ENVICOM
ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FÖLDTANI KÖRNYEZETBEN LEVŐ IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE I. DIAGNOSZTIKAI FÁZIS PÉCS TETTYE VÍZMŰ TERÜLETÉN TERVISMERTETÉS
KÉSZÍTETTE ENVICOM Mérnöki és Számítástechnikai Kft. Mérnöki Irodája
Dr. Böcker Tivadar ügyvezető igazgató Budapest, 2003. május
Bevezetés A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közbeszerzési pályázatot írt ki Pécs város és társult települések Önkormányzata tulajdonában levő, a Pécsi Vízművek Rt. által üzemeltetett, sérülékeny hidrogeológiai környezetben elhelyezkedő Tettye vízbázis biztonságba helyezését megalapozó állapotfelmérésének elvégzésére és a biztonságba helyezési védelmi terv elkészítésére. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az ENVICOM Kft. ajánlatát nyertesnek hirdette ki, és a felek 2000. november 21-én vállalkozási szerződést kötöttek. A Tettye forrásvízmű vízbázisa biztonságba helyezésének tervezésekor több olyan problémával kellett szembenéznünk, amelyek mástípusú vízbázisok esetében nem jelentenek gondot. Ezek közül döntő jelentőségű az a tény, hogy a Tettye vízbázis tipikus karszt jellegű. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a vízgyűjtő területen felszíni víznyelőkben koncentráltan elnyelődő, valamint a víznyelők közötti diffúz beszivárgásból származó víz egyaránt megtalálható, másrészt a felszínalatti áramlásban barlang és üregrendszerek, továbbá az ezek közötti repedésrendszerek egyaránt részt vesznek A barlangrendszerek jelenlétét a nyomjelzéses kísérletek pozitív eredményei bizonyítják, hiszen több kilométer távolságból napok alatt megjelent a forrásvízben a víznyelőkbe bejuttatott jelzőanyag. A legnagyobb gondot a víznyelők, a barlangjáratok és a forrásvízmű kimutatott hidrológiai kapcsolata jelenti tekintettel arra, hogy ezek a nyelők és a barlangok a 123/97-es kormányrendelet alapján a belső, vagy külső védőterületbe lennének besorolva a nyomjelzések eredményei alapján. A barlangok valóságos térbeli pozícióit azonban nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy egyik pontjuk a megfestett víznyelő, a másik pontjuk pedig a forrásvízmű. E két ismert pontot azonban számos nyomvonal kötheti össze és a legnagyobb valószínűséggel kimondható, hogy a valóságban a két végpont egyenes összekötésének van a legkisebb esélye. Barlangkutatási módszerekkel, feltárásokkal és térképezéssel megoldható volna talán a barlangjáratok nyomvonalának megállapítása abban az esetben, ha nem amatőr, hobby szintű kutatásokról lenne szó, és ha • több kilométer hosszú, ember által járható barlangról lenne szó, • a technikai feltételek adottak volnának, • volna elegendő idő az eredmény kivárására, és • volna költségviselő szervezet. Ezek a feltételek azonban belátható időn belül nem valósulnak meg, ezért a feladat, amit meg kell oldanunk, tehát az, hogy a vonatkozó kormányrendelet szellemében, hatóságilag kezelhető módon határozzuk meg a barlangjáratok legvalószínűbb térbeli helyzetét. A területre ültetett hidrodinamikai modellbe beépített, a kimért áramlási sebességeket leképező, jó vezetőképességű zónák nyomvonalainak meghatározásakor figyelembe vettük a nyomjelzéseket, a földtani és szerkezeti paramétereket, valamint a felszín geomorfológiai elemeit és nem utolsósorban a területet jól ismerő szakemberek több évtizedes szakmai tapasztalatát. Azonban azt észben kell tartanunk; mindezek ellenére nem biztos, hogy a beépített áramlási zónák nyomvonala egészében megegyezik e zónák természetbeli nyomvonalával. Sőt!! Ebből pedig az következik, hogy a modellezéssel meghatározott védelmi zónák helye bizonyos mértékig fikcióra alapul.
2
A Tettye forrást 1892-ben kapcsolták be a város ivóvízellátásába. A Tettye tér ÉNy-i sarkában áll az a foglalás, amelyet Ferenc József avatott fel. Azóta a forrás vizét kizárólag ivóvízellátásra hasznosítják. A fertőtlenítéshez klórozó berendezéssel szerelték fel. Az összegyűjtött víz a tér felső részében épített víztározóba jut, ahonnan kezelés után folyik a hálózatba. Ide vezetik a tér ÉK-i sarkában megépített karsztakna vizét is. A karsztaknát az 1930-as években mélyítették. Kialakítását a hosszabb vízhiányos időszakok és a karsztvíz jobb kihasználása tette szükségessé. Táró segítségével olyan vizet is össze tudnak gyűjteni, amely a forrásig már nem jutna el. Ezen kívül a forrás nagy hozama esetén tározóként is hasznosítható. A forrás foglalása után, majd a karsztakna mélyítésével a tettye-völgyi kisebb, szökevény karsztforrások fokozatosan elapadtak. A foglalás után a forrás néhány évig a város legfontosabb ivóvízbázisa volt, majd a vízigények növekedésével a Tettye víz aránya fokozatosan csökkent. Az 1950-es évekre már az 50%-ot sem érte el, 1974-ben 10%-ra csökkent le, ma kb. 20%-ot tesz ki, de még mindig fontos szerepet tölt be a város ivóvízellátásában. A forrás vize nagyon jó ízű és jó minőségű. Kedvező helyzete pedig gazdaságossá teszi a vízszolgáltatást, hiszen innen gravitációsan juttatható a víz a hálózatba. (Önköltsége kb. egy tizede a Dunából átvezetett ivóvízének). A Tettye a város legtöbb vizet adó forrása, de hozama ingadozó. A több mint 100 éve folyamatosan végzett mérések szerint az eddig előfordult napi minimumérték 214, a maximuma 75 000 m3 volt. A víztermelő mű átalakítását, átépítését több ütemben tervezték végrehajtani. Az első fázis a karsztakna átalakítása és korszerűsítése volt, és a meglévő üregrendszer hasznosíthatóvá tétele a Tettye forrás víztárolására. A második fázisban a forrás küszöb feletti karsztos üregrendszer víztároló kapacitásának növelése, míg a harmadik fázisban a karsztakna környezetének rekonstrukciója, valamint a vágatrendszer vízadó képességének növelése volt a cél. A megszerzett újabb ismeretek figyelembe vételével készült el a forrásküszöb feletti tározás terve. A küszöb emelés elérését két vasbeton gát beépítése tette lehetővé. Az egyik gát a forrás szifonjában, a másik a forrás mellett hajtott vágatban került megvalósításra. A gátakba 200 mm-es termelő csövek, és 600 mm-es vészleeresztő került beépítésre. A forrás és karsztakna közötti fúrásokban 200 mm-es termelő csövekre szerelt tolózárak teszik lehetővé a víz mozgásának szabályozását. A csöveket úgy telepítették, hogy lehetőség legyen a forráshozam mérésére, így a vízmű által átvett víz mennyiségére, valamint az elfolyt víz mennyiségére, a karsztaknából, annak tározójából termelt vízre. A gátakat 7 bár nyomásra méretezték. A két vasbeton gátba mintegy 70 m3 beton került beépítésre. A forrás környezetében a megengedett túlnyomás meghaladhatja a 3 bar nyomást.
3
Diagnosztikai munkálatok A diagnosztikai munkálatok keretében • felhasználtuk a területről készült légifotókat, • felderítettük az észlelésbe bevonható kutakat, azok egy részét felújítottuk, és észlelésre alkalmassá tettük, • négy új észlelőkutat létesítettünk, • rendszeres vízszintméréseket végeztünk és az adatokat adatbázisban gyűjtöttük össze, • vízkémiai elemzéseket végeztettünk egyrészt az EU szabványoknak megfelelően, másrészt a hazai előírások szerint, • öt helyen nyomjelzéses kísérletet (vízfestés) hajtottunk végre a járatokban történő vízmozgási viszonyok áramlási irány (cél) és sebesség megállapítása céljából, • felmértük a potenciális szennyező forrásokat, • geodéziai beméréseket végeztünk a megfigyelésbe bevont kutaknál, • összegyűjtöttük a területre vonatkozó korábbi adatokat, méréseket, dokumentációkat és térképeket.
Komplex állapot értékelés A területünk komplex értékelésekor elemeztük a Tettye forrás vízgyűjtőjének földrajzi elhelyezkedését, valamint a morfológiai adottságokat és a növényzetet. Kitértünk a talajtani viszonyok beható elemzésére. A földtani és a szerkezeti helyzet mélyreható vizsgálata talán ez elemző munkánk legfontosabb részét alkotta, mivel ezekre az adatokra építettük fel a hidrodinamikai modellt. Az adatokra építve fogalmazhattuk meg a vízgyűjtő alapvető tulajdonságait. A Tettye forrás földtani vízgyűjtője, víztározó képződménye a középső triászba sorolt rétegtani megjelölés szerint Misinai Formáció Csoportnak nevezett mészkő, alárendelten dolomit összlet. Az összlet vastagsága elérheti az 1000 métert is, mely a felszíni előfordulás területén. A Tettye forrás földtani vízgyűjtője, víztározó képződménye a középső triászba sorolt rétegtani megjelölés szerint Misinai Formáció Csoportnak nevezett mészkő, alárendelten dolomit összlet. Az összlet vastagsága elérheti az 1000 métert is, mely a felszíni előfordulás területén erőteljesen karsztosodott. Maga a forrás, mely a Ny-i Mecsek déli oldalának egyetlen nagy hozamú forrása, ennek a nagykiterjedésű karsztrendszernek a legdélibb pontján fakad. A vízgyűjtő karsztosodott mészkő összlet lényegében egy ÉNy-DK-i csapású, ÉK felé 20-30 fokkal dőlő, kb. 4-5 km hosszú és 1,5-2 km szélességű mészkő test, melynek fedőjében és feküjében félig áteresztő, vízzáró jellegű rétegek találhatók. Ez a mészkő test, csapására megközelítően merőleges lefutású, É-ra dőlő lapos sík mentén rá van tolva a Tettye forrás közelében egy vízzáró jellegű, jura, felső triász kristályospala, gránit felépítésű tektonizált összletre, melyre a forrás előterében szarmata és pannóniai rétegek települnek. Ez a földtani - szerkezeti helyzet alakította ki a forrás feltételezhetően szerkezetileg felduzzasztott karsztforrás jellegét, mint alapvető sajátosságot. A vizsgált térség szerkezeti elemeit áttekintve azt kell tehát látnunk, hogy a területen K-Ny-i vagy ehhez közelítő kompressziós övek alakultak ki, és erre nagyjából merőleges, azaz É-D-i
4
csapású dilatáció, repedéses rendszer. De ez az általános szerkezeti kép nemcsak a vizsgált területre érvényes, hanem az egész hegységre, a Nyugat-Mecsekre mindenképpen. Ezt a legújabb tektonikai vizsgálatok is meggyőzően bizonyítják. Ezzel a megállapítással teljesen összhangban van a nyugat-mecseki karsztformák és repedések irány statisztikája, amit a korábbi években készítettek Mindezek alapján elég meggyőzően lehet állítani, hogy a Tettye forrás vízgyűjtő területét képező mészkő összlet belső szerkezete vízvezetés szempontjából meglehetően anizotropnak tekinthető. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a mészkő rétegek csapása is az É-D-i irányhoz közelít a terület jelentős részén, ez az anizotropia még nyilvánvalóbbnak és igen jelentősnek ítélhető meg. A hidraulikai modellező szakemberek számára talán számszerűsíthető is. Tanulmányoztuk a terület hidrometeorológiai jellemzőit, a csapadék eloszlását, mennyiségét és kémiai jellemzőit, valamint a beszivárgásból származó utánpótlódást. Értékeltük a tettyei vízbázis vízminőségi adatait. Röviden összefoglalva a Tettye forrás vize jó ízű, jó minőségű forrásvíz. A védőterületen folyó különböző szennyező tevékenységek következtében azonban évtizedek során romlott a forrás vizének minősége. A forrás vízminőségét kommunális szennyező források (csatornázatlan területek, csatornahálózat nem megfelelő állapota, az állatkert szennyező hatása) befolyásolják. A szennyezések hatása a víz nitrát és klorid értékeinek és baktériumszámának növekedésében mutatkozik. Az utóbbi 10 évben szerencsére már nem volt megfigyelhető ez a romló tendencia. A nyomjelzéses vizsgálatokat végeztünk és értékeltük azok eredményeit. A nyomjelzéses vizsgálatok célja a felszínalatti vízrendszerekben végbemenő áramlási jelenségek tényszerű megismerése. Ezek az áramlási jelenségek az alábbiak lehetnek: • • •
Hidrodinamikai kapcsolat léte, vagy hiánya az áramlási tér különböző pontjai között. A vízmozgás sebességének megismerése. Az áramlási térre jellemző paraméterek meghatározása.
A Tettye forrás vízgyűjtőjén 1965 óta több nyomjelzést is végeztek több-kevesebb sikerrel. A jelen munkánk keretein belül öt kísérletet végeztünk. Ezek közül négy esetben a jelzőanyag megjelent, egy esetben nem. Ezek közül a Lapistól É-ra fekvő és a Tettyétől légvonalban 5700 méterre lévő víznyelő festése volt az, ahol nem csak a hidrológiai kapcsolat minőségi megállapítására, hanem bizonyos hidrodinamikai paraméterek megállapítására is volt lehetőségünk. Érdemes még megemlíteni a Tettye-1 jelű kútban végzett nyomjelzést. Az itt beadott festékanyag 20 napon belül megjelent a karsztakna vizében. A potenciális szennyező források kockázatelemzése A kockázatelemzés - erre az esetre egyedileg kidolgozott - módszerének és az ennek alkalmazásával kapott eredményeket itt mutatjuk be, annak érdekében, hogy a szennyező források ismertetésekor az ott kockázati index értelmezhető legyen.
5
Kockázatelemzés számítási módszere Az előzetes kockázatbecslés a kockázat-alakulási folyamatban részt vevő tényezők súlyozásán alapul. Az egyes tényezők súlyát relatív pontszámértékekben fejezik ki. A kockázat alakulását az eljárás a következő folyamat mentén elemzi és értékeli: forrás potenciális veszélyessége a szennyezőanyag környezetbe történő bejutásának valószínűsége tratnszport/transzformáció receptor A mi esetünkben egy konkrét receptorról – a Tettye vízbázisról - van szó, így az egyszerűsített kockázatbecslési modellt e receptor sajátosságainak figyelembe vételével alakítjuk ki. Kockázatelemzés számítási eredményei A számítások eredményeként az alábbi kockázati rangsort kaptuk. A rangsor alapján- mely az előzetes védőterület meghatározáson alapult – kiválasztottuk a fúrásos feltárással vizsgálandó szennyező forrásokat. Kockázati rangsor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Jel
Megnevezés
4 26 27 28 3 6 1 2
Állatkert Csatornázatlan településrész Csatornázatlan településrész Csatornázatlan településrész Honvédségi rádió átjátszó Vidámpark Antenna Hungária (Misina) Pannon GSM
Kockázati. index 510,4 488,0 488,0 488,0 464,0 356,0 149,6 90,4
A külszíni bányákat, és a volt MÉV-es fúrásokat nem értékeltük, mert a bányák ma már nem működnek, a MÉV-es fúrások többségét a 2003-as évben eltömedékelték.
6
A Tettye forrás hidrodinamikai modellje A Tettye forrás vízgyűjtőjének hidrodinamikai modelljét a meglévő ismeretek széles körű felhasználásával, a terület földtani, hidrogeológiai felépítése, a korábbi vizsgálatok eredményei (pl. vízfestések, duzzasztási manőverek, fúrási tapasztalatok stb.), valamint saját tapasztalataink alapján fogalmaztuk meg. A Tettye forrás vízgyűjtőjét, a fentiek alapján, 3 oldalon, valamint alulról vízzáró kőzetekkel határolt idomnak fogjuk fel, melynek a délkeleti végén vízátadás lehetséges a szarmata kőzetekbe. Ennek mennyisége a Tettye hozamához képest elhanyagolhatónak tűnik. A vízgyűjtő egyik megcsapolása a Tettye forrás, mely a terület DK-i végén fakad a 233 mBf szinten, a másik a karsztakna, melyből 207 mBf szinten hajtottak ki vágatokat. A vízadó kőzet mészkő. A vízadó kőzetet hidrodinamikailag kettős működésű rendszernek tartjuk. o Ezek közül az egyiket a felszíni víznyelőkhöz csatlakozó barlang- és üregrendszerek alkotják, melyeket a víznyelőkön át bejutó víz részben, vagy egészében kitölt. A járatokban a víz jelentős sebességgel mozog. Ez a kisvízi hozamoknál végzett vízfestések tanúsága alapján több száz méter is lehet naponta. Árvízi esetekben (tavaszi gyors hóolvadás, nagy intenzitású csapadék) a kisvízi sebességnek akár tízszeres is lehet a víz mozgási sebessége. A barlang- és üregrendszerek térbeli elhelyezkedése nem ismert, erre a vízfestésekből lehet következtetni a nyelő és a forrás lineáris távolságának nyomvonala alapján. A valóságban az egyenes megközelítésből meghatározottnál jelentősen nagyobb távolságra kell számítanunk. Ezért a tényleges áramlási sebesség nagyobb, mint a vízfestésekből számított látszólagos sebesség. A járatrendszerek elsősorban az ÉNy-DK-i csapású vetők menti töredezett zónákhoz kötődve jöttek létre, és így a vízgyűjtő teljes hosszát átszelik. Ezekbe a hosszanti irányokba csatlakozhatnak be az ÉK-DNy-i vetők mentén kialakult keresztjáratok. o A másik hidrodinamikai rendszert a barlang- és üregek közötti, mikrorepedések alkotják. Ezek szivárgási sajátosságokkal jellemezhetők. A szivárgó rendszer megcsapolásait a barlangok és üregek jelentik, melyek, miként a galériák, a nyomvonaluk mentén gyűjtik össze a szivárgó vizeket. Az árvízi helyzettől eltekintve, a szivárgó rendszer adja a forrás alaphozamát. A kasztvíz rendszer kettős jellege az utánpótlódás terén is megmutatkozik. A víznyelőkhöz csatlakozó járatrendszereket a nyelők felszíni vízgyűjtő területére hullott nagy intenzitású esőkből, valamint a gyors hóolvadásból származó, felszínen lefolyó és a nyelőkben koncentráltan bejutó vizek táplálják. Ezek okozzák a forrásban megjelenő árvízi hozamokat. A mikrorepedésekben tárolt és mozgó karsztvíz utánpótlódása a csapadékból származó, diffúz beszivárgás eredménye. A Tettye forrás vízgyűjtőjén a kasztvízszint is a kettős hidrodinamikai jelleg működésének függvényében alakul. A területi karsztvízszint, megfigyelő kutak szűkös volta miatt nem, vagy csak részben ismert. Ezért a kutatók elképzelésük függvényében mind az egymástól független, mind az egységes kasztvízrendszer létét feltételezik. Az előzetes modellezéshez azt feltételeztük, hogy a hosszanti járatrendszerekben mozgó víz szintje jelenti a repedésrendszerben mozgó víz megcsapolási szintjét. Ez azt jelenti, hogy az egymással közel párhuzamos járatrendszerek köztes terében létrejön egy felszínalatti vízválasztó, melynek egyik oldaláról az egyik, míg a másik oldaláról a másik járatrendszerhez szivárog a karsztvíz. A terület legalacsonyabb karsztvízszintje a megcsapoló Tettye forrás fakadási szintje. A vízgyűjtő ÉNy-i 7
végén, ahol a víznyelők koncentrálódnak, várható a legmagasabb érték. A program keretében készült megfigyelőkutak, valamint a már említett járatrendszerek megcsapoló hatása alapján készítettük el a vízgyűjtőre a karsztvízszint térképet. A modellezés szempontjából lényeges kérdés, hogy a víztartóban a vízmozgás lamináris vagy turbulens-e, azaz a számítások elvégezhetőek-e a szokásos lamináris vízmozgást leíró Darcy törvényen alapuló modellekkel. A forráson megcsapolódó karsztvíz a rendszerben kis repedésekben alapvetően diffúzan szivárog, vagy nagy járatokban turbulensen áramlik. Ugyanazon forrás vízgyűjtő területén mindkét mozgási forma előfordulhat. A nagy járatokhoz kötődő források vízhozama erősen ingadozó, a maximális vízhozam és az alap vízhozam aránya meghaladja az 1:100-at, de előfordul 1:1000 is. A vízhozam gyorsan reagál a csapadékra. A víz keménysége alacsony, de jelentősen változó. A zavarosság, a vízhozam és néhány esetben a hőmérséklet is erősen változik. Ahol a karsztrendszer kevésbé fejlett a vízmozgás elsősorban lamináris, a maximális és az alap vízhozam aránya 4:1-hez vagy ennél kevesebb. A csapadék hatására a vízhozam és a vízminőség lassabban változik. A keménység magasabb, mint a járatokhoz kötődő források vizében, de a keménység, zavarosság, vízhozam, és a hőmérséklet ingadozása kisebb. A víz mozgása a diffúz szivárgással jellemzett víztartókban hasonló, mint a törmelékes víztartókban, és a Darcy törvény teljesül. Habár a forrásszájnál előfordulhat több méter hosszú és szélességű járat, maga a vízmozgás diffúz. Az áramlás jellegét jelentősen befolyásoló tényezők a beszivárgás és a tározás típusa. Annak meghatározására, hogy a forrás vízgyűjtő területe döntően lamináris szivárgással, vagy turbulens áramlással jellemezhető a víz tisztaságát használják. Ha a forrás vize mindig tiszta, vagy csak időnként zavaros, akkor a vízgyűjtő terület nagy része jellemzően lamináris szivárgású, míg ha a forrás nagy vízhozamnál erősen zavaros, akkor a turbulens áramlás szerepe nagyobb. A szivárgás jellemzésére használják még a fajlagos vezető képesség variációját (standard deviation ÷ mean x 100). Ha ez az érték alacsonyabb, mint 5%, a vízmozgás lamináris, míg ha meghaladja a 10, vagy 25%-ot, akkor turbulens (J. F. Quinlan 1989) (Groundwater Monitoring in Karst Terranes: Recommended Protocols and Implicit Assumptions EPA/600/X89/050) A Tettye forrás vízgyűjtőjéről már korábban megállapítottuk, hogy felszíni karsztos formákban kevésbé gazdag. A nyomjelzés és az árvízi hozamok során a vízhőmérséklet változásából megállapítottuk, hogy a karsztos járatok térfogata az egész hézagtérfogathoz képest elenyésző. A maximális és az alap vízhozam aránya meghaladja a 100-at (1998-2002 évi napi adatokból 150, de a duzzasztás a maximális vízhozam csökkenését okozza). A víz az év nagy részében tiszta, zavarossága általában 10 000 m3/nap vízhozam felett jelentkezik. A fajlagos elektromos vezetőképesség variációja 5,74 % (a vízmű 1991-2001 évi havi mérései alapján [95 db], ami viszont reprezentatív az alacsony és a magas vízhozamokra is). Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy a vízgyűjtő jelentős részén az év nagy részében a vízmozgás lamináris. Rövidebb időszakokban, elsősorban a járatok környékén előfordulhat turbulens áramlás. Így a modellezést VISUAL MODFLOW 2.8. véges differencia elven működő szoftverrel végeztük el.
8
A modellezett területet igyekeztünk úgy lehatárolni, hogy a természetes víztartó határok egybeessenek a modellezett terület határaival. Ny-on természetes határt képez a karsztvíztartó kiékelődése. É-on a természetes vízzáró határ a felső triász homokkő összlet. A fúrások alapján megállapított elvetési magasság meghaladja a 300 m-t, így a karsztos víztartó kommunikációja a homokkő összlet alatt nem valószínű. délen a határt a feltolódási vonal alkotja. ÉNy-on, ÉK-en, illetve K-en a karsztvíztartót nem vízzáró képződmények határolják, így itt a modellezett terület határait is nehezebb megvonni. K-en a karsztvíztartó felső triász és júra képződményekkel fedett. A Ny-K-i földtani interpretáció alapján látható, hogy K-felé a karsztvíztartó egyre mélyebb helyzetben található, és az ismert karsztvízszintek alapján K-en nyomás alattivá is válik. A K-i irányú kommunikációról adatunk nincsen, ezért ezen a részen a határt a felszín alatt az ÉK-i és DK-i felszíni kibukkanás között egyenes vonallal húztuk meg. ÉNy-on és ÉK-en a Tettye vízgyűjtője csatlakozik a Vízfő-forrás illetve az Anyák kútja vízgyűjtő területéhez. Itt a felszín alatti vízválasztó határát nem ismerjük pontosan, bár ÉK-en a 2. festéssel pontosítottuk. Az előzetes modellezéstől eltérően a felszíni vízgyűjtőt ÉNy-on és ÉK-en nagyobbnak vettük, így a felszíni vízgyűjtő terület 10,4 km2. A karszvíztartó felszínét a vizsgált területen a 4.1.a számú ábra mutatja. Az ábra bal oldalán a felszín megegyezik a topográfiai felszínnel – a karszt kiékelődésénél az ábrát elvágtuk -, a jobb oldalon jól látható, hogy a karsztvíztartó felszíne egyre mélyebben helyezkedik el. A modell alját a földtani térképen a karsztos víztározó kiékelődése, a képződmények dőlése és a MÉV-es fúrások alapján megállapított vízzáró határ alkotja. A fedett karszt területeken a karsztvíztartó vastagságát az őt alkotó rétegek átlagvastagsága alapján 500 m-nek vettük. A karsztvíztartó alját a 4.1.b számú ábra mutatja. Annak érdekében hogy a modell pereme közel párhuzamos legyen a Ny-i vízzáró határral, valamint a fő tektonikai vonalakkal a modellezett területet az É-D-i iránytól 300-os szögben elforgattuk. Horizontálisan tehát EOV X=81600 EOV Y=585750 koordinátákkal jellemzett pont körül 30o-ban elforgatott 2800 x6000 m-es területet modelleztünk. A Ny-i és D-i perem közel egybeesik a karsztos terület elterjedési határával, az É-i határt a felső triász homokkő összlet, mint vízzáró képződmény képezi. Ahol nem esik pontosan egybe a vízzáró képződmény a modellperemmel, ott inaktív cellákkal képeztük le pontosabban a határt. A horizontálisan 12,5x12,5 m-es rácsfelosztást vettünk, hogy a tektonikai elemek kellően leképezhetőek legyenek. Nagy területre kiterjedően ennél kisebb rácsfelosztást a modell stabilitása nem tesz lehetővé.
9
4.1. számú ábra A karsztvíztartó felszíne (a) és alja (b) KDK felől M=1:40 000
500 400 300 200 100
(a) Karsztvíztartó felszíne
0 -100 -200 -300 -400 -500 -600 -700
(b) Karsztvíztartó alja
10
Annak érdekében, hogy a modell pereme közel párhuzamos legyen a Ny-i vízzáró határral, valamint a fő tektonikai vonalakkal a modellezett területet az É-D-i iránytól 300-os szögben elforgattuk. Horizontálisan tehát EOV X=81600 EOV Y=585750 koordinátákkal jellemzett pont körül 30o-ban elforgatott 2800 x6000 m-es területet modelleztünk. A Ny-i és D-i perem közel egybeesik a karsztos terület elterjedési határával, az É-i határt a felső triász homokkő összlet, mint vízzáró képződmény képezi. Ahol nem esik pontosan egybe a vízzáró képződmény a modellperemmel, ott inaktív cellákkal képeztük le pontosabban a határt. A horizontálisan 12,5x12,5 m-es rácsfelosztást vettünk, hogy a tektonikai elemek kellően leképezhetőek legyenek. Nagy területre kiterjedően ennél kisebb rácsfelosztást a modell stabilitása nem tesz lehetővé. A vízgyűjtő terület karsztvízszint ingadozásába eső térrész hézagtérfogatának becsléséhez a megfigyelő kutak vízszintváltozásait és a Tettye forrás és a karsztakna együttes vízhozamát használtuk fel. Feltételeztük, hogy beszivárgás nélküli időszakokban a forrás és a karsztakna vízhozama megegyezik a vízgyűjtőn leürült térfogattal. A vizsgálat szempontjából beszivárgás nélkülinek tekintettük azokat az időszakokat, amikor a Tettye forrás hozama folyamatosan csökkent (nem nőtt), és a T-12-es kút kivételével a megfigyelő kutak vízszintje is csökkent. (A T-12 kút adatait azért zártuk ki a vizsgálatból, mivel vízszintje nagyon ingadozik, viszont ez az ingadozás nem extrapolálható a kút tágabb környezetére.) A számítások alapján a gravitációs hézagtérfogatra 0,6 %-ot kaptunk. A beszivárgást a Tettye forrás és a karsztakna közös vízhozama alapján adtuk meg területileg differenciálva. Feltételeztük, hogy az É-i felszíni karsztformákban gazdagabb, és zárt vízgyűjtőket tartalmazó részen nagyobb a beszivárgás. Ezért az É-i részen a D-i részhez képest 2,28szoros beszivárgást adtunk meg. 1993-2002 között az É-i, illetve a D-i részekre számított éves átlagos beszivárgási értékek 156 és 349 mm/év, illetve 68 és 153 mm/év között változtak. A modellt az elkészült megfigyelőkutak 2002 évi, átlagos vízszintjéhez kalibráltuk. A mért és a számított vízszintek eltérése ± 4 méter volt, ami a területre jellemző több mint 100 méteres szintkülönbséghez viszonyítva kb. 1 %-nyi eltérést jelent. Vízmérleg számításokat a ZoneBudget modullal végeztük el. A beszivárgó csapadék összesen 3033 m3/nap, melyből a Tettyén keresztül 1800 m3/nap, a karsztaknán keresztül 1111 m3/nap víz kerül kivételre, a déli elszivárgás pedig 122 m3/nap. Összehasonlítva 2002-ben mért átlagos adatokkal (Tettye 1 780 m3/nap, karsztakna 1 151 m3/nap) a mért és számított eredmények jó egyezést mutatnak. A déli irányú elszivárgás az előzetes modellben számítottnál kisebb, de ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy a kalibrálást alacsonyabb beszivárgású időszakra végeztük el. A modell vizsgálatok alapján készült el a különböző védőterületekre vonatkozó javaslat.
11
Belső védőövezet A hivatkozott kormányrendelet szerint a vízmű belső védőövezetét az a terület képezi, melyről a víz 20 nap alatt éri el a termelő kutakat. A belső védőterület kialakításánál az alábbiakat vettük figyelembe; - a modell szerinti áramvonalakat, - a Tettye-1 kútnál végzett vízfestés eredményeit, - a terület határait lehetőleg telekhatáron alakítsuk ki. A mérések és a bemutatott modellezés eredményeként megállapíthatjuk, hogy a 20 nap alatti elérési időhöz tartozó védőidomnak van felszíni metszete. A Tettye forrás vízműnek, amint ezt már korábban bemutattuk, jóváhagyott belső védőterülete van, amely megfelel a korábbi jogszabályi előírásoknak. Ezt a mellékelt térképen szereplő ingatlanokkal kiegészíteni javasoljuk A területet a lehetőségekhez képest igyekeztünk minimalizálni, mivel ennek a területnek a Vízmű tulajdonában kell lenni. A belső védőövezet területén mindennemű ipari és mezőgazdasági tevékenység tilos!
Külső védőövezet A hivatkozott kormányrendelet szerint a vízmű külső védőövezetét az a terület képezi, melyről a víz félév alatt éri el a termelő kutakat. A külső védőövezet határainak a megvonása jelentette számunkra a legnagyobb problémát ugyanis – amint erre a bevezetőben utaltunk – a víznyelők és a gyors vízmozgással rendelkező járatok elvileg beletartoznának a külső védőövezetbe. A barlangok valóságos térbeli pozícióit azonban nem ismerjük, csak feltételezzük, hogy egyik pontjuk a megfestett víznyelő, a másik pontjuk pedig a forrásvízmű. E két ismert pontot azonban számos nyomvonal kötheti össze és a legnagyobb valószínűséggel kimondható, hogy a valóságban a két végpont egyenes összekötésének van a legkisebb esélye. Véleményünk szerint önmagában nem is a járatrendszereket kell védeni, hanem azokat a nyelőket, amelyekbe bekerülő, esetleges szennyező anyagok fél éven belül elérik a forrásvízművet. Ezért a külső védőterületet két részre osztottuk. Az egyik részt a vízmű körüli, áramvonalakkal kimutatható terület alkotja, míg a másik részt azok az esetleg több km távolságban lévő víznyelők körülhatárolt területe képezi. A terület elterjedést az 1. sz. térkép mutatja be. Ezeken a területeken tilos; - Lakótelep; új parcellázás üdülőterület kialakítása - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Települési szilárd és folyékony lerakó létesítmények létesítése és üzemeltetése - Építési hulladék lerakása - Temető - Házikert, kiskertművelés - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása 12
- Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Veszélyeshulladék-lerakó - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Salak, hamu lerakása - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása a termőföldre - Hígtrágya- és trágyalé leürítése - Szennyvízöntözés - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédőszer-kijuttatás légi úton - Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - Haltenyésztés, haletetés - Autópályán, autóúton kívüli egyéb út - Vasút - Gépkocsi parkoló - Üzemanyagtöltő állomás - Gépkocsimosó, javítóműhely, sódeponia - Bányászat - A fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóépület csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése - Sátorozás, fürdés - Sportpálya - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok- rendszerrel - Egyéb út, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállat-tartás - Szervestrágyázás - Műtrágyázás - Növényvédőszerek alkalmazása - Fúrás, új kút létesítése
13
Hidrogeológiai védőidom, "A" zóna A hidrogeológiai védőidom egy olyan térrész, amelyet 3 dimenzióban kell lehatárolni. Az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidom felszíni vetületét azzal a burkoló görbével jellemezhetjük, ahonnan a víz, mind horizontális, mind vertikális szivárgással 5 év alatt éri el a termelő kutakat. Az 5 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidomot a 2. sz. térképmelléklet tartalmazza. Az „A” zóna felszíni vetületén az alábbi tevékenység tilos: - Lakótelep; új parcellázás üdülőterület kialakítására - Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése - Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladékok lerakása) - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladék tárolása, lerakása - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Veszélyeshulladék-lerakó - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - Hígtrágya és trágyalé leürítése - Szennyvízöntözés - Növényvédőszer kijuttatása légi úton - Növényvédőszer tárolás és -hulladék elhelyezése - Növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Lakóépület csatornázás nélkül - Temető - Ásványolaj és -termékek vezetése, feldolgozása és tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Szerves- és műtrágya raktározása és tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Egyéb út - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatástvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Szennyvízcsatorna átvezetése
14
-
- Szennyvíztisztító telep - Házi szennyvíz szikkasztása - Építési hulladék lerakása - Házikertek, kiskertművelés - Mérgező anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelő szennyvízelvezetéssel - Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Legeltetés, háziállat-tartás - Szervestrágyázás - Műtrágyázás - Tisztított szennyvízzel való öntözés - Növényvédő szerek alkalmazása - Haltenyésztés, haletetés - Autópálya, autóút, vízzáróan burkolt csapadékvízárok-rendszerrel - Vasút - Gépkocsi parkoló - Gépkocsi mosó, javítóműhely, sódepónia - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység
Hidrogeológia védőidom, „B" zóna Ezt a térrészt a rendelet „B” zónának minősíti, és ez az ahonnan a víz 50 év alatt éri el a termelő kutakat. Az 50 éves elérési időhöz tartozó térrészt az „A” zónához hasonló alapelveken határoltuk le, azaz itt is megállapítottuk a felszíni vetületet, az alsó záró síkot, valamint a vertikális felületeket. Az 50 éves elérési időhöz tartozó hidrogeológiai védőidomot a térképmelléklet tartalmazza. Ezeken a területeken, a hivatkozott kormányrendelet szerint tilos: - Erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása, ilyen hulladékok tárolása, lerakása - Veszélyeshulladék-lerakó - Ipari szennyvíz szikkasztása - Hígtrágya és trágyalé leürítése Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - Települési folyékony hulladék lerakó létesítése és üzemeltetése - Veszélyes hulladék ártalmatlanító - Növényvédőszer-tárolás és -hulladék elhelyezés Új vagy meglévő létesítményeknél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető:
15
- Lakótelep, új parcellázás üdülőterült kialakítására - Lakóépületek csatornázás nélkül - Szennyvízcsatorna átvezetése - Házi szennyvíz szikkasztása - Települési hulladéklerakó (nem veszélyes hulladék lerakása) - Házikertek, kiskertművelés - Mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - Ásványolaj és -termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - Élelmiszeripari szennyvizek szikkasztása, hulladékaik tárolása - Salak, hamu lerakása - Növénytermesztés - Komposztáló telep - Önellátást meghaladó állattartás - Műtrágyázás - Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - Szennyvízöntözés - Növényvédő szerek alkalmazása - Növényvédő szer kijuttatása légi úton - Növényvédő szeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - Szerves és műtrágya raktározása, tárolása - Szennyvíziszap tárolása - Szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és működtetése - Üzemanyagtöltő állomás - Bányászat - Fúrás, új kút létesítése - A fedő- vagy a vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység
A vízbázis biztonságba helyezésének általános feltételei A Pécs- Tettye forrás vízkémiai komponenseinek vizsgálatából levonható következtetés, hogy a karsztvízbe jutó szennyeződések többsége a szennyvizek elszikkasztásából ered. A hidrogeológiai védőövezet ”A” zónájára vonatkozó korlátozásokat komolyan kell venni. A jogszabályi előírások alapján környezeti hatástanulmányt kell készíteni a környezetet károsító hatásairól. A 21/1999. (VII. 22.) KHVM-KöM együttes rendelete alapján el kell készíteni a vízminőségi kárelhárítási tervét. A hidrogeológiai védő övezet területén használt kiskertekben, szőlőkben, gyümölcsösökben korlátozni kell a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, a kijuttatás módját.
16
A földtani felépítés szükségessé teszi a hidrogeológiai védőterületen lévő: Állatkert Vidámpark környezeti hatástanulmányainak elkészítését. A vízbázis veszélyeztetettségének felülvizsgálata keretében természetesen részletes környezeti hatástanulmányt ezekről készíteni nem áll módunkban. A helyszíni bejárás, a terület vízkivételi helytől való távolsága, az utánpótlódási terület, a fúrási adatok ismeretében, bizonyos korlátozások betartása mellett a tevékenységeket folytathatónak tartjuk. A 21/1999. (VII. 22). KHVM-KöM együttes rendelete alapján el kell készíteni az állatkert vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervét.
Intézkedések az Tettye forrás vízbázis védelembe helyezésekor A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mint első fokú Vízügyi Hatóság hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, melyeket a jelen terv tartalmaz, nevezetesen: a) Hagyja jóvá a külső és a belső védőövezetre kidolgozottakat. b) Hagyja jóvá az „A” és a „B” hidrogeológiai védőidomra vonatkozó előterjesztéseket, hozzon határozatot a Vízmű belső védőterületének növelésére, kötelezze a tulajdonost, illetve üzemeltetőt, a délkeleti csatlakozó ingatlan, legalább a rendeletben előírt méretű területrészének birtokba kerülésére. c) Lépjen kapcsolatba a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőséggel a Tettye forrás vízbázis biztonságba helyezési tervének elkészítésekor feltárt környezeti szennyeződésekkel kapcsolatban teendő intézkedések miatt. A Vízbázis területén illetékes Önkormányzatok feladatai Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata a gondoskodjon a következők megtételéről: 1. Tegyen meg mindent a szennyvízcsatorna rendszerének teljes körű megépítéséért, és a megépített területrészeken a teljes kört érintő bekötésének érdekében. Ennek megvalósításáig kötelezze és ösztönözze a csatornázatlan területrészeken fekvő ingatlantulajdonosokat a zárt emésztők megépítésére, és a szennyeződéseknek az emésztőkből való elszivárogtatásának megakadályozására. 2. Tegyen intézkedéseket a területükön lévő Állatkert mielőbbi megszüntetése ügyében, és addig is a környezeti hatástanulmányának elkészítésére, valamint a szakszerű működtetésre, a működés előírásainak betartására. 3. Kössön megállapodást védőterületeken és védőidom területén a mezőgazdasági művelést végzőkkel a növényvédő szerek és műtrágyák kiszórásának megszüntetéséről, amelyeknek tilalmát a vízbázis védelembe helyezési terve is tartalmazza. Ennek betartását ellenőrizze is. Javasoljuk a védőterületen lévő kiskertek mű- és szervestrágyázásának optimális felhasználást célzó talajtani szakvélemény elkészítését. Ha a tápanyag pótlását megfelelő vegetációs időben és megfelelő csapadék vagy öntözés mellett, megfelelő mennyiségben vég-
17
zik, jelentősen lehet csökkenteni a talajtakarón keresztül a vízadó rétegbe szivárgó szenynyezők mennyiségét. 4. Gondoskodjon a különböző területeken lévő illegális hulladéklerakás megszüntetéséről. Tegyen intézkedéseket, létesítsen akadályokat, vagy helyezzen ki tilalmi táblákat rendszeresen érintett területeken. Önkormányzati határozattal vizsgálja újra a települési kommunális hulladékgyűjtés szabályait, különös tekintettel a 2002-es év végével életbe lévő hulladék gazdálkodási szabályok figyelembe tartása mellett. 5. Kísérje figyelemmel a vízmű környéki utakat szegélyező vízelvezető árkokat. A feltöltődött árkokban megrekedő szennyezett vizeknek lehetőségük van a kút környezetének szennyezésére. A vízmű üzemeltetőjének feladatai: 1. A vízmű telekkönyvben rögzített belső védő területen a megfelelő tilalmakat jelző táblák elhelyezéséről. 2. Tegyen intézkedéseket a szennyvíz vezető csatornák a további szennyvíz elszivárgás megakadályozására. A külszíni volt, vagy illegálisan működő külszíni bányák tulajdonosainak feladatai: A tulajdonosok kísérjék figyelemmel a bányaudvarok területére való illegális hulladék, vagy vízbázisra egyéb veszélyes anyagok lerakásának megakadályozását. Abban az esetben, ha a vízbázist veszélyeztető anyagokat lerakták gondoskodjanak annak mielőbbi felszedéséről és elszállításáról. Tegyenek meg mindent az illegális bányászat megakadályozására. Honvédségi területek használói, tulajdonosainak feladatai Sürgősséggel szüntessék meg a területen lévő olajtárolást, vagy alakítsák át a tároló teret a jogszabályban előírtak figyelembe vételével. Építsenek ki a szennyvíz gyűjtésére zárt rendszerű gyűjtő emésztőt. Antenna Hungária Gondoskodjanak a gáz és tüzelő olaj tárolók jogszabályban előírt módon való átalakításáról, valamint az átfejtésnél történő elcsöpögés megakadályozásáról.
18
A Tettye forrás vízbázis biztonságban tartási terve A vízbázis biztonságban tartásának előfeltétele az olyan észlelési rendszer kialakítása és rendszeres üzemeltetése, mely képes rögzíteni a vízszintek és a vízminőség időbeni változását, és előre jelezni a várható kedvezőtlen hatásokat.
Észlelőhálózat működtetése A jelen munkálatok keretében kialakított megfigyelő kutak közül célszerű, ha a létesített megfigyelő kutakat a továbbiakban is fennmaradnának. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a kutak kezelői jogát csak a vele szerződéses kapcsolatban álló Önkormányzatoknak tudja átadni. Javasoljuk a VIZIG-nek, hogy a környezetvédelmi törvény szellemében tegye lehetővé, hogy a szennyező viselje a szennyezés megfigyelésének kötelezettségét, ezért, a vízbázis tulajdonlásában részt vevő Önkormányzatnak adja át. A kutakból legalább évente egy vízminőség vizsgálat elvégzése szükséges. A vízkémiai vizsgálatok elvégeztetésének ellenőrzése és a kapott eredmények nyilvántartása, az állapot romlásának vagy javulásának nyomon követése a tulajdonosok kötelezettsége. A fennmaradt megfigyelő kutak vízkémiai és bakteorológiai vizsgálati eredményeinek figyelemmel kísérését a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségen kívül a tulajdonosnak és fogyasztókat képviselő Önkormányzatoknak is javasoljuk. A rendszeresen kapott eredmények kutankénti, táblázatos feldolgozását és nyilvántartását szükségesnek tartjuk. Ennek elkészítésekor mindjárt kitűnik a változás tendenciája, melyből esetleg előre lehet sejteni akár a romlás mértékét, akár a javulást. A megfigyelő-kutak szakszerű üzemeltetését, mintavételezését a vízművet üzemeltető Pécsi Vízmű látná el megfelelő szakmai hozzáértéssel. Következetesen végre kell hajtani, a 123/1997. sz. Kormányrendeletben előírtakat. Ez azt jelenti, hogy a) Jóvá kell hagyni a különböző védőterületeket hidrológiai védőidomokat a javasolt határpontokkal és térbeli kiterjedéssel. b) A tulajdonosoknak, illetve a vízműnek üzemeltetni kell a kialakított észlelési rendszert mind a vízszintek, mind a felszíni és a felszín alatti vizek vízminősége vonatkozásában. c) A jelen tervben leírtakat 5 évenként, legközelebb 2007-ben ellenőrizni kell. Ennek alapján a szükséges változtatásokat hatósági intézkedések alapján át kell vezetni az engedélyekbe.
A vízmű újonnan kapott létesítményei és feladatai Az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a vízmű üzemeltetőjének az átadásra kerülő kútban a vízszintet havonként javasoljuk mérni.
19
A megfigyelő hálózatba bevonásra kerülő kutak: Tettye 1. (Felső-Gyürkés felé vezető út mentén) Tettye 11 (Állatkert mellett) Tettye 12 (Misinára vezető autóút mentén) Tettye 13 (Az Erdei tornapálya felett) Tettye 15 (Lapistól északra) Tettye 2 (Hunyadi J. úton a kőfejtő alatt) A megfigyelő kutakat a Tettye forrással egy időben, lehetőség szerint legalább félévente kémiai és bakteorológiai vízminőség vizsgálatnak kell alávetni. Szabvány szerinti vízmintavétellel a szokásos szűkebb vízkémiai elemzéseket, mint például: pH fajlagos vezetőképesség KOI ammónium nitrit nitrát klorid szulfát vas mangán lúgosság összes keménység kalcium magnézium koncentráció vizsgálatának elvégeztetését elegendőnek tartjuk. A vizsgálatokat ki kell egészíteni mikrobiológiai vizsgálatokkal, melyek a következőkre térjenek ki: Coliformszám Termotoleráns coliformszám Fekális streptococcusok száma Pseudomonas aeruginosa Telepszám 37 °C-on Telepszám 22 °C-on A kémiai eredmények kutankénti, táblázatos feldolgozását és nyilvántartását tartjuk szükségesnek. Ennek elkészítésekor mindjárt kitűnik a változás tendenciája, melyből esetleg előre lehet sejteni akár a romlás mértékét, akár a javulást. A vízminőségi adatokat meg kell küldeni az illetékes Önkormányzatnak. A vízminőség romlása esetén a vízkémiai eredményeket, a romlás mértékét, és feltételezhető okait Önkormányzatokon kívül a Vízügyi Igazgatóságnak, Környezetvédelmi Felügyelőségnek és az ÁNTSZ területi hivatalának is javasoljuk megküldeni.
20
Összefoglalás Az ENVICOM Kft. a 2000-ben megkötött szerződés alapján kezdte meg munkálatokat a Pécs-Tettye forrás vízbázis környezetében. A vízbázisból a vizet 1892- óta termelik. A termelés fokozása és az időbeli változások változtattak a víz minőségén. A mai termelés megfelel annak a vízhozamnak, amire jelen fázisban a vízbázis védelmét terveztünk. A rendelkezésre álló adatok összegyűjtésével egy időben megkezdtük a terepi bejárást, melynek során pontosítottuk a földtani képet, megismerkedtünk a potenciális szennyező források helyével, jellegével, méretével stb. A megbízótól kapott potenciális szennyezők listáját kiegészítettük újabbakkal. A veszélyességük alapján minősítettük azokat. A talajvíz szintjének változásainak regisztrálására és a vízkémiai összetevők meghatározására, illetve a rétegsor megismerésére 4 db fúrást mélyítettünk, és kettőt újrafúrással felújítottunk. Ezekből ideiglenes megfigyelő kutat képeztünk ki. A létrehozott megfigyelő rendszer adatait a mellékletekben csatolt vízföldtani naplók tartalmazzák. A munka során kialakított észlelő hálózat fúrásainak adatai alapján megalkottuk azt a földtani és vízföldtani képet, amely a későbbi számítógépes modellezés alapjául szolgált. A vízbázis a Mecsek-hegység déli-délkeleti előterében, részben nyílt karsztot adó triász mészkövön dolomiton, karsztos vízadóban tárolt vizet jelent. A mérőhálózat részét képezte 8 db DATAQUA elektronikus vízszintmérő műszer is, amelyeket a karsztos vízadóra szűrőzött kutakba telepítettük. Az állapotfelmérés fontos részét képezte a fúrások anyagának és a vízmintáknak a kémiai vizsgálata. Az eredményekből kiderült, hogy a megfigyelő kutak környezetében a talajvízben magas a nitrát szennyezés és mikrobiológiai eredetű szennyezés. A kutak vas és mangán tartalma is több esetben magas értéket mutatott. A csatornázatlan település részek és az Állatkert környékének szennyezői nem szolgáltak meglepő eredménnyel. A megismételt kémiai elemzések azt bizonyították, hogy a vízkémiai összetevők egy részét változónak tekinthetjük, ezek koncentrációja különböző hatásokra csökkenhetnek vagy emelkedhet. A terepi, irodalmi és egyéb úton megszerzett információk alapján elkészítettük a vízbázis számítógépes modelljét. A modell alapját a térségről kialakított földtani és vízföldtani kép adta. A bevitt adatok között szerepelt a vizsgált területről szerkesztett talajvízszint térkép is. A modellezés eredményeiből megállapítható, hogy a vízutánpótlódás döntő része a nyílt karsztosodásra hajlamos karbonátos anyagból felépült területről származik. A modellszámítások alapján prognosztizáltuk a felszínről beszivárgó szennyezések terjedését is. A modellszámítások alapján meghatároztuk, hogy a 20 napos, a féléves elérési időhöz tartozó védőidomnak van feszíni metszete. Ugyancsak modellszámítás határoztuk meg az ötéves és ötvenéves elérési időkhöz tartozó védőterületeket és védőövezeteket. Ezeket a határokat lehetőség szerint ingatlanhatárokhoz rendeltük. A védőterületek és védőidomok sarokpontkoordinátáit szintén mellékeltük.
21
A megfigyelő kutak kezelésének ellenőrzését, a kapott eredmények nyilvántartását, az illetékes szakhatóságokon kívül (ÁNTSZ, VIZIG, KF.) az Önkormányzat Műszaki osztályára javasoljuk bízni. A biztonságban tartás tervében meghatároztuk a megfigyelő hálózat elemeinek üzemeltetőit, azokban elvégezendő vizsgálatok jellegét, sűrűségét stb. A vízbázis közvetlen környezetében lévő megfigyelő kutak esetében a helyi vízmű üzemeltetőjének való átadására teszünk javaslatot.
22
