ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVE (2007-2013)
I. II. 1. 2. 3. III. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3. 1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6.
TARTALOM A KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉNEK BEVEZETŐJE A FEJLŐDÉSHEZ VALÓ ÚJ HOZZÁÁLLÁS – VOJVODINA CESS MÓDSZERTAN A fejlesztési terv kidolgozásának elvei A fejlesztési terv kidolgozásának szereplői A fejlesztési terv szakaszai HELYZETELEMZÉS ZENTA KÖZSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Zenta község fekvése Zenta község nagysága Zenta község települései Zenta község természeti jellemzői HUMÁN ERŐFORRÁSOK A lakosság számának az alakulása A lakosság struktúrája A lakosság kor és nem szerinti struktúrája A lakosság képzettség szerinti struktúrája A lakosság etnikai struktúrája Háztartások és lakások A munkaképes (aktív) lakosság A foglalkoztatott lakosság struktúrája A munkanélküli lakosság nem és képzési profil szerint A munka elvesztésének valószínűsége, mint a várt változások következménye (magánosítás és hasonlók) GAZDASÁG A GAZDASÁG ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI ÉS VÁLLALKOZÁSI SZEKTOR A gazdaság általános áttekintése Társadalmi termék és gazdaságszerkezet A gazdaság szerkezete nagyság és tevékenységek szerint Foglalkoztatottság AGRÁRKOMPLEXUM Zenta község agrárkomplexumának elemzése a 2000-től 2005-ig terjedő időszakban Vajdasággal való komparatív elemzés Korlátozások és problémák Lehetséges fejlődési irányzatok IDEGENFORGALOM Zenta község idegenforgalmi fejlődésének irányai Hajózási turizmus A helyzet kihasználása az átutazó-turizmus fejlesztésére Vadászturizmus Rendezvényturizmus 3.3.5.1. Művelődési rendezvények A művelődési javak Zenta község idegenforgalmi kínálatának részeként
-2-
2 5 6 8 8 9 9 13 13 13 13 14 14 15 15 18 18 19 20 21 22 23 25 26 27 27 27 27 30 34 36 36 44 45 45 47 47 49 50 51 51 55 58
3.3.7. 3.3.8. 3.3.9. 3.3.10. 4. 4.1 4.1.1 4.1.2. 4.1.3. 4.2. 4.3. 4.4. 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4. 4.4.5. 4.4.6. 4.4.7.
4.4.8. 4.4.9.
4.4.10. 4.4.11. 4.4.12. 4.4.13. 5. 5.1. 5.1.1. 5.1.2.
5.1.3.
3.3.6.1. A kulturális turizmus fejlesztési alapja A turizmus receptív alapja Turistaforgalom A turizmus helyzete és távlatai Zenta községben Záró értékelés INFRASTRUKTÚRA KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Vízi forgalom ELEKTROMOS- ÉS HŐENERGIA TÁVKÖZLÉSI INFRASTRUKTÚRA KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA MINT A KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAPOT TÉNYEZŐJE Vízvezeték és szennyvízcsatorna Hővezeték - Központi fűtés Gázvezeték Az utcák kiépítettsége A zöld közterületek állapota Légkörnyezet – légszennyezettség A szennyezettségek forrásai 4.4.7.1. Ipar 4.4.7.2. Közlekedés 4.4.7.3. Szilárd fűtőanyag használata a háztartásokban 4.4.7.4. Levegőszennyezés Zaj és rezgés A felszíni és felszín alatti vizek minősége 4.4.9.1. Felszín alatti vizek - a lakosság vízellátása és az ivóvíz minősége 4.4.9.2. A szennyvíz minősége 4.4.9.3. A felszíni vizek minősége Szemétkezelés Természeti értékek és ritkaságok A Községi Képviselő-testület szerepe a környezetvédelmi problémák megoldásában Civil szervezetek környezetvédelmi szervezői szerepkörben A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS MUTATÓI OKTATÁS "Snežana - Hófehérke" Óvoda Általános iskolák 5.1.2.1. Iskola: Emlékiskola, Zenta 5.1.2.2. Iskola: Thurzó Lajos, Zenta 5.1.2.3. Iskola: November 11., Zenta 5.1.2.4. Iskola: Csokonai Vitéz Mihály, Felsőhegy 5.1.2.5. Iskola: Tömörkény István, Tornyos 5.1.2.6. Általános zeneiskola „Stevan Mokranjac” Zenta Középiskolák 5.1.3.1. Egészségügyi Középiskola
-3-
59 61 61 63 65 67 67 67 69 70 72 72 74 74 76 76 77 77 78 78 78 79 79 79 80 81 81 82 82 83 84 85 86 87 87 87 87 87 88 89 89 90 90 90 90
5.1.4.
5.2. 5.3. 5.4. 5.5. IV. V. VI. VII. VIII. IX.
5.1.3.2. Közgazdasági – kereskedelmi Iskola 5.1.3.3. Gimnázium 5.1.3.4. Tehetséggondozó Gimnázium Főiskolák és egyetemek 5.1.4.1. Kertészeti Kar 5.1.4.2. Ipari menedzsment műszaki főiskola MŰVELŐDÉS EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM SPORT CIVIL SZERVEZETEK ZENTA KÖZSÉG SZEKTOR- ÉS SWOT-ELEMZÉSE ZENTA KÖZSÉG VÍZIÓJA STRATÉGIAI ÉS PRIORITÁSI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK RÉSZVEVŐI MELLÉKLETEK ZENTA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL ELFOGADOTT MUNKATESTÜLETI JAVASLATOK VÉGZÉS ZENTA KÖZSÉG 2007-2013 ÉVI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL
-4-
92 92 92 93 93 93 93 95 97 97 99 110 110 136 138 154 155
POLGÁRMESTERI BEVEZETŐ Aki ismeri Zentát és a Zenta környékieket, az tudja rólunk, hogy lokálpatriotizmusunk messze földön híres. Kiváltságlevelünk már több mint 500 éves, a város első írásos említésének, Zyntharew létezésének pedig hamarosan a 800 éves jubileumát ünnepeljük. Az 1697-es zentai csatát, Savoyai Jenő hatalmas győzelmét megsínylette, de túlélte a város. Főleg ennek az ütközetnek köszönhető, hogy Zentát jegyzi a világtörténelem. A dicső múlttól talán még fontosabb az élhető jelen és a tervezhető és kiszámítható jövő. Újkori város- és falufejlődési történelmünknek két csúcspontja volt: a XIX. század vége és a XX. század eleje, valamint a XX. század 60-as éveitől a 80-as évek végéig tartó időszak. A mai Zenta arculatát ezek az időszakok határozzák meg. Középtávú tervünknek a XXI. század kihívásainak és a helyi elvárásoknak kell megfelelnie. Jelenleg Zenta a Tisza mente egyik legjelentősebb oktatási, művelődési és egészségügyi központja. A 2007-től 2013-ig szóló fejlesztési tervvel ezen területek további fejlesztése mellett még más ágazatok további erősödését tűztük ki célul. A legfontosabb, hogy zentaiságunkat megőrizve, a helyi sajátságokra vigyázva, a környezet szennyezését kerülve úgy fejlődjünk tovább, oly módon fejlesszük gazdasági potenciálunkat, hogy az itthon maradást szolgáljuk, és hazavonzzuk a kilencvenes évek gazdasági/politikai kényszer-elvándorlóit. A polgárosodás fontos eleme a tudatos közösségfejlesztés és a tervezés. A középtávú terv célja a község jövőjének felvázolása és felvállalása. Nem titkolt elvárás, hogy önbecsülésünket és önértékelésünket javítsuk, és megfeleljünk az európai uniós szabványoknak. A tőke nem oda megy, ahova hívják, hanem ahol helyet csinálnak neki, és fialhat. Csináljunk tehát helyet! Külön köszönetet mondok mindazoknak, akik részt vettek a tervezésben. Bízom benne, hogy mindannyiunk fejlődését és épülését szolgálja a terv, csak ehhez legyen meg a közös akarat! Juhász Attila ZENTA KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
2006 novembere
-5-
I. A FEJLŐDÉSHEZ VALÓ ÚJ HOZZÁÁLLÁS Az Európai Unió alapvető céljainak egyike az egész területén a szociális és gazdasági kohézió erősítésével a kiegyensúlyozott fejlődés serkentése. Az EU tagállamai jelentős figyelmet fordítanak a regionális politika fejlesztésére, valamint a végrehajtását szolgáló intézményekre. Az EU regionális politikájának pénzeszközei azon felismerés következményeként keletkeztek, hogy az egységes piac megteremtése nem elegendő eszköz az EU határain belüli regionális fejlődésbeli különbségek áthidalására. Ahhoz, hogy biztosítsa a regionális politika pozitív hatását, az Európai Unió egy bizonyos operatív elvet dolgozott ki, éspedig a partnerség, fejlődéstervezés és póteszközök elvét. Az EU által finanszírozott projektumokat nemzeti forrásokból kell társ-finanszírozni. Ily módon az európai alapok kiegészülnek, ahelyett, hogy a hazai beruházás helyettesítőivé válnának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az EU-eszközöknek pozitív hatása csak akkor lehet, ha hozzáadják, nem pedig a nemzeti költségek helyett adják azokat. A prioritások felállításánál kihagyhatatlan a helyi és regionális hatalom részvétele. A helyi partnerség igénybevételének elve hozzájárul az „Európa lentről” kép kialakításához, illetve az Uniónak a polgárokhoz való közelítéséhez. Az országok képessége, hogy víziót alkossanak a hosszú távú és fenntartható fejlődésről, és hogy ezen vízióra építsék a prioritásos fejlesztési programokat, közvetlenül kihat a haszon mértékére, amelyet ezen országok élvezhetnek az EU-alapoknál. A fejlődés tervezésének elve alatt az Európai Unió azon szándéka értendő, hogy minden specifikus projektum, amelyet támogatni kíván, a helyi közösség szükségleteit fejezze ki. Minden, az EU által támogatott projektumnak egy hosszú távú fejlesztési program része kell hogy legyen, amelyet az a régió vagy állam dolgozott ki, amely applikálja az EU-alapok eszközeit. A régió kiegyensúlyozott fejlődése elérésének és a regionális fejlődésben az egyenlőtlenségek csökkentésének egyedüli módja a „lentről felfelé” („bottom up”) való hozzáállás. Az ilyen megközelítés megköveteli a regionális és helyi hatalom közötti új viszonyok kiépítését és olyan lépések megtételét, amelyek egészen biztosan növelik az EU-segélyek hatását. A „lentről felfelé” hozzáállás feltételezi, hogy a fejlődés a helyi közösség céljai, jellemzői, jelzői és tapasztalatai alapján lett kezdeményezve. A változást az elfogadott tapasztalatok általános elve helyett a helyi érdekek definiálják. Az EU által Szerbiának szánt eszközök használatának alapvető előfeltétele a 2007-2013-ig terjedő időszakban a többéves fejlesztési tervek és fejlesztési programok regionális és helyi szinten való megléte, valamint az intézményes infrastruktúra megteremtése, amelyet fejlesztési központok és ügynökségek sűrű hálózata kell hogy alkosson. A régió vagy község stratégiai fejlesztési terve egy középtávú vagy hosszú távú dokumentum az adott térség fejlődési irányzatairól demográfiai, közgazdasági és területrendezési értelemben véve. A régió fejlődési kulcsterületeinek és fejlődési irányainak a meghatározását általában SWOT-elemzés útján kell végezni, amely világosan bemutatja a régió erős (Strengths) és gyenge (Weaknesses) oldalait, azonban a környezet lehetőségeink (Opportunities) és veszélyeinek (Threats) az elemzését is. A SWOT-elemzés alapvető célja az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek beazonosítása és kritikus felülvizsgálata, amelyeknek a helyi közösség ki van téve, hogy megkapjuk a kiinduló alapot a helyi közösség stratégiai céljainak meghatározásához és a realizáció ütemének megállapításához. Stratégiai tervezéssel megállapításra kerülnek a prioritások és a stratégia reális alkalmazása, és az ezen folyamatban felhasznált idő és eszközök igazolják rendeltetésüket. A stratégiai tervezés megköveteli a problémákhoz való innovatív és kooperatív hozzáállást, amelyekkel a helyi hatalom szembesül, megkövetelve, hogy ezen problémák megoldásába -6-
bekapcsolódjon minden szektor, a hatalom minden szintje, a tudományos és fejlesztési intézmények helyi szinten és a civil szektor egyéb képviselői. Zenta község, mint sok más község Szerbiában, nagy problémákkal szembesül, amelyek a több évtizedes elszegényedés, eszközhiány és a fejlődéshez való tervszerű hozzáállás hiányának a következményei. A fejletlen infrastruktúra, a nagyfokú migráció, a visszavetett gazdaság és hasonlók Zenta község jellemzői, amelyek nagyban hozzájárultak a fejlődés stagnálásához. Tekintettel a fejlesztési stratégiai dokumentumok jelentőségére a fejlődés beindítása és a külső eszközök vonzása tekintetében, Zenta község igénybe vette a Vajdaság CESS Stratégiai Közgazdasági Kutatások Központját Zenta község fejlesztési tervének (20072013) kidolgozásában. Ezen dokumentum kidolgozása a stratégiai dokumentumok alkalmazásának fontosságáról alkotott tudat meglétének mutatója a helyi fejlődésben, amely hozzá fog járulni a községben az intézményes és szervezési kapacitások szintjének, illetve azoknak a helyi közösségeken belüli kihasználtsági szintjének emeléséhez. Zenta község fejlesztési tervének a kidolgozása az első lépés, amelynek meg kell teremtenie az előfeltételeit a helyi közösség hatékony, sikeres és folyamatos fejlődésének egy olyan folyamat által, amely lehetővé teszi a község polgárainak, hogy a kiválasztott képviselők által maguk tervezzék a saját helyi közösségük jövőjét és részt vegyenek a helyi fejlesztés projektumának megvalósításában. A helyi hatalom ilyen módon fejezi ki felelősségét a polgárok iránt. Zenta község fejlesztéséhez való integrált hozzáálláson a három fejlődési alapszegmentum közötti fenntartható (egyenletes, harmonizált) fejlődés értendő, éspedig: - a humán erőforrások előmozdítása, - a gazdaság fejlesztése és - az infrastruktúra fejlesztése. Az ilyen fejlesztési koncepció az, amelyet Zenta község a környezete számára elfogadhatónak tart, mert egyedül ez fog megfelelő választ adni a nagyszámú kihívásra, amelyekkel a község szembesül. Az előttünk levő dokumentum Zenta község fejlődésének hosszú távú kivetítése. Az összes megállapított cél és intézkedés Zenta község víziójának megvalósítására irányul.
-7-
II. MÓDSZERTAN A fenntartható fejlődés a tranzícióban levő országokban a stratégiai fejlesztési tervek hiányával, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokhoz való hozzáférés korlátoltságával korlátozott, amelyek a szükséges projektumok implementálásához elengedhetetlenek. A fejlesztési terveknek hatékony befolyása csak azokban a községekben lesz, ahol megvannak a pontosan megfogalmazott ötletek, amelyek számot viselnek a régió prioritásairól és összehangolják azokat az elérhető erőforrásokkal. A stratégiatervezés lényege helyi kapacitások kiépítése a jövőbeli állapotok előmozdítása érdekében, valamint minden lakos életminőségének a javítása a községben. Az minden helyi szereplőnek lehetővé teszi, hogy közösen dolgozzanak a közösség kulcsproblémáinak a beazonosításán, de az alapvető fejlődési irányzatokon és kompetitív (versenyző) előnyökön is. A stratégiai tervezés úgyszintén értékes eszköz a beruházási klíma és üzletviteli környezet előmozdításában, és ezzel együtt az új munkahelyek versenyképességének és megteremtésének az erősítésében. A stratégia meghatározása bizonyos stratégiai intézkedéseket követel, amelyek majd biztosítják az elérhető erőforrások optimális felhasználását, valamint az egyenkénti intézkedések szinergiáját és kiegészítő hatását. Ez magában foglalja a lehetséges opciók elemzését és a prioritások megállapítását. 1. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK ELVEI A földrajzi, gazdasági, szociális és közigazgatási tényezők, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, különösen lényegesek a stratégiatervezés folyamatában. A stratégia kidolgozásában és implementálásában a partnerség kulcsfontosságú a fenntarthatóság szempontjából és szükséges a változó gazdasági környezetben. A stratégia kidolgozása konszenzust követel a helyi közösség elvárásait illetően, és ezzel összhangban minden releváns stakeholder (a helyi hatalom, intézmények, üzletviteli társulások, gazdasági kamarák, vállalatok, kormányon kívüli szervezetek képviselői) meg lett szólítva, hogy vegyen részt a folyamatban. A stratégia kidolgozása folyamatának áttekinthetősége alatt értendő, hogy a folyamat minden szakaszában való döntéshozatalt széleskörű közvita előz meg, az eredmények pedig hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. Maga a stratégia a vízió, hosszú távú stratégiai célok és középtávú prioritások (vagy specifikus célok) kombinációja. A stratégia kidolgozása egy szakadatlan folyamat, a definiált stratégiai dokumentumot pedig folyamatosan felügyelni, elemezni és pótolni kell. A projektumok meghatározásának az alapját képezi, amelyeknek az implementálása hozzájárul a helyi közösség gazdasági fejlődéséhez és felkészíti azt a jövőbeli stratégiai tervezésre. A sikeres stratégia jellemzői: - partnerség és participatív hozzáállás, - a nyilvános konszenzus és a hatékonyság magas foka, - nagyszámú stakeholder részvétele a közélet minden területéről, - a tudat arról, hogy egy záró szakasz minősége kihat a következő szakasz sikerességére, - a folyamat egységes koordinálása. Zenta község fejlesztési terve kidolgozásának módszertana a helyi közösség fejlődése fenntartható tervezésének elvén, valamint a sikeres gyakorlati példákon alapszik. Ez az alábbi néhány elven alapul: - a probléma megoldásához való integrált hozzáállás, - pontosan meghatározott fejlesztési vízió, - minden mérvadó tényező részvétele a határozatok meghozatalában, - csapatmunka a stratégia megfogalmazásában és implementálásában. -8-
2. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK SZEREPLŐI A fejlesztés stratégiai tervezésének folyamata feltételezi minden fejlesztési szereplő bekapcsolódását: 1. a határozathozókat; 2. az intézmények / szervezetek megválasztott képviselőit (stakeholders), amelyek mérvadóak a fejlesztési folyamatban; 3. különféle területek szakembereit. 3. A FEJLESZTÉSI TERV KIDOLGOZÁSÁNAK SZAKASZAI A stratégia kiépítése alatt több, egymás között kapcsolódó szakaszok és lépések kiépítése értendő, amelyeknek a koordinálása elengedhetetlen, az aktivitások egymás átfedésének elkerülése céljából. Zenta község fejlesztési terve kidolgozásának szakaszai (2007-2013) Szerződés Zenta község fejlesztési tervének kidolgozásáról (2007-2013) Létrejött a Vajdaság - CESS Stratégiai Közgazdasági Kutatások Központja és Zenta község között I. szakasz: Bevezető összejövetel
-
II. szakasz: Munkacsoportok alakítása III. szakasz: Helyzetelemzés IV. szakasz: SWOT-elemzés
A község földrajzi helyzete Demográfia Gazdaság és KKV-szektor Agrárkomplexum Idegenforgalom Infrastruktúra Művelődés, oktatás, egészségügy, sport, civil szervezetek
V. szakasz : Zenta község víziója VI. szakasz: Stratégiai, prioritási célok és intézkedések VII. szakasz: Akciótervek ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSE
0. szakasz - Bevezető összejövetel A stratégiai tervezés folyamata a jól átgondolt bevezető összejövetel megszervezésével és megtartásával kezdődik. Az összejövetel célja Zenta község minden szektora releváns képviselőjének az összehívása, hogy bemutatásra kerüljön a fejlesztési terv kidolgozásának módszertana. Ezen szakasz eredménye minden jelenlevő személynek a módszertannal és az aktivitások tervével való megismertetése és munkacsoportok megalakítása kell hogy legyen. Az első összejövetelen, amelynek megtartására Zenta község Községi Képviselőtestületében került sor, 43 személy vett részt, majdnem minden szektorból. Az összejövetelen prezentáció megtartására került sor a stratégiai tervezés lényegéről, jelentőségéről és módszertanáról és megállapodás született, hogy a helyzet- és SWOT-elemzés kidolgozásának szükségleteire 11 munkacsoport fog alakulni.
-9-
I. szakasz - Munkacsoportok megalakítása A munkacsoportok tematikai csoportokként kerülnek megalakításra és a releváns szektorok, intézmények, szervezetek, valamint helyi szakértők meghatározott területeinek képviselői alkotják. Minden munkacsoportnak van koordinátora. Zenta község fejlesztési terve (2007-2013) kidolgozásának szükségleteire 11 munkacsoport alakult: - a demográfia területének munkacsoportja - A földrajz, topográfia és ökológia területének munkacsoportja - a gazdaság és KKV-szektor területének munkacsoportja -
a mezőgazdaság területének munkacsoportja
-
az idegenforgalom területének munkacsoportja az infrastruktúra területének munkacsoportja művelődés, oktatás, egészségügy és szociális védelem, sport és civil szervezetek területének munkacsoportja.
A munkacsoportok koordinátoraiként az Újvidéki Egyetem tanárai lettek jelölve. A munkacsoport tagjaitól az elvárások, hogy aktívan részt vegyenek a munkacsoport területére vonatkozó adatok begyűjtésében, amelyhez tartoznak. A tagok által a munkacsoport koordinátorainak szolgáltatott adatok minőségétől és mennyiségétől függ a mindent felölelő helyzet- és SWOT-elemzés minősége. II. szakasz - Helyzetelemzés A helyzetelemzésnek minőségi és mennyiségi választ kell adnia az alábbi kérdésekre: - Hol tartunk most? - Milyen a környezetünk, amelyben tevékenykedünk? - Melyek a képességeink? - Melyek a gyengeségeink? A helyzetelemzéshez akkor kell hozzálátni, amikor begyűjtésre került minden szükséges adat. Az a helyi közösség szintjén állapot-, illetve helyzetáttekintést nyújt, amely majd a stratégia megfogalmazásának alapját fogja képezni. A helyzetet különböző szegmentumok, szektorok és mellékszektorok szerint kell elemezni: - földrajzi helyzet - demográfia - ipar és a kis- és középvállalatok és -vállalkozók szektora, - agrárkomplexum - infrastruktúra - oktatás - egészségügy - művelődés - sport - civil szektor. A helyzetelemzés kidolgozásának folyamatába helyi szinten minden releváns intézmény képviselőjének be kell kapcsolódnia, azonban szükség szerint igénybe vehetőek külső konzultánsok is. A helyzetelemzés arra kell, hogy áttekintést lehessen nyerni a községben jelenlevő állapotokról, szembetűnjenek az összes területen domináló trendek, meghatározásra kerüljenek a fő indikátorok, amelyek kihatással bírnak ezen trendek alakítására és szembetűnjenek azok okai a helyi közösség szintjén, és meghatározásra kerüljenek a helyi közösségben élő emberek életminőségének előmozdítására vonatkozó ajánlások.
- 10 -
III. szakasz - SWOT-elemzés A SWOT-elemzés célja, hogy beazonosítsa a környezeti kulcstényezőket, amelyek jelentősek a helyi közösség fejlődésében. SWOT-elemzés A SWOT-elemzés a leggyakrabban alkalmazott eszköz a helyi közösség komparatív előnyeinek a beazonosításában. Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek beazonosítását és csoportosítását szolgálja. A SWOT az angol Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats szavak akronímája és alatta a releváns információk csoportosítása két fő kategóriába értendő:
S - STRENGTHS - erősségek W - WEAKNESSES - gyengeségek
BELSŐ TÉNYEZŐK
O - OPPORTUNITIES - lehetőségek T - THREATS – veszélyek
KÜLSŐ TÉNYEZŐK
Az erősségek azok a tényezők, amelyek a közösségnek vagy régiónak megadják annak komparatív előnyét és amelyek egy bizonyos térséget attraktív hellyé teszik az élethez és a munkához. A gyengeségek azok a tényezők és trendek, amelyek gátat vagy korlátot (társadalmi, fizikai, pénzügyi, közigazgatási, politikai, etnikai, hagyományos…) képeznek a gazdasági fejlődésben. A lehetőségek azok a körülmények, amelyek megkönnyítik vagy lehetővé teszik a kompetitív előnyök fejlődését. A fő téma, amellyel a lehetőségek foglalkoznak a trendek. A veszélyek kedvezőtlen trendek, amelyek a regionális versenyképesség elvesztéséhez vagy csökkenéséhez vezetnek. Minden egyes munkacsoport a saját szektorán belül részt vett a SWOT-elemzés kidolgozásában. A szektorok mellékszektorokra lettek felosztva, minden munkacsoport eredménye pedig a közös SWOT-elemzésben került bemutatásra. IV. szakasz - Vízió A vízió integrált képet nyújt a helyi közösség, illetve község kívánt jövőjéről, amely artikulálja az általános fejlődési célokat, lehetővé teszi a megvalósításuk következményeivel és az elengedhetetlenül szükséges lépésekkel való szembesülést. A vízió definíciója a község fejlődési potenciáljain alapul és csak az általános irányokra és elhatározásokra vonatkozik, amelyekből stratégiai és prioritási célok vonhatóak le. V. szakasz - Stratégiai, prioritási célok és intézkedések Hogy egy vízió elérhető legyen, és hogy a legjobb stratégiát lehessen realizálni, a célok definiálása szükséges és logikus lépés. Definiálásuk alkalmával tekintetbe kell venni minden rendelkezésre álló helyi (emberi és anyagi) erőforrást és azok optimális igénybevételének lehetőségét, és számot kell viselni arról, hogy azok kifejezzék a probléma súlyosságát és összhangban legyenek a község objektív lehetőségeivel, hogy azokat a meghatározott időbeli kereteken belül megvalósítsa. A célok, az általánossági fokozatuk tekintetében stratégiai és prioritási célokként definiálhatók.
- 11 -
A stratégiai célok globális, hosszú távú célok, míg a prioritási célok az általánosság valamivel alacsonyabb szintjén vannak, konkrétabbak és mérhetőek. A prioritási célok megvalósítása a stratégiai célok megvalósításához vezet és a fejlődést közelebb hozza a vízióhoz. A prioritási célok kiválasztásakor számot kell viselni azok tényleges stratégiai értékéről. Az intézkedések a prioritási célok megvalósításának eszközei. Azok a szakmai tudás és a helyi viszonyok ismerete kombinációjának eredményei.
- 12 -
III. HELYZETELEMZÉS 1. ZENTA KÖZSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐI 1.1. Zenta község fekvése Zenta község Bácska északkeleti részén, Vajdaság északi részén terül el és az Észak-bánáti Körzethez tartozik, annak ellenére hogy Bácskában található. Keletről Csóka községgel határos, ahol a természetes határt a Tisza folyó képezi. Nyugaton a Csík-ér jelenti a határt Topolyával, északon pedig Magyarkanizsa és Szabadka irányában, valamint délen Ada irányában mesterségesen lettek meghúzva a határok. Zentán van vasúti- és autóbusz-pályaudvar, valamint nemzetközi kikötő. Zenta a SzegedZenta-Újvidék és a Topolya-Zenta-Csóka-Nagykikinda regionális utak fontos kereszteződése marad. A vasúti forgalomnak a Horgos-Magyarkanizsa-Zenta-Becse-Újvidék vonalon történő megszüntetésével és az E75-ös autópálya kiépítésével, amelytől 38 kilométer választja el, Zenta az európai korridorokon kívül maradt. 1. 2. A község nagysága Zenta község területe 293,4 km2-el a Vajdasági területének csak az 1,4%-át teszi, és a 2002. évi 25568 lakosságszámmal a község részvétele a vajdasági népességben 1,3%-ot tett. Az átlagos népsűrűség egy négyzetkilométerenként 87 lakost tesz ami a vajdasági egy négyzetkilométerenkénti 94 lakosú átlag alatt van. Ezen jellemzők szerint Zenta község a kisebb községek soraiba tartozik. A területét tekintetve, a község a 45 vajdasági község között a 20. helyet foglalja el, a bácskai 22 község között Zenta a nagyságát tekintve a 13. helyen van és csak Szenttamás, Titel, Ada, Kishegyes, Temerin és Petrőc községektől kiterjedtebb (Jokić, 2004.)
- 13 -
1. 3. A község települései A község lakossága öt településre, illetve hét helyi közösségre csoportosul. Egyedül Zenta településen van három helyi közösség elkülönítve: a Kertek, a Központ-Tópart és a TiszapartAlvég. A település átlagnagysága a 2002. évben 5114 lakost tett, és ha elvonatkoztatjuk Zenta várost a 20302 lakosával, a többi település átlagnagysága csak 1317 lakost tesz, ami érezhetően a vajdasági 4370 lakosú átlag alatti. 1. 4. A község természeti jellemzői A látszatra monoton síksági térségben három lépcsőzetesen elrendezett terület különíthető el. A legnagyobb egység, amelynek a magassági szintjei 93-111 méter között mozognak, Bácska keleti részének löszsíkságát képezi, és a község keleti oldalán terül el. Zenta város a löszterasz domborulatán épült, 83-84 méter magasságban. Az alluviális síkság a Tisza mentén terül el 10 km szélességben és 75-től 79 méter magasságban. Zentán mérsékelt kontinentális, csaknem igazi kontinentális éghajlat uralkodik, kevés sztyepp éghajlati elegyrésszel. Az év folyamán a nagy hőmérsékletingadozások, a kis mennyiségű üledék és annak az egyenlőtlen felosztása, a korai nyári záporok és a nagy trópusi hőségek jellemzik ezt a kis Tisza-menti térületet. A Tisza képezi a község hidrológiai vázát, és meg kell jegyezni még a két folyócskát is: a Csíkot és a Csanált. A kis szintkülönbségek megnehezítik a lecsapolást, így az esőzéseket követően kis pocsolyák és mocsarak keletkeznek. A számuk ma a lecsapolás és a kiszárítás következtében egyre alacsonyabb. Zenta község területén hat talajtípus különíthető el: az alluviális talaj, az alluviális deluviális hordalék, a mocsárréti fekete termőföld, a réti fekete termőföld, a szikes és a csernozjom. A legelterjedtebb a löszsíksági csernozjom. A község nyugati és központi részeit öleli fel. Az utóbbi két évszázadban az emberi tevékenykedés által a terület növényvilága megváltozott. A valamikori sztyeppi és mocsári vegetációt kultúrnövények váltották fel, így tehát ma a községnek több mint a 90%-a mezőgazdasági földterület, és csak az 1,5%-a erdősített.
- 14 -
2. HUMÁN ERŐFORRÁSOK 2. 1. A lakosság számának az alakulása Zenta lakosainak a száma 1828-tól 2002-ig lassabban változott, mint a teljes vajdasági lakosság esetében. A 2002. évi népszámlálás adatai szerint Zenta lakosainak a száma mindössze 1,8-szor nagyobb mint 174 évvel ezelőtt (1. táblázat). Zenta községben legtöbb lakos 1971-ben élt, amikor 31.416 személy került összeírásra. Ettől az évtől kezdve kezdődik a szüntelen depopuláció, és 2002-ig Zenta község lakosainak a száma 5.848 személlyel vagy 18,6%-kal csökkent. Így Zenta község lakosainak a száma Vajdaság tartomány teljes lakosainak a számában a maximális 1971. évi 1,6%-ról a 2002. évi 1,3%ra esett vissza. A három utolsó köztes népszámlálási időszakban a depopuláció gyorsulási irányzatot mutat, és az 1991-től 2002-ig terjedő időszak alapján ítélve, ha ez az irányzat így folytatódik, Zenta lakosainak a száma az elkövetkezendő 64 évben megfeleződik. Ez a lakosság minőségének az egyre komolyabb rosszabbodását és az elöregedett lakossággal és a meglévő infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos problémák sorozatát fogja jelenteni. Már most is elmondhatjuk, hogy a demográfiai tényező komolyan limitálja Zenta szociológiai-gazdasági fejlődését. A háború utáni demográfiai fejlődés nem csak a helyi intézkedések eredménye, hanem a Tartomány társadalmi-gazdasági fejlődése is meghatározta, amelynek során kialakult a regionális gravitációs központok egy bizonyos elrendezése, amelyek vonzották a helyi lakosságot. Zenta város hosszú ideig volt a környező falusi lakosság elvándorlásának az első szakasza, azonban az utóbbi 30 évben az erősebb gravitációs központok mint Szabadka, Újvidék, és az újabb időkben pedig Szeged is hozzájárultak Zenta város és község demográfiai növekedésének limitálásához. 1. számú táblázat: Zenta község és Vajdaság tartomány demográfiai növekedése Köztes népszámlálás időszak
Korábbi népszámlálás
1828-1836. 1836-1850. 1850-1857. 1857-1869. 1869-1880. 1880-1890. 1890-1900. 1900-1910. 1910-1921. 1921-1931. 1931-1948. 1948-1953. 1953-1961. 1961-1971. 1971-1981. 1981-1991. 1991-2002.
13.997 13.652 14.797 16.326 19.938 21.200 25.725 28.582 29.628 30.694 31.969 29.617 29.898 31.081 31.416 30.519 28.779
1828-1836. 1836-1850. 1850-1857. 1857-1869. 1869-1880. 1880-1890.
769.754 850.298 924.464 758.575 1.152.468 1.179.230
Későbbi népszámlálás
Éves növekedés Szám Arány
Zenta község 13.652 -43 14.797 82 16.326 218 19.938 301 21.200 115 25.725 453 28.582 286 29.628 105 30.694 97 31.969 128 29.617 -138 29.898 56 31.081 148 31.416 34 30.519 -90 28.779 -174 25.568 -292 Vajdaság tartomány 850.298 10.068 924.464 5.298 758.575 -23.698 1.152.468 32.824 1.179.230 2.433 1.332.635 15.341
- 15 -
Kétszereződési idő
-0,3% 0,6% 1,4% 1,7% 0,6% 1,9% 1,1% 0,4% 0,3% 0,4% -0,4% 0,2% 0,5% 0,1% -0,3% -0,6% -1,1%
222* év 120 év 49 év 42 év 124 év 36 év 66 év 193 év 216 év 170 év 174* év 367 év 143 év 647 év 239* év 118* év 64* év
1,2% 0,6% -2,8% 3,5% 0,2% 1,2%
56 év 116 év 25* év 20 év 332 év 57 év
1890-1900. 1.332.635 1.429.271 9.664 0,7% 99 év 1900-1910. 1.429.271 1.505.755 7.648 0,5% 133 év 1910-1921. 1.505.755 1.535.794 2.731 0,2% 386 év 1921-1931. 1.535.794 1.624.158 8.836 0,6% 124 év 1931-1948. 1.624.158 1.640.757 976 0,1% 1159 év 1948-1953. 1.640.757 1.699.545 11.758 0,7% 99 év 1953-1961. 1.699.545 1.854.965 19.427 1,1% 63 év 1961-1971. 1.854.965 1.952.533 9.757 0,5% 135 év 1971-1981. 1.952.533 2.034.772 8.224 0,4% 168 év 1981-1991. 2.034.772 2.013.889 -2.088 -0,1% 672* év 1991-2002.** 1.970.195 2.031.992 1.646 0,9% 77 év * A lakosság számának a megfeleződési ideje ** A 2002. évi népszámlálás módszere szerint Források: Ćurčić, 1996; Györe, 1992; Djurdjev, 2003; Hegedűs, Čobanović, 1991; Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004.
A község települései demográfiai fejlődésének a kísérését megnehezítik a terület gyakori közigazgatási változásai. Felsőhegy így az 1948. és az 1953. évi népszámlálásokban Zenta település részeként van kimutatva, míg Tornyos abban az időben Kevihez lett csatolva, amelynek összetételébe akkor kerültek azok a települések is, amelyek ma nem tartoznak ehhez a községhez. Végre, Vajdaság SZAT 21. számú (1978. évi) Hivatalos Lapjában Bogarast önálló településsé nyilvánították. Ezen település önállósulása változásokat idézett elő a hozzátartozó statisztikai körökben is, amelyek körülhatárolják a többi falut. Maga Bogaras öt statisztikai körrel rendelkezett, amelyek közül 1971-ben hárommal Felsőhegy település, kettővel pedig Tornyos rendelkezett. Ezzel egyidőben Felsőhegyhez hozzáadtak két statisztikai kört, körülbelül 300 tanyával, amelyekkel előzőleg Kevi település rendelkezett, Kevihez pedig hozzáadtak két népszámlálási kört, amelyekkel 1971-ben Tornyos község rendelkezett. Mindezen változások miatt, éspedig összehasonlítás céljából nem lehetett felhasználni az 1971-es népszámlálás publikált adatait, így az 1971-es évre a Zentai KKT Geodéta Hivatalának az adatai kerültek felhasználásra, amelyek az 1981. évi népszámlálási felosztás alapján lettek átszámítva, és mint ilyenek a 2. táblázatban zárójelben szerepelnek. 2. számú táblázat: Demográfiai változások Zenta község településeiben A település neve A népszámlálás Bogaras Felsőhegy Kevi éve 1948. 568 1432 1840 1953. 626 1578 1697 1961. 515 1297 1438 1971. 506 (1015) 1277 (2850) 1447 (1778) 1981. 1005 2536 1414 1991. 822 2167 1055 2002. 724 1889 887 ( ) Kiigazított adat Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 d.
Zenta 23277 23320 25062 24723(23930) 23690 22827 20302
Tornyos 2500 2677 2769 3463 (1843) 1874 1908 1766
Ezek a változások a meglehetősen homályos és nem definiált települési struktúra következményei, amelyek a múlt örökségei, és amelyeket számos tanya jellemez. Közülük néhány csoportosítva, szabályozva lett, így az önálló településekhez vezető kezdeteket és átmeneti formákat képviselik. Ilyenek: a Gáborfalu, Mazallófalu Bogaras Helyi Közösségben, Magyarsor és Buránysor Kevi Helyi Közösségben, Híressor és Szélsor Tornyos Helyi Közösségben, valamint Gombosfalu, Felsőhegyi Kolónia, Adahatár tanyacsoportja és Csillagfalu Felsőhegy Helyi Közösségben. Míg ezek közül néhányat egyesítettek az anyafalvakkal, néhányat területileg elválasztottak, majd eltávolítottak az anyarészektől, így a demográfiai fejlődés távlatai ezen kis falvak esetében különbözőek.
- 16 -
A községben a legnagyobb település mindenképpen Zenta város, amelynek a lakossága a 2002. évi népszámlálás adatai szerint a község lakossága teljes számának a 79,4%-át tette. Ezzel szemben, a falvak, mint Kevi és Bogaras a vajdasági viszonylatokhoz képest kis településeknek számítanak. Felsőhegy az utóbbi időben a külvárosi, szuburbán település tulajdonságait mutatja, aminek kedvez a városhoz való területi közelsége, és amivel e település további demográfiai fejlődésének a távlata kötődik Zenta város fejlődéséhez. Minden települést hosszú távú depopuláció jellemez: Bogarast, Felsőhegyet és Kevit az 1971-es népszámlálás óta, míg Zentát és Tornyost az 1961-es népszámlálás óta. A depopuláció kezdetéhez viszonyítva a lakosok száma leginkább Kevi településen csökkent, ahol a lakosság több mint megfeleződött. A lakossági szám alakulásának összetevői Az utolsó népszámlálás adatai arra utalnak, hogy Zenta hagyományos emigrációs terület, és, hogy egyedül a magas természetes szaporulat, mint amilyen utoljára az 1961-től 1971-ig terjedő időszakban volt, képes biztosítani a lakosok számának a növekedését. Mivel a természetes szaporulat 1971 óta negatív, az az egyre növekvő kitelepüléssel kombinálva kihat a depopulációs folyamat felgyorsulására. Az 1991-től 2002-ig terjedő időszakban a halálozottaknak a szülöttek és a kitelepülteknek a betelepültek feletti többletének a hozzájárulása majdnem kiegyenlítődött, ez pedig nem csak a hagyományosan alacsony reprodukciós normáknak a következménye, hanem a lakosságnak a fertilis időszakban való egyre kisebb részvételének is (3. táblázat). 3. számú táblázat: A természetes szaporulat és a migráció hozzájárulása Zenta község települései lakosságszámának demográfiai növekedéséhez/csökkenéséhez Abszolút hozzájárulás Relatív hozzájárulás Köztes népszámlálási Természetes Migrációs Természetes Migrációs növekedés/csökkenés szaporulat szaldó szaporulat szaldó 1961-től 1970-ig terjedő időszak Község 335 647 -312 Sav Vajdaság 97589 97094 495 99,5% 0,5% 1971-től 1980-ig terjedő időszak Község -897 -98 -799 10,9% 89,1% Vajdaság 82212 69466 12746 84,5% 15,5% 1981-től 1990-ig terjedő időszak Község -1740 -748 -992 43,0% 57,0% Vajdaság -64577 1457 -76034 Sav 1991-től 2001-ig terjedő időszak Község -3211 -1577 -1634 49,1% 50,9% Vajdaság 61797 -82607 144404 Összesen Forrás: Đurđev, 1995; Köztársasági Statisztikai Intézet; Dokumentációs táblázatok DEM-1 és DEM-2 A település neve
A mi statisztikánk nem kíséri a lakosságnak a településekről való kitelepülést, csak a településre való betelepülést, a terület szerint, amelyről a személy betelepült és a betelepülés időpontja szerint. A 4. számú táblázatból látható, hogy a községnek - mint egésznek - a lakossága, de települései lakosainak a zöme is autochton, azaz a településeken az őslakosok több mint fele a tornyosi 55,2%-os minimumtól a zentai maximális 71,5%-ig alakul. Ezzel a községben az őslakosok 69,4%-os részvétele érezhetően magasabb a vajdasági átlagnál, amely 2002-ben 53,1%-ot tett. A Zentára települők között a közeli környezetből származó személyek vannak túlsúlyban, míg egyedül Zenta városban írtak össze ezer vagy 19,2% külföldről (azaz zömében a valamikor JSZSZK más köztársaságaiból) betelepült személyt.
- 17 -
Zentát nem érintették érezhetően a huszadik század utolsó dekádjának a menekültjei, így a betelepülők részesedése abban a dekádban minden előbbi betelepüléshez viszonyítva csak 22,8%, míg az az egész tartományban egészen 32,8%. 4. számú táblázat: Zenta község településeinek migrációs ismérvei a 2002. évi népszámlálás szerint A település neve
A lakosok száma
Születésük óta itt élnek Szám %
Összesen betelepültek Szám %
Bogaras 724 415 57,3 309 Felsőhegy 1.889 1.347 71,3 542 Kevi 887 491 55,4 396 Zenta 20.302 14.507 71,5 5.795 Tornyos 1.766 974 55,2 792 Község 25.568 17.734 69,4 7.834 Vajdaság 2.031.992 1.078.799 53,1 953.193 Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 c.
42,7 28,7 44,6 28,5 44,8 30,6 46,9
Külföldről betelepültek Szám %
1991-től 2002ig betelepültek Szám %
8 18 6 1.112 23 1.167 512.371
79 164 98 1.208 237 1.786 312.342
2,6 3,3 1,5 19,2 2,9 14,9 53,8
25,6 30,3 24,7 20,8 29,9 22,8 32,8
Az ilyen kedvezőtlen demográfiai helyzetben meglepő, hogy Zenta egyike a ritka vajdasági községeknek (csak 11 ilyen van), amelyben még nem alakult meg a népesedéspolitikai bizottság, és nem létezik semmiféle népesedéspolitikai intézkedés sem. A helyi önkormányzat népesedéspolitikájának komplementárisnak kell lennie a Vajdaság AT által elfogadott demográfiai fejlődési programmal, és válaszolva a lokális közösség specifikus szükségleteire, azzal összhatásban kell hogy hasson. A helyi önkormányzat népesedéspolitikai intézkedéseinek a konkretizálására nem léteznek sablonok. Annak meghatározása számos körülménytől függ – magának a községnek a fejlettségétől és lehetőségeitől, a demográfiai problémáknak a politikusok és polgárok általi méltányolásától, azok tudásától, megértésétől és készségétől, akik határoznak a meglévő erőforrások aktivizálásáról és az újak felkutatásáról, hogy kedvező társadalmi légkört és motivációt teremtsenek a kedvezőtlen helyzet változtatására. A helyi önkormányzatnak a népesedéspolitika meghatározásához való alapvető hozzáállásának fel kell ölelnie a nem anyagi jellegű és anyagi jellegű intézkedéseket is. A nem anyagi jellegű intézkedések kereteibe mindenekelőtt az egészségügy, az oktatás, a tájékoztatás, a gyermekekről való társadalmi gondoskodás, a szociális védelem és a kultúra terén meglévő intézményes kapacitások kihatásával a helyzet változtatására, a tudás terjesztése és a demográfiai helyzetről, a családtervezésről, a szülésről, a családról, a gyermekekről, a családi életről stb. való tájékoztatás tartozik. Az anyagi jellegű intézkedések meghatározásában az alaphozzáállásnak a községi költségvetésben a helyi önkormányzatnak a népességpolitikára fordítandó bizonyos eszközök kötelező kiválasztása és az eszközöknek egyéb forrásokból való megszerzése megfelelő szervezési feltételeinek a megteremtése kell hogy legyen. Ezután kell hogy következzen a prioritások kiválasztása, a prioritási intézkedések végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása, és azok evaluációja, amelyen a megállapított intézkedések revíziója értendő (Gavrilović, nyomtatásban). 2. 2. A lakosság struktúrája 2.2.1. A kor és nem szerinti lakossági struktúra Zenta lakossága a vajdasági átlagnál több mint egy évvel idősebb (2.5. számú táblázat). Kevi falu lakossága 43,8 évvel a legidősebb, míg 39,5 évvel a legfiatalabb és egyedül a vajdasági átlag alatti Tornyos lakossága. Ha tudjuk, hogy a határ, amelyet túllépve a népesség idősnek tekintendő 30 év, akkor sejthetjük a problémákat, amelyek az ilyen - 18 -
állapottal egyre élesedni fognak. Zentán és Keviben már ma több az idős (65 és több éves), mint a fiatal lakos (0-tól 14 éves). 5. számú táblázat: Kor szerinti demográfiai mutatók a településekben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint A település Átlagéletkor neve 0-14 Bogaras 40,8 év 15,9% Felsőhegy 40,6 év 17,6% Kevi 43,8 év 13,5% Zenta 40,9 év 15,7% Tornyos 39,5 év 17,6% Község 40,9 év 15,9% Vajdaság 39,8 év 15,9% Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 a.
Részvétel 15-65 68,5% 65,1% 66,2% 67,7% 66,2% 67,3% 68,5%
65+ 15,6% 17,2% 20,3% 16,6% 16,2% 16,8% 15,6%
Öregedési index 65+/0-14 0,98 0,98 1,50 1,06 0,92 1,05 0,98
Közismert, hogy minden populációban, amelyre kiterjedt az elöregedés, érezhetően nőtöbblet van jelen, azoknak a várható hosszabb élettartama miatt. Egy kissé meglepő, hogy ez a községen belül egyedül Zenta városra jellemző, míg a többi településen a nőhiány/férfitöbblet észlelhető. Ezért, annak ellenére, hogy a községi elöregedés középértéke magasabb a vajdaságinál, a község a feminitási arány szerint a vajdasági átlag alatt van, ahol 1063,1 nő jut minden 1000 férfira (2.6. sz. táblázat). 6. sz. táblázat: A települések nemek szerinti struktúrája a 2002. évi népszámlálási adatok szerint A település neve Összesen Bogaras 724 Felsőhegy 1.889 Kevi 887 Zenta 20.302 Tornyos 1.766 Község 25.568 Vajdaság 2.031.992 Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet, 2004 a.
Nő
Férfi
334 932 417 10.534 852 13.069 1.047.050
390 957 470 9.768 914 12.499 984.942
Feminitási arány 856,4 973,9 887,2 1078,4 932,2 1045,6 1063,1
2. 2. 2. A lakosság képzettségi struktúrája A lakosság képzettség szerinti struktúrájának a két alapeleme az írástudás és az iskolai végzettség (iskolázottság). A 7. számú táblázat adatait nézve láthatjuk, hogy a községben nemcsak hogy ki lett irtva az írástudatlanság1, de az érezhetően alacsonyabb a községben, mint a tartományban, és a nembeli különbségek is alacsonyabbak. Zenta észak Vajdaságban terül el, amely az írástudatlanok részvételének alacsony arányáról ismert: a szabadkai községben mindössze 1,0%, a magyarkanizsaiban 1,2%, a csókaiban 1,3% az írástudatlanok részvétele. Túl magas az írástudatlanok részvételi aránya Magyarcsernyén, 5,3%, Zichyfalván, 5,2% és Zsablyán, 5,0%, ami az idősebb lakosság írástudatlanságának a következménye. Habár a zentai falvakban a lakosságnak csak a 20,6%-a él, rájuk esik a községben levő írástudatlanok egészen 50,9%-a. 7. sz. táblázat: A 15 és több éves írástudatlan lakosság, nemek szerint, 2002 Összesen Szám %
Férfi Nő Szám % Szám % Zenta 332 1,5 135 1,3 197 1,8 Vajdaság 43069 2,5 8266 1,0 34803 3,9 Forrás: Lakosság, 2003 c. 1 Úgy tekintendő, hogy az írástudatlanság ki lett irtva, ha az írástudatlanok száma 3% alá esik.
- 19 -
Zentán az iskolai végzettség hasonló a vajdasági átlagéhoz, azzal, hogy a nembeli különbségek kevésbé kifejezettek (8. sz. táblázat). Azonban a település típusa szerinti különbségek itt is nagyok. Úgyszintén, a képzettség terén is észlelhetőek a generációs különbségek, a fiatalabb generáció javára. A község és a Tartomány fejlődésének hordozói leginkább a középiskolás szakkáderre tudnak támaszkodni, mint a rutinmunkák potenciáljára.
913 354 559 110103 30082 80021
Ö. F. N.
100,0 100,0 100,0
4,2 3,4 5,0
Szám 4052 5631 8877 1037 1557 2633 4824 492 2495 2998 4053 545 245663 425564 751182 73485 91457 192829 412616 36604 154206 232735 338566 36881 Struktúra százalékarányban 18,8 26,2 41,3 4,8 15,0 25,3 46,4 4,7 22,5 27,0 36,5 4,9
Ö. F. N.
100,0 100,0 100,0
6,4 3,7 9,0
14,4 11,2 17,3
24,9 23,5 26,1
43,9 50,3 38,0
4,3 4,5 4,1
Ismeretlen
21497 10397 11100 1709778 819605 890173
Főiskolai végzettség
Ö. F. N. Ö. F. N.
Középiskolai végzettség
Iskolai végzettség nélkül, vagy az ál. 1-3. oszt.
Általános iskolai képzettség
Összesen
Terület Vajdaság Zenta Vajdaság Zenta
Az általános iskola 47. osztálya
Nem
Egyetemi végzettség
8. sz. táblázat: A 15 és több éves lakosság iskolai végzettség és nemek szerint, 2002
958 522 436 88596 47257 41339
29 15 14 15185 8760 6425
4,5 5,0 3,9
0,1 0,1 0,1
5,2 5,8 4,6
0,9 1,1 0,7
Forrás: Lakosság, 2003 c. 2.2.3. A lakosság etnikai struktúrája Zenta községet főként magyarok népesítik be, akik 2002-ben 80,5%-ot tettek ki, és ők ebben az évben a Vajdaságban a magyarok teljes számának több mint 7%-át tették. Míg a köztes népszámlálási időszakban 1991-től 2002-ig a Vajdaságban a magyarok száma 49.284el vagy 14,5%-kal csökkent, Zentán az abszolút csökkenés 2.694-et vagy 1,6%-ot tett. Hasonló irányzatok mellett, Zentán a magyarok részvétele nem csökkent jelentősebben a község depopulációja következtében. A szerbek száma a községben csak 174 személlyel vagy 6,7%-kal csökkent, de az említett depopuláció következtében elegendő volt ahhoz, hogy részvételük túllépje a községi lakosság 10%-át. Az összes többi nemzetiség között a jugoszlávok és romák teszik a községi lakosság több mint egy százalékát (9. táblázat). 9. számú táblázat: A lakosság a nemzeti vagy etnikai hovatartozás szerint 1991-ben és 2002-ben Nemzetiség
Szerbek Montenegróiak Jugoszlávok Albánok Bosnyákok Bolgárok
Zenta 1991. 2002. Szám % Szám % 2565 8,9 2739 10,7 177 0,6 124 0,5 1591 5,5 392 1,5 35 0,1 57 0,2 3 0,0 7 0,0 2 0,0
- 20 -
Vajdaság 1991. 2002. Szám % Szám % 1143723 56,8 1321807 65,0 44838 2,2 35513 1,7 174295 8,7 49881 2,5 2556 0,1 1695 0,1 417 0,0 2363 0,1 1658 0,1
Bunyevácok 16 0,1 29 0,1 21434 1,1 19766 1,0 Oláhok 1 0,0 132 0,0 101 0,0 Goránok 606 0,0 Magyarok 23281 80,9 20587 80,5 339491 16,9 290207 14,3 Makedónok 47 0,2 30 0,1 17472 0,9 11785 0,6 Muzulmánok 45 0,2 38 0,1 5851 0,3 3634 0,2 Németek 19 0,1 17 0,1 3873 0,2 3154 0,2 Romák 501 1,7 581 2,3 24366 1,2 29057 1,4 Románok 1 0,0 1 0,0 38809 1,9 30419 1,5 Oroszok 6 0,0 8 0,0 1019 0,1 940 0,0 Ruszinok 6 0,0 12 0,0 17652 0,9 15626 0,8 Szlovákok 21 0,1 24 0,1 63545 3,2 56637 2,8 Szlovénok 40 0,1 12 0,0 2730 0,1 2005 0,1 Ukrajnaiak 5 0,0 9 0,0 4565 0,2 4635 0,2 Horvátok 117 0,4 93 0,4 74808 3,7 56546 2,8 Csehek 2 0,0 1844 0,1 1648 0,1 Egyéb 29 0,1 61 0,2 5100 0,3 5311 0,3 Nem nyilatkozók és 152 0,5 631 2,5 5427 0,3 55016 2,7 határozatlanok Regionális hovatartozás 16 0,1 77 0,3 2503 0,1 10154 0,5 Ismeretlen 99 0,3 41 0,2 15493 0,8 23774 1,2 Összesen 28779 100,0 25568 100,0 2013889 100,0 2031992 100,0 - nincsenek jelen Forrás: Lakosság 1993, Népszámlálás 1991, Nemzeti hovatartozás, 3. könyv; Lakosság, 2003 a. A lakosság, a háztartások és a lakások összeírása 2002, Nemzetiségi és etnikai hovatartozás, 1. könyv
2. 3. Háztartások és lakások A lakosok számának csökkenése ellenére, amely az 1971. évi népszámlálás alkalmával került nyilvántartásba, a háztartások száma minden településen, kivéve Tornyost, csak 1981ben éri el a maximumot. Ennek oka az egy háztartásnak az egy családra való visszavezetésének meghosszabbított folyamata. A 2002. évben nemcsak hogy 1140-el vagy 12,7%-kal kevesebb háztartás volt, mint a maximális 1981. évben, de a háztartások átlagos nagysága is csökkent mindössze 2,6 tagra, ami pedig a második világháború utáni időszakhoz képest 0,6 tagú, illetve 18,75%-os csökkenést jelent háztartásonként. Ez azt jelenti, hogy Zentán egyre több elöregedett és egyedülálló háztartásra találunk, ami pedig egyre több gondoskodást és az ezen kategóriájú lakosság ellátáshoz szükséges eszközöket fog igényelni (2.10. táblázat). 10. sz. táblázat: A háztartások számának és átlagnagyságának változásai Népszámlálási év
Bogaras
1948. 1953. 1961. 1971. 1981. 1991. 2002.
157 171 154 148 332 298 283
1948. 1953. 1961. 1971. 1981.
3,6 3,7 3,3 3,4 3,0
Terület Felsőhegy Kevi Zenta Tornyos A háztartások számának változásai 443 451 7619 700 482 517 7883 742 432 427 8601 844 416 440 8629 1068 933 511 8955 675 840 420 8668 689 739 355 7938 651 A háztartások átlagnagyságának a változásai 3,2 4,1 3,1 3,6 3,1 3,3 3,0 3,6 3,0 3,4 2,9 3,3 3,1 3,3 2,9 3,2 2,7 2,8 2,6 2,8
- 21 -
Község
Vajdaság
9370 9795 10458 10701 11406 10915 9966
454337 484677 560736 613524 678315 685256 709957
3,2 3,1 3,0 2,9 2,7
3,6 3,5 3,3 3,2 3,0
1991. 2002.
2,8 2,6
2,6 2,6
2,5 2,5
2,6 2,6
2,8 2,7
2,6 2,6
2,9 2,9
A depopulációnak és az életszínvonal emelkedésének a kölcsönhatása azt eredményezte, hogy 1991 óta a községben lakóterületi fölöslegek vannak, amelyek a 2002. évben elérték az irigylésre méltó 10%-ot (11. sz. táblázat). 11. sz. táblázat: Változások a rendelkezésre álló lakásokban a zentai településeken Népszámlálási év
Terület Felsőhegy Kevi Zenta Tornyos Község Vajdaság Változások a lakások számában 1971. 45 534 413 7621 1038 9651 573323 1981. 343 914 488 8618 677 11040 668675 1991. 329 944 440 8763 720 11196 708188 2002. 293 864 403 8735 711 11006 749925 Változások az egy háztartásra jutó lakások számában 1971. 0,30 1,28 0,94 0,88 0,97 0,90 0,93 1981. 1,03 0,98 0,95 0,96 1,00 0,97 0,99 1991. 1,10 1,12 1,05 1,01 1,04 1,03 1,03 2002. 1,04 1,17 1,14 1,10 1,09 1,10 1,06 1 A lakás egy építészetileg összekapcsolódó, a lakhatást szolgáló egész, tekintet nélkül arra, hogy a népszámlálás pillanatában csak lakhatásra, lakhatásra és tevékenység ellátására, csak tevékenység ellátására, pihenésre és rekreációra használják vagy lakatlan, de építészetileg kifogástalan lakásról van-e szó. Forrás: Lakosság, 2004 e. Bogaras
2. 4. A munkaképes (aktív) lakosság A zentai lakosság aktivitása hasonló a Vajdaság egyéb részeiben uralkodó körülményekhez, azzal, hogy a fennmaradt másik két kategória számlájára emelkedett a személyi jövedelemmel rendelkező személyek részvételének a száma, éspedig főként Zenta városban (2.12. sz. táblázat). Az aktív lakosságra vonatkozó, összes feltüntetett számhoz viszonyítva, a Vajdaságban 76,8% látja el a foglalkozását, míg Zentán 80,4%. 12. sz. táblázat: A lakosság az aktivitás szerint Vajdaság Zenta Összesen Város Összesen Város Szám % Szám % Szám % Szám % Összesen 2.031.992 100,0 1.152.295 100,0 25.568 100,0 20.302 100,0 Aktív 1 912.800 44,9 522.367 45,3 11.331 44,3 8.682 42,8 Szem. Jövedelmek 2 408.999 20,1 252.973 21,9 6.115 23,9 5.278 26,0 Eltartott 3 706.843 34,8 375.132 32,6 8.083 31,6 6.305 31,1 Külföld 4 3.350 0,2 1.823 0,2 39 0,2 37 0,2 1 Az aktív lakosságot azok a 15 éves és idősebb személyek képezik, akik végzik a foglalkozásukat, illetve a munkanélküli személyek, akik munkát keresnek és azok a személyek, akik ideiglenesen megszakították a foglalkozásuk végzését. 2 A személy jövedelemmel rendelkező személyek azok a személyek, akiknek nyugdíjból, jövedelemből vagyonból vagy más személyi eredetű jövedelemből rendelkeznek a megélhetéshez szükséges eszközökkel. 3 Az eltartott lakosság nem szerez saját eszközöket a megélhetéshez, így a szüleik, rokonaik vagy más személyek tartják el, beleértve a jogi személyeket is. 4 Az 1 évig terjedő külföldi munkavállaláson - tartózkodáson levő személyek Forrás: Lakosság, 2003 d. Tevékenység
A nemi egyenlőtlenség a zentai lakosság esetében észlelhető az aktív lakosságnál is, mert a nők aktivitási aránya Zentán alacsonyabb a vajdasági átlagnál. Az sehol sem éri el az aktív férfiak ¾-ét, és Bogarason a felénél is alacsonyabb (2.13. sz. táblázat). A Vajdaságban a munkaképes korosztályhoz (a férfiak esetében a 15-64 évesek, a nők esetében a 15-59 évesek) összesen 1.320.694 személy tartozik, ebből 689.589 férfi és 631.105 nő. Ebből összesen 69,1% aktív személy, éspedig 76,9% férfi és csak 60,1% nő. - 22 -
Zentán összesen 16.332 munkaképes személy van, 8.672 férfi és 7.660 nő. Ez azt jelenti, hogy Zenta községben aktív a munkaképes korosztályú személyek 69,4%-a, nemek szerint pedig a férfiak 76,5%-a és a nők 61,3%-a. 13. sz. táblázat: A lakosságnak az aktivitás, nem és település szerinti felosztása Aktivitás Bogaras 338 Aktív Nő 108 Feminitás 469,6 143 Személyi jövedelem Nő 69 Feminitás 932,4 243 Eltartott Nő 157 Feminitás 1.825,6 Forrás: Lakosság, 2003 d.
Felsőhegy 960 366 616,2 281 136 937,9 648 430 1.972,5
Kevi 475 185 637,9 140 54 627,9 272 178 1.893,6
Zenta 8682 3.709 745,8 5.278 3.118 1443,5 6.305 3.693 1.413,9
Tornyos 876 325 589,8 273 133 950,0 615 394 1.782,8
Község 11.331 4.693 707,0 6.115 3.510 1347,4 8.083 4.852 1.501,7
Vajdaság 912.800 382.603 721,6 408.999 221.165 1177,4 706.843 441.718 1.666,1
2. 5. A foglalkoztatott lakosság struktúrája A zentai településeken a mezőgazdasági lakosság részvétele még mindég túl magas, és a huszadik század hetvenes éveinek a vajdasági átlagszintjén van. A mezőgazdaság domináns foglalkozása, mindenekelőtt a falusi lakosságnak. A fontos tevékenységek, amelyekkel a zentaiak még foglalkoznak a feldolgozóipar és a kereskedelem (2.14. sz. táblázat). 14. sz. táblázat: Az aktív lakosság, akik a foglalkozást tevékenységek szerint végzik, 2002. év Tevékenység
Összesen Mezőgazdaság, vadászat és erdészet Halászat Érc- és kőbányászat Feldolgozóipar Elektromos energia-, gáz- és víztermelés és ellátás Építészet Kereskedelem; motoros járművek, motorkerékpárok és személyi használatú és háztartási cikkek javítása Hotelek és éttermek Közlekedés, raktározás és kapcsolatok Pénzügyi közvetítés Ingatlannal, bérbeadással és
Vajdaság Összesen Város Szám % Szám % 701.112 100,0 399.041 100,0
Zenta Összesen Város Szám % Szám % 9.110 100,0 6.799 100,0
158696
22,6
32916
8,3
2940
32,3
1049
15,4
1.027
0,2
349
0,1
2
0,0
2
0,0
3.542
0,5
2.426
0,6
61
0,7
60
0,9
182.644
26,1
116.900
29,3
1.897
20,8
1.767
26,0
9.715
1,4
7.298
1,8
638
7,0
613
9,0
32.865
4,7
19.033
4,8
176
1,9
151
2,2
90.198
12,9
63.516
15,9
1.071
11,8
1.001
14,7
15.942
2,3
10.736
2,7
189
2,1
181
2,7
35.629
5,1
23.160
5,8
354
3,9
296
4,4
10.796
1,5
9.028
2,3
161
1,8
160
2,4
17.188
2,5
13.379
3,4
160
1,8
159
2,3
- 23 -
üzletviteli aktivitásokkal kapcsolatos aktivitások Államigazgatásés védelem, 31.574 kötelező szociális biztosítás Oktatás 31.427 Egészségügyi- és 41.713 szociális munka Egyéb kommunális, társadalmi és 20.288 személyi szolgáltatások aktivitásai Magánháztartások foglalkoztatott 707 személyekkel Exterritoriális szervezetek és 50 testületek Ismeretlen 17.111 Forrás: Lakosság, 2004 a.
4,5
23.032
5,8
356
3,9
334
4,9
4,5
22.402
5,6
475
5,2
437
6,4
6,0
29.913
7,5
459
5,0
431
6,4
2,9
15.188
3,8
160
1,8
148
2,2
0,1
366
0,1
7
0,1
6
0,1
0,0
40
0,0
1
0,0
1
0,0
2,4
9.359
2,4
3
0,0
3
0,0
A foglalkoztatott személyek életkor szerinti struktúrája megegyezik a teljes lakosság megfelelő korosztályának életkor szerinti struktúrájával (15. sz. táblázat). 15. táblázat: A foglalkoztatottak nemük és iskolai végzettségük szerint, 2006 augusztusa Életkor
Férfi
Nő
Összesen Szám % 20-ig 37 30 67 1,0 20-25 201 206 407 6,2 25-30 456 359 815 12,4 30-35 468 366 834 12,7 35-40 392 364 756 11,5 40-45 486 442 928 14,1 45-50 535 479 1.014 15,4 50-55 477 469 946 14,4 55-60 500 138 638 9,7 60-on felül 151 26 177 2,7 Összesen 3.703 2.879 6.582 100,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal, Nagykikindai Fiók, Zentai Kirendeltség
A község teljes lakosainak nemi struktúrájával ellentétben, amely szerint minden ezer férfira 1046 nő jut, a foglalkoztatottak között a férfiak vannak túlsúlyban (16. sz. táblázat). 16. számú táblázat: Foglalkoztatott személyek nemük és végzettségük szerint, 2006 augusztusa Összesen Szám % Iskolázatlan 98 47 145 2,2 Általános iskola 891 510 1.401 21,3 Szakképzett 1.074 378 1.452 22,1 Magasszakképzett 35 6 41 0,6 Középiskola 687 952 1.639 24,9 Főiskola 493 472 965 14,7 Összesen 3.703 2.879 6.582 100,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal, Nagykikindai Fiók, Zentai Kirendeltség Iskolai végzettség
Férfi
- 24 -
Nő
2. 6. A munkanélküli lakosság nem és képzési profil szerint 2006. július 31-ével bezárólag Zenta községben 2.605 munkanélküli személy vagy a teljes lakosok számának több mint 10%-a volt jelen. Az előbbi szám a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal nyilvántartásából származó hivatalos adat, a nem hivatalos becslések szerint 4.000 körüli a munkanélküliek száma. Ez a nagy különbözet különféle okok miatt keletkezett. Az első ok az, hogy a munkatörvény alapján törlik a személyeket a nyilvántartásból, ha késnek a rendszeres ellenőrző jelentkezésre, nem tesznek eleget a felhívásoknak, edukációnak, nem jelentkeznek a munkáltatónál, akihez beszélgetésre utalták őket vagy igazolatlan okok miatt elutasítják a munkát. A másik ok az, hogy sok személy, hogy biztosítsa megélhetést magának és/vagy a családjának, „fekete” munkával foglalkozik, napszámba jár, csempészik, a háztáji gazdaságból származó vagy idegen áru viszonteladásával foglalkozik a piacon… Meg kell jegyezni, hogy ezen okokból kifolyólag nyilvántartásban olyan személyek is vannak, akik nem akarnak dolgozni és nem akarják elfogadni a felkínált munkákat. A személyek jó része csak az egészségügyi biztosítás, a szociális biztosítás, a családi pótlék és a pénzbeli térítmény miatt jelentkezik be. Zentán a 20 évestől egészen az 50 éves korosztályig a nők foglalkoztatottsága érezhetően magasabb, és érezhető azon irányzat is, hogy a munkanélküliség a korral növekszik (17. sz. táblázat). 17. sz. táblázat: Munkanélküli személyek nemük és koruk szerint, 2006 augusztusa Összesen Szám % 18-ig 21 15 36 1,3 19-25 201 221 422 15,9 26-30 131 196 327 12,3 31-40 255 347 602 22,6 41-50 312 321 633 23,8 50 felett 424 216 640 24,1 Összesen 1344 1316 2660 100,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal, Nagykikindai Fiók, Zentai Kirendeltség Életkor
Férfi
Nő
Szembetűnő a munkanélküli személyeknek a szolgálati évek szerinti bimodális elrendeződése. Egyfelől, számos szolgálati év nélküli személy vagy csak egy évig terjedő szolgálati évvel rendelkező személy van, másfelől pedig, még számosabb az olyan munkanélküli személy, akinek tíz és több szolgálati éve van. Együtt, ezek a személyek Zentán minden munkanélküli ¾-ét teszik (18. táblázat). 18. sz. táblázat: A munkanélküli személyek nemük és teljes szolgálati éveik szerint, 2006 augusztusa Szolgálati Összesen Férfi Nő évek Szám % Szolgálat 325 427 752 28,3 nélkül 1-ig 113 167 280 10,5 1-2 64 78 142 5,3 2-3 43 66 109 4,1 3-5 60 101 161 6,1 5-10 124 134 258 9,7 10-20 201 145 346 13,0 20 felett 414 198 612 23,0 Összesen 1.344 1.316 2.660 100,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal, Nagykikindai Fiók, Zentai Kirendeltség
- 25 -
A bimodalitás észlelhető akkor is, amikor az elhelyezkedésre való várakozás tartamáról van szó. A munkanélküliek kétharmada kevesebb mint egy évet vár munkára, majd a gyakoriság szerint következnek azok a munkanélküli személyek, akik a munkára tíz és több évig is várnak. Összesen ilyen személy a munkanélkülieknek több mint a ¾-e (19. sz. táblázat). 19. sz. táblázat: A munkanélküli személyek nemük és a foglalkoztatásra való várakozási időtartamuk szerint, 2006 augusztusa Összesen A várakozás Férfi Nő hossza Szám % 1-ig 898 852 1.750 65,8 1-2 59 99 158 5,9 2-3 49 41 90 3,4 3-5 101 64 165 6,2 5-10 122 90 212 8,0 10-20 115 166 281 10,6 20 felett 0 4 4 0,1 Összesen 1.344 1.316 2.660 100,0 Forrás: Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal, Nagykikindai Fiók, Zentai Kirendeltség
2. 7. A munka elvesztésének valószínűsége, mint (magánosítás és hasonlók)
a várt változások
következménye
Ami a munka elvesztésének valószínűségét illeti, a következő évben várható még egy elbocsátási hullám. Tudniillik, a magánosítás csaknem befejeződött, de a cégek közül megmaradt még a Mezőgazdaság Rt., amely nem lett magánosítva, és 440 foglalkoztatottja van, és itt is várható a dolgozók felének az elbocsátása. A többi magánosított vállalat alapjában véve már elbocsátotta az előlátott személyeket, egyedül az Alltech-Fermin Rt., amelynek a magánosítására 2001-ben került sor, olyan szerződést kötött, amely úgy szól, hogy az elkövetkezendő 5 évben nem bocsáthatja el a dolgozóit. Ez a szerződés 2007 áprilisában jár le, így itt is várható az összesen 262 foglalkoztatott felének az elbocsátása. Természetesen ezek a becslések nagyon durvák. A jövőbeli elhelyezkedés valószínűségéről nehéz beszélni, mert nincs kilátásban új üzemek nyitása, amelyek nagyobb számú munkaerőt foglalkoztatnának. Eredményesebben kellene serkenteni a kis- és középvállalkozásokat, a régi kézműves és szolgáltatói cégeket. A Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal a nyilvántartásában levő személyeknek szubvenciókat, valamint mikro-hiteleket kínál az önfoglalkoztatásukra. A szubvenció térítésmentes, azzal a feltétellel, hogy a személy céget alapít és 2 évig fizeti maga után a járulékokat. Érdemes megemlíteni a Nemzeti Foglalkoztatásügyi Hivatal tanfolyamait és képzéseit: - a rokkantak foglalkoztatási programjai, - regionális programok, - a gyakornokok, volontőrök és praktikánsok szakmai felkészítésének programjai, - a munkáltatóknak a járulékok egy részének a fizetése alóli felmentésének programja azon személyek esetében, akik idősebbek 45 vagy 50 évesnél, - kis üzlet alapítására és vezetésére való edukáció, - aktív munkalehetőség felkutatására való edukáció (ATP edukáció, amely felöleli a személynek a düh vagy depresszió leküzdésére való kiképzését a hosszú ideig tartó munkanélküliség vagy váratlan felmondás miatt, a személynek a munkáltatóval létesítendő első kapcsolatára való felkészítés, CV és kísérőlevél írása), - informatikai, angol nyelv és irodalom tanfolyamok…. - tanácsadás és útbaigazítás és professzionális orientáció. - 26 -
3. GAZDASÁG 3.1. A GAZDASÁG ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATI ÉS - VÁLLALKOZÁSI SZEKTOR 3.1.1. A gazdaság általános áttekintése Zenta község gazdaságának általános áttekintése mindenekelőtt az alapvető makroökonómiai mutatók ábrázolását és elemzését foglalja magában, majd ezt követően a fenntartható helyi gazdasági fejlődés alapját képező szektorok részletesebb elemzésére térünk át. Elsőként a Zenta község társadalmi termékéről szóló adatok kerülnek elemzésre, a bruttó társadalmi terméknek és a foglalkoztatottak számának párhuzamos elemzésével együtt. Ezt követően elemezni fogjuk a nemzeti jövedelem irányvonalait a községben, hogy levezethessük a Zenta község gazdasági fejlődése stratégiai irányvonalai kitűzésének alapjául szolgáló mutatókat. A társadalmi terméket (TT) szintetikus mutatóként vizsgáljuk. Ez a mutató az éves időszakban az általános és közös szükségletek kielégítésére, beruházásokra és tartalékokra felosztott és használt összes végtermékértéket tükrözi. A TT egy meghatározott gazdasági egység – ami jelen esetben a helyi önkormányzati egység – gazdasági fejlődésének egyik legalkalmasabb mérőszáma. A TT-n kívül a helyzetelemzésben még két mutatót használunk, ezek: a bruttó társadalmi termék (BTT) és a nemzeti jövedelem (NJ). A BTT-t a folyó termelésből származó, bel- és külföldi piaci összes hazai kínálat értékeként tárgyaljuk, míg az NT-t elszámolási kategóriaként használjuk, amit az amortizációnak a TT-ből való levonásával kapunk, illetve újonnan létrehozott értékeket képez a vizsgált időszakban. 3.1.2. Társadalmi termék és gazdaságszerkezet Zenta a rendelkezésre álló adatok szerint a lakosonként megvalósított társadalmi termék alapján 2002-ben Vajdaság 45 községe közül a 12. helyen található. A társadalmi termék 20022004. évi alakulását tekintve megállapítható, hogy 2002-ben Zenta községben a lakosonkénti TT 114.584,90 dinárt tett ki. Az elkövetkező, 2003-as évben Zenta községben a lakosonkénti társadalmi termék negatív irányt jelez, és 11%-kal csökken, ami abszolút összegben 102.215,92 dinár volt. Tekintet nélkül arra a tényre, hogy Vajdaságban abban az évben 12,9%-os TT-növekedést jeleztek, a községben pedig ugyanakkor jelentős, 11%-os negatív irányvonalat. A regionális és a helyi közösség TT-viszonyainak ilyen kedvezőtlen helyzetében Zenta község a kitűnő 13. helyen található, ami azt jelzi, hogy a TT növekedése Vajdaságban csak néhány kivételesen fejlett község előrehaladását tükrözte, míg a községek többségét ebben az időszakban a társadalmi termék komoly csökkenése jellemezte. A 2004-es évben az eredményes magánosítási folyamatoknak és a magánosított vállalatokban növekedésnek indult termelésnek köszönve Zentán a társadalmi termék gyors, 71%-ot is elérő növekedésére került sor. Következtetésként leszögezhető, hogy 2003 folyamán Zenta községben jelentősen csökkent a gazdaság részvétele mind Szerbia, mind Vajdaság nemzeti jövedelmében, de ugyanakkor a gazdaság fellendülése is aránylag rövid ideig tartott. Zenta községben a következő táblázat mutatóinak megfelelően már a 2004-es évben aránylag gyors gazdasági fellendülés következik be 71%-os növekedéssel, ami Zentát a tartományi és a köztársasági átlag fölé helyezi. 1. táblázat - Összehasonlító táblázatos kimutatás a lakosonkénti NJ-alakulásról, dinárban, Zentán, Vajdaságban és Szerbiában . Zenta Vajdaság Szerbia
2002 114 585 106 418 93 480
- 27 -
2003 102 216 120 174 107 269
2004 174 841 149 147 136 662
1. grafikon A lakosonkénti NJ alakulása 2002-2004-ben Zentán, a Vajdaságban és Szerbiában 200000 150000 100000 50000 0 2002
2003
2004
Zenta Vajdaság Szerbia
Az NJ községi növekedésének pozitív irányvonala az idei évben is folytatódik, mivel 2006ban sor került a Zentai Dohánygyár magánosítására is. A nagy és sikeres magánosítási év következtében várható a lakosonkénti NJ-növekedés az előző időszakhoz viszonyítva. Az idei év végén várható a mezőgazdasági komplexum magánosítása is, ami úgyszintén jelentős hatást fog gyakorolni az NJ növekedésére Zentán. Az 1. grafikonon tartományi és köztársasági szinten a lakosonkénti NT egyenletes növekedése tapasztalható, míg Zentán a növekedési irányvonalat ingadozások kísérik. Az 1994 és 2004 közötti időszakot tekintve megállapítható, hogy akkoriban is léteztek jelentős ingadozások a TT-értékekben, amit a következő táblázat is ábrázol. Az adatok dollárban vannak kimutatva, mivel az értékek dinárban való kimutatása nem lehetséges, mert abban az időszakban infláció uralkodott, és névértékváltozásra is sor került. A táblázatban a konkrét év decemberében a dinárnak a dollárhoz viszonyított árfolyamát vettük alapul.
2. táblázat –Táblázatos kimutatás a társadalmi termék alakulásáról Zentán (dollárban) Év 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
ezer dinárban 75 256 138 927 281 324 239 864 457 956 602 799 1 035 181 2 456 789 2 921 915 2 596 080 4 440 600
árfolyam 1,5250 4,7424 5,1322 5,9123 10,0308 11,6615 63,1659 67,6702 61,5152 68,3129 78,8850
- 28 -
dollárban 49 348 197 29 294 661 54 815 479 40 570 336 45 654 983 51 691 378 16 388 289 36 305 331 47 499 073 38 002 778 56 292 071
2. grafikon A TT alakulása Zentán 1994-től 2004-ig (dollárban) 60000000 50000000 40000000 30000000 20000000 10000000 0 1994.1995.1996.1997.1998.1999.2000.2001.2002.2003.2004. dollárban
Szinte azonos képet ad az NT alakulása Zenta községben. Az összegek a fenti okok miatt dollárban vannak kimutatva. 3. táblázat – Táblázatos kimutatás a nemzeti jövedelem alakulásáról Zenta községben (dollárban) Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
ezer dinárban 116 977 215 932 239 864 379 306 488 032 843 571 2 036 948 2 490 737 2 044 237 3 980 812
árfolyam 4,7424 5,1322 5,9123 10,0308 11,6615 63,1659 67,6702 61,5152 68,3129 78,8850
dollárban 24 666 203 42 073 964 40 570 336 37 814 132 41 849 848 13 354 848 30 101 108 40 489 781 29 924 612 50 463 485
3. grafikon Az NT alakulása Zentán 1995-től 2004-ig 60000000 50000000 40000000 30000000 20000000 10000000
0 1995.1996.1997.1998.1999.2000.2001.2002.2003.2004. dollárban
- 29 -
3.1.3. A gazdaság szerkezete nagyság és tevékenységek szerint Zenta község gazdaságában a kis- és középvállalati és –vállalkozási (KKV) szektor van abszolút túlsúlyban. Zentán nagy hagyománya van a vállalkozásoknak és a kis magánvállalatoknak, amelyeknek intenzívebb fejlődése a XVII. század végén vette kezdetét. Zenta iparosítására a XIX. század második felében került sor, mivel a régióban megépült a Szabadka–Horgos–Zenta–Óbecse, illetve Szabadka–Zenta vasútvonal, így a város rácsatlakozott az országos vasúthálózatra, és közvetlenül bekapcsolódott annak gazdasági fejlődésébe. A vállalatok nagyság szerinti szerkezetének elemzése arra utal, hogy a KKV-szektor dominál, és az összes gazdasági tényező 97%-át képezi. A nagyvállalatok a teljes vállalati szerkezetnek mindössze 3%-át képezik, gazdasági társasági jogi szervezési formájukat tekintve részvénytársaságok, abszolút számban az összesen 641 gazdasági alanyból mindössze 19 vállalatot képeznek, amit az alábbi grafikus ábra is mutat. 4. Grafikon Zenta gazdaságának szerkezete a jogi szervezési forma szerint (2006-os év)
37% 60% 3%
kft.
rt.
vállalkozók
Ezekben a vállalatokban a tulajdoni szerkezet szinte egyöntetűen homogén, és a magántulajdon kifejezett túlsúlyával bír. Mivel a magánosítás szinte teljesen végbement – egyedül a Mezőgazdaság Rt. van társadalmi tulajdonban – megállapítható, hogy a zentai két közvállalaton kívül a község szinte teljes gazdasági szerkezete magántulajdonban van. Zenta gazdaságát mindig is a diverzifikáció jellemezte túlsúlyban lévő kereskedelmi és feldolgozóipari szektorral. A zentai vállalatok és vállalkozások szerkezeti elemzése azt jelzi, hogy ma is ez a két hagyományosan domináns ágazat a legszámottevőbb. A 4. táblázatban látható, hogy a kereskedelmi és javítási tevékenység a legszámottevőbb, összesen 288 bejegyzett gazdasági alannyal, ami 42%-ot jelent. Második helyen a feldolgozóipar van 118 alannyal, ami 17%-ot jelent. Megállapíthatjuk, hogy a vállalatok és vállalkozások összes számának 59%-ával az említett két tevékenység van jelen legmeggyőzőbb képviseltséggel Zenta községben.
- 30 -
4. táblázat – Táblázatos kimutatás a gazdasági alanyok számáról a tevékenység és az összes számban való részvételük alapján Tevékenységek Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás; Feldolgozóipar; Villamosenergia-, gáz- és vízszolgáltatás; Építőipar; Kis-és nagykereskedelem, javítások; Szállók és éttermek; Egészségügyi és szociális munka; Közlekedés, raktározás és távközlés; Pénzügyi közvetítés; Ingatlanügyletek, bérbeadás; Oktatás; Egyéb kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatás;
Szám 26 118 4 33 288 42 10 56 11 70 9 23
% 4% 17% 1% 5% 42% 6% 1% 8% 2% 10% 1% 3%
5. grafikon
Zenta gazdaságának szerkezete tevékenységek szerint (2006)
9
23
Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás Feldolgozóipar
26
70
118
Villamosenergia-, gázés vízszolgáltatás építőipar
11 4
56
33
Kis- és nagykereskedelem , javítások Szállók és éttermek Egészségügyi és szociális
10
Közlekedés, raktározás és távközlés Pénzügyi közvetítés
42
Ingatlanügyletek, bérberadás Oktatás Egyéb kommunális, társadalmi és személyi szolgáltatások
288
A gazdasági alanyoknak a meghatározott tevékenységek szerinti száma és a nemzeti jövedelemben való részvétele nincs a várt korrelációban. A gazdasági szektort szemlélve, amelyben tizenkét gazdasági ág van képviselve, öt ágnak van vezető szerepe, éspedig hangsúlyozottan: a mezőgazdaságnak, a feldolgozóiparnak, a villamosenergia-, gáz- és vízellátásnak; a kis- és nagykereskedelem, javításoknak; a közlekedés, raktározás és távközlésnek. Nagyon érdekes összehasonlítani a feldolgozóipar adatait, amelyben a vállalatok száma a gazdasági alanyok összes számának 17%-át képezi, a feldolgozóiparnak a nemzeti jövedelemben való részvétele pedig eléri a 43%-ot. Másrészt a kereskedelem és javítások legszámosabb tevékenységként az összes gazdasági alany 42%-át képezve 18%-kal vesz részt a község nemzeti jövedelmében. A nemzeti jövedelemben való részvétel alapján az első öt tevékenység adatait a következő táblázatban mutatjuk ki: - 31 -
5. táblázat – Táblázatos kimutatás Zenta község nemzeti jövedelmének alakulásáról a 2004-es évben a domináns tevékenységek szerint (ezer dinárban) Tevékenység Feldolgozóipar Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás Nagy- és kiskereskedelem, javítások Villanyáram-, gáz- és vízszolgáltatás Közlekedés, raktározás és távközlés
% 43% 23% 18% 12% 4%
NJ 1 672 695 902 409 685 302 445 399 155 036
6. grafikon
Zenta gazdaságának szerkezete az NJ-ben való részvétel alapján (2004)
Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás
18%
Feldolgozóipar
4%
23% Villamosenergia-, gáz- és vízszolgáltatás Nagy-és kiskereskedelem, javítások
12% 43%
Közlekedés, raktározás és távközlés
Az előző elemzésből látható, hogy a legjelentősebb ágazatot a feldolgozóipar képezi, ami a közeljövőben meg fogja haladni a nemzeti össztermék 50%-át. A következő táblázat a feldolgozóipar jelenlegi helyzetét ábrázolja az alágazati gazdasági alanyok száma szerint.
6. táblázat – Táblázatos kimutatás a gazdasági alanyok számáról és az összes számban való százalékarányos részvételükről a 2006-os évben Feldolgozóipar Élelmiszeripari termékek, ital és dohány; Textil és textilipari termékek gyártása; Bőrfeldolgozás és bőrtárgykészítés; Fafeldolgozás és fából készített termékek; Papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenység; Gumi- és műanyag termékek gyártása; Egyéb ásványtermékek gyártása; Fémfeldolgozás és fémipari termékek gyártása; Egyéb gépek és berendezések gyártása; Villamossági és optikai berendezések gyártása; Egyéb feldolgozóipar;
- 32 -
Szám 32 12 2 6 7
% 27% 10% 2% 5% 6%
4 8 16
3% 7% 14%
2 12
2% 10%
17
14%
7. grafikon A gazdasági alanyok részvétele a feldolgozóipari ágazat keretében (2006. évi adatok)
Élelmiszeripari termékek, ital és dohány Textil- és textilipari termékek gyártása Bőrfeldolgozás és bőrtárgykészítés Fafeldolgozás és fatermékek gyártása
17
Papírgyártás, kiadói és nyomdai tevékenységs
32 12
Gumi- és műanyag termékek gyártása
2 12
16 8
4
7
6
2
Egyéb ásványtermékek gyártása Fémfeldolgozás és fémipari termékek gyártása Egyéb gépek és berendezések gyártása Villamossági és optikai berendezések gyártása Egyéb feldolgozóipar
A gazdaság tevékenységenkénti összehasonlító elemzése Zentán és a Vajdaságban nagyfokú korrelációt jelez szinte mindegyik tevékenységben. Az egyedüli eltérés három szektortevékenységben tapasztalható, amit a 7. táblázat ábrázol. A mezőgazdaság, vadászat, erdőés vízgazdálkodás, valamint nagy- és kiskereskedelem, javítás tevékenységekben 20% feletti eltérés tapasztalható a vajdasági tevékenységstruktúrához viszonyítva 2003-ban, míg az építőipari szektor 283%-kal gyengébben van jelen Zentán a vajdasági átlaghoz viszonyítva.
7. táblázat – Táblázatos kimutatás a gazdasági ágazatok százalékarányos részvételéről Zenta községben és a Vajdaságban a 2003.évi adatok szerint Tevékenységosztályozás Mezőgazdaság, vad-, erdő- és vízgazdálkodás Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz- és vízellátás Építőipar Nagy- és kiskereskedelem, javítás Szállók és éttermek Közlekedés, raktározás és távközlés Ingatlanügyletek, bérbeadás Egészségügyi és szociális munka Egyéb kommunális, társadalmi és személyes szolgáltatások Halászat Érc- és kőfejtés ÖSSZESEN:
- 33 -
Zenta 24,6% 38,5% 5,8% 1,8% 20,1% 1,6% 5,9% 1,1% 0,4% 0,3%
Vajdaság 19,8% 38,9% 5,1% 5,1% 16,0% 1,4% 7,5% 2,7% 0,2% 0,2%
0,0% 0,0% 100,00%
0,1% 3,1% 100,0%
8. grafikon Mezőgazdaság, vad-, erdő- és vízgazdálkodás
A gazdasági ágazatok százalékarányos részvétele Zenta községben és Vajdaságban (2003. évi adatok)
Feldolgozóipar Villanyenergia-, gáz- és vízellátás
0%
Építőipar
0% 0% 1%
Kis- és nagykereskedelem, javítások
0% 2%
6% 25%
Szállók és éttermek
20%
Közlekedés, raktározás és távközlés Ingatlanügyletek, bérbeadás
2%
Egészségügyi és szociális munka
6% Egyéb kommunális, társadalmi és személyes szolgáltatások
38%
Halászat Érc- és kőfejtés
A fenti táblázatból és a grafikonból látható, hogy a mezőgazdaság és a kereskedelem szektorágazatként nagyobb százalékarányos résszel rendelkezik Zenta gazdaságában, mint a vajdasági átlag, míg a feldolgozóipar ugyanazon a szinten van. Az egyedüli tevékenység, ami messze elmarad a vajdasági átlagtól: az építőipar, ami nyilvánvalóan a nagyobb beruházások hiányára utal a községben. 3.1.4. Foglalkoztatottság A 2004. évi adatok szerint Zenta községben 1000 lakosra 195 foglalkoztatott jut, míg a munkanélküliek száma 154. Az adatoknak a többi vajdasági községgel való összevetése alapján megállapítható, hogy Zentán a lakosság foglalkoztatottsági aránya rendkívül kedvezőtlen. Ha az adatokat a lakosonként megtermelt nemzeti jövedelem tekintetében a munkanélküliek számával hasonlítjuk össze, szemmel látható és rendkívül aggasztó aránytalanságot tapasztalunk, mivel Zenta a nemzeti jövedelem alapján a tíz legjobb vajdasági község közé tartozik, míg a foglalkoztatott zentai lakosok száma alapján Vajdaságban csak a 28. hely illeti meg. Ha megfigyeljük a foglalkoztatottak számáról szóló adatokat a 2000–2005. évi időszakban (8. táblázat és 9. grafikon), világosan látható a negatív irányvonal. Zentán a 2002. évig az éves foglalkoztatottsági átlag nagyobb volt a tartományi és a köztársasági átlagnál, de ez az időszak után fordulat következett be, és a 2002-es évtől kezdve Zentán a foglalkoztatottság részaránya állandóan a tartományi és a köztársasági átlag alatt van, ami összhangban áll a szóban forgó időszakban erőteljesen hangsúlyozott magánosítási folyamatokkal. 8. táblázat – Táblázatos áttekintés a foglalkoztatottak éves átlagszámáról Zenta községben a vizsgált időszakban Helység Zenta
2000 6 722
2001 6 635
2002 5 998
- 34 -
2003 5 478
2004 6 223
2005 6 101
9. grafikon – Grafikus ábrázolás a foglalkoztatottaknak a lakosság összes számához viszonyított százalékarányos részvételéről 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%
Zenta Vajdaság Szerbia
2000 2001 2002 2003 2004 2005
A 10. grafikonból látható, hogy Zentán a foglalkoztatottság éves átlaga a 2003-as évben érte el a legalacsonyabb szintet, azóta a foglalkoztatottak száma növekszik, de nem várható szembetűnőbb növekedés a foglalkoztatottsági ráta tekintetében, amennyiben nem kerül sor nagyobb beruházási beavatkozásra a község területén, vagy ha jelentősebb mértékben nem nő a vállalkozók száma, akik mindenekelőtt az önfoglalkoztatást realizálják, majd pedig a későbbiek folyamán üzleti tevékenységük bővítésével csökkentik a munkanélküliek számát a községben. 10 grafikon – Grafikus ábrázolás a Zenta községbeli foglalkoztatottak számának a figyelemmel kísért időszakban való alakulásáról 8.000 7.000 6.000 5.000 4.000 3.000 2.000 1.000 0 2000
2001
2002
- 35 -
2003
2004
2005
3.2 AGRÁRKOMPLEXUM Zenta község kedvező természeti feltételekkel rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez (talaj, éghajlat, vízi erőforrások) és szolidan fejlett az élelmiszeripara, amely a magánosítási folyamatot félsikerrel folytatta le. Zenta község mezőgazdasági területeinek több mint 95%-át szántóföldek alkotják. A viszonylag kedvező vetési struktúra mellett, az ipari- és takarmánynövények és zöldségfélék jelentős részvételével, valamint a vajdasági viszonylatokhoz képest az állattenyésztés relatív magas képviseltségével, a rendelkezésre álló potenciálok nincsenek elegendő mértékben kihasználva, minden jelentősebb elvetett növényi termelés relatívan alacsony hozama, a vízi erőforrásoknak az öntözéshez való gyenge felhasználtsága, és ezzel együtt a földterületeknek a kalászosok utáni és utólagos bevetésére való felhasználásának hiánya és a növényi termelés instabilitása miatt. A kisbirtokok, a domináns parasztbirtokok és azok szervezetlensége negatív hatással bírnak a mezőgazdaság hatékonyságára és versenyképességére. A fejlődésnek a természetes erőforrások (mindenekelőtt az öntözés) jobb kihasználási feltételeinek megteremtésére kell irányulnia, ami serkentené a termelési struktúra belterjességét (az ipari növények, zöldségfélék és takarmánynövények részvételének további növelését), az egyes termelési vonalak belterjességét és a földterületek jobb kihasználtságát, az állattenyésztés további fejlődését (amelyben jelentős szerepe kellene hogy legyen a mezőgazdasági tanácsadói szolgálatnak), valamint a végtermék előállítás magasabb szintjét a saját, illetve a közvetlen környezetben levő feldolgozói kapacitásokban. A parasztgazdaságok integrációja feltételeinek megteremtése és a kis- és középvállalatok fejlesztése az agrárkomplexumban növelné Zenta község agrárkomplexumának hatékonyságát és versenyképességét. 3.2.1. Zenta község agrárkomplexumának elemzése a 2000-től 2005-ig terjedő időszakban Mezőgazdasági lakosság A 2002-es népszámlálás adatai szerint Zenta községnek 4.104 mezőgazdasági lakosa van, ami Zenta község teljes lakosságának a 15,5%-át, illetve Vajdaság mezőgazdasági lakosságának (1. táblázat) az 1,91%-át teszi. Az 1991-es népszámláláshoz viszonyítva a mezőgazdasági lakosság száma 22,62%-kal, azaz 1.200 lakossal csökkent. A mezőgazdasági lakosság számának átlagos évi csökkenése az 1991-től 2002-ig terjedő időszakban 2,3%-ot tett ki. Csökkent a mezőgazdasági lakosok részvétele a teljes lakosságban is 18,6%-ról 15,5%-ra. Az aktív mezőgazdasági lakosok száma a két népszámlálás közötti időszakban 499 lakossal (16,8%-kal) csökkent, és a 2002-es népszámlálás szerint 2.478-at tesz ki. Még emellett is, az aktív mezőgazdasági lakosok részvétele Zenta község aktív lakosainak számában növekedett a két népszámlálás közötti időszakban 22,9%-ról 25,9%-ra, ami azt jelenti, hogy a nem mezőgazdasági aktív lakosok száma proporcionálisan inkább csökkent, mint a mezőgazdasági. Jelentős az eltartott, mezőgazdasági lakosok számának csökkenése, amely elérte a 30%-ot is, tehát ez a szám most 1.626 lakost tesz ki. Ily módon jelentősen növekedett az aktívak száma a teljes mezőgazdasági lakosok számában (1991-ben 56,1%-ról, a 2002. évi 60,4%-ra), illetve egy aktív mezőgazdasági lakosra átlagban 0,7 eltartott személy jut.
- 36 -
1. táblázat: Zenta község és Vajdaság AT mezőgazdasági lakosságának alakulása az 1991-es és 2002-es népszámlálás adatai szerint 1991. 2002. Változás (%) Kategória Zenta Vajd. % Zenta Vajd. % Zenta Vajd. Mezőgazdasági 5.304 269.438 1,97 4.104 215.147 1,91 -22,62 -20,15 Aktív 2.977 149.583 1,99 2.478 125.506 1,97 -16,76 -16,10 Eltartott 2.327 119.885 1,94 1.626 89.641 1,81 -30,12 -25,23 Az aktív mezőgazd.lak. részvétele Az aktívak részvétele a teljes aktív lakosságban A mezőgazdasági részvétele a teljes lakosságban
56,1
55,5
101
60,4
58,3
104
3,92
5,05
22,9
17,2
133
25,9
13,7
189
13,10
-20,35
18,6
13,7
136
15,5
8,6
180
-16,67
-37,23
Zenta községben egy mezőgazdasági lakosra átlagosan valamivel több mint 5 hektár mezőgazdasági terület, illetve egy aktív mezőgazdasági lakosra átlagosan 8,4 hektár mezőgazdasági terület jut. A 2002-es népszámlálás adatai szerint Zenta községben 9.966 mezőgazdasági háztartásból 3.164 mezőgazdasági birtok lett nyilvántartásba véve, amelyek körülbelül 11.000 hektár mezőgazdasági területtel rendelkeztek. Ez a terület jelentősen kisebb a község parasztbirtokainak teljes mezőgazdasági területeinél (kb. 20.700 hektár), ami arra a tényre utal, hogy a mezőgazdasági földterületek kapacitásának majdnem 50%-át mezőgazdasági háztartások használják, amelyek a jövedelmüket, vagy a főjövedelmüket a mezőgazdaságon kívül valósítják meg (vegyes birtokok). A legtöbb mezőgazdasági gazdaság, közülük 2.415 öt hektártól kisebb birtokkal rendelkezik, 463 gazdaságnak 5,01 hektártól 10 hektárig terjedő birtoka van, 248 gazdaságnak 10,1 hektártól 20 hektárig terjedő birtoka van, és csak 58 gazdaságnak van 20 hektár feletti birtoka. Növénytermelés Zenta községben a növénytermelés körülbelül 26.600 hektár mezőgazdasági területen folyik (3.2.1. számú melléklet), ami a vajdasági mezőgazdasági földterületek (kb. 1,79 millió hektár) 1,5%-át teszi. Ebből körülbelül 25.200 hektárt (kb. 95%-ot) szántóföldek alkotnak, míg a gyümölcsösök és szőlők kevésbé képviseltek (1,1%-ban, illetve 0,5%-ban). A szántóföldek és kertek szerkezetében a legképviseltebb a gabonatermelés (56%), átlagosan kb. 14.000 hektáron, majd az ipari növények következnek (30%) kb. 7.500 hektáron, a takarmánynövények (8%) kb. 1.900 hektáron és a zöldségfélék (6%) kb. 1.500 hektáron. Vajdasághoz viszonyítva a szántóföldek szerkezetében alacsonyabb a gabona képviseltsége (Vajdaságban 65%), és nagyobb az ipari növényeké (Vajdaság 25%), a takarmánynövényeké (5%) és a zöldségféléké (5%). Ezen adatok alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy Zenta községnek a Vajdaság egészéhez viszonyítva kedvezőbb - belterjesebb szerkezetű szántóföldi területei vannak. Zenta községben kb. 630 hektár legelő és 200 hektár rét van. Zenta község mezőgazdaságát, ugyanúgy mint Vajdaságét, a mezőgazdasági termelők két szervezési típusának létezése jellemzi: a parasztgazdaságok és a mezőgazdasági vállalatok. A parasztgazdaságok kb. 20.700 hektárral a község teljes mezőgazdasági földterületeinek kb. 78%-át foglalják el (Vajdaságban kb. 65%), ami a vajdasági - 37 -
parasztgazdaságok mezőgazdasági földterületeinek kb. 1,8%-át teszi. A szántóföldek és a kertek a parasztgazdaságokban, kb. 20.000 hektárral, a mezőgazdasági területeiknek kb. a 97%-át teszik (Vajdaságban kb. 95%), illetve Zenta község szántóföldi területeiben 79%-al, a Vajdaság parasztgazdaságainak szántóföldjeiben pedig 1,8%-al vesznek részt. A parasztgazdaságoknak 281 ha gyümölcsöse (97%) és 124 ha szőleje (100%) van. Zenta község mezőgazdasági vállalatai és szövetkezetei kb. 5.900 hektárral 22%-ban vesznek részt a mezőgazdasági és kb. 5.200 hektárral (23%-kal) a szántóföldi területekben. A szántóföldi területek használatának struktúrája hasonló mint a parasztgazdaságoknál, azzal, hogy az utóbbi években teljesen elálltak a zöldségfélék termelésétől. A gabonafélék (kb. 3.200 ha), majd az ipari növények (kb. 1.900 ha) és takarmánynövények (180 ha) dominálnak. Zenta községnek egy mezőgazdasági vállalata van, a zentai Mezőgazdaság Rt. és egy földművesszövetkezete, a zentai Agrosun. A Mezőgazdaság Rt. 4.859 ha mezőgazdasági földterülettel rendelkezik, amiből 539 ha van saját tulajdonában, míg a fennmaradt 4.320 ha földterület állami tulajdonú. A teljes területből 2.500 ha van (Valmont) öntözési rendszer alatt. A vetési struktúrában a gabonafélék (kukorica, búza, téli árpa), az ipari növények (napraforgó, cukorrépa és szója), a takarmánynövények (lucerna) és a vetőmagtermelés (kukorica vetőmag) dominálnak. A vállalat 425 állandó dolgozót foglalkoztat. A vállalat szervezésileg területileg 5 munkaegységre oszlik. Minden munkaegységben képviselve van a földművelési termelés, két munkaegységben a földművelési termelésen kívül jelen van a szarvasmarha-, illetve sertéstermelés is. A szarvasmarha farmon 300 Holstein – Fríz fajta fejős tejelő tehén van, tehenenként kb. 6.000 liter éves átlagos tejtermeléssel. A disznófarmon kb. 1.400 anyakoca van és évente átlagban kb. 25.000 hízódisznó termelést ad. Az Agrosun Földműves-szövetkezet klasszikus együttműködési tevékenységet folytat a parasztgazdaságokkal (a napraforgó-, búza-, árpa- és szójatermelés megszervezése; az újratermelési anyag – vetőmag, műtrágya, védőszerek beszerzése; a mezőgazdasági termékek felvásárlása). A szövetkezet a saját termelését 309 hektáron folytatja. Összesen 856 ha mezőgazdasági földterülettel rendelkezik (398 ha szántóföld, amelyből 89 bérbe van adva; 225 ha legelő és 223 ha rét, nádas és szikes kis földterületeken). A szövetkezetnek 45 állandó foglalkoztatottja van. Ez a klasszikus szövetkezet lassan veszít jelentőségéből, ugyanis nagy számban alakulnak új „privát” szövetkezetek, amelyek átveszik a teendőit. Zenta községben a megfigyelt időszakban a kenyérgabona - búza termelése átlagosan kb. 5.000 hektáron folyik, ami a község szántóföldi területeinek kb. 20%-át, illetve a Vajdaságban a búzával bevetett területek 1,5%-át (330.000 ha) teszi. A búzával bevetett területek meglehetősen stabilak (Cv = 6,48%), 4.500 – 5.300 ha intervallumban mozognak és enyhe növekedési irányzatot mutatnak, éves szinten átlagban 3,06%-os arányban (2. táblázat). A 3,37 t/ha átlaghozam kb. 9%-kal alacsonyabb a vajdasági átlaghozamnál (3,7 t/ha). A megfigyelt időszakban a hozam kifejezett variabilitás mellett (Cv = 27,55) 5,28%-os arányban növekedési irányzatot mutatott, és a 2003-as évben a 2,06 tonna/hektártól, egészen 2004. évi 4,56 tonna/hektár intervallumban mozgott. Zenta község éves átlagos búzatermelése 16.800 tonnát tett, ami a vajdasági búzatermelésnek kb. az 1,4%-át teszi. A búzatermelésben kifejezett éves oszcillációk (Cv = 30,06%) mindenek előtt a hozamingadozás következményei. Az éves búzatermelés a 2003. évi 9.800 tonnától a 2004. évi 23.900 tonnáig terjedő intervallumban mozgott. A megfigyelt időszakban az éves búzatermelés 8,5%-os átlagos arányban növekedett évente.
- 38 -
2. táblázat Zenta községben a búza termelési paramétereinek a mozgása a 2000-től 2005-ig terjedő időszakban ISMÉRV Terület (ha) Hozam (t/ha) Termelés (t)
Átlag
Χ
Min.
4.975 3,37 16.763
4.471 2,06 9.778
2000-2005. Variációs Max. koefficiens Cv (%) 5.285 6,48 4,56 27,55 23.859 30,06
Változási arány r (%) 3,06 5,28 8,49
Mint ahogyan a Vajdaságban, Zenta községben is a kukorica a leginkább képviselt növényfaj. Átlagosan 8.000 hektáron termelik, ami a község teljes szántóföldi területeinek a 32%-át és a vajdasági kukoricával bevetett teljes terület 1,3%-át teszi. A kukoricával bevetett területek, hasonlóan mint a búzával bevetettek, viszonylag stabilak (Cv = 6,38%) és a 2003. évi 7.100 hektárostól, a 2002. évi 8.600 hektáros intervallumban mozognak. A megfigyelt időszakban stagnálási irányzatot mutatnak (3. táblázat). A megfigyelt időszakban (2000-től 2005-ig) a megvalósított 4,44 tonna/hektáros átlaghozam 9,4%-kal alacsonyabb a vajdasági átlagtól (4,9 t/ha). Kifejezettek a nagy hozambeli variációk (Cv = 36,14%), azaz a 2000. évi 2,7 tonna/hektártól a 2001. évi 6 t/hektárig. A kukoricahozam a megfigyelt időszakban növekedési irányzatot mutatott éves szinten átlagban 15,7%-os arányban. Zenta községben az éves átlag kukoricatermelés kb. 35.500 tonnát tett, ami a vajdasági teljes kukoricatermelésnek (3,1 millió tonna) az 1,1%-a. A kukorica éves termelése a 2000. évi 21.400 tonnától a 2001. évi 50.000 tonnáig terjedő intervallumban variált. A kukoricatermelés variációs koefficiense (Cv = 33,49%) a búza variabilitásának kereteiben van. A teljes termelés nagy arányú növekedést mutat (r = 14,96%), ami közvetlen következménye a hozamnövekedési irányzatnak és a területek stabilitásának. 3. táblázat: Zenta községben a kukorica termelési paramétereinek a mozgása a 2000-től 2005ig terjedő időszakban ISMÉRV Terület (ha) Hozam (t/ha) Termelés (t)
2000-2005. Átlag
Min.
Max.
Χ 8.008 4,44 35.529
7.142 2,92 20.846
8.624 6,01 49.996
Variációs koefficiens Cv (%) 6,38 36,14 33,49
Változási arány r (%) - 0,66 15,72 14,96
A cukorrépát a megfigyelt időszakban átlagosan 1.260 hektáron termesztették, ami a község szántóföldjeinek az 5%-át, illetve a vajdasági cukorrépával bevetett teljes terület (52.000 hektár) 2,4%-át teszi. A vetési struktúrában az ipari növényekkel bevetett területekben a cukorrépa átlagosan 20%-ban vett részt. A cukorrépával bevetett területek a búzához és a kukoricához viszonyítva nagyobb variabilitást mutatnak (Cv = 20,15%). A cukorrépát a 2001. évi 923 hektárostól a 2005. évi 1.669 hektáros intervallumban termesztették, és a területek éves 14,68%-os növekedési irányzatot mutattak (4. táblázat). Az átlagos cukorrépahozam kb. 34,9 t/hektárt tett ki és 9,4%-kal alacsonyabb volt a vajdasági átlagnál (38,5 t/ha). A cukorrépahozam a 2003. évi 22,1 tonna/hektárostól az utolsó, 2005. évi 47,6 t/ha intervallumban variált. A cukorrépa-termelésben a hozambeli variációk az aszályos években jelentősek (a 2000. és a 2003. év). Azonban még emellett is a cukorrépahozam variációs koefficiense (Cv=30,17) alacsonyabb a kukoricahozaménál, de magasabb a búzahozam variációs koefficiensénél. A megfigyelt időszakban a cukorrépahozamnak nagyon magas a növekedési aránya (r = 14,7%), ami az utolsó tudományos megfigyelési évben megvalósított maximális hozam következménye. A cukorrépa éves termelése, amely kb. 44.000 tonna, a - 39 -
vajdasági teljes cukorrépa-termelésben (kb. 2 millió tonna) 2,2%-ban vesz részt. Az éves cukorrépa-termelés a 2000. évben a 25.900 tonnától és a 2005. évben a 79.500 tonnáig variált. A teljes cukorrépa termelés variációs koefficiense (Cv = 45,21%) a búzához és a kukoricához viszonyítva 50%-kal magasabb, ami mutatója ezen termelés instabilitásának, ami pedig úgy a hozam, mind a bevetett területek instabilitásának a következménye. A cukorrépa-termelés növekedésének magas aránya (évi 25,14%) az utolsó megfigyelt év maximális területeinek és maximális hozamának, illetve a kezdő, 2000. év kis területeinek és alacsony hozamának a következménye. 4. táblázat: Zenta községben 2005-ig terjedő időszakban Ismérv
Átlag
a cukorrépa termelési paramétereinek a mozgása a 2000-től Min.
Χ Terület (ha) Hozam (t/ha) Termelés (t)
1.261 34,9 44.015
923 22,1 25.899
2000-2005. Max. Variációs koefficiens Cv (%) 1.669 20,15 47,6 30,17 79.491 45,21
Változási arány r (%) 9,08 14,68 25,14
A napraforgó Zenta községben a leginkább képviselt ipari növény. A 3.940 hektáros átlag területtel a napraforgó a község szántóföldi területeiben egészen 15,6%-ban, illetve a vajdasági napraforgóval bevetett teljes területekben (160.000 ha) 2,5%-kal vesz részt. A napraforgóval bevetett területek Zenta községnek az ipari növényekkel bevetett területeinek a 62%-át teszik. Az ilyen mértékű részvétel gyakorlatilag az ezen vetőmagnak a vetési struktúrában megengedett részvételének a maximuma, amennyiben tiszteletben tartjuk a vetésforgó és a vetésváltás elveit. A napraforgó vetésterületei viszonylag stabilak (Cv = 14,37%) és a 2002. évi 2.900 hektárostól a 2000. évi 4.500 hektáros intervallumban mozognak. A megfigyelt időszakban a napraforgó vetésterülete enyhe csökkenési irányzatot mutat, éves szinten átlagosan 2,8%-os arányban (5. táblázat). A napraforgó 1,67 t/ha átlaghozama egészen 12%-kal alacsonyabb a vajdasági átlaghozamnál (1,9 t/ha), ami egy bizonyos fokig lehet az ezen termelés túl nagy koncentrálódásának következménye. A napraforgóhozam összehasonlítva a többi megfigyelt vetéssel - mutatja a legnagyobb stabilitási szintet (Cv = 18,71%). A hozam a 2000. évi 1,31 tonna/hektártól a 2004. évi 2,15 tonna/hektárig terjedő intervallumban mozgott és enyhe növekedési irányzatot mutat éves szinten 4,1%-os arányban. Az átlagos éves 6.570 tonna napraforgó-termelés a teljes vajdasági napraforgó-termelésnek (300.000 tonna) kb. a 2,2%-át teszi. A napraforgó termelése nagyon stabil (Cv = 14,29%) és a 2002. évi 5.6000 tonnától a 2004. évi 8.200 tonnáig terjedő intervallumban mozgott. A teljes napraforgó- termelés nagyon enyhe növekedési irányzatot mutat (r = 1,23%). 5. táblázat: Zenta községben a napraforgó termelési paramétereinek a mozgása a 2000-től 2005-ig terjedő időszakban Ismérv
Átlag
Min.
Χ Terület (ha) Hozam (t/ha) Termelés (t)
3.940 1,67 6.570
2.944 1,31 5.643
2000-2005. Max. Variációs koefficiens Cv (%) 4.495 14,37 2,15 18,71 8.166 14,29
Változási arány r (%) - 2,77 4,08 1,23
A megfigyelt időszakban (2000-től 2005-ig) minden megfigyelt vetés hozama növekedési arányt mutat, ami a kezdő év (2000) alacsony hozamainak az aszály miatti következménye (Melléklet – 3.2.1. táblázat). Úgyszintén, a nagy éves szintű hozam és teljes termelési variációk, különösen a belterjes vetések esetében, az öntözés nélküli külterjes termelésnek a következményei. - 40 -
A szója Zenta község ipari növényei között kevésbe képviselt. A megfigyelt időszakban átlagosan 100 hektáron termelték, és a 2,14 t/ha átlaghozam mellett (vajdasági átlagszinten - 2,2 t/ha) összesen csak 214 tonna éves termelése volt. Azonban a szója olyan vetés, amely a megfigyelt időszakban a legmagasabb növekedést jegyzi. A szója vetésterületei éves szinten 40,11%-os arányban növekedtek és a 2000. évi 30 hektárról a 2005. évi 162 hektárra növekedtek. A hozam arányának 8,61%-os átlagnövekedése mellett a teljes szójatermelés a 2000. évi 54 tonnáról a 2005. évi 441 tonnára nőtt, illetve éves szinten átlagban egészen 52,20%-os arányban nőtt (3.2.2. számú melléklet). Az ipari paprika jelentős vetés Zenta község parasztgazdaságai számára. A 2003. évig 200 – 300 hektárig terjedő területeken volt képviselve és 13 -15 t/ha hozamot valósított meg. A 2003. évi megfelezett hozam miatt (7 t/ha), a 2004. évben teljesen eltörölték a vetési struktúrából, hogy a 2005. évben 156 hektáron újra bekerüljön, szolid 12 t/ha hozammal. Az ipari paprika termelést főként a törökkanizsai Alevában helyezik piacra. A megfigyelt időszakban az ipari paprika termelése a 2000. évi 4.500 tonnáról a 2005. évi 1.800 tonnára csökkent (3.2.2. számú melléklet). A dohány szintén fontos ipari növény Zenta községben. A parasztgazdaságokban a 2000-től 2002-ig terjedő időszakban 150-től 170 hektárig terjedő területen termesztették és 1 – 1,3 t/ha hozamot valósítottak meg. A 2003-tól 2004-ig terjedő időszakban a dohány teljesen ki lett zárva a vetési struktúrából (a felvásárlási gondok miatt), hogy a 2005. évben 80 hektáron visszatérjen és 1,7 t/ha rekordhozamot érjen el. A dohánytermelés, amely a 2000-től 2002-ig terjedő időszakban az éves 150-től 200 tonnás intervallumban mozgott, a 2005. évben elérte a 140 tonna körüli szintet (2. számú melléklet). Tekintettel a zentai Dohánygyár magánosítására és a dohánytermelés hagyományára, várható, hogy az új tulajdonosok (Japan Tobacco International) többet fognak fektetni a saját nyersanyagalapjukba, és, hogy a dohánytermelés Zenta községben az elkövetkező években jelentősen nőni fog. A seprűcirok is egyike Zenta község specifikus földművelési termékeinek. A dohányhoz hasonlóan, a seprűcirok a 2000-től a 2002-ig 200-tól 300 hektáros területen volt képviselve és 1,7-től 2,1 t/ha hozamot valósítottak meg. A 2003-tól a 2004-ig terjedő időszakban teljesen elmaradt a termesztése (a piaci elhelyezés problémája miatt), hogy a 2005. évben rekordnagyságú 650 hektáron és 1.170 tonna rekordtermeléssel újra visszatérjen (3.2.2. számú melléklet). Állattenyésztés A megfigyelt időszak (2000-től 2005-ig) a szarvasmarha-tenyésztés mutatóinak mozgását illetően pozitívnak értékelhető (6. táblázat). Az átlagos szarvasmarhaszám 4.494 darabot tett évente és a 2000. évi 3.613-tól a 2004. évi 6.116-ig terjedő intervallumban mozgott, és évente átlagban 9,12%-os arányban növekedett. Hasonlóak az irányzatok a szarvasmarha-tenyészállományban - a tehenek és vemhes üszők esetében is. Azok éves szintű átlagszáma 1.893 darabot tett, átlagosan 10,16%-os éves arányban növekedett és a 2000. évi 1.482-től a 2004. évi 2.490-ig terjedő intervallumban mozgott. Zenta községben a szarvasmarha száma 2,01%-kal, míg a tehenek és vemhes üszők száma 1,8%-al vett részt a teljes szarvasmarhaszámban, illetve tehén- és vemhes üszőszámban Vajdaságban. 6. táblázat: A jószágállomány mozgása Zenta községben Év Kategória Szarvasmarha Tehén és vemhes üsző Sertés
3.613 1.482
3.471 1.504
3.592 1.497
4.571 1.979
6.116 2.490
5.601 2.404
4.494 1.893
Változási arány % 9,12 10,16
42.719
38.778
34.292
35.566
28.186
26.882
34.404
-8,85
2000.
2001.
2002.
Átlag 2003.
- 41 -
2004.
2005.
Kocák vemhes süldők Juhok
és
Tenyészjuhok Baromfi
5.612
4.893
5.006
4.942
4.146
4.124
4.787
-5,88
3.212
3.089
2.865
3.277
3.939
4.366
3.458
6,33
2.164 68.974
2.133 67.977
1.977 65.610
1.627 64.205
2.719 56.282
2.822 46.663
2.240 61.619
5,45 -7,52
A sertéstenyésztés termelési mutatóiban bekövetkezett változások nem annyira kedvezőek, mint a szarvasmarha-tenyésztésben (6. táblázat). A sertés-tenyészállomány (hízók és vemhes süldők) csaknem 6%-os éves arányban csökken. A hízók és vemhes süldők éves átlagszáma, amely a megfigyelt időszakban átlagban 4.787 darabot tett évente, a 2000. évben csökkent 5.612-ről a 2005. évi 4.124 darabra. A sertés-tenyészállomány csökkenése negatívan tükröződött a teljes sertésszámra is. A teljes sertésszám átlagosan 34.400 darabot tett ki és majdnem 9%-os éves arányban csökkent. A sertések száma a 2005. évben körülbelül 15.800 darabbal csökkent (37%). A sertéstenyésztésben ez a tenyészállomány-csökkenés közvetlen következménye a 2003. évi kedvezőtlen árbeli elemeknek (különösen magas kukoricaár és különösen alacsony hízóár). A 2004. évben a sertéstenyésztés közgazdasági helyzete messzemenően kedvezőbb, így ez a termelés gazdaságilag újból érdekessé vált (a következő szélsőséges „sertésciklusig”, amennyiben a termelők nem szerveződnek, és az állam nem rendezi a piaci viszonyokat az árutartalékokból való beavatkozásokkal, behozatallal, a kivitel serkentésével és más, a mezőgazdasági termelés és a piac rendezésére irányuló közgazdasági intézkedésekkel). Zenta községben a vajdasági teljes sertésszámhoz, illetve koca- és vemhes süldőszámhoz viszonyítva a sertések száma a 2,58%-ot, míg a kocák és vemhes süldők száma 2,62%-ot tett ki. A juhtenyésztésnek Zenta községben - a Vajdaság egészétől eltérően - nagy gazdasági jelentősége van a mezőgazdaságában. A megfigyelt időszakban (2000-től 2005-ig) a juhok átlagszáma 3.458 darabot tett ki, amelyek közül 2.240 tenyészjuh volt (6. táblázat). A juhok száma átlagban 9,8%-os arányban nőtt, és különösen nőtt az utóbbi két évben, hogy a 2005. évben elérje majdnem a 4.400 darabot. Ennek alapvető oka a juh-tenyészállomány növekedése a 2004. évben több mint 1.000 tenyészállattal. Zenta községben a tenyészjuhok száma a vajdasági teljes tenyészjuhok számának az 1,96%-át teszi. A teljes juhszám részvétele hasonló - 2,1%. A baromfitenyésztés Zenta községben a megfigyelt időszakban nem mutat pozitív mozgást (6. táblázat). Az átlagos baromfiszám körülbelül 61.600 darabot tett ki. A baromfiszám állandó csökkenő irányzatot mutat éves átlagban 7,52%-os arányban. A baromfi száma a 2000. évi 69.000 darabról a 2005. évi 46.700 darabra csökkent. A baromfiszám szerint Zenta községnek az átlagos részvétele a vajdaságiban kevesebb mint 1%-ot tesz. A belterjes mezőgazdasági termelés természetes alapmutatóinak egyike a jószág képviseltségi, illetve koncentrálódási fokozata. A jószág koncentrálódása az alábbiak szerint fejezhető ki: -
szarvasmarhaszám 100 ha művelhető területre, sertésszám 100 ha szántóföldi területre, és juhszám 100 ha mezőgazdasági területre vonatkozóan.
Ezek, a Zenta községre vonatkozó mutatók a 7. táblázatban adottak. Zenta községben a 100 hektár művelhető területre vonatkozó szarvasmarhaszám átlagban 18 darabot tesz ki és növekedési irányzatot mutat, éves átlagban kb. 8%-os arányban. Vajdaságban a megfigyelt időszakban a szarvasmarha koncentrálódása (3.2.3. számú melléklet) stagnál. A szarvasmarha koncentrálódása Zenta községben 38%-kal magasabb a vajdasági átlagos szarvasmarha koncentrálódásnál (13 szarvasmarha 100 ha művelhető területre). - 42 -
A sertések átlagszáma 100 ha szántóföldi területre vonatkozóan a megfigyelt időszakban Zenta községben 139 volt és negatív irányzatot mutatott az évi átlag 9,8%-os arány szerint. A sertéstermelés koncentrálódási foka Zenta községben a negatív irányzatok mellett is 65%-kal magasabb a vajdasági átlagnál (84 sertés 100 ha szántóföldre). A juhtenyésztésben is a Vajdasághoz viszonyítva jelentősen átlagon felüli a koncentrálódás. Az átlagos juhszám 100 ha mezőgazdasági területre 13 darabot tett ki, ami a vajdasági átlaghoz viszonyítva 44%-kal magasabb (9 darab 100 hektáron). A 2000. évhez viszonyítva, a 2005. évben a juh koncentrálódása 100 ha mezőgazdasági területen 13-ról 16 darabra nőtt. 7. táblázat: A jószágállomány mozgása Zenta községben Év Kategória
15
14
14
18
24
22
18
Változási arány % 7,96
179
157
136
141
112
107
139
-9,78
13
12
11
12
15
16
13
4,24
2000.
A szarvasmarhák száma 100 ha művelhető területen A sertések száma 100 ha szántóföldön A juhok száma 100 ha mezőgazdasági területen
2001.
2002.
2003.
2004.
2005.
Átlag
A felsorolt mutatók alapján arra lehet következtetni, hogy Zenta községben a jószágtermelés messzemenően képviseltebb és fejlettebb a közvetlen környezetéhez - a Vajdasághoz egészéhez - viszonyítva. Azonban a mezőgazdaság belterjességének és a jószág koncentrálódásának a sorolt mutatói jelentősen hátramaradnak az EU mutatóival szemben, tehát Zenta községben még elegendő tér maradt a jószágtermelés további fejlesztésére. A jószágtermelés termelési mutatóinak mennyiségi elemzésével kapott eredmények alapján azon következtetések vonhatóak le, hogy még mindig nem teremtődtek meg a jószágtenyésztés pozitív és stabil fejlődési feltételei. A valamelyest pozitív hatások a szarvasmarha-tenyésztésben, a tejtermelésben és a tenyészállomány növelésében a magán tejgyáraknak a tejtermelőkkel szemben tanúsított korrekt viszonyával és az ezen termelésnek az állam általi díjazásával hozhatók összefüggésbe. Az állattenyésztés egyéb ágazataiban ez nincs jelen, és a termelők sem olyan jól szervezettek, tehát nem is meglepőek a kedvezőtlen és instabil termelési eredmények. Az állattenyésztés fejlesztésére nyújtott viszonylag kedvező hitelfeltételek nem fognak a jövőben sem pozitív termelési effektusokat eredményezni, amennyiben az állam más közgazdasági eszközökkel nem hat ki a piacnak a szabályozására és a külföldi tisztességtelen versenytől való megvédésére, és amennyiben az elsődleges termelők és feldolgozók közötti viszonyok továbbra is rendezetlenek maradnak, amihez az elsődleges termelők érdekegyesülése szükséges. Feldolgozóipar Zenta községben a feldolgozóipar teljes egészében magánosítva lett. Zenta községben a 7 magánosított, mezőgazdasági eredetű nyersanyagot feldolgozó gyárban a magánosítás effektusai félig sikeresek. Négy magánosított gyár (a zentai Cukorgyár, a Žitopromet Malomipari Vállalat, a Dohánygyár és az Alltech-Fermin Élesztőgyár) folytatta a termelését és befektetett (vagy be fog fektetni) a fejlesztésbe, míg 3 magánosított gyár (a zentai Tejgyár, a szabadkai Agroseme-Panonija Vetőmag-feldolgozó zentai Munkaegysége és a Kendergyár) csődben vannak vagy nem dolgoznak. A zentai TE-TO Cukorgyár kb. 15.000 hektáron szerződik cukorrépa-termelésre Zenta községben és közvetlen környékében. A feldolgozási kapacitása 630.700 tonna nyersrépa, illetve 7.500 tonna cukorrépa naponta. A Cukorgyárban 207 állandó foglalkoztatott van. - 43 -
A zentai Žitopromet Malomipari Vállalat 50.000 tonna körüli búzát dolgoz fel. A feldolgozás napi kapacitása 3 váltásban 200 tonna búza. A malomiparban 350 foglalkoztatott van. A Dohánygyár nemrégiben lett magánosítva. Dohányfeldolgozással foglalkozik. A feldolgozási kapacitása 1.700 tonna Virginia dohány és 450 tonna Burley dohány. Napi feldolgozási kapacitása 22-23 tonna. 85 állandó foglalkoztatottja van. A felsorolt gyáraknak jelentős hatása van, és lesz a jövőben is Zenta község mezőgazdasági termelésére, mert a feldolgozóipar az elsődleges mezőgazdasági termelés legjelentősebb lendítőkereke. Azonban, a feldolgozói kapacitásokon kívül magában Zenta községben az elsődleges mezőgazdasági termelés belterjességére és struktúrájára jelentős hatással bírnak a közvetlen környezetben levő feldogozó-ipari kapacitások is. Zenta község esetében ezek, illetve a távlatban lehetnek: a verbászi Vital, a becsei Sojaprotein és a nagybecskereki Dijamant étolajgyár, a verbászi Carnex és a csókai Húsipari kombinát, a Szabadkai Tejgyár és a Nagybecskereki Tejgyár, a törökkanizsai Aleva fűszernövényfeldolgozó üzem. Az élelmiszeripar azon tevékenységeiben, amelyek befektetnek a saját nyersanyagalapjukba (tejgyárak, cukorgyárak, étolajgyárak, szójagyárak) az utóbbi években észrevehető a mezőgazdasági termelés, de a feldolgozási kapacitások kihasználási fokának a növekedése is. Az élelmiszeriparnak elő kell mozdítania a feldolgozási technológiáját, alkalmaznia kell az ISO-szabványozást, és elő kell mozdítania a termelés és a termék minőségét, illetve többet kell befektetnie és egyesítőként kihatnia a saját nyersanyagalapjára. Ily módon megnöveli a saját kapacitásának a kihasználási fokát, javítja a termék minőségét, lehetővé teszi a zavartalan kivitelt az EU országaiba és jelentősen növeli hatékonyságát és versenyképességét a világpiacon. Az élelmiszeripar fejlődése pozitívan fog kihatni az elsődleges mezőgazdasági termelésre, illetve annak nyersanyagalapjaira. 3.2.2. A Vajdasággal való komparatív (összehasonlító) elemzés El lett végezve Zenta községnek a Vajdaság egészével, illetve átlagával való összehasonlító elemzése. Ily módon szembesültünk Zenta község mezőgazdaságának jellegzetességeivel és komparatív előnyeivel a közvetlen környezetével - a Vajdaság Autonóm Tartománnyal szemben. Zenta község a mezőgazdasági termeléshez jobb előfeltételekkel rendelkezik: - nagyobb a szántóföldek részvételi aránya a mezőgazdasági területekben - 95%-ot tesz ki a vajdasági 90%-kal szemben, - nagyobb a mezőgazdasági lakosság részvételi aránya a teljes lakosságszámban - 15%-ot tesz ki a vajdasági 8,6%-kal szemben, - nagyobb az aktív mezőgazdasági lakosság részvételi aránya a teljes aktív lakosságszámban - 25,9%-ot tesz ki a vajdasági 13,7%-kal szemben. Zenta községnek belterjesebb termelési struktúrája van: - a gabonafélék kisebb részvételi aránya (56% a vajdasági 65%-kal szemben), - nagyobb az ipari növények részvétele (30% a vajdasági 25%-kal szemben), - nagyobb a takarmánynövények (8%) és zöldségfélék (6%) részvétele a vajdaságival (egyenként 5%) szemben, - nagyobb mértékben képviselt az állattenyésztés (szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés). A belterjesebb termelési struktúra mellett, minden jelentősebb fölművelési vetése alacsonyabb hozamú a vajdasági átlagnál (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa, szója). Zenta községben jelentősen képviselt az ipari paprika, a seprűcirok és a dohány termelése, amelyek nem terjedtek el a Vajdaság más részeiben.
- 44 -
3.2.3. Korlátozások és problémák Zenta község agrárkomplexumának az alapkorlátozásai és fejlődési problémái az alábbiak: - A földterületi komplexum rendezetlensége. (A mezőgazdasági területek tagosításának szükségessége. A mezőgazdaságban a koncentrálódott, nagy és infrastrukturálisan rendezett földterületek a hatékony és versenyképes mezőgazdasági termelés alapjai.), - A parasztgazdaságok apró földterületei. (Az apró és rendezetlen földterületek a parasztgazdaságokban ellehetetlenítik a korszerű technikák és technológiák alkalmazását, a vetőmagtermelést és az ésszerű öntözés alkalmazását.), - A vegyes mezőgazdasági birtokok nagyarányú részvétele, amelyeknek a mezőgazdaság a másodlagos tevékenysége, - A vízi potenciálnak az öntözésben nem elegendő mértékű felhasználása és a felhasználás kedvezőtlen gazdasági feltételei. A különleges, rendelkezésre álló vízi erőforrások (a Tisza), valamint az egyre gyakoribb aszályos évek mellett az öntözés jelentéktelen százalékarányban kerül alkalmazásra. Ennek oka, az öntözési rendszerekbe való befektetéshez szükséges eszközök hiányán kívül a víz rossz minőségében és az öntözőrendszernek a túl drága kihasználásában fekszik. Az öntözés alkalmazása a hozam növekedését és stabilitását, a földterületnek az egy éven belüli második és harmadik vetéssel való nagyobb fokú kihasználtságát és a termelési struktúrának a belterjesebb termelési vonalakra (zöldségféle, takarmánynövény) történő változtatását biztosítja, de nagyobb befektetéseket más termelési tényezőkbe (trágya, istállótrágya) és fejlett állattenyésztést igényel. A parasztgazdaságok rossz szervezettsége. A szövetkezés az eredeti értelmében Szerbiában nem fejlett, így a Vajdaságban és Zentán sem. A szövetkezésről szóló törvénynek meg kellene teremtenie a szövetkezés fejlődésének közgazdasági és államkincstári feltételeit, amivel jelentősen növekedne a közgazdasági hatékonyság és javulna a parasztgazdaságok versenypozíciója. - Az államnak a mezőgazdaság fejlődésének nem kellő mértékű támogatása. Az államnak a mezőgazdaság fejlesztésében nyújtott támogatása messzemenően nagyobb mint a múlt század 90-es éveiben volt, azonban továbbra sem elegendő. Több eszközt szükséges kiválasztani A mezőgazdaság fejlesztésének kedvezőbb hitelezésére és az ISO-szabvány bevezetésére, az öntözés szubvencionálására, a kivitel díjazására, illetve az állam számára stratégiai fontosságú termékek esetében (főleg az állattenyésztést illetően) más eszközökkel is kell serkenteni a fejlődést. 3.2.4. Lehetséges fejlődési irányzatok Zenta községben a fejlődés lehetséges irányzatai az alábbiak: - A földterületek rendezése. (A mezőgazdasági földterületek tagosításával megteremtődnének a termelési költségek csökkentésének és a közgazdasági hatékonyság növelésének az alapvető feltételei), - Az öntözés alatti területek növelése. (Az öntözéshez a kedvező közgazdasági feltételek megteremtése lehetővé teszi a nagyobb és stabilabb termelést, a földterületek jobb kihasználtságát és az állattenyésztés, valamint zöldségtermesztés fejlődését), - A Zenta községben jelenlevő mezőgazdasági tanácsadói szolgálat továbbfejlesztése. (A mezőgazdasági tanácsadói szolgálat olyan intézmény, amely az agrárpolitikának a gyakorlatba való implementálásával foglalkozik. Az állam és a mezőgazdasági termelők közötti közvetlen kapcsolatot képviseli. A tanácsadói testület fejlődésébe való befektetés a mezőgazdaság termelési és közgazdasági fejlődésére fog hatással bírni.), - 45 -
- A növénytermesztés belterjesebbé tétele, nem annyira a termelési struktúra megváltoztatásának értelmében (a gabonafélék részvételének csökkentésével, és az ipari növények, zöldségfélék és takarmánynövények részvételének növelésével), mint amennyire az egyes termelési vonalakba való nagyobb befektetésekkel (a teljes, és nem redukált termelési technológia tiszteletben tartása), amely a hozam és a közgazdasági hatékonyság növekedését kell hogy eredményezze. Ennek alapfeltétele a kedvező árparitások piaci bevezetése a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági inputok között. Ennek értelmében az állam a beavatkozó intézkedéseivel (az árutartalékból, behozatallal vagy az input vagy termék kivitelével) jelentős hatással bírhat az említett paritásokra. - A földterület jobb kihasználásának lehetősége a kalászosok utáni és utólagos vetéssel (Az öntözés alkalmazásával megteremtődnek a feltételek a földterület jobb kihasználására évi több vetés és aratás által. Ezzel növekszik a tőke forgása a mezőgazdaságban, növekszik a mezőgazdasági termelés belterjessége, hatékonyabban használhatóak a rendelkezésre álló tényezők a termelésben (mechanizációs eszközök, munkaerő), csökkennek a termékegységenkénti termelési költségek és növekszik a közgazdasági hatás és hatékonyság), - Az állattenyésztés intenzívebbé tétele. (Az állomány növelése és a befektetések intenzívebbé tétele a szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitenyésztésben az európai szabványok szintjéig hozzá fog járulni a teljes mezőgazdasági termelés belterjesebb gazdálkodásához. Ezt a növekedést az állam beavatkozó intézkedéseivel és az állattenyésztők és feldolgozók termelési összekapcsolásával lehet serkenteni, ahogyan ez egyes közegekben a szarvasmarha-tenyésztés terén, a tejtermelésben megtörtént), - A községnek az adó- és államkincstári politika, a meglévő, ki nem használt feldolgozási kapacitások aktiválása általi támogatása. Ily módon, a nagyobb terjedelmű feldolgozási kapacitások által növekszik a hatékonyság (a termékegységenkénti alacsonyabb költségek által), a teljes termelési terjedelem növelésével pedig az effektivitás. A pozitív effektusok az elsődleges mezőgazdasági termelés fejlődésében és a nagyobb foglalkoztatottságban fognak manifesztálódni, - Az agrár – ökológiai idegenforgalom fejlesztése. Az élelmiszer-termelésen kívül Zenta kitűnő feltételekkel rendelkezik az agrár - ökológiai idegenforgalom fejlesztéséhez (a falusi turizmus tanyai típusa, horgászati turizmus, friss – egészséges élelem stb.), - A kis- és középvállalkozások fejlesztése a mezőgazdasági termékek kisipari feldolgozása terén. A nagyobb parasztgazdaságoknak a vállalkozás fejlesztésével kellene hogy növeljék a saját termékeik végtermékké való feldolgozását (télirevaló, szárított termékek, emléktárgyak, vendéglátás), - A termelés, a feldolgozás és a piaci elhelyezés szövetkezések általi integrálása a kistermelőknek nagyobb hatékonyságot biztosít a termelési, feldolgozói és piacfellépési hatáskörben, - Az ISO szabványosítás bevezetése és a termékminőség javítása. (A minőség előmozdítása és az ISO szabvány bevezetése elkerülhetetlen az agrárgazdaság fejlődésében, nem csak a piachelyezési és kiviteli lehetőségek, de a saját üzletvitel előmozdítása céljából is), - Az olajrepce nagyobb mértékű termelése és befektetések a biodízelt gyártó finomítóüzemekbe. (A jövendőbeli agrárkomplexum fejlesztésében jelentős szegmentum lesz az újrahasznosítható energia termelése is), - A gyógy- és aromanövény termelésének előmozdítása. (Ezen szegmentum fejlődéséhez jelen vannak a természeti feltételek és a feldolgozási és piaci kapacitások. Erősebb marketingfellépés szükséges).
- 46 -
3.3. IDEGENFORGALOM Zenta község összetett és idegenforgalmi-földrajzi szempontból rendkívül érdekes terület. Erre a tényezőre külön hatást gyakorolnak a geomorfológiai, hidrogeográfiai és biogeográfiai erőforrásokban foglalt természeti potenciálok. Ez konkrétan a Tisza folyóra és annak régtől fogva sport-szabadidősport-turizmusra való rendezettségére vonatkozik. A természeti környezet sajátosságai arra is hatottak, hogy maguk a települések is bizonyos potenciális idegenforgalmi sajátosságokat nyerjenek. A terület jobb idegenforgalmi hasznosítására vonatkozó lehetőségek megléte mellett is kevés volt a tervszerű vállalkozás, habár a község idegenforgalmi valorizálásának szükségességére több ízben történt figyelmeztetés és kísérlet. 3.3.1. Zenta község idegenforgalmi fejlődésének irányai Az utóbbi húsz évben Zenta turisztikai célpontként általában komolyabb konkurencián kívül állt, a turisztikai ipar jelenlegi szerény eredményei erről tanúskodnak. Ugyanebben az időben nagy változásokra került sor a szomszédos országok idegenforgalmi piacán, amelyek úgyszintén elkerülték Szerbiát, mivel idegenforgalmi kínálatát nem alakította a korszerű irányzatokhoz. Ezért van szükség Zentán az idegenforgalmi kínálat versenyképességének javítására, az idegenforgalmi piacon való kívánt elhelyezkedéssel összhangban. A kínálat versenyképességének előmozdítása gyorsabban realizálható azokon a területi és értékbeli szegmenseken, ahol megvannak az alapvető termékek, és ahol gyors egyetértés várható a köz- és a magánszektorban az öröklött kínálat átstrukturálásának és átpozícionálásának modelljeit, stratégiáját és kockázatait illetően. Zenta község pozicionálásánál az alábbi jellegzetességeket vettük figyelembe: Fő előnyök: - a víz élménye - alföldi életmód - kis romantikus destináció Különbözőség: - vízélmény a Pannon-alföldön (a szárazföld közepén) Imázs: - multikulturalizmus - Pannon-alföld - élet a vízen és a víz mellett Zenta község, mint ahogyan általában véve Vajdaság is, a hajóturizmussal, a föld feletti és a föld alatti – fürdőkben kifejeződésre jutó – vízi gazdagsággal szorosan összefüggő folyami és csatornagazdagságra, valamint az urbánus településektől a tanyákon keresztül a csárdáig terjedő különleges érdekű aktivitásokra és diverzifikált attrakciókra igyekszik összpontosítani. Zenta még mindig az átalakulóban levő országok potenciálisan kis destinációinak tipikus problémáival szembesül, mint például: • a munkanélküliek nagy száma, nem eléggé ösztönző üzleti környezet; • a szürkegazdaság nagyarányú részvétele a gazdasági életben; • nagy és növekvő egyenlőtlenségek a nemzeti gazdagság elosztásában; • túlzott behozatali függőség; • kevés egészséges exportképes nagy- és közepes vállalat; továbbá • a valaha uralkodó gazdaságszerkezetnek a nagy ipari kombinátok szétesésével kísért átalakulása, egyidejűleg a magántulajdonban levő kis- és középvállalatok mind erőteljesebb növekedésével. Az előző gazdasági rendszer – amit a valamikori klíringpiac elvesztése és a hagyományos ipari ágazatok szétesése jellemez – még mindig nincs új, egészségesebb gazdasági szerkezettel helyettesítve, tekintettel arra, hogy mind a foglalkoztatottak, mind pedig a GDP szerkezetében - 47 -
továbbra is a feldolgozóipar és a mezőgazdaság van túlsúlyban. A kereskedelem igazoltan magas részvétele az új, korszerű technológia és tudásalapú gazdaság fejletlenségének a következménye. Általánosságban megállapítható, hogy Szerbiában ma még mindig nem létezik kellő együttműködés a köz- és a magánszektor között, ami teret nyitna az üzleti-fejlesztési partnerség különféle formái irányában. A magánvállalkozások serkentésére irányuló kifejezett minőségi intézkedések ellenére az üzleti környezet még mindig nem eléggé ösztönző, míg a kis- és középvállalkozásoknak a tőkéhez való hozzáférése továbbra is gyenge és nehézkes. Nem eléggé fejlett a menedzsment-, marketing- és üzleti tervezési tudás és szakértelem, a vállalkozók számára pedig rendkívül korlátozott az ún. „business intelligence“ valódi piaci információihoz és szolgáltatásaihoz való hozzáférés is. Az alapvető strukturális változások a munkapiacon is változásokat idéztek elő, különösen a munkahelyek iránti kereslet struktúrájában. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy jelenleg a munkahelyet kereső személyek képzettségi struktúrája nem felel meg a növekvő egészséges és perspektivikus cégek szükségleteinek. Ez, valamint számos egyéb, munkaerő-kínálattal és kereslettel kapcsolatos szociális aspektus a közszféra aktív politikáját igényli az oktatási szférában, illetve jelentősen aktívabb együttműködést a magánszektorral a közös érdek megvalósításában. Egy nagy közfeladatról van tehát szó, olyan oktatási rendszer előkészítéséhez kapcsolódva, amely a munkaerő-gazdaságról áttér a tudás-, a szakértelem- és az innovációgazdaságra. Úgyszintén az üzleti szektornak is fokozottabban be kell kapcsolódnia az ország oktatási szükségleteinek az alakításába. Habár a többi átalakulóban levő ország is szembesül ezekkel a problémákkal, Szerbiában fokozottan érzékeny a helyzet, tekintettel a magas munkanélküliség kifejezett problémájára, különösen a közszektorhoz tartozó vállalatok küszöbönálló magánosításának feltételei között. A fenti megállapításokkal összhangban különös jelentőséggel bír, hogy Zenta község felismerje saját pozícióját, felismerje perspektívái radikális megváltoztatásának igényét, és hogy ezzel összhangban stratégiai ellenőrzést foganatosítson a kulcsfontosságú gazdasági erőforrások és a fejlesztésirányítás felett. Más szóval, saját gazdaságának sorsa felett a községnek kell ellenőrzést gyakorolnia. Jó hír az, hogy a helyi vállalkozói és társadalmi elit is mindinkább megérti, hogy a 21. században új irányítási és szervezési módszerek, valamint új politikai perspektívák szükségeltetnek. Különösképpen e terület versenyképes jövője és komparatív előnyein való stratégiai pozicionálása dinamikus és átfogó tervezésének a szükségességéről van szó a racionális és objektív argumentumokból, a transzparens versenyképes klaszterekből és mindenekfelett az innovációkból kiindulva a termék- és szolgáltatásdifferenciáltság céljából. Zentának – mint ahogyan Vajdaságnak és Szerbiának is – egészében, valamint politikai, társadalmi és gazdasági elitjének is ésszerű és kielégítő választ kell találni a következő kulcsfontosságú kérdésekre: • milyen turisztikai célpont lesz ; • milyen imázst ér el (mind a helyi piacon, mind pedig nemzetközi téren), és ezt milyen módon építi ki / kommunikálja; • milyen turistákat vonz; • milyen tartalmakat kínál; • a vízió megvalósítása céljából milyen támogatástartalmakat kell biztosítani (a közlekedési és egyéb infrastruktúrától kezdve az oktatásig); • mennyibe fog kerülni a vízió megvalósítása, és hogyan fogják biztosítani az eszközöket; illetve mely szervezetek és egyének vállalják a felelősséget a vízió megvalósításáért. Az előzetes kutatások és a különféle érdekcsoportokkal való kommunikáció által meg lettek határozva azok a fő előnyök, amelyek segítségével Zenta hosszú távra kiépíti versenyképességét: • Zenta község lakossága különösen erős érv arra, hogy bekerüljön a hazai és a nemzetközi idegenforgalmi iparágba; • a Tisza mente geostratégiai helyzete és a 10-es korridor közelsége, ami Zentát az európai közlekedési útvonalak szélesebb gravitációs övezetébe helyezi; • a vízi potenciál, ami Zentának erős ütőkártyát jelent a jövőben az üdülőturizmust illetően; - 48 -
• a fűvel benőtt területek, erdők és rurális területek megóvott potenciáljai új idegenforgalmi termék- és innovációalkotások forrásaként; • a szakrális és világi jellegű művelődéstörténeti örökség erős érvet ad Zentának történelmi és kulturális destinációként való érvényesülésére és prezentálására; • az aktuális szellemi alkotás és a fesztiválok, ünnepek és események iránti hajlandóság Zenta községnek saját "lifestyle"-kommunikáció-lehetőséget biztosít. Ezen előnyök alapján egyetértés született Zenta község 2013-as turisztikai destinációjának víziójáról: A választott idegenforgalmi víziónak Zenta községet úgy kell kommunikálnia, mint: • olyan területet, amely őszintén fogadja a világ minden tájáról érkező vendégeket, megértő, toleráns magatartást, illetve személyes és professzionális tiszteletet tanúsítva; • olyan területet, amely a turizmus által fejezi ki identitását, illetve minden művelődéstörténeti értékét és sajátosságát; • olyan területet, amely maximálisan kiáll minden természeti és kulturális értékének megóvása és védelme mellett, és értékeli azokat; • olyan területet, amelyet a nemzetközi piac érdekes, hiteles és mindenekfölött tiszta turisztikai destinációnak tekint felismerhető (egyéni) identitással; • olyan területet, amely az idegenforgalomban a gazdag és aránylag egyenletesen eloszló erőforrásalapokból és attrakcióstruktúrából származó különféle termékekre „játszik” azzal a céllal, hogy a turizmusban legyen foglalkoztatva az egész év folyamán; • olyan területet, amelynek lakossága, szellemi és politikai elitje az idegenforgalmat és a turisztikai ipart a politikai integráció, a gazdasági fejlődés és a hosszú távú gazdasági prosperitás fontos tényezőjeként fogadja el; • olyan területet, amely tudatában van annak, hogy a turizmus által megvalósítható jólét nem lehetséges minőséges infra- és szuprastruktúra, tudás, oktatás és új technológiák, illetve ezeknek az idegenforgalom valamennyi részvevője részére történő átvitele nélkül. Zenta a községbeli idegenforgalomnak és vendéglátóiparnak a nemzeti jövedelemben való részvétele alapján az aránylag kis részvételű vajdasági községek közé tartozik (1,44%). Habár a hivatalos statisztikában sem a turizmus, sem a vendéglátóipar nincs megfelelően definiálva, így ezen tevékenységeknek a valósnál kisebb részvételét jelzi. Vajdaság nemzeti összjövedelmében Zenta 0,94%-os részvételt jelez (Köztársasági Statisztikai Hivatal, 2004). A mutatók az idegenforgalom és a vendéglátóipar szemmel látható alárendelt helyzetét jelzik, a mennyiségi mutatószámok valóságosan ezt a helyzetet tükrözik. 3. 3. 2. Hajózási turizmus Đorđe Čomić Idegenforgalmi földrajz című könyvében a Pannon-vidéken néhány – potenciális, illetve affirmált – idegenforgalmi térséget különít el. Zentát és környékét a Szabadkaifelső-tiszai térség részének tekinti. Megállapítása helyénvalónak értékelhető, mivel a Tisza mint idegenforgalmi célpont és mint lineáris jellegű idegenforgalmi makrorégió a legnagyobb mértékben hozzájárul ahhoz, hogy Zenta régi, idegenforgalmi szempontból potenciálisan értékes városi településként egyikét képezze a környékükkel sajátos idegenforgalmi térségként elegendő jellegzetességgel rendelkező Tisza menti idegenforgalmi helyeknek. Gyakran kap hangsúlyt egyébként az a tény, hogy Zenta folyóparti része a múlt századokban hajóturizmusra és sportrekreációs és szabadidősport-fürdőturizmusra lett rendezve. Az országúti és a vasúti közlekedésen kívül Vajdaságban az idegenforgalomra nézve nagy jelentőséggel bírnak a hajózási útvonalak. Vajdaság e részén folyik keresztül a Tisza, kötődve a Dunához, ami az ún. «kék főút» részeként csatornarendszerrel és a Rajna és a Majna folyókkal kapcsolatot teremt az Északi-tengertől a Fekete-tengerig, és így Vajdaságot összeköti az összes jelentős, gazdaságilag fejlett európai országgal.
- 49 -
A Tiszán utasforgalmat kizárólag átutazó külföldi hajók bonyolítanak le, nagyobb méretű utasfogadás és -kibocsátás nélkül, mivel ehhez nincsenek meg a nemzetközi hajózásra vonatkozó előírásokban foglalt feltételek. A hajózáson kívül a Tisza mind közvetlen, mind pedig közvetett úton hatást gyakorol ezen földrajzi terület összes természeti és antropogén tényezőjére. Ezért ezek országunk kimeríthetetlen potenciáljainak tekintendők. Mivel azonban az idegenforgalom olyan gazdasági tevékenység, amely a legegyszerűbben és a legkönnyebben hoz nagy devizajövedelmet, esetünkben a célcsoport a különböző idegenforgalmi kereslet és különféle mércék szerinti turisták lennének. Az idegenforgalmi jacht- és csónakkikötő létesítésének javára több érv áll rendelkezésre. A Tisza 1880-ban kapott kikötőt, és ezzel az egyik legjelentősebb hajózási rendeltetési hellyé vált, többek között a személyszállítást illetően is. Ma a zentai Potisje kikötő a Tisza Szerbián, illetve Vajdaságon áthaladó részének a legnagyobb áruszállítmányozási központjaként bír jelentőséggel. Az 1983-as évtől a Potisje kikötő vámszabad övezetté vált, de a kedvezőtlen – mind globális, mind pedig belső, jugoszláv jellegű – körülmények sora oda vezetett, hogy ez a kikötő nem részesült egyetlen említett kedvezményből sem. Ezen túlmenően a hatályos törvények szerint a Tisza nem nemzetközi, hanem államközi jelleggel bír. Ez gyakorlatilag kizárólag a magyar hajókkal történő forgalmat teszi lehetővé. Ezek szerint a hajózási turizmus működésének elengedhetetlen alapja a törvényes előírások olyan módosítása, amellyel a folyó nemzetközi státust nyerne. Zentának a hajózási turizmusba való bekapcsolásán nem csak a jachtkikötő kiépítése értendő, hanem a művelődéstörténeti örökség, a városi zöldterületek rendezése, információs megjelölések bevezetése, rendezvényrendezés, a szálloda- és étteremszektor, az infra- és szuprastrukturális létesítmények rendezése és egyéb, gazdagabb és szerteágazóbb idegenforgalmi kínálatot jelentő rendezési aspektus. A Tisza mentén a leglátványosabb lokalitás a Halászcsárda. Ez egy kiépített idegenforgalmi infrastruktúrával rendelkező víkendtelepülés. Folyamatos karbantartást, valamint a környező fenntartható természeti-földrajzi komplexumba való beillesztést igényel. 3.3.3. A helyzet kihasználása az átutazó-turizmus fejlesztésére Zenta községnek aránylag kedvező helyzete van a fontos kommunikációkat illetően. A községen halad át az Újvidék–Zenta–Szeged meridionális irányú (146-os és 160-as számú) regionális út, továbbá az a regionális út (a 140-es számú), amely Zentát nyugatról Bácstopolyával köti össze, kelet felé pedig Csóka és Nagykikinda irányában folytatódik. Ezzel az útvonallal Zenta 38 km-en csatlakozik az E75-ös nemzetközi úthoz. Ez az út idegenforgalmi útvonal, mivel több városi központot kapcsol össze idegenforgalmi központként és idegenforgalmi helyként és lokalitásként Bácska és a Duna mente középső részeiben. Jelentősége fokozódni fog Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásával, ezáltal Zenta község két európai állammal fog idegenforgalmi szempontból kommunikálni. Zenta valamikor vasútforgalmi tranzitközpont volt, mivel a mellette haladó vasútvonal összekötötte Szegedet, Zentát, Óbecsét és Újvidéket. A vasútvonal többé nem tölti be ezt a funkciót, csak a Szabadka és Nagykikinda közötti közlekedés lebonyolítására szolgál. Zenta tehát egyfajta értelemben az utak találkozóhelyét képezi, illetve refrakciós ponton található, a közúti útvonallal és a tiszai hajózási útvonallal érintkezve. A 10-es korridor azonban a keleti mediterrán turistaútvonal részeként Zentától és a község határától nyugatra található, és 38 km hosszú regionális úttal kapcsolódik hozzá. A város tehát, amennyiben kifejezettebb idegenforgalmi vonásokat nyerne, a nemzetközi úthoz való távolságára való tekintettel a tranzit kontraktív övezet külső részét képezné. Véleményünk szerint ezen út turista-útvonali szempontból Zentának sem ebben a pillanatban, sem pedig a közelebbi perspektívában nincs erősebb tranzitturisztikai központi szerepe.
- 50 -
3.3.4. Vadászturizmus Az összes idegenforgalmi alakulási formák közül a vadászturizmus élte át a legkomolyabb fejlődést. Zenta község területén létesült a Zentai Tanyavilág vadászterület, szinte a község területével azonos területen (25 570 ha). Ebből 23 996 ha a vadászterület, 1574 ha pedig nem vadászterület. Az itt előforduló főbb vadfajták az őz, a nyúl, a fácán, a fürj és az afrikai gerle, és ezekre bonitásosztályok vannak meghatározva. A bonitás és a vadászati-produktív terület alapján van meghatározva a vadászterület gazdasági kapacitása. Az őz és a fácán populációszáma a gazdasági kapacitás keretében alakul, míg a vadnyúlé az optimális szám fölött van. Megállapíthatjuk, hogy a vadászterület a vadászati-műszaki létesítményeket tekintve aránylag jó felszereltségű. Tehát a Zentai Tanyavilág a jól szervezett vajdasági vadászterületek közé tartozik, és jelentős szegmensét képezi a zentai idegenforgalomnak általában. Legtöbb az olasz és az osztrák turista. Az előbbiek 30, az utóbbiak pedig négy éve jönnek folyamatosan. A vadászturizmus fejlődését több tényező lassítja: a vadászat apróvadra történő vadászatra való korlátozása, a nagyvad húsának kiviteli tilalma, továbbá az, hogy nincs hűtő a hús részére. Zenta község vadászati szakértőinek becslése szerint az ezekkel a korlátozásokkal keletkezett kár 60.000 euró körül alakul. 3.3.5. Rendezvényturizmus Zenta községben a városi turizmus rendkívül összetett és szerteágazó turizmusformaként eddig pozitív irányzatú néhány, a rendezvényturizmus kategóriába sorolható forma által. A többi kihasználatlan idegenforgalmi potenciál jelleggel bír, ezekre az elemzésben fogunk rámutatni. Idegenforgalmi rendezvények Zenta községben Dátum
Rendezvény
Község Hely
Kapcsolat JANUÁR
26-27.
SZENT SZÁVANAPI ÜNNEPSÉGEK ÉS ÜNNEPÉLY
Zenta Zenta Művelődési Ház
Miroslav Antić Kamaraszín 24400 Zenta Posta u. 4. 024/815-487
FEBRUÁR
15.
HAGYOMÁNYAINK ÜNNEPE
Zenta Zenta Művelődési Ház
21.
KÖNYV ÉS OKTATÁS A Vajdasági Magyar Könyvtárosok 10. Szakmai Találkozója
Zenta Zenta Városi Könyvtár
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
MÁRCIUS 04.
KÖZÉPISKOLÁSOK SZÍNHÁZI SZEMLÉJE
Zenta Zenta Művelődési Ház
- 51 -
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526
20.
HÚSVÉTI KOMOLYZENEI JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY
Zenta Zenta Jézus szíve templom
15.-17.
ÉNEKELT VERSEK FESZTIVÁLJA
Zenta Zenta Művelődési Ház
17.
MARKULIK BALÁZS GRAFIKUSMŰVÉSZ ÖNÁLLÓ PLAKÁTKIÁLLÍTÁSA
Zenta Zenta Városi Múzeum
Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
JÚNIUS
07.
A 9. KÁLMÁNY LAJOS NÉPMESEMONDÓ VERSENY 9. VAJDASÁGI DÖNTŐJE
Zenta Zenta Művelődési Ház
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
JÚLIUS
05.-06.
BORT, BÚZÁT, BÉKESSÉGET… 2. KÁRPÁTMEDENCEI ARATÓVERSENY
16.-20.
NYÁRI IFJÚSÁGI JÁTÉKOK
16.31.08.
TISZA MENTI LAKODALOM 2003. Nyári rendezvénysorozat
Petőfi Sándor ME 24406 Felsőhegy JNH 59 024/843-058
Zenta Felsőhegy Zenta Zenta Népkert Zenta Zenta Városi Múzeum, Városi Könyvtár, Művelődési Ház, Munkásegyetem, Tisza mozi
Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
AUGUSZTUS
16.-23.
EGYHÁZZENEI KONCERTSOROZAT
Zenta Zenta Jézus szíve templom
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
SZEPTEMBER
10.-11.
ZENTA VÁROS NAPJÁNAK ÜNNEPE Rendezvénysorozat
Zenta Zenta Városi Múzeum, Városi Könyvtár, Művelődési Ház
- 52 -
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
11.
ZENTA VÁROS NAPJA A törökök feletti győzelem Zentai csata 1697.
Zenta Zenta, a Tisza-parti emlékműnél
22.
MEMENTO LIBERTATEM Az 1956-os forradalomra való megemlékezés
Zenta Zenta A Városháza díszterme
Thurzó Lajos Közművelődési Központ 812-526 Fax: 812-511
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
NOVEMBER
10.
11.
19.
STEVAN SREMAC EMLÉKNAP
A STEVAN SREMAC MULTIDISZCIPLINÁRIS VERSENY 4. IRODALMI VERSENYÉNEK DÖNTŐJE EMLÉKEZÉS DUDÁS GYULÁRA, A POLIHISZTORRA
Zenta Zenta Városi Könyvtár Művelődési Ház
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
Zenta Zenta Művelődési Ház
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
Zenta Zenta Városi Könyvtár
Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre 24400 Zenta Fő tér 1. 024/811-037
DECEMBER
KÉZIMUNKAKIÁLLÍTÁS
Zenta Zenta Művelődési Ház
19.-21.
ARANYHÉT RENDEZVÉNYSOROZAT
Zenta Zenta Zentai templomok, Városháza, Városi Múzeum Művelődési Ház
27.
TÉLAPÓVÁRÁS
Zenta Zenta Művelődési Ház
31.
ÚJÉVI UTCAI BÁL ÉS TŰZIJÁTÉK
Zenta Zenta Fő tér
04.-10.
Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu Thurzó Lajos Közművelődési Központ Posta u.18. 24400 Zenta 024/812-526 Fax: 024/812-511 www.kapocs.org.yu
Forrás: A táblázat a Vajdasági TO 2005. évi adatai alapján készült
- 53 -
A rendezvényturizmusnak a versenyképességi alaptényezők és feltételek teljesítésével, az aránylag tömeges vajdasági rendezvény-idegenforgalmi kínálat feltételei között megvan a lehetősége a fennmaradásra és ezen túlmenően az állandó fejlődésre. Az idegenforgalmi rendezvény versenyképességi alaptényezőit az alábbiak képezik: 1. a rendezvények minőségi jellemzői 2. megfelelő (standard) fizionómia. 3. dinamikus alkotóelemek birtoklása (állandó változások a kínálat szerkezetében és minőségében) 4. megfelelő, alkalmas műszaki újítások igénybevétele 5. egyéb versenyképességi tényezők. A magas szintű versenyképesség realizálásának feltételeit azon természeti, társadalmi és technológiai tényezők összessége képezi, amelyek révén a meghatározott rendezvény lebonyolódik olyan megfelelő minőségi szinten, amellyel magas szintű versenyképességet érhet el. Ezen feltételek közé tartozik: - az idegenforgalmi terület közlekedési megközelíthetősége és infrastrukturális felszereltsége, - az idegenforgalmi terület megfelelő védelme és szervezése, - a rendezvénytartalmak fejlesztésének és újításának szokása, - magas gazdálkodási és szolgáltatásnyújtási technológia alkalmazása, - állandó beruházás a kulcsfontosságú (1) és a másodlagos (2) rendezvény-piacképességi momentumokba, - szakkáder biztosítása, - a hatalmi szervek gondoskodása a versenyképesség megtartása érdekében. A magas szint fenntartása a marketingtevékenységekben. A rendezvények tömegességére, illetve a látogatók számára nagyszámú tényező hat. Ezek több kategóriába sorolhatók. A kiindulókategóriát azok a tényezők képezik, amelyeket a következőképpen lehet jellemezni: a környezet helyzete és jellemzői: - az idegenforgalmi-földrajzi helyzet előnyei - az idegenforgalmi (nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi jellegű) útvonalakhoz viszonyított helyzet - a rendezvényközpont nagysága - a többi emitív központ diszperzív vagy koncentrált területi viszonya - a városközpont attraktivitása - a rendezvényeknek a hagyományokhoz való kötődése. - a hagyományok környezetben való gyökereződése. A második kategóriát azok a tényezők képezik, amelyek az irányítás minőségére, a kreativitásra, a pénzügyi lehetőségekre vonatkoznak: - a rendezvények alapvető szimbólumrendszerének elfogadottsága a kontraktív övezet lakossága részéről - a támogatók száma és pénzügyi ereje. - azon gazdasági tényezők gazdasági ereje, amelyeknek a tevékenységéhez a rendezvény megtartása kötődik - az egyes rendezvényelemek alkotóinak szakmai hozzáértése és tapasztalata - a rendezvények tartama. A harmadik csoportot a szereplők helyzetét, a mikrokörnyezet befogadóképességét jelölő tényezők képezik: - a művelődési örökség száma, látványossága és az a képessége, ami az idegenforgalmi kínálatba kapcsolja a rendezvény helyszínén; - a helyi környezeten kívüli résztvevők száma, akik a rendezvény szereplőit képezik - 54 -
-
azon előadások száma és minősége, amelyek bekerülnek a rendezvény összetételébe; - a település morfológiája, alkalmazkodva a kínálattartalmak és a fogyasztók szabad mozgásának befogadására. 3.3.5.1. Művelődési rendezvények A művelődési rendezvények képezik az idegenforgalmi rendezvényesemények legjelentősebb és legszámottevőbb kategóriáját. Lényegük és jellegük olyan, hogy lehetővé teszi a folyamatos megtartást az egész év folyamán. Idényjellegük főként úgy realizálódik, hogy télen zárt helyen (általában művelődési intézményben), nyáron pedig nyílt területen kerülnek megtartásra. Tematikus irányultság, a művelődési rendezvények megtartásának helye és ideje Zenta községben Szervező és hely A megtartás Téma időpontja 1999 Művelődési Ház 1999. október 24. Napsugaras Ősz Könyvtár 1999. 11. 11. Stevan Sremac születésnapja Múzeum 1999. 11. 20. Játszóház Színház 1999. 12. 18. Musica Pannonica koncertje (kórus) Könyvtár 1999. 12. 18. Kézimunka-kiállítás Városi főtér 1999. 12. 31. Újévvárás 2000 2000 január Téli program Művelődési Ház 2000. 01. 26. Szent Száva Akadémia Könyvtár Szent Trifun-megemlékezés Múzeum 2002. 02. 23 Tájképkiállítás Múzeum 2000. 04. 15. Játszóház (Húsvét) Múzeum 2000. 05. 20. Játszóház (tavasz) Mozi 2000. 07. 22-27. A Magyar Film Napjai Zenta Vasutas 2000. 07. 15-23. Zentai Csata - IV. Nemzetközi Sakk Sakk-klub Emlékverseny Fő tér 2000. 07. 20. Flamenco- utcai bál Főtér és minden 2000. 09. 11. Zentai Napok zentai művelődési intézmény Színház 2000. 10. 27. Dáridó- Gyermekhéti szórakozás gyermekdalok Színház .2000. 11. 10. Stevan Sremac-napi ünnepség 2000. 12. 05. Mikulás Színház 2000. 12. 16. Musica Pannonica - koncert Fő tér 2000. 12. 31. Újévvárás 2001 2001 január Téli szünidei gyermekprogram Múzeum 2001. 01. 11-12. Játszóház Könyvtár 2001. 01. 21. A Magyar Kultúra Napjai Színház 2001. 01. 27. Szent Száva Akadémia Múzeum 2001. 03. 17. Játszóház – hagyományos párnahímzés Múzeum 2001. 04. 14. Játszóház – Húsvéti tojásfestés Jézus szíve templom 2001. 04. 16. Egyháziének-verseny Múzeum 2001. 05. 12. Játszóház – gyapjúfonál-kézimunka Tisza 2001. 07. 11. Regatta - 55 -
Mozi Fő tér Zenta Zenta - a Tiszaparton Múzeum Színház Művelődési Ház Múzeum Múzeum
2001. 07. 20-22. 2001. 07. 26. 2001. 09. 08-11. 2001. 09. 07-11.
Zenta
2002. január 2002. 01. 21. 2002. 01. 26. 2002. 02. 16. 2002. 03. 07. 2002. 03. 14.
A Magyar Film Napja Flamenco-tánc a Fő téren A zentai csata napja A zentai csata emlékművének leleplezése Játszóház - ősz Napsugaras Ősz Stevan Sremac-nap Játszóház - csomózás Akvarellsorsolás Újévvárás
2001. 10. 13. 2001. 10. 21. 2001. 11. 10. 2001. 11. 10. 2001. 11. 17. 2001. 12. 31. 2002
Színház Színház Múzeum
Múzeum Múzeum Színház Színház Népkert Népkert Múzeum Könyvtár Színház Múzeum Múzeum Színház Könyvtár Múzeum / Színház Városi főtér
KMK Színház Múzeum Könyvtár Színház Könyvtár Harmadik Helyi Közösség Mozi és színház
Szünidei gyermekprogram A Magyar Kultúra Napja Szent Száva Akadémia Hagyományok Napjai Kiállítás – Zentai portrék Megemlékezés az 1848-1849-es magyar forradalomról és szabadságharcról; 2002. 04. 23. Pillantás az égre - Aleksandar Jovanov önálló ikonkiállítása 2002. 05. 22. Kórusverseny 2002. 06. 16. A Zentai Zeneiskola ünnepi koncertje 2002. 06. 21. A balettiskola ünnepi zárórendezvénye 2002. 06. 28. III. Zentai Ifjúsági Játékok- előkoncert 2002. 07. 18-21. III. Ifjúsági Játékok 2002. 09. 11. Zenta Napja 2002. 10. 26. Játszóház 2002. 11. 09. Szépolvasási verseny 2002. 11. 15. Garavi Sokak 2002. 11. 16. Játszóház - Rongybabák 2002. 11. 23. Akvarell - képsorsolás 2002. 12. 03. Karácsonyi Vásár 2002. 12. 10. Világutazók Klubja – Transzszibériai Vasúttal Mongóliáig 2002. 12. 21. Musica Pannonica hagyományos koncert 2002. 12. 31. Újévvárás 2003. január Téli program 2003. 01. 17. Kiállítás 2003. 01. 26. Szent Száva Akadémia 2003. 01. 31.– A Szentpétervári Viaszfigurák Múzeum 02. 12. kiállítása 2003. 02. 14. Szent Trifun-nap 2003. 02. 15. V. Hagyományok Napja 2003. 02. 22. Játszóház 2003. 03. 08. Nőnap 2003. 03. 11.03. 13.
34. Magyar Filmnapok - 56 -
Könyvtár Színház Népkert Városi főtér Tiszai strand Múzeum Múzeum Múzeum Színház Színház Színház Városi főtér
2003. 03. 29. 2003. 04. 16. 2003. 07. 07- 23. 2003. 08. 01. 2003. 08. 22-24. 2003. 09. 11. .2003. 11.11 2003. 11. 29. 2003. 12. 04. 2003. 12. 05. 2003. 12. 20. 2003. 12. 27. 2003. 12. 31.
Játszóház Húsvéti koncert IV. Ifjúsági Játékok Flamenco a téren I . Tiszai Nyári Napok- Játssz az életért! Zenta Napja Emlékezés Stevan Sremacra Játszóház Képkiállítás – Zentai motívumok Karácsonyi sütemények, kiárusítás, vásár Musica Pannonica Kórus Újévvárás
Megjegyzés: Egyes helyi jellegű rendezvényeket nem lehet idegenforgalminak tekinteni, de ebbe a kategóriába soroltuk őket, mivel potenciálisan regionális és regionális méreteket túlhaladó idegenforgalmi rendezvényekké növekedhetnek
Az említetteken kívül az alábbi, főként helyi és regionális jellegű rendezvények megtartására is sor került: - 2002-ben cigányzenei program, - a márciustól novemberig tartó időszakban minden hónap első vasárnapján vásár a zentai vásártéren, - gyakran kerül sor komolyzenei előadásokra, - minden hétvégén csoportos séta Zenta környékén, - népzenei fesztivál, - akvarellfestészet, - irodalmi estek (Tomislav Karađorđević herceg 3-4 alkalommal volt Zentán), - Szerb Olvasókör-estek, - sporthorgászverseny (nemzetközi verseny), - Regatta, - Zentai Napok, - rózsakiállítás, - tekeverseny, - amatőr színházak fesztiválja. - a Kultúra Napja. - modellezők kiállítása - a zentai Asztalitenisz Klub – gyakoriak a nemzetközi versenyek, pl. Európa Bajnokság 2004. november 5-én - VOFEMS - Vajdasági Kisszínpadok és Monodrámák Tartományi Fesztiválja - VI. Zentai Ifjúsági Játékok 2005. 07. 13-16. és a VII. 2006 nyarán - Tiszai Strandnapok 2005. 08. 20-21. és 2006 augusztusában - Zenta Napja 2005. 09. 11. - Isztriai Napok Vajdaságban 2005. 10. 21. - Sremac-napok 2005. 11. 19-23. - Álarcosbál – a Mojo Klubban a klub alapításától, 1992-től. A klub nagy népszerűségnek örvend, hétvégenként ismert hazai és külföldi: európai és amerikai együttesek lépnek fel. - Sakk fesztivál – „Zentai csata – 1697” – minden év júliúsának 3. péntekén kerül megrendezésre. - Motoros találkozó – Zenta Község-Bogaras - 2 napos rendezvény amely évente kétszer kerül megrendezésre: április és szeptember végén.
- 57 -
3.3.6. A művelődési javak Zenta község idegenforgalmi kínálatának részeként A kulturális turizmus jelentős részben a szellemi és anyagi kultúra vívmányaiból ered, amelynek a meghatározott tájakon megvolt a saját genezise, történelme; a turizmusnak egy olyan válfaja, melynek célpontjai a múzeum-, kiállítás- és koncertlátogatások, illetve az anyagi kultúra, az ún. „épített” örökség – vallási és világi jellegű – emlékeihez kötődik. A kulturális turizmus fogalma egyesíti magában a kultúra és a turizmus fogalmát. Ha ezt a két fogalmat valamely kontextusban próbáljuk elképzelni, első pillanatban látható, hogy nagyon közel állnak egymáshoz, és hogy jól kiegészítik egymást. Nevezetesen nyilvánvaló, hogy a kultúra és a kulturális örökség hozzájárulhatnak Zenta község települési attraktivitásához mint potenciális idegenforgalmi destinációhoz, ezért gyakran előfeltétele is az idegenforgalmi választásnak. A turista kulturális utazásra való motiváltságával összhangban a kulturális turizmus tipológiáját ezen a területen is a motiváltság fokától függően lehetne fejleszteni úgy, mint: - elsődleges - útbaeső - alkalomszerű. A történelmi körülmények Zenta talaján gazdag művelődéstörténeti örökséget és emlékműörökséget hagytak maguk után. Zenta községben a művelődési intézmények rendelkeznek idegenforgalmi funkcionálást illetően bizonyos feltételekkel, akár saját rendeltetésszerű, közvetlen működésük, akár más rendezvények keretében való működésük keretében, vagy azon rendezvények keretében, amelyeket ezek a szervezetek rendeznek. Ide tartozik a Városi Múzeum, amely archeológiai, történelmi és etnográfiai tartalmakkal bíró tárgyakkal rendelkezik. A múzeum összetételébe tartozik – a Vajdaságban az első ilyen típusú – Művésztelep. Az említett múzeum, a Városi Könyvtár, a Munkásegyetem és a Mozi a Thurzó Lajos Közművelődési Központ keretében vannak megszervezve. Mindezen intézmények idegenforgalmi szempontból irodalmi estek, festőtáborok, koncertek, tudományos-szakmai összejövetelek stb. formájában történő rendezvényszervezéssel funkcionálhatnak a legjobban. Ez azt jelenti, hogy az effajta rendezvények szervezésével hatásuk kiterjed, és a helyi látogatást és jelleget túlhaladva regionális, tartományi és a lakosság többnemzetiségű összetétele miatt még nemzetközi jelleget is ölthet. A városi kulturális turizmus kísérői lehetnek az emlékhelyek, mindenekelőtt a Stevan Sremac-mellszobor, a Szent János-szobor és a zentai csata emlékhelye. Ezen műemlék-értékek jelentőségét – idegenvezetői hozzáértés, szakértelem mellett – gazdagon dokumentált, szellemes, érdekes történetek kísérhetik, hogy a szóban forgó személyeknek és eseményeknek kiterjedő és szerteágazó tartalmakat adva komoly idegenforgalmi ajánlattá váljon, illetve hasson a szilárd kereslet alakítására nagyobb kontrakciós övezettel. A városi turizmusnak az idegenforgalmi kínálatot az emlékmű és a művészeti jelleggel bíró alkotás kategóriájába tartozó építmények konzerválásával, rekonstrukciójával és átgondolt prezentálásával kell javítania. Ezek meghatározott nemzeti és vallási vonzattal bírnak, amit a prioritásos kereslet választásánál szem előtt kell tartani, de olyan mértékben vegyítve, hogy a kínálat univerzális, általános emberi, kulturális, illetve általános humán dimenziókat kapjon. Fokozott és megfelelő védelem és marketingtevékenység alá elsődlegesen az alábbi létesítményeknek kellene tartozniuk: - az alsóvárosi római katolikus Szent Szív-templom (1894), - a római katolikus Szent Antal-templom (a múlt század eleje), - a görögkeleti (szerb) Szent Mihály Arkangyal-templom (1762), - Plébániapalota- Szent István-kápolna (1908), - a római katolikus Szent Ferenc-templom (1939). A világi jellegű épületek közül a jó lehetőségek ellenére nincsenek eléggé kihasználva alábbi létesítmények: - az 1900-ban épült Tűzoltólaktanya, szecessziós építészeti stílusban épült remekmű (műemlék), - 58 -
- a Zentai Gimnázium, 1906-ban épült szecessziós stílusban, - a Royal Szálló, épült 1911-ben, - az 1911-ben épült Városháza, a késői szecesszió és a korai funkcionalizmus kombinációja. Szükség van a városmag megőrzésére, felújítására, jó bemutatására és folyamatos karbantartására. Egészében, de részleteit is szakszerűen és figyelmesen összeállított, gazdagon illusztrált bedekker útján kell prezentálni. A városmagot a barokk, a magyar szecesszió, a neogótika és a neoklasszicizmus stílusjegyeinek kombinációjában épült védett épülethomlokzatok összetétele alkotja. 3.3.6.1. A kulturális turizmus fejlesztési alapja A község legfőbb turisztikai termékének a kulturális, a sport- és a falusi turizmus keverékének kell lennie. A kultúra terén kitűnő munka folyik, Zenta a vajdasági magyarok valódi kulturális központja. Az a tény, hogy Zenta város a Tisza menti térség művelődési központja, meg kell hogy határozza a község idegenforgalmának fő formáját. A kulturális turizmus a történelem, a művészet, a népszokások és az őslakosok életmódja iránti érdeklődés által van motiválva. Az adott lehetőségek kihasználásával Zenta azon túlmenően, hogy a Tisza-vidék kulturális központja, idegenforgalmi központtá is válhat. A meglévő oktatási intézmények tradíciója, minőségük és sokféleségük alapot nyújt a városban a művelődés hagyományos fejlesztésére. A tanulók képezik a művelődési intézményekben folyó szerteágazó tevékenységek ifjú nemzedékét. Minél jobban el kell mélyíteni az oktatási intézmények, valamint a művelődési intézmények és egyesületek közötti együttműködést, és motiválni kell a tanulókat az ezek munkájába való bekapcsolódásra. Az operatív feladatok között el kell készíteni az információs-edukációs programot a polgárok, és külön a tanulók részére az idegenforgalom szerepéről, jelentőségéről gazdasági szempontból a községre vonatkozóan, hogy mindenki megtalálja a helyét a tervezett fejlődésben. Hatást kell gyakorolni a polgárok tudatára, hogy megértsék a turizmus összetettségét, és hogy életük minden szegmentuma – a házi pálinka minőségétől kezdve a napraforgómag-törögetésen keresztül a csikkek szökőkútba való dobálásáig – hatást gyakorol erre a gazdasági ágazatra. A községnek külön támogatnia kell azon művelődési egyesületek működését, azon hagyományteremtő rendezvények szervezését, amelyeket be lehet kapcsolni az idegenforgalmi kínálatba, és amelyek a város imázsát alakítják. A művelődésbe és az oktatásba eddig befektetett energia és pénz legkönnyebben az idegenforgalom által térülhet meg, ösztönözve egyúttal további fejlődését is. Az irodalmi estek és verses rendezvények alkalmával szinte mindig fellépnek a zentai Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola tanárai, illetve diákjai is. A zeneiskola oktatói káderének egy része aktívan részt vesz a város művelődési életében. Az alapfokú zeneiskola az új nemzedéknek a munkába való bekapcsolásával és a magas szintű amatőr színjátszás emittáló szerepet játszik a község területéről a zene- és a színházművészet irányában. E tény hasznosítása további elemzés tárgyát kell hogy képezze. A zeneművészet a kulturális idegenforgalmi alakulások különálló motívumaként fontos szerepet tölthet be Zenta kínálatában is. Alá lett írva a permanens továbbképzéssel foglalkozó zentai zenei központ megalakításáról és a programjainak teljesítését célzó együttműködésről szóló protokoll a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság, a Zentai Községi Képviselő-testület, az újvidéki Művészeti Akadémia és a zentai Alapfokú Zeneiskola között. A művészi zene területén az alkotóművészet és az oktatás érvényesülésére és fejlődésére való együttes hatás szervezeti formájaként az aláírók 2006 augusztusától beindítják a zentai székhelyű permanens továbbképzési zenei központot. A projektum fő hordozója Kálmán Imre világhírű csellóművész. A zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a Magyar Nemzeti Tanács határozatával jött létre 2005. szeptember 23-án. Ezen intézmény folyamatos pénzelése nincs megoldva. Jelenleg a pénzelés magyar köztársasági alapítványból történik. A nemzeti tanácsok státusának megfelelő törvényi szabályozásával ez a kérdés is megoldást fog nyerni. Ez az intézmény a legnagyobb lehetőségekkel a kongresszusturizmus fejlesztését illetően rendelkezik, és ez már az idén megkezdődött. A vendégeket hétvégeken a Bolyai Tehetséggondozó Kollégiumban helyezik el - 59 -
(a két intézmény épülete egymás mellett van). A kollégium összesen 62 ággyal rendelkezik. Az intézménybe az egész Kárpát-medencéből érkező látogatók és a munkája és rendezvényei iránt érdeklődők magas képzettségűek. Az intézmény az idén szervezi a Kárpát-medencei népzenekutatók kétnapos nemzetközi összejövetelét, csoportos látogatást a külföldi könyvtárosok részére, a helytörténészek nemzetközi kongresszusát stb. Az intézet céljai között szerepel többek között a nemzeti jegyekkel rendelkező – mind írott, mind pedig anyagi – kulturális nevezetességek katalogizálása. Ennek keretében a Vajdaság területén található idegenforgalmi motívumok katalogizálása is. Az intézmény tervében szerepel az is, hogy a magyar nemzeti jelleggel bíró vajdasági kulturális motívumok látogatásának a kiindulópontja legyen. A Thurzó Lajos Közművelődési Központot (KMK) Zenta község alapította, és a következőkből áll: Városi Múzeum és Kiállítóterem, Városi Könyvtár, Munkásegyetem, Művelődési Ház (Színház), Mozi és Közös Szolgálat. Ebben az intézményben összesen 24 foglalkoztatott van. Az intézmény közös célja az, hogy rendezvényeivel és összes tevékenységével hozzájáruljon a polgárok művelődési szükségleteinek kielégítéséhez, hogy összekapcsolja a művészeti csoportok és egyesületek munkáját és programját, hogy tovább mélyítse és szorosabb együttműködést valósítson meg a művelődési és oktatási intézmények között, hogy az a hely legyen, ahol művelődési érdekekre lehet szert tenni, és azokat érdemben megoldani 1999-ben Tiszalakodalom közös címen rendezvénysorozat kezdődött, ami színházi előadásokat, különféle versenyeket, koncerteket, táncrendezvényeket, sakkversenyeket, nyári ifjúsági játékokat stb. egyesített. Ezen rendezvények nagy része idővel önállósult. 2006. július 19. és július 22. között pl. 7. alkalommal szervezték meg a Nyári Ifjúsági Játékokat 650-700 résztvevővel, és összesen kb. 35.000 látogatóval a 4,5 nap alatt (naponta 6-9000 látogató). A község tervezi a moziterem magánosítását a magas fenntartási költségek miatt, a terem szinte a Royal Szálló összetételében található, ami már privatizálva van. A hagyományos nemzetközi sakkverseny az idén július 15-étől kezdődően 9 nap alatt lett megtartva 541 versenyzővel, és naponta kb. 150 nézőt, azaz összesen kb. 1350 nézőt vonzott. A Zentai Művésztelepet 1952-ben alapították, minden évben júliusban szervezik meg (az idén július 24-29.) az akvarellfestést ismert festők részvételével, alkotásaikat pedig télen a múzeum kiállítótermében állítják ki. Alkotásaikból valamennyit a művészek a múzeumnak ajándékoznak, amelyeket hagyományosan kisorsolnak a múzeum látogatói között. Évente 8-10 képet ajándékoznak a művészetkedvelőknek. A KMK igazgatónője szerint az intézmény dolgozói júliusban felváltva mennek évi szabadságra, és akkor nem szerveznek színházi előadásokat, hanem a kistermet kiadják, pl. az említett sakkversenyre. Augusztus folyamán, amikor sok a rendezvény, problémát jelent a szakmunkaerő hiánya. Ez szintén akadályt jelent a több rendezvény egy időben vagy a több napon át egymást követően való megszervezését illetően. Az idén augusztus 20. és 27. között (egymás után már több éve) lett megtartva az egyházzenei fesztivál főként a katolikus Jézus szívetemplomban, valamint az épülőfélben levő Kis Szent Teréz-templomban. Külföldi művészek is felléptek. Ugyanebben az időben kiállítás-megnyitó és irodalmi est is zajlott, nem kötődve a fesztiválhoz. A művelődési rendezvények naptárának kidolgozásával kapcsolatban nincs együttműködés Zenta, Magyarkanizsa, Ada és Csóka között. A művelődési rendezvények szintje, gyakorisága a KMK pénzügyi helyzetétől, valamint a községi hatalomnak a pénzelési szándékától is függ. Február hónapban kerül megrendezésre a Hagyományaink Ünnepe elnevezésű rendezvény. Ehhez közeli időpontban ünneplik Felsőhegyen a farsangot, ami Zenta központjában ünnepi felvonulással fejeződik be. A jelentősebb ünnepek és rendezvények alkalmával a fontosabb vendégeket fiákerrel szállítják a város központjában a lokalitásokig, vagy fiákeres városnézést szerveznek. Ezt a zentai székhelyű Táltos Fiákeres Klub bonyolítja le. Kb. 10-15 fiákert tudnak mozgósítani. A város az idén a dohánygyártól mozgószínpadot kap a nyári színház részére. Több ötlet született a pódium elhelyezésével kapcsolatban, pl. a sétány mellett az új Révész szoborral szemben, ahol nagy, üres, városi tulajdonban levő terület található, továbbá a központi városi parkban, illetve a Városháza udvarában vagy a Népkertben. A KMK volt igazgatója néhány évvel - 60 -
ezelőtt kezdte sürgetni a Szegedi Szabadtéri Színpadhoz hasonló nyári színház létrehozását a Városháza udvarában. Ezzel lehetővé válna az előadások különleges, amfiteátrális környezetben való megtartása belépőjegyszedéssel. Az előadást nem zavarná meg semmi, mint ahogyan az az eddigi nyári előadások folyamán előfordult. Egyedül a bádoggarázsokat és a kerékpártartókat kellene elhelyezni az udvarból. A Stevan Sremac szülőház – Emlékház felavatására 2005. november 23-án került sor. Azok a nagy elvárások, amelyek szerint majd ott fognak tömörülni az itt élő szerbek művelődési közösségei, egyesületei, eddig még nem teljesültek. Az Emlékház a kezdeti fennakadásokat követően bizonyosan megfelelő felhasználásra kerül. A Városi Múzeum jelenlegi formájában 1974. január 18-án nyitotta meg kapuit. Több témakör (archeológia, növény- és állatvilág, zentai csata) múzeumaként működik, de a legnagyobb teret a Tisza menti emberekre vonatkozó néprajzi gyűjtemény foglalja el. Múzeumi vagy képtári látogatás alkalmával soha nem szedtek belépőjegyet. A leglogikusabb fejlesztési irány a szélesebb léptékű szakosított etnológiai múzeum, aminek nagyon jók az esélyei. Egy amatőr muzeológus, technika szakos tanár régi mesterségekhez kapcsolódó 10.000 tárgyas, a saját házában elhelyezett gyűjteménnyel rendelkezik. Eddig örömmel fogadta az egyéni és a csoportos látogatókat, belépődíj nélkül, de a hely szűkössége miatt szeretné, ha a gyűjtemény valamiféle módon kiállításra kerülne, hogy valahol megnyíljon a Régi Mesterségek Háza, illetve egyéb megfelelő módon használják fel szélesebb társadalmi szükségletek kielégítésére. Hivatalosan ezzel kapcsolatban még semmi nem indult meg. A város kulturális idegenforgalmi kínálatának kuriozitását a zentai csata kell hogy képezze. A legtöbb művelődési esemény szeptember 11-ével, Zenta város ünnepével kapcsolatos. 1697-ben ezen a napon zajlott le a zentai csata, ami hatást gyakorolt egész Európa történelmére. Általában egy hétig tart az ünneplés a legminőségibb rendezvényekkel, a várost pedig külön rendezik erre az alkalomra. 3.3.7. A turizmus receptív alapja A szállodai-éttermi kapacitások mennyiségi és minőségi értelemben nem elégítik ki a korszerűen szervezett idegenforgalmi destináció mércéit. A 2006 közepén talált helyzet szerint Zenta egy hotellel és 42 étteremszerű létesítménnyel rendelkezik. A Royal Szálló, az egyetlen hotel a múlt század elején épült art nuovae stílusban, ma védelem alatt álló műemlék. Különlegessége az étterem falára festett zentai csata-freskókép és a tiszavirágzás jelenség motívum. A szálló 69 szobával és 120 ággyal rendelkezik. Kétcsillagos hotel, étteremmel, díszteremmel, kerthelyiséggel, játékszalonnal és parkolóval rendelkezik. A szállón kívül a 14 ágyas vadászotthon nyújt még hotelszolgáltatást. Az étteremszerű létesítmények különféle profilúak, legtöbb a kávézó, a hamburgersütöde és kisebb, specializálódott éttermek. A vendéglátóipari szektorban a közelmúltig a Tisza Vendéglátóipari Társadalmi Vállalat játszott meghatározó szerepet, amely a magánosításig a legnagyobb hotel- és éttermi kapacitásokkal rendelkezett a községben. A város idegenforgalmi kínálatához jelentős mértékben hozzá fog járulni a befogadó létesítmények magánosítása, mert ettől reálisan várható az idegenforgalmi kínálat befogadó aspektusa rendezéséhez való korszerűbb hozzáállás. 3.3.8. Turistaforgalom A turistaforgalom nem tükrözi az összes meglevő idegenforgalmi mozgásformát, mivel sokuk nem szerepel statisztikailag regisztrált turistaként. A forgalom állapota azonban, mivel minden destinációban azonos vagy hasonló módon van meghatározva, területileg összehasonlítható, időben pedig ugyanígy megbízhatóan jelzi a mozgásirányokat, amelyekre a magyarázat bizonyítottan az alapvető idegenforgalmi erőforrások állapotában, az anyagi alap, a szervezési tényezők és a turizmust alkotó egyéb jelenségek és folyamatok állapotában rejlik. - 61 -
Év 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001.
Turistaforgalom Zenta községben - 1990-2002 Turisták Vendégéjszakázás Összesen Hazai Külföldi Összesen Hazai Külföldi 6853 5252 1601 6679 6679 2049 4254 4005 249 7615 6998 617 4737 4478 259 10225 9719 506 4178 405 103 7945 7751 194 5592 5134 458 12786 11745 1041 4635 4202 433 1107 10826 981 4750 4373 377 17683 16987 1159 4415 4015 400 17297 16524 773 5023 4751 272 23903 23413 490 3876 3654 222 11974 11664 330 4705 4372 333 26468 25744 724 4415 4015 400 17297 16524 773
Forrás: Köztársasági Statisztikai Hivatal, 1992-2002. A turisták Zenta községi tartózkodásának átlagos tartama Év Összesen Hazai Külföldi 1990. 1,3 1,3 1,3 1991. 1,8 1,7 2,5 1992. 2,2 2,2 2,0 1993. 1,9 1,9 1,9 1994. 2,3 2,3 2,3 1995. 2,6 2,6 2,3 1996. 3,7 3,9 1,8 1997. 3,9 4,1 1,9 1998. 4,8 4,8 1,8 1999. 3,1 3,2 1,4 2000. 5,6 5,9 2,2 2001. 3,9 4,1 1,9 Forrás: Köztársasági Statisztikai Hivatal, 1992-2002. Vajdasághoz viszonyítva nagyon kicsi azon idelátogatók összes száma, akik az elemzett időszakban évről évre Zentára látogattak. Százalékban kimutatva ez a rész 1,14% (1992) és 2,19% (1994) között alakult. Észrevehető az is, hogy az elemzett időszakban eléggé ingadozott a turisták száma. A nagy ingadozás a nem csak a községet, hanem a Vajdaságot is érintő rendkívüli körülmények, krízisek és háborús történések következménye, így a turisták számának csökkenése azonosan figyelemmel kísérhető mind községi, mind tartományi, mind pedig köztársasági szinten. A községbe 1990-ben látogatott a legtöbb - 6853 – turista, míg a legkevesebb – 3876 - 1999-ben. Fontos megemlíteni, hogy 1991-ben az 1990 évihez képest szinte megfeleződött a turisták száma. A környező háború, majd ezt követően az ország elszigetelése hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetkező években a turisták száma jóval az 1990-ben elértek alatt alakuljon. Az ezen destinációt látogató turisták rendkívüli kis száma 1999-ben az Észak-atlanti Szövetség jugoszláviai katonai intervenciójának a következménye. 1994-től a külföldi turisták száma valamivel nagyobb értékeket jelez, ami csak a volt jugoszláv tagköztársaságokból ide látogatóknak a külföldi turisták közé való statisztikai besorolásának a következménye. A turisták számának elemzésénél a községben való tartózkodás átlagos időtartamának összefüggésében bizonyos szabálytalanság tapasztalható. Az elemzett időszakban a - 62 -
vendégéjszakázások száma növekvő tendenciát jelzett, habár az idelátogatók száma 1991 után bizonyos ingadozással általánosságban véve stagnált. A magyarázat az átlagos itt-tartózkodás tartamának permanens növekedésében rejlik. A községben való tartózkodás legnagyobb megvalósított tartama 2000-ben volt. Ekkor Zenta községben 5,6 napot, a Vajdaságban pedig 2,9 napot tett ki. Ezek a mennyiségi mutatók azt jelzik, hogy Zenta község nem képez kifejezetten befogadó idegenforgalmi környezetet. Az alapvető természeti és antropogén idegenforgalmi erőforrások nem találták meg megfelelő helyüket az idegenforgalmi kínálatban. Az idegenforgalom így Zenta községben mellékes gazdasági ágazatot képez. A legnagyobb bevétel az üzleti látogatásokból és a vadászok idelátogatásából valósul meg. Az alapvető idegenforgalmi erőforrások elemzése mégis azt jelzi, hogy Zenta község olyan potenciálokkal rendelkezik, amelyeket fel lehet használni idegenforgalmi célokra. Bizonyos, hogy a Tisza és a jól szervezett vadászterület csak kulcsfontosságú jó alapot képez, ami mégsem elegendő ahhoz, hogy Zenta jelentős idegenforgalmi tényezővé váljon az említett idegenforgalmi térségben és a Vajdaságban, továbbá az idegenforgalmi makrorégióban sem. 3.3.9. A turizmus helyzete és távlatai Zenta községben A turizmus fejlesztéséhez szükséges alapot egy ország vagy térség tevékenységeinek jellemzői biztosítják. Ezek alakítják az idegenforgalmi termék legfontosabb elemeit. Az attraktivitás lényegbeli jellegzetességei nélkül az idegenforgalom fejlődése nem lenne lehetséges. Zenta a Balkánt Észak- és Nyugat-Európával összekötő utak metszéspontjában, fontos geostratégiai pozícióban, az országhatár közelében, valamint a 10-es korridornál helyezkedik el. A város érdekes, monumentális épületeivel, vonzó környezetével, néhány egyházi épülettel, a Tisza folyóval, gazdag vadászterülettel potenciálisan vonzó destinációt képez. Így elmondható, hogy ez a térség természeti és épített attraktivitásokkal is rendelkezik. Ha a hazai idegenforgalmi piacot vesszük tekintetbe, mondhatjuk, hogy a Tisza zentai része és általában a Tisza-part attraktív destinációt képez. Ha Zenta községről nemzetközi keretekben beszélünk, el kell mondanunk, hogy ez az idegenforgalmi destináció szinte ismeretlen. Amikor az idegenforgalommal helyi és regionális keretekben való foglalkozásról beszélünk, nagyon jelentős adatot képez az a tény, hogy a Tisza partmenti részét régóta fürdőzési-rekreációs, időnként hajózási célokra használják, folyamatosan gondozzák a vadállományt, aránylag jó alapokon tartják fenn a vadászturizmust, a község területének multietnikussága és multikulturalizmusa pedig lehetővé teszi a kulturális turizmus szintjének növelését. A vidék gasztronómiai hagyományai lehetővé teszik a vendéglátó-ipari kultúra ápolását és nagyobb exponálását. A turisztikai gazdaság szerepe Zentán és környékén a gazdaság- és maga az indító, iniciális gazdaságfejlődés szempontjából fontos. Másrészt a fejlődésnek felelősnek és fenntarthatónak kell lennie, illetve összhangban kell állnia az Agenda 21-gyel, ily módon megőrizve a természeti erőforrásokat és az ökológiai egyensúlyt. Úgyszintén meg kell őrizni, konzerválni, revitalizálni a történelmi örökséget, mivel az autentikus helyi kultúra és a hagyomány képezik e térség jelentős, de nem eléggé ismert kulturális gazdagságát. Hogy a turizmus valóban hozzájáruljon az összfejlődéshez, szükség van arra, hogy meg legyen tervezve, és hogy olyan módon bonyolódjon le, ami hozzájárul a helyi lakosság életminőségéhez és a természeti és kulturális környezet védelméhez. Ha a turizmust összehasonlítjuk a többi gazdasági ágazattal, speciális helyet foglal el, ha tekintetbe vesszük a környezetre és a helyi közösségre gyakorolt hatását. Ezért ez a szolgáltató tevékenység jelentős erővel rendelkezik ahhoz, hogy közvetlenül támogassa és ösztönözze a helyi gazdasági fejlődést, ugyanakkor pedig nyomást gyakoroljon a helyi környezetre, ha nem lépett fel tervszerűen. A turizmus jövőbeni pozicionálása kihívást és kötelezettséget jelent mindazok számára, akik közvetlenül be vannak kapcsolva a község további fenntartható fejlődésébe és felelősek ezért. Így tesszük fel a kérdést: Mivel rendelkezik ez a város, amivel más városok nem rendelkeznek? A polgárok körében azt az érzetet kell kelteni, hogy büszkének kell lenniük lakóhelyükre, mert sikeres turizmus nem fejleszthető a lakosság akarata ellenére. Azt, amit a helyi közösség a sajátjának érez, - 63 -
autentikusként lehet prezentálni. A mai turista az idegenforgalmi destinációk azon elkülöníthető jegyeit keresi, amelyek a többi hasonlótól megkülönböztetik. Zenta és környéke kínálata nem eléggé elkülönített, a prezentálás pedig több mint gyöngécske. Szembetűnő a magasabb kategóriájú szállodák hiánya, mivel az idegenforgalomban dolgozóktól kapott adatok szerint éppen a legmagasabb kategóriájú és legdrágább szálláshelyek a legkihasználtabbak. A kulcsfontosságú pont, a munkacsoport által végzett minőségi elemzés (lásd: szektoriális SWOT-elemzés) által ki van hangsúlyozva az, hogy Zenta idegenforgalmi ipara néhány jelentős komparatív előnyre számíthat. Többségük pozitív hatást gyakorolhat a szektor versenyképességére, ezért külön figyelmet kíván a prioritások és intézkedések meghatározása értelmében a turizmus területén. Ennek értelmében, az alapvető elemek az alábbiak: − földrajzi helyzet, némely legperspektivikusabb európai (Ausztria, Észak-Olaszország) turisztikai ajánlattartalék közelsége; jól ismert, hogy az idegenforgalmi kiadások iránti hajlam pozitívan korrelál a jövedelemmel, ami az említett területeken a legmagasabbak között van Európában és a világon; − az elhelyezés és a komplementáris szolgáltatások komparatívan alacsony árai; − specifikus ajánlatformák (történelmi örökség, kultúra és antropológia, minőségi étel és ital, természeti környezet), amelyek megegyeznek a turisztikai kereslet némely legperspektivikusabb szegmensének elvárásaival (hosszú távú értelemben). Egyrészt ki kell hangsúlyozni, hogy téves az a nézet, hogy a jólét automatikusan növekszik az idelátogatások számának növekedésével. Ellenkezőleg, csak a jövetelek növekedése növeli a keresletet némely közszolgálatok iránt (szemételtakarítás, vízellátás, közlekedésbiztonság, útkarbantartás, Tiszapartrendezés, csak hogy néhányat említsünk). E szolgáltatások költségeit a helyi adófizetők fizetik meg, mivel az a bevétel, amit a helyi adminisztráció a turisták által fizetett tartózkodási illetékből valósít meg, általában nem téríti meg ezeknek a szolgáltatásoknak a jövetelek számának növekedése által keletkezett pótköltségeit. Hogy azt ne is említsük, hogy az idegenforgalmi kereslet minőségibb közszolgáltatást követel annál, mint ami a helybeli lakosságot kielégíti, aminek az a végeredménye, hogy az, aki a szolgáltatást nyújtja (leggyakrabban a község), pótberuházásokra kényszerül, amelyekkel fokozottan növelhetné e szolgáltatások mennyiségét és minőségét. Ezek a megjegyzések különösen lényegesek ott, ahol – mint ahogyan Zenta esetében is – a szürkeszektor elhelyezési kapacitásainak aránya nem elhanyagolandó, ezért a tartózkodási illeték illúziója nagyobb. Összefoglalva, a turizmus haszna a helyi közösségre a pótkereset terminusaiban számítandó, de mint a pótkereset összege mínusz pótköltségek. Még egy negatív következmény, amit meg kell vizsgálni, az embereknek a területre való növekvő nyomása. Nevezetesen, minden területnek megvan a saját teherbíró kapacitása (load capacity), ez a kapacitás pedig maga a terület nagyságának, valamint különleges jellegzetességeinek a függvénye. Zenta esetében ez rendkívül kényes téma, mivel a turistákat leginkább vonzó területek kis méretűek (városközpont, Tisza-part), vagy specifikus jellegűek, mint a különleges élőhelyek (vadászterületek). Külön figyelmet kell tehát fordítani annak megakadályozására, hogy a turizmus szektorában az alakulások éppen azokat az erőforrásokat (természeti és emberi erőforrások) semmisítsék meg, amelyek az idegenforgalom fejlődésének az alapját képezik. Az összegezésnél, a prioritások azonosításakor, az intézkedések tervezésénél és a projektumok értékelésekor és evaluálásakor külön figyelmet kell szentelni a természet-ember egyensúlyra, előzetes cost-benefitelemzéssel és a környezeti hatás felbecslésével (environmental impact assessment – EIA). Az adminisztratív változókat szintén meg kell vizsgálni, figyelembe véve azt a tényt, hogy a turizmus fejlődése, ami növelheti a helyi közösség gazdagságát és jólétét, az extern gazdaságok megóvásán és javításán alapszik, (a helyi önkormányzat felelőssége), beleértve mindenekelőtt azokat, amelyek a környezet és a közszolgálatok minőségével kapcsolatosak. Hogy szintézist készítsünk, Zenta községben az idegenforgalom fejlesztési stratégiájának az alábbiakon kell alapulnia: − a komparatív előnyök valorizálásán, hogy növekedjen a versenyképesség és a befogadóképesség, hogy hozzáadott érték jöjjön létre a szektorban a turistamozgások külső komponenseinek arányát növelő cselekvések fontosságának hangsúlyozásával; - 64 -
− a turisták kiadásainak a helyi gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak növelésén, külön figyelemmel a turisták kiadásai növelésének ösztönzésére (az átlagos tartózkodás meghosszabbítása); − a „kitűnőségek” támogatásán, kiegészítő komparatív előnyök megteremtése érdekében; − a turizmus szektorának a helyi gazdaság egyéb szektoraival való integrációjának ösztönzésén a különféle erőforrások kihasználásának ésszerű és jó kombinációiba. Az utolsó pont nagy jelentőséggel bír. Voltaképpen a turizmus azon kapacitása, hogy a fontos input-output viszonyoknak és a beszerzés és kliensek szektorainak köszönve növelje az aggregált keresletet, és hogy termékeny legyen azt sugallja, hogy a stratégiának a saját operációs eszköztárára kell fókuszálnia (Operációs Program), a dizájnolásra, implementálásra, menedzsment és monitoring intézkedésekre, amelyek integrált és „keresztező” beavatkozás jelleggel bírnak, ahol az idegenforgalmi ágazat fejlesztése céljából foganatosított cselekvések és beruházások bekapcsolják a mezőgazdasági termékek és élelem-feldolgozás ösztönzését (pénz- és nempénzeszközök által) a minőségre, nem pedig a mennyiségre törekedve, a természeti és a kulturális örökség revitalizálására fordított beruházásokat, az építőipari szektorban már meglévő tudásnak a reorientálására a termeléstől kezdve a már meglévők regenerálásáig, a jelentős beszerzési szektorokban – pl. bútor és elektromechanikus berendezések – a termékújítások támogatását. Ezzel párhuzamosan, az integrált intézkedéseknek az idegenforgalmi modell teljessé tételére kell összpontosítaniuk a start-up-ot sürgető intézkedések által, illetve azon komplementáris szolgáltatások konszolidációjára, amelyeknek a hiánya korlátozott szektori versenyképességet idéz elő (pl. In-coming turistaügynökségek, rendezvényszervező szolgálatok, múzeumok, képtárak, hagyatékok, művelődési központok, személyek és események emlékezete, szakosított kiskereskedelem, sportintézmények stb.). A legfontosabb választás annak tudatosítására alapozódik, hogy az idegenforgalmi mechanizmus kiadások növelése a GDP idegenforgalmi szektora növelt hozzájárulása, és hogy ez nem a turisták számának a növekedése. 3.3.10. Záró értékelés Ez a szektor reális esélyt jelent Zenta község jövőbeni fejlődésére nézve. Ezt a benyomást kelti az idegenforgalommal megbízott munkacsoport által azonosított lehetőségek nagy száma, az azonosított erősségek kisebb számával együtt: ez azt jelenti, hogy az idegenforgalom sokat ígérő szektor, de sok munkát kell befektetni, hogy az említett lehetőségek konkrét tényezőkké alakuljanak át. Ez a nagy kihívás talán külön kivitelezhetőségi tanulmányt igényelne a zentai turizmus fejlesztésére vonatkozóan, három különböző célra irányulva: 1. a célpiacok világos azonosítása Zenta idegenforgalmi kínálatára vonatkozóan; 2. azon idegenforgalmi szolgáltatások (kikapcsolódás és szórakozás értelmében) azonosítása, amelyeket Zentának a célpiaci követelményekkel összhangban implementálnia kellene; 3. Zentának a legközelebbi (főként Magyarországból való) versenytárshoz viszonyított egyéni és sajátos imázsán alapuló marketing és promoválás megteremtése. A fent említett kivitelezhetőségi tanulmány jobban meghatározhatná a mellékszektori prioritásokat és a munkacsoport politikajavaslatait, amelyek az idegenforgalmi fejlesztés alábbi specifikus alszektoraira fókuszálnak: a. kirándulóturizmus, társulva a falusi és az ökoturizmussal, figyelembe véve a terület ökológiai erőforrásait (természeti parkok, falusi vidék…) és a helyi konyhát; b. kongresszusi turizmus; c. vadászati és halászati turizmus; d. tranzitturizmus, figyelembe véve Zenta geostratégiai helyzetét; e. kulturális és történelmi turizmus, figyelembe véve a térség etnikai, történelmi és kulturális örökségét. Az említettek csak körültekintően megválasztott politikával érhetőek el, ami az idegenforgalommal megbízott munkacsoport szerint az alábbi módon lehet szemléltetni:
- 65 -
1) Általános stratégia implementálása Zenta község településrendezési tervét és idegenforgalmi fejlesztését illetően. Ez nyilvánvalóan az első olyan dolog, amit meg kell tenni, hogy valódi esélyt kapjunk a turizmus promoválására. A településrendezési terv az általános idegenforgalmi stratégiával – aminek az operacionális programban kell helyet kapnia – összekapcsolódva két alapfegyver a város kulturális erőforrásainak (beleértve az emlékműveket is) megóvására, a hotel- és a magánelhelyezés növelésének a turizmusstratégiától függő tervezésére, a Zenta turisztikai megközelíthetőségét szavatoló szükséges közlekedési infrastruktúra tervezésére. Nagyon fontos, hogy a településrendezési terv és az idegenforgalom-fejlesztési intézkedések az operacionalizációs terv keretében kapcsolatban álljanak egymással, mindkét dokumentumnak egymás között koherensnek kell lennie, és ugyanazt a víziót kell követniük: hogy Zenta kulturális, történelmi és multietnikus idegenforgalmi központtá alakuljon, óva és támogatva a specifikus szociális, kulturális és történelmi erőforrásokat, s a szükséges megközelítési infrastruktúrát nyújtva. 2) A turizmus megerősítése a minőségre alapozóan Egy olyan városnak, mint Zenta, nem alapulhat a célpiaca a tömegturizmusra. A kivételes kulturális, történelmi és etnikai sokszínűség a kiváló ökológiai erőforrásokkal nem tarthat el nagyszámú látogatót, ami megsemmisíthetné ezt a fontos, de törékeny egyensúlyt. Zentának a figyelmesen választott, nagy vásárlóerővel rendelkező, kisszámú turistára alapozó kis piacra kell fókuszálnia. Ezeknek a turistáknak az idevonzására alapvető jelentőséggel bír Zenta idegenforgalmi kínálatát illetően az, hogy – a hotelelszállásolástól kezdve – elérhetőek legyenek a magas minőségi mércéknek megfelelő termékek és szolgáltatások. A minőségibb hotelelszállásolás iránti szükséglet specifikus területi marketingpolitikával oldható meg, hogy idevonzzuk a magas osztályú multinacionális hoteltársaságokat, illetve nyilvános grantok segítségével, amelyek támogatnák az új hotelkapacitások helyi tőkével történő kiépítését. A minőségre alapozott turizmus egyúttal minőségi szolgáltatásnyújtást is jelent, kezdve a helyi idegenforgalmi alkalmazottak jelenlététől, ami egyfajta tevékenység, ami Zentának hiányzik, de ami jó üzleti lehetőséget képezhetne a munkanélküli fiatalok számára a start-up-hoz, a helyi grantok támogatásával és/vagy technikai segítséggel a start-up szakaszban. Ez úgyszintén a hotelen kívüli időtöltésbe és szórakozásba való beruházást is jelenti, amit legpontosabban a célpiac- és turistakeresletre irányuló fissibility-tanulmánnyal lehetne meghatározni. Végezetül, a magas minőség specializált magasan képzett emberi tőkét követel. Azokat a meghatározott idegenforgalmi foglalkozásokra vonatkozó képzésprogramokat, amelyek Szabadkán nem léteznek, meg kellene szervezni. 3) Ki kell építeni Zenta idegenforgalmi kínálatának egyéni imázsát, és azt promoválni kell a célpiacokon Az idegenforgalmi marketinggel foglalkozó szakemberek segítségével ki kell építeni a szabadkai egyéni imázson alapuló marketingstratégiát, és azonosítani kell a világos marketing- és promováló stratégiát. Figyelembe véve a mezőgazdasági szektor gazdagságát, közös promoválási stratégiát és marketingkampányt kellene folytatni az idegenforgalmi kínálatra vonatkozóan a helyi mezőgazdasági termékeket és élelmiszeripari cikkeket illetően. Ez utóbbiak a helyi idegenforgalmi kínálatnak, különösen az identifikált falusi és ökoturizmus alszektoroknak, továbbá a kulturális és történelmi turizmusnak is hozzáadott értéket adnak. Közös kampány úgyszintén hozzásegítene a költségek csökkentéséhez, figyelembe véve azt, hogy a mezőgazdaságra illetékes munkacsoport kihangsúlyozta a helyi termékek marketingkampányának a szükségességét. 4) Kiépíteni a szükséges megközelítési infrastruktúrát Mint ahogyan a szabadkai fejlesztési vízióról és célokról szóló dokumentum világosan leírja, Zenta jobb megközelíthetősége érdekében létre kell hozni a fő közlekedési infrastruktúrával összekötött integrált közlekedési rendszert.
- 66 -
4. INFRASTRUKTÚRA Az infrastruktúra Zenta községbeli fejlesztése tekintetében a szállításra, valamint az energiahordozókkal való ellátásra szolgáló infrastruktúrára, valamint az egyéb urbanisztikai és területi adottságok vízellátása funkciójában álló infrastruktúrára vonatkozó anyagból lehet kiindulni. A helyzet a rendelkezésre álló statisztikai adatok, valamint az elvégzett minőségelemzések alapján kerül feldolgozásra. 4.1.1. Közúti közlekedés Ma a térségben a legjelentősebb közlekedés az utakon bonyolódik le, ezért érdekes tudni a zentai utakról szóló alapvető adatokat községi és regionális szinten. Amikor a zentai községben levő utak hosszúságáról és minőségéről van szó, a statisztikailag feldolgozott 2003. évi adatokból kiindulva a helyzet az alábbi táblázatban kerül bemutatásra: 1. táblázat: Az utak hosszúsága Zenta községben (km) Regionális Korszerű összesen Korszerű úttest úttest 66 66 9 9 32 32 Forrás: Szerbiai községek, Köztársasági Statisztikai Hivatal, 2004. Összesen
Korszerű úttest
Főút összesen
Helyi összesen 25
Korszerű úttest 25
Ha mennyiségi következtetéseket vonunk le, mondhatjuk, hogy az utak hosszúsága a zentai községben átlagosan – akár a terület, akár a lakosság számának arányába helyezve – valamivel rövidebb a vajdasági szinthez viszonyítva, amikor az utak összes hosszúságáról, valamint a fővagy a regionális utak hosszúságáról van szó. Egyedül a zentai község van előnyben, amikor a helyi utakról van szó. Ez arra a tényre utalhat, hogy az alapvető úthálózat jól volt lefektetve, de nem történt elegendő befektetés abba, hogy nagyobb része magasabb rangot nyerjen, illetve hogy minőségét emeljék. Minőségi következtetésként az alábbi tényezők vonhatóak le: - tekintet nélkül arra, hogy nagyságára és a lakosok számához viszonyítva Zenta községben az utak hossza kielégítőnek tekinthető, ez nem mondható el a minőségre, mivel nincs autóút, hacsak nem tekintjük ennek a zentai községtől néhány kilométeren nyugatra haladó félautóutat; - a helyi utak rossz állapotban vannak; - a főúti forgalom áthalad a városközponton; - nincsenek megoldva a vasúti felüljárók stb. A főutak hossza 9 km, a regionálisoké 32 km, a helyi utaké pedig 25 km. Az összes útkategória korszerű úttesttel rendelkezik. 2. táblázat: Azok a Vajdaság területén levő fő- és regionális utak, amelyek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak Zenta községgel Sorszám
Az út száma
Az út leírása Főutak
1.
M3
Horvát határ – Gombosi híd - Kúla - Óbecse - Beodra - Nagykikinda – román határ
2.
M24
3.
M24/1
Szabadka - Zenta - Csóka - Nagykikinda - Nagybecskerek - Antalfalva - Pancsova Kevevára - Duna folyó Écska – kapcsolat az M24-gyel - Perlasz - Zenta Regionális utak
4.
R112
5.
R114
Magyar határ - Gyála - Bácskeresztúr – Törökkanizsa – R111 - Csóka – M24 Feketetó – R123 - országhatár Törökbecse (M3) - Basahíd (M24) - Magyarcsernye (M7)
Forrás: Az utakról szóló törvény, az SZK Hiv. Közlönye, 46/1991. sz.
- 67 -
Zenta községnek a fontosabb kommunikációkat illetően aránylag jó helyzete van. A községen halad át a meridionális irányú Újvidék–Zenta–Szeged regionális út (a 146-os és a 160-as számú), valamint az a regionális út, amely nyugatról Zentát Topolyával köti össze, keleti irányban pedig Csóka és Nagykikinda irányában folytatódik (a 140. számú). Ezzel az útiránnyal Zenta 38 km-en csatlakozik az E75-ös nemzetközi úthoz. Ez az út Észak-Bánát, Közép- és Észak-Bácska és a Duna mente középső részeinek több különböző szintű városi központját és egyéb települését köti össze. Jelentősége fokozódni fog Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásával, ezáltal Zenta község két európai állammal fog kommunikálni. Újvidék a Zenta községgel való összeköttetésben az Újvidéket Temerinnel, Óbecsével, Adával és Mohollal összekötő utak szerkezetében található. Zenta valamikor vasútforgalmi tranzitközpont volt, mivel a mellette haladó vasútvonal összekötötte Szegedet, Zentát, Óbecsét és Újvidéket. A vasútvonal többé nem tölti be ezt a funkciót, csak a Szabadka és Nagykikinda közötti közlekedés lebonyolítására szolgál. Zenta tehát egyfajta értelemben az utak találkozóhelyét képezi, illetve refrakciós ponton található, a közúti útvonallal és a tiszai hajózási útvonallal érintkezve. A 10-es korridor azonban a keleti mediterrán turistaútvonal részeként Zentától és a község határától nyugatra található, és 38 km hosszú regionális úttal kapcsolódik hozzá. A város tehát, amennyiben kifejezettebb idegenforgalmi vonásokat nyerne, a nemzetközi úthoz való távolságára való tekintettel a tranzit kontraktív övezet külső részét képezné. A tranzitforgalom Zenta településen keresztül az Árpád, az Új sor, a JNH, az Újvidéki út, a Tornyosi út, a dr. Jovan Cvijić, a Janko Vukotić tábornok utcákon és a Szabadkai úton halad át. Ezek az utak nagyon meg vannak terhelve. Ezen túlmenően problémát jelent az, hogy az I. osztályú, 24. számú országút szinten áthalad a síneken, ami megnehezíti a gyorsabb tranzitforgalmat. Kerülőút kiépítésével a település északi oldalán és felüljáró kiépítésével a Žitoprometnál a tranzitforgalom meggyorsulna a Belgrád–Nagybecskerek–Nagykikinda–Zenta–Szabadka útirányban. Erre a kerülőútra vonatkozóan megvan a főprojektum 1991-ből. A kerülőútnak a település nyugati részén való kiépítésével növekedne a közlekedésbiztonság (főként a kerékpárosoké és a gyalogosoké) azokban az utcákban, amelyekben jelenleg a tranzitforgalom folyik (Új sor, JNH, Újvidéki út, Tornyosi út, dr. Jovan Cvijić, Janko Vukotić tábornok utca). Zenta község területén több mint 197 km hosszúságú úthálózat van. Zenta község területén halad át 7559 m hosszúságban a 24-es számú első osztályú országút (M24-es főút), ami jó állapotban van. Zenta község területén haladnak át az R119-es, R119.1-es és R122-es regionális utak, valamint a másodosztályú országutak: - a 119-es számú országút kapcsolatot képez az E75-ös úttal, és a község területén keresztül 22 008 m hosszúságban halad át. Az úttest rossz állapotban van. 2006-ban 2,4 km-en új burkolatot kapott, de még 10 km-en fel kell újítani az ágyazatot és a koptatóréteget, - a 119.1-es számú országút a községen 2232 m hosszúságban halad át. Az úttest jó állapotban van, - a 122-es számú országút – ez az út 9192 m hosszúságban halad át a községen. Az úttest rossz állapotban van, és fel kell újítani az ágyazatot és a koptatóréteget. A 3. és a 4. táblázatban adva van az úthálózatok és útirányok és sajátosságaik áttekintése, valamint a jelenlegi helyzet, amelyben találhatóak. 3. táblázat: Település Zenta
Az úthálózat hossza 85 km
Bogaras
3,7 km
Kevi
6,5 km
Tornyos
3,7 km
Az útburkolat fajtája Szilárd alapú 46 km Kavics és föld egyéb Szilárd alapú Kavics és föld Szilárd alapú Kavics és föld Szilárd alapú Kavics és föld
- 68 -
2,8 km egyéb 3,3 km egyéb 3,5 km egyéb
Az úttest állapota 10 km rossz állapotban van 5,4 km nagyon rossz állapotban van 0,8 km rossz állapotban van 2,75 km rossz állapotban van 0,3 km rossz állapotban van
4. táblázat: Út
Az út hossza 7,6 km
A Kevibe vezető helyi út Bekötőút a regionális úttól a bogarasi vasútállomásig Út a DTD-szivattyúállomás irányában A szivattyúállomástól a Halászcsárda irányába vezető út Tornyosi út Adorjáni út Adahatár felé vezető út
3 km 0,8 km 1,7 km 3 km 3 km 8,9 km
Az út állapota Rossz (1,5 km nagyon állapotban van) Jó Rossz Nagyon rossz állapot Rossz Nagyon rossz állapot Rossz állapot
rossz
Zenta község területén egy utasszállítmányozó vállalat van regisztrálva: a Severtrans Kft. A vállalat 17 autóbusszal rendelkezik (15 nagyobbal és 2 kisebbel). Rendes (nemzetközi) járatuk van Szeged, Aranđelovac, Belgrád, Újvidék, Óbecse, Topolya, Magyarkanizsa, Törökkanizsa és Csóka irányában. Az egyetlen város környéki: Zenta–Felsőhegy–Bogaras–Kevi–Tornyos járatot a Severtrans vállalat üzemelteti. Még az idén (2006 októbere) tervben van egy városi járat megindítása. Zenta község területén 34 magánszállítmányozó van bejegyezve, akik tehergépkocsival, illetve pótkocsis vontatóval végeznek árufuvarozást. Nincs pontos adatunk a szállítmányozók tulajdonában levő járművek számáról. Zenta község területén három utasszállító taxigépjármű van bejegyezve. A Szabadkai Vajdasági Taxi Polgárok Egyesületének a tagjai. Nagy problémát jelent a járművek parkolása Zenta település szűkebb központjában. Új parkolóhelyeket kell kialakítani a személygépkocsik számára (100 helyet) a település központjának közelében. Zentán nincs megoldva a tehergépjárművek parkolása sem. A legnagyobb probléma a cukorrépa-szedési idényben van, amikor a répát feldolgozásra a zentai gyárba szállítják. A tehergépkocsik parkolását vagy az ipari övezetben, vagy pedig az ipari övezet közelében kellene megoldani. 4.1.2. Vasúti közlekedés Zenta község területén az alábbi vasútvonalak vannak: 1. Szabadka–Zenta–Csóka regionális vonal 2. Zenta–Ada–Óbecse helyi vonal (nincs használatban, csak időnként használják) 3. Zenta–Magyarkanizsa helyi vonal (már hosszabb ideje nincs használatban) 1. A vasútvonal műszaki állapotának jellemző adatai: Szabadka–Zenta– Csóka- Beodra és Karlova regionális vonal 84 kilométer hosszú, azzal, hogy a tengelynyomás a Beodra és Karolva-Zenta vasútvonali szelvényen 20 tonna, a Zenta-Szabadka szelvényen pedig 16 tonna. A tengelynyomások nem elegendő mértékűek és szükséges a vasútvonal újjáépítése. Úgyszintén szükséges a tengelynyomásnak a szabványos 22,5 tonnára való növelése. 2. Helyi vonal: Zenta-Ada-Becse, nem működik, tengelynyomása 12 és 16 tonna, és rekonstruálható a más vasútvonalakból származó javított, vágányanyagból. 3. Helyi vonal: Zenta-Magyarkanizsa, már jó ideje nincs használatban és külön tanulmányt kell készíteni a revitalizálásának lehetőségeiről. Zenta község nagyon fontos vasútvonalak kereszteződésénél találhatja magát, éspedig: 1. A jelenlegi tranzitállapot a Szabadka-Zenta-Beodra és Karolva-Nagykikinda-Temesvár vonalon. Ezt az útirányt a Duna-Kőrös-Maros-Tisza eurórégió területe öleli fel. Amennyiben - 69 -
sor kerül a Zenta-Magyarkanizsa és Zenta-Becse vasútvonal rekonstrukciójára, aktivizálódna az úgynevezett Tisza-menti magisztrális vasútvonal. A) Zenta község területén a vasutak regionális státusa és a Szerbiai Vasutak Közvállalat tervei A Szerbiai Vasutak Közvállalat üzletviteli és stratégiai tervében a 2007-től 2012-ig terjedő időszakra vonatkozóan előirányozott a Szabadka-Zenta vasútvonal rekonstrukciója. A rekonstrukció eszközeinek forrásait utólag fogják meghatározni. Másrészt, a Zenta-Magyarkanizsa és Zenta-Ada-Becse helyi vasútvonalak nem lettek rekonstrukcióra előirányozva. A vasúti közlekedésnek Zenta község szükségleteihez való alkalmazkodása a helyi önkormányzat célratörő rendeleteinek aktivizálásával szabályozható, mert a vasutakról szóló törvény 9. szakasza alapján „a vasúti infrastruktúra részének használati joga és igazgatási teendői, amelyeket illetően a közvállalatnak nincsenek érdekeltségei, átruházhatóak a helyi önkormányzat egységére. A jogok és teendők átruházásáról szóló rendeletet a közvállalat hozza meg, összhangban a törvénnyel, a helyi önkormányzat egységének kérelmére.” B) Zenta község területén a vasutak regionális és magisztrális státusa a régió lehetséges közlekedési stratégiájának kontextusában A vasúti infrastruktúra néhány lehetséges fejlesztési stratégiája valószínű a Zenta község területén levő vasutak tekintetében: 1. Az X-es és a IV-es korridorral való kapcsolódás Az X-es korridor áthalad a Belgrád-Szabadka-Budapest (B szárnyvonal) útirányon, míg a IV-es korridor Magyarország, Románia és Bulgária területén. Zenta mint tranzitirányvonal Szabadka és Temesvár között, nagyon erős stratégiai helyzetet érhet el. 2. A Duna-Kőrös-Maros-Tisza eurórégió közlekedési stratégiája A vasutak fejlesztésére vonatkozó, elfogadott stratégia előirányozza a SzegedNagykikinda-Temesvár és a Szabadka-Csikéria-Bácsalmás vasútvonalak rekonstrukcióját, ami Zentát a vasúti közlekedés szempontjából ismét különleges fontosságú tranzithelyzetbe helyezi a vasúti szállítást illetően. 3. Az Újvidék-Becse-Zenta-Magyarkanizsa-Horgos-Szeged Tisza-menti magisztrális lehetséges fejlesztése Ez a vonal mindenek előtt a helyi önkormányzat terveitől, illetve annak érdekeltségétől függ, mivel a vasutakról szóló törvény szerint, ahogyan már említettük, a kezdeményezésnek a helyi önkormányzat részéről kell indulnia. Elengedhetetlen, hogy a községek együttműködjenek, hogy a területrendezési terveikben feltüntessék a vasúti irányvonalak fejlesztését, majd szükséges kidolgozni a régió vasúti infrastruktúrájának fejlesztésére vonatkozó kivitelezési hatástanulmányt. Ennek a hatástanulmánynak ki kell mutatnia az utas- és áruszállítás folyamatait, rá kell hogy mutasson a vasútnak, mint olcsó, ésszerű, tömeg és gazdaságilag elfogadható szállítási módnak az előnyeire. A hatástanulmány eredményei alapján pályázni lehet különféle alapítványoknál, de pályázni lehet más területeken is, pl. szomszédos együttműködés stb. Ezek a tények utalnak a pénzeszközöknek a több forrásból való megszerzési lehetőségére. A felsorolt adatok egyelőre konzultációs típusúak, nem a vasút által bemutatottak, de többségük a vasúti dokumentációban megtalálható. 4.1.3. Vízi útvonalak – Tisza A Tisza folyó teljes hossza 966 km, áthalad Ukrajnán, Szlovákián, Magyarországon és Szerbián, és az 1214- km-en ömlik a Dunába. Teljes hosszából 650 km-en hajózható. A Duna– Tisza–Duna-csatornarendszerrel Vajdaság vízi közlekedésében komoly potenciált képez, így lehetőség van arra, hogy az árunak a vízi szállításra való irányításával mind a kivitelben, mind a behozatalban hatalmas mennyiségű árut mozgasson meg figyelembe véve azt a tényt, hogy ez főként mezőgazdasági vidék. A hajózási feltételek javítása érdekében három vízlépcső épült ki, éspedig: - 70 -
- TISZALÖK 518 km-en - KISKŐRÖS 403 km-en és - TÖRÖKBECSE 63 km-en. A vízlépcsők minimális dimenziója 84x12 m 3,00 m küszöbmélységgel lehetővé teszi az adott méretű és 1.800 tonna teherbírású úszó létesítmény áthajózását. A Tisza Dunába való ömlésétől Tokajig (544 km) a hajózási rendet a Magyarország és Jugoszlávia között 1955-ben megkötött megállapodás szabályozza, Tokaj fölött pedig Magyarország belső hajózási útjának tekintendő. Ezzel a megállapodással a Tisza államközi státust nyert, amelyet azonos feltételekkel használ Magyarország a mi zászlónkkal azzal, hogy a magyar zászló nem fizet a törökbecsei zsilipen való áthajózásért sem. A mi országunk területén a folyó meg van jelölve és szabályozva, kiterjedése a jobb parton 160 km, a bal parton pedig 164 m. A Tisza mellékfolyója Tokajnál a Bodrog, ami Szlovákia és Magyarország közötti államközi státusú, és komoly mennyiségű árut fogadhat Kassáról a Közel-Kelet irányába. A zentai nemzetközi kikötőig 1.800 tonnáig terjedő teherbírású úszó létesítmények, Tokajig 800 tonnásak, Kiskőrösig 1.200, Szegedig pedig1.800 tonnás úszó létesítmények hajóznak. A Tisza folyó a jelenlegi körülmények között évente átlagosan kb. 250 napon hajózható azzal, hogy a határainkon kívül a folyó jelöletlensége miatt a hajózás csak nappal engedélyezett. Mivel a folyó négy országon keresztül halad át, felvetődik annak szükségessége, hogy ezt az utat nemzetközi hajózási útként használják, különösképpen a szállítási rendszer víziójának szemszögéből, csatlakozva a VII-es közlekedési folyosóhoz, a multimodális szállítás területén pedig a X-es korridorhoz is. Mindkét közlekedési folyosó részéről van közlekedési kapcsolat, és indokolt a csatlakozás. A Tisza jobb partján 121 km-nél ki lett építve és fel lett szerelve a nemzetközi folyami kikötő, amely ezt a státust 1984 óta birtokolja, és mindenfajta általános teher átrakására alkalmas, beleértve a konténerterminált, az építőanyag- és a folyékony üzemanyag terminált, zárt és nyitott vám- és közraktárakkal, két ki- és berakodó hellyel úszó létesítmények előkészítésére, vasúti és közúti útvonalakkal, valamint a szükséges felszereléssel és káderekkel. Az összes említett mutatót a legtöbb esetben csökkent kapacitással használják a törvényes szabályozás miatt, mivel a folyami szállításban potenciális szállítóként általában az említett zászlók jelennek meg, és konkurencia híján a szállítási díjat illetően általában monopolista módon viselkednek. Megvan a lehetőség a többi zászló alatti behajózásra is, de azzal a feltétellel, ha jóváhagyást kérnek a Nagyberuházási Minisztériumtól, ahol illetéket kell fizetni, valamint hazai zászlós tolóhajót és vontatóhajót kell igénybe venni, ami pótköltséget jelent, és a szállítók konkurencianélküliségét eredményezi. A Tisza folyó státusának nemzetközivé változtatásával lehetővé válna: a) a zentai nemzetközi kikötőnek az azonos vagy hasonló nemzetközi kikötők szerinti működése, egyenrangú bekapcsolódás a természeti és gazdasági úton e térség felé gravitáló nemzetközi árufolyamatokba, felhasználva a vízi szállítás komparatív előnyeit, csökkentve ezzel a szállítási költségeket és kedvezőbb induló tárgyalási helyzettel az export-import teendők végzésénél, b) új vízi szállítási út nyílna, ami különösen érdekes lenne az észak-északkelet-dél áruszállítást illetően (pl. Északnyugat-Ukrajnából a fekete-tengeri kikötőkig 1000 km-rel megrövidülne az út, elmaradna a hosszú vasúti szállítási út, ez pedig főként vízi út. A Tiszát tehát ki kell hirdetni nemzetközi hajózási útnak Ukrajnától a torkolatig; kormányrendelettel lehetővé kell tenni a nemzetközi hajózási utat a magyar határig, vagy lehetővé kell tenni kormányrendelettel a nemzetközi státust (a külföldi hajók más belföldi és államközi utakon való halászását lehetővé tevő feltételekről szóló rendelet) legalább 122 km-en a Tiszán, azaz Zentáig.
- 71 -
4.2. ELEKTROMOS ÉS HŐENERGIA A háztartások elektromos energiával való fedettsége a zentai községben, mint ahogyan a térség egyéb részeiben is, aránylag magas, és a 99%-os szint körül alakul. Ezt kielégítőnek tekinthetjük, és annak a ténynek a következménye, hogy Zentán a villamosítás a múlt század közepén lezajlott, a szocialista Jugoszlávia teljes villamosításra és iparosításra vonatkozó kampányának keretében. Hasonló a helyzet az Észak-Bánáti Körzet szintjén és Vajdaság egészében is. Amikor az elektromos energia minőségéről van szó a fogyasztóknál, már kevésbé lehetünk elégedettek, mivel az áramfeszültség ingadozó, gyakran van áramhiány, ami hatást gyakorol az életminőségre. Manapság mind intenzívebb e probléma áthidalása. A szolgáltatott árammennyiség 2005-ben 244.992.620 kWh. Az előző évhez viszonyított növekedés 3,3%. A 2001–2005 közötti növekedési kulcs 0,00. Az összes fogyasztás 50%-a a háztartásokra vonatkozik. Az elektromos hálózat hosszúsága kb. 400 km, főként légvezeték. A hálózati veszteségek 10%-ot tesznek ki, ami teljességgel elfogadható. A Villanygazdaság gyenge beruházási képessége miatt a hálózat rekonstrukciójára és fejlesztésére nem kerül sor olyan mértékben, mint ahogyan az szükséges lenne. A tanyavilágban hosszú, kisfeszültségű vezetékek vannak, amelyek esetében a feszültség gyenge. Az elektroenergetika megakadályozza a falvak fejlődését. Egyebek között nem nagyon lehet elektromos szivattyúval locsolni, ez nem jó a mezőgazdaság, főként pedig nem a konyhakertészet szempontjából. Nem jó a Tiszai Rekreációs Központ villamosítási megoldása, mivel nincs sem tulajdonos, és nem léteznek településrendezési megoldások sem. A városi strandnak egyáltalán nincs árama, a Mákos-víkendövezet pedig csak részben van fedve kisfeszültségű hálózattal. A kisfeszültségű hálózatot illetően a szűkebb központban részben le vannak fektetve a kábelek, de ez bővítésre vár. A fasorok miatt kívánatos lenne a kisfeszültségű hálózat minél nagyobb részét önhordó vezetéknyalábbá átalakítani. Az elkövetkező időszakban a város területén a 20 kV-os kábelhálózatot kellene teljes mértékben lefektetni. Ezzel nagyobb üzembiztonságot lehetne elérni. Ugyanezen ok miatt kellene a 20 kV Bogaras vezetéket gyűrűbe összekötni a Halász József távvezetékkel Törökfalu irányából. Az áramszolgáltatásra vonatkozó statisztikai adatokat illetően a 2000. évi adatokkal rendelkezünk, amikor Zentának összesen 392.000 MWh elektromos energia lett leszállítva, amiből 84.000 MWh nagyfeszültségű, 308.000 MWh pedig kisfeszültségű áram. Zenta község áramellátása egyébként egységes elektroenergetikai rendszerből történik, és a község elektromosenergiaellátására nincs más lehetőség. Zenta község hőenergia-ellátása központosított rendszerek (hő- és gázvezeték) és helyi megoldással történik. A kazánház 146 MW kapacitású, az alapvető energiahordozó a földgáz, de mazutot is lehet használni. A fő hővezeték-hálózat hosszúsága 2250 méter. 4.3. TÁVKÖZLÉSI INFRASTRUKTÚRA Zenta község területén szabad becslések szerint kb. 8000-9000 telefon rákapcsolás van. Az utóbbi 3 évben rekonstruálták a telefonközpontot, és kb. 40 km föld alatti - mind optikai, mind réz TT-kábelvezetéket fektettek le. Ebben az évben tervben van az ADSL-technológia bevezetése a Telekom-Srbija részéről. A telefónia területén nagy problémát jelent az átviteli út elégtelen kapacitása a Zenta és Szabadka csomópontok között. Zentán a telefoncsatlakozások száma alacsonyabb a vajdasági átlaghoz viszonyítva. A telekommunikációs rendszer fejlődése az átviteli utak bővítését igényli, azaz az optikai átviteli kábel kiépítésének a folytatását, a digitális telefonközpontok beépítésével a község minden településén.
- 72 -
Táblázat: A telefon-rákapcsolásokkal kapcsolatos műszaki információk táblázatos áttekintése: Lokáció
Zenta 1 Zenta 2 Felsőhegy Kevi Tornyos Bogaras
A beszerelt rákapcsolások száma 5976 1800 334 214 334 14
ISDNcsatlakozások 176 48 -
Az effektív csatlakozások száma 100 lakosra 31 18 24 19
A központ típusa
digitális digitális digitális digitális digitális Nincs központ Felsőhegyhez kapcsolódik
-
Az idén tervben van, hogy bővítik az árammegszakító kapacitást Zenta 1-ben még 448, Zenta 2-ben pedig még 192 számmal. Ha az időjárási feltételek megengedik, Zentán tervben van kb. 150 új előfizető rákapcsolása. 2007-re tervezik a távközlési kapacitások bővítését Felsőhegyen és Bogarasban, 2008-ban pedig Tornyoson és Keviben is. A telefoncsatlakozások célsűrűsége 40 csatlakozás 100 lakosra. A fenti tervek realizálásának üteme a szükséges engedélyek és jóváhagyások megszerzésének gyorsaságától, a pénzeszközök biztosításától, valamint az anyagok piaci beszerzésének lehetőségétől is függ. A mobiltelefónia helyzetét szemlélve a kompetens források nem rendelkeznek teljesen pontos adatokkal, de feltételezhető, hogy kb. 8000 polgár van rákapcsolódva erre a szervizre, mind a Telenor-nál, mind a Szerbiai Mobiltelefóniánál (MTS). Ami a rádiószolgáltatást illeti, nagyon kezdetleges alapokon épültek ki, és sajnos így is funkcionálnak. A Fox Rádió rádióállomás 1997 decemberében kezdte meg a műsorsugárzást. A rádió magántulajdonban van. Az állomás kereskedelmi és önfinanszírozó jellegű. A műsorok 90%át magyar nyelven sugározza, és nincs sem informatív, sem pedig szervizjellege. Az utóbbi hónapban kezdte meg működését még egy magán-rádióállomás, az ITM Rádió. Az első benyomások alapján a programséma inkább a szervizinformációk sugárzása felé irányul. A műsorsugárzási idő fele szerb, a másik fele magyar nyelven realizálódik. A zentai kábeltelevízió 1990-ben kezdte meg működését, és az első KBTV-k között volt az akkori Jugoszláviában. A Zentai KBTV magántulajdonban van. Valószínűsíthetően Zentán kb. 5000 használója van. A nagyon jól elképzelt projektum azonban a beruházások elmaradása és a használókkal szembeni nem professzionális viszonyulás, továbbá a nem megfelelő karbantartás miatt szemmel láthatóan veszített minőségéből. Nagy az elégedetlenség a használók körében, és a tulajdonos és a használók közötti nem megfelelő viszony miatt nagyon megromlott a kommunikáció a használók és a KBTV-operátor között. Ez a helyzet kedvezőtlenül tükröződött a program minőségének leromlásában. A TV-csatorna programsémája kb. 60% magyar, 40% pedig szerb nyelvű. Az idén van tervben az új, CableNet KBTV beindítása. A legkorszerűbb külföldi berendezések beszerelését tervezik. A CableNet magántulajdonban van. Az új állomás előnye abban rejlik, hogy az információk 90%-át optikai kábelek segítségével továbbítják, ami nyilvánvalóvá teszi az új operátor vitathatatlan minőségét. Az új operátor a kezdetektől fogva az egész rendszer törvényességére törekszik. Kezdettől fogva kapcsolatban áll a helyi közigazgatással, amely ezúttal támogatta a projektum létrejöttét. Az új KBTV a klasszikus TV-átsugárzáson kívül több szolgáltatás nyújtását tervezi. Tervben van, hogy már a következő év elején megkezdik az internetszolgáltatás-nyújtást az összes használónak kábelmodemek útján. Megbeszélés tárgya a meglévő optikai vezetékek használata a hővezeték távleolvasására. Tervben van egy erős információs csatorna működésbe helyezése, ami 24 órán át sugározna kül- és belföldi időszerű eseményeket, helyi jellegű információkat szerb és magyar nyelven (50-50%). - 73 -
Tervben van, hogy 2009-ig ez a rendszer Zenta város 80%-át fedje. A projektum finanszírozási problémái azonban jellemzően ugyanazok, mint a környező helyeken. A projektum finanszírozása sokba kerül. Tervben van, hogy meghatározott pénzeszköz mellett, mely kedvező lenne, olcsóbbá tenné a használóknak a rendszerre való csatlakozást, vagy esetleg az ezen szervizeket használó háztartások havi költségeinek a csökkenéséhez vezetne. Érdekes, hogy az összes nagyobb zentai multinacionális vállalat (ALLTECH-FERMIN, USA, TE-TO CUKORGYÁR, Italy) kinyilvánították óhajukat a rendszerre való csatlakozás iránt, és ezek a legrövidebb időn belül az új rendszeren lesznek (2006 novembere). Kb. 80, műholdas és földi vevős TV-csatorna sugárzását tervezik. A tervek szerint az internethasználók száma 2010-ig 15002000 körül alakul. Ami a KBTV-szolgáltatás előfizetőket illeti, 2010-ig 5000 körülire tervezik a számukat. A jogi személyeknek (kis- és közepes vállalatok) szánt egyéb szolgáltatások nagyon reálisak, és várhatóan 2008-ig mind interneten, mind intraneten lesz a vállalatok 2/3-a Zenta város területén. Folyamatban vannak a megbeszélések a helyhatóságokkal, hogy az összes óvodai és oktatási, valamint művelődési és egyéb intézményt díjmentesen csatlakoztassák a CableNetrendszerhez. Az aránylag gyors változások és az infrastruktúra figyelemmel kísérésének általános irányzata az Európai Unió államaiban hozzájárulnak ahhoz a benyomáshoz, hogy a környező államokhoz viszonyított viszonylagos lemaradás ellenére is Zenta községben az infrastruktúrahálózat minőségi-mennyiségi alakulásának bátorító irányzatai tapasztalhatóak. Erre, reméljük, pozitívan fog hatni Magyarországnak, és hamarosan Romániának is, az Európai Unióba való belépése. 4.4. A KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA MINT A KÖRNYEZETVÉDELMI ÁLLAPOT TÉNYEZŐJE 4.4.1 Vízvezeték és szennyvízcsatorna Zenta ivóvízellátása a városi vízvezetékből és a törpevízvezetékekből történik. Bizonyos számú vállalat saját törpevízvezetékkel rendelkezik (a Fermin Rt., a Žitopromet Rt., a Cukorgyár, a Dohánygyár, a Tejgyár, a Temporex, valamint a Mezőgazdaság Rt. a saját birtokain: a bogarasi, a tornyosi és a buránysori munkaegységekben, a trágyatelepen, a marhatelepen és a Keresztesben). A falusi típusú településeken a lakosság vízellátása kizárólag törpevízvezetékek által történik: 1. táblázat: A törpevízvezetékek száma a falusi településeken A törpevízvezetékek száma 7 10 5 1
Hely Tornyos Felsőhegy Kevi-Buránysor Bogaras
Zentán a fogyasztók száma összesen 20.970 lakos, közülük 19.570 van a városi vízvezetékhálózatra csatlakozva, és kb. 1.400 lakos használja a vizet 5 – polgárok csoportja által kezelt – törpevízvezeték-hálózatból. Zentán a szennyvíz városi szennyvízcsatorna (a 2006-os évben kiépült és üzembe lett helyezve a szennyvíztisztító üzem) és emésztőgödrök útján; gyakran pedig nyelőkutak vagy régi ásott kutak útján kerül eltávolításra. A város területének %-a van fedve csatornahálózattal (2. táblázat).
- 74 -
2. táblázat: A szennyvízcsatornára való csatlakozások száma az építmények fajtája szerint Az építmény fajtája
Háztartások Intézmények Ipari és kisipari létesítmények
A szennyvízcsatornára való csatlakozások száma 4914 16 181
A TE-TO Cukorgyár nincs rákapcsolva a városi szennyvízcsatorna-hálózatra, a technológiai vizet illetően saját ülepítőkkel rendelkezik, de ezek nem nyújtják a kívánt hatást, és az ily módon minimálisan tisztított vizet közvetlenül a Tiszába bocsátják. Az ülepítőből származó iszapot a gyár és a Tisza folyó közelében a szabadban tárolják. A Cukorgyár hozzákezdett a technológiai folyamatból származó vízfölösleg tárolására vonatkozó projektum kidolgozásához. A recipiensbe – befogadóba (a Tisza folyóba) bocsátott vízmennyiség egy kampányban kb. 600.000 m3 tisztított vizet tesz ki. Kampányonként a leülepedett és a lagúnában maradt iszap mennyisége 130.000 m3. Az Alltech-Fermin Erjesztőipari Vállalat a szennyvíz biológiai tisztítására saját tisztítóberendezéssel rendelkezik. Tervben van, hogy a tisztított szennyvizet a városi szennyvízcsatornába vezetik. A tisztítóberendezés kapacitása azonban nem elegendő, és a víztöbblet, amit a tisztítóberendezés nem tud befogadni, tisztítás nélkül, közvetlenül átömlik a városi szennyvízelvezető csatornába. A szennyvizek szervetlen és szerves anyagokkal terheltek. A szerves és szervetlen anyagokkal való terheltség azon túlmenően is magas, hogy a víz keresztülhalad a tisztítóberendezésen. Az ammónia-, az összes nitrogén- és foszfortartalom meghaladja a megengedett értékeket. A toxikológiai elemzések eredményei arra utalnak, hogy a szennyvíz közepesen szennyezett – V. fokozatú. Az Alltech-Fermin új szennyvíztisztítóberendezés kiépítését tervezi, és már hozzá is kezdett a projektum kidolgozásához. A szennyvíznek a berendezésen keresztül történő gravitációs átfolyásának biztosítására a berendezés elejére csigaszivattyúkkal felszerelt szivattyútelep van tervezve. A felemelést követően 25 mm-es rácsnyílású rács és 5 mm-es nyílású szita segítségével kerül sor a mechanikus elkülönítésre. Az elkülönített szennyet automatikusan leveszik és egy csatornán keresztül automatikusan a szállítóvonal végén található szeméttárolóba vezetik. A vizet ezt követően nyílt csatornán keresztül a homokfogóhoz vezetik, ahol perforált csőrendszeren keresztül túlnyomásra sűrített levegő befúvásával történik a levegőztetés. A homok, az olaj és a zsírok leválasztódása után a víz a levezetőcsövön keresztül a homokfogó kifolyó részébe, majd csővezetéken keresztül az 1. számú elosztóépítménybe kerül. A befolyó víz itt két egyforma részre különül el. Az elosztóépítménybe ömlik a recirkulációra kerülő iszap is, valamint itt kerül sor a nyers szennyvízzel való keverésre, és a keveréket a levegőztető medencébe vezetik – biológiai tisztításra. A levegőztetés módjára a mélységi levegőztetés van előirányozva, túlnyomásra sűrített levegő alkalmazásával és bevitelével a lent egyenletesen elhelyezett diffúzorok segítségével. A levegőztető rendszer célja az aktív iszapban levő mikroorganizmusok számára biztosítani a szükséges oxigén és az oldott oxigén koncentrációját. A szellőztető medencében a vízszint állandó, az oxigénbevitelt a bekapcsolt kompresszorok frekvenciaszabályozói útján szabályozzák. A vizet az átfolyó peremen keresztül átvezetik a levegőztető medence kivezető részébe, onnan pedig az utóülepítőbe. Az utóülepítő radiális típusú. Ebben történik a bejövő és a radiális áramlás létrehozásával a fázisok különválasztása. Az iszap az aljára esik, és visszakerül az elosztóépítménybe, a tisztított vizet pedig az átemelőn keresztül csatorna által a befogadóba – recipiensbe (Tisza folyó) vezetik. A fölösiszapot az utóülepítőből iszapszivattyúval átszivattyúzzák az iszapsilóba. A stabilizálás és a sűrítés után az iszapot szivattyúval víztelenítik, az iszap feletti vizet pedig a tisztítóberendezés csatornarendszerébe szivattyúzzák. Mechanikus víztelenítés van előirányozva présszűrőkkel. A szennyvíztisztítás végterméke a préselt iszap szilárd hulladékanyag formájában, ami a település szeméttelepén kerül elhelyezésre. - 75 -
A szennyvíztisztítás várt hatásai Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a Zenta város szennyvízcsatorna-hálózatáról szóló rendelet és a káros és veszélyes anyagok engedélyezett legnagyobb koncentrációjáról szóló szabályzat rendelkezései következetesen betartásra kerülnek, és hogy a szennyvíz minősége a berendezés telephelyén az alábbi fő mutatókat jelzi: 3. táblázat: A nyers szennyvíz jellege SSZ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Paraméter Qnap Qmax.óra (szennyvíz) Qmax.óra (csapadékvízzel) BPK5 Ekv.st. HPKb BPK 5 Lebegtetett (szuszpendált) anyagok Összes N Összes P
I. szakasz 3.000 m3/n 250 m3/óra 350 m3/óra 1.000 kg/n 16.667 ES 600 mgO2/l 333 mgO2/l 350 mg/l 60 mg/l 12 mg/l
Az előző pontban említett feltevések alapján a jelen tanulmányban említett berendezés az alábbi minőségű tisztított vizet adja: 4. táblázat: 1. 2. 3. 4. 5.
HPKb BPK 5 Szuszpendált (lebegtetett) anyagok Összes N Összes P
1 100 mgO2/l 20 mgO2/l 30 mg/l 15 mg/l 10 mg/l
A fenti eredmények napi arányos keverékminta-átfolyásban vannak megállapítva a fenti koncentrációknak az elemzett mintákban éves átlagban való teljesítettsége 85 százalékos valószínűségével. 4.4.2. Hővezeték – Központi fűtés A háztartások fűtéséhez meleg vizet szolgáltató kazánház a Cukorgyárban található. Üzemanyagként földgázt használ. Az összes rákapcsolások száma 2000, ami az összes háztartások ...%-a. Zentán a központi fűtés biztosítva van a szűkebb városközpontban, ahol minden épület rá van kapcsolva, a szélesebb központban pedig nagyszámú lakóépület, valamint az összes közintézmény. A Kertek Helyi Közösségben nincs biztosítva a városi központi fűtés. 4.4.3. Gázvezeték A földgázszolgáltató, az Elgas Közvállalat jelenleg 1529 rákapcsolással rendelkezik Zenta város területén. Az alábbi nagyobb területi egységek nem rendelkeznek gázrákapcsolásokkal: – a Város körüli út (a Vojislav Ilić utcától a hídig) – a Fő tér környéke (a Városházától a Tisza irányában, a Szép utca, a Vuk Karadžić utca, a Stevan Sremac utca, a Tiszavirág sétány) – a Nemanja utcától az Alsó Tisza-part utcáig és a Homok lakótelep közötti terület – a Kórház és a Tamp gyár közötti terület (a Karađorđe utca és a Savoyai Jenő utca) – a Kertek Helyi Közösség egy része a Tornyosi út és az Esze Tamás utcák között déli irányban, és a Karjadi úttól a Fejős Klára utcáig déli irányban. A falusi típusú településeken (Tornyos, Felsőhegy, Kevi, Bogaras) nincs biztosítva a gázvezeték. - 76 -
4.4.4. Az utcák kiépítettsége A úttestek és útpadkák kiépítetlensége jelentős mértékben hat a légszennyezők mennyiségének növekedésére. Az esős időszakokban gyakran előfordul, hogy az utak mellett parkoló személy- és tehergépkocsik sáros gödröket hagynak maguk után. A száraz időszakokban ezek a felületek lassanként megszáradnak, szétporladnak, a port a szél széthordja, ily módon szennyezve a levegőt. Ezért szükséges kiépíteni az útpadkákat, mivel így korlátozva lenne az utak melletti parkolás azokon a területeken, amelyeken meg kellene őrizni a fűvel benőtt területet. Zentán az utak 49,9 %-a van szilárd burkolattal ellátva (aszfaltozott és betonozott), ami kifejezetten gyenge kiépítettség1. Ez azt jelenti, hogy az úthálózat fele egész évben porképző területet képez. 4.4.5. A zöld közterületek állapota Zenta község területén összesen 672.295 m2 zöld közterület van, ami az egész községet tekintve 0,3%, Zenta városát illetően pedig 5,6%. 5. táblázat: A zöld közterületek szerkezete a város belterületén: Parkok és parkerdők: - a Fő téri park - Népkert
1
Terek és sétányok A lakóépületek tömbjében és a lakóépülettömbök közötti zöldterület és parkosított terület
19 900 m2
Emlékparkok és emléktemetők Középületeket övező zöldterületek Az utak menti területek2 Különleges rendeltetésű zöldterületek - az iskolákat és az óvodákat övező zöldterületek - zöldterületek a gyárak és egyéb gazdasági és üzleti építmények területén - zöldterületek az egészségügyi és a tudományos intézmények területén - sport- és rekreációs területeket, valamint a játszótereket3 övező zöldterületek - zöldterületek a temetőkben - különálló védett ültetvény vagy fa a hozzá tartozó területtel - folyó, tó menti és városrendezési tervvel felölelt zöldterület
5000 m2 45.000 m2
47.000 m2
11 900 m2 29500 m2 3600 m2
180 300 m2
Szilárd burkolatú (aszfaltozott és betonozott) helyi út ............................... 78.152 m Szilárd burkolat (aszfalt és beton) nélküli helyi út .................................. 78.301 m -
-
3
17 720 m2 120 000 m2
2
az 1520 m hosszúságú Karađorđe utca páratlan oldalán 50 évvel ezelőtt ültetett szivarfák (Catalpa bignonioides) vannak, az elektromos légvezetékek miatt rendszeresen metszik őket, a fasor rossz egészségi állapotban van. A páros oldalon 40 évvel ezelőtt hársfákat ültettek. a 245 m hosszúságú Adai utca mindkét oldalán 50 évvel ezelőtt ültetett hársfák vannak a 450 m hosszúságú Posta utca mindkét oldalán 50 évvel ezelőtt ültetett ostorfák (Celtis occidentalis) vannak az 510 m hosszúságú Fő utca mindkét oldalán 45 évvel ezelőtt ültetett ostorfák (Celtis occidentalis) vannak a 950 m hosszúságú Tiszavirág sétány a Tisza folyó mentén 6-60 éves vadgesztenyefákkal van beültetve. A fák rossz állapotban vannak, gondozni kell őket a 690 m hosszúságú Alsó Tisza-part utca páratlan oldala törökmogyoróval (Corylus colurna) van beültetve az 1730 m hosszúságú Árpád utca mindkét oldala 50 évvel ezelőtti telepítésű platánokkal van beültetve. Az utca páratlan oldalán az ott haladó elektromos légvezetékek miatt radikálisan metszik a fakoronákat. A fasor hiányos.
A nyilvános játszóterek és az egyéb sportterületek be vannak számítva abba a területbe, amelyen találhatóak
- 77 -
- az Edvard Kardelj rakpart alsó platója - Halászcsárda - a Tisza folyó menti erdő Forrás: Zenta KKT adatai
120 000 m2
A városon kívüli zöld közterületek az alábbiak: - védő zöldövezetek, izolációs és védősávok, településrendezési tervvel felölelt különálló fák - zöld közterületek: - Felsőhegy 18.750 m2 - Tornyos 7.125 m2 - Bogaras - Kevi Zenta község évek óta részt vesz a Tartományi Mezőgazdasági, Vízgazdasági és Erdészeti Titkárság védő zöldövezetek létrehozására vonatkozó erdősítési akcióiban, a Szerb Köztársaság területi tervének az erdősültség Vajdaság AT területén való növelése tekintetében történő teljesítése céljából. A védő zöldövezet-ültetvények fenntartásának 2006. évi programjából meg lehet állapítani azokat a lokációkat, amelyeken az elmúlt időszakban telepítés történt, továbbá a telepítés fajtáját és számát is. Zenta községben folyamatban van a védő zöldövezetek és a csenderesek4 létesítésének programja. 4.4.6. Légkörnyezet – légszennyezettség Zenta város, valamint a község sem tartozik azon városok közé, amelyek jellegzetes légszennyezővel rendelkeznek, habár az agrárkörnyezet, egyes ipari formák, továbbá a helyi és a tranzitforgalom időszakonként légszennyezést okoznak. A légszennyezéshez az is hozzájárul, hogy egyes utcák nincsenek kiaszfaltozva, illetve nem rendelkeznek szilárd útburkolattal, továbbá az, hogy a városban nincs arányosan jelen a zöldterület, amely jelentősen enyhíthetné a levegő szennyezettségét a város belterületén. A város külterületén és a falusi településeken a védő zöldövezet hiánya az eolikus eróziószint növekedéséhez, ezzel pedig a levegőben levő szennyező anyagok mennyiségének a növekedéséhez vezet. 4.4.7 A szennyezések forrásai – szennyezők 4.4.7.1. Ipar A Cukorgyár két működő kazánnal és még két üzemen kívül helyezett kazánnal ellátott kazánházzal rendelkezik. Az üzemen kívül helyezett kazánok 20+20 MW teljesítményűek. A működő kazánok 27 MW és 70 MW erősségűek, kapacitásuk 2800 m3/h és 6600 m3/h, az éves fűtőanyag-fogyasztás 30 millió m3 gáz5. Mérőhely nincs beépítve. A kazánok a termelés szükségletére hő- és elektromos energia előállítására szolgálnak a szektorban, a fűtési idényben pedig biztosítják a hőenergiát Zenta városi részének központifűtés-rendszerében. Fűtőanyagként szén használható, 10.000 tonna éves fogyasztással. Az Alltech-Fermin összetételében az ipari zónában két – 10,4 MW és 4 MW teljesítményű – működő kazán van, 630 000 m3 éves gázfogyasztással. A gyár a szennyvíztisztítóból származó
4
A védő zöldövezet-ültetvények fenntartásának terve a 2006-os évre
5
Jelentés a veszélyes és káros anyagok kibocsátásának a Cukorgyár Rt.-ben elvégzett méréséről
- 78 -
kellemetlen szaggal szennyezi a levegőt. A levegőbe bocsátott szennyező anyagokról nem rendelkezünk adatokkal. A Téglagyár Rt. az ipari övezetben található. A téglaégető kemencékben szenet használnak üzemanyagként, a kemencék begyújtására pedig fa helyett gyakran régi gumiabroncsokat használnak. A szennyező anyagoknak a levegőbe való bocsátása jelentős, de a mennyiségekről nincsenek közelebbi adataink. A Žitopromet Rt. (Árpád u.104.) – amelynek összetételében vannak a gabonasilók, a hengermalom, a tésztagyár és a pékség – organikus porral jelentősen szennyezi a gyár területét és a környéket, a szennyezés a lakott területet is érinti. Az ipari övezetben található Kendergyár kenderrostot és pozdorjalemezt gyártott. Az elavult technológia organikus porral történő levegőszennyezést idézett elő. A technológiai folyamat termékeként keletkező szilárd hulladék üzemanyagként került feldolgozásra, saját kazánban, ami szintén káros anyagokat bocsátott ki. Az áztató a Tisza-parton a bátkai út végén található. A Tejgyár Rt. az ipari övezetben található. A magánosítást követően nem folyik termelés. A Tejgyár saját, 4 MW-os kazánnal rendelkezik, melynek évi gázfogyasztása 650000 m3. A felsőhegyi Biztonság Téglagyár az égetőkemencében szenet használ fűtőanyagként, a begyújtásra fa helyett régi gumiabroncsot használ. A levegőbe bocsátott szennyező anyagok a kemencétől 24 méterre levő tanya lakóit, valamint a falusi típusú, kb. 40 lakóházzal rendelkező Kolónia lakótelepet érintik, a lakótelep első háza kb. 73 méter távolságra van a kéménytől. Nincs biztosítva megfelelő kémény. 4.4.7.2. Közlekedés Zentán az M24-es főút és regionális utak haladnak át. A regionális út Tornyoson halad át. Az ezeken az utakon lebonyolódó közlekedés a becslések szerint jelentős levegőszennyezést okoz. A közlekedésből származó légszennyezés mérésére (monitoring) nem került sor. 4.4.7.3. Szilárd fűtőanyag használata a háztartásokban Zenta község területén a Kertek Helyi Közösségben a háztartások többsége nincs rákapcsolva sem a gázvezetékre, sem pedig a központi fűtésre, és hasonló a helyzet a falusi típusú településeken (Tornyos, Felsőhegy, Kevi és Bogaras) is, ezeken a helyeken a lakóházak fűtésére szilárd fűtőanyagot használnak. 4.4.7.4. Levegőszennyezés A város területi szerkezete ( az utak és a lakótömbök hálózata) alapján előrejelezhető, hogy a közlekedési csomópontok környékén a levegőszennyezők mennyisége meghaladja az engedélyezett határértéket. A kén-dioxid az ipari üzemekből és azon városrészek (falusi típusú települések) fűtéséből származik, ahol a háztartások ez idáig nem lettek rákapcsolva sem a gázvezetékre, sem pedig a központi fűtésre. A levegő minőségének ellenőrzése 2003-ban kezdődött meg. A kén-dioxid (a továbbiakban: SO2) mérőhelye a kórház, a levegő szennyezettségét a Njegoš téren mérik. 2003-ban az összesen 153 mérésből 4 esetben került sor a kéndioxid (SO2)-érték túllépésére, ami valószínűleg a Téglagyárból eredt. Az összes üledékanyag mérése a Béke téren történt, ahol szeptember és október folyamán kerül sor a megengedett értékek túllépésére. A 2004-es és 2005-ös évi mérések alapján látható, hogy a Kertek Helyi Közösség területén a fűtési idényben a kén-dioxid-koncentrációnak az engedélyezett értékeket meghaladó növekedésére kerül sor, továbbá a korom is enyhén túllépi az engedélyezett értéket. 2005
- 79 -
júliusában és augusztusában a megnövekedett kadmiumkoncentráció túllépte az engedélyezett szintet, a többi időszakban a kadmiumértékek a törvényben előírt határértékek között mozognak. A második mérőhelyen, a Központ-Tópart-ban július folyamán a cinktartalom haladta meg az előírtakat. A Kertek Helyi Közösség mérőhely távol helyezkedik el az ipari övezettől, és főként az uralkodó szélirányoknak van kitéve. Adatok a légszennyezettségre vonatkozó állampolgári bejelentésekről A helyzet megállapításához szükség van a légszennyezettségre vonatkozó állampolgári bejelentések elemzésére, ezek alapján reálisabb a rendszeres monitoring megkezdése. Ahogyan már említettük, a délkeleti széllel nagyon kellemetlen szag érkezik az Alltech-Fermin Erjesztőipari Vállalt szennyvíztisztító-berendezéséből (a hidrogén-szulfid szaga), valamint a Cukorgyár termelési folyamatából érkeznek kellemetlen szagok a kampány ideje alatt. Ezek a kellemetlen szagok főként a városközpontot érintik. Bejelentés érkezett a zentai Téglagyár ellen is, amikor a kemence gyújtásakor régi gumiabroncsot használtak. A felsőhegyi téglagyár külön problémát jelent a falusi típusú házak közelsége, a nem megfelelő kémény és a nem megfelelő üzemanyag miatt. Folyamatban van a levegő minőségének az ellenőrzése a szóban forgó lakóépületek udvarában, a tartományi környezetvédelmi felügyelő pedig elvégezte az ellenőrzést a Téglagyárban, és várható az eredmény. Bejelentés érkezett azon polgárok ellen is, akik régi gumiabroncsot és egyéb hulladékot tüzelnek el, vagy a kémény nincs elég magasan a környező lakóépületekhez viszonyítva. Gyakoriak a bejelentések a háziállatok – főként nagy testű állatok – tartására szolgáló létesítményekből származó kellemetlen szagok miatt, továbbá amiatt, hogy nem takarítják a létesítményeket (disznóólat, istállót), az egészségre káros trágyagödrök miatt, továbbá amiatt, hogy kis területen sok állatot tartanak. 4.4.8. Zaj és rezgés Zentán 2005 júliusában és szeptemberében három mérőhelyen lett mérve a zajszint. A mérések magas nappali, főként pedig éjjeli zajszintet állapítanak meg, ami kellemetlen közérzetet okoz, és a több évig tartó hatás következtében egészségkárosodáshoz vezethet. Zentán a zaj a közlekedésből és különféle emberi tevékenységekből ered. A lakóövezetben egyre több fémfeldolgozó kisipari műhely működik (az engedély beszerzésekor az érvényben levő előírások alapján nincs szükség semmiféle feltétel vagy jóváhagyás csatolására). A fémfeldolgozó kisipari műhelyekből származó magas zajszint a környező és a távolabbi környék polgárait is érinti6. Jelentős zaj ered a Žitopromet összetételében levő hengermalomból, ami a lakóövezet szélén helyezkedik el. Az EU-jogszabályok alapján minden településnek zajtérképet kell készíteni a településre vonatkozóan. A lakóövezetben a rezgés a főúton és a regionális utakon áthaladó – főként tehergépjármű – forgalomból ered. A zentai és a tornyosi lakosok érintettek.
6
Jelentés a 2005. évi (július és szeptember) zajmérésről
- 80 -
4.4.9. A felszíni és a felszín alatti vizek minősége 4.4.9.1. Felszín alatti vizek – a lakosság vízellátása és az ivóvíz minősége A freatikus víztükör átlagos mélysége 2,23 m a topográfiai felszín alatt. A legsekélyebb májusban (1,52 m) és áprilisban (1,62), ezt követően pedig emelkedik októberig, amikor a mélységérték a legnagyobb: 2,85 m. Ezt követően a talajvízszint májusig emelkedik. A talajvizek extrém szennyezettséget mutatnak a nem a csatornába ömlő szennyvizek, a kisvállalatok általi szennyezés és a mezőgazdasági tevékenységből eredő szennyezések miatt. A freatikus víz minőségét a 4. táblázat ábrázolja. 6. táblázat: A pánai 44. számú (9 m mély) kút vizének vegyi elemzése pH-érték KMnO4 (mg/l) - fogyasztás NO2ˉ(mg/l) NO3ˉ(mg/l) NH4+ (mg/l) Fe+++ (mg/l) Forrás: Jokić I., 2004
7,62 17,30 0,39 9,70 1,80 91
6,8–8,5 0,03 50 0,1 0,50
Az artézi forrás a freatikus víz alatt, mélyebben fekszik, és két vízátnemeresztő réteg között található. Az első horizont kb. 90 m mélyen, míg a másik kb. 180 m mélyen található. A következő mélyebb övezet 240–250 m közötti mélységben van, és néhány vízhordó réteggel rendelkezik. A kút vízhozama 20–600l/min. Az artézi vizek vegyi és fizikai tulajdonságait a Városházánál és a Cukorgyárnál levő két kútban rendszeresen ellenőrzik. Az elemzési eredmények (5. táblázat) arra utalnak, hogy a vizek a megnövekedett zavarosság, a megemelkedett KMnO4 -mennyiség és a magas ammóniumkoncentráció miatt nem felelnek meg az ivóvíz egészségügyi megfelelőségéről szóló szabályzatban előírtaknak. 7 táblázat: A piaci artézi kút fizikai és vegyi elemzése (Zentai közkút, 2002. február 22-i minta) Hőmérséklet Szabad reziduális klór Szín Zavarosság nefelométerrel pH KMnO4-fogyasztás Párolgási maradék El. vezetőképesség Ammónia Kloridok Nitrátok Nitrátok (spektrofotométer) Vas Forrás: Jokić. I. 2004
13°C 0,1 (mgC12/1) Enyhén sárgás 1,68 (NTU) 7,87 7,60 mg/l 467,00 mg/l 792,00 (mik. S/cm) 0,54 (mgNH3/1) 20,50 (mgCl/1) 0 (mgNO2/l) 1,42 (mgNO3/l) 0,29(mg/Fe/l)
A városi vízvezeték ellátására a második vízhordó rétegből kerül felhasználásra felszín alatti víz, Zenta részére két forrás áll rendelkezésre: - az Észak forrás két kúttal - a Dél forrás hat kúttal A kutak 90–100 méter mélyek, összkapacitásuk pedig 109–115 l/sec. A szivattyúaggregátorok 5–15 évesek; különböző fajtájúak és kapacitásúak, gyártóik: EMU, KSB, Jastrebac. - 81 -
A forrásfoglalásokon klórgázzal fertőtlenítik a vizet. A vizet nem derítik. Mikrobiológiai szempontból a víz megfelel a Szabályzatban előírt minőségnek, azonban a vegyi összetétel nem felel meg a Szabályzatnak, mivel egyes paraméterek meghaladják az MMK-t (megengedett maximális koncentrációt), ezek pedig: organikus anyagok, ammónia, vas és arzén. A vegyi összetétel megfelel a víz geológiai összetételének a 90–100 m-es vízhordó rétegben. A víz vegyi összetételére vízgyár kiépítésével lehetséges hatni. A forrásfoglalásokon nincsenek víztartályok, így a vizet közvetlenül a rendszerbe pumpálják. A forrásfoglalás építményeit rendszeresen karbantartják, és a felszerelés üzemképes, kielégítő állapotban van. A vízvezeték-hálózat 60 éves, kb. 92 km hosszúságú, 1/2,, és ø 500 mm közötti átmérőjű. A vízvezeték-hálózatban alkalmazott anyagok: 2% szürkeöntvény, 18% acél, 29% azbesztcement és 33% polietilén. A hálózat a város egész területét fedi, 6.989 háztartás 900os szögben történő rákapcsolásával. A zentai, valamint a falusi típusú települések törpevízvezetékei a következőkből állnak: 90– 110 méter mély fúrott kútból, hidroforból, szivattyúkból és vízvezeték-hálózatból. Klórozó berendezés nincs, fertőtlenítés időnként, szükség szerint, kézi úton, nátrium-hipoklorittal történik. A kutak gyakran a lakóépületek udvarában találhatóak, ahol a meglévő emésztőgödrök, gyakran a nyelőkutak, háziállatok tartása, trágyatárolás stb. miatt nehéz biztosítani az egészségügyi védelmi övezetet. A mikrobiológiai kivizsgálások szerint megfelelőek; a vízminták elemzésekor ritkán jelentkezik mikrobiológiai szempontból nem megfelelő eredmény. Az elmúlt 5 éves időszakban kizárólag a szaprofita baktériumok megnövekedett száma miatt volt nem megfelelő a víz. Fekáliás szennyezés (koliform csírák) indikátorok, valamint egyéb patogén mikroorganizmusok nem lettek megállapítva. 4.4.9.2. A szennyvíz minősége A teljes hálózat kiépítéséig a szennyvíz szennyezi a talajt és az első vízhordó réteget. 8. táblázat Év 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
Összesen 852.315 m3 787.272 m3 741.133 m3 771.707 m3 1.010.435 m3
A háztartásokból 445.522 m3 395.352 m3 530.348 m3 350.370 m3 637.921 m3
Gyárakból, műhelyekből, intézményekből 406.793 m3 391.920 m3 210.785 m3 257.007 m3 372.514 m3
4.4.9.3. A felszíni vizek minősége A felszíni vizek minőségét a községben csak a Tisza folyón lehet figyelemmel kísérni. A többi felszíni vízfelületre (meliorációs csatornák, holtágak, tavak)7 vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható adatokkal annak ellenére, hogy a mezőgazdasági földterületeken rá lehet mutatni a vegyszerek, illetve egyéb szennyezők jelenlétére. A Tisza vízminősége Zenta fölött, Martonosnál valamivel jobb, mint folyásiránt a Maros torkolatánál Szegednél. A víz oldott oxigén, a BPK5 (biológiai oxigénfogyasztás 5 nap alatt) valamint HPK (kémiai oxigénfogyasztás)-mennyisége oxigénrendjének alapján a III. kategóriás vízminőség-fokozatba tartozik. Az ammóniamennyiség néhányszor nagyobb az MMK (megengedett maximális koncentráció)-nál. A víz felszínén gyakran láthatóak olajfoltok, amik különböző nagyságú hajókból származnak. A koliform csírák legvalószínűbb száma meghaladja a 240.000-t, egy év folyamán pedig a Clostridium prefrigens néhány ízben jelentkezhet. 7
Csík-ér; Kalocsa , Csanál időszakos folyócska; Kerekszék, Vakszék és Feketeszék mocsarak; valamint a 114 km hosszúságú meliorációs csatornák, 71%-uk az Alsó-Rétben a Tisza alluviális fennsíkján található .
- 82 -
A rovarölő szerek és a nehézfém-koncentráció az MMK keretében van. A szuszpenziós anyagok mennyisége a II. kategória keretében van. A 2005-ös évben a Tiszán végzett mérések arra utalnak, hogy a víz minősége megfelel a Szabályzatnak. 4.4.10. Szemétkezelés A szemétről való szervezett gondoskodás Zentán több mint 40 évvel ezelőtt vette kezdetét. Ma a szemét kötelező szervezett elszállításával gyakorlatilag a város egész területe fel van ölelve, azaz minden lakos és az összes gazdasági és infrastrukturális építmény a városban, az utóbbi néhány évben pedig részben fel vannak ölelve a falusi típusú települések (Tornyos, Felsőhegy) is. A szemét a keletkezés helyszínén begyűjtésre kerül: - a magánházakból típusos szemeteskukákban és nem típusos edényekben és zsákokban; - az emeletes házak lakásaiból típusos szemeteskonténerekben vagy típusos szemeteskukákban; - a gyárakból típusos szemeteskonténerekben (külön gyűjtik a kommunális hulladékhoz hasonló szemetet, amit a szeméttelepre szállítanak), a másodlagos nyersanyagként hasznosítható hulladékot pedig külön gyűjtik típusos szemeteskonténerekben vagy külön területen. Az elszállítás a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat különleges járműveivel szervezetten történik. A szemétről való gondoskodás megoldásának alapvető koncepciója a következőkből áll: szervezett szemétgyűjtés, szemétszállítás és –elhelyezés közegészségügyi szempontból megfelelő szeméttelepre. A közegészségügyi szempontból megfelelő szeméttelep a várostól nem messze, déli irányban, a 19984-es helyrajzi számon található téglagyári téglagödör területén lett kialakítva. A szeméttelep összes létesítményének kiépítésére máig nem került sor, egyes részeket alkalmassá alakítottak a szilárd szemét befogadására. Ezen a telephelyen 2001 óta folyik a szemételhelyezés azzal, hogy a régi, egyszerű szemétlerakó a város szégyenfoltjává vált, és jelentős mértékben hozzájárult a környezet degradálásához. Zentán a szemét legnagyobb része ún. «kommunális hulladék» jellegű, ezért az összes fajta szemét együttes szeméttelepi elhelyezésének a koncepciója vált elfogadottá. Kivételt képez a cukorgyári hulladék, amelynek kezelése specifikussága miatt különállóan, a városi szeméttelepen kívül történik, továbbá itt vannak a sebészeti beavatkozásokból származó hulladékok, ezek külön berendezésben kerülnek megsemmisítésre. Habár a becslések szerint Zentán nincs jelentősebb szilárd halmazállapotú veszélyesanyagforrás, és ezek elhanyagolhatóak az összes szemétmennyiséghez viszonyítva, továbbá nem jelentenek veszélyt a szeméttelepen lezajló folyamatokra (fémfeldolgozáshoz használt nitritsók), megemlítendő, hogy a kommunális szemét bizonyos mennyiségű veszélyes anyagot tartalmaz, ezért a szemétgyűjtés és –elhelyezés problémakörének megoldásánál erre a részletre is fel kell hívni a figyelmet. A szeméttelep-projektum előirányozza, hogy a szeméttelepen elhelyezésre kerül a háztartási szemét, az utcai szemét (a közterület takarításából származó szemét) és a gyárakból származó – házi szeméthez hasonló – szemét. A többi veszélytelen ipari hulladék másodlagos nyersanyagként kerül felhasználásra. Az építési hulladék mindenekelőtt bekötőutak kialakítása céljából kerül szeméttelepi elhelyezésre, a maradék borítóanyag rendeltetésű. A szeméttelepen nem számítanak jelentősebb mennyiségű nagyobb méretű szemétre. A fém tárgyakat újrafeldolgozásba kell vonni, tehát ezeket nem fogadják és nem helyezik el a szeméttelepen. A kiépített szennyvíztisztítóban keletkezett iszapot a városi szeméttelep elkülönített részén helyezik el. Ugyanez van előirányozva az Alltech-Fermin szennyvíztisztító berendezéséből származó iszap elhelyezésére is.
- 83 -
Az egészségügyi intézményekből származó nem patológiai jellegű hulladék szeméttelepi elhelyezése abban az esetben lehetséges, ha a csomagolás megakadályozza a hozzáférést. Arra kell törekedni, hogy a régi gumiabroncsok minél nagyobb mennyiségben kerüljenek újrahasznosításra. Mivel a szeméttelepnek kihasználását követően nincs semmiféle különleges rendeltetése, bizonyos mennyiségű gumiabroncs elhelyezhető rajta. A projektum előirányozza az állatorvosi és a közegészségügyi hulladékoknak a városi szeméttelep területén való begyűjtését. Erre a célra hűtőkonténerek vannak előirányozva, ahonnan további feldolgozásra szállítják ezeket a hulladékokat. A város a projektum elkészítésekor nem volt és most sincs abban a helyzetben, hogy korszerű szemétkezelési módszert fogadjon el, ami a szemét teljes újrahasznosítását jelentené. Az elkövetkezőkben részleges újrahasznosításra kerül sor, ami a szemétnek – mindenekelőtt hasznos fémnek, textilnek és papírnak – a keletkezési helyén való szelektálását öleli fel egyes gyárak részéről. Tudomásunk szerint tervben van a háztartási szemétnek a keletkezési helyen történő szelektálása külön szemeteskonténerek elhelyezésével és szemeteszsákok biztosításával a polietilén-tereftalát (PET) csomagolóanyagok gyűjtésére. A szeméttelep-projektum megfelelő intézkedéseket irányoz elő a közelebbi és a szélesebb környezetre történő negatív hatások kiküszöbölése érdekében, ami mindenekelőtt a felszíni és a felszín alatti vizek, a talaj és a levegő szennyezés elleni védelmét jelenti. A 19984-es helyrajzi számon található jelenlegi kommunálisszemét-telep kapacitása a regionális kommunálisszemét-telep realizálásáig kielégíti Zenta város, valamint a falusi települések szükségleteit. Zenta község a szomszédos községekkel egy regionális kommunálisszemét-telep tervezését kezdte meg. Ez a szeméttelep transzferállomásként kerül hasznosításra. A szeméttelep villanyárammal, vízvezetékkel (részlegesen), szennyvízcsatornával van felszerelve, (részben) rendezettek a belső utak, van bekötőút a közúthoz, tűzvédelmi felszereléssel és kocsimosásra alkalmas területtel rendelkezik. Kerítés csak a telep előtt van biztosítva, a többi részen kiépítés alatt van. A kerítés előtt védő zöldövezetet létesítettek. A szeméttelepen a csorgásvizek összegyűjtésére szolgáló – alagcsövezéses – rendszer csak egy téglagyári gödör részére van biztosítva, ahol jelenleg a kommunális szemét kerül elhelyezésre. A többi gödör használata előtt biztosítani kell az alagcsövezéses rendszert a szeméttelep-projektum alapján. A szeméttelepen elhelyezésre kerülő szemét összes évi mennyisége 46.760 m3, ami 15.827 tonnát tesz ki. Szemétfeldolgozásra eddig nem került sor. Magán a szeméttelepen történik a szemét egyengetése, tömörítése és leborítása. 4.4.11. Természeti értékek és ritkaságok Zenta község területén nem folyt rendszeres kutatás a különleges természeti értékek és nevezetességek nyilvántartása és felmérése céljából. Ezért Zenta község területén nincs egy olyan különleges természeti értéket és nevezetességet képező objektum sem, ami különleges társadalmi védelem alá lenne helyezve. A község területén megtalálhatóak egyes olyan ritka és veszélyeztetett növény- és állatfajok, amelyek mint természeti ritkaságok Vajdaság egész területén védettek. A Zenta község területén található különleges természeti értékek, természeti nevezetességek és ritkaságok felmérése című anyagban8 le vannak írva a potenciális védelem alá helyezendő botanikus és erdei fajok, valamint azok a természeti értékek és lokalitások, amelyeket urbanisztikai védelem alá kell helyezni. Regisztrált lokalitások vannak előirányozva a Szerbiai Környezetvédelmi Intézet részéről történő valorizálásra. 8
A különleges természeti értékek, a természeti nevezetességek és ritkaságok felmérése Zenta község területén, 1985 A község térképe a természeti ritkaságoknak a Szerb Köztársaság Természetvédelmi Intézete által megjelölt élőhelyeivel
- 84 -
Eszerint a Tisza folyó nemzetközi jelentőségű ökológiai korridor, amely lehetővé teszi az egymástól területileg távoli élőhelyek genetikai anyagának szezonális migrációját és cseréjét a Kárpát, a Pannon és a Balkán régió között. A folyópart sávja olyan kétéltűek, csúszómászók és madarak által lakott élőhelyet képez, amelyek között védettek és természeti ritkaságok is vannak. A Tisza parti sávjának élőhelyeire 1. fokozatú védelmi rend van előírva (az SZK Hiv. Közlönye, 50/93. sz.). Természeti ritkaságok élőhelye található a Csík-ér vízfolyás völgyében, az istenkezei tározónál, a Kerekszék, Feketeszék, Juhász-mocsár és Zaric-mocsár, a régi Keresztes halastó, a Pánai és a Bátkai holtvizek lokalitásain. A városnak a löszteraszon és a löszfennsíkon fekvő része erdőben és erdőn kívüli növényzetben szegény, ezért az elkövetkező időszakban a védő zöldövezetet illetően nagyobb mértékű erdősültséget kell elérni. 4.4.12. A Községi Képviselő-testület szerepe a környezetvédelmi problémák megoldásában A Szerb Köztársaság alkotmánya alapján mindenkinek joga van az egészséges környezetre és arra, hogy időben és teljes tájékoztatást kapjon annak helyzetéről. Mindenki, így a helyi önkormányzat is felelős a környezetvédelemért, de kötelessége is óvni és fejleszteni a környezetet. A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a község felelős azért, hogy szervei által az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban gondoskodjon a környezetvédelemről, meghozza a természeti értékek használatára és védelmére vonatkozó programokat és a környezetvédelmi programokat, valamint a helyi akció- és szanációs terveket, a stratégiai dokumentumokkal és saját érdekeivel és sajátosságaival összhangban. A környezetvédelemről szóló törvény alapján a község, illetve a helyi önkormányzat a környezetvédelmi rendszer alanyaként meghatalmazása keretében biztosítja a környezetvédelmi rendszert, és köteles megóvni és fejleszteni a környezetet. Felelős a környezetvédelmi helyzetet és feltételeket megváltoztató, illetve megváltoztatható minden cselekményért, továbbá a környezetvédelmi intézkedések elmaradása miatt is, a törvénnyel összhangban. A helyi önkormányzat a stratégiai dokumentumokkal és sajátosságaival összhangban meghozza a természeti erőforrások irányítására vonatkozó terveit és programjait. A környezetvédelmi törvénnyel összhangban biztosítja a természeti erőforrások és javak használatának és védelmének ellenőrzését. Fejlesztési és területi tervvel kijelöli az építési övezeteket a meghatározott lokációkon a környezetvédelmi kapacitástól és a megterheltség fokától függően, valamint az építési célokat a szóban forgó lokációk meghatározott részeiben. A helyi önkormányzat zöld közterületeket létesít és tart fenn a településeken és a területi és településrendezési terv által felölelt területeken, éspedig olyan módon, amely lehetővé teszi a természeti és tárgyi értékek megóvását és fejlesztését. A helyi önkormányzat részt vesz a területi és a településrendezési tervek előkészítésének és meghozatalának eljárásában azon kötelezettség mellett, hogy: a természeti értékeket és javakat meg kell őrizni és fejleszteni kell, valamint a legnagyobb mértékben fel kell azokat újítani; biztosítani kell a védett természeti javak megóvását és funkciójuk zavartalan érvényesülését, és a legnagyobb mértékben meg kell őrizni a vadon termő növényi fajok és vadállatfajok és közösségeik élőhelyeit, és biztosítani kell a kiépített terület megóvását; biztosítani kell a lakosság pihenését és üdülését szolgáló feltételeket, és el kell rendelni a környezetvédelmi intézkedéseket. A területi és a településrendezési tervekben biztosítani kell a környezetvédelmi intézkedéseket és feltételeket. A helyi önkormányzat kijelöli azokat a terv- és programfajtákat, amelyekre vonatkozóan stratégiai környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, amit össze kell hangolni a többi környezetvédelmi hatástanulmánnyal. A helyi önkormányzat saját hatáskörben biztosítja a különböző projektumok környezetvédelmi hatástanulmánya eljárásának lebonyolítását, mely tanulmány szerves része azon műszaki dokumentációnak, amely nélkül nem lehet hozzákezdeni a projektum kivitelezéséhez.
- 85 -
A helyi önkormányzati egység szerve a közvetlen veszély vagy az engedélyezett szennyezési határértékek túllépése esetén aktust hoz különleges intézkedések bevezetéséről. A helyi önkormányzati egység terveket hoz a csapások elleni védelem esetére, és azok terjedelmétől függően kihirdeti a környezet veszélyeztetettségének állapotát. A helyi önkormányzat meghozza a saját területére vonatkozó környezetvédelmi programot, illetve helyi akció- és szanációs programokat a nemzeti programokkal és tervekkel összhangban. A helyi önkormányzati egység biztosítja a környezetvédelem folyamatos ellenőrzését és figyelemmel kísérését (monitoring), és biztosítja a monitoring elvégzéséhez (rendszeres mérések, a környezet állapota és szennyezése indikátorainak vizsgálata és értékelése, ami felöleli a természeti tényezők figyelemmel kísérését, illetve a környezet állapotában bekövetkezett változásokat és jellemzőket, éspedig: levegő, víz, talaj, erdő, biodiverzitás, ózonpajzs, zaj, hulladék stb.) szükséges pénzeszközöket. A helyi önkormányzat rendszeresen, időben és teljesen tárgyilagosan tájékoztatja a nyilvánosságot a környezetvédelem helyzetéről, illetve a monitoring keretében az emissziót és imissziót kísérő jelenségekről, valamint a figyelmeztetési intézkedésekről, illetve a lakosság életére és egészségére veszélyt jelentő szennyezés előrehaladásáról. 4.4.13. A nem kormányszervezetek a környezetvédelem funkciójában A nem kormányszervezetek főként a Locator polgári szövetség aktivitásai által jutnak kifejezésre. Ezen szervezet aktivitásai közvélemény-kutatás által kerültek felszínre, amelyben megállapítást nyert, hogy a község lakosainak legtöbbje, a gazdasági probléma mellett, a legjelentősebb, legégetőbb problémaként a kommunálist és az ökológiait emelték ki. Ezen eredmények alapján kezdeményezésekre és akciókra került sor a városban, mint a nem kormányszervezetek és a községi közigazgatási hivatal együttműködésének az eredménye. Az egyesület aktivitásai a műanyag hulladék problémájának tudatosítására és a probléma szanálására is irányulnak. A 2005/2006. tanévben a nonprofit szektor tartományi fejlesztési alapja által támogatott projektum kereteibe bekapcsoltuk a legfiatalabbakat is, az általános iskolásokat, akiket előadások/edukáció és játék által a műanyag hulladék károsságáról megtanítottuk, hogy hogyan gyűjtsék és tárolják tudatosan ezt az anyagot, amelyet másodlagos nyersanyagként is használnak1. Az egyesület egyik fontos akciója a város környékének a parlagfűtől való tisztítása volt. Az ezen problémáról szakemberek által szervezett előadást követően sikerült megszervezni a polgártársakat, nem kormányszervezeteket és községi vállalatokat, amelyek egy kétnapos akció folyamán közel 1050 kg parlagfüvet gyűjtöttek be a város közvetlen közelében. Ezen akciók mellett rendszeresen, kéthavonta megszervezik a város régi plakátoktól és hirdetésektől való mentesítését, amelyben főként a polgárok és a nem kormányszervezetek fiataljai vesznek részt.
______________________ 1 Az akció során több mint 2 tonna PET műanyag (kb. 60.000 palack) begyűjtésére került sor. - 86 -
5. A TÁRSADALMI FEJLŐDÉS MUTATÓI 5.1. OKTATÁS Zenta község lakossága oktatási struktúrájának általános jellegzetességei az iskolai végzettség és az írástudás alapján kerülnek elemzésre. A 15 éves és ennél idősebb lakosságra vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a lakosság túlnyomó része, több mint 2/5-e (41,3%) középfokú végzettséggel rendelkezik, 26,2% befejezett általános iskolával rendelkezik, a lakosok 18,9%-a pedig befejezte az általános iskola 4-7. osztályát. Főiskolai végzettséggel a lakosság 4,8%a, egyetemi végzettséggel pedig a 4,5%-a rendelkezik (5.1. Melléklet 1. táblázat). Iskolai végzettség nélküli a lakosság 2,3%-a, ami alatta van mind az Észak-Bánáti Körzetre (3,5%), mind pedig a Vajdaságra (3,5%) vonatkozó értékeknek. Az írástudás szerinti struktúra azt jelzi, hogy a 10 évesnél idősebb lakosok 1,6%-a írástudatlan (5.1. Melléklet 2. táblázat). Az Észak-bánáti Körzet szintjén az írástudatlanok részvétele nagyobb, és 1,9%-ot tesz ki. Vajdaságra vonatkozóan értéke 2,4%. Az írástudatlanok között több a nő, mint a férfi. A különbség főként az 50 év feletti korosztályt illetően jut kifejezésre. 5.1.1. "Snežana - Hófehérke" Óvoda A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a 2006/2007-es tanévben az óvodában 101 foglalkoztatott, 4 férfi és 97 nő dolgozik. A 2000/2001 és 2006/2007 közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 98-ról 101-re nőtt. A vizsgált időszakban jelentéktelen ingadozás tapasztalható a dolgozók teljes számát tekintve. Az óvodai tagozatokon az óvodapedagógusok száma 45-ről 49-re növekedett. Az óvodapedagógusok nők, ami ennek a hivatásnak a teljes feminizálódására utal. Az teljes gyereklétszám alakulásának elemzése jelentős csökkenést jelez, a 2000/2001-es tanévi 937-ről a 2006/2007-es tanévi 729-re. A magyarázat az alacsony születési arányszámban keresendő. 5.1.2. Általános iskolák 5.1.2.1. Stevan Sremac Iskola, zentai Emlékiskola Munkaegység A 2005/2006-os tanév adatai alapján az Emlékiskolát 24 tagozat képezi 520 tanulóval. A 2000/2001-től 2005/2006-os tanévig a tanulók száma 584-ről 520-ra csökkent (5.1.2.5.1. melléklet 1. táblázat). Ugyanebben az időszakban a tanulók tagozatonkénti száma 24,3-ról 21,7-re csökkent. Az Emlékiskolában 39 tanár dolgozik, 6 férfi és 33 nő. A tanárok korstruktúrája igen széles határokat jelez, a 24-től a 60 évesig és annál idősebbig terjed 5.1.2.5. melléklet 2. táblázat). A tanároknak valamivel kevesebb mint 1/5-e (23,1%) 50-59 éves. 60 évesnél 2 tanár idősebb. Az elkövetkező tíz évben várható a tanári káder kicserélődése, illetve a meghatározott profilú káderek iránti szükséglet kifejeződése. Ha kizárjuk a tanítókat, 12 tanító, akik az alsó tagozatokon adnak elő minden tantárgyat, csak 4 tanár ad elő egynél több tantárgyat, azaz 2 tárgyat oktat (5.1.2.4. melléklet 3. táblázat). Azonban jelentős azon tanárok részvétele, akiknek nincs meg a szükséges óraalapja, egészen 30,8% (5.1.2.5. melléklet 4. táblázata). Az Emlékiskola Általános Iskolában a káderjelleg és a tanulók létszámának tekintetében az alábbi előnyök és hátrányok észlelhetők. előnyök: - az oktatás magyar és szerb nyelven folyik, - optimális a tanulók tagozatonkénti létszáma, - a tanárok egyenlő mértékben terheltek, a felső tagozatokon a tanárok többsége csak egy tárgyat oktat, - 87 -
hátrányok: - a tanulók számának folyamatos csökkenése az idők során a tagozatok számának csökkenéséhez, azaz a munkaerő-felesleg megjelenéséhez vezethet, - a tanárok 30,8%-ának nincs meg a teljes óraalapja. 5.1.2.2. Iskola: Thurzó Lajos A Thurzó Lajos Munkaegységben 51 tanár dolgozik, 7 férfi és 44 nő. A tanárok teljes számából csak kettő egészíti ki a normáját még két iskolában való munkával. Minden foglalkoztatottnak VI. és VII. fokozatú szakmai képesítése van1. Az oktatás csak magyar nyelven folyik. A 2000/2001-től a 2005/2006. tanévig a tagozatok száma 22-ről 23-ra nőtt (5.1.2.2. melléklet, 1. táblázat). Ugyanebben az időszakban szembetűnő a tanulók számának folytatólagos csökkenése, 547-ről 506-ra. A tanulók számának enyhe növekedésére egyedül a 2004/2005-től a 2005/2006. tanév közötti időszakban került sor, 494-ről 506-ra. A teljes tanulói létszám alakulásában a negatív irányzatokat a tanulók számának 24,8-ról 22-re való tagozatonkénti csökkenése okozta. A Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegységben jelentős számú speciális tagozat is van (5.1.2.2. melléklet, 2. táblázat). A számuk a 10-ről, amennyi a 2000/2001. tanévben volt, 11-re nőtt. A speciális tagozatokat látogató tanulók száma 57-ről 79re nőtt. A figyelt időszakban a tanulók száma tagozatonként az 5,7-től a 7,4-ig terjedő intervallumban mozog. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint, a tanulók száma tagozatonként 7,2-őt tesz. Az életkor szerinti struktúra elemzése alapján lezárhatjuk, hogy ebben az iskolában a tanári káderszükséglet – azzal a feltétellel, hogy nem kerül sor a natalitás hirtelen csökkenésére és az általános iskolai korosztályú gyermekek számának a csökkenésére – csak 10-től 20 év múlva fog jelentkezni (5.1.2.2. melléklet, 3. táblázat). Az életkor szerinti struktúrára vonatkozó adatok arra utalnak, hogy a tanárok csaknem ¼-e (23,5%) 50-59 éves. Ki kell hangsúlyozni, hogy a többségük az alsó korhatárhoz áll közelebb. A szám szerinti második korosztály a 40-49 évesek. Ebbe a korosztályba a tanárok 37,2%-a tartozik. A tanárok több mint 60%-a 40 éves és idősebb. A tanárok többségének megvan a teljes óranormája (72,5%), illetve a tanárok 19,6%-a (5.1.2.2. melléklet, 4. táblázat) túllépi a normát. Négy tanárnak nincs teljes óraalapja. Az igénybevételük a 75 – 99%-os határ között alakul. A Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegységében az alábbi előnyök és hátrányok tapasztalhatóak a káderjelleg és a tanulói létszám tekintetében: előnyök: - optimális tagozatonkénti tanulói létszám; - a tanárok megfelelő korstruktúrája; - a tanárok megfelelő képzettségi struktúrája; ______________________ 1
A szakképzettség 8 fokozata különböztethető meg: I – szakképzetlenek; II – félszakképzettek és alsóbb szakmai képesítés; III – szakképzettek; IV – szakképzettek és középfokú szakképesítéssel rendelkezők; V – magasszakképzettek; VI – 1 főiskolai végzettség; VI – 2 főiskolai végzettség, az egyetem első fokozata; VII – 1 egyetemi végzettség ; VII – 2 egyetemi végzettség és befejezett posztgraduális tanulmányok; VIII – egyetemi végzettség, a tudományok doktorai. A foglalkoztatottság, foglalkoztatás és munkanélküliség táblázatos ábrázolása Vajdaság AT területén 2002 októberében, Köztársasági Munkapiac Intézet – Újvidéki Fiók, Újvidék, 2002 novembere, 5. táblázat
- 88 -
hátrányok: - a tanulók számának a csökkenése; - az oktatás csak magyar nyelven folyik; - nagyszámú tanuló, akik a speciális tagozat látogatását igénylik; - a speciális tagozatok tanulóival foglalkozó képzett szakkáder iránti szükséglet. 5.1.2.3. Iskola: November 11., Zenta A November 11. Általános Iskolának 44 foglalkoztatott tanára van, ebből 38 nő. Teljes munkaidőben 37 tanár, és a teljesnél rövidebb munkaidőben 7 tanár dolgozik. A foglalkoztatott tanárok V., VI. és VII. szakképzettségi fokozattal rendelkeznek. Az oktatás szerb és magyar nyelven folyik. A 2000/2001-től a 2005/2006-os tanévig terjedő időszakban a November 11. Általános Iskolában a tagozatok száma 25-ről 27-re nőtt (5.1.2.3. melléklet, 1. táblázat). Ugyanakkor, a tanulók száma folyamatosan csökken, a 2000/2001. tanévi 621-ről a 2005/2006. tanévi 568ra. A tanárok teljes számának ¾-e (73,4%) 40 éves és idősebb (5.1.2.3. melléklet, 2. táblázat). Teljes 1/4-ük (25,0%) 50 éves vagy idősebb. Az életkor szerinti struktúra adatai arra utalnak, hogy az elkövetkezendő 10-től 20 évben a tanári személyzet jelentősebb váltására fog sor kerülni. Ha kizárjuk a tanítókat, akik - a hivatásuk természeténél fogva - különféle tantárgyakat oktatnak, kitűnik, hogy az általános iskola felső osztályaiban a tanárok csak egy tantárgyat oktatnak, éspedig a tanárok 93,3%-a, illetve legtöbb két tantárgyat, a tanárok 6,7%-a (5.1.2.3 melléklet, 3. táblázat). A tanároknak az óraszámuk tekintetében való felosztása (4. táblázat) arra utal, hogy a tanárok jelentős száma a többi általános iskolához viszonyítva nem rendelkezik teljes óranormával. 17 tanárnak (38,6%) nincs teljes óraalapja. Ugyanakkor az előirányozottnál több óraszáma 8 (18,2%) tanárnak van. A November 11. Általános Iskolában az alábbi előnyök és hátrányok tapasztalhatóak a káderjelleg és a tanulói létszám tekintetében: előnyök: - a tanárok megfelelő korstruktúrája; - az esetek többségében a tanárok megfelelő képzettségi struktúrája; - az oktatás szerb és magyar nyelven folyik; - optimális tagozatonkénti tanulói létszám hátrányok: - a tanárok egy részének nincs meg a teljes óraalapja; - a tanulók számának folyamatos csökkenése; 5.1.2.4. Iskola: Csokonai Vitéz Mihály, Felsőhegy A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában 17 tanár dolgozik, 6 férfi és 11 nő. A tanárok teljes számából 4 tanár más iskolában való munkával egészíti ki a munkanormát. A tanárok szakképzettsége a III.-tól a VII. szakképzettségi fokozatig terjedő intervallumban mozog. A nem megfelelő fokozatú szakmai képesítéssel rendelkező személyek igénybevétele valószínűleg a megfelelő képzettséggel rendelkező személyek elhelyezése lehetetlenségének a következménye. előnyök: - a tanárok megfelelő életkori szerkezete - a tanulók száma tagozatonként optimális hátrányok: - a tanárok képzettségi szerkezete nem megfelelő; - 89 -
- a tanárok egy része több mint két tantárgyat ad elő - a tanárok egy részének nincs meg a teljes óraalapja. 5.1.2.5. Iskola: Tömörkény István, Tornyos A Stevan Sremac Általános Iskola Tömörkény István Munkaegysége tagozatai számának és tanulói létszámának elemzése arra utal, hogy a 2000/2001-től a 2005/2006-ig tartó időszakban folyamatosan, 15-ről 24-re nőtt a tagozatok száma (5.1.2.5. melléklet, 1. táblázat). A tagozatszámnövekedést enyhe tanulói létszámnövekedés kísérte, 253-ról 285-re. A legnagyobb tanulói létszámot a 2002/2003-as tanévben jegyeztek, 300 tanulót. A tanulói létszám és az osztályok száma közötti aránytalanság az osztályok tanulói létszámának csökkenéséhez vezetett, 16,9-ről 11,9-re. A gyerekek számának csökkenése esetében a tanári kádertöbblet jelentkezik. A tanárok korstruktúrájának elemzése arra utal, hogy a tanárok több mint 4/5-e (80,6%) 25-39 éves (5.1.2.5. melléklet, 2. táblázat). Abban a helyzetben, ha az iskolában csökken a munkahelykínálat, a munkaképességük csúcsán álló személyek válnak munkaerő-felesleggé. A tanárokról szóló adatok az általuk előadott tantárgyak szerint azt mutatják, hogy a tanárok 1/3-a az általános iskola felső tagozatain, az V-től a VIII. osztályig egynél több tantárgyat ad elő (5.1.2.5. melléklet, 3. táblázat). Ezen túlmenően két tanár még egy iskolában való tanítással egészíti ki a normáját (5.1.2.5. melléklet, 4. táblázat). Az összes tanár 83,8%-a rendelkezik teljes óranormával (5.1.2.5. melléklet, 5. táblázat). A tanítás magyar nyelven folyik. A Stevan Sremac Általános Iskola tornyosi Tömörkény István Munkaegységében az alábbi előnyök és hátrányok tapasztalhatóak a káderjelleg és a tanulói létszám tekintetében: előnyök: - a tanárok megfelelő korstruktúrája; hátrányok: - kevés tanuló az oktatási káderhez viszonyítva (az osztályonkénti tanulói létszám csökkenése) -a tanárok egy része az előírtnál kevesebb óraalappal rendelkezik. 5.1.2.6. Általános zeneiskola - „Stevan Mokranjac” Zenta Az általános zeneiskolát 1946-ban alapították meg Zentán. A 2002/2003-as iskolévtől kezdődően a diákok számára a következő zenei lehetőségek állnak rendelkezésükre: hegedű, violoncselló, zongora, harmonika, klarinét, fuvola, trombita, trombon, gitár, szolfézs zenei elmélettel és szólóénekléssel. A zeneiskola fennálásától kezdve, az iskola igazolta küldetését a következő értelemben: zenei szakkáder képzése, a zenekedvelők továbbképzésre és fejlődésre való serkentése azzal a céllal, hogy Zenta Község zenei életébe bekapcsolódjanak. A 2006/2007-es iskolaévben 385 tanuló íratkozott be a zeneiskolába. Az oktatás Zentán folyik, valamint a csókai, tornyosi és felsőhegyi kihelyezett tagozatokon. (5.1.2.6. számú melléklet) Az újvidéki zeneakadémia felsőfokú mesterkurzus kihelyette tagozata a 2006/2007-es tanévben kezdte el mukáját. A fenn említett iskola az elképzelések szerint Vajdaságban a vonósok központja lenne, mint olyan hely, ahol a kiváló zenepedagógusok összegyűlnének hazánkból és külföldről egyaránt. 5.1.3. Középiskolák 5.1.3.1. Egészségügyi Középiskola Az iskola 1959-ben lett megalapítva. Ebben az évben csak egy tagozat alakult, amely az oktatást a Gimnázium épületében kísérte. A 2003. 04. 22-én tartott ülésén Vajdaság Képviselőháza rendeletet hozott a 2003. 09. 01-jétől önállóan működő zentai Egészségügyi Középiskola megalapításáról. Az iskola a következő profilú egészségügyi dolgozók oktatására - 90 -
kapott hitelesítést: egészségügyi nővér – technikus, fizikoterapeuta technikus, gyógyszerész technikus, nőgyógyászati nővér – szülésznő. A 2003/2004-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig az egészségügyi iskolában a tagozatok száma 11-ről 13-ra nőtt, a tanulók száma pedig 343-ról 400-ra (5.1.3.1. melléklet, 1. táblázat). Tekintettel az ebbe az iskolába beíratkozó tanulók nagy számára, gondot kell viselni arról, hogy a munkapiacon ne jelenjen meg az egyes profilok nagy kínálata. Gondolkodni kell a meglévők mellett, vagy azok helyett való új irányzatok bevezetéséről is, amelyeknél észlelhető a végzős tanulók nehezebb elhelyezkedése, éspedig összhangban a környezet igényeivel. A rendelkezésre álló adatok szerint (5.1.3.1. melléklet, 2. táblázat) a 2006/2007-es tanévben az egészségügyi iskolában 68 tanár ad elő. A tanárok teljes számában a nők 45,6%ban vesznek részt. Az iskola megalapítása óta, a 2003/2004-es tanévtől a tanárok száma 62ről 68-ra nőtt. Ugyanebben az időszakban nőtt a határozatlan időtartamra alkalmazott tanárok száma is. A 2003/204-es tanévben ők a tanárok teljes számának a 22,65%-át tették, míg a 2006/2007-es tanévben a 41,2%-át teszik. A határozott időtartamra felvett dolgozók száma a dolgozók teljes számához viszonyítva a 77,4%-ról az 58,8%-ra csökkent. Tekintettel arra, hogy az iskola profilja megköveteli az egészségügyi nővérek igénybevételét is, a határozott időtartamra alkalmazott dolgozók részben az iskola oktatási profiljának a szükségszerűségét képezik. Az életkor struktúrájának az elemzése (5.1.3.1. melléklet, 3. táblázat) az ezen iskola megfelelő életkori struktúrájára utal. A tanárok 2/3-ának (67,6%) az életkora a 30 – 49 évig terjedő határon belül alakul. A 25 – 29 évesek 10,3%-os jelentős részvétele az iskola oktatószemélyzetének fiatalítására utal. Az egészségügyi iskolát nagy számú olyan tanár is jellemzi, akik az egészségügyi iskolán kívül más iskolában is dolgoznak (5.1.3.1. melléklet, 4. táblázat). A tanárok több mint 1/3-a (35,3%) két, illetve három iskolában is dolgozik. A tanároknak több mint a fele (58,8%) kettő vagy több tantárgyat oktat (5.1.3.1. melléklet, 5. táblázat). Három tantárgyat a tanárok 17,6%-a ad elő. A tanároknak csak a 22,1%-ának van meg a teljes óranormája (5.1.3.1. melléklet, 6. táblázat). Az egészségügyi intézményekben dolgozó egészségügyi dolgozók igénybevételének szükségessége miatt, ez az adat egészében véve a nem kellő mértékű foglalkoztatottságra utal. Az Egészségügyi Középiskolában az alábbi előnyök és hátrányok tapasztalhatóak a káderjelleg és a tanulói létszám tekintetében: előnyök: - a tanárok megfelelő korstruktúrája; - a tanárok megfelelő képzettségi struktúrája; - az oktatás magyar és szerb nyelven van megszervezve, amivel lehetőség nyílik arra, hogy a két legszámosabb etnikai csoporthoz tartozó gyerekek az anyanyelvükön kísérjék az előadást. hátrányok: - az iskolának nincsenek saját helyiségei, az oktatás a Gimnázium helyiségeiben folyik. Tekintettel a tagozatok és a tanulók számára, valamint az egészségügyi káder iránti szükségletre, felül kell vizsgálni, hogy esetleg szükséges-e külön helyiségeket biztosítani az Egészségügyi Középiskola szükségleteire. Pillanatnyilag az oktatás a Gimnázium épületében folyik, amelyben az Egészségügyi Középiskola mellett a Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola is elhelyezést nyert. - Hiányzik a középiskolai tanulók internátusa. Csak az egészségügyi iskolából körülbelül 70 tanuló bérel magánelhelyezést, míg körülbelül 250 utazik. - A tanárok 35,3%-a két vagy három iskolában dolgozik. - A tanárok 58,8%-a kettő vagy több tantárgyat ad elő. - A tanárok többségének nincs meg a teljes óranormája.
- 91 -
5.1.3.2. Közgazdasági – kereskedelmi iskola A figyelt időszakban, a 2001/2002-es tanévtől a 2005/2006-os tanévig az iskolának 18 tagozata van, annak ellenére, hogy a tanulók száma 545-ről 504-re (1. táblázat) csökkenőben van. Az oktatás magyar és szerb nyelven van megszervezve. A Közgazdasági – kereskedelmi iskolában 37 tanár dolgozik, (2. táblázat). A nők a tanári káder ¾-ét (75,7%) képezik. A foglalkoztatottaknak csaknem az 1/3-a (32,4%) határozott időtartamra van felvéve. A figyelt időszakban a részvételi arányuk csökkenőben van, és nő a határozatlan időtartamra felvett személyek száma. A 2001/2002-es tanévtől a 2005/2006-os tanévig a tanárok száma a 39-ről a 37-re csökkent (3. táblázat). A tanárok életkor szerinti struktúrája a 40 éves és idősebb személyek jelentősen magasabb, egészen 64,8%-os részvételére utal. Az 50 – 59 éves korcsoportba a tanárok 32,4%-a, csaknem az 1/3-a tartozik, ami azt jelenti, hogy az elkövetkezendő tíz évben várható a tanári személyzet dinamikus váltásának a kezdete. A tanárok egy (59,5%) vagy legtöbb két (40,5%) iskolában dolgoznak (4. táblázat). A rendelkezésre álló adatok szerint a tanárok közül senki sem egészíti ki a normáját három iskolában kifejtett munkával. Azonban jelentős azoknak a részvétele, akik a teljes alapot vagy több óraszámot két vagy három tantárgy oktatásával érik el (5. táblázat). A három tantárgyat oktató tanárok részvétele a tanárok teljes számához viszonyítva 15,4%-ről 24,3%re nőtt. 37 tanárnak, valamivel több mint a felének (51,3%) megvan a teljes óranormája (6. táblázat) A kevesebb óraszámmal rendelkező tanárok között a 24%-os vagy alacsonyabb normával rendelkezők dominálnak. Ebbe a csoportba a tanárok csaknem 1/5-e (19,0%) tartozik. Tekintettel a tanulók nagy számára, akik ebbe az iskolába íratkoznak, figyelmet kell szentelni az irányzatok szerinti tanulószámnak, hogy ne kerüljön sor az azonos oktatási profil piaci túltelítettségre és a munkanélküliek számának növekedésére. A Közgazdasági – kereskedelmi iskolában az alábbi előnyök és hátrányok tapasztalhatóak a káderjelleg és a tanulói létszám tekintetében: előnyök: - az oktatás magyar és szerb nyelven van megszervezve hátrányok: - a tanárok 51,4%-ának nincs meg a teljes óranormája; - csökken a tanulók száma; 5.1.3.3. Gimnázium A zentai Gimnázium 1876 óta létezik. Az 1963-as évtől, amikor megalakult a Középiskolák Közössége, a középiskola sok éven át változtatja nevét és különféle átalakulásokon megy át, egészen 1990-ig, amikor Vajdaság Képviselőházának a középiskolák hálózatáról szóló rendeletével és Zenta Községi Képviselő-testületének a rendeletével megalakul a társadalmi – nyelvi és természet-matematikai irányzatú Gimnázium és azt hitelesíti a Tartományi Oktatásügyi Titkárság. A 2006/2007. tanévben a Gimnáziumban 4 tagozat nyílt (1 szerb oktatási nyelven és 3 magyar oktatási nyelven). A Gimnáziumra vonatkozó minden adat az 5.1.3.3. számú mellékletben található. 5.1.3.4. Tehetséggondozó Gimnázium A Tehetséggondozó Gimnázium adatai csak a 2005/2006-os tanévre vonatkoznak. Ebben az évben a Gimnáziumot 4 tagozat alkotja 71 tanulóval és 24 tanárral (1. és 2. táblázat). A tanulók tagozatonkénti átlagszáma 17,7. Az oktatás magyar nyelven folyik.
- 92 -
A Gimnáziumban az alábbi előnyök és hátrányok tapasztalhatóak a káderjelleg és a tanulói létszám tekintetében: előnyök: - az oktatási káder fiatalítása; hátrányok: - aránytalanság a tagozatok/tanulók és tanárok számában. Zentán van Természettudomány-matematikai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium. 5.1.4. Főiskolák és egyetemek 5.1.4.1. Kertészeti Kar Budapesti CORVINUS Profil: kertészet Irányzat: kertészmérnöki Zenta község területén található a Kertészeti Kar. A 2005/2006-os tanévben 198 hallgató íratkozott be (5.1.4.1. melléklet, 1. táblázat). Az oktatás magyar nyelven van megszervezve. 5.1.4.2. Ipari menedzsment műszaki főiskola A kruseváci ipari menedzsment műszaki főiskola az első és egyetlen állami tulajdonban lévő felsőoktatási intézmény amely önerőből pénzelt, piaci elveken alapuló ügyvitel által. Az iskola tervszerűen átalakult hároméves Főiskolává a Bolognai deklarációnak megfelelően. Zenta község helyi önkormányzatának és a régió vállalkozóinak felhívására az Iskola oktatási központot nyitott ipari menedzser mérnökök képzésére. Az iskolába eddig 500 diák íratkozott be, amelyből 260 lediplomált és IPARI MENEDZSER MÉRNÖK képesítést szerzett. Jelenleg kb. 150 diák vesz részt konzultatív jellegű oktatáson akik közül kb. 20% egyéb – Zentához közeli – helyről származik. A 2006/2007-es tanévtől kezdve a diákok három szakirány közül választhatnak, melyek a következők: - Mérnöki, Ipari marketing és Elektromos ügyvitel. 5.2 MŰVELŐDÉS A művelődés terének alakulása éves, kétéves és hároméves jelentések által követhető. Az éves jelentések felölelik: a mozikat, a színházakat, a rádióállomásokat, a TV-központokat, valamint a filmek gyártását, kivitelét, behozatalát és forgalmát. A kétéves jelentések felölelik a filharmóniát és hivatásos zenekarokat, a háromévesek pedig: a könyvtárakat, a múzeumokat és a művészeti galériákat, levéltárakat. Tekintettel arra, hogy a művelődés területére vonatkozó adatokat szélesebb időbeli intervallumban gyűjtik össze, lehetőség nyílik a 2000-től 2005-ig terjedő időszakra vonatkozó időbeli sorozatok kialakítására, így ennek következtében rá lehet mutatni a pillanatnyi állásra. Könyvtárak. A Szerb Köztársaság Statisztikai Intézetének módszertana szerint «a könyvtárat a nyomtatott, írott és más eszközökkel sokszorosított anyag (könyvek és brosúrák) rendezett gyűjteménye alkotja, beleértve a grafikákat és az audiovizuális anyagot is, amelyek a lakosság számára tájékoztatás, kutatás, oktatás és általános kulturális felemelkedés céljából hozzáférhetőek»2. A rendelkezésre álló adatok, ugyanezen forrás szerint, a következőkre - 93 -
vonatkoznak: nemzeti könyvtár, felsőoktatási intézmények könyvtárai, speciális könyvtárak, általános tudományos könyvtárak és népkönyvtárak, amelyeknek legalább 250 könyv- és brosúrapéldányuk, lapjaik (újságjaik) és folyóirataik vannak, tekintet nélkül arra, hogy önállóak-e vagy más könyvtár vagy vállalat, intézmény összetételében vannak. Az iskolai könyvtárak az általános- és középiskolai könyvtárakra vonatkoznak. Zenta községben az iskolai könyvtárakon kívül van Városi Könyvtár is. Levéltárak. A levéltár «olyan intézmény, amelyben a levéltári iratokat tartósan őrzik, szakmailag feldolgozzák és használatra kiadják»3. Zentán van történelmi levéltár. Múzeumok. A múzeum «olyan intézmény, amely szisztematikusan begyűjti, tudományosan feldolgozza, őrzi és kiállítja a természeti, szellemi és anyagi kultúra terének tárgyait»4. Zentán a Közművelődési Központ kereteiben van a múzeum. Ugyanezen központ összetételében van a színház is. _________________ 2
SGS 2005, Szerbia Köztársasági Statisztikai Intézete, Belgrád, 388. old. SGS 2005, Szerbia Köztársasági Statisztikai Intézete, Belgrád, 388. old. 4 SGS 2005, Szerbia Köztársasági Statisztikai Intézete, Belgrád, 388.old. 3
Lapok és folyóiratok. Zenta községnek nincs saját nyomtatott közlönye, kivéve a Humánt, amelyet a Vöröskereszt helyi szervezete ad ki. A folyóiratot magyar és szerb nyelven publikálják, az elkészítésében pedig a helyi Vöröskereszt szervezet volontőrei vesznek részt, akiknek hivatásos újságírók segítenek. Zentán működik a Magyar Szó – az egyetlen magyar nyelvű napilap - regionális tiszavidéki szerkesztősége. A szerkesztőséget 12 újságíró és egy szerkesztő alkotja, és nem rendelkeznek kielégítő műszaki felszereltséggel. A községi történésekről a szerb nemzetiségű lakosság a tartományi és a köztársasági szintű napilapokból tájékozódik. Annak ellenére, hogy ezeknek a lapoknak vannak tudósítóik a régióban, nem kétséges, hogy azok nem tudják lefedni a helyi lakosság számára érdekes összes tartalmat. Az internetes periódikát a ZETNA képezi, amely korszerű irodalommal foglalkozik. A kommunikáció ezen formája bizonyosan nem elérhető a lakosság minden rétege és minden korcsoportja számára. Emellett a tematikai tartalma nem fedi le a teljes lakosság érdeklődését. A ZETNA kereteiben kiadói tevékenység, kortárs írók könyveinek kiadása, valamint művelődési rendezvények szervezése valósul meg. A lapok és elektronikus médiumok elterjedtségének elemzése arra utal, hogy az ezen területeken folyó munka Zenta lakosainak az entuziazmusán alapul. A tájékoztatás minősége függ a volontőri munkára való készségtől. Ennek következtében szükséges elvégezni az alábbiakat: - javítani a Magyar Szó meglévő szerkesztőségének a műszaki munkafeltételein; - Zenta község szintjén megkezdeni egy nyomtatott közlöny kiadását szerb és magyar nyelven; ugyanazt a tartalmat kell publikálni mindkét nyelven; ezen közlöny beindításával javítani lehetne Zenta lakosainak a tájékozottságát és lehetőség nyílna új munkahelyek nyitására. Mozik. Zenta község területén a 2004. évben egy mozi működött. Az év folyamán 105 vetítést szerveztek, amelyet 3 ezer lakos látott. 100 lakos közül 13 járt moziba. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai azt mutatják, hogy az átlagos belépőár, ami 100 dinár, magasabb az Észak-bánáti Körzet átlagos belépőáraihoz (96 dinár) és a vajdasági szintű 92 dináros átlagos belépőárhoz viszonyítva (1. sz. táblázat). Rádió- és TV-állomások. Zentán van egy privát rádióállomás, amelynek a programja reklámok, apróhirdetések, zenei kívánságok sugározására korlátozódik. Zentának nincs saját televízió- és rádióállomása, amelyek különféle informatív tartalmakat sugároznának. Zenta község területén van magántulajdonban levő kábeltelevízió. Az informatív program, különösen ha községi szintű információkról van szó, nagyon kis terjedelemben képviselt. Jelenleg a Sabotronic magánvállalat épít egy korszerű kábelrendszert, amely, a kábeltelevízió használata mellett lehetővé teszi a kábeles internet használatát is. - 94 -
Zenta községben az információkhoz három internetcímen lehet hozzáférni: Zenta község úgynevezett hivatalos prezentációján, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ címén, valamint a nem hivatalos Zenta portálon. Az első címen részletes információkhoz lehet jutni a zentai történésekről, de azokat főként magyar nyelven prezentálják. A művelődés területén az alábbi előnyök és hátrányok különíthetők el: Előnyök: - a lakosoknak a művelődés terén kifejtendő volontőri munkára való készsége; - a községnek van saját múzeuma, színháza, levéltára, városi könyvtára, amelyek jelentőséggel bírhatnak a művelődési turizmus fejlődésének kereteiben; Hátrányok: - nincs nyomtatott közlöny, amelyben Zenta életében és tevékenységében jelentőséggel bíró azonos tartalmat publikálnának szerb és magyar nyelven; - a Magyar Szó szerkesztőségének rossz műszaki felszereltsége; - hiányzik egy rádióállomás, amely a lakosság minőséges tájékoztatását tenné lehetővé;
5.3 EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM Az egészségvédelem terén az állapot elemzése az egészségügyi intézmények hálózatának jellemzői, az egészségügyi dolgozók száma és a fertőző betegségek elterjedtsége alapján lett végezve. Egészségügyi intézmények és dolgozók. A Vajdaság területén 87 egészségügyi intézmény található: 35 egészségház, 13 intézet, 11 intézmény, 10 egészségügyi központ, 9 speciális kórház, 7 klinika, 1 poliklinika és 1 általános kórház. A rendelkezésre álló adatok szerint, amelyek pedig a 2002-től a 2004-ig terjedő időszakra vonatkoznak, nem került sor jelentős változásra az intézmények számában. A változások a dolgozók számának alakulásában észlelhetők. Az egészségügyben dolgozók teljes száma a 2002. évi 28.601-ről a 2004. évi 29.310-re nőtt. Jelentős, hogy a nem egészségügyi dolgozók mellett nőtt az összes szakképzettségi fokozatú egészségügyi dolgozók száma. Az alakulástól való eltérésre vajdasági szinten egyedül az Észak-bánáti Körzetben került sor, ahol az egészségügyi dolgozók száma esik. Zenta községben a 2002-től 2004-ig terjedő időszakban az egészségügyben dolgozók teljes száma változatlan maradt és 551-et tesz, ami ellentétes az Északi-bánáti Körzetben észlelt mozgással (1. táblázat). A változások úgy az egészségügyi, mind a nem egészségügyi dolgozók tekintetében is észlelhetők. Az egészségügyi dolgozók száma 399-ről 406-ra nőtt, míg a nem egészségügyi dolgozók száma csökkent 152-ről 145-re. A 2005. 12. 31-i adatok az egészségügyi és nem egészségügyi dolgozók alakulásának a jelentős változásaira utalnak. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint, az egészségügyi dolgozók száma 381-re csappant, míg a nem egészségügyi dolgozók száma 184-re nőtt. Egy általános orvosdoktorra 1.967 lakos jut. Ugyanebben az évben Zentán egy kórházi ágyra 377 lakos jut5. Az egészségügyi dolgozóknak a szakképzettségi fokozata szerinti elemzése arra utal, hogy a 381 egészségügyi dolgozó közül: 27-nek van egyetemi végzettsége6, 23-nak főiskolai, 275-nek középiskolai végzettsége és 56-an specialisták. Zenta községben az egészségügyi intézményt a következők alkotják: a kórház, az egészségház és a gyógyszertár. A kórház kereteiben a következő osztályok vannak: belgyógyászat, sebészet, rehabilitáció, neuropszichiátria, gyermekosztály, tüdőosztály, nőgyógyászat és szülészet és orr-, fül- és gégeosztály. A kórházi szolgálatok és rendelők: a röntgenszolgálat, a szemészeti rendelő, a laboratórium, a transzfúzió, a mikrobiológia, az ultrahangos diagnosztika és a patológia.
- 95 -
A zentai egészségház felöleli: az I. egészségügyi állomást, a II. egészségügyi állomást, a felsőhegyi egészségügyi állomást, a tornyosi egészségügyi állomást, a kevii egészségügyi állomást, a bogarasi egészségügyi állomást. A megbetegedések, az állapotok és a sérülések elemzései, amelyek a 2004. évben7 a vajdasági kórházon kívüli szolgálatokban lettek megállapítva arra utalnak, hogy az elterjedtség tekintetében első helyen a légzőszervrendszer betegségei vannak 23,2%-kal. Második helyen a keringési rendszer betegségei (16,4%), majd következnek az izom-csontrendszer és kötőszövet megbetegedései (11%), a húgyúti-nemi rendszer betegségei (5,6%). A gyakoriság szerint ötödik helyen vannak a lelki betegségek és a viselkedési zavarok a nyilvántartott megbetegedések teljes számának az 5,5%-ával. Zenta községben a betegségek fajtája szerinti megbetegedéseknek az elemzése arra utal, hogy az elterjedtség szerint, ugyanúgy mint a Vajdaság teljes területén, az első helyen a légzőszervrendszer megbetegedései vannak 21,2%-al (2. táblázat). ___________________ 5
Zenta község lakosai mellett, be lett kapcsolva Magyarkanizsa, Zenta, Ada , Csóka és Törökkanizsa lakossága is. Az egyetemi végzettségű egészségügyi dolgozók: az általános orvosdoktorok-13; specializáción levő orvosok-4; fogorvosok -6; gyógyszerészek -2; laboratóriumi mérnökök -2. 7 SGS 2005, Szerbia Köztárssági Statisztikai Intézete, Belgrád, 411. old., 25.8. táblázat
6
A gyakoriságot tekintve második helyen az emésztőszervrendszer betegségei (20,0%) vannak, majd következnek a keringési rendszer betegségei (7,0%), a húgyúti-nemi rendszer betegségei stb. Tuberkulózis. A fertőző betegségek elterjedtsége a tuberkulózisra és a HIV-re8 fog korlátozódni. Az utolsó rendelkezésre álló adatok az újonnan nyilvántartott betegekről a Vajdaság területén a 2003. évre vonatkoznak, amikor 614 tuberkulózisban és 7 AIDS-ben szenvedő személy lett nyilvántartásba véve. Zenta községben a 2005. évi adatok szerint az aktív tuberkulózis 5 esete lett nyilvántartva. Ez idáig nem került feljegyzésre a HIV jelenléte. Terhességmegszakítások. A Vajdaság lakosságának kifejezett demográfiai elöregedése, valamint a natalitás alacsony aránya azt követelik, hogy külön figyelem irányuljon azon tényezők kivizsgálására, amelyek a terhességmegszakításhoz vezetnek9. A 2003. év folyamán 7.888 terhességmegszakítás lett végezve. 100.000 15-től 49 éves nő közül 1.570 szakította meg a terhességet. A megszakítás legmagasabb aránya a 30-34 éves korosztályban lett jegyezve, 100.000 ilyen korú nőre 2.920 jutott. Az életkorra való tekintettel a terhességmegszakítások jelentős száma a 15-től 19 éves (56 megszakítás) és a 20-tól 24 éves korcsoportban (1.221 megszakítás) lett észlelve. Ha figyelembe vesszük, hogy a megszakítások jelentős számát magán egészségügyi intézményekben végzik, igazoltan lehet feltételezni, hogy ezek a számok jelentősen magasabbak. Zenta községben a terhességmegszakítások a 2005. évi adatok szerint a megszakítások teljes számának tekintetében (3. táblázat) a legelterjedtebbek a 25-től 34 éves (41,9%) és a 35től 44 éves korosztályban voltak. A terhességmegszakítások közel 1/5-e (19,0%) a 19-től 24 éves nőkre vonatkozik. A legfiatalabb korosztályban, a 14-től a 18 évesekig a terhességet 3 személy szakította meg. A szociális védelem a következők által valósul meg: 1) a nevelési szempontból elhanyagolt gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézmények; 2) intézmények felnőtteknek; 3) vállalatok a szakmai rehabilitálásra. Az első kategória, a nevelési szempontból elhanyagolt gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézmények, a befogadó állomásokra és intézményekre - otthonokra vonatkozik, amelyekben ideiglenes elhelyezést biztosítanak a nevelési szempontból elhanyagolt gyermekeknek és fiataloknak, akiket csavargásban és koldulásban találnak. Az elhelyezés mellett ezek az intézmények nevelést, oktatást és szakmai képzést biztosítanak. A második kategóriát, a felnőttek intézményét, az átmeneti menhelyek, idősek és magatehetetlenek otthonai, a felnőtt rokkantak elhelyezését szolgáló otthonok, a kombinált otthonok képezik. Ezek az intézmények „ideiglenes vagy tartós elhelyezést, étkeztetést, ápolást és egészségügyi ellátást biztosítanak a felnőtt és idős személyeknek, akik nem rendelkeznek a megélhetéshez szükséges eszközökkel, családi - 96 -
gondoskodás nélküliek, gátoltak a pszichofizikai vagy fizikai fejlődésben, és ennek következtében képtelenek az önálló életre, és nincsenek meg a feltételek arra, hogy családjukon belül megfelelő ápolást és segítséget biztosítsanak számukra”10 . A felsoroltakon kívül a szociális védelem a szakmai rehabilitáció intézményeiben is megvalósul (védőműhelyek, intézmények - központok és vállalatok), amelyek különleges társadalmi fontosságúak, mert a csökkent munkaképességű személyek szakmai képzését és foglalkoztatását biztosítják. Zenta község területén a teljes lakossághoz viszonyítva jelentős a szociális védelmet igénylők száma (9,3%), éspedig úgy a fiatalkorú személyek kategóriájában, mind a felnőttkorú személyek kategóriájában. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint a 2004. évben 918 fiatalkorú személy volt szociális szükségállapotban (4. táblázat). A szociális védelem fiatalkorú igénylői között legtöbb a családi állapottal veszélyeztetett gyermek (68,4%), majd a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek (18,1%), a szellemileg elmaradottak (10,3%) stb. következnek. ______________ 8
SGS 2005, Szerbia Köztársasági Statisztikai Intézete, Belgrád, 413. old., 25.11. táblázat SGS 2005, Szerbia Köztárssági Statisztikai Intézete, Belgrád, 414. old, 25.12. táblázat 10 SGS 2005, Szerbia Köztársasági Statisztikai Intézete, Belgrád, 422. old., 9
A 2004. évben 1433 felnőtt korú szociálisvédelem-igénylő volt nyilvántartva. A felnőtt korú igénylők legszámosabb csoportját az anyagilag biztosítatlan személyek (43,6%), majd a öreg személyek (17,0%), a pszichofizikailag és fizikailag gátolt személyek (10,5%) stb. teszik (5. sz. táblázat). A szociális- és egészségvédelem terén az alábbi kedvező és kedvezőtlen állapotok különíthetőek el: Kedvező: - az egészségügyi intézmények megfelelő hálózata; Kedvezőtlen: - az egészségügyi dolgozók számának csökkenése; - egy általános orvosdoktorra jutó nagy lakosságszám; nem közvetlenül az egészségügyi intézmények számából és neméből, valamint a rendelkezésre álló káderből, hanem a lakosság anyagi lehetőségeiből ered a rendelkezésre álló potenciálok használata. 5.4. SPORT A 2005. évben Zenta község Sportszövetségének 28 klubja van, amelyek lefednek 20 sportágazatot összesen 1377 taggal (1193 versenyző, 52 edző, 132 bíró). A 2005. évben a 2001. évhez viszonyítva a sportklubok tagjai számának az 1.260-ről az 1.337-re való növekedése észlelhető. Külön figyelmet a pionírok – sportklub-tagok mozgására kell fordítani. A 2001-től a 2002. évig a számuk 639-ről 741-re nőtt. Zenta sportolói jelentős eredményeket érnek el az országos és a külföldi versenyeken(5.3. melléklet). 5.5. CIVIL SZERVEZETEK A Ci-Fi Civil Központ11 adatai szerint Zenta községben 40 szervezet van, amelyek az elődleges aktivitásaik alapján öt csoportba osztályozhatók: - művelődés (irodalmi és hagyományőrző szervezetek); - szociális (a fiatalok megsegítése); - oktatás, nevelés; - egészség- és környezetvédelem; - szervezetek - 97 -
A civil szervezetek aktivistáit különböző korosztályú személyek alkotják. Különleges fontossággal bír a fiataloknak az igénybevétele, akik a meglévő civil szervezeteken belül kielégítik a különböző érdeklődéseiket, amelyek pozitívan hatnak a fejlődésükre. A Civil Központ információi szerint, a helyi önkormányzati intézmény támogatása nem kielégítő. A szervezetek nem rendelkeznek anyagi eszközökkel, és a kihangsúlyozott szükséglet mellett, nem tudnak foglalkoztatottakat igénybevenni.
__________________ 11
A Civil Központ 2005. 03. 31-én nyílt, azzal a céllal, hogy megkönnyítse a kommunikációt a civil szervezetek között.
- 98 -
IV. ZENTA KÖZSÉG SZEKTOR- ÉS SWOT-ELEMZÉSE
- 99 -
SZEKTOR: DEMOGRÁFIA PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - Az elvándorlás megállítása - Népesedési politikával foglalkozó bizottság megalapítása - Helyi családtervezési programok
ERŐSSÉGEK -
multikulturalizmus az írástudatlanság kiirtása kis nembeli különbségek az oktatásban szakképzett munkaerő
LEHETŐSÉGEK - olcsó munkaerő - a népesedési politika intézkedéseinek alkalmazása
GYENGESÉGEK -
az európai korridoroktól távol felgyorsult depopuláció a lakosság elöregedése a nemi és generációs különbségek kumulációja, azaz gyengeségek a falvakban - községi szinten a népesedési politikával foglalkozó bizottság hiánya
VESZÉLYEK - a munkanélküliség további növekedése - a fiatalok exodusa
SZEKTOR:
A GAZDASÁG ÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK
PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - adatbázis-készítés a rendelkezésre álló erőforrásokról a lehetséges beruházok részére - a KKV-szektor fejlesztésének ösztönzése - a zentai kis- és középvállalkozások versenyképességének és exportképességének növelése standardok bevezetése által - a vállalkozói tudat emelése - az ipari technológia megváltoztatása a fenntarthatóság elérése céljából a termelés folyamán (energiatakarékosság, a víz és a hasznos másodlagos nyersanyagok hasznosítása)
-
ERŐSSÉGEK ipari övezetek zöldmezős (Greenfield) beruházásokra hozzáférés a minőséges emberi erőforrásokhoz és konkurens munkaár hagyomány és tapasztalat az ipari termelés terén kedvező geostratégiai helyzet a Tisza folyón, a két országhatár közelsége
-
GYENGESÉGEK a potenciális beruházók részére az ipari övezetek és létesítmények alacsony szintű infrastrukturális felszereltsége a meglévő vállalati szektor gyenge összeköttetése lemaradás a technológiai fejlődésben és elavult felszerelés a meglévő vállalatokban a foglalkoztatottak kedvezőtlen kor- és szakkáderösszetétele a község rossz úthálózata és infrastrukturális felszereltsége a szaktudás nem kellő mértékű felhasználása, különösen az újítások területén
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
- az EU-alapok igénybevételének lehetősége nyilvános felhívások útján a határon átnyúló együttműködés keretében a Magyar Köztársasággal - regisztrált minőséges ipari telephelyek és létesítmények barnamezős (Brownfield) beruházásokra - potenciálisan nagyszámú közvetlen külföldi beruházó zöldmezős beruházásokra - új technológiák alkalmazása a KKV-ben - diverzifikált mezőgazdasági termelés - újítások bevezetése és alkalmazása a KKV-ben - nagy mennyiségű, végtermék előállítására alkalmas mezőgazdasági nyersanyag a külföldi és a belföldi piac számára
- 101 -
-
ingatag politikai és gazdasági környezet a vajdasági és a magyar köztársaságbeli szomszédos régiókból származó mezőgazdasági termékek piaci konkurenciája az oktatási rendszer nem alkalmazkodik kellőképpen a gazdaság szükségleteihez a termelési fix költségek magas szintje az állam rendszerbeli intézkedései következtében nem áll rendelkezésre elegendő pénzeszköz START-UP projektumokra és a termelésben a forgóeszközökre az integrációs folyamatok lassúsága az EU-államok családjához való csatlakozási folyamat során
SZEKTOR: AGRÁRIPARI KOMPLEXUM PRIORITÁSOK: PRIORITÁSOK: -
-
-
-
-
A KKV fejlesztése a mezőgazdasági termékek kisipari feldolgozása terén A jószágtermelés belterjesítése a jószágfeldolgozó- és termelő ipar összekapcsolásával Az agrár-ökológiai turizmus fejlesztése Az alternatív növényfajok és biodízel termelésének előmozdítása (gyógy- és aromanövények, olajrepce,...) A fiatal vállalkozók helyzetének és munkafeltételeinek az előmozdítását célzó program kidolgozása A falusi turizmus fejlesztése az autentikus architektúra és tanyák újraélesztésével és a turistáknak a hagyományos gasztronómiai kínálattal való megismertetése
ERŐSSÉGEK -
Jó természeti feltételek a termeléshez (talaj, lakosság, éghajlat, vízi erőforrások) A termelés hagyománya Szakképzett munkaerő A földművelési termelés viszonylag belterjes struktúrája, Az állattenyésztés viszonylag magas képviseltsége, Fejlett élelmiszeripar a községben és közvetlen környezetében, A mezőgazdasági tanácsadói szolgálat megléte A községi vezetés törekvései, hogy előmozdítsa a mezőgazdaságot
GYENGESÉGEK -
LEHETŐSÉGEK -
-
A belterjesség növelése a termelés átstrukturálásával, de különösen a hozam növelése Az állattenyésztés további növelése A hatékonyság és versenyképesség növelése: a vízi- és talajerőforrások jobb kihasználása, integrált termelés, szövetkezések általi feldolgozás és forgalom és az elsődleges termelésnek és feldolgozásnak a termékkel való összekötése A mezőgazdaságnak a gyorsabb fejlődése a mezőgazdasági tanácsadás fejlesztésével A termelés nagyobb fokú finalizálása a meglévő kapacitásokban és új kapacitások kiépítése
- 102 -
Rendezetlen talajerőforrások A parasztgazdaságok apró birtokai Nagyszámú vegyes gazdaság A termelők gyenge szervezettsége A vízi erőforrások használatának kedvezőtlen gazdasági feltételei és azok nem elegendő mértékű használata, Külterjes termelés (a megvalósított hozam szerint)
VESZÉLYEK -
-
-
-
A piaci elhelyezés a termékek és a minőség tanúsítása, ill. a községben levő feldolgozói kapacitások megszűnése miatt Az államnak a mezőgazdaság fejlesztésében nyújtott nem elegendő mértékű támogatása (díjak, kiviteli serkentések, kedvező hitelek) A törvényi szabályozás hiánya vagy hiányossága (szövetkezések, denacionalizáció, örökösödés, a földterület használata, az állami földterületek státusa) A mezőgazdaságban a tőke lassú forgása Az intézményeknek a fejlődésre gyakorolt nem kellő mértékű befolyása (mezőgazdasági tanácsadás, képzés a farm menedzsment terén)
SZEKTOR: TURIZMUS PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - a Zenta községbeli turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása - Zenta idegenforgalmi kínálata háromnyelvű katalógusának kidolgozása - idegenvezetők és idegenforgalmi menedzserek edukálása - egységes marketingprezentáció - kiépítés a bel- és a külföldi piacon - a hajózási turizmus fejlesztése jacht- és csónakkikötő – projektum realizálása által
ERŐSSÉGEK -
GYENGESÉGEK
a Tisza folyó közelsége adta előnyök hagyományos kihasználása a 10-es korridor relatív közelsége jó vadászati idegenforgalmi alap és a szervezett vadászturizmus hagyománya művelődéstörténeti örökség a multietnikus alap erős hatásával a különféle természeti egészek kapcsolatát és áthatását képező vidékek rendezvények Zenta mint multietnikus és multikulturális központ a lakosság magas kulturális szintje a helyi lakosság közvetlensége, nyíltsága és vendégszeretete kulináris-vendéglői hagyomány sportturizmus – nagy sporthagyomány
LEHETŐSÉGEK -
-
a stratégia és az általános városrendezési terv hiánya a művelődéstörténeti objektumok gyenge karbantartása az elhelyezési kapacitások hiánya a magánelhelyezés hiánya nem létezik erős hazai idegenforgalmi ügynökség rossz közlekedési infrastruktúra nem létezik egységes marketingprezentálás a hazai és a külföldi piacon - nincs jelentősebb beruházás az idegenforgalmi szektorba - nincs érdek-összefonódás helyi és regionális szinten (egyesületek, idegenforgalmi termékek általi kapcsolat)
VESZÉLYEK politikai-gazdasági bizonytalanság emberi erőforrások pénzhiány stratégiahiány az elkülönítettség hiánya a konkurenciához viszonyítva, az európai csúcsattrakciók közelsége - ökológiai problémák
-
kirándulóturizmus hajózási turizmus rendezvényturizmus üzleti turizmus kulturális és városi turizmus falusi turizmus (tanyák) ökoturizmus sportturizmus vadász-és horgászturizmus fürdő-rekreációs turizmus tranzitturizmus beruházások – új létesítmények
- 103 -
SZEKTOR: INFRASTRUKTÚRA PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - A Zenta községbeli közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlesztése rekonstrukciós infrastruktúrastratégia kiépítése, közös regionális kezdeményezés , a helyi utaknak az egyéb úthálózatokba való integrációja által, - A Zenta községbeli kommunális infrastruktúra korszerűsítése a kommunális hálózat továbbépítése, zaj-, lég- és vízszennyezettségmonitoring által, - az intézményesített infrastruktúra kiépítése - a kommunális infrastruktúra kiépítése és rekonstrukciója
ERŐSSÉGEK – Gazdasági tevékenységek – Edukált munkaerő – Szolid infrastruktúra (utak stb.) – Szolid mechanizáció szolgáltatásnyújtásra – Helyi úthálózat, telefonhálózat – Vízi utak közelsége – Jó kötődés a tudományhoz – Közlekedési kommunikáció – Multinacionális környezet – Európa-barát mentalitás - Megkezdődött a nagy méretű kommunális infrastruktúra kiépítése (szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító); – A Tisza folyó természeti és folyamatos ökológiai korridort képez, egyúttal idegenforgalmi és vízgazdasági korridort is.
LEHETŐSÉGEK
GYENGESÉGEK - Elégtelenül fejlett úthálózat Románia–Magyarország–Szerbia– Horvátország felé - Túlterhelt infrastruktúra - Nincs komoly szállítmányozási vállalat a környéken - A közraktárak alacsony kapacitása. - Rossz infrastruktúra a valamikori vasútvonalakon - Fejletlen infrastruktúra kombinált szállításra - Elavult vasúti géppark - Összehangolatlan vonat- (autóbusz) rend - Nem veszik figyelembe a használók szükségleteit - Lassúság az árudisztribúciós központok nyitásához szükséges engedélyek megszerzésében - Drága engedélyek - A rokon cégek rossz együttműködése - Pénzeszközök hiánya új ötletekre és projektekre - A szolgáltatások nem tervezett koncentrációja - Tranzit teherforgalom - (Ökológiai értelemben is) rossz helyen levő közraktár - Telekom, Internet-kapcsolat, utak - Nem létezik folyamatos és területileg adekvát felmérés a levegő minőségének figyelemmel kísérésére; - A kommunális infrastruktúra kiépítetlensége a falusi típusú településéken.
VESZÉLYEK
- Földrajzi helyzet, EU-kapu, a határ, az autóút és az európai közlekedési folyosók közelsége - Multietnikus és soknyelvű szerkezet - Aránylag magas fokú érdekeltség a korszerű technika és technológia iránt - Szervezett tevékenységgel és anyagi támogatással lehetséges a Tisza-part, a város belterülete és a többi település közötti rendszeres zöldterületlétesítés, illetve a zöldterületek összekötése, amit az utcák aszfaltozásának kell kísérnie.
- 104 -
– Politikai pártok közötti feszültségek – Törvényi szabályozás - Az ipari szennyvizek problémájának elhanyagolása következtében nagyobb megterhelésnek lesznek kitéve a talajvizek, a talaj, a Tisza akvatóriuma és a környék
SZEKTOR: OKTATÁS PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - Új objektumok kiépítése és/vagy a meglévők karbantartása az oktatási folyamat zavartalan végrehajtása céljából - A «life-long learning» (folyamatos továbbképzés) elv terjesztése - A káderszükséglet kivetítésének kidolgozása tevékenység és foglalkozás szerint 2013ig - A szakkáder felkészítése az evaluációs projektum implementálására, kidolgozására és felülvizsgálatára
ERŐSSÉGEK:
GYENGESÉGEK:
- az iskolák többségében kedvező a tanárok életkor szerinti struktúrája; - az iskolák többségében kedvező a tanárok képzettségi struktúrája; - az oktatás mindkét többségi csoport nyelvén van szervezve.
- a tanulók számának az esése, a tanulók számának a tagozathoz viszonyított csökkenése; - a tanárok egy számának kevesebb az óranormája a törvénnyel előirányozottnál (ennek következtében több iskolában dolgoznak vagy több tantárgyat adnak elő); - nagyszámú azonos oktatási profilú tanuló képzése; - hiányzik a középiskolák diákotthona az utazó tanulók vagy az albérletben lakó tanulók számára; - három középiskola van elhelyezve egy épületben.
LEHETŐSÉGEK:
VESZÉLYEK:
- az oktatási rendszernek a piacszükségletekkel való összehangolása (a tanulóknak az egyes irányzatokra való beíratkozásának ideiglenes beszüntetése, új irányzatok nyitása); - tagozatok nyitása a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel való foglalkozásra; - a tanároknak az edukálása a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel való foglalkozásra; - a tanároknak az edukálása a különleges szükségletekkel élő gyerekekkel való foglalkozásra ; - Zenta községnek középiskolai központtá való fejlesztése.
- a tanulók számának folyamatos esése következtében munkaerőfelesleg keletkezik a tanügyben; - a tanulók azonos oktatási profilú edukálásának következtében munkaerőtöbblet jelentkezik a piacon;
- 105 -
SZEKTOR: MŰVELŐDÉS PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - A kulturális identitás megőrzése és a multikulturalizmus terjesztése - A művelődési turizmus affirmálódása Zenta községben - A tájékoztatás javítása a művelődési eseményekről a művelődési intézmények látogatottságának növelése érdekében
ERŐSSÉGEK:
GYENGESÉGEK
a lakosságnak a művelődés területén a volontőri munkára való készsége; - jelentős művelődési intézmények megléte: múzeum, színház, levéltár, városi könyvtár;
- helyi szinten nincs nyomtatott közlöny, amelyet szerb és magyar nyelven is publikálnának; - a Magyar Szó szerkesztőség rossz műszaki felszereltsége; - minőséges kábeltelevízió hiánya; - hiányzik a rádióállomás, amely lehetővé tenné a lakosság minőséges tájékoztatását;
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
- a meglévő potenciál kiaknázása a művelődési turizmus fejlesztésére; - rádióállomás megnyitása; kihatással lenne egy bizonyos számú munkanélküli elhelyezésére; - beindítani a helyi jellegű folyóirat publikálását magyar és szerb nyelven; kihatással lenne egy bizonyos számú munkanélküli elhelyezésére; - a kábeltévét hozzáférhetővé kell tenni a lakosság legszélesebb köreinek; - a kitűzött célok megvalósításában az állami szervek és szervezetek mellett támaszkodni kell a kormányon kívüli szervezetekre is.
- 106 -
- információs elszigeteltség, amely okozója az elszigeteltségnek a társadalmi élet különböző szféráiban.
SZEKTOR: EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM PRIORITÁSOK PRIORITÁSOK: - Fejlesztési tervek meghozatala a társadalmi fejlődés egyes területeinek fejlesztésére, - A szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok (romák, nők, idősebb személyek, rokkantak...) bekapcsolódásának terjesztése - Zentán a sport meglévő minőségének fenntartása és az amatőr és iskolai sporttal való foglalkozás feltételeinek javítása megfelelő sportcsarnok kiépítésével, - Az egészség promoválása és felvilágosító előadások megtartása a megelőzésről minden lakossági kategória számára
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
- az egészségügyi intézmények megfelelő hálózata; - a foglalkoztatottak viszonylag kedvező képzettségi struktúrája; - a különféle szakszolgálatok elérhetősége magában a községben;
- az egészségügyi dolgozóknak a létszámcsökkenése az egészségügyi intézményekben; - egy általános orvosdoktorra jutó nagy lakosságszám; - nem közvetlenül az egészségügyi intézmények számából és neméből, valamint a rendelkezésre álló káderből, hanem a lakosság anyagi lehetőségeiből ered a rendelkezésre álló potenciálok használata - az egészségügyi intézmények szükségletének és az egészségügyi középiskola részleges összehangolatlansága;
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
- az általános orvosdoktorok létszámnövekedése; - az idősekkről való szervezett gondoskodás serkentése; - a lakosság edukálása, különösen a fiataloké, az egészségvédelmi intézmények szolgáltatásainak használatát illetően; - a fiatalabb női lakosok edukálása, azzal a céllal, hogy meggátolják a szándékos terhességmegszakításokat.
- a szociális szükséghelyzetben levő idősek számának a növekedése; - a fiatalabb korosztályon belül a szándékos terhességmegszakítások számának növekedése;
- 107 -
SZEKTOR: SPORT PRIORITÁSOK PRIORITÁS: - Zentán a sport meglévő minőségének fenntartása és az amatőr és iskolai sporttal való foglalkozás feltételeinek javítása megfelelő sportcsarnok kiépítésével
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
- a sporttal való foglalkozás hagyománya; - minden korosztály érdekeltsége a sporttal való foglalkozásban; - figyelemre méltó sportsikerek az országban és azon kívül.
- nincs sportcsarnok;
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
- különféle sportbeli jártasságok ismeretét, valamint a sikeres sporttörténelmet ki kell használni a sportturizmus fejlesztésére; - a javasolt megvalósítása lehetővé tenné új munkahelyek megnyitását is.
- a sport űzésének hosszan tartó súlyos feltételeiben a fiatal generáció érdekeltségének a csappanására kerülhet sor.
SZEKTOR: CIVIL SZERVEZETEK PRIORITÁSOK PRIORITÁS: - a kormány-, civil- és magánszektor hivatalai és szolgálatai közötti partnerség és együttműködés előmozdítása
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
- nagyszámú civil szervezet; - kapcsolatok az intézményekkel és szervezetekkel, amelyeknek lehetőségében áll a megfelelő káder és pénzügyek által támogatni bizonyos programokat;
- a helyi önkormányzattal való nem kielégítő együttműködés; - egyes szervezeteknek nincs megfelelő munkatere, ami különleges jelentőséggel bír, ha olyan szervezetekről van szó, amelyeknek a tevékenysége a gyermekek felé irányul; - a kihangsúlyozott szükséglet mellett, egyes szervezeteknek nincsenek állandó foglalkoztatottjai;
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
- képzési programok kidolgozása azon foglalkozásokra, amelyek elengedhetetlenek az EU országaival való kommunikációban; - a munkanélküliek átképzési programjának a kidolgozása és végrehajtása, együttműködve az állami intézményekkel; - a művelődési rendezvények serkentése, amelyekről Zenta felismerhetővé válna és amelyek felhasználhatóak a művelődési turizmus szférájában;
- a helyi önkormányzat intézményeivel való kedvezőtlen viszonyok vagy az együttműködés teljes elmaradása következtében sor kerülhet a munkájuk beszüntetésére és az általuk kínált potenciál kihasználatlanságára;
- 108 -
ZENTA KÖZSÉG SWOT-ELEMZÉSE Erősségek kedvező geostratégiai fekvés a Tisza folyó mentén, két határ közelében, a 10-es Korridor viszonylagos közelsége, a Tisza folyó, mint turisztikai, vízgazdálkodási és természetes és folyamatos ökológiai korridor, a vízi utak közelsége, jó vadászati idegenforgalmi alap, jó természetes termelési feltételek (talaj, lakosság, éghajlat, vízi erőforrások), hagyomány és tapasztalat az ipari és mezőgazdasági termelésben, proeurópai mentalitás, a minőséges emberi erőforrás elérhetősége versenyképes piaci áron, jelentős művelődési intézmények megléte: múzeum, színház, levéltár, városi könyvtár; az egészségügyi intézmények megfelelő hálózata; az iskolák többségében a tanárok kedvező életkorbeli és képzettségi struktúrája, figyelemreméltó sportsikerek az országon és azon kívül, kapcsolatok nemzetközi intézményekkel és szervezetekkel, amelyek lehetőségében áll, hogy megfelelő káder és pénzügyek által támogassonak bizonyos programokat multikulturalizmus az írástudatlanság kiirtása kis nembeli különbségek az oktatásban szakképzett munkaerő Lehetőségek
Gyengeségek elégtelenül fejlett úthálózat Románia – Magyarország Szerbia - Horvátország irányában, az ipari övezetek és objektumok alacsony szintű infrastrukturális ellátottsága a befektetői potenciál számára, a község rossz úthálózata és infrastrukturális ellátottsága, a kommunális infrastruktúra kiépítetlensége a falusi típusú településeken; fejletlen infrastruktúra a kombinált szállításhoz, a paraszti gazdaságok apró birtokai, nagyszámú vegyesgazdaság, külterjes termelés, a foglalkoztatottak kedvezőtlen életkor- és káderstruktúrája, helyi és regionális szinten a turizmus terén az éredekösszefűződés hiánya (egyesületek, turisztikai termék általi összekapcsolódása), az egészségügyi dolgozók létszámcsökkenése az egészségügyi intézményekben, hiányzik a minőséges kábeltévé, hiányzik a diákotthon az utazó vagy albérletben levő középiskolás tanulók számára, nincs sportcsarnok; a kormányon kívüli szervezetek elégtelen együttműködése az állami szervekkel, az európai korridoroktól távol esik felgyorsult depopuláció, a lakosság elöregedése a nembeli és generációs különbségek kumulációja, azaz gyengeségek a falvakban községi szinten a népesedéspolitikai bizottság hiánya Veszélyek
az EU-alapok igénybevételének lehetősége nyilvános felhívások útján a határon átnyúló együttműködés keretében a Magyar Köztársasággal, az IPA alap eszközei használatának a lehetősége a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban, amely több mint 12 millió eurót tesz, nagy mennyiségű, végtermék előállítására alkalmas mezőgazdasági nyersanyag a külföldi és a belföldi piac számára, a Tisza folyó nemzetközi folyóvá való nyilvánítása, a hatékonyság és a versenyképesség növelése a vízi és talajerőforrások jobb kihasználásával, integrált termelés..., nautikai turizmus, rendezvény-turizmus, falusi és ökológiai turizmus, az általános orvosdoktorok számának növelése, a művelődési turizmushoz felhasználni a meglévő potenciálokat, az oktatási rendszernek a piac igényeivel való összehangolása (a tanulóknak az egyes irányzatokra való beíratkozásának az ideiglenes beszüntetése, új irányzatok nyitása), a sportturizmus fejlesztése a kormányon kívüli szervezetekben képzési programok kidolgozása azokra a foglalkozásokra, amelyek elengedhetetlenek az EU országaival való kommunikációban; - olcsó munkaerő - a népesedéspolitikai intézkedések alkalmazása
- 109 -
ingatag politikai és gazdasági környezet, az EU-országok családjához való csatlakozás integratív folyamatainak a lassúsága, a vajdasági és a magyar köztársaságbeli szomszédos régiókból származó mezőgazdasági termékek piaci versengése, az oktatási rendszernek a gazdaság szükségleteihez való elégtelen alkalmazkodása, a termelési fix költségek magas szintje az állam rendszerbeli intézkedéseinek következtében, nem áll rendelkezésre elegendő pénzeszköz a start-up projektumokra és a termelésben a forgóeszközökre, az ipari szennyvíz problémája, a tanácsadói és oktatási intézmények elégtelen hatása a mezőgazdaság fejlődésére, információs elszigeteltség, amely okozója az elszigeteltségnek a társadalmi élet különböző szféráiban, a fiatalabb korosztályban a szándékos terhességmegszakítások számának növekedése, a tanulók számának folyamatos esése és a tanulók azonos profilú edukálásának következtében munkerőtöbblet jelentkezik a piacon a sport űzésének hosszan tartó súlyos feltételeiben a fiatal generáció érdekeltségének a csappanására kerülhet sor. a munkanélküliség további növekedése, a fiatalok exodusa
V. VÍZIÓ, STRATÉGIAI ÉS PRIORITÁSI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK 1. ZENTA KÖZSÉG VÍZIÓJA ZENTA KÖZSÉG KIEGYENSÚLYOZOTT, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSE, MINT AZ ÉSZAK-TISZAMENTE MEZŐGAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI KÖZPONTJA Zenta község a fejlett vállalkozásaival, mezőgazdaságával, iparával és idegenforgalmával, a környezetvédelem és fenntartható fejlődés elveire alapozódik. Egy olyan közösség, amelyet szakavatott helyi közigazgatás vezet, egy térség fejlett gazdasággal, attraktív desztinációkkal új beruházásokhoz, ahol ésszerűen igazgatják a rendelkezésre álló erőforrásokat. A községnek biztonságos és fenntartható közösségnek, illetve minden generáció megélhetéséhez kényelmes helynek kell lennie. Zenta, mint regionális központ erősíti a versenyképességét és gazdaságának a fenntarthatóságát, és a tudáson és innovativitáson alapuló stabil növekedést jegyez. 2. STRATÉGIAI ÉS PRIORITÁSI CÉLOK ÉS INTÉZKEDÉSEK A stratégiai és prioritási célok és intézkedések mint a definiált célok megvalósításának eszközei, a helyzet- és SWOT-elemzések alapján lettek meghatározva. A fennálló állapot ismerete, valamint egy közösség gyengeségeinek és erősségeinek azonosítása, előfeltételei a megválósítható célok pontos meghatározásának. A stratégiai célok olyan fejlesztési keretet képviselnek, amelyek megvalósítása hozzájárul a község víziójának megvalósulásához. Zenta község esetében a következő stratégiai célok definiáltak:
I. Stratégiai cél
KONKURENS ÉS ALKALMAZKODÓ HUMÁN ERŐFORRÁSOK
II. Stratégiai cél
VERSENYKÉPES, AZ INNOVÁCIÓKON ÉS A PRIORITÁSI SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉN ALAPULÓ GAZDASÁG
III. Stratégiai cél
FEJLETT ÉS ATTRAKTÍV INFRASTRUKTÚRA, MINT A KÖZSÉG TELJES FEJLŐDÉSÉNEK TÁMASZA
A meghatározott stratégiai célok megvalósítására előlátott időkeret 2007-től 2013-ig terjed. Ezért a legfontosabb lépés a fejlesztési terv létrehozása. A következő táblázat az ún. célfát ábrázolja, amely a kitűzött célok (stratégiai és prioritási) és intézkedések áttekintését tartalmazza.
- 110 -
STRATÉGIAI CÉL
PRIORITÁSI CÉL 1.1. DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉS
INTÉZKEDÉSEK 1.1.1. Az elvándorlás megállítása. 1.1.2. Népesedési politikával foglalkozó bizottság megalapítása. 1.1.3. Helyi családtervezési programok. 1.2.1. Új objektumok kiépítése és/vagy a meglévők karbantartása az oktatási folyamat zavartalan végrehajtása céljából. 1.2.2. Az iskolai képzési programoknak a gazdaság szükségleteivel való összehangolása.
1.2. AZ OKTATÁS FIZIKAI- ÉS KÁDERFELTÉTELEINEK ELŐMOZDÍTÁSA I
1.2.3. Az oktatói káder kiképzése a különleges szükségletekkel élő gyermekekkel való munkára. 1.2.4. Szakkáder felkészítése az evaluációs implementálására, kidolgozására és felülvizsgálatára.
projektum
1.2.5. A "life-long learning" (folyamatos továbbképzés) elv terjesztése
KONKURENS ÉS ALKALMAZKODÓ HUMÁN ERŐFORRÁSOK
1.2.6. A munkapiac bizonyos elemzésének a kidolgozása
edukációs
faj
iránti szükségletei
1.2.7. A munkanélküliek fejlődési, tudás- és készségek előmozdítása programjának kreálása és végrehajtása. 1.3.1. Fejlesztési tervek meghozatala a társadalmi fejlődés egyes területeinek fejlesztésére (művelődés, sport ... ) 1.3.2. A kulturális identitás megőrzése és a multikulturalizmus terjesztése
1.3. A TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK ELŐMOZDÍTÁSA
1.3.3. Zenta község területén a sport meglévő minőségének fenntartása és az amatőr és iskolai sporttal való foglalkozás feltételeinek javítása megfelelő sportcsarnok kiépítésével. 1.3.4. A szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok (romák, nők, idősebb személyek, rokkantak...) bekapcsolódásának terjesztése
- 111 -
2.1.1. A kis- és középvállalkozások fejlesztése a mezőgazdasági termékek kisipari feldolgozása terén.
2.1. AZ AGRÁRIPARI KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE, A FALVAK FELÚJÍTÁSA ÉS ÚJJÁÉLESZTÉSE
2.1.2. A jószágtermelés belterjesítése a jószágfeldolgozó- és termelő ipar összekapcsolásával 2.1.3. A talaj jobb kihasználtságának lehetőségei a kalászosok utáni és utólagos vetések által 2.1.4. Az agrár-ökológiai turizmus fejlesztése 2.1.5. A specifikus előmozdítása
mezőgazdasági
termékek
termelésének
2.1.6.: A fiatal vállalkozók helyzetének és munkafeltételeinek az előmozdítását célzó program kidolgozása
II VERSENYKÉPES, AZ INNOVÁCIÓKON ÉS A PRIORITÁSI SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉN ALAPULÓ GAZDASÁG
2.2.1. A Zenta községbeli turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása
2.2. A FENNTARTHATÓSÁG KONCEPCIÓJÁN ÉS A NEMZETKÖZI SZABVÁNYOKON ALAPULÓ TURZMUS FEJLŐDÉSÉNEK TERJESZTÉSE
2.2.2. Zenta idegenforgalmi kidolgozása
kínálata háromnyelvű katalógusának
2.2.3. Idegenvezetők és idegenforgalmi menedzserek edukálása 2.2.4. A hajózási turizmus fejlesztése jacht- és csónakkikötő – projektum realizálása által 2.2.5. A falusi turizmus fejlesztése az autentikus architektúra és tanyák újraélesztésével és a turistáknak a hagyományos gasztronómiai kínálattal való megismertetése 2.3.1. A közvetlen külföldi befektetések vonzása
2.3. A VERSENYKÉPES, EXPORTORIENTÁLT HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE
2.3.2. Helyi partnerség fejlődésének serkentésére
a
vállalkozói-
és a
KKV-szektor
2.3.3. A KKV-szektor verseny- és exportképességének a növelése 2.3.4. A vállalkozói készségek és a vállalkozói tudat emelése 2.3.5. A gazdaság innovációs potenciáljának technológia igénybevételével
- 112 -
erősítése fenntartható
3.1.1. A községi infrastruktúra újjáépítési stratégiájának a kidolgozása 3.1.2. A községek regionális szintű kapcsolódása, a közös közlekedési, infrastrukturális problémák megoldásában 3.1. A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FOLYAMATOS ELŐMOZDÍTÁSA
3.1.3. A Tornyosi úton és a Tisza-parton kerékpárút kiépítése 3.1.4. A központi városi magból a szállítási korridorok kihelyezése és kerülőutak kiépítése 3.1.5. A helyi utaknak a regionális és magisztrális úthálózatokba való integrálódása
III
3.1.6. A gazdasági objektumokhoz vezető utak kiépítése a tanyavilágban
FEJLETT ÉS ATTRAKTÍV INFRASTRUKTÚRA, MINT A KÖZSÉG TELJES FEJLŐDÉSÉNEK TÁMASZA
3.2.1. Rendszerbeli monitoring végrehajtása légszennyeződést illetően és zajkártya kidolgozása 3.2. ZENTA KÖZSÉG KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MODERNIZÁLÁSA
a
3.2.2. A községben a csatorna- és gázhálózat befejezése 3.2.3. A biztonságos hulladékkezelés megszervezése 3.2.4. Zöld hálózat kialakítása és környezet védelme
a
természetes
3.2.5. A tanyai térségben a villanyhálózat újjáépítése és kiépítése, valamint a falvakban a közvilágítás javítása 3.3. A KOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE ÉS ÚJJÁÉPÍTÉSE
- 113 -
3.3.1. A távközlési kapacitások előmozdítása és digitalizálása
I. Stratégiai cél: KONKURENS ÉS ALKALMAZKODÓ HUMÁN ERŐFORRÁSOK Az utolsó három köztes népszámlálási időszakban a depopuláció gyorsulási irányzatot mutat, és, hogyha ez az irányzat így folytatódik, Zenta lakosainak a száma az elkövetkezendő 64 évben megfeleződik. Ez a lakosság minőségének az egyre komolyabb rosszabbodását és az elöregedett lakossággal és a meglévő infrastruktúra karbantartásával kapcsolatos problémák sorozatát fogja jelenteni. Már most is elmondhatjuk, hogy a demográfiai tényező komolyan limitálja Zenta szociológiai-gazdasági fejlődését. A lakosság képzettségi struktúrájának általános jellemzői, amelyek az írástudás és az iskolai végzettség alapján lettek elemezve, a konkurens és alkalmazkodó emberi potenciálok fejlődési lehetőségeire utalnak. A 15 és több éves lakosokról szóló adatok arra utalnak, hogy a lakosok nagy része, több mint 2/5-e (41,3%) középfokú végzettséggel rendelkezik, 16,2%-ának van befejezett általános iskolája, és a lakosok 18,9%-a befejezte az általános iskola 4-7. osztályát. Főiskolai végzettsége a lakosok 4,8%-ának, míg egyetemi végzettsége a 4,5%-ának van. Iskolai végzettség nélküli a lakosok 2,3%-a, ami az Észak-Bánáti Körzet (3,5%) és a Vajdaság (4,4%) értéke alatt van. Az írástudás szerinti struktúra úgyszintén kedvezőbb az Észak-Bánáti Körzethez és a Vajdasághoz viszonyítva. A művelődés, a civil szervezetek, a sport területeinek adatai azt mutatják, hogy ezen intézmények többségének működése volontőr munkán és a különböző kategóriájú lakosság kezdeményezésén alapszik. Törekvéseik, hogy akár önkéntes igénybevételük által megvalósítsanak bizonyos projektumokat és javítsanak a közösség életminőségén, a társadalmi-gazdasági változásokhoz való alkalmazkodási képességre és készségre utal. A prioritási intézkedések pontos definiálása és a helyi önkormányzat képviselőinek és az illetékes intézmények igénybevétele mellett a realizálásukat célzó programok előkészítésében, valamint a szükséges pénzügyi támogatás mellett, megteremtődnek a konkurens és alkalmazkodó emberi erőforrások fejlődésének feltételei. 1.1. Prioritási cél: DEMOGRÁFIAI FEJLŐDÉS
1.1.1. Intézkedés: Az elvándorlás megállítása A demográfiai helyzet stabilizálódásához leginkább a község területéről való elvándorlás megállítása járulna hozzá. Ezen cél megvalósítása elsősorban Zenta város gazdasági fejlődésétől fog függni, illetve annak a lehetőségétől, hogy a fiatal, iskolázott lakosságnak felkínálják a megfelelő munkahelyet. A számos egyetemi hallgató közül, akik iskoláztatás céljából más, fejlett központokban vannak, egy része biztosan nem fog visszatérni a községbe, elsősorban az elhatározásuk és a községnek az azon profilú szakemberszükséglete közötti lépéskülönbség miatt. Az ilyen jellegű migrációs folyamatokra hatékonyan lehet kihatni a leendő középiskolások és egyetemi hallgatók időben történő professzionális orientálásával és útbaigazításával azon foglalkozások irányába, amelyek szükségesek a községben. Ebben a folyamatban elengedhetetlen a területileg közeli városi településekkel való összekapcsolódás, mindenekelőtt Csókával, ami demográfiai értelemben csökkentené a kitelepülést és növelné a napi migrációt a kettős város kereteiben.
- 114 -
1.1.2. Intézkedés: Népesedési politikával foglalkozó bizottság megalapítása A népesedési politikával foglalkozó bizottságnak kell hogy legyen elnöke, koordinátora (aki szabály szerint a társadalmi tevékenységek részlegének főnöke vagy osztályvezetője) és 5-9 tagja. Habár a demográfiai helyzet kedvezőtlen, Zenta egyike a ritka vajdasági községeknek (csak 11 ilyen van), amelyben még nem alakult meg a népesedéspolitikai bizottság, és nem létezik semmiféle népesedéspolitikai intézkedés sem. A helyi önkormányzat népesedéspolitikájának komplementárisnak kell lennie a Vajdaság AT által elfogadott demográfiai fejlődési programmal, és válaszolva a lokális közösség specifikus szükségleteire, azzal összhatásban kell hogy hasson. A helyi önkormányzat népesedéspolitikai intézkedéseinek meghatározása számos körülménytől függ. A helyi önkormányzatnak a népesedéspolitika meghatározásához való alapvető hozzáállásának fel kell ölelnie a nem anyagi jellegű (az egészségügy, az oktatás, a tájékoztatás, a gyermekekről való társadalmi gondoskodás, a szociális védelem és a kultúra terén meglévő intézményes kapacitások kihatásával a helyzet változására, a tudás terjesztése és a demográfiai helyzetről, a családtervezésről, a szülésről, a családról, a gyermekekről, a családi életről stb. való tájékoztatás) és az anyagi jellegű (a községi költségvetésben a népességpolitikára fordítandó bizonyos eszközök kötelező kiválasztása és az eszközöknek egyéb forrásokból való megszerzése megfelelő szervezési feltételeinek a megteremtése) intézkedéseket is. Ezután kell hogy következzen a prioritások kiválasztása, a prioritási intézkedések végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása, és azok evaluációja, amelyen a megállapított intézkedések revíziója értendő. 1.1.3. Intézkedés: Helyi családtervezési programok kidolgozása Ezek a programok feltételezik a szükséges gyermekszám előző kiszámítását, amely biztosítja a hosszú távú generációcserét, majd a szükséges számú gyermek „megvásárlását” biztosító alapok létesítését. Azon helyzetben, amikor a teljes tartományt a nem elegendő mértékű fertilitás jellemzi, szükségszerű a népességpolitika pronatalitási intézkedéseinek a bevezetéséért való síkraszállás, úgy tartományi mind községi szinten, valamint a szüléseknek a közgazdasági kedvezményekkel való serkentése a jómódú, többgyermekes családokban. 1.2. Prioritási cél: ELŐMOZDÍTÁSA
AZ
OKTATÁS
FIZIKAI-
ÉS
KÁDERFELTÉTELEINEK
1.2.1. Intézkedés: Új objektumok kiépítése és/vagy a meglévők karbantartása az oktatási folyamat zavartalan végrehajtása céljából Az Egészségügyi Középiskolának nincsenek saját helyiségei, az oktatás a Gimnázium helyiségeiben folyik. Tekintettel a tagozatok és a tanulók számára, valamint az egészségügyi káder iránti szükségletre, felül kell vizsgálni, hogy esetleg szükséges-e külön helyiséget biztosítani az Egészségügyi Középiskola szükségleteire. Pillanatnyilag
- 115 -
az oktatás a Gimnázium épületében folyik, amelyben az Egészségügyi Középiskola mellett a Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola is elhelyezést nyert. Hiányzik a középiskolai tanulók internátusa. Csak az egészségügyi iskolából körülbelül 70 tanuló bérel magánelhelyezést, míg körülbelül 250 utazik. 1.2.2. Intézkedés: Az iskolai képzési programoknak a gazdaság szükségleteivel való összehangolása Zenta község területén három középiskola található: a Gimnázium, az Egészségügyi Középiskola és a Közgazdasági-kereskedelmi Középiskola. Az egészségügyi iskolában az egészségügyi dolgozók következő profiljait képezik: egészségügyi nővér - technikus, fizikoterapeuta technikus, gyógyszerész technikus, nőgyógyászati nővér – szülésznő. A 2003/2004. tanévtől a 2006/2007. tanévig az egészségügyi iskolában a tagozatok száma 11-ről 13-ra nőtt, a tanulók száma pedig 343-ról 400-ra. Tekintettel az ebbe az iskolába beiratkozó tanulók nagy számára, gondot kell viselni arról, hogy a munkapiacon ne jelenjen meg az egyes profilok nagy kínálata. Gondolkodni kell a meglévők mellett, vagy azok helyett való új irányzatok bevezetéséről is, amelyeknél észlelhető a végzős tanulók nehezebb elhelyezkedése, éspedig összhangban a környezet igényeivel. Tekintettel a tanulók nagy számára, akik a Közgazdasági-kereskedelmi Középiskolába iratkoznak, figyelmet kell szentelni az irányzatok szerinti tanulószámnak, hogy ne kerüljön sor az azonos oktatási profil piaci túltelítettségére és a munkanélküliek számának növekedésére. 1.2.3. Intézkedés: Az oktatási káder gyermekekkel való munkára
kiképzése
a különleges szükségletekkel élő
A Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegységében jelentős számú speciális tagozat is van. A számuk 10-ről, amennyi a 2000/2001. tanévben volt, 11-re nőtt. A speciális tagozatokat látogató tanulók száma 57-ről 79-re nőtt. A nagyszámú speciális szükségletekkel bíró tanuló miatt, szükséges a speciális tagozatokon dolgozó oktatói káder folyamatos képzése, valamint az elegendő számú szakkáder biztosítása. 1.2.4. Intézkedés: Szakkáder felkészítése az evaluációs projektum implementálására, kidolgozására és felülvizsgálatára A projektum minőséges kidolgozása, implementálása, monitoringja és evaluációja, amelyet különféle fejlesztési tervekből és programokból kell levezetni, megköveteli a jól képzett, informált és folyamatosan edukált káder meglétét. Ezen intézkedés megvalósítása céljából különös figyelmet kell fordítani a lakosság edukálására, amely a számos civil szervezeten keresztül, volontőri minősítésben hasonló projektumok megvalósításán dolgozik. Meg kell fontolni a munkahelynyitást azok számára, akik igénybe lennének véve ezen aktivitásokban.
- 116 -
1.2.5. Intézkedés: A "life-long learning" (folyamatos továbbképzés) elv terjesztése A meglévő intézményekkel és civil szervezetekkel együttműködve előadásokat és tanfolyamokat kellene szervezni, amelyek hozzájárulnának a folyamatos képzés eszméjének fejlesztéséhez. Prioritást azon oktatási tartalmaknak kell adni, amelyek hozzájárulnak a meglévő teendők minőségesebb ellátásához, valamint a piac szükségleteire az átképzéshez és felkészítéshez. A «life-long-learning» elv terjesztése egyrészt hozzájárulhat a lakosság képzési struktúrája és a piacszükséglet közötti aktuális probléma áthidalásához, másrészt pedig hozzájárulhat az idősebb populáció minőségesebb életviteléhez. Pontosan meghatározott célcsoportok útján például olyan előadások szervezhetők, amelyek révén a lakosok a hajlamuk szerinti tudásra és készségekre tennének szert. Tekintettel, hogy az idős lakosok egy része szociális szükséghelyzetben van, a nem a kereset felé irányuló új és régi tudás jövedelemnövelő alapot képezhet. A háziipar hatáskörébe tartozó különféle aktivitások is felhasználhatók e célra. 1.2.6. Intézkedés: A munkapiac bizonyos edukációs faj iránti szükségletei elemzésének kidolgozása A munkanélküliek száma és azok alapvető demográfia jellemzője alakulásáról szóló adatok, valamint a munkapiac kifejezett szükséglete alapján bizonyos oktatási profilok iránt, szükséges meghatározott időtartamon, pl. egy évtől öt éven belül kifejezni a bizonyos profilok iránti szükségletet. Ezen intézkedés megvalósítása céljából, minden vállalattól és intézménytől, függetlenül a vagyonjogi formájától amelyben dominál, kérni kell, hogy mutassák ki bizonyos oktatási profilok iránti szükségleteiket pontosan meghatározott időn belül. 1.2.7. Intézkedés: A munkanélküliek fejlődési, tudás- és készségek előmozdítása programjának kreálása és végrehajtása Bizonyos oktatási profilok iránt kimutatott szükségletek alapján, szükséges elkészíteni a munkanélküliek fejlődési, tudás- és készségek előmozdításának programját. Külön programokkal fel kell ölelni a fiatalabb populációt, amelynek a tudását gazdagítani kell idegen nyelvek ismeretével és informatikai készségekkel, éspedig az EU-országokkal való könnyebb kapcsolódás céljából. A munkanélküliek esetében, akik rendelkeznek előfeltételekkel (mezőgazdasági földterület, mezőgazdasági létesítmények kiépítését szolgáló terület) a mezőgazdasági termeléssel való foglalkozáshoz, a mezőgazdaság területének szakembereivel együttműködve, serkenteni kell a mezőgazdasággal való foglalkozást. A helyi önkormányzat képviselőinek, együttműködve a tudományos intézetekkel és meglévő civil szervezetekkel, elő kell készíteniük a programokat, amelyek alapján végzik a munkanélküliek edukálását és az aktivitások megfelelő kiválasztását, összhangban a személyi potenciálokkal, a háztartások potenciáljaival és a társadalmi szükségletekkel. A helyi önkormányzat képviselőinek az érdekelteket az intézmények és szervezetek felé kell hogy irányítsák, amelyek biztosítani tudják a szükséges pénzügyi támogatást.
- 117 -
1.3. Prioritási cél: A TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGEK ELŐMOZDÍTÁSA 1.3.1. Intézkedés: Fejlesztési területeinek fejlesztésére
tervek meghozatala
a
társadalmi
fejlődés egyes
A társadalmi élet egyes területeinek a fejlesztésére vonatkozó tervek meghozatala alapját kell hogy képezze az észlelt hiányosságok kiküszöbölésének. Elkészítésükben, a helyi önkormányzat és az illetékes intézmények képviselőin kívül, igénybe kell venni a megfelelő terület szakértőit is. A megvalósításukat folyamatosan kísérni kell, hogy időben el lehessen hárítani az észlelt mulasztásokat, vagy eszközölni lehessen a keletkezett változásokhoz való alkalmazkodásukat. 1.3.2. Intézkedés: A kulturális identitás megőrzése és a multikulturalizmus terjesztése Az aktivitásokkal, amelyeknek a célja a kulturális identitás megőrzése és a multikulturalizmus terjesztése fel kell ölelni, az életkortól függetlenül, a lakosság minden rétegét. Ezen intézkedés megvalósítása a meglévő oktatási- és művelődési intézmények és civil szervezetek útján realizálható. Amikor a kulturális identitás megőrzése feltételeiről és a multikulturalizmus terjesztéséről van szó, szem előtt kell tartani az alábbiakat: Zenta községnek nincs saját nyomtatott közlönye, kivéve a Humánt, amelyet a Vöröskereszt helyi szervezete ad ki. A folyóiratot magyar és szerb nyelven publikálják, az elkészítésében pedig a helyi Vöröskereszt szervezet volontőrei vesznek részt, akiknek hivatásos újságírók segítenek. Zentán működik a Magyar Szó – az egyetlen magyar nyelvű napilap - regionális tiszavidéki szerkesztősége. A szerkesztőséget 12 újságíró és egy szerkesztő alkotja, és nem rendelkeznek kielégítő műszaki felszereltséggel. A községi történésekről a szerb nemzetiségű lakosság a tartományi és a köztársasági szintű napilapokból tájékozódik. Annak ellenére, hogy ezeknek a lapoknak vannak tudósítóik a régióban, nem kétséges, hogy azok nem tudják lefedni a helyi lakosság számára érdekes összes tartalmat. A lapok és elektronikus médiumok elterjedtségének elemzése arra utal, hogy az ezen a területeken folyó munka Zenta lakosainak az entuziazmusán alapul. A tájékoztatás minősége függ a volontőri munkára való készségtől. Ennek következtében szükséges elvégezni az alábbiakat: - javítani a Magyar Szó meglévő szerkesztőségének a műszaki munkafeltételein; - Zenta község szintjén megkezdeni egy nyomtatott közlöny kiadását szerb és magyar nyelven; ugyanazt a tartalmat kell publikálni mindkét nyelven; ezen közlöny beindításával javítani lehetne Zenta lakosainak a tájékozottságát és lehetőség nyílna új munkahelyek nyitására. Zentának van egy privát rádióállomása, amelynek a programja reklámok, apróhirdetések, zenei kívánságok sugározására korlátozódik. Zentának nincs saját televízió- és rádióállomása, amelyek különféle informatív tartalmakat sugároznának. Zenta község területén van magántulajdonban levő kábeltelevízió. Az informatív program, különösen ha községi szintű információkról van szó, nagyon kis terjedelemben képviselt. Jelenleg a Sabotronic magánvállalat épít egy korszerű kábelrendszert, amely, a
- 118 -
kábeltelevízió használata mellett lehetővé teszi a kábeles internet használatát is. A kábeltelevízió jelentős szegmentumot képvisel a különböző kultúrákkal való megismerkedés folyamatában. A kulturális identitás ápolása és a multikulturalizmus terjesztése a civil szervezetek aktivitásain keresztül is megvalósul, minek következtében elengedhetetlen azok munkafeltételeinek javítása 1.3.3. Intézkedés: Zentán, a sport meglévő minőségének fenntartása és az amatőr és iskolai sporttal való foglalkozás feltételeinek javítása megfelelő sportcsarnok kiépítésével Zenta község Sportszövetségének 2005-ben 28 klubja volt, amelyek lefednek 20 sportágazatot összesen 1377 taggal (1193 versenyző, 52 edző, 132 bíró). A 2005. évben a 2001. évhez viszonyítva a sportklubok tagjai számának az 1.260-ről az 1.337-re való növekedése észlelhető. Külön figyelmet a pionírok – sportklub-tagok mozgására kell fordítani. A 2001-től a 2002. évig a számuk 639-ről 741-re nőtt. Azonban 2002-ben ezen kategória tagjainak folyamatos csökkenésére kerül sor. Annak ellenére, hogy jelentős eredményeket érnek el az országos és a külföldi versenyeken, Zenta sportolóinak még mindig nincs megfelelő sportcsarnoka. A sport űzésének hosszan tartó súlyos feltételeiben a fiatal generáció érdekeltségének a csappanására kerülhet sor. Ennek következtében szükséges terjeszteni a sport űzését és biztosítani a különféle sportaktivitások feltételeit. 1.3.4. Intézkedés: A szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok (romák, nők, idősebb személyek) bekapcsolódásának terjesztése Zenta község területén a teljes lakossághoz viszonyítva jelentős a szociális védelmet igénylők száma (9,3%), éspedig úgy a fiatalkorú személyek kategóriájában, mind a felnőtt korú személyek kategóriájában. Az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint a 2004. évben 918 fiatalkorú személy volt szociális szükségállapotban. A szociális védelem fiatalkorú igénylői között legtöbb a családi állapottal veszélyeztetett gyermek (68,4%), majd a viselkedési zavarokkal küzdő gyermekek (18,1%), a szellemileg elmaradottak (10,3%) stb. következnek. A 2004. évben 1433 felnőtt korú szociálisvédelem-igénylő volt nyilvántartva. A felnőtt korú igénylők legszámosabb csoportját az anyagilag biztosítatlan személyek (43,6%), majd az idős személyek (17,0%), a pszichofizikailag és fizikailag gátolt személyek (10,5%) stb. teszik. A szociális-szükséghelyzetben levő személyek leggyakrabban a társadalmi események szélén vannak. Ennek következtében, a művelődési és oktatási intézmények, civil szervezetek, a helyi önkormányzat képviselői, egyrészt a szociális bekapcsolódásuk feltételeinek megteremtésén, másrészt pedig a szociális bekapcsolódásuk serkentésén kell hogy tevékenykedjenek.
- 119 -
II. Stratégiai cél: VERSENYKÉPES, AZ INNOVÁCIÓKON ÉS A PRIORITÁSI SZEKTOROK FEJLŐDÉSÉN ALAPULÓ GAZDASÁG 2.1. Prioritási cél: AZ AGRÁRIPARI KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE, A FALVAK FELÚJÍTÁSA ÉS ÚJJÁÉLESZTÉSE A fejlődésnek a természeti erőforrások jobb kihasználására szolgáló feltételek (mindenekelőtt az öntözés) megteremtésére kell irányulnia, ami ösztönözné a termékszerkezet belterjesebbé tételét (az ipari növények, a zöldségfélék és a takarmánynövények részvételének további növekedését), az egyes termelési vonalak fokozására és a termőföld jobb kihasználására, az állattenyésztés továbbfejlesztésére (itt jelentős szerepe kell hogy legyen a mezőgazdasági tanácsadó szolgálatnak) és a magasabb szintű végtermékgyártásra a saját feldolgozó kapacitásokban, illetve a közvetlen környezet kapacitásaiban. A parasztgazdaságok integrálódásához és a mezőgazdasági komplexum kis- és középvállalatai fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése növelné a Zenta községi mezőgazdasági komplexum hatékonyságát és versenyképességét. Az állattenyésztés Zenta községben jóval nagyobb képviseltséggel rendelkezik és jóval fejlettebb közvetlen környezetéhez – az egész Vajdasághoz – viszonyítva. A mezőgazdaság belterjességének és az állattenyésztés koncentrációjának fent említett indikátorai azonban jelentős mértékben elmaradnak az EU-mutatóktól, így jócskán van még tér a jószágtenyésztés továbbfejlesztésére Zenta községben. A jószágtenyésztési termelési mutatók elemzésének kapott mennyiségi eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy még mindig nem teremtődtek meg az állattenyésztés pozitív és szilárd feltételei. A szarvasmarha-tenyésztésben, a tejtermelésben és a bázisállomány növelésében tapasztalható bizonyos pozitív jelenségeket a magántejüzemeknek a tejtermelők iránti korrekt viszonyulása és ezen termelésnek az állam részéről való premizálása feltételezi. A többi állattenyésztési ágban ez nincs meg, és a termelők sem jól szervezettek, így nem meglepőek a kedvezőtlen és ingatag termelési eredmények. Az aránylag kedvező állattenyésztés-fejlesztési hitelek a jövőben sem adnak pozitív termelési eredményeket, ha az állam egyéb gazdasági eszközökkel nem hat a piac szabályozására és a külföldi tisztességtelen versenytől való védelemre, és ha továbbra is fennmaradnak a rendezetlen viszonyok az elsődleges termelők és a feldolgozók között, amihez elkerülhetetlen az elsődleges termelők érdektársulása. A feldolgozóipar és a kis- és középvállalkozások fejlődése az agrobizniszben az elsődleges mezőgazdasági termelés legjelentősebb lendítőkereke. A magában a Zenta községben levő feldolgozó-kapacitásokon kívül azonban az elsődleges mezőgazdasági termelés belterjességére és szerkezetére jelentős hatást gyakorolnak a közvetlen környezetben levő feldolgozóipari kapacitások is. Azokban az élelmiszeripari tevékenységekben, amelyek befektetnek saját nyersanyagbázisukba (tejüzemek, cukorgyárak, olaj- és szójagyárak) az elmúlt néhány évben a mezőgazdasági termelés, valamint a feldolgozási kapacitások hasznosítási fokának a növekedése is tapasztalható. Az élelmiszeriparnak fejlesztenie kell saját feldolgozói technológiáját, az ISO-szabványokat kell alkalmaznia, és fejlesztenie kell a termelés és a termékek minőségét, valamint többet kell invesztálnia, és integrátorként hatást kell gyakorolnia a nyersanyagbázisára. Így növeli kapacitásainak kihasználtsági fokát, javítja a termékminőséget, lehetővé teszi a zavartalan exportot az EU-tagállamokba, és jelentős mértékben növeli hatékonyságát és világpiaci versenyképességét. Az élelmiszer-ipari fejlődés
- 120 -
pozitív hatást fog gyakorolni mind az elsődleges mezőgazdasági termelés fejlődésére, mind pedig ennek nyersanyagalapjára. Zenta községben jelentős mértékben képviselt az ipari paprika, a cirok és a dohány termelése, ezek nincsenek elterjedve Vajdaság többi részeiben, és tovább kell őket fejleszteni. 2.1.1. Intézkedés: A kis- és középvállalkozások fejlesztése a mezőgazdasági termékek kisipari feldolgozása terén A nagyobb parasztgazdaságoknak a vállalkozásfejlesztés útján kellene növelni saját termékeik finalizálásának fokozatát (télirevaló, szárított termékek, szuvenírek, vendéglátóipar). A kis- és középvállalatok fejlődésének kooperatívnak és konvergensnek kell lennie az élelmiszeriparral, az ökológiai termeléssel és az idegenforgalom fejlesztésével Zenta községben. A termelés, a feldolgozás és a termékelhelyezés integrálása a szövetkezeti rendszer és a KKV fejlődése által a kistermelők részére biztosítja a hatékonyság növelését a termelés, a feldolgozás és a piaci fellépés területén. A KKV fejlődéséhez szükség van a Község támogatására az adó- és a fiskális politika által, a meglévő kihasználatlan feldolgozókapacitások aktiválásában. Ezen a módon a feldolgozókapacitás felhasználásának növelt terjedelme által növekedni fog a hatékonyság (a termékegységenkénti alacsonyabb költségek által), az összes termelési volumen növekedése által pedig az effektivitás is. A pozitív hatások megnyilvánulnak mind az elsődleges mezőgazdasági termelés fejlődésében, mind a nagyobb foglalkoztatásban is. 2.1.2. Intézkedés: A jószágtermelés belterjesítése a jószágfeldolgozó és termelő ipar összekapcsolásával A szarvasmarha-tenyésztésbe, a juhtenyésztésbe, a sertéstenyésztésbe és a baromfitenyésztésbe való befektetések számának növekedése és fokozása hozzájárul a mezőgazdasági össztermelés előmozdításához. Ezt az állami intervenciós intézkedésekkel, valamint a jószágfeldolgozók és -termelők termelői összekapcsolásával lehet gyorsítani, mint ahogyan az egyes környezetekben meg is történt a szarvasmarha-tenyésztést és a tejtermelést illetően. 2.1.3. Intézkedés: A talaj jobb kihasználásának lehetőségei a kalászosok utáni és utólagos vetések által Az öntözés alkalmazásával biztosítani a feltételeket a termőföld jobb hasznosítására évi több vetés és aratás által. Ezáltal növekszik a mezőgazdaságban a tőke forgása, növekszik a mezőgazdasági termelés intenzitása, hatékonyabban használják fel a rendelkezésre álló termelési tényezőket (mechanizációs eszközök, munkaerő), csökkennek a termékegységenkénti termelési költségek, és növekszik a gazdasági effektivitás és hatékonyság, amivel megteremtődnek a feltételek jószágtenyésztés további fejlődéséhez.
2.1.4. Intézkedés: Az agrár-ökoturizmus fejlődése
- 121 -
Zentának kitűnő feltételei vannak az agro-ökoturizmus fejlesztésére. A fejlett mezőgazdasági termelés, a kulturális örökség és a Tisza folyó. Mindezek a tanyai típusú falusi turizmus, a halászati turizmus, a friss, egészséges étel és ital kínálatán alapuló vendéglátóipar, az eredeti szuvenírek, a hagyományos vajdasági konyha és a tanyai vagy a Tisza-parti üdülés fejlesztésének az előfeltételei. A Tisza folyón történő folyami utasszállítás bevezetésével mind Magyarország, mind a Duna felől, idegenforgalmi ügynökségek és turisztikai operátorok szervezésében, megfelelő marketing, propaganda és meghatározott rendezvények bevezetése (pl. Paprika Napok) mellett megvan a reális lehetősége annak, hogy Zenta község jelentős idegenforgalmi destinációvá váljon a Vajdaságban.
2.1.5. Intézkedés: A specifikus mezőgazdasági termékek termelésének előmozdítása A gyógy- és fűszernövény-termelés – aminek a fejlesztésére megvannak a természeti feltételek, valamint a feldolgozókapacitások és a piac is – előmozdítása a község mezőgazdasága közgazdasági effektivitásának és hatékonyságának javítását célzó jelentős intézkedés. A jelentősebb olajrepce-termelés és a biodízel-előállító finomítóba történő beruházás úgyszintén jelentős szegmense a mezőgazdasági komplexum jövőbeni fejlődését illetően, mivel az újrahasznosítható energia termelése egyikét képezi a világ-mezőgazdaság jelentősebb fejlesztési céljainak. Ehhez külföldi és hazai forrásokból beruházási eszközöket kell biztosítani, és erőteljesebb marketingfellépésre van szükség. 2.1.6. Intézkedés: A fiatal vállalkozók helyzetének és munkafeltételeinek az előmozdítását célzó program kidolgozása A Zenta községben meglévő mezőgazdasági tanácsadó szolgálat továbbfejlesztésének nem csak az agrárpolitika gyakorlatba való implementálására, az állam és a mezőgazdasági termelők közvetlen kapcsolatteremtésére és a parasztok céljainak az állam céljaival való összehangolására kell irányulnia, hanem a fiatal mezőgazdasági termelők helyzetének és munkafeltételeinek előmozdítására is. Így enyhülne a fiatalok faluról való eltávozása, és hosszú távon biztosítva lenne a szükséges munkaerő-újratermelés a mezőgazdaságban. Ezekbe a programokba a tanácsadó szolgálaton kívül a községnek is be kellene kapcsolódnia, így reális lehetőség lenne a falufejlesztési program és a falusi ifjúság helyzetének előmozdítása realizálásához szükséges adományeszközök biztosítására. 2.2. Prioritási cél: A FENNTARTHATÓSÁG KONCEPCIÓJÁN ÉS A NEMZETKÖZI SZABVÁNYOKON ALAPULÓ TURIZMUS FEJLŐDÉSÉNEK TERJESZTÉSE
Zenta község gazdaságának ezen szegmensén a turizmusfejlesztés bemutatása (1) értendő a fenntarthatóság és a nemzetközi standardok koncepcióján alapulva (2). Ennek értelmében Zenta községnek az alábbiakat kell tennie: A turizmus fenntartható fejlődése kielégíti a jelenlegi turisták és turisztikai régiók igényeit a jövőbeni turistákra vonatkozó lehetőségek egy időben történő növelésével. Ez olyan erőforrás-irányítás, ami kielégíti a gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeket, a kulturális integritás, az alapvető ökológiai folyamatok és a biológiai diverzitás egyidőben való támogatásával. - 122 -
Az idegenforgalmi világszervezet előtérbe helyezi, hogy a turizmus fenntartható fejlődése az összes turizmusformákra vonatkozóan és az összes típusú turisztikai destinációban – beleértve a tömegturizmust is –, valamint az idegenforgalmi folyamat különféle szegmenseiben alkalmazható tudás-menedzsment és –kalauz legyen. A fenntarthatóság elve vonatkozik az idegenforgalom fejlődésének ökológiai, gazdasági és a szocio-kulturális aspektusaira is. A fenntartható turizmus politikája fejlesztésének és alkalmazásának számos elvre és lépésre kell alapozódnia. Ezek betartása szavatolja a fenntartható turizmus céljainak valóra válását. Ez mindenekelőtt az ellenőrzött fejlődésre való törekvéssel összhangban hozott döntések meghozatalára vonatkozik. A fenntartható turizmusban leggyakrabban használt mércék és elvek a következők: az ökológiai, társadalmi kulturális és közgazdasági fenntarthatóság, az oktatási elem, a helyi részvétel és a védelem elve. Ökológiai fenntarthatóságon a környezet ökológiai összetevőire való hatás elkerülése vagy minimalizálása értendő. A kulturális fenntarthatóság az idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó közösség kulturális szokásainak a fennmaradása, amelyek pedig a domináló kulturális turistacsoportok hatása alatt gyakran változnak. A közgazdasági fenntarthatóság a helyi közösség – a turisztikai fejlődés által realizált – gazdasági bevételeinek a kívánt stabil vagy növekvő szintjét jelöli. Az oktatási elem a Zenta községbeli turizmusban foglalkoztatottak oktatását jelenti, hogy jobban megértsék tevékenységeik környezeti következményeit. A helyi részvételen a helyi közösségnek az idegenforgalmi gazdaságba való teljes bekapcsolódása értendő. A védelem elve olyan módon valósul meg, hogy a turizmus többszörösen hasznos lehet a természeti és a kulturális örökség védelmének folyamatát illetően, másrészt, függ is ettől a védelemtől. 2.2.1. Intézkedés: A Zenta községbeli turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása A Zenta községbeli turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása azt jelenti, hogy ennek a helynek a következőket kell megtennie: - definiálni kell a turizmus vízióját, céljait, irányadó stratégiáit és feladatait, - a helyi és a külföldi turizmusalanyokkal meg kell ismertetni az érdekeket, felelősségeket és a turizmusból adódó lehetséges előnyöket, - a meglévő idegenforgalmi kínálatot lényegbevágóan kell bővíteni, és új termékeket és szolgáltatásokat kell kifejlesztenie, - új turisztikai destinációként és új imázzsal, az időszerű és a várt piacfejlődéssel összhangban, világos helyet kell hogy foglaljon az idegenforgalmi piacon, - jelentős beruházásokat kell eszközölni az idegenforgalmi köz- és magánszektorban, - létre kell hozni az idegenforgalmi köz- és magánszektor kreatív partnerségi rendszerét, - a hosszú távú és fenntartható turizmusnövekedés szavatolásaként új irányítási rendszert kell kialakítani az idegenforgalomban. 2.2.2. Intézkedés: Zenta idegenforgalmi kínálata háromnyelvű katalógusának kidolgozása
- 123 -
Zenta idegenforgalmi kínálatának háromnyelvű katalógusa illusztratív és textuális tartalomkombinációval rövid, szuggesztív, a szöveggel együtt az ebben a szövegben kiemelt összes első osztályú attrakció esztétikai, kuriózumszerű, rekreációs, ismereti turisztikai attribútumát kihangsúlyozó vizuális alkotóelemekkel. - Tartalmilag úgy kell koncipiálni, hogy a jövőbeni turistának világos oka legyen arra, hogy kézbe vegye és hogy elolvassa a katalógust. - Világosan be kell azonosítani a célcsoportot, és ebben az értelemben kell hozzáfordulni. A lehetséges turistának a katalógus elolvasását követően legalább három olyan okot fel kellene sorolnia, ami miatt ellátogatna a bemutatott destinációba. - A katalógusnak a szöveges részen kívül olyan fényképeket is kell tartalmazni, amelyeket a turista az érdeklődésével kapcsolatba hozhat. - A fényképnek világosan kell utalnia az attrakciólátogatásból származó haszonra. - Szükséges, hogy világos utasításokat tartalmazzon arra vonatkozóan, hogyan lehet eljutni a destinációhoz. - Meg kell adni az összes adatot a szolgáltató szervizekről, illetve az anyagi alapról (receptív, infrastrukturális és szuprastrukturális tényezők). - A szöveg nem szabad hogy túlságosan hosszú legyen, ellenben érdekesnek és ösztönzőnek kell lennie. - A katalógust grafikailag jól kell elkészíteni. - A katalógus elolvasása után olyan összbenyomás kell hogy kialakuljon, hogy érdemes pénzt költeni az általa promovált destináción való tartózkodásra. 2.2.3. Intézkedés: Idegenvezetők és idegenforgalmi menedzserek edukálása Zenta község akkor válhat ismertté a turisták részéről, ha az idegenvezetők mindent tudnak a turisztikai attraktivitásokról, hierarchikus elv alapján, minél magasabb értékszintű az attraktivitás, annál jobban kell ismerni. Az idegenvezetők edukálása az Újvidéki Természettudományi-Matematikai Kar - földrajz, idegenforgalom és szálloda szak – együttműködése által eszközölhető, amely a Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium engedélyével végezheti ezeknek a kádereknek az edukálását. Ennek értelmében meg kell nézni az idegenvezetői szakvizsga programjáról és letételének módjáról szóló, a kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási miniszter által az idegenforgalomról szóló törvény (az SZK Hiv. Közlönye, 45/05. szám) 72. szakasza alapján meghozott szabályzatot. 2.2.4. Intézkedés: A hajózási turizmus fejlesztése jacht- és csónakkikötő-projektum realizálása által Zenta községnek a hajózási turizmusba való bekapcsolása megköveteli az összes hajózási létesítmény és hajózási túraforma igényének megfelelő kikötő kiépítését. A csónakés jachtkikötő kiépítésén értendő párhuzamosan a Tisza nemzetközi folyóvá való kihirdetése. A funkcionális kikötő az első, nélkülözhetetlen feltétele a hajók Zentánál való kikötésének. Az utasszállító hajók kikötését a város teljes idegenforgalmi kínálata kialakításának összefüggésében kell szemlélni, mindenekelőtt a művelődéstörténeti örökség, a városi zöldterület rendezése, a tájékoztató megjelölések bevezetése, a rendezvényszervezés, a szállodai és éttermi szektor, az infrastrukturális és szuprastrukturális létesítmények rendezése és egyéb, gazdagabb és sokrétűbb idegenforgalmi kínálatot jelentő rendezés szempontjából.
- 124 -
Az EU-tapasztalatok alapján a kikötőnek az alábbi fő csoportokba kellene bekapcsolódnia: A hajótulajdonosok egyéni hajózása - 2-4 személyes kis hajók. Charter - hajó és vitorlás bérbevétele folyón való hajózás céljából – 4-12 személyes kis és közepes hajók. Körutazások a folyókon – szervezett csomagutak a folyón a tour-operátorok és a destinációs menedzsment cégek (DMC) részéről – nagyobb és nagy hajók 20 személyes embercsoporttól egészen 300 személyig 40. E termék összetételében új alfaja jelenik meg a hajójárműveknek, a vitorlás dereglye (angolul: «barge»), amelynek magas színvonalú berendezése van, és ahol, a magántulajdonosok részéről történő használaton kívül erős kereslet van az ezen hajófajtával való «cruising» iránt (ún. «barging»). A piac legnagyobb része a folyami körutazásokra vonatkozik, amelyek több napos (7-től egészen 21 napig tartó), több országon áthaladó hajóutat tartalmaznak. A tengeri «cruising»-tól eltérően a folyami «cruising»-on nappal hajóznak, esténként pedig megállnak a kikötőkben pontosan előre meghatározott destinációkon. Általában a csomagba be van kapcsolva a hely és a destináció megtekintése, kirándulások a környékre és hasonlók, valamint egyéb különleges érdekű tevékenységek (madarak megfigyelése, kerékpározás, gyaloglás stb.). A bizottság ellenőrzi a hajózási turizmus létesítményeinek a megfelelő kategóriákba való besorolására előírt feltételek meglétét, jegyzőkönyvet vesz fel a munkáról, és a miniszternek javaslatot ad a létesítmény megfelelő kategóriába való besorolására. Az eljárás költségeit a kérelem előterjesztője viseli. A költségek mértékét a miniszter állapítja meg, és azokat a hajózási turizmus létesítménye kategóriájának meghatározására vonatkozó kérelem benyújtásával egy időben kell fizetni. 2.2.5. Intézkedés: A falusi turizmus fejlesztése az autentikus architektúra és a tanyák újraélesztésével és a turistáknak a hagyományos gasztronómiai kínálattal való megismertetésével Az autentikus architektúra és a tanyák idegenforgalmi valorizálása, adaptálása és konzerválása a legjobb és leghatékonyabb módja az ökorurális turizmus (tanyák) fejlesztésének, ami manapság nagyon aktuális turizmusforma, és fejlődési tendenciát jelez mind a bel-, mind a külföldi idegenforgalmi kereslet kontextusában. Az autentikus architektúra az ökorurális turizmus funkciójába helyezhető, de magában a városban a kulturális turizmus részeként a városi funkciójában fog állni. 2.3. Prioritási cél: A VERSENYKÉPES, EXPORTORIENTÁLT HELYI GAZDASÁG FEJLESZTÉSE A KKV-szektor mindegyik képviselője meghatározott jelentőséggel bír Zenta községet illetően. Egyes gazdasági szektorok mégis különleges stratégiai jelentőséggel rendelkeznek a helyi közösség fejlődésére nézve, köszönve mindenekelőtt a meglévő helyi természeti erőforrásokon alapuló új értékek hozzáadása képességének. Tekintettel arra, hogy Zenta község mindenekelőtt magas minőségi fokozatú megművelhető földterületben gazdag, a domináns gazdasági ágazatok a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. A két említett ágazat mintegy kétharmados arányban vesz részt a község nemzeti jövedelmében, ami azt jelzi, hogy a helyi gazdasági struktúra fejlődése nagymértékben függ tőlük. A helyi gazdaság – illetve annak termékei és szolgáltatásai – közvetlen összefüggésben lesz a kis- és középvállalatokban levő menedzsercsapatok vagy önálló menedzserek képességeivel és
- 125 -
ügyességével, ami nagyon eredményesen megvalósítható a különféle típusú nem formális edukáció és a legjobb gyakorlati példák tanulmányozása által. A KKV-szektornak a helyi közösség fejlődésére közös érdekű projektumokon való összekapcsolása a tudás, képesség, technológia és minőségi rendszer szinergiáján alapuló versenyképes piaci fellépéssel hozzájárul a klaszterek és asszociációk létrehozásához, az új gazdaságban való legjobb gazdálkodási modell példájaként, a kisvállalkozásokról szóló európai alapokmány ajánlásaival összhangban. Az üzleti inkubátorházak alapítási projektumainak megvalósítása segítséget fog nyújtani a helyi gazdaság fejlődését, az új munkahelyek megteremtését, a KKV-szektor, a helyhatóságok és a civil szektor képviselői közötti kapcsolat promoválását illetően. Az inkubátorház a KKV hatékony fejlesztési eszközeként az önfoglalkoztatás támogatására és a szociális feszültségek csökkentésére szolgáló infrastruktúra megteremtésével biztosítani fogja a meglévő zentai KKV részére az edukációt és segíteni fogja munkájukat. A közvetlen külföldi beruházások felé forduló többi szerbiai régió tapasztalatai azt jelzik, hogy kétségtelenül ez az egyik leggyorsabb módja a szilárd helyi gazdaság megteremtésének. A külföldi tőke jövetele hozzájárul az új munkahelyek megteremtéséhez, ösztönzi a kis- és középvállalatok fejlődését, serkenti a korszerű technológiatranszfert, és dinamizálja a helyi közösség gazdasági rendszerét. 2.3.1. Intézkedés: A közvetlen külföldi befektetések vonzása Közvetlen külföldi befektetésen külföldi cég vagy egyén általi tőkebefektetés értendő nyereséges tevékenység végzése céljából, meghatározott területen, jelen esetben Zenta községben. Az idegen tőke greenfield (zöldmezős) és brownfield (barnamezős) beruházás formájában a helyi közösségbeli munkanélküliség jelentős csökkentési tényezőjét fogja képezni. Ezen intézkedés realizálásának gyorsítása érdekében a potenciális beruházóval való kapcsolatteremtés kulcsfontosságú a beruházási projektum megvalósításában. A kapcsolatteremtés minősége nagymértékben meghatározza a beruházás ütemét és a beruházás mértékét, ami maga után vonja azt, hogy ezen intézkedés realizálása érdekében ki kell fejleszteni egy külön községi közigazgatási hivatali osztályt, amelynek az lenne az alapvető feladata, hogy idevonzza és figyelemmel kísérje a lehetséges külföldi befektetőket. A közvetlen külföldi befektetések vonzására vonatkozó munka alapszakaszai a következőket tartalmazzák: (1) adekvát, gyors és minőséges válaszokat a potenciális befektető általános érdeklődésére a község közgazdasági indikátoraira, a befektetésekről szóló jogszabályokra és könnyítésekre, az adórendszerre és a helyi adókönnyítésekre és a helyi adókedvezményekre, valamint a munkaerő-költségekre és -minőségre vonatkozóan, (2) specifikus információk nyújtását a potenciális beruházónak a bejegyzési eljárásokról, a munka- és a tartózkodási engedélyekről és az esetleges partnerségi együttműködési viszonyokról, (3) Zenta község minden konkrét projektumban való együttműködési szándékának kinyilvánítását, a szándékról szóló levél megírása által, amelyben a befektetés lehetőségét kiemelve specifikus típusú információkkal szolgál: a telek vagy a csarnok lokációja és területe, a terület, üzem vagy csarnok bérlete vagy eladási ára, valamint az infrastruktúra állapota a konkrét lokáción (4) annak lehetővé tételét, hogy a befektetők meglátogassák a községi menedzsert és a konkrét lokációt. A külföldi befektetők sikeres idevonzásához a potenciális befektetők részére ki kell alakítani a rendelkezésre álló erőforrásokról szóló adatbázist, amivel a külföldi befektető informálásának eljárása jelentősen meggyorsulna.
- 126 -
2.3.2. Intézkedés: Helyi partnerség a vállalkozói és a KKV-szektor fejlődésének serkentésére A KKV-szektor képviselői nagymértékben függnek a kedvező helyi gazdálkodási feltételektől. A köz- és a magánszektori partnerség jelentős mértékben ösztönözheti a helyi gazdasági körülmények fejlesztését a KKV-szektorban, az alábbi módon: - az összes KKV-szektor erősítésével a projektumok körüli összegyűléssel a hazai és a külföldi piacon való egységes fellépésre való törekvés hangsúlyozásával, - a kínálatra és a keresletre vonatkozó egységes adatbázis létrehozásával helyi közösségi szinten, - az élelmiszeriparon és a feldolgozóiparon alapuló külföldi irányultságú KKV-szektor ösztönzésével, - a falusi turizmus fejlesztésének ösztönzése külön hangsúlyt helyezve a Tisza folyó vízgyűjtő területének revitalizálására, - a lokalitás és régió komparatív előnyeit használó tevékenységek ösztönzése, - ösztönző intézkedési és könnyítési rendszer vállalatok és új munkahelyek létesítésekor. 2.3.3. Intézkedés: A KKV-szektor verseny- és exportképességének a növelése A KKV-szektor verseny- és exportképessége két tényezővel áll közvetlen összefüggésben: (1) a versenyképesség ösztönzésével ebben a szektorban, (2) a vállalatok, főként a mikro- és kisvállalatok összekapcsolási és együttműködési modelljének fenntartásával. Az említett tényezők különféle tevékenységek által realizálódhatnak, de a Zenta községbeli helyi fejlődésre az alábbi mechanizmusok és eszközök lennének a legmegfelelőbbek: - üzleti inkubátorház létesítése, - ipari övezet és ipari park létesítése. - az alapvetően innovációs tevékenységgel bíró hazai és nemzetközi projektumok támogatásának kialakítása, - a termelésben való összefonódáson, az ugyanazon szektor keretében kis cégek közötti innovációs vagy kereskedelmi együttműködésen alapuló horizontális klaszterek és asszociációk létrehozása, - a különböző szektorok ugyanazon újratermelési vonalában részt vevő cégek közötti vertikális klaszterek és asszociációk létrehozása, - újrahasznosítható energiaforrások felhasználása biodízel, bioetanol és biobrikett gyártására. 2.3.4. Intézkedés: A vállalkozások erősítése és a vállalkozói tudat emelése A vállalkozásfejlesztés támogatásában az egyik legfontosabb prioritás a KKV különböző finanszírozási formáinak a biztosítása. A pozitív ösztönzési változások alapvető irányai a jogszabályozási körülmények megváltozására, a szükséges intézményes infrastruktúra megteremtésére és a szükséges eszközök biztosítására vonatkoznak megfelelő,
- 127 -
nem pénzügyi támogatás mellett. Ezen intézkedéshez az alábbi mechanizmusok nyújthatnak megfelelő támogatást: - revolving alap létrehozása a KKV-szektor fejlesztési projektumainak társfinanszírozására, - új lokációk zöldmezős beruházásokra való alkalmassá tétele, - új üzletteremtés és a magánkezdeményezés promoválása a kis- és középvállalatokra vonatkozó, községi mikrohitelalapon alapuló start-up-ok pénzügyi segítségével és támogatásával, - helyi garanciaalapok létesítése a helyi gazdasági fejlődés pénztámogatására és a foglalkoztatás előmozdítására, - a meglévő cégek jobb szervezése és a teljesítőképesség növelése különleges képzések segítségével a marketing, a pénzügy, az emberi erőforrások irányítása vagy menedzselése területét illetően a KKV-menedzserek vagy –tulajdonosok célcsoportjával. 2.3.5. Intézkedés: A gazdaság innovációs potenciáljának erősítése fenntartható technológia igénybevételével A községbeli gazdaság attraktivitásának fokozása céljából biztosítani kell az innovációs tevékenységek erősítését és azok adaptálását. Ezt a termelési folyamatban a minőségellenőrzés és a fenntarthatóság bevezetése terén kell erősíteni. Ezen intézkedések végrehajtásának fő feladatai az alábbiak: - a minőségellenőrzés bevezetése és bővítése EU-rendszerek (ISO, QM, TQM, EMAS, HACCP stb.) segítségével; - a gazdasági tevékenységek tervezése és a vállalatok elhelyezése során szem előtt kell tartani a potenciális környezet helyi, természeti és tájpotenciáljait; - ökotermelés: biotermékek előállítása, a mezőgazdasági termőterületek védelme, az agroökológiai előírásoknak megfelelő termelési technológiák bővítése; a veszélyes ipari hulladék összegyűjtése és gyáron belüli ideiglenes elhelyezése, biztosítani a hulladék másodlagos nyersanyag formájában történő újrahasznosítását; - veszélytelen, ún. «tiszta» technológiák előtérbe helyezése (a szennyezés és a hulladékmennyiség csökkentése), ezek kevésbé veszélyeztetik a környezeti elemeket; - kisebb vízfogyasztással működő technológiák, illetve a technológiai vizet újrahasznosító rendszerek alkalmazása a vízfogyasztás csökkentése érdekében; - a helyszínen keletkező ipari és kommunális hulladékok feldolgozására szolgáló rendszerek kiépítése; - energiafogyasztás-takarékossági koncepció kidolgozása, kevesebb energiát fogyasztó technológiák forszírozása, a napenergia igénybevétele, „szoláris építészet” az első szakaszban a közintézmények esetében (iskolák, egészségügyi intézmények stb.). III. Stratégiai cél: FEJLETT ÉS ATTRAKTÍV INFRASTRUKTÚRA, MINT A KÖZSÉG TELJES FEJLŐDÉSÉNEK TÁMASZA Zenta község a Tisza mente részeként kivételes természeti és tájértékekkel, továbbá gazdasági tradícióval rendelkezik. Szükséges, hogy a versenyképesség felé irányuló innovációs gazdasági fejlődés ne veszélyeztesse a kulturális és a természeti értékeket, hogy azok továbbra is a lakosság életminőségének fenntartását szolgálják a városi és a
- 128 -
falusi környezetekben, illetve, hogy a helyi természeti, emberi és kulturális erőforrások kihasználása harmonikus legyen. Az egyik leghatékonyabb eszköz a mikrorégiók fejlesztésére és a területen belüli egyenlő lehetőségek megteremtésére az informatikai rendszer kiépítése és tartalmának előmozdítása lehetne területi szinten. A műszaki támogatás – broadband-adatátvitel lehetősége – minden településen megvan. A cél az intézmények, a területi szervezetek, a vállalatok és a lakosság mind szélesebb körű bekapcsolása. Az «e-közigazgatás» területét szabályozó jogszabályok (az információk elektronikus szabadságáról és a közérdekű információkhoz való hozzáférésről szóló törvény; a közigazgatási eljárásról szóló törvény) meghozatalában tett első lépések, valamint az online-szolgáltatások (pl. használói portál) fejlesztésében tett lépések megteremtették a területfejlesztési keretet, amit csak ki kell bővíteni a területre jellemző tartalmakkal (pl. helyi rendeletek, űrlapok, eljárások, értesítések, tájékoztatók). A jelenleg hozzáférhető versenyképes technológiák (ADSL, kábelhálózat, EDGE), illetve a bevezetés előtt álló technológiák (WiMAX, 3G) elvben már most lehetőséget nyújtanak a lakosság nagyobb része számára ezen helyi hálózatok előnyeinek a felhasználására, a szolgáltatási díjak azonban korlátozóan hatnak a tömeges rácsatlakozásokat illetően. 3.1. Prioritási cél: A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FOLYAMATOS ELŐMOZDÍTÁSA A község versenyképessége és az Észak-, majd az egész Tisza menti kulcspozíciója elérése érdekében szükség van egyrészről a helyi utak, a vasúti közlekedés és a vízi közlekedés korszerűsítésével elérni a város és a község jobb közlekedési elérhetőségét, másrészről javítani a község pozícióját regionális téren (pl. a szegedi és a temesvári repülőterek közelsége gyors regionális kapcsolatépítést igényel a magyar és a román határátkelők irányában). 3.1.1. Intézkedés: A községi infrastruktúra újjáépítési stratégiájának a kidolgozása
A községi infrastruktúra újjáépítési stratégiájának a kidolgozása megköveteli a résztervek konszolidálását és összehangolását, mivel az egyes infrastruktúraszegmensek rekonstrukciós stratégiája egészében vagy nagyrészt már elkészült. Összehangolásuk szükségszerű, hogy ne kerüljön sor prioritási összeütközésre és műszaki-technológiai összehangolatlanságra pl. a közlekedési útvonalak, a gázvezeték-, a szennyvízcsatorna- , a kábelhálózat stb. építésének idejét illetően. Ezért szükséges, hogy Zenta község és a környező községi egységek együttműködjenek, hogy a területi tervekbe illesszék be az infrastruktúrafejlesztést, majd ki kell dolgozniuk a régióbeli infrastruktúrafejlesztés kivitelezhetőségi tanulmányát. Ennek a tanulmánynak ki kell mutatnia a személy- és áruszállítási irányokat, valamint a lakosságnak az egyes infrastruktúraszolgáltatások iránti igényét. A tanulmány eredményei alapján pályázni lehet a különféle alapoknál, de úgyszintén pályázni lehet egyéb területeken, pl. a szomszédsági együttműködés stb. területén is. Ezek a tényezők a több forrásból való pénzeszközszerzés lehetőségére utalnak. Mivel a rekonstrukciós résztervek – ahogyan már említettük – már léteznek, és értékelésünk szerint azok reálisak és célszerűek, de szükség van összehangolásukra.
- 129 -
Szintézisstratégiát kell hozni az alábbiak rekonstrukciójára vonatkozóan: közúti közlekedés, vasúti közlekedés, mint az egyedüli közlekedésforma, amelynek finanszírozásában az EU érdekelt, elektromosenergia-átvitel és –ellátás, fix telefónia, mobil telefónia, rádió- és televíziószolgáltatások, kábeltelevízió. 3.1.2. Intézkedés: A községek regionális szintű kapcsolódása a közös közlekedési, infrastrukturális problémák megoldásában A községek regionális szintű kapcsolódása a közös közlekedési, infrastrukturális problémák megoldásában az alábbi ágazati intézkedésekre és prioritásokra konkretizálódna: - Szükséges, hogy a községek együttműködjenek, hogy a területi tervekbe beillesszék a vasútvonalak fejlesztését, majd ki kell dolgozniuk a vasúti infrastruktúra régióbeli fejlesztésének kivitelezhetőségi tanulmányát. Ennek a tanulmánynak ki kell mutatnia a személy- és áruszállítási irányokat, rá kell mutatnia a vasút mint olcsó, ésszerű, ökológiai szempontból elfogadható tömegközlekedési forma előnyeire. Ezen túlmenően a vasút rekonstrukciója és korszerűsítése lehetőséget nyit a nemzetközi forrásokból történő könnyű és biztos finanszírozásra. A Zenta község területén levő vasútvonalak regionális és magisztrális státusa a régió lehetséges közlekedésstratégiájának kontextusában - A vasúti infrastruktúra fejlesztését illetően néhány lehetséges stratégia létezik, amelyek valószínűsíthetőek a Zenta területén lévő vonalakra: 1. kapcsolat a X-es korridorral és a IV-es korridorral. A X-es korridor Belgrád–Szabadka–Budapest irányban halad, míg a IV-es korridor áthalad Magyarország, Románia és Bulgária területén. Zentának Szabadka és Temesvár közötti tranzitvonalként nagyon jelentős stratégiai helyzete lehet. 2. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió közlekedési stratégiája Az elfogadott vasútfejlesztési stratégia előirányozza a Szeged–Nagykikinda– Temesvár és Szabadka–Csikéria–Bácsalmás vonal rekonstrukcióját, ami a vasúti szállítás szempontjából Zentát újfent különleges jelentőségű tranzithelyzetbe hozza. 3. A Tisza menti Újvidék–Óbecse–Zenta–Magyarkanizsa–Horgos–Szeged magisztrális vonal lehetséges fejlesztése Ez a vonal mindenekelőtt a helyi önkormányzati egység terveitől, illetve érdekeltségüktől függ, mivel a vasútról szóló törvény alapján – mint ahogyan már említettük – a kezdeményezésnek a helyi önkormányzattól kell kiindulnia. 3.1.3. Intézkedés: A Tornyosi úton és a Tisza-parton kerékpárút kiépítése A Tornyosi út és a Tisza parti része lineáris jellegű sávok, és táj-funkcionális jellegzetességeikkel ideálisak kerékpárút építésére. Ezek megépítése sürgős cselekvést igényel, és összhangban van a harmonikus és egészséges ökológiai környezet fenntartására irányuló törekvéssel, az összes effajta lehetőséget nyújtó lokalitás aktiválásával. 3.1.4. Intézkedés: A központi városi magból a szállítási korridorok kihelyezése és kerülőutak kiépítése
- 130 -
A tranzitforgalom Zenta településen keresztül az Árpád, az Új sor, a JNH, az Újvidéki út, a Tornyosi út, a dr. Jovan Cvijić, a Janko Vukotić tábornok utcákon és a Szabadkai úton halad át. Ezek az utak nagyon meg vannak terhelve. Ezen túlmenően problémát jelent az, hogy az I. osztályú, 24. számú országút szinten áthalad a síneken, ami megnehezíti a gyorsabb tranzitforgalmat. Kerülőút kiépítésével a település északi oldalán és felüljáró kiépítésével a Žitoprometnál a tranzitforgalom meggyorsulna a Belgrád– Nagybecskerek–Nagykikinda–Zenta–Szabadka útirányban. Erre a kerülőútra vonatkozóan megvan a főprojektum 1991-ből. A kerülőútnak a település nyugati részén való kiépítésével növekedne a közlekedésbiztonság (főként a kerékpárosoké és a gyalogosoké) azokban az utcákban, amelyekben jelenleg a tranzitforgalom folyik (Új sor, JNH, Újvidéki út, Tornyosi út, dr. Jovan Cvijić, Janko Vukotić tábornok utca). 3.1.5. Intézkedés: A helyi utaknak a regionális és magisztrális úthálózatokba való integrálódása Zenta községnek a fontosabb kommunikációkat illetően aránylag jó helyzete van. Zenta egyfajta értelemben az utak találkozóhelyét képezi, illetve refrakciós ponton található, a közúti útvonallal és a tiszai hajózási útvonallal érintkezve. A 10-es korridor azonban a keleti mediterrán turistaútvonal részeként Zentától és a község határától nyugatra található, és 38 km hosszú regionális úttal kapcsolódik hozzá. A város tehát, amennyiben kifejezettebb idegenforgalmi vonásokat nyerne, a nemzetközi úthoz való távolságára való tekintettel a tranzit kontraktív övezet külső részét képezné. Véleményünk szerint ezen nemzetközi út szempontjából Zentának sem ebben a pillanatban, sem pedig a közelebbi perspektívában nincs erősebb tranzitközponti szerepe. Hogy ez a funkció megvalósuljon, a helyi utakat a regionális és a magisztrális utak hálózatába kell integrálni, ezt pedig össze kell kötni a 10-es korridorral. A helyi utaknak a regionális és magisztrális úthálózatokba való integrálása minőségük előzetes javítását igényli. A helyi utaknak a regionális és magisztrális úthálózatokba való integrálása előtt el kell végezni a rekonstrukciót az úttest minőségének javításával és (vagy) kapacitásának bővítésével, illetve növelésével és a biztonság növelésével. 3.2. Prioritási cél: ZENTA KÖZSÉG KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK MODERNIZÁLÁSA
A község lakossága minőségi (urbánus és rurális) életkörnyezete eléréséhez egy olyan kommunális infrastruktúra kiépítése a feltétel, amely csökkenti a lakott települések lakossága mindennapi élete által keletkezett összes káros hatást. A túlzottan gyors ütemű urbanizációt nem követték megfelelő urbánus infrastrukturális rendszerek, amelyeknek enyhíteniük kellene a természeti elemek megterheltségét a városi környezeten belül, továbbá azok kedvezőtlenségét az emberi komfortot illetően. A kommunális infrastruktúra megépítettségének hiánya leginkább Zenta perifériális részein, a város peremén, valamint a község nem városi településeinek teljes területén érezhető. A helyi és a tranzitforgalom intenzív fejlődésének káros következményei a tranzitforgalomnak a településen kívülre történő kihelyezésével, az utak korszerűsítésével, az
- 131 -
útpadkák kiépítésével és az azokat körülvevő zöldövezetek létesítésével küszöbölhetők ki. Mivel a településen belül már megkezdődött a szilárd és a folyékony hulladéknak a városi környezetből való kiküszöbölését biztosító infrastrukturális rendszerek kiépítése, valamint a fűtés korszerűsítésével a klasszikus eredetű légszennyezés és az egyéb megterhelésnemek a minimumra kell, hogy csökkenjenek. Ezért a 2007-2013-ig terjedő időszakban be kell fejezni azokat az infrastruktúrarendszereket, amelyekkel komfortos mikroklíma, tisztább levegő lenne elérhető, és amelyekkel csökkenne a Tisza folyó megterheltsége, valamint a föld alatti vizek minőségének a veszélyeztetettsége. 3.2.1. Rendszerbeli monitoring végrehajtása a légszennyeződést illetően és zajtérkép kidolgozása A levegőnek az ipari légszennyezők, a közlekedés és a kommunális tűzterek által kibocsátott gázokkal való megterheltségének szisztematikus csökkentése céljából szükség van a rendszeres monitoring megszervezésére a légszennyezők kibocsátásának és a levegő megterhelésének a figyelemmel kísérésére az MEM22-hez viszonyítva. A légszennyezésmérési monitoring felállításával együtt szükség van a zaj figyelemmel kísérésére is, ami a közlekedés intenzitásának és a szolgáltató tevékenységek egyes kísérő eseményeinek a következménye. A monitoring lenne hivatott megállapítani a tranzitforgalomra szolgáló kerülőút kiépítésének igazoltságát, valamint a városi környezet minőséghelyzetének igazoltságát is. A levegő minőségének szabályozására szolgáló keret megállapítása végett a következő táblázatban fel vannak sorolva a 2003-ig hozott EU-szabályozások. 22
Maximálisan engedélyezett mennyiség
Az EU levegőminőségi keretszabályozás direktívái 2003-ig Levegőminőségi keretdirektíva (92/62/EEC) Rögzített helyű emissziós forrás Nagy teljesítményű égetők (88/609/EEC) Települési hulladék égetése (89/429/EEC, 89/369/EEC) Veszélyes hulladék égetése (94/67/EEC) IPPC (Integrált ipari szennyezés megelőzése és ellenőrzése) (96/61/EEC) Környezeti hatásvizsgálat (85/37/EEC) Illékony szerves vegyületek (99/13/EC)
Mozgó emissziós forrás
Immisszió szabályozása Gépjárművek SO2 (70/220/EEC) (80/779/EEC) Ólom Dízelmotorok (82/884/EEC) (72/306/EEC, Nitrogén-oxidok 88/77/EEC) Ólmozott (85/203/EEC) üzemanyag Környezeti (85/210/EEC) hatásvizsgálat Nem közúti mozgó (85/37/EEC) gépek motorjai Ózon, CO és direktíva (2001/63/EC egyéb légszennyező és 2002/88/EC) anyagok határértékeire vonatkozó direktívák (99/13/EC)
- 132 -
Termékellenőrzés Veszélyes vegyi anyagok kereskedelme és használata (76/769/EEC) Ólmozott üzemanyag (85/210/EEC) Azbeszt (82/217/EEC) Üzemanyagok kéntartalmú összetevői 1999/32/EC) Ózonbontó anyagok (94/3093/EEC) Tárolt és szállított üzemanyagokból származó illékony szerves vegyületek (94/63/EEC) Üzemanyagok minősége (2000/71/EC és 2003/17/EC)
3.2.2. A csatorna- és a gázhálózat befejezése a községben A kulcsfontosságú infrastruktúra a terhelés korrigálására a városi környezetben a megkezdett gázhálózat befejezése és a hulladékvizek kezelésének finalizálása. A zentai gázvezeték befejezésével és a teljes hálózatnak a falusi településeken való kiépítésével +jelentősen csökkenne a levegő terheltsége a téli időszakban, s növekedne a háztartások komfortja. A szennycsatorna-hálózat befejezésével és a szennyvíztisztító mű kapacitásának optimalizálásával megoldható lenne a föld alatti vizek szennyezettsége a város és a többi település területén, valamint a Tisza és a többi felszíni víz (meliorációs csatornák, mocsarak stb.) terheltsége is. A kisebb településekre vonatkozóan van lehetőség alternatív (olcsó) szennyvíztisztító berendezés kiépítésére, illetve a Zenta város tisztítóművére való rácsatlakozásra. Tájékoztatás végett a következő táblázatban fel vannak sorolva az Európai Unió vízvédelemre vonatkozó jogi rendelkezései. Táblázat: Az EU vízvédelemre vonatkozó, 2003-ig meghozott legfontosabb jogi rendelkezési Emisszió (direkt) Immisszió (direkt) Egyéb (indirekt) szabályozása szabályozása szabályozások Lakossági, Felszíni vizek (75/440/EEC) Élőhelyek mezőgazdasági és Jelentős halállomány élőhelyéül (92/43/EEC) Madarak élelmiszer-ipari szolgáló vizek (78/659/EEC) Mészvázas (79/409/EEC) szennyvíz (91/271/EEC) állatok élőhelyéül szolgáló vizek Szennyvíziszap IPPC (Integrált ipari (79/869/EEC) (86/278/EEC) Seveso I. szennyezés megelőzés és Talajvíz (80/68/EEC) Veszélyes (82/501/EEC) Környezeti ellenőrzés) (96/61/EEC) anyagok (76/464/EEC) hatásvizsgálat Veszélyes anyagok Fürdővíz (76/160/EEC) Ivóvíz (85/37/EEC) (76/464/EEC) 98/83/EC) Vízügyi keretdirektíva Nitrát (91/676/EEC) Növényvédő szerek (91/414/EEC) Biocidek (98/8/EC)
(2000/60/EEC)
3.2.3. A biztonságos hulladékkezelés megszervezése Az attraktív és egészséges urbánus környezet kialakításának feltétele a biztonságos hulladékkezelés. A kommunális hulladék mennyiségének csökkentésére irányuló igyekezeten túlmenően komplex hulladékgazdálkodási és –kezelési rendszereket kell létrehozni, amelyek EU-elveken és standardokon alapulnak és megfelelnek azoknak, és az összes hulladékfajtára és –típusra (kommunális, veszélyes, inert stb.) vonatkoznak. A stratégiai intézkedések felölelik: - A községi hulladékgazdálkodási akcióterv kidolgozását; - összehangolt kommunálishulladék-kezelést (begyűjtés, szállítás, elhelyezés); - egységes, integrált technológia alkalmazását a hulladék eliminálását illetően: a hulladékmennyiség csökkentése, újrafeldolgozás, a másodlagos nyersanyag újrahasznosítása); - megkezdeni regionális (vagy a községen belüli vagy kívüli) szeméttelep megtervezését (kiépítését).
- 133 -
Az EU hulladékkezelésre vonatkozó, 2003-ig hozott jogi rendelkezései Hulladék keretdirektíva (75/442/EEC) Veszélyes hulladék direktíva (91/689/EEC) Létesítmények létrehozása, Speciális hulladék Szállítás, import, export elhelyezése és működtetése Hulladékszállítás Települési hulladékégető Csomagolóanyagok (93/259/EEC) (89/429/EEC és 89/369/EEC, (94/62/ECC) Olajos (75/439/EEC) (96/59/EEC)
PCB
2000/76/EC)
hulladék és PCT
Veszélyes hulladékégető (94/67/EEC)
Hulladéklerakók (99/31/EC) Az integrált szennyezés megelőzés irányelve (96/61/EK)
Szárazelemek (93/86/EEC, 98/101EEC) Szennyvíziszap (86/278/EEC) Gépkocsironcshulladék (2000/53/EC) Elektronikai és elektromos hulladékok (WEEE) (2002/96/EC)
3.2.4. Zöld hálózat kialakítása és a természetes környezet védelme A zöldövezetek és a településeket övező zöldterület-hálózatok kialakítása keretében ki kell dolgozni a község zöldövezet-létesítési tervét, amely felöleli a parkok, zöldfolyosók, valamint olyan multifunkcionális zöldterületek kialakítását és fenntartásuk módját, amelyek kapcsolódnak a Tisza-part erdősávjához, a településeken belüli zöldterület-blokkokhoz, és a község nem lakott területén újonnan kialakított védő zöldövezetekhez. Ezen övezetek szerepe felbecsülhetetlen a mikroklíma kialakításában, a légszennyezés elleni védelemben és mint zaj elleni izolációs eszköz, valamint rekreációs lehetőségek nyújtásában. A zöldterület-hálózat lehetővé teszi a biodiverzitás fenntartását a Tisza ökológiai korridorjában, a városon belül pedig a történelmi városmaggal együtt attraktív városközpontot hoz létre a Tisza folyó partján. Ezen intézkedések végrehajtására szükség van: - a Tisza folyó vízminőségének és a Tisza-partnak a védelmére; - zöldterületek kialakítására a község települései között azokon a területeken, ahol ez lehetséges (meliorációs csatornák partja, az utak melletti nem fásított területek, a község határa, a települések pereme), a település zöldterület-létesítésére kidolgozott terv alapján; - a kuriozitással, esztétikai, rekreációs, ismereti és egyéb attribútumokkal rendelkező természeti értékek fenntartása és védelme; - művelődéstörténeti emlékek védelme és fenntartása; - az NGO tevékenységének fokozása a környezetvédelem területén a lakosságnak a zöldterület-létesítésben és a zöldterületekről való gondoskodásban való részvételének előmozdítására. 3.2.5. Intézkedés: A tanyai térségben a villanyhálózat újjáépítése és kiépítése A Villanygazdaság gyenge beruházási képessége miatt a hálózat rekonstrukcióját és fejlesztését nem végzik olyan mértékben, mint ahogyan az szükséges lenne. A tanyavilágban hosszú kisfeszültségű vezetékek vannak, amelyek esetében a feszültség gyenge. Az elektroenergetika megakadályozza a falvak fejlődését. Egyebek között kicsi az elektromos - 134 -
pumpával való locsolás lehetősége, ami nem jó a mezőgazdaságnak, főként pedig nem a konyhakertészetnek. 3.3. Prioritás: A KOMMUNIKÁCIÓS INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE ÉS ÚJJÁÉPÍTÉSE A korszerű kommunikációs infrastruktúra megléte Zenta községben feltételét képezi a község modern társadalmi folyamatokba való bekapcsolódásának. A község fejlődésének jelentős tényezőjét képezi. E terület Zenta községbeli helyzetének elemzése azt jelzi, hogy ezen infrastruktúra fejlettsége egyes szegmentumokat illetően (fix és mobil telefónia, internet, kábel stb.) az átlag alatt van. Ezért szükséges a tevékenységeket a megállapított zavarok leküzdésére irányítani, továbbá erős és konstruktív együttműködést teremteni a magán- és a közszektor között. 3.3.1. A távközlési kapacitások előmozdítása és digitalizálása A telefónia területén nagy problémát jelent a zentai és szabadkai csomóközpont közötti átviteli út elégtelen kapacitása. Zentán a telefoncsatlakozások száma kisebb a vajdasági átlaghoz viszonyítva. A telekommunikációs rendszer fejlődésének előfeltétele az átviteli út bővítése, azaz az optikai átviteli kábel kiépítésének a folytatása, digitális telefonközpontok beépítésével a község mindegyik településén. A két fő mobiloperátor a Telenor és a Szerbiai Mobiltelefónia (MTS) és feltételezhető, hogy Zenta községben kb. 8000 polgár csatlakozott ehhez a szervizhez. A mobiltelefónia a prioritásos infrastrukturális formák közé tartozik, és további realizálása a piaci igények és a mobiloperátorok üzleti politikája összehangolásától függ. A rádiószolgáltatások nagyon kezdetleges alapokon épültek, és sajnos így is funkcionálnak. Össze kell hangolni a kétnyelvű (magyar és szerb) műsorsugárzást, és be kell kapcsolni a modern strukturális szintet azon követelményekkel, hogy informatív és szervizjelleggel rendelkezzenek. Ebben az értelemben jók az ITM Rádió működésének kezdetei. A kábeltelevízió használóinál elégedetlenség tapasztalható. Ebben az évben tervben van az új CableNet KBTV beindítása. Szükséges betartani a legkorszerűbb felszerelés elhelyezésének elvét. Az információátvitel 90%-a optikai kábelek útján történne, ami azt jelzi, hogy az új operátor minősége vitathatatlan. Szükséges, hogy az új operátor ragaszkodjon ahhoz, hogy az egész rendszer törvényes legyen. Kezdettől fogva kapcsolatban kell hogy legyen a helyi közigazgatási hivatallal, amelynek segítenie kell a projektum megvalósításában. Az új KBTV a klasszikus TVátsugárzáson kívül több szolgáltatás nyújtását tervezi. Lehetővé kell tenni egy erős tájékoztató jellegű csatorna működését, ami napi 24 órán át sugározna időszerű eseményeket a világból, itthonról, továbbá helyi jellegű információkat is szerb és magyar nyelven (50-50%). Úgyszintén lehetővé kell tenni, hogy az összes iskoláskor előtti és oktatási, valamint művelődési és egyéb hasonló intézmény pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül csatlakozhasson a CableNet-rendszerhez.
- 135 -
VII. ZENTA KÖZSÉG FEJLESZTÉSI TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK RÉSZVEVŐI (2007-2013) Vojvodina – CESS Stratégiai Közgazdasági Kutatások Központja
Valentina Ivanić, magiszter Sokić Maja Čukić Slobodanka
Zenta község polgármestere
Juhász Attila
A községi gazdasági osztály vezetője
Lengyel Ilona
A munkacsoportok koordinátorai: A demográfia területének munkacsoportja A gazdaság és KKV-szektor munkacsoportja A mezőgazdaság területének munkacsoportja Az idegenforgalom területének munkacsoportja Az infrastruktúra területének munkacsoportja A művelődés, oktatás, egészségügy és szociális védelem, sport és civil szervezetek területének munkacsoportja A munkacsoportok tagjai A demográfia területének munkacsoportja
Prof. Dr. Branislav Đurđev Prof. Dr. Saša Bošnjak Prof. Dr. Nebojša Novković Prof. Dr. Jovan Romelić Prof. Dr. Imre Nagy és prof. Dr. Jovan Romelić Prof. Dr. Gordana Vuksanović
Borđoški Nataša Kosicki András Renkó Ágnes Bóbán József Rác Szabó Márta Kis Bicskei Árpád
A földrajz, topográfia és ökológia területének Barta Valéria munkacsoportja Bálint Valéria Janjić Radmila Homolya Ákos Lálity Zsolt Korponai Tibor Tolmácsi Géza Prof. Dr. Burány Béla A gazdaság és munkacsoportja
KKV-szektor
területének
A mezőgazdaság területének munkacsoportja
- 136 -
Matykó Árpád Lengyel Ferenc Hangya Gizella Vojnák Sándor Bakalić Tomislav Lengyel Ilona Mészáros Károly Kopasz Mészáros Lívia
Az idegenforgalom területének munkacsoportja
Az infrastruktúra területének a munkacsoportja
A művelődés munkacsoportja
és
nyilvános
közlönyök
Az oktatás területének munkacsoportja
Az egészség- és szociális védelem területének munkacsoportja A sport területének munkacsoportja
A civil szervezetek területének munkacsoportja
- 137 -
Keceli Mészáros Rózsa Sóti Ferenc Svilar Hevér Mária Szél Dóra Oszacsik Andrea Rózsa Endre Varga Viktor Bali Ferenc Muškinja Maja Obradović Slobodan Kosicki András Ádám József Trandafil Branko Kopasz Attila Jankovics Péter Brkan Dragan Lengyel Károly Horvát Csaba Mari Éva Nagy Zámbó Zsolt Telekom Szerbia – Szabadkai Végrehajtó Egység Hajnal Jenő Kormányos Katona Gyöngyi Vitéz Andrea Horvát Zsolt Nagy Abonyi Zoltán Gajda Attila Sárosi Gabriella Listyevity Lujza Pataki Tibor Dr. Tari Jenő Törtelji József Táborosi László Czabafy Elemér Boljanović Radovan Surányi Katalin Ci-Fi Civil Központ, Zenta
VIII. MELLÉKLETEK 3.2. AGRÁRKOMPLEXUM 3.2.1. számú melléklet Zenta községben a 2000-től 2004-ig terjedő időszakban a földterületek kapacitásának a használat módja és a szervezési formák szerinti struktúrája Kategória
2000.
Mezőgazdasági Szántók és kertek Gabonafélék Ipari növények Zöldségfélék Takarmánynövények Gyümölcsösök Szőlők Rétek Legelők Nádasok és mocsarak
26.063 24.636 13.322 7.818 1.269 1.998 284 124 260 626 133
Mezőgazdasági Szántók és kertek Gabonafélék Ipari növények Zöldségfélék Takarmánynövények Gyümölcsösök Szőlők Mezők Legelők Nádasok és mocsarak
19.649 18.939 10.060 5.844 1.178 1.788 276 124 180 115 15
Mezőgazdasági Szántók és kertek Gabonafélék Ipari növények Zöldségfélék Takarmánynövények Gyümölcsösök Szőlők Rétek Legelők Nádasok és mocsarak
2001.
2002.
Összesen 26.609 25.238 14.437 7.203 1.427 2.072 283 124 203 628 133
2003.
2004.
26.607 25.246 14.728 6.731 1.832 1.858 283 124 199 627 134
26.600 25.230 12.620 8.969 1.652 1.786 286 124 199 627 134
26.593 25.229 14.090 7.746 1.465 1.787 291 124 193 627 129
Parasztgazdaságok 20.463 20.488 19.749 19.775 11.264 11.392 5.393 4.791 1.288 1.832 1.713 1.677 276 276 124 124 182 182 116 115 16 16
20.626 19.913 9.337 7.125 1.652 1.604 276 124 182 115 16
20.704 19.985 10.946 5.899 1.465 1.605 281 124 175 123 16
5.974 5.317 3.283 1.844 0 182 10 17 512 118
5.889 5.244 3.144 1.847 0 182 10 18 504 113
Mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek 6.414 6.146 6.119 5.697 5.489 5.471 3.262 3.173 3.336 1.974 1.810 1.940 91 139 155 210 359 181 8 7 7 80 21 17 511 512 512 118 117 118
- 138 -
3.2.2. számú melléklet Zenta községben a jelentős földművelési vetések területei, hozamai és teljes termelése Összesen Év
Terül. ( ha)
Hoza m (t/ha)
Termel. (000 t)
Parasztgazdaságok Termel. Terül. ( ha) (000 t) Hozam (t/ha)
Vállalatok Terül. ( ha)
Hoza m (t/ha)
Termel. (000 t)
Búza 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ
4.471 4.908 5.285 4.757 5.232 5.197 4.975
2,76 3,87 3,23 2,06 4,56 3,57 3,37
12.338 18.996 17.064 9.778 23.859 18.542 16.763
2.850 3.700 3.900 3.600 4.000
2,71 3,80 3,12 1,94 4,71
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ
8.031 8.313 8.624 7.142 8.168 7.770 8.008
2,66 6,01 4,37 2,92 4,94 5,52 4,44
21.359 49.996 37.728 20.846 40.367 42.877 35.529
6.441 6.654 6.832 5.059 6.276
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ
1.081 923 1.312 1.343 1.240 1.669 1.261
24,0 35,3 34,3 22,1 41,5 47,6 34,9
25.899 32.537 45.020 29.683 51.461 79.491 44.015
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ
4.495 4.046 2.944 4.458 3.792 3.906 3.940
1,31 1,77 1,92 1,41 2,15 1,60 1,67
5.888 7.174 5.643 6.294 8.166 6.258 6.570
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ
30 85 112 109 107 162 101
1,80 1,62 2,22 1,57 2,25 2,72 2,14
54 138 249 171 241 441 216
30 20 30 20 40 100
Szója 1,80 2,00 2,00 1,00 2,00 2,3
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ
300 300 200 220 156
15,0 13,0 14,0 7,0 11,7
4.500 3.900 2.800 1.540 1.830
300 300 200 220 150
Ipari paprika 15,0 13,0 14,0 7,0 12,0
Kukorica 2,76 6,27 4,21 2,88 4,63
7.710 14.050 12.180 7.000 18.840
1.621 1.208 1.385 1.157 1.232
2,86 4,09 3,53 2,40 4,07
4.628 4.946 4.884 2.778 5.019
17.770 41.701 28.742 14.556 29.079
1.590 1.659 1.792 2.083 1.892
2,26 5,00 5,02 3,02 5,97
3.589 8.295 8.986 6.290 11.288
54 40 60 20 80 230
65 82 89 67 62
1,5 2,30 1,70 2,40 3,4
98 189 151 161 211
4.500 3.900 2.800 1.540 1.800
6
5,0
30
Cukorrépa
Napraforgó
- 139 -
2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Χ 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
155 167 150 80
1,0 1,1 1,3 1,7
155 184 195 136
155 167 150 80
300 200 180 650
1,7 2,1 1,8 1,8
510 420 324 1.170
300 200 180 650
Dohány 1,0 1,1 1,3 1,7 Seprűcirok 1,7 2,1 1,8 1,8
155 184 195 136
-
-
-
510 420 324 1.170
-
-
-
Χ
3.2.3. számú melléklet Vajdaságban az állattenyésztési termelés mozgása Év
Kategória Szarvasmarhaszám 100 ha művelhető területre Sertésszám 100 ha szántóföldre Juhszám 100 ha mezőgazdasági területre
2000. 13
2001. 13
2002. 13
2003. 13
2004. 13
2005. 13
Átlag 13
Változási arány 1,00
96
89
79
83
84
75
84
-4,82
8
8
8
9
11
11
9
6,58
5.1. OKTATÁS 5.1. számú melléklet 1. táblázat A 15 éves és ennél idősebb lakosság nem és iskolai végzettség szerint Nem
Összesen
Iskolai végz. nélkül
Az általános iskola 1-3. osztálya
Az általános iskola 4-7. osztálya
Alapfokú oktatás
Középfokú oktatás
Főiskolai végzettség
Egyetemi végzettség
Ismeretlen
VAJDASÁG Összesen
Férfi Nő Összesen
Férfi Nő Összesen
Férfi Nő
1.709.778 819.605 890.173
75.377 19.578 55.799
34.726 10.504 24.222
139.937 67.677 72.260
4.846 1.493 3.353
3.945 1.347 2.598
21.497 10.397 11.100
491 206 285
422 148 274
245.663 425.564 91.457 192.829 154.206 232.735 ÉSZAK-BÁNÁTI KÖRZET 26.377 38.579 10.225 17.892 16.152 20.687 ZENTA KÖZSÉG 4.052 5.631 1.557 2.633 2.495 2.998
751.182 412.616 338.566
73.485 36.604 36.881
88.596 47.257 41.339
15.185 8.760 6.425
55.136 31.074 24.062
5.374 2.524 2.850
5.078 2.770 2.308
602 352 250
8.877 4.824 4.053
1.037 492 545
958 522 436
29 15 14
Forrás: Lakosság, 4. kötet, Iskolai végzettség és írástudás – községek szerinti adatok, Belgrád, 2003 júliusa, 14, 15, 28, 29. old. - 140 -
2. táblázat 10 éves és ennél idősebb lakosság nem, írástudás és kor szerint Nem
Összesen
Férfi Nő Összesen
Férfi Nő Összesen
Férfi Nő
Összesen
Írástudatlan - összesen Az Részvétel a írástudatteljes lanok számban száma (%)
1831.574 881.985 949.589
44.090 8.787 35.303
2.41 1.00 3.72
149.796 72.786 77.010
2.871 750 2.121
1.92 1.03 2.75
22.979 11.189 11.790
362 151 211
1,58 1,35 1,79
10-14
15-19
20-29
30-39
VAJDASÁG 1.021 1.007 1.796 1.879 521 508 892 808 500 499 904 1.071 ÉSZAK-BÁNÁTI KÖRZET 93 88 194 214 54 48 90 93 39 40 104 121 ZENTA KÖZSÉG 30 30 70 54 16 16 36 27 14 14 34 27
kor 40-49
50-59
60 és több
3.040 1.142 1.898
4.013 976 3.037
30.769 3.781 26.988
565 159 406
249 116 178
314 85 229
1.628 247 1.381
46 17 19
63 28 35
31 7 24
75 18 57
9 3 6
Forrás: Lakosság, 4. kötet, Iskolai végzettség és írástudás – községek szerinti adatok, Belgrád, 2003 júliusa, 82, 83, 92, 93. old. 5.1.1. számú melléklet "Snežana - Hófehérke" Óvoda Tanév
2000/01 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05 2005/06 2006/07
a dolgozók össz létszáma összesen férfi nő 98 102 102 103 101 98 101
3 3 3 4 5 5 4
nevelők a nevelőcsoportokban
95 99 99 99 96 93 97
45 48 48 49 49 45 49
a a nevelő-csoportok össz száma gyerekek összesen bölcsöde óvoda össz létszáma 937 40 7 33 893 39 5 34 801 40 6 34 795 40 6 34 695 40 6 34 716 39 5 34 729 40 6 34
Forrás: "Snežana - Hófehérke" Óvoda
5.1.2.1. számú melléklet 1. táblázat: Stevan Sremac Általános Iskola, Tömörkény István Munkaegység Tornyos, tagozatok száma tanítási nyelv és a tanulói létszámot tekintve Tanév
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tagozatok teljes száma 15 17 18 19 23 24
Tanítási nyelv szerb magyar 2 2 2 3
15 15 18 17 21 21
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola
- 141 -
Ismeretlen
A tanulók létszáma 253 266 300 286 279 285
A tanulók létszáma tagozatonként 16,9 15,6 16,7 15,0 12,1 11,9
2. táblázat: A Stevan Sremac Általános Iskola tornyosi Munkaegységének a tanárai életkorukat tekintve Tanév 2005/2006
A tanárok teljes száma 31
2005/2006
100,0
Tömörkény István
A tanárok életkor szerinti struktúrája - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 1 10 15 2 3 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 3,2 32,2 48,4 6,5 9,7
60 -
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola 3. táblázat: A Stevan Sremac Általános Iskola tornyosi Tömörkény István Munkaegységének a tanárai az általuk tanított tantárgyak számát tekintve Tanév
2005/2006
A tanárok teljes száma 18*
A tanárok az általuk előadott tantárgyak száma szerint 1 2 3 és több 12 5 1
A tanárok az általuk előadott tantárgyak száma szerint %-ban 1 2 3 és több 66,7 27,8 5,5
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola *Megjegyzés: a 31-ig terjedő különbözetet a tanítók teszik, 13 tanító. 4. táblázat: A Stevan Sremac Általános Iskola tornyosi Tömörkény Munkaegységének a tanárai az iskolák számát tekintve, amelyekben tanítanak Tanév
2005/2006
A tanárok teljes száma
A tanárok az iskolák száma szerint, amelyekben tanítanak 1 29
31
2 2
3 -
István
A tanárok az iskolák száma szerint, amelyekben tanítanak %ban kifejezve 1 2 3 93,5 6,5 -
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola 5. táblázat: A Stevan Sremac Általános Iskola Munkaegységének tanárai az óraszámok szerint Tanév 2005/2006
A tanárok teljes száma 31
2005/2006
100,0
tornyosi
Tömörkény István
A tanárok az óraszámok szerint 100 % 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 26 3 1 A tanárok az óraszámok szerint %-ban kifejezve 83,8 9,8 3,2
0 - 24 % 1* 3,2
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola *szülési szabadság 5.1.2.2. számú melléklet 1. táblázat: A Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegysége tagozatainak száma az oktatás nyelve és a tanulók száma tekintetében Tanév
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tagozatok teljes száma 22 22 22 23 23 23
Oktatási nyelv szerb magyar -
22 22 22 23 23 23
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola
- 142 -
A tanulók száma 547 538 518 512 494 506
A tanulók tagozatonkénti száma 24,8 24,4 23,5 22,3 21,5 22
2. táblázat: A speciális tagozatok száma a gyermekek számát tekintve Tanév
A tagozatok teljes száma
A tanulók száma
10 9 9 9 11 11
57 53 51 66 81 79
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tanulók tagozatonkénti száma 5,7 5,9 5,7 7,3 7,4 7,2
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola 3. táblázat: Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegységének tanárai az életkoruk tekintetében Tanév 2006/2007
A tanárok teljes száma 51
2006/2007
100,0
A tanárok életkor szerinti struktúrája - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 2 12 6 19 12 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 4,0 23,5 11,8 37,2 23,5
60 és több -
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola 4. táblázat: A Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegysége, a tanárok a tanóráik számát tekintve Tanév
2006/2007
A tanárok teljes száma
100 %
51
37
A tanárok a tanóráik számát tekintve 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 0 - 24 % 4
-
-
-
Több mint100 % 10
-
-
-
19,6
%-ban 2006/2007
100,0
72,5
7,8
Forrás: Stevan Sremac Általános Iskola 5.1.2.3. számú melléklet 1. táblázat: A zentai November 11. Általános Iskola, a tagozatok számának, az oktatás nyelvének és a tanulók számának tekintetében Tanév
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tagozatok teljes száma 25 25 25 26 27 27
Oktatási nyelv szerb magyar 8 8 8 8 9 9
17 17 17 18 18 18
A tanulók száma 621 622 595 584 586 568
A tanulók tagozatonkénti száma 24,8 24,9 23,8 22,5 21,7 21,0
Forrás: A zentai November 11. Általános Iskola 2. táblázat: A zentai November 11. Általános Iskola, a tanárok az életkorukat tekintve Tanév 2005/2006 2005/2006
A tanárok A tanárok élekor szerinti struktúrája teljes száma - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 44 5 10 18 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 100,0 11,4 22,7 40,9
Forrás: A zentai November 11. Általános Iskola
- 143 -
50 vagy több 11 25,0
3. táblázat: A zentai November 11. Általános Iskola, tantárgyak száma tekintetében Tanév
2005/2006
A tanárok teljes száma
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak tekintetében 1 28
30*
2 2
a tanárok
az általuk oktatott
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak tekintetében %-ban kifejezve 1 2 3 és több 93,3 6,7 -
3 és több -
Forrás: A zentai November 11. Általános Iskola *Megjegyzés: a 44-ig terjedő különbözetet a tanítók teszik, 14 tanító. 4. táblázat: A zentai November 11. Általános Iskola, a tanárok az óraszámok tekintetében Tanév
2006/2007
A tanárok teljes száma
100 %
44
19
A tanárok az óraszámok tekintetében 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 0 - 24 % 5
-
-
Több mint 100 % 8
11,3
-
-
18,2
12 %-ban
2006/2007
100,0
43,2
27,3
Forrás: A zentai November 11. Általános Iskola 5.1.2.4. számú melléklet 1. táblázat: Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, a tagozatok száma, az oktatás nyelve és a tanulók száma tekintetében Tanév
A tagozatok teljes száma
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
8 + 1* 8 + 1* 8 + 1* 8 + 1* 8 + 1** 8 + 2**
Oktatási nyelv szerb magyar -
8 + 1* 8 + 1* 8 + 1* 8 + 1* 8 + 1** 8 + 2**
A tanulók száma 198 204 210 211 215 204
A tanulók tagozatonkénti száma 22 22,7 23,3 23,4 23,9 20,4
Forrás: A felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola * kombinált tagozat ** kisegítő tagozat 2. táblázat: Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, a tanárok az életkoruk tekintetében Tanév 2006/2007
A tanárok teljes száma 17
2006/2007
100,0
A tanárok életkor szerinti struktúrája - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 3 4 7 3 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 17,6 23,5 41,2 17,6
60 és több -
Forrás: A felsőhegyi Csokonai Vitéz Általános Iskola 3. táblázat: Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, a tanárok tantárgyak száma tekintetében Tanév
2005/2006
A tanárok teljes száma
11*
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak száma tekintetében 1 2 3 és több 7 1 3
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak száma tekintetében %-ban kifejezve 1 2 3 és több 63,6 9,1 27,3
Forrás: A felsőhegyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola
- 144 -
az általuk oktatott
* A 17-ig terjedő különbséget azok a tanárok teszik, akik a szerben kívül minden tantárgyat oktatnak. Egy tanár nem oktat szerbet és testnevelést. 4. táblázat: Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, a tanárok az óraszámok tekintetében Tanév
A tanárok teljes száma
100 %
2006/2007
16*
6
2006/2007
100,0
37,5
A tanárok az óraszámok tekintetében 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 0 - 24 % 7 %-ban kifejezve 43,7 -
1
-
Több mint100 % 2
6,3
-
12,5
Forrás: A felsőhegyi Csokonai Vitéz Általános Iskola * Nem lett kimutatva a hitoktató óraalapja. 5.1.2.5. számú melléklet 1. táblázat A zentai Emlékiskola, a tagozatok számának, tanulók számának tekintetében Tanév
A tagozatok teljes száma
2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
oktatási nyelv szerb magyar
24 24 24 24 25 24
8 8 8 8 8 8
az oktatás nyelvének és a tanulók száma
16 16 16 16 17 16
a tanulók száma tagozatonként 24,3 24,2 24,3 23,3 22,7 21,7
584 582 583 560 568 520
Forrás: Emlékiskola, Zenta 2. táblázat Az Emlékiskola tanárai életkoruk tekintetében tanév
a tanárok száma
- 24
A tanárok életkor szerinti struktúrája 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59
60 vagy több
2006/2007
39
1 11 10 6 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 100,0 2,6 28,2 25,6 15,4
2006/2007
9
2
23,1
5,1
Forrás: Emlékiskola, Zenta 3 táblázat Az Emlékiskola tanárai az általuk tanított tantárgyak számát tekintve tanév a tanárok tanárai az általuk tanított tanárai az általuk tanított száma tantárgyak száma szerint tantárgyak száma szerint %-
2005/2006
1 23
27*
2 4
3 vagy több -
1 85,2
ban 2 14,8
3 vagy több -
Forrás: Emlékiskola, Zenta 4. táblázat Az Emlékiskola a tanárok tanóráinak számát tekintve tanév
2006/2007
a tanárok száma
100 %
39
22
a tanárok az óraszámok szerint 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 0 - 24 % 4
1
-
több mint 100 % 5
10,2
2,6
-
12,8
7 %-ban
2006/2007
100,0
56,4
18,0
Forrás: Emlékiskola, Zenta
- 145 -
5.1.2.6. számú melléklet Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola 1. táblázat: A 2006/2007-es tanévben a zentai anyaiskolába beiratkozott tanulók száma Hangszerek
Összesen
Hegedű
Cselló
Gitár
Zongora
Harmonika
Fuvola
Klarinét
Rézfúvós
Szólóének
34
12
20
128
45
28
14
12
6
Forrás: Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola 2. táblázat: A 2006/2007-es tanévben a csókai kihelyezett tagozatra beiratkozott tanulók száma Hangszerek
Összesen
Hegedű
Cselló
Gitár
Zongora
Harmonika
Fuvola
Klarinét
Rézfúvós
Szólóének
-
-
-
16
5
-
-
-
-
Forrás: Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola 3. táblázat: A 2006/2007-es tanévben a tornyosi kihelyezett tagozatra beiratkozott tanuló száma Hangszerek
Összesen
Hegedű
Cselló
Gitár
Zongora
Harmonika
Fuvola
Klarinét
Rézfúvós
Szólóének
-
-
-
14
-
-
-
-
-
Forrás: Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola 4. táblázat: A 2006/2007-es tanévben a felsőhegyi kihelyezett tagozatra beiratkozott tanulók száma Hangszerek
Összesen
Hegedű
Cselló
Gitár
Zongora
Harmonika
Fuvola
Klarinét
Rézfúvós
Szólóének
-
-
-
15
8
-
-
-
-
Forrás: Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola 5. táblázat: A 2006/2007-es tanévben a zenei óvodába beiratkozott tanulók száma Zenei óvoda 28 tanuló
Forrás: Stevan Mokranjac Alsófokú Zeneiskola
- 146 -
5.1.3.1. számú melléklet 1. táblázat: Egészségügyi iskola, a tagozatoknak a száma tanulók számát tekintve Tanév
A tagozatok teljes száma
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Oktatási nyelv szerb magyar
11 13 13 13
4 4 4 4
az oktatás nyelvét és a A tanulók száma
7 9 9 9
A tanulók tagozatonkénti száma 31 31 31 30
343 404 404 400
Forrás: Egészségügyi iskola 2. táblázat: tekintetében Tanév
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Egészségügyi iskola, a tanárok száma, neme és munkaviszonyuk neme
A tanárok teljes száma
Nők Összesen
62 67 65 68
Munkaidő Határozatlan időtartam Határozott időtartam Összesen % Összesen %
Nők összesen, %-ban kifejezve 53,2 59,7 43,1 45,6
33 40 28 31
14 25 26 28
22,6 37,3 40,0 41,2
48 42 39 40
77,4 62,7 60,0 58,8
Forrás: Egészségügyi iskola 3. táblázat: Egészségügyi iskola, a tanárok az életkoruk tekintetében Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
A tanárok teljes száma 62 67 65 68
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
100,0 100,0 100,0 100,0
A tanárok életkor szerinti struktúrája - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 3 21 20 11 4 22 22 12 6 23 22 12 7 23 23 13 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 4,8 33,9 32,3 17,7 6,0 32,8 32,8 18,0 9,2 35,4 33,8 18,5 10,3 33,8 33,8 19,1
60 7 7 2 2 11,3 10,4 3,1 3,0
Forrás: Egészségügyi iskola 4. táblázat: dolgoznak Tanév
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Egészségügyi iskola, a tanárok A tanárok teljes száma
62 67 65 68
A tanárok az iskolák számát tekintve, amelyekben dolgoznak 1 12 15 14 16
2 15 17 18 20
3 9 5 4 4
az iskolák számát tekintve, amelyekben A tanárok az iskolák számát tekintve, amelyekben dolgoznak %ban kifejezve 1 2 3 19,3 24,2 14,5 22,4 25,4 7,5 21,5 27,7 6,2 23,5 29,4 5,9
Forrás: Egészségügyi iskola
- 147 -
Egészségügyi dolgozók
28 30 19 28
Egészségügyi dolgozók a teljeshez viszonyítva %-ban 42,0 44,7 44,6 41,2
5. táblázat: Egészségügyi iskola, a tanárok az általuk oktatott tantárgyak számának tekintetében Tanév
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
A tanárok teljes száma
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak számának tekintetében 1 42 30 28 28
62 67 65 68
2 15 24 25 28
3 15 13 12 12
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak számának tekintetében %ban kifejezve 1 2 3 67,7 24,19 24,19 44,8 35,8 19,4 43,1 38,5 18,4 41,2 41,2 17,6
6. táblázat: Egészségügyi iskola, a tanárok az óraszámuk tekintetében Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
A tanárok A tanárok az óraszámuk tekintetében teljes száma 100 % 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 62 8 5 8 14 67 13 2 8 13 65 15 2 4 17 68 15 2 5 19 A tanárok az óraszámuk tekintetében, %-ban kifejezve 100,0 12,9 8,1 12,9 22,6 100,0 19,4 3,0 11,9 19,4 100,0 23,1 3,1 6,1 26,2 100,0 22,1 2,9 7,4 27,9
0 - 24 % 27 31 27 27 43,5 46,3 41,5 39,7
Forrás: Egészségügyi iskola 5.1.3.2. számú melléklet 1.táblázat: Közgazdasági – kereskedelmi iskola, a tagozatok száma az oktatás nyelvének és a tanulók számának tekintetében Tanév
A tagozatok teljes száma
2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
Oktatási nyelv szerb magyar
18 18 18 18 18
7 7 7 7 7
11 11 11 11 11
A tanulók száma
A tanulók tagozatonkénti száma 30 30 29 28 28
545 546 530 515 504
Forrás: Közgazdasági-kereskedelmi iskola 2. táblázat: Közgazdasági-kereskedelmi munkaviszonyuk neme tekintetében Tanév
2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tanárok teljes száma
Összesen
39 37 36 37 37
27 25 26 27 28
iskola, a
Nők A nők az összesben, %-ban kif. 69,2 67,6 72,2 72,9 75,7
tanárok száma
nemük
és
Munkaidő Határozatlan időtartam Határozott időtartam Összesen % Összesen %
Forrás: Közgazdasági-kereskedelmi iskola
- 148 -
21 22 19 22 25
53,8 59,5 52,8 59,5 67,6
18 15 17 15 12
46,2 40,5 47,2 40,5 32,4
3. táblázat: Közgazdasági-kereskedelmi iskola, a tanárok életkoruk tekintetében Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tanárok A tanárok életkor szerinti struktúrája teljes száma - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 39 3 7 19 10 37 3 8 15 11 36 1 9 10 16 37 4 11 10 12 37 3 10 12 12 A tanárok életkor szerinti struktúrája, %-ban kifejezve 100,0 7,7 18,0 48,7 25,6 100,0 8,1 21,6 40,5 29,7 100,0 2,8 25,0 27,8 44,4 100,0 10,8 29,7 27,1 32,4 100,0 8,1 27,1 32,4 32,4
60 -
Forrás: Közgazdasági-kereskedelmi iskola 4. táblázat: Közgazdasági-kereskedelmi iskola, a tanárok az iskolák száma tekintetében, amelyekben dolgoznak Tanév
2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tanárok teljes száma
39 37 36 37 37
A tanárok az iskolák száma tekintetében, amelyekben dolgoznak %-ban kifejezve
A tanárok az iskolák száma tekintetében, amelyekben dolgoznak 1 2 27 12 26 11 24 12 22 15 22 15
1 69,2 70,3 66,7 59,5 59,5
2 30,8 29,7 33,3 40,5 40,5
Forrás: Közgazdasági-kereskedelmi iskola 5. táblázat: Közgazdasági-kereskedelmi iskola, a tanárok számának tekintetében Tanév
2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006
A tanárok teljes száma
39 37 36 37 37
A tanárok az általuk oktatott tantárgyak számának tekintetében 1 22 20 21 21 21
2 11 8 8 8 7
3 6 9 7 8 9
az általuk oktatott tantárgyak A tanárok az általuk oktatott tantárgyak számának tekintetében %ban kifejezve 1 2 3 56,4 28,2 15,4 54,1 21,6 24,3 58,3 22,2 19,4 56,8 21,6 21,6 56,8 18,9 24,3
Forrás: Közgazdasági-kereskedelmi iskola 6. táblázat: Közgazdasági-kereskedelmi iskola, a tanárok az óraszámok tekintetében Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2001/2002 2002/2003
A tanárok A tanárok az óraszámok tekintetében teljes száma 100 % 75 - 99 % 50 - 74 % 25 - 49 % 39 19 6 2 4 37 19 5 1 4 36 18 6 2 5 37 18 5 3 4 37 19 4 3 4 A tanárok az óraszámok tekintetében %-ban kifejezve 100,0 48,7 15,4 5,1 10,3 100,0 51,4 13,5 2,7 10,8
- 149 -
0 - 24 % 8 8 5 7 7 20,5 21,6
2003/2004 2004/2005 2005/2006
100,0 100,0 100,0
50,0 48,6 51,3
16,7 13,5 10,8
5,5 8,1 8,1
13,9 10,8 10,8
13,9 19,0 19,0
Forrás: Közgazdasági-kereskedelmi iskola 5.1.3.3. számú melléklet 1.táblázat: Gimnázium, a tagozatok száma az oktatás nyelvének és a tanulók számának tekintetében Iskolaév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Tagozatok száma 19 19 20 19
Oktatási nyelv szerb magyar 8 11 8 11 8 12 7 12
Tanulók száma 469 467 466 436
Tagozatonkénti átlag tanulószám 24.68 24.57 23.30 22.94
2. táblázat: Gimnázium, a tanárok száma nemük és munkaviszonyuk neme tekintetében Tanév
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
Tanárok száma
45 45 47 45
Nők
Munkaviszony típusa
Összesen
%
28 28 28 28
62 62 59 62
Meghatározatlan Összesen % 34 75 34 75 36 76 34 75
Meghatározott Összesen % 11 24 11 24 11 23 11 24
3. táblázat: Gimnázium, a tanárok az iskolák száma tekintetében, amelyekben dolgoznak Tanév Tanárok tanárok az iskolák száma tanárok az iskolák száma száma tekintetében, amelyekben tekintetében, amelyekben dolgoznak dolgoznak %-ban 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
45 45 47 45
1 31 31 33 31
2 14 14 14 14
3 -
1 68 68 70 67
2 32 32 30 33
3 -
4. táblázat: Gimnázium, a tanárok az általuk oktatott tantárgyak számának tekintetében Tanév Tanárok tanárok az általuk oktatott tanárok az általuk oktatott száma tantárgyak számának tantárgyak számának tekintetében tekintetében %-ban 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
45 45 47 45
1 40 40 41 40
2 5 5 6 5
3 -
1 88 88 87 88
2 12 12 13 12
3 -
5. táblázat: Gimnázium, a tanárok az óraszámok tekintetében Tanév Tanárok a tanárok az óraszámok tekintetében száma 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007
45 45 47 45
100% 22 22 22 22
75-99% 3 3 4 3
- 150 -
50-74% 11 11 12 11
25-49% 9 9 9 9
0-24% -
6. táblázat: Gimnázium, a tanárok az életkoruk tekintetében Tanév Tanárok a tanárok az életkoruk tekintetében száma - 24 25-29 30-39 40-49 50-59 2003/2004 45 1 2 11 15 12 2004/2005 45 1 2 11 15 12 2005/2006 47 2 3 11 15 12 2006/2007 45 3 11 15 12
604 4 4 4
5.1.3.4. számú melléklet 1. táblázat: Tehetséggondozó Gimnázium, a tagozatok száma az oktatás nyelve és a tanulók létszáma tekintetében Tanév 2005/2006
A tagozatok teljes száma 4
Oktatási nyelv szerb magyar 4
Tanulószám
Tagozatonkénti tanulószám 17,7
71
Forrás: Tehetséggondozó Gimnázium 2. táblázat: Tehetséggondozó Gimnázium, a tanárok száma nemük tekintetében Tanév
2005/2006
Nők
A tanárok teljes száma
Összesen
24
15
Nők az összesben, %-ban 62,5
Forrás: Tehetséggondozó Gimnázium 3. táblázat: Tehetséggondozó Gimnázium: a tanárok életkoruk tekintetében Tanév 2005/2006
A tanárok teljes száma 24
2005/2006
100,0
A tanárok életkor szerinti struktúrája - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 6 4 7 4 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 25,0 16,6 29,2 16,6
60 3 12,5
Forrás: Tehetséggondozó Gimnázium 5.1.4.1. számú melléklet 1. táblázat: Kertészeti Kar, a tagozatok száma az oktatás nyelvének és számának tekintetében Tanév
2005/2006
A tagozatok teljes száma 3
Oktatási nyelv szerb magyar -
3
Tanulószám
198
A tanárok teljes száma Összesen Nők 33
11
a tanulók Nők összesében %-ban 33,3
Forrás: Kertészeti Kar 2. táblázat: Kertészeti Kar, a tanárok életkoruk tekintetében Tanév 2005/2006 2005/2006
A tanárok A tanárok életkor szerinti struktúrája teljes száma - 24 25 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 33 1 7 9 14 A tanárok életkor szerinti struktúrája %-ban kifejezve 100,0 3,0 21,2 27,3 42,4
Forrás: Kertészeti Kar
- 151 -
60 2 6,1
MŰVELŐDÉS
5.2. számú melléklet
1. táblázat: Mozik, 2004 Terület
Vajdaság Észak-bánáti körzet Zenta község
Látogatók, ezerben, összesen
A mozitermek
Átlag belépőár
Ülőhelyek a mozitermekben
Előadások -összesen
25 4
8.202 1.149
10.196 1.447
552 38
18 7
92 96
29 25
1
280
105
3
11
100
13
Mozik, összesen
100 lakosra jutó
kihasználtsága %-ban
látogatószám
Forrás: Szerbiai községek 2005, Köztársasági Statisztikai Intézet, Belgrád, 2006 márciusa, 306. old. EGÉSZSÉGÜGYI- ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM 5.3. számú melléklet 1. táblázat: Az egészségügyi dolgozók iskolai végzettségük tekintetében Intézmény
Vajdaság
Északbánáti Körzet Zenta község
Év
2002 2003 2004 2002 2003 2004 2002 2003 2004
A dolgozók teljes száma 28.601 28.897 29.310 2.301 2.412 2.326 551 551 551
Össz.
Egészségügyi dolgozók Egyetemi Főiskolai Középiskolai végzetts.* végzetts. végzetts.
20.458 20.691 20.786 1.734 1.632 1.632 399 404 406
5.898 5.807 6.038 394 421 411 90 92 95
1.626 1.615 1.647 89 86 84 18 15 14
Alacsony képzettség
Nem egészségügyi dolgozók
165 148 163 22 23 21 0 0 0
8.143 8.206 8.524 567 780 694 152 147 145
12.769 12.855 12.938 1.229 1.119 1.116 288 297 297
Forrás: Az újvidéki Egészségvédelmi Intézet, Szociális Orvostudományi és Egészségügyi Szolgálatszervezési Szektor * beleértve a szakorvosokat is 2. táblázat: A betegségek neme, Zenta község, 2005. év Szám Összesen 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
A betegség neme Összesen Fertőző- és parazitabetegségek Tumorok Vérbetegségek Mirigybetegségek Elmezavar Idegrendszeri megbetegedések Szembetegségek Fülbetegségek A kerengési rendszer megbetegedése A légzőszervrendszer megbetegedése Az emésztőrendszer megbetegedése Bőrbetegségek A csontrendszer megbetegedése A húgyúti-nemi rendszer megbetegedése Terhességek, abortuszok, szülések
- 152 -
A megbetegedettek száma 73.689 2.873 541 361 750 1.377 287 426 1.616 5.171 15.621 14.722 1.640 2.523 4.418 941
% 100,0 3,9 0,7 0,5 1,0 1,9 0,4 0,6 2,2 7,0 21,2 20,0 2,2 3,4 6,0 1,3
16. 17. 18. 19 20
A szülés utáni állapotok állása Születési rendellenességek Patológiai leletek Sérülések, mérgezések Az egészségügyre hatással bíró tényezők
22 8 904 1.732 17.756
0,03 0,01 1,2 2,3 24,1
Forrás: Dr. Gerő István Egészségügyi Központ, Zenta, 2005. év 3. táblázat Terhességmegszakítások a nők életkora tekintetében A nők életkora
A terhességmegszakítások száma Összesen 525 14 - 18 3 19 - 24 100 25 - 34 220 35 - 44 194 45 - 54 8 Forrás: Dr. Gerő István Egészségügyi Központ, Zenta, 2005. év
% 100,0 0,6 19,0 41,9 37,0 1,5
4. táblázat: A szociális védelem igénylői – fiatalkorú személyek, 2004. Terület
Összes.
Családi állapotokkal veszélyeztet ettek 20.082 1.588
Viselkedési zavarokkal küzdők
Szellemileg elmaradottak
Testi fejlődésben gátoltak
Kombinált zavarokkal küzdők
A szociális védelem egyéb igénylői 2.119 11
Vajdaság 29.480 4.080 1.947 802 457 Észak-bánáti 2.392 456 226 63 48 Körzet Zenta község 918 628 166 95 27 2 Forrás: Szerbiai községek, 2005, Köztársasági Statisztikai Intézet, Belgrád,2006 márciusa, 313. old.
5. táblázat: Terület
-
A szociális védelem igénylői – felnőttkorú személyek, 2004. Összes
Pszichofizika i és fizikai zavarokkal küzdő személyek
Viselkedési zavarokkal küzdő személyek
Anyagilag nem biztosított személyek
Gondosk odás nélküli személye k
Elöregedett személyek
Vajdaság 64.017 1.122 9.362 28.851 1.675 12.197 Észak-bánáti 6.161 97 632 3.166 136 1.556 Körzet Zenta község 1.433 74 151 625 23 244 Forrás: Szerbiai községek 2005, Köztársasági Statisztikai Intézet, Belrád,2006 márciusa, 317. old.
Egyéb felnőtt és elöregedett személyek, a szociális védelem igénylői 10.810 574 316
SPORT 5.4. számú melléklet 1. táblázat: A sportklubok tagsága Év Összesen 2001 2002 2003 2004 2005
1260 1449 1457 1307 1377
Összesen 1133 1304 1275 1141 1193
Tagok Versenyzők Szeniorok Juniorok 240 254 287 276 334 266 254 229 296 256
Forrás: Zenta község Sportszövetsége
- 153 -
Edzők Pionírok 639 741 675 658 641
50 54 60 46 52
Bírók 77 91 122 120 132
IX. ZENTA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ÁLTAL ELFOGADOTT MUNKATESTÜLETI JAVASLATOK
Zenta Község Képviselő-testületének Lakásügyi-kommunális tevékenységi és ökológiai bizottsága, Költségvetési, pénzügyi és gazdasági bizottsága, Művelődésügyi bizottsága, Sportügyi bizottsága, Oktatásügyi bizottsága és Egészségügyi bizottsága által a 2006. december 29-én megtartott ülésén elfogadott javaslatok a következők: -
a gyógyturizmus fejlesztése kempinghelyek létesítése sportobjektumok helyrehozása és adaptációja sportcsarnok kiépítésének tervezése a Tisza folyó és a privát kutak vízminőségének állandó ellenőrzése az árterületek nehézfémszennyezettségének mérése a városi vízvezetékhálózat felújítása és rekonstrukciója az erdőgazdálkodás fejlesztése a városi központifűtés-szolgáltatás és annak ára körül kialakult problémák megoldása egyéb fűtési alternatívák alakalmazásának tanulmányozása és esetleg olyan mezőgazdasági termékek termesztése lehetőségének kivizsgálása, melyeket fűtésre lehetne használni.
A felsorolt elfogadott javaslatok Zenta Község Fejlesztési Tervének (2007-2013) szerves részét képezik. ZÁRADÉK: Zenta Község Képviselő-testületének 2006. december 29-én megtartott ülésén döntés született arról, hogy az elkövetkező három hónap során részletes akcióterveket dolgozzanak ki a következő három évre vonatkozóan (a 2007-től 2009-ig terjedő időszakra), azaz azon terveket melyek hozzájárulnak a ZENTA KÖZSÉG FEJESZTÉSI TERV (2007-2013) első részének megvalósításához.
- 154 -
A helyi önkormányzatokról szóló törvény (az SZK Hiv. Közlönye, 9/2002., 33/2004., 135/2004. és 62/2006. szám) 30. szakasza 1. bekezdésének 3. pontja, valamint Zenta község statútumának (Zenta Község Hiv. Lapja, 1/2006 – egységes szerkezetbe foglalt szöveg) 19. szakasza 1. bekezdésének 3. pontja alapján Zenta Község Képviselő-testülete 2006.december 29-én tartott ülésén meghozta az alábbi
VÉGZÉST ZENTA KÖZSÉG 2007–2013. ÉVI FEJLESZTÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL
I. A Zentai Községi Képviselő-testület elfogadja Zenta község 2007–2013. évi fejlesztési tervét. II. Ezt a végzést közzé kell tenni Zenta Község Hivatalos Lapjában. SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AT – ZENTA KÖZSÉG KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLET Szám:010-1/V-06
Zsíros-Jankelić Anikó s. k., a KKT elnöke
- 155 -
