zeneakadémia koncertmagazin JANUÁR JÚNIUS

zeneakadémia koncertmagazin 2017. JANUÁR–JÚNIUS

2017 a fontos évfordulók éve a Zeneakadémia számára. Száznegyven éve született Dohnányi Ernő, a legendás zongoraművész és zeneszerző, intézményünk egykori főigazgatója, és március 6-án lesz napra pontosan ötven éve, hogy Kodály Zoltán immár nincsen közöttünk. Számos koncerttel emlékezünk Dohnányira, s nemcsak hangversenyek, hanem tudományos ülések és szakmai műhelyek keretében is megidézzük majd Kodály alakját az évforduló alkalmából. Hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy elhivatott partnerünk ebben a zeneszerző özvegye, Kodály Zoltánné Péczely Sarolta. De éppily fontos eseménye lesz az évnek az először megvalósuló Bartók Világverseny és Fesztivál is, amelyet még a 2016-os Bartók-évben kezdtünk előkészíteni, s amelyet reményeink szerint kétévente fogunk megrendezni. Minderről, valamint a 2017-es év valamennyi tavaszi hangversenyéről részletesen olvashatnak a következő oldalakon. A legjelentősebb magyar muzsikusokat (köztük tanárainkat), nemzetközi világsztárokat és legtehetségesebb növendékeinket felvonultató klasszikus zenei, népzenei és jazzkoncertek az én szememben meghatározó részét képezik a Zeneakadémián zajló oktatásnak: hiszen egy jó koncertből legalább annyit tanul egy muzsikus növendék, mint egy főtárgyórából. És éppen ez teszi különlegessé iskolánkat, hogy hídként működik. Hídként kapcsolja össze az oktatást és a koncertéletet, a különböző zenei kultúrákat, a nagy zeneműveket és a közönséget. Ahogy maga a zene is híd, amely képes átívelni nyelvi, politikai, kulturális vagy akár érzelmi korlátokat. Ezért nem lehet, nem szabad zene nélkül élni. dr. Vigh Andrea a Zeneakadémia rektora

TARTALOMJEGYZÉK

4

BARTÓK, TÚL MAGYARORSZÁGON

8

KONCERTBONTÁS JANUÁRTÓL

12

„FÉLELEMBEN NEM LEHET HEGEDÜLNI” BESZÉLGETÉS VIKTORIA MULLOVÁVAL

18

KONCERTBONTÁS FEBRUÁRTÓL

24

DOHNÁNYI ÉS BARTÓK

28

KURTÁG GYÖRGY BESZÉDE KOCSIS ZOLTÁN BÚCSÚZTATÁSÁN

30

A REND MŰVÉSZETE

34

BARTÓK MINT JAZZINSPIRÁCIÓ

39

A PILLANATRA HALLGATVA BESZÉLGETÉS JERROLD LEVINSONNAL

48

KONCERTBONTÁS MÁRCIUSTÓL

52

OTTHON A ZENE VILÁGÁBAN BESZÉLGETÉS KODÁLY ZOLTÁNNÉ PÉCZELY SAROLTÁVAL

61

BARTÓK ÉS A HEGEDŰSÖK

66

KONCERTBONTÁS ÁPRILISTÓL

72

PARITÁS — BESZÉLGETÉS NEMES LÁSZLÓ NORBERTTEL ÉS RICHTER PÁLLAL

82

KONCERTBONTÁS MÁJUSTÓL

92

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL

94

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA

96

LISZT MÚZEUM MATINÉ- ÉS ESTI KONCERTEK

LÁNCHÍD (1938) © FORTEPAN / OROSZ HELÉNA

Kedves Vendégeink! A Zeneakadémia sajátos atmoszférájának egyik legfontosabb eleme talán az, hogy amíg a Nagyteremben próba vagy koncert zajlik, addig a felsőbb emeleteken a jövő zenészei gyakorolnak, tanulnak. Sokszor láthatja őket a közönség, ahogy hangszertokkal a vállukon tovatűnnek az előcsarnok ban, vagy a legendás diákkarzaton hallgatják valamelyik hangversenyt. És találkozhatunk velük a pódiumon is, akár a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának tagjaként, akár kamaramuzsikusként vagy szólistaként. Számunkra az egyik legfontosabb és legtöbb örömet adó feladat, hogy segítsük pályára lépésüket, karrierjük elindítását. Talán kevesen tudják a koncertre járó közönség soraiból, hogy a Zene akadémia két éve elindított egy kezdeményezést Karrieriroda elnevezés sel, melynek célja, hogy a legtehetségesebb végzős hallgatók bekerüljenek a zenei élet fősodrába. E törekvésünk eredménye, hogy az ifjú tehetségek egyre gyakrabban tűnnek fel programjainkban, mind sűrűbben találkozhat velük a közönség különféle sorozatainkban. Küldetésünknek tartjuk, hogy segítsünk őket, hiszen ki más foglalkozna ezzel, ha nem az alma mater? A látványos koncertek mögött természetesen rengeteg a háttérmunka. Azt tapasztaljuk, hogy szükség van saját menedzselési tapasztalataink megosztására, szakmai tudásunk átadására. Művész és menedzser egy másra vannak utalva a 21. században, és ez különösen igaz a pályakezdők esetében. Az ember könnyen eltévedhet, zsákutcákba futhat, kihasznált áldozattá válhat. Az ilyen veszélyektől is próbáljuk óvni fiatal művészeinket, de a legfontosabb, hogy minél több koncertlehetőséghez juttassuk őket. Kérem, fogadják szeretettel és bizalommal fiatal művészeinket, keressék fellépéseiket, drukkoljanak nekik. Biztosak lehetnek benne, hogy nagy felkészültséggel, kitűnő játékkal hálálják majd meg az odafigyelést. Csonka András a Zeneakadémia programigazgatója 2

Tisztelt Olvasó! Jelen számunkban is vállaltuk annak felelősségét, hogy hangverse nyeink ismertetése mellett egy meghatározott vezérfonal mentén kitekin tünk a mindennapokból: elkalandozunk vagy együtt a mélybe pillantunk. Úgy tűnik számomra, hogy most, a Koncertmagazin nyolcadik számánál értük el az egyszerűségnek azon üdvözítő állapotát, amikor képesek vagyunk megpillantani, ami kézenfekvő. Nem a 2016-os Bartók-év ese ményei, még csak nem is az egy éves munkánk eredményeként útjára induló, a világ élvonalába remélt Bartók Világverseny és Fesztivál letisz tult és a mestert szemérmesen középpontba állító arculata kínálta a meg oldást. Végül a Zeneakadémia új image-filmjét tervezve – amikor egy lényegere törő, mégis átfogó üzenet megfogalmazásán dolgoztunk – jutottunk el a „zene határtalanul” gondolatához (angolul: „music ad infinitum”). S a 20. századi zene hangjai közül vajon melyik volna kevésbé mulandó, időtől, korszakoktól, stílusirányzatoktól kevésbé függő, mint a Bartók Béláé. Úgy érzem, hogy mindaz, amit a zenéről és a Zeneakadémiáról mondani szeretnénk, leginkább így fogalmazható meg, rajta keresztül. Mostani számunkban tehát Bartók Béla az a híd, amelynek révén közelebb kerülhetünk egymáshoz. Szabó Stein Imre főszerkesztő, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója 3

BARTÓK, TÚL MAGYARORSZÁGON Úgy tűnik, a 20. századi művészi zene legjelentősebb újítói közül nem Stravinsky és Schönberg, hanem Bartók gyakorolta a legmaradandóbb hatást az új zenére, ő vált hármójuk közül a legnépszerűbb zeneszerzővé. Ami azért különös, mert életében, illetve halála után egészen a hideg háború 1990-es végéig a három modernista közül általában nemzeti identitása, magyarsága emelte ki. Posztumusz népszerűsége és hatása azonban éppen abból nyerte erejét, amiben túllépett magyarságán. A Magyarországról való távozása utáni utolsó, amerikai években komponált művei a legtökéletesebb megtestesülései annak a törekvésnek, hogy a lokális hagyományokat egyetemes értékű, összetéveszthetetlenül eredeti és elmélyült jelentést hordozó zenévé alakítsa. Az érett Bartók nem volt sem nacionalista, sem kultúrsoviniszta. Az első világháború után írott zenéjében erősen érződik az újító zeneszerző és a népzenekutató Bartók között fennálló feszültség. Őszintén örült, amikor 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül végre teljes állásban foglalkozhatott etnomuzikológiai kutatásaival. Paraszt zenével kapcsolatos felfedezései elmélyítették a fasizmussal és általában a totalitárius rendszerekkel szembeni ellenérzéseit, és megerősítették ellenállását a két háború közötti időszak erőteljes politikai nacionalizmu sával szemben. A nácik által „degenerált” művésznek titulált Bartókot megrémítette Ausztria és Csehszlovákia német bekebelezése, és 1939-re erőteljes szkepszissel viseltetett hazája közvetlen jövőjével kapcsolatban, a magyar politikai vezetést illetően pedig minden hitét elveszítette. A nemzetköziségben hitt, amit álátámasztott úttörő tudományos munkájának eredménye, mely szerint mély rokoni kapcsolat fűzi egymáshoz Magyar ország, Románia, Szlovákia, Törökország és Észak-Afrika népzenéjét. Úgy döntött, hogy az intoleranciától és zsarnokságtól mindinkább átitatott Európából elmenekül. A városi élettől és iparosítástól még érintetlen falusi népzene dokumentálása és elemzése iránti lelkesedése nagymértékben hatott zenei képzeletére, ritmus- és dallamvilágára. Az 1943-as zenekari Concerto negyedik tétele olyan felfedezéseket is használ, amelyeket Bartók Ameri kában tett, amikor A. B. Lorddal együttműködve a New York-i Columbia Egyetemen egy frissen gyűjtött szerb-horvát anyagon dolgozott. Az amerikai száműzetés Bartókot a fasizmus elleni politikai aktivitásra sarkallta, és olyan lírai nosztalgiát hívott elő belőle, amely a világ bármely pontján megérinti a közönséget. A Magyarországtól és Európától való távolság, illetve az amerikai plurális demokrácia kontextusa nagymértékben hozzájárult rendkívül erős kései stílusának kialakításához (gondoljunk például a 3. zongoraversenyre). Rengeteg leegyszerűsítés jellemzi Bartók amerikai éveinek megítélését; gyakran eltúlozzák, hogy 1940 és 1945 között mennyire rosszul mentek a dolgai az Újvilágban. A Columbia Egyetemtől díszdoktori címet 4

BARTÓK BÉLA © KERTÉSZ SÁNDOR / MTA BTK ZTI, BARTÓK ARCHÍVUM

(és munkát) kapott; meghívták, hogy előadássorozatot tartson a Harvardon; jelentős műveket rendeltek tőle zenekarra (a Bostoni Filharmonikusok) és szólistákra (Yehudi Menuhin, Walter Primrose és Benny Goodman). Zenéjét meghatározó hangversenytermekben játszották, s bár saját koncerttevékenysége valóban nem volt annyira sikeres, mint amennyire vágyott rá, szó sincs róla, hogy Bartókot elfelejtették vagy negligálták volna, függetlenül attól, hogy temetésén végül csak kevesen voltak jelen. Amerikai éveiben Bartók tovább finomította módszerét, amellyel a parasztzene szájhagyományos, nem-írásbeli tradíciójának ritmikai és dallami sajátosságait a modernitás zenéjének megfelelő stratégiákhoz igazította. Az volt a célja, hogy a zenei kifejezés egyetemes népi hagyo mányaiból kiindulva nagyszabású művészi formaszerkezeteket hozzon létre. Ekként a magyar parasztzene – és más népek zenéi – egy nemzet közi zenei szótár elemeivé váltak. Bartók tudományos munkásságának esszenciáját, ahogy az az amerikai évek írásaiban is megjelenik, abban az elhivatottságban ragadhatjuk meg, amit a különböző népzenék legalapvetőbb tulajdonságai, varázsla tos közérthetőségük, áttekinthetőségük és szigorú logikájuk iránt érzett, s hogy ezeket a jellemvonásokat még a legkomplexebb zenék esetében is fontosnak tartotta, miként arra a bolgár ritmusok, vagy a „polimodális kromatika” használata mutatja (utóbbi kifejezés az 1943-as Harvard-elő adásokból származik). Az utolsó műveket Bartók egyetemes művészet iránti érzéke határozza meg, a belőlük fakadó szintézis alapjául pedig az az egész életen át tartó tisztelet szolgál, amelyet a zeneszerző az írásbeli ség előtti korszak zenei retorikája iránt érzett. Az előadókat és a hallgató kat kompromisszumok és bármiféle leereszkedés nélkül kívánta megra gadni, s modernista képzeletét ez az őszinte és becsületes szándék fegyelmezte. Az amerikai évek során komponált művekben teljes pompájukban érzékelhetők a fenti törekvések. Önkéntes száműzetése nagymértékben hozzájárult, hogy Bartók megszilárdítsa tartós helyét a világ legjelentősebb zeneszerzői között. Leon Botstein [Fazekas Gergely fordítása]

6

OLD BRIDGE OF KONITSA © KOUSIS KONSTANTINOS 7

JANUÁRI KONCERTKRONOLÓGIA

2017. JANUÁR 8. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

LAJKÓ FÉLIX – ÚJÉVI KONCERT A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior 2017. JANUÁR 1. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

ÚJÉVI KONCERT VIRTUÓZOKKAL A ZENEAKADÉMIÁN

Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest

2017. JANUÁR 9. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM


MVM KONCERTEK – A ZONGORA GYÖNGYÖSI IVETT ZONGORAESTJE

TISZTA BAROKK VIKTORIA MULLOVA ÉS A VENICE BAROQUE ORCHESTRA

Jegyárak: 2 000, 2 500, 3 000, 4 000, 5 000, 6 000 Ft Rendező: Besszer Koncert

10. oldal

2017. JANUÁR 11. (SZERDA), 19.30 NAGY TEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR

NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY FRANKL PÉTER ÉS A KELEMEN KVARTETT

Jegyárak: 12 900, 15 900, 24 900 Ft Rendező: Virtuózok Produkció

2017. JANUÁR 14. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

MAGYARUL A ZENEAKADÉMIÁN Kodály: Kádár Kata Dohnányi: Stabat Mater, op. 46 Bartók: Concerto, BB 123 A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Gyermekkórusa (karigazgató: Matos László) Vezényel: Hámori Máté Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek 2017. JANUÁR 7. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL NYITÓKONCERT 10. oldal

8

Jegyárak: 2 900, 3 900, 4 900, 6 900, 8 900 Ft Rendező: Fonó Budai Zeneház

Közreműködnek a Virtuózok első és második szériájának sztárjai A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vásáry Tamás

2017. JANUÁR 5. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

Perényi Miklós (cselló) Concerto Budapest Vezényel: Arvid Engegård

10. oldal

CONCERTO BUDAPEST PERÉNYI / ENGEGÅRD Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia, D. 759 Sosztakovics: 1. (Esz-dúr) csellóverseny, op. 107 Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543 Perényi Miklós (cselló) Concerto Budapest Vezényel: Arvid Engegård

2017. JANUÁR 17. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

Schumann–Hamar Zsolt: Esz-dúr zongoraötös, op. 44 (zenekari átirat) – ősbemutató Mendelssohn: Az első Walpurgis-éj, op. 60 Schöck Atala (alt); Brickner Szabolcs (tenor); Bognár Szabolcs (bariton); Blazsó Domonkos (basszus) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Hamar Zsolt Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok 2017. JANUÁR 18. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM


OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL BALJÓS ROMANTIKA



CONCERTO BUDAPEST PERÉNYI / ENGEGÅRD

FERENCES JÓTÉKONYSÁGI EST BOGÁNYI GÁLA AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐKÉRT

Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia, D. 759 Sosztakovics: 1. (Esz-dúr) csellóverseny, op. 107 Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543

14. oldal

14. oldal

2017. JANUÁR 20. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL MONTEVERDI ÉS HÄNDEL: OPERAKIVONATOK ROYAL IRISH ACADEMY OF MUSIC 15. oldal 2017. JANUÁR 20. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

OTTHON VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR A DUNÁNÁL Ligeti: Concert românesc Bartók: 2. zongoraverseny, BB 101 Dohnányi: 2. szimfónia, op. 40 Balázs János (zongora) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Izaki Masahiro József Attila versét elmondja Jordán Tamás Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar 2017. JANUÁR 21. (SZOMBAT ), 15.30 NAGYTEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Rossini: Olasz nő Algírban – nyitány Bottesini: Norma Bottesini: Cerrito Haydn: D-dúr („Nelson”) mise, Hob. XXII:11 Járdányi Gergely (nagybőgő); Forgó Eszter (szoprán); Patak Zita (alt); Hajdu András (tenor); Jekl László (basszus) Szent István Király Oratóriumkórus Zuglói Filharmónia Vezényel: Kovács János Jegyárak: 2 100, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia 2017. JANUÁR 22. ( VASÁRNAP), 11.00 NAGYTEREM

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Vivaldi: A négy évszak, op. 8/1–4.

Papp Dániel (hegedű) Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 1 900, 2 700, 3 200 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 2017. JANUÁR 22. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL MINIOPERÁK LJUBLJANAI ZENEAKADÉMIA 15. oldal 2017. JANUÁR 23. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

PURCELL KÓRUS ÉS ORFEO ZENEKAR CONTI ÉS BACH Conti: Languet anima mea – magyarországi bemutató Conti: g-moll mise (Missa mirabilium Dei) – újkori bemutató J. S. Bach: „Ich will den Kreuzstab gerne tragen” – kantáta, BWV 56 J. S. Bach: g-moll mise, BWV 235 Kalafszky Adriána (szoprán); Bárány Péter (kontraalt); Megyesi Zoltán (tenor); Thomas Dolié (basszus); Purcell Kórus; Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken) Koncertmester: Simon Standage Vezényel: Vashegyi György Jegyárak: 1 990, 2 990, 3 990, 4 990 Ft Rendező: Sysart, Orfeo Zenei Alapítvány 2017. JANUÁR 25. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

„5LETT“ – JUBILEUMI KÜLÖNKIADÁS BARTÓK KONZI – ÚJ ZENE 15. oldal


MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Kodály: Galántai táncok Kodály: Psalmus Hungaricus Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36

Horváth István (tenor); Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté); MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Halász Péter Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2017. JANUÁR 28. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Vajda János: Csellóverseny Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Madaras Gergely Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 2017. JANUÁR 29. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUDNAK A VONÓSOK? 16. oldal


ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA CHANTICLEER 16. oldal


HATALMASOK KIS CSAPATA – GRANDIÓZUS ZENEMŰVEK, GRANDIÓZUS MUZSIKUSOK Wagner: Parsifal – Nagypénteki varázs Liszt: Haláltánc Ribnyikov: 5. szimfónia Balog József (zongora) Molnár Ágnes (szoprán) Valentin Dubowskoy (tenor) Vladimir Miller (basszus) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Kesselyák Gergely Jegyárak: 2 400, 3 900, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország 9

JANUÁR 7. (SZOMBAT ), 19.00

JANUÁR 11. (SZERDA), 19.30

JANUÁR 16. (HÉTFŐ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

NAGYTEREM

ÁTLÁTSZÓ HANG ÚJZENEI FESZTIVÁL NYITÓKONCERT

TISZTA BAROKK VIKTORIA MULLOVA ÉS A VENICE BAROQUE ORCHESTRA

Laurent Durupt: Panakoustikon Horváth Balázs: Broken Con(sor)tinuity Maurilio Cacciatore: Radio Jail Branka Popović: Inside/Waltz Nicolas Tzortzis: Dehors Dimitris Andrikopoulos: Traces

Geminiani: d-moll („La Follia”) concerto grosso Telemann: A-dúr hegedűverseny, TWV 40:204 Vivaldi: D-dúr („A nagy Mogul”) hegedűverseny, RV 208 Händel: G-dúr concerto grosso, HWV 319 Mozart: F-dúr divertimento, K. 138 Haydn: G-dúr hegedűverseny, Hob. VIIa:4

NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY FRANKL PÉTER ÉS A KELEMEN KVARTETT

ARTéfacts Ensemble Az utóbbi évek egyik legfontosabb kortárszenei fesztiváljává nőtte ki magát a 2014-ben indult Átlátszó Hang, amelynek estjein egészen új, Magyar országon ritkán hallható zenei irányza tokkal találkozhat a közönség, többsé gükben fiatal előadók és szerzők révén. Ahogyan a fesztivál neve is jelzi, a koncerteken kiemelkedő szerepet kap a vizualitás, az úgynevezett hangszeres színház (instrumental theatre), s a közönségnek lehetősége nyílik rá, hogy a zene „mögé” is betekintsen, a zenélés részesévé váljon. A fesztivál nyitókon certjén az athéni ARTéfacts Ensemble mutatja be 2014-es, THIVA 102 km elnevezésű műsorát. A projekt első fázisában a thébai női börtönben vettek fel az elítéltek hangokat, amelyeket az együttes eljuttatott az általuk kivá lasztott hat európai zeneszerzőhöz, e hangfelvételeket felhasználva készült el a projekt itt hallható hat zeneműve. Az együttes az elkészült kompozíciókat a felvétel helyszínén, a thébai börtönben mutatta be, és lemezen is kiadta. A koncertet workshop előzi meg, amelyben az előadók interaktív módon bevonják a közönséget is a felhangzó darabok rejtelmeibe. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál Támogató: Fővárosi Önkormányzat, Onassis Cultural Centre 10

Dohnányi Ernő: 1. (c-moll) zongoraötös, op. 1 2. (esz-moll) zongoraötös, op. 26 C-dúr szextett, op. 37

Viktoria Mullova (hegedű) Venice Baroque Orchestra Vezényel: Andrea Marcon

Több generáció nemzetközi hírű tagjai tisztelegnek a 20. századi magyar zene egyik meghatározó személyisége, a karmester, zeneszerző és zongoraművész Dohnányi Ernő emléke előtt, születé sének száznegyvenedik évfordulóján. A kamarazene és a Dohnányi-muzsika ünnepének egyaránt nevezhető műsort az az emblematikus kompozíció nyitja, amelyről állítólag maga Brahms mondta: „magam sem tudtam volna jobban megírni”, de a másik zongoraötös, az 1914-ben keletkezett esz-moll szintén olyan remekmű, amelyben előadónak és nézőtéren helyet foglaló laikusnak egyaránt öröme telik. Az 1935-ös kelte zésű szextett hangszer-összeállítása rendhagyó: a vonóstrióhoz és a zongo rához két fúvós hangszer csatlakozik; a klarinét- és kürtszólamot a Budapesti Fesztiválzenekar két kiváló szólam vezető művésze, Ács Ákos és Szőke Zoltán játssza.

Egy nagyszerű, s életútja révén is izgalmas hegedűművésznő, a histo rikus muzsikálás olasz mintaalakulata és a 18. század zenei paradicsoma: ezt ígéri a koncert, melyen a barokk nagyés kismestereitől a bécsi klasszika két óriásáig terjed majd a program. Az 1980-ban a Sibelius-, majd 1982-ben a moszkvai Csajkovszkij-versenyt megnyerő, azután kalandos körül mények között emigráló, hatalmas karriert befutó Viktoria Mullova a nagy orosz hegedűsiskola gazdag hagyományát és a zeneirodalom egészéhez (a barokktól a jazzig) nyitottan közelítő szemléletet egy szerre képviseli, s ez mindig felvil lanyozóan izgalmassá teszi játékát. Az 1997-es alapítású historikus együttes, a világjáró Venice Baroque Orchestra méltó és Mullovával egyenrangú partnernek ígérkezik, hiszen repertoárjuk legotthonosabb művei is ott szerepelnek a koncert műsorán: így a nevezetes velencei rőt pap, Antonio Vivaldi egyik D-dúr hegedűversenye is elhangzik, mely mellékneve révén az egykoron India nagy részét uraló I. Akbar, a nagy Mogul emlékét idézi.

Jegyár: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Jegyárak: 4 800, 5 400, 6 500, 7 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Frankl Péter (zongora) Ács Ákos (klarinét); Szőke Zoltán (kürt) Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű); Homoki Gábor (brácsa); Fenyő László (cselló)

viktoria mullova 11

„FÉLELEMBEN NEM LEHET HEGEDÜLNI” Napjaink egyik legsokoldalúbb hegedűse: barokkot historikusan játszik, a nagy romantikus és 20. századi repertoárt modern hegedűn, de nyitott a népzene és a jazz irányába is. Viktoria Mullova a Szovjetunióban született, de fiatalon elmenekült az országból, s azóta Nyugaton él. A Zeneakadémiára barokk műsorral érkezik, a Koncertmagazinnak adott interjújában azonban sokkal több mindenről szót ejt: gyerekkoráról, félelmeiről, jazz-zenész férjével közös projektjeiről és a hegedülés gyakorlatáról egyaránt beszél.

Szigorú, mondhatni régimódi zenei nevelést kapott a Szovjetunióban. Látta-e ennek előnyét? A technika, amit ott megtanultam, nagyon jó kiindulópont volt számom ra. Tizenhat éves korig jól meg kell alapozni a technikát, utána már késő. De senki nem tanított zenére, nem mondták el, hogyan kell frazeálni, értelmezni stb. Csak technikát tanítottak. Mikor fordult a korhű játék felé? Egy nagyon régi interjúban azt mondta, bélhúron már nem fog megtanulni játszani, mert az annyira más és olyan nehéz… Ezt valóban nagyon régen mondhattam, akkor, amikor először hallottam az Il Giardino Armonico játékát. Csodáltam őket, és nem hittem magam ban. A fantasztikus barokk zenész kollégák segítségével és hatására elkezdtem kísérletezni, és egyre jobban elsajátítottam ezt a játékmódot. Ma már a modern hangszeremen, a maivá alakított Stradivarin is tudok korhű módon játszani, mert megtanultam a barokk hegedűjátékot. A másik hangszerem egy bélhúros Guarneri, rövid, barokk vonóval. Más repertoárt játszom a két hangszeren, és gyakran egy koncerten belül is cserélgetem őket. De Beethoven hegedűversenyét is bélhúron játszom, még ha modern zenekar kísér is. A fémhúrok története a 20. században indul. Bach szólószonátáiból és -partitáiból készített felvétele nagy szenzációt keltett. De az első felvételem ezekből a darabokból ma már nevetségesen hangzik. „Jól” játszottam, de nem sok fogalmam volt a barokk artikulá cióról, és főképp a harmóniai összefüggésekről. 2009-ben újra felvettem a darabokat, már bélhúros hangszeren, korhű vonóval és egészen más játékmóddal. Sokkal könnyebb volt így játszani, mert a barokkban is így játszották őket. A modern, hosszú vonóval sokkal nehezebb – el lehet játszani vele a műveket, de sokkal nehezebb. Férje, Matthew Barley jazz-zenész, csellista, más zenei világhoz tartozik. Közös lemezeik is vannak. Mit tanult tőle? Sokkal lazább, improvizatívabb játék az övé, ezt nagyon jó átélni és megtanulni. Az első közös lemezünkön (Through the Looking Glass) popzenét és jazzt játszottunk. A második (The Peasant Girl) paraszt- és cigányzenei ihletésű darabokat vonultat fel, nagyrészt a férjem átdolgo zásában. A legutóbbi (Stradivarius in Rio) már az én koncepcióm szerint készült, és dél-amerikai zenéket tartalmaz. Élvezem ezt a játékot.

12

Egyáltalán, a hegedülés élvezete elég későn társult a játékomhoz. Nagyjából tizenöt évvel ezelőttig egyáltalán nem szerettem hegedülni… Nem találtam örömöt benne. Utáltam a hegedűhangot, sokkal jobban szerettem a csellót. A hegedűt a szüleim adták a kezembe, mert azt akarták, hogy sikeres legyek. És az is lett. Igen, igazuk volt, nem is hibáztatom őket, de ez nem az én választásom volt. Gyerekként irtóztam az egésztől. De azután nagy versenyeket nyert, és az egész pályafutása a hegedűre épült. Igen, de folyton féltem, egész életemben. Féltem a színpadtól, a bírálattól, a kritikusoktól, a közönségtől, mindentől. Félelemben nem lehet hegedül ni, a zene csak akkor működik, ha az ember szeret zenélni. A „Parasztlány”-lemezén magyar anyag is van. Ismeri a nagyon gazdag magyar népzenét? Hogyne. Nekünk nyugaton persze minden „cigányzene”, ami kelet-európai. De én Bartók és Kodály népzenei alapú darabjait is jól ismerem és játszom. Gyakran játszik Bartókot? Azt nem mondanám, de azért szoktam. Lemezen is rögzítettem a Szólószonátát – nagyon nehéz darab! –, meg persze a „nagy” Hegedű versenyt. Bizonyos szerzőket néha évekig pihentetek, Bartók is ilyen. Sosztakovicsot tizenöt évig nem játszottam, azután visszatértem hozzá. Hogyan kezeli a hegedülés fizikai nehézségeit? Erre mindenkinek más technikái vannak. Igen, a hegedülés nagyon fárasztó tud lenni, ha az ember nem sajátítja el a neki megfelelő testtartást és játékmódot. Én különböző nyújtásokat végzek minden reggel, hogy laza maradjak, és ne fájjon a játék. És nem gyakorolok túl sokat, legfeljebb két órát naponta, vagy még kevesebbet. Vagy kihagyok néhány napot. Sőt, hosszabb időket is. Tavaly nyolc hónapig nem játszottam, hozzá sem nyúltam a hangszerhez. Életének egyik legismertebb története az, ahogyan fiatalon Nyugatra szökött egy finnországi turné alkalmával. El tudja képzelni, milyen lenne, ha a Szovjetunióban marad? Nem. Egészen más lettem, és már nem is érzem magam igazán orosznak. Rácz Judit

13


JANUÁR 19. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM FERENCES JÓTÉKONYSÁGI EST BOGÁNYI-GÁLA AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐKÉRT

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL BALJÓS ROMANTIKA ZENEAKADÉMIA Heinrich Marschner: A vámpír (Egy felvonásban, német nyelven, magyar felirattal)

Bogányi Bence (fagott); Dent-Bogányi Clara (oboa); Bogányi Bernadett (fuvola); Bogányi Gergely (zongora)

Marschner A vámpír című romantikus operája képezi alapját a téli Opera vizsgának. A Polidori novellájának köszönhetően világhírűvé vált vámpír történet mellett ezen az estén a német romantikus operairodalom – Humper dinck és más 19. századi szerzők – kevéssé ismert, komor történetfosz lányai is felelevenednek. Az álmok, balsejtelmek és a sötét romantika történeteiből merít az opera tanszak német nyelvű előadása, mely izgalmas dramaturgiai eszközeinek köszön hetően a sokféle műből mégis egyfajta lineáris, filmszerű eseménysort teremt. Groteszk, torz, mégis drámai zenék, démoni hang és népies áthallások egyaránt meghatározó elemei lesznek a Baljós romantika fantázianévvel színpadra állított előadásnak.

A Bogányi család kivételes zenei tehetségét és kiterjedt muzsikusi működését régóta jól ismeri a magyar közönség, s nyilvánvalóan már az sem újdonság, hogy a legkülönbözőbb jótékonysági koncertek előadóinak sorában rendre ott találjuk Bogányi Gergelyt és családtagjait. Ezúttal éppenséggel a római katolikus kol dulórend, a magyarországi ferencesek jótékonysági indíttatású hangver senyének műsorát szolgáltatják majd az egymással meghitten kamarázó Bogányiék: a fuvolista Bernadett, a fagottos Bence, természetesen a zon gorista Gergely, valamint Bence fele sége, Dent-Bogányi Clara oboaművész. Vivaldi-concertótól Haydn-trióig és Schubert-dalvariációkig ível majd a program, a középpontban Robert Schumann három kompozíciójával. Így azután a Gyermekjelenetek oly népszerű és a jótékonysági céllal olyannyira egybevágó zongorasorozata mellett hallhatjuk majd ezúttal az oboára és zongorára komponált Három románcot is, a Schumann pályafutásba kiemelkedő alkotói termékenységet jelző 1849-es esztendő végéről.

Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont


Rendező: Almási-Tóth András Zenei átirat: Lustyik Ákos Tanszékvezető: Meláth Andrea Az Opera Tanszak növendékei Budapesti Vonósok Vezényel: Errico Fresis

14

Vivaldi: g-moll concerto, RV 103 – 1. tétel Schumann: Adagio és Allegro, op. 70 Schumann: Három románc, op. 94 Schumann: Gyermekjelenetek, op. 15 Haydn: C-dúr („Londoni”) trió, Hob. IV:1 Schubert: Bevezetés és variációk az Elszáradt virágok című dal témájára, D. 802

DENT-BOGÁNYI CLARA ÉS BOGÁNYI BENCE

JANUÁR 20. (PÉNTEK ), 19.00

JANUÁR 22. ( VASÁRNAP), 19.00


SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

NAGYTEREM „5LETT” – JUBILEUMI KÜLÖNKIADÁS BARTÓK KONZI – ÚJ ZENE

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL MONTEVERDI & HÄNDEL: OPERAKIVONATOK ROYAL IRISH ACADEMY OF MUSIC Monteverdi: Tirsi e Clori Händel: Clori, Tirsi e Fileno, HWV 96

OPERAVIZSGA-FESZTIVÁL MINIOPERÁK LJUBLJANAI ZENEAKADÉMIA Közreműködnek a Ljubljanai Zeneakadémia és a Ljubljanai Színházés Filmművészeti Egyetem hallgatói

Royal Irish Academy of Music növendékei Rendező: Conor Hanratty Díszlet és jelmez: Maree Kearns Fény: Kevin Smith Tirsi (Monteverdi): Peter Manning Clori (Monteverdi): Hannah Traynor Ensemble (Monteverdi): Ruth Murphy, Clodagh Kinsella, Eoin Conway, Philip Keegan Tirsi (Händel): Dana Tanase Clori (Händel): Florence Khei Kuan Chong Fileno (Händel): Eoin Conway RIAM Baroque Ensemble Vezényel: David Adams

Zeneszerző: Leon Firšt, Iztok Kocen, Teja Merhar, Alenja Pivko Kneževič, Dominik Steklasa Librettó: Jakob Barbo, Sandi Jesenik, Stojan Kneževič, Simona Pinter, Saška Rakef Vezényel: Dominik Steklasa, Simon Dvoršak Rendező: Saška Rakef Rendező (minioperák): Sandi Jesenik, Simona Pinter, Saška Rakef Fénydesign: Andrej Petrovčič Látványtervező: Irena Pivka Videó: Ana Čigon (Padli, Beli dež, Nesrečni ljubimec, Le Petit Café), Matevž Jerman, Iza Strehar (Čas) Koreográfia: Nataša Berce (Padli), Jana Menger (Beli dež, Le Petit Café) Tánc: Teja Drobnjak, Matija Udovič (Padli)

Az Ír Köztársaság fővárosában működő, azonban nevében mégis mindmáig királyi intézményt, a Royal Irish Academy of Musicot 1848-ban alapí tották, s megszakítatlan működése révén egyike Európa legnagyobb múltú és legtekintélyesebb konzervatóriumai nak. Növendékeik most Monteverdi és Händel műveivel érkeznek az opera vizsgák seregszemléjére: egy madri gállal és egy komikus kantátával, a görög ősidők boldog korának buko likus világából. Nemcsak Monteverdi kompozíciója, de a fiatal Händelé is Itáliában született: 1707-ben, Ruspoli márki szolgálatában. Az utóbb sokáig elveszettnek hitt kantáta számos részletét Händel amúgy persze több operájába is átemelte és beledolgozta, híven példásan ökonomikus zeneszerzői módszeréhez.

A Ljubljanai Zeneakadémia, valamint a szlovén főváros film-, színházi, rádióés tv-akadémiájának közös projektje 2016 januárjában öt minioperát bocsájt a közönség és persze az értékelő profeszszorok elé. Ma született zenék, mai librettók, mai témák: professzionális felnőtt pályafutásukat éppen most megkezdő fiatal művészek előadásában. A projekt egyúttal reprezentatív képet kínál számunkra a szlovén kultúra, de legalábbis a művészképzés izgalmas és innovatív jelenkoráról is.



Produkció: Red. prof. Matjaž Drevenšek (UL AG), izr. prof. Žanina Mirčevska (UL AGRFT)

Elgar: Pomp and Circumstance, op. 39/1 Lendvay: Három farsangi maszk Tóth Péter: Ikaros Holst: 1. (Esz-dúr) szvit, op. 28/1 Copland: Fanfare for the Common Man Ives: Central Park in the Dark Stravinsky: Ebony Concerto Copland: Appalachian Spring – zenekari szvit Kéringer Dávid (klarinét) A Bartók Konzi koncertfúvószenekara Vezényel: Kiss Zoltán A Bartók Konzi szimfonikus zenekara Vezényel: Dubóczky Gergely Öt éve indult a „Bartók Konzi – Új Zene” projektnap hagyománya, erre utal a különleges műsort kínáló koncert alcíme. A 2008-ban alapított, több versenyen rangos helyezést elért fúvószenekar két brit és két magyar szerző alkotásait adja elő: a százhatvan éve született Elgar népszerű zenekari indulósorozatából az elsőt, illetve a Bolygók zenekari ciklus méltatlanul mellőzött szerzőjének mára a fúvós zenekari repertoár egyik sarokkövévé vált, változatos hangzásv ilágával gyö nyörködtető szvitjét hallhatjuk. A két 1934-ben elhunyt angol szerző kompo zíciója között Lendvay Kamilló szelle mesen könnyed triptichonja, valamint az ötvenesek generációjához tartozó Tóth Péter alkotása csendül fel. A koncert második részében az 1980-as évek óta működő szimfonikus zenekar az Egyesült Államokban írt muzsikából ad ízelítőt emblematikus szerzők – Aaron Copland és Charles Ives – darabjaival. Stravinsky ragtimeos, jazzes ritmikájú, szellemes concertóját a különleges tehetségű virtuóz, Kéringer Dávid közreműködésével hallhatjuk. A koncertre díjtalan belépő igényelhető a Zeneakadémia jegypénztárában. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 15

16



SOLTI TEREM

NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUDNAK A VONÓSOK? 10–15 ÉVESEKNEK

ÉNEK KARNYÚJTÁSNYIRA CHANTICLEER MY SECRET HEART

Haydn: C-dúr („Császár”) kvartett, op. 76/3 – 1. és 2. tétel Bartók: 2. vonósnégyes, BB 52 – 2. tétel

Szerelmes versek feldolgozásai a 16. századtól napjainkig

Accord Quartet: Mező Péter, Veér Csongor (hegedű); Kondor Péter (brácsa); Ölveti Mátyás (cselló) A Zeneakadémia Népzene tanszékének hallgatói Mesél: Bolya Mátyás

Chanticleer: Cortez Mitchell, Gerrod Pagenkopf, Kory Reid, Alan Reinhardt, Logan Shields, Adam Ward (szoprán és alt); Chris Albanese, Brian Hinman, Andrew Van Allsburg (tenor); Eric Alatorre, Matthew Knickman, Marques Jerrell Ruff (bariton és basszus)

Emberi testet formázó lakkozott fadoboz, hosszú nyakkal és négy húrral, mi az? A válasz a kérdésre nem egy értelmű (pontosabban a kérdés nem elég pontos), hiszen lehet hegedű, brácsa, cselló vagy nagybőgő is. A Liszt-kukacok Akadémiájának keretében megrendezett, felsős álta lános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszüleiknek, dédszüleiknek) szóló hangszerbemutató sorozat koncertjén a vonós hangszereket mutatjuk be. Megismerhetjük egymáshoz fűződő viszonyukat (hogy valóban fontosabb hangszer-e a hegedű, mint a brácsa – eláruljuk előre: nem), hogy valóban lószőrből készülnek-e a vonók (eláruljuk előre: igen), s hogy mire használták ezeket a csodálatos hangszereket a klasszikus zenében és a népi hagyományban. A hangszerekkel való ismer kedést a Junior Prima-díjas Accord Quartet, valamint a Zeneakadémia népzene szakos hallgatóiból alakult vonósegyüttes fogja segíteni, no meg a gyakorló muzsikusként, a Zeneaka démia tanáraként és többszörös apaként egyaránt tapasztalt mesélő, Bolya Mátyás. A koncert a két évvel ezelőtti azonos című hangverseny ismétlése.

Örök és kimeríthetetlen témát dolgoz fel a maga sajátosan eredeti módján az Egyesült Államok első számú komoly zenei a capella formációja. A világ egyik legjobb énekegyüttesét méltán nevezik hangzenekarnak, utalva arra a sokszí nűs égre és sokoldalúságra, amely a tizenkét férfi alkotta csapat utánozha tatlan profiljának egyik fő ismertető jegye. A mintegy négy évtizede alapított, háromszoros Grammy-díjas, a 14. századi Canterbury mesék című gyűjtemény kakasáról elnevezett együttes ezúttal is bámulatosan gazdag műsort hoz Budapestre, mintegy húsz szerző alkotását. A program korokon, műfa jokon, stílusokon, nemzeteken keresztül ível, a sokszólamú szerelmes dalokat érdekes tematika tagolja. Van miből válogatni, hiszen ha csak a kortárs zenét nézzük, eddig hetven zeneszerző írt az együttesnek művet, többek között az egyik legfelkapottabb amerikai komponista, Augusta Read Thomas, akinek itt hallható, hangvételében a líraitól a humorosig és az érzékiig hosszú utat bejáró sorozata a Chanticleer Colors of Love című, kortárs műveket felvonultató Grammy-díjas lemezének is egyik központi eleme.



CHANTICLEER

17

FEBRUÁRI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény

2017. FEBRUÁR 3. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

Jegyár: 2 200 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA BANDA ÁDÁM, PERÉNYI MIKLÓS, PRUNYI ILONA DOHNÁNYI 140

2017. FEBRUÁR 5. ( VASÁRNAP), 15.00 NAGYTEREM

22. oldal

Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior 2017. FEBRUÁR 1. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

KONZIS KONCERTEK 2. IN MEMORIAM KODÁLY 21. oldal

2017. FEBRUÁR 1. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

HÄNDEL: SOLOMON Händel: Solomon, HWV 67 Xavier Sabata (kontratenor); Jónás Krisztina (szoprán); Ducza Nóra (szoprán); Szigetvári Dávid (tenor); Jekl László (basszus) Savaria Barokk Zenekar (korhű hangszereken); Vezényel: Németh Pál Jegyárak: 2016. december 31-ig: 1 400, 2 100, 3 500, 4 900 Ft 2017. január 1-től: 2 800, 4 200, 7 000, 9 800 Ft Rendező: Magyar Händel Társaság Támogató: EMMI, NKA, Egy Hangverseny teremért Alapítvány, Spanyol Nagy követség, Budapest, Cervantes Intézet 2017. FEBRUÁR 2. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS SEBESTYÉN MÁRTA – KODÁLY NYOMÁBAN „SERKENJ FEL, KEGYES NÉP” 21. oldal 18

2017. FEBRUÁR 3. (PÉNTEK ), 19.00 NAGYTEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR MENDELSSOHN-EST Mendelssohn: Ruy Blas – nyitány, op. 95 Mendelssohn: e-moll hegedűverseny, op. 64 Mendelssohn: 3. (a-moll) szimfónia, op. 56 („Skót”) Kirill Troussov (hegedű) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2017. FEBRUÁR 4. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

A PRINCETON EGYETEM SZIMFONIKUS ZENEKARA Barber: The School for Scandal-nyitány, op. 5 Berlioz: Rómeó és Júlia, op. 17 (részletek) Gershwin: Porgy és Bess – Szimfonikus kép (Russel Bennett átirata) Stravinsky: Tűzmadár-szvit A Princeton Egyetem Szimfonikus Zenekara Vezényel: Michael Pratt A koncertre díjtalan belépő igényelhető. Rendező: Arts and Artists Management, Perform America International 2017. FEBRUÁR 5. ( VASÁRNAP), 10.30 NAGYTEREM

A ZENE TITKAI „ASSZONYOK, LÁNYOK…” Molnár Anna (mezzoszoprán) Duna Szimfonikus Zenekar Vezényel: Deák András

KOMOLYZENÉBEN UTAZUNK! JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY A SZENT JÁNOS KÓRHÁZ I. BELGYÓGYÁSZATI ÉS GASZTROENTEROLÓGIAI OSZTÁLYÁNAK JAVÁRA Zenés beszélgetés Eszenyi Enikő színművésznővel, a Vígszínház igazgatójával és Marton László rendezővel világhírű muzsikusok közreműködésével. Vigh Andrea (hárfa); Horgas Eszter (fuvola); Vásáry Tamás (zongora); Oláh Vilmos (hegedű) Jegyárak: 2 900; 3 500, 4 500, 5 400 Ft Rendező: Dr. Kunitzer István Alapítvány 2017. FEBRUÁR 7. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

MISKOLCI SZIMFONIKUS ZENEKAR Wagner: Rienzi – nyitány Brahms: a-moll kettősverseny, op. 102 Brahms: 3. (F-dúr) szimfónia, op. 90 Varga Oszkár (hegedű); Varga István (cselló) Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Gál Tamás Jegyárak: 1 900, 2 900 Ft Rendező: Miskolci Szimfonikus Zenekar 2017. FEBRUÁR 8. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

CLASSICUS QUARTET ÉS A SOHARÓZA KÓRUS 22. oldal

2017. FEBRUÁR 9. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

ITT ÉS MOST LONDON SINFONIETTA 26. oldal


A ZENÉN TÚL… A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Brahms művei

2017. FEBRUÁR 14. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

Orbán György: Búcsú Rasumof f sky gróf tól Schubert: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821 (vonószenekari átirat) Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20 (vonószenekari átirat)

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel, előad és zongorán közreműködik: Vásáry Tamás

Várdai István (cselló) Liszt Ferenc Kamarazenekar

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

Jegyárak: 2 900, 4 200, 5 500 Ft, 6 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

2017. FEBRUÁR 11. (SZOMBAT ), 15.30 NAGYTEREM

2017. FEBRUÁR 15. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

ZUGLÓI FILHARMÓNIA Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61 Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei Zuglói Filharmónia Vezényel és hegedűn közreműködik: Baráti Kristóf Jegyárak: 2 100, 2 300, 2 700 Ft Rendező: Zuglói Filharmónia 2017. FEBRUÁR 11. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE – Y GENERÁCIÓ HARRIETT KRIJGH ÉS LAJKÓ ISTVÁN KAMARAESTJE

CYPRIEN KATSARIS ZONGORAESTJE 32. oldal

2017. FEBRUÁR 15. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A KLARINÉT? 10–15 ÉVESEKNEK 32. oldal 2017. FEBRUÁR 12. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

JAZZ ITT! JASON MORAN 32. oldal

ANIMA MUSICAE Biber: Battalia Balogh Máté: Luca Marenzio in Salzburg C. P. E. Bach: 3. (A-dúr) csellóverseny, Wq 172 Honegger: Hymn Bartók: Divertimento, BB 118 Rohmann Ditta (cselló) Anima Musicae Kamarazenekar (művészeti vezető: G. Horváth László) Jegyárak: 1 200, 1 800, 2 400, 3 500 Ft Rendező: Anima Musicae Kamarazenekar 2017. FEBRUÁR 18. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN MOZART ÖSSZES ZONGORÁS TRIÓJA I. 37. oldal

OTTHON VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR ÓDA


Bartók: 1. hegedűverseny, BB 48a Mahler: 5. szimfónia

CONCERTO BUDAPEST BEREZOVSKY PLAYS RACHMANINOFF

Pusker Júlia (hegedű); Óbudai Danubia Zenekar; Vezényel: Hámori Máté József Attila versét elmondja Keresztes Tamás.

26. oldal

2017. FEBRUÁR 12. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM


Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

Rahmanyinov: 3. (d-moll) zongoraverseny, op. 30 Beethoven: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”) Borisz Berezovszkij (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András



TISZTA BAROKK LESZEK MOŻDŻER ÉS A HOLLAND BAROQUE


36. oldal


KLASSZIKUS ÉS ROMANTIKUS HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA 36. oldal

CONCERTO BUDAPEST PREMIER 2. – SNÉTBERGER FERENC ŐSBEMUTATÓJA Concerto Budapest Jegyár: 1 000 Ft (aznapi koncertjeggyel díjmentesen látogatható) Rendező: Concerto Budapest 19

2017. FEBRUÁR 19. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

2017. FEBRUÁR 22. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

2017. FEBRUÁR 25. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

BELLA–VIRÁGH–SOLTI– MÁTYÁSSY–KUTRIK A STUDIO 5 SZERZŐI ESTJE 37. oldal

KODÁLY-DIALÓGOK – BEMUTATÓ A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ ÉS A KÖZÉP-EURÓPA TÁNCSZÍNHÁZ KÖZÖS PRODUKCIÓJA

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN MOZART ÖSSZES ZONGORÁS TRIÓJA II.

2017. FEBRUÁR 19. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

Kodály: Csellószonáta, op. 8 Kodály: Duó hegedűre és csellóra, op. 7


CONCERTO BUDAPEST BEREZOVSKY PLAYS RACHMANINOFF Rahmanyinov: 3. (d-moll) zongoraverseny, op. 30 Beethoven: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”) Borisz Berezovszkij (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest 2017. FEBRUÁR 20. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

BUDAPESTI VONÓSOK KAMARAZENEKAR Mozart: F-dúr divertimento, K. 247 Dragony Tímea: Estharangok – nőikarra és vonószenekarra, Dsida Jenő verseire (ősbemutató) Mozart: Vesperae solennes de confessore, K. 339 Szemere Zita (szoprán); Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán); Megyesi Zoltán (tenor); Cser Krisztián (basszus) Cantemus vegyeskar, Pro Musica leánykar (karigazgató: Szabó Dénes) Budapesti Vonósok Vezényel: Szabó Dénes Jegyárak: 4 000, 5 000, 6 000 Ft Rendező: Budapesti Vonósok

20

46. oldal

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR Rohmann Ditta (cselló) Kruppa Bálint (hegedű) a Közép-Európa Táncszínház táncosai Koreográfus: Kun Attila Díszlet, jelmez: Molnár Zsuzsa Fény: Fogarasi Zoltán Jegyárak: 2 400, 2 600 Ft Rendező: Nemzeti Táncszínház 2017. FEBRUÁR 22. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI MÉNESI GERGELY, ANTAL MÁTYÁS ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA 38. oldal


CZF2017 FAZIL SAY ZONGORAESTJE 38. oldal


A TEHETSÉG KÖTELEZ A WEINER ENSEMBLE KAMARAESTJE 44. oldal


CZF2017 ZONGOPERA – ROST ANDREA ÉS BALÁZS JÁNOS ESTJE 44. oldal

Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 Szentpáli Roland: Symphony Concertante Szentpáli Roland (tuba) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Boris Brott Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 2017. FEBRUÁR 26. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

CZF2017 MISCHA MAISKY, BALÁZS JÁNOS ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR, GÁLAHANGVERSENY ÉS DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG 46. oldal 2017. FEBRUÁR 28. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

GYÖRGY ÁDÁM ZONGORAESTJE Három improvizáció Keith Jarrett stílusában Chopin: cisz-moll mazurka, op. 6/2 Chopin: a-moll mazurka, op. 17/4 Chopin: c-moll noktürn, op. 48/1 Liszt: 2. (E-dúr) legenda – Paolai Szent Ferenc a hullámokon jár Chopin: 2. (b-moll) scherzo, op. 31 György Ádám (zongora) Jegyárak: 3 900, 4 900, 5 900, 6 900, 7 900, 9 900, 19 900 Ft Rendező: Broadway Ticket Hungary

FEBRUÁR 1. (SZERDA), 19.00

FEBRUÁR 2. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

KONZIS KONCERTEK 2. IN MEMORIAM KODÁLY Kodály Zoltán kamaradarabjai, kórusművei és dalai Előadják a Bartók Konzi magánének és cselló szakos diákjai és a Bartók Konzi Vegyeskara Közreműködnek: a Bartók Béla Konzervatórium növendékei

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS SEBESTYÉN MÁRTA – KODÁLY NYOMÁBAN „SERKENJ FEL, KEGYES NÉP” Agócs Gergely, Sebő Ferenc, Andrejszki Judit, Hungarian FolkEmbassy, Hunyadi Véndiák Kórus (művészeti vezető: Sebestyénné Farkas Ilona)

Az ötven éve elhunyt Kodály Zoltán előtt tisztelegnek a Bartók Béla Konzer vatórium kiváló együttesei és szólistái, mégpedig egy olyan műsorral, amely az ünnepelt ismertsége ellenére mégis csak kuriózumnak számít. Bár a nagy hatású zeneszerző, népzenetudós és zenepedagógus változatos életművének darabjai rendszeresen hallhatók koncerteken, több műfaj csak ritkán képviselteti magát ugyanabban a műsorban. A középpontban a jól ismert nagy vegyeskari művek állnak, a blokkok záróköve egy-egy nagyobb szabású ciklus: a mátrai gyűjtés népda lainak kaleidoszkóp színességű feldolgozása, valamint a zenekarkíséretes táncnótákkal a Kállai kettős. Hallhatjuk továbbá az örökzöld Esti dalt, és a nagy sorozatok drámai hangulat skál áj át alig pár percben végigjáró Ének Szent István királyhoz című remekművet is. A dalok közül a méltán jól ismertek mellett elhangzik néhány különlegesség is, ahogyan a gordonkára írott kompozíciók közül is; nemcsak a huszonhárom éves Kodály Adagiója és a gazdag dallaminvenciójának, nagyszerű arányérzékének dokumentumát jelentő Duó, hanem egy valódi ifjúkori zsenge, a tizenhat esztendősen komponált Lírikus románc is.

Kodály nevezetes tétele szerint a zene tanulását kilenc hónappal a születés előtt kell elkezdeni. Ha van muzsikus, akinek ez megadatott, az Sebestyén Márta, aki zene iránti elhivatottságát zenepedagógus édesanyjától, Kodály egykori növendékétől kapta. Szellemi értelemben tehát „Kodály-unokának” is nevezhetjük Sebestyén Mártát, aki a nagy zeneszerző és népnevelő halá lának ötvenedik évfordulóján édes anyja egykori mestere előtt tiszteleg. Kodály persze nemcsak a személyes szál miatt fontos számára, hanem a magyar népdalkincs felfedezésében játszott szerepe okán is, hiszen Kodály és Bartók, illetve követőik népzene kutatói munkája nélkül ma nem állna rendelkezésünkre az a csodálatos repertoár, amely Sebestyén Mártának kislány kora óta mindennapi kenyere. Szinte nincs olyan ország, ahol az éne kesnő ne képviselte volna a magyar kultúrát, akár szólóban, akár zenész társaival. Énekelt a japán császár előtt, de a spanyol király és az angol ural kodó is megismerhette általa a magyar nép dalait. Valódi kulturális nagykö vete Magyarországnak. Minden hazai díjat megkapott, amit egy művész elnyerhet. Sebestyén Márta az UNESCO Artist for Peace elismerés tulajdonosa és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Jegyár: 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont


SEBESTYÉN MÁRTA © MTVA / GÁLOS M. SAMU

21

FEBRUÁR 3. (PÉNTEK ), 19.00


SOLTI TEREM

SOLTI TEREM CLASSICUS QUARTET ÉS A SOHARÓZA KÓRUS

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA BANDA ÁDÁM, PERÉNYI MIKLÓS, PRUNYI ILONA DOHNÁNYI 140 Dohnányi Ernő: Ländler, op. 41/5 Pastorale, op. 17/4 Cascades, op. 41/4 B-dúr cselló-zongora szonáta, op. 8 Cisz-moll hegedű-zongora szonáta, op. 21 Ruralia Hungarica, op. 32/c (részletek) Banda Ádám (hegedű); Perényi Miklós (cselló); Prunyi Ilona (zongora)

PRUNYI ILONA © FELVÉGI ANDREA

Volt idő, amikor úgy tűnt, hogy Dohnányi Ernő muzsikája végérvényesen kiszorul az eleven zenei emlékezet színtereiről, a koncerttermekből, és az életmű puszta adatsorrá válik a lexikonok lapjain. Szerencsére nem így lett, s ebben elévül hetetlen érdemeket szerzett Prunyi Ilona, aki Dohnányi zongora- és kamaraműveit már akkor is rendszeresen műsorra tűzte, amikor ezért leginkább homlokráncolás járt. „1992 környékén – mesélte el Prunyi Ilona – Fischer Annie, aki saját bevallása szerint nem játszott elég Dohnányit, azt mondta, hogy Dohnányi maga is nagyon örülne nekem, egész biztosan tanítványává fogadna, annyira nekem való a zenéje. 2010-ben aztán Dohnányi halálának ötvenedik évfordulóján jöttek a szólókoncertek, és lemez is lett a Dohnányi-művekből. Mostanság már a kamaradarabjait is rendszeresen játsszák.” Az újrafelfedezés kalandjába az elmúlt időszakban számos kiváló kollégát sikerült bevonnia, köztük Perényi Miklóst és Banda Ádámot. „Amikor Ádámot először meghall gattam, rögtön tudtam, hogy Dohnányi neki való”. Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

22

Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, József Attila, illetve Philippe Soupault, Blaise Cendrars, Franz Kafka versei szavalva, és szavalókórussal előadva. Bartók: 3. vonósnégyes, BB 93 Szabó: 1. vonóstrió, op. 12 Stravinsky: Három darab vonósnégyesre Stravinsky: Concertino vonósnégyesre Classicus Quartet: Rácz József, Baksai Réka (hegedű); Tornyai Péter (brácsa); Zétényi Tamás (cselló) Soharóza Kórus (zenei vezető: Halas Dóra) Kiss-Végh Emőke (színész) Ördög Tamás (színész) Különleges múltidézés részesei lehetünk ezen az esten. Kilencven évvel ezelőtt ugyanitt, a Zeneakadémia kistermében tartották a Palasovszky Ödön nevéhez fűződő Új Föld-esteket, amelyeken avantgárd színházi-színészi produkciók hangzottak el avantgárd zeneművekkel társítva. Éppen azon szerzők művei – versei, kompozíciói – szólaltak meg, akikéi most is, noha már akkor is ritka ságnak számított a kortárs zene és a dramatikus szövegek összekapcsolása. Akkor élte fénykorát a munkásmozgalmi eszmék hirdetésére hivatott és azóta holt műfajjá lett szavalókórus – most ezzel a ma már furcsának ható médi ummal is találkozhatunk. Ahogyan olyan kuriózumokkal is, amilyen Stravinsky vonósnégyesre írt Concertinója, vagy a Zeneakadémián Kodály osztályából kikerült Szabó Ferenc triója. Az érdekes és rendhagyó műsort két olyan együttes jegyzi, amelyek eddig is ötletes, újító és kísérletező produkcióikkal hódították meg az izgalmas kalandokra fogékony közönséget. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

ARAD MAROS-PART ERZSÉBET HÍD (1919) © FORTEPAN/VÉRTES KÁROLY 23

DOHNÁNYI ÉS BARTÓK

DOHNÁNYI ÉS BARTÓK © MOLNÁR JENŐ ANTAL /MTA BTK ZTI, BARTÓK ARCHÍVUM 24

Bartók, Kodály, Dohnányi: volt olyan időszak, amikor nem fért kétség hármójuk vezető szerepéhez a magyar zenében. A triumvirátus legidősebb tagja, Dohnányi Ernő (1877−1960) azonban a háború utáni zavaros években hirtelen megszűnt ideálnak lenni, és neve a mind ez idáig nem teljesen feltárt – ugyanakkor szinte bizonyosan alaptalan – politikai rágalomhad járat következményeképp gyakorlatilag évtizedekre eltűnt a magyar zeneéletből. Habár az 1990-es évektől egyre többször hallhatóak a művei, s az ezredfordulóra a zenetudomány is felfedezte magának, még most, 2017-ben, születésének 140. évfordulóján is elmondhatjuk, hogy szégyen letesen keveset tudunk e zseniális zeneszerző-zongoraművész munkássá gáról, aki ráadásul a Zeneakadémia főigazgatójaként, a Filharmóniai Társaság elnökkarnagyaként és a Magyar Rádió zenei osztályának vezetőjeként szinte egyeduralkodója volt a két világháború közti időszak magyar zenei életének. Leszámítva a kézenfekvő életrajzi adatokat, Bartókkal és Kodállyal való kapcsolata sem tisztázott, bár a források arra utalnak, hogy két pályatársa közül inkább Bartókkal rokonszenvezett. Nehéz ugyanakkor elvonatkoztatni a Bartók-levelezés olyan közismert idézeteitől, mint hogy „[…] megbocsáthatatlan vétek [Dohnányi] hazafiat lansága. Ez kizárja, hogy valaha »jobb viszony« legyen közöttünk” (1903), vagy hogy „viszonyom […] Hubayhoz egészen rossz, Dohnányihoz nagyon hűvös” (1934) – a kép azonban ennél persze sokkal árnyaltabb. Az első idézet egy Gmundenből írott levélből származik, ahová Bartók éppen azért utazott, hogy Dohnányitól zongoraórákat vegyen. S bár sokat vitáztak politikáról, melyek során, mint Bartók írta, „nem győztük meg egymást” (1903), végső soron nem haraggal váltak el – hogy is tehették volna, hiszen ekkor már jó egy évtizede ismerték egymást közelebbről. A Pozsonyi Katolikus Főgimnáziumban találkoztak, ahol a frissen érettségizett Dohnányi Ernő orgonista feladatait az újonnan beiratkozott fiú, Bartók Béla vette át. A ragyogóan induló Dohnányi elérhetetlennek tűnő példakép lett Bartók számára, ráadásul a köztük lévő négy esztendőt „megsokszorozták az egyéni fejlődés eltérő görbéi” is – mint Dohnányi növendéke és életrajzírója, Vázsonyi Bálint fogalmazott (1971). Bárhogy is: Bartók bevallottan volt iskolatársa mintájára választotta a budapesti Zeneakadémiát 1899-ben, akit azonban elkerült Pesten. Dohnányi ekkor már két éve lediplomázott, túl volt fantasztikus angliai sikerein, az új évadban pedig már Amerikába készült. Budapesti látogatásai során azonban tartották a kapcsolatot: Dohnányi ajánlotta be például a roppant visszahúzódó Bartókot Sándor Emma, a későbbi Kodály Zoltánné szalonjába is. A fiatalkori közös élmények után jó évtizedre szétváltak útjaik, hiszen Dohnányi külföldön élt. Nem sokkal Magyarországra való visszatérését követően azonban újra összekapcsolódott nevük, amikor Kodállyal hármasban részt vettek a Tanácsköztársaság zenei direktóriumában. A háború után Dohnányi újra sokat volt távol – ezért írhatta Bartók egy angol nyelvű cikkében, hogy „Budapest égetően hiányolja” őt (1921). Időközben Dohnányi nagy szerepet vállalt Bartók zenekari műveinek előadásában is: a Filharmónia vezetőjeként ugyanis számos műve

világpremierjét vagy magyarországi bemutatóját vezényelte. Az 1930-as évektől politikai-közéleti magatartásuk ugyanakkor jelentősen eltérően alakult: Dohnányi magához ragadta a zenei élet irányító pozícióit, Bartók viszont politikai meggyőződésből egyre jobban visszavonult. A Zeneaka démia igazgatójává 1934-ben kinevezett Dohnányi egyik első intézkedése volt, hogy eleget téve Bartók kérésének áthelyezte őt az MTA-ra, ahol a népdalanyag rendszerezésével foglalkozhatott. A két, sok tekintetben párhuzamosan, máskor szorosan összefonódva futó pálya hasonlóan ért véget: mindketten az Egyesült Államokba emigráltak (Bartók még 1940-ben, Dohnányi csak 1944-ben hagyta el a háborús Magyarországot), és mindketten New Yorkban haltak meg – Bartók súlyos betegségben, hatvannégy évesen, 1945-ben, Dohnányi egy túlerőltetett lemezfelvétel során szerzett meghűlés szövődményeképp nyolcvankét esztendősen, 1960-ban. Bartók és Dohnányi zene világa – életútjuk számos közös pontja és egymással való szoros kapcsolatuk ellenére – nem is lehetne különbözőbb. Ez a különbség egyébként személyiségük gyökeresen eltérő vonásaiból is adódik: míg Bartókot saját írásai és kortársainak visszaemlékezései nyomán roppant zárkózott, aszketikus, küzdő embernek kell elképzelnünk, addig Dohnányi az elbeszélések alapján maga volt a derű és könnyedség. Ami alkotói világukat illeti: Bartók egyéni, drámai és modern stílusát tudvalevőleg a népzene, és általában az ősi zene iránt való tudományos alaposságú érdeklődés alakította, míg Dohnányi mintha nem is akart volna elszakadni a zenei identitását megteremtő 19. századi német zenei hagyományoktól, s vállaltan „konzervatív” zenét írt egész életében. Ennek ellenére kompozíciós tekintetben sem voltak függetlenek egymástól. „Szorgalmasan komponáltam […] Dohnányi ifjúkori műveinek, nevezetesen I. ópuszának, befolyása alatt” – írta Bartók egy önéletrajzában (1923), s Vikárius László elemzései (1999) nyomán árnyalt képet alkothatunk arról, hogy Dohnányi hatása, illetve az, ahogy Bartók ezt a hatást elutasította, milyen szerepet játszott a fiatalabb zeneszerző pályakezdésében. Az újabb kutatások rámutattak arra is, hogy Dohnányi, aki mintha nem tudta vagy nem akarta volna távol tartani saját alkotói műhelyétől a zongoraművészként és karmesterként előadott kompozíciók stíluselemeit, Bartók zenéjét is „interpretálta” saját muzsikájában. A Szimfonikus percek (op. 36) variációs tételének utólagos sorozatba illesztésére például nagy valószínűséggel Bartók Angoli Borbála című parasztdal-feldolgozásának zenekari letétje nyomán került sor, ahogy több kései darabban, például a Kicsit ázottan című Bartók-burleszkre emlékeztető Burlettában (op. 44/1) is Bartók-emlékek bukkannak föl – mintha az idős Dohnányi így emlékezett volna Bartókra, s vele együtt hazájára és saját múltjára is az emigráció messzeségéből. Kusz Veronika

25


FEBRUÁR 11. (SZOMBAT ), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

ITT ÉS MOST LONDON SINFONIETTA Michael Nyman: In C Interlude Tansy Davies: Neon Steve Reich: 2 x 5 Simon Bainbridge: Concertante in Moto Perpetuo Edmund Finnis: in situ Steve Reich: Radio Rewrite London Sinfonietta

LONDON SINFONIETTA © SUKI DHANDA

Egy kortárs zenére specializálódott együttes pályarajzában hatásvadásznak tűnhet a megfogalmazás: „közel fél évszázados fennállása alatt zenetör ténetet írt”; a London Sinfonietta ese tében azonban mindez valóban a mindennapok gyakorlata. Zeneaka démiai koncertjük árnyalt képet fest majd arról, hogy Angliában jelenleg kik és milyen darabok írják a 21. század zenetörténetét. Az új generáció képvi selői közül két egészen eredeti zene szerző – Tansy Davies és Edmund Finnis – munkájával ismerkedhetünk meg. Utóbbi már-már a London Sinfonietta „házi szerzőjének” számít, a zenekar az elmúlt években Finnis hat új kompo zícióját is műsorra tűzte. Tansy Davies zenéjét sokan az avantgárd és az experimentális rock határmezsgyéjén helyezik el, egy szellemes megállapítás szerint Davies darabjai félúton vannak Xenakis és Prince között. A közelmúlt ban nagy várakozás előzte meg az együttes 2013-as, londoni bemutatóját. A London Sinfonietta ugyanis Steve Reich első olyan kompozícióját (Radio Rewrite) vitte közönség elé, melyet két rockdal (Radiohead: Jigsaw Falling into Place, Everything in Its Right Place) nyomán komponált. A többtételes darabot a premier kritikusai kitörő lelkesedéssel üdvözölték. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

26

KAMARAZENE – Y GENERÁCIÓ HARRIETT KRIJGH ÉS LAJKÓ ISTVÁN KAMARAESTJE Mendelssohn: 2. (D-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 58 Schumann: Három románc, op. 94 Rahmanyinov: Elégia, op. 3/1 Mjaszkovszkij: 2. (a-moll) cselló-zongora szonáta, op. 81 Harriett Krijgh (cselló) Lajkó István (zongora) Cselló és zongora összeillő párosát és meghitten bizalmas összjátékát, vala mint két fiatal és nagy tehetségű hang szeres szólista művészi erőinek egyesí tését ígéri ez a kamarazenének szentelt este. A húszas évei közepén járó holland csellista, Harriet Krijgh ma egyike a hangszer legígéretesebb, számos verse nyen diadalmaskodó fiatal művészeinek, s egyúttal immár nemcsak a legkülön félébb rangos fesztiválok vendége, de alapítója és vezetője is ilyen rendezvénysorozatoknak. Így 2017-ben ő veszi át Janine Jansentől az Utrechti Nemzet közi Kamarazenei Fesztivál művészeti vezetői feladatkörét. Partnere, a Zene akadémia billentyűs tanszékének adjunktusa, a Junior Prima díjas Lajkó István játékának ismert erényei, így különösképpen elemző intellekt ua lizmusa és érzékeny előadásmódja révén egyenrangú társnak ígérkezik majd ezen a koncerten, ahol Mendelssohn, Schumann és Rahmanyinov szerze ményei mellett a mára méltatlanul elfeledett szovjet-orosz komponista, a Prokofjev-kortárs és -barát Nyikolaj Mjaszkovszkij egyik szonátája is felhangzik. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

© BALOGH ATTILA 27

KEDVES ZOLI, A helyzetünk fordított – természetellenes. Te kellene itt álljál, és engem, a 90 évest búcsúztassál. Itt vagyunk a Zeneakadémián, ahol először találkoztunk – ennek immár fél évszázada is lesz. Akkor Te tanítvány voltál, ma egy ország érzi meg a hiányodat – egy ország, amelyiket Te „nem középiskolás fokon” tanítottál, úgyszólván indulásodtól kezdve. Én számtalan kompozícióm mintaértékű előadását köszönhetem Neked – de ami nekem is, mindannyiunknak igazán fontos: az, amit a Bartók-életmű megőrzéséért tettél. Egy Hozzád fogható formátumú zongoraművész általában először is a karrierjét építi. Te, mint egy jó államférfi, kijelölted és megvalósítottad a legfontosabb tennivalókat az egész magyar zenei életben. A Te ajándékod nekünk, hogy Bartók elkezdett közkinccsé válni. Minden zongorára írott taktusát (szóló-, kamarazene, kíséret) lemezre vetted. És amit a világ magától értetődően és személyhez nem kötötten használ: hangyaszorgalommal és türelemmel kikutattad és közreadtad Bartók minden fellelhető zongorafelvételét. Ez számomra ahhoz fogható, ahogy a villanykörte áldásait nap mint nap élvezzük, de már nem jut eszünkbe Edisonra gondolni. Ugyanígy, majdnem a személyedtől elvonatkoztatva köszönheti Neked, Zoli, a világ, hogy közvetlenül Bartók játékától kérdezheti meg: hogy is gondolta sok műve elődását. És ezzel a kiadással bizonyítottad be, hogy Bartók hazánk egyik legnagyobb zongoraművésze is volt. Tanárunk, Kadosa Pál zongorázását is ugyanígy, lemezkiadással mentetted át a jövőnek. Nem tudtuk mi ebben az országban, hogy milyen gazdagok vagyunk. Még nem is olyan régen itt volt, szólt hozzánk, alkotott Esterházy Péter, itt voltál Te, Zoli, és ahogy ígérted: halálodig dolgoztál. Alig néhány héttel ezelőtt készült el utolsó lemezed Kelemen Barna bással: Fritz Kreisler hegedű-zongora darabjai. Ezzel is tanítasz. Olyan zenék, amik mellett vállvonogatva mentünk el régebben – a Te kezedben gyémánttá váltak… (Talán azok is?) Köszönünk mindent. Amit kaptunk – tovább él. … és Te itt élsz tovább a szeretetünkben. Kurtág György beszéde Kocsis Zoltán búcsúztatásán [Elhangzott a Zeneakadémián, 2016. november 19-én] KOCSIS ZOLTÁN ÉS KURTÁG GYÖRGY © FELVÉGI ANDREA 28

29

A REND MŰVÉSZETE

KOCSIS ZOLTÁN © FEJÉR GÁBOR 30

Jól emlékszem arra a novemberi végi estére Szegeden. Az ilyen ünnepi órák emlékét egy életre eltesszük, és mintha képesek volnánk minden momentumát, mással összetéveszthetetlen, karakteres emlék-filmkockáit pontosan újraidézni. Kocsis Zoltán vezényelte a Szegedi Szimfonikus Zenekart. A fehér-aranyos monarchiabeli színházépületben a – Kocsis szavával – „harapható” légkör aranykort idézett: a zenekart egy már fiatal korában legendává vált művész irányította, akinek a játékán generációk nőttek föl, és lénye olyan evidens meghatározója volt a kultúránknak, mintha minden otthonban családtag lett volna. És talán ebből a magától értődő természetességből, az otthonosságból és az önazonosságból eredt, hogy itt valójában nem is a megidézése történt egy aranykornak: magát az aranykort éltük. A figyelem gyönyörűséges, izzó feszültsége szinte tapintható volt. Amikor metsző világossággal jelenik meg a karmester fejében a zenedarab formai és tonális rendje és betölti a teljes lényét, a rend járványként ragad át a zenekari zenészekre és a hallgatókra. Megtisztulnak a fejek a mérhetetlen pszichés szeméttől, s egy tömött színháznyi embertömeg egyszerre figyel, és eggyé válik két órányira. A koncert után azt vettem észre, hogy az emberek jobbak és szebbek lettek. Ez a már-már szürreális, mégis kézzelfoghatóan pontos emlék ma is megdöbbent és magamban is hitetlenkedést kelt; és Kocsis Zoltánon kívül alig tudok visszaemlékezni más művészre, aki képes lett volna erre zenén kívülről jövő póz vagy valamiféle ráhatás nélkül. A Kocsis-jelenség lényege számomra máig a teljes önfeladás, önátadás a zenének; pontosabban neki még erre sem volt szüksége, hiszen ő „zenéből volt”. S maga is tudta, és egyszer meg is fogalmazta (minden idők egyik legzseniálisabb magyar muzsikusa, Dohnányi Ernő kapcsán): „aki ennyire zenéből van, annak nincs szüksége zenén kívüli eszközökre, azok használata is megzavarná”. Még a pózai is zenéből voltak. A teljes koncentráció mindent kizáró légköre, amely Kocsis zongorajá tékát és vezénylését egyaránt jellemezte, a zene átlátásából eredt (és nem fordítva). Alig volt rajta kívül, aki pontosabban rajta tudta volna tartani a szemét az időn: amikor zenekart vezetett, minden mozdulatából, s különösen a tekintetéből, tűpontosan kiolvasható volt a zene szándéka; egész lénye a zenei folyamat architekturális rendjét sugározta. Miközben a hangfelvételeken megörökített figyelme élesen bevilágít a legkomplexebb szövésű zenei anyagok szövetének mélyébe, játékában éppoly erősen átérezzük az egymásba ágyazódó zenei célpontokat, amelyek nyilvánvaló és természetes rendbe rendeződnek, amint Kocsis, mintegy távolról rátekintve, átkarolja figyelmével a zene folyamatát. Nincs egyébként ebben semmi varázslat vagy ráhatás: Kocsis a tudatosan megválasztott, ám mégis ösztönszerűen átélt tempóival és agogikáival a zenemű építményét olyan tisztán és szilárdan vetíti ki – magától értődően, szinte észrevétlenül –, hogy a zenei folyamat linearitása megszűnik a hallgató számára. Teljes figyelmünket és elménket a zene architektúrája tölti be: a tiszta és tágas tér, amelybe átlényegül a zenei idő.

Ezért lehet nagyobb súlya és rendje (és egyszerre könnyed eleganciája!) minden általa zongorázott vagy vezényelt zenei tételnek, mint szinte bárki más előadásában, s talán éppen ez a rend rokonítja őt legjobban azzal a muzsikussal, akit zeneileg és emberileg egyaránt példaképének tekintett: Bartókkal. Aligha volt Kocsinál intimebb ismerője Bartók műveinek és zongorajátékának. Kocsis, aki már harmincas éveire nemzetközi jelentőségű hangfelvétel-gyűjteménnyel rendelkezett, nemcsak Bartók összes föllelhető hangfelvételét ismerte, szinte mindenki más előtt – hiszen Somfai Lászlóval és Sebestyén Jánossal együtt ő adta közre ezeket, huszonkilenc évesen –; egyszerre tudós és ösztönösen bensőséges viszonyban volt Bartók előadói stílusával. Bartók lenyűgöző zongorista és mágikus erejű előadóművész volt, alapvetően romantikus iskolázottsággal és hozzáállással, s nemcsak szemtanúi érezhették ezt, hanem felvételeinek mai hallgatója is meggyőződhet róla. Ám ezzel együtt a rend igénye mindenekfelett, a puritán mértéktartás, a megalkuvást nem ismerő precizitás és a szentimentalizmus hiánya, amit sokak egyfajta „objektivitásként” fogalmaztak meg, éppúgy jellemezte előadói stílusát és (nem csupán előadói) magatartását. Kocsisét is. Kocsis szinte empirikus tudós módjára ásta bele magát a bartóki zongorázásba és annak forrásaiba. Hayo Nörenberg számítógépes mérései közel két évtizede bizonyították, hogy Bartók rubatóihoz számos jelentős Bartók-interpretátor közül Kocsiséi állnak legközelebb, miközben népdalfeldolgozásaiban sem Bartók nem másolja a paraszténekes előadói stílusát, sem pedig Kocsis Bartókét. Ahogyan Bartók anyanyelvévé tette a népi éneklés és hangszeres játék gazdag előadói stílusrepertoárját, és összetéveszthetetlenül egyedi módon olvasztotta be saját személyiségébe és a liszti zongoraiskolára jellemző hagyományokba, olyan mélyen integrálta Kocsis saját játékába mindazt, amit Bartóktól tanult. (És még hány nagy előadótól „tanult” így! Kocsis Grieg-felvételei előadói stílus tekintetében talán máig a leghitelesebbek a világon; ő már akkor ismerte Grieg 1903-ban Párizsban megörökített zongorajátékát, amikor a történelmi hangfelvéte lekhez csak nehezen lehetett hozzájutni, mi több, egyáltalán nem volt divat „tanulni” belőlük.) Sőt, Kocsis bizonyos értelemben Bartóknál is szigorúbb előadója volt Bartóknak. Bár a mérések azt mutatják, hogy egyes ritmusingadozásai gyakran a bartóki mértéken is túllépnek, játéka elsősorban a művek szerkesztési zsenialitását, a bennük rejlő rendet mutatja fel – Bartók hozzá képest sokszor marad „romantikusabb” –, s ezzel is a 20. század közepétől máig uralkodó modernista előadásmódhoz kötődik. Ahhoz az előadói stíluskorszakhoz, amelynek az előadóművész Bartók egyik előfutárává vált – romantikus örökségét részben szívvel-lé lekkel megőrizve, részben meghaladva azt –, Kocsis pedig világviszony latban is az egyik legbravúrosabb és legérzékenyebb képviselője volt. Stachó László

31

FEBRUÁR 12. ( VASÁRNAP), 11.00



SOLTI TEREM

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A KLARINÉT? 10–15 ÉVESEKNEK Milhaud: Duo concertant Schumann: Három románc, op. 94 (részlet) J. S. Bach: 3. (C-dúr) hegedűszonáta, BWV 1005 – 4. tétel Debussy: Bruyères Debussy: A lenhajú lány Bartók: Három csíkmegyei népdal, BB 45b

JAZZ ITT! JASON MORAN Jason Moran (zongora)

Rozmán Lajos (klarinét) Bacsó Kristóf (klarinét, szaxofon) Borbély László, Tálas Áron (zongora) Mesél: Lakatos Zsuzsanna

32

Tudja-e valaki, hogy mi az a grenadil? És a paliszander? Azt elárulhatjuk, hogy köze van Mozart kedvenc hangszeréhez. És tudja-e valaki, hogy melyik volt Mozart kedvenc hangszere? Na jó, eláruljuk, a klarinét. A Liszt-kukacok Akadémiájának keretében megrendezett, felsős általános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszü leiknek, dédszüleiknek) szóló hangszer bemutató sorozat második koncertjén a klarinétot ismerhetjük meg közelebbről. Hogy mire képes a hangszer, miért kell nád ahhoz, hogy megszólaljon, s hogy milyen csodálatos zenéket ihletett tör ténetének háromszáz éve során. Mivel a klarinét nemcsak a klasszikus zenében futott be nagy karriert, hanem a jazzben is (ahol sokszor unokaöccse, a szaxofon képviseli őt), Rozmán Lajos klasszikus klarinétművész mellett a Zeneakadémia szaxofontanára, Bacsó Kristóf is segít ségünkre lesz abban, hogy közelebbi barátságba kerüljünk a fafúvós család egyik legrokonszenvesebb tagjával. A mesélő szerepét pedig ezúttal a Zeneakadémia zenetudós hallgatója, Lakatos Zsuzsanna ölti magára. A koncert a két évvel ezelőtti azonos című hangverseny ismétlése.

Jazz-zenészek bemutatásakor több nyire hosszú listákat olvashatunk azoknak a híres muzsikusoknak a neveivel, akikkel az illető együtt dolgozott (s akiket többnyire csak a belterjes szakma ismer). Jason Moran esetében egy efféle „névjegyzéknek” nem sok értelme volna egy rövid koncertajánlóban, már csak a lista rendkívüli hossza miatt is. Az 1975-ben, Texasban született, s gyerekkori zenei élményei közül a hip-hopot és Thelonius Monkot kiemelő muzsikus a Manhattan School of Music növendékeként szerezte meg diplomáját. Kilenc saját lemeze van, s több mint harminc albumon szerepel közreműködőként, de nemcsak zongoristaként aktív, hanem tanárként és szervezőként is: 2010 óta a New England konzervatórium tanára, 2011-ben a washingtoni Kennedy Center tanács adója lett, két éve az intézmény jazzprogramjainak művészeti vezetője. 2002-ben jelentette meg első szólólemezét, s idén júniusban jelent meg újabb koncertfelvétele, amelyen kizá rólag egyedül hallható. 2016 tavaszán Charles Lloyd szaxofonlegenda part nereként adott nagysikerű koncertet a Zeneakadémián, most Brad Mehldau és Chick Corea nyomdokaiba lépve egymagában fogja elvarázsolni a Nagyterem közönségét.

Cyprien Katsaris azok közé a zongo risták közé tartozik, akik tudatosan törekednek az előadó és a közönség közti falak lebontására és a köztük lévő személyes kapcsolat kialakítására. Koncertjein gyakran ő maga konferálja fel a játszott műveket, és előszeretettel oszt meg a programhoz kapcsolódó anekdotákat is a hallgatósággal. Hatalmas repertoárral bíró művész, aki kiemelt figyelmet fordít az elfele dett, koncerttermekben csak ritkán megszólaló művek felkutatására és előadására. Katsaris számára, aki az elmúlt években több alkalommal is adott koncertet a Zeneakadémián, a magyar kapcsolódások különleges jelentőséggel bírnak: Cziffra György Liszt-játékának volt a legnagyobb szerepe abban, hogy zongoraművész lett, és tizenöt éves korában nem kisebb művel, mint Liszt Magyar fantáziájával debütált Párizsban. Ezúttal nemcsak koncertezik, de mesterkurzust is tart a Zeneakadémián a ciprusi-francia zongorista, aki meglepetéskoncerttel készül a budapesti közönségnek.



Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

CYPRIEN KATSARIS ZONGORAESTJE Cyprien Katsaris (zongora)

jason moran 33

BARTÓK MINT JAZZINSPIRÁCIÓ Bartók művei rengeteg jazz-zenészt inspiráltak az elmúlt hetven évben. Hogy a jazz számára miben rejlik zenéjének varázsa, arról a University of California, Los Angeles zenei tanszékének tanára, Szabó Dániel jazz-zongorista írt a Koncertmagazinnak.

34

Ahogy hallgatom a Zene húroshangszerekre, ütőkre és celestára második tételét, a rendkívül feszes ritmikát, a hangsúlyeltolódásokat, a 2/4-es metrumba beékelődő 3/8-os frázisokat, ugyanazok az energiák mozdulnak meg bennem, mint amikor Miles Davis Four and More című albumát, vagy a Wayne Shorter Quartetet hallgatom. Úgy gondolom, hogy Bartók és a jazz-zenészek között valamiféle mély lelki rokonság figyelhető meg, amit nehéz szavakkal leírni, annak ellenére, hogy számos konkrét zenei fordulat, amely a két világ között kapcsolatot teremt, világosan megra gadható. Bármilyen kimunkált is Bartók zenéje, a mélyén ott húzódik az a nyers és őszinte erő, amely a népzenéből fakad (és nyilván Bartók személyiségéből is), az a „dög” és „tűz”, amely az afroamerikai zenének éppúgy sajátja, mint a magyar parasztzenének, vagy bármely középkelet-európai népzenének. Számos jazzfelvételt hallgatva érzékeli az ember Bartók jelenlétét, mintha ott integetne a háttérből. Közhely, hogy mennyi jazzmuzsikusra hatott Bartók: Chick Corea Children’s Songs című sorozata egyértelműen a Mikrokosmosra utal; Herbie Hancock és Corea négykezes verzióban játssza a közös lemezükön Bartók Ostinato című darabját; Danilo Perez évekkel ezelőtt, amikor mentorom volt, gyakran emlegette forró lelkesedéssel és baráti hang vétellel „Bélát”, aki annyi inspirációt és ötletet adott neki; Béla Fleck felmenői között nem találunk magyar származásút, a Béla nevet egy szerűen a Bartók iránti tiszteletből kapta. A sor hosszan folytatható, akár magyar jazz-zenészekkel is, a teljesség igénye nélkül persze: Oláh Kálmán gyönyörű kompozíciója, a Polymodal Blues nem jöhetett volna létre Bartók nélkül, s nem véletlen, hogy a darabot Borbély Mihály is feldolgozta saját stílusában és zenekarában, de a népzenében és a jazzben egyaránt otthonosan mozgó Dresch Mihály életműve sem képzelhető el a bartóki hatás nélkül. Én magam is Bartókon nőttem fel, ötévesen kezdtem játszani az egyszerűbb Mikrokosmos-darabokat, s bármikor hallom a zenéjét, azonnal a hatása alá kerülök. Fontos volt számomra, hogy első, Amerikában megjelent lemezemen megidézzem Bartók szellemét: ez lett a Barbaro con brio című kompozícióm. Ami a másik oldalt illeti, köztudomású, hogy Bartókot ellentmondásos viszony fűzte a jazzhez. Bár érdeklődött a műfaj, elsősorban az afroamerikai zenei folklór iránt, és inspirálta e zenei kultúra ritmikai gazdagsága, jazzel kapcsolatos megnyilatkozásai elég széles skálán mozognak (a tánczenébe hajló jazzből például hiányolta a harmóniai gazdagságot). Mindennél persze fontosabb, hogy egy-egy bartóki ötlet, zenei fordulat miként kapcsol be jazz-zenészek fejében egy gombot, a bartóki esztétika, kompozíciós attitűd miként harmonizál a jazz-előadók gondolkodásával. Bár hosszasan lehetne sorolni és kottapéldákkal illusztrálni azokat a konkrét helyeket a bartóki életműben, amelyek egyértelmű kapcsolatot teremtenek a jazzel, hadd említsek néhány általánosabb érvényű jelenséget, amely e két világot egymás rokonává teszi. Ilyen például a szárnyaló alkotói szabadság és a hagyomány nyújtotta kötöttség kettősége. Tudvalevő, hogy Bartók szívesen használt hagyományos

formákat és technikákat, hogy zenéjének eredetisége és újszerűsége a tradícióból bontakozott ki (a 2. vonósnégyes nyitótétele „szonátaformá ban” áll, a Zene nyitótétele nagyszabású fúga, és így tovább). Kompozíciói rendkívüli tudatosságot tükröznek, egyes elemzők matematikai összefüggéseket mutatnak ki bennük, s valóban, a téma- és dallamvariációk, a bonyolult hangszövedékeken belüli ismétlődések, rejtett egymásra utalások lenyűgözően koherens egységgé formálódnak a zenéjében. De bármilyen újdonságot használ is, soha nem megy szembe a hagyománnyal, és ez rendkívül fontos, hiszen a jazztörténet legjelentősebb alakjai Bartókhoz hasonlóan mindig elmélyülten ismerték és tisztelték a hagyományt, amit beépítettek saját világukba. John Coltrane egészen másként játszana az A Love Supreme című, szabad jazzbe hajló, pentaton motívu mokat egymásra rakosgató, mérföldkőnek számító lemezén, ha nem lett volna egyben zseniális bepop/hardbop-játékos, vagy ha nem ismerte volna a gospel műfaját; utóbbiak szabták meg azokat a szigorúbb kereteket, amelyből szabadsága fakadt. A megadott kereteken belül kibontakozó bátor szabadság az elődök megtagadása nélkül – Bartók esetében ez éppoly lényeges, mint a jazzben. Hasonlóan fontos az egyszerű alapelemek használata. Ha már az A Love Supreme szóba került: Coltrane híres bőgőtémája nem is téma, inkább csak motívum, néhány hangos pentaton töredék, a legegyszerűbb elemek egyike, ami zenében elképzelhető. Bartóknál ugyanezt figyelhetjük meg olykor, hogy a legalapvetőbb zenei építőelemekből, pentaton vagy modális fordulatokból nőnek ki a rendkívül szövevényes kompozíciók. További közös pont a jazz és Bartók között a kockázatvállalás. Bartók Etűdjeinek első darabja különös hangközökből, kis és nagy nónákból, decimákból nő ki. Nem kis bátorság kell hozzá, hogy a szokványos témák és skálák helyett ezekkel a gesztusokkal indítson egy zeneszerző egy darabot. Ahogy azzal is komoly kockázatot vállalt Bartók, hogy gyerme keknek szánt, pedagógiai fogantatású sorozata, a Mikrokosmos darabjaiba beépítette a kortárs művészi zene eszköztárát és legfontosabb újításait, így ezekben a művekben találkozhatunk kvartakkordokkal, bitonalitással, hangfürtökkel, ritmikai aszimmetriákkal. Nem mellesleg csupa olyan jelenséggel, amelyek a modern jazzben is rendkívül fontos szerepet játszanak. Bartóknak volt bátorsága szembe menni az árral, fel merte áldozni a népszerűséget a mélyen átélt kifejezésért. Végezetül a zene egyetlen konkrét paraméterét szeretném még kiemelni Bartók és a jazz viszonyának kontextusában, a ritmust. Stravinskytól eltekintve – aki ugyancsak számos jazzmuzsikus számára jelent fontos inspirációt – a 20. századnak nincs Bartókon kívül olyan zeneszerzője, aki mesteribb módon bánt volna a ritmussal. Polimetrikus szerkezetek, aszimmetrikus képletek, váratlan hangsúlyok, elképesztő ritmikai energiá val feltöltött gyors tételek, és egyáltalán a ritmusnak mint zenei szervező elemnek a fontossága – mindez kiemeli Bartókot a kortársai közül. A párhuzamokat hosszan lehetne még sorolni, Bartók zenéje kimerít hetetlen, s persze a fenti áttekintés erősen szubjektív. Nem is lehetne más, hiszen inspirációról beszélünk, ami megfoghatatlan: nem kőbe vésett igazságokról szól, hanem egyéni érzésekről. Ez benne a szép. Szabó Dániel 35



NAGYTEREM

SOLTI TEREM KLASSZIKUS ÉS ROMANTIKUS HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA

TISZTA BAROKK LESZEK MOŻDŻER ÉS A HOLLAND BAROQUE Leszek Możdżer (zongora) Holland Baroque

HOLLAND BAROQUE © WOUTER JANSEN

A lengyel zongoristafenomén, Leszek Możdżer a modern európai jazz egyik legkarakteresebb figurája, a magyar országi jazzbarátok különböző formá ciók tagjaként és szólóban is találkoz hattak már vele, például a Zeneakadémia pódiumán. A nemzetközi régizene-játék meghatározó formációja, a Holland Baroque szintén nem ismeretlen a budapesti közönség előtt, 2014 őszén „zabolátlan energiával” játszottak egy csokorra valót Bach Brandenburgi versenyeiből. A 17–18. század zeneművészetére specializálódott együttes a historikus gyakorlat olyan meghatározó képviselőivel dolgozott együtt, mint Emma Kirkby, Rachel Podger, Alexis Kossenko vagy Matthew Halls, de szívesen állt közös színpadra a zene más területéről érkező muzsikusokkal. Jacques Brel vagy a jazztrombitás Eric Vloeimans társaságában nagy haté konysággal borzolták a konzervatívabb közönség idegeit. Hogy Leszek Możdżer és a Holland Baroque 2017 februárjában induló és Budapestet is érintő koncert sorozata mennyire borzolja majd az idegeket, nem tudhatjuk, de az szinte biztos, hogy Bach zenéje – valamilyen formában – megszólal a Nagyterem falai között. Jegyárak: 2 900, 4 100, 5 200, 6 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

36

Mozart: c-moll adagio és rondo üvegharmonikára és kvartettre, K. 617 Haydn: F-dúr baritontrió Albrechtsberger: F-dúr dorombverseny Hummel: Fantázia Mozart: Négy menüett, K. 601 Deutsch: Menüett és trió szöghegedűre Christa Schönfeldinger (üvegharmonika) Albin Paulus (doromb) Szentpáli Roland (szerpent, ophikleid, saxkürt és tuba) Mandel Róbert (szöghegedű) Michael Brussing (baryton) Savaria Barokk Zenekar (művészeti vezető: Németh Pál) Vannak hangszerek, melyeken egysze rűen túllépett az idő, mások pedig eleve rövid életű népszerűségnek örvendtek: visszatekintve úgy tűnik, hogy ezek az instrumentumok a hangszertörténet zsákutcái voltak. Némelyik hangszer a modern kori rokonok mellett különös mutációknak tűnik, másoknak pedig megadatott, hogy sajátos körülmények közepette kulcsszerepre tegyenek szert. Ilyen volt Esterházy „Fényes” Miklós kedvence, a baryton, melyre Haydn közel kétszáz darabot írt. Mandel Róbertet már évek óta foglalkoztatják az elfeledett hangszerek, ám jellemzően nem a muzeológus érdeklődésével fordul feléjük. Muzsikus partnereivel együtt – mint amilyen Christa Schön feldinger vagy Szentpáli Roland – elsősorban az foglalkoztatja, hogy miként lehet ezeket az instrumen tumokat a 21. század számára is autentikusan megszólaltatni. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont



SOLTI TEREM

SOLTI TEREM BELLA–VIRÁGH–SOLTI– MÁTYÁSSY–KUTRIK A STUDIO 5 SZERZŐI ESTJE

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN MOZART ÖSSZES ZONGORÁS TRIÓJA I. Mozart: B-dúr divertimento, K. 254 Mozart: G-dúr zongoratrió, K. 496 Mozart–Stadler: d-moll zongoratrió, K. 442 Mozart: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498 Szabadi Vilmos (hegedű) Onczay Csaba (cselló) Gulyás Márta (zongora) Közreműködik: Szűcs Máté (brácsa)

SZABADI VILMOS © KURUCZ ÁRPÁD

A nagy sikerű Összkiadás élőben-sorozat ezúttal Mozart zongorás trióira összpon tosítja figyelmünket és szépérzékünket. A kétkoncertnyi triók sorát, elsőre talán meglepő módon, az 1776-os B-dúr divertimento nyitja majd, ám e művet éppily joggal és éppily gyakran Mozart első zongoratriójaként is szokás emlí teni. A kitekintés tágasságát jelzi az is, hogy a program első estéjén az ezúttal hegedű-brácsa-zongora hangszere lésben hallható nevezetes „Kegelstatt” trió, valamint a Mozart által torzóként félbehagyott és Anton Stadler által befejezett d-moll trió is helyet kapott. Az előadók pedig a Zeneakadémia büszkeségei lesznek: Szabadi Vilmos, Onczay Csaba, Gulyás Márta és Szűcs Máté a mai napig erős szálakkal kötőd nek az intézményhez. Kamarazenei műhely – ez lesz valójában a triókat elénk vonultató Mozart-koncert is, csak épp a szokásoktól eltérően ezúttal mi, laikusok is tanúi lehetünk a műhelyben zajló művészi munkának. Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

Bella Máté: Laniakea Virágh András Gábor: Tres Orationes Solti Árpád: Kindergartenliedchen Mátyássy Szabolcs: Bipolar Etudes Kutrik Bence: Trembling Zemlényi Eszter (szoprán); Móri Beáta (cimbalom); Duffek Mihály (fagott) Accord Quartet; Krulik Quartet; Pannonia Quartet; Ensemble Studio 5 Vezényel: Dobszay Péter A mai magyar zeneszerzők Y és Z gene rációja annak a Ligeti György és Kurtág György nevével fémjelzett zenei tradí ciónak az örököse, mely Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő után nemzetközi szintre emelte a kortárs magyar zenét. Studio 5 néven alakított zeneszerzőcsoportot öt fiatal alkotó, akik célja, hogy ebből a hagyományból kiin dulva új zenei hangversenyeket hozzanak létre. Bár az alkotók szinte kivétel nélkül külföldön is végeztek zenei tanulmányokat, mindannyian a Zeneakadémiát tartják az alma materük nek. A Studio 5 bemutatkozó koncertjén elhangzó öt kompozíció egyetlen uni verzumba tartozó öt külön galaxis: és a csillagászati metafora annál is inkább találó, mert Bella Mátét éppen a galaxi sok struktúrája ihlette műve megírására. Virágh András Gábor egy ókeresztény imádságot dolgozott fel darabjában, Solti Árpád ugyanakkor gyerekdalokat és mondókákat emelt be az új zene köze gébe. Mátyássy Szabolcs kompozíciója két tételével a zenei bipolaritásra kínál példát, míg Kutrik Bence cimbalomver senye a Fibonacci-számsor használatával éri el a mű címében jelzett „remegő” hatást. Jegyár: 1 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont Támogató: Nemzeti Kulturális Alap 37



NAGYTEREM

NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI MÉNESI GERGELY, ANTAL MÁTYÁS ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA

CZF2017 FAZIL SAY ZONGORAESTJE

Antonín Dvořák: E-dúr vonósszerenád, op. 22 d-moll fúvósszerenád, op. 44 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88 A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Ménesi Gergely és Antal Mátyás

Mozart: 11. (A-dúr) zongoraszonáta, K. 331 Debussy: Prelűdök (részletek) Bach–Busoni: Chaconne Wagner–Liszt: Izolda szerelmi halála Gershwin–Say: Summertime-variációk Paganini–Say: Paganini-variációk Mozart–Say: Török induló Fazil Say (zongora)

Az utóbbi években mind markánsabb arculatot kialakító és egyre aktívabban koncertező egyetemi együttes, a Zene akadémia Szimfonikus Zenekara ezen a hangversenyen két karmester irányí tása alatt muzsikál majd. A szimfoni kus együttes napi működését irányító Ménesi Gergely mellett az est másik dirigense a Bartók–Pásztory-díjas Antal Mátyás lesz, aki ugyancsak a Zeneakadémia tanára, méghozzá – fuvolista lévén – a fúvós tanszéken oktatja a növendékeket. Az Antonin Dvořák műveit felvonultató program ban már csak ezért sem jelenthet meg lepetést az 1878-as d-moll fúvósszerenád fölhangzása, amely az 1875-ben E-dúr vonósszerenáddal egyetemben a szláv romantikus kamarazene népszerű és reprezentatív alkotása. A koncert főszáma mindenesetre az Újvilágszimfónia által sem leárnyékolható 8. szimfónia lesz: a műfaj schubertibrahmsi hagyományához csatlakozó, s azt érzelmességgel meg szláv népi, de legalábbis népies táncmotívumokkal gazdagító cseh mester 1889-es remekműve. Jegyárak: 1 200, 1 700, 2 800, 3 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 38

A török származású Fazil Say sokolda lús ágával a világ minden táján lázba hozza a közönséget. Megkérdőjelez hetetlen kvalitású klasszikus zongo raművész, zeneszerző és jazz-zenész egyben. 1970-ben született Ankarában, irodalmár családban, szülei klasszikus zene iránti szeretete meghatározó volt számára. Ennek hatására kezdett el zongorázni az Ankarai Állami Konzer vatóriumban, ahol zeneszerzést is tanult. 1994-ben első helyezést ért el a Young Concert Artists International Auditions meghallgatáson, ami elindí totta nemzetközi karrierjét. 2008-tól az Európai Unió felkérésére „A kultúrák közötti párbeszéd nagykövete”. Rend szeresen hívják játszani a New York-i, Izraeli, Baltimore-i és Szentpétervári Filharmonikusokhoz, a Bécsi Szim fonikus Zenekarhoz, a BBC Filharmo nikusokhoz vagy az Orchestre National de France-hoz. Fellépett számos neves fesztiválon és a Carnegie Hallban egyaránt. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert, Zeneakadémia Koncertközpont

FAZIL SAY © MARCO BORGGREVE

A PILLANATRA HALLGATVA Jerrold Levinson korunk egyik leg jelentősebb művészetfilozófusa. A zene filozófiája mellett a film és a humor lételméleti és etikai kérdéseivel is intenzíven foglalkozik. Legtöbbet hivatkozott munkáiban a művészet meghatározásának problémáját tárgyalja, valamint a zenei előadás és érzelemkifejezés természetét vizsgálja. Az egyesült államokbeli University of Maryland professzora 2016 októberében tartott előadást a Zeneakadémián máig heves vitákat kiváltó elméletéről a zene befogadásával kapcsolatban. Ennek alkalmából adott interjút a Koncertmagazinnak.

Hatással vannak-e a zenével kapcsolatos saját tapasztalatai az Ön zenefilozófiai elméleteire? A zenével kapcsolatos legrégebbi gondolatom saját zenei tapasztalataimban gyökerezik, s abból az időből származik, amikor komolyzene-rajongó lettem, úgy tizenkét évesen, pedig a családomat nem érdekelte a komolyzene, és igazából soha nem is jártam zeneórákra. Már tizenéves koromban fejtörést okozott számomra, hogyan voltam képes mindenfajta rendszeres zeneoktatás nélkül jelentős mennyiségű zeneművet megtanulni és megérteni anélkül, hogy zeneelméleti ismeretekkel rendelkeztem volna, vagy hogy fogalmam lett volna a művek formaszerkezetéről (olyan módon, ahogyan például egy zenei elemző tanulmányozza a művek felépítését). Arra jutottam, hogy az effajta teoretikus tudás nem is lehet olyan fontos! Az 1998-ban megjelent könyvemben (Music in the Moment), amelyről októberi zeneakadémiai előadásomban beszéltem, azt a gondolatot próbáltam megalapozni, hogy a zene alapszintű megértése pillanatról pillanatra, mindig csak az adott zenei momentumra összpontosítva történik. Ha képesek vagyunk a zene szövetét ily módon egy kibontakozó, értelemmel teli folyamatként hallani – úgy, ahogyan például egy szöveget koherens érvelésként értelmezünk –, jellemzően akkor érezzük, hogy megértettük a zenét; ezt a megértés szükséges feltételének tekinthetjük. Korai sejtésemet aztán csak később vetettem papírra, amikor megerősítést kaptam egy 19. századi brit szerzőtől, Edmund Gurney-től, aki egyszerre volt zenész, filozófus, pszichológus és spiritiszta. The Power of Sound című, 1880-ban megjelent könyvét olvasva rokonlélekre leltem. Szerintem Gurney fején találta a szöget, amikor kifejtette, hogy egy zenemű értéke, sőt lényege abban rejlik, hogy miként illeszkednek benne egymáshoz a zenei egységek, függetlenül attól, hogy van-e a műnek jól leírható, koherens nagyformája és hogy a hallgató tudatosan érzékeli-e ezt a formát. Ha a hallgató csupán a zene pillanatról pillanatra megszülető folytonosságára és a részek egymáshoz való kapcsolódásának minőségére figyel, övé lehet szinte minden, amit egy-egy darab nyújtani tud. Az imént említett könyvemben ezt a gondolatot fejtettem ki, és megpróbáltam válaszolni a lehetséges ellenvetésekre. Egyébként a poén a könyvvel kapcsolatban az, hogy bár tele van műelemzésekkel, leginkább amellett próbálok érvelni benne, hogy „hát igen, ilyen és ilyen a darab formaszerkezete, amely kielemezhető ugyan belőle, de ahhoz, hogy alapvetően megértsük a művet, nem szükséges tudatosan érzékelnünk a formát”. Úgy gondolja tehát, hogy a teljes formaszerkezet érzékelésének nincs szerepe a zenemű megértésében? Nézze, nem azt állítom, hogy a nagyformának nincs oksági szerepe a megértés folyamatában; inkább arról van szó, hogy ezen a téren túlértékeljük a szerkezeti rend tudatos érzékelését. Ráadásul a friss zenepszichológiai kutatások arra engednek következtetni, hogy még ezt az oksági szerepet is eltúlozzuk: azt találták ugyanis, hogy még a gyakorlott zenehallgatók is módfelett érzéketlenek egy-egy zenei tétel nagyformájának mesterséges 39

megváltoztatására, ha a zene formarészei képesek önmagukban megra gadni a figyelmet és logikusan, meggyőzően kapcsolódnak egymáshoz. Említette, hogy későn kezdett zenét tanulni. Hogyan találta meg az útját a zenéhez? Brooklyn déli részén nőttem fel, a vidámparkjairól híres Coney Island környékén. A szüleim nem voltak tanult emberek: édesapám hat elemit végzett, édesanyám középiskolát. Az otthonomon kívül, New Yorkban fedezhettem fel a kultúra, a művészetek tágabb világát. Csak húszévesen kezdtem arra gondolni, hogy hangszert tanulhatnék, amikorra már a fülemben volt egy jelentős komolyzenei repertoár. Azon a nyáron elkezdtem zongorázni, de hat hét után feladtam; egy évvel később azonban fölfedez tem a barokk furulyát. Vásároltam egy nagyon jó, paliszanderből készült Moeck márkájú blockflötét Londonban, amelyet időről-időre még ma is előveszek, és leginkább barokk szonátákat játszom rajta: Loeillet-t, Vivaldit, Telemannt s így tovább. Ám a zenélés számomra mindig hobbi maradt, nem lettem profi muzsikus. Amikor egyetemre kerültem, először szervetlen kémiát tanultam, és csak a tanulmányaim felénél döntöttem úgy, hogy inkább filozófus leszek. (Végül mindkét szakot elvégeztem; mondják is néha, hogy a kémikus gondolkodásom nyomait fel lehet fedezni abban, ahogyan írok…) De hadd mondjam el, hogy számomra a legélvezetesebb alkotásom az az öt jazz-sztenderd, amelyet néhány éve énekeltem fel egy demófelvételre, abban a reményben, hogy felléphetek a város klubjaiban. Aztán gyorsan szakítottam a tervvel: tudja, ha valaki Washingtonban, ahol élek, sikeres jazz-előadó szeretne lenni, a legjobb, ha fiatal és nő, különösen akkor, ha nem kiemelkedően jó énekes… És Ön nemcsak énekelte a jazz-sztenderdeket, hanem elemezte is azokat. Úgy százhúsz dalt tudok kívülről, bármelyiket el tudnám énekelni különösebb felkészülés nélkül. És valóban, nemrég írtam egy tanulmányt a jazz-sztenderdek morális tartalmáról. Amellett érveltem benne, hogy lehet eltérő etikai értéke két, zeneileg egyformán jelentős jazz-sztenderdnek. Például a Night and Day és a Day In, Day Out zenei tekintetben egyformán értékes dal, az utóbbi azonban morális, etikai tekintetben értékesebb. Az említett tanulmányom nem születhetett volna meg anélkül, hogy amatőr előadóként ne ástam volna bele magam mélyen ebbe a repertoárba. Meg lehet fogalmazni azt, hogy mitől jelentős egy zenemű?

JERROLD LEVINSON 40

Véleményem szerint egy zenemű jelentősége azon múlik, hogy milyen benne a tartalom és a forma kapcsolata: milyen viszonyban áll a zene jelentése azzal, ahogyan meg van formálva. Magyarán: a mű értéke részben a mondanivalóján alapul, részben pedig azon, hogy hogyan van megszerkeszt ve a tartalmat kifejező hangzó anyag. E két összetevő aránya határozza meg a zenedarab értékét. Gondolja csak meg: egy zeneművet nem lehet parafrazeálni, nem lehet másképp megkomponálni: ez és ez a mű például nem pusztán a szomorúság kifejezése, és nem is csupán bizonyos hangok sorozata – az adott mű lényege és értékének meghatározója nem más, mint hogy éppen ez és ez a hangsorozat fejezi ki benne a szomorúságot.

Hogyan lehetséges, hogy egy zenemű érzel meket fejez ki, miközben nincs belső világa, mint az élő személyeknek? Hogyan képes kifejezni a zene olyan összetett érzelmeket, mint például a remény? Levinson legn agyobb vitát kiváltó tanulmányai ezekkel a kérdésekkel, valamint az ún. „tragikus paradoxonnal” foglalkoznak: miért vonzódunk a művészetekben a tragédiákhoz, melyektől rosszul érezzük magunkat, és miért szeretjük a szomorú zenét? Levinson válaszainak megcáfolására „barátja és riválisa” (ahogyan ő fogalmaz), Peter Kivy filozófus egy teljes fejezetet szentelt a The Corded Shell című híres könyvében. Kivy különös bókkal hízelgett önmagának és Levinsonnak ebben a szövegben: Voltaire-hez és Leibnizhez hasonlította kettejüket a „zenei rossz” körüljárása során, Levinsonra az optimista Leibniz szerepét osztva, önmagára pedig Leibniz kritikusáét, Voltaire-ét. Levinson szerint Bartók művei, amelyek a kirobbanóan pozitív erejű tételek mellett oly gyakran árasztják a félelem és a szorongás levegőjét, számos példával szolgálnak a negatív érzelmekkel teli muzsikából eredő kognitív és érzelmi megelégedésre. Ha ugyanis valóban szembesülünk olyan művekkel és mélyen átérezzük tartalmukat, mint a 4. vonósnégyes, A csodálatos mandarin vagy a Zene húroshangszerekre, ütőkre és cselesztára „varázslatosan kígyózó, jellegzetes módon, mimózaszerűen megnyíló és visszazáródó nyitótétele”, ahelyett, hogy pusztán élveznénk a zenét, mondanivalóját átérezve megrendülünk, s bizonyos értelemben átszellemülünk.

Hogyan határozná meg, mi az az érték? Gyakran fogalmaznak úgy, hogy akkor értékes egy zenemű, ha jutalmazó erővel bír, gazdagodunk általa, vagy valamiféle örömet vagy kielégülést nyújt. Én ehhez hozzátenném: az a valódi értékmérője a műnek, hogy mennyire sajnálnám, ha nem találkoztam volna vele az életemben. Minél erősebb ez az érzés, annál nagyobb értéke van a műnek – vagy legalábbis annál nagyobb értéket tulajdonítunk neki. Sokan gondolják úgy, hogy a filozófia elméleteinek nem sok közük van a gyakorlati élethez – van-e üzenete az Ön filozófiai kutatásainak az előadóművészek számára? Gyakran esik szó az előadóművészek nagyforma-megjelenítő képességéről. Én azonban úgy gondolom, hogy egy zenemű minőségét alapvetően az határozza meg, hogyan bontakozik ki pillanatról pillanatra; vagy másképp mondva: miként vannak megkomponálva az alkotórészei és hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Néhány előadóművész intuitíve tudja, érzi, hogyan lehet másokhoz képest jobban megformálni és összeilleszteni a részeket. Ám ezek a művészek nem föltétlenül gondolnak a nagyformára előadás közben; sőt, szerintem nem is kell foglalkozniuk vele. Nézetem szerint a legfontosabb, hogy az előadó arra törekedjék, hogy valamennyi rész érdekesnek hasson a hallgató számára és jól kapcsolódjék az előzőhöz. Ha ez megvan, minden további menni fog magától. Javasolná-e a zenehallgatónak, hogy ne elemezze a zenét, amelyet épp hallgat? Munkáim legkézenfekvőbb üzenetét a zenehallgató számára valahogy így fogalmazhatnánk meg: ne foglalkozzon túl sokat azzal, hogy elemezze vagy tudatosan megragadja a zenei formát; csak hallgassa meg figyelmesen a darabot kétszer-háromszor. Bármilyen komplex zenéről legyen is szó – és én most elsősorban komolyzenére vagy jazzre gondolok –, elég egy második, esetleg harmadik találkozás a zenei anyaggal, hogy befészkelje magát a hallgató fejébe, és elegendő emléke lesz a hallgatónak a muzsika folyamatáról, ki tudja alakítani azokat a pillanatnyi elvárásokat, amelyek a zenei folyamat előrehaladása során beteljesülnek vagy sem. Érdekes, hogy a kevésbé jó zenéket kevesebb meghallgatás után is magunkévá tudjuk tenni, hiszen így is képesek leszünk fejben követni a zenei folyamatot; emlékszünk a közvetlenül elhangzottakra és előre tudjuk jelezni, ami következik; érzékeljük a zenében rejlő gesztusokat, érzelmeket s hasonló affektív tartalmakat. Ezzel együtt a kevésbé jó zene jellemzően nem képes fönntartani a figyelmet, és mihelyt megérti az ember, már nem szívesen hallgatja meg még egyszer. Nem éri meg, hogy hatodszorra, nyolcadszorra, tizedszerre is újrahallgassuk. A nagy zenét azonban szívesen hallgatjuk újra akárhányszor. Persze néhány meghallgatás után érezhetjük azt, hogy szünetet kell tartanunk, hogy megemésszük; aztán úgyis szükségét fogjuk érezni, hogy újra és újra találkozzunk vele. Úgy érezzük, együtt szeretnénk élni az ilyen zenével – hiszen a jelentős művek nem csupán rövid időre foglalják el az emlékeze tünket, hanem otthonra lelnek elménkben és szívünkben. Stachó László 41

GAUTIER CAPUÇON (2016. MÁJUS 26.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

PÁLFALVI TAMÁS (2016. OKTÓBER 26.) © ZENEAKADÉMIA / TUBA ZOLTÁN

MICHAEL CHANCE (2016. OKTÓBER 21.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ 42

ROMENGO (2016. MÁJUS 26.) © ZENEAKADÉMIA / VALUSKA GÁBOR

KAROLIN CICHA (2016. OKTÓBER 5.) © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

TÉKA40 (2016. OKTÓBER 25.) © ZENEAKADÉMIA / KASZA GÁBOR 43



SOLTI TEREM

NAGYTEREM CZF2017 ZONGOPERA – ROST ANDREA ÉS BALÁZS JÁNOS ESTJE

A TEHETSÉG KÖTELEZ A WEINER ENSEMBLE KAMARAESTJE Webern: Passacaglia, op. 1 (Dani Imre átirata) Ravel: Lúdanyó meséi ( Tornyai Péter átirata) Weiner: Passacaglia, op. 44 (Bán Máté átirata) Schönberg: Kammersinfonie, op. 9/1 (Anton Webern átirata) Weiner Ensemble: Baksai Réka (hegedű); Bán Máté (fuvola); Dani Imre (zongora); Jámbor Janka (gordonka); Pálfi Csaba (klarinét) Für Anikó (színművész)

WEINER ENSEMBLE

A kamarazene ügye mellett elkötelezett fiatalokból álló fantasztikus formáció koncertjén átiratok szólalnak meg, amelyek többségét a kamaraegyüttes tagjai készítették. Webern op. 1 jelzésű, élet műnyitó darabját Ravel szárnyaló fan táziával megrajzolt meseképei követik – Tornyai Péter átirata magyarországi bemutató –, a műsor zárásaként pedig Schönberg érdekes hangulatvilágú 1. kamaraszimfóniája lesz hallható. Megszólal továbbá az együttes névadójának – a 20. századi magyar zene egyik legnagyobb tanáregyéniségének – 1936-ban készült alkotása, amely műfajával egyúttal a koncert nyitószá mára rímel. A 2014-ben alakult Weiner Ensemble különleges műsorválasztá saival, merész és újszerű vállalkozásai val hívta fel magára a figyelmet. 2016 augusztusában a hollandiai Kerkradé ban megrendezett Orlando Nemzetközi Kamarazenei Versenyen harmadik helyezést értek el, aminek köszön hetően a rangos Orlando Fesztiválon is felléphettek. Jegyár: 1 900 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

44

Bellini: „Casta diva” – Norma áriája a Norma című operából Bellini–Liszt: Norma parafrázis Donizetti: „Il dolce suono” – Lucia áriája a Lammermoori Lucia című operából Donizetti–Liszt: Lammermoori Lucia reminiszcenciák Verdi: Füzfadal („Mia madre avera una povera ancella”) – Desdemona áriája az Otello című operából Verdi: „Ave Maria” – Desdemona áriája az Otello című operából Verdi–Liszt: Rigoletto parafrázis Verdi: „É strano” – Violetta áriája a La Traviata című operából Rost Andrea (szoprán) Balázs János (zongora) Ha a Rigoletto Gildájára, vagy a Traviata Violettájára gondolunk, kijelenthetjük, hogy Rost Andrea alakításai megkerül hetetlenek az újkori operajátszás törté netében. London, Párizs és Madrid meghódítása után a tengerentúlon is debütált: énekelt New Yorkban, Los Angelesben és Washingtonban is. Népszerűsége és aktivitása töretlen, s nemcsak az opera területén aktív, hanem más zenei műfajokban is. Balázs János nemzetközi karrierje 2005-ben kezdődött, amikor mindössze tizenhat évesen elnyerte a Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraverseny első díját. 2013-ban Az Európai Koncerttermek Szövetsége tizenkilenc ország zenészei közül az évad művészének választotta. Azon kevés művészek egyike, aki őrzi még a régi nagy elődök improvizatív készségét. Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert, Zeneakadémia Koncertközpont

VIADUKT AZ ERDÉLYI CIGÁNY-VÖLGY FELETT (1908) © FORTEPAN / MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM



SOLTI TEREM

NAGYTEREM

ÖSSZKIADÁS ÉLŐBEN MOZART ÖSSZES ZONGORÁS TRIÓJA II.

CZF2017 MISCHA MAISKY, BALÁZS JÁNOS ÉS A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR GÁLAHANGVERSENY ÉS DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG

Wolfgang Amadeus Mozart: B-dúr zongoratrió, K. 502 E-dúr zongoratrió, K. 542 C-dúr zongoratrió, K. 548 G-dúr zongoratrió K. 564

Csajkovszkij: Noktürn, op. 19/4 Bruch: Kol Nidrei, op. 47 Csajkovszkij: Változatok egy rokokó témára, op. 33 Chopin: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21

Szabadi Vilmos (hegedű) Onczay Csaba (cselló) Gulyás Márta (zongora)

Mischa Maisky (cselló) Balázs János (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar

Az Összkiadás élőben bérlet koncertjein nagyszabású művészi vállalkozások keretében szólal meg klasszikus szerzők egy-egy műfajban alkotott valamennyi műve. Amellett, hogy lenyűgöző bele látni az alkotói műhelybe, tapasztalni a folyamatos változást, átalakulást, fejlődést, a lehetőségek változatos kihasználási módjait, újabb és újabb zseniális ötletek megvalósulását, vala mint teljes képet kapni egy alkotói világképről, a közönség számára kivételes intellektuális kihívást is jelent a műsoron szereplő művek élvezete. Szórakozás és elmélyültség – a kama razene lényege ez, amely csak a legjobb muzsikusokkal és kiérlelt produkció ikkal jöhet létre. Mindez adott: a Zene akadémiához is köthető világhírű magyar kamarazenei hagyomány legjelentősebb képviselői, jelenleg a Zeneakadémia művészprofesszorai vállalkoznak arra, hogy Mozart zon gorás trió-termésének négy kései darabját, a Figaro házassága és a Don Giovanni idején keletkezett remekműveket megszólaltassák.

Mischa Maisky az egyetlen csellista a világon, aki Msztyiszlav Rosztropo vicsn ál és Gregor Pjatigorszkijnál egyaránt tanulhatott. Rosztropovics szerint „játékában költőiség és rend kívüli finomság ötvöződik heves tem peramentummal és briliáns techniká val”. A Lettországban született, Oroszországban nevelkedett, később Izraelbe települő Mischa Maisky igazi világ polgárnak tartja magát. Az elmúlt negyedszázadban több mint harminc lemezt készített (s ezekkel számtalan díjat nyert), többek között olyan együt tesekkel, mint a Bécsi, a Berlini és az Izraeli Filharmonikusok, a Londoni Szimfonikusok, az Orchestre de Paris vagy az Európai Kamarazenekar. A Liszt Ferenc Kamarazenekar több mint fél évszázada állandó szereplője a klasszikus zenei élet nemzetközi elitjé nek. A 2016 óta Tfirst Péter által vezetett együttes évről évre a világ legjelentősebb koncerttermeiben, elsőrangú szólisták közreműködésével lép színpadra.

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 46

Jegyárak: 3 000, 4 000, 5 000, 6 000, 8 000, 10 000 Ft Rendező: Besszer Koncert, Zeneakadémia Koncertközpont

MISCHA MAISKY © ZENEAKADÉMIA / FAZEKAS ISTVÁN

ALEXANDRE THARAUD

BÉRLETEK 2017 ZENE KARNYÚJTÁSNYIRA

TÍZ ÚJ BÉRLET DECEMBER 31-IG KÜLÖNLEGES, BEVEZETŐ KEDVEZMÉNNYEL! ZENEAKADEMIA.HU/BERLETEK 47

MÁRCIUSI KONCERTKRONOLÓGIA A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior 2017. MÁRCIUS 2. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

Rita: Rácz Rita A férfi: Sándor Csaba Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Vajda Gergely

Mozart: Figaro házassága, K. 492 – nyitány Beethoven: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15 Haydn: 102. (B-dúr) szimfónia, Hob. I:102

2017. MÁRCIUS 4. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

Várjon Dénes (zongora) Liszt Ferenc Kamarazenekar

ZENEKAR A KÖZPONTBAN DAVID FRAY ÉS AZ ORCHESTRE DE CHAMBRE DE PARIS

Jegyárak: 2 900, 4 200, 5 500, 6 900 Ft Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar

54. oldal

54. oldal 2017. MÁRCIUS 3. (PÉNTEK ), 21.00 SOLTI TEREM

HUNGARIAN LATE NIGHT Lendvay: A tisztességtudó utcalány Jean-Paul Sartre azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Lendvay Kamilló Dramaturg: Keszthelyi Kinga Lizzie: Keszei Bori Fred: Balczó Péter Néger: Cser Krisztián Clark szenátor: Káldi Kiss András Első rendőr: Csiki Gábor Második rendőr: Bakó Antal Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Vajda Gergely

48

2017. MÁRCIUS 8. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS BOGNÁR SZILVIA SZÍVEM KAPUJÁBA

54. oldal

55. oldal DAVID FRAY

ITT ÉS MOST BACHTÓL FRANK MARTINIG DOBOZY BORBÁLA ZENEKARI ESTJE

LISZT FERENC KAMARAZENEKAR

Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház

ÉLESBEN ALMA MATER KÓRUS 2017. MÁRCIUS 3. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

2017. MÁRCIUS 7. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

2017. MÁRCIUS 4. (SZOMBAT ), 21.00 SOLTI TEREM

HUNGARIAN LATE NIGHT Részletek: 2017. március 3. Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház 2017. MÁRCIUS 5. ( VASÁRNAP), 10.30 NAGYTEREM

A ZENE TITKAI KÉT ÉVSZÁZAD FÚVÓS ZENÉJE Zsolnay Wind Orchestra Vezényel: Neumayer Károly Jegyár: 2 200 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország 2017. MÁRCIUS 5. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

Mezei Gábor Péter: Ravatallal szemben – ősbemutató

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR HOMMAGE À KODÁLY

Szövegíró: Anger Ferenc Dramaturg: Keszthelyi Kinga

55. oldal

2017. MÁRCIUS 8. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

MOSZKVAI CSAJKOVSZKIJ ZENEKAR Rimszkij-Korszakov: Seherezádé, op. 35 Csajkovszkij: Hattyúk tava – szvit, op. 20a Moszkvai Csajkovszkij Zenekar Vezényel: Vlagyimir Fedoszejev Jegyárak: 2 900, 3 900, 5 900, 7 900 Ft Rendező: BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ 2017. MÁRCIUS 9. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI BORBÉLY LÁSZLÓ 56. oldal

2017. MÁRCIUS 9. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

ROMANTIKUS SZIMFÓNIÁK Goldenthal: 3. szimfónia Bruckner: 4. (Esz-dúr) szimfónia A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Christian Schumann

Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

MÁRCIUS 12. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

2017. MÁRCIUS 17. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

2017. MÁRCIUS 10. (PÉNTEK ), 19.00 NAGYTEREM

JAZZ ITT! BINDER KÁROLY TRIÓ & QUARTET N-EVERGREENS & FOR SEVEN DAYS

ELEKTROFON HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA

58. oldal

60. oldal

Beethoven: Házavatás – nyitány, op. 124 Mozart: Esz-dúr sinfonia concertante, K. 364 Bartók: Brácsaverseny, BB 128 Kodály: Háry János – szvit

MÁRCIUS 12. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM


JOSHUA BELL ÉS A FRANKFURTI RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA

CONCERTO BUDAPEST ALONDRA DE LA PARRA ÉS KELEMEN BARNABÁS

Pusker Júlia (hegedű); Imai Nobuko (brácsa) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter

2017. MÁRCIUS 14. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

Stravinksy: Pulcinella – szvit Mozart: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219 Dvořák: 7. (d-moll) szimfónia, op. 70

2017. MÁRCIUS 10. (PÉNTEK ), 21.00 SOLTI TEREM

HUNGARIAN LATE NIGHT

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR Liszt: Mazeppa – szimfonikus költemény Bartók: Brácsaverseny, BB 128 Bartók: Öt magyar népdal, BB 108 Kodály: Fölszállott a páva – változatok egy magyar népdalra

Részletek: 2017. március 3. Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház

Hajnóczy Júlia (szoprán); Horváth István (tenor); Makszim Riszanov (brácsa) Nemzeti Filharmonikus Zenekar


Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY ALEXANDRE THARAUD ÉS A CUARTETO CASALS

2017. MÁRCIUS 16. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

56. oldal

A TEHETSÉG KÖTELEZ SCHEURING KATA KAMARAESTJE

CUARTETO CASALS

60. oldal

2017. MÁRCIUS 11. (SZOMBAT ), 21.00 SOLTI TEREM


A ZONGORA 1-BEN ÉRDI TAMÁS



KAMARAZENE NAGYTEREMRE PEKKA KUUSISTO, AMY NORRINGTON, CSALOG GÁBOR 63. oldal

Beethoven: 14. (cisz-moll) zongoraszonáta, op. 27/2 („Holdfény”) Schubert: Négy impromptu, D. 899 Schubert: Három zongoradarab, D. 946

HUNGARIAN LATE NIGHT Érdi Tamás (zongora) Részletek: 2017. március 3. Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház

Kelemen Barnabás (hegedű) Concerto Budapest Vezényel: Alondra de la Parra

ALONDRA DE LA PARRA

Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

58. oldal


AMY NORRINGTON

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR

49

MEDIKUS ZENEKAR Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80 Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54 Dvořák: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Új világ”) Medikus Zenekar Vezényel: Dubóczky Gergely Rendező: Kaleidofon 2017. MÁRCIUS 20. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

HATALMASOK KIS CSAPATA – GRANDIÓZUS ZENEMŰVEK, GRANDIÓZUS MUZSIKUSOK Muszorgszkij: Hovanscsina – előjáték Rahmanyinov: 2. (c-moll) zongoraverseny, op. 18 Rimszkij-Korszakov: Seherezádé-szvit Hisako Kawamura (zongora) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Vásáry Tamás Jegyárak: 2 400 Ft, 3 900 Ft, 4 900 Ft, 5 900 Ft Rendező: Filharmónia Magyarország 2017. MÁRCIUS 21. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

HEGEDŰS ENDRE ZENEKARI ZONGORAESTJE Beethoven: István király, op. 117 – nyitány Mozart: 10. (Esz-dúr) versenymű két zongorára, K. 365 Beethoven: 5. (Esz-dúr) zongoraverseny, op. 73 Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 2 500, 3 500, 4 500 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Stúdió Liszt

50

2017. MÁRCIUS 22. (SZERDA), 19.00 NAGY TEREM

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR Hacsaturján: Spartacus – Adagio Beethoven: C-dúr hármasverseny, op. 56 Beethoven: 6. (F-dúr) szimfónia, op. 67 („Pastorale”) Sania Cheong (hegedű) Stefan Kropfitsch (cselló) Sangeil Shin (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kesselyák Gergely Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2017. MÁRCIUS 25. (SZOMBAT ), 11.00 NAGYTEREM

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

2017. MÁRCIUS 26. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A ZONGORA? 10–15 ÉVESEKNEK 63. oldal 2017. MÁRCIUS 27. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

A ZONGORA 1-BEN BALÁZS JÁNOS „A KÖLTŐ SZÓL” Chopin: 1. (g-moll) ballada, op. 23 Chopin: 2. (F-dúr) ballada, op. 38 Chopin: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47 Chopin: 4. (f-moll) ballada, op. 52 Liszt: h-moll szonáta Balázs János (zongora)

R. Strauss: Don Quixote, op. 35


Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor

2017. MÁRCIUS 28. (KEDD), 19.00 SOLTI TEREM

Jegyárak: 1 900, 2 700, 3 200 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS A DŰVŐ ZENEKAR ÉS KUBINYI JÚLIA HÁTRA VAN MÉG A JAVA


64. oldal

SZENT ISTVÁN JUBILEUMI SZIMFONIKUS ZENEKAR Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77 Bartók: Magyar képek, BB 103 Kodály: Budavári Te Deum Záborszky Katarina (hegedű); Geszthy Veronika (szoprán); Bokor Jutta (alt), Molnár András (tenor); Berczelly István (basszbariton) Szent István Király Oratóriumkórus Vezényel: Záborszky István Jegyárak: 2 700, 2 900, 3 100, 3 300 Ft Rendező: Partitúra Alapítvány

KUBINYI JÚLIA

2017. MÁRCIUS 19. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

2017. MÁRCIUS 30. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

KONZIS KONCERTEK 3. VARIÁCIÓK KONZIRA 64. oldal


OTTHON VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR EURÓPA

Ravel: Couperin sírja Ravel: G-dúr zongoraverseny Haydn: 104. (D-dúr) szimfónia („London”) Pascal Rogé (zongora) Orchestre de Chambre de Lausanne Vezényel: Bertrand de Billy Jegyárak: 2 000, 3 200, 4 500, 5 900 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Bartók: A csodálatos mandarin, BB 82 Dohnányi: D-dúr koncertdarab, op. 12 Bruckner: 4. (Esz-dúr) szimfónia Fenyő László (cselló) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hamar Zsolt Kosztolányi Dezső versét elmondja Hernádi Judit Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar 2017. MÁRCIUS 31. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

ÉLESBEN KÜLÖNLEGES TEHETSÉGEK OSZTÁLYA 64. oldal

BERTRAND DE BILLY


BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL BERTRAND DE BILLY ÉS AZ ORCHESTRE DE CHAMBRE DE LAUSANNE

51

OTTHON A ZENE VILÁGÁBAN 1967-ben hunyt el Kodály Zoltán. Halálának ötvenedik évfordulója alkalmából, 2017-ben rengeteg hangverseny és szakmai rendezvény foglalkozik a háromszoros Kossuthdíjas zeneszerző és zenepedagógus hatalmas örökségével. Kodály Zoltánné Péczely Sarolta ritkán nyilatkozik, az évforduló alkal mából azonban interjút adott a Zeneakadémia Koncertmagazinjának.

Kodály Zoltán legendás tanár volt, növendékei valóságos rajongással vették körül. Nem nyomasztotta őt ennek súlya? Kívülről nézve bizonyára úgy tűnhet, hogy a tekintélynek súlya van, amit az embernek el kell viselnie. De Kodály számára ez nem jelentett problémát. Ő ugyanaz az ember volt házon kívül és házon belül. Termé szetesen kezelte ezt is, mint minden mást. És nem is hagyta, hogy rajongó jelenetek vegyék körül. Az persze természetes volt, hogy tisztelték. Volt miért. Az én szememben a valódi növendékei a zeneszerzők voltak, és zeneszerzést 1942 után már nem tanított, vagyis én már nem ismerhet tem, miként működött nála a mindennapos tanár-diák viszony. Azt azonban láttam, hogy úgy kezelte őket, mintha egyetlen nagy családba tartoznának. Tudjuk a növendékek visszaemlékezéseiből, hogy soha nem kényszerített rájuk semmit, mindenki azt a zeneszerzői irányt követte, amelyet szeretett volna. Kodály számára az volt a legfontosabb, hogy felvértezze őket azzal a tudással, amelynek segítségével megvalósíthat ták saját törekvéseiket. De ezt sem úgy kell elképzelni, hogy – képletesen szólva – fogta volna a kezüket: mindig önálló feladatokat adott nekik, a növendékeknek a tudást maguknak kellett megszerezniük. Mi volt a napirendje, a munkamódszere?

KODÁLY ZOLTÁNNÉ PÉCZELY SAROLTA © MTI / MARJAI JÁNOS 52

Nem volt kötött napirendje, a programját a feladatai határozták meg, és mindig sok elfoglaltsága volt. Reggelente tornázott: egész életében végezte Jørgen Peter Müller tornagyakorlatait, amelyek egyébként a mai szakértők szerint is kiválóak. Általában egyszerű reggelit fogyasztott, kenyeret, joghurtot, s gyakran mentünk fel a budai hegyekbe sétálni, nyáron, szép időben akár hosszabban is. Mindig volt nála jegyzetfüzet, vagy valami papírdarab, hogy ha eszébe jut egy zenei ötlet, vagy valamilyen gondolat, amelyet feljegyzésre érdemesnek tartott, azt megőrizhesse. Hatalmas cédulaanyag gyűlt így össze, amelyről úgy gondoltam, érdemes lenne közreadni. Felkértem Vargyas Lajost, aki két kötetben meg is jelentette ezeket. Séta közben, vagy más alkalmakkor mindig lehetett tudni, hogy mikor kell csendben maradni, hátha éppen „dolgozik”. Hogy maguk a művek miként születtek, az a vázlatokból rekonstruálható valamennyire, de beszélni erről nem szokott. Van egy híres eset, amit nekem is elmesélt, az 1961-ben bemutatott Szimfóniához kötődik. Még a harmincas években merült fel benne a mű első ötlete, éppen hazafelé tartott a villamoson. A zenei gondolatot tehát egy villamosjegyre jegyezte fel, hosszú ideig meg is volt az a jegy. Miután hazatért, azonnal íróasztalhoz ült, és egy lendülettel megkompo nálta a mű első hosszabb szakaszát. Később úgy mesélte, ekkor élte át, miként dolgozhatott Mozart. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy mindig fejben dolgozott, s komponálni is az íróasztalnál komponált, nem a hangszer mellett. A zongorához persze gyakran leült, Pablo Casalshoz hasonlóan ő is rendszeresen játszotta Bach prelúdiumait és fúgáit; ilyen alkalmakkor a bejárónő azt mondta, hogy „a méltóságos úr imádkozik”.

Éjjel dolgozott, vagy inkább nappal? Általában nappal, nem volt éjjeli ember. Ha egy hangverseny érdekelte, arra mindig időt szakított, így gyakran jártunk a Zeneakadémiára, az Operaházba. A hazánkba érkező nagy muzsikusok Pablo Casalstól Szigeti Józsefen át Yehudi Menuhinig, ha tehették, meglátogatták otthonában. Utolsó éveiben szinte mindennap bement a Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjába, amelyet ő alapított 1953-ban. Élete végéig részt vett az ott folyó munkában, s mindennel foglalkozott, a szakmai kérdéseken túl személyi ügyekkel, technikai vagy adminisztratív problémákkal is. Szívügye volt a csoport, nem vett oda akárkit munkatár snak, de akit igen, annak nemcsak a munkájára figyelt, hanem a sorsával is törődött. És épp ilyen fontos volt számára a csoport egészének működése is. Ez a figyelem tükröződött abban, hogy minden évben meghívatta magát a pénzügyminisztériumba, amikor a csoport következő évi költségvetését tárgyalták. Mit gondol Kodály örökségének utóéletéről? Az örökség nemcsak azé, aki létrehozza, hanem azoké is, akik tovább viszik. Kodály ügyelt rá, hogy „dús élte kincsét”, amit ránk költött, minél jobb állapotban hagyja itt nekünk. Az utódok dolga és felelőssége, hogy miként gazdálkodnak azzal, amit kaptak, s erre Kodálynak természetesen nem lehet már befolyása. Mindig arra törekedett, hogy jobbá tegye a körülötte lévő emberek életét, a zene ebben bizonyos szempontból csupán eszköz volt. De olyan eszköz, amely csak akkor működik, ha a legmagasabb fokon művelik, a legtisztességesebb módon, különben nem hat. Ez vonatkozik az iskolai nevelésre is, ahol megfigyelte, hogy azok a gyerekek, akik naponta zenélnek, vagy tanulnak zenét, a többi tantárgy ban is jobban teljesítenek. A nevéhez fűződő zenepedagógiát két irányból támogatta meg: egyrészt rávette és lelkesítette legjobb tanítványait, hogy foglalkozzanak a gyerekek zenei nevelésével, másrészt pedagógiai műveivel maga teremtette meg azt a hatalmas anyagot, amely elképzelé se szerint segített abban, hogy a diákok eljussanak a nagy művek megértéséig, a zenei írás-olvasásban való jártasságig. Bár a legmagasabb szintű szakmaiság volt az ideálja, megbecsülte azokat a kevésbé képzett tanárokat is, akik kisebb falusi iskolákban tanítottak, ha jól csinálták a dolgukat. Azt szerette volna, hogy a magasan képzett zenészek taníthas sanak alsó fokon is, mert így kaphat mindenki egyenlő esélyt a zenével való ismerkedésben. Egyáltalán nem mindegy, hogy egy nagyon egyszerű, kis kéthangos énekgyakorlat milyen zenei megvalósításban éri el a gyerekeket, akik ösztönösen szívják magukba a zenei élményeket. Borzasztó fontos, hogy a legapróbb zenei gesztusnak is értelme legyen, hogy ne vesszenek el a zenei összefüggések, ne váljon az éneklés puszta szótagolássá. Mindent meg kell tennünk, hogy a kodályi pedagógia ne valami mechanikus elméleti rendszerré váljon, hanem megőrizze gyakorlati jellegét, ne veszítse el muzikalitását. Az általa írott gyakorla tok olyanok, mint egy hatalmas épület lépcsőfokai: ezeken végig gyalogolva juthatunk csak el a legfelső emeletig. Ám ha fent vagyunk, már nem érhet bennünket veszély, otthon leszünk a zene birodalmában. Fazekas Gergely 53

MÁRCIUS 2. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

MÁRCIUS 3. (PÉNTEK ), 19.30

MÁRCIUS 4. (SZOMBAT ), 19.30

NAGYTEREM

NAGYTEREM

NAGYTEREM

ÉLESBEN ALMA MATER KÓRUS Brahms: Öt ének, op. 104 Brahms: A-dúr intermezzo, op. 118/2 Brahms: g-moll rapszódia, op. 79/2 Brahms: Két motetta, op. 74 Schumann: Karnevál, op. 9 Schubert: Mirjam diadaléneke, D. 942 Mondok Yvette (szoprán) Kocsis Krisztián (zongora) Alma Mater kórus Vezényel: Erdei Péter és Somos Csaba Egy világi és egy egyházi kórusmű szólal meg a koncert első felében a százhúsz éve elhunyt Johannes Brahms tollából. Az Öt ének – az európai kórus irodalom ékköve – a korosodó mester őszikék-sorozata, öt személyes vallo más az elmúlásról. A Két motetta cím mel megjelent művek egyike éppen száznegyven éve íródott, a bachi motet ták mintájára, de az érett Brahms utá nozhatatlan stílusában, gyönyörű dal lamokkal, lenyűgözően dús kórushangzással; a másik motetta virtuóz variá ciósorozat egy koráldallamra, szintén bravúros zeneszerzői megoldásokkal. Franz Schubert egyik utolsó opusa a Mirjam diadaléneke, amelyet Händel drámai oratóriumai ihlettek. A nagy szabású mű elhangzása – melynek szólóját Mondok Yvette szopránéne kesnő tolmácsolja – szintén az évad egyik különlegességének ígérkezik. A Zeneakadémia kórusát az intézmény nyugalmazott címzetes egyetemi tanára, Erdei Péter, valamint az együttest jelenleg vezető dirigens, Somos Csaba vezényli, a csodálatos kórusmuzsikát a fiatal tehetségek egyik kiválósága, Kocsis Krisztián zongorajátéka színesíti. Jegyár: 1 600 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 54

ITT ÉS MOST BACHTÓL FRANK MARTINIG DOBOZY BORBÁLA ZENEKARI ESTJE Bach: 7. (g-moll) csembalóverseny, BWV 1058 Martinů: Versenymű csembalóra és kis zenekarra, H. 246 Bach: 3. (D-dúr) csembalóverseny, BWV 1054 Martin: Petite symphonie concertante Dobozy Borbála (csembaló) Ránki Fülöp (zongora) Razvaljajeva Anasztázia (hárfa) Budapesti Vonósok Vezényel: Kamp Salamon

ZENEKAR A KÖZPONTBAN DAVID FRAY ÉS AZ ORCHESTRE DE CHAMBRE DE PARIS Mendelssohn: A szép Melusine, op. 32 Mendelssohn: 1. (g-moll) zongoraverseny, op. 25 Mendelssohn: Capriccio brillant, op. 22 Mendelssohn: 1. (c-moll) szimfónia, op. 11 David Fray (zongora) Orchestre de Chambre de Paris Vezényel: Douglas Boyd

A Bartók-kortárs cseh Bohuslav Martinů a 20. század egyik kimagasló zeneszer zője, csembalóművei fontos szerepet játszanak a hangszer modern kori törté netében. Az 1935-ben írt Csembaló verseny meglepő hangszerelési ötlete – a szólistát kísérő együttesben helyet kapott egy zongora is – bizonyosan hatott a svájci zeneszerző, Frank Martin legismertebb művére, a hárfára, zongo rára és csembalóra írt Petite symphonie concertantéra. E darab ugyanakkor egy másik 20. századi előképre is hivatko zik, Frank Martin kettős vonószenekart foglalkoztató műve Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozícióját is eszünkbe juttathatja, nem véletlenül. Mindkét darabot Paul Sacher rendelte, aki előszeretettel adott megbízást olyan művekre, melyek a barokk concertók szellemében fogannak. Dobozy Borbála hangversenye a külön böző korszakok és művek között szövődő referenciális háló sűrűjébe vezet, a kiváló Bach-specialista, Kamp Salamon pedig gondoskodik majd arról, hogy senki se érezze magát e sűrűben elveszettnek.

„A saját területén oly tisztán lát, hogy nekem sok tanulnivalóm van tőle” – méltatta 1830-ban a nyolcvan felett járó Goethe a nálánál kerek hat évtizeddel ifjabb Mendelssohnt, s ez a ritka dicsé ret jól érzékelteti Mendelssohn tehet ségének és személyiségének kivéte lességét. Ezt fogja igazolni az a koncert is, melyen Mendelssohn sokoldalú zsenialitását olyan művészek teszik majd érzékletessé, mint a harmincas évei közepén járó francia sztárzongo rista, David Fray, Douglas Boyd, és az Orchestre de Chambre de Paris muzsi kusai. Az 1978-ban alapított kamara zenekar jelenlegi irányítója, az obois taként is tevékeny Douglas Boyd a karmesterség fortélyait olyan nagy ságoktól tanulhatta el, mint Claudio Abbado, Nikolaus Harnoncourt vagy Colin Davis. A budapesti közönség körébe gyakran visszajáró s itt is oly kedvelt David Fray pedig akár elnyert díjainak egész sorával is igazolhatná fényes tehetségét, már ha beszédszerű és kantábilis zongorajátéka hallatán maradhatna is bárkiben kétely ezzel kapcsolatban.



MÁRCIUS 5. ( VASÁRNAP), 19.30

MÁRCIUS 8. (SZERDA), 19.00

NAGYTEREM

SOLTI TEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR HOMMAGE À KODÁLY Koessler: Szimfonikus változatok Kodály: Magyar rondó Kodály: Háry János-részletek Kodály: Marosszéki táncok Kodály: Budavári Te Deum Kolonits Klára (szoprán); Schöck Atala (alt); Brickner Szabolcs (tenor); Haja Zsolt (basszus) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Vezényel: Madaras Gergely 2017. március 6-án lesz ötven éve annak, hogy a 20. század egyik legszámottevőbb magyar zeneszerzője, pedagógusa és zenetudósa, Kodály Zoltán eltávozott az élők sorából. Az évforduló előestéjére szervezett hangversenyen neves együttesek és kiváló szólisták tisztelegnek emléke előtt. A produkció karmestere, Madaras Gergely néhány éve Pierre Boulez asszisztense volt, jelenleg vezető karmes ter Szombathelyen és zeneigazgató a franciaországi Dijonban, mindeközben Európa és más kontinensek zenekarai élén is rendszeresen vendégszerepel. A jól ismert és népszerű Kodály-kompozíciók mellett a koncert műsora különleges és ritkán hallható darabokat is tartalmaz. 1917-ben Móricz Zsigmond egyik nép színművéhez komponált Kodály tánc betétet; ennek részleteiből állította össze még ugyanabban az évben azt a darabot, amelyet ma Magyar rondóként ismerünk. A hangverseny másik külön legessége annak a Hans Koesslernek a műve, aki elsősorban Kodály, Bartók és Dohnányi zeneszerzés tanáraként írta be nevét a zenetörténetbe. Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok, Zeneakadémia Koncertközpont

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS BOGNÁR SZILVIA SZÍVEM KAPUJÁBA Hegedűs Máté (hegedű); Papp Endre (brácsa); Bognár András (nagybőgő); Bede Péter (szaxofon, furulya, kaval); Balogh Kálmán (cimbalom); Kónya István (lant) Az ELTE-n néprajzot tanult, a Makám együttes énekeseként vált ismertté, dolgozott az Állami Népi Együttessel, a Duna Művészegyüttessel, Sebő Ferenccel, Sebestyén Mártával és Rost Andreával, 2006-ban alakult saját együttesével már négy albumot jelentetett meg. Bognár Szilvia, akinek tevékenységét számos díjjal jutalmaz ták az elmúlt években, ezúttal erdélyi tájegységek dalait és bolgár népzenét tűzött zeneakadémiai koncertjének műsorára. A rendkívül tudatos, varázs latos hangú énekesnő egy interjúban így fogalmazta meg ars poeticáját: „A hagyományos éneklés (és nem csak a magyar) rendkívül fontos értékeket hordoz. Nemcsak a gyönyörű dalla mokat, a sokszor örök érvényű érzel meket megéneklő szövegeket, hanem az éneklésnek egy igen természetes, ösztönös módját, hangképzésben, díszítésben és gesztusokban egyaránt. Én ezt igyekszem minden körülmények között megőrizni.”

BOGNÁR SZILVIA © FALUS KRISZTA

Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 55



SOLTI TEREM

NAGYTEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI BORBÉLY LÁSZLÓ Haydn: f-moll variációk, Hob. XVII:6 Mompou: Variációk egy Chopin-témára Mendelssohn: Variations sérieuses, op. 54 Webern: Variációk, op. 27 Brahms: Variációk és fúga egy Händel-témára, op. 24

NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY ALEXANDRE THARAUD ÉS A CUARTETO CASALS Beethoven: 2. (D-dúr) vonósnégyes, op. 18/2 Sosztakovics: 10. (Asz-dúr) vonósnégyes, op. 118 Franck: f-moll zongoraötös Alexandre Tharaud (zongora) Cuarteto Casals: Vera Martínez Mehner, Abel Tomàs Realp (hegedű); Arnau Tomàs Realp (cselló); Jonathan Brown (brácsa)

Borbély László (zongora)

BORBÉLY LÁSZLÓ

56

Különböző korszakokban írott variáci ókat állít egymás mellé Borbély László, aki repertoárját tekintve az egyik leg nyitottabb szellemiségű fiatal zongora művész. Ez a műfaj mindig is a zene szerzői alkotóerő és fantázia egyik fok mérője volt, hiszen a mesteri variá ciósorozat rendszerint végletesen egyszerű témát feldolgozva jut művészi magasságokba. Haydn melankolikus hangvételű remekműve gyakran hall ható, ahogyan Mendelssohn egyszerre látványosan virtuóz és eszményi szép ségű sorozata is a közönség egyik ked vence. Ezeket ellenpontozza Webern szigorú tizenkétfokúság szerint írt opusa, amelynek előadását összetettsége miatt a zongoraművészek csak egy szűk rétege vállalja. Más okok miatt ugyanez a helyzet Brahms majdnem félórás „zongoraszimfóniájával”, amely nek megszólaltatása komoly állóké pességet, a grandiózus építmény időben történő fokozatos leleplezése pedig előadói nagyságot feltételez. A műsorban egy kuriózumot is hall hatunk, a harminc éve elhunyt katalán szerző, Federico Mompou egzotikus hangzású, szintén nagyszabású Chopin-variációit.

Napjaink egyik legjobb vonósnégyesét hallhatjuk a Nagyteremben, egy olyan együttest, amely húsz éve kápráztatja el a közönséget és a felvételeket hallgató zenebarátokat páratlan hangzásával, eleven produkcióival. Az 1997-ben, a barcelonai Zeneakadémia akkori növendé keiből alakult formáció a legnagyobbaktól, az Alban Berg Quartet, a LaSalle Quartet és a Hagen Quartet tagjaitól vette át a stafétabotot. Ma már mind a négy muzsikus alma materük professzora, díjnyertes lemezeiken – amelyek egyikét Bartók, Kurtág, Ligeti műveinek szentelték –, valamint hang versenyeiken a kamarazene csúcsát jelentő klasszikus remekműveket szólaltatnak meg, nagyszerű ízléssel válogatva. Így lesz ez ezen az estén is: az első részben Beethoven 1801-ben megjelent első sorozatából játszanak, majd az együttjáték és az egyéni hang szertudás terén egyaránt próbakőnek számító, 1964-ben komponált Soszta kovics-kvartettet hallhatjuk. A második részben az az Alexandre Tharaud csatlakozik a világhírű négyeshez, aki ma az egyik vezető francia zon goraművész, és aki több alkalommal közreműködött már a Cuarteto Casals nagy sikerű európai koncertjein.



ALEXANDRE THARAUD © MARCO BORGGREVE 57



SOLTI TEREM

NAGYTEREM

JAZZ ITT! BINDER KÁROLY TRIÓ & QUARTET N-EVERGREENS & FOR SEVEN DAYS Binder Károly (zongora) Borbély Mihály (szaxofon) Fonay Tibor (bőgő) Benkó Ákos (dob)

58

JOSHUA BELL ÉS A FRANKFURTI RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA Mendelsohn: e-moll hegedűverseny, op. 64 Mahler: 5. szimfónia

Dupla lemezbemutató estet ad a Zene akadémián az intézmény Jazz Tanszé kének vezetője, az eMeRTon- és Erkeldíjas zongoraművész, Binder Károly. 2016 szeptembere és decembere között sorozatban négy lemezt vett fel (életműve ezzel hatvannégy szerzői lemeznél tart), s a kvartettel rögzített N-Evergreens illetve a trióval feljátszott For Seven Days rendkívül sokszínű művészetének különböző arcait mutatja be. A legis mertebb jazz-sztenderdeket harmóniai, metrikai és formai szempontból is újra értelmező N-Evergreens mögött hosszú évtizedek oktatói tapasztalata húzódik meg, hiszen az olyan jazz-slágerek, mint az Autumn Leaves, a Green Dolphin Street vagy a Body and Soul a jazz-zon goraórákon újra és újra előjönnek: épp ezért izgalmas, hogy annyi remek értelmezés után hozzá lehet-e még tenni a hagyományhoz bármit (annyi spoiler talán belefér, hogy természetesen hozzá). A trióval rögzített For Seven Days címének megfelelően hét számot tartalmaz, egy-egy elmélyült zenei történetet a hét valamennyi napjára. A zongoraművészhez a bőgős Fonay Tibor és a dobos Benkó Ákos csatlako zik a trióban, amelyet Borbély Mihály szaxofonos egészít ki kvartetté. Mindhárman erős szálakkal kötődnek a Jazz Tanszékhez: Fonay itt végzett, Benkó és Borbély pedig Binder Károly kollégájaként itt tanítanak.

„Ügyes ez a Mahler, ezzel dolgoztassunk máskor is” – az amerikai producerek állítólag így kommentálták az első vetítés után a Halál Velencében című Viscontifilmet, melyben oly emlékezetes szerep jut Gustav Mahler 5. szimfóniájának, a híres Adagiettónak (s voltaképp Mahler alakjának is). A szimfónia, melyet Mahler a legszívesebben először ötven évvel a saját halála után mutatott volna be a közönségnek, mára a koncertrepertoár egyik sarokköve lett, s éppily rendít hetetlen Mendelssohn e-moll hegedűver senyének pozíciója is. E versenymű szólistája a lassanként fogadott magyarrá váló budapesti közönségkedvenc, az öregedésre képtelen Joshua Bell lesz, aki ezúttal a Frankfurti Rádió Szimfo nikus Zenekarának kíséretében játszik majd. Az 1929-es alapítású együttes fennállása óta mindmáig zenekarneve lőként is kiváló karmesterek irányítása alatt működik, gondoljunk csak Eliahu Inbalra, Dmitrij Kitajenkóra vagy Paavo Järvire. 2014 óta a zenekart a negyve nedik életévét még épp csak elérő kolum biai karmester, Andrés Orozco-Estrada vezeti, s a zeneakadémiai koncert dirigense is ő lesz.



Joshua Bell (hegedű) A Frankfurti Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Andrés Orozco-Estrada

JOSHUA BELL © PHIL KNOTT

BEJEGYZÉS A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN JOSHUA BELL (2016. MÁJUS 11.) 59



SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ SCHEURING KATA KAMARAESTJE

ELEKTROFON HANGSZERCSODÁK MANDEL RÓBERT HANGSZERTÖRTÉNETI SOROZATA

Schubert: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821 (átirat fuvolára és zongorára) Liebermann: Szonáta Hindemith: Nyolc darab szóló fuvolára Smit: Trió fuvolára, brácsára és hárfára Krzysztof Meyer: Burlesca all’Ongarese Jolivet: Chant de Linos Scheuring Kata (fuvola); Szabó Marcell, Kovács Gergely (zongora); Varga Oszkár (brácsa); Kriesch Barbara (hárfa)

SCHEURING KATA

60

Baráth Bálint, Keresteš Szabolcs, Johannes Kretz és Kaltenecker Zsolt művei Carolina Eyck (theremin); Baráth Balint (analóg moduláris szintetizátorok és elektronikus hangszerek); Keresteš Szabolcs (számítógépes vezérlés); Kádár Mihály (hangmérnök); Kaltenecker Zsolt (elektronikus hangszerek); Ensemble Mandel (művészeti vezető: Mandel Róbert)

Scheuring Kata az ifjú fuvolaművészgeneráció egyik legtehetségesebb kép viselője. A Zeneakadémián Gyöngyössy Zoltántól, Oross Veronikától és Termes Ritától tanult, tudását számos alkalom mal mesterkurzusokon tökéletesítette. Számos országos és nemzetközi ver senyen ért el előkelő helyezést, több ször lépett fel külföldön is, egy szemesz tert Helsinkiben töltött, ahol Petri Alankónál tanulhatott. Műsorát a fuvolás kamarazene gazdag irodalmából válo gatva állította össze, neves fiatal pálya társakat invitálva közös muzsikálásra. Schubert klasszikusa mellett elhangzik Hindemith 1927-ben komponált nyolc karakterdarabja, az amerikai Liebermann hatvan évvel későbbi Szonátája, a kon centrációs táborban elhunyt holland Leo Smit Triója 1926-ból, a kortárs Krzysztof Meyer Adorján Andrásnak ajánlott Magyaros burleszkje, valamint a 20. századi fuvolás kamarazene egyik legtöbbet játszott darabja, a francia André Jolivet Chant de Linos című darabja.

Mandel Róbert kortárszenei együtte sének tagjai nem kevesebbre vállal koztak, mint hogy a régi évszázadok hangszereit a legújabb elektroakusz tikus technológiák környezetében szólaltassák meg, miáltal az elfeledett nek hitt instrumentumok és az új hang zások felé tájékozódó zeneszerzők új lehetőségekhez jutnak. Egy olyan nyi tott és változó tagságú nemzetközi zenei együttes jött létre, mely minden, a legrégebbi és a legújabb zenei stílusok között feszülő úttörő elképzelésnek és zenei ötletnek hangot és lehetőséget kíván adni. A Solti Teremben a német Carolina Eyck zeneszerző és theremin specialista jóvoltából megszólal az első elektronikus hangszer is. „Ahhoz, hogy az orosz fizikus Lev Szergejevics Tyermen eljusson találmányáig, egy antennák segítségével megszólaltat ható instrumentumig, számos tudós nak kellett kísérleteznie a telefontól a rádióig. Mi őket tekintjük a példa képeinknek” – vallja Mandel Róbert.



BARTÓK ÉS A HEGEDŰSÖK Székely Zoltán, Szigeti József, Geyer Stefi, Yehudi Menuhin, Arányi Jelly… Mind olyan hegedűművészek, akik szakmai és személyes szálakkal egyaránt szorosan kötődtek Bartók világához. Ahhoz a Bartókhoz, akinek két hegedűversenye, vonósnégyesei, hegedűre és zongorára írt kamaraművei, valamint ikonikussá vált Szólószonátája a mai napig a hegedűs irodalom legizgalmasabb rétegét jelentik. A Zeneakadémia 2017. tavaszi koncertévadának három meghatározó hegedűművészét, Baráti Kristófot, Kelemen Barnabást és Pekka Kuusistót kérdeztük többek között arról, mennyi teret enged (a szigorú előadói utasításairól ismert) Bartók zenéje az előadói szabadságnak, és mit kérnének a zeneszerzőtől, ha egy estét együtt tölthetnének.

Bartókról köztudott, hogy önállóan komponálta meg hegedűszólamait, előadói szempontból utólag mégis gyakran átnézette őket hegedűművész ismerőseivel. „Olyannyira hangszerszerűek a szólamai, hogy szinte el sem hiszem, hogy nem játszott hegedűn – fogalmaz Kelemen Barnabás. – Nem elég, hogy kiválóan játszhatók a művei, de kifejezetten hegedűtechnikai szempontból is fantasztikus érzés őket játszani. Bartók zenéjének játéktechnikai kifinomultsága épp olyan magas szintű, amilyen emelkedett műveinek tartalma.” A hegedűművészekkel való szoros kapcsolat sosem jelentette Bartóknál azt, hogy pusztán az előadók kiszolgálására törekedett volna. „Nagyon határozott és előadóktól független elképzelése lehetett a zenéről – világít rá Pekka Kuusisto. Bartók hegedűírásmódja nagyon is egységes. Világosan érződik, hogy ugyanaz az ember komponálta a szóló hegedű darabokat, mint a Hegedűversenyt vagy a vonósnégyeseket, függetlenül attól, kik szólaltatták meg először ezeket a műveket.” Baráti Kristóf szerint a hegedű-zongora szonáták esetében nehéz eldönteni, hogy a hegedűsnek vagy a zongoristának van-e nehezebb dolga. „Én azt hiszem, Bartók világa hangszerfüggetlen, a szó legpozitívabb értelmében” – mondja Baráti. Bartók a kor olyan kiemelkedő művészeinek ajánlotta hegedűműveit, mint Székely Zoltán, Szigeti József vagy Yehudi Menuhin. Nem szabad azonban elfeledkeznünk a hozzá közel álló hegedűművésznők szerepéről sem. „Az Arányi nővérek, Jelly és Adila, valamint Geyer Stefi személye legalább akkora hatást gyakorolhattak Bartókra, mint Székely, Szigeti vagy Menuhin – fogalmaz Kelemen Barnabás. – Arányi Jellynek dedikálta mindkét szonátáját, és Kocsis Zoltán egy alkalommal azt mondta, szerinte az sem kizárt, hogy a két rapszódiát is neki ajánlotta volna, ha Ditta asszony nem lett volna kissé féltékeny erre a rajongásra.” Szigorú és precíz előadói utasításokból nincs hiány Bartók kottáiban, ez azonban nem jelenti azt, hogy zenéje minden részletében megtervezett játékot igényelne. „Egyfajta szabadságnak folyamatosan jelen kell lennie az előadásban, ez a szabadság azonban nem mondhat ellent a szerzői javaslatoknak. Beszélni kell azt a nyelvet, melyet a szerző saját stílusje gyeivel képvisel, csak ez engedhet teret az előadóművészi szabadságnak” – mondja Baráti. Kelemen Bartók zenéjének előadásával kapcsolatban azoknak a spontán pillanatoknak, hangulatoknak a jelentőségét emeli ki, amelyekben feltárulhatnak a mélyebb zenei összefüggések. „Mindig nyitva kell lennünk arra a megfogalmazhatatlan csatornára, amelyen keresztül a komponáláskor a zeneszerző is kapcsolatba lépett az égiekkel, és amelyen keresztül mi, előadók is közvetíteni tudjuk a zenét.” Ezek a spontán pillanatok pedig ugyanúgy ott vannak egy szólómű, mint egy vonósnégyes előadásában. „Bartók kvartettjei tele vannak olyan mozzanatokkal, ahol bár megtanultuk, hogyan tudunk reagálni egymásra, az adott pillanatban ez az egymáshoz kapcsolódás mindig más és más formában nyilvánul meg.” Végh Sándor mondta egy alkalommal, idézi fel Pekka Kuusisto, hogy Bartók a legkonkrétabb bejegyzéseit elsősorban azoknak szánta, akik 61

nem értik a zenéjét, és sok rendkívül aprólékos szerzői utasítást a rossz tapasztalat hívott életre. Bartók számos művének nemcsak metronóm számmal adta meg a tempóját, hanem olykor tételrészenként jelezte a másodpercre pontos időtartamot. Egy kevéssé ismert jegyzete, amelyet a Hegedűverseny 1941-es Boosey & Hawkes kiadásának zongorakivonatába írt be, jelzi, hogy Bartók természetesen tisztában volt az előadóművészet „itt és most” jellegével, nem kívánta uniformizálni műveinek előadását. „Az időtartamok – írja Bartók –, amelyek tételrészenként és a tétel végén találhatók, egy konkrét előadás adatai. Nem azt jelentik, hogy az időtartamnak minden előadás alkalmával pontosan ugyanennyinek kell lennie; ezek éppúgy, mint a metronóm-utasítások, csupán az előadóknak szánt útmutatók.” Arra a kérdésre, mit kérne Bartóktól, ha találkozhatna vele, Kelemen Barnabás a közös játékra koncentrálva így válaszolt: „Drága Mester, játsszuk át együtt az első vagy a második szonátát.” Baráti Kristóf ezzel szemben arra kérné Bartókot, mutasson neki olyan zenét, ami éppen foglalkoztatja, legyen az saját mű vagy bármely más szerző darabja. „Csak az érdekelne, hogyan foglalkozott Bartók a zenével, mielőtt saját konklúzióit levonta és papírra vetette volna.” A kérdésre a legmeglepőbb válasszal Pekka Kuusisto szolgált, aki amellett, hogy elmondaná Bartóknak, mennyire fantasztikus zeneszerzőnek tartja, egy furcsa esetről kérdezné, amely 1942-ben történt. Az amerikai karmester, David Zinman mesélte, hogy gyerekkorában Manhattan egyik művészeti középiskolájá ba járt, s egy nap a barátaival arra lettek figyelmesek, hogy „szörnyű zaj” szűrődik ki az iskolához közeli egyik lakásból, mire elkezdték kövekkel dobálni az ablakot. Később derült csak ki, hogy a lakásban, amelyet megdobáltak, abban az időben éppen Bartók lakott. S hogy van-e olyan hegedűre írt Bartók-mű, amely a művészek számára egy képzeletbeli toplista élén szerepelne? „Én azt gondolom, hogy akkor jár el jól az előadóművész, ha az éppen aktuálisan játszott műveket szereti a legjobban” – véli Baráti. Kelemen a kvartettel közösen kiegyezve a 2. vonósnégyes utolsó tételét érzi magához a legközelebb, Bartók szólóművei közül pedig a Hegedűversenyt tartja a legjelentősebb 20. századi kompozí ciók egyikének. „A darab a legszélsőségesebb emberi érzelmeket, a legnagyobb mélységeket és magasságokat járja be, s miközben a magyar népzene ősi alapjain nyugszik, hihetetlenül egyetemes zene.” Kuusisto számára a Kontrasztok az a mű, amelytől az ember azt érzi, van jövő. „Különböző zenei nyelvek tökéletes kombinációjával egymás megértésére biztat, és azt üzeni, hogy sok különböző elem többre képes egységben, mint külön-külön. A Kontrasztok száz százalék kommunikáció.” Belinszky Anna

62



NAGYTEREM

SOLTI TEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE PEKKA KUUSISTO, AMY NORRINGTON, CSALOG GÁBOR Ravel: Szonáta hegedűre és csellóra Ravel: a-moll trió Schubert: 2. (Esz-dúr) trió, D. 929 Pekka Kuusisto (hegedű) Amy Norrington (cselló) Csalog Gábor (zongora)

PEKKA KUUSISTO © ZENEAKADÉMIA / MOHAI BALÁZS

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD A ZONGORA? 10–15 ÉVESEKNEK Fülei Balázs, Sárik Péter (zongora) Mesél: Fülei Balázs

Első hegedűtanára magyar volt, s kivé teles képességeit a Zeneakadémia falai között éppúgy bizonyította, mint Kapos várott, így aztán a finn hegedűs (vala mint karmester és zeneszerző), Pekka Kuusisto bizton olyan művésznek tekinthető, akihez közünk van, s akinek budapesti fellépése különös figyelmet érdemel. A negyvenesztendős muzsi kus ezúttal a brit csellista (és belgiumi fesztiváligazgató), Amy Norrington, valamint az elmélyültségéről és nyi tottságáról ismert Csalog Gábor társa ságában kamarázik majd a Nagyterem ben. Maurice Ravel 1920–1922 között komponált Hegedű-cselló szonátája (mely művét a szerző az 1918-ban elhunyt Debussynek dedikálta), valamint a hajdani ellenpont-tanárának ajánlott, 1914-es a-moll trió nyomában Schubert Esz-dúr triója hangzik majd fel a prog ramon. Az alig egy évvel a komponista halála előtt keletkezett trió egyike azon kevésszámú kései Schubert-műnek, melynek első nyilvános megszólaltatását még hallhatta a szerző, ezúttal egyik jó barátjának eljegyzési ünnepségén.

Mit lehet csinálni egy több lábon álló fekete dobozzal, amelynek nyolcvan nyolc elefántcsont billentyűje van, ugyanennyi húrja és apró kalapácsa, no meg egy hatalmas páncéltőkéje, és úgy nevezzük, hogy zongora? Lehet rajta virágot tartani, és remek bunkert lehet építeni alá, de számunkra most az lesz az érdekes, hogy mire képes a zenében. A Liszt-kukacok Akadémiájának kere tében megrendezett, felsős általános iskolásoknak (és szüleiknek, nagyszü leiknek, dédszüleiknek) szóló hang szerbemutató sorozat nemcsak a zon gora működésébe világít be, hanem abba is, hogy miként használják és használták a zongorát a klasszikus zenében és a jazzben. Legkedvesebb hangszerét a Zeneakadémia Kamara zene Tanszékének vezetője, a Junior Prima díjas Fülei Balázs, és a Hang szeresek Országos Szövetsége által 2016-ban „az év zenésze” díjjal kitün tetett, Artisjus-díjas Sárik Péter mutatja be. A koncert a két évvel ezelőtti azonos című hangverseny ismétlése.


Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 63

MÁRCIUS 28. (KEDD), 19.00



SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

KONZIS KONCERTEK 3. VARIÁCIÓK KONZIRA

ÉLESBEN KÜLÖNLEGES TEHETSÉGEK OSZTÁLYA Közreműködnek a Zeneakadémia Különleges tehetségek osztályának hallgatói

A Magyar néprajzi lexikon szerint a „dűvő” (vagy „dúva”) a népi vonós zenekar kísérő hangszereinek sajátos játékmódja, amikor ezek azonos ritmus szerint kísérik a szólóhangszert, több nyire két-két hangot összekötve egy mással (vesd össze a „dűvő” szót az indogermán nyelvek „2” számnevével: due, deux, stb.). E sajátosan lélegző játékmód az Alföldön, a Dunántúlon és Erdélyben egyaránt ismert. A Hrúz testvérek által 1979-ben alapított nagy szerű népi együttes találó nevet válasz tott magának, hiszen közel négy évti zedes működésük éppen annak a harmonikus együttlélegzésnek lehet meta forája, amely a „dűvő” játékmód lényege, no és repertoárjuk éppoly sokszínű, mint a „dűvő” elterjedtsége. Több mint egy tucat lemezük jelent meg, számos díjat és elismerést kaptak, legújabb szerzeményük pedig egy ifjú énekesnő, a Junior Prima díjas Kubinyi Júlia, aki a 2012-es országos népzenei verseny, a „Felszállott a páva” egyik győztese lett. Közös koncertjük bizonnyal telíteni fogja energiákkal a Zeneakadémia Solti Termét.

A Konzis koncertek sorozat 2016 őszén debütált, azóta a Zeneakadémia gya korlóiskolájaként működő Bartók Konzi diákjai rendszeresen kapnak fellépési lehetőséget az egyetem színpadjain. Ezúttal a Konzi Szimfonikus Zenekaráé lesz a főszerep, akik a legtehetségesebb fiatal szólistákkal kiegészülve izgalmas versenyműveket felvonultató program mal lépnek a közönség elé. A program nyitányaként Telemann két oboára és trombitára írt concertója hangzik el, majd ezt követi a nem kevésbé extrém hang szerelésű Mozart ária, a Per questa bella mano, mely basszushangra íródott, obbligato nagybőgőszólammal. Majd Mozart Esz-dúr kürtversenye követ kezik, melyet jó barátjának, Joseph Ignaz Leutgebnek, a salzburgi herceg érsek zenekarának első kürtöse számára komponált. Haydn D-dúr zongoraver senye egy újabb szólóhangszert invitál a színpadra, majd a koncert zárószáma ként és egyben egyedüli tisztán zene kari műveként Brahms Haydn-variációja hangzik el.

A csodagyerekekről szóló legendák és történetek évszázadok óta nélkülöz hetetlen elemei a zenetörténetnek. Sok szempontból ma sincs ez másképp: ritka az olyan zenész életrajz, amelyben ne találnánk egyetlen utalást sem az illető művész kisgyerekkorában meg nyilvánuló kimagasló tehetségére. Az Élesben sorozat különleges tehetsége ket bemutató koncertjén ezúttal olyan fiatal zenészek lépnek a Solti Terem színpadára, akik már kisiskolás koruk óta a Zeneakadémia falai közt, a leg magasabb művészi színvonalon edződ nek. Olyan válogatott társaságról van szó, akik közé – az egész országból – évente mindössze egy-két új növen dék kerülhet csak be. Ők azok a gyere kek, akik évek múlva joggal hivatkoz hatnak majd arra, hogy már tizenévesen is az ország legnagyobb hangverseny termeiben koncerteztek. De hiába gon dolják sokan ma is, hogy a tehetség valami olyan Isten adta ajándék, ami önmagában biztosítéka a sikernek, van valami, amiben a ma este hallható különleges tehetségek és a „nagy művészek” a legkevésbé sem külön böznek. Ez pedig nem más, mint az a komoly és áldozatos zenei munka, amit egy-egy zenemű elsajátításába fektetnek. Ennek a rendkívüli munkának az eredményét láthatják és hallhatják az ország – túlzás nélkül állíthatóan – legtehetségesebb fiatal zenészeinek műsorán mindazok, akik ellátogatnak a Különleges tehetségek osztályának bemutatkozó koncertjére.




AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS DŰVŐ ZENEKAR ÉS KUBINYI JÚLIA HÁTRA VAN MÉG A JAVA Kubinyi Júlia (ének) Dűvő Zenekar: Hrúz Dénes, Hrúz Szabolcs (hegedű); Mohácsy Albert (nagybőgő); Nagy Zsolt (brácsa)

64

Telemann: Versenymű két oboára és trombitára, TWV 53:D2 Mozart: Per questa bella mano, K. 612 Mozart: 2. (Esz-dúr) kürtverseny, K. 417 Haydn: 11. (D-dúr) zongoraverseny, Hob. XVIII:11 Brahms: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 Rikker Dániel (trombita); Albert Janka, Mitró Apolka (oboa); Devich Benedek (nagybőgő); Kósa Lőrinc (basszus); Fröschl Éva (kürt); Richter Zsófia (zongora) A Bartók Béla Konzervatórium Szimfonikus Zenekara Vezényel: Dubóczky Gergely

ADAM NUSSBAUM (NEW LIGHT QUARTET) (2016. SZEPTEMBER 29.) © ZENEAKADÉMIA / VALUSKA GÁBOR

ADAM NUSSBAUM (NEW LIGHT QUARTET) (2016. SZEPTEMBER 29.) © ZENEAKADÉMIA / VALUSKA GÁBOR

JASON MORAN ÉS CHARLES LLOYD (2016. MÁJUS 20.) © ZENEAKADÉMIA / VALUSKA GÁBOR 65

ÁPRILISI KONCERTKRONOLÓGIA

2017. ÁPRILIS 6. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL DVOŘÁK: STABAT MATER PUMEZA MATSHIKIZA

A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior

2017. ÁPRILIS 1. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

JAZZ ITT! BALOGH TAMÁS QUARTET FEAT. NAGY LILI 70. oldal

2017. ÁPRILIS 1. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL PUMEZA MATSHIKIZA ÁRIAESTJE AZ ÉV HANGJA 2014 (DECCA) Mozart: Figaro házassága – nyitány Mozart: „Deh vieni non tardar” – Susanna áriája a Figaro házassága című operából Mascagni: Parasztbecsület – Intermezzo Puccini: „Tu, che di gel sei cinta” – Liù áriája a Turandot című operából Puccini: „Si, mi chiamano Mimi” – Mimi áriája a Bohémélet című operából Dvořák: 1. szláv tánc Dvořák: Dal a Holdhoz – ária a Ruszalka című operából Gershwin: Kubai nyitány Gershwin: Summertime – Clara áriája a Porgy és Bess című operából Thula baba – dél-afrikai dal Hacsaturján: Kardtánc Malaika – kenyai dal Pumeza Matshikiza (szoprán) Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté Jegyárak: 2 000, 3 500, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál 66

2017. ÁPRILIS 2. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

ITT ÉS MOST RÁCZ ZOLTÁN ÉS VENDÉGEI 70. oldal

2017. ÁPRILIS 4. (KEDD), 19.00 SOLTI TEREM

Dvořák: Stabat Mater, op. 58 Kertesi Ingrid (szoprán); MegyesiSchwartz Lúcia (mezzoszoprán); Jaroslav Březina (tenor); Pavel Švingr (basszus) A Prágai Filharmónia Kórusa MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter Jegyárak: 2 000, 3 500, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál 2017. ÁPRILIS 7. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA ROHMANN DITTA ÉS ROHMANN IMRE

CONCERTO BUDAPEST C-MOLL HANGVERSENY RÁNKI DEZSŐVEL

2017. ÁPRILIS 5. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

Mozart: c-moll adagio és fúga, K. 546 Mozart: 24. (c-moll) zongoraverseny, K. 491 Beethoven: 3. (c-moll) zongoraverseny, op. 37

MVM KONCERTEK – A ZONGORA JEVGENYIJ KOROLJOV ZONGORAESTJE BACH-SOROZAT 2.

Ránki Dezső (zongora) Concerto Budapest Vezényel: Keller András

74. oldal

J. S. Bach: 5. (G-dúr) francia szvit, BWV 816 J. S. Bach: c-moll toccata, BWV 911 J. S. Bach: Olasz koncert, BWV 971 J. S. Bach: Musikalisches Opfer – Ricercar a 6 J. S. Bach: Das wohltemperierte Klavier II., BWV 870–893 – részletek Jevgenyij Koroljov (zongora)

Jegyárak: 2 200, 3 100, 3 900, 4 800, 5 900 Ft Rendező: Concerto Budapest 2017. ÁPRILIS 8. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

MARIAM BATSASHVILI ÉS HORVÁTH BENEDEK ZONGORAESTJE


76. oldal

2017. ÁPRILIS 6. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 SOLTI TEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN GIOVANNI SOLLIMA ÉS AZ AMSTERDAM SINFONIETTA

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL JEAN-GUIHEN QUEYRAS, BIJAN CHEMIRANI, KEYVAN CHEMIRANI, SOKRATIS SINOPOULOS 74. oldal


76. oldal

2017. ÁPRILIS 9. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM


A TEHETSÉG KÖTELEZ NYÁRI LÁSZLÓ ÉS SZABÓ MARCELL KAMARAESTJE

2017. ÁPRILIS 12. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

77. oldal


77. oldal

CONCERTO BUDAPEST KREMER 70 J. S. Bach: d-moll kettősverseny, BWV 1043 Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47 Philip Glass: Kettősverseny hegedűre és csellóra

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL IVO POGORELICH ZONGORAESTJE

GIDON KREMER

Pergolesi: Stabat Mater Haydn: A Megváltó hét szava a keresztfán Mondok Yvette (szoprán) Dobi-Kiss Veronika (alt) Megyesi Zoltán (tenor) Rácz István (basszus) Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter

TISZTA BAROKK JÁNOS-PASSIÓ AZ ÁBRAHÁM CONSORTTAL ÉS AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUSSAL 2017. ÁPRILIS 13. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM




78. oldal

Gidon Kremer (hegedű) Giedre Dirvanauskaite (cselló) Keller András (hegedű) Kremerata Baltica Concerto Budapest Vezényel: Keller András

2017. ÁPRILIS 11. (KEDD), 19.00 NAGYTEREM

VICTOR AVIAT

KAMARAZENE – Y GENERÁCIÓ CSABAY DOMONKOS ÉS SZABÓ ILDIKÓ KAMARAESTJE

Liszt: Dante-szonáta Mozart: c-moll fantázia K. 475 Schumann: Bécsi karnevál, op. 26 Rahmanyinov: 2. (b-moll) zongoraszonáta, op. 36


BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Mozart: 36. (C-dúr) szimfónia, K. 425 („Linzi”) Honegger: Kamarakoncert fuvolára, angolkürtre és vonósokra Schumann: 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”) Sebők Erika (fuvola) Clément Noël (angolkürt) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Victor Aviat

Ivo Pogorelich (zongora)

Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Jegyárak: 2 000, 3 500, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

2017. ÁPRILIS 18. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

2017. ÁPRILIS 14. (PÉNTEK ), 19.45 NAGYTEREM

KELEMEN BARNABÁS ÉS A GYŐRI FILHARMONIKUSOK ROMANTIKA

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Mozart: 36. (C-dúr) szimfónia, K. 425 („Linzi”) Honegger: Kamarakoncert fuvolára, angolkürtre és vonósokra Schumann: 1. (B-dúr) szimfónia, op. 38 („Tavaszi”) Sebők Erika (fuvola) Clément Noël (angolkürt) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Victor Aviat

Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny, op. 35 Schubert: 1. (D-dúr) szimfónia, D. 82 Kelemen Barnabás (hegedű) Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Berkes Kálmán Jegyárak: 3 900, 4 900, 5 900 Ft Rendező: Győri Filharmonikus Zenekar

Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 67



BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL BARÁTI KRISTÓF, VÁRDAI ISTVÁN, VÁRJON DÉNES SHANGHAI QUARTET

BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

Haydn: 39. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25 („Cigány”) Mendelssohn: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 Mahler: a-moll zongoranégyes Schumann: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

Jegyárak: 2 000, 3 200, 4 500, 5 900 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál 2017. ÁPRILIS 20. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR Rossini: A sevillai borbély – nyitány Rodrigo: Aranjuezi gitárverseny Brahms: 3. (F-dúr) szimfónia, op. 90


Beethoven: 6. (B-dúr) vonósnégyes, op. 18/6 Yi-Wen Jiang: Chinasong – válogatás Schubert: 14. (d-moll) vonósnégyes, D. 810 („A halál és a lányka”) Shanghai Quartet: Weigang Li, Yi-Wen Jiang (hegedű); Honggang Li (brácsa); Nicholas Tzavaras (cselló) Jegyárak: 2 000, 3 500, 3 900, 4400 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál 2017. ÁPRILIS 23. ( VASÁRNAP), 11.00 SOLTI TEREM

Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD AZ EMBERI HANG? 10–15 ÉVESEKNEK

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL HENRIK NÁNÁSI ÉS A KOMISCHE OPER BERLIN ZENEKARA Jegyárak: 2 000, 3 200, 4 500, 5 900 Ft Rendező: Budapesti Tavaszi Fesztivál

Jegyárak: 3 000, 3 500, 4 000 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL SHANGHAI QUARTET

Csáki András (gitár) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Carlo Montanaro


Rácz Ödön (nagybőgő) Budafoki Dohnányi Zenekar Vezényel: Vladimir Verbitsky

RÁCZ ÖDÖN

Baráti Kristóf (hegedű); Várdai István (cselló); Várjon Dénes (zongora) Közreműködik: Szűcs Máté (brácsa)

Verdi: A végzet hatalma – nyitány Kuszevickij : Nagybőgőverseny, op. 3 Csajkovszkij: 4. (f-moll) szimfónia, op. 36

78. oldal 2017. ÁPRILIS 23. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ KOKAS DÓRA ÉS PERÉNYI BENJÁMIN KAMARAESTJE 80. oldal

2017. ÁPRILIS 24. (HÉTFŐ), 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA LEONARD ELSCHENBROICH ÉS AZ ÚJ MAGYAR KAMARAZENEKAR 80. oldal


BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Glinka: Keringő-fantázia Mozart: C-dúr concertone, K. 190 Prokofjev: 7. (cisz-moll) szimfónia, op. 131 Gál-Tamási Mária, Mózes Anikó (hegedű) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Vladimir Fanshil Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

68

2017. ÁPRILIS 27. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00 SOLTI TEREM

JAZZ ITT! JAKOB BRO TRIO 81. oldal

2017. ÁPRILIS 27. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

NEMZETI FILHARMONIKUS ZENEKAR VLADIMIR FANSHIL

Schumann–Talmi: Gyermekjelenetek, op. 15 Mendelssohn: 1. (g-moll) zongoraverseny, op. 25 Mendelssohn: Esz-dúr oktett, op. 20 – Scherzo (zenekari átirat) Schumann: 2. (C-dúr) szimfónia, op. 61 Alon Goldstein (zongora) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Yoav Talmi Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok


BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR Glinka: Keringő-fantázia Mozart: C-dúr concertone, K. 190 Prokofjev: 7. (cisz-moll) szimfónia, op. 131 Gál-Tamási Mária, Mózes Anikó (hegedű) Budapesti Fesztiválzenekar Vezényel: Vladimir Fanshil Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

ALON GOLDSTEIN

2017. ÁPRILIS 28. (PÉNTEK ), 19.00 SOLTI TEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI FÜLEI BALÁZS „BARTÓK IS JÁTSZOTTA” 81. oldal

69

BALOGH TAMÁS QUARTET FEAT. NAGY LILI © MAJOROS JÁNOS

70

ÁPRILIS 1. (SZOMBAT ), 19.00

ÁPRILIS 2. ( VASÁRNAP), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

JAZZ ITT! BALOGH TAMÁS QUARTET FEAT. NAGY LILI

ITT ÉS MOST RÁCZ ZOLTÁN ÉS VENDÉGEI

Balogh Tamás Quartet: Balogh Tamás (zongora, billentyűk); Ludányi Tamás (szaxofon); Fonay Tibor (basszusgitár); Hidász Tamás (dob) Vendég: Nagy Lili (ének)

George Crumb: Makrokosmos III – Music for a Summer Evening Berio: Linea Bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

Alig múlt húszéves Balogh Tamás, de már közel tíz éve intenzíven zenél, jelenleg Binder Károly növendéke a Zeneakadémia Jazz Tanszékén. A kis tarcsai zeneiskolában a dob volt az első hangszere, ám hamarosan ráébredt, hogy erőteljesebben vonzza a zongora és a zeneszerzés. Tizennyolc évesen zenekarával megnyerte a Marosvásár helyi Nemzetközi Jazz Versenyt, és a legjobb szólista díját is megkapta. A rangos, Vukán György által alapított Creative Art díj tulajdonosa. 2013 novemberében felléphetett a Vukán György tiszteletére rendezett Last Message koncerten a Művészetek Palotájában, ahol idén januárban mesterével, Binder Károllyal is játszott. Zenekar ában, a Balogh Tamás Quartetben Hidász Tamás dobol, aki 2013-ban a Marosvá sárhelyi Jazzfesztivál legjobb dobosa címét nyerte el; Fonay Tibor hódmező vásárhelyi születésű bőgős pedig 2014ben Junior Prima díjban részesült. Az együtteshez most a dalszerzőként és dalszövegíróként is aktív Nagy Lili csatlakozik, aki másodéves hallgató a Kodolányi János Főiskola előadóművé szet-jazz ének szakán, s 2016 márciusá ban elnyerte a legjobb énekesnek járó díjat egy Romániában rendezett Nemzetközi Jazzfesztiválon.

Balog József, Fejérvári Zoltán (zongora) Rácz Zoltán, Holló Aurél (ütőhangszerek)



Az amerikai George Crumb 1972–1979 között komponálta Makrokosmos című zongorasorozatait, melyeket négy cik lusba rendezett. Az összefoglaló cím tisztelgés a Mikrokosmost író Bartók szelleme előtt, de Bartókot követte a sorozat harmadik kötetének kialakí tásakor is: az öt darabot két zongorára és ütőhangszerekre írta. Ugyanebben az időszakban keletkezett Luciano Berio marimbára, vibrafonra és két zongorára hangszerelt balettzenéje. A Felix Blaska koreográfusnak dedikált Linea premierjére egy táncelőadáson került sor, a későbbiekben viszont gyakrabban szólaltatták meg koncert darabként. Bartók a Szonáta kompo nálásának idején így fogalmazott: „Minden természet adta végtelenül bonyolult, minden gépszerű rendkívül egyszerű. Néha bizony a »minél egy szerűbb eszközök«, ha minél természet szerűbb megnyilatkozások szolgálatába szegődnek, csodálatosan bonyolulttá válnak”. A Lineát hallgatva könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha Berio e bartóki szavakra gondolva alakította volna ki kompozíciójának finomszerkezetét.

ÉPÜLETLÁTOGATÓ TÚRÁK MAGYAR VEZETÉSSEL PÉNTEKENKÉNT ÉS VASÁRNAPONKÉNT, ANGOL NYELVEN A HÉT MINDEN NAPJÁN, 13.30 ÓRAI KEZDETTEL, ELŐZETES BEJELENTKEZÉS NÉLKÜL

Az 50 perces vezetett túrák során megtekinthető a Nagyterem és a Solti Terem, valamint a földszinti és emeleti előcsarnok. A Zeneakadémia 12-35 fős csoportok számára előzetes időpont-egyeztetéssel is látogatható magyar, angol, német, olasz, francia, orosz, finn, román, cseh, szlovák és japán nyelvű vezetéssel. Bejelentkezés csoportoknak: [email protected] További információ: zeneakademia.hu/epuletlatogatas Jegyvásárlás: Zeneakadémia jegypénztár (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.) A Zeneakadémia a túrák változtatásának jogát fenntartja.

PARITÁS A Kodály-év apropóján a népzenei örökségről, a megújító megőrzésről, a magyar zenepedagógia presz tízséről kérdeztük Nemes László Norbertet, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatóját, és Richter Pált, a Zeneakadémia egy évtizede alapított Népzenei Tanszékének veze tőjét, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatóját.

Mivel készülnek a 2017-es Kodály-évre? Nemes László Norbert: A Zeneakadémia hangversenytermeiben megtartott koncertek mellett a külügyminisztériummal együttműködésben a külföldön működő magyar kulturális intézetekben – stuttgarti, római, berlini, londoni, bukaresti, tallinni, helsinki és szentpétervári helyszíneken – Kodály életművét népszerűsítő programokat, kurzusokat, workshopokat és koncerteket szervezünk. Fontos célkitűzésünk, hogy a magyar kulturális export mellett szerepet kapjanak ezekben a programokban a helyi muzsikusok és zenepedagógusok, mindazok a külföldi szakemberek, akik kiváló ismerői Kodály művészetének, tudományos és zenepedagógiai örökségének. A nemzetközi reflektorfény a Népzene Tanszéket is megvilágítja? Richter Pál: A maga profiljának megfelelően természetesen a tanszék is kiveszi részét az évfordulós programokból. A saját születésnapunkat pedig az őszi, nagytermi koncert mellett egy, a népzenekutatásról szóló kiadvánnyal szándékozzuk megünnepelni. Kodály kutatói, gyűjtői munkássága, komplex zenei látásmódjának megismerése képzésünk alapja. A terepmunka, az archívumok kutatása, a történeti feljegyzések áttekintése, a tánckultúra tanulmányozása máig az elsajátítandó módszer tan része. Bár hallgatóink a mai városi táncházakban szocializálódtak, nem szabad elfelejteni, hogy ez a világhírű mozgalom sem virágozhatna a Kodály által lerakott alapok nélkül, hiszen ő is fontosnak tartotta, hogy a népzene integrálódjon a városi kultúrába. Ahogy az elmúlt évtizedekben a popkultúra etno- vagy világzene címen tette közkinccsé a különféle népek muzsikáját? RP: Az úgynevezett világzene nem a népzene integrálása, hanem valami egészen más, a populáris zenei világpiac törvényszerűségei alapján létrehozott produktum. Éppen a hagyományos népzenék autonóm esztétikai jellegzetességeit annullálja, éppen az nincs meg benne, amitől a népzene érdekes lesz. A népzenei elemekből valami sajátos generálzenét hoz létre. Az általunk is képviselt felfogás ezzel szemben nemcsak kortárs zenei, hanem zenetörténeti jelenségként definiálja, és a Kodály és Bartók fémjelezte kutatói attitűddel vizsgálja a népzenét. Ha ott még nem is tartunk, mint a zenepedagógiában a Kodály-módszer, a nemzetközi kutatótársadalomban fokozatosan visszhangra talál az általunk képviselt komplex megközelítés, az egyedi szemlélet és a hozzákapcsolódó kutatói, oktatói eszköztár. Mintha a külföld is kezdené felfedezni, hogy a zenei hagyományok és a zenetörténeti források összefüggései a mai kornak is üzennek, és nem is érdektelen ez az üzenet.

NEMES LÁSZLÓ NORBERT © ZENEAKADÉMIA / SCHILLER KATA 72

A Kodály-módszer mennyiben tölt be katalizátor szerepet a zenei életben? NLN: Kodály teljes életműve a modern magyar zenekultúra létrehozását segítette elő, amelyben a népzenei inspiráció által megtermékenyített modern magyar zene létrejötte, ennek a zenének a közönség által való értő befogadása éppen olyan fontos, mint a kisgyermekkorban elkezdett, s az énekléssel fejlesztett biztos zenei hallás kiművelése. Kodály művésze tének legfontosabb inspirációja a magyar népzene. Hitt abban, hogy a népzenén keresztül a fiatalok elvezethetők a művészi zene értő befogadá sáig, a napi szintű zenei tevékenység pedig a fiatalokat fogékonnyá teszi a művészi szépségre és szomjassá a zenekultúrára. Sajnos azt veszem észre, hogy a Kodály-módszert sokszor leszűkítik a szolmizáció vagy a ritmusnevek használatában kimerülő eszközrendszerre, pedig ennél sokkal, de sokkal gazdagabb. Azért is népszerűbb a Kodály-módszer ott, ahol a népzene a megkésett társadalmi fejlődés okán egészen a közelmúltig élő maradt? NLN: Ez így nem teljesen igaz, bár azokban az országokban, ahol a népzenekutatás vagy pedig a népzenei tradíció élő gyakorlat, ott a Kodály-módszer alkalmazása közelít az eredeti koncepció szellemiségéhez. Ilyen ország Írország, ebben a tanévben az Intézet ötven hallgatója között kilenc ír növendékünk van. RP: Az írek esetében azért működhet a Kodály-módszer, mert az ír népzene és a gael nyelv ismerete a nemzeti öntudat alappillére. Nálunk a 20. század elején a Habsburg hegemóniával, a városi német kultúrával való szemben állás része volt a népzene felfedezése. S hogy mekkora ereje van a kodályi hagyománynak és az azon alapuló, sokáig egyedülálló magyar népzene kutatásnak és -oktatásnak, arra jó példa, hogy a mi tanszékünkön is tanulnak külföldi hallgatók, mégpedig nem csupán a határon túli magyarlakta területekről jelentkeznek hozzánk. Volt és jelenleg is van dán, norvég, észt, litván, szlovák, szerb diákunk. A magyar hallgatókkal együtt ők is ápolva éltetik a hagyományt? RP: Műparasztokat nincs értelme nevelni. Ezzel azt akarom mondani, hogy a népzene egy olyan közösségi kultúrának volt a része, amelynek minden élethelyzetre megvolt a válasza, az adekvát cselekvési, rituális repertoárja. Ezért is csodálkozott rá a városi értelmiség. Ha a népzenét kiragadjuk ebből a kontextusból, sok minden elvész, ez igaz, de ez a közösségi kultúra a paraszti hagyomány teljességében, összefüggésrend szerében már nem fenntartható, eredeti gazdagságában, formájában már sehol sem találjuk meg. A kutatóknak köszönhetően viszont hangzó anyagként fennmaradt a zenei muníció, így előnyben vagyunk például a klasszikus zenészekkel szemben, akik csak leírva ismerik Mozart műveit, azt viszont nem tudhatják, hogy Mozart hogyan játszotta őket. Mi azt kérjük, hogy a tájegységi jellegzetességeket, ízeket tanulja meg a diák, s amikor ezzel már végzett, akkor teheti hozzá saját magát. Ez épp olyan nehéz folyamat, mint egy komolyzenei mű elsajátítása és interpretálása. RICHTER PÁL © ZENEAKADÉMIA / SCHILLER KATA

Vajna Tamás 73

ÁPRILIS 4. (KEDD), 19.00

ÁPRILIS 6. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30

SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA ROHMANN DITTA ÉS ROHMANN IMRE De Falla: Hét népszerű spanyol dal (Rohmann Ditta és Rohmann Imre átirata) Bartók: 1. rapszódia, BB 94 Bartók: 2. rapszódia, BB 96 (Rohmann Ditta és Rohmann Imre átirata) Debussy: Hegedű-zongora szonáta (Rohmann Ditta és Rohmann Imre átirata) Ravel: 2. (G-dúr) cselló-zongora szonáta (Rohmann Ditta és Rohmann Imre átirata) Bartók: Román népi táncok, BB 68 (Rohmann Ditta és Rohmann Imre átirata) Rohmann Ditta (cselló) Rohmann Imre (zongora)

ROHMANN DITTA © FELVÉGI ANDREA

Szülő és gyermek együttmuzsikálásának, apa és leánya közös kamarajátékának lehet majd fül- és szemtanúja a Solti Terem közönsége ezen a koncerten, ahol a kiváló zongoraművész, Rohmann Imre és nagy tehetségű gordonkaművész lánya, Rohmann Ditta nemcsak előadóként, de egyszersmind átíróként is kiérde melheti majd tapsainkat. A hazai géniusz, Bartók Béla kompozíciói mellett korának francia és spanyol mesterei is szerephez jutnak majd ennek a hangversenynek a programján. Manuel de Falla ibériai koloritú művészetét 1914-es, és koránt sem csupán címében népszerű, hét dalból álló ciklusa fogja jelenvalóvá tenni. Claude Debussyt legutolsó nagy műve, az 1917-es Hegedű-zongora szonáta, Maurice Ravelt pedig az itt-ott az amerikai jazz és blues hangvételét is felvillantó G-dúr hegedű-zongora szonáta képviseli majd a húszas évtized köze péről, Bartók két rapszódiájának és román népi táncainak társaságában megidézve a száz-száztíz esztendővel ezelőtti európai komolyzene olyannyira ámulatba ejtő gazdagságát és sokszínűségét. Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

74

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL JEAN-GUIHEN QUEYRAS, BIJAN CHEMIRANI, KEYVAN CHEMIRANI, SOKRATIS SINOPOULOS Marco Stroppa: „ay, there is the rub...” Ross Daly: 9 beat Sokratis Sinopoulos: Nihavent Semai Kurtág György: Jelek, játékok, üzenetek (részletek) Lutosławski: Sacher Variation Lutosławski: „Homayoun” Krzysztof Penderecki: Capriccio per Siegfried Palm Franck Leriche: 5 beat Franck Leriche: Líra-cselló improvizáció Franck Leriche: Thrace „Sunday Morning” Franck Leriche: „Hasapiko” Jean-Guihen Queyras (cselló); Bijan Chemirani, Keyvan Chemirani (perzsa dob); Sokratis Sinopoulos (krétai líra) Szenzációs programmal látogat Budapestre napjaink egyik legjobb gordonkaművésze, Jean-Guihen Queyras. A francia művész két honfitársát is magával hozza, akiket iráni édesapjuk, a zarb világhírű játékosa vezetett be a különleges perzsa dob rejtelmeibe. Bijan és Keyvan Chemirani azóta is a hangszer legjelesebb művészei között vannak, akik többféle formációban is színpadra lépnek, számos műfajban és stílusban, mágikus erejű produkciókat nyújtva. És ha mindez nem lenne elég: a kvartett negyedik tagja egy görög muzsikus, aki a kis méretű vonós hangszer, a krétai líra világhírű specialistája. Jegyárak: 1 900, 2 500 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont, Budapesti Tavaszi Fesztivál

BEJEGYZÉSEK A ZENEAKADÉMIA VENDÉGKÖNYVÉBEN KAMARA.HU FESZTIVÁL (2016. NOVEMBER 17–20.)



SOLTI TEREM

NAGYTEREM

MARIAM BATSASHVILI ÉS HORVÁTH BENEDEK ZONGORAESTJE EURÓPAI ZONGORAISKOLÁK Marcello–J. S. Bach: d-moll concerto, BWV 974 Händel–Liszt: Sarabande és chaconne az Almira témájára Liszt: Dante-szonáta Beethoven: Rondo a capriccio, op.129 Machavariani: The Ball Bartók: Allegro barbaro, BB 63 Liszt: 13. (a-moll) magyar rapszódia Liszt: Tarantella Beethoven: Hat bagatell, op. 126 Janáček: Zongoraszonáta („1905. október 1.”) Bartók: Zongoraszonáta, BB 88 Schumann: Davidsbündlertänze, op. 6

Boccherini: 6. (d-moll) szimfónia, op. 12/4 („La casa del diavolo”) Haydn: 2. (D-dúr) csellóverseny, Hob. VIIb:2 Verdi: e-moll vonósnégyes Giovanni Sollima: L.B. Files Giovanni Sollima (cselló) Amsterdam Sinfonietta (művészeti vezető és koncertmester: Candida Thompson)

Tehetségesek, eredményesek, fiatalok, egyéniségek – ez köti össze a két zongo raművészt, Mariam Batsashvilit és Horváth Benedeket. Horváth Benedek szólistaként és – többek között Trio Eclipse formációjával – kamarazenész ként is számos elismeréssel bír, művészi fejlődését pedig nem kisebb művészek segítették, mint Schiff András, Kocsis Zoltán vagy Rados Ferenc. A grúziai származású zongoraművésznő, Mariam Batsashvili, akit a kritikusok csodálatos billentéséért és játékának őszinte érzel mességéért dicsérnek, legutóbb a 10. Nemzetközi Liszt Ferenc Zongoraver senyen aratott győzelmet Utrechtben. A koncert a L’Europe du piano című európai együttműködés keretében valósul meg a Creative Europe program támogatásával a Festival Piano aux Jacobins és a Liszt Ferenc Zenemű vészeti Egyetem szervezésében.

Giovanni Sollima olyan virtuóz, aki nem pusztán a játék kedvéért ragad hangszert, gordonkázásával meg szeretné szólítani az egész világot. S nem csak szólistaként, komponistaként is ugyanez a belső motiváció hajtja, műveit ugyanolyan szívesen hallgatják a klasszikus zene hívei, mint a rockzenére „csápoló” fiata lok. A zeneszerzői és csellótanulmá nyait párhuzamosan végző Sollima már egész fiatalon olyan művészekkel lépett fel, mint Claudio Abbado, Giuseppe Sinopoli, Jörg Demus, Martha Argerich, Riccardo Muti, Katia és Marielle Labèque, Ruggero Raimondi, Bruno Canino, Victoria Mullova, Patti Smith, Philip Glass és Yo-Yo Ma. A „klasszikus utak” mellett folyamatosan járja az alternatív pályákat is, legyen szó speciális helyszínekről, műfajok közötti határterületekről vagy épp különleges hangszerekről. Dolgozott már táncosokkal, színház- és filmren dezőkkel, alkotótársa volt többek között Bob Wilson, Alessandro Baricco, Peter Stein, Marco Tullio Giordana, Peter Greenaway és John Turturro. A Chicagói Szimfonikus Zenekar 2014ben mutatta be önmaga és Yo-Yo Ma számára írt kettősversenyét.



Mariam Batsashvili, Horváth Benedek (zongora)

76

ZENEKAR A KÖZPONTBAN GIOVANNI SOLLIMA ÉS AZ AMSTERDAM SINFONIETTA

GIOVANNI SOLLIMA © GIAN MARIA MUSARRA


ÁPRILIS 12. (SZERDA), 19.00

SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

A TEHETSÉG KÖTELEZ NYÁRI LÁSZLÓ ÉS SZABÓ MARCELL KAMARAESTJE Brahms: 1. (G-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 78 Saint-Saëns: Rondo capriccioso Paganini: Cantabile Paganini: Moto perpetuo Wieniawski: D-dúr polonéz Grieg: 3. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 45 Nyári László (hegedű) Szabó Marcell (zongora)

KAMARAZENE - Y GENERÁCIÓ CSABAY DOMONKOS ÉS SZABÓ ILDIKÓ KAMARAESTJE Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1 Brahms: 2. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 99 Britten: C-dúr cselló-zongora szonáta, op. 65 Schubert: a-moll („Arpeggione”) szonáta, D. 821 Csabay Domonkos (zongora) Szabó Ildikó (cselló)

Elmélyültség és virtuozitás, természe tes zeneiség és technikai tökéletesség nem mindennapi párosítása jellemzi a koncerten hallható két Junior Prima díjas művész játékát – ezt a nemes ket tőséget tükrözi színes műsoruk is. Két klasszikus mű keretezi programjukat, a kamarazene legmagasabb szféráiból: Brahms rendkívül dallamos 1. hegedűzongora szonátája mellett az első számú norvég romantikus zenes zerző tíz évvel később, éppen százharminc esztendeje komponált remekművét hallhatjuk. Közöttük pedig három olyan virtuóz alkotást, amelyeknek a megszólaltatásához csak a legfel vértezettebb előadók előtt szabad az út. A két művész pályájának további közös pontja, hogy az előkészítő osztályban kezdték zeneakadémiai tanulmányaikat, később pedig számos versenyen végez tek az élen. Nyári László Szenthelyi Miklós osztályában tanult, 2010-ben vonósnégyest alapított, Zathureczky Ede hangszerén játszik. Szabó Marcell Eckhardt Gábor, Nádor György és Kemenes András növendéke volt, repertoárjának alapját a nagy romantikus művek képezik.

A kamarazene műfaja bensőséges és meghitt, ugyanakkor talán nagyobb kihívás az előadó számára, mint a szó lista szerep. A zenészeknek finoman kell ötvözniük a zenekari muzsikálás egymásra hangoltságát és a szólójáték érzelmi és technikai tökéletességre való törekvését. Az est fellépői kiemelkedő, fiatal zenészek, akik – bár pályájuk kez detén állnak – egy egész estés kamara zenei előadáshoz szükséges tudással és tapasztalattal rendelkeznek. Szabó Ildikót 2013-ban Junior Príma díjjal jutalmazták, első szólólemezét tizen négyévesen készítette és jelenleg tizenhat nemzetközi díj tulajdonosa; kiemelkedik közülük a 2014-es, nagy presztízsnek örvendő Pablo Casalsverseny, ahonnan egy második helye zéssel, közönségdíjjal és hét egyéb kitüntetéssel tért haza. Csabay Domonkos a Zeneakadémián végezte felsőfokú tanulmányait, de vendégdiákként a helsinki Sibelius Akadémián is tanult. Európa több országában is koncertezett. Műsoruk korokon átívelő, zenei időutazás az 1800-as évek elejétől a 20. század második feléig.



SZABÓ ILDIKÓ © OSZTROVSZKY ZSOLT

77

ÁPRILIS 12. (SZERDA), 19.30


NAGYTEREM

SOLTI TEREM

TISZTA BAROKK JÁNOS-PASSIÓ AZ ÁBRAHÁM CONSORTTAL ÉS AZ ÚJ LISZT FERENC KAMARAKÓRUSSAL J. S. Bach: János-passió, BWV 245 Christoph Prégardien (tenor) Wolf Matthias Friedrich (basszus) Benjamin Russell (bariton) Zemlényi Eszter (szoprán) Szappanos Tibor (tenor) Medgyesi Schwarz Lucia (mezzoszoprán) Ábrahám Consort (művészeti vezető és koncertmester: Ábrahám Márta) Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert) Vezényel: Hamar Zsolt

CHRISTOPH PREGARDIEN © MARCO BORGGREVE

Az Ábrahám Márta és Schweigert György által alapított Ábrahám Consort művészi hitvallása egy olyan régizene-felfogást körvonalaz, mely a mai, historikusnak nevezett előadói szokásokat alapjaiban kérdőjelezi meg. Kizárólag a szubjektív megéléssel elsajátított tradíciók ápolását tekintik feladatuknak, megközelítésük sok esetben szokatlan interpretációkat és különleges, egyéni hangzásvilágot eredményez. Az Ábrahám Consort a 18. századi kis udvari zenekarokhoz hasonló létszámban és összeállításban – természetesen alkalmanként vendég muzsikusok bevonásával – játszik. De nem egy letűnt, a kosztümös filmekben szépelegve megidézett világ hangzó kuliszszáit szeretnék újraépíteni, az Ábrahám Consort a mai zeneszerzők számára is inspiráló formációvá kíván válni. Koncertjükön pazar nemzetközi énekesgárdával — a Liszt-díjas Hamar Zsolt vezényletével — adják elő Bach megrázó és megunhatatlan remekművét, a János-passiót. Jegyárak: 1 900, 3 100, 4 300, 5 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

78

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA MIT TUD AZ EMBERI HANG? 10–15 ÉVESEKNEK Mozart, Schubert, Bartók, Cole Porter és George Gershwin dalai, valamint népdalok. A Zeneakadémia ének-, népzeneés jazz szakos hallgatói Mesél: Fazekas Gergely Hangszer-e az ember szájürege? Vagy a torka? Vagy a hangszálai? Vagy éppen az egész együtt? S ha igen, miként működik, ott rejlik-e bennünk valóban a zenélés lehetősége (akár hangszer tudás nélkül is), s mire lehetünk képe sek, ha e kincsünket hosszas kiképzés nek vetjük alá? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Liszt-kukacok Akadé miájának tavaszi sorozatában az utolsó koncert, amely egymás mellett mutatja be az emberi hang működését a klasz szikus repertoárban, a népzenében és a jazzben. A különböző énekhagyomá nyokat a legjobb zeneakadémista növen dékek fogják bemutatni, e képzeletbeli túrán pedig, melynek során felfedezzük az emberi hang rendkívüli sokféleségét, a Zeneakadémia zenetörténet tanára, Fazekas Gergely lesz az idegenvezető. Jegyár: 1 400 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont

BATTERSEA BRIDGE (1955) © BILL BRANDT


ÁPRILIS 24. (HÉTFŐ), 19.00

SOLTI TEREM

SOLTI TEREM KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA LEONARD ELSCHENBROICH ÉS AZ ÚJ MAGYAR KAMARAZENEKAR

A TEHETSÉG KÖTELEZ KOKAS DÓRA ÉS PERÉNYI BENJÁMIN KAMARAESTJE Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1 Locatelli: D-dúr cselló-zongora szonáta, op. 6 Brahms: 2. (F-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 99/2 Kokas Dóra (cselló) Perényi Benjámin (zongora)

KOKAS DÓRA © ZENEAKADÉMIA / MUDRA LÁSZLÓ

80

Wolf: Olasz szerenád Rossini: 6. (D-dúr) vonósszonáta Paganini: Mózes-fantázia Vivaldi: g-moll csellóverseny, RV 416 Verdi: e-moll vonósnégyes (átirat vonószenekarra) Stravinsky: Olasz szvit (Benjamin Wallfisch átirata) Leonard Elschenbroich (cselló) Új Magyar Kamarazenekar (művészeti vezető: Bánfalvi Béla)

A tehetség kötelez program keretén belül a Zeneakadémia legkiemelkedőbb diákjai és frissen végzett muzsikusai kapnak fellépési lehetőséget. Kokas Dóra tizennégy éves korában került az egyetem Különleges tehetségek osztályába. Tizenöt éves korától három évig Bécsben tanult, majd a Zeneakadé mián végezte felsőfokú tanulmányait. Számos nemzetközi, illetve hazai ver senyen szerzett dobogós helyezéssel is büszkélkedhet. Perényi Benjámin tizenegy éves korától a Különleges tehetségek osztályában tanult, majd a Zeneakadémián folytatta tanulmányait. Egyetemi tanárai mellett Kocsis Zoltán is rendszeresen segítette hangszertu dásának fejlődését. 2009-ben a tőle kapott meghívásnak eleget téve játszott szólistaként a Nemzeti Filharmoniku sokkal. Az est fellépői fiatal koruk elle nére mindketten kiemelkedő kamara zenei tapasztalattal rendelkeznek. Kokas Dóra a Kelemen Kvartett tagjaként a világ legjelentősebb koncerttermeiben lépett fel, olyan művészek társaságában, mint Joshua Bell vagy José Gallardo. Perényi Benjámin 2007-ben lépett fel először Genovában apjával, Perényi Miklóssal, akivel azóta gyakran játszanak együtt hazai és külföldi színpadokon.

„Emlékszem, hogy valahol hallottam Bach 3. csellószvitjének egy részletét és hirtelen gyomortájéki fájdalmat érez tem, olyan erőset, hogy megkönnyez tem. Édesanyámhoz fordultam, hogy valami baj lehet velem. Ő azonnal döntött, csellóleckéket kell vennem. Hatéves lehettem ekkoriban…” – mesélt egy interjúban a német gordonkaművész első (és úgy tűnik, igencsak meghatá rozó) zenei élményéről. A harmincas évei elején járó Leonard Elschenbroich napjaink egyik legimpulzívabb, legdi namikusabb muzsikusegyénisége. A legnagyobb presztízsű koncerttermek és fesztiválok visszajáró vendége, sztár karmesterek és sztárzenekarok oldalán játszik. Számos díjat nyert, köztük a Leonard Bernstein-, az Eugene Istominés a Borletti Buitoni-díjat. Művészeti tanácsadóként segítette és segíti most is Bolívia első nemzeti zenekarának megalapítását és működését. Szívügye a kortárs zene, Mark-Anthony Turnage, Luca Lombardi, Arlene Sierra és Suzanne Farrin komponált számára, 2017-ben pedig Juanjo Mena vezénylete mellett Mark Simpson csellóversenyét mutatja be a BBC Filharmonikus Zenekarral.



ÁPRILIS 27. (C SÜTÖRTÖK ), 19.00

ÁPRILIS 28. (PÉNTEK ), 19.00

SOLTI TEREM

SOLTI TEREM

A FEKETE-FEHÉR SZÍNEI FÜLEI BALÁZS „BARTÓK IS JÁTSZOTTA”

JAZZ ITT! JAKOB BRO TRIO

Purcell: D-dúr szvit, Z. 667 Zipoli: 1. (h-moll) szvit Beethoven: Hat variáció F-dúrban, op. 34 Liszt: Variációk J. S. Bach „Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen” témájára Ravel: Miroirs (részletek) Bartók: Román kolindadallamok, BB 67 Bartók: Improvizációk magyar parasztdalokra, BB 83 Fülei Balázs (zongora)

Jakob Bro (gitár) Joey Baron (dob) Thomas Morgan (bőgő)

JAKOB BRO TRIO © EMANUELE MANISCALCO

Északi kifinomultság, földöntúli gitár hangzás, permanensen a robbanás előtti állapotban tartott érzelmek, az idő végtelen érzete – néhány szóban ekként foglalható össze napjaink egyik legizgalmasabb gitárosának zenéje. Az 1978-as születésű dán Jakob Brónak eddig tizenkét saját lemeze jelent meg (a legújabb 2016-ban, Streams címen a legrangosabb jazzkiadók egyikének számító ECM-nél), s rengeteg albumon működött közre, mások mellett Paul Motian, illetve Thomas Stanko együtte senék tagjaként. A világ minden táján turnézott, díjainak felsorolása messze szétfeszítené egy efféle ajánló kereteit. 2013-ban alapított triójában a New York-i jazz-szcéna egyik legfoglalkoztatottabb bőgőse, Thomas Morgan játszik, vala mint a Bill Frisell és John Zorn formá cióiból jól ismert avantgárd dobos, Joey Baron.


„Bartók is játszotta” – ez az alcíme a koncertnek, amely érzékletes betekin tést kínál számunkra Bartók Béla zon goraművészi repertoárjába. Ebben Liszt és Ravel, s természetesen a saját művei mellett barokk mesterek szerzeményei is ott szerepeltek: így nemcsak Purcell, de még a jezsuita szerzetes Domenico Zipoli egyik szvitje is. A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékét vezető Fülei Balázs bizonnyal más előadói tempera mentummal és pódiumszemélyiséggel rendelkezik, mint Bartók Béla, s tán ez is szerepet játszik abban, hogy oly ere deti Bartók-interpretációkat köszönhe tünk neki. Ahogy egy közelmúltbeli kritika összefoglalta: „Fülei formátumos Bartók-játékos: markánsan közelít a karakterekhez, hiteles tempókat vesz, és mer eltérni a magyar Bartók-előadó praxis kőbe vésett értelmezéseitől, ami nagy bátorságra és fejlett szuverenitásra vall.” S idézzünk még egy kritikusi érté kelést a művészről: „Ahol ő megjelenik, személyében tudás, művészi lelkiis meret, ihletettség lép a pódiumra.” Jegyárak: 2 500, 3 200 Ft Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 81

MÁJUS–JÚNIUSI KONCERTKRONOLÓGIA

2017. MÁ JUS 5. (PÉNTEK ), 19.00 NAGYTEREM

2017. MÁ JUS 8. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR A Zeneakadémia Koncertközpont saját szervezésében Befogadott rendezvény Klasszikus Jazz Opera Népzene Junior

Mozart: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16 Grieg: a-moll zongoraverseny, op. 16 Csajkovszkij: 2. (c-moll) szimfónia, op. 17

87. oldal


Jean-Efflam Bavouzet (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Takács-Nagy Gábor

GYÖNGYÖSI IVETT/ KREMERATA BALTICA VOL 1. CONCERTO BUDAPEST

Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar 2017. MÁ JUS 3. (SZERDA), 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA CSILLAGH KATALIN, GYŐRI NOÉMI ÉS PRIYA MITCHELL KAMARAESTJE 86. oldal

Chopin: 2. (f-moll) zongoraverseny, op. 21 Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei

2017. MÁ JUS 6. (SZOMBAT ), 19.30 NAGYTEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE BARÁTI KRISTÓF ÉS NYIKOLAJ LUGANSZKIJ

Gyöngyösi Ivett (zongora) Kremerata Baltica Concerto Budapest Vezényel: Keller András

86. oldal

2017. MÁ JUS 4. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM


BARÁTI KRISTÓF

OTTHON VAGYUNK ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR PROSPERO SZIGETÉN Beethoven: 6. (F-dúr) szimfónia, op. 67 („Pastorale”) Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Kobajasi Kenicsiró Tóth Árpád versét elmondja: Fodor Tamás. Jegyárak: 2 500, 3 200, 3 800, 4 700 Ft Rendező: Óbudai Danubia Zenekar

2017. MÁ JUS 7. ( VASÁRNAP). 19.00 SOLTI TEREM

BACH-ÁLDOZATOK A MUSICALISCHES OPFER NYOMÁBAN 87. oldal 2017. MÁ JUS 7. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

A ZENEKAR MESTEREI KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA 87. oldal

2017. MÁ JUS 13. (SZOMBAT ), 19.00 SOLTI TEREM

KAMARAZENE – Y GENERÁCIÓ PALOJTAY JÁNOS, LEV SZIVKOV ÉS SCHÄFFER ZSUZSA 88. oldal


AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS A TÁNCHÁZ NAPJA 2017 88. oldal

2017. MÁ JUS 14. ( VASÁRNAP), 19.30 NAGYTEREM

CONCERTO BUDAPEST GYÖNGYÖSI IVETT/ KREMERATA BALTICA VOL 2. Chopin: 1. (e-moll) zongoraverseny, op. 11 Beethoven: 7. (A-dúr) szimfónia, op. 92 Gyöngyösi Ivett (zongora) Kremerata Baltica Concerto Budapest Vezényel: Keller András

82


2017. MÁ JUS 17. (SZERDA), 19.30 NAGYTEREM

Mozart: Requiem, K. 626

ZENEKAR A KÖZPONTBAN PIOTR ANDERSZEWSKI ÉS AZ EURÓPAI KAMARAZENEKAR

Kriszta Kinga (szoprán); Balogh Eszter (alt); Varga Donát (tenor); Dani Dávid (basszus) Budapesti Akadémiai Kórustársaság MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kobajasi Kenicsiró

88. oldal

2017. MÁ JUS 18. (C SÜTÖRTÖK ), 16.00 NAGYTEREM


2017. MÁ JUS 29. (HÉTFŐ), 19.30 NAGYTEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE EMMANUEL PAHUD ÉS ERIC LE SAGE 90. oldal

EMMANUEL PAHUD


PÜNKÖSDÖLŐ A MAGYAR RÁDIÓ GYERMEKKÓRUSÁNAK ÉVADZÁRÓ PÜNKÖSDI KONCERTJE


Válogatás európai és magyar zeneszerzők gyermekkari műveiből. Népi pünkösdi lakodalmas játék. Szólóhangszeres darabok versenygyőztes és kiemelkedő tehetségű gyermekkórustagok tolmácsolásában.

MEGÉRTHETŐ ZENE BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

2017. MÁ JUS 30. (KEDD), 19.30 NAGYTEREM

Gyöngyösi Levente: Gólyakalifa

FŐSZEREPBEN A NEMZETI ÉNEKKAR

A Magyar Rádió Gyermekkórusa, Picurkák, Palánták- és Nagykórusa, illetve Lánykara Közreműködik: Arany Zsuzsanna (zongora) Vezényel: Matos László Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek 2017. MÁ JUS 18. (C SÜTÖRTÖK ), 19.30 NAGYTEREM

2017. MÁ JUS 21. ( VASÁRNAP), 11.00 NAGYTEREM

Budafoki Dohnányi Zenekar Előad és vezényel: Hollerung Gábor Jegyárak: 1 900, 2 700, 3 200 Ft Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar 2017. MÁ JUS 21. ( VASÁRNAP), 19.00 SOLTI TEREM

OPERAVIZSGA A TAVASZ ÉBREDÉSE LA VIOLETTA 90. oldal

A MAGYAR RÁDIÓ SZIMFONIKUS ZENEKARA ÉS ÉNEKKARA


Haydn: Az évszakok, Hob. XXI:3

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR BRAHMS-EST

Kovács Ágnes (szoprán); Tomas Selc (bariton); Kálmán László (tenor) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán) Vezényel: Pad Zoltán Jegyárak: 2 000, 3 000, 4 000, 5 000 Ft Rendező: MR Zenei Együttesek

A capella és egytételes oratorikus művek Beethoven: Meeresstille und glückliche Fahrt, op. 112 Mendelssohn: Meeresstille und glückliche Fahrt, op. 27 Schumann: Négy ének két kórusra, op. 141 Brahms: Schicksalslied, op. 54 Dvořák: Himnusz („A Fehérhegy örökösei”), op. 30 Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) Nemzeti Filharmonikus Zenekar Vezényel: Somos Csaba Jegyárak: 3 000, 4 500, 6 000 Ft Rendező: Nemzeti Filharmonikusok

Brahms: 1. (d-moll) zongoraverseny, op. 15 Brahms: 1. (c-moll) szimfónia, op. 68 Frankl Péter (zongora) MÁV Szimfonikus Zenekar Vezényel: Csaba Péter Jegyárak: 3 500, 4 000, 4 500 Ft Rendező: MÁV Szimfonikus Zenekar

83

2017. JÚNIUS 2. (PÉNTEK ), 19.45 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR J. S. Bach: a-moll zenekari szvit, BWV 1067a (Werner Breig rekonstrukciója) J. S. Bach: d-moll kettősverseny, BWV 1043 Telemann: G-dúr („La Bizarre”) zenekari szvit, TWV 55:G2 Telemann: G-dúr concerto két brácsára, TWV 52:G3 Händel: „Agrippina condotta a morire” – kantáta, HWV 110

Carolyn Sampson (szoprán) Budapesti Fesztiválzenekar Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler Barokk gesztika: Sigrid T’hooft Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar 2017. JÚNIUS 4. ( VASÁRNAP), 21.00 SOLTI TEREM

HUNGARIAN LATE NIGHT

Carolyn Sampson (szoprán) Budapesti Fesztiválzenekar Művészeti vezető és koncertmester: Midori Seiler Barokk gesztika: Sigrid T’hooft

Lendvay: A tisztességtudó utcalány

Jegyárak: 2 700, 3 700, 4 600, 6 600, 11 000 Ft Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Dramaturg: Keszthelyi Kinga Lizzie: Keszei Bori Fred: Balczó Péter Néger: Cser Krisztián Clark szenátor: Káldi Kiss András Első rendőr: Csiki Gábor Második rendőr: Bakó Antal Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Vajda Gergely

Jean-Paul Sartre azonos című drámája nyomán a szövegkönyvet írta: Lendvay Kamilló

Mezei Gábor Péter: Ravatallal szemben – ősbemutató CAROLYN SAMPSON

2017. JÚNIUS 3. (SZOMBAT ), 15.30 NAGYTEREM

BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR J. S. Bach: a-moll zenekari szvit, BWV 1067a (Werner Breig rekonstrukciója) J. S. Bach: d-moll kettősverseny, BWV 1043 Telemann: G-dúr („La Bizarre”) zenekari szvit, TWV 55:G2 Telemann: G-dúr concerto két brácsára, TWV 52:G3 Händel: „Agrippina condotta a morire” – kantáta, HWV 110

84

Szövegíró: Anger Ferenc Dramaturg: Keszthelyi Kinga Rita: Rácz Rita A férfi: Sándor Csaba Magyar Állami Operaház Zenekara Vezényel: Vajda Gergely Jegyárak: 2 800, 4 200 Ft Rendező: Magyar Állami Operaház

BORODIN QUARTET

2017. JÚNIUS 9. (PÉNTEK ), 19.30 NAGYTEREM

NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY VÁRJON DÉNES ÉS A BORODIN QUARTET 90. oldal

HALLGASS IDE!

ZENEAKADÉMIAI KONCERTEK DIÁKJEGGYEL Diákigazolvány felmutatásával 500 Ft-os diákjegy váltható a koncertet megelőző egy órában az üres helyekre, illetve a Nagyterem II. emeleti diákkarzatának állóhelyeire. Egy diákigazolvánnyal előadásonként egy diákjegy váltható.

MÁ JUS 3. (SZERDA), 19.00

MÁ JUS 6. (SZOMBAT ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

KAMARAZENE KARNYÚJTÁSNYIRA CSILLAGH KATALIN, GYŐRI NOÉMI ÉS PRIYA MITCHELL KAMARAESTJE C. P. E. Bach: d-moll triószonáta Weinberg: 12 miniatűr fuvolára és zongorára, op. 29 Berio: Duetti (részletek) Schnittke: 1. hegedű-zongora szonáta Sosztakovics: Lear király – duett és keringő Csillagh Katalin (zongora); Győri Noémi (fuvola); Priya Mitchell (hegedű)

86

KAMARAZENE NAGYTEREMRE BARÁTI KRISTÓF ÉS NYIKOLAJ LUGANSZKIJ Debussy: Hegedű-zongora szonáta Brahms: 2. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 100 Franck: A-dúr hegedű-zongora szonáta Baráti Kristóf (hegedű) Nyikolaj Luganszkij (zongora)

A Zeneakadémia művésztanára, Csillagh Katalin és a londoni Royal Academy of Music doktorandusza, Győri Noémi rendszeresen lépnek fel együtt, nagy szerű műsoraik régóta a hazai koncert élet színfoltjait jelentik, közös lemezük 2016 őszén jelent meg. Ezúttal az Oxfordi Kamarazenei Fesztivál művészeti veze tője, Priya Mitchell társul hozzájuk, az a nemzetközi hírű hegedűművésznő, aki olyan neves muzsikusokkal dolgo zott már együtt, mint Andrew Davis, Yuri Temirkanov, Fazil Say, valamint Maria João Pires, akivel önálló soro zatot is jegyzett a Wigmore Hallban. A három művész a kamarazene külön legességeiből szólaltat meg egy csokorra valót, a 20. századra fókuszálva. Ilyen ínyencség például az egyesek szerint Sosztakovics és Prokofjev mellett a harmadik legjelentősebb, de méltatlanul elfeledett szovjet szerző, Weinberg zseniális miniatűrsorozata, a későbbi generációhoz tartozó, szintén Szovjet unióban, majd Németországban alkotott Schnittke hegedűszonátája 1963-ból, vagy a 20. századi olasz avantgárd egyik vezéralakjának izgalmas duettjei.

Nyikolaj Luganszkij tizenhat évesen, 1988-ban nyerte meg az egykori Szov jetunió legnagyobb zongoraversenyét, a nemzetközi porondon pedig a Bachverseny és a Rahmanyinov-verseny ezüstérmével, majd 1994-ben a Nem zetközi Csajkovszkij Verseny első díjával tette le névjegyét. A koncertezés mellett szívesen készít lemezfel vételeket, rangos elismerések egész sorát tudhatja magáénak. Luganszkij zongoraversenyek vagy önálló koncer tek szólistájaként a budapesti hangver senyélet visszajáró művésze. S bár káprázatosan gazdag kamarareper toárral rendelkezik, kamaramuzsikus ként jóval ritkábban találkozhattunk vele. Pedig gyakran lép fel hangszeres világsztárokkal, egyik állandó partnere Vagyim Repin hegedűművész. A zene akadémiai koncerten is egy világsztár, Baráti Kristóf oldalán köszönthetjük. A kamarazene – mondta el egy interjúban Baráti – „minden zenész számára az előadóművészet esszenciája”. Ezek után természetes, ha Luganszkijjal közös koncertjének programjába csupa esszenciális hegedűszonátát választott.



NYIKOLAJ LUGANSZKIJ © MARCO BORGGREVE

MÁ JUS 7. ( VASÁRNAP). 19.00

SOLTI TEREM BACH-ÁLDOZATOK A MUSICALISCHES OPFER NYOMÁBAN J. S. Bach, Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Sándor László és Tornyai Péter művei A Zeneakadémia Doktori Iskolájának növendékei

MÁ JUS 7. ( VASÁRNAP), 19.30 MÁ JUS 8. (HÉTFŐ), 19.30

NAGYTEREM A ZENEKAR MESTEREI KOBAJASI KENICSIRÓ ÉS A ZENEAKADÉMIA SZIMFONIKUS ZENEKARA Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84 Kodály: Galántai táncok Csajkovszkij: 5. (e-moll) szimfónia, op. 64

Johann Sebastian Bach egyik utolsó, enigmatikus alkotása a II. Frigyes porosz királynak ajánlott Zenei áldozat. Bár létrejöttének körülményeit pontosan ismerjük (az idős Bach 1747-ben látogatást tett az ifjú uralkodónál Potsdamban, ahol a királytól kapott témára kellett impro vizálnia, s ennek nyomán komponálta a művet), nem világos, hogy a könnye debb, gáláns stílusú zenét kedvelő, s a tudós polifóniától többnyire irtózó király nak a kötelező kamaraszonátán túl miért ajánlott Bach két nagyszabású fúgát és tíz rendkívül komplex rejtvénykánont. A Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói a 2016–2017-es tanévben Fazekas Gergely zenetörténész kurzusának keretében két szemeszteren át foglalkoznak a művel, illetve általában a Bach-darabok előadói gyakorlatával, s a koncert ezt a közös munkát zárja le. A Musicalisches Opfer tételei újragondolva, kortárs zenei hangszerelésben szólalnak meg a kur zuson résztvevő hangszeres hallgatók előadásában, s a hangszerelést végző öt zeneszerző (Balogh Máté, Dargay Marcell, Horváth Balázs, Sándor László és Tornyai Péter) kivétel nélkül a Doktori Iskola növendéke vagy növendéke volt. Az egyes Bach-tételek között saját kompozícióik is elhangzanak, reflektálva Bach művére és zeneszerzői gondolkodására. E rövid tételek Bach előtt bemutatott áldozatok, erre kíván utalni a koncert címe. Illetve arra, hogy Bach után – végső soron – minden zeneszerző áldozat.

A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Vezényel: Kobajasi Kenicsiró

A koncertre díjtalan belépő igényelhető Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont


A népszerű japán karmester, Kobajasi Kenicsiró eredetileg zeneszerzőnek készült és napjainkban is aktívan fog lalkozik komponálással. A zeneszerzés iránti érdeklődését Beethoven keltette fel, tízévesen úgy érezte, hogy „ha a legkisebb elemekből óriási dolgokat lehet létrehozni, akkor a zeneszerzés világának meghódításáért érdemes akár egy egész életet is áldozni”. Beethoven Kobajasi Kenicsiró karmesteri pályá jának ma is kiemelten fontos szerzője. De mi a helyzet Kodály Zoltán muzsi kájával? Kroó György egy alkalommal úgy hallotta, hogy a karmester „bizo nyos fúvósszólamok előtérbe helye zésével olyan keleties koloritot adott a darabnak, hogy a hallgató már-már azon meditált, nincs-e ez a Galánta a térképen vagy ezer kilométerrel keletebbre, mint ahogy eddig gon doltuk. De mindenképpen tehetségre vall, ha valaki saját olvasatból indul ki, s nem egy ismert lemezprodukciót próbál utánozni. E keleti kolorit mellett természetesen a magyar és a Kodályjellegből is maradt annyi a produkció ban, amennyi lázba hozta a közönsé get”. Kobajasi kapcsolata a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel és növen dékeivel 2012-ben vált szorosabbá, azóta több ízben is dolgozott a Zene akadémia Szimfonikus Zenekarával.

KOBAJASI KENICSIRÓ © ZENEAKADÉMIA /TUBA ZOLTÁN

87



MÁ JUS 17. (SZERDA), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

NAGYTEREM

ZENEKAR A KÖZPONTBAN PIOTR ANDERSZEWSKI ÉS AZ EURÓPAI KAMARAZENEKAR

KAMARAZENE - Y GENERÁCIÓ PALOJTAY JÁNOS, LEV SZIVKOV ÉS SCHÄFFER ZSUZSA Mozart: 32. (B-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 454 R. Strauss: F-dúr cselló-zongora szonáta, op. 6 Clara Schumann: g-moll zongoratrió, op. 17 Robert Schumann: g-moll zongoratrió, op. 110

AKUSZTIKUS, AUTENTIKUS A TÁNCHÁZ NAPJA 2017

Piotr Anderszewski (zongora) Európai Kamarazenekar

A fiatal művészek mindegyike a szólista pályája kezdetén álló, számos nem zetközi fellépést és versenygyőzelmet magáénak tudó zenész. Palojtay János, Lev Szivkov és Schäffer Zsuzsa egy 2016-os nemzetközi zenei szeminár iu mon találkoztak; itt nyílt alkalmuk először a közös muzsikálásra. Az est folyamán a fiatal muzsikusok három különböző kamarazenei formációt alkotnak. Mozart hegedűszonátáját és a közel száz évvel később keletkezett R. Strauss-csellószonátát követően az előadók mindannyian színpadra lépnek a két trióban, amelyek egymás mellé állítva igazi művészi kuriózumnak számítanak. A zenetörténet egyik legis mertebb művészházaspárja, Robert és Clara Schumann ugyanis alig négy év különbséggel komponálta zongora trióját, mégpedig azonos hangnemben. Clara Schumann műve rendkívül ritkán hallható, férje darabja mellé állítva pedig különösen izgalmas szellemi kalandot kínál.

2015-ben adták át először a Halmos Bélavándordíjat és -emlékérmet a legendás népzenész és kutató emlékére. Egy arra méltó prímás Halmos Béla egykori hegedűjét veheti át minden évben vándordíjként a szakmai kuratórium döntése alapján, míg a Hagyományok Háza Baráti Köre Egyesület Halmos Béla-emlékérmet készíttetett Kiss B. György éremkészítővel, és ítél oda a táncházak szervezésében kiemelkedő munkát végzett személynek. A díj átadására és a hozzá kapcsolódó gálakoncertre immár három éve a Zeneakadémia Nagytermében kerül sor. Az est nemcsak Halmos Béla emlékét hivatott ápolni, hanem az 1976-ban indult táncházmozgalom életben tartását is szolgálja, azét a módszerét, amelyet az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága 2011-ben felvett a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe. S hol máshol volna autentikusabb helye a népzene megőrzését ünneplő gálaestnek, mint Bartók és Kodály iskolájában, a Zeneakadémián, ahol 2007 óta, Magyarországon elsőként Népzene Tanszék is működik.

Kevés olyan muzsikus van, akiről a zenészeket különleges érzékenységgel és megszállottsággal filmező Bruno Monsaingeon már három filmet is készített. Piotr Anderszewski először 2001-ben állt kamerák elé, hogy Beethoven Diabelli-variációiról, illetve a zeneszerzőhöz fűződő viszonyáról valljon. 2008-ban aztán már-már játékfilmsze rű keretek között beszélt előadóművé szi ars poeticájáról, lengyel-magyar gyökereiről. Az Unquiet Traveller (Nyughatatlan utazó, 2008) az egyik legkülönlegesebb portréfilm, amit valaha forgattak. A harmadikat, melyen Anderszewski Schumann-műveket játszik, két évvel később a lengyel televízió mutatta be. A zongorista a következő hónapokban hosszabb szünetet tart, de előtte még játszik a Berlini Filharmonikusok, a Bajor Rádiózenekar és a Cseh Filharmonikusok szólistájaként. Budapestre már kipihenten érkezik. A koncerten az Európai Kamarazenekar vonósait és fúvósait külön-külön is megcsodálhatjuk, Anderszewski pedig Beethoven kedvenc Mozart-zongoraversenye felől közelíti meg magát Beethovent.




Palojtay János (zongora) Schäffer Zsuzsa (hegedű) Lev Szivkov (cselló)

88

Bartók: Divertimento, BB 118 Mozart: 24. (c-moll) zongoraverseny, K. 491 Janáček: Mládí Beethoven: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15

Piotr Anderszewski © GABRIELLE DE SAINT VENANT 89

MÁ JUS 21. ( VASÁRNAP), 19.00

MÁ JUS 29. (HÉTFŐ), 19.30

JÚNIUS 9. (PÉNTEK ), 19.30

SOLTI TEREM

NAGYTEREM

NAGYTEREM

KAMARAZENE NAGYTEREMRE EMMANUEL PAHUD ÉS ERIC LE SAGE

OPERAVIZSGA A TAVASZ ÉBREDÉSE LA VIOLETTA Bella Máté: A tavasz ébredése Solti Árpád: La violetta A Zeneakadémia Opera Tanszakának növendékei UMZE kamaraegyüttes Franz Wedekind 1891-es „gyermektra gédiája” és Molnár Ferenc 1921-es köny- nyűkezű egyfelvonásosa, Az ibolya, egy hajdan a kamaszvágyak kendőzetlenül nyílt ábrázolásával botrányt kiváltó darab és egy kedves humorú színházi jelenetsor kerül majd egymás mellé az opera tanszak vizsgaprodukcióján. Korántsem előzmény nélkül, hiszen mind Bella Máté, mind pedig Solti Árpád alig páréves darabja sikert aratott – és a növendékeket is sikerhez segítette már hasonló zeneakadémiai vizsgaelőadásokon. Ami annál is ke vésbé meglepő, elvégre mindkét opera a tanszak rendező-tanárának, AlmásiTóth Andrásnak a biztatására és felké résére született meg: előbb 2012-ben Bella Máté, majd rá egy esztendőre Solti Árpád műve. „Az operaírás for dulópont egy zeneszerző életében” – fogalmazott egyik interjújában a La violetta megszületéséről nyilatkozó Solti Árpád, és bizonnyal nem túlzott. Ami pedig a külső szemlélő számára is nyilvánvaló: mindkét „első opera” élet képes, hatásos és hálás darab, s ígéretes nek jelzi számunkra a majdani folytatást. Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont 90

Mozart: 17. (C-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 296 (Emmanuel Pahud átirata) Schubert: Bevezetés és variációk az Elszáradt virágok című dal témájára, D. 802 Schumann: Fantáziadarabok klarinétra és zongorára, op. 73 (Emmanuel Pahud átirata) Mendelssohn: F-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 4 (Emmanuel Pahud átirata)

NÉGYSZER NÉGYES PLUSZ EGY VÁRJON DÉNES ÉS A BORODIN QUARTET Haydn: D-dúr vonósnégyes, Hob. III:42 Schnittke: Zongoraötös Sosztakovics: g-moll zongoraötös, op. 57 Várjon Dénes (zongora) Borodin Quartet: Ruben Aharonian, Sergei Lomovsky (hegedű); Igor Naidin (brácsa); Vladimir Balshin (cselló)

Emmanuel Pahud 1992-ben, alig hu szonkét esztendősen a Berlini Filhar monikusok testületének legfiatalabb tagja volt, s máig fölismerhetjük őt a nagy zenekar tagjainak sorában a ber liniek koncertközvetítéseit nézve, ám mindemellett már két évtizede utazó világsztár, a legkiválóbb hangszeres szólisták szűk elitjének teljes jogú tagja. „A hangszer lehetővé teszi számomra, hogy zenévé alakítsam, amit gondolok, amit érzek. Noha a hangszer fontos, de az előadó annál is sokkal fontosabb. Az igazi munkát még azelőtt kell elvégezni, mielőtt az ember belefújna a hangsze rébe” – fogalmazott egy interjújában a genfi születésű muzsikus, aki híresen széles repertoárjából ezúttal Mozart, Schubert, Schumann és Mendelssohn egy-egy darabját játssza majd, túlnyo mórészt saját átiratában. A Budapesten már számos alkalommal vendégeske dett és mindannyiszor lelkesen ünne pelt fuvolistát ezúttal a romantikus zeneszerzők, s különösen Schumann műveinek avatott megszólaltatójaként méltatott francia zongoraművész, Eric Le Sage kíséri majd.

Várjon Dénes, illetve a világjáró Borodin Quartet külön-külön is bőven megérné az estét és az azt megelőző sietős jegyvásárlást, ám együttes fel lépésük a koncertévad egyik legfon tosabb eseményét ígéri. Zongorista büszkeségünket, a hazai koncertélet egyik legaktívabb és legelmélyültebb művészét bemutatnunk teljességgel fölösleges, ám az orosz vonósnégyesről tán nem hiábavaló leírni, hogy 1945 óta működik, megalapítására a moszkvai konzervatórium falai közt került sor, legelső csellistája nem más volt, mint Msztyiszlav Rosztropovics, brácsása pedig Rudolf Barsaj. Borogyin nevét tíz évvel később vette fel a formáció, amely azóta természetesen többször is meg újította teljes tagságát, ám máig őrzi kivételes színvonalát. A kvartett törté netének egyik legnagyobb büszkesége az a szoros és termékeny munkakap csolat, amelyet Dmitrij Sosztakoviccsal sikerült kialakítani rögtön az együttes megalapítását követően, és amely utóbb egy sor Sosztakovics-ősbemutató fősze replőivé tette a Borodin Quartet muzsi kusait. Így aztán igazán nincs abban semmi meglepő, hogy Haydn és az együttes repertoárját ugyancsak régóta gazdagító Schnittke nyomában épp Sosztakovics zongoraötöse zárja majd a hangverseny műsorát.



Emmanuel Pahud (fuvola) Eric Le Sage (zongora)

DIPLOMAKONCERTEK A ZENEAKADÉMIÁN 2017.04.10.

2017.05.09.

2017.05.31.

2017.04.29.

2017.05.11.

2017.06.06.

2017.04.30.

2017.05.16.

Sztán Attila (harsona) Osztrosits Éva (hegedű) Miranda Liu (hegedű) 2017.05.02.

Bánki Berta (fuvola) 2017.05.03.

György Boglárka (hegedű)

Áriavizsga Karvezetés

Zeneszerzés Molnár Anna (mezzoszoprán)

Baksa Krisztina és Puskás Bernadett (cselló) 2017.05.22.

Yamanaka Ayumu és Aoki Yuma (zongora)

Részletes műsorok, még több diplomakoncert és további ingyenes egyetemi programok: zeneakademia.hu/egyetemi-programok

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából merült fel a Zeneakadémia rendezésében meg valósuló Bartók Világverseny és Fesztivál gondolata, melyre első ízben 2017 szeptemberében kerül sor. A legrangosabb nemzetközi zenei versenyek elitjéhez csatlakozó megmérettetés nem csupán kétévente más kategóriában meghirdetett hangszeres seregszemle kíván lenni, hiszen a tervek szerint Bartók életműve köré fölépülő zeneszerzőversennyel, zenetudományi szimpóziummal és a nagyközönséget megszólító programokkal egészül ki világra szóló fesztivállá.

92

A zenei versenyek a nemzetközi zenei élet meghatározó eseményei, a fiatal tehetségek szakmai fejlődésének, ismertté válásának, a koncertéletbe történő bekapcsolódásának legfontosabb katalizátorai. Egy zeneszerző nevét viselő zenei verseny alkalmas lehet a komponista művészetének nemzetközi népszerűsítéséhez, elősegítheti, hogy az előadói repertoár legnehezebb darabjait tartalmazó életműve a jelenleginél is gyakrabban kerüljön koncertek műsorára. Bartók műveit eljátszani, bármelyikkel versenyen indulni valódi mérföldkő minden művész számára. A legtöbb zenei verseny nem is tesz Bartók-darabokat a kötelező anyag részévé – az első alkalommal hegedű kategóriában meghirdetett Bartók Világverseny és Fesztivál azonban éppen erre vállalkozik. A verseny rendezője és helyszíne a Zeneakadémia. Ez az intézmény volt Bartók alma matere, itt tanított, itt mutatták be több művét, számtalan alkalommal lépett pódiumára, a Nagyteremben adta búcsúkoncertjét, mielőtt Amerikába emigrált volna. A Zeneakadémia a zenei felsőoktatás világszerte elismert intézménye, ugyanakkor páratlan hagyományokkal rendelkező koncerthelyszín, ahol minden művész számára megtisztelte tés színpadra lépni. A zenepalota és az intézmény 2013-as megújulása óta a Zeneakadémia koncertszervezőként is jelentős tényező, nemzetközi megjelenése rendkívül erős és közvetlen. A Bartók Világverseny és Fesztivál koncepcióját dr. Vigh Andrea rektor művészeti irányításával a Zeneakadémia vezetősége dolgozta ki, az első, hegedűsök számára kiírt verseny anyagát pedig az intézmény legkiválóbb hegedűprofesszorai állították össze. A formátum fejlesztéséért, a verseny kreatív koncepciójának, arculatának, kiadvány- és marketingeszköz-portfóliójának megalkotásáért, a teljes körű kommunikációs stratégia kidolgozásáért és megvalósításáért Szabó Stein Imre, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója felel, míg a versenyprojekt lebonyolítását Csonka András programigazgató vezeti a Marton-versenyen már bizonyított titkárság közreműködésével. A Bartók Világverseny és Fesztivál a legmagasabb zenei felkészültséget megkövetelő repertoáron túl szerkezetével is újat kíván hozni a hagyományos zenei versenyekhez képest. A verseny a hosszú távú tervek szerint ötéves ciklusban, a Bartók-életmű legjellemzőbb vonulataira: a zongora-, hegedűés kamarazenére, valamint a zeneszerzésre épülve teljesedik ki. Az egyes hangszeres versenyek kétévente kerülnek megrendezésre, a köztes években pedig zeneszerzőverseny kezdődik, mely mindig a következő hangszeres kategóriához kapcsolódik (a későbbiekben népzenei seregszemlével bővül tovább a merítés). Ez a kivételes szerkezet egyszerre alkalmas arra, hogy a felnövekvő zenészgeneráció legjobb hangszereseinek figyelmét Bartók műveire irányítsa, s hogy fiatal zeneszerzőket új, Bartók szellemében íródó művek létrehozására inspiráljon. Egy zenei verseny rangját több tényező együttesen határozza meg: a verseny névadójának szellemisége, a zsűri tagjai, a repertoár nehézsége,

BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL NEMZETKÖZI HEGEDŰVERSENY 2017. szeptember 10–17. Jelentkezhet: minden 30 év alatti hegedűs Fordulók: online videoválogató, elődöntő, középdöntő, döntő, finálé Zsűri: Salvatore Accardo (I), Baráti Kristóf, Kelemen Barnabás, Quian Zhou (SG), Takashi Shimizu (J), Joel Smirnoff (USA), Szabadi Vilmos, Krzysztof Wegrzyn (D), Ivan Zenaty (USA), Közreműködők: Liszt Ferenc Kamarazenekar A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Kovács János (karmester) Összdíjazás: 44 000 € Jelentkezési határidő: 2017. március 26. Repertoár, online jelentkezés: bartokworldcompetition.hu A Bartók Világverseny és Fesztivált Magyarország kormányának döntése alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásából rendezi a Zeneakadémia.

a fordulók száma, a díjak mértéke, a díjazottak karrierjének későbbi követése, segítése. Végül, de nem utolsósorban az is meghatározó, hogy az információs társadalmak mai világában hogyan kerül be a nemzetközi médiatérbe. Az a nemzetközi verseny, amely nem hír a világban, nemzetközi indíttatása ellenére hatását tekintve a határokon belül marad. Az újonnan induló Bartók Világverseny és Fesztivál koncepciójának megálmodása és megalkotása során mindezek a kritériumok a legmagasabb szinten jelentek meg. A Bartók Világverseny és Fesztivál arculata szándékoltan puritán, és rendkívül erős módon szerveződik a bartóki életmű metaforájává vált hídszerkezet koncepciója köré. A Zeneakadémia számos nemzetközi díjat elnyert kreatív világát is megalkotó kommunikációs igazgatóság irányításával kifejlesztett megjelenés a világ zenei rendezvé nyeinek élmezőnyébe igyekszik pozícionálni a versenyt, a beharangozó imázs kampány a legrangosabb zenei orgánumok (The Strad, Gramophone, Classical Music stb.) és a véleményformálásban meghatározó médiaóriások (The New York Times, Le Monde, Der Spiegel) felületein jelenik meg. A Bartók Világverseny és Fesztivál több mint zenei verseny: tudomá nyos seregszemle és a széles közönséget megszólító fesztivál is egyben. A hosszú távú vízió szerint a hangszeres kategóriák versenyei mellett két évente tudományos konferenciára kerül sor a Zenetudományi Intézetben. A szimpóziumok minden alkalommal úgy közelítik meg Bartók életművét, hogy az adott tematika (2017-ben: Bartók és a hegedű) a legújabb hazai és nemzetközi kutatások fénytörésében mutatkozzon meg. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy Bartók nemcsak az előadói, hanem a zenetudományos életben is folyamatosan napirenden szerepeljen. A Bartók Világverseny és Fesztivál megálmodói azzal is tisztában vannak, hogy Bartók zenéje sokak számára még ma is túl modern, sokan egyenesen idegenkednek bizonyos műveitől. A versenyek köré szerveződő fesztiválprogramok célja nem más, mint hogy családi koncertek, ismeretterjesztő előadások, játékok, filmek és a széles közönségrétegeket mozgósító kommunikáció segítségével ezt a szakadékot áthidalja, és Bartók „rejtőzködő” alakját közelről mutassa meg. A Bartók Világverseny és Fesztivál ebben a teljesen egyedülálló, új struktúrájú, a teljes életművet minden oldalról lefedő formájában kizárólag Magyarországon jöhet létre. Ennek oka többes: az utókor felelőssége s egyben küldetése az egyetemes magyar kultúra védelmében a nyilván való gyökerek, az anyanyelv, az MTA Zenetudományi Intézetének keretein belül működő Bartók Archívum és az a tény, hogy a világ legelismertebb Bartók-kutatói közöttünk élnek; az életre hívó Zeneakadémiával együtt öt, Bartók életéhez és művészetéhez kötődő, meghatározó súlyú hazai kulturális intézmény együttműködésének integer ereje. Bartók neve szorosan összekapcsolódik a magyar kultúrával, a világon bárhol játsszák zenéjét, az összetéveszthetetlenül hordozza magyar gyökereit, ugyanakkor egyetemes érvényű. A Bartók Világverseny és Fesztivál grandiózus nemzetközi kulturális híd. Bartók Magyarország: Bartók hídján keresztül egy kis ország a nagyvilág.

93

LISZT-KUKACOK AKADÉMIÁJA Minden gyerek zenével születik. Nincs olyan csecsemő, akit ne érintene meg Mozart vagy Bach zenéje. Vagy épp a WellHello, attól függően, hogy mivel találkozik otthon. A Zeneakadémia ifjúsági programjai érthető módon nem a popkultúra értékeivel kívánják megismertetni a kicsiket és a nagyobbakat, hanem azzal a három zenei világgal, amely az intézmény oktatását és hangversenyéletét is meghatározza, vagyis a klasszikus zenével, a népzenével és a jazz-zel.

Immár a Liszt-kukacok Akadémiájának negyedik „tanévében” járunk, s ez alkalomból gyorsan mondjunk köszönetet mindenkinek, aki járt nálunk és vitte a hírünket, no és persze veregessük meg saját – egyre izmosabb – vállunkat. A Zeneakadémia újranyitása óta tartottunk több mint hatvan kiscsoportos foglalkozást, közel harminc ismeretterjesztő hangversenyt a Solti Teremben, illetve a Nagyteremben, szerveztünk „Nagy Liszt-kukac Napot” és felépítettük 20.000 LEGO-kockából a Zeneakadémiát (amely immár a Liszt Ferenc téri épület büféjében folyamatosan megtekinthető). Fokozatosan bővítettük a repertoárunkat, amennyiben van már jazz-ját szóterünk (havonta egyszer, szombat délelőtt) általános iskolásoknak, akiknek vezetett túrákon is bemutatjuk az épületet, és elindítottunk egy zenés drámapedagógiai programot gimnazista osztályok számára (részletek: http://zeneakademia.hu/junior). A kiscsoportos foglalkozások továbbra is a 6–10 éves korosztálynak szólnak, a 10–15 éves korosztálynak szóló ismeretterjesztő hangverse nyek pedig a tavaszi évadban a különböző műfajok kapcsolatát térképe zik fel: megnézzük, hogy mit tud a zongora a klasszikus zenében és a jazzben (március 26.), miként használták a vonós hangszereket a népi, illetve a művészi hagyományban ( január 29.), milyen rokonságban áll egymással a szaxofon és a klarinét (február 12.), s hogy az emberi hangot mennyire sokféleképpen lehet használni attól függően, hogy népzene, jazz, vagy éppen klasszikus darabok éneklésére használjuk (április 23.). A részletek a koncertmagazin korábbi oldalain találhatók. Ami nem változott, az a hitvallásunk (hogy nagy szavakat használ junk). Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a zene nem puszta szórakozás, hanem ember mivoltunk lényegére tanít, s ezért aligha lehet elég korán kezdeni a vele való megismerkedést. Ahogy Shakespeare fogalmaz: „Az ember, aki legbelül zenétlen, / S eltörnek lelkén az összhangzatok, / Az kész az árulásra, tőrvetésre: / Szelleme a tompa űr sötétje, / Lelke csönd; a néma árnyékvilág. / Ne bízz benne. Hallgass a zenére!” (Szabó Stein Imre fordítása) 2017 tavaszán február 11. és május 13. között tartunk kiscsoportos „Liszt-kukac” foglalkozást a Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épületében, szombatonként 10.00 órától. A foglalkozások 6–10 éves gyerekeknek szólnak. A szülők a foglalkozásokon nem vehetnek részt, ők az aznap esti, nagytermi koncert főpróbájára ülhetnek be (amennyiben a fellépőknek ez ellen nincs kifogásuk). További részletek: http://zeneakademia.hu/lisztkukacok Jegyár: 900 Ft

94

ZENESZÍNJÁTÉK

DRÁMAPEDAGÓGIA PROGRAM GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Interaktív foglalkozások, főpróba, koncert. Ahol a zeneműből dráma lesz, a diákokból színészek.

Részletek és jelentkezés: zeneakademia.hu/zeneszinjatek

ZENELABIRINTUS

VEZETETT TÚRÁK A ZENEAKADÉMIÁN ÁLTALÁNOS ISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Félórás séta a világ legmesésebb épületében. Rejtett zugok, minikoncert, LEGO‑Zeneakadémia.

Részletek és jelentkezés: zeneakademia.hu/zenelabirintus

LISZT MÚZEUM MATINÉ- ÉS ESTI KONCERTEK JANUÁR 7. JANUÁR 14. JANUÁR 21. JANUÁR 28.

11.00 11.00 11.00 11.00

FEBRUÁR 4. 11.00 FEBRUÁR 11. 11.00 FEBRUÁR 18. 11.00 FEBRUÁR 24. FEBRUÁR 25. FEBRUÁR 25. MÁRCIUS 4. MÁRCIUS 11. MÁRCIUS 18. MÁRCIUS 25. ÁPRILIS 1. ÁPRILIS 8. ÁPRILIS 15. ÁPRILIS 22. ÁPRILIS 29. MÁ JUS 06. MÁ JUS 13. MÁ JUS 13. MÁ JUS 20. MÁ JUS 27. JÚNIUS 3. JÚNIUS 10. JÚNIUS 17. JÚNIUS 24.

18.00 11.00 18.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 18.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00 11.00

Mondok Yvette (ének) és Lajkó István (zongora) Roman Salyutov (zongora) Nagy Enikő (brácsa); Szokody Anikó (zongora); Line Ildikó (hegedű) Kruppa vonósnégyes: Kruppa Bálint, Osztrosits Éva (hegedű); Kurgyis András (brácsa); Fejérvári János (cselló) Közreműködik: Ludmány Sebestyén (cselló) Marczi Mariann (zongora), Közreműködik: Rozsonits Ildikó (zongora) A Gitár Tanszak növendékeinek koncertje Lorenzo Coppola (chalumeaux, clarinetto d’amore) Közreműködik: Rajk Judit, Kéringer László (ének); Virág Mátyás (cselló); Pétery Dóra (csembaló) Klara Min (zongora) Ivo Haag és Soós Adrienne (zongora), közreműködik: Delia Haag (szoprán) Angelica Leánykar, vezényel: Gráf Zsuzsanna Frankofón Fesztivál — Evangelia Mitsopolou (zongora) Frankofón Fesztivál — Maxime Zecchini (zongora) Darázs Renáta (ének) és Wilheim András (zongora) Gaál Ildikó (ének) Maurizio Moretti (zongora) Csabay Domonkos (zongora) Magyar Kamarazenekar (vezető: Bánfalvi Béla) Szokolay Balázs és Szőke Diána (zongora) Várjon Dénes (zongora) Attitude Vonósnégyes Gregorio Nardi (zongora) Tokody Ilona és Muskát András (ének) A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának tagjai — kamarakoncert A Los Angeles-i Liszt verseny győztesének koncertje Császár Zsuzsanna és Kerényi Mariann (zongora) Rajk Judit (ének) és Borbély László (zongora) Bódás Zsuzsanna és Vanyiska Zsuzsanna (zongora) Múzeumok éjszakája — Fülei Balázs és a Zeneakadémia, Különleges tehetségek osztályának hallgatói

Helyszín: Régi Zeneakadémia, jegyár: 1 500 Ft (diák és nyugdíjas: 750 Ft)

TALÁLKOZÁSOK LISZT FERENCCEL A LISZT FERENC TÁRSASÁG ÉS A ZENEAKADÉMIA KÖZÖS KONCERTSOROZATA FEBRUÁR 22.

18.00

MÁRCIUS 22.

18.00

LISZT-ZONGORAMŰVEK VÁLTOZATOKBAN Közreműködik: Ránki Fülöp (zongora), bevezető: Kaczmarczyk Adrienne, az Új Liszt Összkiadás főszerkesztője LISZT, A WEIMARI OPERAKARMESTER Meláth Andrea (ének); Alter Katalin, Balog Zsolt, Szabó Ferenc János (zongora), valamint a Zeneakadémia hallgatói Bevezető: Szabó Ferenc János

Helyszín: Régi Zeneakadémia, jegyár: 1 800 Ft (diák és nyugdíjas: 900 Ft)

SALVATORE ACCARDO

ZENEAKADÉMIA NAGYTEREM

QUARTETTO ACCARDO

Salvatore Accardo, Laura Gorna (hegedű) Francesco Fiore (brácsa) Cecilia Radic (cselló) Közreműködik: Sümegi Eszter (szoprán)

2017.10.08.

JEGYTÉRKÉP Nagyterem

KÓRUSÜLÉS BAL 10 – 19

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

V IV III II I 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1

2 3 4 5 6 7 8

M1 M2 M3

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

8 7 6 5 4 3 2

1 M3 M2 M1

JOBB 12 – 1

BAL 1 – 12

7 6 7

6

7

5

4

2

1

3 2 1

4 3 2 1 5 4 3 2 1 6 5 4 3 2 1

6

BAL 9– 1

7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1 7 6 5 4 3 2 1

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1 1

2 3 4 5 6 6 5 4 3 2

BALKÖZÉP 1–7

1

JOBBKÖZÉP 1– 7

KÖZÉPERKÉLY 98

I II III IV V VI

6

6 7 1 2 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 5 4 3 2 1 6 7 1 2 3 4 5

5

I II III IV V VI

1

2

3

4

1 2 3 4

7

5 5

3

5

6

7

6

9 8

4

8 9

FÖLDSZINT (zsöllye)

6 5 7 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4 6 5 1 2 3 4

JOBB 1–9

12 – 1

1

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

OLDALERKÉLY JOBB

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

24 – 13

1

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

1

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

1

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

1

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII XVIII

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

22 21 20 19 18 17 16 15 14 13 12

PÓDIUMÜLÉS: 80 HELY

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

SZÍNPAD

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2

1

19 18 17 16 15 14 13 12 11 10

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

V VI III II I

OLDALERKÉLY BAL

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

1 – 12

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 39 38 37 36 35 34 33 32 31 30

24 23 22 21 20 19 18 17 16 15 14 13

13 – 24

Az aktuális nézőtérfelosztásról, jegyárkategóriákról a jegypénztárban és az internetes jegyvásárlás alkalmával tud tájékozódni.

JOBB 19 – 10

JEGYTÉRKÉP SOLTI terem

KAPCSOLAT, KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8. Központi telefonszám: (+36 1) 462-4600 AKözönségkapcsolati kérdésekkel a [email protected] e-mail címen és a (+36 1) 462 4680 telefonszámon állunk rendelkezésére.

ZENEAKADÉMIA KONCERTKÖZPONT JEGYVÁSÁRLÁSI INFORMÁCIÓK SAJÁT SZERVEZÉSÉBEN.

A Zeneakadémia Koncertközpont jegypénztára a Liszt Ferenc tér 8. alatt, a főbejárat mellett üzemel. A jegypénztár általános nyitva tartása mindennap 10.00 és 18.00 óra között. Az általános nyitva tartáson túl az előadás napján az első szünet végéig, illetve a délelőtt 10.00 órakor vagy előbb kezdődő események előtt fél órával is nyitva tart a jegypénztár.

SZÍNPAD A

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

A

B

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

B I

I

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

II

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

II

III

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

III

IV

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

IV

V

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

V

VI

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VI

VII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VII

VIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

VIII

IX

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

IX

X

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

X

XI

1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XI

XII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XII

XIII 1 2 3 4 5 6 7 7 6 5 4 3 2 1

XIII

1 2 3 3 2 1

XIV

A jegypénztár elérhetőségei: telefon: (+36 1) 321-0690 / e-mail: [email protected] A Zeneakadémia Koncertközpont jegyeivel kapcsolatos kérdésekkel for duljanak a jegypénztár munkatársaihoz! A jegyvásárlással kapcsolatos további információk a Zeneakadémia honlapján találhatók. A koncertet megelőző egy órában a Nagyteremben és a Solti Teremben megrendezésre kerülő előadásokra érvényes diákigazolvánnyal 500 Ft-os jegy váltható a készlet erejéig.

AZ ÉPÜLET NYITVA TARTÁSA, LÁTOGATÁSI LEHETŐSÉGEI A Zeneakadémia csoportok számára előzetes időpontegyeztetéssel, szervezett túrák keretében látogatható. A túrák kb. 50 percesek, melyek során a Zeneakadémia által biztosított vezetővel megtekinthető a földszinti és emeleti előcsarnok, a Nagyterem és a Solti Terem. A túrák megrendelhetők magyar, angol, német, francia, olasz, orosz, kínai és japán nyelven is. A minimum csoportlétszám 12 fő, a maximum 30 fő. Bejelentkezés, időpont-egyeztetés és további információ: zeneakademia.hu/epuletlatogatas, csoportok számára előzetes bejelentkezés: [email protected]. Jegyárak: Felnőttjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 1 500 Ft Nyugdíjas-/diákjegy (magyar nyelvű vezetéssel): 750 Ft Felnőttjegy (idegen nyelvű vezetéssel): 2 900 Ft Diákigazolvánnyal, nyugdíjas igazolvánnyal, illetve 65 év felett (idegen nyelvű vezetéssel): 1 450 Ft

XIV M3 M2 M1

M1 M2 M3 BAL 1–7

JOBB 7–1

FÖLDSZINT

12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

0

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

1

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

1

14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1

1

8 7 6 5 4 3

2 1

1

2 1

1

8 7 6 5 4 3 BAL 1–7

JOBB 8–1

KARZAT

Az épület az oktatás zavartalansága érdekében napközben zárva tart, nyitás a hangversenyeket megelőzően 1 órával.

AZ ÉPÜLET MEGKÖZELÍTÉSE Kérjük vendégeinket, hogy az épület látogatása során a Liszt Ferenc téri főbejáratot vegyék igénybe. A Király utcai (körúttól távolabb eső) bejárat kizárólag tanáraink és hallgatóink, valamint mozgáskorlátozott vendégeink és kísérőjük számára áll rendelkezésre. 99

IMPRESSZUM

FELELŐS KIADÓ: dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora

FŐSZERKESZTŐ: Szabó Stein Imre

FELELŐS SZERKESZTŐ: Fazekas Gergely

OLVASÓSZERKESZTŐ:

A KONCERTMAGAZIN SZERZŐI:

Darida Benedek

Belinszky Anna – zenetörténész, a Zeneakadémia doktorandusz hallgatója Leon Botstein – zenetörténész, karmester, a Bard College elnöke, a Musical Quarterly főszerkesztője Fazekas Gergely – zenetörténész, a Zeneakadémia docense Kurtág György – kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész Kusz Veronika – zenetörténész, Dohnányi-kutató, az MTA BTK Zenetudományi Intézet munkatársa Rácz Judit – kulturális újságíró Stachó László – zenetörténész, zenepszichológus, a Zeneakadémia és a Szegedi Tudományegyetem oktatója és kutatója Szabó Dániel – zongoraművész, zeneszerző, a University of California, Los Angeles zenei tanszékének tanára Vajna Tamás – kulturális újságíró

KIADVÁNYMENEDZSER: Varga Ágnes

LAYOUT: Allison Advertising Kft. Cuba Gergő

TÖRDELÉS: High Voltage Kft.

A koncertajánlókat írta: Belinszky Anna, Fazekas Gergely, Lakatos Zsuzsanna, László Ferenc, Molnár Szabolcs, Várkonyi Tamás

NYOMDA: Keskeny és Társai 2001 Kft. Megjelenik a Zeneakadémia Kommunikációs és Médiatartalmi Igazgatóságának gondozásában, 3 000 példányban. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják.

LAPZÁRTA: 2016. december 2.

FOTÓMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK: Balogh Attila, Bill Brandt, FORTEPAN, Kousis Konstantinos, Vértes Károly

ARCHÍV ÉS KONCERTFOTÓK, MŰVESZPORTRÉK: Lukas Beck, Marco Borggreve, Meagan Cignoli, Suk Dhanda, Falus Kriszta, Fazekas István, Fejér Gábor, Felvégi Andrea, Simon Fowler, Gálos M. Samu, Harald Hoffmann, Wouter Jansen, Kasskara, Kasza Gábor, Kertész Sándor, Phil Knott, Kurucz Árpad, Emanuele Maniscalco, Leonardo Manzo, Majoros János, Marjai János, Mohai Balázs, Josep Molina, Jean-Baptiste Mondino, Mudra László, Gian Maria Musarra, Osztrovszky Zsolt, Perger László, Giancarlo Pradelli, Gabrielle de Saint Venant, Keith Saunders, Schiller Kata, Tuba Zoltán, Valuska Gábor

A ZENEAKADÉMIA FENNTARTÓJA:

AZ EGYETEM TÁMOGATÓI:

zeneakadémia koncertmagazin JANUÁR JÚNIUS

Recommend Documents