, azaz a csatlakozni szándékozó országok

igazgatási

és

intézményi

kapacitásainak

kiépítéséhez

kapcsolódó

prioritásokra, valamint azoknak a beruházásoknak a finanszírozására összpontosít, amelyeknek rendeltetése, hogy ezek az országok minél előbb megfeleljenek a közösségi jogszabályokban foglaltaknak.

2. Az előcsatlakozási szerkezetátalakítási irányvonalak eszközrendszerét, azaz az ISPAprogramot (Instrument for Structural Policy for Pre-Accession) a 1267/99/EK rendelet hozta létre. A Közösség e program keretében támogatást nyújt olyan környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekhez, amelyek lehetővé teszik a kedvezményezett országok számára, hogy megfeleljenek e két területre vonatkozó közösségi előírásoknak, valamint a csatlakozási társulások célkitűzéseinek. A támogatott intézkedések nagyságrendje lehetővé fogja tenni, hogy az ennek keretében

megvalósított

beruházások

jelentős

hatást

gyakoroljanak

a

környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra-hálózatok javításának területére. Az ISPA

készítette

fel

hazánkat

a

Kohéziós

Alapból

kapható

támogatások

igénybevételére. 3. A SAPARD-programot (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) a 1268/99/EK rendelet hozta létre. Feladata a közösségi vívmányok 12


átvételének támogatása érdekében a közös agrárpolitika és a kapcsolódó politikák vonatkozásában, a csatlakozni szándékozó országokban a mezőgazdasági szektor és a vidék fenntartható átalakításával kapcsolatos prioritást élvező és specifikus problémák megoldása. A luxemburgi döntés rendelkezése értelmében az Unió bővítési folyamatában résztvevő országok részére nyújtott pénzügyi támogatás elosztása - függetlenül csatlakozásuk időpontjától - az egyenlő elbánás elvén alapul, megkülönböztetett figyelemmel a legnagyobb szükséget szenvedő országokra. Az 1999. március 24-i és 25-i berlini Európai Tanács ülésén született végső döntés a programok pénzügyi keretéről. Az egyes programokra vonatkozóan a keretet a 10 csatlakozni kívánó kelet-közép európai ország számára határozták meg. Az egyes országokra vonatkozó allokáció későbbi folyamatos tárgyalások során alakult ki. A döntés értelmében a 10 keletközép-európai társult állam számára 2000-2006-ig együttesen előirányzott éves pénzügyi keretek az alábbiak: •

a PHARE-program esetében évi 1,56 milliárd euró;

•

az ISPA-program esetében évi 1,04 milliárd euró;

•

a SAPARD-program esetében évi 520 millió euró.

Az Európai Unió szigorú elvárása, hogy a kedvezményezett országok a három eszközt egymással koordináltan használják fel.

II. 2. 1. A PHARE-program Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el a PHARE elnevezésű programját. A PHARE feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. A rendszerváltást és a modernizációt a Közösség komplex fejlesztési programokhoz nyújtott céltámogatással kívánta elősegíteni. Magyarország és az Európai Unió Bizottsága 1990. 13


szeptember 3-án kötötte meg a PHARE-program felhasználásáról szóló keretmegállapodást. Ez szabályozta a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit. A PHARE-program 1990 és 1998 között kereslet által vezérelt program volt, amely a rendszerváltó országok által felállított prioritások alapján előkészített programokat támogatta. Ez idő alatt a PHARE-segélyek tervezett nagysága 8,891 milliárd eurót tett ki. „A támogatások tervezett nagysága 1990-ben még csak 498 millió ECU, 1997-ben már 1351 millió ECU volt. Az évente átlagosan körülbelül 1 milliárd ECU támogatás mindössze 75%-át tudták a fogadó országok Pénzügyi Megállapodás keretében lekötni. A források 63%-a került csak ténylegesen kifizetésre. Magyarország éves átlagban 97 millió ECU támogatást kapott, aminek 68%-át sikerült megállapodással lekötni, és amelyek 65%-a került kifizetésre.”4 Ez alatt az idő alatt a támogatások éppen a fogadó országok nagyon eltérő igényei miatt rendkívül szétszórtak voltak, számos területet érintettek. Az EU-csatlakozási folyamat előrehaladtával a PHARE-program szerepe is többször változott. A PHARE első reformjára 1993-1994-ben került sor. Addig a PHARE többnyire csak technikai segítségnyújtást finanszírozott. Ezen programoknak a célja a rendszerváltás során az ország helyzetének feltárása és jövőre vonatkozó stratégiai programok szakmai megalapozása volt. A támogatott projektek nagy száma és ebből adódó szétaprózottsága csökkentette a PHARE-támogatásoktól remélt fejlesztő hatásokat. További negatív tényező volt, hogy a külső szakértők nem ismerték kellően az itteni viszonyokat, és a szakmai segítségnyújtás színvonala többnyire alulmaradt a kívánatostól. Új helyzetet teremtett az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülése, amely elfogadta a tagjelölt országok csatlakozási kritériumait: •

Az intézményrendszer stabilitása, a demokrácia biztosítása, a törvények betartása, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása;

4

•

Működő piacgazdaság, az EU piacán belüli versenyképesség;

•

A közösségi jogrendszer átvételének és alkalmazásának képessége.

Forman Balázs (2003) Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Interpress Kiadó, Budapest (183 o.)

14


Az Európai Tanács 1994-es esseni ülésén döntöttek arról, hogy a csatlakozásra való felkészülés érdekében a PHARE-programok forrásait nagyobb léptékű beruházásokra is fel lehet használni. A PHARE átfogó reformjáról az Európai Tanács 1998 tavaszán hozott végleges döntést. Ennek megfelelően 1998-tól a PHARE-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel. A PHARE új célrendszere a program előkészítés során a döntéshozatal centralizációját, a források koncentrálását és a projekt-előkészítés javítását tűzte ki célul. A végrehajtás területén a túlbürokratizáltság csökkentése, a szükségtelen késedelmet okozó eljárások és előírások kiküszöbölése, az intézményrendszer további decentralizációja, hatékonyságának javítása kapott prioritást. Hosszabb távú célként megfogalmazódott a PHARE-program fokozatos közelítése a Strukturális Alapok rendszeréhez, ami a kedvezményezett államok számára a korábbinál nagyobb önállóságot, egyúttal azonban több feladatot és nagyobb felelősséget is jelentett. A PHARE célja továbbra is a közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását szolgáló intézményfejlesztési és beruházási programok támogatása maradt, de 2000-től kezdődően a korábbinál nagyobb teret kapott a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása. Az alábbi diagram nagyon jól mutatja, hogy miként változtak a PHARE-program kifizetései 1995 és 2001 között.

Megfigyelhető, hogy 1996 és 1997-ben volt a legalacsonyabb

támogatottság, míg 2000-ben már 10-szer több támogatást kapott hazánk. Az „Új Orientáció”ként ismert reform értelmében az 1998-tól induló PHARE-programok már kizárólag a csatlakozásra való felkészülést szolgálják. Az „Új Orientáció” alapelvei nagyrészt 2000-tõl is érvényben maradnak. Az éves keretösszegeket az Európai Bizottság határozta meg a jelöltek által benyújtott részletes tervezetek alapján. (1. sz. diagram)

1. sz. diagram Phare kifizetések 1995-2001 40000 39001

35000 30000 28700

25000 20000

10000

10738 6729

5000

ezer Euro

15

15000

5064


Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság(2002)

II. 2. 1. 1. A PHARE-program célja

A támogatás célja kezdetben a piacgazdasági átmenet és a politikai demokrácia kiépítésének elősegítése,

később

az

EU-tagságra

való

felkészülés,

az

integrációs

folyamat

társfinanszírozása volt. Az Unió előírásai szerint a PHARE-forrásokat az uniós belépést szolgáló intézményfejlesztési feladatokra, illetve beruházások finanszírozására kellett fordítani. A jogharmonizációhoz kapcsolódó tennivalókat minden tagjelölt állam számára külön keretben határozták meg. Minden tagjelölt országra két-két feladatleltár készült. Az egyik az ún. Csatlakozási Partnerség ("Accession Partnership", AP), a másik a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja ("National Programme for the Adoption of the Acquis Communautaire"), vagy röviden az ANP. 5

1. A PHARE intézményfejlesztési programok a közösségi joganyag átvételét segítették, illetve azon intézmények kiépítését és megerősítését támogatták, melyek a harmonizált magyar jogszabályok és a közvetlenül alkalmazandó uniós normák alkalmazásáért, betartásáért, és ellenőrzéséért voltak felelősek. Ezen intézmények körét a tagjelölt ország maga jelölte ki, és rögzítette – többek között – az ANP-ben. A kijelölt intézmények –

5

www.nfh.hu

16


minisztériumok, kormányhivatalok, központi és regionális szervek, bíróságok, az ügyészség, rendvédelmi szervek stb. – az ANP alapján, az ott leírt célokra használhattak fel PHARE segélyeket, sikeres pályázat esetén. Az intézményfejlesztés kategóriájába háromféle tevékenység tartozott. Az első a twinning program, melynek keretében egy magyar szerv egy hozzá hasonló feladatot ellátó tagállami hivatallal, minisztériummal köt együttműködési megállapodást. A twinning központi elemeként a tagállambéli hivatal egy vagy több munkatársát 12-18 hónapra Magyarországra küldte, hogy a partnerszervezet munkatársainak felkészítését a helyszínen szervezze és koordinálja. Őt hívják előcsatlakozási tanácsadónak (Pre- Accession Adviser, PAA). Az intézményfejlesztés további két formájaként a kedvezményezett szervezet rövidtávú szakértői tanácsadást is igénybe vehetett, és képzési programokat bonyolíthatott le. Utóbbiakat általában a PAA segítségével szervezték. 2. Az immateriális segítség mellett az EU-joganyag alkalmazásához jelentős technikai háttérre, berendezésekre, esetleg új épületekre – pl. határátkelőkre – is szükség volt. Az Unió az ANP alapján ezeket is finanszírozhatta, mégpedig a beruházási PHARE-programok keretében. A legtöbb ilyen program számítógépes hálózatok, speciális laboratóriumi és mérőberendezések, kommunikációs eszközök beszerzését támogatta. Az építési projektek között 1998 óta a határellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések – vám-, állat-, és növényegészségügyi létesítmények – szerepeltek kiemelt helyen. 3. A beruházási programok – az intézményfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokon kívül – általában kifejezetten a Strukturális Alapokra való felkészülést szolgálták. Ezek az ún. gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok voltak, melyek, hasonlóan az EU regionális politikájához, a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését tűzték ki célul. A PHARE-program keretében a kedvezményezett államok a 2000. évtől kaptak lehetőséget arra, hogy PHARE-forrásaik egy részét a gazdasági és szociális kohézió javítását szolgáló regionális szintű területfejlesztési beruházási programokra fordítsák. A fenti programok keretében megvalósuló tevékenységek tekinthetők az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap csatlakozás utáni működtetésének előképéül.

17


4. 1994-től támogat a PHARE határmenti együttműködéseket (Cross-Border Co-operation Programmes, CBC), alapvetően az Unió és a kedvezményezett országok közös határszakaszain. A CBC programok mindegyike komplex területfejlesztési jellegű program, azaz az érintett területek legfontosabb fejlesztési prioritásai, valamint az EU területfejlesztési elvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás) érvényesülnek bennük. Ezáltal a PHARE CBC-programok az érintett térségek részére az európai területfejlesztési politika alkalmazására való felkészülésük legfontosabb eszközévé váltak. Magyarország esetében magyar-osztrák,

magyar-szlovén,

magyar-szlovák

és

magyar-román

együttműködési

programokról beszélhetünk, de a 2001. évtől megkezdődött a magyar-horvát, illetve magyarukrán határmenti együttműködések kidolgozása is. A határon átnyúló fejlesztési programokon belül mindig volt lehetőség bizonyos pénzösszegek elköltésére az ún. Kis Projektek Alapjának egyszerűsített eljárásrendje szerint. Ezen eljárás keretében lehetőség nyílt olyan kisebb projektek megvalósítására, amelyek a határon átnyúló emberi kapcsolatok építésére, illetve ápolására helyezik a hangsúlyt. 5. A PHARE-programok utolsó csoportját a nemzetközi (multi-beneficiary) programok jelentették. Ezek minden tagjelölt ország számára elérhetőek voltak. A támogatást Brüsszel pályázati alapon vagy előre meghatározott kvóták alapján osztotta el az egyes országok között. A nemzetközi programok 1998 óta visszaszorultak. Tekintettel arra, hogy a csatlakozási felkészülés minden államban önálló felkészülési programok szerint zajlottak, az Unió a támogatást is inkább országra szabottan nyújtotta.

A fentieken kívül még egy támogatási forma létezik. Az EU tagállamai különböző területeken úgynevezett Közösségi Programokat (Community Programmes) indítanak, melyekbe a Tanács döntése alapján a közép-kelet-európai társult államok is bekapcsolódhatnak. Ennek feltétele egy országonként változó belépti díj (entry ticket) befizetése. A PHARE a belépti díj felét vállalja át.

18


Az elmúlt években olyan, főként kulturális, oktatási és képzési programokban vehettünk részt, mint a Socrates, a Leonardo, a Youth for Europe, és az Unió 5. Kutatási és Fejlesztési Keretprogramja. 6 A PHARE-program pénzügyi keret évről évre növekedett. 1990-ben még a 90 millió eurót sem érte el, viszont 2003-ban már túllépte a 120,7 millió eurót. A támogatás évek szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat (1. sz. táblázat): 1. sz. táblázat PHARE-programok pénzügyi kerete Összeg (millió euró) 1990 88,42 1991 98,06 1992 98,64 1993 99 1994 84,75 1995 99,3 1996 109 1997 104 1998 93 1999 131,278 2000 119,686 2001 109,85 2002 130,7 2003 120,7 Összesen: 1503,281 Forrás: Rapcsák János - Heil Péter (2000) PHARE-kézikönyv és www.pharereg.hu Év

II. 2. 1. 2. A PHARE-program intézményrendszere A

PHARE-program

kezeléséért

felelős

intézményrendszerüket

a

kedvezményezett

államoknak, így Magyarországnak is, az előírásokkal összhangban magának kellett kialakítania.

6

Rapcsák János - Heil Péter (2000) PHARE-kézikönyv 52. p.

19


A PHARE-program ügyében hazánk fő képviselője a Nemzeti Koordinátor volt, akinek tisztjét a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára látta el. A Nemzeti Koordinátor volt felelős a program koordinációjával kapcsolatos napi teendők megszervezéséért, az éves pénzügyi megállapodások összeállításáért, illetve a Bizottsággal való egyeztetések lefolytatásáért. A pénzügyi megállapodásokban szereplő ágazati és regionális programok szakmai előkészítése az illetékes minisztériumok feladata volt. A projektek végrehajtása, s ezáltal a PHARE-források terhére közbeszerzések lebonyolítása, szerződések megkötése, illetve kifizetések lebonyolítása a kijelölt PHARE Végrehajtó Ügynökségek (Implementing Agency, IA) feladatai közé tartozott.7 II. 2. 1. 3. A regionális programok A regionális programok fő célja a területfejlesztés intézményrendszerének fejlesztése volt, különös tekintettel a decentralizált – regionális és megyei szintű – intézményekre. Ezért mind az egyes programok kialakításában mind megvalósításában kiemelt szerepet kaptak a regionális vagy megyei fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik. Általuk ezek az intézmények egyrészt megszerezhették azt a gyakorlatot, amely szükségessé vált a későbbi, - Európai Uniós Strukturális Alapok, különösen az Európai Területfejlesztési Alap és Európai Szociális Alap által finanszírozott - programok végrehajtásához, másrészt a helyi viszonyok ismeretében olyan projektek támogatását részesíthették előnyben, amelyek a megye vagy a régió fejlesztési stratégiájához leginkább illeszkedve a tényleges helyi szükségletekre kínáltak példa értékű megoldást. A programok jellemzője a decentralizált végrehajtásból adódóan az érintett partnerek, térségi és helyi szereplők nagy száma volt. Az intézményrendszer felkészítése, működésének javítása mellett a programok jelentősen hozzájárultak a gazdaság és esetenként a helyi infrastruktúra fejlődéséhez is, jelentős beruházás-támogatási komponenseik révén.

7

Pogátsa Zoltán (2002) Az európai uniós támogatások fogadásának magyarországi intézményrendszere, Európai integrációs felkészítő modulok, Európa Tanulmányok Központ, Szombathely

20


II. 2. 1. 4. Területfejlesztési PHARE-programok A területfejlesztési PHARE-programoknak két sajátos programtípusa volt: a nemzeti regionális PHARE-program, illetve a PHARE CBC-program (Cross-border Cooperation, azaz határon átnyúló együttműködés). A regionális PHARE-program - 1992 óta a nemzeti PHARE-program részeként – motorja volt a területfejlesztési törvény kialakításának, a magyar területfejlesztési rendszer intézményei kísérleti modelljeinek bevezetésének, valamint az integrált térségfejlesztési gyakorlat kialakulásának.

II. 2. 1. 5. Az első regionális PHARE-programok

Az első területfejlesztési PHARE-program Magyarországon 1992-ben indult 10 millió ECU értékben azzal a céllal, hogy megalapozza a rendszerváltás utáni területfejlesztési intézményrendszer kiépítését. Jelentős forrásokat biztosított a területfejlesztési törvényt előkészítő szakmai tanulmányok, egyeztetések, tanulmányutak és képzések finanszírozására. A program keretében sor került a decentralizált területfejlesztési intézmények kísérleti bevezetésére: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben a kísérleti programalap működtetésére megyei fejlesztési tanácsokat és ügynökségeket hoztak létre. E korai program keretében először részesültek támogatásban helyi kezdeményezéseken alapuló komplex kistérségfejlesztési programok országszerte. Számos akkor indult kistérségi alapú vidékfejlesztési program teljesedett ki a későbbi területfejlesztési PHARE-programokon belül (pl. az 1992. Évi „Természetesen Őrség” projekt képezte az alapját az 1995-99. évi Őrségi Hármashatár Natúrpark keretprogramnak). A következő, 1995-ben induló területfejlesztési PHARE-program a kormány borsodi integrált szerkezetátalakítási programjához csatlakozva, annak részeként működött. Célterülete így Borsod-Abaúj-Zemplén Megye volt. A program 5 millió ECU összeggel járult hozzá a 21


borsodi gyógy-idegenforgalom, a megyei kis- és középvállalatok, valamint a kistérségek decentralizált fejlesztéséhez. A regionális PHARE-program kiszélesítéséről 1996, illetve 1997 folyamán született döntés.

II. 2. 1. 6. Kísérleti regionális fejlesztési program I. (PHARE HU 9606)

Az 1996. évi program a regionális szintű tervezési-fejlesztési régió magyarországi modelljét kialakító kísérleti programként került meghatározásra. Az összesen 8 millió euró értékű Kísérleti Programalap keretében közel száz projekt szolgálta a

falusias

térségek

összehangolt

fejlesztését,

a

kis

és

középvállalkozások

versenyképességének fokozását, az idegenforgalmi adottságok kiaknázását, illetve a regionális marketing tevékenység ösztönzését a két célrégióban, a Dél-Dunántúlon és a DélAlföldön. A program keretében 2001-ben átadásra került a Kodolányi János Főiskola Siófoki Turisztikai Intézete, Mórahalmon az inkubátorház, valamint befejeződött a Bóly-Mohács Vállalkozói Övezet infrastruktúrájának építése.(2. sz. táblázat) A projektek döntő része sikeresen megvalósult, akadt azonban néhány projekt, amelynél a PHARE-támogatás kifizetése meghiúsult a többször megismételt eredménytelen tenderezési eljárás, illetve a kedvezményezettek visszalépése miatt. Ezek közül, ahol lehetséges volt a keret más projektben való felhasználása (magyar társfinanszírozási források esetén), a Területfejlesztési Igazgatóság támogatta és segítette tartalék-projektek előkészítését, lehetővé téve ezáltal e források felhasználását. 2. sz. táblázat Példaértékű projektek a PHARE HU 9606 keretében millió forint Kodolányi János Főiskola Siófoki Turisztikai Intézete 22

58,0


Mórahalmi inkubátorház

39,0

Bóly-Mohács Vállalkozói Övezet

27,1

Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság

II. 2. 1. 7. Kísérleti regionális fejlesztési program II. (PHARE HU 9705)

Az 1997. évi program olyan regionális fejlesztési program társfinanszírozása volt, amely lehetőség szerint maximálisan közelít az EU strukturális programjainak rendszeréhez. Célterülete Északkelet-Magyarország, a Dél-Dunántúl és a Romániával határos terület volt.

A program fő részei: °

Ipari szerkezetátalakítási alprogram

°

Humán erőforrás fejlesztési alprogram

°

Vidékfejlesztési alprogram

°

Magyar-román határ menti projektek

A program több mint 30 millió euró költségvetéssel indult, ebből Északkelet-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és JászNagykun-Szolnok megye) 22 millió euró, Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye) 8 millió euró, a román határ menti négy megye összesen 4 millió euró támogatásban részesült. A rendelkezésre álló keretet az első három alprogram tekintetében 91,05 %-ban, a negyedik tekintetében 81,25 %-ban sikerült határidőre szerződésekkel lekötni. A kormányzati társfinanszírozásokkal együtt közel 150 projektet átfogó program 2002 végén lezárult, ez idő alatt folyamatosan került sor az egyes projektek befejezésére, épületek, létesítmények átadására. A Regionális Mikro-hitel Program 3,7 millió euró értékben pótlólagos forrást kínált a mikrohitel program működtetéséhez a két kedvezményezett régió megyéiben, melyhez mintegy 1 millió euró kormányzati forrást biztosítottak. A konstrukció működtetésében az Magyar 23


Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a helyi vállalkozói központok, valamint helyi bankok vettek részt. Az 5 millió euró összegű Kockázati tőke alap célterülete Északkelet-Magyarország volt, célcsoportjai pedig az e területen bejegyzett kis- és középvállalkozások. Az 1997-es PHARE-program támogatásával elkészült Berettyóújfalu városközpontjának és ipari parkjának új útja, Hevesen átadták a gyümölcstermesztési referenciaközpontot és hűtőtárolót, Pécsett letették az ipari park innovációs és technológia fejlesztési központjának és inkubátorházának alapkövét, és Tokajban az egykori Degenfeld kastély felújított épületében átadták a Tokaj Regionális Borászati Kereskedelmi Központot (3. sz. táblázat).

3. sz. táblázat Néhány példaértékű projekt a PHARE HU 9705 keretében

Berettyóújfalu városközpontja és ipari parkja Hevesi gyümölcstermesztési referenciaközpont és hűtőtároló Pécsi ipari park innovációs és technológia fejlesztési központ és inkubátorház Tokaj Regionális Borászati Kereskedelmi Központot Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság

millió forint 80,0 64,2 148,5 114,4

II. 2. 1. 8. 2000. évi nemzeti beruházási program A PHARE-program korábbi feladatainak egy részét 2000-től kezdődően két előcsatlakozási alap vette át, a SAPARD és az ISPA. A PHARE célja továbbra is a közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását szolgáló intézményfejlesztési és beruházási programok támogatása maradt, de 2000-től kezdődően a korábbinál nagyobb teret kapott a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása, azaz az EU Strukturális Alapjai támogatásainak igénybevételére való felkészülés, elsősorban „regionális fejlesztési minta” programok megvalósítása révén. A 2000 utáni időszakban a területfejlesztési programok a PHARE-országprogram Társadalmi és Gazdasági Kohézió fejezetében kerültek megtervezésre. A programok társfinanszírozása

24


továbbra is szigorú követelmény maradt, ennek mértéke programonként 25–50 % között változott. A program elemei: •

Kis- és középvállalkozások emberi erőforrásának fejlesztése program:

4 millió euró keretösszeg felhasználásával vállalkozás és turizmusfejlesztő képzési programok megvalósítására került sor. 2002-ben indult a három célrégióban - Észak-Alföld, Dél-Alföld és Észak-Magyarország, ahol igényfelméréseket végeztek a kis- és középvállalkozók, az ipari parkok és inkubátorházak menedzserei és a turizmusfejlesztésben érdekelt szakemberek körében. •

Vállalkozások közti együttműködés erősítése program:

A pályázati felhívások 2001. októberében jelentek meg a régiókban, a pályázatok beadásának időpontja 2002. február 4. volt.

•

Helyi üzleti infrastruktúra-fejlesztés program:

Régiónként egy-egy, összesen három projekt került kiválasztásra 2-2 millió euró PHAREtámogatással: ¾

Pétervásár és térsége regionális csatornázás és szennyvíztisztító építés

¾

Út Kelet-Nyugat kapujához, Záhony határátkelőhelyhez vezető út kapacitásbővítése

¾

Gyomaendrőd és Vaskút regionális kommunális hulladéklerakók építése8

II. 2. 1. 9. 2001. évi program A PHARE Nemzeti Program keretében az Európai Unió Bizottsága jóváhagyta a program projektterveit. A PHARE-támogatás összege 24 millió euró volt, ez a magyar társfinanszírozással együtt összesen 12,4 milliárd forint teljes értékű fejlesztést tett lehetővé. •

8

Nagy értékű regionális projektek °

Baradla-barlang Vörös-tavi szakaszának fejlesztése

°

Ibrány-Nagyhalász csatornázás és szennyvíztisztító építése (II. fázis)

www.pharereg.hu

25


°

Debreceni iparterület becsatlakoztatása a nemzeti úthálózatba

°

Szolnoki ipari park infrastrukturális fejlesztése (I. fázis)

°

Termálgyűrű a Dél-Alföldön (Gyomaendrőd, Szarvas, Mórahalom, Ballószög)

•

Regionális programalapok °

Turizmusfejlesztés az Észak-Magyarországi régióban

°

Vállalatok innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-alföldi régióban

•

Horizontális ágazati program °

Elektronikus kereskedelem (E-commerce), mint a kis- és középvállalkozások fejlesztésének eszköze – az egész országban

A projektben a kis- és középvállalkozások számára szervezett képzésekkel, technikai segítségnyújtással

az

elektronikus

kereskedelemmel

kapcsolatos

információáramlást

javították, míg virtuális piac weboldal kialakításával üzleti lehetőségeket teremtettek számukra.

II. 2. 1. 10. PHARE 2002-2003-as programok

A programozás alapja az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, mely tartalmazza valamennyi régió fejlesztési tervét. A tervezés alapja a hosszú távú kiszámíthatóság volt, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2002-re tervezett intézkedések kaptak támogatást 2003-ban is. Az új irányelvek alapján lehetőség volt már mind a hét régióban PHARE finanszírozású programok indítására, ezáltal a PHARE-programok az ország mind a hét régiójára kiterjeszthetőek lettek. A program kidolgozása a célrégiókkal való folyamatos egyeztetéssel történt. Három nagy értékű pályázati alap volt tervezhető: az üzleti infrastruktúra-, a környezetvédelmi-, közlekedési infrastruktúrafejlesztés, a turizmus és a humán erőforrás területén, amelyek igazodtak a régiók fejlesztési igényeihez.

26


II. 2. 1. 11. Intézményfejlesztési programok

•

PHARE felkészítő program a Strukturális Alapok fogadására /SPP (SPP, azaz Special Preparatory Programme)

Az Európai Unió Strukturális Alapjainak működtetésére való felkészülést támogató PHAREprogram keretében Magyarország 7 millió euró támogatásban részesült. Ebből az ún. „Twinning”-projektre, amely a magyar közigazgatás számára biztosított európai uniós köztisztviselők – Előcsatlakozási Tanácsadók - által nyújtott tanácsadást a Strukturális és Kohéziós Alapok működtetéséhez, 2,6 millió euró állt rendelkezésre. A twinning projekt mellett rövid távú szakértői tanácsadásra, képzésekre, munkaértekezletek és tanulmányutak szervezésére 2,4 millió euró volt felhasználható. Kísérleti jellegű, integrált területfejlesztési projektekre 2 millió euró és a magyar társfinanszírozás volt fordítható, amelynek keretében három projekt sikeresen megvalósult. 2001-ben átadták a zalaszentgróti termálfürdőt és a salgótarjáni ipari park inkubátorházát, valamint befejeződött Miskolc-Tapolcán a barlangfürdő fejlesztésének harmadik üteme.9 •

Regionális Felkészítő Program /RPP (RPP, azaz Regional Preparatory Programme)

A 2000. évi PHARE-program intézményfejlesztési projektje keretében került sor a regionális szintű területfejlesztési intézményrendszer felkészítésére a Strukturális Alapok működtetésére 2001 és 2003 tavasza között. A Regionális Felkészítő Program teljes PHARE költségvetése 4 millió euró volt.

•

A Strukturális Alapok működtetésére való felkészülés befejezése / SPP2

A program megvalósítása twinning formában történt. Fő elemei a következők voltak:

9

VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2003)

27


°

A programozás folytatása, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítése, a szervezetfejlesztés keretében a Strukturális Alapokból támogatható operatív programok végrehajtó hatóságainak, valamint a program monitoring bizottságainak kialakítása.

°

Az

ISPA,

mint

a

jövőbeli

Kohéziós

Alap

megvalósító

ügynökségeinek

szervezetfejlesztése. °

A közpénzek felhasználásának pénzügyi menedzsmentje és ellenőrzési rendszereinek, valamint belső ellenőrzési rendszerének kialakítása.

II. 2. 1. 12. Határon átnyúló (CBC) programok

Az Európai Unió PHARE Határon Átnyúló Együttműködési (CBC - Cross Border Cooperation) Programja 1994-ben indult azzal a céllal, hogy az Európai Unió külső határainál elhelyezkedő területek és az azokkal közvetlenül szomszédos kelet-közép-európai PHAREországok határ menti térségei közötti együttműködést ösztönözze. A program célterületei NUTS III szintű területi egységekből tevődnek össze. A PHARE CBC Program jogi hátteréül az 1628/1994 számú Európai Bizottsági Rendelet szolgál, költségvetése évről évre 15-20 millió euró. •

Magyar-osztrák programok: (pl.: 2001 végére elkészült a Zalaegerszeget, Szombathelyt, illetve Fertőszentmiklóst elkerülő út.)

•

Magyar-román programok: (pl.: Az 1999-es (HU9914) program 5 millió euró értékű PHARE-támogatással valósult meg két nagyprojekt: a Kiszombori határátkelőhöz vezető út építése és az országhatár–Battonya–Orosháza út korszerűsítése.)

•

Szlovák-magyar programok: (pl.: A jánossomorjai regionális hulladéklerakó fejlesztése, a Ronyva-Bodrog térség közös csatornázása és a Sátoraljaújhely és térsége szennyvíztisztítójának és csatornarendszerének bővítése.)

•

Szlovén-magyar programok: (pl.: Közös natúrpark fejlesztése.)

II. 2. 1. 13. Szociális alapot modellező PHARE-programok

28


A társadalmi gazdasági kohéziós programok keretében négy szociális alapra való felkészülést elősegítő PHARE-program végrehajtó ügynöksége - szoros együttműködésben az ESZA Kht.vel - a Területfejlesztési Igazgatóság kapott 2001 folyamán megbízást. Programok: •

A képzésből a munka világába történő átmenet támogatása (HU 0008-02)

•

Hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatósága és tartós foglalkoztatásának támogatása (HU 0008-03)

•

A foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárának rendszerszemléletű fejlesztése (HU 010502)

•

Vállalkozói készségek fejlesztése a közép és felsőoktatásban (HU 0105-03) 4. sz. táblázat Területfejlesztési PHARE-programok 1992-2001 (millió euró)

PROGRAMOK

Határ menti együttműködés (CBC)

Nemzeti regionális

Területfejlesztés összesen

1992

10

10

1995

5

10

15

1996

10

18

28

1997

34

14

48

1998

7

1999

2,5

17

19,5

2000

19

19

38

2001

24

19

43

Összesen

111,5

97

208,5

7

Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2002)

2. sz. diagram Területfejlesztési és szociális alap típusú PHARE-programok támogatási kerete 1992-2002.

29


(millió euró)

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1992

1995

1996

Nemzeti regionális

1997

1998

1999

2000

Határ menti együttműködés (CBC)

2001

2002

Szociális alap típusú

Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2002)

II. 2. 2. Az ISPA-program Az elmúlt évtized mélyreható változásai az ország minden gazdasági szektorát érintették, ez alól a közlekedés és a környezetvédelem sem volt kivétel. A változások hatását erősítette az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítő folyamata, amelynek során a magyar közlekedést és környezetvédelmet oly mértékben kellett korszerűsíteni, hogy a csatlakozás pillanatában az Európai Uniós előírások kötelező átvétele ne, vagy csak elviselhető mértékű többletfeladatot jelentsen. Az Európai Uniónak is érdeke volt, hogy az új tagországok minél kisebb zökkenővel illeszkedjenek be a gazdaság folyamataiba. Ezért hozta létre többek között – a közlekedés fizikai infrastruktúrájának fejlesztését és a környezetvédelmet támogató új segélykeretet ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) néven. Ebben a felosztásban az ISPA feladata megegyezett az Unió tagállamai számára rendelkezésre álló Kohéziós Alapéval. Működési területébe beletartozott Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Az ISPA forrásaihoz való

30


hozzáférés feltétele volt, hogy a tagjelölt országok elkészítsék a saját Közlekedésfejlesztési és Környezetvédelmi Stratégiáikat. II. 2. 2. 1. Az ISPA alapelvei és prioritásai Az Alap működésének alapelvei közé tartozott, hogy -

a fenntartható fejlődés alapján és céljában tevékenykedik,

-

alkalmazza a szennyező fizet elvet,

-

a fenntartható fejlődés elve alapján környezetbarátabb közlekedési rendszer kiépítése szükséges,

-

a

közlekedési

infrastruktúra-beruházások

költségeiben

a

környezetvédelmi

költségeket is el kell számolni, -

minden projekt esetében környezetvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni.10

Az Alap tevékenysége során igazodott a Közösség közlekedésfejlesztési – Transzeurópai hálózatok – politikájához, környezetvédelmi akcióprogramjaihoz és prioritásaihoz. Az ISPA prioritásai ezek alapján a következők voltak: -

a gazdasági és társadalmi hasznosság,

-

hatékony menedzsment,

-

a Csatlakozási Partnerség prioritásai,

-

a Közösség környezetvédelmi politikájához való hozzájárulás,

-

a Transzeurópai hálózatokhoz és a Közösség közlekedéspolitikájához való hozzájárulás,

-

egyensúly a közlekedési és a környezetvédelmi projektek között,

-

közös finanszírozás.

II. 2. 2. 2. Támogatott intézkedések Az ISPA keretében finanszírozott közösségi támogatás kiterjedt a projektekre, a projektek gyakorlatilag és pénzügyileg független szakaszaira, a környezetvédelem vagy közlekedés területén működő projektcsoportokra vagy projektrendszerekre.

10

Flamm Benedek László (2002) Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz Budapest, Közép –Európai Üzleti Tanácsadó Kft.

31


A projekt egy-egy szakasza kiterjedhetett a projekt végrehajtásához szükséges előzetes, megvalósíthatósági és műszaki tanulmányokra is. A Közösség az ISPA keretében az említett célkitűzések figyelembevételével az alábbiakban nyújtott támogatást: -

környezetvédelmi intézkedések, amelyek lehetővé teszik a kedvezményezett országok számára, hogy megfeleljenek a Közösség környezetvédelmi joganyagában foglalt követelményeknek és a Csatlakozási Partnerség célkitűzéseinek;

-

a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos intézkedések, amelyek ösztönzik a fenntartható mobilitást, illetve amelyek lehetővé teszik a kedvezményezett országok számára, hogy megfeleljenek a Csatlakozási Partnerség célkitűzéseinek; mindez magában foglalja a nemzeti hálózatok egymás közötti kapcsolatát, valamint a transzeurópai hálózatokkal való működőképességét az ilyen hálózatokhoz való hozzáféréssel együtt.

A beruházások nagyságrendjének elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljanak a környezetvédelem vagy a közlekedési infrastruktúra-hálózatok javításának területén. Az egyes projektek összköltsége elvileg nem lehetett kevesebb 5 millió eurónál. Megfelelően indokolt esetekben azonban, az adott konkrét körülmények figyelembevételével az alacsonyabb összköltségű beruházás is támogatható volt. A környezetvédelmi és a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó beruházások között egyensúlyt állapítottak meg, vagyis az egyes országok ISPA támogatási keretét a két szektor között egyenlő arányban osztották meg.

Az előbbiekben felsoroltakon túlmenően támogatás volt nyújtható: 1) az

elfogadott

beruházásokra

vonatkozó

előzetes

tanulmányokhoz,

beleértve

a

megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket is; és 2) a technikai segítségnyújtást célzó intézkedésekhez, beleértve a tájékoztatási és a propagandatevékenységet, különösen:

32


a) a horizontális intézkedéseket, pl. a közösségi segítségnyújtás hatásának felmérésére irányuló összehasonlító tanulmányokat;

b) azokat az intézkedéseket és tanulmányokat, amelyek hozzájárulnak a projektek felbecsüléséhez, megfigyeléséhez, értékeléséhez vagy ellenőrzéséhez, valamint a projekteknek a Csatlakozási Partnerség dokumentumával való koordinációjának és összhangjának erősítéséhez és biztosításához; valamint c) a hatékony projektirányítás és megvalósítás biztosításához, illetőleg a szükséges kiigazítások megtételéhez.

A kiadások 45%-át a környezetvédelem, 55%-át a közlekedési projektek finanszírozására fordították. A környezetvédelem terén a prioritást élvező beruházások a szennyvíztisztítás, a szilárd hulladék kezelése és a levegőszennyezés mérséklése voltak.

II. 2. 2. 3. Pénzügyi keret

A Berlini csúcs döntése szerint a támogatásból 2000-2006 között a 10 tagjelölt közép- és kelet-európai társult állam részesül (Ciprus és Málta nem). A csatlakozó tagjelöltek a támogatástól csatlakozásuk időpontjában elestek, így a felszabaduló összeg a csatlakozásra várók között kerül felosztásra. A támogatás összege évi 1,04 milliárd euró volt. A Bizottság az egyes országokra meghatározott költségvetési keretek kialakításánál a következő szempontokat vette figyelembe: •

egy főre eső GDP (bruttó hazai termék);

•

lakosságszám;

•

terület.

Az egyes országokra vonatkozóan minimum és maximum értékeket állapítottak meg, mely küszöböket a következő táblázat mutatja (5. sz. táblázat). Meghatározták továbbá a középértéket, amelytől az éves keret megállapításánál eltérhetnek, figyelembe véve a 33


benyújtott

projektek

minőségét,

illetve

az

ország

korábbi

teljesítőképességét.

A

Magyarországra meghatározott küszöbérték (7-10%) 72,4-104 millió euró vissza nem térítendő támogatást határozott meg. A középértéket figyelembe véve 2000-ben 88 millió euró támogatási keretet irányoztak elő. 5. sz. táblázat Az országokra meghatározott minimum és maximum értékek Bulgária

8.0% - 12.0%

Csehország

5.5% - 8.0%

Észtország

2.0% - 3.5%

Magyarország 7.0% - 10.0% Litvánia

4.0% - 6.0%

Lettország

3.5% - 5.5%

Lengyelország 30.0% - 37.0% Románia

20.0% - 26.0%

Szlovénia

1.0% - 2.0%

Szlovákia

3.5% - 5.5%

Forrás: ISPA kézikönyv (2002) 5. p.

II. 2. 2. 4. A végrehajtás szereplői Nemzeti ISPA Koordinátor (National ISPA Co-ordinator, NIC) Magas beosztású köztisztviselő, aki az ISPA projektek fő „menedzsereként” tevékenykedik a csatlakozásra jelölt országban. Az Európai Bizottság első számú tárgyaló partnere a programozási, végrehajtási és értékelési kérdésekben. Magyarországon 2003 végéig a Miniszterelnöki Hivatalon belül a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalát vezető politikai államtitkár látta el ezt a feladatot.11 Monitoring Bizottság

11

ISPA kézikönyv (2002)

34


A Monitoring Bizottság az ISPA projektek végrehajtását felügyelő legfőbb szerv, valamint a végrehajtási kérdések megvitatásának és az ezzel kapcsolatos döntéshozatalnak a legfelsőbb fóruma. Összetétel (minimum): •

Európai Bizottság;

•

a jelölt ország;

•

nemzetközi pénzügyi szervezet(ek).

Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő (National Authorizing Officer, NAO) Általában a Nemzeti Alap vezetője, a Nemzeti ISPA Koordinátor pénzügyi "ellensúlyának" tekinthető magas rangú tisztviselő. Magyarországon a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára. Az ISPA támogatások pénzügyi menedzselésének legfőbb felelőse.

Nemzeti Alap Ez az egyetlen olyan szerv (központi kincstári szerv külön ISPA bankszámlával), amelyen keresztül a Közösség által megítélt ISPA támogatásokat le lehet hívni.

ISPA Szektorális Engedélyező Tisztviselő (Sector Authorizing Officer, SAO) A nemzeti adminisztráció tisztviselője, általában az ISPA Végrehajtó Ügynökség vezetője. Az ISPA Szektorális Engedélyező Tisztviselő felelős a Végrehajtó Ügynökség működtetéséért és a végrehajtandó projektek pénzügyi lebonyolításáért. A NAO nevezi ki a Nemzeti ISPA Koordinátorral való konzultáció után.

ISPA Végrehajtó Ügynökség A jelölt ország nemzeti közigazgatásának egy végrehajtó szerve, mely felelős az ISPA projektek tendereztetéséért, a kifizetésekért és a technikai megvalósításért. Hazánkban ezt a 35


szerepet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) látta el.

Végső kedvezményezettek Az

a

testület, szervezet

vagy közigazgatási

szerv, amely

valójában

a

projekt

kedvezményezettje. A kedvezményezettek a projektmegvalósítás technikai aspektusaival foglalkoznak (pl. önkormányzatok, ÁKMI,UKIG). II. 2. 2. 5. A kifizetés ütemezése 10% előlegutalás a hazai hitelesítést követően, 10% második előlegutalás az első jelentős szerződés megkötésekor, közbenső utalások (évente háromszor, illetve a felhasználás ütemében), a projekt megvalósulását követő utolsó utalás 20% a beruházás, intézkedés elkészülte után fél évvel. 12

II. 2. 3. A SAPARD -program Az ország jövőbeni fejlődése és fejlesztési lehetőségeinek szempontjából az egyik legfontosabb feladat az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozásra való felkészülés volt. Ez nem csupán az EU jogszabályainak, szabványinak, normáinak átvételét, vagy az azokhoz való igazodást követelte meg, hanem olyan fejlesztési politika kialakítását is, amely a közösségi

joganyagban

(Aquis

Communautaire)

megfogalmazott

koncepciónak,

irányelveknek megfelelnek. E feladat része volt a strukturális politika, az agrárpolitika valamint a vidékfejlesztés összefüggéseinek feltérképezése és az EU alapelveit figyelembe vevő komplex kezelése. A csatlakozásra váró országok felkészülésének elősegítése érdekében az EU kormányfői 1999 tavaszán Berlinben tartott csúcsértekezletükön hagyták jóvá az újabb előcsatlakozási segélyprogramokat, köztük a SAPARD-ot. 12

ISPA kézikönyv (2002)

36


Az utóbbihoz fűzött várakozások szerint a program egyrészt segítséget nyújtott és nyújt ma is a tagjelölt országoknak a közösségi jogszabályok átvételében, - különös tekintettel az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott, az agrárstruktúra fejlesztését és átalakítását, valamint az integrált vidékfejlesztést szolgáló intézkedésekre -, másrészt hozzájárul a fenntartható és versenyképes agrárgazdaság kialakításához, valamint a vidék életképességének növeléséhez. Ezen kívül a SAPARD mint „tanulóprogram” a hatékony pályázati rendszer kialakítására és a végrehajtási folyamat begyakoroltatására is szolgál.13 Az Európai Unió 520 millió euró keretet határozott meg a SAPARD-programra, a csatlakozni kívánó 10 ország részére, éves szinten. A SAPARD-program forrása az alábbiak szerint oszlik meg a tíz ország között (6. sz. táblázat): 6. sz. táblázat A SAPARD forrásának megoszlása Országok

Éves allokáció euróban (1999-es árakon)

Bulgária

52 124 000

Cseh köztársaság

22 063 000

Észtország

12 137 000

Magyarország

38 054 000 = 10 mrd Ft

Litvánia

29 829 000

Lettország

21 848 000

Lengyelország

168 683 000

Románia

150 636 000

Szlovénia

6 337 000

Szlovákia

18 289 000

Összesen:

520 000 000

Forrás: Forgó Mónika (2002) 20 kérdés a SAPARD-programról 6. p. Az Európai Unió Tanácsa 1268/99/EK rendeletének 1. cikkével összhangban a magyar agrárgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése szempontjából megkerülhetetlen feladat volt 13

www.europa.eu.int: Grünes Licht für SAPARD Programme 2002 – Zöld út a SAPARD-programnak 2002

37


a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javítása, a megváltozott üzem- és tulajdoni szerkezethez szükséges fejlesztések megvalósítása és a termelési szerkezet korszerűsítése. A SAPARD-támogatások segítségével el kellett érni azt, hogy az alapanyag termelésben és az élelmiszer-feldolgozásban egyaránt bővüljön a minőségi termékek aránya, jöjjenek létre a termelés-, feldolgozás-, értékesítés vertikumai, bővüljön és erősödjön a termelők közötti együttműködés. Arra lehetett számítani, hogy

a

SAPARD-források

felhasználásának

eredményeként,

a

mezőgazdasági

erőgépállománya korszerűbb lesz, a szarvasmarha, sertés és a baromfitermelés feltételei javulnak, a korszerűsített telepeken az állatelhelyezés feltételei megfelelnek az EU követelményeinek, bővül a magasabb minőségű termékek aránya, javul a termékek piaci pozíciója, alacsonyabb lesz a környezetterhelés;

a termelői csoportok létrejötte biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi az egyéni gazdaságok termelését, segítik a munkahelyek megőrzését;

a foglakoztatási feszültségekkel küzdő vidéki térségekben a tevékenységek diverzifikációja által stabilizálódik

a

foglalkoztatottság,

nő

a

gazdálkodók

szakismerete, valamint erősödik a vidék népességmegtartó képessége;

az agrár-környezetvédelmi intézkedésének eredményeként nő a környezeti és termőhelyi adottságokat fokozottan figyelembe vevő gazdálkodásra átálló gazdaságok aránya.14

II. 2. 3. 1. A SAPARD-program és a magyar vidékfejlesztés A SAPARD-programmal kapcsolatban legtöbbször az anyagi források, illetve azok esetleges elvesztése került szóba. Azonban egy közelebbi vizsgálat nyilvánvalóvá teszi, hogy a SAPARD még maradéktalan alkalmazása esetén sem hozhatott jelentős új forrásokat a magyar vidékfejlesztésbe. Magyarország számára az EU SAPARD-programjának keretében érkező támogatás maximális összege nem haladhatta meg az évi 38 millió eurót (körülbelül 10 milliárd forint). Az EU előcsatlakozási stratégiáján belül ez volt a legkisebb program.

14

Forgó Mónika (2002) 20 kérdés a SAPARD-programról

38


Költségvetése mindössze 17 százalékát tette ki a remélt éves támogatásnak, az ISPA több mint kétszer, a PHARE pedig több mint háromszor ennyi pénzt hozhatott az országnak. Magyarország agrár- és a vidékfejlesztése pénzügyi tekintetben tehát nem jutott hangsúlyos szerephez az EU előcsatlakozási stratégiáján belül.15 A szükséges intézményhálózat és a végrehajtás szabályainak területén a SAPARD a többi előcsatlakozási programtól jelentősen eltért. A legfőbb különbség a szubszidiaritás elvének az alkalmazásában állt. Így tehát a program elindításakor az EU az egyes csatlakozó országok rendelkezésére bocsátotta az anyagi erőforrásokat. Ezután a teljes megvalósítás decentralizáltan, a részt vevő államok szintjén történt. Ehhez Magyarországon is létre kellett hozni az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) szabályainak megfelelő ügynökséget (SAPARD Ügynökség), amely az EU más programjai esetén nem volt követelmény. Másik jelentős újdonság volt, hogy a SAPARD megkövetelte a hosszú távú tervezést és a széles

körű

társadalmi

egyeztetést,

ezzel

jelentős

hatást

gyakorolva

a

magyar

vidékfejlesztésre. Részben ennek hatására indult el egy sor hazai finanszírozású vidékfejlesztési program, megerősödtek a civil szervezetek, kiépült az egész országot átfogó kistérségi társulások hálózata, és a vidéki problémákhoz való általános hozzáállás is megváltozott. Ezek a változások nem szerepeltek az előcsatlakozási programok konkrét céljai között, és az EU Bizottság sem támogatta őket, mégis jól nyomon követhető rajtuk az EU decentralizációs törekvéseinek a hatása.

II. 2. 3. 2. A magyar SAPARD-terv kidolgozása Az EU első hivatalos felhívása 1998 elején jelent meg a SAPARD-ról. A választások és a kormányváltás következtében a hivatalos lépések majdnem egy évet késtek. Az új Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) frissen létrehozott vidékfejlesztési programok főosztálya 1998 decemberében kapott megbízást a Magyar Nemzeti SAPARDterv kidolgozásának koordinálására. A munka elvégzésére a Várostervező Intézet kapott 15

Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon Közgazdasági Szemle, L. évfolyam, 2003.január (58. p.)

39


megbízást, amire külön osztályt állítottak fel 1999 januárjában.

A terv első változata

egyetemek és kutatóintézetek segítségével négy hónap alatt készült el. A tervezetben elsősorban a vidékfejlesztési támogatások kaptak hangsúlyos szerepet, és a megvalósítás valamint az intézményhálózat további, legalább regionális szintű decentralizációját irányozta elő. A SAPARD-terv első változatát elég sok bírálat érte. Az FVM azonban megbízott egy másik kutatóintézetet, az Agrárgazdasági Kutató- és Információs Intézetet (ÁKII) egy alternatív terv kidolgozására. Az új terv viszont szinte teljesen mellőzte a vidékfejlesztési intézkedéseket, és a mezőgazdaság átstrukturálását célozta meg. Ez a terv a központi irányítást célozta meg, ezzel kizárva a további decentralizációt, de ez a terv is a kritikák középpontjába került. Kifogásolták a túlzott központosítást, valamint azt is, hogy a terv a családi gazdaságokkal szemben előnyben részesítette a nagyvállalkozókat és a szövetkezeteket. Több

hónapos

alkudozás

után

1999

októberében

megállapodás

született.

Ennek

eredményeképpen a magyar SAPARD-terv végül együttesen magában foglalta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseket is. 2000 októberében az Európai Bizottság az elsők között a magyar SAPARD-tervet fogadta el. II. 2. 3. 3. A SAPARD-terv egyeztetése A tervezéssel kapcsolatban az Európai Unió megkövetelte a széles körű, szakmai és társadalmi egyeztetést. Ennek eleget téve az FVM számos konzultációt tartott más minisztériumokkal, érdekcsoportokkal és néhány országos jelentőségű nem kormányzati szervezettel. A mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban kikérték az érintett kutatóintézetek (AKII, MTA), valamint gazdasági érdekcsoportok (Termelők Országos Szövetsége, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége) véleményét. A környezetvédelem terén tevékenykedő nem kormányzati szervezeteket és általában a civil szervezeteket alig, vagy szinte egyáltalán nem vonták be az egyeztetési folyamatba. A terv az utolsó pillanatig titkos volt, nagyon rövid időt adtak a véleményezésre, és csak nagyon kevés kritika került be a végleges változatba. Az országos SAPARD-terv elkészítésének talán az egyik legkedvezőbb következménye az volt, hogy nyilvánvalóvá tette a magyar közigazgatás reformjának szükségességét. A tervezés

40


során számos különböző intézményeknek kellett együttműködnie, és közben megismerkednie az EU előírásaival. II. 2. 3. 4. A SAPARD-program intézményrendszere A SAPARD-terv elfogadása megnyitotta az utat a program második szakaszához, az intézményhálózat felépítéséhez. Az EU ugyanis csak a teljes eljárásrend elkészülte és a többlépcsős akkreditációs eljárás lezárása után folyósítja az ígért támogatást. Ez nem egyszerűen egy ügynökség felállítását, hanem meglehetősen bonyolult, több minisztériumot és más állami intézményt érintő hivatali rendszer létrehozását jelentette. „A Magyar SAPARD-terv szerint a program végrehajtása a következő intézményrendszeren keresztül valósult meg: az illetékes hatóság feladatait a nemzeti alap látja el. A teljes SAPARD-program irányítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium európai integrációs főosztályán belül létrehozott SAPARD Titkárság végezte, amely az intézkedések tartalmáért, a pályázatok kiírásáért és a pályázatok elbírálásának eredményeként meghozott döntésekért volt felelős. A Központi SAPARD Ügynökség a hét regionális testületével szintén a minisztériumhoz tartozott.”16 Az igazoló szerv feladatainak ellátását az Állami Számvevőszék végezte. Az Állami Számvevőszék akkreditálta a SAPARD Ügynökséget. A nemzeti engedélyező felügyelte a nemzeti alapot, amely a Pénzügyminisztériumhoz tartozó Magyar Államkincstárnál volt. A nemzeti alap a SAPARD-támogatást – a többi előcsatlakozási alaphoz hasonlóan – Brüsszelből kapta, és külön számlán tartotta azt nyilván. E bonyolult intézményi rendszer egyes részei a SAPARD-ot megelőzően is léteztek, ezeket csak át kellett alakítani az EUkövetelményeknek megfelelően. A legnehezebb feladat a magyar rendszerben előzmények nélküli SAPARD Ügynökség létrehozása volt. Eredetileg a régi – agrártárcától független – Agrárintervenciós Központot kívánták erre a célra átalakítani. A SAPARD mezőgazdasági részének végrehajtására kezdetben 15 főt alkalmaztak a budapesti központi irodában és 4-4 főt a minisztérium 19 megyei irodáiban. A vidékfejlesztési intézkedések irányítása és 16

Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon Közgazdasági Szemle, L. évfolyam, 2003.január (68. p.)

41


végrehajtása a vidékfejlesztési főosztály feladata volt. Ennek ellátására 7 regionális vidékfejlesztési irodát létesítettek (REVI), 3-3 alkalmazottal. Így közel 110 fő részesült képzésben, és látott hozzá a feladatok elvégzéséhez, jóval a végleges SAPARD-terv elfogadása előtt. Mindennek eredményeképpen az EU 2000 tavaszán a legfelkészültebb országként értékelte Magyarországot. Néhány hónappal később azonban a felkészülési folyamat megtorpant, és szinte a semmiből kellett újra elindítani, ugyanis a minisztérium vezetése felismerte az ügynökség jövőbeli fontosságát. A tárca egészéhez képest azonban a SAPARD szinte elenyésző anyagi forrásokkal és csekély intézményhálózattal működött. A tárca politikai vezetői, ráébredve a továbbfejlődés jelentőségére, nem engedték, hogy egy ilyen intézmény a minisztériumon kívül épüljön fel, s egyszerű minisztériumi osztályként teljesen be akarták olvasztani az ügynökséget a minisztérium belső szervezetébe. Ez azonban lehetetlen volt, egyrészt az EU-követelmények, másrészt a tárcán belüli nézeteltérések miatt. Végül 2000 szeptemberében megalapították az új ügynökséget az FVM egy különleges osztályaként, amely része volt minisztériumnak, de a hivatali hierarchiának nem, mert közvetlenül a miniszterhez, illetve a politikai államtitkárhoz tartozott. 2001 decemberében az EU-szakértők az ügynökség felkészültségét majdnem elegendőnek ítélték az akkreditáláshoz, bár így is további 3-4 hónap felkészülést javasoltak. A nemzeti engedélyező hivatallal kapcsolatban azonban komoly aggályok merültek fel (szerkezetileg túlságosan elvált az ügynökségtől, és nem volt elfogadható belső ellenőrzési rendszere). 2002 tavaszán már csaknem felkészültnek találták az ügynökséget. A Bizottság munkatársai, bár az akkreditációs eljárást még nem folytatták le, azt javasolták, hogy a nyár folyamán a minisztérium írja ki az első pályázatokat, hogy az akkreditáció megszerzése után rövid idővel megkezdődhessenek az első kifizetések. Az ügynökséget az első három intézkedésre 2002 novemberében akkreditálták, messze legutolsóként a csatlakozni kívánó országok között. A SAPARD pályázati kiírás pedig már 2002. szeptember 26-án megjelent a hivatalos közlönyben.17

17

Füzes Oszkár: Akkreditálták a magyar SAPARD-irodát Népszabadság, LX. évfolyam, 277. szám, 2002. november 28., 15.p.

42


A kiírás tehát már az új kormány idején jelent meg. Vita folyt ugyanis a kormányon belül (az agrárminiszter és a miniszterelnök között), hogy kinek az irányítása alá kerüljön a SAPARDprogram. Politikai szempontból ugyanis fontos volt, hogy ki adja a támogatást az embereknek A 81/2003. (VI.7.) kormányrendelettel 2003. július 1. hatállyal létrejött a SAPARD Ügynökség jogutódja, az országos hatáskörű szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) lett. Az MVH látja el a kifizető-ügynökségi feladatokat. Ezek fő vonulata, a támogatási intézkedések jellegétől függően a támogatási kérelmek befogadásától és elbírálásától az engedélyezésen keresztül a támogatások utalványozásáig, folyósításáig, nyilvántartásáig, könyveléséig terjed. A Hivatal tevékenységének nem kevésbé fontos területe a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása és kezelése, valamint az elengedhetetlen és előírt gyakoriságú területi, valamint pénzügyi ellenőrzések elvégzése.18 A Hivatal hatáskörébe tartoznak: •

Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéből

és

a

nemzeti

költségvetésből

„társfinanszírozott”,

termőterület,

állatlétszám, kvóta, illetve a termelt mennyiség alapján igényelhető támogatások, valamint a vidékfejlesztési támogatások. E csoport legfontosabb elemeit képezi egyrészt az EU által finanszírozott, a földterületen termesztett növényi kultúrától függetlenül igényelhető egységes területalapú támogatás (ETT). Forrása a 2004/2005 támogatási évre kb. 305 millió euró, ami az EU-15 farmereit megillető ilyen célú támogatások 25 százaléka. •

A KAP bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtásával, valamint az intervenciós rendszer működtetésével kapcsolatos ügyek.

•

A növényi- és állati termékek nemzeti hatáskörben elrendelt piacszabályozásához kapcsolódó támogatási intézkedések végrehajtásához szükséges feladatok.

•

Az EMOGA Orientációs részlegéből finanszírozott Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) nyolc támogatási intézkedése.

•

A SAPARD előcsatlakozási támogatási program keretében a 2004. április 30-i végső határidőig benyújtott pályázatok feldolgozása, elbírálása, a nyertes pályázókkal történő szerződéskötések, a támogatások folyósítása és az utólagos ellenőrzések.

18

Európai Gazda Értesítő, FVM-MVH Hírlevél 1. szám 2004. szeptember, 5. p.

43


•

A közvetlen támogatásokhoz szükséges Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetésével, ezen belül a gazda- és ügyfélregiszter, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) kezelésével összefüggő feladatok.

II. 2. 3. 5. A SAPARD-program felépítése A SAPARD-program az alábbi 9 fejezetből állt: 1. A régió helyzetének leírása. Az első fejezet a SAPARD-programban részt vevő régiók jellemzését foglalta magában. Tartalmazta a régió jellemező adatainak az Unió hasonló adataival való összevetését, komparatív elemzését – fejlettségbeli rések, diszparitások, hiányosságok és fejlődési potenciálok leírásával – más szóval, az erősségek és gyengeségek elemzését a SWOT analízis módszerével. A korábbi, a Közösség által is finanszírozott támogatások tapasztalatainak, a felhasznált pénzügyi forrásoknak és a hozzáférhető eredmények értékelésének feldolgozását is megtalálhattuk benne. 2. A SAPARD célkitűzései, stratégiája, földrajzi lehatárolása. Ez a fejezet a javasolt fejlesztési stratégia leírása volt, ami tartalmazta a kiválasztott, mennyiségi mutatókkal meghatározott célokat, a kiválasztott prioritásokat és a tervezett intézkedések földrajzi lehatárolását. 3. Előzetes hatásvizsgálatok. A kiválasztott prioritások előzetes értékelése a valószínűsíthető gazdasági, társadalmi és környezeti hatások, ideértve a foglalkoztatásra gyakorolt hatások bemutatásával.

4. Pénzügyi terv. Az előzetes pénzügyi terv összegezte a nemzeti, a közösségi, és ahol van, a magánberuházóktól

származó

pénzügyi 44

forrásokat,

prioritásonként,

a

terv


összefüggéseiben részletezve. Fel kellett tüntetni azt is, ha a program finanszírozásában az Európai Beruházási Bank (EIB) vagy más nemzetközi pénzügyi intézmény is részt vett. A pénzügyi tervnek rendelkezésre álló forrásokat és tervezett kiadásokat évenkénti bontásban is tartalmaznia kellett. 5. Szaktanácsadás. Ahol szükségesnek látszott, ott a program előkészítésével, végrehajtásával vagy alkalmazásával kapcsolatban szaktanácsadás, tanulmányok készítése vagy képzés is finanszírozható volt, amit a programban fel kellett tüntetni. 6. A megvalósításért felelős intézmények. A program kivitelezéséért felelős, illetékes hatóságok, ideértve a kifizető ügynökségeket is, megnevezése volt a hatodik fejezet. 7. A végső kedvezményezettek megnevezése. Minden esetben meg kellett határozni, hogy a végső kedvezményezettek, amik lehettek szervezetek, közintézmények vagy magánvállalkozások, hogyan, milyen szabályok alapján kaphattak támogatást. 8. A Fejlesztési Program tervezett intézkedéseinek bemutatása. Ez a fejezet tartalmazta a SAPARD-támogatások elemzését és kiválasztását a Fejlesztési Terv prioritásainak megfelelően. A Fejlesztési Program tervezett intézkedéseit is bemutatta a hozzájuk tartozó magyarázatokkal együtt, ismertetve a Programhoz való hozzájárulásaikat, a célok összhangját. Elemezni kellett a Közösség más intézményeivel és politikáival fennálló összhangot is. A versenyjog és a közbeszerzések vonatkozó szabályainak betartását is dokumentálni kellett. 9. Az ellenőrzés, értékelés és a monitoring folyamata és felelős szervezetei. A tervezett programok korrekt végrehajtását biztosító intézkedések meghozatala magában foglalta a monitoringot és az értékelést, valamint a program ellenőrzését és értékelését lehetővé tévő mennyiségi indikátorok definiálását is.

45


A program végrehajtásának hatékonysága érdekében a programhoz csatolni kellett az előzetes, a félidejű, az utólagos és a folyamatos értékelések végrehajtására tervezett intézkedéseket. A monitoringnak ki kellett dolgoznia a program szempontjából releváns környezeti és műszaki jelzőszámokat.19

II. 2. 3. 6. A SAPARD-terv céljai A terv szerint a magyarországi SAPARD-program három deklarált fő célja a következők voltak: -

a mezőgazdaság és a feldolgozóipar versenyképességének növelése

-

a környezetvédelem és az ökológiai szemlélet erősítése

-

a vidéki térségek adaptációs képességének fokozása

A terv ezen kívül hét speciális célt is felsorolt: -

a mezőgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése,

-

az élelmiszer-biztonsági, higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások feltételeinek megteremtése,

-

a nagyobb minőségi követelményeknek megfelelő és magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése,

-

a környezeti terhelés csökkentése,

-

termelői csoportok, szövetkezetek létrehozása, amelyek az egyes termelők piacra jutásának jobb feltételeit megteremtik,

-

munkahelymegőrzés és –teremtés a vidéki térségekben,

-

a vidéki területek népességmegtartó képességének fokozása.20

Ezek közül tehát négy közvetlenül kapcsolódott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességéhez, egy a környezetvédelemhez, és csupán kettő képviselte a nem mezőgazdaságból élő vidéki lakosság érdekeit is. 19

Forman Balázs (2003) Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Interpress Kiadó, Budapest 201-202. p. 20 Forman Balázs (2003) Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Interpress Kiadó, Budapest 194. p.

46


A programon belül a mezőgazdasági támogatások esetében nem volt földrajzi, területi megszorítás, bármely településen élők jogosultak voltak a támogatásra. A vidékfejlesztési támogatások azokra a területekre korlátozódtak, ahol a népsűrűség nem haladta meg a 120 főt km2–ként. Ez az ország területének 84 százalékát, a lakosság 34 százalékát érintette, magában foglalva a leghátrányosabb helyzetű vidéki területeket.

II. 2. 3. 7. Az intézkedéscsomagok A SAPARD-program alapján tehát az alábbi intézkedések voltak támogathatók az agrárgazdaság

fejlesztésének

területén

az

idevonatkozó

közösségi

jogszabályok

figyelembevételével:

Falvak fejlesztése és renoválása, a vidéki örökség megőrzése és védelme.

Gazdasági

tevékenységek

fejlesztése,

diverzifikálása

az

alternatív

jövedelemlehetőségek megszerzése érdekében.

Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása.

Mezőgazdasági holdingokba történő beruházás.

Farmergazdaságokat és azok menedzsmentjét támogató szolgáltatások felállítása.

Termelői csoportok támogatása.

A mezőgazdasági termékek közösségi szabványoknak – származási bizonyítványok, higiéniai, környezetvédelmi, egészségügyi – való megfelelésének biztosítása. Konkrétan ilyen projekt lehet az állat-egészségügyi laboratóriumok felállítása.

A mezőgazdasági termelés olyan eljárásainak támogatása, amelyek összhangban vannak a környezetvédelem és a vidéki táj megőrzésének követelményeivel.

Talajjavítás és termőföldek újraparcellázása, a tájképpel és a természetes környezettel összhangban a szántóföldi és erdőparcellák újratagosítása.

A föld- és ingatlan-nyilvántartás felállítása és naprakésszé tétele.

Szakképzés javítása.

Mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás, az öntöző rendszerek és víztározók javítása, felújítása, racionálisabb vízfelhasználás ösztönzése, csatornahálózat javítása és felújítása. 47


Erdészeti tevékenységek. Telepítés, újratelepítés, fakitermelő eszközök vásárlása, a közös agrárpolitika reformjával összhangban állóan az erdőségek fejlesztése és kitermelése, erdészeti termékek értékesítésének, marketingjének finanszírozása.

Szaktanácsadás.

A vidékfejlesztés témakörében a fő cél a vidéken élő népesség helyzetének stabilizálása, folyamatosan

fenntartható

foglalkoztatásuk

biztosítása

volt.

A vidék

fogalmának,

meghatározásának változása természetesen maga után hozta a vidékfejlesztés céljainak, beavatkozási eszközeinek megváltozását is. A vidék a 2. Célkitűzés kiválasztási kritériumai szerint az a terület, ahol a népsűrűség 120 fő/km2 alatt van és csökkenő a népessége, vagy a közösségi átlag legalább kétszerese a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya. A meghatározás tükrözi azt a felismerést, hogy a „vidék” mint térség egyre kevésbé köthető a mezőgazdasághoz, hiszen ezekben a térségekben is a szolgáltatószektorok adják a foglalkoztatottak több mint 50%-át.21 Tehát már a foglakoztatási gondok megoldását is egyre kevésbé lehet csak a mezőgazdaságtól várni. A népesség elvándorlása pedig épp a munkaalkalmak hiányára és/vagy az alacsony jövedelemszintre vezethető vissza. Így a vidékfejlesztésnek a SAPARD által támogatott eszközei a következők voltak:

A gazdasági tevékenységek, a termelési potenciál, ideértve a nem mezőgazdasági termelést is, átalakítása, diverzifikálása, újrastrukturálása és a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodása, mezőgazdaságon kívüli alternatív gazdasági tevékenységek és jövedelmi források fejlesztése, amelyek kiegészítő tevékenységként növelhetik a mezőgazdaságból élők életszínvonalát. Többek között ilyen programok lehetnek a falusi turizmusba történő beruházások, beleértve a szállásadók életkörülményeinek javítását is.

A helyi mezőgazdasági és erdészeti fejlesztésekkel összhangban álló vidéki infrastruktúra javítása és fejlesztése.

21

Forman Balázs (2003) Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Interpress Kiadó, Budapest 201-202. p.

48


A falvak helyreállítása és fejlesztése, a vidéki örökség védelme és megőrzése.22

A SAPARD-program nagy hangsúlyt helyezett azon szolgáltatószektorok fejlesztésére, amelyek kiegészítő tevékenységek meghonosításával vagy a mező- és erdőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelésével kívánják a vidéken élők életszínvonalát emelni.

7. sz. táblázat A SAPARD-terv intézkedéscsomagjai (EU-forrás/nemzeti támogatás százalékos részaránya 75:25)

Az intézkedéscsomag megnevezése

A költségvetés százalékos részaránya

Az intézkedéscsomag teljes forrása (ezer euró)

Mezőgazdasági csomag 100 809 28,46 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai 6 330 1,79 Szakképzés Mezőgazdasági és halászati termékek 72 722 20,53 feldolgozása és értékesítése 15 106 4,27 Agrár-környezetvédelem 26 040 7,35 Termelői csoportok felállítása 221 007 62,40 Mezőgazdaság összesen Vidékfejlesztési csomag 32 093 9,06 Falumegújítás Alternatív jövedelemszerzést biztosító 54 769 15,46 gazdasági tevékenységek 42 438 11,98 Vidéki infrastruktúra fejlesztése 129 300 36,5 Vidékfejlesztés összesen 1,10 3 847 Technikai segítségnyújtás Mindösszesen 100 354 154 Forrás: Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon Közgazdasági Szemle, L. évfolyam, 2003. január (64. p.) A táblázat alapján megállapítható, hogy a források több mint 60 százalékát a mezőgazdaság átalakítására szánták, viszont a vidékfejlesztésre csupán a támogatások egyharmadát. Az EU társfinanszírozási aránya minden támogatás esetén 75 százalék volt, de a központi támogatás 22

Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon Közgazdasági Szemle, L. évfolyam, 2003. január (56-75. p.)

49


és a saját erő összege számos esetben, olykor még egy intézkedéscsomagon belül is különbözött. Az agrár-környezetvédelem és a termelői csoportok 100 százalékos támogatást kaptak, a vidéki infrastruktúra és a falumegújítás 75 százalékos, a feldolgozóipari befektetések és a mezőgazdasági ingatlanberuházások esetén 40 százalékos, míg a mezőgazdasági gépek vásárlásához csak 30 százalékos támogatásra lehetett számítani. Így a magyar SAPARDprogram teljes költségvetésén belül csupán 37,8 százalék volt az EU támogatás aránya.(7.sz. táblázat) A támogatások lehetséges felső határa is sokszor különbözött az egyes intézkedéscsomagok esetén.

Egy

cég

vagy

egyéni

termelő

mezőgazdasági

beruházási

támogatás

kedvezményezettjeként összesen akár egymillió euró támogatást is kaphatott. Ezen belül az egyetlen projektre kapható támogatás összegének felső határa 160 ezer euró volt. Ezzel szemben a nem kifejezetten mezőgazdasági beruházások esetében (például helyi piacok létesítése) a támogatás felső határa csupán 20 ezer euró, vidéki közberuházások (például utak építése) esetén 160 ezer euró lehetett egy-egy esetben a támogatás maximuma. A fő elvekben a munkahelyteremtés fontosságát, a gazdaság diverzifikációját, a fiatalok támogatását, a vidék népességmegtartó erejének növelését és a környezet védelmét hangsúlyozták, azonban a kedvezményezettek értékelésének legfontosabb mutatói a gazdasági életképesség, a versenyképesség növekedése, a befektetések megtérülésének aránya, a létrehozott munkahelyek száma voltak. Így tehát a program nagyrészt azokat kívánta támogatni, akik már versenyképesek voltak, vagy könnyen azzá válhattak. A mezőgazdasági projektek esetén az együttműködést, a pályázók más SAPARD intézkedéscsomagokhoz vagy hazai vidékfejlesztési célokhoz való kapcsolódását nem vették figyelembe (kivéve néhány agrár-környezetvédelmi programmal kapcsolatos támogatást). A program vidékfejlesztési részében nagyobb volt a koherencia, itt jelentős mértékben támogatták, ha a jelöltek szervesen kapcsolódtak más SAPARD intézkedéscsomagokhoz, vidékfejlesztési célokhoz, vagy ha szerepeltek a helyi és regionális fejlesztési programokban. Több esetben jelentősen korlátozták a jelentkezők jogosultságát, például a feldolgozóipart és a mezőgazdasági termékek marketingjét célzó projektekből a kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások ki voltak zárva a lehetséges kedvezményezettek köréből.

50


2003 júliusától javultak a SAPARD-pályázatok feltételei, ugyanis Brüsszel jóváhagyta azokat a javaslatokat, amelyeket Magyarország még 2003 elején adott be a SAPARD-program módosítására. A változás lényege az volt, hogy több támogatás értékhatára megemelkedett, illetve, hogy többféle támogatásra pályázhattak a gazdálkodók. Magyarország az ésszerűtlen korlátozások miatt már 2002 őszén módosítani szerette volna a SAPARD feltételrendszerét, de a 2003 elején leadott kérelmeket az Európai Unió brüsszeli bizottsága csak júliusban hagyta jóvá. A kedvező irányú változások és könnyítések a következők voltak: •

A támogatási szint emelése: gépbeszerzésnél 30%-ról 40%-ra, épületfejlesztésnél 40%-ról 50%-ra emelkedett a támogatás.

•

A támogatási összeg növelése: mezőgazdasági beruházások esetében 50 millió Ft-ról 150 millió Ft-ra, az élelmiszeripari beruházások tekintetében 100 millió Ft-ról 250 millió Ft-ra. A vidéki infrastruktúra fejlesztésére a módosítás után 60 millió, informatikára illetve helyi piacok fejlesztésére 6-6 millió forintot lehetett nyerni.

•

A kedvezményezetti kör bővítése: a gépbeszerzés tekintetében és egyéb gazdasági épületekkel kapcsolatos beruházásoknál a növénytermesztési és kertészeti ágazatban működők is igényelhettek támogatást. Ugyancsak jogosultakká váltak a SAPARDtámogatás igénylésére a TÉSZ-ek (Termelői Értékesítő Szervezetek), BÉSZ-ek (Beszerzői Értékesítő Szervezetek), és a termelői csoportok. A korábbiakkal ellentétben a 25 százaléknál nagyobb állami tulajdoni-hányadú társaságok, szervezetek is magyarul készíthették el pályázataikat, az illetékes brüsszeli szerv felé az MVH-nak csak tájékoztatási kötelezettsége volt.23

•

A megkövetelt saját erő hitelből is biztosítható.

Négy hónappal az EU-hoz történő csatlakozás előtt két új intézkedéssel bővült a SAPARDprogramból támogatható tevékenységek köre. 1. Falufejlesztés és-felújítás támogatása, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése; valamint

23

Dr. Dóczi Gergely, Dr. Szelényi Endre, Dr. Zöldréti Attila (2004) SAPARD most… még elérhető! Agroinform Kiadó, Budapest 22-25. p.

51


2. A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. Az előbbi célja, a kistelepülések fejlesztésével és felújításával a jövedelemteremtő tevékenységet érintő törekvések alapfeltételei megteremtésének elősegítése volt, illetve ezek hatásának kiegészítése a vidéki térségek népességmegtartó képességének fokozása érdekében. Az új intézkedés céljai között szerepelt még a vidéki térség vonzóvá, tétele az épített és természeti környezeti elemek rehabilitációja, új funkciókkal való ellátása révén, s ez által vállalkozási és foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a helyi népesség számára. SAPARD-támogatás volt igényelhető egy-egy település karakterét megőrző és erősítő településszerkezet, utcák, közterületek felújításához, történelmi és építészeti emlékeinek, értékeinek külső és belső helyrehozatalához, táji elemek (például fasorok, vízfolyások, tavak, csatornák stb.) kialakításához. Az utóbbi intézkedés célja volt az alternatív tevékenységek és jövedelemforrások létrehozása a vidéki térségben, s ezáltal a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek biztosítása a vidéki népesség számára. A foglalkoztatás mezőgazdaságot jellemző szezonalításának és alacsony jövedelmezőségének ellensúlyozása, a több lábon álló gazdálkodás biztonságának erősítése, a szolgáltatások és termékkínálat bővítése, valamint az önellátás, a piacra jutás esélyeinek javítása. Ezen a jogcímen volt támogatható a helyi, kis volumenű tájspecifikus házi- és kézműipari termékek fejlesztése és értékesítése, marketingjének erősítése, továbbá a falusi turizmus, s az ezzel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése. E két területen nyerhető támogatások igénylésére szóló pályázati felhívások 2004. január 14én jelentek meg a Magyar Mezőgazdaság című szakfolyóiratban és a SAPARD-program honlapján.

II. 2. 3. 8. A pályázatok elbírálása Az elnöki irányítás alatt álló, nyolc igazgatásból álló budapesti székhelyű, mintegy ezer fő létszámú MVH a központi irodáin és a 19 megyei kirendeltségén keresztül, a nem könnyű feltételek ellenére ma már egyre sikeresebben látja el a már ismertetett szerteágazó és nagy volumenű feladatait. 52


A projektek elbírálása a következők szerint zajlott. A pályázók benyújtották a pályázatot valamelyik intézkedésre. A hivatal pályázatkezelési csoportja ezeket átvizsgálta. Ha beérkeztek a pályázatok, akkor a hivataltól érkezett egy visszajelzés a pályázóknak, hogy megérkezett a pályázati anyaga, valamit megtörtént egy azonosító szám kiadása. Első lépésként átnézték a pályázatokat alaki, formai szempontok alapján. Ha hibát, hiányosságot találtak a hivatal dolgozói, akkor egy hiánypótló levél került összeállításra. A pályázónak 15 napja volt, hogy erre a levélre válaszoljon, valamint hogy a hiányokat pótolja, illetve a hibákat kijavítsa. Amennyiben ez a levél visszaérkezett, akkor ismételten átnézték a pályázatot. Ha mindent megfelelőnek találtak a pályázat elfogadásra került, ha nem, akkor elutasították. Amennyiben elfogadták a pályázatot, a következő lépésben alapvető tartalmi szempontok alapján ellenőrizték ezeket: jogosultsági kritériumok vizsgálata, csak jogosult költségeket tartalmaz-e a pályázat, milyen az üzleti terv, mennyire illeszkedik a projekt célja a SAPARD-tervhez. A pályázatok értékelése minden esetben az adott régióban zajlott. Itt kaptak egy pontszámot a pályázatok és a pontszámokat tartalmazó lista ezt követően a fővárosba került. Itt következett egy mintavételezési eljárás. Kiválasztottak néhány pályázatot és ezeket újra leellenőrizték. Az értékelés során nagyon gyakran sor került előzetes helyszíni szemlére is, hogy a pályázatban leírtak megfelelnek-e a valóságnak. Épületfejlesztési beruházásnál mindenképpen kimentek a hivatal munkatársai helyszíni szemlére. Az ellenőrzés és értékelés befejeztével a pontszámok alapján Budapesten rangsorolták a pályázatokat. A rangsorolás után megszületett a támogatási döntés, melyet szerződéskötés követett. Ekkor kezdetét vehette a beruházás, melyet ún. szakaszokra, mérföldkövekre bontottak. Miután lezajlott az első szakasz, a kedvezményezett ezt lejelenti a hivatalnak. A helyszíni ellenőrzés után minden esetben átnézik a számlákat, majd ezek alapján utalják a támogatás összegét. Az EU rendszeresen ellenőrzi magát a regionális irodát, a kirendeltséget, de a pályázót is ellenőrizheti. Eljönnek, kiválasztanak néhány projektet és helyszíni ellenőrzést végeznek. Eddig csak olyan pályázatokat néztek meg, ahol már megtörtént a kifizetés.

53


III.

Az

előcsatlakozási

alapok

hatása

Magyarország

gazdaságára

Ki lehet jelenteni az eredményeket látva, hogy Magyarország egyáltalán nem volt vesztese az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak. Hazánknak az elmúlt tíz évben a PHARE és az ISPA uniós előcsatlakozási alapokból 500 milliárd forintnyi bevétele volt, ami a diákok jövőjét, az esélyegyenlőséget, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, a fogyasztóvédelmet, az élelmiszerbiztonságot, a katasztrófavédelem és a határátkelőhelyek fejlesztését, a bíróságok 54


ügyintézésének gyorsítását, a környezetvédelmi beruházásokat, a vasútvonalak, úthálózatok korszerűsítését, a civil társadalom erősödését szolgálta. A SAPARD-program keretében pedig 52 milliárd forintot osztottak szét, ami hozzájárult a magyar mezőgazdaság és vidék fejlesztéséhez.

III. 1. A PHARE-program eredményei a magyar gazdaságban

A PHARE-programok az elmúlt évtized alatt olyan jelentős támogatásokat juttattak Magyarország számára, amelyek nemcsak hazánk gazdasági fejlődéséhez járultak hozzá, de nagyban elősegítették a hazai intézmények felkészülését is a csatlakozásra. A PHARE-programok célja kezdetben elsősorban a piacgazdaság kialakítása, a gazdasági szerkezetátalakítás volt. 1998 óta azonban a PHARE-program már elsősorban a csatlakozási folyamathoz szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket helyezte előtérbe, amelyeknek a Csatlakozási Partnerségi Dokumentumon, illetve a közösségi Vívmányok átvételét szolgáló nemzeti programon kellett alapulniuk. 2002 óta a PHAREtámogatások célkitűzései újabb fordulatot vettek, melynek értelmében a program elsődleges célja a Strukturális Alapok fogadására való felkészítés lett. A Strukturális Alapok fogadására való felkészítés keretében megvalósuló PHARE-projektek azért is voltak kiemelkedő jelentőségűek, mert a Strukturális Alapokból a csatlakozás után beinduló programok előképét jelentették és felkészítettek arra a tervezési mechanizmusra és gondolkodásra, amely az európai uniós támogatások igénybevételéhez elengedhetetlen. Ki kell emelni ezek közül a Projekt Előkészítő Alapot, amelynek az volt a célja, hogy segítséget nyújtson abban, hogy a csatlakozást követően megfelelő számú és minőségű projekt birtokában Magyarország abszorpciós képessége növekedjen, és fel tudja használni azt a 1200-1500 milliárd forint értékű támogatást, amelyben hazánk most, a csatlakozást követően részesülni fog. Néhány példa az elmúlt 3-4 év, valamint a 2003-as év legjelentősebb, a PHARE-program által finanszírozott projektjei közül a teljesség igénye nélkül: •

Az ÁNTSZ járvány-egészségügyi laboratóriumának felszerelése, 55


•

Fogyatékosok esélyegyenlőségének elősegítése (iskolák akadálymentesítése),

•

A roma kisebbség társadalmi integrációját támogató programok,

•

Több szektort érintő program a civil szervezetek támogatására,

•

Munkaerő-piaci kirekesztődés elleni küzdelem;

•

Általános iskolák rekonstrukciója és informatikai fejlesztése;

•

Integrált helyi fejlesztési programok elősegítése,

•

Tompa, Beregsurány, Barcs határátkelőhelyek modernizációja,

•

A közúti forgalom szabályzására vonatkozó vívmányok átvétele,

•

A környezetvédelmi jog harmonizációja,

•

Levegőminőség-ellenőrzési monitoring rendszer

•

Települési szilárdhulladék lerakók vizsgálata

•

A Tűzoltóság technikai fejlesztése a katasztrófa elhárítás és a technikai mentés területein

•

Országos növény-egészségügyi diagnosztikai ellenőrzési rendszer kialakítása,

•

Az állat- és növény-egészségügyi rendszer fejlesztése

•

A magyarországi sertés nyilvántartási rendszer kialakítása

•

Az erdészeti informatikai rendszer fejlesztése

•

Vállalkozások innovatív tevékenységének támogatása, ipari parkok fejlesztése.

A PHARE összességében kedvező hatást fejtett ki. Számos fontos területen zajlott le knowhow, berendezések és pénzforrások hatékony kihelyezése, mint például az ipar szerkezetátalakítása, kereskedelemfejlesztés

és

a és

privatizáció,

a

kis-

beruházásösztönzés,

és

középvállalatok

környezetvédelem,

fejlesztése,

energiaszektor,

földnyilvántartás, és a szakképzés terén. A PHARE-támogatások hozzájárultak az ágazati stratégiák és lényeges intézményi struktúrák fejlesztéséhez. Magyarországon összesen 394 PHARE-projekt valósult meg. Az éves projektszámot a következő táblázat (8. sz. táblázat) mutatja: 8. sz. táblázat PHARE-projektek száma Év 1992 1995

Projektszám 2 36 56


142 1996 152 1997 3 1998 11 1999 22 2000 22 2001 4 2002 394 Összesen Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság A PHARE-program eredményei Magyarországon jól érzékelhetőek egy sor szektorban, így például: •

A mikrohitelek terén a PHARE Mikrohitel Program több mint 10.000 kisvállalkozást segített az utóbbi nyolc év során. A mikrohitel-program ezáltal hozzájárult az egészséges üzleti környezet kialakításához, és ott teremtett munkahelyeket, ahol arra a legnagyobb szükség volt. A támogatás összesen 15 millió euró volt.

•

A szakképzéseket illetően mintegy 250-300, a regionális fejlesztés területén dolgozó szakember részesült képzésben a projektmenedzsment terén, különös tekintettel az EK követelményekre. Ez a kezdeményezés jó alapot teremtett a közigazgatás számára a jövőbeni Strukturális Alapok kezelésére való felkészüléshez. A támogatás összege 3 millió euró volt.

III. 1. 1. A Tempus-program 11 éve A PHARE egyik legfontosabb programja a Tempus volt, ezért is emelem ki a többi program közül. A Tempus-program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás eljutott arra a szintre, ahol most tart, így lényegesnek találtam bemutatni azt. Az Európai Unió Tempus-programja – amely a magyar felsőoktatás fejlesztéséhez az elmúlt tíz évben több mint 117 millió euróval járult hozzá – a csatlakozó országok számára 2001-ben befejeződött. 1990-ben a program Magyarországon azzal a céllal indult, hogy a magyar felsőoktatás szakmai kapcsolatrendszerének bővítését, az intézményi szintre is ható szakmai továbbfejlesztéseket, illetve a szükséges intézményi szerkezetváltást segítse elő. 1997-től fő 57


prioritása azonban már nemcsak a felsőoktatáson belül zajló átalakítás volt, hanem az ún. intézményrendszer-fejlesztés, amely a felsőoktatási intézményeknek arra adott lehetőséget, hogy tudásközpontként a közigazgatási és civil szférával való kapcsolatokat is megalapozzák és bővítsék. A program 10 év leforgása alatt összesen 372 magyar Közös Európai projektet támogatott, amelyek átlagszínvonaluk tekintetében a többi – Tempus által támogatott PHARE-országban futó projektek közül is kiemelkedőnek mondhatók. A Tempus keretén belül az elmúlt 11 év alatt 117,9 millió euró – mintegy 30 milliárd forint – támogatás jutott magyar részvételű projektek megvalósítására. Ennek tanévenkénti megoszlása a következő volt (9. sz. táblázat): 9. sz. táblázat Tempus-program költségvetése Regionális Tempus költségvetés Országos Tempus költségvetés Tanév Millió euró Tanév Milló euró 1991–1992 4,10 1990–1991 6,2 1992–1993 3,27 1991–1992 12,2 1993–1994 2,33 1992–1993 16,0 1993–1994 16,0 1994–1995 16,0 1995–1996 16,0 1996–1997 10,0 1997–1998 7,0 1998–1999 5,0 1999–2000 4,0 Összesen: 9,70 Összesen: 108,2 Forrás: Oktatási Minisztérium (2002)

Nagyon fontos azonban megjegyezni azt, hogy a Tempus közvetett és közvetlen hatása a magyar felsőoktatásra jóval nagyobb, mint azt a számszerűen támogatásra fordított összegek első látásra indokolnák. A Tempus talán legfontosabb, nehezen számszerűsíthető, hosszú távon jelentkező hatása az, hogy egy olyan időszakban adott „tőkeinjekciót” a magyar felsőoktatásnak, amikor annak modernizációja elengedhetetlenné vált, de az ehhez szükséges források nem álltak rendelkezésre. A Tempus Közös Európai Projektek közvetlen hatásai érezhetők az egyes 58


egyetemek és főiskolák tantervi módosításaiban, új szakok és tantárgyak megjelenésében és új, korszerűbb tananyagok használatában is. Pótolhatatlan szolgálatot tett a Tempus az infrastrukturális beruházások terén: az ilyen célra felhasznált 24,5 millió eurónak – mintegy 6,5 milliárd forint – köszönhetően ma jó néhány felsőoktatási intézmény magas színvonalú számítógépparkkal, laboratóriumokkal rendelkezik. A Tempus hosszútávú hatása azonban sokkal fontosabb ennél: több mint 11 000 fiatal oktató és közel 7000 hallgató ismerkedhetett meg a fejlett piacgazdaságok országainak társadalmigazdasági életével, oktatási rendszerével. Ezek a fiatalok már piacgazdasági viszonylatban is egyenrangú partnerek lesznek, tudásuk és személyes kapcsolataik révén összekötő kapocsként szolgálhatnak az európai felzárkózási folyamatban.

III. 1. 2. PHARE-Orpheus eredményei hazánkban Az „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” című 2002/2003. évi területfejlesztési PHARE-program a korábbi programokhoz képest a legösszetettebb támogatási konstrukcióként került meghirdetésre 2003 őszén. A program célja helyi kezdeményezések és széles körű partnerségre épülő integrált településfejlesztési akciók támogatása volt. Magyarországon ez volt az első olyan területfejlesztési program, amely mindegyik régióban meghirdetésre került, és mint ilyen, a Strukturális Alapokra való felkészülés „főpróbájának” is tekinthető volt. Ezért gondoltam úgy, hogy kiemelem a többi program közül, és részletesebben bemutatom az alábbiakban. Az előcsatlakozási pályázati konstrukciók közül ez a program jól modellezte az Operatív Programok programalapú tervezését és végrehajtását és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Európai Szociális Alap által támogatandó területeket. A program keretében 54,12 millió euró PHARE-forrás és 43,29 millió euró hazai társfinanszírozás (összesen 97,4 millió euró) pályázati rendszerű elosztására kerülhetett sor. Ez összesen mintegy 25 milliárd forint. A pályázóknak minimálisan tíz százalék önrészt kellett biztosítaniuk fejlesztésük megvalósításához. A pályázatok beadási határideje 2003. november 7-e volt, amelyre 187 pályázatot adtak be. Ezek együttes támogatási igénye közel négyszerese volt a rendelkezésre álló forrásoknak. A pályázók többsége előzetes várakozásoknak megfelelően helyi önkormányzatok köréből került ki, de a bevont partnerek körében non-profit szervezetek, munkaügyi központok, képzési 59


intézmények is megtalálhatóak voltak. A benyújtott pályázatok közül 48 projekt kapott támogatást, a rendelkezésre álló keret szinte maximálisan, 99,46%-ban felhasználásra került.

III. 2. ISPA hatása Magyarországon Az

ISPA-programnál

vegyesek

voltak

a

tapasztalatok

Magyarországon.

Érdemes

megjegyezni, hogy lényegi különbség volt a környezetvédelem és a közlekedés között. A közlekedésnél - ezen belül is a vasútnál - állami beruházásokat támogattak, és a terveket az állami cégek mögött lévő, teljesen profi csapatok dolgozták ki. Az úthálózat-fejlesztés persze némileg bonyolultabb, ott jóval több egyeztetésre volt szükség a helyi szervekkel. Sokkal nehezebben mentek viszont a dolgok a környezetvédelemnél. Volt olyan projekt, ahol 156 önkormányzattal kellett együttműködni. Ráadásul egy-egy tervnél (szennyvízkezelés, hulladékelhelyezés) sokféle technológiát fel lehet használni, és ez bizonytalanságot keltett a műszaki előkészítésnél. További

akadály

volt,

hogy

a

lakosság

részéről

a

legnagyobb

ellenállás

a

környezetvédelemnél jelentkezett. Az előkészítés így rendkívül összetett volt, és hosszú ideig tartott. Az idővel azonban a pénz is inflálódik, a berendezések ára jelentősen emelkedik, és a rendelkezésre álló pénz elveszti az értékét. Ez a pénzügyi tervezésnél komoly gondot okozott. Az ISPA-tapasztalatokat tehát főleg a környezetvédelem tette vegyessé. Gondok még a kivitelezői ajánlatoknál is akadtak. Egyes esetekben megjelent egy óriási piaccal rendelkező külföldi cég, amely aláajánlott a magyarországi átlagárnak, mert be akart jutni a piacra. Ezután a munkát megcsináltatta magyar alvállalkozókkal, ami neki veszteséget jelentett ugyan, de legalább munkához jutott. A külföldi cég pedig így most már jelen van a nevével, és a beruházással referenciát nyert. Az elmúlt években a megmaradásért küzdöttek a szervezetek: a piac nagyon szűk volt, és hosszú távon nem eléggé biztonságos ahhoz, hogy gépben-eszközben fejlessze magát a hazai kivitelezői ipar. Az EU-csatlakozással mindez megváltozott - nagyobb pénzösszegekkel és nagyobb beruházásokkal stabilabbá, tervezhetőbbé válhat a piac. Az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok ugyanakkor tanulságokkal is szolgáltak, a hibákat lépésről lépésre ki lehet küszöbölni, mint például a környezetvédelmi projekteknél célszerű 60


már a legelején megnyerni a lakosság támogatását. El kell menni a településekre, elmagyarázni és megszavaztatni a projekteket. A műszaki tervezésnél mára kialakultak azok a technológiák, amelyek magyarországi viszonyok között is jól alkalmazhatók.

III. 2. 1. ISPA vasúti és közúti projektek TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment) projektben Magyarország a 10 EU csatlakozás előtt álló közép- és kelet-európai országgal együtt vett részt. A bécsi székhelyű TINA Titkárság irányításával meghatározásra került a TINA hálózat, mely a páneurópai korridorokkal megegyező alaphálózatból és regionális feladatokat ellátó kiegészítő hálózatból áll. A fejlesztési projektek EU forrásból történő finanszírozásánál előnyben részesülnek a TINA hálózathoz tartozó vasútvonalak. ¾ Budapest - Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukció II. ütem A program a közelmúltban bevezetett emelt sebességű pálya elvárt szolgáltatási színvonalának hosszú távú megtartását szolgálta az elmaradt vágány és kitérőcserék, továbbá állomási rekonstrukciók elvégzésével. A projekt keretében sor került Budaörs - Biatorbágy vonalszakasz emelt sebességű, 140 km/ó-ás átépítésére, Komárom - Ács között mindkét vágány felépítmény cseréjére, továbbá Komárom és Győr állomások komplex átépítésére, új korszerű biztosítóberendezés telepítésével. A 86,5 milliós eurós beruházás felét az ISPA állta. ¾ Zalalövő - Boba vasútvonal rekonstrukció és villamosítás A közelmúltban átadott új magyar-szlovén vasúti kapcsolat folytatásaként sor került a korridor elavult vonalszakaszainak korszerűsítésére, a Zalalövő - Andráshida vonalszakaszon, illetve Zalaegerszeg - Boba között. A projekt tartalmazta a zalaegerszegi és bobai deltavágányok kiépítését, Bobától az országhatárig a teljes korridorszakasz villamosítását, továbbá a szlovén vasúti kapcsolat kiépítésekor megvalósult ETCS rendszer továbbvezetését Zalalövő - Zalaegerszeg - Boba között. A modernizálás és villamosítás összköltsége 168 millió euró, amelynek 50%-át az ISPA biztosította.

61


¾ Budapest - Cegléd - Szolnok rekonstrukció A páneurópai korridorok alternatív útirányát adó TINA vonal felújítása több szakaszban emelt sebesség bevezetésével került megtervezésre, az érintett középállomások és Cegléd csomópont

elavult

állomási

biztosítóberendezéseinek

cseréje

mellett.

Átépültek

a

vonalszakasz avult biztosítóberendezéssel rendelkező középállomásai (Vecsés, Üllő, Monor és Pilis) is. Cegléd állomás tervezési sebessége a korridor főirányában 140 km/ó, Szeged irányában 80 km/ó. Az állomás vágányhálózata, a felsővezeték és biztosítóberendezés egyaránt átépül. Cegléd - Szolnok vonalszakasz tervezési sebessége 140 km/ó. A vasútvonal rekonstrukciójának összköltsége 127 millió euró volt, amely 50%-át az ISPA finanszírozta.

¾ Közúti projektek Mintegy 300 millió euró (7,5 milliárd forint) ISPA-támogatással fejlesztik jövőre a keletmagyarországi főutakat. A 2007-re befejeződő beruházás része annak a programnak, amelyben az úthálózat fejlesztését összhangba hozzák az erdélyi autópálya megépítésével és a Magyarországon áthaladó európai főútvonal létesítésével. Az ISPA-program első ütemében már megkezdődtek a korszerűsítések a 3-as és a 35-ös úton. A 7,5 milliárdos második ütem 2005-ben kezdődik: megnövelik a burkolat teherbírását többek között a 42-es és a 47-es úton.

III. 2. 2. Környezetvédelmi projektek

Az ISPA-program számos környezetvédelmi projektet támogatott az utóbbi években. Ezek közül mutatok be, néhány fontosabb beruházást.

62


¾ Tizenkétmilliárd forintos keretösszeggel ISPA-pályázatot nyert három megye: Baranya, Somogy és Tolna, 12 kisrégiója, azaz 203 település e célra alakult konzorciuma. Az új hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséről és üzemeltetéséről szóló pályázatról Brüsszelben döntöttek, 2002 márciusában jött létre a Balaton és Sió Térségfejlesztő Közhasznú Társaság, a konzorcium munkaszervezete. Az óriásprojekt befejezési határideje 2006 vége.

¾ Sopronban 4,5 milliárd forint értékű szennyvíztisztító beruházás és a hozzá kapcsolódó csatornaépítés kezdődött el 2004 augusztusában Sopronban. A fejlesztés az Európai Unió ISPA-programjának támogatásával valósul meg, a tervek szerint 2006 végéig. A költségek 50 százalékát az Európai Unió biztosítja, 40 százalékát pedig a magyar állam adja, a fennmaradó 10 százalékkal Sopron városa járul a beruházáshoz. A fejlesztés keretében megújítják a soproni szennyvíztisztító telep technológiáját, amely a szennyvíz utótisztítását és az iszap környezetkímélő kezelését végzi majd. Az előtisztítási feladatot a fertőrákosi szennyvíztisztító telep látja majd el. A tisztított szennyvizet az Ikvába vezetik. Ugyanakkor a Fertő tavat a szennyvíz befogadásától teljes egészében mentesítik.

¾ A Magyarországon létesítendő tizenkét nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer közül Cegléden valósul meg a kilencedik, amely Ceglédet és további 48 települést lát majd el. Kialakításának határideje 2006 eleje. A települési szilárd- és folyékonyhulladék-gazdálkodási rendszerek kialakítása EUkövetelmény. Ennek megfelelően ez a projekt is ISPA-támogatást élvez, amelyhez az önkormányzatoknak tízszázalékos önrészesedéssel kell hozzájárulniuk. A program célja, hogy minimalizálják a maradék hulladékként szemétlerakókba kerülő mennyiséget, minden újrahasznosítható hulladékot válogassanak ki és juttassanak el a végfelhasználóhoz vagy az utófeldolgozást végző létesítményekbe. A hulladékgazdálkodási tevékenységnek nyereségesnek kell lennie, mert a nyereségből a 63


későbbiekben finanszírozni lehet a megvalósítás után még szükségessé váló beruházásokat.

III. 3. A SAPARD-program hatása Magyarország gazdaságára

A SAPARD-program célja a magyar mezőgazdaság és vidék fejlesztése volt. A századforduló új kihívásai a mezőgazdaságban is komoly feladatok, reformok megvalósítását tette szükségessé. Ezek között elsők között szerepel az európai mezőgazdasági modell, a multifunkcionális mezőgazdaság gyakorlati megvalósítása, melyet az AGENDA 2000 is központi jelentőségűként deklarált. Ez különösen igaz egy olyan országban, mint Magyarország, amelynek agro-ökológiai adottságai kiválóak, gazdálkodási, agrikultúrális hagyományai gazdagok, ugyanakkor energiahordozókban szegény, a mezőgazdaság gépállománya elöregedett, vidéke pedig jelentős munkanélküliséggel küzd. 2004 áprilisának végéig 8827 darab pályázat érkezett be az MVH-hoz, a legtöbb az Északalföldi Régióból, és 2761 támogatási szerződés született. Érdemes megemlíteni, hogy 2004 márciusáig összesen 3870 pályázat érkezett 87 milliárd forintos támogatási igénnyel, 186,3 milliárd forintos projektértékkel. Tehát egy hónap alatt – áprilisban - annyi pályázat érkezett, mint addig 1,5 év alatt, a SAPARD-pályázatok száma tehát megduplázódott. (3. sz. diagram) 3. sz. diagram

64


Benyújtott SAPARD-pályázatok száma

8000

6344

6000 darab 4000 2000 0

1413

1160 2002. X.-XII.

2003. I-XII.

2004. I-IV.

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Az a tény, hogy az uniós SAPARD-pályázatokra – nem jelentéktelen arányú önerőt kellett bankgaranciával igazolni – az 53 milliárdos keretösszeghez képest 217 milliárd forintos kérelmet adtak be a magyar gazdák, azt jelzi, hogy nincs csődhelyzetben az agrárium. Sőt, van elég önerő is a fejlesztésekhez, s talán, mintha a közösségi pénzből lenne kevés. A program keretében az egyik legfontosabb a Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása című intézkedés volt. Az uniós támogatások előtt, az állami beruházási támogatások reálértékben csökkentek, a termelés jövedelmezősége alacsony volt és ez azt eredményezte, hogy a magyar mezőgazdaság gépállománya erősen elhasználódott. A farmgazdálkodás igényeihez igazodó gépellátottság nem megfelelő. A géppark tehát elöregedett, különösen nagy hiány volt tapasztalható a korszerű munkagépekből. Ezenkívül a kialakuló egyéni gazdaságok az adottságaikhoz és méretükhöz igazodó eszközállományt igényelnek. A SAPARD-támogatás összege nem volt olyan nagy, hogy reális esély lett volna az eszközállomány általános és gyors korszerűsítésére, így az intézkedés a szűkös forrásokat leginkább az állattenyésztés legjelentősebb ágazataira, továbbá a takarmánytermelés szempontjából fontos növénytermesztésre koncentrálta. Ezen intézkedés hatására a kis- és közepes méretű agrárvállalkozások versenyképessége és piaci hatékonysága növekedett az elmúlt évekhez képest. A gazdaságok eszközellátottsága javult körülbelül 5 százalékkal, a technológiai színvonal is emelkedett. Ezek hatására a mezőgazdasági termékek minősége is 65


javult, ugyanis egyre elterjedtebb a termények szakszerű raktározása és kezelése, az állattartó épületek technológiai színvonalai, a tartási feltételek egyre inkább megközelítik az uniós elvárásokat a SAPARD segítségével. A szükséges modernizáció segítette az EU higiéniai és állatjóléti előírásainak való megfelelést. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy megőrizzék az emberek meglévő munkahelyeiket és új foglalkoztatási lehetőségek alakuljanak ki. Az intézkedés hatására egyre elterjedtebbek lettek a környezetkímélő eljárások A környezeti terhelés csökkentéséhez ugyancsak hozzájárult a Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése című intézkedés is. Az intézkedés alapelve volt a fenntarthatóság és a környezetvédelem, hatására nőtt a kis- és közepes méretű élelmiszer-feldolgozók

versenyképessége.

Jobban

meg

tudnak

felelni

a

piac

követelményeinek, termékeik versenyképesebbek lettek nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokon is, hiszen a támogatás segítette, hogy megfeleljenek az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezet-, valamint állatvédelmi előírásoknak. (10. sz. táblázat)

10. sz. táblázat Az EU rendeletnek megfelelő üzemek száma, illetve kapacitása a SAPARD előtt és után (változás kizárólag a SAPARD hatására, körülbelüli értékek) Megnevezés

A programot megelőzően Üzem (db)

Kapacitás (%)

A programot követően Üzem (db)

Marha, sertés és egyéb 14 30 120 húsállatok Baromfi 20 70 60 Tej és tejtermékek 20 80 30 Tojás 3 10 10 Bor 3 30 30 Gyümölcs és zöldség 7 50 50 Halászati termékek 0 0 4 Összesen/átlag 67 50 304 Forrás: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2004)

66

Kapacitás (%) 60 80 85 40 40 70 50 70


A SAPARD-támogatás céljai között szerepelt a falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése is. Számos önkormányzat adta be erre az intézkedésre a pályázatát. A nyertes települések, mint például Vasszécsény vagy Zalakomár, a támogatás segítségével fel tudták újítani az utcákat és közterületeket, egységes falukép alakulhatott ki. Az épített és természeti környezeti elemek rehabilitációja, új funkciókkal való megtöltése, és ezáltal a vállalkozási és foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a helyi népesség számára, volt sok benyújtott és nyertes pályázat célja. A települések idegenforgalmi vonzerejének javítására is számos önkormányzat nyert támogatást. Így tehát a SAPARD-program hozzájárult a megfelelő fizikai és humán életkörülmények elősegítéséhez, ami mind a helyben élők, mind a településre érkezők számára olyan pozitív motivációt jelent, amely közvetlenül és áttételesen is alapvetően hozzájárul a helyi életlehetőségek bővüléséhez, a sokoldalú fejlődés megindulásához. Az életkörülmények javulása erőteljesen elősegíti a fokozottan hátrányos helyzetű térségek és azok lakói számára az esélyegyenlőség megteremtését, a gazdasági felzárkózás elindítását. A SAPARD-program egyik legnépszerűbb intézkedése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása című intézkedés volt. A mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztését a változó földtulajdoni és földhasználati viszonyok indokolták és indokolják leginkább. A mezőgazdaság átalakulását kísérő tulajdoni és használati viszonyok megváltozásával szükségessé vált a meglévő mezőgazdasági utaknak és a hozzájuk tartozó épített környezeti elemeknek (csatornák, vízelvezető árkok, stb.) az új struktúrákhoz való igazítása, felújítása és karbantartása, valamint új utak kialakítása az egyes területek elérhetővé tétele érdekében. Az új utak kialakítása egyúttal a turisztikai célokat is szolgálja. Az ISPA és a nemzeti területfejlesztési források a nagy- illetve regionális beruházásokat támogatták, ugyanakkor a kistelepülések (2000-nél kisebb lélekszám) szennyvízproblémái továbbra is megoldatlanok maradtak. Ebben segített a SAPARD-program, ugyanis számos pályázat nyert támogatást például alternatív szennyvízkezelési eljárások kialakítására, vagy mezőgazdasági utak építésére. A SAPARD segítséggel nyílnak meg a közeljövőben teleházak és teleposta hálózatok az ország egyes pontjain.

67


A SAPARD keretében megvalósult intézkedések tehát hozzájárultak, – ha nem is olyan nagy mértékben – a vidék és a mezőgazdaság fogyatékosságainak csökkenéséhez. Segített abban is, hogy érvényre jussanak az EU elvek, mint például a struktúrapolitika, vagy a közös agrárpolitika (KAP). A SAPARD-program támogatásával bővültek a vidéki foglalkoztatási lehetőségek a termelés diverzifikációján és a termelés biztonságosabbá tételén keresztül. Csökkentette az általánosan jellemző tőkehiányból eredő hátrányokat, így ezzel segítette a műszaki fejlesztést, valamint a termelés jövedelmezőségét. Az elavult technológiák korszerűsítésével a termékek minősége, biztonsága és piacképessége javult. A termelői csoportok szervezése, az egyéni gazdák piacra jutási lehetőségeit javította, a nagyobb szervezettségen és a magas minőségű termékek előállításán keresztül. 24 A szakképzéssel és szaktanácsadással a program emelte az új üzemstruktúra termelőinek képzettségi színvonalát. A támogatások hozzájárultak az élelmiszeripar korszerűsítéséhez, így az élelmiszer-feldolgozók hátránya mérséklődik az uniós versenytársakéhoz képest. Az infrastruktúra-fejlesztések javították a vidéki életkörülményeket, és az általános termelési feltételeket. A vidék, a támogatás segítségével növelheti népességmegtartó képességét.

A SAPARD-támogatással Magyarország javítani tudta a kedvező termőhelyi adottság lehetőségeit, és a viszonylag bőségesen rendelkezésre álló, olcsó munkaerőt jobban tudja foglalkoztatni. Fontos, hogy a magántulajdonon alapuló termelés és feldolgozás lehetőségeit a SAPARD segítségével ki tudják használni a magyar vállalkozók.

III. 4. Sikertelenségek okai

24

FVM(1999) Magyarország SAPARD terve 2000-2006

68


Az előcsatlakozási alapok hallatán nem csak a sikerek, hanem sajnos sikertelenségek is eszünkbe jutnak, különösen akkor, ha visszagondolunk a kezdetekre. A magyar társadalmat nagyon felkészületlenül érte az előcsatlakozási alapok fogadása. Az emberek nem voltak hozzászokva a pályázatíráshoz, hiszen eddig még nem igazán találkoztak vele, nehéz volt megfelelni a vadonatúj uniós elvárásoknak. Sok esetben még az is akadályozta őket, hogy nem volt megfelelő a tájékoztatás. Ezt mutatja az is, hogy az alapok meghirdetése után nagyon kevés pályázat érkezett, és majd csak nagyon lassan, sok idő elteltével kezdtek el pályázni az emberek. Nagyon jól mutatja ezt a problémát az, hogy a SAPARD-programnál az utolsó egy hónapban annyi pályázat érkezett, mint addig 1,5 év alatt. Viszont ennél a programnál nem várták meg azt, míg lejár a határidő és az összes pályázat beérkezik, hanem már addig is kötöttek támogatási szerződéseket a nyertes pályázókkal. A kezdeti sikertelenséget mutatja az is, hogy a SAPARD-program csak két éves késéssel 2002 őszén indult be, szinte az összes határidőt rendre túlléptük. A gyakorlatlan magyar rendszernek ugyan sikerült elkölteni a támogatást, de a pénz egyes esetekben lehet, hogy nem a megfelelő helyre került, az erőforrásokat nem lehetett kellőképpen kiaknázni, és így az egész fejlesztési rendszer nem a maximális hatékonysággal működött. További problémát jelentett a SAPARD-program utófinanszírozásos rendszere. Ennek keretében, ha például egy nyertes pályázó gépbeszerzésre adta be pályázatát, akkor először a gépet saját erejéből kellett finanszíroznia, melyet legtöbb esetben hitelfelvétellel valósítottak meg. A SAPARD-rendszer megkésett bevezetése és az MVH túlterheltsége miatt azonban a támogatási összegek kifizetései még jelenleg is késnek. Sok pályázó ezért elégedetlen, mert a hitelek kamatai egyre növekednek, és ez veszteséget jelent számukra. De jobb óvatosnak lenni, hiszen ha nem megfelelő kritériumok alapján ítélik oda a pénzeket, akkor azokat az utolsó fillérig visszakövetelheti az EU. Ettől természetesen lassabb lett a rendszer, de még mindig jobb, mintha vissza kellene fizetni a pénzt az elköltés után. Ennek ellenére azért számos sikert könyvelhet el a magyar mezőgazdaság- és vidékfejlesztés. Sok esetben nem volt lehetőség éles különbségtételre a nyertes és a vesztes PHARE pályázatok között; azaz több vesztes pályázat tartalmilag legalább olyan jó volt, mint néhány nyertes pályázat, de sajnos számos jó pályázatot forráshiány miatt el kellett utasítani. A vesztes pályázatok jelentős részét alapvető formai és tartalmi hiányossággal adták be, ezt leszámítva egyetlen okra leszűkíteni a sikertelenséget nem lehetett. Számos esetben hiányosak voltak a pályázatok, így a folyamatot lassította, hogy sok esetben a hiánypótlásokra kellett 69


várni. Néhány esetben a korábban felsorolt témáktól eltérő pályázatot adtak be. Ezekkel a továbbiakban nem foglalkoztak a pályázatkezelők, mert nyilvánvaló volt, hogy ezek a pályamunkák már a bíráló bizottság tartalmi elemzéséig sem juthattak el. Mégis azt lehet mondani, hogy a problémák ellenére az előcsatlakozási eszközök sikeresek voltak.

IV. Zala megye és az előcsatlakozási alapok IV. 1. Zala megye és a PHARE IV. 1. 1. Zala megyében megvalósult PHARE-fejlesztések 1. Regionális hulladéklerakó 70


PHARE támogatás: 1 200 000 euró A Zalaegerszeg-Buslakpuszta regionális hulladéklerakó-telep bővítését a Zalaegerszegtől 4,3 km-re, Buslakpuszta határában található, 20 települést kiszolgáló hulladéklerakó megtelése tette szükségessé. A régió szilárd települési hulladékának nem volt a műszaki követelményeknek megfelelő tárolója, így a hulladéklerakó létesítése a hulladékgazdálkodási szempontok mellett vízminőségvédelmi célokat is szolgál azzal, hogy a helytelen hulladéklerakásból adódó veszélyeztetés megszűnik. Zalaegerszeg Önkormányzata 1996-ban környezetvédelmi követelményeket kielégítő, egy megfelelő műszaki megoldású hulladéklerakó-bővítés létesítésére adott be pályázatot a magyar-osztrák PHARE CBC programhoz, amelyen 1,2 millió euró, azaz 380 millió forint támogatást nyert. A 650 millió forint értékű beruházás megvalósításához hazai pályázati alapok is nyújtottak támogatást: a Környezetvédelmi Célelőirányzat 100 millió forintot, a Céltámogatási Alap 170,2 millió forintot. A tervezett ütemtervnek megfelelően a depónia műszaki létesítményei 2000 októberére elkészültek. A próbaüzemet 2001. április-szeptember időszakban a kivitelező és az üzemeltető közös együttműködésével tartották meg. 2. A 74-es számú főút zalaegerszegi elkerülő szakasza PHARE támogatás: 1 288 000 millió euró Zalaegerszeg jelentős átmenő forgalmat bonyolít – Dél-Ausztria és a Balaton közötti elhelyezkedéséből következően -, ami nagymértékben megterheli a belvárosi utak forgalmát, lassítva és veszélyeztetve ezzel a közlekedést. A projekt célja az elkerülő út megépítésével Zalaegerszeg tehermentesítése az átmenő forgalom alól. A 74-es számú főút a 70-es évek végén Bak-Zalaegerszeg között épített útszakasza jelentősen csökkentette az eljutási időt Zalaegerszeg és Nagykanizsa között, a városközpontot azonban nem tehermentesítette. Az elkerülő út építésének folytatása a magas fajlagos költségek miatt csak később, támogatások igénybevételével valósulhatott meg. Az elkerülő szakasz tervezési és előkészítési munkáinak elkészülte után, a település önkormányzata pályázatot adott be az 1996-os Magyarország-Ausztria PHARE CBC 71


Programhoz. Majd 1997-ben és 1999-ben a tervek megvalósítására a Zala Megyei Állami Közútkezelő Kht. pályázott PHARE CBC támogatásra. A ZEG 2000 Konzorcium 1999-ben kezdte meg az építést a legfontosabb közmű-kivilágítási munkálatokkal, a tényleges kivitelezés azonban csak a régészeti terepbejárás és az útterület lőszermentesítése után indulhatott meg 2000 elején. A beruházás teljes értéke 2 milliárd forint volt, melyhez a PHARE 1996-ban 164 ezer euróval (43,2 millió Ft), az 1997-es projekt keretében 1,288 millió euróval (340 millió Ft), az 1999-es programban pedig 1,5 millió euróval (446,6 millió Ft) járult hozzá. A megvalósítást ezen felül az Útfenntartási és Fejlesztési Célelőirányzat 1,038 millió forinttal, az önkormányzat 17 millió forinttal járult hozzá.

3. Inkubátorház, Lenti PHARE támogatás: 301 700 euró A projekt célja inkubátorház létesítése Lenti városában, amely csökkentett bérleti díjaival és szolgáltatásaival kedvező működési környezetet és feltételeket biztosít a kezdő kis- és középvállalkozások számára. Egy inkubációs tevékenységet folytató és bérelhető helyiségekkel rendelkező szervezet iránt megnőtt az igény a gazdasági nehézségekkel küzdő határ menti településen, elsősorban a kisvállalkozások számára elérhetetlennek tűnő magas bérleti díjak és a megnövekedett bevásárló turizmus miatt. A

Lenti

Inkubátorház

létrehozása

a

helyi

önkormányzat

és

a

Zala

Megyei

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány összefogásával indult. Az 1997-ben a Magyarország-Ausztria PHARE CBC Programhoz benyújtott pályázat alapján a tervek és a tenderdokumentáció elfogadását követően 1999-ben kezdte meg a kivitelezést a Zala Általános Építési Vállalkozó Rt. A beruházás teljes értéke 117 millió forintot tett ki amelyet a PHARE CBC Program 75 millió forinttal, azaz 301,7 ezer euróval támogatott.

72


A Területfejlesztési Célelőirányzatból további 7 millió forint támogatást nyert a projekt a berendezések beszerzéséhez. A saját erő 9 millió forint volt, a Lenti Polgármesteri Hivatal által biztosított terület értéke 26 millió forint. Az épületet 2000 márciusában adták át. 4. Erdősítés, Zalakaros Az 1997-es területfejlesztési PHARE-program 4 millió euró támogatást biztosított területfejlesztési projektek megvalósítására a Dél-Dunántúlon. A régióban indult több mint 40 projekt 2002 végéig befejeződött. A program keretében Zalakaroson ligeteket, fasorokat telepítettek összességében 6,5 hektár területen. (11. sz. táblázat) 11. sz. táblázat A zalakarosi program pénzügyi kerete forint euró PHARE támogatás 7.600.000 30.400 Saját erő 1.900.000 7.600 Összesen 9.500.000 38.000 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2004) A Kis-Balaton nyugati peremén fekvő, közel 800 éves település, Zalakaros a 35 éve feltárt termálvízéről vált nemzetközileg ismertté. A város önkormányzata pályázatot nyújtott be az Európai Unió Phare Regionális Kísérleti Program Alap Vidékfejlesztés alprogram Erdősítési intézkedések komponensére azzal a céllal, hogy a turisztikai szempontból kedvelt településen fasorok, ligetek telepítésével a zöldterület bővüljön. Ennek környezetvédelmi is jelentős a város lakói és az idelátogatók részére egyaránt. A közel 10 millió forint összegű beruházást az Európai Unió Területfejlesztési PHAREprogramja támogatta. A projektet Zalakaros Város Önkormányzata koordinálta, a megvalósításban együttműködő partnerei voltak a Galambok Község Önkormányzata és a Szabadics Kft.25

5. Regionális hulladékkezelő rendszer

25

www.nfh.hu, PHARE sikertörténetek (2004)

73


Az elkövetkező évek legnagyobb méretű - több tízmilliárd forintba kerülő - nyugat-dunántúli beruházásai az új regionális szelektív hulladéklerakó és feldolgozó rendszerek kialakításai lesznek. Nagykanizsán 2004 decemberében adták át az új hulladékdepóniát. 510 millió forintos beruházás eredményeként nemcsak Nagykanizsának, hanem további nyolcvan településnek is megoldódnak a szemét-elhelyezési problémái. A kanizsai depó fontos része lett a Nyugat-Dunántúl egyik legnagyobb környezetvédelmi beruházásának, annak a 274 települést érintő, 34,5 millió euróba - jelenlegi árfolyamon számolva 9,1 milliárd forintba - kerülő fejlesztésnek, amelynek keretében megépül a nyugatbalatoni és a Zala folyó menti térség regionális hulladékkezelő rendszere. A teljes körű szelektív hulladékgyűjtésre alapozott program szerint Zalabéren egy hárommilliárd forintba kerülő lerakó- és feldolgozóközpont épül, de ugyancsak főbázis lesz a zalaegerszegi és a nagykanizsai depó is. Az albázisok - Keszthelyen, Lentiben és Celldömölkön - a szétválogatott anyagokat fogadják és dolgozzák majd fel.

IV.1. 2. Zala megye és a PHARE CBC A Nyugat-Dunántúli Régió célterületén 1995-ben kezdődtek el öt éves keretprogramban a határmenti együttműködést segítő és ösztönző PHARE CBC programok. (Eredményeinek az összefoglalása a 3. mellékletben található.) Zala megye is aktívan részt vett az együttműködésben, így a program eredményei a megyében is jól érzékelhetővé váltak A program eredményei: •

egymást erősítő folyamatok indultak meg a térségben;

•

a CBC programok beépültek az egyes ágazati és regionális stratégiákba;

•

együttműködési intézményrendszerek megerősödtek – Eurégió alakulása;

•

CBC programok konkrét tapasztalatait fel lehetett használni a csatlakozási tárgyalások és a nemzeti területfejlesztési intézményrendszer kialakítása során.

A PHARE CBC Programok hozzásegítették a Nyugat-dunántúli Régiót azon kapacitások és tapasztalatok megszerzéséhez, amik lehetővé tették a PHARE 2000 területfejlesztési program sikeres megvalósítását. 74


IV. 2. ISPA-projektek Zalában

1. Hulladékkezelési program

2004 nyarán kezdődött meg a 252 zalai és 24 dél-vasi település 385 ezer lakóját érintő hulladékkezelő program. Az ország legjobban előkészített regionális fejlesztési programja a Nyugat-Balaton és a Zalavölgye térségét érintő hulladékgazdálkodási ISPA-projekt volt. A 276 zalai és vasi település a 2003 nyarán konzorciumot alakított, élén a tanáccsal, Zalabér község pedig nemrég létrehozta a térségi delegáltakból álló projektirodát. A 8,2 milliárd forintos program költségeinek 70 százalékát tehát ISPA-támogatás, 20 százalékát a központi költségvetés, a többit a csatlakozni kívánók számára nyitott konzorcium tagjainak lakosságarányos befizetése fedezi. A program központi létesítményei Zalabéren épülnek fel. Itt kap helyet például az évi 150 ezer tonna, válogatva előgyűjtött hulladékot befogadó telep és a feldolgozó. A beérkező lakossági hulladék közel kétharmada lesz újrahasznosítható. A további öt helyszín közül Zalaegerszegen és Nagykanizsán a komplex hulladékgazdálkodási

rendszer

teljes

kiépítésére

kerül

sor,

gyűjtőszigetekkel

és

gyűjtőudvarokkal, a feldolgozást előkészítő és komposztálást végző létesítményekkel.

2. Zalalövő – Boba vasútvonal felújítása

Három évvel ezelőtt adták át a forgalomnak az úgynevezett magyar-szlovén vasútvonalat, amelynek részeként vadonatúj pálya épült Zalalövő és a határ túloldalán fekvő Muraszombat között, és ezzel megteremtődött a vasúti kapcsolat Budapest és Ljubljana között. Az új vasút forgalomba helyezése után elkezdődött a nemzetközivé vált vasútvonal Zalalövő és Boba közötti - igen rossz állapotban lévő - szakaszának felújítása. 75


A MÁV Rt. a hatvanmilliárd forintos beruházás felét ISPA-pályázatokból, negyven százalékát bankhitelekből, tíz százalékát pedig állami támogatásból teremtette elő. Az átfogó rekonstrukciót kilenc részre bontották, amelyek közül eddig csupán a 2,3 kilométer hosszú, 2,1 milliárd forintba kerülő zalaegerszegi deltavágány építése fejeződött be. A deltavágány forgalomba helyezése óta a nemzetközi tehervonatok már nem haladnak át a zalaegerszegi vasútállomáson.26 1. ábra Zala megye térképe

A beruházás részeként megszűnik a régi vasútvonal a Zalalövő és Zalaegerszeg közötti húsz kilométeres szakasza, helyette a zalaegerszegi deltavágányig új nyomvonalon alakítják ki a vasúti pályát, és felépül egy állomásépület is. Legelőször csak a Zalalövő és Zalacséb közötti részen kezdődtek meg a munkálatok. A rekonstrukció sokat vitatott eleme volt sokáig, hogy sikerül-e a Zalaegerszegen áthaladó mintegy öt kilométeres szakaszt új nyomvonalra, a Zala folyó töltése mellé áthelyezni. Megoldást jelentett az, hogy a beruházás keretében a jelenleginél 100-200 méterrel északabbra helyezik majd át a vasút zalaegerszegi szakaszát, amelynek mintegy négymilliárd forintos többletköltségét a város önkormányzata, az állami költségvetés és a beruházó MÁV Rt. vállalta magára. A nyomvonal áthelyezésére környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági okok miatt van szükség, ugyanakkor megszűnik hat szintbeli kereszteződés is. A Zalaegerszeg és Boba közötti szakasz megmarad: a jelenlegi nyomvonalon a teljes felújítás itt a pályatestet, az állomásokat és a megállókat érinti. A rekonstrukció a Bajánsenye és Boba közötti vonal villamosításával várhatóan 2007 végére fejeződik majd be, amelynek

26

www.nfh.hu, ISPA sikertörténetek (2004)

76


eredményeképpen a 120 kilométeres szakasz az ország legmodernebb vasútja lesz, ahol 100120 kilométeres sebességgel haladhatnak majd a szerelvények. Az előcsatlakozási alapok támogatásainak köszönhető beruházások kedvező hatásai csak most kezdenek leginkább érezhetővé válni. Az ISPA- és PHARE-fejlesztések segítették, és még ma is segítik Zala megyének a nemzetközi vérkeringésbe való gyorsabb és hatékonyabb bekapcsolódását.

A

környezetvédelmi

projektek

hozzájárulnak

a

települések

modernizálásához, ezáltal javulnak az életkörülmények is a falvakban és a városokban egyaránt. A programok másik fontos előnye volt az is, hogy egyes projektek megkövetelték a NyugatDunántúli Régióhoz tartózó megyék együttműködését. Nyugat-Dunántúl fejlődő régió, van közös történelmi múltja, élő kultúrája és együttes jövője is. Ennek ellenére a régiós tudat kialakulásához, általánossá válásához évtizedek kellenek. Sokszor voltak versengések a megyék között, hogy melyik mekkora támogatási összeghez jutott. Márpedig az élet különböző területein egyre több közös beruházás valósul meg, így jobban érzik saját bőrükön az emberek az egymásrautaltságot. Ez tehát elősegíti az emberekben a régióidentitás kialakulását, ami hozzájárulhat az egyre hatékonyabb együttműködéshez is.

IV. 3. SAPARD Zala megyében A támogatást igénylők közül sokan az utolsó pillanatokra időzítették a pályázatok beadását, így az április 30-i határidő előtti három napon nyolcszáz pályázat érkezett be a SAPARDkiírás kategóriára, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal zalaegerszegi székhelyű Nyugat-Dunántúli Regionális Irodájába. Ezért tűnt lassúnak a feldolgozás és az értékelés a pályázóknak. Akik április végén nyújtották be terveiket, rosszul jártak, ugyanis az európai uniós előcsatlakozási alapnak számító SAPARD-ban a bírálat eltért a megszokottól. Más pályázatoknál megvárják a határidőig beérkező pályamunkákat, s azok közül választják ki a nyerteseket, míg itt folyamatos a feldolgozás, azaz a jó pályázatok közül azok nyernek, amelyek hamarabb érkeztek a hivatalba.

77


A roham előtt még úgy számolt az MVH, hogy az eredmények júniusban kerülnek fel a hivatal honlapjára. Ezzel szemben még szeptemberben is javában folyt a munka, pedig az idő sürgette a hivatalt: az EU-val kötött megállapodás szerint augusztus 31-ig teljesíteni kellett volna a kötelezettségvállalásokat. A határidőt muszáj volt meghosszabbítani, így a támogatási szerződéseket 2004. szeptember 30-ig kellett megkötni. A Nyugat-Dunántúli Régióra és az egész országra is jellemző volt, hogy ez év áprilisában összesen annyi pályázat érkezett, mint addig másfél év folyamán. 1010 pályázatból 534 áprilisban érkezett. Országos szinten 8827 pályázat érkezett. Az MVH adatai szerint április 30-ig Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből 1412 pályázat érkezett be 29 milliárd 395 millió forint támogatási igénnyel. 2004. június 30-ig kétszáz támogatási szerződést írtak alá a Nyugat-Dunántúli Régióban 3 milliárd 959 millió forint összegre, további 276 pályázat esetében – 5 milliárd 748 millió forint támogatási igénnyel – a szerződések előkészítése folyt a nyáron. Az elutasított pályázatok száma 160 volt. Miután az alap utófinanszírozásos, azaz csak az elképzelések megvalósítása után adják oda a megítélt pénzt, a kiutalt összegek még nem ilyen nagyok. Június utolsó napjáig a régióban 535 millió 200 ezer forintot fizettek ki, aminek 43 százaléka, 232 millió 800 ezer forint került a megyébe. 2004. szeptember végére minden támogatási szerződést sikerült megkötni, így kezdődhetett a projektek megvalósítása. A nyugati régió három megyéjében másfél év alatt 8,3 milliárd forint szerződéssel lekötött támogatással, 16,5 milliárdos fejlesztés indult el. Zala megyében 3,2 milliárdos közösségi támogatással összességében valamivel több, mint 6 milliárd forintnyi fejlesztés indukálódik. A régió mintegy 400 nyertes, támogatott pályázatából 136 a zalai. A legtöbb pályázó gépfejlesztésre, illetve az infrastruktúra célcsoport keretében, mezőgazdasági útépítésre kért és kapott támogatást. Sajnos, mintegy 700 pályázót levélben értesítettek, hogy forráshiány miatt nem tudtak foglalkozni a kérelmükkel Ezek a pályázók most az elindult AVOP-os lehetőséggel élhetnek. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív program három évre 105 milliárdos fejlesztési keretet jelent a nemzeti önrésszel egyetemben.27

27

Takáts Sándor: Töretlen fejlesztési kedv a mezőgazdaságban Zalai Hírlap LX. évfolyam, 226. szám, 2004. szeptember 27., 6. p.

78


A SAPARD keretében négy év alatt 53 milliárd forintot osztottak szét, amely hozzájárult a magyar mezőgazdaság modernizálásához és a vidékfejlesztéshez.

IV. 3. 1. Nyertes SAPARD-projektek Zalában Zala megyében 136 darab nyertes pályázat volt. Ebből a legtöbb, 53 darab az 1308-as intézkedésre érkezett. Mindegyik beérkezett pályázat kapott egy projektazonosítót. Az első szám, azt jelzi, hogy melyik megyéből érkezett a pályázat. A 12-es jelzi Zala megyét. A második szám mutatja meg, hogy melyik intézkedésre nyújtották be a projektet. A harmadik szám jelenti a belső sorszámot, a negyedik pedig azt, hogy melyik év, hányadik hónapján érkezett a pályázat.

1. Nyugdíjas klub Sármelléken Projektazonosító:12-1305-00484-0403 Pályázó: Sármellék Művelődésért Közalapítvány Igényelt SAPARD-támogatás összege: 33.374.595 Ft. Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése természetes személyek, civil szervezetek, egyházak és gazdasági társaságok számára – című intézkedésre nyújtotta be pályázatát a Sármellék Művelődésért Közalapítvány. A pályázat célja volt - a polgármester elmondása alapján - a régi, használaton kívüli pártház új funkcióval való megtöltése, a falu idős embereinek kultúrált körülmények közt való elhelyezése, valamint díszkút építése az egységes falukép jegyében. A nyugdíjas klub a használaton kívüli pártházban került kialakításra. A tulajdonos önkormányzat a képviselőtestület egyöntetű beleegyezése mellett támogatta a meglévő épület felújítását, új funkcióval való betöltését. A nyugdíjas korú emberek részére akadálymentes közlekedést tett lehetővé a fejlesztés. A községnek igénye van a jobb kulturális ellátásra, a klubban így más programok is megrendezésre kerülhetnek, mint például művészek fellépése, 79


továbbképzések. A falu központjában épült díszkút javítja a település idegenforgalmi vonzerejét, valamint az ott élő emberek számára is egy szebb, igényes park és rendezett környezet van biztosítva. A támogatás jóvoltából az új épülettel és parkberendezéssel egységesedett a falukép. A lakosság számára méltó, kultúrált környezetű nyugdíjas klub lett biztosított. A tervezett kiállítások, bemutatók emelik a község kulturális megítélését. A közvetlenül érintett lakosok száma 1820 fő, közvetve pedig sok ezer átutazóra van pozitív hatással a fejlesztés. Ilyen értelemben a teljes Nyugat-Dunántúli Régió érintett.

2. Natur Gyümölcsfarm Bt., hűtőtároló építése Projektazonosító: 12-1114-00372-0402 Pályázó: Natur Gyümölcsfarm Bt., Pölöske Igényelt SAPARD-támogatás összege: 91.964.816 Ft. Mezőgazdasági vállalkozások beruházása – Egyéb épületekkel kapcsolatos beruházások című alintézkedés keretében nyert támogatást a pályázó vállalkozás egy szabályozott légterű hűtőtároló építésére, ULO (Ultra Low Oxigen) technológiával. A tulajdonosok elmondása szerint a cég fő tevékenységi köre a gyümölcs termelése. Szélesebb értelemben ez magában foglalja az ültetvények telepítését, gondozását, szüretelését, és a pályázat eredményeképpen hamarosan a tárolást, manipulálást és értékesítést is. A vállalkozás piaci pozíciója erősödik meg a támogatás hatására, ezáltal megszűnik a cég kiszolgáltatottsága az értékesítés területén, ezért is fontos a tulajdonosoknak, hogy minél előbb realizálódjon a pályázat. A növekvő ültetvényterületeken megtermelt gyümölcs elhelyezése, tárolási lehetősége eddig nem volt megoldva. A fejlesztés hatására azonban 2005 elejétől a vállalkozásban és a térségben megtermelt gyümölcsöt, már a cég saját tárolójában tudja elhelyezni. A versenyhelyzete is javul majd a Bt-nek, hiszen az őszi termést szüretelésekor nem kiszolgáltatott módon és áron alul kell értékesítenie a hűtőtárolóval rendelkező külföldi személyeknek. A fejlesztés teljes mértékben megfelel az EU követelményeinek. Az ULO 80


tárolási technológia a legmodernebb, környezetbarát technológiát képviseli, ezért is választották ezt a vállalkozás vezetői. Az alacsony O2 és magas CO2 szinten történő tároltás ugyanis megnöveli a gyümölcs tárolhatóságának idejét, és jó minőséget biztosít a tárolás végén is. Ebben az esetben tehát a SAPARD-támogatás versenyképesebbé teszi a vállalkozást, hiszen a megtermelt gyümölcsöt majd a tárolás után magasabb áron tudja értékesíteni. 3. Tihanyi Pékség Kft. – Tájspecifikus termékek fejlesztése és értékesítése Projektazonosító: 12-1306-00572-0404 Pályázó: Tihanyi Pékség Kft., Lenti Igényelt SAPARD-támogatás összege: 15.000.000 Ft. A tevékenység diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése című intézkedésre 2 pályázat érkezett Zala megyében. Ezek közül az egyik a Tihanyi Pékség Kft. projektje, amely a helyi (tájspecifikus) termékek kifejlesztésére, és az élelmiszer-feldolgozás technológiáinak és minőségének a javítására irányult. A gazdasági társaság 1991 decemberében alakult, tájékoztatott a Kft. egyik vezetője. A pékség kenyeret, friss tésztaféléket, édességeket gyárt. A családi hagyományokkal rendelkező vállalkozásban a gyártott termékek értékesítése a kedveltség miatt folyamatos. Azonban ahhoz, hogy versenyben tudjanak maradni termelésük növelése vált szükségessé. A SAPARD-támogatást kemence, fánksütőgép és hűtő beszerzésére használják fel. A termékkínálatot így 2 termékcsaláddal lehet bővíteni: réteslappal és fánkkal. A beruházás érinti még a leveles tészták sütésének minőségi javítását. Az új kemencében sütött leveles tészták magasabb gasztronómiai élményt nyújtanak a fogyasztónak. A modernizáció lehetővé teszi, hogy a legszigorúbb EU-s előírásokat is be tudja tartani a pékség. A beruházással nő a létszámigény is, ami 8-10 fő alkalmazását fogja jelenteni. 4. A Magyarszerdahelyi Állattartó Telep Felújítása és modernizációja Projektazonosító: 12-1113-00283-0312 Pályázó: Fűzvölgyi Agrár Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt., Fűzvölgy 81


Igényelt SAPARD-támogatás összege:112.813.575 Ft. A Fűzvőlgyi Agrár Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság 2002. szeptemberében került bejegyzésre a cégbíróság által, hivatalos jogutódjaként a Fűzvölgyi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnek adta tudtomra érdeklődésemre az Rt. vezérigazgatója. A termelési szerkezetben 23%-kal részesedik a növénytermesztés, 72%-kal az állattenyésztés (szarvasmarha és sertés), valamint 5%-kal egyéb tevékenység (táp és mezőgazdasági szolgáltatás). A vállalkozás stratégiai célként jelölte ki a következőket: -

a termelési költségek csökkentését,

-

géppark életkorának csökkentését,

-

termékek minőségének javítását,

-

eszközök jobb kihasználását,

-

az EU normák átvételét és alkalmazását,

-

a környezetvédelmi és természeti normáknak való megfelelést.

A célkitűzések megvalósítására legalkalmasabb a termelési feltételek javítása. A részvénytársaság ennek megvalósítása érdekében nyújtotta be pályázatát a Mezőgazdasági vállalkozások beruházása című SAPARD-támogatásra, az 1113-as kódjelű Épületfejlesztés alintézkedésre. Az Rt. a támogatási összegből modernizálja a Magyarszerdahelyi Állattartó Telepet. Mindez magában foglalja a sertés és a tejhasznú szarvasmarha telep istállóinak felújítását, a fejési, tejtárolási, kitrágyázási és trágyaszállítási technológia fejlesztését, valamint a vállalkozás épületeket létesít a telepen képződő veszélyes anyagok tárolására. A fejlesztés hatására javul az ágazat termelékenysége, a javulás nem csak a termelési színvonal növekedésével jár együtt, hanem párosul a termelési költségek csökkenésével. A termelékenység javulásának következtében javulhat az ágazat jövedelmezősége, de ennek mértékét a piaci árviszonyok erőteljesen befolyásolják. A sertés ágazat esetén az anyakocák tartási körülményei javulnak, ennek köszönhetően – a vezetők reményei szerint - az éves malacszaporulat kis mértékben emelkedi fog, hatására az értékesítésre kerülő hízósertések száma is kis mértékben emelkedést fog mutatni.

82


A beruházás során üzembe helyezett új fejő és hűtőgépek hatására javulnak az élelmiszerbiztonsági és élelmiszerhigiéniai feltételek. Az állatjólét és állatvédelem területén a tartási körülmények javulása lesz megfigyelhető. A beruházás végleges üzembe helyezésének időpontja: 2006. 01. 02.

5. Méhes Zsolt, Gyepgazdálkodás célprogram Projektazonosító: 12-1111-00369-0402 Pályázó: Méhes Zsolt Igényelt SAPARD-támogatás összege: 2.200.000 Ft 2004 februárján nyújtotta be Méhes Zsolt egyéni vállalkozó a pályázatát a Mezőgazdasági vállalkozások beruházása című intézkedés 1111-es Gépbeszerzés alintézkedésére. A pályázó 2002-ben

Zala

megyében

elsőként

szerezte

meg

családi

gazdálkodó

minősítést.

Konkurenciával szembeni előnye, hogy tevékenységét agrár környezetvédelmi célprogram keretében végzi, így az előállított termékek minősége kiváló és egészséges. A termelés ellátásához, elsősorban a takarmányozás alapját képező gyepgazdálkodáshoz szükséges berendezései hiányosak voltak a pályázónak. Szükségessé vált 1db függesztett dobos kasza beszerzése, valamint a szénabálák telephelyre történő szállítására 1db kéttengelyes pótkocsi.

Ez a fejlesztés illeszkedik a vállalkozás

stratégiai

elérni

programjába,

és

ezzel

kívánja

a

pályázó

az

EU-ban

való

versenyképességének, piaci hatékonyságának a növekedését, az előírásoknak való megfelelést. Az EU szabad piacán jelenlevő versenytársakkal szemben ugyanis csak egészséges és korszerű tartási feltételek biztosításával, megfelelő minőséggel és korszerű termelési eszközökkel tartható a piaci verseny. A két munkagép beszerzésével hatékonyabbá vált a munkavégzés, a termelés kiszolgálása pedig saját erőből oldható meg.

6. Ország László, gépbeszerzés

83


Projektazonosító: 12-1111-00327-0401 Pályázó: Ország László Igényelt SAPARD-támogatás összege: 58.198.800 Ft. Mezőgazdasági

vállalkozások

beruházása

című

intézkedésre,

Gépbeszerzés

című

alintézkedésre adta be pályázatát Ország László, egyéni vállalkozó. Állattenyésztéssel és szántóföldi növénytermesztéssel egyaránt fogalakozik. Elmondása szerint nem volt megfelelő számú erőgépe a vállalkozásnak a területek megművelésére, a régebbi típusok nem voltak alkalmasak modern műveléstechnológiát végezni (legfiatalabb gép 12 éves volt), ezért döntött hosszas gondolkodás után úgy, hogy beadja a pályázatát a SAPARD-ra. A támogatás segítségével beszerzésre került mezőgazdasági erő- és munkagépek (pl.: tárcsa, vontató, permetezőgép, vetőgép) a kor legmodernebb eszközeit képviselik, az optimális vonóerő kihasználással több munkafázist tudnak egyszerre végezni, ennek eredményeképpen gazdaságossági

mutatóik

költségtakarékos

növénytermesztést,

talajművelést, ápolást,

tápanyag kijuttatást tesznek lehetővé. 7. Mezőgazdasági úthálózat fejlesztése, Pusztaszentlászló Projektazonosító: 12-1308-00134-0404 Pályázó: Pusztaszentlászló Község Önkormányzata Igényelt SAPARD-támogatás összege: 2.062.313 Ft. Számos önkormányzat pályázott Zala megyében a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása – Vidéki települések önkormányzatai számára - című intézkedésre. Pusztaszentlászló önkormányzata a település nyugati határában található 0124 helyrajzi számú mezőgazdasági út fejlesztésére adta be pályázatát. Az út a községet köti össze a környező mezőgazdasági területekkel, így azt a területeket művelő gazdák használják leginkább. Használata viszont csak a száraz évszakokban volt lehetséges,

mivel

nem

volt

szilárd

burkolata,

a

téli

csapadékos

időszakokban

balesetveszélyessé vált a közlekedés. Az utóbbi évek csapadékos időjárásai, a hatalmas esőzések következtében a kedvezőtlen adottságú területen a hirtelen lezúduló csapadék súlyos károkat okozott az út állagában, járhatatlanná vált. Számos gazda jelezte ezt a problémát a 84


polgármesternek, aki amikor a támogatás lehetőségéről hallott, egyből benyújtotta a pályázatot. A SAPARD-támogatás segítségével megvalósult beruházás eredményeként, az utat mészkővel fedték be, és egy csapadékvíz-elvezető rendszer is elkészült. Lerövidült az útvonal hossza, a szállítási távolság csökkent, a jó úton már kevesebb géphiba történik, és nem károsodnak a munkagépek. A megépült infrastruktúrával a szállítási veszteség csökken, a gazdák nagyobb jövedelmezőségre tehetnek szert a továbbiakban. Korszerűbb és nagyobb gépekkel tudják gazdaságosabban művelni a területeiket. A vízelvezető rendszer kiépítése által az előre nem látható természeti csapások is kiküszöbölhetővé váltak, védelmet biztosítva ezáltal a területen élő növény- és állatfajoknak. A megépülő út javítja a tájképet is. A fejlesztés eredményeképpen a jelenleg nem művelt területeket is művelésbe lehet vonni. 8. Zalakomári teleház kialakítása Projektazonosító: 12-1308-00498-0403 Pályázó: Zalakomár Község Önkormányzata Igényelt SAPARD-támogatás összege: 3.685.375 Ft. Zalakomár önkormányzata 2004. márciusában nyújtotta be pályázatát a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása című intézkedésre. A projekt célja volt egy teleház és információs ház kialakítása. A teleház ma már segíti a lakosság információs társadalomba történő bekapcsolódását, a kistérség vállalkozásainak fejlődését. Az önkormányzat ugyanis azt tapasztalta, hogy a vállalkozások fejlődését nagymértékben befolyásolja, hogy milyen információs „vagyonnal” rendelkeznek. Ez a fejlesztés garantálja a falusias környezetből adódó információs hátrányok kiküszöbölését, illeszkedik a SAPARDtervben megfogalmazott azon célhoz, amely a vidéki térségek adottságainak és szükségleteinek megfelelő helyi infrastrukturális fejlesztést határozza meg. A teleház a település és a vonzáskörzet lakossága (Balatonmagyaród, Galambok) számára folyamatos információellátást biztosít. A tervezett szolgáltatások között szerepel a helyi adatbázisok készítése, szaktanácsadás, irodai szolgáltatások, gazdasági információk gyűjtése,

85


közhasznú információk szolgáltatása, Internet kapcsolat, e-mail fogadás-küldés, levelezőlista indítása. 9. Bognár - Szörp Kft. fejlesztése Projektazonosító: 12-1308-00081-0212 Pályázó: Bognár - Szörp Kft., Pölöske Igényelt SAPARD-támogatás összege: 17.675.000 Ft. A Bognár – Szörp Kft. 1995-ben kezdte meg működését. Az előállított termékei gyümölcsszörpök, gyümölcsitalok, vitaminozott, és diabetikus italok. Az innovációs elképzeléseit felgyorsította a gyártott termékek kedveltsége (Lengyelországba és Romániába is mennek szállítmányok), és a multinacionális cégek megjelenése. Az energiarendszer modernizálására nyújtotta be pályázatát a Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása című SAPARD-intézkedésre. A napkollektorok hatására a termelékenység nem változott, adta tudtomra az ügyvezető igazgató, ugyanis nincs összefüggésben az energiaellátás a termelés volumenével. Viszont az energiaköltség alacsonyabb lett, ezáltal csökkent az előállítási költség, ami növeli a termékek gazdaságosságát. A beépített napkollektorok a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik. 10. Funkció Kft., húsüzemi keverőgép beszerzése Projektazonosító: 12-11141-00329-0401 Pályázó: Funkció Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Igényelt SAPARD-támogatás összege: 1.235.744 Ft. Zala megyében összesen 4 pályázat nyert Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése című SAPARD-támogatást. Ezek közül az egyik a Funkció Kft. 9 éve végez a vállalkozás húsfeldolgozást, 28 főt foglalkoztat és évente növeli árbevételét. A vállalkozásnak azonban csak korszerű eszközök és technológia alkalmazásával van esélye arra, hogy stabil piaci pozícióit megőrizze. Amennyiben a cég folyamatosan lépést tud tartani 86


a fejlődéssel, és az eszközállományát fejleszti, akkor jó esélye van arra, hogy a korábbi fejlődést is felülmúlják, és megtartva a régi visszatérő partnereket további újabb megrendelőket szerezzenek. Ezért adták be pályázatukat, és egy húsfeldolgozó keverőgép beszerzéséhez kaptak támogatást. A fejlesztés hatására a vállalkozás még könnyebben és megbízhatóbban ki tudja elégíteni a megrendelői igényeket. Az új keverőgép a meglévő piaci pozíció megtartását eredményezi, jelentős

mennyiségi

növekedés,

alacsonyabb

költséghányad

és

alkalmazkodóbb

termékválaszték mellett, és így teret nyer a növekvő konkurenciákkal, illetve az EU tagállamok más, hasonló profillal rendelkező vállalkozásaival szemben. A termékek és szolgáltatások áraiban jelentős árnövekedés nem lett.

V. Befejezés Magyarország egyik legfontosabb célja a vasfüggöny leomlása után az volt, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Jelentős lépést jelentett az 1991-ben aláírt társulási 87


szerződés valamint az, hogy hazánk 1994 tavaszán benyújtotta csatlakozási kérelmét az Unióhoz. 2004. május 1-jétől pedig már Magyarország teljes jogú tagjává vált az Európai Uniónak. Ez nem valósult volna meg a három előcsatlakozási eszköz nélkül, melyek nagy segítséget

nyújtottak

abban,

hogy

hazánk

meg

tudjon

felelni

a

csatlakozás

kritériumrendszerének, és fel tudjon készülni a csatlakozás utáni új uniós kihívásokra. Az 1989-ben létrehozott PHARE-program a csatlakozás előtti három előcsatlakozási eszköz egyike lett a 2000-ben bevezetésre kerülő másik kettővel, az ISPA-val és a SAPARD-dal együtt. Az ISPA a csatlakozás előtti környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD olyan speciális csatlakozási program volt, amely a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára adott segítséget. A PHARE a Strukturális Alapok előfutára volt, az ISPA a Kohéziós Alapé. Az előcsatlakozási alapok elemzése után összességében nem lehet azt mondani, hogy Magyarország vesztese lett volna az Európai Unióhoz történő csatlakozásnak. Mielőtt az Unió tagjává váltunk, számos pénzügyi segélyt kaptunk a PHARE-, a SAPARD-, és az ISPAprogramokon keresztül. Ezek hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk egyre érettebbé vált a csatlakozásra, számos területen tudtuk megszüntetni hiányosságainkat és elmaradásunkat az uniós országokhoz képest a felkészülés során. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás az egész országot új kihívások elé állította. Az elején még voltak bizonyos problémák a programok kihasználásával, a pályázatírás felkészületlenül érintette a magyar embereket, de a végére az összes uniós forrást ki tudta használni hazánk. Lehetővé vált ugyanis, hogy a SAPARD-program támogatásai – fele idő alatt – teljes mértékben a gazdák és a vidék fejlesztése céljából lekötésre kerüljenek. Igaz, hogy a SAPARD keretösszege nem volt olyan nagy, hogy a mezőgazdaság és a vidék gondjait egy csapásra megoldja, de mégis hozzájárult és még ma is hozzájárul számos olyan fejlesztéshez, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy felzárkózzunk az Unió szintjére. A SAPARD-program támogatásával bővültek a vidéki foglalkoztatási lehetőségek a termelés diverzifikációján és a termelés biztonságosabbá tételén keresztül. Csökkentette az általánosan jellemző tőkehiányból eredő hátrányokat, így ezzel segítette a műszaki fejlesztést, valamint a termelés jövedelmezőségét. Az ISPA-program segítségével több település hulladék-elhelyezési gondjai oldódtak meg, és a támogatásokkal egy környezetbarátabb Magyarország jön létre. Az úthálózat fejlesztése

88


versenyképesebbé tette a hazai vállalkozókat és így hazánk jobban vonzza a külföldi befektetőket is. A PHARE-program átfogó célja volt a tagjelölt országok felkészítése az Európai Unióhoz történő csatlakozásra. A PHARE-programok az elmúlt évtized alatt olyan jelentős támogatásokat juttattak Magyarország számára, amelyek nemcsak hazánk gazdasági fejlődéséhez járultak hozzá, de nagyban elősegítették a hazai intézmények felkészülését is a csatlakozásra. A Strukturális Alapok fogadására való felkészítés keretében megvalósuló PHARE-projektek azért is voltak kiemelkedő jelentőségűek, mert a Strukturális Alapokból a csatlakozás után beinduló programok előképét jelentették és felkészítettek arra a tervezési mechanizmusra és gondolkodásra, amely az Európai Uniós támogatások igénybevételéhez elengedhetetlenek. A privatizációt és az ehhez kapcsolódó vállalati szerkezetátalakítást szakértői segítséggel, illetve kedvezményes pénzügyi konstrukciók révén támogatták. A humán szféra és a közigazgatás terén leginkább az oktatás és a szakképzés területén nyújtott segítséget a PHARE, míg a közigazgatási reform és az egészségügyi rendszerek fejlesztése is kapott támogatást. A szolgáltatói szférában a pénzügyi szektor és a kutatás-fejlesztés modernizációja, valamint a vám- és statisztikai rendszer fejlesztése volt kiemelkedő jelentőségű. Az alapok eredményeként számos fejlesztés ment végbe a környezetvédelem, infrastruktúra, mezőgazdaság, oktatás, intézményi és még sok más területen is. Az előcsatlakozási alapok segítettek abban is, hogy most a csatlakozás után sokkal jobban ki tudjuk használni az uniós támogatásokat, és már felvehető a verseny bizonyos területeken a nyugati országokkal. A PHARE-, a SAPARD- és az ISPA-program hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország egyre fejlettebb lett, egyre jobban ki tudja használni a kedvező természeti, gazdasági adottságait, ezáltal versenyképesebb lett mind az európai, mind a világpiacon is. A támogatások hatására hazánk a hátrányából részben előnyt tudott kovácsolni, a fejlesztések révén kiaknázhatja rejtett erőforrásait, és a modernizáció úttörőjévé válhat az új, kibővült Európában.

89


Irodalomjegyzék 1. Arculati kézikönyv (2003) Európai Bizottság Magyarországi delegációja Budapest 2. Állami Számvevőszék (2003) Jelentés a SAPARD-program végrehajtására és a támogatások kifizetésére létrehozott magyarországi intézményrendszer akkreditáció előtti átvilágításáról a SAPARD Hivatalnál Budapest 3. Blahó András (2002) Európai integrációs alapismeretek Aula Kiadó 4. Czárl Adrienn: A SAPARD-pályázatok eltérései az EU-ban és Magyarországon Gazdálkodás, XLV. évfolyam, 4. szám, 69-74. p. 5. Dr. Dóczi Gergely, Dr. Szelényi Endre, Dr. Zöldréti Attila (2003) SAPARD most…. még elérhető! FVM, Budapest, Agroinform Kiadó 6. Dr. Dóczi Gergely, Forgó Mónika (2003) Tananyag a SAPARD-program magyarországi működtetéséhez FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet, Budapest 7. Dr. Majoros Pál (1999) Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó 76-77. p. 8. Dr. Szelényi Endre, Dr. Zöldréti Attila (2003) Elméleti és gyakorlati útmutató a mezőgazdasági vállalkozások tervezéséhez – Oktatási anyag a SAPARD-programban résztvevők számára Budapest, FVM KSZI 9. Európai Gazda Értesítő, FVM – MVH Hírlevél 1. szám, 2004. szeptember 5. p. 10. Flamm Benedek László (2002) Kulcs a sikeres EU pályázatokhoz Budapest, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft. 11. Forgó Mónika (2002) 20 kérdés a SAPARD-programról. Az EU agrárszabályozása Budapest, FVM 12. Forman Balázs (2002) Az Európai Unió Strukturális és előcsatlakozási alapjai Budapest, Interpress Kiadó 13. Füzes Oszkár: Akkreditálták a magyar SAPARD-irodát Népszabadság, LX. évfolyam, 277. szám, 2002. november 28., 15.p. 14. Füzes Oszkár: A tagoknak kevesebb jár? Népszabadság, LX. évfolyam, 215. szám, 2002. szeptember 14., 12.p. 15. Füzes Oszkár: Az unió küszöbén: dicséretek, gyanakvások Népszabadság, LX. évfolyam, 77. szám, 2002. április 3., 7. p. 90


16. Füzes Oszkár: Nem ad több agrárpénzt az EU Népszabadság, LX. évfolyam, 272. szám, 2002. november 22., 13.p. 17. FVM rendelet 53/2001. (VIII. 217.) Magyarország SAPARD terve 2000-2006 18. FVM rendelet 72/2002. (VIII/15.) A SAPARD Tervben meghatározott agrár- és vidékfejlesztési célok támogatásáról 19. FVM

(1999)

Magyarország

SAPARD

terve

2000-2006.

Földművelésügyi

és

Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, www.fvm.hu/euint/euint.html 2004. augusztus 22. 17.00 20. Gál Levente (2003) A SAPARD-program jelentősége a vidékfejlesztés és a strukturális alapok tükrében Szakdolgozat, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar 21. Gyévai Zoltán: A SAPARD-program: Hol a lé? Figyelő, 2002. január 31., 12-13. p. 22. Gyuró Katalin (2003) Magyarországi előcsatlakozási alapok felhasználásának tanulságai Szakdolgozat, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar 23. Horváth Gyula (2002) Regionális támogatások az Európai Unióban Osiris Kiadó 24. Horváth Zoltán (2002) Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 25. Kelemen Zoltán: Tovább késnek a SAPARD-pénzek HVG, 2001. május 19., 111-112. p. 26. Kiss Judit (2002) A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Budapest, Akadémia Kiadó 27. Kocsis Györgyi: Vitatott brüsszeli támogatási ajánlat HVG, 2002. február 9., 7-10. p. 28. Koreny Ágnes, Csakó Beáta, Kas Nóra (2000) Az Európai Unió tájékoztatási segédlete Budapest, Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Országgyűlési Könyvtár 29. Máté József (2002)A PHARE és Magyarország Szakdolgozat, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar 30. Mustó István (2002) Az előcsatlakozási támogatástól a strukturális alapokig, Európai integrációs felkészítő modulok, Berzsenyi Dániel Főiskola, Európa Tanulmányok Központ, Szombathely 31. NFH (2004) PHARE, ISPA sikertörténetek, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, www.nfh.hu 2004. szeptember 16. 19.00

91


32. Oktatási Minisztérium (2004) Tempus-program eredményei www.om.hu 2004. október 14. 14.30 33. Pogátsa Zoltán (2002) Az európai uniós támogatások fogadásának magyarországi intézményrendszere, Európai integrációs felkészítő modulok, Berzsenyi Dániel Főiskola, Európa Tanulmányok Központ, Szombathely 34. Pócs Balázs: Az EU-pénzeket elkölteni nehéz Népszabadság, LIX. évfolyam, 228. szám, 2001. szeptember 29., 12. p. 35. Rapcsák János - Heil Péter (2002) PHARE-kézikönyv Budapest, Osiris Kiadó 36. Rácz Margit: Az Európai Unióról 2003 elején MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 52.szám, 2003. február 24. 37. Takáts Sándor: Él még a SAPARD-forrás Zalai Hírlap LX. évfolyam, 86. szám, 2004. április 8., 6. p. 38. Takáts Sándor: SAPARD után jön az AVOP Zalai Hírlap LX.évfolyam, 266. szám, 2004. november 15., 6. p. 39. Takáts Sándor: Töretlen fejlesztési kedv a mezőgazdaságban Zalai Hírlap LX. évfolyam, 226. szám, 2004. szeptember 27., 6. p. 40. www.aik.hu Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja, aktuális hírek 2004. október 8., 18.20 41. www.eu.lap.hu Az Európai Unióval foglalkozó weboldalak gyűjteménye 2004. augusztus15., 16.25 42. www.europa.eu.int: Grünes Licht für SAPARD Programme 2002 – Zöld út a SAPARDprogramnak 2002, 2003. augusztus 31., 17.15 43. www.europa.eu.int/comm/enlargment/docs/index.html: How to work with PHARE? Hogyan dolgozzunk PHARE-programmal? (1999) 2004.augusztus 25., 18.30 44. www.gkm.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapja, aktuális információk 2004. szeptember 9., 19.30 45. www.meh.hu/pharekoord Miniszterelnöki Hivatal honlapja, PHARE aktuális információk 2004. augusztus.25., 11.15 46. www.pharereg.hu VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság honlapja, aktuális információk 2004. szeptember 9. 17.45

92


47. www.sapard.fvm.hu SAPARD-program honlapja: statisztikai adatok, aktuális hírek 2004.július 11. 14.45, 2004. augusztus 13. 20.00, 2004. szeptember 20. 18.50 48. www.westpa.hu Nyugat-Dunántúli Régió honlapja ,PHARE CBC Program 2004. szeptember 1. 19.30

Mellékletek 1. sz. melléklet A csatlakozási tárgyalások fejezetei Áruk szabad mozgása

Tudomány és kutatás

Személyek szabad mozgása

Oktatás és képzés

Szolgáltatások szabad nyújtása

Távközlés és információs technológiák

Tőke szabad mozgása

Kultúra és audiovizuális politika

Vállalati jog

Regionális politika, strukturális eszközök

Versenypolitika

Környezetvédelem

Mezőgazdaság

Fogyasztóvédelem

Halászat

Bel- és igazságügyi együttműködés

Közlekedés

Vámunió

Adózás

Külgazdasági kapcsolatok

Gazdasági és Monetáris Unió

Közös kül- és biztonságpolitika

Statisztika

Pénzügyi ellenőrzés

Szociálpolitika és foglalkoztatás

Költségvetés

Energia

Intézményi kérdések

Iparpolitika

Egyebek

Kis- és középvállalatok

Forrás: Horváth Zoltán (2002) Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 422.p. 2. sz. melléklet A Nizzában elfogadott útiterv a csatlakozási tárgyalások lezárására 2001. első fele Áruk szabad mozgása

2001. második fele Versenypolitika

93

2002. első fele Mezőgazdaság (maradékok)


Személyek szabad mozgása Szolgáltatások szabad nyújtása Tőke szabad mozgása Vállalati jog

Közlekedés

Regionális politika és strukturális eszközök

Adózás

Költségvetés

Vámunió Mezőgazdaság (elsősorban Állat- és növényegészségügy)

Intézmények

Kultúra és audiovizuális politika Szociálpolitika és foglalkoztatása Környezetvédelem Külgazdasági kapcsolatok

Egyebek

Halászat Bel- és igazságügy Pénzügyi ellenőrzés

Forrás: Horváth Zoltán (2002) Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés 428.p

3. sz. melléklet Egyes PHARE CBC programok támogatási összege és a prioritások megoszlása

Megoszlás (%) Programok/prioritások

PHARE-támogatás összege (EURO)

Tervezett Megvaló- Tervezett Megvalósulás sulás 35.000.000 42.000.000

PHARE CBC MagyarországAusztria Program 1995-1999 Területi tervezés és fejlesztés

10,4

3,4

3.640.000 1.429.000

Műszaki infrastruktúrafejlesztés

26,7

37,4

9.345.000 15.716.000

Gazdaságfejlesztés és együttműködés

39,8

38,9

13.930.000 16.319.860

Humán erőforrás fejlesztés

6,2

4,5

2.170.000 1.887.000

Környezet- és természetvédelem

11,8

9,9

4.130.000 4.153.041

5,1

3,4

1.785.000 1.445.100

-

-

3.000.000 2.250.000

Kis Projektek Alapja PHARECBC Szlovákia-

94


Ausztria- Magyarország program 1995-1996 PHARE CBC SzlovéniaAusztria-Magyarország program 1995-1996 Összesen

-

-

Forrás: www.westpa.hu

3.000.000 3.000.000

41.000.000 47.250.000

4. sz. melléklet PHARE- és ISPA-támogatással megvalósuló közúti projektek Projekt neve

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

PHARE-támogatással 2 sz. főút Budapest - Vác elkerülő szakasz III. ütem Útrehabilitációs program, 7, 33, 41, 42, 44 és 55 sz. főutakon (1998 évi szerződések) Esztergom - Sturovo közötti Duna-híd újjáépítése Kiszombor határátkelőhöz vezető út Záhony határátkelőhöz vezető út korszerűsítése Vidéki feltáró úthálózat fejlesztési program, Dél-Alföld Csengersima határátkelőhöz vezető út korszerűsítése Balassagyarmat országhatárhoz vezető út korszerűsítése Szombathely, északi elkerülő út, IV. ütem (Bucsu - országhatár) Nyírbátor - Vállaj összekötő út korszerűsítése 58 sz. főút, Harkány elkerülő szakasz ISPA-támogatással Útrehabilitációs program a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérésére - I ütem (3 és 35 sz. főutak) Útrehabilitációs program a 11,5 tonnás tengelyterhelés elérésére II ütem (2, 42, 47, 6 és 56 sz. főutak)

Forrás: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium(2004) 5. sz. melléklet SAPARD-pályázatok megoszlása 95


Forrás: www.sapard.fvm.hu (2004)

96

Zimonyi Nóra: Az előcsatlakozási alapok szerepe Magyarország és Zala megye felkészülésében az Európai Unióhoz történő csatlakozásra

Recommend Documents