ZALAKAROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TERMÁLTÓ ÉS ÖKOPART MÓDOSÍTÁSA

HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8.

ZALAKAROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TERMÁLTÓ ÉS ÖKOPART MÓDOSÍTÁSA 2013 ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Készítette: Dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 Pécs, 2013. április hó

HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8.

ZALAKAROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 2013

TERVEZŐ

HÜBNER TERVEZŐ KFT 7621 Pécs, János u. 8.

TELEPÜLÉSRENDEZÉS

DR. HÜBNER MÁTYÁS okl. építészmérnök vezető tervező TT1/É-02-0107 SPROK ATTILA településmérnök

KÖZLEKEDÉS, KÖZMŰVESÍTÉS

LOVAS ATTILA okl. építőmérnök TRk-T/02-0883

KÖRNYEZETVÉDELEM

BARACSI VIKTÓRIA környezetmérnök

Pécs, 2013. április hó

HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8.

ZALAKAROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA TERMÁLTÓ ÉS ÖKOPART 2013

TARTALOMJEGYZÉK

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK PROGRAMJA 3. A TERVEZÉSI TERÜLET JELENLEGI HELYZETE, A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ELHATÁROZÁSAI 4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA 5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSA 6. A BTSZ-NEK VALÓ MEGFELELTETÉS 7. A HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA 8. TERVEZŐI NYILATKOZAT 9. A KONCEPCIÓ-TERV LEÍRÁSA

ZALAKAROS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA TERMÁLTÓ ÉS ÖKOPART 2013

1. ELŐZMÉNYEK Zalakaros város jelenleg érvényes településrendezési terve 2000-2002 között készült. A városfejlesztési koncepciót a Város Önkormányzata Képviselőtestülete 95/2000. (VII.19.) számú határozatával fogadta el. A koncepció rögzítette a város kiemelt fejlesztési irányait, a rövid és hosszú távú fejlesztési célokat, programokat. A városfejlesztési koncepció alapján készült el a településszerkezeti terv, majd a szabályozási terv és helyi építési szabályzat (HÉSZ), mely utóbbit a Város Önkormányzata Képviselőtestülete a 12/2002. (VIII.16.) számú rendeletével állapított meg. A rendezési tervezés valamennyi fázisa kihangsúlyozta az adottságokon alapuló változtatás, a minőségi és mennyiségi fejlesztés szükségességét, értékelte a város regionális, országos és nemzetközi jelentőségét. A jóváhagyott szabályozást a képviselőtestület 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben is módosította, majd a 305/2007. (XII.13.) számú és a 28/2008. (XII.14.) számú határozatai alapján újra indult tervező munka eredményeként a 12/2009. (IV.22.) módosításra került sor. 2010-ben új településfejlesztési koncepció és IVS készült Zalakarosra, melyet a képviselőtestület 156/2010. (IX.09.) sz. határozatával hagyott jóvá. Az új koncepció értékelte az elmúlt 8 év várossal kapcsolatos fejlődési pályáját, ezen belül is hangsúlyozottan foglalkozott Zalakaros lakó- és üdülőnépességének változásával, a gyógyfürdő hazai és nemzetközi jelentőségével. A város jövőjét meghatározó fejlesztési irányok között továbbra is prioritásként jelent meg a gyógy- és üdülési szolgáltatások fejlesztése. A városfejlesztési koncepció központi céljaként fogalmazódott meg, hogy: Zalakaros magas presztízsű kisvárosi jellegű, családias gyógyüdülőhellyé fejlődjön, olyanná, mely imázsával és kiterjedt szolgáltatásaival vonzani képes: • a gyógyulni és pihenni vágyó vendégeket, • az ingatlan és üdülő vásárlókat/építőket, • a szolgáltatási, ellátási és szálláshely szférába befektetni szándékozókat, • a szezonális ingadozástól mentes munkahelyeket teremteni képes beruházókat, • és a kedvező ellátási, szolgáltatási, munkavállalási lehetőségek, valamint a vonzó lakóhely iránt érdeklődő új lakókat.

2. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK PROGRAMJA Zalakaros város a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet pályázaton a „Termál-tó Ökopart” program megvalósítására támogatást nyert. A fejlesztés célja a strand elfolyó termálvizének hasznosítása egy olyan mesterséges tó létesítésével, amely a strandvendégeknek és a városban szabadidejüket töltő látogatóknak egyaránt kikapcsolódási lehetőséget nyújt, s Zalakarosnak új látványeleme is lesz. A pályázathoz koncepcióterv készült, melynek főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: − a tó létesítésével a strandterület peremzónájában egy rekultiválásra váró terület újrahasznosítás is megtörténik, − a tervezett mesterséges tó közvetlenül a Fő tér vonulatából, a Dísz térről indított sétányon végighaladva közelíthető meg, a fejlesztési terület Dísz térhez kapcsolódó részén látogatóközpont kerül kialakításra információs, gyermek foglalkoztató, büfé-vendéglő, személyzeti, gépészeti, raktározási és WC funkciókkal, − a tó mindenkié! a mesterséges tó teljes egészében körbejárható és megközelíthető a közforgalom számára megnyitott módon, − a tó vízfelületének nagysága 12800 m2, átlagos vízmélysége 1,50 m, legnagyobb vízmélység 1,80 m. Bejövő vízhozam ~600-800 m3/d. Fenti paraméterek mellett biztosítható a tó öntisztuló képessége, − a tervezett sétányt északról többfunkciós közpark kíséri, keleti oldalán az erdő megmarad, benne mesepark, tanösvény létesül, a sétányfelületek a talajszint felett, kis magasságban vezetett stégszerű útvonalon kerülnek kialakításra, − a fejlesztési program főbb létesítményei: • látogatóközpont, • sétány, oszlopsor, szökőkút, • hangok pavilonja, • mesterséges tó szigettel, hidakkal, • mesepark, labirintus, tanösvény, • vízi kalandpark, • fények meditációs tere, • idősek aktív pihenőparkja − a koncepcióterv meghatározó fejezete a kertépítészeti és növényalkalmazási koncepció, melynek alapvető célja a meglévő értékek megmentése, egyes növényfajok áttelepítése, környezetbarát sétányszerkezetek alkalmazása, − a környezetvédelmi szempontok közül megemlítendő, hogy a fürdőből származó használtvíz mennyisége nem, csak a befogadóba történő elvezetésének útja változik meg a mesterséges tó létesítésével. A tervezett fejlesztéssel a kibocsátások, a hulladékkezelés, a vízvédelem szempontjai érvényesülnek. A koncepcióterv részletes leírását a melléklet tartalmazza

3. A TERVEZÉSI TERÜLET JELENLEGI HELYZETE, A HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK ELHATÁROZÁSAI Zalakaros 1945 utáni fejlődése példa nélküli hazánkban. Az 1997-ben városi rangot kapott Zalakaros a Kis-Balaton délnyugati térségének egyik kedves, dinamikusan fejlődő települése. Az 1980-as évekig 7-800 fős település mind nagyságrendi, mind minőségi fejlődése párhuzamos a termálfürdő fejlesztésével. A település két – egymástól jól elkülönülő – részre tagolódik. A hagyományos település – az ősközség – a Fő utca-Zalakomári út térségében alakult ki, e helyen települtek a lakóterülethez kapcsolódó alapfokú intézmények. Az üdülőterületi rész a termálfürdő környezetében alakult, fejlődött, és elsődlegesen az üdülési és az ahhoz kapcsolódó funkciók számára biztosít területet. Az észak-déli irányban közel 5 km hosszúságban elnyúló városszerkezet domináns eleme a nyugati oldalon a dombos-lankás szőlőhegyi terület és az azt beszegő Kanica erdő, illetve keleti oldalon a Kiskomáromi-csatornát övező síkság, mezőgazdasági terület. Míg az utóbbi húsz évben elsősorban az üdülőterület és térsége eredményezett új települési karaktert, mára jelentős a lakóterületi fejlesztés is, mely részben a meglévő területek rehabilitációjával, részben új területek kialakításával történik. Zalakaros gazdasági életére az országos, sőt nemzetközi gyógyfürdőjének meghatározó szerepe van, az elmúlt években a fürdővendégek száma évi 600.000 fő körül alakult. A hazai gyógy- és termálfürdők versenyében Zalakaros a folyamatos fejlesztéssel, a szolgáltatások állandó bővítésével stabil helyet szerzett, a településfejlesztési koncepcióban azonban további célok is megfogalmazódtak a város és a fürdő minél nagyobb eredményességének érdekében. Jelen tervezési feladat helye a Gránit Gyógyfürdő, valamint annak keleti határa mentén meglévő erdőfelület. A gyógyfürdő területe a fejlesztési lehetőségek szempontjából három részre bontható: a) a Termál út és Dísztér menti térség, ahol elsődlegesen az épületet igénylő funkciók találhatók, ettől keletre helyezkednek el a szabadtéri medencék és a pihenőkert b) a fürdőtől délre egy 3,93 ha-os beépítetlen terület (hrsz.: 267) található. c) a pihenőkerttől keletre mélyebb fekvésű, alulhasznosított felület, míg északra a fürdő üzemi területe található A három területegységből továbbhasznosításra a c) jelű terület alkalmas. A fürdő területétől keletre a belterületi határig védelmi besorolású erdő található (hrsz.: 0136), melynek a Btv szerinti minősítése E-1. Az erdőfelületen védett botanikai értékek találhatók, úgymint hóvirág, fehér zászpa, tőzike. A véderdőben halad keresztül észak-déli irányban a tervezett kerékpárút. A gyógyfürdő területfelhasználási besorolása: különleges termál és strandfürdő (K-st). Melléklet: a hatályos településszerkezeti terv.

4.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA

A településrendezési terv módosításának célja a város idegenforgalmi kínálatának bővítése, Termál-tó és Ökopart létesítése. (A pályázati programot jelen dokumentáció 2. pontja tartalmazza.) A fejlesztés a jelenleg hatályos településrendezési terv alábbi terület-felhasználási egységeit érinti: − különleges beépítésre szánt terület termál- és strandfürdő (K-ST). E terület-felhasználásba tartozik a termálfürdő területe, a fürdőn belüli üzemi terület, valamint a fürdőtől délre elhelyezkedő jelenleg beépítetlen terület (hrsz.: 267) − védelmi erdő terület (hrsz.: 0136) A módosítás során létrejött terület-felhasználási egységek: − különleges beépítésre szánt terület – termál- és strandfürdő, valamint annak önálló telken kialakuló üzemi területe (K-ST) − különleges beépítésre nem szánt terület – termál-tó és ökopart (Kb-tt) − zöldterület (rekreációs park) − védelmi erdő (Ev) Az újonnan létrejött Kb-tt jelű területfelhasználási egységben valósul meg • a termál-tó • a tavat a Dísz térrel összekötő sétány • a mesepark • az övezetet kiszolgáló parkoló. Az övezet számára önálló telek létesül. Melléklet:

módosított településszerkezeti terv a szerkezeti terv módosításának határozat tervezete

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2013. (…….) számú határozata Zalakaros Településszerkezeti leírásának és Településszerkezeti tervének módosításáról (tervezet) 1. A határozat hatálya: A Képviselő-testület Zalakaros város 197/2002. (VIII. 15.) számú határozatában elfogadott településszerkezeti tervet az alábbiak szerint módosítja: a) a „Termáltó és Ökopart” projekt megvalósítása érdekében a Gránit Gyógyfürdő területén különleges beépítésre szánt terület – termál- és strandfürdő, valamint annak önálló telkén kialakuló üzemi terület (K-ST) területfelhasználási egység; b) a „Termáltó és Ökopart” projekt megvalósítása érdekében a Gránit Gyógyfürdő területén különleges beépítésre nem szánt terület – termál-tó és ökopart (Kb-tt) terület-felhasználási egység; c) a „Termáltó és Ökopart” projekt megvalósítása érdekében a Gránit Gyógyfürdő területén zöldterület (rekreációs park, Zkp) terület-felhasználási egység; d) a „Termáltó és Ökopart” projekt megvalósítása érdekében csereerdősítés megvalósítására új (Ev) védelmi erdő terület-felhasználási egység létrehozása. Felelős: Novák Ferenc polgármester Határidő: 2013. április május

Novák Ferenc polgármester

Melléklet:

Zalakaros V-1 szerkezeti tervének kivonata a módosított részekkel

5. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSA A 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet szerint az adott területhasználatú terület hektárban mért értéke és a hozzárendelt (melléklet) szerinti értékmutató szorzata. Ez a következőképpen alakul: Beépítésre szánt és nem szánt terület változás Zalakaros Településrendezési tervének módosítását 2 helyen érinti. 1. terület: Fürdő turisztikai fejlesztés területén, Ökopart projekt keretében különleges strand (K-ST) övezetből, különleges beépítésre nem szánt (Kb-tt) és a terület északi részén megmaradó telekhatárok mentén üdülőházas (Üü) övezetbe történő módosítás. 2. terület: Erdőpótlás területén általános mezőgazdasági (Má) övezetből védelmi rendeltetésű (Ev) erdőterület övezetébe történő módosítás. JELENLEG: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK K-ST, különleges terület (strand)

K-STBAÉ=TK-ST*3=18,29*3=54,87

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Z-kp, zöldterület Ev, védelmi rendeltetési erdőterület, erdőfelület Má, általános mezőgazdasági terület

ZBAÉ=TZ*6=0,79*6=4,74 EvBAÉ=TEv*9=1,96*9=17,64 MáBAÉ=TMá*3,7=4,43*3,7=16,391

ÖSSZESÍTETT

MBAÉ:93,641

TERVEZETT: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK K-ST, különleges terület (strand)

K-STBAÉ=TK-ST*3=16,08*3=48,24

Üü, üdülőházas üdülőterület

ÜüBAÉ=TÜü*2,7=0,23*2,7=0,621

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Kb-tt, különleges beépítésre nem szánt terület Z-kp, zöldterület

Kb-ttBAÉ=TKb-tt*6=3,35*6=20,1 ZBAÉ=TZ*6=0,79*6=4,74

Ev, védelmi rendeltetési erdőterület, erdőfelület

EvBAÉ=TEv*9=5,02*9=45,18

ÖSSZESÍTETT

TBAÉ:118,881

BAÉ = TBAÉ – MBAÉ = 118,881 – 93,641 = +25,24 Amint láthatjuk összeségében pozitív aktivitásértékkel rendelkezik a módosítás területe.

6. A BTSZ-NEK VALÓ MEGFELELTETÉS a) Az E-1 erdőterület övezetének érintettsége: Az új övezet 13565 m2 területet használ fel a védelmi erdő területéből. A Balaton Felvidéki Nemzeti Park, valamint a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti igazgatósága képviselőjével történt egyeztetések eredményeként az alábbi szempontok érvényesültek a tervezés folyamán: − a tervezett tó területén lévő botanikai értékeket a tervezéssel érintett területtől keletre kell áttelepíteni − a megszűnő erdőfelület (11793 m2) minimum másfélszeresét (17689 m2) kell pótolni. A pótlás helye Zalakaros 057/8 helyrajzi számú ingatlan, mely a város belterületétől keletre, a volt TSz központ térségében, a hatályos tervben már jelölt védelmi erdő folytatásában kell pótolni. A pótlás 44312 m2 nagyságú. − az erdőterület pótlására kijelölt terület jelenleg általános mezőgazdasági (szántó) területben található. Zalakaros igazgatási területén belül szántóterületek összessége 687,68ha, melyből az erdőterület pótlása csupán 0,64% csökkenést jelent. − erdőtelepítés pótlásán a Balaton Törvény E-2 erdőtelepítésre alkalmas övezetet jelöl. b) Az SZ-1 felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetének érintettsége: A projekt során az OTRT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre vonatkozó előírások betartandók. c) Az T-1 térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetének érintettsége: A projekt során az erdőterület pótlását kis mértékben nyugaton érintő övezet tájképvédelemre vonatkozó előírásai betartandók. Balaton Törvény a tervezett erdőpótlás területén E-2 erdőtelepítésre alkalmas övezetet jelöl..

Melléklet: BTSz E-1, SZ-1 és T-1 övezete

7. A HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete …….. rendelete a Zalakaros Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról Zalakaros Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében Zalakaros helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002. (VII.16.) számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosul: 1.§ (1) Zalakaros Város közigazgatási területének helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002. (VIII.16.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) szabályozási terve jelen rendelet mellékletében lehatárolt tömbökre vonatkozóan az e mellékletben foglaltak szerint módosul. 2.§ (1) A HÉSZ az alábbi 30/B §-sal egészül ki: „30/B§ Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kb-tt) (1) A területbe a helyi sajátosságokat hordozó, legfeljebb 5%-os beépítettségű területek tartoznak. (2) A Kb-tt övezetbe a Termál-tó és az Ökopart területe tartozik, melyen a tó és a környezetéhez tartozó funkcióhoz szükséges létesítmények helyezhetők el: - látogatóközpont; - oszlopsor, szökőkút, sétány, hangok pavilonja, mesepark, tanösvény, labirintus, vízi színpad, tanösvény, stb.; - mesterséges tó szigettel és hidakkal; - a létesítmény kiszolgálására szolgáló parkoló felület Kb-tt jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód

HÉSZ 4000 m2 30 m szabadonálló oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb beépítési magasság 10,0 m A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5% A zöldfelület és vízfelület legkisebb mértéke 70 % Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség mértéke 0,1

(3) A területre építészeti és kertépítészeti terv készítendő.”

3.§ 12/2002 sz. ÖR. V-3 jelű tervlap-belterületi szabályozási terv- északról a Dísz tér, Gyógyfürdőtér, Men Dan Üdülő és Üzletközpont, keletről az Ev védőerdő, délnyugatról a Gránit Gyógyfürdő; v. TSZ major, ma Ipari gazdasági területtől keletre se ált. mezőgazdasági terület által határolt telektömbök normatartalma helyébe e rendelet mellékletének normatartalma lép. 4.§ Záró rendelkezések (1) E rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba. Jelen rendeletet a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Zalakaros, 2013. ………………………… hó

Szabóné Dr. Csányi Mariann mb. jegyző

Novák Ferenc polgármester

Záradék: A rendelet kihirdetése …………………………………

Szabóné Dr. Csányi Mariann jegyző

Mellékletet a …/2013.( )önkormányzati rendelethez 12/2002 sz. ÖR. V-3 jelű tervlap-belterületi szabályozási terv- északról a Dísz tér, Gyógyfürdőtér, Men Dan Üdülő és Üzletközpont, keletről az Ev védőerdő, délnyugatról a Gránit Gyógyfürdő; v. TSZ major, ma Ipari gazdasági területtől keletre se ált. mezőgazdasági terület által határolt telektömbök részlete.

HÜBNER TERVEZŐ, SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT 7621 PÉCS, JÁNOS U. 8.

8. TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírott

dr.

Hübner

TT/1É-02-0107), a

Mátyás

(okl.

építészmérnök,

vezető

településtervező,

HÜBNER TERVEZŐ KFT. (7621 Pécs, János u. 8.) nevében

Zalakaros Város településrendezési terveinek 2013. évi módosítását végző tervező

NYILATKOZOM,

hogy a munka elvégzéséhez szükséges jogosultsággal rendelkezem, és a munka elkészítése során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.), valamint a 253/1997.(XII.20.) Kormány rendelet (OTÉK) vonatkozó jogszabályait, szabványokat, szakmai elvárásokat betartottam.

Pécs, 2013. április 22.

dr. Hübner Mátyás vezető tervező

9. A KONCEPCIÓ-TERV LEÍRÁSA

Projekt:

Zalakaros Thermáltó és Ökopart kialakítása 8749 Zalakaros, Thermál u.4.

Hrsz.: 264/5

Koncepci ó ter v Előzmények, helyszín ismertetése Zalakaros Önkormányzata a Fürdő területének részbeni felhasználásával terület-fejlesztést kíván végrehajtani. A terület-fejlesztés célja , hogy a Fürdőváros vendégei részére a fürdőhasználaton kívüli időszakra is gazdag épített környezetben a szabadidő felhasználás lehetőségeit bővítse.

Városrendezési megfontolások Az egykori falu megőrizte sajátosságait, melyhez déli irányban bővülve önálló városszerkezeti struktúrát kialakítva jött létre a Fürdő, a Fürdő előtti promenád, a szállodasor és a lakóterületi beépítés. A Városháza a Fürdő előtti promenád, Fő tér, buszpályaudvar vonulatának legmagasabb pontján helyezkedik el. A Fő tér önmagában értelmezve aránylag kis területi egység, azonban a Mendán Hotel két oldalán elhelyezkedő parkoló és park – dísztér képezi a Fürdőváros központi helyét és értelmezhető Fő térként. A fürdővendégek üzemidőhöz kapcsolódó mozgása élettel telíti a térséget. A Fürdő üzemidején túli, elsősorban délutáni, esti szabadidő eltöltéshez a nyári időszakban elengedhetetlen olyan sétaútvonal kiépítése, ahol vendéglátó kereskedelmi funkciók is helyet kaphatnak. A létesítmények a vendégek szórakoztatását, a magas szintű szabadidő eltöltés lehetőségét kell megvalósítsák. A tervezett mesterséges tó közvetlenül a Fő tér vonulatából, a Dísz térről indított sétányon végighaladva közelíthető meg. A sétány a Fürdő területén vezet keresztül, attól azonban egyértelműen magas színvonalú építészeti eszközökkel lehatárolva. A sétány a koros platánok alatt vezet, egyik oldalán a Fürdő területével, másik oldalán a rekreációs és kondicionáló park területével. A mesterséges tó teljes egészében körüljárható és megközelíthető, legnagyobb részben a Fürdő területétől függetlenül, közforgalom számára megnyitott módon. A szabadidő eltöltő létesítményhez parkoló is tartozik, mely parkolóból a sétányon keresztül a gyalogosok azonnal a város központi területét képesek elérni.

A fejlesztés tematikája Zalakaros Fürdőváros, mely a feltörő termálvíz, mint erőforrás felhasználásával képez gazdasági erőt a térségben. A feltörő vízben lévő ásványi anyag az, mely lehetővé tette a fürdő kiépítését, biztosítja annak üzemelését. A feltörő természeti forrást fogja jelképezni a külön beruházás keretében a Dísz téren, a fürdő nyári bejáratával szemben kialakítandó szökőkút. Az itt felszínre kerülő víz erre a célra kialakított csobogóban keresztülfolyik a dísztéren, és a tervezett park bejáratánál készülő látogatóközpont előtt víznyelőben tűnik el. A park célja annak a természeti közegnek a játékos bemutatása, melyre a város épül. Az ide érkezők a látogatóközpontban útitervet vehetnek át, melyen különböző feladatok találhatóak, melyek végigvezetik a látogatókat a tematikus útvonalon. A feladatok megoldása - a kérdések kitöltése révén - az útitervből útinaplót készít a programban részt vevő látogató, mely összefoglalja a nap során látottakat, megfigyelteket. A túra során az ide érkezők megfigyelhetik a termálvízű tavat és a körülötte lévő parton kialakított tematikus pontokat, végigjárhatják a Thermáltó és Ökopart látnivalóit. Az útiterv feladatait követve a természet hangjaival ismerkedhetnek a Hangok Pavilonjában, különböző kőzeteket kereshetnek meg a Labirintusban, a föld forgását - a nap mozgását és a hozzá

kapcsolódó folyamatosan változó fényeket tanulmányozhatják a Fények meditációs terében, megismerhetik a védett, a területen őshonos növényeket a Tanösvények, a legkisebbek a Meseparkban ismerkedhetnek meg a terület regényekből, mesékből is ismert állatvilágával. A látogatóközpont emeletéről későbbiekben kiépítendő lombszinti sétaúton közelről tanulmányozhatóvá válik a fák földfelszíntől távoli lombozata.

Terület-felhasználás A létesítmények által igénybevett területe a Fürdő tulajdonát képezi. A városvezetés döntése értelmében a közforgalom számára megnyitott területek egy része a városi tulajdonban lévő erdő területén helyezhető el. A Fürdő területéből csaknem teljes nagyságában a fürdőzők rendelkezésére áll az a terület, amelyet eddig is a meglévő terület határok által a látogató közönség igénybe tudott venni. A sétány területe a Fürdő zöldfelülete és a Fürdő üzemi területei között helyezkedik el. A mintegy 15-20 m szélességű közforgalom számára megnyitott terület a Dísz tér és a tó között biztosít kapcsolatot. A sétány mellett a Fürdő műszaki bázisának szűkített, kerítéssel lehatárolt területe alakul ki, egy olyan park céljára felhasználható területsáv közbeiktatásával, amely önálló üzemmódú területként képes funkcionálni. Ezen önálló üzemmódú területsáv fogadja be azokat az építészeit elemeket, melyek a vendégek szórakoztatását, szükségleteinek kielégítését képes hordozni. E területen lehetőség van hosszú távon további fejlesztésekkel szórakoztató élményelemek elhelyezésére, más gazdasági megfontolások és üzemeltetési módszerek mellett. Az opcionális, többfunkciós parkot befogadó területsáv mellett helyezkedik el a Fürdő műszaki bázisának üzemi területe. Az üzemi terület körbekerített, építészetileg megfogalmazott, az átlátást megakadályozó kerítéssel. A területen gazdasági épületek, termálkutak és azok karbantartását biztosító felvonulási területek, járművek parkolói helyezkednek el. A tó nagy része a Fürdő telkén eddig nem használt területen helyezkedik el. A tó másik része az Önkormányzat tulajdonában álló erdőművelési terület kis részét foglalja el. A tó partja nagyrészt közforgalom számára megnyitott területen van. A látogatók a tó partját vagy a Fürdő területén, vagy a közforgalom számára megnyitott sétány mentén, vagy kis részben az önálló üzemmódú rekreációs park területéről tudják megközelíteni. A tó környezetében az önkormányzati erdő megmarad mély fekvésű területként. A tó partján kiépülő sétaút kis töltésen valósul meg, hasonlóan a tervezett kerékpárút nyomvonalához. Az erdő területén kiépítendő további sétányfelületek a talajszint fölött, kis magasságban vezetett stégszerű útvonalakon valósulnának meg. A Fürdőváros központi helyének funkcionális kiszolgálását a további parkoló felület segíti elő. A parkoló a Fürdő területén helyezkedik el, melyből közvetlenül megközelíthető a tó körüli sétány is. A parkoló egyszerű műszaki megoldásokkal elsősorban a nyári hónapokban üzemelő létesítmény területén, az útfelületek burkoltak a parkolóhelyek gyepráccsal fedettek, négy parkolónként egy darab lombos fával ellátva.

Beépítési elv A terület-felhasználás egységei egymástól műszaki létesítményekkel elválasztottak. Az elválasztás azonban olyan építészeti eszközökkel valósul meg, amellyel a kialakuló magas színvonalú Zalakarosra jellemző épített környezet átlátható marad és gazdag élményeket kínál a látogatóknak. A tó mindenkié. A Fürdő nyári bejárata előtti Dísztérről induló sétány biztosítja a tó körüli körüljárást, csaknem teljes partvonalon. A Fürdő területe felől a tóhoz egy igényesen kialakított partszakasz csatlakozik. A magasabban lévő medencék felől a tó minden építménytől és fa takarásától mentesen látható. A tópart irányában egyenletesen lejtő terület egy tisztásban végződik a tóparton. A tópart és a sétány találkozásánál elhelyezkedő két vendéglátó egység képes a Fürdő belső területe és a sétány felé is kiszolgálni. A sétány a Dísztérről indulva platánok alatt vezet. A sétány elemei a térburkolat, az utcabútorok ülőhelyei, kandeláberei és kiegészítő, valamint olyan képzőművészeti alkotások, melyek

megtestesítik a Fürdőváros és a Kis-Balaton térségének eszmeiségét. A sétány a tóhoz érve kettéválik, részben átvezet egy híddal a szigetre, a szigeten túl a tópartra és részben egy emelt útvonallal átvezet a vizi akadálypálya fölött a Mesepark területére. A két átjáró lehetőséget ad körsétára, mely körséta gazdagítható a Meseparkban az erdőben elhelyezkedő meditatív hely körül, valamint a déli részen az erdőben elhelyezkedő, az áttelepített védett növényeket befogadó botanikai sétány területén. A lehatárolt műszaki bázis területe önálló funkcionális egység marad, több irányból való megközelítéssel, az üzemeltetést biztosító átjárókkal és útvonalakkal. A sétány és a park között elhelyezkedő többfunkciós park területe az üzemeltetés módjának megfelelően építhető be.

A tervezett park létesítményeinek bemutatása 1 - Látogatóközpont Az épület rendeltetése, telepítése, megközelítése A tervezett sétány Dísztérhez csatlakozó pontján kerül kialakításra a látogatóközpont épülete, melyben a kiszolgáló funkciók kerültek elhelyezésre. A központ négy különböző funkciójú egységből álló épületegyüttes, melyek közül három egység helyiséget is tartalmazó hőszigetelt épület, a negyedik egységet pedig a köztük elhelyezkedő részben nyitott-fedett közlekedőterületek alkotják. A sétány kezdőpontján kialakuló teresedés súlyvonalára illesztett kilátótorony alatt elhaladva közelíthető meg a tóhoz vezető sétány, innen indulnak a tematikus sétautak, valamint ezen keresztül érhetőek el a kiszolgáló funkciókat tartalmazó épületrészek. Az épület északi szárnyában bár kerül kialakításra, melynek fogyasztóterülete a téren folytatódik, ezáltal töltve meg állandó élettel a közterületet. A látogatóközpont családbarát kialakítású, a bár bútorozása során gyerek étkeztető székek is kerülnek beszerzésre. Árufeltöltése a műszaki terület és a fogadóépület között kialakítandó gazdasági udvaron keresztül tervezett. Az épületegyüttes keleti oldalán álló tömegben kerül elhelyezésre a köztéri WC-blokk, akadálymentes WC-vel és pelenkázóval, felette öltözőblokk készül a dolgozók számára. Az épület déli oldalán álló tömegben a földszinten fogadó és iroda helyiség és hozzá tartozó raktár, kerül kialakításra, itt kerül elhelyezésre a kerékpáros látogatók kisebb javítási munkáihoz szükséges javítócsomagokat tartalmazó szekrény is. Az emeleten az érkező diákok és gyerekek számára foglalkoztató szoba kerül elhelyezésre, itt lehetőség van a park által bemutatott természeti értékek áttekintésére, kihelyezett órák megtartására, elméleti és gyakorlati foglalkozások megtartására. A foglalkoztató előtti rendezvénytető és a hozzá kapcsolódó bemutatóterem szintén használható oktatási célra, itt lehetőség van a diákok által készített rajzok kiállítására. Funkciócsoportok A létesítménybe a következő funkcionális egységeket telepítjük: - Foglalkoztató - Bár - Nyilvános mellékhelyiségek - Fogadó helyiség hozzá tartozó szociális helyiségekkel - Bemutató - kiállító tér - Rendezvényterasz - Gazdasági udvar - Kilátó Funkcionális kapcsolatok, térszervezés A különböző funkciók - bár, nyilvános mellékhelyiségek, fogadó helyiség, foglalkoztatók - külön bejáratokon közelíthetőek meg. Ezek kiszolgáló helyiségei (a bár technológiáját kivéve) az emeleti kerengőről érhetőek el. A bár a sétányról közelíthető meg, a technológiai helyiségek pedig a belső udvar irányából.

Az első emeleten körbejárható a belső udvar, ahonnan szabad feljárás biztosított a toronyba. A négy emelet magas torony zárt tömegként indul, majd a lépcsőkar kilép a szabadba, a torony tetejéről kilátást biztosítva. A közlekedők és a lépcsőkarok legalább 120 cm szélesek, az első emeletre vezető lépcső mellé lépcsőlift kerül telepítésre az emeleti funkciók akadálymentes elérése érdekében. Tömeg, homlokzat Az épület négy tömegből áll, köztük a leghangsúlyosabb a torony, ami jelként funkcionál a sétány elején. A tömegek egy belső udvar köré szerveződnek. A lábakra állított kilátótorony alatt közelíthető meg a belső udvar. A fehér, letisztult tömegek elhelyezése képez játékot a tömegképzésben. A homlokzat felülete glettelt, fehérre festett beton. A korlátot vasbeton mellvédek képezik, helyenként pedig befogott üveg táblák. Alaprajzi kialakítás A bár a sétány felé több nyílászáróval nyitott, szerves kapcsolatot képezve a tér és az épület között. A gazdasági udvar felőli részén találhatóak a technológiai helyiségek. A bár dolgozói számára kialakított öltöző az első emeleten kerültek elhelyezésre. A bár helyisége felett rendezvényterasz kerül kialakításra. A terasz a belső udvar lépcsőjén keresztül érhető el. A teraszról nyílik a zárt kiállítótér. A fogadó helyiség a belső udvarból nyílik, innen léphetnek be a látogatók a park területére. A látogatók opcionálisan a belső udvar lépcsőjén keresztül feljuthatnak az épület tetejére, ahonnan későbbi függőhíd kiépítésének biztosításra került a helye. A később kiépítendő függőhíd lehetőséget fog biztosítani arra, hogy egy nem szokványos közegben, a fák lombkoronái között sétáljanak az idelátogatók, közelről is megfigyelhessék az amúgy földfelszíntől távoli részleteket. A látogatóközpontot két irányból, két emelet magasan határolja egy mászófal, melyen a látogatók felmászva szintén az épület tetejére juthatnak, ahonnan a függőhíd indulni fog. Az emeleten került elhelyezésre a tanterem méretű foglalkoztató helyiség is. A park dolgozói részére kialakított öltöző helyiségek az első emeleten találhatóak. Szintén a belső udvarról, a földszinten közelíthetőek meg a nyilvános mellékhelyiségek (női, férfi és akadálymentes WC, pelenkázó). Az épülethez tartozó gazdasági udvarban történik az áru beszállítása és a rakodás. Épületszerkezetek Az épületegység monolit vasbeton szerkezetű, látszóbeton felülete fehér betonfestékkel festett. A helyiségek a beton burkon belül kapnak hőszigetelést, a belső felületképző gipszkarton előtétfal és a hőszigetelés között a megfelelő párazárásról speciális, erre a célra gyártott párazáró fólia elhelyezése gondoskodik. A belső válaszfalak 12,5 cm-es gipszkarton válaszfalból készülnek. A rendezvényterasz faburkolatú, vasbeton szerkezetű lapostető, az emeleti közlekedők és a torony födémei kent szigeteléssel ellátott vasbeton födémek. Az öltözők feletti födém extenzív zöldtető, a kiállítótér felett pedig üvegfödém kerül betervezésre. A raktárak, gépészeti helyiség, öltözők csúszásmentes kerámia burkolattal, a gyermek foglalkoztató padlószőnyeggel, a többi helyiségek pedig greslap burkolattal készülnek. 2 - Oszlopsor A közönségforgalom előtt megnyitott tér nyugati oldalán készülő oszlopsor vezeti be az érkezőket a sétányra. Az oszlopsort 15db 30cm átmérőjű, 5,15m magas vasbeton oszlop alkotja, beton festékkel fehér színre festve. 3 - Szökőkút A dísz téren, a Thermál út közelében másik beruházás keretében szökőkút fog létesülni. A szökőkút a fürdő elfolyó vizével fog működni, a szökőkútból kifolyó víz végigcsordogál a dísz téren az erre a célra kiépítendő csobogóban, és nagyobb vízfelületté összeállva végül a látogatóközpont előtt kialakuló téren látványvíznyelővel kerül elvezetésre. A szökőkúthoz-víznyelőhöz

kapcsolódóan szobor elhelyezése tervezett. A szökőkút szegélye természetes kő, technológiája megfelelőségi bizonylattal rendelkező gyártmány. 4 - Sétány A sétány vonalvezetése a meglévő nagy platánfákat kerülgeti, a térkővel kiépített sétaút mellett kialakításra kerül egy murva kavicsfelületű sétány is. A szabályos téglatest alakú, egyenes szélű térkő sétányburkolat kerti szegélyt kap, a sétaúton padok kihelyezése tervezett. A sétány és a fürdő közötti kerítés jellemzően áttört, helyenként az elválasztó fém háló duplázódik, ezeken a szakaszokon a két háló közé természetes anyagok (különböző kövek, cserép, szőlővessző) kerülnek elhelyezésre. A hangok pavilonja mögött a kerítés zöld növényzettel befuttatott, a színpadnak megfelelő, jó hangulatú, természetes hátteret biztosítva. 5 - Hangok pavilonja A két sétaút találkozásánál kialakuló teresedésben pavilon készül, amelynek központi témája a természet hangjainak bemutatása. A pavilonból különböző madárhangok hallhatóak, de lehetséges szélzúgás, tengermorajlás, és a természet egyéb, jellemző hangjainak a bemutatása is. A parkba érkező látogatók a látogatóközpontban átvehető útiterv kérdéssorában találnak kérdést a hangokra vonatkozóan, például meg kell nevezniük milyen hang után szólalt meg a tenger morajlása. A pavilonnál ezen felül lehetőség lesz a hangokhoz kapcsolatos egyéb attrakciók, így alkalmi koncertek, kulturális rendezvények rendezésére is. A hangok pavilonja körüli terület rendezése lehetővé teszi a közönség kényelmes rálátását az előadásra. A pavilon beton lábazata 40cm-t emelkedik ki a környező rendezett terepből, padozata a sétányéval megegyező térkő burkolat. A színpadot szabálytalan kiosztásban 25 cm átmérőjű, 3m magas vasbeton oszlopok szegélyezik, melyek 40 cm széles és 70 cm magas vasbeton gerendázatot tartanak. A gerendázat külső kontúrja megegyezik a színpad padozatának külső kontúrjával. A vasbeton szerkezetek vasbeton festékkel fehér színűre festettek. 6 - Mesterséges tó szigettel és három híddal A sétány a kialakítandó mesterséges tóhoz vezet, ahol két külön hídon folytatódik az útvonal. A tó északi részén lévő vízi sétány a vízfelülettől magasabban vezet, kialakításában modern, vasbeton oszlopokon álló szerkezet. A tó közepén kialakítandó kis szigetre vezető másik híd közvetlenül a vízfelület felett vezetett járófelületű, faoszlopokon álló kialakítása mólószerű megjelenést kölcsönöz. A szigetről magasabb kialakítású ívhíd vezet tovább a túlsó partra, mely alatt kialakítása miatt lehetséges csónakkal átközlekedni, így biztosítva a mesterséges tó felületének hajózhatóságát. 7 - Mesepark A tó erdő felöli oldalán a fák alatt folytatódik a tervezett sétaút. A két híd közötti területhez kapcsolódóan mesepark kerül kialakításra, mely a tó túlfolyó vízéhez kapcsolódó helyszíneken különböző, a természethez kapcsolódó meséket, a mesékben szereplő állatokat elevenít meg. A kis vízmélységű, lassú folyású patakocska biztonságos játékteret biztosít a kanyargó vízfelületen a legkisebb látogatók számára is. 8 - Tanösvény A tótól délre, az erdőben tanösvény készül, mely a földfelszíntől kis 20-30 cm magasságban kialakított járófelületen biztosítja a tó területéről áttelepített védett, értékes növények tanulmányozását. A felszíntől elemelt, hézagos deszka járófelület biztosítja, hogy a növényzet összezárjon, a csapadékvíz egyenletesen eljusson a talajra, a tanösvényen sétálók érezzék, hogy megfigyelőként lehetnek csak jelen a növényvilágban. A növényeket információs táblák mutatják be részletesen, az útitervben olyan kérdések szerepelhetnek, melyek a leírásokban elrejtett szavakra kérdeznek rá, az útinaplót elkészítő fiatalok a feladat megkeresése közben végigolvassák az információkat.

9 - Labirintus A látogatóközpont adminisztrációs épületrészén keresztül érhető el a területen kialakítandó rekreációs park, mely önálló parkként is értelmezhető. A parkban vert falú- illetve sövény kerítés sávok segítségével kialakítandó labirintus készül, mely természetes anyaghasználatával, kialakításával nyugodt, kellemes környezetben történő kikapcsolódást tesz lehetővé. 10 - Vízi kalandpálya A labirintuson áthaladva vízi kalandpályához vezet az út, ahol sekély vízmélység felett, a víztükörből kiemelkedő oszlopokon, szigeteken lépdelve lehet végighaladni az útvonalon. 11- Parkoló A parkhoz önálló, közforgalom számára megnyitott parkoló készül, mely a sétaúthoz közvetlenül kapcsolódik, az itt parkolók a tervezett útvonalon végighaladva érnek el a fürdő nyári bejáratához. 12 - Fények meditációs tere A mesterséges tó szigetéről az erdőbe vezető ívhíd erdőbe érkező végénél kis tisztás kerül kialakításra, mely természet közeli elhelyezkedésével ideális helyszínt biztosít meditációt segítő épület elhelyezésére. Az erdő fái között átszűrődő fényekkel játszva, ezt a hatást még jobban erősítve kerül kialakításra a fények meditációs tere. A vasbeton oszlopok által tartott tető alatti teret három sorban elhelyezett, egymástól szabálytalan távolságra található természetes, fa oszlopok határolják. A szabálytalan magasságú és pozíciójú oszlopok elhelyezése biztosítja, hogy a térbe mindig besüssön a nap valamelyik résen, de mindig csak kis időre, a fénycsíkok a nap mozgásával együtt folyamatosan változnak. Az elrendezés segítségével már rövid idő eltöltésével is láthatóvá válik a föld körforgásának hatása, a belépéskor kirajzolódó fénycsíkok pár perc múlva eltűnnek, helyettük mások jelennek meg. 13 - Idősek aktív pihenőparkja A rekreációs park területén a látogatóközpont és a labirintus között kültéri fittness berendezések számára került terület kialakításra. Itt a családok legidősebb tagjai számára is biztosított az aktív mozgás, a telepített berendezések használatával. Helybiztosítás későbbi fejlesztéseknek A fejlesztéshez kapcsolódóan több későbbi funkció telepítéséhez is biztosításra kerül a szükséges hely. A sétány déli oldalán a hangok pavilonja mellett üzletek, butikok kialakítása lehetséges, a kerítés vonalába javasolt elhelyezésük lehetővé teszi, hogy mind a strand vendégei, mind a sétány forgalma számára biztosítható legyen az árusítás. A tó partján, a sétány végén vendéglátó épületek, éttermek helyezhetőek el, az üzletekhez hasonlóan kétirányú kiszolgálással. A közforgalmú sétány oldalán a víz fölé nyúló, stégszerűen kialakított fogyasztóteraszok építhetőek ki, így bővítve tovább a vízfelület hasznosítását. Az épületek külön eljárásban kerülhetnek engedélyezésre, jelenleg csak a későbbi elhelyezésükhöz szükséges hely kerül biztosításra. A rekreációs park tó és a parkoló közötti területén későbbiekben kötélpályával kialakított akadálypálya építhető ki, itt az akadálypálya elkészültéig dűnepark létesül. A tó földmunkáihoz kapcsolódóan szokatlan formájú és magasságú földkupacok kerülnek kialakításra, befüvesítésre, így egy nagyon magas dombokkal - "dűnékkel" tagolt táj készül, mely szokatlan, újszerű élményt nyújt az idelátogatóknak.

A tereprendezés elvei – a tó kialakítása A terület természetes terepviszonya adja a lehetőséget, hogy a mélyponton mesterséges tavat alakítsunk ki a szükséges földmunka mennyiségének gazdaságosan tartásával. A látogatóközpont szintje és a tervezéssel még érintett erdőterület sekélyese között 3-4 méter szintkülönbség van.

A kialakuló sétány magassági vonalvezetése a jelenlegi terepviszonyokat követve lejt a tervezett tó felé. A szintbeli kapcsolatok a fürdő felé biztosíthatóak, a tó partjáról a sétány folytatásaként a szigetre induló híd a tó felszínének közelében képes haladni, természet közeli élményt biztosítva. A mesterséges szigetről az erdő felé kapcsolatot teremtő híd alatt a vízi eszközök kényelmesen átjárhatnak. Az erdő területén a sétányok az erdő lapálya fölé minimálisan emelkedő töltéseken futnak. A tó kialakításából származó föld egy részét a park magasabb szintre történő töltésére használjuk fel, ezáltal különítve el a különböző funkciókat. A tó mélysége kb. 1,80 méter a legmélyebb pontokon, biztosítva ezzel az öntisztulás képességét. A tó vízellátása az elfolyó, elvezetésre kerülő termál és gyógyvíz felhasználásával lesz biztosítva. A fürdő napi elfolyó vízmennyisége 6-800 m3, ezzel a mennyiséggel a tó fenntartása biztosítható a betápláló és elvezető műtárgyak szabályozása révén.