Zebegény Zebegény önkormányzatának hivatalos lapja
A rendkívüli képviselõ-testületi ülés határozatai Rendkívüli testületi ülést tartott február 8-án Zebegény Község Önkormányzata. Az ülésen a napirend elfogadása után az alábbi döntések születtek: - Elfogadta a képviselõtestület a polgármester lejárt határidejû határozatokról szóló beszámolóját; - Zebegény Község Képviselõ-testülete költségvetési forrásainak bõvítése érdekében területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás - felszíni vízelvezetõ rendszerek fejlesztése iránti pályázat benyújtását határozta el. A szükséges önrészt, mely a 2006-os esztendõben 1,856.404 forint, saját forrásként költségvetése terhére biztosítja. - A képviselõ-testület költségvetési forrásainak bõvítése érdekében területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás - a turizmushoz, a környezet- és természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztések iránti pályázat benyújtását határozta el. Eh-
hez a szükséges önrészt, mely a 2006. évben 3,149.978 forintot, míg a 2007-ben 5,170.410 forintot saját forrásként költségvetése terhére biztosítja; - Zebegény Község Képviselõ-testülete költségvetési forrásaink bõvítése érdekében területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás - az önkormányzati tulajdonú kötelezõ feladatot ellátó intézmények fejlesztése iránti pályázat benyújtását határozta el. A szükséges önrészt, mely a 2006. évben 1,151.970 forint, saját forrásként költségvetése terhére biztosítja. - Határozott arról a képviselõ-testület, hogy a Nemzeti Sporthivatal által kiírt SPOSL-06 pályázaton részt vesz. Szükséges önrészként az 1,892.224.- forintot költségvetése terhére biztosítja. - Zebegény Község Képviselõ-testülete 8 oldalas havi önkormányzati helyi újság készítésének támogatására 50.000.- forint + Áfa összeget állapított meg. folytatás a 3. oldalon
Meghívó Zebegény Község Önkormányzatának Képviselõtestülete ezúton értesíti a község lakosságát, hogy 2006. március 17-én (pénteken) 17 órakor lakossági fórumot tart a Petõfi téri iskola éttermében, amelyre minden érdeklõdõt meghív. Ezen a fórumon szeretnénk párbeszéd formájában eszmét cserélni a község mindennapjairól, a helyi adókról, a közmûdíjakról, az oktatásról, a falufejlesztésrõl, környezetünk gondozásáról, a község pénztárcájáról és minden más felvetõdõ témáról. Krebsz Ferenc polgármester
2006. március
Petõfi Sándor
Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az id , most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozattak sapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Pest, 1848. (március 13.)
2
Zebegény
Az ivóvíz szolgáltatás Iskolánk ötéves költségei m vészetoktatása Milyen elemekbõl tevõdik össze a vízdíj?
Zebegény község ivóvízhálózata önkormányzati tulajdonban van, kezelõje a Duna Menti Regionális Vízmû Rt. A csõhálózat hossza 21 kilométer. A hálózat építése 1960ban kezdõdött és az 1980-as évek végén fejezõdött be. A hálózaton jelenleg 1200 fogyasztó van, nagy részük mintegy. 800 - úgynevezett “idényfogyasztó”, nagyon alacsony vízfelhasználással. Így a lakosság által felhasznált évi 78.000 m3 víz nagyobbik részét a 400 ingatlan lakosa fogyasztja el. Az energiafelhasználás, a bérek, az anyagszükséglet, a 30-40 éves vezetékszakaszok karbantartási igénye mellett a fogyasztói szerkezet elõnytelen megoszlása is befolyásoló tényezõ az ár kialakításánál. 2005-ben az ivóvíz szolgáltatás nettó üzemeltetési költsége 17,528.000 Ft volt, - net-
tó árbevétele: 18,175.000 Ft. 2006-ban az üzemeltetési költség - fõleg a villamos energia és bérköltségek növekedése miatt - várhatóan 18,636.000 Ft lesz. A nagyszámú idényfogyasztó több mint fél éven keresztül nem használ vizet, viszont az üzemeltetés költségeinek jelentõs része ebben az idõszakban is megvan, ráadásul a szolgáltatónak garantálnia kell azt, hogy bármikor vételezhetõ legyen a csapból a víz. Erre való tekintettel vezette be minden szolgáltató az alapdíjat, vagy rendelkezésre állási díjat azért, hogy az üzemeltetési költségek díjban történõ érvényesítése (teherviselés) igazságosabb legyen. Mindezek figyelembevételével alakult ki a 2006. évi vízdíj, ami 192 Ft + Áfa + rendelkezésre állási díj, a vízmérõ nagyságától függõen 280 Ft-tól 1875 Ft + Áfa között.
Az üzemeltetési költség az alább felsorolt tételekbõl tevõdik össze: - Villamos energia - Üzemanyag és egyéb mûködtetéssel kapcsolatos anyag - Bérek és járulékai: - Bérleti díj: - Egyéb
3.182.000
Ft
1.737.000 8.678.000 1.123.000 265.000
Ft Ft Ft Ft
Nagy sikert aratott a Szõnyi István Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény februárban, a mûvészeti oktatás öt éves évfordulója alkalmából megjelentetett kiadványa. A pályázaton nyert pénzbõl készített színes füzet annyira elnyerte mindenki tetszését, hogy utánnyomást kellett belõle rendelni - tudtuk meg Bárdos Szilvia igazgatónõtõl. A mûvészetoktatás kerek évfordulóját rendhagyó módon ünnepelték meg február 10-én az iskolában. A zenei tagozatosok természetesen megmutatták, mennyire jártasak hangszereik használatában. A képzõ- és iparmûvészeti oktatásban résztvevõ tanulók alkotásait pedig most
nemcsak kiállítás keretében ismerhették meg a szülõk és az érdeklõdõk, hanem arról is képet kaptak - diavetítés keretében -, hogy azok miként készültek el.
Temetõ följárat, támfal építése Elkezdõdött a temetõ följárójának, a támfal II. ütemének építése. Szeretnénk, ha a munka nagyobbik része március 31-ig befejezõdne. Az építkezés idején, aki teheti a Kálvária utcán keresztül közelítse meg a temetõt. Szíves megértésüket köszönjük.
Felhívás Szob, Ipolydmásd, Márianosztra, Kóspallag, Nagymaros, Zebegény községhatárokhoz tartozó 5705 számú vadászterület 2006. évi vadászati haszonbérleti díjának kifizetése 2006. március 17-én megkezdõdik és 2006. április 11-ig tart. A haszonbérleti díjakat a zebegényi községházán lehet felvenni a fenti idõponttól minden pénteken 12-14 óra között. SUKERES JÁNOS KÖZÖS KÉPVISELÕ, VT-ELNÖK
Alapítványi támogatás Kérjük adójának 1 százalékával támogassa a Zebegényi Iskolás Gyermekekért Alapítványt. Adószámunk 18691009-1-13. Köszönjük.
Zebegény
3
A rendkívüli képviselõ-testületi ülés határozatai folytatás az 1. oldalról - A képviselõ-testület a Szobi Rendõrõrsparancsnok kérelmét megismerte és úgy határozott, hogy 20.000.- forint/3 hó összegben a gázolajvásárlást biztosítja. Egyúttal felkérte a rendõrõrsparancsnokot, hogy a fa tolvajokkal szemben hathatósabban járjanak el! - A testület Honda szivattyú vásárlását határozta el 100.000.- forint értékben. Felkérte a hivatalt, hogy a
szükséges intézkedéseket tegye meg! - Ad-hoc bizottságot állított fel a testület az Ifjúsági Ház ügyeinek rendezése érdekében. A bizottságba tagként Járik Gábor, Gyurcsók Ferenc és Verebesné Szikriszt Erzsébet képviselõket választotta meg. - Zebegény Község Képviselõ-testülete úgy határozott, hogy a 2006. évi falugyûlést március 17-én 17 órai kezdettel tartja.
Zebegény község 2006. évi költségvetése 2006-ban községünk mûködési és felhalmozási (beruházás) kiadásainak együttes összege minden korábbinál magasabb 307.403.000 Ft. Ebbõl mûködési célra: 178.686.000 Ft-ot, felhalmozási célra: 128.717.000 Ft-ot tervez a képviselõ-testület fordítani. Felhalmozási célú bevételeink elõreláthatóan megfelelõ fedezetet biztosítanak a kiadásokhoz. A mûködési célú bevételeknél a kiadásokkal szemben 12.000.000 Ft forráshiány mutatkozik. Ezt a forráshiányt 5050 százalékban hitelfelvételbõl és felhalmozási forrásból kívánjuk fedezni. A mellékelt táblázatban részletesen láthatóak a különféle feladatokhoz tervezett kiadások és bevételek.
Faluház-tornaterem készültségi foka Jó ütemben, idõarányosan halad a faluház tornaterem építése. A 100 m2-es szociális blokk - ahol az öltözõk, zuhanyzók, mellékhelyiségek, tanári szoba és szertár található - jelentõs része tetõ alatt van, a különféle közmûveket már behelyezték a falba, megtörtént a folyosó üvegezése is. Elkezdõdött a belsõ felületek vakolása. Jelenleg a 70 m2-es zsibongó tetõszerkezete épül, ugyancsak a tetõszerkezetét építik a 350 m2-es tornateremnek.
Jó ütemben halad a faluház-tornaterem építése
Néhány szó kutyáinkról Sokan szeretjük egyik leghûségesebb házõrzõnket, a kutyát. Nem a kutyák tehetnek arról, hogy sok panasz érkezik az Önkormányzathoz kutya ügyekben. A gazda nélkül kószáló kutyák túl azon, hogy félelmet keltenek a járókelõk körében, kerékpáros balesetet okozhatnak, megjelölik és kiszárítják a köztéri virágokat, és ürüléküket ott hagyják a járdán és úttesten. Kérjük a kutyagazdákat, hogy közterületen, pórázon vezessék kutyáikat, a kutyaürüléket kutyájuk után szedjék össze, és tegyék szeméttárolóba. Nagyon fontos, hogy az oltás minden évben megtörténjen. 10.000.- Ft-tal büntethetõ az a kutyatulajdonos, akinek kutyája szabadon (póráz nélkül) kószál.
A tervezett beruházások értéke a kiadások fõösszegéhez viszonyítva eléri a 41 százalékot. Ez kifejezetten jó arány, ez ugyanis a község vagyonának gyarapodását szolgálja.
4
Zebegény
Régi nagy polgármesterek: Sipõcz Jenõ A nagy budapesti romeltakarító Zebegényben a Duna-parton áll a Sipõcz villa, amelynek egykori tulajdonosáról eddig nem sokat tudtunk. Az alábbi írásból megismerhetjük Sipõcz Jenõ életútját, aki hosszú idõn keresztül volt Budapest polgármestere,majd fõpolgármestere. A trianoni békediktátum utáni nagy traumából Sipõcz Jenõ lendítette ki a fõvárost. A vörös terrort követõen az õ vezetése alatt virágzott fel Budapest, irányítva a csonka ország politikai, gazdasági, kulturális életét abban a speciális helyzetben, amit az elcsatolt országrészektõl való teljes elszigeteltség jelentett. Ebben az idõszakban lett a Duna királynõjeként is említett fõváros igazi vízfejjé. Ugyancsak Sipõcznek kellett megküzdenie az 1929-1933 között lezajló nagy gazdasági világválság következményeivel is, ugyanakkor a Népszövetségtõl kapott kedvezõ kamatozású kölcsön egy részét felhasználhatta a város felvirágoztatására. Külön fejezetet szentelt munkájában a banki szféra fejlesztésére. Sipõcz Jenõ életpályája egy jogi végzettségû hivatalnok karrierje mellett az önfeláldozás, a hazaszeretet és a kemény munkával elért eredmények ékes példája. Sipõcz Jenõ már az egyesült Budapesten született 1878. szeptember 19-én. Édesapja Sipõcz László jogász a város árvaszéki elnökeként tevékenykedett. Jenõ fiát az Õz utcai elemi iskolába íratta be, aki ezután a piaristáknál végezte el a középiskolát, majd jogi és államtudományi doktorátust, illetve ügyvédi oklevelet szerzett, amellyel már önálló irodát nyithatott. Apja ismertségének köszönhetõen irodája felfutott, számos befolyásos ügyfél is tartozott kilentúrájához, a legismertebb köztük Horthy Miklós volt. Amíg a fiú az ügyvédi pályán szép sikereket könyvelhetett el, addig édesapja megpróbálkozott a közéleti tevékenységgel: a családban elõ-
ször õ indult a polgármesteri székért, ám 1906-ban alulmaradt a kor egyik legkarizmatikuabb önkormányzati alakjával, Bárczy Istvánnal szemben. Az ügyvédséget feladva Sipõcz Jenõ a fõváros szolgálatába lépett, 1915-tõl tiszti
féle Keresztény Párt tagjaként vezetõ szerepet vitt a korszak fõvárosi politikájában, ez nem akadályozta meg abban, hogy reformszellemben irányítsa a várost. Irányítása alatt szûnt meg a virilizmus intézménye, azaz a képviselõvé választásnak már nem volt feltétele az
A Sip cz-villa - amely legutóbb SZOT-üdül ként m ködött fénykorában. (A régi képeslapok fotóit Paulisineczné Willem Vera bocsátotta rendelkezésünkre.)
ügyész lett, majd a ranglétrán egyre inkább elõrelépve az igazi áttörést az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése hozta meg számára, ugyanis 1919ben a Tanácsköztársaság bukását követõen ideiglenes kormánybiztosként irányíthatta a várost. A sikeres néhány hónapos tevékenysége után 1920. szeptember 1-jétõl a Horthykorszak elsõ budapesti polgármestere lett, miután a közgyûlés meggyõzõ fölénnyel megválasztotta. “Jöttem a romokat eltakarítani és építeni” - ezekkel a szavakkal kezdte meg polgármesteri tevékenységét, és valóban, az elkövetkezõ években sokat tett a város épületeiért. Azonban a mondatnak átvitt értelme is volt, ami - nem volt nehéz kitalálni - Kun Béláék és a románok rémuralma utáni talpra állásra vonatkozott. Noha Sipõcz és az õt támogató politikai mozgalom keresztény-konzervatív beállítottságú volt, s õ maga is a Wolf-
anyagi helyzet. Szintén jelentõs reformnak számított, hogy választójogot kaptak a nõk: míg az 1910-es években kevesebb, mint 50 ezer választásra jogosult polgára volt a városnak, az 1920-as évekre már 300 ezren járultak helyhatóági választáskor az urnákhoz. Sipõcz folytatta a Bárczy István által megkezdett községesítési politikát, tehát a közmûüzemeket városi tulajdonba vette, illetve felvásárolta. Ennek keretében egységes városi közlekedési vállalatot hoztak létre BSZKRT néven 1922. december 27-én, amely mind szélesebb körûvé tette a tömegközlekedést végképp háttérbe szorította az omnibuszt, és 1933-ban beindította az ország elsõ trolibusz-járatát Óbudán, a Vörösvári úton. Saját fõvárosi bankot alapítottak, a Budapest Székesfõvárosi Községi Takarékpénztár Rt-t, amely nagy népszerûségnek örvendett a korabeli budapestiek körében, és több befekte-
tésnek is a kiindulópontja lett. Szociális lakásépítési programot indítottak, fejlesztették az iskolai és egészségügyi hálózatot. Az 1930-as években gyógyfürdõ, és szálloodák építésével lendítették fel az idegenforgalmat - a “Budapest a gyógyfürdõk városa” szlogen is ebbõl az idõbõl származik. A városi tulajdonban üzemelõ közmûvállalatok gazdálkodásával kapcsolatban azonban sok intrikával kellett megküzdenie Sipõcz Jenõnek a többi városvezetõ honatyával együtt: a korabeli lapok tele voltak visszaélésekrõl, panamákról szóló hírekkel. Ennek ellenére Sipõczöt még kétszer újraválasztották - egyik alkalommal Bárczy volt az ellenfele, akinek törlesztette apja adósságát, és megvette a választásokon. 1934 novemberéig töltötte be a polgármesteri tisztséget, ezt követõen a város fõpolgármesterévé nevezték ki. Ez legnagyobb mértékben valószínûleg annak volt köszönhetõ, hogy a nagy gazdasági világválság során is eredményesen vezette a budapesti közéletet. Munkája elismerésének egy másik megnyilvánulási formája volt, hogy ebben az idõben megválasztották a Magyar Városok Kongresszusának elnökévé, amelyet a poszthoz illõ méltósággal és buzgalommal látott el. Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt több mint két évig lavírozott ügyesen a kormány és az ellenzék között, fõpolgármesterként soha nem tett szélsõséges politikai kijelentéseket. Váratlan és súlyos megbetegedése 1936-ban következett be, amelybõl már nem tudott felgyógyulni, és 1937. január 1jén elhunyt. Sajnálatos és elgondolkodtató tény, hogy a több mint 26 éven keresztül a Horthy-korszakban szívós és eredményes munkával példát mutató polgármesternek a rendszerváltás után sem állítottak emléket egyetlen közterület elnevezéssel sem. Németh Zoltán
(Az írás a Magyar Polgármester címû lap 2005. november 17-iki számában jelent meg.)
Zebegény
5
Helytörténet
Schwarzmaier “Sipõcz” villa Községünken, a Duna-parton áll a Sipõcz villa, amelynek egykori tulajdonosairól eddig nem sokat tudtunk. A Szõnyi István Emlékmúzeum igazgatójától, Klemmné Németh Zsuzsannától kapott kutatási anyagból képet kapunk arról, miként épült a villa és kik voltak a tulajdonosai. Az .... oldalon közölt írásból pedig megismerhetjük a villa egykori tulajdonosának dr. Sipõcz Jenõnek aki hosszú idõn keresztül volt Budapest polgármestere, majd fõpolgármestere - életútját. A Maróti kézirat zebegényi nyaralásokról szóló, hiányos fejezete a 221. oldalon egy nagyon érdekes résszel kezdõdik: “...ügyi fõtanácsos, méltóságos úr. Szintén igen nagy testi erejû, jó darab vállas ember, aki az egész világgal pörösködött, ócskavasat, építési anyagokat és nagyon szép régi bútorokat gyûjtött. Dunai falépítés és háztervezgetés és telekszakértés volt a szenvedélye, amiben én nagyon a kezére jártam és sokat dolgoztunk együtt - úszónadrágban -, csendes nyári délutánokon. Õ mondta - én rajzoltam. Gyula úr soktornyú középkori kastély mentalitásban élt és errõl alig lehetett leszoktatni. Nagy küzdelmem volt vele, amikor csak úgy barátságból az emeletes dunaparti házát terveztem, melyet aztán berendeztünk értékes régi bútorokkal, óriási Mária Terézia szekrényekkel. Ezen a házon igazi elsõrendû renaissance vaskorlátok is vannak elhelyezve, amelyeket nem tudom milyen ócskavasasnál szerzett, aki nem ismerte az értéket. Gyula egy öreg kályha vagy festett parasztbútor miatt a fél országot beutazta és bennem bízott a legjobban mint szakértõben.” (Magyar Építészeti Múzeum, Maróti, kiadatlan kéziratok) A stílusjegyek hasonlósága mellett az épület beazonosításában segítségünkre volt Szõnyi Istvánné levele is, melyet Voit Lajos ismerõséhez írt Budapestre. “Schwarzmaier Gyula és Lajgerli háza a Közalkalmazottak Üdülõjének B. épülete lett...” (Szõnyi István Emlékmúzeum Adattára) Dr.
Schwarzmaier Gyula nyugalmazott miniszteri tanácsos volt, 1869-ben született Budapesten és 1930-ban halt meg ugyanott. A nevét Zebegényire magyarosította és a falu fölötti kis temetõben, a családi sírboltban nyugszik. (R. K. Plébánia Halotti Anyakönyve) A Földhivatalban az eredeti tulajdoni lapok a II. világháborúban megsemmisültek, 1950ben jegyzõkönyv alapján készült a pótlás. Ezek szerint a tulajdonos, dr. Sipõcz Jenõ halála után felesége örökölte a házat, õ 1955-ben adta el a Kõbányai Textilgyár részére. 1959-ben államosították, az ingatlan kezelõje elõször a Pamuttextilmûvek volt, majd 1962-tõl a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fõigazgatóság mûködtette üdülõként. (Földhivatal Vác) A vízlépcsõ építése miatt az OVIBER mûszaki felmérést végzett az épület állagáról. A szakértõk az alábbi véleményt írták a jegyzõkönyvben: “Az épület két részre tagolódik, a Duna-parti kétszintes és eredetileg tetõtér beépítéses fõépületszárnyra, és az ehhez csatlakozó “cselédlakásra”. Igen magas építészeti színvonalon, a század elején épített üdülõ. Az épület telepítése, építészeti kialakítása kiválóan alkalmazkodik a táj adottságaihoz. A zebegényi Duna-part legszínvonalasabb épülete... A vízlépcsõ beruházással az ingatlan ideiglenesen kerül igénybevételre. A fõépület alsó szintjét feltöltik, a szárnyépületet lebontják. A telken megmarad a 94,2 m2-es, két szobát, verandát, lépcsõházat magába foglaló üdülõ... A visszamaradó ingatlan jellegére, frekventált elhelyezkedésére tekintettel a közösségi célú felhasználást tartom indokoltnak.” (Pákay Jolán és Albóci Julianna által aláírt, 1988 augusztusában, Bp.-en kelt szakértõi vélemény, Zebegény Község Önkormányzata, Polgármesteri Hivatal) A SZOT jogutódjától a HUNGEST Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Rt-tõl, 1995ben vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos, Újlaky András.
HIRDETMÉNY A Magyar Köztársaság Elnöke kitûzte AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK 2006. ÉVI ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSÁNAK IDÕPONTJÁT.
Az elsõ forduló napja:
2006. ÁPRILIS 9. ( VASÁRNAP )
A második forduló napja:
2006. ÁPRILIS 23. ( VASÁRNAP ) A szavazás 6.00 órától 19. 00 óráig tart.
A VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükrõl 2006. február 10-ig kapnak értesítést. A névjegyzék 2006. február 8-tól február 15-ig tekinthetõ meg a Polgármesteri Hivatalban.
AJÁNLÁS A választáson jelöltet ajánlani 2006. március 17-ig ajánlószelvényen lehet. A jelöléshez legalább 750 választópolgár érvényes ajánlása szükséges.
A SZAVAZÁS A választópolgár személyesen, lakóhelyén szavazhat. A szavazás napján lakóhelyétõl távol lévõ választópolgár belföldön igazolással, külföldön a Magyar Köztársaság nagykövetségein és fõkonzulátusain adhatja le szavazatát. Igazolás kiadását ajánlott levélben 2006. április 4-ig, személyesen vagy meghatalmazott útján 2006. április 7-én 16.00 óráig, a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt 2006. március 17-én 16.00 óráig lehet kérni a lakóhely szerint illetékes jegyzõtõl.
Szavazni egy egyéni választókerületi jelöltre és egy területi listára lehet. Részletes tájékoztatásért a Polgármesteri Hivatalban mûködõ választási iroda munkatársaihoz lehet fordulni. Választási Iroda vezetõje
6
Zebegény
A ZebISz SE tervei Fiatalok alapították tavaly december 11-én a Zebegényi Ifjúsági Szabadidõ és Sportegyesületet. A bejegyzés alatt álló szervezet e rövid idõ alatt is bebizonyította életképességét. Gazdag sport- és szabadidõs programjaikkal már meg tudták mozgatni a zebegényi fiatalokat, s bizonyára ez a jövõben is így lesz, hiszen sokféle tervet szeretnének 2006ban megvalósítani. Az egyesület célul tûzte ki: - a sport népszerûsítését, szabadidõsportként történõ, széles körben való elterjesztését; - az amatõr, hivatásos és vegyes versenyrendszerekben való részvételt és szervezést; - a helyi sportigényeknek, és lehetõségeknek megfelelõen színvonalas sportoktatást és eszközeinek megteremtését; sportági szakosztályok létrehozását, mûködtetését, több sportágban az utánpótlás nevelést; - a nyári szezonban a helyi turizmus sportanimátori feladatának ellátását; - szabadidõ sportok létesítményeinek fejlesztését, új pályák kiépítését, fenntartását; - emellett lehetõséget szeretnének biztosítani az aktív pihenésre vágyók igényeinek kielégítésére (például rekreációs tevékenység) is. A sport mellett a szabadidõ hasznos eltöltése is fontos számukra, ezért céljuk: - kulturális, ifjúsági, szabadidõs programok szervezése, rendezvények lebonyolítása; - település szépítési feladatok ellátása a zebegényi fiatalok bevonásával; - pályázatfigyelõ szolgálat kiépítése; - diákmunka közvetítõ szolgálat kiépítése a helyi és környékbeli vállalkozók bevonásával, segítségével; - információs hálózat kiépítése a helyi idegenforgalmi nevezetességek és vendéglátó-ipari egységek összehangolásával;
- hagyományõrzõ kör létrehozása; - ötlettár megnyitása, bárki számára hozzáférhetõ adatbázis létrehozása. A lelkes fiatal csapat 2005ben rendezett Erzsébet-Katalin bált, Mikulás ünnepséget. Idén jól sikerült a január 28-i városligeti korcsolyanap és a február 18-án rendezett farsangi bál. Hutter Ildikó, a ZebISz SE vezetõje elmondta: jó a kapcsolatuk a helyi civil szervezetekkel, a helyi és szobi vállalkozókkal, a Börzsönyvidék Alapítvánnyal, ez utóbbitól nagyon sok szakmai segítséget kapnak. Az egyesület idei munkatervében kiemelt helyen szerepel a március 11i hétvége, amikor az egyesületbõl hárman részt vehetnek Aggtelek mellett egy rádióstévés képzésen. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a március 18-i hétvége, amikor a “Fekete Sereg” Ifjúsági Egyesületet fogadják Szobon. Nagyon várják július elejét is - ez a legnagyobb tervük -, amikor 16an utazhatnak Görögországba, vagy Ausztriába egy 10 napos programra, mely az Európai Önkéntes Program keretében valósul meg - tudtuk meg Hutter Ildikótól. A programtervben található egy július végi túra a Magas-Tátrába, amikor a 2655 méter magas Gerlahfalvi-csúcsot szeretnék megmászni. Az egyesület hétvégi programjai nyitottak, ezáltal szeretnék biztosítani az aktív és szórakoztató kikapcsolódás lehetõségét kortól és nemtõl függetlenül mindenkinek. Az aktuális programokat egy héttel megrendezésük elõtt kihirdetik.
Bõvebb programajánló és információs vonal: 06/30 556-9244
Mintegy húsz év óvodai statisztikája A közelmúltban a polgármesteri hivatal régi iratai között találtunk egy listát, amelybõl megtudjuk, kik voltak az óvónõk és milyen volt a gyermeklétszám a zebegényi óvodában 1951-1970. Ezeket az adatokat ezúton tesszük közzé. Év
Létszám
Étkezõk száma
1951-52.
67
67
1952-53.
63
63
1953-54. 1954-55.
68 64
68 64
1955-56.
64
64
1956-57.
70
70
1957-58.
89
89
1958-59.
68
68
1959-60.
64
64
1960-61.
66
66
1961-62.
66
66
1962-63.
60
60
1963-64.
68
68
1964-65.
57
57
1965-66.
57
57
1966-67.
57
45
1967-68.
60
45
1968-69.
64
47
1969-70.
53
45
Ovónõk
Hirling Györgyné Farkas Jutka Hirling Györgyné Németh Anna Hirling Györgyné Hirling Györgyné Vincze Györgyné Klein Anna Hirling Györgyné Lakó Ágota Fehér Aranka Hirling Györgyné Lakó Ágota Hirling Györgyné Legény Éva Hirling Györgyné Legény Éva Hirling Györgyné Révai Miklósné szül. Legény Éva Hirling Györgyné Révai Miklósné Hirling Györgyné Révai Miklósné Hirling Györgyné Révai Miklósné dr. Tóth Péterné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Révai Miklósné Faragó Dezsõné Révai Miklósné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Klaumbauer Lõrincné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Klaumbauer Lõrincné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Klaumbauer Lõrincné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Klaumbauer Lõrincné Ábrám Gézáné Hirling Györgyné Klaumbauer Lõrincné
Zebegény
7
A Szõnyi István Emlékmúzeum hírei Ridovics László kiállítása
Tisztelet a Mesternek címmel indított el egy kiállítás-sorozatot 1984-ben a Szõnyi múzeum, melynek mottója: “Hitvány hála tanítónk felé, ha csak azt tudjuk, amire tanított bennünket.” A sorozatban a több mint húsz év alatt olyan egykori tanítványok mutatták be alkotásaikat - többek között Iván Szilárd, Patay László, Németh József, Szalay Ferenc, Kórusz József, Miskolczi László, Hock Ferenc, Cziráki Lajos, Nagy B. István, Jets György, Veress Pál - akik maguk is tekintélyes mesterek, bár sokan nincsenek már köztünk. Az idei esztendõben Ridovics László (április 29-tõl) és Ujváry Lajos (augusztus 19-tõl) nyújtanak egy teljes áttekintést festõi munkásságukról a Szõnyi ház falai között. Ridovics László munkáit április 29-tõl június 11-ig láthatják az érdeklõdõk. Ridovics László Szombathelyen született 1925-ben. Mûvészeti tanulmányait Koffán Károly szabadiskolájában kezdte. 194451 között a Képzõmûvészeti Fõiskolán Szõnyi István növendéke volt, 1949-ben egy évet a leningrádi akadémián töltött, ösztöndíjjal. 1951-57-ig a Képzõ- és Iparmûvészeti Gimnáziumban tanított. 1956-59 között Derkovits-ösztöndíjas volt, 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. 1973-ban Csendélet pályázat II. díját, és Tájkép pályázat I. díját, 1975-ben Figurális pályázaton a Fõvárosi Tanács I. díját nyerte el. 195967 között az Iparmûvészeti Fõiskolán díszítõfestõ szakon tanított. 1954-57 között a Nagy Balogh János Alkotóközösség egyik irányítója volt, 1960-62-ben a Fiatal Mûvészek Stúdiója vezetõségi tagja, majd elnöke, 1957-tõl a Mûvészeti Alap Tanácsadó testületének a tagja. Tanulmányúton járt Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Japánban (1973, 1981), ahol kiállításai is voltak (Tokio, Szapporo, Kurumé). 1972-tõl évente sze-
repel a tokioi Towo Art Center kiállításain. Az 1966-tól öt évig mûködõ Kilencek Mûvészcsoport egyik alapító tagja. 198794 között az Új realisták mûvészcsoport tagja. Tudatosan vállalja a mestere, Szõnyi István által oktatott, posztimpresszionista hagyományokra épülõ fényhatásokkal és árnyékolással gazdag kolorizmust. A zebegényi kiállításon a 81 éves mester olyan lírai hangvételû, finom grafikáiból is szeretnének bemutatni egy válogatást, melyeket még nem látott a közönség. * A zebegényi mûvészkolónia Dombrovszky László Folytatódik “A zebegényi mûvészkolónia” kiállítás-sorozat is. A sorozatban 2004-ben Berényi Róbert, 2005-ben Szobotka Imre mutatkozott be a Szõnyi házban. Idén június 17-én nyílik Dombrovszky László (1894-1982) festõmûvész kiállítása. Dombrovszky László mûvészeti tanulmányait a párizsi Julien Akadémián végezte, majd 1921-ben Magyarországra költözött. A 20-as években Szõnyi Istvánnal és Berényi Róberttel a zebegényi mûvésztelep alapítója. A II. világháborút követõen Zebegénybe, Nagymarosra, Sárospatakra, Tokajba és a Velencei-tó mellé járt festeni. Mivel több rajzkört is vezetett, igen sok fiatal mûvésznek tudta a francia iskola értékeit közvetíteni. 1974-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Bár gouache-aival, rajzaival és rézkarcaival is sikereket ért el, munkásságának javát olaj- és temperafestményei teszik ki. Festményeire francia iskolázottságról tanúskodó színhasználat és erõs érzelmi telítettség jellemzõ. Figurális kompozíciói, tájképei, portréi, csendéletei kialakításánál nagy szerepet játszik a kolorit. 1950-tõl egyes képein a formai kötöttségek lazulása, a természetelvû festészettõl való távolodás figyelhetõ meg.
Farsangi móka, kacagás A hagyományokhoz híven idén is megszervezte a Zebegényi Nyugdíjas Klub a farsangi bálját. A februárban rendezett, mókával, kacagással, tánccal teli rendezvényen ott voltak a Nagymarosi Nyugdíjas Klub képviselõi is. A zebegényiek közül pedig sokan vendégeskedtek Nagymaroson korábban, az ottani nyugdíjas klub január végén rendezett batyubálján. Képünk ezen a bálon készült.
Alapítványi támogatás A zebegényi Római Katolikus Egyházközség kezdeményezésére 2003 õszén létrejött a KÓS KÁROLY TEMPLOM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY. Az alapítvány céljai között kiemelt fontosságú az erdélyi születésû építész, Kós Károly egyedülálló alkotásának, a zebegényi Havasboldogasszony Plébániatemplom épületének külsõ és belsõ megóvása, felújítása. A közel száz évvel ezelõtt közadományból felépített templomot a község szülötte és a templomépítés elsõdleges szorgalmazója, anyagi támogatója, dr. Koperniczky Ferenc pozsonyi prépost 1910. július 31-én szentelte fel. A centenáriumi évfordulóra szeretnénk a templom külsõ felújítását, tatarozását elvégezni, és a nagyon rossz állapotban levõ orgonát átépíteni. Kérjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásával Ön is támogassa templomunk felújítását!
Telefonos el jegyzés a szakrendel ben Kedves betegeink! Az önök komfortosabb, zökkenõmentesebb ellátása érdekében február 15-tõl szakrendelõ intézetünkben bevezetjük a telefonos elõjegyzést, mellyel önöknek lehetõségük nyílik elõzetes idõpontot kérni a kívánt szakrendelésekre. Az elõjegyzés elérhetõsége: hétköznap 9-13 óra között lehetséges a 27/317-000 központi szám hívásával a 1489-es, 1495-ös melléken. Kérjük, tárcsázás elõtt készítsék elõ TAJ-kártyájukat. Köszönjük! DR. ERÕS ANDRÁS FÕIGAZGATÓ
8
Zebegény
A Magosfa Alapítvány helyi termékfelmérési programja A váci székhelyû Magosfa Alapítvány tavaly év elején kérdezte meg Dunakanyar bal partja és az Alsó-Ipolymente tizennyolc településén élõ helyi gazdákat az általuk termelt áruk értékesíthetõségérõl. Miután a termelõk egyértelmûen jelezték, hogy jelenleg alig, vagy egyáltalán nincs lehetõségük saját termékeik eladására, az alapítvány útjára indította Helyi termék - közös érték elnevezésû programját. A program igyekszik növelni a helyi termékek ismertségét a lakosság és az ide látogató turisták körében. A tavaly szeptemberben elindított program folyamatosan értékeli a kérdõíves módszerrel gyûjtött információkat. Ezek fényében megállapítja, hogy mely termékek felelnek meg a ‘helyi termék’ kritériumainak, vagyis melyek azok, amelyek helyben termelt, természetes alapanyagból, helyben készülnek; egyáltalán nem, vagy maximum 49 %ban tartalmaznak máshol elõállított anyagot és legfeljebb 50 km-es körzeten belül értékesítik õket. A fenti kitételeknek meg-
felelt termékek és a hozzájuk kapcsolódó információk egy adatbázisba kerülnek, amelyet a www.magosfa.hu weblapon lehet majd megtekinteni, számos más, olyan írással együtt, amelyek a helyi termékek fogyasztásának fontosságáról, elõnyeirõl, formáiról és lehetõségeirõl szólnak. A népszerûsítõ program folytatódik, hiszen az alapítvány 2006 júniusáig információs táblákat helyez el a Dunakanyar bal partja és az Alsó-Ipoly magyarországi szakasza településeinek központjában. A táblákra rövid, szemléletformáló szövegek kerülnek a helyi termékek vonatkozásában, a termék elõállítójának nevével, címével és a termék jellemzõivel mutatják be az adott település helyi termékeit, de - kevesebb adattal - megjelennek rajtuk a térség többi településének termékei is. Ezek az adatok a táblákon és a honlapon kívül szórólapokon is megjelennek. A leporelló-jellegû kiadványok felsorolás-szerûen ismertetik meg a lakosságot és a turistákat a két régió jelenleg ismert, mintegy háromszáz helyi termékével.
Felhívás Tisztelettel várjuk a VI. Nagymarosi Borverseny résztvevõit. A rendezvény idõpontja: 2006. március 18., 17 óra. Helyszíne: Nagymaros, mûvelõdési ház (Fõ tér 10.) A borversenyre bárki nevezhet saját termelésû borával. Kategóriák: - vegyes fehér, - fajtatiszta fehér, - rose, siller, - vegyes vörös, fajtatiszta vörös bor. A versenyen való részvételhez a bort mintánként 2 db 0,75 literes, zöld színû palackban kell leadni - 2006. március 17-én pénteken 14-18 óráig - a rendezvény helyszínén. Nevezési díj: bormintánként 750.- Ft, melyet a minták leadásakor kell befizetni, elismervény ellenében. Szeretettel várjuk a környékbeli termelõk borait is! A rendezvény keretein belül kerül sor Az V. Nagymarosi Kolbászverseny megrendezésére is. A nevezés feltétele: 1 pár saját készítésû füstölt kolbász mintaként való leadása a borminták átvételének idõpontjában. Nevezési díj: 750.- Ft. A nevezéskor vacsorajegy igényelhetõ 900.- Ft-os egységáron. A VERSENY RENDEZÕSÉGE
Folytatódnak a nõgyógyászati szûrések Pest megyében újabb háromezer lány és asszony kapott értesítést a közelmúltban a tisztiorvosi szolgálattól, hogy aktuálissá vált az újabb nõgyógyászati szûrõvizsgálat. Az ÁNTSZ Pest Megyei Intézetének szûrési koordinátora, dr. Frankó Erzsébet a szûrések fontosságát hangsúlyozva arról tájékoztatatta lapunkat, hogy 1994. óta tízezernél több férfi és nõ halt meg Pest megyében rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt. A nõk közül 64 éves életkoruk elõtt mintegy ezer hunyt el emlõrákban, háromszáznál több pedig méhnyakrákban. Mind az emlõrák, mind pedig a méhnyakrák gyakorisága 18 százalékkal magasabb az országos átlagnál Pest megyében.
Lehet-e védekezni a gyapjas pillék ellen? A közelmúltban egy kedves olvasónk, Németh Endréné a gyapjas pillék elleni védekezésre hívta fel figyelmünket. Kérte tegyük közzé az újságban, hogy e kártevõk ellen úgy védekezhetünk, ha a fák törzsén, ágain látható sárgás hernyófészkeket eltávolítjuk. Ez a megoldás meghozza-e a várt eredményt? Erre a kérdésre Veress László falugazdásztól kértünk választ. A mustársárga, szivacsos foltok, mint a festékpöttyök láthatók a fán, ezeket még a vegetációs idõszak elõtt kell eltávolítani a gyümölcsfákról – mondta Veress László -, azonban a húsz méter magas erdei fáknál ugyanezt nem lehet megtenni. A vegetációs megindulásával egy-egy hernyófészekbõl több ezer lepke kell ki. A szakember szerint gyakorlatilag nincs védelem a gyapjas hernyó ellen. Általában tíz évente szaporodnak el nagymértékben a gyapjas pillék, egyesek szerint tavaly volt a csúcs, mások szerint idén lesz – tájékoztatott Veress László. A gyapjas lepkérõl még tudni kell, hogy évente egy nemzedéke van, a nõstény lepke röpképtelen. Pete alakban telel át, a petékbõl áprilisban kelnek ki a hernyók, amelyek júliusig eszik a fák leveleit. Az új generációs lepkékkel augusztusban találkozhatunk, majd azután petét raknak, és pete alakban találhatók a következõ év tavaszáig. Szinte minden növényt megesznek, kivéve pl. az orgonát, fagyalt, kõrist. Tömegesen mindig cseres, kocsányos tölgyes erdõkben szaporodnak. (F. E.)
Zebegény
Zebegény Község Önkormányzatának lapja Felelõs kiadó: Krebsz Ferenc polgármester 2627 Zebegény, Árpád u. 5 Tel.: 27/571-510 Felelõs szerkesztõ: Furucz Zoltán Tel.: 27/316-100 Nyomdai elõállítás: Dunapress Multimédia Bt. 2626 Nagymaros, Mihályhegy u. 6. Tel./fax: 27/316-100 Felelõs vezetõ: Fischer Erzsébet A kéziratok leadásának határideje minden hónap 25.! (A kéziratot a polgármesteri hivatal titkárságán lehet leadni.)
