Záró beszámoló. a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács által koordinált (Újvidék-Szabadka) évi csoportkutatásról

MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram Kuratóriuma MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet részére 1014 Budapest, Országház utca 30.

Záró beszámoló a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács által koordinált (Újvidék-Szabadka) 2008. évi csoportkutatásról Támogató:

MTA Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram Kuratóriuma megbízásából az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Budapest)

Szerződés száma: 2008/B/01/cs Szabadka, 2009. 04. 30.

1 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Kutatási összefoglaló

A vajdasági magyar tudományfejlesztés és kutatások stratégiája Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tevékenységének középtávú tervéhez szükséges háttéradatok A projekt célja: Cél (1) a térség társadalomtudományi kutatási helyzetének, kapacitásának és (részben) igényének a felmérése, (2) a kiegészítő kutatási programok tervezése, minőségemelése, a tudóscsoportok hálózatának építése és a magyar elitképzés céljából. Kutatási témafázisok: 1. A kutatócsoport feladata a régió releváns magyar kutatási területeinek, legfontosabb eredményeinek és legégetőbb hiányosságainak számbavétele, majd a diszciplináris helyzetelemzések alapján regionális kutatási keret-tervek összeállítása. 2. A tudományos kutatás regionális szintű modellezése, a szükségleteire építkező fejlesztési terve, multidiszciplináris képzések megajánlása; kidolgozni az oktatáskutatás és szakmai képzésfejlesztési lehetőségeit, és meghatározza azokat az irányokat, amelyek felé el kell indulnunk, ahhoz, hogy a vajdasági magyarság meg tudja őrizni, illetve növelni tudja tudományos elitjének vitalitását. Beszámoló a kutatási tevékenységről: Kutatás időpontja: 2008. 11. 1.- 2009. 05. 30. 1. A kutatócsoport feladatának megbeszélése - 2008. novembere és december 28-án (Szabadka Magyar Ház) 2. Az egyes régiók releváns magyar kutatási területeinek, legfontosabb társadalomtudományi eredményeinek és hiányosságainak számbavétele, - 2008. decembere 3. A diszciplináris helyzetelemzések alapján regionális kutatási keret-tervek összeállítása, feladat- és forrás-oldalról egyaránt - 2009. januárja 4. A tudományos kutatás regionális szintű modellezése, a szükségleteire építkező fejlesztési terve, multidiszciplináris képzések megajánlása - 2009. februárja 5. Az oktatás-kutatás és szakmai képzésfejlesztési lehetőségek és irányok, amelyek felé el kell indulnunk, ahhoz, hogy a vajdasági lakosság (ezen belül a magyarság) meg tudja őrizni, illetve növelni tudja tudományos elitjének vitalitását - 2009. márciusa 6. A kutatócsoport funkciója a vajdasági magyar tudományos közösség tevékenységének dinamizálásában a régiófejlesztés lokális feladatainak megoldásában - 2009. áprilisa 7. A pályázatok, egyéb szponzorok, önkormányzati kapcsolatok felfedése, a regionális tudományosság támogatása, valamint a lokális tudományos közösségek szolgálata céljából – 2009. májusa.


Résztvevők: 1. Ösztöndíjasok: Dr. Papp Árpád kulturális antropológia-néprajz - kutatáskoordinátor Dr. Gábrity Molnár Irén közgazdász-szociológus 2. A pályázatba bevont kutatók: Dr. Csányi Erzsébet és Dr. Hózsa Éva Irodalomtudományok és nyelvtudományok, 3. Szakmai kézirat és mélyinterjú készítők: Takács Zoltán PhD hallgató. 4. Konzulensek: Dr. Berényi János, Dr. Jeges Zoltán. A kutatás módszertana: Ø interjúk – tudományos kutatók, egyetemi tanárok, MTA köztestületi tagok szakvéleményének prezentálása – primáris adatok begyűjtése. Lásd a mellékletben az elkészített mélyinterjúk szövegrészleteit (3 interjú). Ø tudományos kutatók, egyetemi tanárok, MTA köztestületi tagok alapadatai excel táblázatban Ø egyetemi karok, kutatóintézetek és tudományos műhelyek adatbázisa – tevékenységi adatlap. Lásd a mellékletben 3 kar intézmény és 3 tudományos civil szervezet adatlapját. Ø a térség sikeres tudományos publikációinak, kutatásainak és projektjeinek áttekintése – szekundáris elemzések. Lásd a mellékletben két beszámoló és szerb nyelvű minisztériumi jelentések Ø pozitív példa – esettanulmányok (példaértékű, versenyképes, innováció-hordozó, régióra jellemző tudományos intézmények, műhelyek vagy projektek bemutatása)

Eredmények: A kutatási háttéradatokat 4 blokkba foglaltuk össze, 314.304 karakterben: A.) Tudományos kutatók, egyetemi tanárok szakvéleménye a vajdasági magyar felsőoktatási és tudományos kutatási helyzetről Ø Tanulmányok egyes szakterületek kutatáseredményeiről és terveiről. Lásd: Dr. Gábrity Molnár Irén és Dr. Papp Árpád tanulmányait. Ø interjúk – tudományos kutatók, egyetemi tanárok, MTA köztestületi tagok szakvéleményének prezentálása – primáris adatok begyűjtése és véleményezése. Lásd a mellékletben az elkészített mélyinterjúk szövegrészleteit (3 interjú) és a róla írt szakvéleményt: Takács Zoltán PhD hallgató. B.) Adatbázis a vajdasági magyar tudományos kutatói állományból Ø tudományos kutatók, egyetemi tanárok, MTA köztestületi tagok alapadatai excel táblázatban Ø a térség sikeres tudományos publikációinak, kutatásainak és projektjeinek áttekintése – szekundáris elemzések. Lásd a mellékletben két beszámoló és szerb nyelvű minisztériumi jelentések C.) Vajdasági egyetemi karok, kutatóintézetek és tudományos műhelyek adatbázisa – tevékenységi adatlapok. Ø egyetemi karok, kutatóintézetek és tudományos műhelyek adatbázisa – tevékenységi adatlap. Lásd a mellékletben 3 kar intézmény és 3 tudományos civil szervezet adatlapját (Dr. Gábrity Molnár Irén, Dr. Csányi Erzsébet és Dr. Hózsa Éva) D.) Sikeres, működő és lehetséges kutatási programok bemutatása Ø pozitív példa – esettanulmányok (példaértékű, versenyképes, innováció-hordozó, régióra jellemző tudományos intézmények, műhelyek vagy projektek bemutatása). (Dr. Gábrity Molnár Irén, Dr. Csányi Erzsébet és Dr. Hózsa Éva) 3 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Zárómegállapítások a nyerskéziratban található társadalomtudományokat érintő kutatások és adatbázis elemzései alapján: 1. A vajdasági maggyar kisebbségi tudományművelést elsősorban magyar érdekeltségű felsőoktatási intézményekben (meglévő, esetleg új állami, vagy szükség esetén magán alpítású) érdemes összpontosítani, és tapasztalat-, hiánypótlás esetében a kisebbségkutatással korábban is foglalkozó civil tudományos társaságokra támaszkodni. 2. A vajdasági magyar társadalomtudományi tanerő irodalomés nyelvtudományközpontú, de mindenestre minden tudományágban hiányos a fiatal kutató utánpótlás. A magyarul tudó kutatók, és MTA Köztestületi tagok adattárából kitűnik, hogy a vajdasági kutatógárda korosodó. Ebből két előnyt lehet kihasználni: a tudósok kommunikációs tapasztalatát és szerbiai kapcsolattőkéjüket. 3. A vajdasági társadalomtudományok magyar tanerőhiányt mutatnak a szociológia, pedagógia, pszichológia, történelem-, földrajztudományok terén. A tudósok és egyetemi tanárok nem koncentrálódnak egy/néhány intézmény, vagy projektum körül, pedig legtöbben ugyanazon az Egyetemen dolgoznak. Hiányzik a koncentráló erőtakarékos hálózatépítés, a stratégiában gondolkodás, amivel kidolgozható lenne egy egységes fejlesztési koncepció. Elsősorban annak a lehetőségét kell átlátni, hogy a régióban meglévő (határon átívelő) intézményeink átjárhatók legyenek, beinduljanak a kezdeményezések (oktatói, tanulói mobilitás) nem várva a kormányok intézkedéseire. Így a határon túli térségek felé létrejönne egy intézményes magyar nyelvű tudástranszfer, ami a magyar közösség sőt a gazdaság presztízsét is növelné. 4. A VMAT támogatja a vajdasági értelmiségi körök és politikum koncepcióját a régonális magyar érdekeltségű felsőoktatási intézmény-hálózat kiépítése körül. Az közeljövőben tervezett intézményesülő egyetemnek nyitottnak kell lennie: szoros kapcsolatot kiépítenie a határon átívelő tudományos körökkel és gazdasággal (transzfer), amely nélkülözhetetlen lesz a folyamatos kutatómunkához. Fontos lesz figyelembe venni a versenyhelyzet kialakulását a határ menti egyetemek között, hiszen ma e intézmények közötti kapcsolatokra még nem jellemző a funkciómegosztásra való törekvés. 5. Szerbiában az egyetem szintjén az egymással kapcsolatban álló tudományos-kutató és fejlesztési szervezetek rendszere még igen laza, ezért akár a nem egyetemi jellegű kutató, fejlesztő és egyéb intézményeket is fejleszteni kell. A régió tudományos potenciálját (Szabadka és Szeged vonzáskörzetében) alkotó tudományos kutatóintézetek, transzfer-, innovációs központok vagy társadalomtudományi intézetek száma a Vajdaságban alacsony, hiányzik a humánorientált kutatóintézeti szféra. 6. A térség előbb-utóbb a „légiesedő” határával megnyílik, a munkaerő fluktuáció és a határon átívelő mozgások megsokszorozódnak. Tágabb régiós munkaerő-piaci igények kerülnek „megfigyelés” alá, amely elsősorban gyakorlati jellegű és rugalmas tudáselemeket igényel, a multidiszciplináris képzettségeket helyezi előtérbe. Ezekhez a valós munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani a szakok, karok megnyitását, a felnőttképzést. 7. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács szerint fontos a regionális dimenzióban történő gondolkodás, hiszen a határmenti perifériahelyzet eddig hátrány volt, amit a jövőben előnyként is kezelhetünk, ha az összefogás a határok mindkét oldalán olyan lesz, hogy, rugalmasan kezelni tudja majd a kiemelt prioritású szakterületeket, és mint húzóág működteti a folyamatokat. 8. Stratégiai célkitűzés lényege, hogy a vajdasági magyarok felzárkózhassanak elsősorban a többségi nemzethez, de az anyaországhoz egyaránt. Hálózatépítési együttműködés működtetése lehetséges, a már létező pozitív tapasztalatok adaptálhatóságára támaszkodva.


JAVASLAT A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MAGYAR TUDOMÁNYOSSÁG KÜLFÖLDÖN ELNÖKI BIZOTTSÁG, az MTA területi bizottságai és a határon túli partnerek kapcsolat- és hálózatépítő feladataihoz 2009-ben: 1. Cél a térség integrált tudományos kutatási igénynek a felmérése, a kiegészítő kutatási programok tervezése, minőségemelése, tudóscsoportok hálózatának építése, miközben átlátható a régió jellegzetes felsőoktatási, magyar elitképzési követelmény és elitmigráció is. 2. Támogatni a határon átívelő magyar tudományos szervezetek érdekérvényesítését, fokozni eredményességüket, segíteni nagyobb volumenű közös nemzetközi pályázatok kidolgozását, szolgálni mind a magyar-magyar, mind a nemzetközi tudományos együttműködéseket. A lépések, a feladatok sorrendje, a megbízottak és a várható eredmények: Feladat Személyi megkeresések – MTA Köztestület-építés

Időzítés 2009 májusa

Megbízott koordináló MTA MTK EB és területi bizottságok

Tudományos intézmények kapcsolattartása

2009 májusjúlius

MTA osztályvezetői koordinálás, területi bizottságok

Prioritások - tud. területek igényeinek és kínálatának elemzése, megvitatása, elfogadása Felkérés az egyes tud. területi kapcsolatok jövőtervek megírására: a tudományos kutatás regionális szintű modellezése, a szükségleteire építkező kapcsolatfejlesztési terv A magyar–magyar, magyar–szerb stb., EU-s és egyéb nemzetközi tudományos kapcsolatok erősítése

2009 májusaugusztus

MTA MTK EB, megbízott területi bizottságok

2009 szeptember

MTA MTK EB a háttérben, előtérben a magyarországi területi bizottságok

2009 október

MTA MTK EB és az MTA FÉ

Résztvevők Külhoni tud. műhelyek, egyetemek

Eredmény AB-hoz tartozó határon túli magyar köztestületi tagjainak tájékoztatása, új köztestületi tagság aktivizálása Erdélyben, egyes régiók releváns kutatási területeinek, Szerbiában, Szlovákiában, legfontosabb eredményeinek és legégetőbb hiányosságainak számbavétele - ISIRR Ukrajnában konferencia Határon túli műhelyek elnökségei műhelytalálkozások a régiókban – folyó (pl. VMAT és mások) felkért programok kínálata - Akadémiai Nyári Tábor szakemberei Regionális Akadémiai vagy Közös tudományos kutatói, publikálási, Tudományi Tanácsok, karok, tanácskozási programok egyes tanszékek, tud. műhelyek tudományterületeken (karok, műhelyek, Erdélyben, Szerbiában, kutatócsoportok) multidiszciplináris Szlovákiában, Ukrajnában képzések megajánlása A régiók kompetens tudományos Stratégiatervek régióként: kutatói, projekt vagy intézmény hálózatépítés, tartós együttműködés vezetői - tanerő, kutatók cseréje - közös munka fiatal kutatókkal, doktoranduszokkal/ utánpótlás


A regionális partnerkapcsolati kerettervek összeállítása, megvitatása Bp-en és összefogása a Kárpátmedence szintjén Intézményes hálózatok - kerettervei 2010-re: projektek, közös konferenciák, kiadványok az MTA főtitkári értekezletének tájékoztatása, támogatási lehetőségek megtervezése

2009 november

MTA MTK EB

a régió kompetens tudományos kutatói, projekt vagy intézmény vezetői

-

2009 december


Kárpát-medencei szakemberek

Közös tud. fejlesztési terv - hálózatban

2009 december


Külhoniak a háttérben

Kárpát-medencei tud. kutatási stratégiai koordinálhatóságának terve 2010-ben esetleg középtávon

forrásbevonás (pályázatok, egyéb szponzorok, kapcsolatok stb. révén) a regionális tudományosság támogatására,

A VMAT elnöksége - Kontaktszemélyek Vajdaságból:

Ø Társadalomtudományok: Dr. Gábrity Molnár Irén közgazdász-szociológus (Szabadka) Ø Bölcsészettudományok: Dr. Hózsa Éva irodalomtörténet (Szabadka), Dr. Csányi Erzsébet irodalomtörténet-kompartisztika (Újvidék), Dr. Papp Árpád kulturális antropológia-néprajz (Szabadka) Ø Természettudományok: Dr. Gaál Ferenc vegyész (Újvidék) Ø Műszaki tudományok: Dr. Jeges Zoltán villamosságtan-irányítástechnika (Szabadka) Ø Orvostudományok: Dr. Dujmovics Ferenc medicina (Újvidék) Ø Agrártudományok: Dr. Berényi János növénynemesítés (Újvidék), Kasstori Rudolf akadémikus, növényélettan (Újvidék)

Javaslattevő: Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács


TARTALMI BESZÁMOLÓ: A.) Tudományos kutatókkal, egyetemi tanárok szakvéleménye a vajdasági magyar felsőoktatási helyzetről Adalék a magyar érdekeltségű társadalomtudományi részkutatások értékeléséhez a Vajdaságban1 1. Humán tőke állapot Vajdaságnak a további marginalizálódás fékezésére, megakadályozására mobil, a változásokra gyorsan és hatékonyan reagálni tudó, alkalmazkodni képes munkaerő képzése szükséges. A szakképzés piaci igényekhez való igazítása (mezőgazdasági, élelmiszeripari, feldolgozóipari, vendéglátási gyakorlat-orientált képzés fejlesztése), üzemek, vállalkozások, kamarák és szakiskolák közötti szoros együttműködést, feltételez. Ugyanúgy elengedhetetlen a szakiskolák egységes rendszerbe szervezése, a mai technikai színvonalnak megfelelő oktatás megszervezése, valamint az iskolarendszerű képzés kompetencia alapúvá tétele. Ezek a követelmények elengedhetetlen előfeltételei a humán erőforrás tudatos, célirányú fejlesztésének. Megkerülhetetlen követelmény az élethosszig tartó tanulás, továbbképzés és átképzés rendszere is. A fejlett szellemi tőkével, képzett humán erőforrással rendelkező térségben speciális fejlesztési lehetőségek adódnak. Tudományos eredmények alkalmazásával Vajdaság minden előnyét ésszerűen ki lehet használni. Jelentős fejlesztési és kutatási központok működnek Újvidéken. A kutatások főbb területei a biotechnológia, agráripar, energiahatékonyság stb. Az egyetemi karokon kívüli szervezetek közül jelentős az élelmiszeripari kutatói központ, mely a tapasztalat és a tradíció koncentrációját képezi. Hasonlóan jelentős a mezőgazdasági gépesítés kutató központ, valamint az ipari szabványosítással, minőség-, és környezetvédelmi rendszerekkel foglalkozó újvidéki intézmény. A napraforgó és szójából történő olajsajtolás fejlesztése az egyik visszamenőleg is legjelentősebb, és külföldi eredményeket is megvalósított tervezet, amellyel az újvidéki Földművelési- és Zöldségtermesztési Tudományos Intézmény foglalkozott. Az intézmény törekszik a termelési technológiák fejlesztésére, a magas hozamú növényfajták és hibridek kitenyésztésére, amellyel hozzájárul a mezőgazdaság, azon belül pedig a növénytermesztés fejlesztéshez. Számos elemzés egybehangzó eredménye, hogy az ásványi kincsekben, tökében és technikában szegény közösségek számára egyedül a korszerű tudás-alapú gazdaságpolitika felvállalása jelent elfogadható és ütőképes lehetőséget. A vajdasági magyar közösség ma még egy kb. 3.700 főnyi, összlétszámát tekintve igen jelentős termelőerőt képviselő, és a tudásalapú gazdasági tevékenység felvállalására alkalmas, felsőfokú képzettségű reálértelmiségi elittel rendelkezik, amely mellé egy további, nagyságrendjében talán közel 10.000 főre tehető közép- és főiskolai képesítésű szakmai 1

A kéziratot Gábrity Molnár Irén (a Közgazdaságtudományi Kar (Szabadka) rendes tanára, a VMAT alelnöke és a Magyarságkutató Tudományos Társaság elnöke) állította össze a kutatócsoport közös munkája és adatabázisa alapján.


értelmiségi réteg is felsorakoztatható. Ez a létszám egészében jelenleg még úgy-ahogy megfelel a szerbiai magyarság számosságából, a múltból átmentett szellemi pozíciójából és társadalmi szerepvállalásából eredő elvárásoknak. A vajdasági magyarságot kiszolgáló hazai és anyaországi oktatási intézmények szakember-kibocsátásáról sajnos nincsenek teljességigényű statisztikai összesítők. Szakértői becslések szerint jelenleg kb. 2.200 magyar egyetemi hallgató2 (az összlétszám 6%-a) tanul a Vajdaságban (a főiskolások száma az összlétszám 10%-a körüli). Mindez visszaesést jelent a nyolcvanas évek részarányhoz viszonyítva. Vajdaság gazdaságába belépő szakember-kibocsátást a magyar reálértelmiségi réteg puszta újratermelődési szintet ér el az évente kb. 350-400 fő egyetemi és közel 1.000 fő közép- és főiskolai végzettségű fiatal szakemberrel. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerbiai magyarság fokozatosan elveszíti korábbi viszonylag előnyös társadalmi, gazdasági szerepét és súlyát, képesítési szintje mind jobban leépül, egészében erőteljesen marginalizálódik. Ezt a folyamatot tovább súlyosbítja az elmúlt két évtized folyamán külföldre távozott képzett szakemberek száma és a hatalom részéről céltudatosan folytatott háttérbe-szorítási politika is (már a tömbmagyarság életterében is, a nagy ipari és közvállalatok, az államigazgatás, egészségügy stb. vezetésében, döntési rendszerében is csak elvétve maradtak lokális, magyar szakemberek). Ugyanakkor, a tudományos kutatással foglalkozó (tudományos fokozattal rendelkező) szakemberek kb. 2-300 fős tábora még meggyőző adat, de szakmai bontásban és területi megoszlásban szemlélve azonban már elképzelhetetlen az eredményes magyar káderkoncentráció. Elméletileg, az egy-egy szűkebb szakterületre koncentráló „regionális magyar tudományos műhelyek” megalapítása és működtetése is csupán a magyar nyelven (is) tanító kisszámú felsőoktatási intézmény keretein belül lenne elképzelhető. Tény az, hogy Vajdaságban 2 millió lakosra csak egy egyetem van. A szabadkai egyetemi kezdeményezés még pólyában van. Egy új rugalmas szakokkal ellátott egyetem, mint tudásközpont feltétlenül fontos az észak-vajdasági régió társadalmának és gazdaságának. Amennyiben Szabadka nem lesz innováció-képes, tudást kisugárzó központ, véglegesen leszakad és a valamikori nagyvárosi státusból középvárosi státusba fog süllyedni. Ugyanakkor a magyar közösség szóródása megállíthatatlan dimenziókat ölthet. Az eddigi magyar, vagy részben magyar felsőoktatási képzést minőségében erősíteni kell (közgazdaság, építőmérnöki, informatika, villamossági, gépészeti szakok). Kivitelezhetőnek tűnik a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar mellett továbbfejleszteni a magyar tanárképzést, színészképzést (a többi művészeti szakokkal), a teológiai tanulmányokat. Ehhez, a határon átívelő regionális kutató- és oktató központok, felnőttoktatási intézmények, munkaközvetítő irodák kapcsolattarása is fontos.

2

A becslések alapján, a magyarországi felsőoktatási intézményekben még további 8-900 vajdasági hallgató tanul.


1. kép: Vajdaság községei A jugoszláv népesség, azon belül a Vajdasági lakosság képzettségi struktúrája az elmúlt fél évszázadban hatalmas fejlődési folyamaton ment keresztül. A változások reprezentatív példája az írástudatlanok részarányának csökkenése (1921-ben 50.5%, 2002-ben 3.6% Szerbiára vonatkoztatva). A népesség iskolázottságának változását Mirnics három szakaszra tagolva elemzi: először az általános oktatási-iskoláztatási hálózat kiépítése történik meg, majd a második szakaszban biztosítják a népesség alap iskolázottságát, míg a harmadik szakaszban növekszik a népesség középiskolai és felsőoktatási részvétele, azaz egy magasabb képzettségi struktúra alakul ki a társadalomban (Mirnics, 1998). 1. táblázat: A 15 év feletti vajdasági lakosság iskolavégzettségi statisztikái Népszámlálás Összesen Általános 4-7 Befejezett Középiskola Főiskola iskola 3. osztály általános , osztályáig iskola egyetem Abszolút számokban: 1953 1 268 302 349 959 711 889 88 171 105 473 6 982 1961 1 360 824 316 779 732 765 120 432 170 552 16 855 1971 1 539 760 273 735 689 037 234 398 293 871 43 356 1981 1 629 497 218 286 345 550 517 009 442 220 83 833 1991 1 627 459 171 056 373 723 411 552 537 333 120 689 2002 1 709 778 110 103 245 663 425 564 751 182 162 081 Százalékos összetétel -% 1953 100 27. 6 56. 1 7. 0 8. 4 0. 6 1961 100 23. 3 53. 8 8. 8 12. 5 1. 2 1971 100 17. 8 44. 7 15. 2 19. 1 2. 8 1981 100 13. 4 21. 2 31. 7 27. 2 5. 1 1991 100 10. 5 23. 0 25. 3 33. 0 7. 4 2002 100 6. 4 14. 4 24. 9 43. 9 9. 5 Forrás: Vajdaság Autonóm Tartomány, Đurđev. 2007


Az egyetemi és főiskolai végzettséggel rendelkezők részaránya az 1953. évi népszámláláskor mindössze fél százalék volt. A képzettségi szint gyors növekedését a II. világháborút követően az iskolarendszer fejlesztése és a gazdasági fellendülés segítette elő, amikor tömegessé vált az általános iskolai képzés, valamint a szakképzés. Az 1970-es években a lakosság képzettségi szerkezetének regionális különbségei is szembetűnők. A Vajdaság területén az oktatásnak már a Monarchia idején komoly tradíciója volt, s emiatt itt a képzettségi szint alakulása messze kedvezőbb értékekkel volt jellemezhető, mint Szerbia középső vagy déli részén. A regionális összehasonlításban a képzettségi szint mutatói a Bácskában általánosságban jobbak a vajdasági átlagnál, míg a Bánság és a Szerémség átlag alatti értékeket mutatott. Ennek okai a Bánság periférikus helyzetében, valamint a mezőgazdasági lakosság magas arányában keresendők, valamint abban, hogy a II. világháborút követően az elvándorolt német lakosság helyébe érkező nagyszámú betelepített lakosság az akkori Jugoszlávia elmaradottabb területeiről származtak (kolonizáció), akik között sok volt az írástudatlan is. (Nagy, 2007) Regionális összehasonlításokban a Vajdaság népessége a legutóbbi népszámlálás adatai szerint (is) fejlettebb képzettségi szerkezettel rendelkezik, mint Közép-Szerbia, illetve összességében Szerbia. Az írástudatlanok részaránya a 15 évnél idősebb lakosságban alacsonyabb (2,52%), mint Szerbiában (3,64%), vagy Közép-Szerbiában (4%). Befejezett általános iskolai végzettség 1%-kal nagyobb, mint a két említett területi entitással esetében. A középiskolai végzettség mintegy 3%-kal jobb az országos áltagtól, Közép-Szerbiai képzettségi szinttől. Viszont a felsőfokú (főiskolai, egyetemi) végzettek körében a Vajdaság esetében 2%-os lemaradást tapasztalunk. Ez az egyetemi végzettség esetében a kifejezettebb (Népszámlálás, 2002). 2. táblázat: Iskolázottsági különbségek az etnikumok között - % Nemzeti Iskolai 3. 4-7. Általán Középi közösségek végzetts osztályi osztály os skola ég g iskola nélküli Szerb 5. 42 1. 94 13. 73 23. 06 42. 23 Montenegrói 2. 49 0. 95 5. 00 16. 83 48. 14 Albán 12. 38 1. 10 13. 58 44. 96 16. 63 Magyar 2. 11 3. 09 20. 95 29. 76 37. 34 Horvát 2. 08 2. 40 22. 91 27. 81 38. 77 Szlovák 1. 60 1. 70 22. 82 31. 99 34. 87 Forrás: UNDP alapján Kajári, 2006.

Főiskola

Egyete m

4. 65 8. 72 1. 87 3. 28 3. 06 2. 99

6. 69 16. 35 2. 36 3. 03 2. 84 3. 20

A táblázatból láthatjuk, hogy az etnikumok között vannak képzettségi eltérések. A magyarok képzettségbeli hiányosságai a többségi nemzettel történő összehasonlításban a középiskolai, valamint a felsőfokú végzettség esetében a legkifejezettebbek. Mindkét esetben a hátrány cca. 5%-os képzettségi részaránnyal mérhető (közép és felsőfok). Az egyetemi végzett magyarok részaránya a 15 évnél idősebb lakosságban kb. 3%-kal alacsonyabb, mint a többségi nemzeté. A regionális elemzésekből láthatjuk, hogy azokban a községekben, ahol erős oktatási intézmények működnek (középiskolák, főiskola) ott meghaladja a lakosság iskolai végzettsége (akár a szinte 80-90%-os abszolút magyar többségű községekben is) a Vajdasági/Szerbiai átlagot (Pl. általános iskolai végzettség Magyarkanizsa, Óbecse, Kishegyes, Ada). A kis mezővárosok a képzettség további szintjein nem szolgálnak elégséges részarányokkal. Szabadka, mint csomóponti régió, Észak-vajdaság regionális központja a


középiskolai és főiskolai végzettségű lakosság részarányával meghaladja a vajdasági képzettségi adatokat, viszont nem tud olyan képzettségi struktúrát elérni, mint pl. a Délbácskai régió, ahol az egyetemi végzettséggel rendelkező lakosság aránya 8% körül mozog (Újvidéki Egyetem, egyéb kedvező társadalom-gazdasági okok miatt). 3. táblázat: A vajdasági többségében magyar lakta községek 15 év feletti lakosságának iskolai végzettsége relatív számokban 4-7. Általános Iskolai Régió Befeje- KözépFőEgye osztály iskola 3. végzettzett iskola iskola tem osztályáig ség általános nélkül iskola Vajdaság 4. 4 2. 0 14. 4 24. 9 43. 9 4. 3 5. 2 Észak-Bácska 2. 6 20 16. 2 27. 0 43. 1 4. 4 4. 7 Észak-Bánát 3. 5 3. 5 2. 8 18. 8 39. 4 3. 8 3. 6 Magyar többségű községek Szabadka 2. 2 1. 6 15. 3 26. 5 44. 3 4. 8 5. 1 Topolya 3. 8 3. 0 19. 0 28. 0 39. 1 3. 5 3. 6 Kishegyes 3. 5 3. 1 17. 2 29. 3 41. 0 3. 0 2. 6 Ada 2. 2 2. 6 20. 6 28. 8 38. 5 3. 8 3. 1 Magyarkani zsa 2. 1 3. 2 23. 8 30. 9 34. 8 3. 0 2. 1 Zenta 2. 3 2. 0 18. 8 26. 2 41. 3 4. 8 4. 5 Csóka 2. 7 4. 5 24. 3 27. 9 35. 1 2. 9 2. 2 Óbecse 3. 6 3. 0 17. 4 30. 3 37. 6 3. 4 3. 8 Forrás: Népszámlálás. 2002 Kor szerinti megoszlásban, mind a szerb és mind a magyar nemzetiségűek esetében, a 25-35 éves korosztály rendelkezik a legmagasabb iskolai végzettséggel. Összegezve: a magyarok általános iskolai végzettsége jobb, mint a többségi nemzeté, viszont a képzettség további szintjein lemaradások tapasztalhatók. 2. Felsőoktatás Szerbiában/Vajdaságban és a magyarok szakválasztása Az Európai Unióban ma már gyakorlatilag szabadon áramlik a munkaerő és a tőke, ezért az európai oktatási térségben mielőbb biztosítani kell a munkaerőpiacra felkészítő oktatási rendszerek kompatibilitását, egymással való összehasonlíthatóságát. Európának érdeke, hogy a fiatalok olyan okleveleket kapjanak, amivel az európai térségben szabadon mozoghatnak. A csatlakozó államoknak felsőoktatási intézményhálózatukat arra kell felkészíteniük, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik az európai térségben már valóban európai módon tudnak mozogni. „Az európai felsőoktatási térség” című dokumentumot az oktatási miniszterek közös nyilatkozataként hozták meg Bolognában, 1999. június 19-én. Ezt megelőzte az 1998. május 25-i Sorbonne Nyilatkozat, amely hangsúlyozza az egyetemek Európa kulturális dimenzióinak kifejlesztésében betöltött központi szerepét. A Nyilatkozat határozottan állást foglal az európai felsőoktatási térség létrehozása mellett, amely kulcstényező a polgárok mobilitásának és munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegítésében, és az európai kontinens általános fejlesztésében.3 Számos program gyakorlati irányultságú, meghatározott idejű szakmai gyakorlattal egészül ki. Egyes országok 3

Az európai felsőoktatási intézmények többségükben elfogadták ezt a kihívást és felvállalták az 1988-as Bolognai Egyetemi Magna Chartában megfogalmazott alapelveket.


(Szerbiában is) kettős rendszereiben eddig egyértelműen elkülönültek egymástól az elméleti és kutatási jellegű programokat kínáló egyetemek, és a gyakorlati irányultságú programokat kínáló nem egyetemi (főiskolai) intézmények. Ezek a különbségek fokozatosan elmosódnak majd, miután a nem egyetemi intézményekben, többek között a posztgraduális képzésben és az alkalmazott tudományokban is elterjednek az elméleti tanulmányi programok, másrészt az egyetemek kínálatában is megjelennek a gyakorlathoz közelítő tevékenységek. Az egyetemi rendszerrel párhuzamosan működő, szakmai gyakorlati irányultságú felsőoktatási intézmények alapításának legfontosabb céljai a gyakorlati irányultságú, hasznosítható ismereteket kínáló, a piac igényeinek megfelelő oktatás kínálatának megteremtése. A felsőoktatási rendszerbe jelentkező óriási hallgatói létszám beiskolázását úgy kell megoldani, hogy ne növekedjenek az állami költségvetési kiadások. Ehhez csatlakozna más reformlépés is, mint például a felnőttoktatás, vagy a nem hagyományos hallgatói csoportok innovatív jellegű beiskolázása; oktatásközpontú, alkalmazott kutatással kiegészített stúdiumok kínálata vagy a középiskolai tanulmányokat követő szakirányú képzés. A „bolognai folyamat” a szerbiai felsőoktatásban is beindult, sőt az Újvidéki Egyetemen megfigyelhető, a felsőoktatási reformfolyamat kínálati oldala4, az állami szféra, valamint a civil, alapítványi és magán szféra aktereinek reagálása, de a hallgatók és a munkaerőpiac reagálása is. Ezen az úton minden felsőoktatási intézmény, kötelezően, belső értékelést végez. Az önértékelési folyamat lényege, hogy egy kar folyamatosan emelje az oktatás minőségét és hatékonyságát. Ez a tevékenység nem fájdalommentes. A következő minőségi szempontok szerint zajlik: - a munkaerőpiac új követelményeinek megfelelő magasabb oktatási színvonal; - eredményesség a hallgatók felvételénél (minél magasabb pontszám), a tanárok kinevezésénél (szigorítás a kompetenciákban); végül, - hatékonyabb oktatás (az anyagi és szellemi ráfordítások megnövelésével csökkenjen a tanulmányi idő átlaga és növekedjen a diplomások száma). A tartományi alapítású intézmények közül 2008-ban kilenc szakfőiskola közül hét vette át a tartós munkaengedélyt 5. A szabadkai és a nagykikindai Óvóképző Szakfőiskola nem kapta meg a tartományi oktatásügyi titkárság tartós munkaengedélyét6. Ezek a szakfőiskolák a 2007. év derekán az akkreditációs folyamat egyfajta lezárásaként megkapták az ideiglenes munkaengedélyt, ami alapján a 2007/08-as tanévben lebonyolíthatták az iratkozást, de 2008. februárban, márciusban a titkárság elvégezte az akkreditált intézmények felülvizsgálatát. A kilenc állami alapítású szakfőiskola (az előző bekezdésben 7 szakfőiskola kapta meg csak az engedélyt. Itt valami kavar van.)mellett a magán alapítású topolyai Mezőgazdasági Szakfőiskola azért nem jutott állandó munkaengedélyhez, mivel folyamatban van a zombori Biogazdálkodási Karhoz való csatlakozása. Fontos áttekinteni a tartományi felsőoktatási szakok népszerűségét: Az összes elsős egyetemista érdeklődése alapján, legnépszerűbb volt a művészeti akadémia 161% -os jelentkezéssel, a Bölcsészettudományi Karon 156 százalékos volt a jelentkezés (ezen belül pl. angol nyelvre, pszichológiára többszörös volt a túljelentkezés), a Testnevelési 4

2006-ban az egyetemen 54763 hallgató tanult. Ezek az újvidéki Ügyviteli Szakfőiskola, az újvidéki, a Sremska Mitrovica-i és a verseci Óvóképző Szakfőiskola, az újvidéki, a szabadkai és a nagybecskereki Műszaki Szakfőiskola. 6 Mindkét óvóképző esetében a hiányosság, hogy a tantárgyak számához viszonyítva nem foglalkoztatnak megfelelő arányban állandó munkaviszonyban levő tanárt (70% lefedettséggel), és egy stúdiuméven sem foglalkoztatnak megfelelő (legalább 50%) arányban tudományok doktora címmel rendelkező tanárt. 5


Karon és az Orvostudományi Fakultáson 120 százalék körül alakult a jelentkezők aránya de egyes természettudományi és műszaki fakultásokon még a tandíjmentes férőhelyek sem teltek be. Szabadkán, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon 95 százalékos volt az érdeklődés (a 60 férőhelyre 57-en jelentkeztek). A pedagógusi pálya nem vonzó a szerb hallgatók számára, (a zombori Pedagógiai Fakultáson a meghirdetett férőhelyek csak 70 százaléka telt be), mert a pedagógusi pálya tekintélye csökkent, az oktatásügyben dolgozók fizetése is alacsony, sőt városban az elhelyezkedés szinte lehetetlen. A szabadkai Közgazdasági Karon, az 1064 első évre jelentkező hallgató„csak” 81 százalékos érdeklődést jelent, de így is a legtömegesebbek közé tartozik a kar. A helyzet lehetne kedvezőbb is, de több magánegyetemen folyik a vajdasági városokban a pénzügyesek, marketingesek, menedzserek képzése, és ott sincs hallgatókban hiány. A fiatalokat ez a szakirány már több mint egy évtizede kifejezetten vonzza. A Technológiai Fakultáson (2008-ban) 72 százalék volt az beiratkozni szándékozók érdeklődése; a Mezőgazdasági Karon 70 százalékos; a szabadkai Építőmérnöki Karon 62,5; a nagybecskereki Műszaki Karon pedig 60 százalék. E karok iránti kisebb érdeklődés azzal is magyarázható, hogy már majd két évtizede a mezőgazdaságban, építészetben alulfizetettek a szakemberek, és az elhelyezkedés nehézkes. A magyar egyetemisták esetében, követni tudjuk a beiratkozást első évre az Újvidéki Egyetemen, karonként. Legtöbb első éves hallgató azokra a karokra iratkozik, ahol legalább részben magyar nyelvű oktatás is folyik. Mintegy félezer elsős magyar egyetemista közül legtöbben a szabadkai Közgazdaságit választották, majd a Természettudományi-matematikai kar valamely szakirányán szóródtak szét. Az újvidéki Műszaki kar tradicionálisan közepesen vonzza a magyarokat, míg a többi karon már csak kiscsoportokban iratkoznak. (13-37 hallgató). 4. táblázat. Az első éves hallgatók száma karok és nemzetiségük7 szerint az Újvidéki Egyetemen, 2005-06 Első éves hallgatók száma Kar neve, székhelye nemzetiségük szerint Szerb Magyar Közgazdaságtudományi Kar, Szabadka 987 127 Természettudományi-matematika Kar, Újvidék 845 78 Műszaki-tudományok Kara, Újvidék 1357 55 8 Tanítóképző Kar, Zombor 138 37 Orvostudományi Kar, Újvidék 480 37 Építőmérnöki Kar, Szabadka 70 30 Jogtudományi Kar, Újvidék 1023 30 Művészeti Akadémia, Újvidék 114 29 Mezőgazdasági Kar, Újvidék 686 28 Bölcsészettudományi Kar, Újvidék 860 27 Mihajlo Pupin Műszaki Kar, Nagybecskerek 543 16 Testnevelési Kar, Újvidék 261 15 Technológiai Kar, Újvidék 173 13 Összesen 7537 522 Forrás: Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság archívuma alapján készítetet Gábrity Molnár Irén, 200506.

A sikeresen diplomázott egyetemisták száma évről évre növekszik, hiszen a beiratkozóké is folyamatosan nő. Ez a tömegesedés azonban a felsőoktatás hatékonyságát is megkérdőjelezheti, mert a nagyobb létszám a minőség kárára ment. 7 8

A nemzetiségi hovatartozás nem a tannyelvet jelöli meg. Ebben az iskolaévben még nem nyílt meg Szabadkán a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar


5. táblázat: Diplomás egyetemisták száma (nemek, státus szerint) és az időben diplomázottak % aránya Szerbiában Egyetemisták Pénzelés módja az időben száma diplomázottak Év Költségvetés Önköltséges és % aránya összes nő terhére költségtérítéses Szerbia Köztársaság összesen 1990

15368

8123

10698

4670

11,40

1995

15194

8765

11550

3644

17,30

2000

16601

9642

10381

6220

15,50

2001

17006

9945

9696

7310

16,00

2002

18079

10564

9915

8164

13,80

2003

19810

11621

10556

9254

13,80

2004

22047

13344

11897

10150

15,91

2005

27537

16523

14051

13486

19,77

2006

29406

17702

14846

14560

21,69

Központi Szerbia (Belgrád és tőle délre fekvő terület) 1990

12334

6518

8351

3983

11,70

1995

11725

6652

9030

2695

16,90

2000

13042

7449

8095

4947

13,40

2001

13448

7785

7696

5752

14,60

2002

14184

8254

7834

6350

14,80

2003

15542

9099

8260

3943

13,70

2004

16842

10071

9229

7613

17,29

2005

20767

12459

10807

9960

16,18

2006

21242

12948

11403

9839

14,81

Vajdaság 1990

3034

1605

2347

687

9,40

1995

3469

2113

2520

949

18,50

2000

3559

2193

2286

1273

23,20

2001

3558

2160

2000

1558

21,40

2002

3895

2310

1937

1814

10,30

2003

4268

2522

2296

1972

14,20

2004

5205

3273

2668

2537

11,45

2005

6770

4064

3244

3526

30,78

8164

4754

3443

4721

38,56

2006

Forrás: Szerbiai Oktatási-, Művelődési- és Sport Minisztérium honlapja, 2007.


A vajdasági karokon a sikeresen és időben diplomázott hallgatók részaránya növekszik (a Bolognai reformelvek alkalmazásával 2005-től megugrott) és jóval magasabb (38,56%) a belgrádi, vagy a többi szerbiai egyetemhez viszonyítva (14,81%). A sikeresen diplomázók tovább képezhetik magukat posztgraduális szinten, olyan szakokon, amelyek attraktívak a munkaerőpiacon. A posztgraduális oktatás adatai szakmánként és évenként a következő táblázatban tekinthetők át. 6. táblázat: Posztgraduális stúdiumot végeztek Szerbiában - tudományágak szerint Év Összesen Természet- Műszaki- Mezőgaz- Orvos- Társadalom HumánMultitudomány technológia dasági tudo- -tudomány tudom- diszciplináris tudomány tudomány mány ányok kutatások Szerbia 1990 1476 156 380 123 421 250 146 1995 1381 188 303 109 458 206 117 2000 1778 234 390 136 540 283 156 39 2001 1699 236 346 134 596 229 98 60 2002 1461 206 215 118 474 360 52 36 2003 1818 203 356 94 470 377 317 Központi Szerbia (Belgrád és tőle délre fekvő terület) 1990 1122 130 327 91 224 226 124 1995 1146 172 289 74 299 202 110 2000 1275 178 306 92 320 218 128 33 2001 1223 191 259 87 382 193 70 41 2002 1035 163 125 81 301 321 28 16 2003 1285 160 256 72 290 288 219 Vajdaság 1990 354 26 53 32 197 24 22 1995 235 16 14 35 159 4 7 2000 503 56 84 44 220 65 28 6 2001 476 45 87 47 214 36 28 19 2002 426 43 90 37 173 39 24 20 2003 533 43 100 22 180 89 99 Forrás: Szerbiai Oktatási-, Művelődési- és Sport Minisztérium honlapja, 2007. Szerbiában a társadalomtudományok és a humántudományok terén nő az érdeklődés, míg a mezőgazdaság a műszaki tudományoknál csökken. Vajdaságban a társadalom- és humántudományok mellett továbbra is az érdeklődéskörben maradt a természettudományok és a műszaki mesterképzés. A kérdés az, hogy vajon a társadalom- és humánszakosok azért képzik-e magukat tovább az alapdiploma után, mert nem találnak munkát, vagy azért, mert a friss munkakörük követeli ezt meg? A posztgraduális képzést végzettek száma Szerbiában – oktatási és munkaképesítési ágazatok szerint – azt mutatja, hogy legtöbben a társadalomtudomány, üzleti tudományok, jog munkaköri ágazatban végzett, majd őket az egészségügyesek (csökkenő tendenciával) követik. Vajdaságban csökkenő tendenciával specializálnak az egészségügyesek, de még mindig ők vannak legtöbben a posztgraduális képzésben; őket növekvő tendenciával követik a társadalomtudományi, közgazdász-menedzseri és a jogi szakma.


7. táblázat: Posztgraduális képzést végzettek száma Szerbiában – oktatási és munkaköri ágazatonként Év Össze Által Okt Művé- Társada- Természet- Műszaki, Mezőgaz- Egészsé Szolg tud., -sen ános atás szetek, lomtud., technológia daság, gügy, áltatás humán üzlettan, matematika , építészet progállat- szociális ok informatika jog tudomá ram védelem védelem nyok Szerbia 2004 1918 6 86 179 356 291 301 77 552 70 2005 2264 1 88 223 451 281 398 184 556 82 2006 2063 1 73 134 297 307 80 119 584 468 Központi Szerbia (Belgrád és tőle délre fekvő terület) 2004 1362 3 49 116 298 194 239 63 339 61 2005 1755 71 197 404 194 313 171 348 57 2006 1573 1 54 105 504 254 234 72 295 94 Vajdaság 2004 556 3 37 63 58 97 62 14 213 9 2005 509 1 17 26 47 87 85 13 208 25 2006 490 19 29 73 8 25 80 83 173 Megjegyzés: a tudományágak klasszifikációja felcserélve a 2004. évi oktatási és munkaképesítési ágazatokkal. Forrás: Szerbiai Oktatási-, Művelődési- és Sport Minisztérium honlapja, 2007. Szerbiában/Vajdaságban a felnőttképzési reform terén még zömében felkészületlenek az állami oktatási intézmények, ugyanis nem eléggé hatékonyak a felnőttképzési programok a munkanélküliek átképzésének megszervezéséhez (Gábrity, 2008). A szerbiai iskolák programjai merevek, és egy konzervatív szakosodási rendszerben kilátástalan helyzetbe juttatták a munkanélküliséggel küszködőket. Szükséges, hogy a szakmakínálat megtervezéséhez együttműködjenek az oktatási rendszer, a Foglalkoztatásügyi Hivatal képviselői, továbbá a munkaadók. A széles körű szakoktatás, a flexibilis gyakorlatias programok megtervezése, az oktatási rendszer innovatív kiigazításai és a piaci szükségletek revíziója a felnőttoktatás új, törvényes keretek közötti modellezésével valósítható meg. Szerbiában még hiányoznak az egységes, élethossziglani tanulási koncepció operatív programjai, a rugalmasabb, interdiszciplináris képzési magatartás, piaci stratégiai gondolkodás (Takács, 2008b). Empirikus kutatáseredmények9 igazolják a régió oktatási intézményeinek felkészületlenségét. A vajdasági intézményekben hiányzik az aktív és nyitott iskolamenedzselés, gyakorlatorientált képzés (konvencionális középiskolai oktatás helyett). Iskoláinkra jellemző a kapacitásfeltöltő magatartás, illetve a régióra jellemző nem megfelelő regionális szakmai munkamegosztás. A régió egyik intézménye sem rendelkezik a nyilvánosság felé közölt, egyszerű és követhető felnőttképzési tervvel, programjaik ad hoc működnek. Csak és kizárólag iskolarendszerű oktatásról, szakképzésről, ezen belül pedig átképzés, továbbképzés, kiegészítő képzés, szakosodásról10 beszélhetünk. Kapcsolatokat szinte alig ápolnak a 9

A felnőttképzés háttere Észak-Bácska iskolahálózatában: empirikus kutatáseredmények, 2008: készült Dr. Gábrity Molnár Irén koordinálásával. A kutatást a szabadkai Regionális Tudományi Társaság kutatócsoportja végezte: Gábrity Molnár Irén, Kovács Krisztina, Molnár Verona, Ricz András, Ricz Dencs Tünde, Somogyi Sándor, Szügyi Éva, Takács Zoltán, Veréb Miskolci Zsófia. 10 Prekvalifikacija, usavršavanje, dokvalifikacija, specijalizacija


gazdaság képviselőivel, gazdasági szubjektumokkal. Esetenkénti kapcsolatot a Nemzeti Foglalkoztatás-ügyi Hivatallal létesítenek, néhány hónapos átképzés megszervezésére munkanélküli személyek részére. A munkáltatókkal készített interjúkból kiderült, hogy küldenék alkalmazottaikat a helyben működő oktatási intézményekbe továbbképzésekre, átképzésekre, amennyiben megfelelő színvonalú, naprakész oktatás tudnának biztosítani ezek az intézmények. Néhányan munkáltató fogad gyakornokokat, de gyakran még informális kapcsolatokról sem tudtak beszámolni a gazdasági szubjektumok. Az iskolák esetében hiányzik a piaci viselkedésforma. Ragaszkodnak a (minisztérium által delegált) hagyományokhoz, berögződött iskolarendszerű képzéseikhez és nem akarnak nyitni a sokkal könnyebben kommercializálható élethossziglani tanulás szellemében megfogalmazódó képzések felé. Az iskolamenedzsment döntéshozatala, hosszú távon stratégiai célkitűzései jutnak kifejezésre, aminek következtében egyes iskolák sikeresebbek piaci körülmények között, míg mások nem tudnak az „állami béklyótól” megszabadulni (Papp Z., 2005). Vajdaságnak a további marginalizálódás fékezésére, megakadályozására mobil, a változásokra gyorsan és hatékonyan reagálni tudó, alkalmazkodni képes munkaerő képzése szükséges. A szakképzés piaci igényekhez való igazítása (mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, feldolgozóipari, vendéglátási gyakorlatorientált képzés fejlesztése), üzemek, vállalkozások, kamarák és szakiskolák közötti szoros együttműködést feltételez. Ugyanúgy elengedhetetlen a szakiskolák egységes rendszerbe szervezése, a mai technikai színvonalnak megfelelő oktatás megszervezése, valamint az iskolarendszerű képzés kompetencia alapúvá tétele (Gábrity, 2008). Ezek a követelmények elengedhetetlen előfeltételei a humánerőforrás tudatos, célirányú fejlesztésének. Konklúziók: a vajdasági magyarság oktatásának aktuális problémái A vajdasági kisebbségi közeg oktatását érintő aktuális problémák között elsőként említendő a kisebbségek esélyegyenlőségének fokozatos konzerválódása. Jelen van a többségi hallgatói kontingensre jellemző számbeli növekedés, expanzió, azonban ez hordoz számos regionális egyenlőtlenséget. Differenciálódik a vajdasági magyarság oktatási háttere (továbbtanulás, iskolavégzettség) a tekintetben, hogy valaki a tömbben él vagy a szórványban, falun és városon (Gábrity, 2008). A legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek a felsőoktatás területén jutnak kifejezésre (Takács, 2008a). Sajnálatos megállapítás, hogy a munkaerő-piaci affirmációkat javítani a képzések éppen ezen formája tudja. Folyamatos a kisebbségi közeg, így a vajdasági magyarság többségi nemzettel szemben vívott kompenzálási harca. A nyelvhasználat terén megmutatkozó determinisztikus különbségek erősítik az esélyegyenlőtlenséget (lehet szó felsőoktatásról, felnőttképzésről, munkába állásról egyaránt). A magyar nyelven tanulás lényegében a vajdasági magyar fiatal számára az oktatási rendszerben maradás feltétele. Lemaradásuk oka nem képességeik gyengeségében keresendő, ugyanis „esélyegyenlőségük csökken az államnyelv ismeretének hiányában és az anyanyelvű iskolai tagozatok, vagy a minőséges tanári káder, tankönyvek nélkülözése miatt” (Gábrity, 2006). Megoldásra várnak a délvidéki magyarság felsőoktatását érintő problémák: a konzerválódó regionális egyenlőtlenségek, kiegyensúlyozatlan intézményi területi koncentráció, ebből kifolyólag fokozódó esélyegyenlőtlenségek, amely kifejezetten érinti az északi határrégió népességét, azaz a vajdasági magyarságot. A magyar egyetemisták részaránya folyamatosan csökken, a fiatalok szűkös kínálatból, korlátok között választanak.


Újratervezni kell a felnőttképzés által garantált oktatás-kiigazítási mechanizmusokat. A felnőttoktatás a társadalomgazdasági átalakulás során nagyon jelentős támaszt nyújthat az ország/régió/kisebbség számára. A Vajdaságban, azon belül pedig a vajdasági magyarság életterét képező Észak-Bácskában az oktatási intézményeknek, lokális döntéshozóknak, önkormányzatoknak felkészülten és felelősséggel kell szembenézni az oktatási háttérből fakadó hiányosságokkal. Be kell vonni a probléma megoldásába a gazdasági szférát is, támaszkodva az általuk képviselt piaci és gazdasági hatékonyságra. Növelni kell az emberi tőke értékét, lehetővé tenni az egyének számára a társadalomban való teljes részvételt, az egyenlő elhelyezkedést, biztosítani kell a munkaerő versenyképességét, foglalkoztatási mobilitást, rugalmasságot. Meg kell akadályoznia a társadalmi kirekesztést, marginalizálódást, esélyegyenlőtlenséget. Lehetséges megoldást úgy kell generalizálni, hogy a kisebbségi közeg által felismert problémák megoldását maga a kisebbségi közeg kell, hogy magára vállalja. Lokális szinteken kell - az önkormányzatokkal, tartománnyal karöltve - kezdeményezni a tartományi kisebbségi oktatás minőségi javítását (ösztöndíj programok a lokális önkormányzatok, tartomány részéről, szervezett programok: környezetnyelv oktatás tömbben, anyanyelvápolás szórványban, magyar nyelvű középiskolai központok megerősítése, magyar szakkollégiumi központok létesítése, felnőttképzési központok kinevezése, egyetemalapítás), a továbbtanulási hajlandóság növelését, és hosszú távon kell megalapozni a vajdasági magyarság képzettségi szintjének növelését a Vajdaságban. Felhasznált irodalom: 1. Đurđev, B (2007): Stanovništvo i domaćinstva Autonomne Pokrajine Vojvodine početkom XXI. veka. Novi Sad: APV. Pokrajinski sekretaijat za demografiju, porodicu i društvenu brigu o deci. 146-151. p. 2. Gábrity Molnár Irén (2003): Az értelmiségpótlás körülményei. In: Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa (szerk.): Kisebbségi létjelenségek. Szabadka: MTT. 287-329. p. 3. Gábrity Molnár Irén (2006): Oktatásügy – a tudásalapú társadalom felé. In: Gábrityné Molnár Irén és Ricz András (szerk.): Kistérségek életereje. Szabadka: RTT. 103-130. p. 4. Gábrity Molnár Irén (2008): A régió felnőttoktatási rendszerének jellegzetességei. In: Gábrity Molnár Irén (szerk.): Képzetteké a jövő. A felnőttképzés háttere Észak-Bácska iskolahálózatában. RTT: Szabadka. 31-108. p. 5. Kajári Karolina (2006): Életminőség – humánháttér, kultúra. In: Gábrityné Molnár Irén és Ricz András. (szerk.): Kistérségek életereje. Szabadka: RTT. 7282. p. 6. Mirnics Károly (1998): A magyar kisebbség iskolázottsági szintje a Vajdaságban. In: Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa (szerk.): Vajdasági Útkereső. Szabadka: MTT. 33-55. p. 7. Nagy Imre: Vajdaság. Pécs – Budapest: Dialóg Campus Kiadó. 205-206. p. 8. Papp Z. Attila (2005): Felnőttképzés és iskolarendszerű szakképzés viszonya (kisebbségi – romániai magyar – közegben) = Régió 16. évf. 2. sz. 84-91. p. 9. Pásztor (2004): Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek kisebbségben http://www.szochalo.hu/uploads/media/iskolazottsagi_eselyegyenlotlensegek.pdf (2008.12.05.) 10. Republički Zavod za Statistiku: Popis 2002 - Népszámlálás 2002. Beograd: Republički Zavod za Statistiku Srbije.. 11. Strategija razvoja obrazovanja odraslih u Republici Srbiji (2007) = Službeni Glansnik RS. Br.1.


12. Takács Zoltán (2008a): A felsőoktatás regionális dimenziói a Vajdaságban. In: Buday-Sántha Attila – Zemplényiné Bartha Júlia (Szerk.): Évkönyv. 2008. Pécs: PTE KTK. 271-283. p. 13. Takács Zoltán (2008b): A munkaerő-kompetencia és az oktatás viszonya. In: Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa (szerk.): Regionális erőnlét. Szabadka: MTT . 267-292. p. 14. Takács Zoltán (2008c): A szerb oktatási rendszer lokális kompetenciáinak mérlege – regionális fejlesztési távlatok. In: Buday-Sántha Attila et al. (Szerk.): Önkormányzatok gazdálkodása – helyi fejlesztések. Pécs: PTE KTK. 389-394. 15. Tartományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárság honlapja: http://www.psok.org.yu (2008. 02. 15.) 16. Zachár László: A felnőttképzés rendszere és főbb mutatói – http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=felnottkepzes-zachar-felnottkepzes (2008.02.15.) 17. Zakon o utvrđivanju određenih nadležnosti Autonomne Pokrajine (2002) = Službeni Glasnik RS br. 6.

3. Társadalom-tudományos eredmények Vajdaságban A vajdasági magyarok kulturális és tudományos életének a körülményeit befolyásoló tényezők jellegzetesek, hiszen a környező országok az utóbbi 15 évben, a reálszocializmusból elindultak Európa felé, míg a széthullott Jugoszlávia volt tartományában a lakosság Szerbiával együtt a diktatúra és a háború felé sodródott. Míg a titói időszakban a nyugati támogatásoknak köszönve, a vajdaságiak viszonylagos jólétét eredményezte; ugyanakkor a magyarok esetében kialakult egy jellegzetes regionális tudat (büszkén vallották magukat vajdasági magyarnak), az értelmiségi alkotásvágy állami támogatással valósulhatott meg, persze csak azoknál, akik lojálisak voltak a rendszerhez/párthoz. A Milošević-időszakban a háborús, nacionalista eufóriában Szerbia reformkészsége nehézkes, a világutazáshoz szokott vállalkozóhajlamú vajdasági magyarok elszegényedtek. Különösen sok értelmiségi és szakember vándorolt el külföldre. A középréteg életszínvonala a létminimumra csúszott le, a kreativitás a tudomány és művelődés terén beszűkült, új módokat, utakat követelt magának. Hiányos állami támogatások mellett a civil (non profit) szervezetek is kiveszik részüket a kulturális és tudományos kezdeményezésekben. A Milošević-i korszak után az egyéni alkotásvágy nőtt, a magánkezdeményezések is beindultak, leginkább a helyzetfelmérés terén. Valójában még nem valósult meg a vajdasági magyar értelmiségiek autentikus önszerveződése, hiszen a tudományos intézmények és műhelyek vagy az anyaország támogatására várnak, vagy Szerbia lendületesebb reformtörekvéseire. A vajdasági magyarok, a megmaradás érdekében fordulnak továbbra is saját művelődési és oktatási intézményeik felé. Talpra szeretnék állítani és önállósítani könyvkiadó tevékenységüket, médiahálózatukat, oktatásrendszerüket. A szerb politikai körök ezt gyakran bezárkózásnak és szeparálódásnak, sőt nacionalizmusnak minősítik. Tudományos tevékenység a Vajdaságban, a szerbiai állami oktatási rendszer keretében, részben magán felsőoktatási intézményekben, levéltárakban és non-profit kutató műhelyekben zajlik. A Délvidéken, kisebbségben élő magyarok formálisan elnyerték a nyelvhasználati jogot az általános, közép- és részben a felsőoktatásban is, sőt művelődési és a tudományos intézményeket is létesíthettek főleg a szerbekkel együtt (!), persze „multikulturális együttérzéssel”. Az egybeolvasztott (szerb-magyar) oktatási és művelődési intézményeken keresztül évtizedeken át tart a kisebbségi értelmiségiek csendes asszimilációja. Karriert igazán csak az a kutató ember futhatott be, aki környezetének teljesítményét jóval felülmúlta és nem akadékoskodott, sőt ha elvárták tőle, bizonyította is lojalitását a mindenkori hatalom felé. 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

Sajnos, a magyar értelmiség egy része így olyannyira elidegenedett a nemzeti közösségtől, hogy nem tartotta és most sem tartja szívügyének a magyar anyanyelvű oktatást, vagy a nemzeti identitástudat ápolását, inkább szakmai érvényesülésüket és anyagi boldogulásukat hajszolják. Újabban a magyar tudósok egy része határozottan kinyilvánítja politikai vagy nemzeti érzéseit, és munkájuk során, ha tehetik, kimutatják a magyar származásuk iránti elkötelezettségüket, vagy azt, hogy szívügyük a magyar szellemiségű és anyanyelvű oktatás az óvodától az egyetemig. A vajdasági magyar tudomány új önszerveződésének folyamatában vagyunk, hiszen a társadalmi közéleti feltételek is dinamikusan változnak az országban. Soha jobban, mint most, szükségünk van a tudós elit pozitív magatartásformájára. A változó társadalmi értékek és csüggedés időszakában a megoldási javaslatokra összpontosítanunk. Vajdaságban az utóbbi néhány évtizedben a magyar tudományosság és publikálás irodalom- és nyelvközpontú. A Tito világban is közhelynek számított, hogy ha kisebbségi tudományosságról van szó, akkor az a nyelvtudomány, nyelvápolás. A többi humántudomány területén, a kisebbségi nyelveken nem igen folyhatott felsőfokú képzés, sem pedig önálló tudományos kutatás. Ezért Vajdaságban kevés a szociológus, politológus, de a pszichológus, pedagógus, történész is, aki e tudományok területén és anyanyelvén publikál. A kisebbségkutatás Vajdaságban sokáig a nyelvhasználat témában mozgott. A kilencvenes években a nemzeti kisebbségek magatartásvizsgálata is előtérbe került. Gyűjtemények munkák, tanulmánykötetek bizonyítják, hogy szükségesek az empirikus szociológiai, jogi és politológiai kutatások is a kisebbségek helyzetéről, jogairól. A kisebbségkutatás, akár szociológiai, demográfiai, jogi, vagy politikai vetülete igencsak időszerű téma a délvidéken az utóbbi évtizedben. Anyaországi támogatással sikeres tudományos kutatások folyhattak a következő témakörökben: magyar nyelvű oktatáshálózat feltérképezése, a demográfiai és migráció-, szórványkutatás elmélyítése, valamint több ifjúságkutatás és magatartásvizsgálat empirikus elemzése, szociolingvisztikai kutatások. A nevelés- és fejlődéslélektan és a kétnyelvűség pszichológiája, mely a magyar-szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vizsgálata nyomán kutatható újabban elmélyült empirikus módszerrel gyakorolt kutatás lett.

4. A vajdasági magyarok oktatási és kutatói támogatása az anyaországból Vajdaság az anyaországtól az elmúlt évtizedben, a többi határon túli régiókhoz viszonyítva nem sokat kapott11. A szervezett támogatás Vajdaság felé a magyarországi rendszerváltást követően néhány évvel később, csak 1995 után indult be. Ez persze magyarázható azzal is, hogy Jugoszláviában/Szerbiában nem volt megfelelő fogadó intézményrendszerünk, félelemtől volt terhes a társadalmi légkör, a gazdasági zárlat idején még legális pénz-utak sem voltak. Mégia a vajdaságiak szerint a művelődési intézmények, a magyar nyelvű tájékoztatás, a civil szervezetek, a kiadói tevékenység megszűnt volna anyaországi támogatás nélkül. Az anyaországi támogatást nem csak anyagi szempontból tartják jelentősnek: az erkölcsi támogatás, a kiállás értünk sokszor többet jelentett a pénznél. A pénzsegélyeket ugyan a konkrét személyek és intézmények kapták, de közvetve az egész nemzet számára hasznosak voltak. A támogatás 1995 után őt szakaszra bontható: 11

Lásd többet a témából: Gábrity Molnár Irén: Útkereszteződés – avagy az anyaországi támogatások fogadásának légköre; A kihelyezett tagozatok támogatásának hasznosulása; A Domus Program hasznosulása; In: Támogatás és hasznosulás, Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról, Szerk. Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa, Kiadó: Magyarságkutató Tudományos Társaság, mtt 10. kötete: Szabadka, 2005. pp. 65-88, pp. 165-196., pp. 197-220.


Első szakasz (1990–1995): a támogatás gyenge volt, és személyi kapcsolatoktól függött. Második szakasz (1995–1999): beindult a támogatások intézményesítése, rendszeressé válása és ellenőrzése is. Harmadik szakasz (1999-től, a bombázások évétől 2000-ig, Milošević bukásáig): a legális pénzbeli támogatások nagy része megszűnt Vajdaság felé, ugyanakkor a Magyarországra menekült, bevándorolt vajdaságiak megsegítése példamutató volt. Negyedik szakasz (2000-től 2006-ig): a támogatások módszere a harmadik szakaszhoz viszonyítva homlokegyenest megváltozott. (Pl.: Míg a bombázások évében a tanulók ösztöndíjazása csak Magyarországon történt s igen nagymértékben, addig 2000-től kezdve a szülőföldön való tanulást támogatja az anyaország; ennek szellemében Vajdaságban beindult a kollégiumok, magyar házak építésének pénzelése.) Ötödik szakasz (2006-tól napjainkig): a Szülőföld Alap létrehozása új koncentrált támogatáspolitikai szándékkal, miközben egyes korábbi támogatási alapok és formák megszűnnek. 2007 óta a Magyar Kormány öt olyan intézményt támogat a Vajdaságban, amely nemzeti jelentőségűnek számít és minden évben számíthat a támogatási lehetőségre, ha a korábbival becsülettel elszámol. A támogatást újraosztó intézmények munkájában szinte minden magyarországi kormányváltás után érezhetően változás állt be. A szemléleti és koncepcionális újdonságok egy-egy új ember megjelenésével (pl. az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium vagy egy-egy kuratórium élén) mindig tapasztalható voltak. Az eszközök elosztásában az az előnyös és célszerű, ha a régiókban dolgozzák ki a prioritásokat, az elosztási kritériumokat, sőt ha a juttatásokat is ellenőrzik. A vajdasági felsőoktatás és tudományos kutatások támogatása az anyaországból nem volt folyamatos és nagymértékű, ellentétben a többi régióéval. Főleg az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány finanszírozták a civil szervezeteken keresztül a vajdasági ösztöndíjakat, a kiadótevékenységet, rendezvényszervezést. 2000 után az Arany János Alapítvány12 már a tudományos kutatás magasabb szintjén igyekezett támogatni a kutatóműhelyeket és egyéneket13 is. Az elmúlt tizenöt év támogatásában az ösztöndíj-politika és a segélynyújtás volt a fő terület. Komolyabb intézményhálózat-építésekre nem került sor. Kétség kívül voltak fontos beruházások is: zentai kórház, újvidéki, muzslai, újvidéki kollégiumok, stb. Az itthoni felsőoktatás fogadókészségének hiánya miatt nem volt lehetőség az intézményfejlesztésre egészen a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar beindításáig, amikor a magyar állam nemzeti intézményként kezelvén minden évben eljuttatja a tevékenységéhez olyan fontos támogatási összeget. A támogatások nyomán született eredmények nem elégé közismertek. A tudományos kutatások egy részét ugyan publikálták, vagy rendezvényeken mutatták be, de még mindig az a benyomásom, hogy a vajdasági tudós értelmiség egy része el van foglalva a maga megélhetési gondjaival. Az elmúlt tizenöt évben anyaországi segítséggel sem tudtuk megfelelően támogatni a vajdasági magyar iskolahálózatot, úgy, hogy megállítsuk elsorvadását (tanuló és tanár hiányában). Erről számos tanulmány és publikáció született 1997-től kezdve napjainkig. Itt 12

A MTA mellett működő Arany János Alapítvány 2005 végén megszűnik. A kilencvenes évek elejétől nem csak azért mentek magyarországi egyetemekre a vajdasági fiatalok, hogy ott diplomát szerezzenek és visszajöjjenek, hanem azért, hogy menedéket találjanak a háborús körülmények elől. Az emigráció a magyar értelmiségi réteget veszélyeztette, mert a kezdeti lendületet az anyaországi továbbtanulás lehetősége terén utólag a hazai magyar tagozatok részleges leépítését eredményezte. 13


nem csak az anyanyelvű oktatásról van szó, hanem színvonalas oktatást nyújtó, korszerű iskolákra van szükség, ahol európai színtű oktatás folyik, ezért a fiatalok nem vágynak külföldre. A vajdasági állami magyar felsőoktatásban meg kellene kezdeni a hiányzó szakemberek képzését (magyarul tudó tanárok, mérnökök, kertészek, üzletemberek); számukra magyar tagozatokat kellene nyitni az egyetemeken, korszerű magyar tankönyveket biztosítani, és művelt, felkészült tanárokat munkába állítani. Ennek a tömbben élő magyarok térségében van értelme. A vajdasági felsőoktatási rendszerben nincs autonóm magyar oktatási rendszer. Magyar nyelvű oktatás a szerbiai törvények értelmében egyelőre nem is lehet, semmilyen alanyi jogon, mert a felsőoktatás csakis államnyelven, esetleg világnyelven (pl. angolul) folyhat. Részleges magyar oktatás az Újvidéki Egyetemen van, de nem intézményesített (állami) magyar felsőoktatásként. A magyar nyelvű tagozatok vannak az egyetem 4 szabadkai székhelyű karán, illetve a szabadkai főiskolákon. Az anyaországi kihelyezett tagozatok szabadkai és zentai főiskolai próbálkozásait még nem akkreditáltak Szerbia területén, és csak részben illeszkednek az itteni felsőoktatási rendszerhez. Ennek ellenére az általuk kiadott diplomák honosítása elkezdődött. Külön akadály, hogy eddig nemigen lehetett egyeztetni a hazai állami támogatásokat az anyaországéval, mert az volt a törekvés, hogy amit a szerb állam nem támogatott, azt pótoljuk ki az anyaországiból. Újabban a szerb kormány és a tartományi vezetés is hajlik egy-egy új kedvezményezés vagy megsegítés felé a nemzeti kisebbségek intézményrendszerében. Igaz, gyakran csupán a nemzetközi köztelezettségeknek tesznek eleget, de akkor is fontos, hogy az anyaországi támogatások kiegészítsék az itthoni hiányokat. Megtörténik, hogy a magyarországi támogatás nem illeszkedik a Vajdaságban már működő állami intézményrendszerhez. Ha ugyanis ott nyitunk kihelyezett tagozatot, ahol már van egy hasonló profilú intézmény, akkor megfojtjuk a meglévő főiskolát, de nem építünk fel újat. A párhuzamosság nem mindig ésszerű. Az anyaországi támogatások jövőjéhez fontos: – Egyrészt ki kell használni a meglévő állami intézményekben elérhető, bár leszűkült kutatási, tanulási, publikálási lehetőségeket. Államközi megegyezésekkel, majd közös beruházásokkal ezeket külföldről is meg lehetne támogatni. – Másrészt itt van az állami intézmények tevékenységében jelentkező hiányosságokat pótló civil szervezetek munkája, amelyek a kilencvenes években megújultak, minőségi változáson mentek át, éppen a magyarországi tudományossággal való kapcsolattartásnak köszönhetően. Igaz, a hiányos infrastruktúrájuk, az elégtelen pénzforrás, a kapcsolathiány a világgal megnehezíti a munkájukat, de az egyének és kis csoportok tenni akarása megvan.

5. Magyar tudósok Vajdaság szerte A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) 1886-ban alakult meg. Ma Nikola Hajdin az elnöke. A magyarok közül rendes tagja volt 2000-től Ribár Béla (1930-2006) fizikus és Várady Tibor (szül. 1939, Nagybecskerek), nemzetközi jogászunk (nemzetközi magánjog és a kereskedelmi jog szakembere), 2003 óta (1987-ben a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia = VANU levelező tagja is). A Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia (VANU) sorsa sajnos a szerb politikai hangulattól függ, amikor elismerik, vagy éppen nem ismerik el (nem is pénzelik) önálló tevékenységét. Tito idejében önálló intézmény volt, de Milosevic alatt felszippantották a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiába. Tizenöt tartományi tudós (köztük 5 magyar)


2004 júliusában megalakította az önálló Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémiát, amit nem támogatnak a belgrádi körök. Köztük vannak, rendes tagként, nyugalmazott egyetemi tanáraink: Kasztori Rudolf (növényélettan, környezetvédelem). Levelező tagok: Gaál Ferenc (analitikai kémia, környezetvédelem), Pap Endre (az Európai Tudományos Akadémia tagja 2004-től, matematika, mértéktan, fázisrendszerek, funkcionális analízis), Göncz Lajos (pszichológia, neveléspszichológia, kétnyelvűség), Szalma József (polgári-, környezetvédelmi-, alkotmányi-, kisebbségi jog). Magyarul tudó kutatók/oktatók számát az Újvidéki Egyetemen hivatalosan egész pontosan nem tudjuk, mert nem minden intézmény vezeti alkalmazottjainak nemzetiségi hovatartozását, de maguk a kutatók és tanárok sem jelzik nemzetiségüket inkább csak nyelvtudásuk az a mérce ami alapján számba vehetők. A több száz magyarul tudó kutató és értelmiségi között a Délvidéken nincs mindenkinek egyetemi kinevezése, sokan nem is taníthatnak, de potenciális káderekként számítunk rájuk. Ezúttal helyszűke miatt kihagytam azokat a kádereket, akik nem oktatnak, vagy nincs egyetemi titulusuk, azokat is, akik már nyugdíjba mentek, és akik külföldre távoztak. Az irodalom és nyelvtudományok művelése a Bölcsészettudományi Karon, az újvidéki Magyar Tanszéken 1959-ben indult. Ma a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken dolgoznak: Bányai János (Irodalomtörténet, Esztétikatörténet), Bosnyák István (Régi magyar irodalom), Csáky S. Piroska (Szakirodalmi tájékoztató, Könyvtártan), Gerold László (A XIX. század magyar irodalma), Jung Károly (Népköltészet, Etnológia), Káich Katalin (A magyar nép története, Művelődéstörténet), Láncz Irén (Bevezetés az általános és magyar nyelvészetbe), Molnár Csikós László (Fonetika, Mondattan), Utasi Csaba (A 20. század magyar irodalma), Bagi Ferenc (Mai magyar nyelv, A magyar nyelv és irodalom tanításának módszertana), Cseh Márta (Szókészlettan és alaktan, Mai magyar nyelv), Papp György (Nyelvművelés és helyesírás, Kontrasztív nyelvészet), Andrić Edit (Mai magyar nyelv, A magyar mint idegen nyelv), Csányi Erzsébet (Világirodalom), Danyi Magdolna (A nyelvvizsgálat mai módszerei), Rajsli Ilona (A magyar nyelv története, Dialektológia), Hózsa Éva (irodalomtörténet – irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány), Katona Edit (nyelvművelés), Faragó Kornélia (irodalomelmélet), Csorba Béla (Mai magyar nyelv, lektor), I. Csapó Julianna (szakirod. tájékoztató), Szikora Judit (módszertan), Harkai Vass Éva (irodalom), Pásztor Kicsi Mária (nyelvész) és a tehetséges tanársegédek, Utasi Csilla (irodalomelmélet), Bence Erika (irodalom). A Szerb Nyelvi és Általános Lingvisztikai Tanszéken Páll Sándor, délszláv–magyar irodalmi kapcsolatokat, fordításelméletet tanít. A Német Nyelv és Irodalom Tanszéken oktatnak: Schnell–Živanović Margita, lingvisztika, német nyelv és Kovács Róbert, lektor; kontrasztív nyelvészet (német, szerb, magyar). A zombori Tanítóképző Szabadkai kihelyezett tagozatán is vendégeskednek: Káich Katalin, Hózsa Éva, Raffai Éva; a magyar nyelvet, beszédkultúrát Silling István adja elő a jövendő tanítóinknak. Bogner István viszont a német nyelvre tanítja egyetemistáinkat. A futó, magyar vonatkozású, humán tudományi projektumok: 1. Minisztériumi projektumok: - Kód, kultúra, irodalom, régió (projektumvezető: dr. Káich Katalin) - Nyelvi identitás és nyelvi tervezés Vajdaság eurólingvisztikai terében (projektumvezető: dr. Miroslav Dudok) - A kisebbségi irodalmak tipológiai státusa, komparatív alapjai és folyamatai a pannon térségben (projektumvezető: dr. Julijan Tamas) 2. Tartományi tudományos projektumok:


- A vajdasági magyar irodalom interkulturális kontextualizációja Projektumvezető: dr. Csányi Erzsébet. Ennek keretében: KONTEXTUS-konferenciák (2006, 2007, 2008) Összehasonlító irodalomtudományi és intermediális konferenciasorozat (2006, 2007, 2008) a regionális hálóépítés jegyében Újvidék-Eszék-Pécs-Maribor tudományos műhelyeinek részvételével. A Kontextus könyvek társkiadója az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Támogatója a Szülőföld Alap és a tartományi titkárságok. - A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia projektuma – tutoriális képzéses kutatóprogram 2002 óta minden évben, Projektumvezető: dr. Csányi Erzsébet - Moholy-Nagy Médiumkutató Műhely intermediális projektum 2008 óta, Projektumvezető: dr. Csányi Erzsébet. A régió releváns tudományos kutatási témái, amelyek feldolgozásra kerültek a közelmúltban, valamint tervezendők a közeljövőben Irodalomtudományok és nyelvtudományok területén Vajdaságban14. Irodalomtudomány: 1. vajdasági magyar irodalom 2. kortárs magyar irodalom 3. összehasonlító irodalomtudományi kutatások 4. irodalomelméleti kutatások 5. drámatörténeti, színháztörténeti kutatások 6. bibliográfiai kutatások Nyelvtudományok: 1. dialektológia 2. kontrasztív nyelvészet, kontaktológia 3. élőnyelvi kutatások 4. névtudományi kutatások 5. szótártani kutatások Néprajzi kutatások: 1. mesekutatás, mesegyűjtés 2. összehasonlító (délszláv - magyar) néprajzi kutatások Intermediális, médiaelméleti kutatások A pszichológiai kérdések keretében új keletű szociológiai-lélektani tanulmányok a hetvenes években jelentek meg Hódi Sándor tollából. Göncz Lajos több évtizede foglalkozik nevelésés fejlődéslélektannal és a kétnyelvűség pszichológiájával, mely a magyar-szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vizsgálata nyomán kutatható. Sajnos, a pedagógusképzés a Vajdaságban külön hiányolja a magyar pszichológust; magyar pedagógusunk pedig kevés van. A pedagógiát-didaktikát Josip Ivanović docens adja elő, aki szerencsénkre kitűnően beszéli a magyart is. A közgazdasági témájú kutatások zömét a szabadkai Közgazdasági Kar magyar tanárai és munkatársai végezték, ritkábban publikálták is. A gazdasági életet illető kutatások legtöbbje beleolvadt az állam által megrendelt projektumokba, és nem magyar nyelven íródtak. Sági András - mikrogazdaságtan, Zimányi Veronika - szervezéspszichológia, Szalai Suzana piackutatás, Lovászi Ilonka, Csüllög Mária, Kis Tibor, Mészáros Katalin és Szedlák Otília gazdasági matematikusok, Petkovics Györgyi - számviteli szakember. Gábrity Molnár Irén, gazdaság- és oktatásszociológiával, emberi erőforrással foglalkozik. Fiatal kutatók: Dobrodolac Seregély Tünde (ökonometria), Szlávity Ágnes, Szakáll Márton (szervezéstan), Sörös László (informatika adatbázisok), Harmath Péter (szervezeti szerkezetek). 14

Javaslatokat Csányi Erzsébet és Hózsa Éva egyetemi tanároktól kértem. A szövegben az ő javaslatuk áll.


A Szabadkai Közgazdasági Kar 50 éves oktatási hagyomány után több mint 5000 hallgatóval rendelkezik. Ebből több mint 700 magyar egyetemista15. A legújabb tantervét és programjait 2005. március 8-án fogadta el az Egyetem, amelyben alkalmazzák a Bolognay- és a Lisszaboni Deklaráció alapelveit. A megszerezhető diplomák: alapszakon oklevél 3 év után, 4 év alatt szakosított közgazdász, 5 év alatt a postgraduális master illetve magiszteri cím a 6. befejeztével; végül a PhD szak. A szabadkai Közgazdasági Kar, az új departman féle szervezési formában, a következő 9 szakágat kínálja a hallgatóknak: Agrárgazdaságtan és agrobiznisz Európai gazdaságtan és biznisz Pénzügyi és biztosítási szak Kvantitatív gazdaságtan Marketing Menedzserképző szak Ügyviteli információs rendszerek Számvitel és revízió Kereskedelem A tudományos projektumok kidolgozásában valamikor jelentős állami és vállalati megrendeléseknek tett eleget a karon dolgozó szakemberi csoport. Ma kevesebb vállalati megrendelés van, így főleg Minisztériumi támogatással folynak a nagyobb kutatások: a. makrogazdaságtan szinten - magánosítás hatása - a makrogazdasági intézkedések szektori hatásai b. kistérségi kutatások - regionalizáció - mezőgazdaság tranzíciója, agrárgazdaság c. vállalkozástan - vállalati stratégiai fejlesztés, vállalatigazgatás d. piackutatás - mezőgazdasági termékek marketingje A karon tudományos kutatás folyik a tanszékeken és a hallgatóság körében is. A túlteljesítőknek alakult a Tehetség/kreatívok Központ, ahol empirikus kutatással, vagy számítógépes adatfeldolgozással, rendezvények szervezésével foglalkoznak a hallgatók. A magyar ajkú egyetemistáknak alkalmuk volt megszervezni és végighallgatni a IV Vajdasági Tudományos Diákkonferenciát 2005 novemberében. A VMF Kollégium ösztöndíjprogramban eddig 3 magyar leány vett részt tutoraik segítségével. Reményeink szerint ők a közeljövőben tanársegédeink lesznek. Történészeink közül, azokat említem, akik jelenleg egyetemi kinevezéssel rendelkeznek. A Bölcsészeti karon, Györe Zoltán történészünk kutat (magyar/szerb nemzeti megújhodás), Pál Tibor pedig a középkori történelmet (Kossuth Lajos Dunakonföderáció-tervezete és a délszláv népek témakör). A magyar szociológiai tanulmányokat nem kimondottan diplomás szociológusok írják a Vajdaságban, hanem tudósok/értelmiségiek, akiket a jelenkor időszerű társadalmi szerkezete, mozgásai és konkrét problémái érdeklik. A kilencvenes évek második felében a folyamatos 15

Hallgatói létszám a Közgazdaságtudományi Karon 2004/2005: összes hallgató száma: 5 624, magyar hallgatók száma: 728. Összes elsősök száma: 1 254, a magyar elsősök száma: 161.


migráció és az áldatlan társadalmi-gazdasági helyzet közepette a magyar értelmiségieket igen izgatta a vajdasági magyarság itt marasztalásának és identitástudata megőrzésének a kérdése, az oktatásstatisztika16. Losoncz Alpár pedig a Műszaki karon (szociológia, filozófia). A Közgazdaságon G. Molnár Irén tanítja (gazdaságszociológia). Vajdaságban a szociológiai tudomány oktatását természetesen a Bölcsésztudományi karon végzik, ahol kutatási projektumokat is vezetnek, köztársasági támogatással. Az aktuális témák multidiszciplináris jellegűek: 1. A multikulturalizmus és regionalitás szociológiai szempontjai Vajdaságban (Tripkovic Milan) 2. A szociális tőke, mint a tranzíció potenciálja (Losoncz Alpár) 3. Oktatás-nevelés fejlesztésstratégiája (Kamenov Emil) 4. Az európai identitás fejleszthetőségéről… (Göncz Lajos) A szociológiai jellegű magyar érdekeltségű kutatásokat nem állami intézményekben végzik a szakembereink. Főleg anyaországi támogatásokkal (pályázati vagy megrendeléses projektumok) működnek a vajdasági tudományos civil szervezetek. A kisebbségkutatás Vajdaságban sokáig a nyelvhasználat témában mozgott. A kilencvenes években a nemzeti kisebbségek magatartásvizsgálata is előtérbe került. Gyűjtemények munkák, tanulmánykötetek bizonyítják, hogy szükségesek az empirikus szociológiai, jogi és politológiai kutatások is a kisebbségek helyzetéről, jogairól. A kisebbségkutatás, akár szociológiai, demográfiai, jogi, vagy politikai vetülete igencsak időszerű téma a délvidéken az utóbbi évtizedben. Anyaországi támogatással tudományos kutatások folyhattak a következő témakörökben: magyar nyelvű oktatáshálózat feltérképezése, a demográfiai és migráció-, szórványkutatás elmélyítése, valamint több ifjúságkutatás és magatartásvizsgálat empirikus elemzése, szociolingvisztikai kutatások. A nevelés- és fejlődéslélektan és a kétnyelvűség pszichológiája, mely a magyar-szerbhorvát kétnyelvűség lélektani vizsgálata nyomán kutatható újabban elmélyült empirikus módszerrel gyakorolt kutatás lett. Jogtudományi írások több területet ölelnek fel: legtöbb jogász a hazai jogrendszer sajátosságaival foglalkozik, de néhányan a nemzetközi jogismeretük által is hírnevet szereztek (Várady Tibor, Bozóki Antal). A kisebbségi jogok, a nyelvhasználat kérdései, egyenjogúság, majd az autonómia kérdése a kilencvenes évek végén új kutatási területet nyitott a vajdasági magyar jogászok számára. A Jogi kar tanárai: Szalma József kötelmi jog, Kartag-Ódri Ágnes állam és jogelmélet, Fejős István büntetőeljárás, Szűcs Magdolna római jog. Korhecz Tamás, Víg Zoltán és Lesch Endre magánegyetemen tanítanak (Singidunum Egyetem). A Művészeti Akadémián majdnem tíz oktató és munkatárs látja el minden második évben a magyar tagozaton a munkát. Kinevezésük van: Hernyák György, tanszékvezetőnek, László Sándor osztályvezető tanárnak. Tanársegédek: Mezei Zoltán, Nagypál Gábor, Pálfi Ervin.

6. Tudományos műhelyek tevékenysége Délvidéken A Magyarságkutató Tudományos Társaság 1991-ben azzal a céllal alakult, hogy tudományos – szociológiai, pszichológiai, demográfiai, néprajzi, jogtudományi, történelmi és más társadalmi jellegű – kutatásokat folytasson Vajdaságban, szakirodalmat gyűjtsön, 16

Lásd a Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatásait az időszerű szerb társadalmi/gazdasági környezet (Gábrityné Molnár Irén), a magyar kisebbség iskolázottsági szintje (Mirnics Károly), a pedagógushiány (Tóth Lajos), a nyelvhasználati kérdés jogi szempontjai (ifj. Korhecz Tamás), a magyar tudományos kutatók (Ribár Béla), a nemzeti-vallási tudat egybefonódása (Gábrityné Molnár Irén).


szakmunkákat jelentessen meg, külön tanulmányköteteket publikáljon, tanácskozásokat, kiképzéseket és előadásokat szervezzen. Tagjai egyetemi tanárok, tudományos kutatók, értelmiségiek, újságírók, közéleti személyek. A Társaság a következő kutatási témákkal foglalkozott: nemzeti és vallási azonosságtudat, kisebbségi életfelfogások, emberjogi és kisebbségjogi kérdések, anyanyelvű oktatás, a vajdasági iskolahálózat feltérképezése, felsőoktatás elaborálása, a vajdasági magyarság migrációja, demográfiai, történelmi és helytörténeti, szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai kutatások, az értelmiség, a szórványban élők és az ifjúság magatartásvizsgálata, cím- és adattárak összeállítása a vajdasági magyarokról, intézményekről. A Magyar Tudományos Akadémia a Társaságot 2002-ben Vajdasági Kutatóállomásának nevezte ki. Ettől kezdve a Társaság kutatási témái: kisebbségi magatartásvizsgálatok- magyar közösség etnikai önszerveződésének feltételei, a vajdasági magyarok időszerű állapotvizsgálatai a változó demográfiai, politikai és tranzíciós gazdasági feltételek közepette (9 kutatás); az anyanyelvű oktatás múltja és jövője, a vajdasági iskolahálózat feltérképezése (10); a nemzeti, vallási és polgári identitás (3 kutatás); ifjúsági kutatások (3); a vajdasági magyarok migrációja (2), demográfiai- és szórványkutatások (3); munkaerő-kutatás (3), nyelvpszichológiai és szociolingvisztikai projektum (2), a civil szervezetek kutatása és egyéb adattárgyűjtés (3), gazdaságfejlesztés (1). A kutatások módszertana főleg empirikus adatgyűjtés (mélyinterjú, kérdőívezés), magatartásvizsgálat, esettanulmányok, dokumentum- és statisztikaelemzés. A tudományos kutatásokat a Magyarságkutató rendszeresen publikálja, saját kiadványsorozatban (eddig 22. kötet jelent meg, ebből 13 az mtt könyvtársorozatában), valamint vajdasági és külföldi (főleg anyaországi) szaklapokban. A Társaság publikációi és több tíz tudományos konferenciája, tizenöt éves munka eredménye, miközben tevékenységét főleg pályázatok útján szerzett támogatásokból végzi. Pályázunk alapítványoknál (Szülőföld Alap, Illyés Közalapítvány Budapest, Esély a stabilitásra - Szeged), vagy Minisztériumoknál (Határon Túli Magyarok Hivatala, Nemzeti Kulturális Alapprogram – Budapest). Kutatási megrendeléseket kap a Vajdaság Tartomány Végrehajtó Bizottságának titkárságaitól (Oktatási-, Művelődési és a Jogalkotási-‚ Közigazgatási- és Nemzeti Kisebbségi Titkárság), a Magyar Nemzeti Tanácstól, kutató intézetektől (Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Jeltárs – Budapest), médiaházaktól (Magyar Szó, Enamiké, Pannon Alap), vajdasági önkormányzatoktól. A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság munkájában felfigyeltek értékes rendezvényeire és hiánypótló kiadványaira (sorozatszerkesztő: Ribár Béla, Szalma József): A reáltudományok jugoszláviai magyar művelői; Magyar tudomány a Vajdaságban; Délvidéki/vajdasági magyar helységnevek; A társadalomtudományok jugoszláviai magyar művelői; A magyar államiság ezer éve; Környezetkímélő mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés a Vajdaságban; A magyar tannyelvű oktatás helyzete, kulcskérdései és távlatai a Vajdaságban; Ingatlannyilvántartás; A reál- és társadalomtudományok jugoszláviai magyar művelői; A nemzet könyvtárának szerepe művelődési életünkben; A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a Vajdaságban, Kortárs vajdasági magyar művészek lexikon; Vajdaság környezet-egészségügyi értékelése az ezredfordulón; Herczeg Ferenc tanácskozások; Történelemtanításunk alappillérei egy összehasonlító tanulmány tükrében – Nemzeti azonosságtudatunk alapkövei; A vajdasági magyarság és az autonómia; Deák Ferenc „a haza bölcse”; A Nagy Fejedelem szabadságharca; Rémuralom a Délvidéken; Történelmi múltunk és jelenünk. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium 2001-ben alakult, és olyan tudományosoktatási intézmény kíván lenni, melynek célja a vajdasági magyar tudományos utánpótlás tervszerű nevelése. A felsőfokú tanintézmények keretein belül igyekszik felkutatni és


felkarolni a legtehetségesebb magyar egyetemi hallgatókat, egyengetni útjukat tanulmányaik során - egy fiatal értelmiségi elit kialakítása érdekében. A cél kinevelni Vajdaságban egy nyitott gondolkodású, európai értékrendet valló, szerbül is tudó, magyar értelmiségi elitet, a leendő magyar egyetemi tanárokat és be is juttatni őket az egyetem megfelelő munkahelyeire. A kollégium tagsága többrétű: diákok (kollégisták – nyertes ösztöndíjasok), tanárok, kutatók (Professzorok Tanácsa), szakmai tanácsadó tagok és támogató tagok. A Professzorok Tanácsán belül tudományterületek szerinti szakkollégiumok alakulnak. Az elnökség a nyertes pályázóval egyetértésben és szükség szerint a Professzorok Tanácsának illetékes szakkollégiumával konzultálva jelöli ki a leendő tutort. A VMFK eddig három tudományos diákkonferenciát szervezett (Szabadka, Újvidék, Zenta) és publikálta a fiatalok dolgozatait. A magyar értelmiségiek jóvoltából, a Délvidéken helytörténeti, néprajzi és levéltári kutatások is folynak. Jung Károly egyetemi tanár, író, a magyar, de a komparatisztikus (délszláv) néprajzkutatással is foglalkozik. A népi vallásosság terén kupuszinai Silling Istvánt (nyelvjárások; a vajdasági magyarok népköltészete; Bácska művelődéstörténete; vallási néphagyomány), a tárgyi néprajzkutatásban Beszédes Valériát és Harkai Imrét (népi építészet) említem és Csorba Béla (Temerin) írásait. Kalapis Zoltán néhány kötetben mutatkozott be: letelepülők, mesemondók, vásárosok. Egybekapcsolta a néprajzot a művelődéstörténettel, a szociográfiát a történelemmel. Penavin Olga hagyatéka és népi kalendáriuma nagy érték. Néprajzkutatásokban jeleskedik még a Kis Lajos Néprajzi Társaság (Szabadka), a Dudás Gyula Múzeumi Levéltár (Zenta), Thurzó Lajos Művelődési Egyesület (Zenta), a Szociográfiai Műhely (Kanizsa), Monográfiabizottság (Bácskossuthfalva). Fontosak a civil kezdeményezések és műhelyek (tájházak), mint például a Kiss Lajos Néprajzi Társaság (1998, Szabadka), a Vajdasági Magyar Folklórközpont (Szabadka), de itt vannak azok a személyek is, akik saját településük teljes társadalmi tudatát gyűjtik össze és végül a műemlékvédelem hatáskörébe tartozó tájházak, melyek üzemeltetését és fenntartását a közösség vállalta magára. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság néprajzi kutatásokkal, tanácskozások szervezésével foglalkozik. Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza Vajdaság negyvenegy (a Bácskában huszonkettő, a Bánságban tizennyolc, Szerémségben egy) magyarlakta településén végzett kérdőíves kutatás eredményét tartalmazza. A kutatási program 2001-ben zárult, bemutatásra 2002-ben sor. A többéves tevékenység másik, rendkívül fontos része a Vajdaság egész területéről érkező gyűjtők munkájának koordinálása. Lelkes kutatói: Dr. Papp Árpád antropológus/néprajzos és Dr. Raffai Judit (néprajz, mesekutató), akik a Szabadkai Városi Múzeum alkalmazottjai. A 2005-ben jött létre a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság AT által alapított Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amely a vajdasági magyarság tudástárának összeállítását vállalta magára. Tevékenységének a célja esernyőszervezetként, a nemzeti közösségünket átfogó, kulturális szerveződéseket hálózatosan egybekapcsolni (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem), majd felvállalni ennek a munkának az irányítását az egész régióra kiterjedő közművelődési tanácsadással és szolgáltatásrendszerrel. A szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet jogi státuszát tekintve közszolgálati kulturális intézmény, amely az ingatlan kulturális javak védelmét látja el (kilenc község területén: Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Kikinda, Törökkanizsa és Csóka). Az intézet feladata az épített népi kultúra térképezése és a felújítási javaslatok megtétele. Néprajzzal immár 3 évtizede Dévavári Beszédes Valéria foglalkozik, akinek köszönhetően védelem alá kerülnek a kilenc község területén meglelhető régi értékes házak és emlékek.


7. Tudományos kapcsolatok a világgal és az anyaországgal Az Újvidéki Egyetem tanárainak szakmai kapcsolata az anyaország tudományos és oktatási intézményeivel gyakran egyéni kutatói és publikálási lehetőségek által épült fel. Az intézmények kapcsolatok az utóbbi másfél évtizedben részben leépültek. Néhány éve a Bolognai folyamatok hatására a nemzetközi tudományos együttműködés kitágult, ugyanakkor szerbiai intézményekben nagyobb a fogadókészség. Az Újvidéki Egyetemnek, de külön-külön a 14 karnak is vannak új nemzetközi kapcsolatai, szerződéses együttműködései. Ezek főleg 3 területen zajlanak: tanárok, tanársegédek (fiatal kutatók) és a hallgatók cseréje; azután, közös kutatói tevékenységek, pályázások projektumokban; végül, közös konferenciák, publikációk elkészítése. Sajnos a közös stúdiumok, kurzusok és szakirányok nyitásában még csak elvétve van együttműködésünk külföldi karokkal. Pozitív példa a Magyar tannyelvű tanítóképző Kar és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógiai Kar közös intézményi együttműködése és szakirányai (Specializálós kurzusok). Az akkreditációs lehetőségek és az elhúzódó adminisztrálás ezt akadályozza. A nemzetközi kapcsolatokban az egyetem a hivatott, de nincs akadálya annak se hogy egy tudomásra vétel után a karok külön szerződéseket kössenek külföldi intézményekkel. A nemzetközi programokat a rektorhelyettes rendezi: prof. Dr. Branislav Đurđev. A nemzetközi kapcsolatok irodában dolgoznak a lelkes fiatalok: Ivana Vujkov, Dubravka Gavrančić, Milan Vurdelja és Miloš Milutinović. Az Egyetemen aláírt együttműködési szerződések három csoportba foglalhatók össze: 1. Regionális jellegű intézményes együttműködés: 21 szerződés 2. Az európai egyetemekkel való kapcsolat: 17 szerződés és 3. Európán kívüli egyetemekkel való együttműködés: 15 szerződés. Létezik hármas szerződés még 1998-ból Szerbia, Magyarország és Románia egyetemei között. Köztük van az Újvidéki Egyetem, Szegedi Egyetem és a Temesvári Nyugati Egyetem, meg a Kolozsvár-i Babes-Bólyai is. Szerintem egy újabb konkretizált egyetemközi hármasszerződésnek nem lesz akadálya. A részletes áttekintést az Újvidéki Egyetem nemzetközi kapcsolatairól és néhány pozitív kari példát lásd a mellékletben. Szerbiában a karok is kezdeményezhetnek önálló nemzetközi együttműködést, rendszerint a szakma keretein belül, amivel legtöbbször az Újvidéki Egyetem karai közül a Természettudományi-matematikai Kar (35) és a Műszaki kar (20) élt. Lássuk az együttműködés gyakoriságát 2006-ban a hosszú távú (nem alkalmi) együttműködés esetében karonként17: 8. táblázat. Nemzetközi kapcsolatok adatai az Újvidéki Egetemen Kar neve Intézmény száma, Ebből akikkel magyarországi együttműködést tart intézmény fenn Művészeti Akadémia 15 3 Közgazdaságtudományi Kar 7 Bölcsészettudományi Kar 9 1 17

Lásd az Újvidéki Egyetem honlapján: www.ns.ac.yu


Építőmérnöki Kar Orvostudományi Kar Természettudományi Matematikai Kar Mezőgazdasági Kar Jogtudományi Kar Műszaki Kar Tanítóképző Kar Összesen

2 1 35 15 17 20 4 125

1 4 2 4 3 1 19

A kari együttműködések (13 kar) gyakorisága szerény, sőt nem kielégítő, hiszen mindössze 125 intézménnyel tartjuk a kapcsolatot. A magyarországi karokkal fenntartott kapcsolat különösen gyenge, mert mindössze 19 karról van tudomásunk, akik szerződéses kapcsolatban vannak valamely vajdasági karral. Az anyaországi karok közül a budapestiek vezetnek (8 szerződéses intézményi kapcsolattal), majd a Szegedi Tudományegyetemről (4), a Pécsi Tudományegyetemen (3) és a többiek (Miskolc, Veszprém, Gödöllő és Esztergom) mindössze egy-egy intézményes szerződéssel rendelkeznek. Csalódottan vehetjük tudomásul, hogy a hallgatók és tanárok számában is jelentősen nagynak számítható karok, mint a Közgazdaságtudományi-, Orvosi-, sőt a Bölcsésztudományi Karnak sincsenek magyarországi kapcsolatai. A szabadkai Építőmérnöki- vagy a zombori Tanítóképző pedig hihetetlen, de csak egy-egy anyaországi intézménnyel kötött szerződést, pedig magyar tannyelvű oktatást is végeznek. 8. MTA Határon túli köztestületi tagság18 Az Akadémiának, 2000 óta vannak határon túli tagjai is. A Délvidékről külső tagok: Kasztori Rudolf (szül: 1935, Károlyváros (Karlovác); növényélettan, a növények táplálkozása, az agroökoszisztéma védelme; Agrártudományok Osztálya, 1998 óta kültag), és Čamprag Dušan (szül: 1925, Ada, növényvédelmi állattan, Agrártudományok Osztálya 2004 óta kültag). Az MTA a magukat magyarnak (is) tartó, tudományos fokozattal rendelkező kutatóknak felajánlotta azt a lehetőséget, hogy belépjenek az Akadémiai köztestületébe. Először a Kárpátmedencei köztestület jött létre, akikkel az operatív kapcsolatot az MTA területi központjai tartják (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém). A Vajdaságból 185 fő (ebből 2 fő akadémikus) jelentkezett (2007 novemberéig) a köztestületbe. Legtöbben a nyelv és irodalom szakosztályba, majd a közgazdasági-jogi és a műszaki osztályhoz tartoznak. 2001-re vált lehetővé a szülőföldi kutatástámogatások odaítélése, pályázatot a külső tagok, valamint a köztestület határon túli tagjai nyújthatnak be. Az 2002. évi pályázati felhívás több új lehetőséget (könyvkiadás támogatása, tudományos műhelyek támogatása, akadémiai kutatóállomások létesítése határainkon túl) is tartalmazott. A program elsősorban azokat a tudósokat támogatja, akik a magyar kultúra, tudomány hordozói, képviselői és gyarapítói, állampolgári hovatartozástól függetlenül. A tudományosság határokat nem ismerő értékéből kiindulva, Magyarországnak és a magyar kutatóműhelyeknek is szükségük van a határon túlról érkező kutatók színvonalas munkájára, tehát nem csak az ösztöndíjasok személyes hasznosultságát kell elérni, hanem az intézményes, publikálható, közös kutatócsoportokban működhető folyamatos munkát elősegíteni. 18

Lásd a MTA honlapját: www.mta.hu


9. Fiatal káderutánpótlás és doktorandusképzés A fiatal tudósjelöltek kérdőíves lekérdezésekor néhány éve19 megállapítható volt, hogy a doktori képzéshez az egyéni boldogulás motívuma a biztató, de ehhez a nehezen elérhető jövő képzete társul. A Délvidékről elvándorolt, vagy ideiglenesen Magyarországon, vagy bárhol a világban tanuló fiatal tudósok szorongva tervezik jövőjüket, hiszen bizonytalan a kutatói munkahely a szülőföldön, ugyanakkor nehéz elszakítani a regionális és családi kötődéseket. Az anyaországban tanulók esetében, a Magyarországhoz való kötődés szinte észrevétlenül alakul ki a saját munka kiteljesedésében, egy új referenciacsoport megteremtődésében, a társadalmi elvárások rejtett beépülésében, az értékes tudományos képzésen való részvétel formájában. Amikor a hazatérési szándék minimális, megjelenik a külföldi munkavállalási cél, párosulva az ottani karrierépítéssel. Ezért, a határon túli magyarság támogatásának fontos irányelve a szülőföldön maradás támogatása, azonban kétséges, hogy ez az elv akkor is alkalmazható, ha ellentétben áll az egyéni önmegvalósítási törekvésekkel, vagy az érintett nemzedék egyéni sajátosságaival (munkavállalás és egzisztenciateremtés, mint életfeladatok, individualizmus, mint társadalmi-kulturális sajátosság). A jelenlegi szerbiai rendszerben nem túl sok pozitív távlattal kecsegtet az a törekvés, hogy a jól képzett, magyarul tudó, doktorált munkaerő ott maradjon, távol az európai munkaerőpiactól, pedig a fiatal kutatóknak van érzelmi kötődésük szülőföldjük iránt. A doktorálni vágyók magyarországi továbbtanulásának és ösztöndíjazásának jelenlegi gyakorlata a fenti eredmények fényében gyökeresen újragondolható. A szülőföldön való érvényesülést leginkább elősegítené: ha módot teremtünk a vajdasági kutatóhelyek folyamatos működtetésére és munkahelyteremtésre; ha lenne lehetőség az otthon és külföldön doktoráltak foglalkoztatására, anyagi, kapcsolati és lelki támogatására, hogy ne veszítsék el a kapcsolatot a szülőfölddel, se, az európai/világ tudománnyal se; ha lenne kilátás egy többféle doktori képzést is indító vajdasági magyar egyetem alapítására. Egy ilyen intézmény létezése csökkentené a magyarországi továbbtanulási szándékot. Fontos lenne, hogy az anyaország ne átmeneti boldoguláshoz juttassa, majd később kirekessze a fiatal szakembereket, hanem a legtehetségesebbek számára tegye lehetővé a szülőföldön is a reális érvényesülést, a migránsok pedig találhassák meg a saját útjukat. A határon túli magyar tudományos utánpótlás megítélésében20 a legrosszabbnak látszik a helyzet Szerbia-Montenegróban (30 % látja reménytelennek a helyzetet). A kutatói karrier kidolgozása és biztosítása a magyar kutatók számára alapvető követelmény, amivel külön foglalkoznak is a vajdasági magyar tudományos társaságok és a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium. Igen erősen tör fel az igény a magyar tudományos élet integrálására határon innen és határon túl, közös tudományos projektek kidolgozása és végrehajtása, illetve ennek megfelelő stratégia kidolgozása. A fiatal káderutánpótlás érdekében sürgetendő a hazai (szülőföldi) doktoranduszképzés fejlesztése és a közös (anyaországi és szülőföldi) doktorandusz-vezetés megvalósítása. Csak olyan szakterületeken támogassunk doktoranduszokat az anyaországban, amelyeken a szülőföldön egyáltalán nem tudnak, esetleg magyarul nem tudnak fokozatot szerezni. Még nem történt meg egy olyan tudományos stratégia kidolgozása, amelyik a környező országok magyar tudományosságát is figyelembe venné. Sok területen teljesen hiányzik az olyan jellegű tudományos kutatás: projekt, program, amelyikbe a határon túli kollégák is be lennének kapcsolva, azaz nem történt meg a határon túli tudomány integrálása, az EU által is sürgetett hálózatok kiépítése. 19

Lásd ugyanott Lásd: A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulásuk dokumentumai és zárójelentése (Berényi Dénes akadémikus koordinálása) NKFP 5/150/2001. kutatási projekt (2001-2004) 20


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Összefoglaló Tudományos tevékenység a Vajdaságban, a szerbiai állami oktatási rendszer keretében, vagy magán felsőoktatási intézményekben és önálló tudományos intézményekben és műhelyekben zajlik. A vajdasági magyar tudomány új önszerveződésének folyamatában vagyunk, hiszen a társadalmi közéleti feltételek is dinamikusan változnak az országban. Soha jobban, mint most, szükségünk van a tudós elit pozitív magatartásformájára és hogy a változó társadalmi értékek és reformtörekvések időszakában a megoldási javaslatokra összpontosítsunk. Ha azokat a kutatókat veszem figyelembe, akik a felsőoktatási intézményekben dolgoznak, akkor az Újvidéki Egyetemen 169 magyar tanerő dolgozik, míg a vajdasági főiskolákon 43. A reáltudománnyal foglalkozók száma kb. 130, a humán kutatóké kb. 90 személy. Az Újvidéki Egyetemnek, de külön-külön a 14 karnak is vannak új nemzetközi kapcsolatai, amelyek még nem kielégítők. Ezek főleg 3 területen zajlanak: tanárok, tanársegédek (fiatal kutatók) és a hallgatók cseréje; azután, közös kutatói tevékenységek, pályázások projektumokban; végül, közös konferenciák, publikációk elkészítése. Sajnos a közös stúdiumok, kurzusok és szakirányok nyitásában még csak elvétve van együttműködésünk külföldi karokkal. Az akkreditációs lehetőségek és az elhúzódó adminisztrálás ezt akadályozza. Három tudományos műhely (civil szervezetként bejegyezve) mutatkozik ma a magyar tudományos kutatások és rendezvények jelentős mozgatóerejeként Vajdaságban: a Magyarságkutató Tudományos Társaság (1991, Szabadka), a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (2001, Újvidék) és a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (1999, Újvidék). A közeljövőben el kellene érnünk azt, hogy a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács koordinálja az anyaországi és vajdasági intézménykapcsolatok lehetőségeit. Az MTA tudományos osztályai bevonják munkájukba a határon túli köztestületi tagokat, tudományterületüknek megfelelően. A Vajdaságból 185 fő (ebből 2 fő akadémikus) jelentkezett (2007 novemberéig) a köztestületbe. Vajdaságból, főleg az idős és a középkorú korosztály vett részt a DOMUS Programban (2002-ig 55-en), ami azt sejteti, hogy a vajdasági tudós értelmiség igen elöregedett. A kedvezményezettek továbbléptek saját kutatásaikban, szakirodalmat gyűjtöttek, szakmai kapcsolatokat építettek ki. Hiányolható a vajdaságiak tevékenységében, hogy nem kapcsolódtak be a team, vagy intézményes munkába, kevés lehetőségük volt egyéni bemutatkozásra és több könyvbemutatón, konferencián vehettek volna aktívan részt. Az ösztöndíjazás jelenlegi formájában egyéni szempontból részben, de társadalmi- és intézményi együttműködési szempontból, sem Magyarország, sem pedig a Vajdaság számára nem hasznosul megfelelően. A vajdasági egyetemi káderpótlás és fiatalítás céljából, szorgalmazni kell a részképzést a magyarul tudó tanerők képzésében, azaz a szülőföldön tanuló doktorandusz, fél- vagy egy évre menjen az anyaországba tanulni/kutatni, egy doktorandusz-vezető segítségével. Jó megoldás a tehetséggondozó kollégium, amely összefogja, a tehetséges szerbül is tudó, magyar fiatal kutatókat, tutorokat szervez melléjük, menedzseli őket és magyar nyelvű továbbképzést is biztosít részükre. Jelenleg és a közeljövőben nincs mód, állami segítséggel kiépíteni Vajdaságban egy önálló magyar tudományos intézményrendszert. Az alkalmas időpontra várva anyagi ösztönzőkkel és megfelelő stratégia kidolgozásával törekednünk kell szoros kutatási


projekteken keresztül bekapcsolódni az európai és magyarországi tudományos életbe. Ezzel a magyar tudomány csak nyerhet határon innen és túl is. Javaslat: közös regionális koordinációs iroda megnyitása (Szeged-Újvidék-Temesvár); feladata: adatbázis létrehozása, vándorkonferenciák szervezése, kutatói kapcsolatteremtések, közös pályázások és publikációk. 10. A támogatások különböző formái: a magyar tudományos intézményrendszer kifejlesztése a vajdasági egyetemi karokkal, rövid és különleges esetekben hosszabb anyaországi tartózkodások, kutatások, közös szülőföldi és anyaországi kutatási projektekben való részvétel, magyarországi konferencián való részvétel elősegítése, magyar nyelvű tudományos kiadványok támogatása, a határon túlra kihelyezett tudományos ülések szervezése, magyarországi tudományos díjak odaítélése a határon túli kutatók részére is.

Felhasznált irodalom: 1. A magyar tudományos műhelyek a környező országokban (szerkesztette Berényi Dénes), MTA „Magyar tudományosság külföldön” Elnöki Bizottság Budapest, 2003 2. Magyar kutatók külföldön (összeállította és szerkesztette Kövér Alexandra), MTA „Magyar tudományosság külföldön” Elnöki Bizottság Budapest, 2004 3. A reál- és társadalomtudományok Jugoszláviai magyar művelői (szerkesztők Mészáros Szécsényi Katalin, Szalma József), Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Atlantisz kiadó, Újvidék, 2002 4. Magyar tudomány a Vajdaságban, Tudományos műhelyeink és egyetemi oktatásunk (szerkesztették Ribár Béla és Szalma József), Atlantis Kiadó, Újvidék, 1999 5. Mit tett a Magyar Tudományos Akadémia a határon túli magyar tudományosság ügyében az elmúlt hat évben? 1996-2002 (szerkesztette Berényi Dénes), MTA „Magyar tudományosság külföldön” Elnöki Bizottság Budapest, 2003 6. Határon túli magyar tudományos kutatásért szakkuratórium (összeállította Szikszai Mária), Arany János Közalapítvány Határon Túli Tudományos Kutatásért Szakkuratórium, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2003 7. A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulásuk dokumentumai és zárójelentése (Berényi Dénes akadémikus koordinálásával), Nemzeti Kutatási Fejlesztési Projektum 5/150/2001.(2001-2004) 8. Sorskérdések (szerkesztette Sebestyén Imre), Magyar Szó kiadványa, Újvidék, 2003 9. Konzultált folyóiratok: Létünk - társadalomtudományi folyóirat, Híd, Üzenet, Új Sympozion, Forum Kiadó Újvidék. 10. Honlapok: Tudományos társaságok: www.mtt.org.yu, www.vmtt.org.yu, Akadémiák: www.mta.hu, www.sanu.ac.yu, www.vanu.org.yu. Egyetemek: www.ns.ac.yu


A néprajz és/vagy kulturális antropológia állapota Vajdaságban (eredményei, hiányosságai), az elkövetkező négy-öt év lehetséges keretei (tervek, feladatok és források), illetve a lehetséges kutatási prioritások21 A terminológia alkalmazhatósága és az előzmények A köztudatban rögzült kép szerint Vajdaságban ma kiemelkedően népes azon személyek tábora, akik néprajzzal foglalkoznak, és ezzel együtt a néprajzi aktivitás is igen élénknek tekinthető. A zavarbaejtő megállapítás két dimenzióját egyrészt a néprajz (de végső soron a kulturális antropológia) fogalmának definiálatlansága, illetve önhatalmú kiterjesztése, másrészt a “foglalkozás” fakultatív jellege adja: a deklaráltan magyar néprajzot kutatni a kilencvenes évek elejéig nem volt ildomos, pontosabban kizárólag kontroll alatt lehetett, vagy maradt a hobbi szintjén való tevékenység22. A kilencvenes évek veszélyeztetettség- és szorongatottság-érzete aztán felszabadította az addig elfojtott energiát: hagyományápoló körök nyertek határozottan nemzeti jelleget és lettek a “vidék kulturális fellegvárai”, művelődési házak kerültek közvetlen üzemeltetésbe23, tájházalapítások történtek meg úgy, hogy közben a hetvenes-nyolcvanas évek “egyszemélyes intézményei” (egyetemi tanárok vagy egy adott település mindent rögzítő krónikásai) mellé sorakozott a nagyszámú, belső indíttatásból fakadó néprajzzal foglalkozó személyek tábora. A leírtakból világossá válik, hogy a belső indíttatás dícséretes és egyértelmű megléte csak akkor szökkenhet(ett volna) szárba és hozhat(ott volna) termést, ha a szakszerű képzés kérdésére és kihívásaira megnyugtató választ adott volna a kor és a környezet. Az oktatás szükségességének kérdését ehelyütt lezárom és a hiányosságok bemutatásánál helyezem el. A vizsgálat térbeli és időbeli dimenziói A vizsgálat elsősorban az elmúlt tíz év eredményeire és körülményeire összpontosít. Teszi ezt abból az okból, mert a Hungarológiai Intézet megalakulása, majd a Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékébe olvadása (1969) előtt intézményi keretek között folyó magyar (néprajzi) kutatásokról beszélhetünk ugyan, de azok már korábbi összefoglalások, kutatástörténet tárgyát képezték, és azok ismétlése nem lenne célszerű. 24 21

A szerő Dr. Papp Árpád, a VMAT titkára, néprajzkutató, MTA köztestületi tagja. A változásnak látszólag szükségszerű következményeként jönnek létre azok a civil szervezetek, melyeket a korábbi egypártrendszer keretein belül nem, vagy csak a testvériség-egység címszava alatt végrehajtott elnemzetlenítő folyamatában lehetett alapítani: ezzel együtt a nyolcvanas évek a magyar művelődési szervezetek, hagyománytápoló körök létrejöttének időszaka. A nyolcvanas évek politikai pluralizmusa kapcsán történő társadalmi változások egyszerre alkottak jogi keretet civil, tehát polgári társulások létrejöttének is. 23 A korábban közigazgatási egységek – községek, városok – kezelésében lévő művelődési házak sorsa a kilencvenes években pecsételődött meg, amikor a kedvezőtlen gazdasági mutatók miatt a nyereséget nem hozó ágazatok, mint a kultúra – lett/légyen az a legtöbb esetben a hagyományápolás színhelye – mögül kivonult a községi vagy állami támogatás. A kivonulással párhuzamosan került sor az anyaországi támogatáspolitika és pályázati rendszer kialakulására, ami a valós – és indokolt – támogatás és fenntartás helyett az anyaország nemzeti érzelmeire apellált. 24 Ezt a megjegyzést annak ellenére helytállónak kell tekintenünk, hogy az ötvenes évek elején létrehoztak egy ideológiától nem mentes intézményrendszert, amelyek az országban élő nemzetiségéről kapták nevüket, így a magyaroké a Vajdasági Magyar Kultúrtanács nevet. A Tanácsokat a Szovjetunióval történő szembefordulás hozta létre, és az enyhülés légköre szüntette meg. A Vajdasági Magyar Kultúrtanács legnagyobb haditette az 1952-ben Palicson megrendezett Magyar Ünnepi Játékok megszervezése volt, ami sok tekintetben éppen a 22


Mindezekkel együtt a vizsgálat tárgyát a néprajzzal foglalkozó szubjektumok: az intézetek, a múzeumok, illetve a ténylegesen néprajzinak tekinthető tevékenységet (szerencsés esetben kutatómunkát) végző civil szervezetek aktivitásának feltárása képezi. Tekintettel arra a tényre, hogy a szervezeti keretek mellett egy sor olyan személy tevékenykedett, akik hasznos – elsősorban egyetlen, elsősorban a saját településükre vonatkozó - gyűjtőtevékenységet folytattak, bemutatásuk – jó adag eufemizmussal – műhelymunkaként kerül be az elemzésbe. Munkájuk – és tekintélyt parancsoló bibliográfiájuk – előtt főhajtással tiszteleghet az utókor, fáradozásuk méltatása ezért röviden érintve lesz. Végezetül a tájházak hosszú lajstromának elkerülése végett csak magáról a tájház alapítási “lázról” ejtünk néhány szót. Az ezredfordulót követő időszakban a következő szubjektumok “maradtak a pályán”: 1.) az állami, tartományi vagy kisebb közigazgatási egységek által létrehozott intézmények: A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, amelybe 1976-ban a Hungarológiai Intézet beolvadt, majd a kilencvenes években megszűnt. A 2005-ben a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság AT által létrehozott Vajdasági Magyar Művelődési Intézet A szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet 2.) az állami, tartományi vagy kisebb közigazgatási egységek által létrehozott múzeumok: - a központi intézményként működő Vajdasági Múzeum, illetve a kisebb múzeumok, mint a szabadkai, zentai, zombori, kikindai, becskereki, verseci (regionális komplex múzeumok) és számos helyi jellegű gyűjtemény 3.) a civil kezdeményezések és műhelyek (tájházak): - A Kiss Lajos Néprajzi Társaság (1998-tól önállóan) - Vajdasági Magyar Folklórközpont - azok a személyek, akik saját településük teljes társadalmi tudatát gyűjtik össze aszerint, hogy az aktuális feldolgozási szempontok mit követelnek meg tőlük - a műemlékvédelem hatáskörébe tartozó tájházak, melyek üzemeltetését és fenntartását a közösség vállalta magára későbbi Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség előképének is bizonyult, hiszen alapvetően szinkretikus jellege volt. “A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség jogelődje, a Vajdasági Magyar Kultúrszövetség több mint fél évszázaddal ezelőtt szervezte meg Palicson a vajdasági magyar művelődési egyesületek és intézmények, kulturális és művészeti alkotók első találkozóját. A palicsi Magyar Ünnepi Játékok – ez volt a rendezvénysorozat hivatalos neve – nálunk egyedülálló, és mind a mai napig megismételhetetlen ünnepe volt egy nemzeti kisebbség kultúrájának. A politikai klíma változásai folytán ilyen méretű rendezvényre többé nem kerülhetett sor. Mi több, a Kultúrszövetséget is felszámolták, a nemzetiségi egyesületeket pedig nemkívánatosnak nyilvánították és fúzióra kényszeríthették más nemzetiségű egyesületekkel, amelyek viszont a saját nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat ápolták (volna). A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség megalapításától, 1992-től kezdve az ünnepi játékok újraélesztésén munkálkodott, alkalmazkodva a megváltozott társadalmi és kulturális körülményekhez. Így született meg a vajdasági magyar kultúra legtömegesebb, legváltozatosabb és legmutatósabb rendezvénysorozata, a VAJDASÁGI MAGYAR ÜNNEPI JÁTÉKOK, amely lehetővé teszi a kulturális és művészeti mozgalom minden műfaja: a zenei és tánc-folklór, a könyvkiadás, az irodalom, a színjátszás, a film/video- és képzőművészet, a vers- és prózamondás, a szórakoztató és kórusmuzsika egyéni és közösségi csúcsteljesítményei számára a bemutatkozást.” www.vmmi.org/vmuj/doc/unnepi_jatekok.pdf A kezdeti erőfeszítésekről bővebben: Bóna Júlia: A jugoszláviai magyar néprajzi gyűjtő- és kutatómunka 1949-től 1953-ig. In: Jugoszláviai magyar folklore. Értekezések, monográfiák 3. 9-15.


I. A régió releváns magyar kutatási területeinek, legfontosabb eredményeinek és legégetőbb hiányosságainak számbavétele A releváns magyar intézmények és kutatási területek 1.) Tartományi vagy kisebb közigazgatási egységek által létrehozott intézmények: A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken (amelybe 1976-ban a Hungarológiai Intézet beolvadt majd a kilencvenes években megszűnt) néprajzoktatás – pontosabban népköltészet és etnológia oktatása – folyik a rendes képzés keretein belül. A tanegységeket előadó Dr. Jung Károly a Hungarológiai Intézet eredeti célkitűzéseinek megfelelően szerb-magyar néprajzi jelenségek és adatok összehasonlító vizsgálatát végzi. Az 1978-ban publikált doktori disszertációja (Gombos népszokásai. Forum. Újvidék) óta alapvetően egyéni kutatómunkát végez az oktatás mellett. Igen gazdag bibliográfiai lajstroma minden évben tételek sorával bővül. A termékeny életút mindezek mellett egyéb jelzőkkel is gazdagítható, hiszen Dr. Jung Károly a magányos kutató prototípusa: a helyi kezdeményezésektől távolmaradt, közös projektekbe történő bevonása gyakorlatilag lehetetlen. A Tanszék korábbi meghatározó személyisége Dr. Penavin Olga (1916-2001) volt, aki nyugdíjba vonulása után kiadatlan nyelvjárási, szólás- és közmondás-gyűjteményét tervezte rendbeteni. A Penavin-hagyaték (amelynek jelentős része a Tanszéken található és a közelmúltban elhunyt Dr. Papp György tanár úr gondozásában volt) még várat magára és ilyen értelemben ez is egy elmaradt kötelességünk. A Penavin-hagyaték kisebbik része – a hangzóanyag – már a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetbe került digitalizálásra. Hiányosság1: a Penavin-anyag – és más, korábbi gyűjtések - digitalizálása még várat magára, Hiányosság2: a néprajzoktatás lehetőségeinek kiszélesítése terén tapasztalható lemaradás az anyaország eredményeihez képest A 2005-ben jött létre a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdaság AT által alapított Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, amely a vajdasági magyarság tudástárának összeállítását vállalta magára.25 Keretein belül folyik az az adatbázis kialakítás, amely a kataszter-funkciót hivatott 25

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet létrehozása azoknak az új igényeknek a jelentkezését jelzi, amelyek immár a délvidéki magyar szellemi élet teljessé tételét szorgalmazzák, s új minőséget jelentenek a szellemiség alakulásában és autonómmá válásában. A teljesség igényében jelölhetjük meg azt az új minőséget, amelynek célja a nemzeti közösségünket már átfogó, a legtöbb esetben mozgalmi jellegű, kulturális szerveződésekkel és esernyőszervezeteikkel közösen a kultúra és a tudományosság minden olyan területén, ahol a közeljövőben nincs esély kizárólag magyar érdekeltségű intézmények létrehozására (könyvtárak, múzeumok, levéltárak, műemlékvédelem), felvállalni ennek a munkának az irányítását, segítését az egész Délvidékre kiterjedő közművelődési tanácsadással és szolgáltatásrendszerrel. Az intézet létrehozása szorosan kapcsolódik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, valamint a Magyar Művelődési Intézetnek a MÁÉRT Kulturális Szakbizottsága 2005. májusi ülésén történt közös előterjesztéséhez, melynek középpontjában a Kárpát-medence minden régiójában (esetenként szubrégiókban) felállítandó kisebbségi magyar művelődési intézetek állnak, és amelyeket a többségi állam és Magyarország közösen tartanának fönn. A hálózatban működő művelődési intézetek – mint módszertani, kulturális szolgáltató központok – alkalmasak lennének képzési feladatok elvégzésére, segédanyagok elkészíttetésére, információfogadó és -terjesztő funkció betöltésére, pályázati bázisként való működésre stb. Közvetlen magyarországi partnerük a Magyar Művelődési Intézet. Az Intézet általános feladatai: délvidéki magyar könyv-, kép- és levéltári gyűjtemény, ún. dokumentációs központ kialakítása (Bibliotheca Hungarica); országos információs adatbank működtetése, szakmai információk gyűjtése, közérdekű felhasználásának elősegítése; magyar közművelődési információs hálózat működtetése; a kulturális értékek társadalmi hatásának, a művelődési intézmények változásának


szolgálni: ez a szakrális objektumok (út menti keresztek, kápolnák adatbázisának kialakítása). Az elsősorban Szerémségben folyó antropológiai kutatások (Hajnal Virág és Papp Richárd) egyik befogadó helye (a projekt társszervezője az MTA Kisebbségkutató Intézete). Hiányosság3: Nem kidolgozott stratégia mentén, inkább külső vagy véletlenszerű történik a kutatás, amit szükségszerűen behatárol a források és emberanyag mátrixa. Ez utóbbi következménye, hogy a fenntartásra és a korábbi kutatómunkára helyeződik a hangsúly (Bodor Anikó etnomuzikológiai összegzése, a Hajnal-Papp féle kutatások publikálása). Az elmúlt évek kezdeményezései udvarias tudomásulvételben, majd a pénzügyi keretekre való hivatkozásokban érték el csúcspontjukat.

A szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet. Az intézet jogi státuszát tekintve közszolgálati kulturális intézmény, amely az ingatlan kulturális javak védelmét látja el a következő kilenc község területén: Szabadka, Topolya, Kishegyes, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Kikinda, Törökkanizsa és Csóka. A kulturális javak fogalmát a nemzetközi megállapodások és nyilatkozatok szabják meg. Ezen elvek alapján Szerbia is elkészítette jogszabályait, saját kulturális hagyományainak megfelelően. Az intézet a Zenta-Zombor Szabadka Községközi Műemlékvédelmi Intézet alapításáról szóló határozattal alakult 1980. május 1-jén. Az intézet felett a törvény értelmében Vajdaság Autonóm Tartomány, az alapítói okirat értelmében pedig Szabadka Község Képviselő-testülete gyakorol alapítói jogokat.26 Az intézet feladata az épített népi kultúra térképezésével, a felújításra vonatkozó javaslatok és feltételek meghatározása. Néprajzzal 1981 óta Beszédes Valéria mgr. foglalkozik. Ennek köszönhetően kerülnek védelem alá a kilenc község területén például a napsugaras házak. Hiányosság4: csupán egyetlen személy elhivatottságának függvénye a magyar, ezen belül is a magyar népi építészet kutatása és mentése. Amennyiben nem oldódik meg az utánpótlás kérdése, úgy a Tartományi Műemlékvédelem ki nem mondott hozzáállásához hasonlóan kizárólag a szerb műemlékek kerülnek majd feltérképezésre, leírásra, felmérésre és végül felújításra. A bemutatott három intézmény közös vonásai: folyik bennük néprajzi kutató és összegző munka, ezt szakképzett személyek végzik, a tevékenységük szervesen illeszkedik az intézmény profiljához, ugyanakkor kutatásaik véletlenszerűek és tetszőlegesek: a “gombhoz a kabátot” – elv érvényesül. Amennyiben egy elméletileg meghatározható kutatási stratégia mentén történő kutatásba szeretnénk bekapcsolni a fenti személyeket, ez komoly nehézségekbe ütközne. 2.) az állami, tartományi vagy kisebb közigazgatási egységek által létrehozott múzeumok: A központi intézményként működő Vajdasági Múzeumban egy magyar néprajzzal foglalkozó személy van alkalmazásban, illetve a kisebb múzeumok, mint a szabadkai (két magyar néprajzos), zentai (egy magyar néprajzos), zombori, kikindai, becskereki, verseci (regionális komplex múzeumok) és számos helyi jellegű gyűjteményben tehát összesen négy magyar vizsgálata, a művelődő közösségek tevékenységének elemzése, ezek fejlődését szolgáló kísérletek végzése; közművelődési szakemberek képzése és továbbképzése; kulturális közösségfejlesztő, településfejlesztő tevékenységek elősegítése; a Délvidéki művelődési portál (www.vmmi.org.yu) gondozása; a feladatkörébe tartozó területeken anyaországi és nemzetközi kapcsolatok ápolása. 26

http://www.heritage-su.org.yu/hu/activities/index.htm


néprajzzal hivatásszerűen foglalkozó személy található. Az érvényes területi felosztás értelmében a múzeumi alaptevékenység (gyűjtés, feldolgozás, kollektálás, kiállítás csak kivételes esetben (Zenta), tekinthető magyarnak, nevezetesen ha a területen a lakosság, tehát az adatközlő és tulajdonos zömében magyar. Nagyobb gondot okoz az a hiányosság, ha nincs magyar muzeológus, és ezáltal a kutatások iránya, a korábbi magyar anyag, de akár a feliratok szintjén sincs nyoma a magyar jellegű tárgyaknak. A leírtakból kiderül, hogy a négy néprajzos képesítéssel rendelkező muzeológus tevékenysége csak részben magyar jellegű, ezért vajdasági magyar muzeológiáról is igen nehéz beszélni. Hiányosság5: Az a kezdeményezés, ami szerint akár a vajdasági magyarság virtuális múzeumát lenne érdemes létrehozni, a múzeumok és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet között kialakítandó viszonyrendszerben nincs kellőképpen definiálva és nem lett kidolgozva. 3.) A civil kezdeményezések: A Kiss Lajos Néprajzi Társaság27 1990-ben alakult. Első és legfontosabb célja a Vajdaságban tevékenykedő, a néprajzzal hivatásosan vagy kedvtelésből foglalkozó kutatók munkájának összehangolása. A gyűjtőhálózat fokozatos kialakítása és léte a középtávú kutatási programok kivitelezhetőségét tette lehetővé. Ennek egyik következményeként 1998-ban a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Szabadkai székhellyel önálló civil szervezetté alakult. A most folyó programok közül meg kell még említeni: - Egy-négyéves kutatási program kidolgozása, amelynek hiánypótló néprajzi gyűjtés a célja - A kéziratban maradt hagyatékok feldolgozása, illetve néprajzi adattár létrehozása Hiányosság6: a kilencvenes évek mozgalomjellege megtorpant, elsősorban az utánpótlás hiánya miatt: a fiatal nemzedék jelentős része kivándorolt, az idősebb nemzedék itthon maradt képviselői pedig kiöregedtek. Ahhoz, hogy a Néprajzi Társaság megvalósíthassa célkitűzéseit, a korábbi képzés helyszínével, az ELTE-BTK Néprajz Intézetével fenntartott jó kapcsolatok eredményeképpen sok esetben a budapesti iskola hallgatóival közösen valósulnak meg a projektek. Ez egyrészt jó, mert a szakmai

27

Tanácskozások - A Társaság munkájának legfontosabb színtere az évente kétszer nyáron és ősszelmegrendezésre kerülő tanácskozások szervezése volt és maradt Ilyen módon a Vajdaságban a néprajz tárgykörében, elsősorban a magyar kisebbség néprajzáról író egyének tanulmányai és beszámolói láthattak napvilágot, de egyúttal a vajdasági szerb és horvát, illetve magyarországi és szerbiai szakemberek is lehetőséget kaptak ehelyütt a szereplésre és publikálásra. Az ezirányú, jól átgondolt stratégia eredményeképpen több kutatási kör került bemutatásra: a vajdasági népi vallásosság meghatározott témaköreit közel tíz éven keresztül vizsgálta és mutatta be a Társaság a saját adataival kiegészítve, de érintették ezek a tanácskozások a néphit, a népi epika, a népszokások, a tárgyi néprajz egyes területeit is. Gyűjtőhálózat A többéves tevékenység másik, rendkívül fontos hozadéka a Vajdaság egész területéről érkező gyűjtők munkájának koordinálása, illetve egy gyűjtőhálózat megteremtése lett. Kiadványok A tanácskozások anyaga nyomtatásban is megjelent. A vallási néprajz témaköréből válogatott írások képezték az első önálló könyv törzsanyagát. Ezt követte 2004-ben a Kiss Lajos Néprajzi Társaság Könyvtára sorozat megindítása, amellyel a nagyobb terjedelmű vajdasági tematikájú néprajzi munkák megjelentetését szeretnénk elősegíteni. Kiállítások Az évi két tanácskozás mellett a zentai Városi Múzeum termeiben hagyományosan sor került a karácsonyi kiállítások megszervezésére is, amelyek minden évben a karácsonyi ünnepkör más-más részleteire hívták fel az érdeklődők figyelmét. Több éves kutatási programok A Társaság igazán összehangolt munkát igénylő vállalkozásunk a Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza címet viselte, aminek során a Vajdaság negyvenegy (a Bácskában huszonkettő, a Bánságban tizennyolc, Szerémségben egy) magyarlakta településén végeztünk kérdőíves módszerrel kutatást. A kutatási program 2001-ben zárult, a hivatalos bemutatásra 2002 márciusában került sor. www.klnt.etno.org


tudásáramlás biztosított, másrészt az ELTE-re kerülő vajdasági hallgatók számára is világos opcióként fennáll a visszatérés lehetősége. Vajdasági Magyar Folklórközpont28- amint az a honlapon olvasható bemutatkozásról is kiderül – elsősorban a folklorizmus és hagyományápolás terét kívánja belakni. Tagsága népes, akcióik, kiállításaik gyakoriak, elsősorban a népművészet és hangszeres zene területén jegyzik őket. Nem néprajzi képzettségűek, hanem tanfolyamokon szerezték meg képesítésüket. Ez természetesen mit sem csökkenti jelentőségüket. Hiányosság7: Talán belső késztetésre, talán külső hatásokra alakult ki az a tévképzet, miszerint a Folklórközpont a tulajdonképpeni néprajz alakítója és meghatározója. Ha mélyebb elemzésre bocsátkozunk, akkor kétségtelenül meghatározzák a közösség tudatát, a maguk sajátos módján: immáron sokadik alkalommal terveznek tanácskozást a tájházak jövőjéről és jelenéről, amihez - a korábbi Néprajzi Társaság által ápolt kapcsolatokhoz hasonlóan, de azzal ellentétben a szakmaiságot pótolandó – a magyarországi szabadtéri múzeumok szakembereit hívják meg, mindamellett a vajdasági néprajzzal egyébként foglalkozókat meglehetős ívben elkerülik. Azok a személyek, akik saját településük teljes társadalmi tudatát gyűjtik össze aszerint, hogy az aktuális feldolgozási szempontok mit követelnek meg tőlük. A hetvenes években – a szabadabb légkör eredményeként, a millenniumi monográfiakészítők kései hajtásaiként – jelennek meg azok a személyek, akik elsősorban és leggyakrabban a saját szülő- vagy lakóhelyük helytörténetét, szokásait jegyezték le. Tevékenységük koordinálását előbb a Magyar Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára végezte, a kilencvenes évektől a Kiss Lajos Néprajzi Társaság tematikus tanácskozásainak felhívásaival. Ilyen módon “fedezte fel magának” a néprajz a bácskertesi Silling Istvánt, a doroszlói Kovács Endrét, a gombosi Jung Károlyt, a bezdáni Balla Ferencet (ezek a települések nyugat-bácskai szigettelepülések) illetve a topolyai Harkai Imre, a szabadkai Raffai Judit is más szakmából indulva értek a néprajzhoz. Az ilyen jellegű tevékenység rendkívül hasznosnak bizonyult, hiszen egyrészt településmonográfiáknak is beillő leírások láttak napvilágot, másrészt a későbbi szervezett néprajzi tevékenységnek lettek a legtöbb esetben oszlopai a felsorolt személyek. Ha tovább képezték magukat, akkor ezek a személyek vérbeli kutatókká váltak remek terepismerettel. Hiányosság8: A Kiss Lajos Néprajzi Társaság korábbi kohéziós ereje csökkent, párhuzamosan a fenti generáció elöregedésével. Amennyiben létrejön a sokak által felvetett, a magyarországi modellhez hasonló vajdasági Honismereti Szövetség, ezzel együtt a honismeret módszertana is létjogosultságot nyer és alkalmazásra talál, úgy a kissé lebecsült helytörténetírás is a helyére kerülhet.

28

A vajdasági magyarság folklór berkein belül tevékenykedők körében az 1990-es évek elején történt "érvágás" után, egyfajta generációváltás következett be. Többirányú változtatásra mutatkozott igény a műfajon belül, úgy a "vezetésben", mint a szakmai szint irányát illetően. A hangadók, főleg népzenészek (népzenei együttesek), néptáncosok (művelődési egyesületeken belül működő csoportok és azok vezetői) és más érdekeltek (a majdani alapítótagság) voltak. A majd egy éves előkészítő munka után, Nagy István kezdeményezésére 1995. szeptember 2-án Bácstopolyán megalakult egy új civil szervezet - a Vajdasági Magyar Folklórközpont, mely a szellemi és tárgyi népművészettel foglalkozók (igen nagy táborának) érdekvédelmi, értékmentő, szakmai szervezete kívánt lenni.


A műemlékvédelem hatáskörébe tartozó tájházak alapítása, melyek üzemeltetését és fenntartását a közösség vállalta magára. A tájházak létrehozásának hulláma időrendben az utolsó, néprajz témakörébe sorolható közösségi tevékenység. Jellemző rá, hogy minden szaktudást nélkülöz, és elsősorban a közösség saját emlékművét szeretné látni és láttatni. A leggyakrabban egy magányosan álló házban kerül sor a használaton kívüli, tulajdonosa számára már értéktelen tárgyak felhalmozására, amit szerencsés esetben szakértelemmel felruházott személyek tesznek a helyükre. A közösség közízlését talán az tükrözi legpontosabban, hogy foggal-körömmel ragaszkodnak a saját maguk által beszállított tárgy nyilvánosa helyen való szerepeltetéséhez. Hiányosság9: A tájház az esetek többségében nem a szakma, hanem a közösség ízlését tükrözi, megalapításához még van akarat, fenntartása a legritkább esetben oldható meg. Tipikusan nonprofit tevékenység, tekintettel a nemlétező falusi turizmus nemlétező kínálatára. A kivonatos beszámoló alapján a következő stratégiai lehetőségek fogalmazódnak meg: a.) a párhuzamos fejlődés és feladatmegoldás elve b) az oktatás szerepének kiemelése c) az intézmények egymás közötti kooperációjának támogatása d) egy hibrid modell kidolgozása a.) A párhuzamos fejlődés és feladatmegoldás elve A feltételezett elv a hiányosságok orvoslását látná elő úgy, hogy elvben a “tűzoltás” lenne a feladata. Ezzel együtt nem szüntetné meg azokat a hiányosságokat, amiket az eddig kialakult csomópontok (intézmények, múzeumok stb.) kommunikációs zavarai eredményeztek. Kétségtelen tény, hogy pénzelés és energiaráfordítás szempontjából ez a modell lehetne a legkényelmesebb, ugyanakkor a korábbi működési hiányosságokat is tovább éltetné. b) az oktatás szerepének kiemelése Az elv abból indul ki, hogy minden bajnak gyökere az információ és tudás hiányából fakad, nevezetesen a vajdasági magyar néprajz oktatásának megoldatlanságából. A mostani oktatási rendszer ugyanis számos olyan lehetőséget tartalmaz, amely a vajdasági magyar néprajzi vertikum minden eleme számára tartalmaz továbbképzési lehetőséget. Amennyiben ezt az elvet a többi elé helyezzük, úgy biztosítva van az utánpótlás abban az értelmében, hogy az “amatőrök”, a néprajzok értők számára az “írástudás elsajátítása” biztosítva lenne. c) az intézmények egymás közötti kooperációjának támogatása Számos olyan célkitűzés került felsorolásra, amelynek több szubjektum is hordozója lehet, ugyanakkor nem került sor szorosabb együttműködésre. Az együttműködés hiányának sok esetben jogi akadálya volt, amiket az elmúlt időszak sem tudott megnyugtatóan megoldani. Ennek ellenére elképzelhető lenne egy sor olyan együttműködés, amely határozott feladatok definiálása után egy bizonyos tevékenységi kört – emberi vagy technikai felkészültség függvényében – egy adott intézményre osztana ki. Így alakulhatna ki érdemben az adatbázis kialakításának feladata, vagy a néprajzoktatás kihívásának megoldása, a digitalizálás lebonyolítása. A már futó programok némelyike már a fentiek szellemében történik, hiszen a digitalizálás lebonyolítását a VMMI, a tájházak leltározását és berendezését a Kiss Lajos NT végzi évek óta. d) egy hibrid modell kidolgozása A hibrid modell a felsorolt a felsorolt lehetőségek arányos kombinációját feltételezi.


A négy javaslat mellett bizonyára létezik egy sor olyan algoritmus is, amelyek nem kerültek bemutatásra. Megítélésem szerint a stratégiai kérdésekben az anyaországi és vajdasági szubjektumok közös akarata kellene, hogy érvényesüljön.

II. A lehetséges kutatási programok a helyzetelemzés alapján A) A néprajz és antropológia oktatásának keretei A tények: Vajdaság területén magyar néprajz oktatása két egyetemi tanegység keretében történik az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, ahol a népköltészettel, illetve a tárgyi- és társadalomnéprajz alapjaival ismerkednek a később magyar nyelv és irodalom-szakos tanárokként munkába lépő hallgatók, hogy a tantervek nyújtotta lehetőségek és saját habitusa mentén alkalmazza az általa elsajátított tudást. Más helyen (Tanítóképző, Óvóképző, közép- és általános iskola, illetve óvoda) eddig nem folyt céltudatos, program mentén történő néprajz oktatás vagy a néprajz alkalmazása. A szó szoros értelmében vett néprajz-oktatás az anyaországban Szegeden, Pécsett, Budapesten, Miskolcon és Debrecenben folyik, a kulturális antropológia oktatása (mely korábban etnológia néven futott) különálló tanszékként az ELTE-BTK keretén belül 1992 óta, Miskolcon 1994 óta létezik. A fenti egyetemeket látogatják vajdasági hallgatók is, akik egy része visszatér a Vajdaságba, szerencsés esetben végzettségének megfelelő munkahelyre kerül. A néprajzoktatás másik helyszíne Belgrád, ahol – a tanterv ismeretében írható ez le – annyira idegenkednek Vajdaság néprajzának oktatásától (ez vélhetően a korábbi dominium-jellegből fakadó kutatás mellőzéséből, majd az adatok hiánya okán történő mellőzésből is adódhat), hogy a magyar néprajz még nyomokban is alig fedezhető fel. Ehelyütt Belgrádban elsősorban az antropológiai elméletek jutnak nyomatékos szerephez, jóllehet ezek gyakorlati hasznosulása még nincs kellőképpen bizonyítva. Az elképzelés ezért azt célozza meg, hogy a néprajz olyan tantárgy legyen, ami az óvodától az egyetemig oktatni vagy hallgatni lehetne annak érdekében, hogy az az anyanyelvünk szerves része legyen29. Résztvevők: Kiss Lajos Néprajzi Társaság, SZTE-Néprajz Tanszék, ELTE-BTK Néprajzi Intézet stb. Források: Szülőföld Alap, IPA, Tempus. Koordinátor: Dr. Papp Árpád. B) A hagyatékok digitalizálása A hagyatékok digitalizálása csak abban az esetben lehet sikeres, ha a digitalizált dokumentumok egy központi adatbázisba kerülnek. Az adott pillanatban ez a vajdasági Magyar Művelődési Intézet lehet, ezért a digitalizálást is ehelyütt kell elvégezni. Koordinátor: Hajnal Jenő mgr. Résztvevők: VMMI és az érintett intézmények. Források: Tartományi pályázatok 29

A honismeret, valamint a néprajz is olyan tárgykörök, melyek művelése és támogatása ezért folyamatosan anyaországi támogatásra szorult. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a honismeretnek és a néprajznak mára már olyan szakmai háttere (bázisa) van, aminek bővítése és újrastrukturálásának ideje már elérkezett. Ennek a bővítésnek adhat egészen új dimenziót annak a szükségszerűségnek a felismerése, hogy a néprajz és honismeret nem pusztán önmagáért létező műfaj, szerepe a nemzeti identitás fenntartásában és építésében hangsúlyos, egyúttal pedig egy önmagát is építő rendszer alapjai helyezhetők el azzal, ha az oktatásba beépülő témakörök a későbbiek során visszahatnak a honismeret és néprajz terepi művelésére is a főiskolákon oklevelet szerzett pedagógusok révén. A továbbképzési ciklus ennek értelmében többhasznú: segít a hallgatóknak elmélyülni régiójuk történelmében (a néplélek megragadása révén), a közösség számára az identitás formálásában pozitív irányba mutató utat jelöl ki képzett pedagógusok révén, a felsőoktatási intézményekben a nemzeti tantárgyak beemelése történhet meg, a tudományosság pedig újabb munkatársakat tisztelhet a hallgatókban.


C) A tájház-program30 A program szakmai segítséget nyújt azoknak a közösségeknek, amelyek tájházalapításra szánták magukat. A fenntartási költségeket az alapítóknak kell biztosítaniuk. Koordinátor: Dr Klamár Zoltán. Források: Önkormányzatok, tartományi források és Szülőföld Alap D.) Népmese-katalógus: Vajdasági magyar népmese-katalógus A valamikori Jugoszlávia, mai Szerbia területén élő magyarság mesekincsének tipológiai feldolgozását, adatbázisba való rendezését végeztük el. Munkánkban a magyarok lakta területeken (Bácskában, Bánátban, Szerémségben) végzett mesegyűjtések adatai kerültek feldolgozásra. A Vajdasági magyar népmese-katalógus nem a mesekötetek és mesegyűjtemények bibliográfiai felsorolását és annotálását, hanem a kötetek átnézésével az egyes meseszövegek adatsorát tartalmazza, egy olyan adatbázist, amely a korábban kiadott Magyar népmese-katalógust kibővített adatsorát tartalmazza, pontosabb forrás- és címmegjelöléssel, a napjainkban hivatalosan (a Magyar Nemzeti Tanács által) elfogadott közigazgatási viszonyokat tükröző, egységesített helymegjelöléssel, típusszámmeghatározással és szövegtörténeti feltárással (első közlés, másodközlések), a mesemondó személyét előtérbe helyező adatokkal. Emellett párhuzamos (és nyilvántartás híján esetleges) adatként jelennek meg a képi és hangi feldolgozások. Koordinátor: Dr. Raffai Judit. Források: OTKA, Szülőföld Alap. E.) Kartográfiai alapkutatások: A “virágzó” Délvidék nemzetiségi és településföldrajza A Délvidék történetének néprajzi szempontú feltárásához annak történeti fejlődése (a korai állattartás, a későbbi feudális viszonyok megszilárdulása, valamint a pusztásodás törökkor előtti jelensége, illetve az ezzel párhuzamosan újból megjelenő nagyállattartás megerősödése, ennek kivitelben betöltött vezető szerepe) két központi kérdést vet fel: a korabeli településszerkezetről kialakult kép pontosítását, illetve az itt élő népesség nemzeti hovatartozása és gazdálkodási sajátosságainak kutatását. A kutatás a térinformatika segítségével kísérel meg választ adni és pontos képet alkotni a feltett kérdésekre. Ennek kapcsán a korabeli levéltári kutatások kapcsán feldolgozott adatok (helynevek előfordulása az adóösszeírásokban, ezek státusa, helye, adózó házak száma, az adózó személyek nemzetisége, birtokosok személye, a település nevének előfordulása) feldolgozása történne meg: ez a (történeti)néprajzi szempontú vizsgálat számos kérdést vet fel, melyek a történeti, de egyúttal a néprajzi kutatás számára is már közhelynek számító megállapítások újraértelmezésére késztetnek és ezzel párhuzamosan közhelyeket kérdőjelez(het)nek meg. Koordinátor: Dr. Papp Árpád.

30

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság aktív tagságának jelentős része közvetve (érdeklődésénél fogva) vagy közvetlenül (szakmai kompetencia okán) érintett a tájházak fenntartásának problematikájában. Úgy véljük, akkor tehetünk legtöbbet a közösség fennmaradása érdekében, ha nem csupán külső szemlélőként, kívülállóként viszonyulunk a tájházak kérdéséhez. Annak ellenére, hogy a tájházak fenntartásának pénzügyi fedezete nem lehet a Társaság feladata, eldöntöttük, hogy szakmai segítséget nyújtunk a magyarlakta településeken formálódó tájházak kialakításában. Tavaly Bajsán kezdtünk leltározni és konzerválni, az idén (2008-ban) a korábbi megkezdett munka mellett Pacséron szándékozunk a helyi közösség kérésére tájházat berendezni és leltározni. A Pacséron induló kezdeményezés ezek mellett újabb tartalmi elemmel is gazdagodhat: a majdani „Kézművesek háza” projektum kezdő lépésére kerülne itt sor a leltározással.


Felsőoktatás - Vajdaság31 A tanulmány célja, módszertana: A tanulmány célja azon lehetséges jövőkép-modalitások felvázolása, amelyek az elkövetkező hosszabb távú (15-20 éves) periódusban a délvidéki felsőoktatást meghatározzák/meghatározhatják. Korábbi empirikus kutatás eredményeinek32 - a vajdasági régióra jellemző sikeres és sikertelen karrierutak, a jellemző szakok, munkaerő-piaci hasznosulások ismeretében, valamint a meglévő iskolastatisztikák, jellemző demográfiai trendek oktatási keresztmetszetei által kerülnek megfogalmazásra a perspektívák. Részben mélyinterjúk, és egy fókuszcsoport-vizsgálat eredményeiből, összegzéseiből merít a tanulmány, részben pedig a már meglévő, témával kapcsolatos irodalom – szekunder elemzés formájában (a teljesség igénye nélküli) járja körül a jelen problémát. Hipotézis: a régió oktatása kitörési pontokat keres. A változások/várakozások hordozói a régió fiataljai (érettségizői, egyetemi hallgatói, diplomásai, továbbá a régió egyetemei, karok, munkáltatók). Olyan változások kezdeményezése válik sürgőssé, amelyekkel a régió– a régió-specifikumokat, tanulási szándékot, szellemi kapacitásokat figyelembe véve - piacképes szakmakínálatot képviselő emberi erőforrás bázis kiépítésére lesz majd képes - (etnikai, ill. bármiféle megkülönböztetések nélkül). Hálózatos – és multietnikai egyetemalapítás képezi a megfelelő forgatókönyvet a felsőoktatásban felszínre kerülő regionális egyenlőtlenségek kezelésében az Észak-vajdasági régióban. Egy régió felsőoktatásáról Amikor a „tér” taglalása (néha csak hipotetikus megközelítésben) szóba kerül, feszültségek kerekednek felül a szerb társadalmon, politikai elit képviselőin. Szerbiában szigorú közigazgatási kategóriaként kell a tér fogalmát értelmezni, amely lehatárolásának alapját, hatáskörét egyértelműen a Köztársaság alkotmánya határozza meg. A centralizált államberendezés következményeképpen régiókról is kevés szó esik Szerbiában33, annak ellenére, hogy a Vajdaságban a régió-identitás határozott, erős és jelentős – „integratív és fejlődési potenciálként kezelendő”34, továbbá, hogy a regionálizációnak 1990-ig a JSZSZK területén alkotmányos (intézményesített) hagyománya volt, ahol a tartományok alkotmányban rögzítették a gazdasági, politikai és kulturális autonómia kérdéskörét. A tartományok ilyen jellegű alkotmányos jogainak meghatározása megfelelő alapja lehetett volna a további regionálizációnak Szerbia területén35. Vajdaság civilizációs, kulturális, gazdasági és multietnikai öröksége folytán európai régió és Szerbia Európára nyíló kapuja. Az új szerb alkotmány garanciái nélkül36, 2006 után a régió jogilletékességeit megfogalmazó - a szerbiai demokratikus éra legjelentősebb törvényi produktuma - Az autonóm tartomány egyes 31

A tanulmányt Takács Zoltán a Pécsi Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola végzős hallgatója készítette. 32 MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének Kárpát-medencei közös kutatása: a vajdasági kutatások másodelemzése. Gábrity, 2007: 132-172. http://www.apalap.hu/letoltes/kutatas/karrierutak_vagy_zarojelentes.pdf (2008.02.15.) 33 Erről bővebben lásd: Takács, 2008a: 123-158. 34 Domonji, 2006: 7. 35 Tripković, 2003: 119. 36 Szilágyi, 2006: 1-8.


hatásköreinek meghatározásáról szóló törvény – azaz az Omnibusztörvény37, amellyel a Vajdaság 24 államigazgatási területen, így az oktatás területén is visszakapta azokat a jogköröket, amelyek a miloševići rendszer alatt szűntek meg. Ugyanakkor e törvény elfogadása egyáltalán nem jelentette az 1974-es jugoszláv alkotmány által szavatolt jogok teljes mértékű visszanyerését. Az említett törvény osztja meg lényegében a felsőoktatási jogszabályzást Szerbiában. 2005. augusztus 24.-étől a felsőoktatás területét új Felsőoktatási törvény38 szabályozza. A törvény reformhordozó dokumentum. Jelen tanulmány szempontjából, viszont fontos elemezni a szerb jogszabályok vajdasági felsőoktatási intézmények létrehozására és működtetésére vonatkozó elemeit is. Ez két szinten jelenik meg: köztársasági és tartományi törvénykezés elemeként39. Az ún. Omnibusz-törvény alapján a tartományban lévő állami karok alapításának joga az autonóm tartomány hatáskörébe tartozik, de ha az Újvidéki Egyetem keretei között alakulna meg, az Egyetem jóváhagyása is szükséges. A szerbiai jogszabályok a belföldi alapítást preferálják, s ez az egyetemek létrehozására is vonatkozik: külföldi jogi személy csak egyetemi szintű kart (fakultást) alapíthat, a belföldi jogi személy egyetemet is. A külföldi egyetemek kihelyezett tagozataira nem tér ki a törvény. A jelenlegi törvény szerint Szerbiában csak szerb nyelvű főiskolai és egyetemi oktatás, illetve világnyelven megszervezett felsőfokú oktatás létezhet.40 Egy kar működését akkor engedélyezi a szerb köztársasági vagy a tartományi kormány, ha eleget tesz bizonyos oktatói, tárgyi és anyagi feltételeknek (pl.: a Szerb Kormány Akkreditációs Bizottsága által jóváhagyott stúdiumok, továbbá az induló karon az oktatók 2/3 teljes munkaidőben dolgozik, ahol megfelelő épület, laboratóriumok, előadótermek, könyvtár biztosítják a munkához szükséges feltételeket). Láthatjuk, hogy új egyetemek, karok létrehozása számos jogi megszorításba ütközik. Viszont a karok autonóm tevékenységeit nem korlátozza a törvény esetleges nemzetközi kapcsolatok foganatosításában, határ menti, határokon átívelő együttműködések kezdeményezésében, a 37

Zakon o utvrđivanju određenih nadležnosti Autonomne Pokrajine = Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye 2002. 6. sz. 14-16. szakasz: Az autonóm tartomány a felsőfokú oktatást szabályozó törvénnyel összhangban‚ szervei révén: főiskolákat, egyetemet, egyetemi karokat alapít; megállapítja‚ hogy ezek az intézmények eleget tesznek-e a működésük megkezdéséhez és tevékenységük folytatásához szükséges feltételeknek; megállapítja a beiratkozási kvótákat; kinevezi a főiskolák igazgatóját; kinevezi a főiskolák, egyetemek, egyetemi karok igazgatási szervébe az alapító képviselőit; közigazgatási felügyeletet gyakorol. Az autonóm tartomány biztosítja ezen intézmények működéséhez és programjainak végrehajtásához szükséges forrásszabályzási eszközöket‚ ideértve a költségvetésből finanszírozott egyetemi tandíjat, a beruházási és folyó karbantartásához szükséges pénzeszközöket. Megjegyzés: a forrásszabályozási mechanizmusokról lásd részletesebben: Takács, 2008b: 389394. 38 Zakon o visokom obrazovanju – Službeni Glasnik RS br. 76/2005 A törvény leszögezi a Bolognai Nyilatkozattal kapcsolatos szabályok, így a kétciklusú képzés implementációjának szabályait is, azzal, hogy a kompetenciákat három szervezet között osztja meg: 1.) az állam alapít, akkreditál, egyesít, megszüntet, finanszíroz, ellenőriz/elismer (minőséget, képesítést), jogokat szavatol; 2.) a felsőoktatási intézmény munkaviszonyt létesít, felvesz, tanulmányi programokat ír elő, diplomát oszt, tovább képez. 3.) szakértői csoportok: Felsőoktatási Nemzeti Tanács, Akkreditációs Központ és a konferenciák. A törvény az együttműködési elven alapuló korporatív oktatási modell kialakítása mellett száll síkra (a tiszta piaci és a közszolgálati modell helyett), ahol a magánegyetemek alapítása hatékonyabb ellenőrzési folyamat alá kerül. A felsőoktatási intézmények autonómiája részben abban nyilvánul meg, hogy ők írják elő a tudományos személyzet (oktatók és kutatók) megválasztásának kritériumait, amely az akkreditáció során ellenőrizhető. 39 A jugoszláviai oktatási rendszert jelenleg az alábbi törvények szabályozzák: Kisebbségügyi törvény (Szövetségi Parlament – 2002. február vége); Omnibusz törvény (Szerbiai Parlament – 2002); Felsőoktatási törvény (Szerbia Parlament – 2005). 40 A felsőoktatási törvény 30 jelentkező esetén nem tiltja – és karok jóindulatú vezetői kérvényezhetik a Kormánynál – a magyar csoportok létrehozását. Ez elég körülményes megközelítést igényel, de legalább nem diszkriminatív.


meglévő kapcsolatok ápolásában. Nem formalizált, személyes kapcsolatok, szakmai kapcsolatok (oktatók részéről) segíteni tudják az intézményesült együttműködések, határokon átívelő multilaterális, szerződéses kapcsolatok létrehozását, a meglévő kapcsolatok ápolását. „Ez a tendencia a jövőben folytatódni és erősödni fog, a nemzetközi együttműködések az intézmények versenyképességét számottevően befolyásoló, meghatározó tényezők lesznek, a jövőbeli siker egyik zálogát fogják jelenteni. Ezért az egyetemeknek, főiskoláknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére, bővítésére, valamint meglévő együttműködéseik intenzívebbé tételére. Szándék szintjén szinte mindenütt megjelenik ez a törekvés, ám az intézmények még nem tulajdonítanak stratégiai jelentőséget a nemzetközi kapcsolatoknak.” 41 Felsőoktatás statisztikák a régióból A vajdasági felsőoktatási területet meghatározó intézmények, ahol felsőfokú oktatás folyik:42 - döntő befolyása van az egyetlen állami egyetemi központi hálózatnak az Újvidéki Egyetemnek a 14 karral (Újvidék, Szabadka, Nagybecskerek és Zombor székhellyel), - az állami, átalakulóban levő főiskolai intézmények (Újvidék, Szabadka, Nagybecskerek, Kikinda, Sremska Mitrovica, Versec székhellyel), - az új, magán főiskolai intézmények (akkreditált és nem akkreditált szakokkal tartomány szerte) - a külföldi/magyarországi kihelyezett tagozat tevékenysége (Zenta), - az újabban „betelepült” Dél-Szerbiai kihelyezett egyetemi karok, - továbbá meg kell említeni a külföldön/anyaországi felsőoktatási intézményekben tanuló vajdasági/magyar hallgatókat is, mivel számuk igen jelentős (becslések szerint a számuk 700-800-ra tehető), és nagyban befolyásolják a délvidéki magyar felsőoktatási környezetet/infrastruktúrát. Az Újvidéki Egyetem 1960. június 28-án alakult meg, alapítója a Szerb Köztársaság. Vajdaságban a 2007/2008-as tanévben, a felsőoktatási intézményekben, azaz az egyetem 14 karán (218 szakon), valamint további 10 főiskolára (34 szakon) iratkozhattak a vajdasági tanulók. A 2006/2007-es tanévben 54.763 egyetemista, illetve főiskolás tanult összesen a régióban. A Szerbiában tanuló teljes hallgatói kontingens (238.710 hallgató) 22, 9%-át képviseli a vajdasági hallgatói létszám. A 2006-os évben 29.406 diplomás fiatal került ki a szerbiai felsőoktatási intézményekből, míg a vajdasági intézményekben diplomát szerzett fiatalok száma 8.164 volt. A diplomázott szerb fiatalok mintegy 1/5-e fejezte be egyetemi tanulmányait a programmal előlátott határidőn belül, míg Vajdaságban a fiatalok 38, 56%-a, azaz a kétszerese 43.

41

Rechnitzer – Smahó, 2007: 52-71. Gábrity, 2006b: 113. 43 Republički Zavod za Statistiku: 2007. Statistički Godišnjak Srbije. Beograd. 358. 42


40000

A vajdasági felsőoktatásban résztvevők statisztikai adatai iskolaévek 35000 szerint

hallgatói létszám

30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

1997/199 1998/199 1999/200 2000/200 2001/200 2002/200 2003/200 2004/200 8 9 0 1 2 3 4 5 6 468

Főiskolások Magyar főiskolások Magyar egyetemi hallgatók Egyetemi hallgatók

7 698

11 811

10 083

11 656

8 747

7 859

7 501

579

657

816

838

855

867

846

844

1 703

1 875

2 032

1 965

2 078

2 124

2 447

2 298

26 672

28 515

32 293

34 338

35 257

35 424

37 822

38 169

iskolaév

1. sz. ábra: Hallgatói létszám a Vajdaságban44 A fenti leíró statisztikákból körvonalazódni látszik egy országos trend, miszerint az egyetemre iratkozók száma a 2000-res évtől határozottan megnövekszik, míg a főiskolán való tanulást egyre kevesebben preferálják. Ezzel ellentétben a magyar diákok egyre nagyobb számban iratkoznak főiskolákra, míg az egyetemen tanulók száma nem növekszik. A demográfiai trendek alapján a vajdasági összlakossághoz viszonyítva a magyarok aránya fokozatosan csökken, viszont ezen demográfiai tények oktatási keresztmetszete sem kielégítő, ugyanis a magyar hallgatók részaránya az összes vajdasági hallgatók számában egyre kevesebb. A nyolcvanas években részarányuk még meghaladta a 10%-ot, de a háborús helyzet idején, a válságos években drasztikusan csökkent. A politikai rendszerváltás reményében, 2000-ben érezhetően több fiatal maradt itthon a magyar felsőoktatási intézményekben, ám a legfrissebb adatok továbbra se kielégítők. A bombázás évében (1999) a felsőoktatási intézményekbe való felvételek idején nem volt minősítő vizsga, mégis viszonylag kevés magyar fiatal jelentkezett a főiskolákra, nagy részük külföldre távozott. Az utóbbi években (2002-től kezdve) azonban nőtt a magyar fiatalok érdeklődése a főiskoláink iránt, főleg a magyar nyelven előadásokat folytató főiskolák iránt. A kilencvenes években ezzel párhuzamosan csökkent a magyar egyetemi hallgatók száma. Javulást a rendszerváltás után (2002-től kezdve) tapasztalunk, de az összes egyetemista részarányában a magyarok száma ma is alig haladja meg a 6%-ot. 45 Egyetemi kar Művészeti Akadémia, Újvidék Közgazdaságtudományi Kar, Szabadka Testnevelési Kar, Újvidék 44 45

Összes egyetemi hallgató

Magyar egyetemi hallgatók

Elsőéves egyetemi hallgatók

Elsőéves magyar hallgatók

811 5 624 1 063

60 728 29

188 1254 267

10 161 8

Tartományi Oktatásügyi és Művelődési Titkárság (2006) adatai alapján saját szerkesztés Gábrity, 2006b: 115-120.


Műszaki Tudományok Kara, Újvidék Bölcsészkar, Újvidék Építőmérnöki Kar, Szabadka Orvostudományi Kar, Újvidék Mezőgazdasági Kar, Újvidék Természettudományi Kar, Újvidék Jogtudományi Kar, Újvidék Mihajlo Pupin Műszaki Kar, Nagybecskerek Technológiai Kar, Újvidék Tanítóképző Kar, Zombor

7 183 3 683 633 3 103 3 123 3 909 4 892 2 239

250 134 128 169 142 164 158 105

1 692 999 187 407 570 852 874 489

64 31 34 29 42 49 27 18

1 128 768

38 193

166 171

10 35

38 169 Összes főiskolás

2 298 Összes magyar főiskolás

8 116 Elsőéves főiskolás

518 Elsőéves magyar főiskolás

Ügyviteli Főiskola, Újvidék Műszaki Főiskola, Becskerek Műszaki Főiskola, Újvidék Műszaki Főiskola, Szabadka Óvóképző Főiskola, Újvidék Óvóképző Főiskola, Szabadka Óvóképző Főiskola, Mitrovica Óvóképző Főiskola, Kikinda Óvóképző Főiskola, Fehértemplom

2 770 944 961 816 415 450 339 360 446

48 99 44 470 36 121 2 16 8

1 400 342 320 304 162 151 150 130 184

24 32 27 278 24 51 2 7 4

Összesen

7 501

844

3 143

449

Összesen Főiskolai intézmény

1. sz. táblázat: A vajdasági egyetemi hallgatók/főiskolások a 2004/2005-ös tanévben46 230,00 relatív növekedés-egyetemisták száma

220,00

Expanz ió - 1990=100

210,00 200,00 190,00 180,00 170,00 160,00 150,00 140,00 130,00 120,00 110,00 100,00

1990

1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Vajdaság Közép-Szerbia Szerbia

2006

2. sz. ábra: Hallgatói létszámnövekedés 1990-200647

Az 2. ábrához kapcsolódóan, érdemes a régióra kivetített felsőoktatási expanziót tovább elemezni. A soron következő 2005/06-os tanévben, a Vajdaságban az előző iskolaévhez képest 7, 32%-kal több hallgató kapcsolódott be a felsőoktatásba. Viszonyítva a 2006/07-es tanévet az azt megelőzőhöz viszont már ez a szám 10, 27%-kal volt több. A régió hallgatói kontingense határozott mennyiségbeli növekedést produkál évről évre. További relatív számokban kifejezve – látható, hogy ez a mennyiségi növekedés a régión belül sokkal 46 47

Gábrity, 2006b: 117-118. Republički Zavod za Statistiku, 2008.


meghatározóbb, mint például Közép-Szerbiában, illetve Szerbiában. A 1990/1991-es iskolaévet alapul véve, ma a Vajdaságban 120%-al több egyetemista tanul, Közép-Szerbiában 99%-os ez a növekmény, amely köztársasági szinten 104%-os növekedésben összegezhető. 45

Tanmenet szerinti diplomázás a régióban és Szerbiában

40

38,56

35 30,78

30 25 %

23,2 21,4

20

18,5

15 10

14,2 11,45

10,3

9,4

Szerbia Közép-Szerbia

5 0 1995

Vajdaság

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

3. sz. ábra: Regionális különbségek a tanmenetszerinti diplomaszerzésben, Szerbiában.48 Minőségbeli változásokra, koncepcióváltásra utaló jeleket is találunk a felsőoktatási statisztikák mögött. Az Újvidéki Egyetem a Bologna folyamat adaptálása során, számos téren kiemelkedik a többi szerbiai egyetem közül. A 2003/2004-es tanévben a karok által kínált szakok száma 153 volt, mely az évek során a 2007/2008-as évre 218-ra49 növekedett, bizonyítva ez által is az egyetem hajlandóságát a flexibilisebb, gazdagabb, nyitottabb programok indításához. Ugyanez elmondható a főiskolákról is, ahol az elmúlt években 9 új szakot indítottak. A bolognai folyamat fokozatos implementálásával sor kerül a vajdasági egyetemisták által képviselt értékrendszer50 tiszteletben tartására is, akik reményüket fejezik ki, és támogatják a felsőoktatás reformjainak véghezvitelét, és a bolognia folyamatok zökkenőmentes gyakorlati alkalmazását is a társadalmi felelősségvállalás szellemében. Cél, hogy javulhasson az egyetemisták társadalmi státusza, személyes élete, a tanulás hatékonysága, továbbá a fiatalok szabadidejének kreatív és egészséges használata. Elsők között szerepel az egyetemi tanulmányok feltételrendszerének javítása. A Vajdasági régió felsőoktatására jellemző továbbá a rossz területi koncentráció, az intézmények tartományszékházban történő koncentráltsága, a régió északi részének marginalizálódása az egységes regionális felsőoktatási infrastruktúrában. Az Újvidéki egyetem 70,3%-ban, míg Szabadka csak 17,7%-ban tud hozzájárulni a felsőoktatási háló kapacitás-megosztásához, amint azt az alábbi tartományra kivetített területi statisztika is ábrázolja. A statisztikák alapján leszögezhetjük, hogy a Szerbiában tanuló magyar hallgatók fele Szabadkán tanul, elsősorban anyanyelvén, pedagógiai, műszaki illetve közgazdasági szakokon. Kevésbé jellemző, hogy az észak-vajdasági magyar fiatal újvidéki karokra iratkozik, képességeinek megfelelő képzést választ. Az észak-Bácskában működő néhány kar tömöríti és konzerválja szinte teljes egészében a vajdasági magyar elit felnövekvő generációit. A Vajdaságon belül egyetlen vajdasági állami egyetemi központ táplálja - az ország 27,8%- át képviselő tartományi felsőoktatási tömörülést, míg a Közép-Szerbiai 48

Republički Zavod za Statistiku, 2008. Összehasonítások alapján a 2007/2008-as tanévben http://prijemni.infostud.com/univerziteti/Univerzitet_u_Novom_Sadu/3 (2008.02.12) 50 Pokrajinski Sekretarijat za Sport i Omladinu, 2004. 49


egyetemi képzés 4 állami alapítású egyetemi központban zajlik. A felszínre kerülő regionális egyenlőtlenségek és a vajdasági magyarok által képviselt „kényszerű” magatartásformák kialakulása miatt is ez okolható. Régiók és egyenlőtlenségek A régiókra kivetített iskolázottsági számadatok – a korábban vázolt területi eltérésekkel összhangban - igen kétségbeejtő egyenlőtlenségekre mutatnak rá. A NUTS 3-as régióknak megfelelő körzetek is egyértelmű regionális különbségek hordozói, kifejezetten az egyetemi központok meglétének függvényében. Szerbiai szinten Belgrád városában a felsőfokú végzettek részaránya 21%, Dél-Bácskában 13%, a Niš-i körzetben 11,6%, míg Šumadija körzetében (köszönve a Kragujevac-i egyetemnek) a lakosság 9,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel51. Vajdaságban, Dél-Bácska kivételével minden régióban az országos átlag alatt marad a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság részaránya. A fiatal, 20-24 éves populációt képviselők iskolavégzettségi statisztikája kedvezőbb regionális eloszlást mutat. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a fiatalok 81,4%-a rendelkezik minimum középfokú végzettséggel. Mindezek releváns szerkezeti mutatók, amelyek a közeljövőben az ország fejlődési pályáját, potenciálját is meghatározó tényezők lesznek. Az oktatás és iskolavégzettség terén megnyilvánuló regionális eltérések létrejöttében számos tényező szerepet játszik. Mégis, az oktatási intézmények fejlettsége, megléte és közelsége gyakorol legkifejezettebb hatást az oktatáshoz való hozzájutás, illetve ezen által a régió humántőkeprodukciójára. Ország/Régió Szerbia Közép-Szerbia

NUTS 3

Főiskolai végzettség-% 4,51 4,59

Egyetemi végzettség-% 6,52 7,01

0,53 Vajdaság

4,3 5,18 Észak-Bácska 4,42 4,66 Közép-Bánát 4,29 4,44 Észak-Bánát 3,84 3,63 Dél-Bánát 4,13 4,11 Nyugat-Bácska 3,72 3,91 Dél-Bácska 4,99 8 Szerémség 3,76 3,58 2. sz. táblázat: A 15 év feletti lakosság iskolavégzettségi statisztikái regionális felbontásban52

∑Felsőfokú végzettség % 11,03 11,6 9,48 9,08 8,73 7,47 8,24 7,64 12,99 7,33

A statisztikai adatok tükrében szembesülhetünk a régió humánerőforrását, ebből kifolyólag pedig versenyképességi lehetőségeket érintő hiányosságokkal. A régió megérett a változásokra. Vajdaság, a vajdasági magyarság válaszút előtt áll: felvállalja egy egységesülő európai felsőoktatási térbe történő integrálódás szerepét, előirányozva a régió fejlődését, vagy vállalja szegényes intellektuális kapacitásait, mindezek következményeként pedig a régió gazdasági súlyvesztését, marginalizálódását egy igen bizonytalan fejlődési pályán mozgó Szerb Köztársaságon belül?! A régió egyik potenciális fejlesztési megoldását, fejlődési pályáját az endogén változók fejlesztése jelentheti. A „K+F és a kulturális funkciók köre, a gazdasági ágazatokkal való kapcsolatok intézményesült formái, a kompetencia, a kommunikáció, a kultúra és a kreativitás 51 52

Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012. 18-20. Népszámlálás. 2002.


fogalmai köré (a 4K) csoportosíthatók a sikeres régiók fejlődésének hajtóerői” 53. A regionális fejlődés, illetve a gazdasági fejlődés kulcselemeként értelmezendő humántőkeprodukciót, amelyben az oktatásnak/felsőoktatásnak jut meghatározó szerepe, további elméletek támasztják alá. Romer érvelése szerint: a tudás a tőke meghatározó formája, és a gazdasági növekedés elsősorban a tudásakkumuláció mértékétől függ54. A tudásalapú gazdaságoknak pedig az a legfontosabb jellemzője, hogy a tudás előállítása és hasznosítása alkotja az értékteremtési folyamatok központi elemét. A fejlett gazdaságok versenyelőnye elsősorban azok tudás-előállítási és-hasznosítási képességein nyugszik. A tudásalapú tevékenységek expanziója egyre fontosabb szerepet játszik az egyes országok és régiók versenyképességében. A tudás – az innováció alapvető összetevőjeként része annak a körfolyamatnak, amely innovációhoz, azon keresztül az export- és a versenyképesség növekedéséhez vezet. Egyrészt, a nemzet- és a regionális gazdaságok exportbázisa pedig a gazdasági növekedés legfőbb hajtóereje. „A régióknak el kell fogadniuk a tudás és a folyamatos tanulás elsőbbrendűségét, tudásalapú, tanuló régióvá kell válniuk. A „tanuló régió” kulcsa pedig az a humán infrastruktúra, amelynek központi eleme a humánerőforrást képző egyetem55.”

Magatartásformák az oktatás regionális-etnikai keresztmetszetében A 2007-es - Magyarságkutató Tudományos Táraság intézményi keretei között készült Vajdaságra vonatkozó kutatás téma-specifikus részeredményei kerülnek összegzésre a következő fejezetben.56 A rendezetlen magyar nyelvű felsőoktatás miatt a magyar hallgatónak kevés lehetősége van az állami karokon és főiskolákon, anyanyelvén tanulni. Mindössze 1/3-uk tanul anyanyelvén, vagy részben anyanyelvén (főleg a szabadkai karokon), míg 2/3-uk szerb nyelven. A magyar hallgatók legnagyobb része az Újvidéki Egyetem karain vagy a vajdasági főiskolákon tanul. Elenyésző részük iratkozik csak a Belgrádi Egyetem karaira, s viszonylag sokan tanulnak az anyaországban. A tannyelv fontos szerepet játszik a magyar hallgatók pályaválasztás során megalkotott döntésében, ugyanis állandósult problémát jelent a magyar fiatalok szerb nyelv tudása, amely abszolút mértékben formálja a fiatalok szerb felsőoktatási rendszerről, szerbiai egyetemekről alkotott képét. Sokan nem vállalják föl ezt a megpróbáltatást. Esetleg, kudarckerülő magatartást tanúsítanak (fókuszcsoport vizsgálat eredményei), konzisztensen cselekednek, mert tudják magukról, hogy melyik nyelven képesek sikeresen továbbtanulni, és a tannyelv függvényében választanak a legközelebbi városban felsőoktatási intézményt. A tanulók, sokszor önhibájukon kívül eső tények miatt nem tudnak szerbül (az általános és középiskolában is gyengén tanítják a szerb nyelvet) és ezt a problémát, mivel mindenáron diplomához szeretnének jutni, egy valójában energiatakarékos lehetőséggel oldanák meg. Tehát, lokális szinten is vannak tévutak, nem megfelelő a környezetnyelv oktatása. Ez gettósodáshoz vezet hosszú távon, abban az esetben, ha már a negatív, deprimáló, visszafejlődő/fejlesztő társadalmi körülmények miatt a költségkímélőm, kudarckerülő megoldások is elfogytak.

53

Janssen-Hoogstraten, 1989. idézi: Horváth, 2003: 193. Romer, 1990. idézi: Mezei, 2007: 73-104. 55 Florida, 1995. idézi: Mezei, 2007: 79. 56 MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének Kárpát-medencei közös kutatása: a vajdasági kutatások másodelemzése. Gábrity, 2007: 132-172. http://www.apalap.hu/letoltes/kutatas/karrierutak_vagy_zarojelentes.pdf (2008.02.15.) 54


A középiskolások, vagy a már érettségivel rendelkezők Magyarországi továbbtanulása/érvényesülése, sokszor automatikusan hozza magával az elvándorlás, külföldi letelepedés lehetőségét. Mivel a külföldön diplomázott egyéneknek, a potenciális visszatérést követően, ismét az államnyelvvel kapcsolatos korlátokkal kell szembesülniük, ők gyakran nem is térnek vissza. Nem a nyelv képezi azonban az egyetlen problémát. A fiatalok valamennyien elgondolkodtak a külföldre költözés és munkavállalás lehetőségéről. Tisztába vannak azzal, hogy mennyi esélyük lehet az EU-ban, vagy más kontinensen munkát vállalni, vagy letelepedni. Nagyobb migrációs hajlammal rendelkeznek azok, akiket egy potenciális célország esetleg be is fogadna: orvos, műszaki informatikus, programozó, művész, sportoló, újságíró, építőmunkás, szimultán fordító, főleg a határ menti területekről, ahonnan esetleg heti ingázásban is megoldható a Magyarországon, vagy közeli EU-s országban való hosszabb tartózkodás és munkavállalás. Elzárkóznak a külföldre vándorlástól azok, akik tudják, hogy szakmájukkal nincs esélyük munkát vállalni (pedagógus), vagy akinek itthon kielégítő munkája van (műszaki végzettség). A friss diplomásoknak fontos, hogy elérhető legyen az EU szinten elismert diploma (Bologna). A migráció motívumát a következő címszavakban összegezték a kutatásban résztvevő fiatalok: háború és bizonytalanság, kilátástalan élet a szülőföldön, vállalkozáslehetőség külföldön, magasabb életszínvonal, rossz gazdasági helyzet, munkalehetőség, bizonytalan lég itthon, tanul. Nyilvánvaló tehát, hogy a hazai helyzet egzisztenciális szempontokat illetően nem kielégítő. A magyaroknál alulreprezentáltság észlelhető a felsőoktatásban, és ez a munkaerőpiac bizonyos, privilegizált szféráiban is megnyilvánul. A magyar fiatalok elhelyezkedési esélyei Szerbia/Vajdaság, illetve a térség munkaerőpiacától és igényétől függ. A magyar fiatalok átlagosan évente váltanak munkát, ismerősök, barátok által, újságban, interneten meghirdetett alkalmakra várnak. A munkaerő-piaciérvényesülés miatt szívesen vesznek részt továbbképzéseken, átképzéseken. Másoddiploma nem cél. Ez azonban jellemző minden régióbeli fiatalra, kivétel nélkül, ugyanis az egyetemi évek nagyon elhúzódnak (áltag 8 év), és problémás az első elhelyezkedésük is a pályakezdőknek. Tehát, a munkaerő-piaciérvényesülés nem csak a magyarságot érinti, számos olyan kar létezik, amely még mindig csak szaporítja a diplomás munkanélküliek hadát, mert nem biztosít rugalmas képzéseket, és vég nélkül képes „gyarapítani” a bizonyos esetekben már telítődött szakmakínálatot. Társadalmi szempontból, Vajdaság egyik legmarkánsabb jellege annak multikulturalitása. Európa egyik (ha nem is egyetlen) olyan régióját képviseli a Vajdaság, ahol mintegy harminc őshonos nemzeti kisebbség és etnikai közösség él, az államalkotó nemzettel együtt. Jellegzetes multikulturális térség ez, ahol az autohton lakosok két-, vagy háromnyelvű életvitelhez szoktak. Ez alapot szolgáltathat egy multietnikai egyetem - vagy multietnikus egyetemi infrastruktúra kialakításához. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a határ menti és a határokon átívelő kapcsolatok építése. Megállapíthatjuk tehát, hogy a (magyar és nem csak magyar) hallgatók rendelkezésére álló lehetőségek nem elég széleskörűek, és a jelen helyzet nem kielégítő a tartomány intellektuális kapacitásait tekintve sem, sem egyéb nemzetietnikai jellegű igényekhez mérten. Vélemények a régió felsőoktatásáról! A fiatalok átlátják az ország, régió kedvezőtlen helyzetét. Ők gyermek- és kamaszkorukat háború és válságok fergetegében élték meg. A borúlátás a korábbi kutatások alapján hullámzó. Az Európai Uniós csatlakozás kilátásai a fiatalok számára túl távolinak tűnnek, ők pedig türelmetlenek. Legtöbb fiatal véleménye szerint a gazdasági fellendülést egy politikai stabilitás kell, hogy megelőzze. A vajdasági friss diplomások körében ez a kérdés


több szempontból közelíthető. Egyrészt a megkérdezettek véleményt mondtak az egész ország helyzetéről, majd a Vajdaság Tartomány esélyeiről, de valójában legtöbbet kistérségük, vagy lakóhelyük esélyeivel foglalkoztak. Nem sok optimizmus cseng a szavaikból, de nem adják fel, hisznek a pozitív változásokban, a jövőépítésben. 57 A régióban felfedhető gazdasági húzóágazatokról megoszlik a vélemény. A városban élő fiatalok a szolgáltatásokat választják, míg a falun és kisvárosban élők inkább a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lehetőségeit látják. Mindenki abban megegyezik, hogy külföldi- és befektető tőke nélkül nem lehetséges a gazdasági fellendülés, sem pedig új munkahelyek. Keresett szakmák a régióban: közgazdász-menedzser, informatikus, logisztikai szakember, építészmérnök, pénzügyi szakértő, marketingszakember, reklámszakértő, szakorvos, fogorvos, szimultán fordító, turisztikai szakember (vendéglátóipar), vállalkozók, építész, szobafestő, kőműves, textilmunkás. A presztízsszakmák: menedzser, banki/pénzügyes munkák, marketing-, informatikai munkák, programozó, vállalkozó, közgazdász, képzett könyvelő, ügyvéd, egyetemi tanár, logista, építészmérnök, szakorvos. Nem igényelt (viszonylag telítődött) szakmák a régióban: fémmegmunkáló munkás, fodrász, vegyész, gépkocsivezető, kertész- és a bölcsészszakok (kivéve a pszichológust és az angol nyelvészt), kereskedő-eladó. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben (szűkíti, vagy tágítja) a karrierlehetőségeket, az hogy ki milyen egyetemen/szakon végzett, főleg a fókuszcsoportos kutatás segítségével kaptunk válaszokat. A vita során kialakult megállapítások képet adnak a vajdasági felsőoktatási képzésről is. A felsorolható pozitív tapasztalatok a képzés tartalmáról: a műszaki képzésben elegendő informatikai tudás, PC készség, találékonyság a szakmában, közgazdászok szerint az egyetemen sok az elmélet, lexikális tudás, nyelvtanulási lehetőség is jelentősek, majd a fiatalok említenek olyan tapasztalatokat is, amelyek nem a képzés tartalmára vonatkoztak, de valójában befolyásolta őket a pozitív előremenetekben: jó tanár-diák viszony, megtanult szerbül, vagy kitartást tanult. Az egyetemi képzésben tapasztal negatív tapasztalatokra az interjúalanyok a munkából tekintenek vissza. Legtöbbször a sok elméleti, nem alkalmazható tudást, az elavult adatokat és módszereket kifogásolják, kivétel nélkül melyik karon diplomáztak. A fiatalok kevesellik a szakmai gyakorlatot, hiszen legtöbbször csak formális praxisoknak tettek eleget. A pedagógus szakosok az új tankönyveket és a digitális könyvtárt hiányolják. A közgazdászok beszéltek a rossz tanár-diák kapcsolatról is, hogy túl nagyok az előadás-csoportok (első éves korukban a 280 férőhelyes előadóterem lépcsőjén kuporogtak), nincs egyénre szabott tanítás. A tanítóképzősök és a műszaki főiskolások panasza is az volt, hogy nincs elegendő taneszköz, szaklaboratórium és nem tanultak meg szerbül az iskolaévek során. Arról, hogy milyen szerintük egy jó/kielégítő egyetemi képzés, a friss diplomások a következő kritériumokat tartották fontosnak: dinamikus és nyitott felsőoktatási intézmény kellene, amely multidiszciplináris képzést nyújt, versenyképes tudással ruház fel, kreativitásra tanít. Elvárásaik között van még, a kollegiális tanár-hallgató viszony, fejlett infrastruktúra igénye (laborok, könyvtár, sportközpont, kollégiumok). Végül, a választható

57

A fókuszcsoport résztvevőinek véleménye alapján Gábrity Molnár Irén tanulmányában: Vajdasági magyar fiatal diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei, a Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében nemzetközi projektum anyagában, a MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet honlapján. 2007. http://www.apalap.hu/letoltes/kutatas/karrierutak_vagy_zarojelentes.pdf


szakirány/tantárgyak, amelyek több nyelven folynak, inspirálók és folyamatos továbbképzést biztosítanak. A jövő szakmakínálatát biztosító regionális felsőoktatási háló távlatai • Marad minden a régiben, fokozódó problémákkal A régió teljes „intellektuális produkciójának” terhét az Újvidéki Egyetem hordozza, viszont piaci viszonyokat illetően, a jövőben nem marad domináns szerepben. Belgrád mellett nehezen tud érvényesülni (kapacitás, tradíció, stb.). Mindez mellett nem tudja biztosítani a térbeli lefedettséget sem. Továbbá a belgrádi, illetve az újvidéki székhellyel bíró felsőoktatás nem méltó hordozója a régióspecifikumoknak, jellemző térdimenzióknak, amelyek a felsőoktatás területén, de akár a foglalkoztatás területein is kifejezésre jutnak. Így a régió (Vajdaság, Újvidéktől északra) fejlett, szakmakeresletet kielégítő, európai értékrendet képviselő egyetemi háló nélkül marad, a magyar fiatal értelmiség „nehézkes” kitermelése szakad meg - teljesen. A változásokra érzéketlen egyetemi karok nem megfelelő képzései, programjai pedig tovább fokozzák a feltörekvő munkanélküliséget, azaz a piacképtelen oklevéllel rendelkezők csoportját. A munkáltató más kompetenciákat remél, más képességekre, tudásra, jártasságra vár. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az oktatási rendszer intézményrendszer segítsége, képzési, átképzési, felnőttképzési rendszer legitimálása. • Fészekhagyás – oktatási modell = migrációs modell A vajdasági felsőoktatási intézményekből kikerülő (magyar és nem csak (!) magyar) nem piacképes diplomatulajdonosok tisztában vannak azzal, hogy a megszerzett, tudást itthon nem fogják tudni értékesíteni, így külföldön - EU-ban, vagy tengerentúlon próbál meg munkát vállalni, karriert-, jövőt építeni (teljesen függetlenül attól, hogy sikerül-e nekik legalább külföldön a szakmában dolgozni). Vannak viszont azok (az itthon is) piacképes diplomatulajok (műszaki informatikus, orvos, újságíró, fordító, stb.), akik bárhol képesek érvényesülni, ezért nem tűrik a politikai elit hazardírozását, emigrálnak. A szakmakereslet továbbra sem találkozik a szakmakínálattal, mert a rigorózus felsőoktatási struktúra piaci igényeket nem követ. • Szabadka szellemi-, egyetemi kapacitásainak megteremtése, intézményesítése Egyetemi város létrehozásának forgatókönyve az északi (határon belüli) régió megfelelő szakmakínálatának biztosításához. Több diszciplínát képviselő kar akkreditálása, biztosítva ez által a régió fiataljainak a lehetőségeket, a nagyobb választékot (egyben a gazdasági szükségletekhez idomított oktatási kínálatot), illetve a magyar, vagy részben magyar nyelven történő tanulás esélyét. A teljes magyar népesség iskolai és szakmai képzésének hatékony feljavítása, saját (lokális) erőforrások bevetésével és az elérhető anyaországi/külföldi (EU) támogatások tudatos összpontosításával volna lehetséges. Viszont nem működhet, mert nincs emberi erőforrás, hiába az épített környezet. Politikai szempontokat/irányelveket országos szinten mindez abszolút keresztezne, nem beszélve a (tanulmány első fejezeteiben tárgyalt) törvényes előírások lehetőségeket szűkítő meglétéről. • Vajdasági Magyar Egyetem Az erdélyi, a kárpátaljai és a szlovákiai példához hasonlóan a vajdasági magyar közösség is szükségét érzi annak, hogy saját környezetében anyanyelvén tanulhasson, növelve így a szülőföldhöz való kötődést. A délvidéki önálló magán, vagy vegyes tulajdonú, magyar egyetem létrejöttével csökkenne a magyarországi egyetemeket választók száma, és az elvándorlás is.58 A megoldás törvényes (legújabb) előírásokat sértene, és a politikai közhangulatra gyakorolt negatív hatása miatt akár nem kívánatos végkifejleteket is

58

Gábrity, 2006c: 112.


tartogatna, egyébként már rövidtávon is jelentős megoldást hozna a magyarság felsőoktatási kérdéseit illetően. • Multikulturális egyetem, Nyelvi-, és kulturális tekintetben teljesen liberális egyetem, amely méltó hordozója azon régióspecifikumoknak, amelyet a Vajdaság képvisel. A képzés több nyelven folyna, az államnyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvén (a hivatali használatban lévő öt nyelv mindegyikén), valamint idegen nyelveken. Önálló egyetemként működne, minimum 3 tudományterületen (a törvénnyel összhangban), a teljes oktatói vertikumon, és felnőttképzési programok keretén belül. A kutatás kiterjedne a gazdasági szféra szükségleteire is, és kölcsönös együttműködés, segítségnyújtás, finanszírozás mentén működne. Az elmúlt időszak nemzetállami, ágazatközpontosítási ideái mellett ez nehézségekbe fog ütközni. A nemzeti kisebbségeket képviselő helyi elit érdekérvényesítésére van szükség! 59 • Regionális egyetem A felsőoktatásról alkotott felfogás revíziója: A jövőben sor kerül az oktatási intézmények régióban működő hálózatának elemzésére/felülvizsgálatára, amely alapot fog szolgáltatni egy olyan határokon átívelő felsőoktatási mechanizmus létrehozásához és működtetéséhez, amely képes lesz kikerülni az átfedéseket, párhuzamos szakok és szakirányok létesítését - SzabadkaÚjvidék-Szeged-Pécs-Eszék-Temesvár által lehatárolt régióban gondolkodva. A többnyelvű egyetemek keretében is nélkülözhetetlen folyamatosan fenntartani a magyar (részben magyar) intézményeket. Prioritást élveznek: - az identitásőrző felsőoktatási intézmények (pl. az alapképzéses pedagógusszakmát kibocsátó karok mesterkurzussal vagy másoddiplomával kiegészítve), valamint minden régióban: a presztízsszakmákat kibocsátó karok, tehetséggondozók, szakkollégiumi rendszerrel ellátva. 60 A regionális felsőoktatási háló egyetemi bázis-együttműködéseit egészítené ki egy – a következő tervezet távlatokat felsorakoztató intézményi szerkezet: Kárpát-medencei e-egyetem virtuális háló, a gazdasággal szorosan együttműködő traenee-infrastruktúra, regionális gyakornoki szerkezet felépítése/működtetése karrierirodákkal karöltve, biztosítva ez által a munkaerőpiaccal kiépített kapcsolatok intézményesülését, zökkenőmentességét, információáramlást, visszacsatolást, amelyben a helyi gazdasági szereplők, KKV-k is érdekeiket tudnák közvetve érvényesíteni. A gazdaság igényei felé forduló kutatói műhelyek fontos szerepet játszhatnak az egyetemi kutatómunka tartalmi „színesítésében”. „A jövőben az oktatás és regionális intézmények támogatásában a versenyképesség fejlesztéséé a főszerep. A határon túli magyar felsőoktatás (a vajdasági is) integrálódhatna egyfajta „magyar felsőoktatási térbe”, rajta keresztül pedig az egységesülő európai 59

Gábrity, 2006a: 111-117. „A felsőoktatás-fejlesztés további lépéseit szociológiai és gazdasági tényezők határozzák meg: a munkaerő-piaci (szakmakeresleti), prognózisok, a fiatal korosztály szakmaválasztási preferenciái és továbbtanulási szándéka, valamint a felsőoktatás-fejlesztés infrastrukturális és pénzelési lehetősége. A multietnikus egyetemek alapításának európai tanulságai fontosak lehetnek számunkra, sok vonatkozásuk egy vajdasági egyetem alapításában is érvényes lehet. A szerbiai/vajdasági magyarok a balkáni háború miatt elmulasztották a történelmi pillanatot a többnyelvű felsőoktatás bevezetése terén, ezért máig küszködnek a magyar tannyelvű karok és tagozatok intézményes megalakításával. Az új egyetem alapításakor Vajdaságban is, mint mindenütt nélkülözhetetlenek a határ menti és a határon átívelő kapcsolatok. Ez eddig elégtelen volt, s csak az anyaország határain kívülre helyezett képzéseket jelentette konzultációs központok formájában; ezek integrálódása a szerbiai oktatási rendszerbe nehézkes. Szakemberek becslése szerint a kisebbségi, ugyanakkor (a törvény által megkövetelt) többnyelvű intézmények Szerbiában csak állami támogatással tudnak fönnmaradni. Az állam és a civil szféra közt alapítványok közvetíthetnek. A kezdeményező helyi-regionális elit akkor sikeres, ha állami jogosítványokat szerzett, ugyanakkor azonban maga mellett tudja a helyi közeg meghatározó (nemzetiségi, önkormányzati és vezető politikai) csoportjainak támogatását is. Intézményalapítási törekvéseiket a politikai színtéren, mint kisebbségi jogvédelmet, és mint regionális fejlesztést jelenítik meg. Ez utóbbi esetben a többségi társadalom egyes tagjainak támogatását is elnyerheti.” 60 Gábrity, 2007: Kézirat MTT archívumából: Határon átívelő tudomány/oktatás


felsőoktatási térbe. Az egységes európai felsőoktatási térség új összefüggéseket helyez előtérbe, melynek következtében nemzeti felsőoktatási stratégia kidolgozására van szükség. E célból újragondolandó a térség magyar-magyar és magyar-nem magyar nyelvű intézményei közötti regionális együttműködések gyakorlata, finanszírozása, amely nyomán egy olyan regionális felsőoktatási tömörülés jöhet létre a Kárpát medencében, amely az egységes európai felsőoktatási piacon is megállja helyét”.61 Regionális – határon átívelő együttműködések62 A jövőben, a kihelyezett tagozatokkal ellentétben, flexibilisebb menedzsment elvek mentén működő, korszerű oktatási hálózatok működtetésére lesz szükség, amelyekben fokozatosan mind nagyobb kifejezésre jut a piac, mint a felsőoktatási közeget meghatározó tényező. A felsőoktatási intézmények, karok autonóm tevékenységének függvényében fog a jövőben alakulni a régió tudományszervezési innovatív szerepe, amelyre jellemző a nemzetközi kapcsolatok foganatosítása, határmenti, határokon átívelő együttműködések kezdeményezése, produktív kapcsolatápolás. Nem formalizált, személyes kapcsolatok, szakmai kapcsolatok (oktatók és hallgatók részéről) segíteni tudják az intézményesült együttműködéseket, határokon átívelő sokoldalú, szerződéses kapcsolatok létrehozását, a meglévő kapcsolatok ápolását. Rechnitzer és Smahó kutatásaiban rámutatnak arra, hogy „ez a tendencia a jövőben folytatódni és erősödni fog, a nemzetközi együttműködések az intézmények versenyképességét számottevően befolyásoló, meghatározó tényezők lesznek, a jövőbeli siker egyik zálogát fogják jelenteni. Ezért az egyetemeknek, főiskoláknak nagy hangsúlyt kell fektetniük a nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésére, bővítésére, valamint meglévő együttműködéseik intenzívebbé tételére. Szándék szintjén szinte mindenütt megjelenik ez a törekvés, ám az intézmények még nem tulajdonítanak stratégiai jelentőséget a nemzetközi kapcsolatoknak.” 63 Kozma Tamás professzor tradicionális és modern határközi együttműködéseket különböztet meg. Sokszor a települések természetes vonzásaiból adódóan fönnálltak együttműködések, amelyeket később közigazgatási-államhatár választott el (esetünkben Szeged – Szabadka, tágabb régióban pedig Eszék – Pécs – Temesvár háromszög). Ezekben az esetekben ún. „felzárkóztatási stratégiák” tudják csak revitalizálni az egykori helyi-regionális társadalmakat. A gazdasági térszerkezet átalakulását követően kialakuló változásokra válaszként új keletű együttműködések alakulnak ki, amelyeket gazdasági racionalitás, sok esetben a túlélés jellemez64. Az Észak-vajdasági régió együttműködések iránti nyitottsága, egyben szükségként fogalmazódik meg a régió komplex fejlődési pályájának körvonalazódásakor. Gábrity kiemeli egy nemzeti felsőoktatási stratégia kidolgozásának szükségességét, amely megalapozhatná a magyar nyelvű oktatást a Kárpát-medencében. Érvelését a globális felsőoktatási piacon kialakuló és egyre fokozódó versenyre alapozza, ezért folyamatos szakmai munkamegosztás kialakítására hívja fel a határ menti érdekeltségi köröket (tudományos műhelyek-hálózatok, egyetemek, karok, stb.). Az egyetemek között kialakuló versenyhelyzeteket véleménye szerint enyhíteni tudják a régiókapcsolatok (közös szakok, tanár-diák csere, kutatási projektek65. Ezen régiókapcsolatokból tudna Gábrity megítélésében sikeresen építkezni az önállósuló délvidéki magyarérdekeltségű felsőoktatás is.66 61

Gábrity: 2007: uo. Ez a fejezetrész három mélyinterjú eredményei alapján készült el. Az interjúalanyok 2009 elején: Gábrity Molnár Irén, Káich Katalin és Jeges Zoltán voltak. 63 Rechnitzer – Smahó, 2007: 52-71. 64 Kozma, 2004: 81. 65 Gábrity 2006a: 117-118. 66 Például a magas költségű szakok (pl. orvos, egészségügyi főnővér, egyes természettudományok) vagy speciális, nemzetközi standardokra épülő szakok esetében (pl. pszichológia, szociológia, jog, gyógypedagógia), 62


„A regionális együttműködésekkel kapcsolatos törekvéseinket szeretnénk afelé irányítani, hogy a Szabadka – Szeged - Eszék viszonylatban „kipótoljuk a „rendszer” esetleges hiányosságait”… Vendégprofesszori, tanár-diákcsere bejáródott dolog, azon felül közös, piaci igényekhez idomított programokat is működtet az MTTK, például a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Karral. Nyitott karként „adja el magát” az MTTK” – a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjának szavait idézem.

A régióban működő oktatási intézmények képzési kínálatának racionális kihasználása a cél, a felsőoktatási tömörülést képviselő érdekek összeegyeztetésével. A délvidéki magyar intézményalapítás elsődleges célja a megfelelő kínálat biztosítása, megszervezése. Piacképes szakokkal oktató, innovatív szerepköröket magukra vállaló határon túli intézmények által mindez meg is valósítható. Forrásszabályozási alternatívák és támogatáspolitika Az oktatási szféra esetében a finanszírozás megosztott Szerbiában. A köztársaságon belül pénzügyi kompetenciákkal rendelkezik még a Vajdaság Autonóm Tartomány és az önkormányzatok. Ezek jogi hátterét a Szerb Köztársaság költségvetésének törvénye (aktuális évi), a 2002-es Vajdaság Autonóm Tartomány egyes hatásköreinek visszaszármaztatásáról szóló törvény – Omnibusztörvény és a 2007. december 29.-től hatályban lévő Önkormányzatokról szóló új törvény alkotják. Ezen törvények értelmében az oktatás különböző szintjein, különböző pénzügyi illetékességekkel rendelkezik a köztársaság, tartomány és az önkormányzatok. Az állami költségvetés a tanügyi dolgozók bérét biztosítja, diákok rangos versenyen való részvételéhez, tanárok továbbképzéséhez járul hozzá, valamint meghatározott mértékig befektetési és egyéb fejlesztési projektek pénzelésében is részt vállal (az oktatás minden szintjén). A Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetéséből eszközöket biztosít általános iskolai, középiskolai, főiskolai és egyetemi intézmények működéséhez és programjaik végrehajtásához, és a tartomány által alapított felsőfokú intézmények esetében a beruházási és folyó karbantartási munkálatok pénzelésében is részt vállal. Az önkormányzatok, községek költségvetéséből származó eszközök67 a törvény rendeletei szerint a dolgozók szakmai továbbképzésére, tanárok és diák utaztatására, az épületek kiépítésére és főleg azok fenntartására, az iskolák berendezésére, felszerelésére, egyéb ráfordításokra használhatók. A tartományi/regionális költségvetés köztársasági költségvetésből visszaszármaztatott 7%-a68 igazán szűkös regionális pénzügyi alapot működtethet csak, amelyből természetesen az oktatás sem tud megfelelő lokális érdekeket kiszolgáló fejlesztéseket indukálni. Különösen igaz ez a felsőoktatás területén, ahol ugyan a tartomány átruházott hatásköreinek jogán alapíthat felsőoktatási intézményt, kérdésessé válhat azonban annak folyamatos működtetése

ahol nincs esély magyar tannyelvű képzés beindítására a hallgatók alacsony száma miatt, Gábrity javaslatait elemezve - indokolt szervezett formában a magyarországi teljes vagy részképzés, itthoni szakmai gyakorlatokkal. Másik megoldás: az Újvidéki Egyetemmel közösen kialakított kettős képzés biztosíthatja a jövőben a megfelelő megoldási alternatívát. Gábrity, 2006a: 61-122. 67 68

Rác, 2008: 293-317. Bővebben: Takács, 2008a: 389-394.


a régión belül, függetlenül. Nagyon fontos lenne a törvényes keretek közé szorult cselekvésképtelenséget felszámolni.69 Az anyaországi, aktuális politikai hatalom általi támogatáspolitika viszont további bizonytalansággal fűszerezi a délvidéki magyar felsőoktatási közeget/hangulatot. Nem biztosított a Vajdaságban egy önálló magyar felsőoktatási intézmény alapításának, működtetésének a feltétele az anyaországi oktatástámogatási politika távlatait illetően sem. Regionális összevetésben jogos Gábrity megjegyzése: a négy határon túli (nagy) régió70 közül csak Vajdaságban nincs még olyan magyar oktatási intézmény, melyet folyamatosan az anyaország támogatna71. Kozma az eddigi támogatáspolitikára vonatkozólag a következő elmarasztásokat emeli ki: kihasználatlan (egyszeri) lehetőségeket hagyott elúszni a támogatáspolitika a ’89/90-es politikai fordulatok és egyben nagypolitikai hatalmi vákuumok idején, cselekvő- és akcióképességének hiányával. Ezért is alakultak ki a nagy regionális különbségek (önálló magyar felsőoktatási intézmények) a Kárpát-medencén belül, ugyanis nem kaptak a helyi-regionális elit képviselői kellő támogatásokat. „A kisebbségi felsőoktatás kérdése nem valamiféle specifikus, példa nélküli elszigetelt magyar kérdés” Berényi megfogalmazásában. Közép-és Kelet-Európában kissé megkésve, de jelentkeznek az egyetemalapítási és felsőoktatási kísérletek. Jellemző a spontaneitás, a koordinálatlanság, a jövőben a fokozott EU-konformitás (Bolognai folyamat)72. Másrészt az új keletű „piacosítás” szellemében a döntéshozók egyben a kisebbségi oktatás megoldását is remélték, tévesen. Figyelmen kívül hagyta továbbá a támogatáspolitika a regionális kezdeményezéseket, köztük a változásmenedzserek73személyes szereptét is a régiókban, valamint az egyházi érdekérvényesítés potenciális szerepkörét74. A támogatáspolitika a rendszerváltás utáni valamennyi magyar kormány programjában szerepel, viszont nem szerveződik közigazgatási elvek alapján működő szakpolitikává. A támogatások fentiekben ábrázolt dinamikája mára határozottan lecsökken. A támogatáspolitika negatívumaiként említendő az összetett forrás-allokáció, áttekinthetetlenség, integrálatlanság, nem megfelelő pályáztatási gyakorlat. A magyarországi támogatások „esetlegesek, nagyságrendjük, sőt felhasználásuk mindig a politikailag, ideológiailag determinált, aktuális költségvetési alkuktól és a markánsan perszonifikált másodlagos redisztribúciótól függ” 75. 69

Megjegyzés: a vajdasági politikai elit mintegy fél éve vár a tartomány új alapszabályzatának Szerb Parlament általi elfogadtatására. A Tartományi Képviselőház a 2009-es évi költségvetést kénytelen a dokumentum hiányában elfogadni, hiábavaló a mintegy 3 hónapos késleltetés… 70 Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Vajdaság (Ausztria, Horvátország és Szlovénia kivételével) 71 Gábrity, 2006b: 104. 72 Berényi, 2005: 16. 73 Kozma javaslatot tesz a felsőoktatási menedzserek kiválasztására, képzésére, valamint nélkülözhetetlennek tartja ezen személyek európai felsőoktatás-menedzseri hálózatokba történő bekapcsolását (OECD Institutional Management in Higher Education). További nemzetközi együttműködések foganatosítását sürgeti az intézmények részéről: European Association of Institutional Researchers, Consortium of Higher Education Researchers, európai rektori konferenciák, akkreditációs szervezetek. Kozma, 2005: 38. 74 Kozma, 2005a: 35-39. 75 Az egyes határon túli magyar oktatást támogató alapítványok azok létrehozásától 2002-ig a következő relatív és abszolút számokban járultak a felsőoktatás támogatásához: Illyés Közalapítvány támogatásainak 2/3-át felsőoktatás-támogatásra irányozták (Vajdaság esetében 40 Millió Ft), míg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium/Oktatási Minisztérium 77.7%-ban járult hozzá (98 Millió Ft Vajdaság), Apáczai Közalapítvány szülőföldön tanulás-ösztönzési programjának eredménye 71 Millió Ft támogatás. A Domus ösztöndíjrendszer keretében 118 tudományossággal foglalkozó, magát magyarnak valló jugoszláviai (vajdasági) származású egyén részesült támogatásban. A mintegy 210 Millió Ft értékű támogatás (11 év távlatából) kb. 50%-a képviselt intézményi támogatást (Kertészeti Főiskola, Magyar Tanszék), míg másik fele ösztöndíjazásban hasznosult. A Kárpát-medence többi nagyrégió határozottabb felsőoktatási támogatásban részesültek az elmúlt évtizedes


„Az anyaországi támogatások javítanak az intézmények működésének minőségén, de ezekkel a támogatásokkal az a gond, hogy sokkal kisebbek, mint amire szükségünk van/volna. Ha biztos alapokra lefektettük volna azokat a működési mechanizmusokat, amelyek mentén Románia, vagy Szlovákia irányába nyújt Magyarország - amelyeket Vajdaságban soha nem kapott meg - akkor pillanatnyilag a felsőoktatásunk sokkal jobb helyzetben lenne.” – A tartományi oktatási miniszter szavait idézve. Gábrity kiemeli, hogy a vajdasági magyar felsőoktatás és kutatás támogatását be nem fejezett folyamatnak tekinthetjük, Vajdaságban még nem tudott önálló magyar felsőoktatás szerveződni, ahol részben a háborús, nacionalista eufóriában vergődő Szerbia fogadókészsége is alacsony volt, bizalmatlanság uralkodott. A támogatások vajdasági légkörét taglaló tanulmányában76 Gábrity egyik interjúalanyának véleménye szerint a II. világháború és 1989 közötti időszakban a határon túli magyarokat érintő anyaországi politika botrányos volt, és az akkori rendszer az egész társadalom felelősségérzetét altatta el. Folyamatosan aztán kiéleződik a magyar társadalom figyelme a határon túli eseményekre. Vajdaság egyrészt a szerb társadalmat súlytó csapások miatt is érez szolidaritási hullámot az anyaország felől. Ez kicsit később, 1995 után anyagi támogatásokban is mind kifejezettebben megnyilvánul, később azonban kormányfüggővé válik, Egyed megállapítására utalva: átpolitizálódik. Hozzá kell tenni, a fogadó intézményrendszer, illetve a társadalmi légkör sem volt megfelelő ezen eszközök fogadásához77. A jövőben szem előtt kell tartani a régió igényeit, közösen kidolgozott és támogatott fejlesztési terv megléte szükséges, megtervezve az adományozókkal közösen, elhárítva a rivalizálást (tömb, szórvány). Az eddigi támogatás-felhasználási gyakorlatot/logikát („Amit a szerb állam nem támogat, azt pótoljuk ki az anyaországiból”) át kell értelmezni, helyet kell adni a civil szervezetek tevékenykedésének is. A támogatáspolitika új távlatait helyezi kilátásba Gábrity az elmúlt, lezárt nehéz évtizedet követően, új prioritásokkal, tervezési-hasznosulási paraméterekkel. „Csak alkalmi-kiegészítő támogatások érkeznek Magyarországról. Az eddig kialakult alapítványi támogatási forma alkalmatlan, ezért normatív támogatás szükséges, amely a magyar költségvetésben elkülönítve szerepel. Előnyös lenne a magyarországi szakértői közreműködés az egyetemszervezésben, és a magyar–magyar szakértői csoportok folyamatos működtetése”. A határon átnyúló szervezetek megkezdték programozási dokumentumaik kidolgozását, melyekkel EU-s forrásokat céloztak meg, projektek megvalósítására. Célszerű lenne szorgalmazni, hogy együttműködve a területükön létező felsőoktatási intézményekkel, cégekkel - ezekbe építsék be a felsőoktatási hálózatok kialakítását.” – az Egyetemalapító Bizottság egyik tagjának véleményére hivatkozva. Ehhez kapcsolódóan Horváth-Ríz nagy lehetőségekre hívja fel a figyelmet a 2007-2013-as programozási időszak területi együttműködésekre (határokon átnyúló együttműködések, transznacionális fejlesztések, tudásátadás) vonatkozó célkitűzéseivel kapcsolatosan, amellyel nem EU tagállamok (így Szerbia, illetve a Délvidék) is részesülhetnek a Strukturális időszakban, határozottan kijelenthetjük. A támogatások mindössze 4,65%-a jutott a vajdasági magyarság bizonyos felsőoktatási igényének kielégítésére. A teljes határon túli támogatások mindössze 12% jutott közvetve/közvetlenül a felsőoktatás támogatására, míg 4% K+F támogatásokra a Kárpát-medencében (Egyed, 2005: 41-61.). 76 Interjúk készítése 2002-2003-ban, választott vezetőkkel (politikus), szakmai tekintélyekkel, vajdasági magyar közélet képviselőivel az anyaországból érkező támogatások szubjektív megítéléséről. Témavezető Dr. Gábrity Molnár Irén. 77 Gábrity, 2005b: 65-87.


Alapokból. Kérdés, történik-e megfelelő, magyar-magyar érdek-érvényesítés, illetve az anyaország részéről fejlesztési pontok/prioritások megjelölése (összhangban (és előző ismeretében) a régióigényekkel, regionális stratégiái fejlesztési prioritásokkal), amely a régiók fejlesztéséhez, leszakadásának megakadályozásához irányoz elő források biztosítását? … Az identitásőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátásában az anyaország szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, itt a szakdiplomácia jut szerephez78 A támogatáspolitika, avagy modern területfejlesztésként történő támogatása?!

tudományszervezés

(és

menedzselés)

Kozma egyik meghatározó kutatási eredménye (amelyet egyben másfél évtizedes Európai Uniós tapasztalatokkal is alátámaszt) a felsőoktatás - tudományszervezés területfejlesztésként történő támogatása79. Az elkülönült kisebbségi intézményhálózatok nem tekinthetők perspektivikusnak. „A kisebbségi felsőoktatási és tudományfejlesztési törekvések és az érintett területek gazdaságfejlesztésének összekapcsolása Kelet-Közép-Európában is igen ígéretes irányzat lehet mind politikai, mind gazdasági, mind pedig kulturális téren”80. Kozma közös felsőoktatási és regionális fejlesztési projektek kezdeményezését javasolja, hogy az elmaradott térségeket a felsőoktatás révén lehessen fejleszteni 81. Másrészt a régiók a határok nélküli, globalizálódó világban új kihívásokkal szembesülnek, „kisebbségi-vagy többségi létüktől” eltekintve. A versenyképes régió ismérvei: folyamatos fejlesztés, új ötletek, szervezeti tanulás, mindaz amit összefoglalóan innovációs képességnek nevezünk. „A régióknak el kell fogadniuk a tudás és a folyamatos tanulás elsőbbrendűségét, tudásalapú, tanuló régióvá kell válniuk. A „tanuló régió” kulcsa pedig az a humán infrastruktúra, amelynek központi eleme a humánerőforrást képző egyetem.82” Erős, professzionális menedzsment, diverzifikált finanszírozás, anyagi értelemben vett hatékonyság, nem kifejezetten erős akadémiai hátszél, fejlesztő perifériák (kutatóintézetek, tudományos parkok, kiegészítő tevékenységek) létrehozása, új, interdiszciplináris szakterületek, húzóágakkal (a sokféle irányultság centrifugális erőként hathat), vállalkozói kultúra: röviden ezekkel jellemezhető Hrubos nemzetközi tapasztalatokra hagyatkozó „gazdálkodó egyetem” modellje83. „A gazdálkodó egyetem alkalmazkodik az újonnan létrejött, kívülről diktált feltételekhez, védekezik a fenyegető veszéllyel szemben. A szolgáltató egyetem szintén alkalmazkodik egy szélesebben értelmezett társadalmi környezethez. A vállalkozói egyetem ezen túllépve offenzív magatartásformát tanúsít, nem csak egyszerűen alkalmazkodik a környezethez, hanem maga is alakítja azt, az igényekre reagál és kontrolálja azokat Hrubos megfogalmazásában84. Régió –és kisebbségi felsőoktatás-fejlesztést tanulmányozva, jogosan vetődik fel a kérdés: vajon létezik-e adott kisebbségi közegben olyan felsőoktatási intézmény, amely már valami módon a gazdálkodó- vállalkozó egyetem működési elveit lefektette?! „A gazdálkodó, szolgáltató, vállalkozó egyetemek koncepciója nem igazán valósul meg Szerbiában sem egyáltalán. A gazdasági térszerkezetek kialakulóban vannak, de a túl nagy regionális különbségek (észak-dél között) sem teszik ezt lehetővé. Maga az 78

Horváth-Ríz, 2006: o.n. Kozma, 2005a: 35-39. 80 Kozma, 2005a: 38. 81 Kozma, 2005a: 35-39. 82 Florida, 1995. idézi: Mezei, 2007: 79. 83 Hrubos, 2004: 14-33. 84 Hrubos, 2004: 32. 79


állam igyekszik továbbra is regulázni a gazdaságosság elvét, ami nem a piaci elveket követi, hanem az állami érdekeket.”- Az egyetemi tanár, interjúalany meglátása. A posztszocialista országok intézményei egyszerre szembesülnek a karok önállósodási törekvéseivel, illetve a kormányzati irányítást követő, indirekt irányításra (kiegészítő bevételek szerzésére) történő áttérés kényszerével. Oktatási szolgáltatásokból, állami támogatásokból, pályázatokból tesznek saját bevételre szert az egyetemek, azonban a vállalati szektor stabilitására, anyagi erejére még nem számíthatnak. Az intézmények ezt hallgatói létszámnöveléssel (költségtérítésen tanulók) kompenzálják, ami túlzsúfoltságot és az oktatási színvonal esését eredményezi. Nagyobb a hajlandóság és kényszer a „nyitás felé” az eszköz- és laboratórium igényes tevékenységek esetében, ilyenkor a kifelé eladható teljesítmény is magasabb, és közelebb kerül a kutatási tevékenység a társadalmi igényekhez. Ezek olyan lehetőségek, amelyeket ha felismer az egyetemi vezetőség – nem féltve a tudomány autonóm logikájának érvényesülését, az akadémiai értékeket – szolgáltathat, gazdálkodhat, vállalkozhat hatékonyan, jövőbeli sikereit megalapozva 85. „A modern oktatás irányvonalai közé tartozik a decentralizáció és a dereguláció, amely nagyobb szabadságot és rugalmasságot biztosít az önkormányzatoknak, az iskoláknak, a tanároknak és a diákoknak ahhoz, hogy a problémákra a nemzeti célok keretein belül kidolgozzák saját pedagógiai megoldásaikat. A decentralizációs törekvések felismerik, hogy az iskolákban folyó sikeres átalakulásnak az iskolai közösségből kell fakadnia. Az önigazgató iskolává válás általános jellemzője, hogy bizonyos döntések meghozatalának joga a központi hatóság kezéből az iskolába kerül. Az iskola továbbra is minden esetben a törvényességnek, iskolai programoknak és prioritásoknak a központi hatóság által megszabott keretei között működik…” (Caldwell-Spinks, é.n.)86 Intézményi funkciók kerülnek újradefiniálásra, azzal a céllal, hogy piacképes, változásokra könnyen reagáló szolgáltatói (tanulói) intézmények alakulhassanak ki. Az MTTK – mint kiemelt kisebbségi felsőoktatási intézmény – dékánjának elmondásai szerint relatív autonómiával kell számolni a Szerb felsőoktatási intézmények esetében, amelyre a következő példát említi: „Fogalmazzunk úgy, hogy az egyetem hozhat tényleg autonóm döntéseket (…) Így mi nagyon is igyekszünk kitalálni az életünket…”. Mindaddig, míg a szerbiai közvélemény nem tudja kiharcolni azt a megfogalmazódott társadalmi igényt, (amelynek hiányát nem csak a kisebbségiek érzik), miszerint be kell vezetni a kétszakos tanári képzést, az MTTK fő célja marad, hogy alulról történő szervezkedés formájában, a rendszeren kívül elindítsa ezt a folyamatot… ”. Az oktatásmenedzselésnek ilyen, decentralizált és autonóm körülmények között mind nagyobb szerep jut. Így az intézmények élére már nem a pedagógia területéről kerülnek ki a vezetők (közgazdászok, üzleti élet, katonaság), akik képesek a versengéssel fémjelzett iskolák piacán megjelenő diákok, szülők, munkáltatók igényeinek, elvárásainak kielégítésére. A tradicionális intézményvezetési struktúrák versenyképességi szempontoknak nem tudnak eleget tenni, főleg, ha ezeket a feltételeket a piac szabályozza. Sok esetben az egyetemi vezetés részéről hiányoznak az innovatív oktatás-menedzserek, akik az állandósult változásokkal szembesülő társadalmakban „szocializálódtak” már, és ismerik azokat a szükségleteket, amelyeket a modern iskolairányítás követel meg. 85 86

Hrubos, 2004: 126-129. Caldwell, J.B – Spinks, J.M.: Az önigazgató iskola. Idézi: Gábrity, 2008c: 17.


„… az intézmény akkor ismeri fel a formális tervezés értékét, amikor nehézségei támadnak, például drasztikusan csökken a beiratkozók száma, jelentősen megcsappannak a források vagy egyes programok sikertelenek, vezetésük, irányításuk rossz.”- kiemelve az egyik interjúalany válaszát.

Egyetemalapítás – változásmenedzserek és a helyi (regionális) elit feladatai Kozma tanulmányában kiemeli, hogy a kisebbségi felsőoktatási kezdeményezések Közép-és Kelet-Európában egyszeri jelenségek, a megfelelő idő, azaz az 1989/90-et követő hatalmi vákuumok szülöttei 87. Ezt a lehetőséget a vajdasági magyar politikai elit (elsősorban a balkáni háborúk miatt) elszalasztotta, így máig a kisebbségi magyar felsőoktatás intézményes megalakításával küszködnek88.Nem nevezhető erősnek és egységesnek a „fogadó fél” 89 sem, a helyi (regionális) elit kisebbségi felsőoktatási és tudományszervezési kezdeményezései a nemzetpolitikai változások (Koszovó, Hága) függvényében gyakran meggyengülnek. Elbizonytalanodnak abban, hogy tényleg képes a lokális társadalom kiharcolni, majd befogadni, felkészülten hozzáállni egy ilyen jellegű intézmény befogadásához. Kozma intézményalapítással kapcsolatos kutatási eredményeiben rámutat a helyi – regionális elit megkérdőjelezhetetlen szerepére. Intézményalapításkor szükség van: az önkormányzatiközigazgatási vezetőkre (polgármesterek, képviselők, stb.), a helyi értelmiségre (mint kritikus tömeg, szellemi potenciál), valamint a gazdasági elit képviselőire (vállalkozók, kisvállalatok mint munkaerő-piaci megrendelők), illetve a szakértelmiséggel kötött szövetségekre90. Kozma Tamás az intézményalapítási folyamatokban kiemeli a Változásmenedzserek – „a változás hordozóinak” (change agent) szerepét91. Gábrity meglátásában is – hasonlóan Kozmáéhoz - a változások hordozói karizmatikus, tudós, kockázatvállaló, de „rejtőzködő” egyéniségek, akik a politika képviselőinek segítségére (nemzetiségi, önkormányzati és vezető politikai - belgrádi körök), támogatásukra, kapcsolati tőkéikből eredő sikereire építenek. Kozma szerint: politikai neutralitásuk megőrzése cselekvésképtelenséget eredményezhet, politikai túlzott exponáltságuk, érdekérvényesítésük pedig rövidéletű és bizonytalan lehet. Ennek valamiféle optimumával mérhető a felsőoktatási kezdeményezés sikere92. Az új társadalmi-politikai viszonyok között „szocializálódott” másodgenerációs kezdeményezők Kozma szerint azok, akik politizálásuk eredményeként fokozatosan önállósuló, államilag elismert és fönntartott, nyelvileg elkülönülő alternatív (kisebbségi, regionális, stb.) oktatási rendszerek működtetésére képesek93. Az intézményalapítás eredményessége kisebbségi közegben csakis a többségi nemzet támogatásával valósítható meg, amely Gábrity tanárnő véleménye szerint, csakis, mint regionális fejlesztés jelenhet meg a többségi nemzet felé kommunikálva94.

87

Kozma, 2005a:35. Gábrity, 2006a: 122. 89 Kozma, 2005a:35. 90 Kozma, 2004: 86-87. 91 Kozma, 2004: 87. 92 Kozma, 2005a: 35-39. 93 Kozma, 2004: 84. 94 Gábrity, 2006c: 112-113. 88


Szabadkai egyetemkoncepció – lassan őrlő malmok A vajdasági magyarság jövőjét meghatározó felsőoktatási intézmény alapításával kapcsolatos eddigi tapasztalatok összegzése nélkülözhetetlenek a további tervek, javaslatok kidolgozásában. „A magyar felsőoktatást illetően Szerbiában számos változás szükséges ahhoz, hogy a magyar kisebbség is európai színtű tudást szerezzen, ugyanakkor megőrizze nemzeti identitását, anyanyelvét és kultúráját” 95. Láthatjuk, hogy a magyar érdekeltségű, új oktatási intézmények alapítása (Tehetséggondozó gimnáziumok Szabadkán és Zentán, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadkán) a Vajdaságban a többségi nemzet által magas prioritású figyelemben részesül, folyamatos ellenőrzés alatt áll, továbbá a megkezdett folyamatokra jellemző a késleltetés a helyi bürokrácia részéről. Következetes és kimért hazardírozásra van szükség ahhoz, hogy a felsőoktatás kerékkötői fokozatosan felszámolhatókká váljanak! 96 A délvidéki magyarság oktatási kérdéseivel kapcsolatosan felmerülő alapprobléma az anyanyelvű oktatás biztosítása „az óvodától az egyetemig”. Felsőfokú végzettség megszerzése magyar nyelven korlátozott körülmények között biztosított a délvidéki magyarok szülőföldjén – a Vajdaságban. Ezen a szinten „megreked” a teljes anyanyelvi oktatási vertikum. Minden határon túli magyar régió kifejezésre juttatta felsőoktatási intézményalapítási szándékát az elmúlt 15-20 évben – így a Délvidék is, igaz, a kezdeményezésekben a többi Kárpát-medencei régióhoz viszonyítva – kissé megkésett. Szabadka város felsőoktatási hagyománya a XVIII. századig nyúlik vissza. Szabadkán működött a vajdasági első egyetemi kar, nevezetesen a Jogi kar 1920 és 1940 között. 1945 után következett be a szisztematikus leépítés korszaka a régió felsőoktatásában.97 A tömbmagyarság szellemi központját képviselő Szabadka városa hordozója annak a délvidéki magyar politikum által kifejtett és a nemzeti közösség érdekét tükröző kezdeményezésnek, amely az önálló magyar felsőoktatás intézményesítését tűzte ki célul a régióban. A Szabadkai Képviselőház 2003. július 22-én kinevezte az Alapító Bizottságot. Miután a Bizottság elvégezte az alapítás szakmai indoklását, 2004. március 2-án a Szabadkai Képviselőház elfogadta a szabadkai állami egyetem koncepcióját, majd a Tartományi Kormánynak továbbította. A politikai szintér 2004-től kezdve számos meglepetéssel szolgált (többszöri parlamentáris választások, új pártkoalíciók, Montenegró kiválása, Alkotmányozási folyamatok, Hága, majd Koszovó elhúzódó kérdése), amely egyáltalán nem kedvezett a délvidéki magyar politikum érdekérvényesítési célkitűzéseinek, így az egyetemalapítással kapcsolatos tervek megvalósításának sem. A szakértői csoport által kidolgozott tervdokumentum98 – hatástanulmány részletezi, és indokolja az intézményalapítást. Az alapítás alapérvei és az intézmény társadalomgazdasági hatása 5 év távlatából sem változtak, viszont a felsőoktatási közeg, illetve a környezeti körülmények hoztak jelentős változásokat (EU, Bologna, Felsőoktatási törvény, politikai felállás, stb.), amely a megvalósíthatósági tanulmány új erőviszonyokhoz történő idomítását követeli meg.

95

Gábrity, 2006a: 117. Gábrity, 2006d: 24-28. 97 Gábrity, 2006c: 105-113. 98 Vajdasági Felsőoktatás Fejlesztési Program, I., II. és III. rész. Az önálló magyar felsőoktatási intézmény igényét feltérképező tanulmányok gyűjteménye. Stratégiai vázlat. HTMH, Budapest. Az MTT archívuma. 96


Gábrity Molnár Irén kiemeli a regionális fenntarthatóság szempontját az újonnan alapításra kerülő egyetem esetében. Fontos, hogy „Észak-Bácska és Észak-Bánát régióbeli erőssége, vagyis stratégiai fejlődésében látható legyen az, hogy „elbír” egy egyetemalapítást. Mindemellett „szükséges a Vajdasági Tartományi- és az Újvidéki Egyetemi szervek, valamint az alapító Szerbiai/Vajdasági Kormányszervek beleegyezése, és nem utolsó sorban az akkreditációs bizonylat megszerzése”99. Gábrity a „szabadkai regionális, magyar/multietnikus” egyetemalapítási kezdeményezést nyomós és határozott érvekkel támasztja alá 100. „… Megalapítását eurokonform/integrációs hangvételű, mikro- (Észak-Vajdaság, Szabadka), mezo- (Vajdaság) és makro-regionális (Szabadka – Szeged – Eszék – Temesvár) társadalmi/gazdasági, tudomány- és oktatáspolitikai szükségletekkel indokoljuk”101. A szülőföldön maradás ösztönzése az intézményesülő tudásközpont elsődleges célja, amely önálló (az újvidéki egyetemi struktúráktól), és képviseli a nemzeti kisebbségek érdekeit. Fercsik tanulmányában becslésekre hivatkozik, amelyek szerint a Magyarországon felsőfokú végzettséget szerző határon túli fiatalok megközelítőleg 50%-a nem tér haza102, így a tanulás, illetve a továbbtanulás valóban egy migrációs csatorna, amely a letelepedés előkészítő szakaszaként is értelmezhető 103. A 2008-ban végzett empirikus kutatások viszont már olyan következtetéseket fogalmaztak meg, amelyek értelmében Magyarország ugródeszka későbbi migrációhoz (Nyugat-Európa felé). Fercsik a fiatal diplomások fokozott emigrálásának megfékezését egy magyar nyelvű, magas szinvonalon működő szülőföldi egyetem létrehozásában látja, amely biztosítaná azt az európai szemléletet, és lehetőségeket a hallgatók számára, magasan kvalifikált tanárokkal, oktatókkal, amit Magyarország biztosítani tud104. Ebből is látszik, hogy a nemzeti kisebbségek (így a magyar közösség) szükségletei különböznek a többségi nemzetétől (hiányos szakemberképzés, különböző képzettségi térszerkezeti igények, regionális fejlődés - önszerveződés, határon átívelő kapcsolatépítések). Szabad utat kell biztosítani a tanító- és pedagógusképzés fejlődésnek (óvó-, tanító-, kétszakos tanárképzés, nevelők és művelődésszervezők). Gábrity véleménye szerint az egyetemalapítással lehetőség nyílik majd a magyar nyelvű képzésre, BSc szintig közgazdasági-, üzleti- és menedzsertudományok, műszaki tudományok (Politechnikai Kar alapítása), Kertészettudomány területén, illetve építőmérnök-képzés (magyar/kétnyelvű képzés) és Teológiai Kar intézményesítésére. Az oktatás és kutatás támogatása érdekében magyar, szerb, horvát, német és angol nyelvű lektorátusok működtetése is fontos a többnemzetiségű egyetemi koncepció operacionalizálása során. A Szabadkai egyetem, mint multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozásának céljai 105: A tudás, a tudomány, a művészetek és a multietnikus kultúra formálása és fejlesztése, Az általános, tudományos ismeretek és szaktudás átadása és készségek fejlesztése, A továbbképzés és a személyiség autonómiája iránti igény fejlesztése, A felsőfokú képzettség nyújtása és a továbbképzés más formái, melyek a felnőttoktatás részét képezik, Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése a tudás és tudományos ismeretszerzés és –fejlesztés terén, A hallgatói mobilitás lehetővé tétele és népszerűsítése, az oktatói, tudományos-kutatói és művészeti munka egyesítése, 99

Gábrity, 2003b: 20. Gábrity, 2005a : 222-224. 101 Gábrity: 2005a: 225. 102 Gödri – Tóth, 2005. Idézi: Fercsik, 2008: 124-138. 103 Fercsik, 2008:128. 104 Fercsik: 2008: 135. 105 Gábrity, 2006c:111-112. 100


Helyzetkép 2009 – egyetemalapítás – a helyi- regionális elit szemszögéből A helyi- regionális elit megegyezik az egyetemalapítás szükségességében. Nem oszlik meg a vélemény arról sem, hogy milyen felsőoktatási intézménynek van igazán létjogosultsága a Délvidéken: „Ha Erdélyben lennénk, és másfél millió magyar élne a Vajdaságban, akkor biztos, hogy azt mondanám, hogy „jöjjön” a tiszta magyar egyetem…. Mivel azonban a Vajdaságban ennél jóval kevesebb magyar van, nem gondolkodhatunk tiszta magyar egyetemben, mert egyszerűen hallgatóság nem lenne”. – a 2006-ban megalakult Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánjának véleményét idézve. A többnemzetiségű intézményalapítási konszenzust támasztja alá az Egyetemalapító Bizottság tagjának meglátása is, miszerint: „Ma már a multietnikus irányzat képviselői közül kerülnek ki azok az emberek, akik a jövő egyetemének kérdéséről dönteni fognak, tárgyalni fognak. Fogyatkozik az „ortodox” vonal, a színmagyar egyetemet akaró, asztalt verők tábora…” Abszolút reálisnak látja a helyi – regionális elit (beleértve az akadémiai oligarchia, állami bürokrácia, piac képviselőit is egyben) – egy multietnikus egyetem koncepcióját, amelyben a kisebbségi felsőoktatás politizálás nagy segítségére van szükség: „Ebben a kérdésben a politikumnak meghatározó szerepe van. Ha politikum ebben felismeri a számára „szükséges jó dolgokat”, amivel aztán operálni tud a különböző politikai kampányok során, akkor fölkarolja ezt a dolgot”. – a dékánasszony kijelentését a magyar tanítóképzés tapasztalataival támasztja alá. Az Egyetemalapító Bizottság tagjának véleményével kiegészítve az előbbiekben leírtakat: „Vajdaságban, vagyis Szerbiában egy kisebbségnek szüksége van a politikai hangulat kreálására is, mind a nemzetközi, mind a belpolitikai nyomásgyakorlásra”. „… A magyar döntési függetlenség tulajdonképpen nem létezik az Újvidéki Egyetemen belül. Azonban egy szabadkai multietnikus egyetem kereteiben a magyar döntési függetlenségnek több esélye van, főleg ha maga a lokális szféra, vagy az önkormányzat is esetleg magyar érdekeltségű, vagy a tartományi kormányban van magyar húzóerő”- Az Egyetemalapító Bizottság tagjának megítélését idézve. További érvek a „többnemzetségi intézményalapítás és magyar érdekérvényesítés” mellett a tartományi oktatási miniszter részéről: Ebben az új intézményben legalább 2-3 nyelven történne az oktatás, tehát a délvidéki magyar oktatók eleve előnyben részesülnek (magyar, szerb nyelven, esetleg angolul oktatnak), duplázzák az oktatást, óraszámot, tanárigényt, csoportosztást hajtanak végre, tehát „gazdaságilag fenntartható kart hoznak létre” és az intézmény égisze mégiscsak a magyarság kezében maradhat. Nem veszítjük el a magyar vonalat…” „A Szabadkai Egyetemnek „másabbnak, kicsit különbözőbbnek” kell lennie, mint egy újvidéki integrált egyetem, amely a többségi nemzet számára biztosít (elsősorban) szakembereket”. A délvidéki magyarság speciális humánerőforrás igényekkel rendelkezik, létszáma kicsi, amelyet csak is egy „rugalmas” egyetem tudna biztosítani. Kérdés, a gazdaság számára, a délvidéki magyarság számára hol lehet ezeket a szükséges szakembereket kinevelni? Milyen képzésekre lesz (tanári – humán erőforrás) lehetőség a Szabadkai Egyetemen belül, és mi az amiben a külföldi (elsősorban magyarországi) egyetemekre kell majd számítani?! Vetődik fel a kérdés, amelyhez pontos felmérésekre, tárgyalásokra lesz szükség. „A rugalmas egyetem egy nem mindennapi fogalom… Mit is értenénk alatta?! Az elképzelések szerint, mondjuk BSc. szinten meg kellene valósítani egy törzsgárdával az alapoktatást, néhány területen, és azután más karokkal együtt, közös oklevél kiadással megszervezni a változatosságot”. Az oktatás helyszíne változna (a még meglévő határ egyik illetve másik oldalán), vagy „utazó” tanárokkal lehetne megoldani a kezdeti hiányosságokat. „Így meg tudnánk oldani, hogy egyik évben villamosmérnököket, másik évben erdészmérnököket, a harmadikban fizika tanárokat


képeznénk… ezt értem rugalmasság alatt.”- idézve a tartományi oktatási miniszter érveléseit. Az eddigi „hosszú lejáratú” intézményi megoldások, mint pl. a Műszaki főiskola, amely évek óta villamosmérnököket képez, nem megfelelő a délvidéki magyarság fenntartható gazdasági fejlődését illetően. „Olyan szakembereket kell kiképezni, akik nem egy egyszerű, matematikai képlet alapján megalkotott intézményből kerülnek ki, és erős bennük az „itt-élési igény””. – Műszaki főiskola tanárának érvelését idézve. Akadályokkal szembesülve… Az interjúalanyok a potenciális Szabadkai Egyetem legnagyobb akadályai közé sorolták: Első dolog: Kérdés, hogy a politikum akarja –e? Ha megérett az idő, és a politikum „megegyezett”…, akkor nyitották meg az MTTK-t is. a megfelelően kvalifikált tanári kar biztosítása, elegendő számban, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóval – akkreditáció, tantermek (épület), infrastruktúra, felszerelések, taneszközök hiánya, beruházások hiánya … a minőségi tantervek. Az egyetemalapítás jogi-technikai és nem kevés esetben politikai-taktikus lépései az empirikus kutatás során nyilatkozó – tapasztalatokkal rendelkező interjúalany elmondásai szerint a következőkben összegezhető: Első lépésként, elaborátumot kell kidolgoznia az alapítónak, amelyet a Köztársasági Felsőoktatási Fejlesztési Tanács hagyja jóvá. Csak ezt követően hozhatja meg az alapító az alapítói okiratot. A működési engedélyt az Oktatási Minisztérium adja ki, miután az Akkreditációs Bizottság elfogadta a tanulmányi programokat, a Nemzeti Felsőoktatási Tanács pedig jóváhagyta az egyéb minőségi kritériumokat. A felsőoktatási intézmény viszonylag szabad a tanterv kialakításában, tudományos kutatói és kiadói tevékenységében, de azt, az Egyetemi Tanácsnak kell jóváhagyni. Szervezeti egységei az önálló kutatóintézetek, vagy közös intézetközpontok, karok, informatikai- kutató-, fejlesztő központok, könyvtárak, laboratóriumok, innovációs központok stb. Szintén a felsőoktatást szabályozó törvényes keretre (egyben egyetemalapítási minimumokra – esetleges akadályokra) hivatkozva – az akadémiai oligarchia képviseletében nyilatkozó – egyetemi tanár véleménye szerint az egyetemnek két formája lehet: akadémiai stúdiumok106 és alkalmazott stúdiumok egyeteme107. Előbbiben legalább 5 akkreditált szakot oktatnak legalább 3 tudományterületen. Itt alap-, magiszteri- és doktori képzést is folytatnak. Az alkalmazott tanulmányok egyetemén alap-, speciális- és magiszteri (ha külön kutató tevékenység is van) képzés folyhat. „A tanulmányi programokat belföldi és külföldi intézményekkel vagy nemzetközi szervezetekkel közösen is meg lehet szervezni. Ezen képzések keretében lehetséges lesz a két-több diploma adása is. Egy külföldi intézmény, vagy alapítvány, civil szervezet alapítási joga egyelőre korlátozott Szerbiában”. – az Egyetemalapító Bizottság tagjának véleményét idézve. Az alapítás-lehetősége a reformok közepette folyamatosan változik. Adott társadalmi-politikai viszonyok között még letisztázatlan a Tartomány alapszabályzata, hatásköreinek kibővítéseiről szóló törvény. Ezek új távlatokat, akciótereket nyithatnak meg a politikai elit előtt, de ezekre fel kell készülni. „Ismerni és figyelni kell, hogy az új törvények rendelkezései országos, vagy tartomány szinten felelnek-e meg számunkra, és ahhoz kell alkalmazkodni, amely előnyösebb” – Az Egyetemalapító Bizottság képviseletében nyilatkozó interjúalany véleményét idézve. Az egyetemalapításra ugyanis (jelen törtvényes keretek között is – Omnibusz, 2002. 12-15. 106 107

univerzitet akademskih studija univerzitet primenjenih studija


szakasz) a Vajdasági Képviselőház is jogosult, de az elaborátummal való egyetértésért a Szerb Oktatási Minisztériumhoz, jóváhagyásért a Nemzeti Felsőoktatási Tanácshoz kell fordulnia. A Szerb Kormány tehát igyekszik megtartani az állami felsőoktatási intézmények feletti döntő beleszólását. Mindez semmiképpen sem kedvez a kisebbségi felsőoktatásnak, de alkalmazkodva a körülményekhez, és az újgenerációs politikai elit tudására, képességére, jelen körülmények között kell a tartományi magyar politikai érdeket tömörítve a szerb kormányzati, oktatáspolitikai szervek előtt határozottan fellépni – politikai konszenzusokat kiharcolni. A tartományi oktatási miniszter finanszírozási akadályokat nem lát tartományi szinten. „Gyakorlatilag két kar (MTTK, MF – kari szintre emelését követően) már pénzelve van, egy harmadik kar kellene. Egy olyan tudományágat kell egyetemi kar formájában Szabadkán létrehozni, amely kielégíti a társadalmi igényeket is, másrészt a tudományágak felosztásával összhangban van, és főleg, amire tudunk megfelelő tanárokat találni, hogy akkreditálni tudjuk az új programokat (ez lehetne mondjuk környezetvédelem, művészetek…).” Kezdetek, minőségi – humán-infrastruktúrabeli kérdések A kezdeti bizonytalanságok áthidalására a külföldi vendégtanárok szolgálhatnak megfelelő segítséggel. „Az anyaországból érkező vendégprofesszorok beilleszkedése a szerbiai programba nem okoz különösebb nehézséget, ha ismerik a tannyelvet és van erről egyetemi kinevezésük. Természetesen világos tanerőhiány esetében lehet ezt kérvényezni. Úgy tudom, hogy például 2007-ben 28 országból 94 vendégtanár volt itt, de az ország nyitásával és a vízumkorlátok enyhülésével remélhetőleg 2009-10-ben az oktatói és a hallgatói mobilitás is lendületet vesz, amivel operacionalizálni lehet majd az intézménykapcsolatokat, közös szakok nyitása érdekében.” – a Magyarországon vendégtanárként is oktató egyetemi előadó véleményét kiemelve. A tartományi oktatásügyi miniszter a Magyarországgal folytatott diplomáciai kudarcként éli meg, hogy egyeztetéseket követően sincs még mindig a két ország között aláírva az az egyezmény, amely értelmében a két ország egymás felé kölcsönösen elismerik az egyetemi tanári kinevezéseket: „így a magyarországi tanárokkal nem lehet elvégezni az akkreditációt.” A szükséges tanári állománnyal kapcsolatosan a következő vélemény alakult ki: „A tanári állomány etnikai megoszlását illetően a Vajdaságban a helyzet a következő: az Újvidéki Egyetemen cca. 2100 tanár és munkatárs közül 8% magyar (az egyetemi karokon 7-8%, míg a főiskolákon 17% körül mozog a magyar tanerő), mintegy 200 személyről van szó. A tanárok életéveik szerint fiatalabbak a főiskolákon, a korosabbak pedig az egyetemi karokon vannak. „Részben kielégítő a felsőoktatási káderek száma a mérnöki, természettudományi és az orvosi szakon (itt potenciális hiányosságokat a külföldre távozás jelenthet – tudhattuk meg a társadalomtudományok területén tevékenykedő egyetemi tanártól), nagy a hiány a jogi és minden társadalomtudományi szakon. A pedagógusképzésben és más humán tudományok terén fontos a magyar felsőoktatókat pótolni.” Az egyik egyetemi tanár, interjúalany tapasztalata azt bizonyítja, hogy magyarul tudó tanársegéd szinte alig van, tehát hiányzik az utánpótlás. „Amikor számot vetettünk a Szabadkai Egyetem potenciális tanári gárdájáról, mintegy 150160 tudományok doktorát tudtunk felsorakoztatni” – Az Egyetemalapító Bizottság tagjának elmondásai alapján. „Szembesültünk azzal a ténnyel, hogy hiányoznak a fiatalok és a folytonosság a tudomány művelőinek generációi között. 20 éves kiesés van a fiatal kutatói utánpótlásban. Most, tulajdonképpen a jövő gárdájának verbuválásán kell dolgozni,


amelyekre majd alapozni lehet. Ha ezt nem tesszük meg az elkövetkező 5-10 évben, akkor nagy gond lesz. A doktoranduszok képzését folyamatossá kell tenni, ebben Magyarország szerepe rendkívül fontos. Tapasztalataim szerint a fiatalok komolyan gondolják a tudománnyal való foglalkozást, érzik ennek a szükségleték, érzik azt, hogy ebben az oktatási rendszerben ők megtalálnák a helyüket. Véleményem szerint nem arról van szó, hogy nem tudunk megfelelő számú fiatalt toborozni, sokkal inkább az a kérdés, hogy intézményeket tudunk –e létrehozni számukra!108” A tartományi oktatatási miniszter köztársasági minisztériumi egyeztetésekkel, tárgyalásokkal alátámasztott személyes véleménye szerint: „a kétszakos tanár-képzés abszolút elfogadható, és igény van rá, és meg is valósítható. Ez a világon mindenhol működik, és valójában ez lenne az, ami tulajdonképpen szélesítené a spektrumát a tanári gárdának, és a fiatalok bekapcsolását a szabadkai tanítóképzőbe, azon keresztül pedig a szabadkai egyetem kifejlesztésébe, intézményesítésébe. És ez részben jó, hogy a fiatalok nagy része külföldi kapcsolatokkal rendelkezik már, amit nagyon komolyan lehetne hasznosítani.” Arra a kérdésre, hogy szükség lenne-e egy – az Anyaország (esetleg Tartományi Kisebbségügyi Titkárság, magyar érdekeltségű önkormányzatok) által finanszírozott Alapra, amely a Szabadkai Egyetem által profilozott szakok emberi erőforrás igényére összpontosítana, menedzselné a fiatal oktatók-kutatók kinevelését az elkövetkezendő 5-10 évben (PhD. Képzések Magyarországon, EU-ban, speciális profilok, specializáló kurzusok stb.) támogatólagos válasz született. Mivel azonban, a körülöttünk lévő határok fokozatos „foszlanak” – az interjúalany meglátása szerint – mindenképpen figyelni kell a közelben lévő egyetemek igényeit és kapacitását is (Szeged, Újvidék, Eszék). Az Egyetemalapító Bizottság előbbi véleményét kiegészítve a következőket emelte ki: „a fiatal oktatók-kutatók kinevelésének menedzselése (önkormányzati szerepvállalással) nem csak egy egyetemalapítás miatt lenne fontos, hanem a vajdasági magyarság létérdeke miatt, a régió fejlesztési céljai okán is”. A minőségi hiányosságok pótlása sok esetben könnyebb, mint az égető demográfiai irányvonalak megváltoztatása/megfékezése/visszafordítása. Az Egyetemalapító Bizottság tagjának meglátása: „a Szabadkai Egyetemnek egy többnemzetiségű közösség (kb. 500 000 fő) felsőoktatási igényét kell kielégítenie, amihez a szervezési elvek a következők: a nyitottság, a régió igénye felé (gazdasági vagy nyelvi igények), racionalitás, elkerülendő a párhuzamosság a szakok bevezetésében, intézményes együttműködés tervezése, (a már említett) rugalmasság, váltakozó piacigényes szakok. Az, amit ehhez igen nehéz biztosítani: az Egyetemi campus előírt infrastruktúrával; kinevezett tanerő a tantárgyak 70%-ára és végül több évtizedre biztosított hallgatóság: legalább 3000-5000 (jelenleg 3000 alatt van!)”. További demográfiai negatív trendekre hívja fel a figyelmet egyik interjúalany, miszerint a magyar anyanyelvű iskolások részaránya az összes tanuló számához viszonyítva a különböző oktatási szinteken évről évre csökken, ami nemcsak azért van, mert kevesebb magyar gyermek születik, hanem azért is, mert továbbtanulási hajlamuk és esélyük is kisebb, mint a többségi nemzetiségé. Elszomorító, hogy hosszú időszakon át csökkent a magyar egyetemi hallgatók száma: 1966/67-ben a magyar főiskolai és egyetemi hallgatók száma több mint 4300 volt – a jelenleginek majdnem kétszerese. 2000-ben az újvidéki állami felsőoktatási intézményekben csaknem 1 500 hallgató tanult, Szabadkán pedig kb. 1100. Három év múlva a helyzet megváltozott: 2003-ban Szabadkán már csaknem 1 600 volt a számuk, Újvidéken pedig 1 108

T. Mirnics az anyaországi PhD-ösztöndíjak vajdasági hasznosulása c. kutatása során is megfogalmazódik az egyetemalapítás igénye a Vajdaságban. A kutatásban résztvevő PhD hallgatók önhibájukon kívül nem kapcsolódtak/kapcsolódnak be a vajdasági felsőoktatásba. Ami annyit jelent, hogy a doktori képzés jelenleg támogatott formájában egyik fél részéről sem hasznosul megfelelően. T. Mirnics, 2005: 131.


230. Ennek az lehet az oka, hogy a magyar fiatalok szívesebben választották a magyar vagy részben magyar tannyelvű intézményeket, de közrejátszhatott az olcsóbb albérlet és a könnyebb utazási lehetőség is – az egyetemi tanár tapasztalatait, korábbi empirikus kutatáseredményeit összegezve. A Műszaki Főiskola tanára is megjegyzi, hogy a szabadkai hallgatói részarány „átcsapott” az utóbbi időben. Ez viszont, igazolja azt, hogy a délvidéki magyar fiatalok számára Szabadka, mint potenciális egyetemi központ igen is vonzó, és ha „tudunk biztosítani a felsőoktatás keretein belül anyanyelvű oktatást, akkor erre határozott igény van”. Ez természetesen nem zárja ki a többségi nemzet képviselőit sem, akik szintén gazdasági és egyéb racionális érveket felsorakoztatva a közeli szabadkai karok közül válogatnak pályaválasztásuk adott pontján. A fiatalok iskolaválasztási preferenciája is meghatározó egy új egyetem esetében, amely alapításába „Európa-kompatíbilis szakok, programok nélkül nem is érdemes belevágni… Ezek a szakok egyediek, rugalmasak és multidiszciplinárisak kell, hogy legyenek”. – az egyetemi tanár véleménye szerint. A jogászképzés területén, sőt az egyes bölcsészeti szakokon (szociológia, pszichológia, történelem) és a mezőgazdasági képzésben is a magyar hallgatók alulreprezentáltságával találkozunk. Az MTTK vezetője, saját intézményének szemszögéből indokolta meg az egyetemalapítást: „olyan szakokkal és szakpárosításokkal, amelyek nem találhatók meg, az Újvidéki Egyetemen (történetesen: tamburaszak, egyházi zene-szak, stb.). Ezek nincsenek meg, viszont ezeknek létjogosultságuk van”. „A szakmai érdeklődése mellett (amely sok esetben meg is lenne a hallgató részéről), döntő az oktatási intézmény közelsége és tannyelve”. – ezekben a tényekben minden interjúalany egyetért, és megfogalmazzák az többnemzetségi egyetemalapítási koncepció alapmomentumát, amelyben az anyanyelv mellett, szükség van az államnyelv (és további idegen nyelvek) elsajátítására, mert csak ez biztosítja a délvidéki magyarásás munkaerő-piaci érvényesülését a Szerbiai és közelgő európai körülmények között. Összegzések, következtetések: -

-

-

-

109

A régió felsőoktatásában regisztrált pozitív változások: új felsőoktatási szemlélet térhódítása (Bologna), hallgatói létszámnövekedés, (különösképpen az egyetemi hallgatók számának növekedése), tanmenetszerinti diplomázás, a szakok száma nő, nyitottam, rugalmasabb képzések jelennek meg az egyetemek kínálatában. Negatív változások: konzerválódó regionális egyenlőtlenségek, kiegyensúlyozatlan intézményi területi koncentráció, ebből kifolyólag fokozódó esélyegyenlőtlenségek, amely kifejezetten érinti az északi határrégió népességét, azaz a vajdasági magyarságot. A magyar egyetemisták részaránya folyamatosan csökken, a fiatalok szűkös kínálatból, korlátok között választanak. A változások kezdeményezése nélkülözhetetlen. Általános elvárásként fogalmazható meg a felsőoktatásba bekapcsolódó fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javulása/javítása. A feladat elsőszámú hordozója a régió felsőoktatása, a tudás megszerzéséhez szükséges feltételek biztosítása pedig közérdek/regionális érdek (!). A Tartományi kormány, a helyi elit képviseletében érdeket érvényesít, és hatásköröket használ: (önállóan) tervezi a régió felsőoktatását (Omnibusz 2002. 14-15. szakasz), valamint tervezi a foglalkoztatást, pályaválasztást (Omnibusz 2002. 33. szakasz, 3 bekezdés, 2. pont) 109.

Zakon o utvrđivanju određenih nadležnosti Autonomne Pokrajine = Službeni Glasnik RS br. 06/2002


-

-

-

A Vajdaság esetében az elfogadható, jövőorientált fejlődési pályát a regionális illetve a multikulturális egyetem forgatókönyve elégítik ki. A Bolognai folyamat bebizonyította, hogy a tudás nem ismer/nem ismerhet határokat, és hogy a regionális különbségek kiegyenlíthetők egy megfelelő, konstruktív felsőoktatási együttműködési infrastruktúrán mozogva. A nemzeti sajátosságokat oltalmazó, centralizált hatalmi háló által vezényelt oktatás nem tesz eleget a regionális-társadalmi igényeknek. Nincs jövője. Amennyiben a folyamatokat a politikum európai értékrendszer mellett történő elkötelezettsége támogatni tudná, nem éreznék a fiatalok sem kirekesztettnek, bezártnak, lehetőségeiktől megfosztottnak, és az integrációs folyamatok nehézségeit is nagyobb türelemmel viselnék. Potenciális veszélyt jelent ugyanakkor az európai integrációs folyamatokból kinnrekedő ország kudarcélménye, a nacionalista értékrend felerősödés, és annak koncentrálódása egy visszaköszönő centralizált hatalomgyakorlásba. Az oktatás expanziója számos fordulópont hordozója. Az oktatásgazdaság működési mechanizmusainak piaci karaktere mind kifejezettebbé válik, erősödő verseny-helyzeteket kreálva, amely kreatív, proaktív szemléletet követel meg. A kifejezésre jutó „konstruktív agresszió” hordozója a régió humán erőforrása – csoportosan (egyetemek, karok, intézmények, munkaügyi hivatalok, döntéshordozó testületek), illetve egyénileg (diákok, diplomások, tanárok, munkanélküliek, foglalkoztatottak, stb.) és mindenekelőtt a vajdasági helyi elit. Az ő kezükben koncentrálódik az össz jövőformáló erő.

A régió felsőoktatása racionális munkamegosztást igényel a térség tudományos szereplői között. Potenciális szereplők a regionális tudományos kutatás és felsőoktatás területén: a Vajdasági magyarul is képző önálló állami felsőoktatási intézmények, kihelyezett tagozatok, valamint a vajdasági magyar tudományos műhelyek, az állami, vagy a Magyar Nemzeti Tanács110 által alapított művelődési intézetek, levéltárak, múzeumok, a kisebbségek által működtetett tudományos műhelyek, érdekszervezetek. A határon túl, Magyarországon és a környező országokban (Horvátország, Románia) ugyanezeknek az intézményeknek kellene bekapcsolódni a térség munkaerőpiacának, oktatásának és kutatásának problémáiba. A hasznosulási perspektívákat a regionális együttműködésben résztvevők mindegyike egyaránt fel kell, hogy ismerje: a délvidéki magyar diákok, akik bekapcsolódhatnak a felsőoktatásba helytől, oktatási nyelvtől függetlenül, érdeklődési körüknek megfelelően, valamint a szerb, együttműködésre kész, tapasztalatszerzési lehetőségekkel rendelkező, tudástranszfer hordozó „oldal”, de akár a „piacot terjesztő” határon túli intézményháló, amely a munkáltatói oldal számára piacképes, kompetens, ütőképes emberi erőforrást fog képezni/kínálni.

Bibliográfia:

110

Magyar Nemzeti Tanács 2002. október 19-én megtartott első alakuló ülésén fogadta el a testület az Alapszabályát és Ügyrendjét, választotta meg elnökét, alelnökeit és jegyzőjét. Az MNT végrehajtó szervének, az Intéző Bizottságnak, valamint szakmai bizottságainak a felállítására a Tanács második ülésén 2002. december 6án került sor. A Magyar Nemzeti Tanács hatásköreinek gyakorlását konzultatív testületek is segítik. Lásd: www.mnt.org.yu. A nemzeti tanácsok működését az állam a mindenkori köztársasági és tartományi költségvetés, törvényben rögzített százalékarányában meghatározott eszközök útján biztosítja. A Magyar Nemzeti Tanácsot megilleti továbbá a magyar nyelvet hivatalos használatba bevezető helyi önkormányzatok mindenkori költségvetésének törvényben meghatározott százalékaránya.


DOMONJI, Pavel 2006:

Vojvođanski identitet. Beograd: Biblioteka Helsinške Sveske. 7.

GÁBRITY 2006a:

Molnár

Irén

Oktatásunk jövője. In: Oktatási oknyomozó. Szerkesztette: Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa. Szabadka: MTT Könyvtár, 61-122.

GÁBRITY 2006b:

Molnár

Irén

Oktatásügy – a tudásalapú társadalom felé. In: Kistérségek életereje – Délvidéki fejlesztési lehetőségek. Szerkesztette: Gábrityné Molnár Irén és Ricz András. Szabadka: RTT, 103130.

GÁBRITY 2006c:

Molnár

Irén

A vajdasági magyar felsőoktatás szerveződése. In: Régió és oktatás Szerkesztette: Juhász Erika. Debrecen: Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete, 105-113.

GÁBRITY Molnár Irén 2007:

Vajdasági magyar fiatal diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei. In: Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációja, felnőttoktatási igényei a Kárpát medencében. MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének Kárpát-medencei közös kutatása. 132-172.: http://www.apalap.hu/letoltes/kutatas/karrierutak_vagy_zarojele ntes.pdf (2008.02.15.)

HORVÁTH Gyula 2003:

A területi fejlődést befolyásoló tényezők a posztindusztriális Európában. In: Európai regionális politika. Szerkesztette: Horváth Gyula. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó, 193-197.

LENDÁK Edit 2007:

Felsőoktatás. In: Vajdaság. Szerkesztette: Nagy Imre. Pécs – Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 429-438.

MEZEI Katalin 2007:

A felsőoktatás és a területi fejlődés kapcsolata, elméleti összefüggései. In:. Unirégió – Egyetemek a határ menti együttműködésben. Szerkesztette: Rechnitzer János – Smahó Melinda. Pécs-Győr: MTA RKK, 73-104.

MIRNICS Károly 2003:

Nemzeti kisebbségből szórványnépesség. In: Kisebbségi létjelenségek. Szerkesztette: Gábrityné Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa. Szabadka: MTT Könyvtár, 25-84.

RECHNITZER János SMAHÓ Melinda 2007:

–

Interregionális, határ menti kapcsolatok. In.: Unirégió – Egyetemek a határ menti együttműködésben. Szerkesztette: Rechnitzer János – Smahó Melinda. Pécs-Győr: MTA RKK, 5271.

Republički Zavod Statistiku 2002:

za

Popis 2002. Beograd: Republički Zavod za Statistiku Srbije.


za

Statistički Godišnjak Srbije 2005. Beograd.


za

Statistički Godišnjak Srbije 2007. Beograd.

SZILÁGYI Imre 2006:

Szerb alkotmánytervezet = Külpolitikai Központja – Hírlevél 2. évf. 2006/17. 1-8.

Tanulmányok

TAKÁCS Zoltán 2008a:

Területi szerveződés és regionalizáció Szerbiában. In: Regionális erőnlét. Szerkesztette: Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa. Szabadka: MTT Könyvtár 13. 123-158.

TAKÁCS Zoltán 2008b:

A szerb oktatási rendszer lokális kompetenciáinak mérlege – regionális fejlesztési távlatok. In: Önkormányzatok


gazdálkodása – helyi fejlesztések. Szerkesztette: Buday-Sántha Attila, Hegyi Judit, Rácz Szilárd. Pécs: PTE KTK. 389-394. TRIPKOVIĆ, Milan 2003:

Regionalizálódás Szerbiában, különös tekintettel a Vajdaság helyzetére. Tér és Társadalom. 17. évf. 2003/4. 117-125.

JOGFORRÁSOK:

Ustav Republike Srbije (1990) = Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye. 1. sz. Ustav Republike Srbije (2006) = A Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye. 98. sz.. Ustav Savezne Republike Jugoslavije (1992) = JSZK Hivatalos Lapja. 1. sz. Zakon o utvrđivanju određenih nadležnosti Autonomne Pokrajine (2002) = Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye. 6. sz.. Zakon o visokom obrazovanju (2005)= Szerb Köztársaság Hivatalos Közönye. 76. sz.

INTERNET:

Pokrajinski Sekretarijat za Sport i http://www.sio.vojvodina.sr.gov.yu (2008.02.15.)

Omladinu:

Prijemni infostud – Vredi studirati: http://prijemni.infostud.com/univerziteti/Univerzitet_u_Novom_ Sadu/3 (2008. 02. 12.) Repulički Zavod za Statistiku http://webrzs.statserb.sr.gov.yu/axd/drugastrana.php?Sifra=0011 &izbor=odel&tab=7 (2008.02.20.) Pokrajnski Sekretarijat za Obrazovanje i Kulturu www.psok.org.yu


B.) Adatbázis a vajdasági magyar tudományos kutatói állományból A kutatócsoport helyzetelemző munkája alapján részben áttekinthető a vajdasági kutatói állomány, valamint azok a témák, amelyek feldolgozásra kerültek a közelmúltban, valamint tervezendők a közeljövőben. Lásd a táblázatos adattárakat a mellékletben: 1.) Az MTA szerbiai Köztestületi tagságának névsora és adatai 2.) A vajdasági magyarul tudó kutatók és egyetemi tanárok adatbankja Fontos látni melyek azok a valós lehetőségek, a kutatói csoportok alakításához, amelyek együttműködésen és a munkamegosztáson alapulva a régió tudományos életének fejlődésében vesznek részt.

Magyar tanerő, kutató állomány Vajdaságban Az Újvidéki Egyetemen 169 magyar tanerő dolgozik, míg a főiskolákon 43. A szakonkénti megoszlás: Szak neve Műszaki Bölcsészettudomány Orvostudomány Természettudomány Pedagógia Építészet Közgazdaság Mezőgazdasági Művészet Jogi Testnevelés Összesen

Káderek száma 61 41 23 20 19 18 16 6 2 4 2 212

Vajdasági magyar tanárok és tanársegédek adatai, azokban az intézményekben, ahol magyar oktatás is folyik111: Sor Intézmény (jelenlegi munkahely): Tudom. fokozat Lakóhely szám Név: Újvidéki Egyetem Karai I Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Tanszék 1 Göncz Lajos, pszichológia, Pedagógiai Tud. dokt. Újvidék pszichológia, Fejlődéslélektan 2. Göncz Anna, pszichoógia magiszter Újvidék

Szül. év

1944

111

A felsorolt tanárok eredeti listája 2005-ben készült. Ma nem mindenki tart magyar előadásokat a felsőoktatásban, de potenciális egyetemi tanerőnek számítanak.


1 2

1

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12 13. 14. 15. 16. 17 18. 19 20 21 22. 23 24 25. 27 28. 1. 2. 3.

Történelem Tanszék Pál Tibor, középkori történelem Györe Zoltán, magyar és szerb nemzeti megújhodás Szerb Nyelvi és Általános Lingvisztikai Tanszék Páll Sándor, délszláv–magyar irodalmi kapcsolatok, fordításelmélet Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék 21000 Novi Sad, Stevana Musica 24 tel: 00 381 21 58 673 fax: 00 381 21 450 690 Bányai János, nyugdíjas, irodalomtörténet, esztétika Andrity Edit, nyelvész Toldi Éva, vajd. magy irodlomtörténet Horváth Futó Hargita, irodalomtudomány, módszertan Bence Erika, irodalom Kovács Rác Eleonóra, dialektológia Csáky Sörös Piroska, nyugdíjas, könyvtártan Csányi Erzsébet, világirodalom Ispánovity Csapó Julianna, kutatás módszerta, stilisztika Cseh Márta, nyelvész Csorba Béla, néprajzi kutatások, lektor Danyi Magdolna, nyelvész? Faragó Kornélia, irodalomelmélet Gerold László, nyugdíjas, irodalom Harkai Vass Éva, irodalomtörténet Hózsa Éva, irodalomtörténet – irodalomelmélet, összehasonlító irodalomtudomány Jung Károly, etnológia, népköltészet Káich Katalin, művelődéstörténet Katona Edit, nyelvművelés, stilisztika Láncz Irén, nyelvész, Szemantika Molnár Csikós László, fonetika Rajsli Ilona, nyelvtörténet Pásztor Kicsi Mária, nyelvész, fonetika, szótan Utasi Csilla, irodalomtörténet Virág Gábor, irodalomelmélet Szabó Szilvia, irodalomelmélet Rác Eleonóra, szociolingvisztika Német Nyelv és Irodalom Tanszék Beli Göncz Julianna, német irodalomtörténet Schnell–Zivanovic Margita, lingvisztika, német nyelv Bogner István, német nyelvészet

magiszter Tud.dokt.

Temerin Újvidék

1961

Tud.dokt.

Péterréve

1954

Tud. dokt.

Újvidék

1939

Tud. Dokt Tud. Dokt magiszter

Kamonc Bezdán Szenttamás

1950 1962 1974

Tud. Dokt magiszter Tud. Dokt Tud. Dokt Magiszter

Bezdán Csantavér Újvidék Újvidék Újvidék

1967

Tud. dokt egyetem Tud. dokt Tud. dokt. Tud. dokt Tud. dokt Tud. dokt

Óbecse Temerin Palics Temerin Újvidék Topolya Szabadka

1951 1950

Tud. dokt Tud. dokt Tud. Dokt Tud. dokt Tud. dokt Tud. dokt. magiszter

Temerin Újvidék Zenta

1944 1943 1958

Ada Becse Újvidék

1950 1957 1964

Magiszter magistrandus doktorandus

Újvidék Kishegyes

1966 1973

Tud.dokt. Tud.dokt.

Újvidék Bácspalánka

1950

1938 1956 1966

1958 1940 1956 1953

Tud.dokt.


4.

1 2 3

Kovács Róbert, német nyelvi lektor; kontrasztív nyelvészet (német, szerb, magyar). Ózer Katalin, német nyelv Szociológia Tanszék Lázár Zsolt, kultúrszociológia Angol Nyelv- és Irodalmi Tanszék Gerold Ákos, angol nyelv Németh Konc Éva, angol nyelv Művészeti Akadémia Akademija Umetnosti Djure Jaksica 7, 21000 Novi Sad Váradi Fisher Hajnalka Ferenci Jenő?? Hernyák György, tanszékvezető

4 5

Mezei Zoltán László Sándor

6. 7. 8. 9. 10. III

Nagypál Gábor Pálfi Ervin Balázs-Piri Zoltán, média-színjátszás Stollár Dr. Katalin, dikció Jónás Gabriella, művészeti beszéd Jogtudományi Kar 21000 Novi Sad Szalma József, kötelmi jog Kartag-Ódri Ágnes, állam és jogelmélet Fejős István, büntetőeljárás és kriminalisztika Szűcs Magdolna, római jog Építőmérnöki Kar Szabadka 24000 Subotica, Kozaracka 2/a tel: 381-24-554-300, fax: 23-022 Benák József, víz minőségvédelem Fábián Gyula, hidraulika, folyadékmechanika Sóti Róbert, fizikus Kaszás Károly Malesevity Erika, közgazdász Péics Hajnalka, matematika Szám Attila, Szociológia Lénárt György Klájn Rudolf Hovány Lajos, hidraulikai vizsgálatok Közgazdasági Kar, Szabadka 24000 Subotica, Segedinski put 9-11 tel: 381 24 628-000 Csüllög Mária, gazd. matematika Dobrodolac Seregély Tünde, ökonometria

5. 1. 1. 2. II.

1 2 3 4 IV.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 IV.

1 2

Magiszter

Újvidék

Tud. munkatárs

Újvidék

Tud.dokt.

Újvidék

lektor lektor

Újvidék

1964

1961

Osztályvezető tanár tanársegéd Osztályvezető tanár tanársegéd Tanársegéd

Tud. dokt. Tud. dokt Tud. dokt Tud. dokt

Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék

1948 1951 1951 1954

Tud. dokt. Tud. dokt

Szabadka Szabadka

1941 1957

Tud. dokt Tud. dokt Tud. dokt Tud. dokt. Tud. dokt Tud. dokt Tud. dokt magiszter

Királyhalma Kanizsa Szabadka Bácsszöllős Palics Szabadka Szabadka Szabadka

Tud. dokt Tud.dokt.

Palics Szabadka

1951 1964 1942

1955

1949 1959


3 4 5 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 V

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. VI.

1 2

Gábrity Molnár Irén, gazd. szociológia Harmath Péter, szervezeti struktúrák Kiss Tibor ökonometriai modellezés Mészáros Katalin gazd. matematika Petkovics Györgyi, számvitel és menedzsment a mezõgazdaságban Sági András, mikrogazdaságtan Sörös László, informatika adatbázisok Susnyár Stangl Gizella, munkaszervezéstan Szakáll Márton, Szalai Szuzanna, marketing Szedlák Ottilia, gazd. matematika Szlávity Ágnes, szervezéstan Pávlétity Éva, orosz nyelv Zimányi Veronika, munkapszichológia Magyar tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Strossmayer utca 11, 24000 Subotica Káich Katalin, művelőéstörténet Silling István, beszédtechnika, néprajz Czékus Géza, biológus, term. tudományok módszertana Hózsa Éva, magyar irodalom Ivánovity Joszip, pedagógia Bene Annamária, magyar nyelv Pintér Krekity Valéria, matematika módszertana Lepes Josip, testnevelés Mirnics Zsuzsanna, vendégtanár, pszichológia Franciskovic Dragana, szerb nyelv Balázsevity Éva, zenei nevelés Huszár Elvira, zenei nevelés Námesztovszki Zsolt, informatika Ódry Ágnes, angol nyelv Bogner István, német nyelv Id. Samu János, Vukov Raffai Éva, magyar nyelv Csanádi János, honorárisan, vegytan Pethő István, honorárisan, pszichológia Ifj. Sami János, magyar nyelv Torok Melinda, festőművész Természettudományi Matemat. Kar Trg. Dositeja Obradovica 2-4 21000 Novi Sad Matematikai Intézet Papp Endre, funkcionális analízis Takácsy Árpád, disztribúcióelmélet Fulbright Ösztöndíj, Virginia Commonwealth University, Richmond (1989/90-es iskolaév).

Tud. dokt Tud.dokt. Tud. dokt Tud. dokt. Tud .dokt.

Szabadka Szabadka Palics Szabadka Szabadka

1954 1969 1951 1951 1955

Tud. dokt. Tud.dokt. Tud. dokt. Tud.dokt. Tud. dokt Tud.dokt. doktorandusz nyelvtanár Tud. dokt

Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka

1947 1964 1944 1972 1946 1967 1977

Tud.dokt. Tud. dokt. Tud. dokt.

Zombor Kupuszina Szabadka

Tud.dokt. Tud.dokt. Tud.dokt. Tud.dokt. Tud.dokt. Tud.dokt. Tud.dokt. Magiszter Magiszter doktorandusz doktorandusz Tud.dokt. Tud.dokt.

Szabadka Szabadka Óbecse Szabadka Kanizsa Újvidék

Tud.dokt. Tud.dokt. doktorandusz doktorandusz Titulusa

Tud. dokt Tud. dokt,

1943

1950 1953

Szabadka Szabadka Doroszló Zombor

Topolya Szabadka Lakhelye

Újvidék Újvidék

Születési éve

1947 1951


3

Tud. dokt

Újvidék

1961

Tud. dokt

Újvidék

1945

2

Madarász Szilágyi Rozália,univerzális algebra, relációs algebrák Fizika Intézet Bikit István, magfizika; nukleáris spektroszkópia fejlesztése; radioökológia Gúth Imre, halogenid félvezető anyagok

Magiszter

Cséb (Celarevo) Zrenjanin

1962

3

Loboda Csilla

aszisztens Tud. dokt.

Újvidék,

1941

Tud. dokt

Újvidék

1937

Tud. dokt

Újvidék

1943

Tud. dokt

Újvidék

1952

Tud. dokt.

Újvidék

1952

Magiszter

1967

Tud. dokt. Tud. dokt Tud. dokt. Tud.dokt.

KikindaÚjvidék (Budapest) Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék,

Tud.dokt

Piros

1943

1

1

2 3

4

5 6

7 8 9 10

11

Kémia Intézet Gaál Ferenc, analitika, műszeres analízis BME (Budapest), SVŠT, Katedra analytickej chémie, Katedra rádiochémie a radiacnejchémie (Pozsony). Surányi Terézia, analitika, komplexometriás titrálás Zsigrai István, analitika, KLTE, Debrecen, (1970), Chemical Center, University of Lund, Svédország (1982), Budapesti Mûszaki Egyetem, University „P. Hilendarski”, Plovdiv, Bulgária (1986) JATE, Szeged (1993, 2000, 2002), Institut für Physikalische Chemie, Universität Wien, Österreichisches Forschungszentrum Siebersdorf, Ausztria (2001). Mészáros Szécsényi Katalin, analitika, MartinLuther-Universität, Halle–Wittenberg (1986); Budapesti Mûszaki Egyetem, Általános és Analitikai Kémiai Tanszék (1992–2002, minden évben néhány hónap), Helsinki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Általános és Analitikai Kémiai Tanszék (2000 Csanádi János, szintetikus szerves kémia, nukleáris mágneses rezonancia Vastag Gyöngyi, analitika,

Szakács Mária, szerves kémia Halasi Rózsa, szerves analízis, Cseslyevity Sörös Valéria, kémia Karlovits Elvira, szennyvíztisztítás Budapesti Műszaki Egyetem, Institut für Siedlungwasserbau und Wasserwirtschaftgüte, Stutgart (1981). Kiss Ernő, heterogén katalízis, University of

1959 1933 1948 1951

Salford, Nagy Britannia (1977); University of California, Lawrence Berkeley Laboratory, USA (1989–1990), Institute of Isotope and Surface Chemistry, Chemical Research Centre, Hungarian Academy of Sciences, Department of Surface Chemistry and Catalysis, Budapest (1999).


1 2 VII 1 2 3 4 5 6 7 8 9 VIII 1 2

3 4 5 6 7 8 IX 1 2 3

4 5

Biológia Intézet Bózsa Pál, florisztika, növényföldrajz Popovic Eszter, ökológia: parazitológia Mezőgazdasági kar Újvidék Bagi Ferenc, növénykórtan. oktat Balázs Ferenc, növénykórtan, oktat Berényi János, genetika-növénynemesítés Cindrity Péter horvát), szőlészet Kasztori Rusolf, akadémikus, növényélettan Kraljevic-Balalic Mária, populációs genetika Molnár Imre, földműveléstan Putarich-Ivánszki Veronika, vízgazdálkodás, környezetvédelem Szalvai Attila, Vízrendezési Intézet, hidraulika, vízrendezés, folyami hidraulika Orvostudományi Kar, Újvidék Bonert Dusan (Lehel), urológia, Damjanovics-Csókics Ilona, Pasteur Intézet, Újvidék. mikrobiológia – virológia, Budapest (1978), Nagoya, Japán (1996). Dujmovics Ferenc, nukleáris medicina (1983), klinikai kórélettan Major-Zoricic Zita, tüdőgyógyászat, Tüdőgondozó Intézet, Sremska Kamenica Szedlák-Vadócz Valéria, vese kórélettan Szommer Tibor, ortopédia, traumatológia Takács Sándor, igazságügyi antropológia Vinkó Ferenc, sebészeti onkológia Vegyészmérnöki Kar Újvidék Dimityné Ágoston Etelka, étolajok és zsírok technológiája Gyura Julianna, cukorgyártás technológiája Karlovits György, étolaj- és zsírtechnológia, Újvidéki Egyetem rendes tanára (1995); a Cereol multinacionalis cég Margarin kutatási központ igazgatója (1999); posztgraduális oktató az Újvidéki Egyetem Vegyészmérnöki Karán (Élelmiszer-technológiai). Párizs, Bordeaux (1981), Wite Hawen, Pittsburg State University Kansas, USA (1985, 1999), 1992/93-ban vendégelõadó a Budapesti Szent István Egyetem Élelmiszeripari Karon, vendégkutató Unilever Kutatási Központ, Budapest 1992, R&D Challenge 2001, Limelette (Belgium). Kormányos Sándor, állattakarmány technológiája Lomity Gizella, : heterogén katalízis és szilárd

Tud. dokt. Tud. dokt

Újvidék Újvidék

1950 1952

Mgr.

Sremska Kamenica Futog Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék

1968

Tud. dokt nem tud magyarul

Pétervárad

1958

Magiszter Tud. dokt.

Újvidék Újvidék,

1946 1943

Tud. dokt.

Temerin

1950

Tud. dokt.

Újvidék

1958

Tud.dokt Tud.dokt magiszter magiszter

Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék

1946 1949 1954 1959

Tud. dokt.

Újvidék

1952

Tud.dokt.

1947 1949

Tud.dokt

Pétervárad Lengyelországban él

magiszter

Újvidék

1952

Tud.dokt

Újvidék

1945

Tud. dokt. Tud. dokt. Int. Tud. dokt. Tud. dokt. nyugd. Tud. dokt. nyugd. Tud. dokt. nyugd. Tud. dokt. nyugd.

1944 1954 1939 1935 1941 1938 1936


6 7 X 1 2

3 4 1 XI 1 2

I 1 2 3 II 1

III 1 2 IV 1

fázisú reakciók, Veszprémi Egyetem Magyar Ásványolaj és Földgáz Kutató Intézet (1977), Prágai Technológiai Egyetem (1988), Martin Luther Egyetem Halle (1991). Simon Vilmos, hajtóművek Sörös Zita, cukorgyártás technológiája Gépészmérnöki Kar Újvidék Cvetityanin (Pintér) Lívia, mechanika, rotor dinamikája Milinszki Nikola (Miklós) szervetlen komplex vegy. kristály-szerkezete, elektrontranszport jelenségek. Joint Institute for Nuclear Sciences (1971); TROY, New York State, USA (1985, 1987). Csasznyi Ferenc, gépjárművek Szabó Béla, hegesztés Műszaki Kar, Szociológia Tanszék Losoncz Alpár, szociológia, filozófia Műszaki Kar, Nagybecskerek Csernicsek István, közgazdász rendszerelmélet, Gyarmati Simon, kémiai balesetek, toxikológia

Tud.dokt magiszter

Újvidék Újvidék

1940 1972

Tud. dokt.

Újvidék

1952

Tud.dokt

Újvidék

1936

Tud. dokt. Tud.dokt.

Újvidék Újvidék

1947 1947

Tud.dokt.

Temerin

1956

Tud. dokt Tud.dokt.

Újvidék Belgrád

1941 1952

Belgrád

1945

Belgrád

1947

Belgrád

1947

Zenta,

1940

Belgrád

1932

Belgrád

1958

Belgrád

1952

Szabadka

1977

Belgrádi Egyetem Karai Természettudományi Kar Gyarmati Zoltán, természetes anyagok kivonása, Tud.dokt. Bio-ekológiai központ, Nagybecskerek. Gyenizs Szteván, fizika, atomspektroszkópia, Tud.dokt. plazmafizika, színképvonal-profil Vincze István, Csillagászati Tanszék Tud.dokt. Elektrotechnikai Kar Körmendi Ferenc, nemlineáris Tud.dokt kvantumelektrodinamika; elemi részecskék kölcsönhatása - USA (1973–75); Japán (1980); Franciaország (1985) Kémiai kar Belgrád Pásztor Tibor, új analitikai módszerek Tud.dokt. kidolgozása Szabó Tibor, potenciálisan bioaktív kobalt és Tud.dokt platina komplexek Technológiai és Kohászati Kar Romhányi Endre, fémek képlékeny alakítása, Tud.dokt ASM (USA) tagja; Journal of Metallurgy társszerkesztője (2001-ig), jelenleg főszerkesztője FŐISKOLÁK

I.

1

Műszaki Szakfőiskola Szabadka Marka Oreskovica 16 24000 Subotica Basity Mónika, angol

Postgraduális


2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

27 28 II 1 2

Biacs Gábor, gépész Burány Nándor, villamosság teljesítményelektronika Fürsztner Igor, gépész Fürsztner István, gépautomatika Gál Gyula, villamosság Gyantár László, gépész Jeges Zoltán, irányítástechnika Loboda Csilla, fizika, szilárdtest- és épületfizika Major Gyöngyi, közgazdász Matijevics István, villamosság, számítástechnika, informatika Mester Gyula, robottechnika, neurális rendszerek Münich János, villamosság Némedi Imre, gépész Nyers József, hőszivattyúk Odry Péter, hullámtechnika Pajor Cs. Gizella, matematika Pataki Éva, közgazdász Petkovics Imre, adatbázis tervezés Petres Tibor, közgazdász Pintér Róbert, villamosság Pletl Szilveszter, villamosság, robotirányítás Poth Miklós, gépész Rozgonyi Endre, képlékeny megmunkálások, dinamólemezek kivágó-szerszámai Sel Csaba, gépész Stampfer Mihály, gépgyártás-technológia, Carl Duisburg Gesellschaft, Köln; CNC–Technik Peter Israel GmbH, Hamburg. Varga József, irányítástechnika villamos gép Varjú György, műszaki mechanika, rezgésdiagnosztika Műszaki Főiskola Nagybecskerek Bózsó József, vegyész -fermentációs folyamatok Molnár Róbert vállalkozási menedzsment, rendszerelmélet, döntéselmélet, irányításelmélet

Posztgraduális Magiszter

Orom Újvidék

1970 1958

Posztgraduális Tud. dokt Magiszter Tud. dokt Magiszter

Szabadka Palics Palics Bajsa Szabadka Szabadka

1971 1945 1950 1955 1946 1944

Magiszter Tud. dokt

Topolya Szabadka

1969 1952

Tud. dokt Posztgraduális Posgraduális Tud. dokt Tud. dokt Postgraduális Magiszter Magiszter Tud. dokt Postgraduális Tud. dokt Posztgraduális Magiszter

Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Palics Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Újvidék Szabadka

1945 1971 1964 1948 1955 1959 1954 1955 1953 1968 1962 1972 1949

Posztgraduális Magiszter

Újvidék Szabadka

1971 1950

Tud. dokt Magiszter

Palics Szabadka

1940 1962

Tud.dokt. magiszter

Nagybecskerek 1956 Nagybecskerek 1967

magiszter

Újvidék

III Óvóképző Főiskola, Újvidék 1

1966

Utasi Anikó, magyar irodalom, gyermekirodalom, képzőművészet Megjegyzés: A fenti adatok a kutatócsoport tagjai által részben újítva lettek és karonként leellenőrizve. Az adatfrissítés érdekében az olvasót arra kérjük, hogy jelentse a változásokat a kutatócsoportnak.


A Magyar Tudományos Akadémia Szerbia-i Köztestületi tagjai Név Ágoston Mihály Andric Edit Bagi Ferenc Bagi Ferenc, ifj. Bányai János Barcal László Belic Aranka Benák József Bence Erika Bene Annamária Berényi János Bikit István Bogner István Bordás Bernadett Bozóki Antal Bózsa Pál Bozsó József Burány Nándor Cindrity Péter Csáky S. Piroska Csanádi János Csányi Erzsébet Csányi Ferenc Csasznyi Ferenc Cseh Géza Cseh Márta Csernicsek István Csomity Irén Csomity Lídia Csordás Mihály Csüllög Mária Cveticanin Pintér Livia Czékus Géza Damjánovics-Csókics Ilona

Születési hely Horgos Zimony Torontálvásárhely Újvidék Szabadka Újvidék Nagybecskerek Torontáloroszi Bezdán Zenta Torda Újvidék Szabadka Újvidék Torda Bajsa Nagybecskerek Ada Szabadka Óbecse Csóka Ada Ada Péterréve Csóka Óbecse Újvidék Szabadka Újvidék Kishegyes Szerbittebe Zenta Kishegyes Szabadka

Szül. idő 23.7.1928 21.5.1950 14.1.1938 5.9.1968 20.11.1939 24.8.1930 7.5.1945 5.6.1941 4.11.1967 7.12.1975 15.7.1954 1.1.1945 24.10.1944 10.7.1951 18.7.1946 12.2.1950 21.7.1956 3.1.1958 29.4.1939 27.12.1938 6.1.1952 12.2.1956 2.1.1951 29.3.1947 15.1.1925 3.7.1951 12.7.1941 29.3.1938 4.1.1962 19.6.1950 27.10.1949 7.4.1952 22.2.1953 1.10.1943

Szakterület szófajtan, nyelvpolitika, nyelvművelés magyar és összehasonlító nyelvészet a magyar mint idegen nyelv oktatása növénykórtan irodalomelmélet geodézia belgyógyászat, hematológia vízminőségvédelem irodalomtörténet elméleti nyelvészet növénynemesítés atommagszerkezet, radioökológia német nyelvtörténet nemzetközi magánjog, nemzetközi családjog nemzetközi jog, emberi és kisebbségi jogok Szerbia flórája biotechnológia egyenfeszültség átalakítók, egyenirányítók szőlészet sajtó- és könyvtártörténet, művelődéstörténet szintetikus szerves kémia magyar irodalomtörténet Koszorúér betegség, gyógyszerek gépjárművek mozgásszervi betegségek, izomsorvadás a magyar nyelv szókészlete és alaktana közgazdaságtan, informatika magasabb rendű Lagrange- és Hamilton-terek matematika irodalom, irodalomtörténet és -kritika operációkutatás mechanika antropológia virológia, rákkutatás

Munkahely Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Mezőgazdasági Kar / Növényvédelmi Intézet Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

Újvidéki Egyetem / Építőmérnöki Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Mezőgazdasági Kutatóintézet Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Újvidéki Egyetem / Jogtudományi Kar Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Biológiai Intézet Műszaki Szakfőiskola Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Újvidéki Egyetem / Mezőgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Mihajlo Pupin Muszaki Kar Újvidéki Egyetem Újvidéki Egyetem / Muszaki Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Pasteur Intézet


Delevic Katalin Dobrodolac Seregély Tünde Domány Zoltán Dudás Attila Dujmovics Ferenc Esztelecki Ilona Fábián Gyula Faragó Kornélia Farkas Emil Fehér Illés Fejős Andrea Fejős István Fenyvesi Attila Firsztner István Franyó Zsuzsanna Gaál Ferenc Gábrity Molnár Irén Gerold László

Szabadka Csantavér Zenta Szabadka Temerin Óbecse Szabadka Temerin Óbecse Kastav Újvidék Bajmok Verbász Kula Szabadka Ada Lukácsfalva Újvidék

Ghilezán Szilvia

Becskerek

Göncz Lajos Gróza Sándor Gulyás Gizella Gúth Imre Guzsvány Valéria Gyarmati Simon Gyarmati Zoltán Gyenizse István Györe Zoltán Gyura Julianna Hajnal Jenő Harkai Imre Harkai Vass Éva Harmath Péter Hegedűs Antal Hegedűs Kovácsevics Katalin

Zenta Zombor Zenta Nagybecskerek Zombor Nagybecskerek Nagybecskerek Szabadka Szabadka Zenta Bácsgyulafalva Csantavér Topolya Szabadka Bajmok Újvidék

17.10.1937 22.11.1959 15.8.1961 26.10.1978 9.5.1950 11.1.1952 22.11.1957 5.6.1956 16.10.1955 29.10.1941 13.2.1980 26.5.1951 19.3.1962 13.6.1945 31.1.1953 4.8.1941 31.12.1954 24.9.1940

építészeti technológia és menedzsment ökonometria, statisztika mikrobiológiai folyamatok kötelmi jog orvosi izotópdiagnosztika szójatermékek alkalmazása vízügyi szerkezetek, folyadékmechanika irodalomelmélet, prózapoétika endoszkópos sebészet orvosi biokémia kötelmi jog, fogyasztóvédelmi jog kriminalisztika, büntetőeljárási jog az emésztőszervrendszer patológiája gépek automatizálása a jugoszláviai magyar irodalom története analitikai kémia, műszeres analízis gazdaságszociológia, oktatásszociológia XIX. századi magyar irodalom-, színháztörténet

22.3.1959 matematika 4.11.1944 5.8.1929 30.6.1936 20.2.1962 7.3.1975 8.4.1952 2.3.1945 12.9.1947 27.3.1961 14.2.1947 27.12.1954 1.11.1952 22.1.1956 23.5.1969 6.6.1928 6.2.1935

metalingvisztikai képességek májbetegségek Délvidék művészete kondenzált anyag fizikája elektroanalitika, gyógyszeranalitika kémiai szennyeződés természetes anyagok szerkezetkutatása plazmaspektroszkópia Dél-Kelet Európa története az újkorban a cukorgyártás technológiája szövegtan, szociolingvisztika, olvasáskutatás építészet a magyar irodalom története a XX. században szervezési elméletek teológia, történelem medievalisztika

Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Jogtudományi Kar Újvidéki Egyetem / Orvosi Kar / Izotópdiagnosztikai osztály SOJAPROTEIN Szójafeldolgozó Gyár Újvidéki Egyetem / Építőmérnöki Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Zentai Kórház Dr. Gerő István Egészségügyi Központ English School of Business Újvidéki Egyetem / Jogtudományi Kar Zentai Kórház Szabadkai Műszaki Főiskola Újvidéki Rádió Magyar Szerkesztősége Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Mihajlo Pupin Muszaki Kar / Matematikai és Fizikai Intézet Újvidéki Egyetem / Bölcsészettudományi Kar / Pszichológia Tanszék

Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Fizika Tanszék Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet Singidunum Egyetem Bio-ökológiai Központ Belgrádi Egyetem / Fizika Kar Újvidéki Egyetem / Történettudományi Tanszék Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Medijana Project Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar


Hillier Kolárov Valéria Hódi Éva Hódi Sándor Horváth József Horváth Mátyás Horváth Olga

Kikinda Budapest Nagytószeg Ürményháza Gombos Újvidék

Hózsa Éva Ispánovics Csapó Julianna Jeges Zoltán Jódal István Juhász Géza Jung Károly Káich Katalin Karlovits Igor Kartag-Ódri Ágnes Kaszás Károly Katona Edit Kiss E. Erno Kiss Ferenc Kiss Tibor Koczó Ferenc Könyves Tibor Korhecz Tamás Korhecz Tamás, id. Körmendi Ferenc Kraljevich-Balalich Maria Laki László Láncz Irén Lemberger János Lendák Imre Lepes József Lomic Gizella Losoncz Alpár Lovászi Ilona Lukács Tóth Ilona Lukity Tibor

Szabadka Bezdán Debelyácsa Csúrog Bácsfeketehegy

24.5.1936 8.2.1948 30.10.1943 27.11.1930 8.2.1931 15.6.1973

27.8.1953 23.1.1966 27.6.1946 14.11.1930 4.12.1924 26.6.1944 Zombor 12.1.1943 Újvidék 22.1.1978 Csóka 7.7.1951 Kanizsa 25.12.1954 Zenta 8.3.1952 Nagybecskerek 17.12.1943 Újvidék 24.2.1980 Topolya 30.10.1951 Nagykikinda 1.3.1940 Mohol 22.10.1964 Szabadka 13.12.1967 Szabadka 29.12.1937 Zenta 5.5.1940 Újvidék 7.4.1941 Kishegyes 25.7.1942 Szabadka 31.1.1952 Kula 1.12.1940 Verbász 24.3.1978 Magyarkanizsa 10.6.1954 30.3.1945 Temerin 7.7.1958 Szabadka 8.5.1942 Bácskossuthfalva 19.8.1940 Kikinda 13.2.1974

parodontológia és orális patológia irodalom, nyelvészet, szociológia társadalomlélektan, devianciák immunokémia, immunológia, immunomoduláció a magyar mint anyanyelv és mint idegen nyelv farmakológia, klinikai farmakológia irodalomtörténet, vajdasági magyar irodalom, komparatisztika. bibliográfia, könyv- és sajtótörténet irányítástechnika erdővédelemtan, erdészeti rovartan a jugoszláviai magyar színjátszás története néprajz, komparatisztika a vajdasági magyar színjátszás 1918-ig reprodukciós technikák, nyomdaipari színtan állam és jogelmélet, jogbölcselet anyagtudományok, kerámia mondattan (valenciaelmélet) heterogén katalízis megújuló energiaforrások ökonometria dielektrometria biotechnológia a tejgazdaságban alkotmányjog, nemzetközi közjog polgári jog, nemzetközi magánjog kvantum elektrodinamika genetika és növénynemesítés munkaszociológia, falu- és városszociológia általános és magyar nyelvészet onkológiai tumor markerek automatizálás, rendsze modellezés gyermek- és diáksport fejlesztése pillérezett anyagok, heterogén katalízis európai identitás fenomenológiai értelmezése közgazdasági matematika, operációkutatás ultrahang numerikus analízis

Szarvas Gábor Könyvtár

Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar (Szabadka) és Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (Újvidék) Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Szabadkai Műszaki Szakfőiskola

Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvu Tanítóképzo Kar Újvidéki Egyetem / Muszaki Tudományok Kara Újvidéki Egyetem / Jogtudományi Kar Újvidéki Egyetem / Építőmérnöki Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Adai Földműves Szövetkezet Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa Belgrádi Egyetem / Elektrotechnikai Kar Újvidéki Egyetem / Mezőgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Műszaki Tudományok Kara J. J. Zmaj Általános Iskola Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Mihajlo Pupin Muszaki Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Orvostudományi Kar Újvidéki Egyetem / Műszaki Kar


Major Gyöngyi Major Zoricic Zita Malesevits Erika Matijevics István Mester Gyula Mészáros Szécsényi Katalin Mészáros Zoltán Milinszki Miklós Mirnics Károly Mirnics Zsuzsa Molnár Csikós László Molnár Imre Molnár Róbert Nyers József Ócsainé Velisek Gabriella Odry Péter Ózer Ágnes Pál Tibor

Topolya Újvidék Szabadka Szabadka Torontálvásárhely Mohol Zenta Platicsova Szabadka Bácskossuthfalva Zenta Gombos Nagybecskerek Szabadka Újvidék Zombor Csóka Újvidék

3.4.1969 3.5.1958 6.7.1951 24.5.1952 10.6.1945 14.2.1952 1.10.1969 6.12.1936 11.4.1937

Páll Sándor

Péterréve

15.2.1954 jugoszláv-magyar irodalmi kapcsolatok

Pap Endre Papp Árpád

Kishegyes Szabadka

Péics Hajnalka Petkovics Györgyi Petkovics Imre Pintér János Pletl Szilveszter

Szabadka Szabadka Csantavér Szilágyi Szabadka

Putarich Ivánszky Veronika Rajsli Ilona Romhányi Endre Rozgonyi Endre Rudics Etelka Sági András Samu János

Budapest Óbecse Csóka Szabadka Magyarcsernye Óbecse Bácsgyulafalva

17.2.1950 8.2.1938 24.9.1967 17.3.1948 25.1.1970 23.1.1955 19.3.1955 25.3.1963

közgazdaságtan, nemzetközi kapcsolatok tüdőgyógyászat, klinikai kutatások Vállalat-igazgatástan számítástechnika mobil robotok, intelligens robotok és rendszerek termőanalitikai kémia modern kori történelem, délszláv állam kristályszerkezetek kutatása szociológia, demográfia újságírás, gyermekirodalom, szakszerkesztés mondattan, szociolingvisztika agrárökológia, földműveléstan műszaki fejlesztés, rendszerkutatás hőszivattyús fűtés-hűtés szociálpszichológia digitális jelfeldolgozás XIX. századi magyar és szerb történetírás magyar-szerb/délszláv kapcsolatok

26.2.1947 mértéktan, parciális diferenciál egyenletek 1.4.1968 néprajz és kulturális antropológia diszkrét, folytonos argumentumú 30.7.1964 differenciálegyenletek 14.6.1955 közgazdaságtudomány, számvitel, pénzügyek 14.11.1955 adatbázisok, információs rendszerek 3.5.1942 matematikai modellezés 3.12.1962 irányítástechnika, robotika, számítástechnika hidrológia, hidraulika (vízépítés és 9.1.1936 környezetvédelem) 24.2.1957 nyelvtörténet, dialektológia 8.7.1952 fémek képlékeny alakíthatósága 31.3.1949 gépészet, szerszámtervezés 7.8.1936 cukorgyártási technológia, élelmiszertechnológia 2.11.1947 mikroökonómia 2.1.1952 neurológia, vaszkuláris laesiók

Tüdőgyógyászati Intézet Újvidéki Egyetem / Műszaki Tudományok Kara Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet Szabadkai Történelmi Levéltár

Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Újvidéki Városi Múzeum Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Szerb Nyelvi és Általános Nyelvészeti Tanszék Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Matematikai és Fizikai Int. Szabadkai Városi Múzeum Újvidéki Egyetem / Építőmérnöki Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Újvidéki Egyetem / Mezőgazdasági Kar / Vízgazdálkodási Intézet Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Belgrádi Egyetem / Technológia és Kohászati Kar Szabadkai Műszaki Főiskola Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar


Schaffer Ilona Schwirtlich László Sefcsich György Sepsey Csaba Silling István Simon Vilmos Somogyi Sándor Sörös László Sörös Zita Surányi Terézia Szabó Béla Szakmány Lajos Szalai Zsuzsanna Szalma József Szám Attila Szebenyi Ferenc Szedlák Ottilia Szlávity Ágnes Szlimák Sándor Sztojics-Karanovics Edit Szűcs Magdolna Tábori György Takács Márta Takács Sándor Takácsy Árpád Toldi Éva Tóth Lajos

Zenta Nagybecskerek Palics Debelyácsa Bácskertes Újvidék Bácskossuthfalva Újvidék Nagybecskerek Zenta Versec Topolya Szabadka Nagybecskerek Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Srbobran Újvidék Kula Zombor Szabadka Zombor Újvidék Topolya Csúza

19.8.1956 12.6.1946 17.9.1939 3.3.1943 5.9.1950 6.12.1940 24.11.1935 31.7.1964 29.6.1972 26.9.1937 29.6.1947 12.8.1949 13.3.1946 9.1.1948 17.3.1942 20.11.1928 6.9.1967 14.9.1977 28.12.1928 30.5.1941 19.7.1954 12.2.1929 3.6.1960 30.4.1954 10.11.1951 24.4.1962 29.3.1924

Tóth-Glemba Klára Túri Gábor Utasi Anikó Utasi Csaba Utasi Csilla Vajda Gábor Várady Tibor Varga József

Felsőmuzslya Zenta Újvidék Vörösmart Újvidék Bácsfeketehegy Nagybecskerek Majdány

5.4.1962 11.11.1955 27.3.1966 15.1.1941 27.3.1966 20.2.1945 25.5.1939 7.4.1940

aneszteziológia, intenzív terápia, fájdalom terápia neurológia, funkcionális elektro-stimuláció környezetvédelmi technológiák és berendezések termelési rendszerek szervezéselmélete a vajdasági magyarok népi vallásossága élettelen tudományok, gépészet agrárökonómia adatbázisok cukortechnológia, cukorrépa feldolgozás analitikai kémia hegesztési technológia kvark-gluon plazma, CP-szimmetria sértés marketingkutatás polgári jog politikai szociológia, ifjúság szociológia elektrokémiai korrózió operációkutatás emberi erőforrás menedzsment mérnöki geofizika nemzetközi gazdasági kapcsolatok római jog pulmológia - légzésfunkciós vizsgálatok logika, fuzzy logika, műszaki alkalmazások igazságügyi orvostan funkcionálanalízis, disztribúcióelmélet kortárs magyar irodalom, irodalomelmélet magyar tannyelvű oktatás a Vajdaságban kultúrpolitika, identitáskutatás, szórványmagyarság nyelv- és névhasználat, kisebbségi jogok gyermekirodalom a jugoszláviai magyar irodalom régi magyar irodalom, modern magyar irodalom irodalom- és kultúrtörténet nemzetközi magánjog, kereskedelmi jog villamos gépek tervezése, gyártása és vizsgálata

Egészségügyi Központ / Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás osztály Belgrádi Egyetem / Miroslav Zotovic Rehabilitációs Klinika Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Újvidéki Egyetem / Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Dositej Obradovic Gimnázium Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Jogtudományi Kar / Polgári Jogi Tanszék Újvidéki Egyetem / Építőmérnöki Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Közgazdasági Kar Nemzetközi Politikai és Gazdasági Intézet Újvidéki Egyetem / Jogtudományi Kar Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Institut za Sudsku Medicinu Újvidéki Egyetem / Matematikai és Informatikai Tanszék Tankönyvkiadó Intézet Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság Magyarkanizsai Helyi Önkormányzat Közigazgatási Hivatala Óvóképző Szakfőiskola Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Újvidéki Egyetem / Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Városi Könyvtár Szabadkai Műszaki Szakfőiskola


Vastag Gyöngyi

Kikinda

Végh Enikő Vickó Ferenc Víg Zoltán Vincze István Vincze Olivér Virág Gábor Vitkay-Kucsera Ágota Vitkay-Kucsera Veronika Vörösbaranyi F. István Zavargó Zoltán Zolnai Albert Zsigrai István

Nagybecskerek Újvidék Szabadka Gombos Belgrád Csantavér Újvidék Belgrád Kishegyes Újvidék Székelykeve Verbász

MTA külső tagok Camprag Dusan Kasztori Rudolf

Ada Károlyváros

fémek korróziós védelme, kromatográfiás 11.3.1967 vizsgálatok polgári jog, emberi jogok, nemzetközi 25.10.1943 beruházások 27.3.1959 onkológia, onkoplasztikus mellsebészet 15.4.1974 nemzetközi üzleti jog, társasági jog 23.10.1947 asztrofizika 13.7.1974 csillagászat, napfizika 12.7.1940 névészet 25.7.1973 hangképzés 23.11.1932 szóló ének 19.8.1934 műszeres analitika 6.6.1951 energiatakarékosság és vegyipari folyamatok 4.2.1934 szervetlen kémia 20.8.1943 analitikai kémia, sóolvadékok kémiája

14.3.1925 növényvédelmi állattan 8.10.1935 növényélettan, a növények táplálkozása

Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet

Onkológiai Intézet Singidunum Egyetem Csillagászati Obszervatórium Csillagászati Obszervatórium Újvidéki Művészeti Akadémia Újvidéki Művészeti Akadémia Növénytermesztési és Konyhakertészeti Kutatóintézet Újvidéki Egyetem / Technológiai Kar Újvidéki Egyetem / Természettudományi Kar / Kémiai Intézet

Újvidéki Egyetem / Mezőgazdasági Kar Újvidéki Egyetem / Mezőgazdasági Kar


C.) Vajdasági egyetemi karok, kutatóintézetek és tudományos műhelyek adatbázisa – tevékenységi adatlapok. Eygetemi karok két reprezentatív példája:

ADATLAP magyar vagy részben magyar tudományos intézményi adatok Vajdaságban I. A KUTATÓHELYRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK112

1.1. A kutatóhely hivatalos neve és/vagy rövidítése/emblémája: magyarul: Bölcsészettudományi Kar államnyelven: Filozofski fakultet angolul: The Faculty of Philosophy 1.2. A kutatóhely székhelye: magyarul: Újvidék államnyelven: Novi Sad angolul: Novi Sad 1.3. A kutatóhely típusa: (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) – kutató-fejlesztő intézet – vállalkozói kutató-fejlesztő hely – tudományos társaság, egyesület – egyéb kutatóhely:.................... 1.4. A kutatóhely központjának elérhetősége: postacím: Szerbia, 21000 Novi Sad, Zoran Đinđić 2. telefon: + 381 21 450690 fax: + 381 21 450929 e-mail: [email protected] homepage: www.ff.ns.ac.yu 1.5. A kutatóhely vezetője: Név Dr. Subotić, Ljiljana

Vezetői megbízás megnevezése Dékán

Mandátum

Tudományos fokozat

2006-tól

Rendes egyetemi tanár

1.7. A kutatóhely alapítója, tulajdonosa, fenntartója: Szerb állam 1.8. Az intézmény jogállása: (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) – önálló jogi személy – nem önálló jogi személy

112

Az adatokat Csányi Erzsébet és Hózsa Éva állította össze


II. A KUTATÓHELY MUNKATÁRSAIRA VONATKOZÓ ADATOK

2.1. A kutatóhelyen foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező kutatók, tudományos munkatársak megoszlása az alkalmazás módja szerint: Főállású kutató, Félállású, Megbízott, külföldi (fő) tudom. részfoglalkozású vagy vendégkutató Összesen munkatárs kutató, tudom. ösztöndíjas tudományos munkatárs kutató munkatárs Összesen 326 0 0 326 ebből magyarul tudó 32 5 0 0 37 2.2. A kutatóhely egyéb alkalmazottainak a száma: Főállású Adminisztrátor, irodai munkatárs: főreferens, könyvelő, pénztáros, gépíró, stb. egyéb szaktanácsos referens, könyvtáros... fizikai alkalmazott, portás, kertész, takarítónő Ebből magyarul tudó

66

Félállású, részmunkaidős

Összesen

0

66

16

16

III. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 3.1. Sorolják fel azokat a jelentősebb, jelenleg is zajló kutatási programokat, amelyekben a kutatóhely részt vesz, az együttműködő intézményekkel. (Maximum 10 kutatási programot ismertessenek, lehetőleg röviden, címszavakban utalva az egyes programokra.) 1. Minisztériumi projektumok: 15 nyelvészeti, irodalomtudományi és társadalomtudományi (A Bölcsészettudományi Karon belül és más intézményekkel), ezek közül: - Kód, kultúra, irodalom, régió - Nyelvi identitás és nyelvi tervezés Vajdaság eurólingvisztikai terében - A kisebbségi irodalmak tipológiai státusa, komparatív alapjai és folyamatai a pannon térségben

2. Tartományi tudományos projektumok: - A vajdasági magyar irodalom interkulturális kontextualizációja (projektumvezető: dr. Csányi Erzsébet) 3.2. A kutatóhely munkatársainak jelentősebb, az utóbbi 3-4 évben megjelent publikációi: 1. A Bölcsészettudományi Kar Évkönyve, amely minden évben a Kar kutatóinak tanulmányait publikálja. 2. Hungarológiai Közlemények (A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tudományos folyóirata, 1976-ban indult) 3. Tanulmányok (A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék évkönyve, amely adatokat, tematikus tömböket és tanulmányokat tartalmaz, 1969-ben, a megalakulás 10. évfordulóján indult); 4. 7 egyéb szerb nyelvű tudományos folyóirat, az egyes tanszékek kiadványai; 5. Könyvkiadás (projektumi kiadványok, időszaki kiadványok és pályázat a kutatók munkáinak kiadására) 3.3. A hazai, illetve a külföldi együttműködő intézmények (egyetem, főiskola, kutatóintézet): 1. Pécsi Tudományegyetem, Magyarország;


2. Magyar Irodalomtudományi Intézet, Budapest, Magyarország (akadémiai együttműködés, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék és az MTI közös tudományos tanácskozásokat szervez, egyik évben Újvidék, a másikban Budapest a tanácskozás helyszíne); 3. Bölcsészettudományi Karok (hazai és külföldi egyetemek, közös tanácskozások, 10 külföldi egyetemi központtal kötött szerződés); 4. A tudományos és nemzeti könyvtárak együttműködése, könyvcseréje

3.4. Kérjük, hogy sorolják fel a kutatóhely minden magyarul tudó (fő- vagy részfoglalkozású) kutatóját, tudományos munkatársát! Sorszám 1. 2.

Bölcsészettudományi Kar Újvidék Jung Károly Göncz Lajos

Tud. szint

3. 4.

Káich Katalin Láncz Irén

Tud. dokt Tud. dokt.

5.

Molnár Csikós László

Tud. dokt.

6.


Tud. dokt. Rajsli Ilona

7.

Andrić Edit

Tud.dokt.

8.

Csányi Erzsébet

Tud. dokt.

9.

Tud. dokt. Cseh Márta

10.

Faragó Kornélia

Tud. dokt

11.

Harkai Vass Éva

Tud. dokt.

12.

Hózsa Éva

Tud. dokt.

13.

Tud. dokt.

Katona Edit 14.

Bence Erika

15.


Toldi Éva 16.

Magiszter

17.

Ispánovics Csapó Julianna Horváth Futó Hargita

18.

Kovács Rác Eleonóra

Magiszter

19.

Utasi Csilla

Magiszter

Magiszter

Szakág/ Tantárgy neve Népköltészet, Etnológia Pszichológia, Fejlődéslélektan, Pedagógiai pszichológia Művelődéstörténet Modern nyelvészet, Általános nyelvészet, A nyelvvizsgálat mai módszerei, Szemantika Fonetika, Fonológia, Mondattan, Beszédművelés A magyar nyelv története, Dialektológia, A történeti nyelvtudomány alapjai, Szociolingvisztika Kontrasztív nyelvészet, A magyar mint idegen nyelv Világirodalom, Összehasonlító irodalomtudomány Szókészlettan és alaktan, Szókészlettan és szójelentéstan, szótárkészítés Irodalomelmélet, Irodalomtudományi irányzatok (térpoétika) A huszadik század irodalma, irodalomtörténet Összehasonlító irodalomtudomány, A vajdasági magyar irodalom története, A magyar nyelv és irodalomtanítás módszertana Mondattan, Nyelvművelés, Stilisztika

lakhely Újvidék Újvidék

Születési év 1944 1944

Szabadka Újvidék

1943 1952

Ada

1950

Óbecse

1957

Újvidék

1960

Újvidék

1956

Óbecse

1951

Temerin

1956

Topolya

1956

Szabadka

1953

Zenta

1958

A 19. század irodalma, A felvilágosodás irodalma A vajdasági magyar irodalom története, Verstan

Bácskertes 1967 Újvidék

1962

A tudományos kutatás módszertana, Összevető stilisztika A magyar nyelv és irodalomtanítás módszertana, Kontrasztív nyelvészet A nyelvvizsgálat mai módszerei, Dialektológia A középkor, a reneszánsz, a reformáció és a barokk korának

Bezdán

1966

Szenttamás 1974

Csantavér Újvidék

1966


20. 21.

Pásztor Kicsi Mária

Magiszter Egyetem

Virág Gábor

23.

Szabó Szilvia

24. 25.

Tüskei Vilma

Magiszteri tanulmányok Leendő doktorandusz Egyetem Magiszter

Györe Zoltán

27.

Tud. dokt.

Tud. dokt.

Beli Göncz Julianna

28. 29.

Bogner István Ózer Katalin

30.

Göncz Anna

1950

Irodalomelmélet, A huszadik század magyar irodalma Irodalomelmélet, A huszadik század magyar irodalma Lektor (magyar nyelv)

Kishegyes

1973

Temerin Történelemtudomány: A magyarok története, Önálló magyar királyság, magyar–szerb kapcsolatok

Pál Tibor

26.

Újvidék Temerin

Lektor, néprajzi kutatások

Csorba Béla 22.

magyar irodalma Fonetika, Fonológia, Szótan

Tud. dokt. Tudományos munkatárs Magiszter

Történelemtudomány: Dél-KeletEurópa az újkorban, a 19. század történelm A német irodalom története, különös tekintettel a 18. század, illetve a felvilágosodás irodalmára, összehasonlító irodalomtudományi kut. Német nyelvészet Német nyelv

Újvidék

Pszichológia

Újvidék

Újvidék

Szabadka Újvidék

31.

Gerold Ákos

32.

Németh Konc Éva

33.

Lázár Zsolt

Tud. dokt.

Szociológia, kultúrszociológia

Újvidék

34.

Ivanović Josip

Tud. dokt.

Pedagógia, Interaktív pedagógia, Didaktika

Szabadka

35.

Gellér Zoltán

36.

Bányai János (nyugdíjas, a mesterképzésen és a posztgrad. képzésen)

37.

Gerold László (nyugdíjas, a

Lektor (angol nyelv) Lektor (angol nyelv)

1961

1944

Újvidék

1954

Tud. munkatárs Tud. dokt

Média Irodalomelmélet, Esztétika

Újvidék

Tud. dokt

A 19. század magyar irodalma,

Újvidék

1939

1940

posztgrad. képzésen)

4. A KUTATÓHELY INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK JELLEMZŐI

1.1. A kutatóhely épülete, használható helységek nagysága (saját és bérelt): - Kielégítő - Közepes - Nem kielégítő


1.2. A kutatóhely eszközállománya (számítógépes laborok, nyomtatók, fénymásolók): (A megfelelő válasz aláhúzandó!) - Kielégítő Közepes - Nem kielégítő 4.3. Van-e folyamatosan Internet? – van – nincs 4.4. Van-e Intranet az intézményben? – van – nincs 4.5. A digitális könyvtári állomány jellemzői: - Kielégítő - Közepes - Nem kielégítő

5. A KUTATÓHELY RÖVID TÖRTÉNETE

– Alapítás: 1954 júniusában, oktatási intézmény (kezdetben hat tanszék: történelem, délszláv nyelvek, jugoszláv irodalom, angol nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, matematika–fizikával). Az első egyetemi tanárokat 1954 szeptemberében nevezték ki, az intézmény eleinte a Belgrádi Egyetem kötelékében, segítségével működött. Az 1954/55-ös tanévben a Bölcsészettudományi Kar munkatársainak száma 33 volt (10 oktató és 23 egyéb alkalmazott). – 1961–1962: intézeti szerveződés és a posztgraduális képzés megkezdése. Az első két doktori értekezést 1967-ben védték meg, a könyvtár állományának felfejlesztésével a tudományos kutatás egyre dinamikusabbá vált, a káderállomány bővült. Az egyetem fennállásának első 30 évében kb. 500 könyvet adtak ki az ott dolgozó tanárok/kutatók. – 1957: a lektori tevékenység kezdete, megalakul a Magyar Lektorátus. – 1959: a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék megnyitása. 1959. október 21-én tartotta meg Sinkó Ervin egyetemi székfoglaló beszédét, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék minden évben október 21-én ünnepli a tanszék napját, és ekkor adják át a Sinkó-díjat, amelyet eredetileg Sinkó Ervin halálának évfordulóján osztottak ki a fiatal jugoszláviai, majd vajdasági magyar írók támogatására (1970–). – Az egyetemi tanszék létrejötte előtt az újvidéki Tanárképző Főiskolán végzett hallgatók kaptak általános iskolai magyartanári oklevelet. Az első egyetemi tanszékvezető Sinkó Ervin volt (1959–1967), őt Penavin Olga követte. – 1968-ban a tartományi szervek három tudományos intézet megalapítását engedélyezték, ily módon kezdhette meg működését, a tudományos kutatás intézményes művelését a Hungarológiai Intézet, amely 1969-től 1976-ig működött mint tudományos intézmény. A tudományos munka eredményeit kiadványok/kiadványsorozatok közölték (A Hungarológiai Intézet Bibliográfiai Füzetei, a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, a Hungarológiai Intézet Nyelvészeti Füzetei, Vajdaság helységeinek földrajzi nevei stb.). 1976tól egyesül a BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékével, akkori neve a következő: Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete (1976–1992). – A Bölcsészettudományi Kar belső szerveződése az elmúlt évtizedek alatt többször változott, összesen kb. 1100 munkatársat foglalkoztatott. A fakultás ma: – Napjainkban a Bölcsészettudományi Kar a következő tanszékekből, illetve egységekből áll: Szerb nyelv és irodalom, Szerb nyelv és irodalom a kisebbségi tagozatok tanárai számára, Szerb irodalom és nyelv, Angol nyelv és irodalom, Német nyelv és irodalom, Orosz nyelv és irodalom, Francia nyelv és irodalom, Magyar nyelv és irodalom, Szlovák nyelv és irodalom,


– – –

–

Román nyelv és irodalom, Ruszin nyelv és irodalom, Történelem, Pedagógia, Pszichológia, Szociológia, Filozófia, Összehasonlító irodalomtudomány, Médiatudomány. A Bölcsészettudományi Kar élén jelenleg a 17. dékán áll. A Bölcsészettudományi Kar könyvtára egyúttal az Újvidéki Egyetem legrégebbi és leggazdagabb könyvtára, amely több mint 550 000 kiadvánnyal rendelkezik. 2004-ben, a Bölcsészettudományi Kar fennállásának 50. évfordulóján, az intézmény dolgozóinak száma 369 volt (55 egyetemi rendes tanár, 30 rendkívüli tanár, 38 docens, 60 tanársegéd, 52 tanársegéd-gyakornok, 45 lektor és 85 irodai munkatárs, illetőleg egyéb alkalmazott), és 1958-tól 2004-ig összesen 271-en védték meg doktori értekezésüket. Az Újvidéki Egyetem – és ezen belül a Bölcsészettudományi Kar – bekapcsolódott a bolognai folyamatba (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés).

ADATLAP magyar vagy részben magyar tudományos intézményi adatok Vajdaságban I. A KUTATÓHELYRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK113

1.1. A kutatóhely hivatalos neve és/vagy rövidítése/emblémája: magyarul: Közgazdaságtudományi Kar államnyelven: Ekonomski fakultet angolul: The Faculty of Economics 1.2. A kutatóhely székhelye: magyarul: Szabadka államnyelven: Subotica angolul: Subotica 1.3. A kutatóhely típusa: kutató-fejlesztő intézet 1.4. A kutatóhely központjának elérhetősége: postacím: Szerbia, 24000 Subotica, Szegedi út 9-11 telefon: 381 24 628-000 fax: 381 24 546-486 e-mail: [email protected] homepage: www.eccf.su.ac.yu 1.5. A kutatóhely vezetője: Név Dr. Lekovic Bozidar

Vezetői megbízás megnevezése Dékán

Mandátum 2008-tól

Tudományos fokozat Rendes tanár

1.6. Kérjük, hogy sorolják fel a kutatóhely részlegeit, önálló egységeit (akár az ugyanazon településen lévő vagy kihelyezett részlegeket is): A kutatóhely részlegének neve Település Elérhetőség (postacím, telefon, (magyarul, államnyelven) fax, e-mail, homepage) Újvidéki Tagozat Újvidék (Novi Sad) 21000 Novi Sad, Sime Milosevica Odelenje u Novom Sadu 381 21 450-611, 350-327 1.7. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy

113

Az adatokat Gábrity Molnár Irén rendezte.


II. A KUTATÓHELY MUNKATÁRSAIRA VONATKOZÓ ADATOK

2.1. A kutatóhelyen foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező kutatók, tudományos munkatársak megoszlása az alkalmazás módja szerint: Főállású kutató, Félállású, Megbízott, külföldi (fő) tudom. munkatárs részfoglalkozású vendégkutató Összesen vagy kutató, tudom. ösztöndíjas tudományos munkatárs munkatárs kutató Összesen 98 7 0 0 97 ebből magyarul tudó 23 0 0 0 19 2.2. A kutatóhely egyéb alkalmazottainak a száma: Főállású Adminisztrátor, irodai munkatárs: főreferens, könyvelő, pénztáros, gépíró, stb. egyéb szaktanácsos referens... fizikai alkalmazott, portás, kertész, takarítónő

18

Félállású, részmunkaidős Összesen 0 18

10 14

0 10

10 24

III. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 3.1. Sorolják fel azokat a jelentősebb, jelenleg is zajló kutatási programokat, amelyekben a kutatóhely részt vesz, az együttműködő intézményekkel. (Maximum 10 kutatási programot ismertessenek, lehetőleg röviden, címszavakban utalva az egyes programokra.)

Stratégiai menagement témakörben a Szerb Tudomány és technológia minisztériumának jelenleg 70 kutató és munkatárs dolgozik. A Közgazdasági Kar fennállása óta a következő kutatásokat végezte: 1. közvetlenül gazdasági szubjektumoknak (vállalatoknak): 118 projektum 2. Minisztériumnak és érdekközösségnek: 55 projektum (18 téma) 3. Vajdasági Végrehajtó Tanácsnak: 56 projektum és studium 3.2. A kutatóhely munkatársainak jelentősebb publikációi: (Maximum 15-20 publikáció!)

1. A Közgazdasági Kar Anale-ja (1964 óta máig, 1976-1995 között szünetelt), amely minden évben két alkalommal a Kar kutatóinak tanulmányait publikálja (gazdasági, szociológiai informatikai stb. írások) 2. Strategijski menagement (Stratégiai menagement) 1996 óta megjelenő szakfolyóirat 3. A tanterv minden tantárgyából a tanárok és a docensek önálló, vagy közös kiadványokat jelentethetnek meg a Kar kiadványaként 3.3. A hazai, illetve a külföldi együttműködő intézmények (egyetem, főiskola, kutatóintézet): A Szerbiában működő 1. Közgazdasági Karokkal: Beográd, Nis, Kragujevác, Podgorica; 2. Közgazdasági Főiskolákkal: Novi Sad, Valjevo, Beograd 3. Kutatóintézetek: Gazdasági Kutatóintézet Beograd, Gazdaságtudományi Intézet Beograd, Piackutató Intézet Beográd, Mezőgazdasági Intézet Beograd, Növénytermesztési Intézet Novi Sad Külföldön működő karok, akadémiák: 1. Közgazdasági Karok: Banja Luka, Brcsko, Pale (Bosznia-Hercegovina), Thessaloniki (Görögország), Prilep (Macedónia), Bratislava (Szlovákia), Róma (Olaszország). 2. Nemzetközi Tudományos és Művészeti Akadémia Lugano (Svájc) 3. Gazdasági kutatások és studiumok akadémiája Bécs (Ausztria) 4. Európai Gazdasági Kar Róma (Olaszország)


Bilaterális szerződések: Magyarországgal (Miskolc, Pécs, Szeged, Budapest, Debrecen), Szlovákiával (Bratislava), Makedóniával (Prilep és Ohrid), Szlovéniával (Maribor, Celje), Horvátországgal (Eszék), Bosznia és Hercegovinával (Szarajevó), Szerb Köztársaság (Banja Luka), Németországgal (Minster, Ulm), Romániával (Arad és Temesvár), valamint Kína, Tajland és az Egyesült Államokkal. A Tempus projektum által folyamatban van a diákcsere Olaszországgal, Ausztriával, Belgiummal, a CEEPUS projektum által ilyen csere van Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és Lengyelországgal.

3.4. Kérjük, hogy sorolják fel a kutatóhely minden magyarul tudó (fő- vagy részfoglalkozású) kutatóját, tudományos munkatársát! Sorszám

Közgazdasági Kar, Szabadka

lakhely

Születési év

1

Csüllög Mária

Tud. Dokt

Kvantitatív módszerek a gazdasági elemzésben, operációkutatás Kvantitatív módszerek a gazdasági elemzésben, Operációkutatás ökonometria matematika

Palics

1949

2

Szedlák Ottilia

Tud. Dokt.

Szabadka

1967

3 4

Kiss Tibor Lovászi Ilonka

5 6

Mészáros Katalin

Tud. Dokt Tud. Dokt, nyugdíjas Tud. Dokt. Tud .dokt.

Palics Szabadka

1951 1942

matematika Számvitel

Szabadka Szabadka

1951 1955

Tud .dokt.

ökonometria

Szabadka

1959

Magister hallgató

Számvitel

Topolya

1982

Tud. szint

Szakág/ Tantárgy neve Matematika, számvitel

Petkovics Györgyi 7 8

Dobrodolac Seregély Tünde Rác Lívia

Társadalomtudományokgazdaságtan 9 10 11

Gábrity Molnár Irén Sági András Iván

Tud. Dokt Tud. Dokt. tanársegéd

Szociológia, filozófia Mikro-gazdaságtan Mikro-gazdaságtan Marketing-piackutatás

Szabadka Szabadka Szabadka

1954 1947

12

Szalai Szuzanna

Tud. Dokt

Marketing, piackommunikáció Szervezéstan-menedzselés

Szabadka

1946

13 14

Susnyár Stangl Gizella Zimányi Veronika

Tud. Dokt. Tud. Dokt

Szabadka Szabadka

1944 1943

15 16

Harmath Péter Slávity Ágnes

Szabadka Szabadka

1969 1977

17

Boljevic Ágnes

doktorandusz Magiszter doktorandusz Tud. Dokt.

Munkatudomány ergonómia Munkatudomány szervezéspszichológia szervezéstan Munkatudomány Stratégiai menedzselés

Szabadka

1952

Szabadka Bajmok

1964 1963

Szabadka

1972

Szabadka

1980

Informatika 18 19

Sörös László Bosnyák Zita

Tud. Dokt. Tud. dokt.

20

Szakáll Márton

doktorandusz

Informatika, adatbázisok Informatika, expert rendszerek Informatika, programnyelvek

Kereskedelem 21

Kátai Zita

Magiszter-

Kereskedelem


hallgató 22 23

Szabó Ágnes Pavletity Éva

magiszter Dipl. nyelvész

Idegen nyelvek Angol Orosz

Szabadka Szabadka

4. A KUTATÓHELY INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK JELLEMZŐI

4.1. A kutatóhely épülete, használható helységek nagysága (saját és bérelt): Kielégítő 4.2. A kutatóhely eszközállománya (számítógépes laborok, nyomtatók, fénymásolók): Kielégítő 4.3. Van-e folyamatosan Internet? – van 4.4. Van-e Intranet az intézményben? – van 4.5. A digitális könyvtári állomány jellemzői: Közepes

5. A KUTATÓHELY RÖVID TÖRTÉNETE

1. Alapítás 1960-ban, oktatási intézmény (főiskolai és egyetemi szintek, 1974-től kétnyelvű tagozatokkal: szerb és magyar) 2. 1977-1989 intézeti szerveződés a Kar keretében (Közgazdasági Intézet, Informatikai-szervezési Intézet Szabadkán, Nemzetközi gazdasági viszonyok Intézete Újvidéken és az adminisztrációsszolgáltatási munkaközösség) oktatási és kutatási (közvetlenül a gazdasági vállalatokkal) funkciók, 3. 1989-2000 újra egységes szerveződési forma két lokáción (Szabadka, Újvidék) oktatási (egyetemi és posztgraduális szintek) és kutatási funkcióval. 5. Az intézményben folyó képzés ma: - szak neve: közgazdasági - szintje: egyetemi - képzés formája: alapképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés, egyéb kurzusok. - Tagozat: nappali tagozat (államilag támogatott hallható és tandíjfizető, vagy önköltséges) - Képzési idő: 3+1+1 (alapképzés 3, vagy 4 év, szakirányú továbbképzés 1 év, mesterképzés 1 év, PhD képzés (3 év) - a képzési programokat 2008-ban akkreditálta Szerb Oktatási Minisztérium Akkreditációs Bizottsága A Kar az új tanszéki szervezési (departman) formájában tarka szakágakat kínál: - Agrárgazdaságtan és agrobiznisz - Európai gazdaságtan és biznisz - Pénzügyi és biztosítási szak - Kvantitatív gazdaságtan - Marketing - Menedzserképző szak - Ügyviteli információs rendszerek - Számvitel és revízió - Kereskedelem A felsorolt szakágak az egyetemistáknak választási lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor szűkebb szakosítást. A Közgazdasági Kar új tanterve lehetővé teszi egyetemi szintű oklevél elérését már 3 év után, majd 4 év alatt szakosított közgazdász válhat a hallgatóból, végül 5 év alatt megvalósítható a master cím. Ezt követően a postgraduális PhD szak következik. Az idegen nyelvek tanulmányozása az Európai szabvány ECL szerint történik, azzal a lehetőséggel, hogy a sikeres vizsga után, az egyetemisták olyan bizonylatra/oklevélre tesznek szert, amely elismert Európa szerte. A program megvalósításában a jelentős szerepe van az Idegen Nyelvek Központjának.


Vajdasági magyar tudományos műhelyek Civil szervezetek A kutatócsoport tisztában van azzal, hogy Vajdaságban több tudományos kutatóműhely tevékenykedik. A támogatott kutatási periódusban 2 egyetemi kar mellett csak két reprezentatív kutatási műhelyet mutatunk be, egyik Szabdkán, másik Újvidéken székel. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács a jövőben tovább szándékozik kutatni és elemezni a magyar érdekkeltségű kutatói műhelyeket Vajdaságban.

Magyarságkutató Tudományos Társaság Naučno društvo za hungarološka istraživanja The Scientific Association for Hungarology Researches Székhelye: cím, telefon, e-mail, honlap 24000 Szabadka - Subotica, Branislava Nušića 2/1, Szerbia - Montenegró Tel: 024 546-211, Fax: 024 546-211 E-mail: [email protected] Honlapja: www.mtt.org.rs Az alapítás dátuma: 1991. szeptember 16; száma: 377, a Szabadkai Községközi Belügyi Titkárságon.– SUP Subotica; Matični broj - törzskönyvezett szám: 8260451 Šifra delatnosti - tevékenységi bejegyzés: 140429 Poreski identifikacioni broj - adószám: 100839018 Az alapítók: Vajdasági tudós és értelmiségi személyek. Eszmei alapítója az időközben elhunyt dr. Rehák László nyugalmazott egyetemi tanár. A hivatalos bejegyzéshez szükséges okiratok kidolgozása során, 1991. 06. 25-én, 12 személy látta el kéziratával a kezdeményező dokumentumot: dr. Rehák László, dr. Gábrity Molnár Irén, dr. P. Kovács Zsnidersics Ruzsica, dr. Laki László, Horváth László, dr. Tóth Lajos, Kovács Zsuzsanna, Sebescsén Árpád, dr. Kocsis Mihály, dr. Vajda János, Szekeres László, dr. Szöllősy Vágó László. A civil szervezet tagjai: A szervezetnek állandó tagsága (70) és bedolgozott munkatársai (35) vannak. Tudományos fokozattal, vagy egyetemi diplomával rendelkező szakemberek közreműködésére számítunk. Jelenlegi vezető: Dr. Gábrity Molnár Irén, egyetemi tanár - 1995 óta A társaság célja, küldetése: A Magyarságkutató Tudományos Társaság 1991. azzal a céllal alakult, hogy tudományos – szociológiai, pszichológiai, demográfiai, néprajzi, jogtudományi, történelmi és más társadalmi jellegű – kutatásokat folytasson Vajdaságban, szakirodalmat gyűjtsön, szakmunkákat jelentessen meg, külön tanulmányköteteket publikáljon, tanácskozásokat, kiképzéseket és előadásokat szervezzen. A Társaság tagjai egyetemi-, főiskolai tanárok, tudományos kutatók, értelmiségiek, újságírók, közéleti személyek. Szabadkán megfelelően berendezett és műszakilag felszerelt irodája van (telefon, számítógép, nyomtató, fénymásoló, valamint szerény könyvtár: kölcsönözhető könyvekkel és folyóiratokkal, adatbázissal).


Tevékenysége: A Társaság a következő kutatási témákkal foglalkozott: nemzeti és vallási azonosságtudat, kisebbségi életfelfogások, emberjogi és kisebbségjogi kérdések, anyanyelvű oktatás, a vajdasági iskolahálózat feltérképezése, felsőoktatás elaborálása, a vajdasági magyarság migrációja, demográfiai, történelmi és helytörténeti, szociolingvisztikai, pszicholingvisztikai, média- és identitáskutatások, az értelmiség, a szórványban élők és az ifjúság magatartásvizsgálata, cím- és adattárak összeállítása a vajdasági magyarokról, életrajzi mutatók stb. A Társaság tagjai a tudományos kutatások eredményeit publikálják vajdasági és külföldi (főleg magyarországi) szaklapokban. A Magyar Tudományos Akadémia a Társaságot 2002-ben, a Vajdasági Kutatóállomásának nevezte ki. A MTT rendszeresen részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Külföldi Tudományos Műhelyeinek találkozóin, az Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet munkájában, valamint a Magyar Professzorok Világtanácsának összejövetelein, tudományos tanácskozásain és elnökségi ülésein. Eddigi eredmények (megvalósított projektumok, publikációk, rendezvények): A Társaság publikációi: 1. Kisebbségi autonómiák – önkormányzati törekvések (Dokumentumgyűjtemény, 1992); 2. Petőfi a déli végeken (dr. Szöllősy Vágó László, 1994); 3. Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 1944-től napjainkig (dr. Tóth Lajos, Életjel könyvek 56, a szabadkai Szabadegyetem és a Magyarságkutató Tudományos Társaság kiadása, 1994); 4. Népünkkel - népünkért (A szabadkai Népkör krónikája 1872-1992, dr. Szöllősy Vágó László, 1994); 5. Kis délvidéki demográfia (Biacsi Antal, Életjel könyvek 57, a Magyarságkutató Tudományos Társaság és a szabadkai Szabadegyetem kiadása, 1994); 6. Játszunk, énekeljünk magyarul! (Bálizs Jutka, Mikes Melánia – pedagógusok kézikönyve, 2004); 7. Történelmi múltunk és jelenünk - Csehák Kálmán összegyűjtött tanulmányai, (társkiadó a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 2004). 8. Remény a megfélemlítettségben – A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete (1945-1972) - Vajda Gábor (2006) 9. Az autonómia illúziója, A magyarság eszme- és irodalomtörténete a Délvidéken (19721989) - Vajda Gábor (2007) 10. Tolerancia-építők - Graditelji tolerancije – Construcors of tolerance, (Vajdaság tolerancia-program euroregionális és EU-adaptációja); (társszerzők: Dr. Korhecz Tamás, Dr. Gábrity Molnár Irén, Deli Andor) a Magyarságkutató Tudományos Társaság és a Pannónia Alap (Szabadka) közös háromnyelvű kiadványa, Pannon füzetek 1, Szabadka, 2007. 1-122 oldal. 11. A határok kutatója/Szerkesztette: Szónoky Ancsin Gabriella, Pál Viktor, Karancsi Zoltán (Szegedi Tudományegyetem JGyTK). Szeged – Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság, 2007 (Szabadka MMPrint) – pp. 1-272

1. 2. 3. 4. 5.

MTT könyvsorozat: Anyanyelvű oktatásunk (Tanulmánykötet és címtár - 1997); Vajdasági útkereső (Tanulmánykötet és címtár, 1998); Vajdasági marasztaló (Millenniumi tanulmánykötet és címtár, 2000); Fészekhagyó vajdaságiak (Tanulmánykötet és statisztikai adattár, 2001); Holnaplátók (Ifjúsági közérzetmérleg, 2002); 96

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

6. 7. 8. 9.

Térfoglaló (ifjúsági szerep- és közösségvállalás – 2003); Kisebbségi létjelenségek (2003), A vajdasági magyarok kétnyelvűsége (nyelvpszichológiai vonatkozások, 2004) Mi ilyen nyelvben élünk (A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői – nyelvszociológiai és korpuszvizsgálati tanulmányok), 2004. 10. Támogatás és hasznosulás, Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról, 2005. 11. Közérzeti barangoló (Műhely- és előadás-tanulmányok), 2005 12. Oktatási oknyomozó (Vajdasági kutatások, tanulmányok), 2006. 13. Regionális erőnlét, A humánerőforrás befolyása Vajdaságban, 2008. A közelmúltban szervezett tudományos tanácskozások: - több mint 10 nemzetközi konferencia szervezése: A Magyar Tudomány Akadémiai műhelynyitása: szociolingvisztikai és demográfiai-történelmi kutatások bemutatása; A vajdasági magyar ifjúság jövőképe és értékrendje (2002), Ifjúsági szerep- és közösségvállalás (2002 és 2003), Esélyek a vajdasági szórványlétben (2003), A kétnyelvűség útvesztői a Vajdaságban; Tanuljunk magyarul, Holnaplátók-e a magyar fiatalok a Vajdaságban? (2004); Életet a nyelvnek! (2005); Közös úton! című rendezvény, könyvbemutató: Támogatás és hasznosulás - hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról (2005), Útkereszteződésben - a délvidéki fiatalok magatartásáról elvárásairól (2006), Oktatási oknyomozó - felsőoktatásunk intézményesítésének problémái (2006), Gúzsba kötött irodalom – eszme és kultúrtörténeti tanácskozás (2006). Civil Akadémia - Civil szervezetek szerepvállalása a közösségfejlesztés és a közösségi önszerveződés területén című konferencia, Szabadka, Társszervezők: „Esély a stabilitásra” Közalapítvány, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszék és a Magyarságkutató Tudományos Társaság Szabadka szervezésében (2007); Oktatás és képzés a tudásalapú közösségfejlesztés szolgálatában Szakmai fórum – Konferencia, Szabadka, Társszervezők: a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszék és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka (2007); Pannon-Forrás; Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózat (Békéscsabai Regionális Képző Központ koordinálásával)(2007-08); Értelmiségünk életközelből (könyvbemutató a Szabadkai Városi Könyvtárban); Szakképzési programok európai felzárkóztatása az Észak-vajdasági régióban nemzetközi konferencia a nyitott Távlatok a Szegedi Tudományegyetem JGyPK társszervezőkkel, Szabadkán (2008); Regionális erőnlét, közös konferencia a mtt - Híd szervezésében, Szabadkán (Népkör, 2008.) Részvétel a következő témájú tudományos projektumokban: identitástudat elemzése (1996), magyar oktatáshálózat Vajdaságban (1997), kérdőívezés a Duna Televízió nézettségéről (1998), nemzetközi vallásszociológiai kutatás (2000), a munkaerő-piaci helyzet összehasonlító vizsgálata a Kárpát-medencében (céglisták, interjúk, 2000), migrációkutatás (1999–2001), migráció-kérdőívezés, a magyar egyetemisták álláspontvizsgálata (1999–2000), nemzetközi ifjúságkutatás – kérdőívezés, tanulmányok (2001), vajdasági értelmiségi magatartás – empirikus kutatás (MTA, 2001), szórványmagyarság, a vajdasági magyar felsőoktatási modell (2002-2003), a vajdasági magyar lakosság szerkezetváltozása (20022003), az anyaországi felsőoktatási támogatások hasznosultságának empirikus vizsgálata (2001-2004), a civil szerveződés állapota (2006), a regionális térségfejlesztés humán erőforrásának vizsgálata (2006-2007). Ifjúságkutatások keretében empirikus adatbázis feldolgozását végzi, a vajdasági fiatalok továbbtanulási szándékát, médiafogyasztást, egészségügyi állapotát stb. Felkérésre elemzi a vajdasági kérdőíves kutatások eredményeit: lakossági magatartásvizsgálat és állapotfelmérés, a Magyar Szó olvasottsága, a tanárok számítógépes jártasága, vajdasági médiaszokások és igények, identitástudat, migráció stb.


2002 óta a Magyar Tudományos Akadémia külhoni tudományos kutatóállomásként támogatja tevékenységét. Az MTA Vajdasági Kutatóállomása (Magyarságkutató Tudományos Társaság) kutatási projektumai 2000-től 2007-ig kutatási témacsoportok szerint: I. Identitáskutatás 1. Vallási identitáskutatás a vajdasági felnőtt magyar lakosság körében – empirikus kutatásszervezés (562 kérdőív Vajdaságban) az „Aufbruch” nemzetközi vallásszociológiai projekt keretében (vezetők Tomka Miklós és Gereben Ferenc) a KOD (Budapest) közvetítésével, 2000. 2. A vajdasági magyarság társadalmi közösségének jövőképe - A regionális és nemzeti tudat konfliktusai, Illyés Közalapítvány (Budapest) által támogatott kutatás, 2001 3. A vajdasági magyarok esélyei az EU-n kívül és médiakutatás, Illyés Közalapítvány (Budapest) által támogatott kutatás, 2003 4. KÁRPÁT PANEL - szociológiai kutatás 2007, a Kárpát-medencei magyar identitásfejlődés Magyarországon, Szlovákiában, Kárpátalján, Erdélyben és Vajdaságban (380-as minta) felmérő, kétévente ismétlődő, referencia-igényű szociológiai kutatás. Az MTA Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézet (Budapest) koordinálásával (empirikus adatfeldolgozás, gyorsjelentés és tanulmány írása), 2007-2008. 5. Identitáskutatás - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet HTMT ösztöndíjprogram intézménytámogatásából, 2007 II. Magatartásvizsgálatok, etnikai önszerveződés, álláspontvizsgálat 1. A vajdasági magyar értelmiség időszerű magatartásformája, Illyés Közalapítvány (Budapest) által támogatott kutatás, 2000 2. A vajdasági magyar közösség etnikai önszerveződésének társadalmi feltételei, változó politikai és tranzíciós gazdasági feltételek közepett, Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2001 3. Közvélemény-kutatás – a vajdasági választópolgárok álláspontja és magatartásvizsgálata, a Zenith Műhely és a Magyarságkutató Tudományos Társaság koordinálásával, Szabadka, 2002 4. A választópolgárok elégedettségi szintje a reformtörekvések ütemével (Szociológiaiantropológiai és empirikus közvélemény-kutatás); az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2004 5. Hol tartunk jövőnk felmérése/tervezése kapcsán? Empirikus kutatás egy Észak-bácskai község polgárai körében, Illyés Közalapítvány (Budapest) által támogatott kutatás, 2004 6. A vajdasági magyarlakta önkormányzatok felnőtt lakosságának magatartásáról és álláspontjairól, a vajdasági (magyar érdekeltségű) önkormányzatok által megrendelt empirikus kutatás kb. 4500 kérdőívezett alany), 2004. 7. Időszerű magatartásvizsgálat, a vajdasági magyarok körében - a magyar iskolahálózat átszervezhetőségéről Vajdaságban – demográfiai trendek, politikai és közéleti befogadó készség, foglalkoztatási esélyek, a vajdasági magyarság jelenével foglalkozó társadalomtudományi empirikus (kérdőíves) kutatás; Az Illyés Közalapítvány (Budapest) által támogatott kutatás, 2005. 8. A vajdasági magyar közösség etnikai önszerveződésének feltételei, magatartásvizsgálat a változó demográfiai, politikai és tranzíciós gazdasági feltételek közepette; a Tartományi Jogalkotási-‚ Közigazgatási- és Nemzeti Kisebbségi Titkárság támogatásával, 2005.


9. Média 2007- empirikus kutatás a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának megrendelésére (a Tartományi Végrehajtó Tanács támogatásával) a Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) szervezésében, 2007. 10. Média 2007 – Tájékoztatási igények a Vajdaságban - MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet HTMT ösztöndíjprogram intézménytámogatásából, (Budapest) 2007 III. Migrációkutatás 6. A vajdasági magyarok migrácijánakó hatása társadalmi szerkezetükre, Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) által támogatott kutatás, 2000-2001. 7. A jugoszlávok/vajdasági magyarok migrációjának okai és következményei a társadalmipolitikai krízis okán, Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2002. IV. Munkaerő-kutatás Munkaerő-kutatás Vajdaságban, Apáczai Alapítvány megrendelésére a Márton Áron Szakkollégium koordinálásával, Budapest, 2001. A vajdasági fiatal értelmiségiek munkaerő-piaci kilátásai, Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2003. V. Ifjúságkutatás 1. Mozaik 2001 Ifjúságkutatás - Vajdaság, Magyar fiatalok a Kárpát-medencében, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Budapest, koordinálásával, 2001-2002. 2. Felmérés a vajdasági magyar fiatalok időszerű politikai nézeteiről és magatartásáról. Az mtt és a VIFO közreműködésével 2001 tavaszán, a támogató HTMH, Budapest. 3. A fiatalok továbbtanulási szándéka. Az oktatási programiroda közreműködésével, 2002. január-február – megrendelő a Határon Túli Magyarok Hivatala, Budapest. VI. Demográfiai kutatások 1. Promene demografskih obeležja vojvođanskih Mađara u multikulturalnoj sredini, A vajdasági magyarok demográfiai mutatóinak változásai a multikulturális kötnyezetben; A Tartományi Kisebbségi Titkárság (Újvidék) megrendelésére 2002 2. Nemzeti kisebbségből szórványnépesség- vajdasági szórványkutatások, Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2003. 3. A vajdasági magyarság iskolai szintjének elemzése, demográfiai összefüggésekben statisztikai trendek értelmezése, Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2004. VII. Oktatáskutatás Namere - osnovaca u završnim razredima i njihovih roditelja - prilikom upisivanja u srednje škole; A végzős magyar általános iskolások és szüleik lekérdezése a továbbtanulási szándékaikról Vajdaságban; A Tartományi Jogalkotási-‚ Közigazgatási- és Nemzeti Kisebbségi Titkárság (Újvidék) megrendelésére 2002. Az önálló vajdasági magyar felsőoktatási intézmény megvalósíthatósági tanulmánya, Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatás Fejlesztési Programiroda megrendelésére a HTMH (Budapest) támogatásával, 2001-2003 A kisebbségi magyar tannyelvű oktatási és kulturális intézményrendszer működésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdések vizsgálata - Magyar tanuló ifjúság magatartása és a


magyar szakemberi és elitképzés felső szinten Vajdaságban; Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2003. Znanje i stepen koriščenja kompjutera od strane profesora i nastavnika u Vojvođanskim školama - A közoktatásban dolgozó pedagógusok számítógép használatának empirikus kutatása, Vajdasági tartományi Oktatási- és Művelődési Titkárság (Újvidék) megrendelésére 2003 Analiza stanja obrazovanja mađarske nacionalne manjine u Vojvodini sa posebnim osvrtom na potrebe u visokom školstvu (A vajdasági magyar nyelvű oktatás helyzete külön tekintettel a felsőoktatásra); a Vajdasági Tartományi Oktatási- és Művelődési Titkárság (Újvidék) megrendelésére, 2004 A határon túli felsőoktatási és K+F támogatások és hasznosulásuk - A határon túli magyar felsőoktatási és kutatásfejlesztési tevékenység támogatásának vizsgálata; Nemzeti kutatási és fejlesztési program, 5/150/2001 támogatásával (Budapest), 2001- 2004 A tudáshoz anyanyelven - Délvidéki oktatáskutatások: Oktatásunk jövője - A vajdasági magyar felsőoktatási tervek és működtetésének lehetséges intézményrendszere; A vajdasági magyarság anyanyelvi oktatási iskolahálózatát befolyásoló népességcsökkenés; Nemzetiség és anyanyelv szerinti népességcsökkenés; Iskolaválasztás a Vajdaságban; Szabadkai iskolastatisztika; az MTA (Budapest) által támogatott kutatások, 2005. A magyar nyelvű oktatás a többnyelvű Vajdaságban (Anyanyelv, kétnyelvűség és iskola a Vajdaságban. Az iskola szerepe a magyar nyelv megtartásában és a sikeres szocializációban); a Tartományi Jogalkotási-‚ Közigazgatási- és Nemzeti Kisebbségi Titkárság (Újvidék) támogatásával, 2005. VIII. Szociolingvisztikai kutatás 1. A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői publikáció – szociolingvisztikai kutatás a Szociográfiai Műhely közreműködésével; Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2004-05. 2. Anyanyelv, kétnyelvűség és iskola a Vajdaságban - pszicholingvisztikai kutatás. Az Arany János Közalapítvány (MTA, Budapest) támogatásával, 2004. IX. A civil szervezetek kutatása és egyéb adattárgyűjtés 1. „Magyar szervezetek a Kárpát-medencében” című adatbázis elkészítése az Agora iroda közreműködésével (adatgyűjtés és adatpontosítás) a Márton Áron Szakkollégium (Budapest) megrendelésére, 2001-2002 2. Kelet-közép-európai Interetnikus Tudásmenedzsment Bázisintézet: a Vajdaság területéről adatállományokat integrálása település szinten, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (MTA KI), Budapest, 2002-2003 3. CIVIL ÚT-MUTATÓ kiadvány sorozat I.-X. multimédiás CD + internet adaptáció elkészítése, Esély a stabilitásra Közalapítvány (Szeged) támogatásával a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Közművelődési Tanszék közreműködésével, 2006. X. Regionális gazdasági fejlődéskutatás 1. 38. Regionális gazdasági fejlesztésterv kidolgozása, a Regionális Tudományi Társasággal együtt, Szabadka, a Szülőföld alap (Budapest) támogatásával, 2006.


Vajdasági Kutatóállomás egyéb tevékenysége: 1. A fiatal kutatók bevonása és tehetséggondozás - Tréningek: Tudományos közlés és módszertana címmel, T. Mirnics Zsuzsanna által megtartott tanulmányi tréning 2002. február 16-17-én a Vajdasági Ifjúsági Tanács termeiben, Szabadkán. - Számítógép-használati kurzusok Számítógépes statisztikai programkurzus szervezése, Szabadka, Diákkollégium, 2002. május 13-14. (Papp Z. Attila Budapest, Gábrity Molnár Irén). Együttműködő intézmények: Zenith Műhely, Vajdasági Ifjúsági Tanács. - Oktatáskutatás feldolgozása SPSS.10. programban - tanulmányi tréning 2005. február 1920-án a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium termeiben Szabadkán (a HTO Programiroda szervezésében). - Konzultációk: magyarul íródó publikációk, szemináriumok és tanulmányok megbeszéléséhez a Magyarságkutató Tudományos Iroda rendszeres konzultációs órákat tart egyetemisták, apszolvensek és doktoranduszok részére. - Empirikus kutatások szervezése: rendszeresen szervezünk kérdezőbiztosi kiképzéseket és számítógépes adattárolási kurzusokat fiataloknak, végzős egyetemistáknak.

Magyarságkutató Tudományos Társaság Naučno društvo za hungarološka istraživanja The Scientific Association for Hungarology Researches Az intézmény hivatalos neve Az intézmény levelezési címe

Az intézmény képviselőjének neve Az intézmény jogi formája Az intézmény tevékenységi besorolása Az intézmény alapításának dátuma Az intézmény tevékenységének rövid bemutatása

Magyarul

Magyarságkutató Tudományos Társaság Angolul The Scientific Association for Hungarology Research 24000 Szabadka Subotica, B. Nušića 2/1, Szerbia – Srbija Dr. Gábrity Molnár Irén, mtt elnök Civil szervezet Oktatásképzés

Kutatás

Államnyelven

Telefonszám, fax, email

Naučno društvo za hungarološka istraživanja Telefon/fax: +381 24 546-211 vagy 553-069 E-mail: [email protected]

-

Titulusa

Egyetemi tanár

Az intézmény honlapja tudományszervezés

www.mtt.rs adattárolás

Törzskönyvezett szám: 8260451 Tevékenységi bejegyzés: 140429 Adószám: 100839018 Célja, hogy tudományos – szociológiai, pszichológiai, demográfiai, néprajzi, jogtudományi, történelmi és más társadalmi jellegű – kutatásokat folytasson Vajdaságban, szakirodalmat és empirikus adatokat (kérdőívezés, mélyinterjúk, fókszcsoportvizsgálat, Swot analízis) gyűjtsön, szakmunkákat és tudományos publikációkat jelentessen meg, tanácskozásokat és előadásokat szervezzen. A Társaság tagjai egyetemi, főiskolai tanárok, tudományos kutatók, értelmiségiek, újságírók, közéleti személyek. Eddig 25 könyvet jelentetett meg. 1991

Legfontosabb kutatási programok (szelektív adatsor):


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14.

15.

16. 17.

18.

19. 20. 21.

22. 23.

24.

25. 26.

27.

Vallási identitáskutatás (562 kérdőív Vajdaságban) az „Aufbruch” nemzetközi vallásszociológiai projekt keretében (Tomka Miklós, Gereben Ferenc, Budapest), 2000. Magyar oktatáshálózat Vajdaságban, iskolastatisztika (1995-2001), A magyar felsőoktatás fejlesztési stratégiája – HTMH (1999-2002) Migrációkutatás, Vajdaság etnikumainak szerkezetváltozása, értelmiségi elvándorlás (2000-2003); Ifjúságkutatás, Mozaik – 2001 - Nemzetközi Ifjúságkutató Intézet, Budapest (20012002) A vajdasági fiatalok továbbtanulási szándéka, vajdasági értelmiségi magatartás, egyetemisták állapotvizsgálata (2001-2002) Nyelvpszichológiai és szociolingvisztikai kutatások, (Arany János Alap támogatásával, Nyelvészet nemzetközi kutatócsoportban) Pedagógus kézikönyv a magyar nyelv korai tanításához (2003-2004) Empirikus kutatás a vajdasági magyarlakta önkormányzatok felnőtt lakosságának magatartásáról és álláspontjairól (2002, 2004)- 4500 kérdőívezett alany Vajdasági magyar lakosság demográfiai és vitális adatainak folyamatos elemzése, szerkezetváltozása, szórványosodás, néprajzi helyzetelemzés helységenként, médiafogyasztás, egészségügyi állapot (2005) A vajdasági népességi adatok kutatása, elitemigráció, a fiatalok magatartása és a vajdasági munkaerőpiac, az értelmiségi magatartás, továbbtanulás (2002-2006). A vajdasági magyar oktatáshálózat és a felsőoktatás fejlesztési lehetőségei elsősorban a pedagógusképzés terén (2000-2006). Pszicholingvisztikai kutatás: A vajdasági magyarság kétnyelvűsége; Nyelvpszichológiai vonatkozások (2003-2005), Oktatáskutatás: A kisebbségi magyar tannyelvű oktatás; magyar szakemberi és elitképzés felső szinten Vajdaságban; továbbtanulási hajlam, szakmaválasztás (20022005). Karrierutak vagy parkolópályák? Friss diplomások karrierje, migrációs tendenciája, felnőttképzési igényei a Kárpát-medencében – az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Budapest) koordinálásával (empirikus adatfeldolgozás, tanulmány írása) (2006). A határon túli magyar felsőoktatási és kutatásfejlesztési tevékenység támogatásának vizsgálata; Az anyaországi támogatások hasznosulásának elemzése (2001-2004). Toleranciakutatás a Vajdaság Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság (Újvidék) támogatásával, ifjúsági toleranciaszint Vajdaságban (2005-06). Kárpát-Panel - szociológiai identitáskutatás 2007, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (Budapest) koordinálásával (empirikus adatfeldolgozás, gyorsjelentés és tanulmány írása), 2007-2008. Médiafogyasztás és médiaigények a Vajdaságban – 1500 lekérdezett (Magyar Nemzeti Tanács megrendelésére) – 2007; Régió összehasonlítás, a humán erőforrás magatartása tükrében – Vajdaság és Hargitamegye adatai alapján (2007-08); A “Bolognai folyamat” Közép-Európában projektumban (A „bolognai folyamat” Szerbiában az Újvidéki Egyetem példáján, a Debreceni Egyetem TEK megrendelésére) (2007-08); Identitáskutatás – MTA HTMT Ösztöndíj Program egyesületi kutatási támogatásából, Budapest, 2007; Hazaé®sz projekt a Vajdasági Módszertani Központ (Szabadka) megrendelésére, a munkaerőpiaci elhelyezkedést segítő, esélyegyenlőségi programsorozata a hazatérést invitáló diplomahonosítás témában, Szabadka, 2008. A vajdasági (magyar) felnőttoktatás lehetséges modellje a munkaerőpiac függvényében, az MTA Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogram Kuratóriuma (Budapest), 2008. Regionális szakképzési hálózatépítési projekt, a Regionális Tudományi Társaság (Szabadka) keretében, 2008-ban. Felnőttképzési programok európai felzárkóztatása Vajdaságban - Felnőttképzési Háló Terv és a helyszíni intézményi esettanulmány adattára, a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság támogatásával (Újvidék), 2008. Proposal full title: CULTURALLY COMPOSITE ELITES, REGIME CHANGES AND SOCIAL CRISES IN MULTI-ETHNIC AND MULTI-CONFESSIONAL EASTERN


EUROPE. (THE CARPATHIAN BASIN AND THE BALTICS IN COMPARISON - CC. 1900-1950). Name of the host institution: CEU - KOZEP-EUROPAI EGYETEM (Budapest); Name of Principal Investigator: VICTOR GYOZO KARADY, Proposal short name: ELITES08; Proposal duration in months: 36 (2008-2011). A fiatal kutatók bevonása és tehetséggondozás - Tréningek: Tudományos közlés és módszertana címmel, T. Mirnics Zsuzsanna által megtartott tanulmányi tréning 2002. február 16-17-én a Vajdasági Ifjúsági Tanács termeiben, Szabadkán. - Számítógép-használati kurzusok Számítógépes statisztikai programkurzus szervezése, Szabadka, Diákkollégium, 2002. május 13-14. (Papp Z. Attila Budapest, Gábrity Molnár Irén). Együttműködő intézmények: Zenith Műhely, Vajdasági Ifjúsági Tanács. - Oktatáskutatás feldolgozása SPSS.10. programban - tanulmányi tréning 2005. február 19-20-án a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium termeiben Szabadkán (a HTO Programiroda szervezésében). - Konzultációk: VMTDK résztvevői számára, vagy magyarul íródó publikációk, szemináriumok és tanulmányok megbeszéléséhez a Magyarságkutató Tudományos Iroda rendszeres konzultációs órákat tart egyetemisták, apszolvensek és doktoranduszok részére. - Empirikus kutatások szervezése: kérdezőbiztosi kiképzések szervezése, számítógépes adattárolási kurzusok végzős egyetemistáknak. A kutatóállomás egyéb szolgáltatásai A Magyarságkutató Tudományos Társaság kutatáskoordinálást végez a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, valamint az Akadémiával kapcsolatban álló intézmények (Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet) és szakmai, valamint kutató csoportok között: kutatásszervezés, információk továbbítása/cseréje, valamint a pályázati lehetőségek prezentálása, konzultációs csoportok, kérdezőbiztosi hálózat összehívása. Az intézmény ösztöndíjasok Az intézmény Állandó tagok 71 Bedolgozó adatgyűjtők alkalmazottainak tagjainak száma Külső munkatársak 55 száma 25 Az intézmény A Társaság publikációi: megjelentetett 1. Kisebbségi autonómiák – önkormányzati törekvések (Dokumentumgyűjtemény, 1992); kiadványai 2. Petőfi a déli végeken A jugoszláviai Petőfi kultusz nyomában (dr. Szöllősy Vágó László, 1992); 3. Magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban 1944-től napjainkig (dr. Tóth Lajos, Életjel könyvek 56, társkiadó a szabadkai Szabadegyetem, 1994); 4. Népünkkel - népünkért (A szabadkai Népkör krónikája 1872-1992, dr. Szöllősy Vágó László, 1994); 5. Kis délvidéki demográfia (Biacsi Antal, Életjel könyvek 57, társkiadó a szabadkai Szabadegyetem, 1994); 6. Játszunk, énekeljünk magyarul! (Bálizs Jutka, Mikes Melánia – pedagógusok kézikönyve, 2004); 7. Történelmi múltunk és jelenünk - Csehák Kálmán összegyűjtött tanulmányai, (társkiadó Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 2004). 8. Remény a megfélemlítettségben – A délvidéki magyarság eszme- és irodalomtörténete (1945-1972) - Vajda Gábor (2006) 9. Az autonómia illúziója, A magyarság eszme- és irodalomtörténete a Délvidéken (19721989) - Vajda Gábor (2007) 10. Tolerancia-építők - Graditelji tolerancije – Construcors of tolerance, (Vajdaság tolerancia-program euroregionális és EU-adaptációja); (társszerzők: Dr. Korhecz Tamás, Dr. Gábrity Molnár Irén, Deli Andor) a Magyarságkutató Tudományos Társaság és a Pannónia Alap (Szabadka) közös háromnyelvű kiadványa, Pannon füzetek 1, Szabadka, 2007. p.122 11. A határok kutatója/Szerkesztette: Szónoky Ancsin Gabriella, Pál Viktor, Karancsi Zoltán (Szegedi Tudományegyetem JGyTK). Szeged – Szabadka: Magyarságkutató Tudományos Társaság, 2007 (Szabadka MMPrint) – p. 272 MTT könyvsorozat – mtt könyvtár 1.

Anyanyelvű oktatásunk (Tanulmánykötet és címtár - 1997);


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13.

Vajdasági útkereső (Tanulmánykötet és címtár, 1998); Vajdasági marasztaló (Millenniumi tanulmánykötet és címtár, 2000); Fészekhagyó vajdaságiak (Tanulmánykötet és statisztikai adattár, 2001); Holnaplátók (Ifjúsági közérzetmérleg, 2002); Térfoglaló (ifjúsági szerep- és közösségvállalás – 2003) Kisebbségi létjelenségek (szórvány és szociolingvisztikai kutatások, 2003) A vajdasági magyarok kétnyelvűsége (nyelvpszichológiai vonatkozások, 2004), Mi ilyen nyelvben élünk - A vajdasági magyar nyelvhasználat rétegei, mintái, állományi, változási jellemzői – nyelvszociológiai és korpuszvizsgálati tanulmányok, 2004. Támogatás és hasznosulás, Hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról, 2005. Közérzeti barangoló, Műhely és előadás-tanulmányok, 2005 Oktatási oknyomozó (vajdasági oktatástanulmányok), 2006 Regionális erőnlét, A humánerőforrás befolyása Vajdaságban, 2008

Publikációs hozzájárulás:

Az intézmény legjelentősebb rendezvényei

Az intézmény külkapcsolatai

1. Mirnics Zsuzsanna: A személyiség építőkövei – Típus-, vonás- ás biológia elméletek – (2006), Kiadó a Bölcsész Konzorcium HEFOP Iroda, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest A közelmúltban szervezett tudományos tanácskozások: A Magyar Tudomány Akadémiai műhelynyitása: szociolingvisztikai és demográfiaitörténelmi kutatások bemutatása; A vajdasági magyar ifjúság jövőképe és értékrendje (2002), Ifjúsági szerep- és közösségvállalás (2002 és 2003), Esélyek a vajdasági szórványlétben (2003), A kétnyelvűség útvesztői a Vajdaságban; Tanuljunk magyarul, Holnaplátók-e a magyar fiatalok a Vajdaságban? (2004); Életet a nyelvnek! (2005); Közös úton! című rendezvény, könyvbemutató: Támogatás és hasznosulás - hatástanulmányok az anyaországi juttatásokról (2005), Útkereszteződésben - a délvidéki fiatalok magatartásáról elvárásairól (2006), Oktatási oknyomozó - felsőoktatásunk intézményesítésének problémái (2006), Gúzsba kötött irodalom – eszme és kultúrtörténeti tanácskozás (2006). Civil Akadémia - Civil szervezetek szerepvállalása a közösségfejlesztés és a közösségi önszerveződés területén című konferencia, Szabadka, Társszervezők: „Esély a stabilitásra” Közalapítvány, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszék és a Magyarságkutató Tudományos Társaság Szabadka szervezésében (2007); Oktatás és képzés a tudásalapú közösségfejlesztés szolgálatában Szakmai fórum – Konferencia, Szabadka, Társszervezők: a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszék és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka (2007); Pannon-Forrás; Kárpát-medencei felnőttképzési és szolgáltatási hálózat (Békéscsabai Regionális Képző Központ koordinálásával)(2007-08); Értelmiségünk életközelből (könyvbemutató a Szabadkai Városi Könyvtárban, 2007); Szakképzési programok európai felzárkóztatása az Észak-vajdasági régióban nemzetközi konferencia a Nyitott Távlatok és a Szegedi Tudományegyetem JGy Pedagógia Kar társszervezőkkel, Szabadkán (2008); Regionális erőnlét, közös konferencia a mtt - Híd szervezésében, Szabadkán (Népkör, 2008.) Magyarország: Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkársága, Budapest Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti és Etnikai Ügyek Főosztálya, Nemzeti Kulturális Alapprogram, Budapest Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Anyanyelvi Konferencia, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Műhelye, Budapest Magyar Professzorok Világtanácsa, Budapest Balassa Bálint Intézet (Márton Áron Szakkollégium), Budapest KÓD Piac-, Vélemény- és Média Kutató Intézet, Budapest Jelenkor Társadalomkutató Műhely, Budapest Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szociológiai Intézet, Piliscsaba JATE Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjtemény, Szeged Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszéke, Identitáskutató Műhely PAB Kisebbségkutató Munkabizottság-Pécs


Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszék (Identitásműhely) Szegedi Tudományegyetem TTK Gazdasági- és Társadalomföldrajz Tanszék (kutatás, kötetkiadás) MTA RKK ATI Békéscsabai Osztálya „Magyar–Szerb Területfejlesztési Információs és Dokumentációs Központ” - Békéscsaba Más európai intézmények: Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, Zágráb (Horvátország) KAM–Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csíkszereda (Románia) Institute for Ethnic Studies, Ljubljana, (Slovenia).

ADATLAP magyar vagy részben magyar tudományos intézményi adatok Vajdaságban I. A KUTATÓHELYRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK114 1.1. A kutatóhely hivatalos neve és/vagy rövidítése/emblémája: magyarul: Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium államnyelven: Kolegijum za visoko obrazovanje vojvođanski Mađara angolul: 1.2. A kutatóhely székhelye: magyarul: Újvidék államnyelven: Novi Sad angolul: Novi Sad 1.3. A kutatóhely típusa: (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) – kutató-fejlesztő intézet – vállalkozói kutató-fejlesztő hely – tudományos társaság, egyesület – egyéb kutatóhely:.................... 1.4. A kutatóhely központjának elérhetősége: postacím: Szerbia, 21000 Novi Sad, Vojvode Mišića 1. telefon: 381 21 557-237, 063-88-26-36-8 fax: 381 21 557-237 e-mail: [email protected] homepage: www.felkol.org.yu www.junior.felkol.org.yu 1.5. A kutatóhely vezetője: Név Dr. Csányi Erzsébet

Vezetői megbízás megnevezése elnök

Mandátum 2001-től

Tudományos fokozat Rendkívüli egyetemi tanár

1.6. Kérjük, hogy sorolják fel a kutatóhely részlegeit, önálló egységeit (akár az ugyanazon településen lévő vagy kihelyezett részlegeket is): A kutatóhely részlegének neve Település Elérhetőség (postacím, telefon, (magyarul, államnyelven) fax, e-mail, homepage) -nincs 114

Az adatokat A VMFK vezetője Dr. Csányi Erzsébet rendezte.


1.7. A kutatóhely alapítója, tulajdonosa, fenntartója: Alapító Tulajdonos Állam helyi vagy megyei önkormányzat, tanács egyház:........................ alapítvány:..................... külföldi jogi személy:...... belföldi jogi személy:..... Alapító közgyűlés .................................... egyéb:...............…........

Fenntartó

Civil szervezet

1.8. Az intézmény jogállása: (A megfelelő választ kérjük aláhúzni!) – önálló jogi személy – nem önálló jogi személy – egyéb:............................................................................................................. II. A KUTATÓHELY MUNKATÁRSAIRA VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A kutatóhelyen foglalkoztatott tudományos fokozattal rendelkező kutatók, tudományos munkatársak megoszlása az alkalmazás módja szerint: Főállású kutató, Félállású, Megbízott, vagy külföldi tudom. részfoglalkozású ösztöndíjas kutató vendégkut Összesen (fő) munkatárs kutató, tudom. atótudomá munkatárs nyos munkatárs Összesen 37 37 ebből magyarul tudó 35 35 2.2. A kutatóhely egyéb alkalmazottainak a száma: Főállású Adminisztrátor, irodai munkatárs: főreferens, könyvelő, pénztáros, gépíró, stb. egyéb szaktanácsos referens... fizikai alkalmazott, portás, kertész, takarítónő Ebből magyarul tudó

-

Félállású, részmunkaidős Összesen 2 2

-

2

2

III. SZAKMAI-TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG 3.1. Sorolják fel azokat a jelentősebb, jelenleg is zajló kutatási programokat, amelyekben a kutatóhely részt vesz, az együttműködő intézményekkel. (Maximum 10 kutatási programot ismertessenek, lehetőleg röviden, címszavakban utalva az egyes programokra.) TUDOMÁNYOS PROJEKTUMOK, KONFERENCIÁK: - A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia projektuma – tutoriális képzéses kutatóprogram A kollégium működési alapja az ösztöndíjazási rendszeren nyugvó tutoriális képzéses kutatóprogram. Az Újvidéki Egyetem tanárai, kutatói a vajdasági felsőfokú tanintézmények legtehetségesebb magyar egyetemi hallgatóival közös munkaterv alapján végzik kutatásaikat, melyek


eredményeit minden évben a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián mutatnak be. A kollégium ösztöndíjazási-tutoriális képzési rendszere hároméves ciklusokra tagolódik. A kollégium egyik legjelentősebb eredménye, hogy sikerült életre hívnia, fenntartania és felfejlesztenie a magyar nyelvű tudományos diákköri mozgalmat, melynek Kárpát-medencei hatókörét az erdélyi, magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai résztvevők biztosítják. - 2002, I. VMTDK, Szabadka, 56 dolgozat - 2003, II. VMTDK, Újvidék, 76 dolgozat - 2004, Zenta, III. VMTDK, 82 dolgozat - 2005, Szabadka, IV. VMTDK, 97 munka - 2006, Újvidék, V. VMTDK, 97 munka - 2007, Újvidék, VI. VMTDK, 82 résztvevő - 2008, Újvidék, 7. VMTDK, 104 résztvevő - KONTEXTUS-konferenciák (2006, 2007, 2008) Összehasonlító irodalomtudományi és intermediális konferenciasorozat (2006, 2007, 2008) a regionális hálóépítés jegyében Újvidék-Eszék-Pécs-Maribor tudományos műhelyeinek részvételével. A Kontextus könyvek társkiadója az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Támogatója a Szülőföld Alap és a tartományi titkárságok. - Moholy-Nagy Médiumkutató Műhely intermediális projektum. 2008 szept. 13-14-én alakult meg a Művészeti Akadémia Péterváradi Várban lévő termeiben. Célja Moholy-Nagy László kutatásainak, esztétikai világképének integrálása és a vajdasági intermediális kutatások fejlesztése, a vajdasági születésű Moholy-Nagy László kultuszának megteremtése. A műhelymunka az irodalomtörténet, a fotóművészet, a médiaművészet, a számítástechnika, az interface fény-anyag kombinációs formatervezés területét érintette. A MoholyNagy Médiumkutató Műhely támogatója az MTA Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogram és a tartományi Oktatási Titkárság. 3.2. A kutatóhely munkatársainak jelentősebb, az utóbbi 3-4 évben megjelent publikációi: Publikációs projektum a) Rezümékötetek: A kollégium minden VMTDK-ra megjelenteti a háromnyelvű rezümékötetet. b) Könyvek: TDK Könyvtár sorozat: A Tudás Fája (TDK KÖNYVTÁR 1.) Szerk. Csányi Erzsébet Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2003 Természet és tudomány (TDK KÖNYVTÁR 2.) Szerk. Kasztori Rudolf Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2004 Társadalom és tudomány (TDK KÖNYVTÁR 3.) Szerk. Csányi Erzsébet Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2005 Horizont és tudásmódok (TDK KÖNYVTÁR 4.) Szerk. Csányi Erzsébet Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2005 A tudomány pillérei (TDK KÖNYVTÁR 5.) Szerk. Péics Hajnalka Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2005 Látómező (TDK KÖNYVTÁR 6.) Szerk. Dujmovics Ferenc Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2006 Látószög (TDK KÖNYVTÁR 7.) Szerk. Csányi Erzsébet Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium Újvidék, 2007


KONTEXTUS Könyvek sorozat: - konTEXTUS. Kontextus Könyvek 1. Szerk. Csányi Erzsébet. VMFK – BTK, Újvidék, 2007 - jelHÁLÓ. Kontextus Könyvek 2. Szerk. Csányi Erzsébet. VMFK - BTK, Újvidék, 2008 - Csáth-járó át-járó. Kontextus Könyvek 3. Szerk. Csányi Erzsébet. VMFK - BTK, Újvidék, 2009 OPUS Könyvek Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája. Sziveri-szinopszis. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2008 PLANTA Könyvtár Hózsa Éva: A novella Vajdaságban. VMFK, Újvidék, 2009 c) Folyóirat: DNS A kollégium által kiadott DNS c. negyedévi posztalfabetikus kulturális folyóirat 2004 óta jelenik meg. A DNS az irodalomnak s egyáltalán a verbális kódnak a szomszédos közegekkel való érintkezését, s az ilyetén interferenciák nyomán keletkező virulens kulturális termékeket kutatja. A publikációs projektum támogatója a Szülőföld Alap és a Tartományi Oktatási Titkárság. 3.3. A hazai, illetve a külföldi együttműködő intézmények (egyetem, főiskola, kutatóintézet): Szerbiában működő 1. Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka Külföldön működő karok, akadémiák: 1. Pedagógiai Kar, Maribor, Szlovénia 2. Strossmayer Bölcsészettudományi Kar, Eszék, Horvátország 3. Pécsi Tudományegyetem, BTK 3.4. Kérjük, hogy sorolják fel a kutatóhely minden magyarul tudó (fő- vagy részfoglalkozású) kutatóját, tudományos munkatársát! Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21

Munkatárs neve Samu János Vilmos Beke Ottó Dr. Csányi Erzsébet Mgr. Lázár Tibor Palásti Andrea Vanger László Dr. Nagy László Dr. Kasztori Rudolf Dr. Leovac Vukadin Dr. Mészáros Sz. Katalin Dr. Masulovic Dragan Cvetanovic Milan Kapitány Attila Mgr. Horvát Olga Dr. Várady Tibor Dr. Jeges Zoltán Dr. Szedlák Otília

Dr. Dujmovics Ferenc Dr. Sinkovics Mirko Dr. Czékus Géza Mgr. Halupka-Rešetar Szabina

Tud. szint doktorandusz doktorandusz PhD magiszter masterhallgató PhD akadémikus PhD PhD PhD magisztrandusz magisztrandusz magiszter akadémikus PhD PhD

PhD PhD PhD magiszter

Szakág/ Tantárgy neve irodalomtudomány irodalomtudomány irodalomtudomány képzőművészet képzőművészet informatika mechatronika biológia kémia kémia matematika földrajz képzőművészet orvostudomány jogtudományok Műszaki tudományok Kvantitatív módszerek a gazdasági elemzésben, Operációkutatás Orvostudomány Állatorvostudomány Biológus Angol nyelv

lakhely Szeged Bezdán Újvidék Becse Újvidék Szabadka Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Újvidék Budapest Szabadka Szabadka

Születési év

1956

1967

Újvidék Szabadka Szabadka Újvidék


22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35

Mgr. Lukity Tibor Dr. Takácsy Árpád Mgr. Kaszás-Lažetić Karolina Dr. Berényi János Dr. Györe Zoltán Dr. Pintér János Németh Konc Éva Dr. Hózsa Éva Dr. Sági Pataki Éva Dr. Péics Hajnalka Dr. Fábián Gyula Potkonyák mgr. Ágnes Dr. Bózsa Pál Dr. Klein Rudolf

magiszter PhD

Matematika Matematika Műszaki tudományok

Újvidék Újvidék Újvidék

PhD PhD PhD magisztrandusz PhD PhD PhD PhD magiszter PhD MTA doktora

Biológiai tudományok történelem matematika angol nyelv irodalomtudomány Műszaki tudományok matematika vízmérnök mezőgazdász biológus vízmérnök

Újvidék Újvidék Szabadka Újvidék Szabadka Szabadka Szabadka Szabadka Újvidék Újvidék Szabadka

4. A KUTATÓHELY INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK JELLEMZŐI 4.1. A kutatóhely épülete, használható helységek nagysága (saját és bérelt): - Kielégítő - Közepes - Nem kielégítő: bérelt 4.2. A kutatóhely eszközállománya (számítógépes laborok, nyomtatók, fénymásolók): (A megfelelő válasz aláhúzandó!) - Kielégítő - Közepes - Nem kielégítő 4.3. Van-e folyamatosan Internet? – van – nincs 4.4. Van-e Intranet az intézményben? – van – nincs 4.5. A digitális könyvtári állomány jellemzői: - Kielégítő - Közepes - Nem kielégítő

5. A KUTATÓHELY FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK 5.1. A teljes gazdálkodás megoszlása (1999-ben): Állami költségvetésből helyi önkormányzati Külföldi forrásból, támogatásból Alapítványi támogatásból Egyéb forrásból Összesen:

90% 10% 100 %

5.2. A magyarországi támogatás megoszlása források szerint (2008-ban) OKM 90% Szülőföld Alap (köz)alapítvány 10 %


egyéb forrás:................................................. Összesen 6. A KUTATÓHELY RÖVID TÖRTÉNETE A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium (2001) alapvető célja a vajdasági magyar tudományos utánpótlás tervszerű nevelése, a vajdasági magyarság (hallgatók és tanárok) felsőoktatásban, felsőoktatási intézményekben való aránytalan képviseletének kiküszöbölése. A kollégium tartományi tudományos-oktatási intézmény. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium fennállása óta intenzív és változatos működési formák révén a vajdasági magyar felsőoktatás és tudományos közéletiség megújítására törekszik. Tevékenységének szakmai színvonalát a szerveiben helyet foglaló szakemberek biztosítják. A kollégium elnöke dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanár, vezetőségi tagjai pedig akadémikusok, egyetemi tanárok, kutatók, asszisztensek. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium folyamatosan fejleszti azokat a projektumokat, amelyek a vajdasági magyar tudományos és művészeti utánpótlás tervszerű nevelése és a vajdasági felsőoktatás anyanyelvűsítése terén sikeresnek bizonyultak. A kollégium székhelye az újvidéki Forum-házban van. Tutoriális egyéni képzési program A kollégium működési alapja egy ösztöndíjazási rendszer és a velejáró tutoriális oktatási-képzési forma. A kollégium e koncepció alapján a vajdasági felsőfokú tanintézmények legtehetségesebb magyar egyetemi hallgatóit karolja fel, egyengeti útjukat tanulmányaik során - egy jövőképpel rendelkező, fiatal értelmiségi elit, elsősorban a leendő vajdasági magyar egyetemi tanári káderréteg kialakítása érdekében. A kollégium ösztöndíjazási-tutoriális képzési rendszere hároméves ciklusokra tagolódik. A kollégisták állandó létszáma 30, velük 30 tutor, az Újvidéki Egyetem magyar ajkú egyetemi tanárai foglalkoznak 3 évig. Minden év júniusában elballag egy nemzedék, az új pedig októberben nyer felvételt nyitott pályázat útján. Pályázati felhívásainkat a vajdasági sajtóban tesszük közzé minden év őszén. A pályázaton a vajdasági felsőoktatási intézmények magyar ajkú hallgatói vehetnek részt, akik tanulmányaik során legalább 8,5-es átlagosztályzatot értek el. A kollégiumi tutoriális képzés a kollégista rendes tanulmányait kiegészítő egyéni foglalkozásokból áll. A tutor és a kollégista heti foglalkozások keretében dolgozik a közösen kialakított munkaterv alapján. Az ösztöndíjas kötelezettséget vállal, hogy tanulmányi átlageredménye nem lesz rosszabb 8,5-nél, hogy publikációkkal, Tudományos Diákköri Konferencián való részvétellel, egyéb szakmaitudományos eredménnyel folyamatosan alátámasztja szakmai rátermettségét. A tutor segíti és ellenőrzi a kollégista munkáját, felhívja a hallgató figyelmét a hazai és külföldi tudományos konferenciákra, fejlődési tendenciákra, legújabb kutatási eredményekre, aktívan segíti első publikációinak elkészítésében, egyengeti tudományos pályafutását. A kollégista és a tutor is munkabeszámolót nyújt át a kollégiumnak. A beszámoló tartalmazza az elvégzett tananyag témáit, a feldolgozott szakirodalom jegyzékét, a diák ill. a tanár munkájának értékelését. A kollégista és a tutor is ösztöndíjban ill. tiszteletdíjban részesül. A projekt támogatója az Oktatási és Művelődési Minisztérium. Minden év júniusában ünnepélyes keretek között búcsúzunk el a hároméves képzési ciklust befejező nemzedéktől, s erre az alkalomra külön füzetben jelenik meg a kollégisták szakmai bio-bibliográfiai füzete. A távozó hallgatók nagy hányada bekapcsolódik a hazai ill. magyarországi posztgraduális képzésbe, többen pedig asszisztensként dolgoznak az Újvidéki Egyetem valamelyik karán. Közösségi képzési programok a Tudósklubban Az egyéni képzés mellett a kollegisták tanév közben közös képzéseken, rendezvényeken vesznek részt, amelyek a kollégiumnak mint szellemi műhelynek az egységét hivatottak megteremteni. A közösségi képzés a Vajdasági Mindentudás Egyeteme program keretében folyik hazai és vendégtanárok, valamint más előadók segítségével a Tudósklubban. Ez a képzés minden érdeklődő számára nyitott. A kollégium 2003-ban nyitotta meg a Tudósklubot, amely 2006 óta az eMagyar Pont hálózat keretében internetklubként is működik.


Újvidéken mintegy 1500 magyar ajkú egyetemi hallgató végzi stúdiumait, 5-6 évet tölt el ebben a városban. Magyar egyetem híján égetően fontosnak tartjuk, hogy rendelkezzünk egy felsőoktatási központtal (előadói terem, internetes kutatóközpont, információs iroda), mely hallgatók és tanárok számára közös tevékenységi formák megvalósítására ad lehetőséget. A VMFK kutatói-oktatói központját, a Tudósklubot a médiatárnak és a képzési programoknak, a különféle tanfolyamoknak köszönhetően hetente mintegy 50 magyar egyetemista látogatja. A VMFK Tudósklubja 500 méterre van az újvidéki egyetemi várostól. A Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia projektuma A kollégium egyik legjelentősebb eredménye, hogy sikerült életre hívnia, fenntartania és felfejlesztenie a magyar nyelvű tudományos diákköri mozgalmat, melynek Kárpát-medencei hatókörét az erdélyi, magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai résztvevők biztosítják. - 2002, I. VMTDK, Szabadka, 56 dolgozat - 2003, II. VMTDK, Újvidék, 76 dolgozat - 2004, Zenta, III. VMTDK, 82 dolgozat - 2005, Szabadka, IV. VMTDK, 97 munka - 2006, Újvidék, V. VMTDK, 97 munka - 2007, Újvidék, VI. VMTDK, 82 résztvevő - 2008, Újvidék, 7. VMTDK, 104 résztvevő A konferenciára minden 30 évesnél fiatalabb vajdasági egyetemi hallgató, ill. fiatal kutató benevezhet magyar nyelven írt, önálló kutatásokra épülő dolgozatával ill. művészeti produkciójával. A VMTDK szereplési, elismertetési lehetőséget, tudományos pódiumot létesít a fiatal vajdasági magyar kutatók számára, ahol bemutathatják elsõ önálló tudományos kutatási ill. művészeti eredményeiket. A VMTDK hiánypótló, közösségteremtõ, sikerorientáló rendezvény, amely a vajdasági magyar egyetemi hallgatók életében kialakít egy laza versenyszellemet, valamint a diákok, tanárok, szakemberek és közvélemény között is létrehoz egy sajátos interdiszciplináris szakmai kommunikációt. A konferencia ezáltal évről-évre helyzetképet nyújt a vajdasági magyar ifjúsági tudományosság és művészeti kutatómunka állásáról és perspektíváiról, mindazonáltal hozzájárul a tervszerű káderképzéshez, a nemzetközi felzárkózáshoz. A VMTDK különleges jelentőséggel bir annál az oknál fogva is, hogy a magyar szaknyelv felértékelésére, közéleti gyakorlására ösztönöz. Támogatója az Oktatási és Művelődési Minisztérium, a Szülőföld Alap és a tartományi titkárságok. Tudományos és felsőoktatási intézményrendszer-fejlesztési projektum Az Újvidéki Egyetem többnyelvű egyetemi modell-jellegének megerősítése: 2005-ben az Általános tantárgyak magyarul c. kísérleti kutatási projektumunk eredményeként az Újvidéki Egyetem újvidéki karain három tárgy, a Pszichológia, a Pedagógia és a Szociológia évek óta magyarul is hallgatható. TUDOMÁNYOS PROJEKTUMOK, KONFERENCIÁK: - KONTEXTUS-konferenciák (1,2,3) Összehasonlító irodalomtudományi és intermediális konferenciasorozat (2006, 2007, 2008) a regionális hálóépítés jegyében Újvidék-Eszék-Pécs-Maribor tudományos műhelyeinek részvételével. A Kontextus könyvek társkiadója az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Támogatója a Szülőföld Alap és a tartományi titkárságok. - Moholy-Nagy Médiumkutató Műhely intermediális projektum. 2008 szept. 13-14-én alakult meg a Művészeti Akadémia Péterváradi Várban lévő termeiben. Célja Moholy-Nagy László kutatásainak, esztétikai világképének integrálása és a vajdasági intermediális kutatások fejlesztése, a vajdasági születésű Moholy-Nagy László kultuszának megteremtése. A műhelymunka az irodalomtörténet, a fotóművészet, a médiaművészet, a számítástechnika, az interface fény-anyag kombinációs formatervezés területét érintette. Moholy-Nagy Médiumkutató Műhely támogatója az MTA Határon Túli Magyar Tudományosságért Ösztöndíjprogram.


Szerbiában működő tudományos állami alapítású intézmények Институти у Србији Научни институти • • • • • • • • • •

Археолошки институт Институт друштвених наука Институт економских наука Институт за биолошка истраживања Институт за ветеринарство Институт за европске студије Институт за економику пољопривреде Институт за књижевност и уметност Институт за криминолошка и социолошка истраживања Институт за медицинска истраживања

• • • • • • • • • • •

Институт за молекуларну генетику и генетичко инжењерство Институт за мултидисциплинарна истраживања Институт за новију историју Србије Институт за нуклеарне науке Винча Институт за онкологију и радиологију Србије Институт за педагошка истраживања Институт за политичке студије Институт за примену нуклеарне енергије Институт за проучавање лековитог биља Институт за савремену историју Институт за упоредно право

• • • • • •

Институт за физику Институт за филозофију и друштвену теорију Универзитета у Београду Институт за Хемију, Технологију и Металургију, Универзитет у Београду Институт за шумарство Историјски институт, Београд Математички институт САНУ

Истраживачко-развојни институти • • • • • • • • • •

Eлектротехнички институт Никола Тесла Астрономска опсерваторија Економски институт Институт Гоша Институт за архитектуру и урбанизам Србије Институт за вирусологију, вакцине и серуме Торлак Институт за воћарство Институт за за заштиту биља и животну средину Институт за земљиште Институт за испитивање материјалa

• • • •

Институт за кукуруз Институт за међународну политику и привреду Институт за микроталасну технику и електронику (ИМТЕЛ Комуникације) Институт за низијско шумарство и животну средину


• • • • • • •

Институт за општу и физичку хемију Институт за пестициде и заштиту животне средине Институт за повртарство Институт за прехрамбене технологије у Новом Саду Институт за примену науке у пољопривреди Институт за рударство и металургију Бор Институт за сточарство, Земун

• • • • • • •

Институт за технологију нуклеарних и других минералних сировина Институт за хигијену и технологију меса Институт Кирило Савић Институт Лола Институт Михајло Пупин ИРИТЕЛ Научни Институт за ратарство и повртарство, Нови Сад

Факултети у Србији • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Криминалистичко-полицијска академија Универзитет Мегатренд, Геоекономски факултет Универзитет Мегатренд, Факултет за пословне студије Универзитет Сингидунум, Факултет за туристички и хотелијерски менаџмент Универзитет у Београду, Архитектонски факултет Универзитет у Београду, Биолошки факултет Универзитет у Београду, Географски факултет Универзитет у Београду, Грађевински факултет Универзитет у Београду, Економски факултет Универзитет у Београду, Електротехнички факултет Универзитет у Београду, Математички факултет Универзитет у Београду, Машински факултет Универзитет у Београду, Медицински факултет Универзитет у Београду, Пољопривредни факултет Универзитет у Београду, Правни факултет Универзитет у Београду, Православни богословски факултет Универзитет у Београду, Рударско-геолошки факултет Универзитет у Београду, Саобраћајни факултет Универзитет у Београду, Стоматолошки факултет Универзитет у Београду, Технички факултет у Бору Универзитет у Београду, Технолошко металуршки факултет Универзитет у Београду, Учитељски факултет Универзитет у Београду, Факултет безбедности Универзитет у Београду, Факултет ветеринарске медицине Универзитет у Београду, Факултет за физичку хемију Универзитет у Београду, Факултет организационих наука

• • • • • • • •

Универзитет у Београду, Факултет политичких наука Универзитет у Београду, Факултет спорта и физичког васпитања Универзитет у Београду, Фармацеутски факултет Универзитет у Београду, Физички факултет Универзитет у Београду, Филозофски факултет Универзитет у Београду, Филолошки факултет Универзитет у Београду, Хемијски факултет Универзитет у Београду, Шумарски факултет


• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Универзитет у Крагујевцу, Агрономски факултет у Чачку Универзитет у Крагујевцу, Економски факултет Универзитет у Крагујевцу, Машински факултет Универзитет у Крагујевцу, Машински факултет у Краљеву Универзитет у Крагујевцу, Медицински факултет Универзитет у Крагујевцу, Педагошки факултет у Јагодини Универзитет у Крагујевцу, Правни факултет Универзитет у Крагујевцу, Природно-математички факултет Универзитет у Крагујевцу, Технички факултет у Чачку Универзитет у Крагујевцу, Учитељски факултет у Ужицу Универзитет у Крагујевцу, Филолошко-уметнички факултет Универзитет у Нишу, Грађевинско-архитектонски факултет Универзитет у Нишу, Економски факултет Универзитет у Нишу, Електронски факултет Универзитет у Нишу, Машински факултет Универзитет у Нишу, Медицински факултет Универзитет у Нишу, Правни факултет Универзитет у Нишу, Природно-математички факултет Универзитет у Нишу, Технолошки факултет у Лесковцу

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Универзитет у Нишу, Факултет заштите на раду Универзитет у Нишу, Филозофски факултет Универзитет у Новом Саду, Грађевински факултет у Суботици Универзитет у Новом Саду, Економски факултет у Суботици Универзитет у Новом Саду, Медицински факултет Универзитет у Новом Саду, Педагошки факултет у Сомбору Универзитет у Новом Саду, Пољопривредни факултет Универзитет у Новом Саду, Правни факултет Универзитет у Новом Саду, Природно-математички факултет Универзитет у Новом Саду, Технички факултет Михајло Пупин у Зрењанин Универзитет у Новом Саду, Технолошки факултет Универзитет у Новом Саду, Факултет спорта и физичког васпитања Универзитет у Новом Саду, Факултет техничких наука Универзитет у Новом Саду, Филозофски факултет Универзитет у Приштини, Пољопривредни факултет Универзитет у Приштини, Правни факултет Универзитет у Приштини, Природно-математички факултет Универзитет у Приштини, Факултет уметности Универзитет у Приштини, Филозофски факултет Универзитет уметности у Београду, Факултет драмских уметности Универзитет уметности у Београду, Факултет музичке уметности Факултет за менаџмент, Нови Сад

Контакт: •

011/3640-230

Szerbiában működő magyar érdekeltségű tudományos intézmények és műhelyek


Szerbiában működő magyar érdekeltségű tudományos intézmények és műhelyek Intézmény, vagy kutatóműhely neve Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Belgrádi Egyetem Biológiai Intézet Csillagászati Obszervatórium Egészségügyi Központ

Hivatalos neve (szerb) Služba za aneteziju i intenzivnu terapiju Univerzitet Beograd

Név angolul Department of anesthesiology and ICU University of Beograd

Státus alapító

Institut za biologiju Astronomska opservatorija

Institute of Biology Astronomical observatory

állami

Nagykikinda Djura Jaksica 110. 23300 Belgrád Trg. D. Újvidék Obradovica 2. 21000

állami

Belgrád

Volgina 7.

11000

Zdravstveni centar Institut za elektromehaničke sisteme

Medical Centre

állami

Szabadka

Izvorska br. 3.

24000

381-11-419357 381-24555222/293

Marka Oreskovica 16. 24000

381-24-552501

Kozaracka 2/a

381-24-554300

állami állami

Helység

Építőmérnöki Kar Identiráskutató Műhely

Građevinski fakultet

Institut of electromechanical systems Faculty of Civil engineering

Jogtudományi Kar

Pravni fakultet

Faculty of law

állami

Újvidék

Kémiai Intézet Kis Lajos Néprajzi Társaság

Institut za hemiju

Institut of Chemistry

Újvidék Szabadka

Közgazdaságtudományi Kar

Ekonomski Fakultet Učiteljski fakultet na mađarskom nastavnom jeziku Katedra za madjarski jezik i knjizevnost Naučno društvo za hungarološka istraživanja Institut za matematiku i fiziku

Faculty of economics

állami civil szervezet állami intézmény

Elektromechanikai Rendszerek Kutatóintézete

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

Magyarságkutató Tudományos Társaság Matematikai és Fizikai Intézet

állami

Szabadka

állami

Szabadka Zenta

állami intézmény állami The Scientific Association for Hungarology Research civil szervezet Institut of Matematic and Physics állami

Szabadka

Szabadka Újvidék

Szabadka Újvidék

Cim

Trg. Dositeja Obradovica 1. Trg. Dositeja Obradovica 3. Segedinski put 911. Strossmayer utca 11 Stevana Musica 24. Branislav Nusic 2/1 Ul. Dositeja Obradovica 6.

Ir.szám

24000

Telefon 381-2323518/311 381-21350122/531

21000

381-21350377/385 381-21350122/746

24000

381-24-628000

24000

381-24-624444

21000

381-21-58673

24000

381-24-686310

21000

381-21-350770

21000


Meliorációs Intézet

Trg. Dositeja Obradovica 8.

állami

Újvidék

Mikrobiológia és Immunológia Intézet

Poljoprivredni fakultet Faculti of agriculture Institut za mikrobiologiju i Institute for Microbiology imunologiju and Immunology

állami

Belgrád

Műszaki Kar

Tehnički fakultet

állami

Újvidék

állami állami állami

Újvidék Kamenica Újvidék

állami

Szabadka

állami

Újvidék

állami

Újvidék

civil szervezet állami

Szabadka

állami állami

Szabadka Újvidék

állami

Újvidék

állami

Újvidék

civil szervezet

Újvidék

21000

Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium

civil szervezet

Üjvidék

21000

Vajdasági Magyar Tudományos Társaság

civil szervezet

Újvidék

Növényvédelmi Intézet Onkológiai Intézet Orvostudományi Kar Óvoképző Főiskola

Polgárjogi Tanszék Pszichológia Tanszék Regionális Tudományi Társaság Szabadkai Levéltár

Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Színművészeti Akadémia Természettudományi Kar Újvidéki Egyetem Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács

Vegyészmérnöki Kar Zentai Levéltár

Department for Plant Institut za zaštitu bilja Protection Institut za onkologiju Institut of Oncology Medicinski fakultet Faculty of medical Viša škola za vaspitače Katedra Gradjanskopravnih Department of Civil Law nauka Research Katedra za Department of psihologiju Psychology Naučno društvo za regionalne nauke Arhiva Subotice Viša tehnička Polytechnical strukovna skola engineering college Subotica Subotica Akademija umetnosti Prirodno-matematički fakultet Faculty of sciences Univerzitet u Novom Sadu University of Novi Sad Akademski savet vojvođanskih Mađara

Tehnološki fakultet Arhiva Senta

Faculty of technology

állami állami

Újvidék Zenta

Vojvode Stepe 450. Trg Dositeja Obradovica 6 Trg. Dositeja Obradovica 8.

21000

381-21-55770

11000

381-113970379/628

21000

381-21-350763

21000

381-21-450616

Hajduk Veljka 1-5. 21000 Banija 67 Trg. Dositeja Obradovica 1. Stevana Musica 24.

381-21-25289

24000 381-24-547870

21000

381-21350377/355

21000

381-21-59482

24000

381-24-672850

Marka Oreskovica 16. 24000 Djura Jaksica 7 21000 Trg. Dositeja Obradovica 3. 21000 Trg Dositeja Obradovica 5 21000

381-24-552501 381-21-422177 381-21-55630 381-21-350122

21000 Bul. Cara Lazara 1.

21000

381-21-450288


D.) Sikeres, működő és lehetséges kutatási programok bemutatása

Újvidéki Egyetem nemzetközi kapcsolatai Honlapforrás: http://www.ns.ac.yu/sr/ REGIONALNA SARADNJA 1. Ekonomski fakultet u Subotici – Univerzitet u Minsteru – Univerzitet u Klužu – Univerzitet NotingamTrent - sporazum o saradnji u oblasti Evropskih studija iz 2001. godine; trajanje neodređeno 2. Tripartitni sporazum između Mađarske, Rumunije i Jugoslavije (Republike Srbije) - potpisan 1998. godine; nakon perioda od 5 godina strane će razmatrati njegovo produžavanje. Smatraće se nevažećim ukoliko ostane neaktivan više od 3 godine. BOSNA I HERCEGOVINA: Univerzitet u Sarajevu, Univerzitet "Džemal Bijedić" u Mostaru, Univerzitet u Zenici, Univerzitet u Bihaću, Univerzitet u Tuzli. MAĐARSKA: Univerzitet za tehnologiju i ekonomiju u Budimpešti, Univerzitet u Pečuju, Univerzitet u Segedinu, Univerzitet u Miškolcu, Univerzitet u Vespremu MAKEDONIJA Univerzitet "Sv. Kliment Ohridski" u Bitolju, Univerzitet "Sv. Kiril i Metodij" u Skoplju RUMUNIJA Politehnički univerzitet u Temišvaru, Univerzitet u Bukureštu, Zapadni Univerzitet u Temišvaru, Univerzitet “Babeš-Bolai” u Klužu, Zapadni Univerzitet “Vasil Goldiš” u Aradu, Politehnički Univerzitet u Bukureštu SLOVENIJA Univerzitet u Ljubljani, Univerzitet u Mariboru. SARADNJA SA EVROPSKIM UNIVERZITETIMA AUSTRIJA: Akademija za naučna istraživanja i studije u Beču Univerzitet u Lincu Univerzitet u Gracu FRANCUSKA: Univerzitet “Žan Mulin Lion 3” Univerzitet "Henry Poincaré" u Nansiju GRČKA: Aristotelov Univerzitet u Solunu IRSKA: Univerzitet u Limeriku (Campus Europae ITALIJA: Univerzitet Modene i regije Emilija Univerzitet u Udinama Univerzitet u Bolonji (Evropske studije) Univerzitet u Torinu Univerzitet u Rimu La Sapienza Univerzitet u Trentu (Campus Europae) NEMAČKA: Evropski univerzitet Viadrina (Frankfurt na Odri) Univerzitet u Dortmundu NORVEŠKA: Univerzitet u Narviku Bodo regionalni univerzitet Univerzitetski koledž u Moldu Univerzitet u Tromsu POLJSKA: Univerzitet u Žešuvu Tehnički univerzitet u Poznanu Univerzitet u Gdanjsku Univerzitet u Lođu Tehnički univerzitet u Vuđu (Campus Europae) PORTUGALIJA Univerzitet u Aveiru (Campus Europae) RUSIJA Moskovska medicinska akademija “I. M. Sečenov” SLOVAČKAUniverzitet “Matej Bel” u Banskoj Bistrici ŠVEDSKA Univerzitet Jönköping UKRAJINA Nacionalni univerzitet “I. I. Mečnikov” u Odesi Nacionalni univerzitet “Yuri Fedkovych Cernivtsi” Univerzitet u Lvivu. SARADNJA SA SVETOM AMERIKA: Univerzitet Ilinoj u Čikagu, Državni univerzitet u Delaveru BRAZIL Federalni Univerzitet u Bahiji JAPAN Univerzitet u Okajami JUŽNA AFRIKA: Univerzitet “Witwatersrand“ u Johanesburgu KINA: Ekonomsko-pravni univerzitet “Zhongnan“ u Vuhanu KOREJA: Univerzitet stranih studija “Hankuk“ u Seulu i Univerzitet "Hansung" u Seulu INDIJA: Poona College of Arts, Science & Commerce TAJLAND: Univerzitet “Prince of Songkla, Azijski institut za tehnologiju


Közgazdaságtudományi Kar - EKONOMSKI FAKULTET Univerzitet/Fakultet u inostranstvu

Zemlja

Pravni osnov

Univerzitet u Portlandu

SAD

Bilateralni sporazum, 2002

Univerzitet u Udinama

Italija

Univerzitet u Fođi

Italija

Ekonomski univerzitet, Beč Univerzitet u Gemblou Univerzitet u Nici, Fakultet pravnih, društvenih i političkih nauka, ekonomije i menadžmenta

Austrija

Tehnički univerzitet u Košicama, Ekonomski fakultet

Slovačka

Univerzitet u Udinama

Italija

Univerzitet u Gemblou

Belgija

Univerzitet u Fođi

Italija

TEMPUS: JEP17027-2001

Unapređenje dodiplomskih studija

Projekat završen

TEMPUS: JEP19040-2004 TEMPUS: JEP41116-2006

Razvoj poslediplomskog studija i razmena nastavnika

-

TEMPUS: JEP41077-2006

Razvoj diplomskih master studija i razmena studenata

-

Sporazum o saradnji 2001.

Evropske studije

-

Naučna i istraživačka saradnja Članstvo u ekonomskih univerziteta i fakulteta u organizaciji, 1997. regionu jugoistočne Evrope

-

Austrija

Univerzitet „Sv. Kliment Ohridski“ u Bitolju, Ekonomski fakultet u Prilepu

BJR Makedonija

Univerzitet u Banja Luci, Ekonomski fakultet

Bosna i Herzegovina

Univerzitet „Tibiskus“ u Temišvaru

Rumunija

Univerzitet u Minsteru

Nemačka

Univerzitet u Klužu

Rumunija

ASECU – Association of South Eastern Europe Economic Universities, Asocijacija ekonomskih univerziteta jugoistočne Evrope

-

Belgija

Portugal

Univerzitet Notingam-Trent

Razmena nastavnog osoblja

Francuska

Univerzitet u Koimbri, Ekonomski fakultet

Ekonomski univerzitet, Beč

Primed ba

Oblast saradnje

V. Britanija Grčka

Ekonomski univerzitet, Fakultet za ekonomsku informatiku, Bratislava

Slovačka

Bilateralni ugovor Naučna saradnja, razmena nastavnika, o saradnji, 1997. i saradnika i studenata 2005.

-

Univerzitet “Sv. Kliment Ohridski” Bitolj, Ekonomski fakultet u Prilepu

BJR Makedonija

Bilateralni ugovor Naučna saradnja, razmena nastavnika, o saradnji, 1998. i saradnika i studenata 2005.

-

Pismo o Naučna i istraživačka saradnja razumevanju 2005. ekonomskih univerziteta i fakulteta centralne i istočne Evrope

-

Slovenija

Bilateralni ugovor Naučna saradnja, razmena nastavnika, o saradnji, 2005. saradnika i studenata

-

Univerzitet u Banja Luci, Ekonomski fakultet

Bosna i Hercegovina

Bilateralni ugovor, Naučna saradnja, razmena nastavnika, 2005. saradnika i studenata

-

Zapadni univerzitet “Vasil Goldiš” u Aradu, Fakultet za marketing, menadžment i informatiku

Rumunija


-

Zapadni univerzitet u Temišvaru, Ekonomski fakultet

Rumunija


-

CEEUN – Central and Eastern European University Network, Univerzitetska mreža centralne i istočne Evrope Univerzitet u Mariboru, Fakultet za logistiku Celje-Krško

Italija


Univerzitet J.J. Štrosmajer u Osijeku, Ekonomski fakultet

Hrvatska

Univerzitet u Pečuju, Centar za strane jezike

Mađarska

Univerzitet u Pečuju, Fakultet za biznis i ekonomiju

Bilateralni ugovor Naučna saradnja, razmena nastavnika, o saradnji, 2005. saradnika i studenata Organizovanje kurseva stranih jezika prema pravilima ECL konzorcijuma i realizacije provere znanja

-

Mađarska


-

Univerzitet u Đeru, Fakultet za pravo i ekonomiju

Mađarska


-

EUNIS – European University Information Systems, Evropski univerzitetski informacioni system

Francuska

Članstvo u Razvoj informacionog sistema organizaciji, 2006. univerziteta i fakulteta

-

Univerzitet “Sofija Antipolis” u Nici, Fakultet za pravo, društvene i političke nauke, ekonomiju i menadžment

Francuska


-

Zapadni mađarski univerzitet u Šopronu, Fakultet ekonomskih nauka

Mađarska

Transilvanijski hrišćanski univerzitet u Oradeji

Rumunija

Transilvanijski Sapiencija univerzitet, Fakultet ekonomskih i društvenih nauka u Čikaseredu

Rumunija

Univerzitet Šelj Janoš, Fakultet privrednih nauka u Komarnu

Slovačka

Donjekarpatski državni univerzitet, Ekonomski fakultet u Užhorodu (Ungvar)

Ukrajina

ACRU – Association of Carpathian Region Universities Asocijacija univerziteta karpatskog regiona

Slovačka

Članstvo u Razvoj saradnje univerziteta u organizaciji, 2006. karpatskom regionu

-

EDEN – European Distance and eLearning Network

Mađarska

Članstvo u organizaciji, 2006.

-

Tehnički univerzitet u Košicama,Ekonomski fakultet

Slovačka


-

Univerzitet Princ Songkla, Ekonomski fakultet u Hat Jaiju

Tajland


-

Mađarska


-

Univerzitet u Segedinu

Sporazum o konzorcijumu 2005.

-

Ugovor o konzorcijumu, 2005.

Naučna saradnja, razmena nastavnika, saradnika i studenata

-

Bölcsészettudományi Kar - FILOZOFSKI FAKULTET Univerzitet/Fakultet u inostranstvu

Zemlja

Pravni osnov

Oblast saradnje

Primedba

Filozofski fakultet, Banja Luka

Bosna i Hercegovina Sporazum o saradnji Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka

-

Moskovski državni univerzitet M.V. Lomonosov

Rusija

Sporazum o saradnji Istraživački projekti Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka

-

Filološki fakultet Blaže Koneski, Skoplje

Makedonija

Sporazum o saradnji Naučno-istraživački projekti Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka Razmena publikacija i naučnih informacija Zajedničko učešće u međunarodnim

-


projektima Institut za makedonsku književnost, Skoplje

Makedonija

Sporazum o saradnji Naučno-istraživački projekti Razmena iskustava u oblasti humanističkih i društvenih nauka Organizovanje zajedničkih skupova Razmena publikacija i izdanja

-

Filozofski fakultet, Hale

Nemačka

Sporazum o saradnji Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka

-

Filološki fakultet Ivan Franko, Lavov Ukrajina

Sporazum o saradnji Razmena iskustva humanističkih i društvenih nauka Usavršavanje nastavnika, postdiplomaca i specijalizanata Pomoć u izučavanju ukrajinskog jezika na Filozofskom fakultetu i srpskog jezika na Filozofskom fakultetu Ivan Franko u Lavovu Zajednički naučno-istraživački projekti, Izdavačka delatnost Organizacija naučnih skupova

-

Fakultet humanističkih nauka u Pečuju Mađarska

Sporazum o saradnji Humanističke i društvene nauke Zajednički naučno-israživački projekti; Organizacija simozijuma, konferencija, seminara

-

Katedra slovenske filologije u Lođu

Sporazum o saradnji Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka

-

Filološki fakultet Slovačka Univerzitet Matej Bel, Banska Bistrica

Sporazum o saradnji Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka Naučno-istraživački projekti; Gostujuća profesura Razmena studenata Razmena naučnih informacija, literature Izrada zajedničkih publikacija Organizovanje naučnih skupova

-

Filozofski fakultet, Ljubljana

Slovenija

Sporazum o saradnji Razmena iskustva u oblasti humanističkih i društvenih nauka; Naučno-istraživački projekti; Gostujuća profesura Razmena studenata postdiplomaca Razmena naučnih informacija, literature Izrada zajedničkih publikacija Organizovanje naučnih skupova

-

Filološki fakultet Univerziteta u Opolu

Poljska

Sporazum o saradnji Naučno-istraživački projekti Gostujuća profesura Razmena studenata Razmena naučnih informacija, literature Izrada zajedničkih publikacija

-

Poljska

Međunarodna letnja škola Univerziteta u Novom Sadu osnovana 1996. godine sa zadatkom da podstiče, unapređuje i širi poznavanje srpskog jezika, književnosti, kulture i istorije izvan granica Republike Srbije. Osnovnu delatnost Škole čini nastava iz sledećih oblasti: standardni srpski jezik (osnove izgovora, pisanja, čitanja, prevođenja, konverzacije, gramatike); srpska književnost; kultura; istorija; politička sociologija. Centar za srpski jezik kao strani jezik – pridružen Odseku za srpski jezik i lingvistiku, organizuje nastavu srpskog jezika tokom čitave godine


Međunarodni projekti: Improvement and Restructuring of the Psychology Curriculum according to the Bologna Declaration TEMPUS JEP 41071, prof. dr Mikloš Biro - Enciklopedija dijaspore Ukrajine Akademik Julijan Tamaš - Slavic Philology and Its Cultural Contexts, CEEPUS II Prof. dr. Ljiljana Subotić - Viaggiatori dell Adriatico. Scritura e percorsi di viaggio INTERREG evropski projekat Prof dr Pavle Sekeruš - Rusini/Rusnaci/Ruthenians (1745-2005) Doc. dr Mihailo Fejsa Campus Europae, Odsek za srpski jezik i lingvistiku Filozofskog fakulteta,Savet Evrope, prof. dr Ljiljana Subotić, CLIOHRES - Net, FP 6 Evropski projekat, Piza / Italija, učesnici Odsek za istoriju Filozofskog fakulteta i grupe univerziteta iz Albanije, Austrije, Belgije, Bosne i Hercegovine, Bugarske, Češke, Kipra itd. dr Ksenija Maricki Gađanski, CLIPSEE (Clinical Psychology in South-East Europe) Katedre za kliničku psihologiju Univerziteta u Novom Sadu, Beogradu, Prištini, Skoplju, Zagrebu, Rijeci i Sarajevu. Koordinator za Srbiju prof. dr Mikloš Biro Dimensions of Linguistic Otherness: Prospects of Maintenance and Revitalization of Minority Languages (FP6) Studijski programi audio vizuelnog novinarstva na univeryitetima u Segedinu i Novom Sadu, INTERREG projekat Sufinansiranje projekata u oblasti nauke i tehnološke saradnje: - Multikulturalnost AP Vojvodine kao činilac regionalnog povezivanja u Jugoistočnoj i Centralnoj Evropi u saradnji sa Univerzitetom u Skoplju, Centrom za regionalne studije u Međarskoj i Centrom za geostrateška istraživanja iz Banja Luke. Rukovodilac projekta – doc. dr Žolt Lazar Enciklopedija Vojvodine (VANU) Rukovodilac prof. dr Julijan Tamaš Меsto i značaj medijskih studija za međuregionalnu saradnju u saradnji sa Filozofskim fakultetom Univerziteta u Segedinu, Mađarska. Rukovodilac projekta - prof. dr Janoš Banjai Svet ruske reči i ruska reč u svetu, Odsek za slavistiku, Nosilac teme: prof. dr Bogdan Kosanovic Integrativna Bioetika, Odsek za filozofiju Filozofskog fakulteta, Univerzitet Bohum i Univerzitet Zagreb Koordinator: prof dr Milenko Perović "Славянские предлоги в синхронии и диахронии: морфология и синтаксис", prof. dr Ivana Antonić, koordinator, Odsek za srpski jezik i lingvistiku Filozofskog fakulteta, Moskovski Univerzitet Lomonosov, Filološki fakultet Uporedno izučavanje slovenskih stihova, mеđunarodni projekat Poljske akademije nauka i umetnosti, koordinator prof. dr Mirjana Stefanović, Odsek za srpsku književnost Filozofskog fakulteta Interkulturalna kontekstualizacija vojvođanske mađarske književnosti Rukovodilac: dr Eržebet Čanji Nosioci: Filozofski fakultet (Novi Sad), Univerzitet u Pečuju (Mađarska), Pedagoška akademija u Mariboru (Slovenija) Istraživanje političke, privredne i kulturne prošlosti Vojvodine, Filozofski fakultet Novi Sad, Rukovodilac prof. dr Aleksandar Kasaš "Njemački i hrvatski u kontaktu - sociokulturni aspekti i komunikacijske paradigme" pri Ministarsvu nauke R. Hrvatske, Odsek za germanistiku, prof.dr Zrinjka Glovacki-Bernardi „Selbstreferentialität in lyrischen Texten“ – sa Pedagoškim fakultetom u Frajborgu, Odsek za germanistiku, prof.dr Hans-Peter Švander „Filmanalyse und –geschichte“ – sa Pedagoškim fakultetom u Frajborgu, Odsek za germanistiku, prof. dr Hans-Peter Švander Široko rasprostranjeni idiomi, među lingvistički istraživački projekat – sa Evropskim društvom za frazeologiju u Zirihu, Odsek za germanistiku, prof. dr Elizabeta Pircinen Nemačko-srpski rečnik valenci imenica, sa Filozofskim fakultetom u Segedinu, Odsek za germanistiku, prof. dr Peter Bašola „Studienbegleitender Unterricht in SOE” - Nastave nemačkog jezika na nematičnim fakultetima u Jugoistočnoj Evropi, Odsek za germanistiku, prof. dr Doro Hilerih Portfolio u nastavi nemačkog jezika – Pedagoškim fakultetom u Frajborgu, Odsek za germanistiku, prof.dr Hans-Werner Huneke Metodika nemačkog jezika kao stranog – sa Pedagoškim fakultetom u Frajborgu, Odsek za germanistiku, prof.dr Hans-Werner Huneke Srpski i slovenacki kao strani jezici - Filozofski fakultet Univerziteta u Ljubljani i Filozofski fakultet Univerziteta u Novom Sadu, bilateralni projekat Na Filozofskom fakultetu rade strani lektori iz Francuske, Španije, Italije, Amerike, Nemačke, Austrije, Slovačke, Poljske, Rusije, Grčke


Művészeti Akadémia - AKADEMIJA UMETNOSTI Univerzitet/Fakultet u inostranstvu Akademija likovnih umjetnosti, Sarajevo

Zemlja

Pravni osnov

Oblast saradnje Primedba

Bosna I Hercegovina

-

likovna umetnost

-

Univerzitet Srpsko Sarajevo

Bosna I Hercegovina

-

likovna umetnost

-

Akademija dramske umjetnosti, Zagreb

Hrvatska

-

dramska umetnost

-

Filozofski fakultet za likovni odgoj, Rijeka

Hrvatska

-

likovna umetnost

-

Fakultet likovnih umetnosti, Skoplje

BJR Makedonija

-

likovna umetnost

-

Akademija umjetnosti, Banja Luka

Republika Srpska

-

muzička umetnost likovna umetnost dramska umetnost

-

Univerzitet u Ljubljani, Muzička akademija

Slovenija

Ugovor o saradnji

muzička umetnost likovna umetnost

-

Akademija likovnih umetnosti, Beč

Austrija

-

likovna umetnost

-

Aristotelov univerzitet, Solun

Grčka

-

likovna umetnost

-

Lajka akademija kreativne fotografije, Atina

Grčka

-

likovna umetnost

-

Fakultet likovnih umetnosti, Pečuj

Mađarska

-

likovna umetnost

-

Univerzitet u Segedinu, Viša pedagoška škola „Đula Juhas“

Mađarska

-

likovna umetnost

-

Visoka škola muzičke umetnosti „Ferenc List“, Budimpešta

Mađarska

-

muzička umetnost

-

Visoka škola za pozorište, film i televiziju, Budimpešta

Mađarska

-

dramska umetnost

-

Državna pozorišna akademija, Varšava

Poljska

-

dramska umetnost

-

Nacionalni univerzitet za muziku, Bukurešt

Rumunija

-

muzička umetnost

-

Zapadni Univerzitet u Temišvaru, Fakultet umetnosti

Rumunija

-

likovna umetnost

-

Akademija umetnosti, Fakultet dramskih umetnosti, Banska Bistrica

Slovačka

Ugovor o saradnji

dramska umetnost

-

Fakultet likovnih umetnosti, Bratislava

Slovačka

-

likovna umetnost

-

Fakultet muzičkih umetnosti, Bratislava

Slovačka

-

dramska umetnost muzička umetnost

-

Kraljevski muzički koledž, Stokholm

Švedska

-

muzička umetnost

-

Jogtudományi Kar - PRAVNI FAKULTET Univerzitet/Fakultet u inostranstvu Pravni fakultet, Univerzitet Eotvos Lorand u Budimpešti

Pravni fakultet, Univerzitet u Miškolcu

Zemlja

Pravni osnov

Oblast saradnje

Primedba

Mađarska

Protokol o saradnji(potpisan u maju 2002. godine)

Naučna saradnja (uzajamno objavljivanje naučnih radova i zajednički istraživački projekti), razmena nastavnika, saradnika i studenata.

Studenti Pravnog fakulteta u Novom Sadu redovno pohađaju «Letnju školu prava» na Pravnom fakultetu u Budimpešti.

Mađarska


Naučna saradnja (uzajamno objavljivanje naučnih radova, razmena istraživača), razmena nastavnika i saradnika.

U letnjem semestru 2004/2005. školske godine održan je jednonedeljna serija naših profesora studentima Pravnog


fakulteta u Miškolcu. Učestvovali su: Prof. dr Olga Cvejić Jančić, dekan, prof. dr Antun Malenica I prof. dr Ištvan Feješ Mađarska


Pravni fakultet, Univerzitet u Segedinu

Mađarska

Univerzitetski protokol Naučna saradnja (uzajamno o saradnji objavljivanje naučnih radova, učešće na konferencijama, zajednički istraživački projekti).

Katedra za krivično pravo i kriminologiju i Katedra za krivično procesno pravo redovno organizuju međunarodne simpozijume na Pravnom fakultetu u Segedinu.

Rumunija Pravni fakultet, Univerzitet Babeš-Bolaji u Klužu

Naučna saradnja (uzajamno Protokol o saradnji (potpisan u maju 2002. objavljivanje naučnih radova i zajednički projekti, učešće na godine) konferencijama), razmena nastavnika, saradnika i studenata.

Saradnja u okviru CEEPUS projekta (vid. gore). Učešće prof. dr Olge Cvejić Jančić, dekana i prof. dr Dušana Nikolića na međunarodnoj konferenciji: “Le colloque international: Le droit contemporain – Des particularites nationals aux defis de l’integration”

Univerzitet Bogdan Voda u Klužu

Dogovor

Naučna saradnja (uzajamno objavljivanje naučnih radova, učešće na konferencijama).

Realizovane su uzajamne zvanične posete.

Sporazum o saradnji 17.11.2006.

Razmena nastavnika, saradnika i studenata Sardnja u oblasti doktorskih studijaOrganizovanje radionica i letnje škole

Katedra za krivično pravo i kriminologiju i Katedra za krivično procesno pravo, kao i Katedra za građanskopravne nauke su uspostavile saradnju. Razmena studenata. Učešće nastavnika i saradnika na konferenciji u Temišvaru Ova saradnja je realizovana uz podršku nemačkih fondacija DAAD i IRZStiftung.

Rumunija

Pravni fakultet, Rumunija Univerzitet u Temišvaru

Naučna saradnja (uzajamno objavljivanje naučnih radova, učešće na konferencijama, zajednički istraživački projekti), razmena nastavnika, saradnika i studenata.

1. Saradnja u okviru CEEPUS projekta (vid. gore). 2. Studenti učestvovali su u međunarodnoj letnjoj školi prava u Pečuju pod nazivom: “Zajedno sa studentima iz Pečuja, Graca, Osijeka, Maribora i Kluža. 3. Međunarodno studentsko takmičenje u košarci 2005. godine

Pravni fakultet, Univerzitet u Pečuju

Pravni fakultet, Univerzitet u Minsteru

Nemačka

-

Zajedničko organizovanje specijalističkih studija iz «Građanskog i privrednog prava Nemačke».

Pravni fakultet, Univerzitet u Haleu

Nemačka

-

Razmena nastavnika, saradnika zajedničko konkurisanje: i studenata «Modernizacija i evropeizacija pravnog obrazovanja i pravne prakse u jugoistočnoj Evropi» kod fondacije DAAD.

Pravni fakultet,

Italija

Protokol o saradnji

-

Prema protokolu o saradnji


Univerzitet u Padovi

(potpisan u februaru 2004. godine)

planirano je organizovanje zajedničkih specijalističkih studija. Planirano je i zajedničko konkurisanje za TEMPUS projekat.

Departman za izučavanje Italija srednjovekovne kulture i društva, Univerzitet La Sapienza u Rimu

Univerzitetski protokol Naučna saradnja (razmena o saradnji (potpisan u istraživača, zajednička februaru 2003. godine). istraživanja, zajedničke konferencije, uzajamno objavljivanje naučnih radova).

osnovan je Centar za izučavanje rimskog prava. Boravak jednog asistenta Pravnog fakulteta u Novom Sadu na ovom departmanu tokom 2005. godine

Pravni fakultet, Univerzitet u Beču

Austrija


Razmena nastavnika i saradnika, zajednički projekti, organizovanje konferencija, letnjih škola

Svaki fakultet će odrediti koordinatore za saradnju.

Pravni fakultet, Univerzitet u Pragu

Češka Republika

Pismo o namerama

Razmena nastavnika, saradnika konkurisanje za sredstva kod i studenata. CEEPUS za ovaj projekat.

Pravni fakultet, Univerzitet u Bratislavi

Slovačka

Pismo o namerama

Razmena nastavnika, saradnika konkurisanje za sredstva kod i studenata. UNESCO-CEPES za ovaj projekat.

Pravni fakultet, Rutgers Univerzitet

SAD

Kina Pravni fakultet, Džongnan Univerzitet u Vuhanu Pravni fakultet, Univerzitet u Sarajevu

-

Razmena nastavnika, saradnika saradanja je realizovana uz podršku ABA/CEELI. i studenata u oblasti pravnih godišnja razmena od 2-3 klinika. studenata i po jednog nastavnika.

Univerzitetski protokol Naučna saradnja i razmena o saradnji nastavnika i saradnika.

Bosna i Zajednički predlog Hercegovina

Boravak jednog profesora i jednog studenta postdiplomskih studija u Vuhanu

Razmena nastavnika, saradnika zajedničko konkurisanje za i studenata. projekat: «Modernizacija i evropeizacija pravnog obrazovanja i pravne prakse i jugoistočnoj Evropi» kod fondacije DAAD.

Univerzitet u Grajsvaldu, Nemačka Pravni fakultet

Bilateralni sporazum 03.05.2007. u okviru programa Campus Europae

Razmena studenata pod nazivom Campus Europae

Univerzitet u Regensburgu, Pravni fakultet

Nemačka

Pismo o namerama

jedan student poslediplomskih studija iz Regensburga će boraviti na Pravnom fakultetu u Novom Sadu u šk. 2007/2008 g.

Univerzitet u Bremenu, Pravni fakultet

Nemačka

Pismo o namerama

Zajednički projekat ''Social Private and Economic Law in Europe''

Univerzitet u Gracu, Pravni fakultet

Austrija


Razmena profesora, asistenata i studenata. Saradnja i na nivou poslediplomskih, doktorskih i postdoktorskih studija. Organizacija konferencija, radionica i letnjih škola.

Univerzitet u Mariboru, Pravni fakultet

Slovenija

Sporazum o finansijama za realizaciju ''Mobility

Ovim sporazumom je precizno odredjen način finansiranja učesnika na TEMPUS JEP

U okviru ovog programa realizovana je razmena dva student

U okviru ove saradnje jedan student sa Pravnog fakulteta iz Novog Sada će jedan semester provesti u Gracu u školskoj 2007/2008.g.


program''-a u okviru projektu ''Poslediplomske TEMPUS JEP projekta studije za Evropske integracije'' ''Poslediplomske studije za Evropske integracije'' Rokfeler fondacija, Njujork Netanya Academic

SAD

Istraživački i razvojni projekat

Unapređenje pravnog obrazovanja u oblasti ekološkog prava

Netanya Academic College Centar za bankarsko pravo

Izrael

Pismo o namerama

Razmena nastavnika, zajednički naučno-istraživački projekti

Pravnom fakultetu u Novom Sadu osnovana je Pravna klinika za zaštitu životne sredine.

Záróösszegzés a projekt megvalósításának konkrét eredményeiről: Eredmény

Hasznosítás

Aktív kutatók, tudományos programok és személyek (MTA köztestületi tagok külön is) bemutatása – lásd a mellékelt sablontáblázatokat a magyarul tudó vajdasági kutatókról Intézményi adatlap, amelyben magyar vagy részben magyar érdekeltség van. – lásd a mellékelt adatlapokat. Az adatfelvétel külön tejintettel a nemzetközi együttműködési intézménykapcsolatokra, a következő intézményeknél és társadalomtudományi és antropológiai, kutató- és néprajzi műhelyeknél fontos: 1. Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék (CsE, HÉ) 2. Közgazdaságtudományi Kar, Szabadka (GMI) 3. Magyarságkutató Tudományos Társaság, Szabadka (GMI) 4. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék (CsE) 5. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka (PÁ) 6. Szerbiai állami kutatóintézetek lajstroma 7. Vajdasági magyar érdekeltségű kutatóműhelyek lajstroma Fejlesztési és nemzetközi együttműködési lehetőségek felismerése A Szerb Tudományfejlesztési Minisztérium és az Újvidéki Egyetem, valamint néhány társadalom-tudományos karának jelentős külföldi tudományos kapcsolatai Motiváció vázlat, a térség integrált tudományos kutatási programjának kidolgozására A vajdasági magyar felsőoktatás és kutatás regionális és nemzetközi kapcsolatainak esélyei (TZ)

Magyar nyelven is kutató, publikáló vagy előadó tudományos munkatársak időszerű regionális adatbázisa, a társadalomtudományok terén Közös fejlesztések, kutatás- és oktatástervek Anyaországi partnerszervezetek és intézmények adatbázisa Hálózatépítés lehetőségei

Magas szintű, kompetens / átjárható humán erőforrás kapacitás

Közös oktatás stratégiai alap az együttműködésre – interaktív adatbázis, online folyóirat tervezésének lehetősége a VMAT honlapján


Pénzügyi elszámolás: Költségvetés: Költségvetési tételek – HUF

MTA HTMT Ösztöndíj Program

1. Megbízási és adminisztratív költségek 1.1. Projektkoordinátor, szakbizottságok vezetőinek honoráriuma 1.2. Tudományos elemzők és projektkidolgozó témavezetők honoráriuma 1.3. Irodaköltségek (kommunikáció, irodaeszközök, számítógép alkatrész) 2. Programköltségek 2.1. Konferencia és vitatribünök (klub) szervezési költségei 2.2. Szakmunkatárs honoráriuma 2.3. Dologi kiadások 2.4. Utazási költségek Összesen:

150.000 300.000 50.000 100.000 600.000

Az MTA Határon Túli Magyar Tudományosság Ösztöndíj Program Kuratóriumának köszönjük a támogatást, mert nélküle nem valósulhatott volna meg a fenti kézirat, vagyis a kutatásnyersanyag a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács részére! Szabadka, 2009. április 15. _______________________ Dr. Papp Árpád, projektvezető MTA köztestületi tag

________________________ Dr. Gábrity Molnár Irén Projektkoordinátor, MTA köztestületi tag


Záró beszámoló. a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács által koordinált (Újvidék-Szabadka) évi csoportkutatásról

Recommend Documents