Zala Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció
Zalaegerszeg, 2016. 09. 30.
Zala Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció felülvizsgálata, aktualizálása
A Koncepciót felülvizsgálta, aktualizálta Velkey Péter közoktatási szakértő Lektorálta Merksz Andor közoktatási szakértő
Zalaegerszeg, 2016. szeptember 30.
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés
3
1.1. A koncepció elfogadása óta bekövetkezett változások
3
1.2. Jogszabályi környezet
4
1.3. Intézményszerkezet
7
2. Helyzetelemzés
8
2.1. Országos és regionális munkaerő-piaci helyzet
8
2.2. Zala megye gazdaságának, foglalkoztatottságának elemzése
9
2.3. Zala megye és a Zala megyei járások foglalkoztatottsága
10
2.4. A szakképzés elemzése
17
2.5. A megyei szakképzés és a köznevelési rendszer kapcsolata
46
3. Szakképzés-fejlesztési koncepció
47
3.1. A gazdaság szakmunkás szükségletének kielégítése
47
3.1.1. A gazdaság szakmunkás szükségleteinek mennyiségi kielégítése
48
3.1.2. A gazdaság szakmunkás szükségletének minőségi kielégítése
49
3.1.2.1. Szakmai együttműködés a munkáltatók és a képzők között
50
3.1.2.2. Bemenet elemzése kompetencia mérés alapján
50
3.1.2.3. Gyakorlati tudásszint elemzése szakmai kompetenciaméréssel
50
3.1.2.4. Duális képzés fejlesztése
51
3.1.2.5. Oktató képzési program
51
3.1.2.6. Pályaorientáció, pályakövetés
51
3.1.2.7. Felnőttképzés, felnőttoktatás
52
3.1.2.8. Esélyegyenlőség növelése
52
3.1.2.9. A szakképzés és a területfejlesztés kapcsolata
53
3.1.2.10. Zala megyei szakképzési ösztöndíjak a munkaerő – piaci igények mennyiségi és minőségi kiszolgálása érdekében 4. Összegzés
53
57
2
1. Bevezetés
1.1 A KONCEPCIÓ ELFOGADÁSA ÓTA BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A Zala megye Szakképzés-fejlesztési koncepciójának 2013-ban történt elfogadása óta eltelt mintegy 3 évben nagyon jelentős, a szakképző tevékenység szervezésének feltételeit, működtetésének formáját alapvetően átalakító változások történtek. Ezeket a változásokat a koncepció aktualizálásakor rögzíteni kell, hiszen erre épül – remélhetőleg most már legalább középtávon jelentősebb kardinális változások nélkül – a szakképzés szervezése. Módosult a szakképzést meghatározó jogszabályi környezet s ebből következően az intézményszerkezet fenntartásának módja, illetve – legalábbis az alapító okiratok, az elnevezések tekintetében – az intézményszerkezet is. Az ezeket a változtatásokat szükségszerűvé tevő célok és feladatok, a jogszabályi változások rövid áttekintése előtt azonban már itt meg lehet állapítani, hogy az alapvető célok nem változtak. Az előző időszakban rögzített problémák kiküszöbölése, elsősorban a szakképzés által kibocsátott munkaerő s a munkaerő piac igényei közötti eltérés csökkentése továbbra is időszerű feladat, legyen az akár mennyiségi, akár minőségi, azaz a valóban alkalmazható munkaerő iránti igény kielégítése. Ebből következően a koncepció jelen aktualizálása által meghatározandó célok és feladatok legnagyobbrészt megegyeznek a 2013-ban hatályba lépett dokumentummal, ami nem azt jelenti, hogy azóta nem történtek előrelépések és pozitív változások. Ellenkezőleg: a 2013-as koncepció alapjaiban jól mérte fel a helyzetet s reálisan rögzítette a problémákat, illetve tűzte ki a célokat és határozta meg a feladatokat. Ezt a jogszabályi változások ismertetését, a fenntartásban, intézményszerkezetben történt változások rögzítését követő helyzetelemzésben látható adatok, tendenciák és következtetések is alá fogják támasztani. A jelen koncepció éppen ezért mind formailag, mind szerkezetében, mind tartalmi felépítésében az előző koncepcióra épül, néhány helyen kiegészítve azt új, az aktualizálás során szükségszerű, vagy a dokumentum elkészítése óta láthatóan fontossá váló szemponttal, illetve erre épülő alfejezettel. Mindezt azzal a céllal, hogy a két dokumentum együtt is jól áttekinthető legyen, ezzel is segítve az elmúlt 3 év változásainak, tendenciáinak gyors nyomon követhetőségét.
3
1.2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A többször módosított 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről már bevezetésében rögzíti azt, amivel jelen koncepció is összhangban kívánja meghatározni Zala megye szakképzésének az intézménystruktúráját, szakmaszerkezetét. A törvény megfogalmazása szerint „Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítések (……..) megszerzésének biztosítása, a (……..) nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működésének elősegítése (……..) céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.” Az Alapelvekből kettőt feltétlenül meg kell említeni a megyei szakképzésfejlesztési koncepció bevezetésében is: 1. § (1) Magyarországon az első és második, az állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. (7) Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítés mellett az életben való boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is. A szintén többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapelveiben, összhangban a szakképzési törvénnyel, a következőt fogalmazza meg: 2. § (1) Az (…..) ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feltételek szerinti második szakképesítés megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. A köznevelési rendszer intézményeit rögzíti a törvény 7. §-a, amely alapján a szakképző intézményekre vonatkozóan jelentős változások léptek életbe. Kiemelve ezek közül a középfokú iskolákat: c) gimnázium, d) szakgimnázium, e) szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola], f) szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak együtt: szakképző iskola], g) készségfejlesztő iskola [a továbbiakban a c)-g) pont alattiak együtt: középfokú iskola].
4
A 2016-2017. tanévben belépő új intézménytípusokat, illetve az egyes intézménytípusokhoz kapcsolódó feladatokat célszerű az e tanév elején aktualizált és elfogadásra kerülő szakképzésfejlesztési koncepció bevezetésében röviden áttekinteni. →
SZAKGIMNÁZIUM:
a
Köznevelési
törvény 12.
§-a
határozza
meg,
hogy a
szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Ezekben az intézményekbe a tizenkettedik évfolyamot követően az OKJ szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Fontos, hogy szakgimnáziumnak minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára készít fel. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. → SZAKKÖZÉPISKOLA: a Köznevelési törvény 13.§-a rögzíti, hogy a szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti, gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyam, további kettő pedig az érettségi vizsgára felkészítő évfolyam. Szintén fontos, hogy szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely a szakképzésről szóló törvény szerint kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatást folytat a szakképzési évfolyamokon. A szakközépiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon. Segíti az esélyegyenlőséget és a felzárkóztatást, hogy alapfokú iskolai végzettség hiányában is be lehet kerülni
szakközépiskolába,
aminek
feltétele
a
tizennegyedik
életév
betöltése
szakközépiskolában szervezett Szakképzési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
5
és
a
→ SZAKISKOLA: a szakiskola a 13/A § alapján a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képtelen tanulókat készíti fel szakmai vizsgára. A szakiskolában az OKJ által meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv vagy a speciális kerettanterv szerint folyhat szakképzés, emellett a közismereti oktatás a szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. Az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. → KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SZAKISKOLA: az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás fontos intézménye a 13/B. § alapján a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását, továbbá a szakképzésben részt venni nem tudó enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára nyújt a munkába álláshoz és az életkezdéshez szükséges ismereteket. A készségfejlesztő iskolának négy évfolyama van, amelyből kettő közismereti képzést folytató évfolyam, kettő pedig az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását célzó gyakorlati jellegű évfolyam. (A koncepcióban a továbbiakban még a régi intézményneveket fogjuk használni.) Látható, hogy jelentős változások történtek és történnek a szakképzés területén az eddig megszokott fogalmak, intézménytípusok és az ezekhez tartozó feladatok körében. Ezek a jogszabályi változások meghatározták a szakképző intézményeket fenntartók feladatait az intézményeik megfelelő átalakításában, átszervezésében, illetve az intézményszerkezetek kialakításában egyaránt. Zala megyében mindkét nagy intézmény tekintetében sikerült ezeket a jelentős változtatásokat úgy végrehajtani, hogy ezekből az intézményhasználók, a tanulók, a szülők a lehető legkevesebbet vegyenek észre, azaz ne okozzon számukra gondot az általános iskola befejezését követően a középiskolai irány eldöntésekor, az intézmény- és ágazat, szakma választáskor és a már a szakképző intézményekben lévő tanulók számára a továbbtanuláskor sem. A rövid, csupán a legfontosabb jogszabályi és ezekből következő egyéb változások számbavétele után, a Bevezetés utolsó pontjaként és a Helyzetelemzést megelőzően rögzíti a koncepció Zala megye aktuális szakképző intézményszerkezetét.
6
1.3. INTÉZMÉNYSZERKEZET A szakképzési centrumok tagintézményei több telephelyen is működhetnek, a tagintézményekben a tagintézmény feladat-ellátási helyén kívül fiók-tagintézményként működő intézményegységek hozhatók létre. Megyénként legfeljebb három szakképzési centrum hozható létre. Zala megyében 2 működik: Nagykanizsai Szakképző Centrum és Zalaegerszegi Szakképző Centrum A Zalaegerszegi Szakképzési Centrum intézményszerkezete Zalaegerszegi Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Zalaegerszegi Csány László Szakgimnáziuma Zalaegerszegi Deák Ferenc Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Zalaegerszegi Ganz Ábrahám Szakgimnáziuma Zalaegerszegi SZC
Zalaegerszegi Munkácsy Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Zalaegerszegi Széchenyi István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Keszthelyi Asbóth Sándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma Keszthelyi Vendéglátó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Lenti Lámfalussy Sándor Szakképző Iskolája A Nagykanizsai Szakképzési Centrum intézményszerkezete Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolája
Nagykanizsai SZC
Erdész utcai Intézményegység Petőfi utcai Intézményegység Vécsey utcai Intézményegység Thury György Szakképző Iskolája
7
2. Helyzetelemzés 2.1. Országos és regionális munkaerő-piaci helyzet
A grafikonból látható, hogy 2011. óta kisebb megtorpanásokkal folyamatosan nő az országban a betöltetlen álláshelyek száma. 2016-ban ez a tendencia várhatóan tovább fog erősödni, amint ez a Központi Statisztikai Hivatal 2016. első negyedéves, betöltetlen álláshelyekről kiadott jelentéséből tudható. Ez igazolja a szakmai érdekképviseletek azon előrejelzését és aggodalmát, hogy a munkaerőhiány egyre nagyobb nehézséget fog okozni a munkáltatók számára, s ez különösen a versenyszférában lesz jellemző: 2014 első negyedévében a versenyszektorban 23300 álláshely volt betöltetlen, 2016-ra ez a 36000 főre, azaz 2 év alatt 12700(!) fővel emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves, betöltetlen álláshelyekről kiadott jelentése szerint a legtöbb, valamivel több mint 14000 főt a feldolgozóipar tudna foglalkoztatni, ez az összesen 660 ezer álláshely 2,1 %-át teszi ki, ami az elmúlt 10 év legmagasabb mutatója ezen a téren. Ebben az ágazatban szinte minden területen ezres nagyságrendű a munkaerőhiány, az elmúlt időszakban a járműgyártás igényelné a legtöbb új munkaerőt.
8
A hiányszakmák köre is folyamatosan bővül. Az informatikus és az autógyári munkás mellett egyre inkább hiány van pl. varrónőből is, az üres álláshelyek aránya a textil, ruházat alágazatban több mint 1500 fő, de a vállalatok munkaerőigénye alapján hiány van adminisztrátorból is. A munkaerő hiánya a magasabb képzettséget igénylő diplomáságazatokban is jellemző, a nemzetgazdasági átlag kétszeresét meghaladó kereslet jellemezi pl. a pénzügyi, biztosítási ágazatot. A munkaerőhiány azokban a régiókban is jelentős, ahol a munkanélküliek száma is magas, aminek a munkaerő keresletének és kínálatának eltérő képzettségbeli szerkezete adja a magyarázatát. A munkaerőigény az országban jelentősen különbségeket mutat. A betöltetlen álláshelyek mintegy fele a Közép-magyarországi Régióban jelentkezik, ezt követi a Közép-dunántúli Régió. A Nyugat-dunántúli Régióban a 2016. 1. negyedévi állapot szerinti 3221 üres álláshely az országosan kimutatott 36043 üres álláshely 9%-át teszi ki, az üres álláshelyek aránya (az Északalföldi Régióhoz hasonlóan) 1,5-1,6 % között van.
2.2. Zala megye gazdaságának, foglalkoztatottságának elemzése A Nyugat-dunántúli statisztikai régióhoz tartozó Zala megyében 6 járási közigazgatási egység működik: a zalaegerszegi, a nagykanizsai, a lenti, a zalaszentgróti, a letenyei és a keszthelyi. A megye lakónépessége 2016. január 1-jén 275000 ezer fő. A munkavállalási korú népesség (a 15-64 éves népességet tekintve) átlagos száma 2015-ben 185100 fő volt. A foglalkoztatottak száma 2016-ban 118 600, ami a 2013. évi 114 200 fővel szemben 4400 fős (+ 3,8 %) növekedést jelent. A KSH 2015. év végén 49548 gazdasági szervezetet tartott nyilván zalai székhellyel, ami az országos 3,0%-át jelentette. A nyilvántartott gazdasági szervezetek száma 2011-2015 között Zala megyében a következőképpen alakult: 2011-ben 48920, 2012-ben 48937, 2013-ban 48975, 2014ben 49440, 2015-ben 49548. Ez az elmúlt 5 év viszonylatában 628, a legutóbbi 2 év viszonylatában pedig 108 új gazdasági szervezetet megjelenését jelzi a megyében.
9
A foglalkoztatottság tekintetében az egyes járásokat megvizsgálva az elmúlt három évben szignifikáns változás nem volt tapasztalható, azaz a Letenyei járás, a Lenti járás és a Zalaegerszegi járás esetében a gépkezelő, összeszerelő ágazat, a Nagykanizsai járásban és a Zalaszentgróti járásban az építőipari ágazat, a Keszthely járásban pedig a kereskedelem, vendéglátás ágazat mutatja fel a legmagasabb foglalkoztatottsági adatokat.
2.3. Zala megye és a Zala megyei járások foglalkoztatottsága 2015-ben
Zala megyei foglalkoztatottak létszáma 108663 fő 23595
16532
15127
15017 13435
10774 7177 3922 2194
890
10
Zalaegerszegi járás foglalkoztatottak létszáma 54365 fő 14133
8270
7920 6359 5094
4449
4702
1677
872
889
Keszthely járás foglalkoztatottak létszáma 14134 fő 3470
2282
2101
2002
1576 925
732 154
891 1
11
Zalaszentgróti járás foglalkoztatottak létszáma 2761 fő 1207 922
917 748
705
528
210
176
151 0
Nagykanizsa járás foglalkoztatottak létszáma 21348 fő 3289
3487
3592 2992
2811
2488
1297 800
592
0
12
Lenti járás foglakoztatottak létszáma 10491 fő 3495
2053 1220
1122
973 305
813 219
13
291 0
Jól látható hogy a Zalaegerszegi járás foglalkoztatottsági adatai többnyire összhangban vannak a megye hasonló adataival. A felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkoztatottak létszámát követi a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók és az ipari és építőipari, illetve az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő
terület
foglalkoztatottainak száma. A legalacsonyabb a foglalkoztatottak száma a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati, illetve fegyveres szervek foglalkozásai területen. A Keszthelyi járás ettől erősen eltérő adatokat mutat, természetesen kiemelkedik a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkoztatottak száma, őket követik a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók és az ipari és építőipari foglalkoztatottak, s meglepően magas a szakképzettséget nem igénylő álláshelyeken foglalkoztatottak száma, ugyanakkor jóval alacsonyabb a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkoztatottak száma, illetve aránya. Ez utóbbiak aránya viszont a Zalaszentgróti járásban a legmagasabb, amit ott a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma követ. A Nagykanizsai járásban az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséggel rendelkező, a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő, a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók és az ipari és építőipari, illetve a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkoztatottak száma a legmagasabb. A legalacsonyabb a foglalkoztatottak száma a Zalaegerszegi járáshoz hasonlóan itt is a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, az irodai és ügyviteli, ügyfélkapcsolati, illetve fegyveres szervek foglalkozásai területen tapasztalható. Lenti Járás foglalkoztatotti mutatói szinte leképezik Nagykanizsa járásét, a belső arányokon belül vannak eltérések, elsősorban a felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkoztatotti körnek magasabb az aránya. Letenye járás mutatói pedig még inkább megegyeznek Lenti járáséval, itt a belső arányok is hasonlóak, csupán a gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók területen foglalkoztatottak aránya magasabb szembetűnően és valamelyest a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkoztatottak aránya is nagyobb.
14
Regisztrált álláskeresők megoszlása FEOR alapján 2015. ( 10041 fő)
Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások 8% Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 8%
Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások 41%
Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások 16%
Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 13%
Ipari és építőipari foglalkozások 14%
A regisztrált álláskeresők aránya 2012 óra gyakorlatilag nem változott, 38 %-ról mindössze 41 %-ra emelkedett. Őket szinte ugyanilyen arányban követi a kereskedelmi és szolgáltatási, illetve az ipari és építőipari területen álláskeresők aránya, ami 2012-ben 17% és 16% volt, most pedig 16% és 14%. A gépszerelők, összeszerelők, járművezetők, az irodai, ügyviteli, ügyfélkapcsolati területen elhelyezkedni kívánók és az egyéb felsőfokú végzettséggel állást keresők aránya is csak 1-2 %-ot változott 3 év alatt.
15
Újonnan bejelentett álláshelyek iskolai végzettség szerinti megoszlása 2015. (9424 fő)
Szakmunkás végzettség 31% Általános iskolai végzettség 37%
Felsőfokú végzettség 6%
Középiskolai végzettség 26%
Annál nagyobb az eltérés az újonnan bejelentett álláshelyek iskolai végzettség szerinti megoszlásában 2012-höz képest. Legszembetűnőbb az általános iskolai végzettséghez kötött álláshelyek 19%os csökkenése: 2012-ben ez még 55% volt, 2015-ben már csak 36%! Ez mindenképpen a szakképzett munkaerő iránti kereslet növekedését jelzi, habár a szakmunkás végzettséghez kötött álláshelyek száma nem nőtt az általános iskolai végzettséghez kötöttéhez képest fordítottan arányosan, itt 2012-ben 26% volt az új álláshelyek aránya, 2015-ben pedig 32%, azaz ezen a területen 3 év alatt 6%-kal nőtt a százalékos megoszlás. A középiskolai végzettséghez kötött új álláshelyek aránya viszont 11%-kal nőtt 3 év alatt: 2012-ben ez a mutató 15% volt, 2015-ben már 26%, azaz az összes újonnan bejelentett álláshelyek egynegyedére emelkedett, ami a magasabban kvalifikált, érettségihez kötött szakképzettséggel rendelkező munkaerő iránti igények egyértelmű jelzése. A felsőfokú végzettséghez kötött új álláshelyek aránya gyakorlatilag nem változott: 4%, illetve 6%.
16
2.4. A szakképzés elemzése Zala megye szakképző intézményszerkezetének tartalmi kínálata és elérhetősége megfelelő beiskolázás esetén és ebből következő kibocsátás mellett alkalmas arra, hogy el tudja látni a munkaerő-piac igényeinek kielégítését. Ehhez azonban a megfelelő pályaorientáció és beiskolázás nélkülözhetetlen! Ennek kialakításához nélkülözhetetlen a beiskolázási és tanulói létszámadatok tendenciáinak ismerete és folyamatos elemzése. A következő táblázat, illetve diagram erre ad lehetőséget: Zala megye beiskolázása iskolatípusonként a 2010-2011. és 2016-2017. tanévek között 2010201120122013201420152016Iskola típus 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Gimnázium 3427 3414 3278 3127 3976 3797 * Szakközépiskola 8656 8186 7472 6582 5229 5111 * Szakiskola 2042 2353 3114 3331 2280 2449 * Összesen 14125 13953 13864 13040 11485 11357 * * A 2016-2017. tanév október 1-jei statisztikai adatai a koncepció készítésekor még nem voltak ismertek
Középiskolai és szakképzői létszám arányok a 2010 -2011. és 2015 - 2016. tanévek között
14%
17%
22%
20%
26%
22%
Szakiskola
61%
24%
59%
24%
46% 54%
50%
24%
24%
45%
Szakközépiskola Gimnázium
35%
33%
2010-2011 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016
17
A tanulók összlétszáma mintegy 3000 fős(!) csökkenést mutat, ezen belül azonban a gimnáziumokban
emelkedett
a
tanulók
száma,
a
szakiskolákban
ingadozott,
a
szakközépiskolákban viszont a létszámcsökkenés mintegy 3500 fő!
2010/20111 2011/2012
2012/2013
5111
Szakközépiskola
2014/2015
2449
Szakiskola
2280
2013/2014
Gimnázium
3797
3976
3331
3127
3114
3278 2353
2042
3414
3427
5229
6582
7472
8186
8656
Középiskolai és szakképzési létszámok a 2010-2011. és 2015-2016. tanévek között
2015/2016
Itt még szemléletesebben látható, hogy a középiskolai és szakképző osztályokban a tanulói létszámok alakulásakor (forrás: KSH adatbázis) a vizsgált időszakban a demográfiai csökkenésből következően kisebb beiskolázási lehetőség a gimnáziumokat szinte nem érintette. Sőt az elmúlt 2 évben emelkedett is a gimnáziumokba felvett tanulók száma, s így természetesen az aránya is a szakképző intézményekhez képest, hiszem ugyanakkor a szakközépiskolai beiskolázás létszámaiban drasztikus csökkenés tapasztalható. A szakiskolai létszámok alakulása kisebb ingadozásokkal előbb emelkedett, majd kezd visszaállni a 6 évvel ezelőtti szintre. Megállapítható, hogy a szakközépiskolák létszámaiban jelent aránytalan csökkenést a demográfiai csökkenés időszakában is tanulói létszámemelkedést mutató gimnáziumok beiskolázása. Mindez éppen abban az időszakban, amikor egyre nagyobb az igény a magasan kvalifikált szakképzett munkaerőre, s a munkanélküliség mellett egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány. (2016. első félévében mintegy százezer betöltetlen álláshely vár megfelelő munkavállalóra Magyarországon.)
18
Érdemes megvizsgálni a szakképző intézmények tanulói utánpótlását is jelentő általános iskolai adatokat is Zala megyében, illetve az egyes járásokban is. Az általános iskolai évfolyamok tanulói létszámadatai járásonként Zala megyében a 2016-2017. tanévben Évfolyam 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. Összes
Járás neve Összes Keszthely Lenti Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót 361 174 125 551 827 116 2154 388 147 130 550 784 116 2115 384 149 123 593 841 110 2200 350 146 124 598 764 120 2102 398 169 142 572 912 107 2300 406 173 140 750 811 116 2396 431 143 137 576 795 110 2192 378 151 161 682 762 121 2255 3096 1252 1082 4872 6496 916 17714
Megyei szinten a következő, azaz a 2017-2018. tanévben a középiskolákban várhatóan jelentkezők számát (legfelső sor) bázisnak tekintve a következő 8 évben a középiskolákba jelentkező tanulók száma kisebb ingadozásokat mutat, összességében a 8 év alatt lényegesen nem fog változni. Tehát lényeges létszámemelkedés nélkül, vagyis ezen a létszámon belül kell növelni a szakképző intézményekbe jelentkező tanulók arányát! A járások létszámalakulásában érdemi változás a Nagykanizsai járás és a Letenyei járás létszámemelkedése és a Zalaegerszegi járás létszámcsökkenése, a többi járásban a létszámok valamelyes emelkedése vagy csökkenése tendencia megállapítását nem támasztja alá. A szakképző intézmények tanulói utánpótlásának szempontjából érdemes megnézni az általános iskolák kilépő évfolyamainak alakulását is az elmúlt időszakban. Az általános iskolák 8. évfolyamainak létszámadatai Zala megyében és járásonként a 2009-2010. és 2015-2016. tanévek között Megnevezés
20092010.
20102011.
20112012.
20122013.
20132014.
20142015.
20152016.
Zalaegerszegi járás Keszthelyi járás Zalaszentgróti járás Nagykanizsai járás Lenti járás Letenyei járás Zala megye
1032 447 165 779 224 184 2861
1046 457 152 635 201 159 2650
904 447 145 685 178 147 2506
904 434 129 639 176 127 2409
840 374 158 616 155 144 2287
821 395 154 583 153 144 2250
839 360 129 587 174 118 2207
19
Az általános iskolából kilépő tanulók száma láthatóan Zala megyében folyamatosan csökkent, a csökkenés mintegy 650 fő. Ezen belül az egyes járásokban ingadozásokkal ugyan, de összességében leképeződik a megyei létszámcsökkenés: a Zalaegerszegi járásban közel 200, a Nagykanizsai járásban 192, a Keszthelyi járásban 87, a Zalaszentgróti járásban 36, a Lenti járásban 50, és a Letenyei járásban 66 fővel csökkent. Tanulságos annak a vizsgálata, hogy az általános iskolákból kilépők csökkenő létszáma hogyan oszlott meg a középiskolák belépő létszámaiban. A gimnáziumok adatait a következő táblázat mutatja: Gimnáziumi belépő létszámok a 9. évfolyamon Zala megyében és járásonként a 2009-2010. és 2015-2016. tanévek között Megnevezés Zalaegerszegi járás Keszthelyi járás Zalaszentgróti járás Nagykanizsai járás Lenti járás Zala megye
20092010. 429 212 0 312 39 992
20102011. 455 216 0 348 47 1066
20112012. 512 211 0 309 44 1076
20122013. 378 165 25 284 43 895
20132014. 509 155 27 310 38 1039
20142015. 526 156 33 311 41 1067
20152016. 532 185 34 263 30 1044
Az egyes járások egymástól eltérő adatai láthatóak a táblázatban (a Zalaegerszegi járásban pl. 103 tanulóval nőtt, a Nagykanizsai járásban viszont 49 fővel csökkent). A szakképzési koncepció szempontjából a megyei belépő létszám 2 osztálynyi, 52 fős létszámemelkedése (mindez a jelentős demográfiai csökkenés mellett!) kedvezőtlen adat. Hogyan alakult ugyanez a szakközépiskolai belépő évfolyamokon? Szakközépiskolai belépő létszámok a 9. évfolyamon Zala megyében és járásonként a 2009-2010. és 2015-2016. tanévek között Megnevezés Zalaegerszegi járás Keszthelyi járás Nagykanizsai járás Lenti járás Zala megye
20092010. 673 309 341 41 1364
20102011. 647 284 260 35 1226
20112012. 630 340 307 28 1305
20
20122013. 404 301 315 30 1050
20132014. 427 236 275 31 969
20142015. 374 134 157 18 683
20152016. 310 185 136 11 642
Láthatóan
(az
ingadozások
ellenére)
a
legnagyobb
tanulói
létszámcsökkenés
a
szakközépiskolákban jelentkezett az elmúlt években, ez alól – ha valamelyest, de lényegesen nem eltérő arányban is – egyik, a szakképzéssel érintett járás sem kivétel. A következő táblázat ugyanezen adatokat mutatja a szakiskolai belépő évfolyamokon. Szakiskolai belépő létszámok a 9. évfolyamon Zala megyében és járásonként a 2009-2010. és 2015-2016. tanévek között Megnevezés Zalaegerszegi járás Keszthelyi járás Zalaszentgróti járás Nagykanizsai járás Lenti járás Zala megye
20092010. 464 303 9 314 65 1155
20102011. 382 248 18 366 85 1099
20112012. 413 277 10 460 74 1234
20122013. 686 290 11 614 81 1682
20132014. 771 257 13 499 109 1649
20142015. 419 286 5 390 83 1183
20152016. 401 253 12 342 80 1088
A megyei szakiskolai belépők száma mintegy 6%-kal csökkent a 7 év két végpontja között, ezen belül a szakiskolai belépők száma, ha nem is jelentősen, a Nagykanizsai és a Lenti járásban nőtt. Amint ez az alábbi táblázatban látható, az első szakképző évfolyamra lépők számának alakulása nem tér el a fenti, demográfiai létszámcsökkenés okozta, összességében csökkenő tendenciáktól, az elmúlt 2 tanév mozgását tekintve a járások közötti eltérés lényegében kiegyenlíti egymást. Első szakképző évfolyamra belépők Zala megyében és járásonként a 2009-2010. és 2015-2016. tanévek között Megnevezés Zalaegerszegi járás Keszthelyi járás Zalaszentgróti járás Nagykanizsai járás Lenti járás Zala megye
20092010. 1137 689 9 718 126 2679
20102011. 1029 558 18 677 132 2414
20112012. 1043 655 10 824 114 2646
21
20122013. 1390 632 11 1042 123 3198
20132014. 1198 573 11 894 145 2823
20142015. 793 420 5 547 101 1866
20152016. 711 438 12 478 91 1730
Az egyes szakképző intézményekben folytatott szakképzéseket a következőkben foglaljuk össze. Zalaegerszegi Szakképzési Centrum 1. Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakgimnázium: 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős, 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő, 54 345 01 logisztika ügyintéző Szakközépiskola: 34 341 01 eladó, 34 811 04 szakács, 34 811 03 pincér, 34 811 01 cukrász, 31 811 02 gyorséttermi ételeladó 2. Deák Ferenc Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája: Szakgimnázium: 54 543 01 faipari technikus, 55 723 01 ápoló, 52 723 01 gyakorló ápoló, 54 761 02 kisgyermek gondozó és nevelő Szakközépiskola: 34 543 02 asztalos, 34 762 01 szociális gondozó és ápoló 3. Munkácsy Mihály Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakgimnázium: 54 525 01 autóelektronikai műszerész, 54 525 02 autószerelő, 55 525 01 autótechnikus, 54 523 04 mechatronikai technikus Szakközépiskola: 35 521 01 CNC gépkezelő, 34 582 03 épület- és szerkezetlakatos, 34 521 03 gépi forgácsoló, 34 521 06 hegesztő, 34 521 10 szerszámkészítő, 34 525 06 karosszérialakatos, 34 542 06 női szabó 4. Csány László Szakgimnáziuma Szakgimnázium ágazat: közgazdasági, informatikai 5. Ganz Ábrahám Szakgimnáziuma Szakgimnázium: 54 521 03 gépgyártás technológiai technikus, 54 841 02 közúti közlekedés – üzemvitel ellátó, 54 481 01 CAD CAM informatikus 6. Széchenyi István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakgimnázium: 54 582 01 épületgépész rechnikus, 54 582 03 magasépítő technikus, 54 481 05 műszaki informatikus, 54 522 01 erősáramú elektrotechnikus Szakközépiskola: 34 582 01 ács, 34 582 04 festő, mázoló, tapétázó, 34 582 08 kőműves és hidegburkoló, 34 522 04 villanyszerelő, 34 582 09 központifűtés és gázhálózat rendszer szerelő
22
7. Asbóth Sándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Szakgimnázium: 54 522 01 erősáramú elektrotechnikus, 54 481 03 WEBmester, 52 726 01 gyógy és sportmasszőr, 52 720 01 egészségügyi asszisztens, 52 815 01 gyakorló fodrász, 52 815 02 gyakorló kozmetikus, 55 815 01 fodrász, 55 815 02 kozmetikus Szakközépiskola: 34 582 03 épület és szerkezetlakatos, 34 521 06 hegesztő, 34 525 03 járműfényező, 34 525 06 karosszérialakatos, 34 543 02 asztalos, 34 542 06 női szabó, 34 582 08 kőműves és hidegburkoló, 34 582 01 ács, 34 582 04 festő, mázoló, tapétázó, 34 525 07 motorkerékpár szerelő, 34 543 05 kishajóépítő-karbantartó, 34 522 04 villanyszerelő, 34 521 06 hegesztő, 33 582 03 burkoló
8. Lámfalussy Sándor Szakképző Iskolája Szakgimnázium: 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős Szakközépiskola: 34 341 01 eladó, 34 811 04 szakács, 34 811 03 pincér, 34 543 02 asztalos, 34 582 08 kőműves és hidegburkoló, 31 811 02 gyorséttermi ételeladó, 34 582 03 épület és szerkezetlakatos, 34 762 01 szociális gondozó és ápoló, 21 543 02 faipari gépmunkás 9. Közgazdasági Szakgimnáziuma Szakgimnázium: 52 344 01 pénzügyi- számviteli ügyintéző, 54 345 01 logisztikai ügyintéző 10. Vendéglátó Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Szakgimnázium: 54 811 01 vendéglátásszervező - vendéglős, 54 812 03 turisztikai szervező, értékesítő Szakközépiskola: 34 341 01 eladó, 34 811 04 szakács, 34 811 03 pincér, 34 811 01 cukrász Elmondhatjuk, hogy az indokolatlan párhuzamos képzések száma valamelyest csökkent, de még nem szűnt meg teljesen. A szakképző iskolák kínálatában a szakközépiskolai-technikus képzés mellett a szakiskolai képzés választásának lehetősége is megfelelő arányban és szakterületen megtalálható. Ugyanezek érvényesek a következőkben bemutatott Nagykanizsai Szakképzési Centrum kínálatára is.
23
Nagykanizsai Szakképzési Centrum 1. Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolája Szakgimnázium: 54 544 02 fluidumkitermelő technikus, 54 815 01 fodrász, 54 723 02 gyakorló ápoló, 54 481 04 informatikai rendszergazda, 54 815 01 gyakorló fodrász, 55 815 01 fodrász Szakközépiskola: 34 582 04 festő, mázoló, tapétázó, 34 542 05 kárpitos, 34 543 02 asztalos, 34 523 02 számítógép-szerelő, - karbantartó,34 522 04 villanyszerelő, 34 762 01 szociális gondozó és ápoló, 34 582 03 épület- és szerkezetlakatos, 34 525 06 karosszérialakatos, 34 521 06 hegesztő, 34 542 06 női szabó, 34 582 01 ács, 34 582 08 kőműves, 34 582 09 központifűtés – és gázhálózat rendszerszerelő, 34 525 03 járműfényező 2. Cserháti Sándor Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szakgimnázium: 54 525 02 autószerelő, 55 525 01 autótechnikus, 54 521 03 gépgyártástechnológiai technikus, 54 523 02 elektronikai technikus, 54 523 05 távközlés technikus Szakközépiskola: 34 521 04 ipari gépész, 34 521 03 gépi forgácsoló 3. Thury György Szakképző Iskolája Szakgimnázium: 54 345 01 logisztikai ügyintéző, 54 841 01 logisztikai és szállítmányozási ügyintéző, 54 811 01 vendéglátásszervező, 54 344 01 pénzügyi – számviteli ügyintéző, 54 346 02 ügyviteli titkár, 54 346 03 irodai titkár Szakközépiskola: 34 341 01 eladó, 34811 04 szakács, 34 811 01 cukrász, 34 811 03 pincér, 34 811 05 vendéglátós, 34 541 05 pék
24
Ágazatokra történő beiskolázás
Négy évvel ezelőtt 19, a 2016-2017. tanévben 22 ágazatra terveztek beiskolázást. Négy éve 6 30%), a jelen tanévben 9 (40%) ágazatban folyik három vagy annál több párhuzamos képzés, az informatika (jelenleg 5 helyen szerepel!) és a vendéglátóipar (4) mindkétszer ezek között van.
A szakgimnázium 9. évfolyamára tervezett beiskolázás ágazati bontásban a 2016-2017. tanévben 6 5 Intézmény szám db
5
4 4 3
3
3
3
3
3
3
3 2
2
2
2
2
1
1
1
1 0
25
1
1
1
1
1
1
Technikus évfolyamra történő beiskolázás
Négy éve a beiskolázást 13, a 2016-2017. tanévben 20(!) szakmacsoportban tervezték az iskolák. Négy éve 5 (40%), a jelen tanévben 8 (szintén 40%) ágazatban folyik három vagy annál több párhuzamos képzés, az informatika és a vendéglátóipar (4) itt is mindkétszer ezek között van.
A szakközépiskola 1/13. évfolyamára tervezett beiskolázás ágazati bontásban a 2016-2017. tanévben Intézmény szám db
4 3
3
4
3
3
2 1
1
3 2
1
1
1
26
1
2 1
2 1
1
Szakmacsoportokba (2013-2014.) illetve ágazatokba (2016-2017.) történő beiskolázás
A 2013-2014. tanévben három éves szakképzésre 10 szakmacsoportba iskoláztak be 9 intézményben, intézményenként kettő és nyolc közötti szakmaszámra, azonban az adott képzőhelyen az összes szakma nem volt elindítható a jelentkezők hiánya miatt. A 10 szakmából 7 (70%)) volt meghirdetve 3 vagy több képzőhelyen! A 2016-2017. tanévre meghirdetett 13 ágazatból 9 (70%) volt meghirdetve 3 vagy több képzőhelyen!
Szakiskola 1/9. évfolyamára tervezett beiskolázás ágazati bontásban a 2016-2017. tanévben
Intézmény szám db
4
4
4
4
3
1
3
1
4
3
3
1
27
1
A szakiskolai képzésben legnépszerűbb ágazatok, szakmák és létszámok a következők: 2015-2016. tanév szakma létszám Szakács 326 Pincér 177 Hegesztő 150 Cukrász 147 Gépi forgácsoló 140 Szociális gond. és áp 126 Asztalos 124 Eladó 122
2015-2016. tanév Ágazat létszám Vendéglátóipar 824 Gépészet 371 Faipar 212 Építőipar 195 Szociális 126 Kereskedelem 122 Közlekedésgépész 107 Villamosipar és elektr. 89
szakmaszám 8 5 3 4 1 1 4 1
A szakiskolákban folyó szakképzésben szembetűnően továbbra is a vendéglátóipar a legnépszerűbb, ezt követi – a munkaerő-piaci igények ismeretében ez kedvező mutató – a gépészet, illetve a faipar és az építőipar, majd a szociális, a kereskedelmi, a közlekedés és az elektronikai terület. A technikus képzésben legnépszerűbb szakmacsoportok és létszámok a következők: 2015-2016. tanév Ágazat létszám szakmaszám Vendéglátóipar 149 1 Egészségügy 146 3 Közlekedés, szállítm. és 130 1 logisztika Gépészet 127 3 Informatika 98 4 Szépészet 91 4 A technikus képzésben szintén a vendéglátóipar a legkedveltebb, ám itt ezt az egészségügy követi 2015-2016. tanév szakma létszám Vendégl- szerv-vendéglős 149 Logisztikai ügyintéző 130 Gyakorló ápoló 98 Gépgyártás-techn. 90 Pénzügyi- számv. ügyint. 70
– ami a munkaerő-piaci igények ismeretében szintén kedvező mutató –, majd a közlekedés és a gépészet nagyjából azonos mutatókkal, s valamivel ezektől elmaradva következnek az informatika és a szépészet. A vendéglátóipar és az egészségügy népszerűsége nem jelenti azt, hogy a munkaerő-piacon minden igény folyamatosan kielégíthető lenne, de ezt semmiképpen sem célszerű a beiskolázás növelésével megoldani, mert ezek azok a tipikus területek, amelyek időnként hiányszakmákkal jelentkeznek a munkaerő-piacon, bár hiányszakképzés nincs, aminek a magyarázata a határon túli munkaerő-piac elszívó hatása. Itt a megoldás a szakképzett munkaerő itthon tartása és a szakterületén történő foglalkoztatása lehet.
28
Várható beiskolázási és kibocsátási adatok A középfokú oktatásba bekerülő tanulók várható számának alakulását – a KSH adatbázisa alapján – az alábbi grafikonok mutatják 2014 – 2018., illetve 2019 – 2025. között.
Összességében 2016-ra 5%-os csökkenés várható, ami megfelel az országos tendenciának.
A 2016. évi 5%-os csökkenés megfelel az országos tendenciának. Ezt követően ez az ábra még 2018-ig javulást mutat.
A népességadatokat elemezve 2018-at követően viszont egy négyéves ingadozási periódus után a várható tanulók száma egyértelműen drasztikusan csökken. Csak remélni lehet, hogy ezt követően – a napjainkban mérsékelten, de mégiscsak tapasztalható gyermekvállalási hajlandóság következtében – ez a tendencia megállítható, vagy legalábbis fokozatosan lassítható. Az alábbi ábrán a következő 5 évben járásonként látható a szakképző intézmények utánpótlását is jelentő tanulók száma az általános iskolák 4 – 8. évfolyamain. Ez a Lenti és a Zalaszentgróti járások kivételével – ahol nem egyenletesen ugyan, de létszámcsökkenés várható – a többi járásban a belátható 5 év kimenetelében (a fenti grafikonnal összhangban) az ingadozások mellett is létszámemelkedést prognosztizál az azt követő újabb negatív fordulat előtt. 29
30
A következő oldalakon látható grafikonokon szakmánként lehet látni a végző szakiskolai és technikus tanulók számát. Az elmúlt tanévben 721 szakiskolai végzős tanuló folytatta tanulmányait Zala megye szakképző intézményeiben összesen 31 szakmában. Kiemelkedik a vendéglátás területéről a szakács és a pincér, az előbbi 96, az utóbbi 67 fővel. Újfent meg kell fogalmazni az ezzel a szakképesítéssel a munkaerő-piacra lépőknek egyrészt a szakmájukban, másrészt az itthon tartásának a fontosságát. 50 fő felett (57) volt még örvendetesen a gépi forgácsoló szakmát tanulók száma, s szintén kedvező adat, hogy megközelítette az ötvenet a CNC gépkezelő (46) és a hegesztő (43) szakmát tanuló végzősök száma is. A munkaerő-piaci igények ismeretében kimondottan alacsony viszont a fenti korrelációban az ács, állványozó (8) végzős tanulók száma, s géplakatos és szerkezetlakatos végzős tanuló egyáltalán nem volt, ahogyan szociális gondozó sem! Ez utóbbi területeken hangsúlyt kell fektetni a megfelelő beiskolázásra. Természetesen a fenti adatokat befolyásolja a végzős tanulók vizsgán történő lemorzsolódásának száma és aránya, amiről a koncepció következő részében lesz szó. Az elmúlt tanévben 535 technikus tanuló összesen 27 szakmában végezte tanulmányait az utolsó szakképző évfolyamon. Itt is magasan kiemelkedik a vendéglátás területe 69 fővel, 50 közelében van még a pénzügyiszámviteli ügyintéző (49) és a logisztikai ügyintéző (42) szakmákban tanuló utolsó évfolyamosok száma. 30 feletti a gépgyártás-technológiai technikus végzős tanulók (31) száma, ami kedvező tendenciát is jelenthet. Alacsony viszont a magasépítő technikusok száma (6) és az egészségügyi asszisztensek száma (6). A fenti adatokat szintén befolyásolhatja a végzős tanulók vizsgán történő lemorzsolódásának száma és aránya, azaz a vizsgára bocsátott tanulók sikeressége vagy sikertelensége a záró szakmai vizsgákon. Ennek bemutatását és elemzését a koncepció most következő része tartalmazza.
31
32
Lemorzsolódási adatok 2015-2016. Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Szakiskola
Zg. SZC Deák Ferenc Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Szakiskola Tanévi lemorzsolódás: 10,3% Záró vizsga lemorzsolódás: 34,6%
29 26
17
Beírattkozott
Szakvizsgára jelentkezett
33
Sikeres vizsgát tett
35
36
Mielőtt a mostani adatokat elemeznénk, emlékeztetőül a 2013-2014. tanév Zala megyei lemorzsolódási adatairól a következőket érdemes felidézni: a lemorzsolódás megyei átlaga 30,3% volt a járásokat nézve legmagasabb a Keszthelyi (36,8 %), majd Nagykanizsai járásban (36,1%) volt. Az iskolák terén a Nagykanizsa Műszaki Szakképző Iskola lemorzsolódása volt a legmagasabb (41,5%), ezt követte a zalaegerszegi Páterdombi Szakképző Iskola (40,2%), majd a keszthelyi VSZK (39,8%). A
2015-2016.
tanév
lemorzsolódási
adatait
nem
járásonként,
hanem
szakképzési
centrumonként vizsgálva, s először a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum összesített adatait nézve megállapítható, hogy a tanév végi lemorzsolódás 4,5%-os aránya elfogadható, azonban a záró vizsgák lemorzsolódási aránya ennek több mint négyszerese: 21,2%(!), vagyis a szakiskolai záróvizsgára bocsátott tanulók közel egynegyede nem tudta teljesíteni a záróvizsga követelményeit. Ennek okait meg kell vizsgálni, s a szakképző intézményeknek változtatniuk kell azon a szemléleten – mert csak ez lehet az oka ennek a két lemorzsolódási mutató közötti nagyon jelentős különbségnek –, hogy a tanév végén a követelményeket nem, vagy éppen hogy csak teljesítő tanulókat is nagyobb felzárkóztatás nélkül továbbengedik. A záróvizsgákon ez a szemlélet visszaüt, s itt már jóval nehezebb – hacsak nem lehetetlen – az érintett tanulók felzárkóztatása és szakmunkás bizonyítványhoz való juttatása. Intézményenként is láthatóak az adatok, itt csak néhány példát emelünk ki: a tanév végi lemorzsolódás 0% (Keszthelyi VSZK) és 10,3% (Deák F. Szakközépiskola és Szakiskola) között mozog, jóval átlag (4,5%) alatti a Lámfalussy S. Szakképző Iskola 2,3%, illetve átlag feletti a Munkácsy M. Szakközépiskola és Szakiskola 9,9% mutatója. A sikertelen záróvizsgákat iskolánként elemezve a 2015-2016. tanévben a legalacsonyabb a Lámfalussy S. Szakképző Iskola 9,5%-os, a Széchenyi I. Szakközépiskola és Szakiskola11,8 %os, majd az Asbóth S. Szakközépiskola és Kollégium már 18%-os, de még 20% alatti mutatója. A többi intézményé 20% fölött van. A tanév végi 0%-os lemorzsolódás után a Keszthelyi VSZK a záróvizsgán 21,1%-os(!) lemorzsolódást mutatott. A legmagasabb arányú lemorzsolódás a Deák F. Szakközépiskola és Szakiskola esetében volt, a tanév végi 10,3% lemorzsolódás után a záróvizsgán ez az arány a közel 3 és félszeres 34,6%-a(!) volt.
37
Zalaegerszegi Szakképző Centrum TECHNIKUS
38
39
40
A Zalaegerszegi Szakképző Centrum technikus képzésben az összesített lemorzsolódási adatok még inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanév végi lemorzsolódások a jelek szerint nem alapozzák meg a vizsgára bocsátott tanulók sikeres vizsgáját, mivel a záró vizsgára bocsátott tanulók 25%-a(!) nem tudott eredményes záróvizsgát tenni, holott ez az arány a vizsgát megelőző tanév végén csak 5,3% volt. Azaz a záróvizsgán ötször annyian véreznek el, mint tanév végén. Mindez megerősíti a szakiskolai lemorzsolódási adatok elemzésénél leírtakat. Néhány intézményi adat: a Széchenyi I. Szakközépiskola és Szakiskola mutatói pontosan megegyeznek a Centrum összesített mutatóival (5,3% és 25%), a Keszthelyi VSZK tanév végén 0%, záróvizsgán 10,7 %, a Keszthelyi Közgazdasági Szakképző Iskola tanév végén 0%, záróvizsgán 20,6%(!), a Lámfalussy S. Szakképző Iskola tanév végén 0%, záróvizsgán 66,7%(!!) (bár itt a tanulók száma csak 12 volt), a Báthory I. Szakképző Iskola tanév végén 3,3%, záróvizsgán 59,3%(!) lemorzsolódást mutatott. Kedvezőbbek ezek a mutatók a Munkácsy M. Szakközépiskola és Szakiskola (tanév végén 6,9%, záróvizsgán 13%), az Asbóth S. Szakközépiskola és Kollégium (tanév végén 1,1%!, záróvizsgán mindössze 3,4%!, mindez 89 tanuló vonatkozásában) esetében. Egy intézménynél fordult elő fordított arány, azaz hogy a záróvizsgán a lemorzsolódás kisebb volt, mint tanév végén: a Deák F. Szakközépiskola és Szakiskolában a tanév végi lemorzsolódás (a még reálisnak mondható) 12,8% volt, a záróvizsgára bocsátott tanulóknak viszont mindössze 2,9%-a(!) nem tudta teljesíteni a követelményeket, ami a tanév végi mutatónak mindössze mintegy egynegyede (mindez 78 tanulóra vonatkoztatva).
41
Ezek után a Nagykanizsai Szakképzési Centrum hasonló lemorzsolódási adatait vegyük sorra, hogy teljes képet kapjunk Zala megye ezzel kapcsolatos 2016-2017. évi helyzetképéről, mielőtt a helyzetelemzést lezárva megvizsgálnánk, szükséges-e, s ha igen, mennyiben, módosítani vagy kiegészíteni Zala megye 2013-ban elfogadott Szakképzés-fejlesztési koncepcióját.
Nagykanizsai Szakképző Centrum SZAKISKOLA
42
A Nagykanizsai Szakképző Centrum a szakiskolai képzésben összesítve a következő lemorzsolódási adatokkal rendelkezik: a tanév végi lemorzsolódás 11%-a után a záróvizsgák lemorzsolódási aránya 18% volt, vagyis itt valamivel több, mint másfélszeres a sikertelen záróvizsgák aránya a tanév végi lemorzsolódásnak a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum több mint négyszeres különbségével szemben. A Thury Gy. Szakképző Iskola esetében azonban a 9% tanév végi lemorzsolódást követő 32,6% sikertelen záróvizsga mintegy 3 és félszeres különbséget mutat a záróvizsgák sikerességének rovására. A Műszaki Szakképző Iskolában a tanév végi 11,7% lemorzsolódás után a záróvizsgákon ez a mutató már csak 8,8% volt (103 tanulóra vonatkozóan, a két arány gyakorlatilag szinte megegyezik egymással).
43
Technikus
44
A Nagykanizsai Szakképző Centrum a technikus képzésben összesítve a lemorzsolódási adatokat a következőket mutatja: a tanév végi, reálisnak tűnő 9% -os lemorzsolódása után a záróvizsgák 16%-os lemorzsolódása (a Centrum szakiskoláihoz hasonlóan) valamivel több mint másfélszeres különbséget jelent a két mutató között a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum ötszörös különbségével szemben. Intézményenként megvizsgálva itt is a Thury Gy. Szakképző Iskola esetében a legnagyobb az eltérés. tanév végén 11%, záróvizsgán ennek közel két és félszerese, 25%. A Műszaki Szakképző Iskolában a szakiskolához hasonlóan a tanév végi és a záróvizsgai lemorzsolódás közel, jelen esetben szinte azonos arányt mutat: 3,9% és 4,1%.
45
2.5. A megyei szakképzés és a köznevelés kapcsolata Az általános iskola befejezését követően a tanulók középfokú képzésben folytathatják tanulmányaikat, a jelen Koncepció 1.2. fejezetében felsorolt és ismertetett intézménytípusokban. A fenti helyzetelemzésből jól látható, hogy a 2013-ban elfogadott Koncepcióban leírtakhoz hasonlóan a jelenlegi tendenciák is azt mutatják, hogy a demográfiai létszámcsökkenés mellett is, sőt annak ellenére a gimnáziumok az abszolút számokat tekintve is évről-évre több tanulót iskoláznak be. A beiskolázható tanulók számának folyamatos csökkenése mellett pedig ez – az arányokat tekintve – azt eredményezi, hogy még nagyobb különbség van, illetve lesz a tanulók eloszlásában a szakképző intézmények hátrányára. A helyzetelemzés megfelelő fejezetében található beiskolázási létszámok, százalékok, arányok mindezt kifejezetten és egyértelműen alátámasztják. Mit lehet tenni a szakképzés vonzerejének növelése érdekében, amit a gazdasági élet, a munkáltatók, gazdálkodó szervezetek, a munkaerő-piac egyre határozottabban vár, sőt elvár a szakképzést szervezőktől, fenntartóktól, intézményektől? Szemléletváltásra van szükség a szülők, a tanulók körében, de ez nem megy, csak akkor, ha a pályaválasztási tevékenység, a szakképző iskolákat népszerűsítő, a tanulási, gyakorlati körülményeket bemutató és az elhelyezkedési lehetőségeket felvázoló folyamatos tevékenység mellett úgy is növeljük a szakképző intézmények vonzerejét, ha a tanulókat és szülőket anyagilag is megpróbáljuk érdekeltté tenni ebben. Erről még lesz szó a Koncepció záró fejezetében. Ugyanakkor – látva a tanulási nehézséggel küzdő tanulók magas arányát és a helyzetelemzésben elemzett lemorzsolódási adatokat – nagyon fontos feladat annak elérése, hogy az általános iskolákból a szakképző intézményekbe beiskolázható tanulók magasabb tudásszinttel, elsősorban a kommunikáció terén jobban felvértezve, az olvasás-szövegértés és a matematikailogika kompetencia területen olyan szinten legyenek, hogy tudásuk elegendő legyen a szakképzésük elméleti óráinak elsajátításához. Erre azért is kell kiemelten figyelni, mert a duális szakképzés bevezetésével csökken a közismereti órák száma, azaz ezt az általános iskolai oktatásban lehet és kell igazán jól megalapozni. Az idegen-nyelvi és az IKT kompetenciaterület fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy a szakképző intézményekből kikerülő munkavállalók képesek legyenek felnőttként is az önképzésre, átképzésre, új ismeretek befogadására, feldolgozására, az élethosszig tartó tanulásra.
46
3. Szakképzés-fejlesztési koncepció A szakképzés- fejlesztési koncepciónak rövid és középtávon kell szolgálnia a megye gazdasági és társadalmi céljait. Gazdasági cél: minél több munkavállaló szerezze meg a munkavállaláshoz szükséges ismereteket, és képes legyen ezek alkalmazására, folyamatos megújítására. Társadalmi cél: a társadalmi egyenlőség biztosítása. A koncepció alapelvei: a szakképzés elsődleges feladata, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerőt biztosítson elsősorban a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében. az át- és továbbképzésekkel az egész életen át tartó tanulás támogatása a foglalkoztathatóság és a versenyképesség növelése érdekében. A megyei képzési és fejlesztési bizottság feladata, hogy a Koncepcióban kitűzött célok teljesüljenek. Ennek eléréséhez együtt kell működnie a munkáltatókkal, a fenntartókkal, a szakképző intézményekkel és mindazokkal a szervezetekkel, akiknek befolyásuk van a megye szakképzésének szervezéséhez.
Célok Gazdaság szakmunkás szükségletének mennyiségi kielégítése Gazdaság szakmunkás szükségletének minőségi kielégítése 3.1. A gazdaság szakmunkás szükségletének kielégítése A munkaerőpiac szakmunkás szükségletének biztosítását a szakképző iskolák képzési lehetőségeire épülő szakképzett munkaerő kibocsátása adja. Megkülönböztethetünk:
rövidtávú, a munkáltatók 1 – 2 évre vonatkozó
középtávú, a városi, térségi, megyei területfejlesztési tervekben szereplő
munkaerő-piaci igényt. A rövidtávú és középtávú tervezést egyaránt segítik a kamarák és a munkaügyi központok, illetve a megyei képzési és fejlesztési bizottságok.
47
3.1.1. A gazdaság szakmunkás szükségletének mennyiségi kielégítése
Feladatok:
A Koncepció elfogadásakor, 2013-ban az általános iskola 8. osztályából a középfokú intézményekbe kerülő tanulók beiskolázási aránya a következő volt: 25% gimnázium, 29%
szakközépiskola,
46%
szakiskola
(a
szakképzésen
belüli
arány
38%
szakközépiskola, 62% szakiskola). 2016-ban ezek a mutatók így alakultak: 38%(!) gimnázium, 23% szakközépiskola, 39% szakiskola (a szakképzésen belüli megoszlás 37% szakközépiskola, 63% szakiskola). A demográfiai csökkenés tehát csak a szakképző intézményekben képződött le! (Ezen belül a szakközépiskolai és a szakiskolai beiskolázás aránya gyakorlatilag nem változott a 3 év alatt. Ezt az arányt legalább stabilizálni kell, vagy lehetőség szerint növelni a szakiskolai beiskolázás arányát.). Ez megnehezíti a gazdasági élet által igényelt szakképzett munkaerő kibocsátását a szakképző intézményekből. Az adatoknak (a helyzetelemzésben is jól látható) ez a kedvezőtlen tendenciája adja a Koncepció következő 4 évének talán legfontosabb feladatát: 2020-ig el kell érni azt, hogy a szakképző intézmények beiskolázása a jelenlegi mindössze 62%-ról elérje legalább a 70%-ot, figyelve a gazdasági igényeknek megfelelő szakgimnáziumi és szakközépiskolai belső arányokra., majd a következő 5 éven belül a 75%-ot. A gimnáziumi beiskolázás 2020-ban ne haladja meg a 30%-ot, majd öt éven belül a 25%-ot.
A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság rendszeresen egyeztető fórumot szervez a fenntartók, intézményvezetők és a gazdasági szereplők részvételével a megalapozott beiskolázási döntés érdekében, hogy ennek eredményeként a beiskolázási irányokarányok feleljenek meg a munkaerő-piaci igényeknek, s a bizottság kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre vonatkozó döntéseinek következetes betartására.
A Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján és a járások foglalkoztatottságának követő figyelembe vételével folyamatosan elemezni kell az egyes szakképző iskolák szakmastruktúráját és törekedni kell az indokolatlan párhuzamosságok csökkentésére, megszüntetésére.
48
Az MFKB a Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján elősegíti a gép- és járműipar, mechatronikai, elektrotechnikai, megújuló energiák, kereskedelem és logisztika, a gyógy- és egészségturizmus, építő- és kerámiaipar, fa és a textilipar munkaerő-piaci igényeinek kielégítését.
A fenti feladatok alapján kiemelt célként megfogalmazott – a szakképző intézményekre és a gimnáziumokra vonatkozó – beiskolázási arányoknak a szakképzés javára történő előmozdítása érdekében az MFKB kezdeményezi a Zala megyei Önkormányzat, a Zala megye területén középfokú oktatási intézményekkel rendelkező helyi önkormányzatok vezetőinek az egyeztetését egy – országos viszonylatban mintaként is szolgálható, az egyes iskolatípusokba jelentkezést tanulmányi eredményhez kötő – megyei középfokú beiskolázási rendszer kidolgozása céljából.
3.1.2. A gazdaság szakmunkás szükségletének minőségi kielégítése 3.1.2.1.
Szakmai együttműködés a munkáltatók és a képzők között
3.1.2.2.
Bemenet elemzése kompetencia mérés alapján
3.1.2.3.
Gyakorlati tudásszint elemzése szakmai kompetenciaméréssel egy év után
3.1.2.4.
Duális képzés fejlesztése
3.1.2.5.
Oktató képzési program
3.1.2.6.
Pályaorientáció, pályakövetés
3.1.2.7.
Felnőttképzés, felnőttoktatás
3.1.2.8.
Esélyegyenlőség növelése
3.1.2.9.
A megyei szakképzés és a területfejlesztés kapcsolata
3.1.2.10.
Zala megyei szakképzési ösztöndíjak a munkaerő-piaci igények mennyiségi és minőségi kiszolgálása érdekében
49
3.1.2.1. Szakmai együttműködés a munkáltatók és a képzők között A minőségi szakoktatás talán legfontosabb célja, hogy az iskolából kikerülő szakmunkás, technikus munkavállaló olyan korszerű ismeretekkel rendelkezzen, melyet elvár tőle leendő munkáltatója. Ehhez folyamatos konzultációra van szükség a szakképző intézmények és a munkáltatók között. Feladatok:
A szakképző iskolák a munkáltatói igények figyelembevételével határozzák meg a szakmai kerettantervek szabadsávjának tartalmát.
Megyei szakmai munkaközösségek működtetése.
Az iskolai és a képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek oktatói közötti rendszeres szakmai kapcsolat erősítése.
3.1.2.2. Bemenet elemzése kompetenciamérés alapján (gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola) Az általános iskolából érkezők nem kis hányada nem felel meg a középiskolai követelményeknek. A szakközépiskolába (eddig szakiskolába) kerülő tanulók gyakran kellő ismeretanyag nélkül, magatartási problémákkal, motiválatlanul, csupán a tankötelezettség miatt lépnek be a szakképzésbe. Feladatok:
A szakképző iskola ismerje meg a hozzá beiratkozott tanulók 8. évfolyamon megírt kompetenciamérés eredményeit.
A szakmai és közismereti tanárok működjenek együtt a lemorzsolódás csökkentése érdekében.
3.1.2.3. Gyakorlati tudásszint elemzése szakmai kompetenciaméréssel A szakképző iskolák a tanműhelyeikben is törekedjenek a gyakorlatorientált képzésre. Feladatok:
A szakmai órák keretében a tanulók szövegértési és logikai kompetenciájának fejlesztése.
Az idegen nyelvi és IKT kompetencia terület fejlesztése.
50
A szakképzésben résztvevők szintvizsgája a 9. évfolyam végén, majd ez alapján a szükséges
felzárkóztatás
a
záróvizsgákon
jellemző
nagyarányú
lemorzsolódás
csökkentése érdekében. 3.1.2.4. Duális képzés fejlesztése A duális szakképzésben a szakképző iskola és a munkáltató közösen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez, nagyobb hangsúlyt fektetve a gyakorlati oktatásra. A tanuló az első szakképzési évfolyam gyakorlati képzését iskolai vagy vállalati tanműhelyben, az ezt követő szakképzési évfolyamok gyakorlati óráit munkáltatónál köteles eltölteni.
Feladatok:
A duális szakképzési rendszer teljes körű bevezetése.
A gyakorlati képzőhelyek és a tanulószerződések számának növelése.
A gyakorlati képzőhelyeket ellenőrző szakértők rendszeres továbbképzése.
A munkáltatók gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközfeltételek javítása (pályázatok).
A külső képzőhelyeken töltött gyakorlati idő óraszámának és arányainak növelése.
3.1.2.5. Oktató képzési program A szakképzés minőségét a gyakorlati oktatók szakmai és pedagógiai alkalmassága befolyásolja. Feladatok:
Rendszeres továbbképzés gyakorlati oktatóknak (pl. új technológiák megismerése).
A külső gyakorlóhelyeken oktatók beiskolázásának segítése a kamara koordinálásával az állam által is támogatott mestertanfolyamokra.
Segíteni kell a középfokú végzettséggel rendelkező szakoktatók diplomához jutását.
3.1.2.6. Pályaorientáció, pályakövetés A szakképző intézménybe jelentkező tanulóknak ágazatot, szakmát kell választaniuk. A megalapozott döntéshez helyes önismeretre és pályaismeretre van szükség, s ismerni kell az elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségeket. A pályakövetés sok információt ad a tanulók szakmaválasztásának megalapozottságáról, a szakképző iskola felkészítő tevékenységének sikerességéről, az elhelyezkedési mutatókról.
51
Feladatok:
A megyére kiterjedő egységes pályaorientációs, pályaválasztási rendszer kialakítása a kamara
koordinálásával,
együttműködve
az
általános
iskolákkal,
szakképzési
centrumokkal, munkaügyi központokkal és munkáltatókkal.
Általános iskola 7-8. évfolyamán tanévenként, osztályonként pályaorientációs nap tartása.
Tanévenként egy alkalommal Pályaválasztási Kiállítás megrendezése.
Üzemlátogatások, szakmai bemutatók, tájékoztató előadások szervezése.
Egységes megyei pályakövető rendszer kialakítása
3.1.2.7. Felnőttképzés, felnőttoktatás Iskolarendszerű felnőttoktatás: esti tagozatos képzési forma azok számára, akik munka mellett akarnak a munkáltatók érdekeit is szolgáló, s így a munkáltatók által is támogatott első szakmához jutni, vagy új szakképesítést szerezni, szakmát váltani. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés: munkanélkülieknek a munkaerő-piacon versenyképes szakmához juttatása, a munkáltatók részéről is igényelt és támogatott tanfolyami jellegű át és továbbképzések. Feladatok:
MFKB szerepének növelése a felnőttoktatásban.
Az iskolarendszerű felnőttoktatás a szakképző iskolákra épülve váljon általánossá.
A kamara irányításával készüljön megyei felnőttképzési és felnőttoktatási koncepció.
A felnőttképzés és a felnőttoktatás elsősorban a szakképző iskolák humán és infrastrukturális kapacitásaira épüljön, de ennek során nem szabad veszni hagyni a gazdasági élet szereplőinek humán, adott esetben infrastrukturális erőforrásit sem.
3.1.2.8. Esélyegyenlőség növelése Az esélyegyenlőség érvényesítése segít elérni, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, karrierre, jó minőségű szolgáltatásokra. A nők, a fogyatékkal élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása fontos feladat.
52
Feladatok:
A nők foglalkoztatására alkalmas szakmák számának növelése.
A speciális szakiskolákban biztosítani kell a feltételeket a sajátos OKJ képzésekhez.
A romák számára a hagyományos szakmák képzési lehetőségeinek bővítése.
3.1.2.9. A szakképzés és a területfejlesztés kapcsolata A Zala Megye Területfejlesztési Koncepciójában megfogalmazott célok eléréséhez biztosítani kell a jól képzett szakembereket. A megyére megfogalmazott közép- és hosszú távú célok között az első helyek egyikén a szakképzés összehangolása és fejlesztése áll. Feladatok
A Megyei Területfejlesztési Koncepció alapján segíteni kell a gép- és járműipar, mechatronikai, elektrotechnikai, megújuló energiák, kereskedelem és logisztika, a gyógy- és egészségturizmus, építő- és kerámiaipar, fa és textilipar munkaerő-piaci igényeinek kielégítését. 3.1.2.10. Zala megyei szakképzési ösztöndíjak a munkaerő-piaci igények mennyiségi és minőségi kiszolgálása érdekében A hiányszakmák – nevezzük inkább hiány szakképesítéseknek, hiszen nem minden esetben fedi a két fogalom egymást, pl. ha egyes szakmákból sokat képeznek, de a végzettek nem helyezkednek el, vagy nem itthon helyezkednek el a szakmájukban – számának csökkentését, a munkaerő-piaci igények mennyiségi és minőségi kielégítését jelentősen segíthetik az ezen szakképzésekre jelentkezők számára kiírt ösztöndíj pályázatok. Ezt célozza az ösztöndíjak mértékét jelentősen növelő országos szakképzési ösztöndíj pályázat is, de egy régióban vagy megyében különösen segíthetik a helyi ösztöndíj pályázatok. Zala megyében mindkét szakképzési centrum központjában szakképzési ösztöndíjjal is próbálják erősíteni a szakképző iskolák és a támogatott szakmák vonzerejét. A zalaegerszegi ösztöndíjat Zalaegerszeg Megyei Jogú Város a 2010-2011. tanévben vezette be helyi rendeletével. A szakiskolák 9-10. évfolyamain a gépészet szakmacsoportra, a szakiskolák szakképző évfolyamain a gépi forgácsoló és a szerkezetlakatos szakmákra, a szakközépiskolák szakképző évfolyamain a gépgyártás-technológiai technikus szakképesítés megszerzésére jelentkezők pályázhattak a tanulmányi eredményektől függő ösztöndíj elnyerésére.
53
A 2016-2017. tanévre az ösztöndíjjal támogatott szakmák száma 3-ról 16-ra emelkedett, az ösztöndíj összege pedig több mint duplájára nőtt a következő helyi hiányszakmákra jelentkezők esetében: szakiskola – asztalos, ács, épület- és szerkezetlakatos, festő, mázoló, tapétázó, gépi forgácsoló, hegesztő,
központi
fűtés-
és
gázhálózat
rendszerszerelő,
kőműves
és
hidegburkoló,
szerszámkészítő, villanyszerelő, víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő. szakközépiskola érettségit követő – épületgépész technikus, faipari technikus, gépgyártástechnológiai technikus, magasépítő technikus és mechatronikai technikus. A 10 hónapra járó ösztöndíj mértéke és összege a tanulmányi eredmények szerint havonta a következőképpen alakult induláskor, illetve most: tanulmányi eredmény 4,51 - 5,00 4,01 - 4,50 3,51 - 4,00 3,01 - 3,50
2010-2011. ösztöndíj alapösszeg % 125 % 100% 75% 50 %
Ösztöndíj Ft-ban 15.000 Ft 12.000 Ft 9.000 Ft 6.000 Ft
tanulmányi eredmény 4,51 - 5,00 4,01 - 4,50 3,51 - 4,00 3,01 - 3,50
2016-2017. ösztöndíj alapösszeg % 120 % 100 % 80 % 60 %
Ösztöndíj Ft-ban 30.000 Ft 25.000 Ft 20.000 Ft 15.000 Ft
Érdemes tehát ezekre a szakmákra jelentkezni és ott jó tanulmányi eredményeket elérni, de ennek bevezetése a köztudatba több évet igényel, amit a pályázók számának alakulása az alábbi táblázatban is mutat. A szakképzési ösztöndíjakra kifizetett önkormányzati források is ennek megfelelően emelkedtek az alábbiak szerint (költségvetési évekre számítva): Tanév 2010/2011. 2011/2012 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.
Nyertes pályázók (fő) 26 63 88 89 107 100
Költségvetési év 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.
Kifizetett összeg (Ft) 300.000 1.545.000 1.710.000 2.430.000 2.325.000 3.292.500
Az igazi ugrás azonban 2017-ben következik: a 2016-2017. tanév 1. félévében a nyertes pályázók száma 264 (!). Ezzel, illetve átlagosan 20.000 Ft ösztöndíjjal számolva, 2017-ben az Önkormányzatnak legalább 50MFt-ot(!) kell terveznie az éves költségvetésében lévő külön soron a hiányszakmákban tanulók ösztöndíjának finanszírozására.
54
Tanulságos annak az eredeti szándéknak a meghiúsulása, hogy a rendelet a munkáltatókat is megpróbálta bevonni a munkaerő-piaci igényeket kielégítő szakképzési szerkezet kialakításába. Ennek érdekében csak azon ösztöndíjasok kaptak volna 100% támogatást, akik a szakképző évfolyamokon valamelyik gazdálkodó szervezettel tanulmányi (nem tanulói!) szerződést tudnak kötni, enélkül az elnyert ösztöndíj 50%-a járt. Azonban egyetlen ilyen esetre sem volt példa(!), így az ösztöndíj teljes összegének kiutalása ma már nem kötődik tanulmányi szerződéshez. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 32/2014. (VIII. 29 rendeletében határozott a Szakképzési Ösztöndíj támogatásról. A rendelet hatálya a Nemzetgazdasági Minisztérium által fenntartott és működtetett Nagykanizsa Szakképzési Centrum szakképző iskoláiban, helyi hiányszakmában tanulmányaikat nappali tagozaton folytató tanulókra terjed ki. Szakképzési ösztöndíj támogatásban részesülhet a helyi hiányszakmában a szakképző évfolyamon tanulmányait folytató szakiskolai tanuló, illetve az az érettségizett
tanuló,
aki
tanulmányait
az
érettségit
követő
szakképző
évfolyamon
szakközépiskolában folytatja tovább. Az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásban a tanuló, az I. félév szeptember 1.-január 31. közötti 5 hónap, valamint a II. félév február 1.-június 30. közötti 5 hónap időtartamban részesülhet. A szakképzési ösztöndíj folyósítására tanulmányi félévenként egy összegben kerül sor. Az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatás mértéke az első szakképzési évfolyam első felében tanulónként egységesen 5.000 Ft/hó. Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény 3,01 és 3,5 között van, az ösztöndíj mértéke 6.000 Ft/hó; 3,51 és 4,0 között van, az ösztöndíj mértéke 8.000 Ft/hó;_ 4,01 és 4,5 között van, az ösztöndíj mértéke 10.000 Ft/hó; 4,51 és 5,0 között van, az ösztöndíj mértéke 15.000 Ft/hó.
55
Az alábbi táblázat foglalja össze a szakképzési ösztöndíj bevezetésétől napjainkig történteket: 2014.
2015.
2016.
Szakma létszám (fő)
Kifizetett összeg létszám (fő) Kifizetett összeg
létszám (fő)
Kifizetett összeg
cukrász
15
375 000 Ft
23
810 000 Ft
22
730 000 Ft
épület és szerkezetlakatos
8
200 000 Ft
8
895 000 Ft
8
390 000 Ft
festő, mázoló, tapétázó
6
150 000 Ft
3
175 000 Ft
3
120 000 Ft
gépgyártástechnológiai technikus
23
565 000 Ft
29
1 920 000 Ft
32
783 000 Ft
gyakorló ápoló
11
275 000 Ft
23
1 805 000 Ft
25
1 120 000 Ft
ipari gépész
7
175 000 Ft
12
367 000 Ft
13
100 000 Ft
logisztikai ügyintéző
13
325 000 Ft
13
990 000 Ft
11
420 000 Ft
ács
2
35 000 Ft
2
0 Ft
járműfényező
6
75 000 Ft
6
35 000 Ft
kárpitos
9
200 000 Ft
8
310 000 Ft
kőműves és hidegburkoló
2
50 000 Ft
2
50 000 Ft
8
200 000 Ft
8
182 000 Ft
21
525 000 Ft
21
745 000 Ft
159
8 047 000 Ft
161
4 985 000 Ft
központifűtés- és csőhálózat szerelő pénzügyi-, számviteli ügyintéző Összesen
83
2 065 000 Ft
56
Összegzés A Zala Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepció jelenlegi felülvizsgálata, aktualizálása során egyértelműen megállapítható, hogy a koncepcióban a három évvel ezelőtti elemzések alapján rögzített tendenciák helytállóak, az ezekre épülő célkitűzések és feladat meghatározások reálisak voltak, így a 2013-ban hatályba lépő dokumentum nem igényel kardinális módosítást sem szerkezetében, sem jövőképében és cél-, illetve feladatrendszerében. A demográfiai adatok sajnos egyelőre nem mutatnak kedvező változást, így továbbra is számolni kell azzal, hogy a középfokú oktatásba lépők számának folyamatosan csökkenése mellett kell biztosítani a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzett munkaerő kibocsátásához szükséges mennyiségi és minőségi beiskolázást a szakképző intézményekben. Ennek elérése és folyamatos fenntartása – az elmúlt három év beiskolázási adatai alapján tapasztalható, a gimnáziumok javára, azaz a szakképző intézmények rovására történt egyértelmű és drasztikus arányeltolódást látva – az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell kapjon a koncepció legfontosabb feladatai között. A munkaerő-piaci igényekkel harmonizáló szakképzési szerkezet kialakítása mellett ez talán a következő évek másik legfontosabb feladata. Ebből következően módosult valamelyest a koncepció cél- és feladatrendszere, aminek minél eredményesebb és hatékonyabb elérése természetesen valamennyi partnernek – a szakképző intézmények fenntartói, maguk a szakképző intézmények, a munkáltatók, a kamarák, az MFKB, s valamennyi munkaerő-piaci szereplő – az eddigieknél is nagyobb, valóban partneri együttműködését igényli. A Zala Megyei Szakképzés-fejlesztési Koncepciót most felülvizsgált és aktualizált tartalmával és formájával célszerű 2020-ig, azaz gyakorlatilag a következő három évre (2017-2018-2019.) hatályban tartani, vagyis ez alatt az idő alatt kell valóban érdemi elmozdulást és eredményeket elérni a most prioritásként kijelölt területeken, s majd 2020-ban kell elemezni és értékelni a jelzett időszak tendenciáit és eredményeit, s kitűzni az azt követő évek feladatait. Természetesen az MFKB folyamatos figyelemmel kísérése mellett, amennyiben szükségesnek mutatkozik, 2020 előtt is felül lehet, illetve kell vizsgálni a jelen koncepcióban foglaltakat, hozzáigazítva azt az esetleg előre nem látható, vagy nem jól prognosztizált aktuális helyzethez, de ennek nem nagy a valószínűsége. Mindezek alapján – a 2019-2020. tanév kibocsátási és a 2020-2021. tanév beiskolázási mutatóit is már felhasználva – a jelen dokumentum következő felülvizsgálatának, aktualizálásának kitűzött ideje 2020. szeptembere-októbere.
57
